AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI

AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB

ELEMEI

Fleischer TamásMTA KRTK Világgazdasági Intézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]

Humánökológia szakirány ELTE Társadalomtudományi Kar

Társadalomtudományok Módszertana TanszékA „Város, közlekedés, társadalom” kurzus 10. órája

Budapest, 2013. április 22.

Az európai uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb elemei

Definíciók: szakpolitika, közlekedéspolitika A közlekedéspolitika főbb dokumentumai Az uniós Közös Közlekedéspolitika irányváltásai A hazai közlekedéspolitika kezdetei és fejlődése

(visszafejlődése) A (használható) közlekedéspolitikai dokumentum

felépítése Egy Nemzeti Közlekedési Stratégia felé

(lehetne: aktuális helyzet és feladatok, tervek/problémák a hajózásban, a vasúton, az úthálózaton, a településeken, logisztikai elképzelések… …vagy fenntarthatóság, közlekedésbiztonság, klíma, piacosítás stb.)

Mi a szakpolitika? Mi a közlekedéspolitika?

Szakpolitika (ágazatpolitika, közpolitika, policy)[és nem politika, hatalmi- v. pártpolitika, politics]

Összerendezett kormányzati akarat, stratégia az adott kormányzati terület irányítására

Közlekedéspolitika: a közlekedéssel kapcsolatos ügyek kormányzati kezelése

(1) összerendezett kormányzati akarat, stratégia a közlekedési ügyek kezelésére

(2) egy dokumentum, - az elfogadott törvény háttértanulmánya

Mi a közlekedéspolitika ?

A mindenkori célokról van szó: egy ‘tankönyvi’ meghatározás, ami érvényes 1848-ban és 2013-ban is

Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, – az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok )

Felépítése:(1) általános / aktuális (társadalom-)politikai célok, (2) az ennek érdekében meghatározott fő ágazati stratégiai célok, (3) cselekvési prioritások, programok, feladatok

Címzettjei: kormányzat (társ-ágazatok), alágazatok, társadalom

Az uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb dokumentumai

Magyar közlekedéspolitika 2003-2015

Az uniós és a hazai közlekedéspolitika főbb dokumentumai


1990

2004


„Time to decide” 2001

1990

2004

„Fehér Könyv” 1992



1990

2004



Magyar Közlekedéspolitika 1996


1990

2004


Trans-European Networks




1990

2004






Pan-European Corridors, TINA

1990

2004







A TEN felülvizsgálata 2004

1990

2004








Közle-kedésialap-elvek,közle-kedés-föld-rajz, álta-lánoscélok, meg-fonto-lások válto-zása stb.

1990

2004









Kom-men-tárok,meg-jegy-zések,össze-függé-sek

1990

2004










1990

2004

Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.









EU-rópai-záló-dási folya-mat:mélyű-lés és bővü-lés;HU rend-szer-váltás-tól belé-pésig


1990

2004










EU-rópai-záló-dási folya-mat:mélyű-lés és bővü-lés;HU rend-szer-váltás-tól belé-pésig

Társ-szak-poli-tikákfejlő-dése:térség-fejlesz-tés,környe-zetvédelem,infor-matika,város-fejlesz-tés


1990

2004









Közle-kedésialap-elvek,közle-kedés-föld-rajz, álta-lánoscélok, meg-fonto-lások válto-zásastb.

EU-rópai-záló-dásifolya-mat:mélyű-lés és bővü-lés;HU rend-szer-váltás-tólbelé-pésig



1990

2004


A 2001-es WP felülvizsgálata 2006












1990

2004


Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006National Strategic Reference Framework of Hungary 2007–2013













1990

2004



ÚMFT Közlekedési Operatív Program (KözOP) 2007













1990

2004




Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Zöld könyv 2007













1990

2004





Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Fehér könyv 2007













1990

2004





Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) – Alágazati 2008














1990

2004





Revision of TEN-T guidelines2009…10…11…















1990

2004






„Roadmap to a Single European Transport Area: Towards a Competitive and Resource Efficient Transport System”

EU White Paper 2011















1990

2004






Új Széchenyi Terv 2011Közlekedési fejezettel


EU White Paper 2011















1990

2004








EU White Paper 2011



Széll Kálmán Terv 2011 Közlekedési fejezettel













1990

2004








EU White Paper 2011




Nemzeti Közlekedési Stratégia (előkészületek 2011-12-)













1990

2004








EU White Paper 2011




Nemzeti Közlekedési Stratégia(előkészületek 2011-12-)













1990

2004


A hazai közlekedéspolitika múltjából

1848 Széchenyi „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül” Budapest szerepe, a közlekedés szerepe

Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

„Minden esetre csak minmagunktul függ hazánk eddigi mulasztásibul a lehető legnagyobb nyereményt vonni az által, hogy a polgárosodott világ drágán szerzett tapasztalatait, mellyek teljes kifejlődésükben állnak előttünk, felhasználjuk; mi egyedül attul föltételeztetik: mennyire tudjuk azokat saját viszonyinkra alkalmazni, s e közben megóvni magunkat a vak utánzás, avagy szertelen elbizakodás ballépéseitül. Szóval függ a külföldi tapasztalatok elfogúlatlan birálásátul, s saját viszonyaink helyes felfogásátul.”

A hazai közlekedés múltjából




EU 1992 előtt – nincs integrált közlekedéspolitika, kiragadott alágazati célok

(hajótérfogat-selejtezés, pihenőidő, repülésbiztonság stb.) fő motívum a versenyszabályozás

EU CTP 1992 „Egységes hálózat az egységes piachoz”– integrált közlekedéspolitika – de egyrétegű (nemzetközi szint)– intermodalitás, interoperabilitás =>, free access, corridor, TEN-T

single market

Két fő súly: szabályozás egységesítése és az átlapoló hálózat Trans-European Network (TEN-T)

Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992

Az interoperabilitás szükségességének illusztrálása: eltérő feszültség és áramellátási rendszerek Európában

Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992

1996 Közlekedéspolitika


1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány


1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése



–



–

– Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése



–


– Az emberi élet és a környezet védelme



–



– Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás



– A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése



– Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás



– A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése



– Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás gazdaság


A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája

Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.)

Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) =>

A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, átjárható határkapcsolatok, közlekedési kibocsátások stb.)

A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) =>


1996 Magyar Közlekedéspolitika

Öt stratégiai főirány

Célterület

1.

Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

2.

A szomszédos országokkal való együtt-működés

3.

Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése

4.

Az emberi élet és a környezet védelme

5.

Hatékony, piackon-form…???

Infrastruktúra-hálózat,járművek

Forgalom, szolgáltatás

Szabályozás, humánpolitika


1996 Magyar Közlekedéspolitika

Öt stratégiai főirány

Közlekedési célok

1.

Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

2.

A szomszédos országokkal való együtt-működés

3.

Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése

4.

Az emberi élet és a környezet védelme

5.

Hatékony, piackon-form…

Átfogó közlekedési célok

TEN-T ??? vagy az ellá-tás színvonala minősége ?

Határátkelő-helyek visszaállítása

Gyorsforgal-mi hálózat ?? alsóbbrendű hálózat ?

Baleset-mentesség SKV …

Nem a közlekedés hatékonysága !!!

Egy kimaradt lépés…


A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

A TEN keleti kiterjesztése

Páneurópai folyosók

Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif

A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

Három mulasztás

(1) Mintázat. Míg az EU-15 közlekedési folyosóit a térség saját igényeire alapozva (átlapoló belső hálózat) határozták meg, a csatlakozó térségben külső szempontok domináltak.

(2) Prioritás. Az EU-15 Közös Közlekedéspolitikája elsősorban az egyes országok hálózatának átlapoló szintjére koncentrált. A folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető.. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemeltük a régióközi kapcsolatok szintjét - a városközi és faluközi kapcsolatok rovására

(3) Ráadásul a hazai folyosókat - egy új struktúra végiggondolása helyett - a korábbi főhálózat mentén, egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetjük keresztül (és pl. erre a struktúrára építjük rá a logisztikai központok hálózatát is.)

Struktúraváltás a közúthálózatoknál

A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemeiForrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya 2000. szept. 13

TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése

Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide”

A dokumentum felépítése:

1 Problémák és kihívások,

2 A közlekedéspolitika irányelvei,

3 Hatvan intézkedési javaslat

Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide”

Mit kell megoldani: torlódások, minőség, környezet, biztonság, izolált régiók

Elszámolás az 1992-es CTP felemás eredményeivel Stratégia: megtörni a kapcsolatot a közlekedés és a

gazdaság fejlődése között - a közúti forgalom csökkentése közgazdasági

eszközökkel, - más közlekedési módok hatékonyságának a javítása,- célzott beruházások… …a TEN hálózatba…

Hatvan intézkedés – négy blokkban. - kiegyensúlyozás a különböző közlekedési módok között, - szűk keresztmetszetek megszüntetése, - felhasználó-centrikus közlekedéspolitika, - a globalizáció kezelése.

Tartsuk mozgásban Európát !

A 2001-es Fehér Könyv (Time to Decide) 2006. évi felülvizsgálata

Elérhetősége: http://ec.europa.eu/transport/transport_policy_review/doc/com_2006_0314_transport_policy_review_hu.pdf

Míg a 2001-es közlekedéspolitika határozottan állást foglalt a közlekedési teljesítmények növekedésének megtörése, valamit a közúti forgalom növekedésének fékezése mellett, addig a felülvizsgálat erős fuvarozói ellentámadásnak tekinthető.

„A mobilitásról le kell választani negatív mellékhatásait” ez már nem a forgalom növekedésének a fékezése, hanem éppen a biztosítása. „Optimalizálni kell az egyes közlekedési módokban rejlő lehetőségeket” ez pedig nem a közút visszafogása. „Egyre inkább mutatkoznak a súrlódás jelei a növekvő mobilitási igények kielégítését célzó erőfeszítések és a szigorú környezetvédelmi előírások között” – az ilyen mondat mintha a környezetvédelmi szigorúság visszavételének a szükségességét próbálná sugallni.

Tartsuk mozgásban Európát !

Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf

Tartalom:I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb

tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás

II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb

szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési

gördülőterv

Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,

(cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával

A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott

szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer

megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…

(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)

A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)

1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet

védelme,2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres

integrációnk elősegítése,3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok

bővítése és feltételeinek javítása,4. főirány: (14) a területfejlesztési célok

megvalósításának előmozdítása,5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek

megteremtése a szabályozott verseny segítségével


A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából)

1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének

erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési

szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek

hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek

kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási

rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű

versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia

alkalmazása.


A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)

1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros-

központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *

2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,

3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,

támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak

jövedelmének növelése.


A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,

(cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható

mobilitás biztosításával

A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott

szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer

megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…

(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)


A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)

1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme,

2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,

3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása,

4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,

5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével


A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából)

1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének

erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési

szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek

hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek

kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási

rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű

versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia

alkalmazása.


A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)

1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros-központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *

2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,

3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,

támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak

jövedelmének növelése.


1.1.1.1 A közlekedéspolitika öt lehetséges főiránya:

1. főirány: az egészség és az emberi élet minőségének javítása,

2. főirány: a területi és társadalmi különbségek csökkentése,

3. főirány: az épített és természeti környezet védelme,

4. főirány: a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása a környező országokkal és az

Európai Unióval

5. főirány: a hatékony, versenyképes gazdaság biztosítása.

A Magyar Közlekedéspolitika Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára: *

A Magyar Közlekedéspolitika Stratégiai Környezeti Vizsgálata Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára: *

Fő prioritás fenntartható, környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése

2. követelmény: a közlekedésbiztonság növelése,

3./b prioritás: a közforgalmú közlekedés preferálása az egyéni közlekedéssel szemben

2. általános elem: a vasúti és vízi áruszállítás, valamint a kombinált fuvarozás elősegítése

5. követelmény: a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása,

1. prioritás: a hiányzó infrastruktúra kiépítése, a főváros-központúságot oldó hálózat

fejlesztésével,

4. követelmény: magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása,

9. követelmény: korszerű szaktudás és info-technológia széleskörű alkalmazása.

2. prioritás: az EU közlekedésben alkalmazott szabályozások, díjak, támogatások

követése,

7. követelmény: kiszámítható finanszírozási rendszer,

8. követelmény: a célul kitűzött közlekedési feladatok nemzetközi szinten versenyképes

és hatékony lebonyolítása,


1. a

tartó

s ga

zdas

ági

növe

kedé

s el

őseg

ítése

2. a

z él

etm

inős

ég

javí

tása

3. a

kör

nyez

et

szem

pont

jábó

l fe

nnta

rthat

ó m

obilit

ás

bizt

osítá

sáva

l

7. [L

d. 2

] az

éle

tmin

őség

ja

vítá

sa

8. a

z eg

észs

ég

meg

őrzé

se

9. a

terü

leti

külö

nbsé

gek

csök

kent

ése

10. a

köz

leke

dés-

bizt

onsá

g nö

velé

se

11. a

z ép

ített

és

term

észe

ti kö

rnye

zet

véde

lme

12 .a

z Eu

rópa

i Un

ióba

val

ó sik

eres

in

tegr

áció

nk

elős

egíté

se

13. a

kör

nyez

ő or

szág

okka

l a

kapc

sola

tok

bőví

tése

és

felté

tele

inek

javí

tása

14 .

a te

rüle

-tfe

jlesz

tési

célo

k m

egva

lósí

tásá

nak

előm

ozdí

tása

15. a

hat

ékon

y üz

emel

teté

s fe

ltéte

lein

ek

meg

tere

mté

se a

sz

abál

yozo

tt ve

rsen

y se

gíts

égév

el

1. Az értékes ökoszisztémák érintettségét minimalizálni kell R– –

H +

+ + ? + + + 0 + + R – +

H +

– + + – R – H 0

2. Vannak olyan területek, amelyeket a közút hálózati elemeknek kötelezően el kell kerülniük

–

+

+ + + ? + – + 0 + + – + – + + – – +

3. Minimális hosszúságú tranzitpályákat és autópályákat kell kialakítani, a belföldi forgalom zavarása, nélkül.

+ + + ? + + + + + – + – + + – – + +

4. A lakott területek belső, műemléki övezeteiben, az üdülő- területeken a forgalmat korlátozni kell

–

+

+ + + ? + 0 + + + + + – + 0 + – – + + –

5. A közlekedés kibocsátásai keresztül nem károsíthatja az emberi egészséget

0 + + + ? + + – + + + + + + – + + – – + +

6. A balesetek, gázolások csökkentése nemcsak az emberre, de az állatvilágra nézve is.

+ + + ? + + + – + + + – + – + – – + +

7. Az élőállatok szállítási körülményeinek javítása is szükséges + + + ? 0 0 0 + + + 0 (+) 0 – + +

8. Minden település tömegközlekedési elérhetőségét biztosítani kell –

+

+ + + ? 0 + + + + + – – + 0 (+) + – – –

9. A távolsági tömegközlekedés elérési ideje nem haladhatja meg jelentősen a gépkocsival való elérést.

–

+

– + ! + ? + + + + – + – + + – – +

10. Az utas számára a tömegközlekedés nem válhat a stressz-helyzetek sorozatává

+ + + ? + + + + 0 + – +

+

– + 0 – + – +

11. Energiatakarékos és szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő járműparkot kell kialakítani

–

+

+ + ? + + 0 + 0 + + + + 0 (+) 0 – +

12. Az áruszállításban a közutak tehermentesítését szolgáló kínálat-bővítést kell megteremteni

–

+

+ + ? + + – + + + – + – – + + – – – +

13. A környezetkímélőbb, kisebb terület-felhasználással járó energiatakarékosabb áruszállítást preferálni kell

–

+

+ + ? + 0 + – + + – – + + – – + – +

14. Az áruszállítási költségeknek tükrözniük kell a közlekedés externális hatásait

–

+

+ + ? + – + + + + – 0 0 – + +

15. A fejlesztéseknél preferálni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítását

– + – ++ + ? + 0 + + + + – + – 0 + – – +

A fenntarthatósági értékrend elemei

Általános társadalompolitikai

célok


4*

a hi

ányz

ó in

frast

rukt

úra

kiépí

tése

5 az

EU

közle

kedé

sben

al

kalm

azot

t sz

abál

yozá

sána

k kö

veté

se

6 kö

rnye

zetk

ímél

ő kö

zleke

dési

rend

szer

m

egte

rem

tése

16

a fe

nnta

rthat

ó fe

jlődé

s bi

ztos

ítása

18 *

az o

rszá

g vé

delm

i ké

pess

égén

ek

erős

ítése

19 *

m

agas

szí

nvon

alú

közle

ke-d

ési

szol

gálta

táso

k bi

ztos

ítása

20

a m

eglé

vő

közle

kedé

si el

emek

ha

téko

ny

kihas

znál

ása

22

kiszá

míth

ató

finan

szíro

zási

rend

szer

24

kors

zerű

sza

ktud

ás

és te

chno

lógi

a al

kalm

azás

a

1. Az értékes ökoszisztémák érintettségét minimalizálni kell

– + – + + + + – 0 – – + + – 0 +

2. Vannak olyan területek, amelyeket a közút hálózati elemeknek kötelezően el kell kerülniük

– + + – + + + + – 0 – – + + – +

3. Minimális hosszúságú tranzitpályákat és autópályákat kell kialakítani, a belföldi forgalom zavarása, nélkül.

– + – 0 + + + + + – + – + – +

4. A lakott területek belső, műemléki övezeteiben, az üdülő- területeken a forgalmat korlátozni kell

– + + + + + + 0 + – – + – + +

5. A közlekedés kibocsátásai keresztül nem károsíthatja az emberi egészséget

– + + – + + + + 0 + – + – 0 + +

6. A balesetek, gázolások csökkentése nemcsak az emberre, de az állatvilágra nézve is.

– + + + + + 0 + + – + – 0 + +

7. Az élőállatok szállítási körülményeinek javítása is szükséges

+ 0 + + + + 0 + – + 0 +

8. Minden település tömegközlekedési elérhetőségét biztosítani kell

+ – + – + + + 0 + + + – + – + +

9. A távolsági tömegközlekedés elérési ideje nem haladhatja meg jelentősen a gépkocsival való elérést.

+ – – + + + + 0 + – – + + – + + –

10. Az utas számára a tömegközlekedés nem válhat a stressz-helyzetek sorozatává

– + + – + + + 0 + + + – + + + +

11. Energiatakarékos és szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő járműparkot kell kialakítani

0 + + + + + + + + + – – + + +

12. Az áruszállításban a közutak tehermentesítését szolgáló kínálat-bővítést kell megteremteni

– + + – + + + + – – + – + + – + + –

13. A környezetkímélőbb, kisebb terület-felhasználással járó energiatakarékosabb áruszállítást preferálni kell

– + + – + + + + 0 + – – + + + +

14. Az áruszállítási költségeknek tükrözniük kell a közlekedés externális hatásait

0 – + + + + + 0 + – – + + 0 +

15. A fejlesztéseknél preferálni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítását

– + + – + + + 0 + – – + – + –

A fenntarthatósági értékrend elemei

Átfogó közlekedési célok

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

2. prioritás: A közlekedés fejlesztése • Az ország (és régiói) nemzetközi elérhetőségének

javítása, • A térségi elérhetőség javítása, • Közlekedési módok összekapcsolása,

gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése,

• A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése

= külső kapcsolatok, belső kapcsolatok, áruszállítási gócpontok, személyforgalmi gócpontok

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után


Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

Miért kellett elkészíteni?

Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeibenösszefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)

0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben– 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.

0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet

1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája

– 3.1. Helyzetelemzés3.2. SWOT elemzés3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.


Új Széchenyi Terv

Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

Új Széchenyi Terv

Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés

A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly + növekedés + foglalkoztatás

Fejlesztési irány: a vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása

Duális gazdasági szerkezet: „egy viszonylag szűk, multinacionális nagyvállalati kör állítja elő a GDP, az export és a K+F tevékenység meghatározó hányadát,” (22. old.)

„Az üzleti sikerhez szükséges együttműködés keretei és feltételei” (23. old.) „…saját termelési tényezőinek a hozadéka…” (24. old.) „a foglalkoztatást ösztönző gazdasági környezet megteremtése” (25. old)

Hét kitörési pont, vagy program – ezek egyike a Közlekedésfejlesztési program

Új Széchenyi Terv

Vitairat Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010. július 28. 200 p. (2010. szeptember 15-ig várták a hozzászólásokat a [email protected] e-mail címre.)

A közlekedési program címe ez volt: „Tranzitgazdaság” A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt

ÚSzT: a hazai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztését, illetve a foglalkoztatás bővítését a célkitűzése fókuszába állító terv

Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne.

Hiába fejlesztjük a külső kapcsolatokat, ha a hazai termelő nem válik versenyképessé, akkor ezeken a pályákon nem lesz képes eredményesen megjelenni, és akkor ezek a kapcsolatok valóban a tranzitgazdaságot fogják szolgálni: azokat, akik itt átszállítják, vagy ide hozzák az árujukat.

Új Széchenyi Terv

Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe. Árnyaltabb, de még mindig erős célkitűzés: „földrajzi elhelyezkedés… a legmeghatározóbb elem: […] Ny–K és É–D irányú közlekedési tranzit tengelyek metszéspontjában fekszik […] előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét […] képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.” (300. old.) „2020-ra hazánk […] logisztikai fejlesztések révén megalapozza transzfergazdaságát, így a térségben regionális központi szerepet alakít ki,” (326. old.)

Még mindig a tranzitra felfűzött gazdaság, másoknak kiszolgáltatott tevékenység – nem mondja ki a hazai belső hálózat-képzés fontosságát a hazai együttműködések, termelési, szolgáltatási stb. kapcsolatok elősegítésében, abban, hogy az ország célponttá váljon, ne átjáróházzá

A korrektség kedvéért: korszerű elvek is: közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények, >6000 km hálózaton.

Széll Kálmán Terv

Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf


Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, , 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre

tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy,

vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. Közlekedés (a tervben hibásan „4. Adósság és a közösségi közlekedés” 21. old.).

Ad (a) „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.” (21. old.)

Terv: elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től. Az intézkedés egybevág a korszerű közlekedéspolitikai célokkal (a [közúti]

szállítás valós költségeinek megfizettetése) – még akkor is, ha a bevételeket (100 Md Ft/év) az állam adósságrendezésre fordítja. (pl. egy Össz-közlekedési Alap kialakítása helyett)


Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

Ad (b) „A közösségi közlekedés a legtöbb területen válságban van Magyar-országon, mivel átgondolatlanul és felesleges terhek mellett működnek a szol-gáltató vállalatok, így finanszírozásuk csak hitelből volt megoldható.” (21. old.)

Terv: integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása.

Az egymással versengő, a közös elszámolási és közlekedési rendszer kialakítását eddig lényegében akadályozó vállalatok szabályozási kereteinek megváltoztatása mindenképpen indokoltnak mondható – hasonlóképpen a kedvezmények rendszerének újragondolása is.

Az a várakozás viszont, hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni (2012-14 között 45 + 60 + 60 Md Ft-ot) megítélésem szerint félreértés, az össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása. Egy ilyen akció ellentmond a korszerű közlekedéspolitikai elveknek, és hozzájárul a forgalom egyéni közlekedés irányába tereléshez. A minőségi szint emelése a járható irány, ez mind az utastól, mind a fenntartótól többlet ráfordítást kíván, nem is 0-összegű játszma (főleg nem negatív-összegű).

Kiruházás?

Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – úton egy versenyképes és

COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

erőforrás-hatékony közleke-dési rendszer felé

A fő megjegyzéseim négy pontban (1) A 2050-re szóló környezeti cél (60% kibocsátás csökkentés, olaj-

függés csökkentése stb.) nagyon progresszív jövőkép, világos cél.(2) A célok elérésének az eszközei ugyanakkor esetenként

ellentmondásosak, hiányosak a Fehér könyvben(3) Nincs világos kép arról, mit is kell tenni e célokért az első tíz

évben, 2020-ig, (amikortól minden bizonnyal egy új Fehér könyv készül). Hiányzok a jövőképet követő „hátrabecslés”.

(4) A Stratégia fejezet nem nagyon támaszkodik a 2050-es jövőképre, inkább az egységes európai közlekedési tér kialakításával foglalkozik. Ez releváns cél volt az EU-6-ok, 9-ek 12-ek idején, – de vajon ma is releváns cél-e az EU-27-ek idején, vagy inkább csak egy mítosz kergetése?

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

Négy dokumentum COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes

közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, 28.3.2011. http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf

SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf

SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, 28.3.2011 http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf


Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé.

1 Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre (Jelenlegi trendek és jövőbeli kihívások: kifogyóban a kőolaj)

2 A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe (Jövőkép 2050-re: egy integrált, fenntartható és hatékony mobilitás-

hálózat)3 A stratégia – mi a teendő

(Stratégia: szakpolitikák a változás kormányzására)


Helyzetértékelés (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az

áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén

(§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat

(Háttértanulmány) 2008. évi kibocsátásértékek utazás-kategóriák szerint


Helyzetértékelés

Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18.

Városi, várostérségi

Makro-regionális(közepes itt <500 km)

Globális ésinterkontinentális

személy 17 % 33 % 10 %

Ebben közút 16 % 29 % 0 %

teher 6 %_ 23 % 11 %

Ebben közút 6 % 19 % 0 %

Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % A közút adja az összes kibocsátás 70 %-át (*A villamosenergia-termelés az energia szektornál szerepel: kb.2%)


Tíz cél a 60 %-os kibocsátás-csökkentés elérésére

Városi, várostérségi

Makro-regionális

(közepes 300-800 km)

Globális ésinter-

kontinentális

Üzemanyag és motor

(1) Hagyományos üzemanyaggal mű- ködő autók kiszorí-tásaa

(2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke-dés 40% alacsony C üzemanyag

Multimodális láncok és módváltás

(3) >300km közúti áru-fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, 2050. személy vasúton

(5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re

Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök

(9) 0-be-halál 2050

(10) Használó / szennyező fizet

(8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz

(9) 0-baleseti-halál 2050

(10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0

(7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo

(9) 0-bales-halál 2050

(10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0


Stratégia * (A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket

és ütemezést társítani) Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása,

egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális,

biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket Ez a fenntarthatósági logika megfordítása Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az

európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését.


Stratégia * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat,

eszközöket és ütemezést társítani. Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása,

egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális,

biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket Ez a fenntarthatósági logika megfordítása Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az

európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését.


Nehéz indulás: két év eltelt a készítők kiválasztásával, a pályáztatás előkészítésével – végül egyetlen, minden számba jövő készítőt egyesítő konzorcium nyert…

Óriási a nyomás a 2014-2020 uniós programozási időszakra előkészítendő projektek listájára. Az elvesztegetett két év miatt megint előbb projektek lesznek és köréje épül kényszerűen a „stratégia”

Komoly félreértés alágazati (közutas, vasúti, vízi közlekedési, légiforgalmi, logisztikai) stratégiákból próbálni összerakni az egységes nemzeti közlekedési stratégiát. Az alágazati részérdekek éppen felülbírálandó inputok: azokat a szempontrendszereket kellene kidolgozni, ami alapján a felülbírálat hitelesen megtörténhet.

A modernizációs beidegződések kész nemzetgazdasági terveket várnak, és annak alapján forgalmi mennyiségekre próbálnának közlekedési kapacitásokat biztosítani.

Ez a felfogás elavult. A bizonytalan, de felbecsülendő jövőbeli társadalmi-gazdasági-környezeti trendekhez, korlátokhoz, forgatókönyvekhez kellene hozzáillő közlekedési szcenáriókat társítani. A mennyiségi elemek, a forgalmi modellek ellenőrzést szolgálnak, nem abból jön ki a stratégia.

Problémák a Nemzeti Közlekedési Stratégiával

Tanulságok a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

Tanulságok a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

Összefoglalás

A közlekedéspolitika egy szakpolitika, amely a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására szolgáló kormányzati stratégiát foglalja össze.

Az elmúlt két évtized közlekedéspolitikai alapdokumentumai az Európai Unió 1992-es (CTP) és 2001-es (Time to Decide) és 2011-es Fehér könyvei, ill. az 1996-os és a 2004-es hazai közlekedéspolitika, és ezek felülvizsgálatai + ÚMFT, EKFS, Széchenyi Terv,

Az unió dokumentumai elsősorban az egyes országok hálózatainak az átlapoló szintjére koncentrálnak, a folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető.

A hazai tervek a túlzott prioritás mellett egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetik keresztül a tranzit-utakat és erre a struktúrára építik rá a logisztikai központok hálózatát is.

A készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia egyik kulcskérdése lesz, vajon sikerül-e meghaladni az alágazati stratégiákat egymás mellé helyező, eleve eldöntött projekteket igazolni akaró felépítést.

AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB

ELEMEIFleischer Tamás

MTA KRTK Világgazdasági Intézet

[email protected] http://www.vki.hu/~tfleisch/

Humánökológia szakirány ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana TanszékA „Város, közlekedés, társadalom” kurzus 10. órájaBudapest, 2013. április 22.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

Documents

AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI