A 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a 40 éves Kecskeméti Animációs Filmstúdió igazgatóját, Mikulás Ferencet kérdeztük.

Milyen kecskeméti filmeket vetítenek a fesztiválon? A versenyprogramba került filmjeinken kívül két elő-adásban gyerekeknek szánt munkáinkat mutatjuk be, két vetítésen pedig a felnőtt animációinkból állítottunk össze egy válogatást. A kicsiknek szánt egyik vetíté-sen egyedi filmeket láthatnak majd, míg a másikban népszerű televíziós sorozatainkból vetítünk, így egy-egy epizódot választottunk ki a Magyar Népmesék, a Vízipók, csodapók, a Leo és Fred, a Mesék Mátyás királyról, a Mondák a magyar történelemből, a 100 éve történt, a Négyszögletű kerek erdő, a Világlátott egérke és a Tinti című szériákból.

Nem lehetett könnyű kiválasztani, hogy mely szerzői filmek kerüljenek a programba.Valójában sokkal több filmet szerettünk volna bemutat-ni az elmúlt negyven év terméséből, de az időbeli kor-

lát megkötötte a kezünket. Azért, hogy a műsor híven tükrözze a stúdió múltját, jelenét és sokszínűségét, a legpraktikusabb megoldást választottuk, minden ren-dezőnktől egy-egy filmet kértünk.

A stúdió 1971-es megalakulása óta Ön a stúdió vezető-je, milyennek látja a négy évtized alatt innen kikerülő filmeket?Azt hiszem, hogy hosszútávon minden szakma színvo-nalát az ott dolgozó emberek tartása, emberi tisztessége határozza meg és csak másodsorban a szakmai fel-készültség, legyen szó beteggyógyításról, a pedagógus munkájáról, autószerelésről vagy a hivatali munkáról. Ez még jobban igaz az alkotói munkakörben dolgozó emberekre.Ha nem jár kéz a kézben a tisztesség és a tehetség, nem születhet igazán jelentős életmű.De hogy a kérdésére válaszoljak, munkatársaim, legyen szó rendezőről, operatőrről, háttértervezőről, animátor-ról vagy rajzolóról, minden esetben a lehető legjobbat kívánták létrehozni, még akkor is, ha ezt nem tudtam

mindig megfelelően honorálni. Ez vonatkozik nem-csak a szerzői filmekre, de a televíziós sorozatokra és a külföldi koprodukciókra is.

Van esetleg kedvenc filmje az elmúlt 40 évből?Inkább úgy mondanám, vannak. Természetes, hogy közel állnak a szívemhez azok a filmek, filmso-rozatok, amelyeket ötleteim, javaslataim alapján vállalt fel egy-egy rendező és valósította meg saját filmjeként, de kivétel nélkül büszke vagyok minden filmre, ami a stúdiónkból került ki.

Mit jelen Ön számára a mostani KAFF-on, hogy idén 40 éves a kecskeméti rajzfilmstúdió?Mindenekelőtt örömet, hogy munkatársaimmal együtt sikerült sok nehézség közepette is megőrizni a stúdiónkat és olyan filmeket készíthettünk és ké-szíthetünk, amelyeket nemcsak mi, hanem mások is szeretnek itthon és külföldön is.Ha ezt az örömöt most itt a fesztiválon a közönséggel és szakmabeli barátainkkal is megoszthatjuk, az azt (a szintén örömteli dolgot) fogja jelenteni, hogy részei vagyunk egy olyan közösségnek, amely hoz-zánk hasonlóan gondolkozik.

A SZAFT-on a nem szakmabeli, ám annál kreatívabb és lelkesebb animációs filmkészítők munkáit lehet megtekinteni.

A KAFF kísérőrendezvényeként idén második alka-lommal rendezzük meg a kecskeméti Városi Kulturális Mozgalom (VÁKUM) Egyesülettel karöltve a SZAFT-ot, ahová bármely független (értsd „(még) nem professzi-onális”) alkotó nevezhette bármely animációs techni-kával készült filmjét. A filmekről Liszka Tamás ani-mációs producer, M Tóth Éva és Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas animációs filmrendezők döntenek majd.Az amatőrfilmes versenyprogram mellett sok egyéb programmal várják a Főtér túlsó végén, a SZIGMA Kiállítótérben az érdeklődőket június 16. és 18. között, ahol video- és képregény-installációk is szerepelnek a SZAFT-os étlapon. A magyar képregényesek négy, egyenként is érdekes kiállítása mellett, aki kedvet kapna a műfajhoz, egy képregényes workshopon próbálhatja ki magát. (Rész-letes ismertető a 3. oldalon.)A SZAFT-on a ma már hagyományosnak számító Lo-cal Heroes bulit is megrendezik június 17-én, pénteken este 10-től a Tudomány és Technika Házában, ahol a Kecskemétről származó, időközben országos hírnévre szert tett DJ-k fogják ritmusra animálni a tömegeket.

A film akusztikus rétegének komponensei, úgymint a zene, a zajok és zörejek vagy az élőszó az animációs filmek kiemelten fontos elemei. Az animációs rövid-filmekre gyakran tekintenek úgy, mint megmozgatott képzőművészeti alkotások, és így a filmek hangsáv-jára általában kevesebb figyelem jut. Idén, Kodály szülővárosában, a 2011-es Liszt-évben a jubileumi tizedik kecskeméti fesztivál programjának vezérmo-tívuma a zene és az animáció kapcsolata, éppen ezért kiemelt figyelmet szentelünk az animációk audio-vizuális megformáltságának.

Többek között előadást tart a világ egyik leghíresebb animációs zeneszerzője, Normand Roger Kanadából, aki számos Oscar-díjas animációs rövidfilm hangren-dezője volt. Válogatást mutatunk be a ma már klasz-szikusnak számító és az elmúlt évtizedben készült magyar animációs videoklipekből. Az Otthon Moziban június 17-én pénteken este fél 9-től az Illés, az Omega

vagy Hobó mellett ismét dalra fakad a Kistehén, majd pedig együtt izgulhatjuk végig Rambo és a Lenin-kló-nok küzdelmét a jól ismert Neo-klipben. A 7. Európai Animációs Játékfilm Fesztivál program-jában láthatjuk a jelenleg futó nemzetközi szemléken díjakat halmozó (és részben a kecskeméti stúdióban készült) Chico és Ritát Spanyoloszágból, amely a vi-

lághíres kubai Bebo Valdés zenéjén keresztül mutatja be egy szenvedélyes szerelem történetét.Vendégünk lesz az Öreg zongora meséi című nemzet-közi animációs sorozatprojektjével Oxana Cherkasova orosz rendezőnő.Ugyanebben az időpontban az Otthon Moziban világ-körüli útra indulunk európai animációkon és népszerű amerikai mesefilmeken keresztül. Mi köti össze őket? Mind Liszt Ferenctől kölcsönzik a zenéjüket. A két évvel ezelőtt elhunyt Dargay Attila ma már klasz-szikussá vált rajzfilmjében, a Lúdas Matyiban a sze-gény, furfangos libapásztor történetét izgulhatjuk végig újból. A kultikus rajzfilmben ráadásként többek között Liszt Ferenc muzsikája is felcsendül.Immár hagyományosan lesz homokanimációs show is: az idei KAFF-on Liszt Les Preludes-jét „nézhetjük végig” a világhíres animációs rendező Cakó Ferenc animációs tolmácsolásában a fesztivál nyitóestéjén, este 7-től a Kulturális és Konferencia Központban.

Természetesen, ha már zene és animáció, a koncertek sem hiányozhatnak idén a fesztiválprogramból. A fesz-tivál megnyitóján a népszerű kecskeméti Csík zenekar vezetője, Csík János és barátai muzsikálnak. Zenél nekünk Ágoston Béla formációja, az Ágoston „Frió”, Szabó Balázs Bandája és immár hagyományosan a Kaláka Együttes is fellép a KAFF-on. A koncertek esténként 8-tól kezdődnek a fesztivál új helyszínén, a Kecskeméti Városháza szecessziós díszudvarán, utánuk pedig este 9-től animációs játékfilmekre han-golódunk át.

A jelentős életmű záloga a tisztesség és a tehetség

A Szabad Animációs

Filmkészítők másodszor

találkoznak

Zene, Liszt, animáció

„Akkor vagyok elégedett, ha valami pont

a megfelelő hangon és finomsággal szólal meg”

A KAFF-on több válogatással és panorámavetítés-sel kívánunk az animációs film hazai és nemzetközi múltja előtt tisztelegni.

Négy vetítési blokkba gyűjtjük össze az animáció euró-pai, sőt világtörténetében is mérföldkőnek számító, Ma-gyarországról indult alkotói életművek fontos darabjait a „Vissza a szülőföldre” elnevezésű válogatásunkban. A többrészes panorámaprogramban olyan filmeket tűztünk műsorra, amelyek mostanában kerültek elő a külföldi filmarchívumok mélyéről és így itthon még nem láthatta sem a szűk szakma, sem a nagyközön-ség. John Halas, Jules Engels, Jean Image, George Pal (hogy csak a leismertebbeket soroljuk) olyan elszár-mazott animációs filmkészítők, akik pályájukat még Magyarországon kezdték, utána pedig Nyugat-Euró-pában, illetve a tengerentúlon alkottak maradandót, és váltak világhíressé. John Halast, George Palt vagy Jean Image-t például a második világháború utáni brit, holland vagy francia nemzeti animációs filmgyártás atyjaként tisztelik. A programot Orosz Márton művészettörténész állítot-ta össze, aki egy előadás keretében fogja bemutatni a gyűjteményes vetítést. Az amerikai rajzfilmgyártás egyedülálló alakjáról, Walt Disney kortársáról, a szin-tén magyar származású Jules Engelsről az amerikai filmtörténész, Janeann Dill mesél majd nekünk, illetve egy frissen felfedezett alkotónőt, Kiss Vilmát (Wilma de Quiche), aki a francia filmgyártásban szerzett elévül-hetetlen érdemeket magának, a magyar művészettör-ténész, Kopócsy Anna fogja bemutatni. A vetítésekhez tartozó szakmai előadások június 15-én, szerdán 14 órától lesznek. A kiemelt retrospektív panorámavetítésekhez kapcso-lódik Szalay Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező dokumentumfilmje, az Átrajzolt film, amelynek a KAFF-on tartjuk a premiervetítését. A film a magyar

animációs filmgyártás hőskora és aranykora előtt kí-ván tisztelegni a Pannónia Filmstúdió történetének fölelevenítésével. A filmgyártás államosítása után az ötvenes években megszülető Pannóniát, amely a hetve-nes-nyolcvanas évekre a világ egyik legjelentősebb ani-mációs stúdiójává nőtte ki magát, a munkatársakkal készült riportok, archív felvételek és természetesen a mindenki által ismert kultikus animációk segítségével idézzük meg. Szalay Péter filmjét június 16-án, csütör-tökön délután 1-kor vetítjük a Kulturális és Konferen-cia Központ Színháztermében.Kiemelt vetítéseken tekintünk vissza a nagy mesterek, az idén hetvenéves Jankovics Marcell és Richly Zsolt, illetve az idén hatvanadik születésnapjukat ünnep-lő rendezők, Cakó Ferenc, Orosz István és Szilágyi Varga Zoltán életművére, akik az animációs szakma aktív résztvevőiként a versenyprogramban is egy-egy filmmel képviselik magukat.

Megidéződik a múlt!

Interjú Normand Roger kanadai hangdirektorral, aki számos Oscar-díjas animációs rövidfilmnek volt a zeneszerzője, és a KAFF-on a zene és az animáció kapcsolatáról mesél egy előadás keretén belül.

Hogyan került az animációs film közelébe?Korán elkezdett érdekelni a képzőművészet, illetve a zene és a képek kapcsolata. De nem gondolom, hogy ez valamiféle előzménye lenne zeneszerzői pályafutásom-nak, sokkal inkább volt ez egy ifjú ember útkeresése. Művészeti főiskolára 1968-ban kezdtem járni, gondo-lom mindenki számára ismerős az évszám. Szóval, ha nem az utcán tüntettem, a képzőművészetek terén képeztem magam, de emellett zenéket írtam és muzsi-káltam is. Megismerkedtem pár fiatal művésszel, töb-bek között Pierre Veilleux-val, aki nem sokkal később az NFB-nél (Kanadai Film Alap) kapott lehetőséget, hogy elkészítse az első filmjét. Mivel ismerte a zenémet, engem kért meg, hogy legyek a film zeneszerzője. Azóta szinte folyamatosan filmzeneszerzéssel foglalkozom.

Azt állítja magáról, hogy autodidakta módon lett zeneszerző. Ez jelentett bármiféle nehézséget filmes zeneszerzői pályafutása kezdetén?Nos, valóban nem jártam konzervatóriumba, akko-riban túlságosan szűklátókörűnek tartottam őket. Ti-zenkét éves koromban kezdtem gitárleckéket venni egy egészen jó tanártól, ő szerezte nekem az első munkámat is: egy közeli városban már én adhattam gitárleckéket,

majd hamarosan bemutatott egy másik zenetanárnak is, akitől több éven át tanultam összhangzattant, zene-szerzést és hangszerelést. Ezután klasszikus zenével folytattam, majd a jazz terén is képeztem magam, sőt, az évek során több rock bandában is játszottam.A legelső csapatokkal főleg táncesteken és esküvőkön léptünk fel, aztán elkezdtünk saját zenéket is játszani. A saját próbálkozásaim során tanultam meg, hogyan kell filmzenét írni és milyen jellegű kíséret illeszke-dik egy-egy adott mozgóképi anyaghoz. AZ NFB-nél, ahol még a hetvenes években kezdtem el zeneszerző-ként dolgozni, kezdetben két tapasztalt kolléga volt a mentorom, Maurice Blackburn, aki Norman McLaren Blinkity Blankjéhez, és Pierre Brault, aki többek kö-zött Péter Földes Éhség című filmjéhez szerzett zenét.

Az animáció hangi világa különösen hangsúlyos eleme az egyes filmek által fölépített univerzumoknak. Miben tér el az élőfilm és az animáció számára kom-ponált hangi világ? Sokszor teszik fel nekem ezt a kérdést, és többször je-lentek meg publikációim is erről. Azt szoktam monda-ni, hogy az animációs technikák mindenféle műfajra nyitottak, legyen szó klasszikus rajzfilm-komédiáról vagy absztrakt kísérleti filmről. A nagyon személyes, erős vizuális tartalmak révén ezekben a filmekben gyakran még párbeszéd sincsen, és nem a történetmesélés a fő céljuk. Emiatt a szerkeze-tük is sokkal művészibb vagy kísérletezőbb és ez persze hatással van a hangi világra is. A hangeffektek lehetnek realisztikusak, karikatúra-szerűek vagy akár egészen szürreálisak is. Persze erről sokkal könnyebb lesz majd filmes példákon keresztül beszélnem a KAFF-on.

Ön szerint mennyire kell önálló életet élniük a filmze-néknek? Szokott saját zenéket is szerezni?Egész életemben csak filmekhez, tévés műsorokhoz vagy installációkhoz szereztem zenét. Igazából időm sem volt másra, de így sincs hiányérzetem. Igenis nagy kihívás, hogy az ember megtalálja a megfelelő zenét egy adott projekthez. Akkor vagyok elégedett, ha vala-mi olyat hoztam létre, ami éppen a megfelelő hangon és finomsággal szólal meg, és ezzel segíteni tudtam a rendezőnek abban, hogy a film elérje a célját. De ha az ember jól is akar keresni, és még híres is akar lenni, nos, az már egy másik történet.

Hogyan emlékszik vissza, melyek voltak a legkedve-sebb, legizgalmasabb feladatai?Számtalan rendezővel dolgoztam együtt a világ min-den tájáról. Azt hiszem, a legnagyobb kihívás mindig az volt, hogy alkalmazkodni tudjak a különféle stílu-sokhoz és személyiségekhez. A különféle animációs filmeket és mellettük az élőszereplős és dokumentum-filmeket, installációkat, tv-sorozatokat, reklámfilmeket mind-mind kihívásként éltem meg, de egy sem volt olyan, amit ne tartottam volna izgalmas feladatnak.

Mit tud a magyar animációról, ismeri a magyar ani-mációkat, rendezőket?Nem vagyok túl jó az animációs ki kicsodában, de pél-dául Rofusz Ferenc A légy című filmjére határozottan emlékszem, talán Annecyban láttam először, és abban az évben az volt a kedvenc filmem. Az utóbbi évekből M. Tóth Géza Maestroját ismerem, Cakó Ferenc homokanimációs előadásai pedig egyene-sen lenyűgöznek.A vándor című animációban és a Pezsgős szafari című dokumentumfilmben együtt dolgoztam egy kanadai rendezővel, George Ungarral, aki szintén magyar szár-mazású. (Az előbbi filmet a KAFF-on is vetítjük – a szerk.) Igazából a legmeghatározóbb filmes élményeim az elmúlt évekből szinte mind magyar filmek voltak, de ahogy látják, igen keveset tudok a magyar animációk-ról, ezért remélem, hogy a KAFF-on majd kiművelőd-hetek ezen a téren.

Dióhéjban miről fog nekünk mesélni a KAFF-on? Egy válogatást fogok bemutatni azokból a filmekből, amelyeknek én voltam a hangrendezője. Ezek alapján fogok majd a hangsáv sajátosságairól, illetve a zene és a hang szerepéről mesélni. Mindenkit nagy-nagy sze-retettel várok az előadásomra és a hozzá kapcsolódó filmvetítésre is!

Interjú Tomm Moore-ral, az Oscar-díjra jelölt Kells titka című film rendezőjével, és a 7. Európai Animá-ciós Filmfesztivál zsűritagjával

Melyik szenvedély volt előbb: a képregény vagy az animáció?Azt hiszem, a képregény-rajzolás jött először, mivel az animáció sokkal bonyolultabb, inkább egyfajta techni-kai sport, míg képregényt egymagam is tudok rajzolni. Ugyanakkor mindig is szerettem az animációt és már fiatalon megfordultam pár ír animációs stúdióban, töb-bek között a Don Bluthsban.

Hogyan jött az ötlet, hogy egy középkori kódexről szóljon a film? Amikor belevágtunk a filmbe, ami az első ír egészestés animáció, úgy döntöttünk, hogy látványában a hagyo-mányos ír, azaz kelta művészetre fog épülni, azaz azok-ra a jellegzetes, egymásba fonódó spirálokra és minták-ra, amelyek Írországban a tetoválásoktól kezdve a régi pénzérmékig jelen van a mindennapokban. Ezek pedig mind a Kellsi kódexből származnak, amelyet Írország nemzeti kincseként tartanak számon. Amikor elkezd-tük kutatni a kódex hátterét, akkor láttuk, hogy több filmre elegendő izgalmas történet fűződik hozzá.

Emlékszik még, hogy az ír művészeti hagyományokon kívül milyen filmes előképei voltak a Kells titkának? Úgy tudjuk, többek között ilyen volt a Magyar Népme-sék képi világa is. Igen, már főiskolás koromban lenyűgözött a kelet-eu-rópai animáció, és ez a film megtervezésénél nagyon erős ihletforrást jelentett, hiszen ezek is népművészetre, azaz egy olyan kulturális háttérre és művészeti stílusra épülnek, amely teljesen más, mint amit az amerikai vagy japán rajzfilmekben megszoktunk. Megtisztel-tetés volt számomra, hogy egy ilyen híres és elismert stúdióval dolgozhattam, mint a Kecskemétfilm Stúdió. Emellett nagyon nagy hatással volt rám Richard Wil-liams A tolvaj és a vargája, a Szamuráj Jack és a ja-pán animációk, legfőképp Hayao Miyazaki filmjei.

Számított rá, hogy Oscar-jelölésig jut a film? Minek volt köszönhető a siker? Hatalmas meglepetés volt, hogy Oscarra jelöltek min-ket – főleg ha azt nézzük, milyen erős volt a mezőny két éve. Fogalmazásilag nagyon nagy löketet jelentett a filmnek, és persze mindenki számára hatalmas meg-tiszteltetés is volt. Azt hiszem, az Amerikai Filmakadé-mia tagjai örültek, hogy végre egy független rajzfilmet láttak, ami ráadásul olyan technikával készült, ami nem a Disney-féle rajzanimációt utánozza. Ez a jelölés tehát a fősodoron kívül készülő, független animációs filmeknek is egyfajta ünnepe volt.

Mi a helyzet az ír animációval, mit kell tudnunk az ország animációs filmgyártásáról?Jelentem, jelenleg nagyon is jól van az ír animációs filmgyártás: már nem a külföldi cégek, hanem sok kisebb, ám annál foglalkoztatottabb stúdió jött létre. Ezekben a kis és középméretű cégekben rengeteg em-ber dolgozik, köztük sok külföldi, és nemcsak nemzet-közi bérmunkák, de hazai gyártásban készült ír filmek is készülnek. Azt kell, hogy mondjam, az ír animációs filmipari ágazat egy meglehetősen egészséges szektor az amúgy nagyon is rossz állapotban lévő gazdasági helyzethez képest. A saját cégünket, a Cartoon Saloont, ami Dublin hatá-rán kívül egy Kilkenny nevezetű középkori városkában van, a főiskola után pár csoporttársammal hoztuk létre. Habár ez egy kis stúdió, nagyon foglalkoztatott. Első-sorban reklámfilmekre szakosodtunk, de vannak saját fejlesztésű tv-sorozataink, játék- és rövidfilmjeinek is.

Hogy állnak a munkálatok a következő filmjével, a Tenger dalával? Remélem, hogy még idén gyártásba lehet venni, bár még mindig nem állt össze a költségvetés. A ten-ger dala ismét a hagyományokhoz nyúlik vissza, a „szelkek”, azaz a tengeri népek történetein és a lassan feledésbe merülő régi ír hiedelmeken alapul.

Két éve munkatársa, Fabian Erlinghauser járt itt és vette át a fesztivál nagydíját a Kells titkáért. Mit mesélt a fesztiválról?

Fantasztikus élményekkel tért haza! Sajnos én nem tudtam eljönni, de pár fesztiválos videofelvételt sikerült elcsípnem a neten. Nagyon várom már, hogy végre is-mét jöhessek Kecskemétre, ahol a Kells titka gyártása közben már jártam és nagyon megszerettem.

A KAFF-on a filmvetítések mellett számtalan kiállí-tás nyílik, illetve lesz képregény-rajzoló és filmkészí-tő workshop is!

A magyar animáció egyik legjelentősebb alkotóját, Jankovics Marcellt 70. születésnapja alkalmából egy nagyszabású jubileumi kiállítással köszöntjük, ame-lyen részletesebben is megismerhetjük e szerteágazó életmű ismert és ritkán látott darabjait. A kiállítás ku-rátora Dr. Iványi-Bitter Brigitta művészettörténész volt, aki a KAFF idei zsűrijének is a tagja. Szintén Jankovics előtt tiszteleg a Művészkávézó ki-állítása, amelyet a Kecskemétfilm Kft. egyik méltán hí-res rajzfilmsorozata, a Mondák a magyar történelem-ből című ismeretterjesztő-széria állóképeiből rendeztek június 14. és 24. között.

A Londonban élő avantgárd animációs filmrendezőt és grafikust, Háy Ágnest korai és a legújabb filmjei mellett nagyméretű színpadrajzain és grafikáin ke-resztül szeretnénk bemutatni a közönségnek, illetve a Részecske Kaszinó című, az animációt és az atomfizi-kát egyesítő workshop keretein belül a Szórakaténusz Játékmúzeumban lehet majd közösen filmet készíteni vele június 16-án, csütörtökön.

A Cifrapalota (hivatalosabban: Kecskeméti Képtár) ter-meiben nyíló tárlatra Orosz István gyűjt össze eddigi

és még készülő munkáiból arcképeket, amelyek között sem stiláris, sem műfaji, sem méretbeli kapcsolat nem lesz, csupán az fogja összekötni őket, hogy mindegyik arckép.A kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk Orosz István frissen megjelent könyvét. A követ és a fáraó című mű-vészetelméleti munkát Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó igazgatója és Orosz István, a könyv szerzője mutatják be a KAFF-on. A könyv két képről, vagy inkább két kép ürügyén íródott. Az egyiket Holbein festette, de a másik alá is valaki valamikor az ő nevét hamisította. Egykor a képek egy teremben függtek, a megrendelő, a 16. szá-zadi francia nagykövet, Jean de Dinteville kastélyában, ma egy óceán választja el őket. Tudós elemzés, értelme-zési kísérlet, irodalmi fikció, és egy kortárs képzőmű-vész írott és rajzolt jegyzetei – mindez együtt a könyv.

A KAFF Szervezőbizottsága KAFF parafrázisok cím-mel plakátpályázatot hirdetett a 10. jubileumi feszti-vál alkalmából magyarországi és határontúli diákok számára, hogy készítsék el a Farkas Antal jama által tervezett hivatalos fesztiválplakát mellett a saját ver-ziójukat. A pályázatra közel 200 pályamű érkezett, az ezekből készült válogatást, a 40 legjobb alkotást nézhe-tik meg a KAFF látogatói a Kulturális és Konferencia Központban.

Bemutatkozik a Kecskemétfilm Stúdió legifjabb gene-rációja is. A Kulturális és Konferencia Központban a „Boltosmesék! Bíborcsiga eladó, Ára 2,70 Ft!” címmel rendezett kiállításon Szoboszlay Eszter, Tóth-Pócs Judit és Tóth-Pócs Roland filmjeiből láthatnak állóképeket, maketteket, díszletelemeket és jelmezeket. A filmek látványvilágának alapját mindhárom alkotó esetében képző- és iparművészeti alkotások sora nyújtja.

Immár hagyomány, hogy a Magyar Képregény Szö-vetség – a Képregény Akadémiával karöltve – részt vesz a KAFF-on, hogy kiállításokon, előadásokon keresztül mutassa be az animáció és a képregény, e két könnyen rokonítható művészeti ág kapcsolatát. A Képregénysziget idén a SZAFT-on épül fel a SZIG-MA Kiállítótérben, ahol többek között egy közös tárla-ton bemutatkoznak a Call It a Day észt, finn és magyar képregény-antológia, a Strip10, a Roham Magazin és a PinkHell című magyar képregénylapok alkotói. A kép-regény-alkotókkal a „Comic Jam” fedőnévre hallgató képregény jamboree-n is részt lehet venni.

Június 10-től a hónap végéig a Katona József Könyv-tárban A kecskeméti rajzfilmstúdió 40 éve címmel látható kiállítás, amely a könyvtári dokumentumok segítségével a méltán nemzetközi hírű kecskeméti rajz-filmkészítés és a nagysikerű animációs filmfesztiválok történetét foglalja össze. A kiállításnak Neuberger Gi-zella, a Kecskemétfilm Stúdió rendezője volt a kurátora.

A Kulturális és Konferencia Központ A hónap alkotója kiállítás-sorozatában Purevjav Batmyagmar mongol származású festőművésznek nyílik tárlata, aki az ez-redforduló óta a kecskeméti rajzfilmstúdió munkatár-sa, festőművészként számos olyan képet festett, amely a mongol stílus és formavilág jellegzetességeit vonultatja fel, az otthoni mongol életet mutatja be.

A független animációs játékfilmek ünnepe Kiállítások minden mennyiségben!

Idén először német nyelvű vetítés is lesz a KAFF-on, melyre elsősorban az itt élő német ajkú gyerekeket várjuk.

Kecskemétnek ugyanis nemcsak a Mercedes kapcsán vannak „német gyerekei”, hanem a stúdió megrende-lésre készített filmjein generációk nőttek fel a német nyelvterületen. A KAFF-on a legfiatalabb közönség számára a kecskeméti stúdióban német–magyar

koprodukcióban készült sorozatokból és egészestés rajzfilmekből szemezgetünk, így a Németországban rendkívül népszerű Laura csillaga sorozat egy-egy epizódja, illetve a Lenny és Twiek széria három epi-zódja mellett részleteket vetítünk a Kis jegesmedve és a Kicsi Dodo című mozifilmekből is az Otthon Moziban. A KAFF a Stuttgarti Animációs Filmfesztivál egyik partnerfesztiválja, így a tavalyi seregszemle díjnyertes filmjeiből is válogatást mutatunk be Kecskeméten.Az öt napos program német nyelvű ismertetője a feszti-válközpontban megtalálható.

Auf Deutsch, bitte!

A 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál újságja. Felelős kiadó: Mikulás Ferenc • Írta és szerkesztette: Orosz Anna Ida • Nyomdai előkészítés: Raster Grafikai Stúdió