A rajzolás alapjai

8/3/2019 A rajzols alapjai

1/27


2/27


3/27

0"- - - -< > - - - - - aL~~"~U feladatait a f esteszet veszi at. a

h:Q PQ7Pt alapja marad, mind az egyes festok kep-zesenen mind pedig az alkotasok letrehozasa-

a mil befejezese egyuttal a rajzolasi folya-elfedeset is jelenti, A rajz az elso lepcsofoka a

es a konyvillusztralas Ietrejottenek,rajz szabad kibontakozasat akadalyoz-

illusztrator, aki inkabb masolo volt, esa rep-'L"_UA""-1"1 es az egyes motivumok tovabboroklo-

deset evszazadokon at . Barlegnagyobb reszuktobbe-kevesbe hfiseges masolat, megisgyakran a

gal6 mil alkotojara.14. szazadban a kozelmultbol szarmazo

utanrajzolasain kivul eloterbe kerul-az ant ik a lkotasok masolatai . Ekkor buk-

kannak fel a mintagyUjtemenyekben eloszortermeszet utani tanulmanyok. Mar a legjelen-tosebb regi olasz rajzolokal, Genti le de Fab-r ianonal es Pisanel lonal is megrnutatkozik eza kulonos ket toseg: a mar kia laki tott mintakutanzo atvetele melle tt a termeszet szubjek-tfv megfigyelesen alapulo, onallo tanulmanyA 14. szazad vegetol kezdve gyakrabban buk-kannak fel az onallo lapokon szereplo rajzok,amelyek mar onmagukerr va16rajzok. A rna-igismert , r ruiveszi ertelemben onallonak te-kintheto rajzok legregibb peldait Bernhard

(tempera vaszon)Albrecht Durer(1471-1528):Tanulmany(fametszet)


4/27

V in ce nt v an G og h (1853-1883): Mez6

H":;h~""H'';LlCazok formajat, tulajdonsagait, eset-Ez a sikeres vadaszathoz elen-LLAllCU az abrazolas

realisztikusabb

masker korlatok a~~-ni-,~c megismerest es rajzolast, A rmiveszekI/~~h~-n arra torekedtek,

a targy, eloleny vagy fogalom lenyeget ragad-jak meg. mtivesznek nema mestersegben jartass agot, nem nevez-

az, aki az alapvet6galmakkal nines tisztaban. Azonban,kij61 meg nem jelenti azt, hogy rruivesz,

mestersegbeli meg nem mtiveszet,ha n ines meg eza tudas , h ianyoznak aza la -pok, epitkezni. Az seke-lyes l esz, o lyan, lenne, de erezzuk,hogy hamis, egysz6val nemFontos, hogy az alapvet6 fogalmakkal, techni-kakkal tisztaban Iegyunk, nem eleg a tehetseg,mert akkor a fejlodes elmarad.Raj zo ljunk , f essunk bat ran l Nem baj , esetl eggyengebb kicsit az alkotas, botladozunk a vona-lak, szinek kozot t, de a vegeredmeny megis a

a a alkotasunk,

ker t ( to l/ ra jz )a ragaszkodik a termeszeti

objektiv visszaadasahoz, Az impresszionistakmar op t ika i -f e s to i modon fe lo ld jak a targyat. Or-namentalis modon rendezi vonalvezeteset Klimt,de Picassonal vagy Matisse-r ial azonban i sm e t s z i-gorubb kepszerkezet fedezhet6 fel.A 20. szazadban a rajz onallosul, a reprodukalo esabsztrahalo teljesenszemelyes,

U-IA--LOn a legnagyobb mertekbenmt i fa j ja va l ik , Szerz6

528): Ta nu lman y a r a jz h al 6 h a sz n al a ta r 6! ( fame ts z et )

cistak, a nazarenusok es a romantikusokszigorubb targyilagosabb es a plasztikai ertekeketjobban hangsUlyoz6 tanulmanyait kovetoen atermeszeti minta szabad kezelese egyre nagyobbjelentoseghez Aketfele fel fogas, idobeli esIyi eltolodasokkal, az egesz 19 . szazad folyamanegymas mellett halad. Az akademikus rajzmodor

es u gy am odernizacio ellenere meghosszu id6re meghatarozok lesznek,


5/27

No 1189 x 841 mm B/O 1400 x 1000 mmN1 841 x 594 mm B/1 1000 x 700 mmA/2 594 x 420 mm B/2 700 x 500 mmA/3 420 x 297 mm B/3 500 x 350 mmA/4 297 x 210 mm B/4 350 x 250 mmNs 210x148mm B/5 250 x 175 mm

ismegfelel, asz-vagatott Dgyeljunk

hogy a l apo t m in d ig a rajz tabla szel ei -

nem agyagtablakat,bevont tablakat, allatboro-

irasra, rajzolasra,hasznal t papir t a kinaiak

evszazadokon keresztul oriz-tek keszitesenek Europaba arab koz-


6/27

pelda: vegyunkegy amekkorat a nyom-

tatashoz vagy a fenymasolashoz leggyakrab-ban merete 210 x 297 mm,tehat 20 x 30 em. Ezt A4-esnek

azaz az A2-"es,es igy

most visszaterunk az A4-esa 20 x 30 cm-es laphoz, es azt

megfe lez zuk, Afi -os l apot kapunk. Ha ez tIS A6-os meretet kapunk, amimegfele16 meretti.

nagyobb az A Aaz alap, x 70 cm. Felezeseknel

is a B/3-as, B /4-es B/5-os kapjuk. Mar azisgyartottak ezt a meret ii papir t,

vastagsagat egy nemzetkozi megalla-

szerint grammban adjak meg. Az e16bbemlitett fenymasolo papir nagy valoszfruiseg-

80vagy 90g-os, am i azt je lenti , hogy 1m-80 g -ot, ha egy kicsit vastagabb,90 g-ot nyom. Ezekre feljegyzeseket

legfeljebb vazlatokat erdemes keszfteni,mert rajzolashoz vekonyak. 100.. .130 g-t61

mar rajzlapr61 beszelni, Erdemes szep,famentes lapokra dolgozni. Kezd6knek

megfele16k az iroszerboltban beszerezhetomappak,

Ceruzarajzokhoz megfele16 a rajzmappa, deakvarellpapfrra dolgozzunk, mert

jobb a szivohatasa . Szenhez pedig nagy,N3-as meretet valasszunk, es a lap fc-

ne legyen sima, mert megcsuszik raj ta anem hagy megfele16 nyomot. Szenrajz-

kivaloan alkalmas az Ingres (ejtsd: engr)

Alapszme legtobbszor feher, de gyonyo-munkak keszulhetnek halvany tonusu pa-

pirokra . Ha mar eleg jar tasak vagyunk kulon-bozd technikakban, hasznalhatunk sotetebbvagy akar fekete lapokat, amelyekre vilagosszimi pasztellkretakkal dolgozhatunk. Szenraj-zokhoz, kulonosen gyakorlashoz, tanulmany-

megfele16k a feher, kisse reces felu-csomago16papirok is.

A kovetkezo rajzeszkozokkel dolgozhatunk:grafitceruza, szmes ceruza, rajzszen, kreta,pasztell, illetve tinta, tus, diopac, szepia. Ezut6bbiakhoz szuksegunk lesz ecset re vagy tol l-ra (esetleg vagott madartoll), illetve egyszenifaragott nadra vagy hurkapalcara.


7/27

A ceruza a legel te rjedtebb rajzeszkoz.Alapanyaga a g raf it, ami gyakorl at il ag t isz-ta szen. Kezdetben csupan Angliaban ba-nyasztak, es keyes volt belole, aza ranyeval vet ekedett . Kesobb mas banya-

egyreveget61

vett mikorkeyes agyagot

rudakat kieget-a grafitrud

rajzolaskor nyomothagynak a papiron, A valosag szines kepetf eketeben, f eherben e s ezek szurke arnya-

adja vissza. Vannak un. kemeny(ha rd ) es B (black) jelzesfi ceruzak.kemenyebb ceruzak grafttjahoz tobb agya-got kevernek. Ezekkel a rajz szurkebb lesz,vekonyabb, pontosabb vonal akat huzha-tunk , kevesbe kop ik a hegyi ik . Mfiszaki

j el le gu raj zokhoz j61 alkalmazhatok , miga puhabbakkal inkabb fest6ibb, lagyabbmunkakat keszithetunk. A puha ceruzaknyoma a pap iron feket ebb, A vonal akatnem "i1lik" eldorzsolni, A kulonbozo tonu-su feluletek kepzeserol kesobb meg sz6 t

A grafit elott ezus t-, 610m- es on-vessz6ket vagy ezek otvozeteit hasznaltak,A reneszansz kor gybnyoru rajz ai ez ekkel

s6t a rezmetszet eldrajzekentmeg a 19. szazadban is dolgoztak veluk.Szines ceruzakkal is rajzolhatunk, de ezeketradirozni , igy csak kel l6 gyakorlatutan Mint mas rajzeszkozt, a szinesce ruzat is ha szna lha tj uk ha lvanyan, de sze-rencsesebb es a tutobb a rajz, ha j61ranyomvaerosebb szinekkel dolgozunk. A szinek keve-resenel legyunk visszafogot tak. Nagyon cl-lente te s szineket ne kever junk egymassal, esne legyen a munkank "koszos" I vagyis a szi -nek maradjanak frissek.

letre. Ameddig lehet, csak ronggyal cradfroz-zunk"! Termeszetesen van a szennek is speci -alis radirja, amelyet monopolradirnak hivnak.Ennek alkalmazasat azonban csak a munkalegvegen ajanl juk, szinte csak a fenyeket vagya csillanasokat feltenni, mert a monopolradira nyomot hagy, esez zavar6lehet a tovabbi munkaban.A kesz rajzot f ixalni kel l, hogy megvedjuk azelmazolodastol. Regebben maguk a mtive-

keszitettek fixativot, oly modon, hogyliter 96 %-os alkoholban vagy denaturalt

szeszben feloldottak 5 dkg sel lakot. Ma maraz

"UCJV~-"U javithatjuk. Erdemes nagyobb papirtes a szen a masik kezunk-

JO , egy kis darab, osszehajtogatott, pu-rongy van. a kett6vel egyutt dolgo-

tehat a szennel rajzolunk, a ronggyaltorlunk vagy kiigazitunk, szep, barso-

fcluleteket, finom t6nusokat hozhatunk

a azdatot f ixalocsovon porlasz tva, 40.. .60 em ta-volsagbol fujjuk a kepre, Vigyazzunk, a lap neazzon at!Egyszerubb, de nem jobb megolda s, ha haj -l akka l f inoman "kodolve" rogzi tj uk a kepe t apapirhoz, Legegyszeriibb, ha a szakuzletbenkesz fixativot es fixalocsovet vasarolunk.


8/27

es a szenrajzhozson16an ezt is f ixalni kel l. Radirozni nehez .

egyeb kulonleges szineketis esetleg a zoldnek,l ilanak vagy az un. testszineknek a kulonbo-

amyalatait, Minden szint mas-mas arnyala-kretaval kepezimk, a

vegeztevel itt isfixalnunk kell a rajzot.Vannak kisse olajosabb pasztellek, amelyek-kel k ip roba lha tunk olyan fes tesmodo t i s,hogy a mar e lkeszu lt r ajzot te rpen ti nbe mar -tot t ecset te l kisse a tfestjuk. A terpent in oldjaaz ola jpasztel lt , igy a szinek szinte festmeny-szertien egymasba mos6dnak.

rolhatjuk, es a hozzakevert VIZ mennyisege-tal fuggaen sotetebb vagy vilagosabb pacota ll itha tunk elo. A mar emlitet t eszkozok be-folyasoljak mtivunk minoseget. Az ecsetrajz,ahogy a k cleti mesterek is mutatjak,Iendule tes, A tol lrajz, amelyet nemcsak vasa-

femtollal , han em valodi madartollal i snagy kezugyesseget, pontossagot,

odafigyelest igenyel. A faragott hurkapalcavagy a "elfogy6"ve robusztus, durva vonal ig mas-mas Ieheto-seget amuveszi ishat6 higitott tussal vagy paccal.

kulonbozd anyagok-es eszkozokkel , igy konnyebben megta-

a szamunkra legkedveltebb kifejezes-

Szines keszletben vagy darabonkent vasarol-Ha megfeleloen hasznaljuk, nagyon szep

barsonyos feluleteket erhetunk elvele. Szepeka keszlet szinci, de meg szebbe varazsolhat-

Keszitsunk nehany papirkockat, amelyekentanulmanyozhatjuk oldallapjaikat, eleiket es

'-~,'cu.""~LEgyrajzlapra rajzoljunk egy kite-ritett kockat, amelynek az elei 7 ern hosszuak,


9/27

A spira los rajzmappa lapja ibol eppen ekko-rakat tudunk keszi teni . Termeszetesen csakakkor kapunk szep, szabalyos kockakat, hapontos rajzot, "szabasmintat" keszitunk.dekessegken t jegyezzuk meg , hogy az a lt a-

bemutatot ton kivul meg Hzvaltozatbankeszit het iuk a kocka "szaba smin taj at ". Ne

meg a ragasztasi fillekr6ll Az ele-'UL""-UL


10/27

kockanterbeli abrazolashoz szukseges. azo-nos hosszusagu es mindegyik derekszoget

a ket szomszedjaval . 6 egybevago,pontos

gyelest talan ezen a testen lehet a legjobbangyakorolni. rajzolas es festes legnagyobbproblemajat mindig az hogy aromdimenzios, vagyis terbeli targy hogyanabrazolhato dimenzioban,tehat sikban.

'7T01-TO" ki fo-lyaman a kulonbozo abrazolasi rendszereket.Az abrazolasi rendszerbol harem alap-veto: a az axonometrikus (vetitett ke-pes) es a perspektivikus (tavlati) abrazolas,Jelen ese tben a perspektivikus abrazolas er-dekel pontosabban alatszattan, az egyeb rendszereket tobb-nyir e az epit esze tben , az i parban , val am in t aA perspektiva kiveteles helyet fogla l e lezek

a fg y a HUlUC.l-vevo kame ra, a v ideo , a f enykepezogep, deilyennek a kcmyezo vila got mi is. Azegyenlo meret ti targyak kozul a tavolabbi ,sebbnek a kozelebbivisszaterunk a kocka latszati latjuk,hogy a megfelelo elei elmeletileg es gyakorla-t ilag parhuzamosak, de ugy t tinik a szemunk-ben, hogy ezek parhuzamos ele i a tavolbanosszetartanak, Es nemcsak osszetartanak,hanem egy pontban, az un. "enyeszpont-ban" talalkoznak, A reneszansz mesterek (Le-on Battista Alberti, Paolo Uccello, Piero dellaFrancesca , Andrea Mantegna es a nurnbergi

Durer ) e rdeme , hogy kido lgozt ak avalamint meghataroztak a ho-

r izontmagassagot es az i ranypontot , i rany-Leonardo da Vinci pedig fel ismerte

Ievegotavla tot, ami azt jelenti , hogy a hoz-kozelebb leva targyak reszletgazdagab-elesebben, tisztabban latszanak, es minel

tavolabb van valami, annal elmosodottabbA perspektiva tanulmanyon a kocka rajza itlat juk mas-mas szcmmagassagbol , Ha felul -rol nezzuk, r ala tunk a kockara, ez t az abra-zolasi modot madartavlatnak, madarpers-pektivanak, i lletve ralatasnak hivjuk. Ha akockat a la la tasban abrazol juk, a teteje latha-


11/27

a kocka rajzolasanak,vazlatokat 10"7,1-0"-\1

van olyan kockank,a vaza akkor azt rajzoljuk,

a kartonpapirbol korabbankockat. Munkankat megkonnyitjuk,

egyszenibb,gondolnank: egy kartont a kocka ala te-

egyet pedig hatulrol megtamasztvaKivalasztjuk a leg-

megfelelobb rajzeszkozt, kisebb laphoz ceru-nagyobbhoz rajzszenet. Beallitjuk a koc-

kat a legaltalanosabb m6don, vagyis ugy; hogylegalabb harem oldala legyen latha to. Azt a ta-volsagot, ahonnan az egesz targyat a tlat juk a

merete hatarozza meg. a tavolsag atargy magassaganak vagy szelessegenek

4-5-szorose legyen. Tehat egy portret 1,5 m-rol,egy ali6 alakot m-rol, egy hogyattekinthessuk, akar 100 m-rol , vagy meg ta-volabbr61 rajzoljunk. A kocka rajzolasanal elo-szor annak kiter jedese t hatarozzuk meg, azaznehany halvany vonal ia l vazol juk fel a lapon.Folytassuk az elekkel, mindenekelott a fuggo-


12/27

A fiiggolegeseket aA felule- pok latszati magassag- es szelessegaranyar.A ceruzat vizszintesen tartva az also es felsc

csucsoknal is ellenorizhetjuk, hogy az eleka vfzszintestol, illetvehogy a sarkok lejjebb vagy feljebb Iatsza-egymashoz kepest.

sem ossze-latszodjek. Ismetmost ug~ hogya Iefele forditjuk. az ellenor-

zesnel a fuggolegesek elrajzolasat konnyebbeneszrevesszuk. Lazan, halvanyan vazoljunk,igy nem folyamatosan radfr t vagy torlo-rongyot hasznalnunk. Ezta halvanv vazlatotkonnyeden fejleszthetiuk. Ha durvan, ves-ve kezdunk, kesobb nehezebben tudjuk kija-

a hibakat. A kretat, a szenet, a ceruzatne ugy tarts uk, mintha irnank, hanem lazan,

fogva. A vazlat igy konnyedebb, raj-zosabb lesz.


13/27

esetben nem egybevago latjuk,E loszor a forgastestunkhoz kapcso16d6

kockat,me~ ~p-

jainak atloi, az atlok keresztezodesein at-U_U__ _V lapfelez6k nagy segitseget nyujtanak

hogyvanegyhogy ezeket a forgastesteket, mostisnagyban fugg a szemmagassagunkt61. Ager fels6 es a ls6 termeszetesen Ugyan-ezek a lapok, vizsgalva, mar nem ko-

Cllll--''L~'C '-.A hengert fugg61egesvaltozik a

viszonyitott magassaga is,igy LLU--h74"Lv-_----sovanyabbak LU_- JC~~

a testet a e16tt,mar olyan lapos lesz, hogy

latjuk. Terme-szetesen formak jelennek meg egy

vagy egy tejeskocsog D gyel-arra, hogy a

az ellipszisunk ismil pedig korul-belul 5 :2 aranynal van azaltalunk rajzolni ellipszis es az atlokmetszespontja. fgy mar 8 pontot ismerunk,

segitsegevel szep, ives, szabalyoslipsziseket Annyi pontositas

meg szukseges, hogy az elek felezopont-az atlok pontjaib6l, es nem

az elek mechanikus megfelezesebcl kapjukmeg. Ezenkivul a tapasztalati latszattan szaba-lyai szerint az ellipszisek vizszintes tengelyeinem pontosan az ellipszis kozepen helyezked-

el, tolunk kisse h atrabb, tehat aive egy gondolatnyit szelesebb,

a ives azon-nem szabad tulzasokba esnunk, mert ez a

szinte eszrevehetctlen. 'Iovabb bonyo-a helyzetet, ha a forgastest tengelye ferde

Az ellipszisek azonban ilyenkor isaemlitctt szabalyossagokat mutatjak, de

ferde helyzetiiek lesznek, Az allosze le i azonos magassagban vannak es a

egyenl6 tavolsagban helyezkednek

Horizont

szerkezeti rajzot keszitsunk,azt fejlesszuk, pontositsuk, es ha teljesen a he-Iyen van akkor kezdjuk a tonusozast,


14/27

l.arnpa

az altalunk rajzolta Nap beesesi szo-

attol, hogy aziranybol jon a

parallel vagya fenyforras

a feny egyik VHH

Documents

A rajzolás alapjai