A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

<http://www.vki.hu/~tfleisch/><[email protected]>

Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana

Budapest, 2005 november 19.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI

VIZSGÁLATÁRÓL

Bevezetés. A környezetvédelem előtérbe kerülése

A Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai

A Hatodik Akcióprogram (2001)

A KHV és az SKV megkülönböztetése és a SKV további tagolása közlekedési stratégiák esetében

A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata

A tanulságok összefoglalása

AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA

„Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január

Új prioritási területek

az éghajlatváltozás szempontja,

a biodiverzitás és a természet megőrzése,

a környezet és az egészség szempontja,

fenntartható erőforrás-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás



Érvényesek az előző program fő céljaia környezetpolitika integrálása az

ágazatpolitikákbapartnerség az üzleti / hatósági / állampolgár

szereplők közöttgazdasági ösztönző eszközök alkalmazásakörnyezettudatosság fejlesztéseföldhasználat módjának szabályozása



Módszerbeli kulcsszempontok

az előírások betartatása,

ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem,

együttműködés a piaci szférával, a fogyasztókkal,

több és jobb információ a lakosok számára,

a területhasználat környezetbarát megközelítése



Csatlakozó országok számára

A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése,

A környezeti célok integrálásának négy kulcsterülete:

fenntartható gazdasági fejlődés,a közforgalmú közlekedés megőrzése,kompakt városfejlesztés,környezettudatosság fejlesztése.

A 2003-2008 időszakra szóló NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II)

OGY. Határozat 2003 július

Ld. „A környezetvédelem intézményrendszere és jogi szabályozása” előadást.

Az NKP-II célrendszerét etalonként használjuk az alábbiakban, mint a környezetpolitika kinyilvánított céljait.

A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése)

Prevenciós skálán való eltolódás

gyártástechnológia beruházások (KHV) termék

tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék




































BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA)

1995 óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. Kötött eljárási rendje van

projektekre, (beruházásokra) vonatkozik,környezeti kibocsátásokat – megengedett

limitekhez mérkörnyezetvédelmi szakemberek művelik,rögzített lépésekből áll, ami számon kérhető.

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA)

Stratégiai környezeti vizsgálat

tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik,

tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér

az adott szakterülethez értő teameket igényel,

egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. Két markánsan különböző értelmezése van.

– (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások)

– (2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

KHV

Alanya: projektek, (beruházások)Tárgya: környezeti igénybevételeket és terhelé-

seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez.

Felépítése: előírásban rögzített eljárási lépések

SKV

Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, ‘ppp’)Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjábólFelépítése: nem rögzült, várhatóan teljesen nem

is egységesíthető

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Az SKV alanya elkezd tovább darabolódni A kezdetben közösen kezelt „szakpolitikák, tervek, programok”

önálló kategóriákat kezdenek alkotni (Fischer-Seaton 2002), főleg az SKV eljárása szempontjából. (ld. még EU „egyes tervek…”)

Tervezési szintek érdemi elhatárolása (Bina 2001) – (Társadalom)politikai stratégiai szint– Politikai célok teljesülésére irányuló stratégiai döntések– Fejlesztési programok szintje– (Projekt szint, ez már nem a SKV tárgya)

Fizikai térbeli kategorizálás közlekedés esetében (Manual 1999)– Hálózati szint– Korridor szint– (Egyedi projektek szintje, már nem az SKV tárgya)

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 2004 januárjában a BMGE Környezet-gazdaságtani Tanszéke

kapta a megbízást SKV készítésére, formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására készülő Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába bevonta a MTA VKI-t.

A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta, ill. végső egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett volna elfogadni.) 2004. márciusban elfogadták, néhány cél módosításával.

„Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési Tervhez” címmel a GKM megrendelésére készített XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával, témafelelős dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán. A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai Főosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszékén érhető el.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Kis kitérő: mi a közlekedéspolitika ?

szak- (ágazat-, köz-) politika azaz policy, nem politics. „Műfaja”: Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési

ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, - az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok… …projektek?).

Módszertanunk alapján először a közlekedéspolitikában kitűzött célokat azonosítottuk, e célok belső és külső konzisztenciáját vizsgáltuk, majd a célrendszert környezeti és fenntarthatósági célokkal ütköztettük.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

A célok belső konzisztenciája: egyértelműen azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az általános célokból kibonthatók-e a főbb ágazati stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és intézkedések.(Szektorpolitikákkal szemben támasztható általános elvárás)

A célok külső konzisztenciája:NFT, KAK, KIOP, TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai tervezési környezetbe)

A célok fenntarthatósági / környezeti minősítése az NKP-II értékrendje szerint, ill. nemzetközi értékrenddel összevetve.


A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban nem)1(-3). feladat:(1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,

(ill. cél) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából

fenntartható mobilitás biztosításával

A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott

szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer

megteremtése

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya:

(A Határozatban szereplő formában)1. főirány: (7) az életminőség javítása,

(8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet

védelme,2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres

integrációnk elősegítése,3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok

bővítése és feltételeinek javítása,4. főirány: (14) a területfejlesztési célok

megvalósításának előmozdítása,5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek

megteremtése a szabályozott verseny segítségével

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye:

(A közlekedésfejlesztés programjából) 1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,

2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének

erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési

szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek

hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek

kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási

rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű

versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia

alkalmazása.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat

általános közlekedési elem: (A Határozatban szereplő formában)

1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros- központúságot oldó gyorsforgalmi

úthálózat fejlesztésével,2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok

összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,

támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak

jövedelmének növelése.

1.1.1.1 A közlekedéspolitika öt lehetséges főiránya:

1. főirány: az egészség és az emberi élet minőségének javítása,

2. főirány: a területi és társadalmi különbségek csökkentése,

3. főirány: az épített és természeti környezet védelme,

4. főirány: a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása a környező országokkal és az

Európai Unióval

5. főirány: a hatékony, versenyképes gazdaság biztosítása.


Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára:

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára:

Fő prioritás fenntartható, környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése

2. követelmény: a közlekedésbiztonság növelése,

3./b prioritás: a közforgalmú közlekedés preferálása az egyéni közlekedéssel szemben

2. általános elem: a vasúti és vízi áruszállítás, valamint a kombinált fuvarozás elősegítése

5. követelmény: a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása,

1. prioritás: a hiányzó infrastruktúra kiépítése, a főváros-központúságot oldó hálózat

fejlesztésével,

4. követelmény: magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása,

9. követelmény: korszerű szaktudás és info-technológia széleskörű alkalmazása.

2. prioritás: az EU közlekedésben alkalmazott szabályozások, díjak, támogatások

követése,

7. követelmény: kiszámítható finanszírozási rendszer,

8. követelmény: a célul kitűzött közlekedési feladatok nemzetközi szinten versenyképes

és hatékony lebonyolítása,


1. a

tartó

s ga

zdas

ági

növe

kedé

s el

őseg

ítése

2. a

z él

etm

inős

ég

javí

tása

3. a

kör

nyez

et

szem

pont

jábó

l fe

nnta

rthat

ó m

obilit

ás

bizt

osítá

sáva

l

7. [L

d. 2

] az

éle

tmin

őség

ja

vítá

sa

8. a

z eg

észs

ég

meg

őrzé

se

9. a

terü

leti

külö

nbsé

gek

csök

kent

ése

10. a

köz

leke

dés-

bizt

onsá

g nö

velé

se

11. a

z ép

ített

és

term

észe

ti kö

rnye

zet

véde

lme

12 .a

z Eu

rópa

i Un

ióba

val

ó sik

eres

in

tegr

áció

nk

elős

egíté

se

13. a

kör

nyez

ő or

szág

okka

l a

kapc

sola

tok

bőví

tése

és

felté

tele

inek

javí

tása

14 .

a te

rüle

-tfe

jlesz

tési

célo

k m

egva

lósí

tásá

nak

előm

ozdí

tása

15. a

hat

ékon

y üz

emel

teté

s fe

ltéte

lein

ek

meg

tere

mté

se a

sz

abál

yozo

tt ve

rsen

y se

gíts

égév

el

1. Az értékes ökoszisztémák érintettségét minimalizálni kell R– –

H +

+ + ? + + + 0 + + R – +

H +

– + + – R – H 0

2. Vannak olyan területek, amelyeket a közút hálózati elemeknek kötelezően el kell kerülniük

–

+

+ + + ? + – + 0 + + – + – + + – – +

3. Minimális hosszúságú tranzitpályákat és autópályákat kell kialakítani, a belföldi forgalom zavarása, nélkül.

+ + + ? + + + + + – + – + + – – + +

4. A lakott területek belső, műemléki övezeteiben, az üdülő- területeken a forgalmat korlátozni kell

–

+

+ + + ? + 0 + + + + + – + 0 + – – + + –

5. A közlekedés kibocsátásai keresztül nem károsíthatja az emberi egészséget

0 + + + ? + + – + + + + + + – + + – – + +

6. A balesetek, gázolások csökkentése nemcsak az emberre, de az állatvilágra nézve is.

+ + + ? + + + – + + + – + – + – – + +

7. Az élőállatok szállítási körülményeinek javítása is szükséges + + + ? 0 0 0 + + + 0 (+) 0 – + +

8. Minden település tömegközlekedési elérhetőségét biztosítani kell –

+

+ + + ? 0 + + + + + – – + 0 (+) + – – –

9. A távolsági tömegközlekedés elérési ideje nem haladhatja meg jelentősen a gépkocsival való elérést.

–

+

– + ! + ? + + + + – + – + + – – +

10. Az utas számára a tömegközlekedés nem válhat a stressz-helyzetek sorozatává

+ + + ? + + + + 0 + – +

+

– + 0 – + – +

11. Energiatakarékos és szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő járműparkot kell kialakítani

–

+

+ + ? + + 0 + 0 + + + + 0 (+) 0 – +

12. Az áruszállításban a közutak tehermentesítését szolgáló kínálat-bővítést kell megteremteni

–

+

+ + ? + + – + + + – + – – + + – – – +

13. A környezetkímélőbb, kisebb terület-felhasználással járó energiatakarékosabb áruszállítást preferálni kell

–

+

+ + ? + 0 + – + + – – + + – – + – +

14. Az áruszállítási költségeknek tükrözniük kell a közlekedés externális hatásait

–

+

+ + ? + – + + + + – 0 0 – + +

15. A fejlesztéseknél preferálni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítását

– + – ++ + ? + 0 + + + + – + – 0 + – – +

A fenntarthatósági értékrend elemei

Általános társadalompolitikai

célok


4*

a hi

ányz

ó in

frast

rukt

úra

kiépí

tése

5 az

EU

közle

kedé

sben

al

kalm

azot

t sz

abál

yozá

sána

k kö

veté

se

6 kö

rnye

zetk

ímél

ő kö

zleke

dési

rend

szer

m

egte

rem

tése

16

a fe

nnta

rthat

ó fe

jlődé

s bi

ztos

ítása

18 *

az o

rszá

g vé

delm

i ké

pess

égén

ek

erős

ítése

19 *

m

agas

szí

nvon

alú

közle

ke-d

ési

szol

gálta

táso

k bi

ztos

ítása

20

a m

eglé

vő

közle

kedé

si el

emek

ha

téko

ny

kihas

znál

ása

22

kiszá

míth

ató

finan

szíro

zási

rend

szer

24

kors

zerű

sza

ktud

ás

és te

chno

lógi

a al

kalm

azás

a

1. Az értékes ökoszisztémák érintettségét minimalizálni kell

– + – + + + + – 0 – – + + – 0 +

2. Vannak olyan területek, amelyeket a közút hálózati elemeknek kötelezően el kell kerülniük

– + + – + + + + – 0 – – + + – +

3. Minimális hosszúságú tranzitpályákat és autópályákat kell kialakítani, a belföldi forgalom zavarása, nélkül.

– + – 0 + + + + + – + – + – +

4. A lakott területek belső, műemléki övezeteiben, az üdülő- területeken a forgalmat korlátozni kell

– + + + + + + 0 + – – + – + +

5. A közlekedés kibocsátásai keresztül nem károsíthatja az emberi egészséget

– + + – + + + + 0 + – + – 0 + +

6. A balesetek, gázolások csökkentése nemcsak az emberre, de az állatvilágra nézve is.

– + + + + + 0 + + – + – 0 + +

7. Az élőállatok szállítási körülményeinek javítása is szükséges

+ 0 + + + + 0 + – + 0 +

8. Minden település tömegközlekedési elérhetőségét biztosítani kell

+ – + – + + + 0 + + + – + – + +

9. A távolsági tömegközlekedés elérési ideje nem haladhatja meg jelentősen a gépkocsival való elérést.

+ – – + + + + 0 + – – + + – + + –

10. Az utas számára a tömegközlekedés nem válhat a stressz-helyzetek sorozatává

– + + – + + + 0 + + + – + + + +

11. Energiatakarékos és szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő járműparkot kell kialakítani

0 + + + + + + + + + – – + + +

12. Az áruszállításban a közutak tehermentesítését szolgáló kínálat-bővítést kell megteremteni

– + + – + + + + – – + – + + – + + –

13. A környezetkímélőbb, kisebb terület-felhasználással járó energiatakarékosabb áruszállítást preferálni kell

– + + – + + + + 0 + – – + + + +

14. Az áruszállítási költségeknek tükrözniük kell a közlekedés externális hatásait

0 – + + + + + 0 + – – + + 0 +

15. A fejlesztéseknél preferálni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítását

– + + – + + + 0 + – – + – + –

A fenntarthatósági értékrend elemei

Átfogó közlekedési célok

AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

A közlekedéspolitika 2015-ig szóló Intézkedési Terve (Tervezet, 2004 május)

Első feladat lett volna annak ellenőrzése, hogy a 44 pontba sorolt 57 intézkedés mennyire következik a Közlekedés-politikában deklarált, ill. a Határozatban nevesített 13 intézkedésből. Nincs összhang, de már a 13 intézkedés sincs levezetve a Közlekedéspolitika főirányaiból, így a kérdésnek nincs valódi jelentősége.

44 (57) intézkedés összközlekedési ill. alágazati csoportra volt osztva. Fontosabbnak találtuk az intézkedések kapcsolatát a tényleges változtatást eredményező beavatkozásokkal. Négy csoportban az intézkedések rendre (a) külön eldöntött programok figyelemmel kisérésére, (b) konkrét fejlesztésekre, (c) jogi-közigazgatási jellegű szabályozások kidolgozására, illetve (d) leendő intézkedéseket megalapozó kutató-elemző munkára irányultak .

AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

Az intézkedési terv nyomon követés Az intézkedési terv feladatai: megvalósítás 1 31 32 38 39 40 51 3 5 19 20 24 27 33 34 43 54

Környezet-védelmi célok (NKP-II)

(az NKP-II számozását megőrizve)

Kör

nyez

etkí

mél

ő kö

zlek

edés

32-

pont

os s

trat

égiá

ja

Gyo

rsfo

rgal

mi

úthá

lóza

t pr

ogra

m

Ors

zágo

s kö

zúth

álóz

at

prog

ram

V

asút

i ref

orm

ha

táro

zat

Vas

úthá

lóza

t fe

jles

ztés

e re

gion

ális

va

suta

k ki

alak

ítás

a F

erih

egy

HU

B,

Sár

mel

lék

és

Deb

rece

n re

gion

ális

re

pülő

tér

fejl

eszt

és

Kom

bi

term

inál

ok

fejl

eszt

ése

LS

ZK

fej

lesz

tés

Vas

úti á

tjár

ók

csap

órud

as

kiép

ítés

e V

ízi k

özle

kedé

s in

fo-

és

segé

lyhí

vó

rend

szer

Já

rműp

ark

és

kapc

soló

dó

akad

álym

ente

síté

s

BK

SZ

1/A

ta

rifa

rend

szer

ko

rsze

rűsí

tés

Ker

ékpá

rút-

és

járd

aépí

tés

Bel

terü

leti

hel

yi

közu

tak

burk

olat

ki

épít

ése

Bp-

i elő

váro

si

vasú

t já

rműb

esze

rzés

E

U k

onfo

rm n

ki.

légi

irán

yítá

si

közp

ont r

ends

zer

fejl

eszt

ése

Σ k

örny

ezet

i ha

tás

1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva

x x x x x x x + ± 0 0 0 0+ 0+ + + 0–

1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva

x x x x x x x + ± 0 0 0 0+ + + + 0–

1.3 SO2 kibocsátás 1.4 NOX kibocsátása x x x x x x x + ± 0 0 0 0+ 0+ + + 0– 1.5 VOC kibocsátása 1.6 Ammónia kibocsátása x x x x x x x 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2.1 Nettó üvegház gáz potenciál x x x x x x x + ± 0 0 0 0+ 0 0 + 0– 6.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület x x x x x x x ± ± 0 0 0 0 0 0+ 0 0 7.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti

terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez

x x x x x x x 0 0– 0 0 0 0 0– 0 0+ 0–

7.2 A védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma

x x x x x x x 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0–

7.3 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület

x x x x x x x 0 0– 0 0 0 0 0 0 0 0

8.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek/ ország területe

x x x x x x x 0+ 0± 0 0 0 0 0 0 0+ 0

9.1 A faállománnyal borított és erdőfelújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya

x x x x x x x 0 0± 0 0 0 0 0 0– 0+ 0

9.3 Védett természeti területeken lévő erdők/ összes erdő

x x x x x x x 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

11.1 A Natura 2000/ az ország területe x x x x x x x 0+ 0± 0 0 0 0 0 0 0+ 0 13.1 A megújuló energiaforrások/ teljes

energiamérleg x x x x x x x + 0 0 0+ 0 0+ 0+ 0– + 0–

14.2 POP kibocsátásának csökkentése x x x x x x x + + 0 0+ 0 0+ 0+ 0– + 0– 18.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú

zöld-terület nagysága x x x x x x x + 0± 0 0+ 0 0+ 0– 0– 0+ 0

18.2 75 dB ill. 65 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma

x x x x x x x ± + 0 0 0 0 0+ 0± 0+ 0–

Az intézkedési terv feladatai: kidolgozás 4 6–12 15 21–23 26 28 35 41 42 47–49 50 52 53 37 57

Környezet-védelmi célok (NKP-II)

(az NKP-II számozását megőrizve)

Nem

zetk

özi

fuva

regy

ezm

énye

k

Köz

úti h

atós

ági

szer

ep

kors

zerű

síté

se

Köz

úti

beru

házá

sok

közl

eked

ésbi

zton

sági

aud

itál

ása

Sza

kkép

zés

fejl

eszt

ése

EU

-kon

form

ta

rifa

- és

tá

mog

atás

i re

ndsz

er

Chi

pes

díj-

és

jegy

rend

szer

ek

Új t

enge

ly-t

erhe

lés

elle

nőrz

ési

rend

szer

Vas

útvi

llam

osít

ás

ütem

ezés

e

Vas

úti t

örvé

ny

Kom

pok

műk

ödés

ének

sz

abál

yozá

sa

Cse

peli

kik

ötő

műk

ödés

ének

fe

ltét

elei

Fer

iheg

y in

gatl

anjo

gi

rend

ezés

e S

árm

ellé

k in

gatl

anjo

gi

rend

ezés

e

A s

zem

élys

záll

ítás

i tö

rvén

y be

terj

eszt

ése

A k

özép

távú

gö

rdül

ő in

fras

truk

túra

terv

be

terj

eszt

ése

Σ k

örny

ezet

i ha

tás

1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva

0+ 0 0 0+ 0 0 0 0+ 0 0 0 0 0 0 0

1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva

0+ 0 0 0+ 0 0 0 0+ 0 0 0 0 0 0 0

1.3 SO2 kibocsátás 1.4 NOX kibocsátása 0+ 0 0 0+ 0 0 0 0+ 0 0 0 0 0 0 0 1.5 VOC kibocsátása 1.6 Ammónia kibocsátása 0+ 0 0 0+ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2.1 Nettó üvegház gáz potenciál 0+ 0 0 0+ 0 0 0 0+ 0 0 0 0 0 0 0 6.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület 0 0 0 0+ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA

Az Intézkedési Terv 1. pontja egy 30 pontos program figyelemmel kísérése volt a környezetkímélő közlekedés stratégiájára, még kidolgozási fázisban.

Hét stratégiai irány és 30 cselekvési programpont alkotta a javaslatot.

Az alább bemutatandó vizsgálat a stratégiai irányok és a cselekvési programpontok belső konzisztenciájának az elemzésére irányult, és végrehajtható volt, mert a megnevezett célok között jó összhang állt fenn (amit vizsgálati módszerünk segítségével tovább javíthatónak találtunk).

(c)

kibo

csát

ás-c

sökk

entő

in

tézk

edés

ek

(b)

töm

egkö

zlek

edés

(a)

körn

yeze

tkím

élő

közl

eked

ési m

ódok

(e)

ágaz

atkö

zi ig

ényo

ldal

i in

tegr

ált m

egol

dáso

k

(f)

társ

adal

mi r

észv

étel

(d)

info

-tec

hnol

ógia

le

hető

ségé

nek

felh

aszn

álás

a (g

) kö

rnye

zetb

arát

épí

tési

m

ódsz

erek

Ö

ssze

sen

(v5) városi útdíj alkalmazás ösztönzése ++ + + + + ++ 8 (v1) mobilitástervezés és közforgalmú közlekedési terv készítése + ++ + + + 6 (v2) forgalomcsillapítás és nem-motorizált közlekedés pályázatok ++ ++ + + 6 (v4) informatikával támogatott torlódáscsökkentő eszközök ++ + + ++ 6 (v7) térségi közlekedési szövetségek kialakítása ++ + + ½ + 5½ (v3) best-practice útmutató és ösztönzés keresletcsökkentő

megoldásokhoz + + + + + 5

(v9) tömegközlekedés előnyben részesítése – ajánlások ++ + ½ ½ 4 (o5) mobilitási információs rendszer kialakítása + ++ + 4 (v8) tömegközlekedés minőségének javítására pályázatok ++ + 3 (j3) informatika alkalmazása a kv-i járműfelülvizsgálat javítására + ++ 3 (á1) adminisztratív szabályozás vasútra- vízre terelés segítésére + ++ 3 (i1) integrált terület- és közlekedéstervezés, stratégiai hatásvizsgálat ++ + 3 (v6) alacsony szennyezésű járművek támogatása + + 2 (j1) kisfogyasztású gépjárművek beszerzésének ösztönzése + + 2 (á2) támogatás a kombinált szállításnak ++ 2 (z2) ökológiailag érzékeny, védett területeken szigorúbb zaj-normák + + 2 (z4) zajvédelmi létesítmények előírás szerinti megépítése + + 2 (j2) átruházható széndioxid kvótarendszer kialakítása + ½ 1½ (z3) szigorítani kell a „csendes jármű” feltételrendszert ½ + 1½ (z5) zajvédelmet is tükröző leszállási díj alkalmazása repülőtereken + ½ 1½ (o3) járművekre vonatkozó fogyasztói tájékoztató rendszer ½ + 1½ (o4) járműhirdetésekre vonatkozó környezeti adatkövetelmények ½ + 1½ (j4) a környezetvédelmi felülvizsgálat általánossá tétele + 1 (j5) környezetvédelmi felülvizsgálat intézményi oldalról való javítása

+ 1

(á3) differenciált útdíj tehergépjárművekre + 1 (z1) jármű-specifikus zaj-szabvány érzékeny területeken + 1 (o1) közlekedési környezetvédelmi információs- és adatközpont ½ ½ 1 (o2) közlekedési környezetvédelmi tájékoztatási rendszer felépítése + 1 (z6) tervszerű folyamatban zajmérés, -térképezés és akcióterv ½ ½ (o6) monitoring rendszer kidolg. a célok teljesítésének mérésére ½ ½ Összesen 21 13 12½ 11½ 10 9½ 3½ 80

1. táblázat: A környezet-kímélő közlekedés cselekvési programja intézkedéseinek összevetése a környezetkímélő közlekedés stratégiai fejlesztési irányaival (érték szerint sorbarendezve)

A környezet- kímélő közlekedés cselekvési programja intézkedései

A környezetkímélő közlekedés stratégiai fejlesztési

irányai

A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA

A környezetkímélő közlekedés stratégiája és cselekvési programja tervezete tartalmazott egy Határozati javaslatot is az Országgyűlés részére.

Érthetetlen, hogy a jól kidolgozott szakmai anyag alapulvétele helyett egy gyengécske négypontos javaslat alkotta a határozati javaslatot, aminek az első három pontja lényegében ugyanazt az általános kívánságot ismételte (a közlekedési infrastruktúra fejlesztése legyen környezetbarát) miközben a határozatból kimaradtak a közlekedési munkamegosztásra és a tömegközlekedésre vonatkozó stratégiai irányok, az ágazatok közötti integráció követelménye vagy a közlekedésben az informatika felhasználását szorgalmazó felvetés.

A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki világosan a dokumentumból, megszövegezésük nem következetes, és különböző szintű célok keverednek a dokumentum különböző helyein.

A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok hierarchiájától.

A közlekedéspolitika és az abból következő dokumentumok elfogadási időrendje felborította a hierarchiának megfelelő sorrendet, az ágazat a legjelentősebb alágazati programok külön kormányzati szintű elfogadtatásával kész helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi döntései számára.

A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A környezetkímélő közlekedés stratégiájára és cselekvési programjára készült külön programtervezet célrendszerének belső konzisztenciáját jónak, ugyanakkor módszerünk segítségével még tovább javíthatónak találtuk.

Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását hasznos segédeszköznek találtuk, különösen kedvező lett volna olyan stádiumban elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi közlekedéspolitikába beépíthetőek lettek volna.

A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal meg kellene indítani.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

<[email protected]> <http://www.vki.hu/~tfleisch/>

Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana

Budapest, 2005 november 19.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

Documents

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL