A Türr István Gazdasági Szakközépiskola működésének ... · - Pénzügyminisztérium - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet - Junior Achievement Magyarország

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola

működésének

intézményi minőségirányítási programja

Baja, 2009. február 25.

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. Helyzetelemzés

2. 1. Az intézmény rövid bemutatása

2. 2. Az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételei

2. 3 Az intézmény szervezeti felépítése

2. 4. Az intézmény partnerkapcsolatai

2. 5. Az intézmény minőségügyi helyzete

3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája

3. 1. Küldetés

3. 2. Az intézmény jövőképe

3. 3. Az intézmény minőségpolitikája

4. Az intézmény célrendszere, a minőségfejlesztés feladatai

4. 1. A pedagógiai programból adódó stratégiai célok

4. 2. A fenntartó elvárásaiból adódó célok

4. 3. Az intézmény minőségcéljai, feladatai

5. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer

5. 1. A fejlesztés intézményi folyamata

5. 2. A folyamatok azonosítása, a szabályozás terve

5. 3. A megfelelőség szabályozása

5. 4. A partneri igény- és elégedettségmérés

6. Minőségirányítási program

6.1. Az iskola működése

6.2. A tanárok teljesítményének mérése

6.3. Az intézményi önértékelés

6.4. Az országos mérések eredményének kezelése

7. Záró rendelkezések

Mellékletek

1. A pedagógus teljesítményértékelés szempontjai

2. Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere

3. Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése

4. Indikátorrendszer

5. Intézményi önértékelés rendszere

6. Irányított önértékelés

3

1. Bevezetés

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola azon törekvése, hogy - hosszú távon - önálló

minőségfejlesztési rendszert építsen ki, működtesse és továbbfejlessze azt, jelzi, hogy az

intézmény alkalmazotti közössége megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét és

elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett - törvényben is megfogalmazott

– minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett.

Az uniós csatlakozást követően a magyar társadalomnak alapvető elvárása, természetes

igénye, hogy a fiatalok korszerű, versenyképes tudás és európai mércével összehasonlítva is

kedvező megélhetést, jövőképet, karrierlehetőséget biztosítani képes ismeretek birtokában

lépjenek ki a közoktatási rendszerből a felsőoktatásba vagy a munka világába.

Magyarországnak úgy kell az európai közösség hasznos és hatékonyan működő tagjává

válnia, hogy közben nemzeti szuverenitását és történelmi hagyományait is megőrizze. Ebben

a nemzet jövőjét meghatározó időszakban fokozott felelősséget jelent a felnövekvő

generációk felkészítése. A feladatok végrehajtásában, a kitűzött célok elérésében hatékony

eszköz a nevelés-oktatás folyamatának tudatos minőségfejlesztése.

Az elmúlt évek során iskolánkban minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a végzettek

után-követésében és a felsőfokú szakképzésben partner felsőoktatási intézményekkel való

kapcsolattartásban végeztünk.

A közeljövő feladata a minőségirányítási programban foglaltak intézményi szintű gyakorlati

alkalmazása, az intézmény önálló minőségfejlesztési rendszerének kiépítése, működtetése és

fejlesztése.

A jelen változat a 2009-es közoktatási törvény változásának megfelelő átdolgozása és

kiegészítése a 2004-ben készült intézményi minőségirányítási programnak. A tantestület

egyhangúlag fogadta el.

Iskolánk minőségirányítási programja a jogszabály előírásait alapul véve, a helyi adottságok,

környezeti feltételek és sajátosságok szem előtt tartásával készült el.

4

2. Helyzetelemzés

2. 1. Az intézmény rövid bemutatása

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola 85 éves múlttal, jó hagyományokkal rendelkezik,

eredményei alapján elismert intézmény. Alaptevékenysége: középfokú nevelés-oktatás,

középfokú, emelt szintű és felsőfokú szakképzés.

Képzési sajátosságok: A 9-13. évfolyamon szakmai alapozást folytatunk. Minden diákunk

tanul gépírást. Az informatika tantárgyat négy tanéven keresztül oktatjuk. A 12. (13.)

évfolyamon tanirodai foglalkozásokat tartunk. A 2004-2005. tanévben nyelvi előkészítő

évfolyamot indítottunk. A szakképző évfolyamokon a közgazdasági, informatikai,

kereskedelemi és ügyviteli szakmacsoportba tartozó szakmákra képezünk.

Az intézmény alapítója, fenntartója: Baja Város Önkormányzata

Felügyeleti szerve: Baja Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal

Jogi státusza: önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény

Az intézmény székhelye: Baja, Bácska tér 1.

Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere:

1993. évi LXXIX. törvény,

1993. évi LXXVI. törvény,

1992. évi XXXIII. törvény,

1997. évi XXXXI. törvény,

1992. évi LXXIII. törvény,

1993. évi III. törvény,

2002. évi XXII. törvény,

1993. évi XCIII. törvény,

2001. évi CI. törvény,

138/1992. (X. 08.) Kormányrendelet,

20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet,

277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet,

45/1997. (III. 12.) Kormányrendelet,

100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet,

10/1994. (V. 13.) MKM rendelet,

14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet,

11/1994. (VI. 28.) MKM rendelet,

3/2002. (II. 15.) OM rendelet,

41/1999. (X. 13.) OM rendelet,

28/2000. (IX. 21.) OM rendelet,

33/1998. (VI. 24.) OM rendelet,

50/1999. EüM rendelet,

3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet,

16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rend.,

26/2001. (VII. 27.) OM rendelet,

1/2001. (I. 16.) OM rendelet,

34/2003. (XII. 21.) OM rendelet.

5

2. 2. Az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételei

Az iskola igazgatója Dr. Vuity Valéria

Az I. igazgatóhelyettes Gombárné Szemelácz Mária

A II. igazgatóhelyettes Gottlieb Gábor

Gazdasági vezető Kislaki Istvánné.

Munkaközösségek:

1. magyar – Schmélné Janotka Ilona

2. történelem – Feketéné Nagy Ibolya

3. idegen nyelvi – Sárosi Magdolna

4. gazdasági – Pánczél Gábor

5. informatikai – Posgay Erzsébet

6. matematika – Hirlingné Heckenberger Marianna

Tantárgyfelelősök:

1. ügyvitel – Szauter Erika

2. fizika-kémia-biológia-földrajz – Szarvas Miklós

3. testnevelés – Tartsányi Gabriella

4. szakmai idegen nyelv – Révi Ramon

5. kereskedelem-marketing – Tóth Zsolt

Az osztályfőnökök közösségét az „osztályfőnöki munka minőségének fejlesztéséért felelős”

Szécsi Andrea fogja össze.

A nyári szakmai gyakorlatok szervezési, lebonyolítási és ellenőrzési feladataink ellátása a

gyakorlatok szervezéséért felelős tanár, Bársonyné Kajtár Katalin feladata.

Az intézmény felszereltsége

Infrastruktúra

A

felszereltség

jellemző

mértéke

Mennyisége

Jellemzése

tanterem 20 főnél nem

nagyobb

7

(80 fő)

elfogadható

tanterem 20 főnél

nagyobb

23

(720 fő)

elfogadható

könyvtár kötetek száma 17272 elfogadható

CD-tár db 1150 elektronikus

dokumentum

(hanganyag és mozgókép)

elfogadható

e-learning

tananyagok

db 10 elfogadható

informatikai labor db 8

(152 számítógéppel)

kiemelkedő

összes rendelkezésre

álló számítógép

db 242

(2 hálózat)

kiemelkedő

6

Internet-hozzáférés db 55 számítógépen

kiemelkedő

interaktív tábla db 3 kielégítő

más, ICT alapú

oktatás-technikai

eszköz

db

13 db projektor,

3 db szkenner

elfogadható

nyelvi labor db 1

(19 fő)

elfogadható

taniroda db 1

(16 számítógépes

munkaállomás,

összesen 18 munkahely)

elfogadható

labor db 1 természettudományi

szaktanterem fizikai, kémiai

kísérletek végzésére,

szemléltető eszközökkel,

multimédiás számítógéppel,

videóval. (40 fő)

kielégítő

tornaterem db 1

(40 fő)

elfogadható

egyéb db 1 sportpálya,

1 kondicionáló gépekkel

felszerelt sportszoba,

1 videólejátszóval és

hifiberendezéssel felszerelt

médiaterem

elfogadható

Internet szolgáltató megnevezése: Fibernet Rt.

Az intézmény dolgozói által használt számítógépek száma: 32 db.

Oktatástechnikai eszközökkel való ellátottság jellemzése:

Eszközök Mennyisége

(db)

Állapota Mennyiségük

jellemzése

videólejátszó 7 jó kellő számban áll

rendelkezésre

videókamera 1 korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

televízió 7 jó kellő számban áll

rendelkezésre

CD lejátszó vagy magnetofon 20 jó kellő számban áll

rendelkezésre

mini hifi berendezés 2 korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

fényképezőgép 1 korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

digitális fényképezőgép 1 korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

7

krétás tábla 61 jó kellő számban áll

rendelkezésre

fehér tábla (filccel írható) 18 korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

nyomtató 41

jó,

egy részük

elavult, de még

elfogadható

kellő számban áll

rendelkezésre

lapolvasó (szkenner) 3 korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

projektor 13 korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

hordozható számítógép oktatási célra

nem oktatásra használt

3

4

korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

fénymásoló gép 8 4 korszerű, 2 jó,

2 elfogadható


rendelkezésre, de

cserélni kell

fax 2 1 korszerű,

1 felújításra

szorul


rendelkezésre, de

cserélni kell

tanirodai telefonközpont 1 jó kellő számban áll

rendelkezésre

tanirodai iratmegsemmisítő 1 korszerű kellő számban áll

rendelkezésre

írásvetítő 3 jó kellő számban áll

rendelkezésre

vetítővászon 5 jó kellő számban áll

rendelkezésre

8

2. 3. Az intézmény szervezeti felépítése

Igazgató

az I. igazgatóhelyettes*

magyar nyelv és irodalom munkaközösség

történelem munkaközösség

idegen nyelvi munkaközösség

szakmai idegen nyelv tantárgycsoport

testnevelés tantárgycsoport

osztályfőnöki csoport

könyvtáros¤

a II. igazgatóhelyettes*

matematika munkaközösség

informatika munkaközösség

fizika-kémia-biológia-földrajz tantárgycsoport

közgazdasági munkaközösség

kereskedelmi tantárgycsoport

ügyvitel tantárgycsoport

taniroda tantárgycsoport

rendszergazda

gazdasági vezető*

gondnok

technikai személyzet

gazdasági hivatal

iskolatitkár

GYIVI-s

TDÖK segítő tanár

TDÖK

A *-gal jelöltek között mellérendelt viszony van, az egymáshoz intézett kérések teljesítendők.

A *-gal vagy ¤-gal jelöltektől az iskolatitkár közvetlenül is elfogad „apróbb” feladatokat.

9

2. 4. Az intézmény partnerkapcsolatai

Partnerintézmények, gazdálkodó szervezetek felsorolása:

- Pannon Egyetem Felnőttoktatási Intézet

- FSZ Képzők Egyesülete

- Bethlen Gábor Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskola, Budapest

- Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola, Kaposvár

- Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Bonyhád

- Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, Pécs

- Kazinczy Ferenc Szakközépiskola, Komló

- Baja Város Önkormányzata

- Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

- Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

- OH-OKÉV

- Közoktatási Információs Iroda

- Oktatási és Kulturális Minisztérium

- Pénzügyminisztérium

- Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

- Junior Achievement Magyarország Alapítvány Dél-Alföldi Regionális Központja,

Szeged

- APEH bajai kirendeltsége,

- bajai középiskolák

- több mint 60 az iskolát szakképzési hozzájárulással támogató vállalkozás,

- 30 munkáltató a nyári szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítésére,

- orvos, védőnő, pszichiáter - együttműködés az általános gyermekvédelmi

feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel, szakemberekkel

10

2. 5. Az intézmény minőségügyi helyzete

A minőség fejlesztéséhez kapcsolódó eddigi tevékenység bemutatása

Tulajdonság Jellemzése Dokumentuma Minősítése

Tananyagfejlesztésre

kiterjed

igen helyi tanterv nem kielégítő

Intézmény-fejlesztésre

kiterjed

igen SZMSZ,

pedagógiai program

nem kielégítő

A tanárok munkáját

értékelik-e a tanulók

igen

Pannon Egyetem

minőségügyi

kézikönyv

elfogadható, de csak

a felsőfokú

szakképzésben

tanulók/oktatók

vesznek benne részt

Van-e visszacsatolás,

minősítés

igen

SZMSZ,

végzett tanulók

körében folytatott

kérdőíves felmérés

nem kielégítő

Vizsgaszervezésre

vonatkozó

minőségbiztosítás van-e

nincs

Két fő területe van az önértékelésnek: a nevelés-oktatás és a gazdálkodás. Az utóbbit a

fenntartó szabályozását kielégítve a gazdasági vezető és az igazgató végzik. Tájékoztatják a

többi vezető beosztású dolgozót és kikérik véleményüket. A jelentős mozzanatokról

tantestületi értekezleten az igazgató tájékoztatja a tantestület tagjait. A nevelés-oktatás

területén az iskola önértékelését az egyes szaktanárok, a munkaközösségek, az

igazgatóhelyettesek és az igazgató végzik. Módja a félévi, év végi statisztikai adatok

elemzése, az éves munkaterv végrehajtásának elemzése, jelentkezési és felvételi adatok,

továbbtanulási adatok elemzése. Az elemzés eredménye általában az igazgató előadásában

tantestületi értekezleten elhangzik, megvitatásra kerül.

2001 szeptemberétől az iskola lépéseket tett önálló minőségbiztosítási rendszerének

megteremtésére. A minőségügyi vezető az igazgató. A munkát egy 4 fős iskolai team

irányítja.

Területek, ahol már előreléptünk:

- iskolapropaganda,

- felvételi és beiskolázási rendszer,

- tanulói értékelés - tantárgyi felmérések rendszere,

- szülői és tanulói elégedettség mérése,

- pályázati tevékenység,

- pénzügyi eszközök tervezése és felhasználása,

- az infrastruktúra sokoldalú hasznosítása,

- számítástechnikai háttér kialakítása,

- a belső szabályok írásba fektetése (pedagógiai program, helyi tanterv, SZMSZ,

házirend)

11

SWOT analízis

Az erősségek és gyengeségek a szervezeten belül megjelenő jellemzők, míg a veszélyek és

lehetőségek kívülről ható tényezők.

S (strenght) erősség:

Az erősségek olyan előnyök, melyek fenntartása célszerű. A működés során ezekre

érdemes koncentrálni, s még tovább fejleszteni.

W (weakness) gyengeség:

A gyengeségek a szervezet hatékony működését jelentősen hátráltató tényezők. A

gyengeségek komoly odafigyelést, további elemzést, folyamatjavítást követelnek.

O (opportunity) lehetőség:

A lehetőségek olyan kívülről ható tényezők, amelyek elősegíthetik a szervezet

fejlesztését. Olyan előnyei az intézménynek, amelyeket kihasználhat a hasonló

intézményekkel szemben.

T (threat) veszély:

A veszélyek olyan külső tényezők, amelyek figyelmen kívül hagyása rontja az

intézmény megítélését, pozícióját. Figyelmen kívül hagyásuk a szervezet fennmaradását

is veszélyeztetheti.

Erősségek Gyenge pontok

Népszerű iskola, 80 éves múlt

Tanárok szakértelme

Tanárok rendszeres továbbképzése

Dinamikus tanári csapat

Informatikai felszereltség

Természettudományi szertár felszereltsége

Könyvtár felszereltsége

Informatikai képzés (9-13., I-II. évfolyamon

is)

Gépírás oktatása

Közgazdasági képzés

Pályázatok figyelemmel kísérése

Hajlam a változtatásra

Menedzsertípusú vezető

Innovatív ötletek

Taniroda

Junior Achievement program bevezetése

Diákok szabadidős tevékenységének

szervezésére van ambiciózus pedagógus a

tantestületben

Nyári szakmai gyakorlatok szervezése

Sok hiányzás (tanárok, diákok)

Jobb ösztönző-rendszer kialakítása a minőségi

munkához

Túlterheltség, kimerültség

Nyílt, őszinte, javító szándékú

véleménynyilvánítás hiánya

Konstruktív vitakészség hiánya

Kollektív titoktartás hiánya

Kiemelkedő tanulókkal való foglalkozás,

tehetséggondozás hiánya

Lemorzsolódás a szakmai alapozó képzésben

részt nem vett szakképző évfolyamos tanulók

körében

Sok óraadó

Közgazdászok egy részének nincs pedagógiai

végzettsége

Vezetőség és a tantestület közötti

kommunikáció

Tantestület csoportokra esése

12

Lehetőségek Veszélyek

Jobb anyagi megbecsülés

Multimédiás eszközök gyakoribb használata

Önálló tanulás ösztönzése elektronikus

tananyagok használatával

Folyamatok szabályozása

Idegen nyelvi eredmények erősítése

Diákok szabadidős tevékenységének

erősítése

Klubhelyiség kialakítása

Nemzetközi nyelvi kapcsolatok, iskolák

közötti együttműködések bővítése

Képzések, továbbképzések (különösen a

tanárok informatikai képzése indokolt)

Kommunikációs és konfliktuskezelési

tréningek

Még jobb megfelelés a munkaerőpiacnak

Infrastruktúra fejlesztése (tetőtér-beépítés,

homlokzat-felújítás, informatikai fejlesztés)

Vállalkozói képzés erősítése

ECDL vizsgaközponttá válás

Külső kapcsolatrendszer, kapcsolati tőke

erősítése, diákok szakmai elhelyezkedésének

lehetőségei

Nyelvi-informatikai fejlesztő osztály indítása

Iskolai honlap fejlesztése

Alacsony bérek

Kezdő tanárok tapasztalatlansága

Fenntartó szűkmarkúsága a pótlékok

megállapításánál

Nyugdíjkorhatár 62 évre történő kitolása

Konkurenciaharc, csökkenő gyereklétszám

Változó szabályokhoz való alkalmazkodás

A 10. évfolyamon az emelt szintű érettségire

történő felkészítés és szakmacsoport

választása következtében esetleges az

osztályok átrendezése, nehéz az előzetes

tájékoztatás

Igen heterogén a szakképző évfolyamra

felvettek összetétele

A felsőfokú szakképzés követelményeit nem

minden érettségizett tanuló képes teljesíteni

13

3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája

3. 1. Küldetés

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola küldetése a település és vonzáskörzete tanulóinak

szakközépiskolai oktatására és nevelésére vonatkozó társadalmi igények kielégítése.

A partnerek szempontjából: olyan színvonalon és olyan mennyiségben, amely kiváltja

a település lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartójának és valamennyi

partnerének elégedettségét, elismerését.

Az intézmény egészének jövője szempontjából: megalapozottá és biztosítottá válik az

intézményi működés feltételrendszere, a töretlen fejlődés lehetősége, valamint a

kitűzött távlati célok elérésének útja.

Az alkalmazotti közösség szempontjából: a mindenkori körülményekhez mérten stabil

egzisztenciális biztonság keletkezhet az alkalmazotti kör valamennyi tagja számára.

3. 2. Az intézmény jövőképe

Az intézmény nevelőtestülete – az aktuális környezeti feltételrendszerében megjelenő, helyi

sajátosságként értelmezhető kedvezőtlen hatások (mint például a demográfiai hullámvölgy, a

költségvetés szűkössége, vagy a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése)

mellett is – optimista jövőképet vázol maga elé.

Olyan intézményt képzel el, amelyben a tanulók nevelése és oktatása a lehető legmagasabb

színvonalú. A diákok korszerű, európai színvonalú intézménybe járhatnak, amelynek

infrastruktúrája és felszereltsége magas szintű, rendelkezésre állnak a legkorszerűbb

oktatástechnikai eszközök. A pedagógusok magasan kvalifikáltak, képzésük folyamatos. Az

oktatás színvonala és hírneve a település hagyományai, tradicionális értékei között szerepel.

Az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője pozitívan értékeli és támogatja.

3. 3. Az intézmény minőségpolitikája

A munkatársak megismerték és megértették a minőségközpontú intézményi működés

szerepét, fontosságát. Készek a minőségkezelés alapvető ismereteinek elsajátítására, a

minőségközpontú gondolkodás befogadására, az aktív minőségügyi tevékenység

többletfeladatainak végrehajtására és az önfejlesztésre.

Az intézmény működésében az alábbi minőségügyi alapelveket érvényesítik:

minőségközpontú szemléletmód,

fokozatosság a fejlesztésekben,

a fejlesztések folyamatosságának fontossága,

a vezetés elkötelezettsége az intézmény minőségalapú működtetésére,

az alkalmazottak minél szélesebb körű – meggyőzésen, meggyőződésen alapuló –

bevonása a minőségügyi tevékenységbe,

a partnerközpontúság,

a folyamatszemlélet.

Ennek alapján fogalmazza meg az intézmény a minőségfejlesztési programját, amelyben

érvényesíti a fenntartó elvárásait.

14

4. Az intézmény célrendszere, a minőségfejlesztés feladatai

4. 1. A pedagógiai programból adódó stratégiai célok

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola stratégiai célrendszerét az alábbiak szerint

fogalmazta meg.

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink hatékonyan illeszkedjenek be társadalmunkba. Ezért

célunk, hogy

olyan korszerű általános és szakmai műveltséget nyújtsunk (elméleti és gyakorlati

ismeretekkel), amelynek birtokában a fiatalok képesek lesznek a gyorsan változó

piacgazdaság igényeihez alkalmazkodva munkakörüket megfelelő színvonalon betölteni;

felkészítsük tanulóinkat az érettségi vizsgára;

biztosítsuk a továbbtanulás esélyét a kiemelkedő képességűek számára;

kialakítsuk a folyamatos szakmai önképzés igényét;

önálló, logikus gondolkodásra, kötelességtudatra, céltudatosságra, a képességeiknek

megfelelő teljesítmények elérésére neveljük őket;

a kommunikációval, az információ megtalálásával, szelektálásával és felhasználásával

kapcsolatos képességeiket fejlesszük.

4. 2. A fenntartó elvárásaiból adódó célok

Baja Város Önkormányzata a 2008. februárban elfogadott Baja Város Önkormányzatának

Minőségirányítási Programja (ÖMIP) meghatározta a város közoktatási intézményrendszere

működésének minőségirányítási programját.

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola a fenti programban megfogalmazott elvárások és

feladatok megvalósítását kiemelt feladatának tekinti és az intézményi minőségirányítási

programja egyik meghatározó elemeként kezeli.

A fenntartó elvárásának megfelelően kezelt minőségcélok:

a tanulási kudarcok miatt a képzési rendszerből kilépők száma nem haladja meg a

felvettek 10 %-át,

a végzős évfolyam tanulóinak legalább 80 %-a sikeres érettségi vizsgát tesz,

az érettségit tett tanulók legalább 90 %-a bekapcsolódik a közép-, vagy felsőfokú

szakképzésbe, ill. továbbtanul felsőoktatási intézményben,

a felsőoktatási intézménybe jelentkező tanulók legalább 30 %-a felvételt jelentő

eredményt ér el,

a nyelvi előkészítő osztályokba járó tanulók legalább 25 %-a előrehozott nyelvi

érettségi vizsgát tesz, s bekapcsolódik a második idegen nyelv tanulásába.

A fenntartó önkormányzat ellenőrzési terve megvalósítása érdekében a vezetés a belső

ellenőrzésének intézményi szintű tervét felülvizsgálja és az ÖMIP elvárásainak megfelelően

módosítja.

4. 3. Az intézmény minőségcéljai, feladata

Mottó diákjainknak: „Az érettségi és a szakma csak lehetőség arra, hogy megtanulhass

mindent, amire szükséged lesz.”

15

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola hagyományos oktatási intézmény, mely a

fenntartó által biztosított lehetőségekkel alkalmazkodik a környezet munkaerő-igényeihez,

felkészíti tanulóit a különböző munkakörök betöltésére, a felsőfokú továbbtanulásra, és

társadalmilag elfogadott normákat közvetít. Névadója hitvallásának szellemében képviseli a

felelősséget a kisebb és nagyobb közösségért.

Iskolánk az alábbi értékek közvetítését tartja fontosnak:

korszerű általános és szakmai műveltség;

új iránti fogékonyság, önállóság, kreativitás;

szellemi igényesség, nyitottság, sokoldalúság;

reális önismeret;

stabil erkölcsi értékrend, ítélőképesség;

egészség;

felelősség a kisebb és nagyobb közösségért;

tolerancia;

helyi és nemzeti és európai hagyományok.

Az iskola hatékony működéséhez az alábbi alapelvek érvényesítését tartjuk szükségesnek:

A tantárgyak széles skáláját oktatjuk humán, reál és szakmai elméleti és gyakorlati

ismeretek közvetítése céljából.

A tanulókat érdeklődésüknek megfelelően önálló ismeretszerzésre ösztönözzük.

A diákok írásbeli és szóbeli munkáinak értékelésével önismeretre, igényességre,

rendszerességre nevelünk.

Lehetővé tesszük, hogy a tanulók egyéni képességeiknek, előképzettségüknek,

felkészültségüknek megfelelően haladhassanak tovább.

Tanulmányi és sportversenyek szervezésével fejlesztjük céltudatosságukat,

becsvágyukat.

Elősegítjük az iskolai diákprogramok szerveződését, diákfórumok működését a

közösségi szerepek fejlesztése céljából.

Törekszünk kialakítani a tanulókban azt az igényt, hogy az egészséges életmód értéket

képviseljen.

Diákjainkat segítenünk kell abban, hogy harmonikus személyiségekké váljanak, s ezért

törekszünk

egészséges életmód kialakítására;

önmaguk megismerésére, személyiségük tudatos alakításának igényére;

sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására;

tisztességes becsvágyra nevelni őket.

Tanulóinknak fel kell készülniük a munkahelyen kívüli társadalmi szerepekre, ezért arra

neveljük őket, hogy

megtartsák a társadalmilag elfogadott viselkedési normákat;

törekedjenek mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben

tartására;

tegyenek szert személyes felelősségtudatra és lelkiismeretességre, a magukról és

másokról való gondoskodás igényére és képességére;

tiszteljék a család intézményét;

becsüljék meg elődeink és kortársaink munkáját.

16

Céljaink és feladataink a szakképzés területén

szakmacsoportos alapozás (a 9-13. évfolyamon) a későbbi sikeres szakmatanulás

elősegítése céljából;

közép-, emelt- és felsőfokú szakmai képzés a közgazdasági, ügyviteli, kereskedelmi és

informatikai szakképzések területén az iskolába jelentkezők választása és a beiskolázási

területen meglevő munkaerő-szükségletnek megfelelően;

azonos képzéssel több, különböző szintű vagy második szakképesítést adó szakmai

vizsgára való felkészítés lehetőségeinek kimunkálása és az ilyen osztályok

meghirdetése (pl. külkereskedelmi üzletkötő és ügyintéző, pénzügyi-számviteli

ügyintéző és szoftverüzemeltető);

az egymásra épülő szakmai képzéseknél modulrendszer bevezetése, amely biztosíthatja

a tanuló számára a kilépést a felsőoktatás felé és az esetleges visszalépést is a korábbi

tanulmányok elismerésével;

az iskola belső felmérési rendjének felülvizsgálata, működtetése és felhasználása

egyrészt a tanulók szakmaválasztásának irányítására, másrészt a helyi tantervek

követelményi előírásainak fejlesztésére;

a gyakorlati képzés színvonalának megtartása, illetve emelése érdekében a technikai

színvonal szinten tartása a számítógépes hardver és szoftver területen egyaránt;

a gyakorlati képzés területén a kreatívan alkalmazható tanulói tudás kialakítása;

a felsőfokú szakmai képzéssel elősegíteni a később érő diákok továbblépését a

felsőfokú oktatási intézmények felé;

a tanulók elhelyezkedési esélyeinek javítása a korszerű információs és kommunikációs

eszközök használatának elsajátításával;

új tanulási módszerek bevezetésének ösztönzése (önálló tanulás az oktatás során

alkalmazott elektronikus tananyagok segítségével, önálló ismeretszerzés az Interneten

elérhető adatbázisok, digitális tananyagok segítségével, böngésző programok

használatával).

Jellemzők Célok, elvárások Határidő

Szakmai elvárás Minőségközpontú működés az intézményben folyamatos

Konkrét feladat A fenntartói elvárásnak megfelelő intézményi minőségirányítási

program kidolgozása *, a programnak megfelelő működés.

* 2004. 06.

30.

egyébként

folyamatos

Stratégiai cél A minőségirányítási rendszer kiépítése az IMIP-nek

megfelelően.

2007. 06. 30.

Minőségcél A partnerközpontú működés kiépítése.

Két-három kulcsfolyamat szabályozása.

A humán erőforrás fejlesztése, a működés

folyamatszabályozása.

2005. 09. 30.

2006. 04. 01.

2007. 06. 30.

Minőségmutató Időarányos készültség a rendszerépítésben. az IMIP

szerint

Minőségelvárás A minőségcélnál megjelölt feladat határidőre való teljesítése.

17

5. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer

5. 1. A fejlesztés intézményi folyamata

Az intézményi működés

folyamatának főbb területei

A minőségfejlesztési rendszer folyamatai

Intézményvezetés, stratégiaalkotás:

információbázis kezelése-elemzése,

környezeti elemzések, küldetés,

jövőkép, minőségpolitika

megfogalmazása, stratégiai

célhierarchia, funkcionális

akciótervek kidolgozása,

minőségfejlesztési rendszer

létrehozása.

pedagógiai program rendszeres

felülvizsgálata

éves munkaterv készítésének folyamata

IMIP alkotásának és rendszeres

felülvizsgálatának folyamata

partneri igényfelmérés folyamata

Végrehajtás, beavatkozás

folyamatszabályozás, eljárások

kialakításának folyamata és szabályzata

nem-megfelelőségek kezelésének folyamata

megelőző tevékenység folyamata

Bemeneti területek

beiskolázási rendszer működési folyamata

munkaerő kiválasztásának és betanításának

folyamata

beszerzések folyamata

Transzformációs blokk

tanulók mérésének, értékelésének folyamata

infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai

képzések, továbbképzések folyamata

Kimeneti területek továbbtanulás elősegítésének folyamata

reklamációk kezelésének folyamata

Mérés, értékelések területe

partnerek elégedettségének mérési folyamata

intézményi önértékelés folyamata

vezetői ellenőrzés folyamata

Kontrollmechanizmusok

működtetése

döntés-előkészítés folyamatai

döntési protokollok

kommunikációs folyamatok

dokumentációkezelés folyamata

feljegyzések kezelési folyamata

5. 2. A folyamatok azonosítása, a szabályozás terve

A minőségfejlesztési rendszer kidolgozásakor bízhatunk önmagunkban. (Előzmény a

pedagógiai program kidolgozása és többszöri átdolgozása.)

Lépései:

1. Belső folyamatok elemzése - a tudatosság erősítése.

2. A hibák feltárása.

3. A hibák megszüntetése.

4. Új rendszerek beindítása a hiányzó folyamatok működésének biztosítására.

18

5. "Lépj vissza 1-re és folytasd tovább!"

A minőség biztosításában a lényeg nem a gyökeres átalakításban, óriási változtatásban van,

hanem a tudatosság erősítésében keresendő. Az iskola működését kell messzemenően

tudatossá tenni. Az észlelteket (iskolahasználói, alkalmazotti elégedettség) mérhetővé és

értékelhetővé kell alakítani, hogy felhasználhassuk az elemzéskor. Emiatt az

adminisztrációs terhek nőnek. Nem lehet ugyanis a munka tervszerűségét, a megfontolt

előrehaladást dokumentáció nélkül biztosítani - ez emberi gyengéinkből következik.

A folyamatos megújulás igénye megkívánja:

az országos mérési rendszerből származó adatok, valamint a jogi környezet változását

jelző információk értékelését,

más intézmények működésének és teljesítményének, az általuk alkalmazott

módszereknek az elemzését,

a helyi és országos oktatáspolitika változására vonatkozó információk értelmezését és

a felismerhető alternatívák előrejelzését,

a tanulmányi eredmények elemzését,

az intézmény egyes részeire (osztályok, évfolyamok, szakok) vonatkozó felméréseket,

amelyek segítik az intézmény teljesítményének differenciált megítélését,

a végzett tanulók további sorsát bemutató felmérés adatainak elemzését,

az intézménnyel kapcsolatban lévő vállalkozók igényeinek, elégedettségének

felmérését,

a tantestületi értekezleteken felmerült kérdések vizsgálatát,

a vezetői ellenőrzések során feltárt információk felhasználását,

a saját innovációt (pedagógiai módszerekben, tananyagfejlesztésben, szaktantermek

kialakításában),

a pedagógusok továbbképzését.

Szabályozandó folyamatok

1. Beiskolázás

2. Tanulókkal, szülőkkel való együttműködés

3. A szakképzésben résztvevő tanulók és felnőttek képzési igényeinek bemérésére,

előzetes tudásának felmérésére módszerek kidolgozása, finomítása

4. Előzetes tanulmányok beszámítása a szakképzésben

5. Az előzetes tudásfelmérés alapján a képzésben alkalmazandó tanulási módszertan

kidolgozása

6. A lemorzsolódás csökkentése a szakképző évfolyamokon

7. Az iskola marketingjének alakítása

8. A tankönyvtámogatások odaítélésének szabályozása

9. Az alkalmazotti elégedettség, igények mérése

10. Az alkalmazotti tevékenység mérése, értékelése, elismerése

11. A bukások elkerülése, felzárkóztatás

12. Tehetséggondozás - versenyeztetés

13. Az iskolai diákélet, a tanulói közösség fejlesztése

14. A tanulói motiváció szinten tartása, fejlesztése

15. Az önálló tanulás módszerének tanítása

16. A tanulók értékelése, különös tekintettel a szakképzés eltérő szintű követelményeire

19

17. A munkaadók elégedettségének mérése

18. A munkatársak önálló célkitűzéseinek támogatási, értékelési rendszere;

érdekeltségük megteremtése

19. Új munkatársak felvétele, betanítása

20. Vezetői ellenőrzések, óralátogatások szervezése és értékelése

21. Pedagógus-továbbképzésekhez kapcsolódó források elosztása, prioritások

meghatározása, a képzés eredményességének értékelése

22. Az osztályfőnökök feladatainak folyamatszabályozása évfolyamonként

23. Mulasztások nyomon követése, igazolások rendezése

24. Vizsgák szervezése (formális, etikai, szervezési problémák kezelése)

25. Belső információs rendszer működtetése

26. A szakmai kommunikáció belső rendszerének kidolgozása, működtetése

A szabályozás terve

A szabályozás tervezéséhez rögzíteni kell az egyes tevékenységek kezdetét és végét, a

haladás ütemét, a felelős és a résztvevők személyét. A tantestület által megvitatott és

jóváhagyott IMIP és a pedagógiai program összehasonlító elemzése csoportmunkában (team)

történik. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja

az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a

szükséges intézkedésekre. A team által elkészített feljegyzést a tavaszi nevelési értekezleten

vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület.

5. 3. A megfelelőség szabályozása

Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az

intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt

hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő,

megelőző tevékenységek megtörténjenek.

Az intézmény napi működésében a dolgozók, tanulók által észrevett működési problémák,

nem-megfelelőségek összegyűjtése a hibabejelentések, fejlesztő javaslatok, tanulói

észrevételek alapján történik.

Hibabejelentést tehetnek:

az intézmény dolgozói, amennyiben működési rendellenességet vagy szabályoktól

való eltérést tapasztalnak;

a belső mérés vezetője, amennyiben a mérés értékelése során nem-megfelelősséggel

találkozik;

az iskolavezetés tagjai a külső és belső mérés, a vezetői ellenőrzés során észlelt

működési rendellenességekről, hiányosságokról, a partneri igényfelmérés, irányított

önértékelés eredményeiről, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez

helyesbítő, fejlesztő tevékenységre, vagy az ismételt, illetve más területen történő

bekövetkezés elkerülése érdekében megelőző tevékenységre van szükség;

a diákönkormányzatot segítő tanár az észlelt működési rendellenességekről, illetve a

tanulói észrevételek alapján.

20

Fejlesztő javaslatot minden dolgozó tehet. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal

hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez.

A tanulók által észlelt hibák, működési rendellenességek jelzése minden tanuló joga. A

kitöltött lapokat a DÖK által kihelyezett gyűjtőládába kell dobni, melynek kezelése a DÖK

feladata, felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. A DÖK döntése alapján vagy saját

hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár tesz

hibabejelentést az esetről.

A hibabejelentések kezelése a minőségügyi team feladata. Amennyiben a jelzett probléma

megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a

megoldás lépéseit intézkedési tervben kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a

minőségügyi team készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek.

5. 4. A partneri igény- és elégedettségmérés

Az intézmény folyamatosan győződjön meg az általa végzett nevelő-oktató munka

eredményességéről, ill. annak környezet által történő megítéléséről. Ezt a célt az iskola akkor

éri el, ha:

az intézmény szakmai kínálatának, szolgáltatásainak kialakításakor, ill.

módosításakor figyelembe veszi az intézménnyel kapcsolatban állók véleményét,

javaslatait;

folyamatosan működteti a minőségfejlesztési rendszerében kidolgozott elégedettségi

vizsgálatokat, elemzi, értékeli és hasznosítja azok tapasztalatait, ill. ezek hiányában

kidolgozza és bevezeti azokat;

az elégedettségi mutatók értékei folyamatosan javuló tendenciát mutatnak, vagy

tartósan magas szintűek;

kialakítja és működteti saját szakmai mérési rendszerét, ill. a jogszabályban

meghatározottak szerint részt vesz az országos mérési folyamatokban, elemzi,

értékeli a mérések tapasztalatait, s azt hasznosítja a pedagógiai munka folyamán.

Minőség: a partnerek igényeinek kielégítésére alkalmas jellemzők összessége.

Partner: akinek az intézménnyel szemben elvárásai vannak (tanuló, tanár, szülő, fenntartó,

felsőoktatási intézmény).

Az érdekelt felek azonosítása:

Közvetlen partnerek különösen: tanulók, munkatársak, szülők, fenntartó.

Közvetett partnerek: jogalkotók, civil szervezetek, szakmai szervezetek.

A partnerek elvárásait képviselő személyek meghatározása (pl. diákönkormányzat

vezetője, oktatási bizottság tagjai, cégvezetők).

A partnerek azonosítási ciklusidejének meghatározása.

A ciklusidőnek megfelelő ismételt azonosítás, és ennek eredménye alapján a

szükséges dokumentumok frissítése.

Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és

elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges

beavatkozásokat.

21

Az eljárás magában foglalja:

a partnerazonosítás frissítését,

a felmérés lebonyolítását,

intézkedési terv készítését,

a beavatkozás ellenőrzését.

A Türrös tanulóról

Szerencsés az iskolánkba jelentkező tanulók viszonylag nagy száma. Ez lehetőséget ad a

válogatásra, a leggyengébb jelentkezők elutasítására.

A sok általános iskola egymástól nagyon eltérő színvonalon, súlypontozással tanít. A

tanulók szintre hozása, egyéni ambíciójuk fenntartása mellett nagy feladat.

Az iskola beiskolázási körzete nagy. A tanulók kétharmad része vidéki. A távol

lakóknak kollégiumi elhelyezést kell biztosítani. Oktatásukban feladat a szülői háztól

való távollét figyelembevétele. A bejárók esetében a napi utazási idő gyakran hosszú,

erre is tekintettel kell lennünk.

A felvettek többsége érettségi és erre épülő szakmai képesítés megszerzésére törekszik.

A főiskolai, esetleg egyetemi továbbtanulás a tanulók felének célja.

Szülők

Iskolai szinten működő, öntevékeny, az iskolával partneri szerepet vállaló szülői

munkaközösség létrehozása évek óta nehézségekbe ütközik. Az osztályfőnökök ilyen irányú

próbálkozásai ellenére sem sikerült létrehozni. Ebben a tanévben a szülői értekezletek elé

szervezett iskolavezetői tájékoztatókkal és beszélgetésekkel próbáltuk a szülői szervezet

működését bátorítani. A szülők aktív részvételét szeretnénk az iskola alapítványának

munkájában is megjeleníteni.

Fenntartó

Az iskola tevékenységét a város önkormányzata határozza meg, de eddig is figyelembe vette

az iskola saját céljait, törekvéseit és támogatta elképzeléseit. A közös munkához egymás

érdekeit kölcsönösen elismerő, konszenzuskereső magatartásra van szükség. Célszerű, ha a

feladatellátáshoz, a döntések meghozatalához elegendő időt biztosítunk egymás számára. A

fenntartói kapcsolat iskolai felelősei a gazdasági vezető és az igazgató.

Munkáltatók

Ahhoz, hogy iskolánk továbbra is Bács-Kiskun megye déli részének gazdasági képző

központja maradjon, az elmúlt években az OKJ szerinti képzések követelményeinek

megfelelően alakítottuk át szakmai képzésünk tartalmát és folyamatosan megteremtettük az

elméleti és gyakorlati oktatás feltételeit a vállalkozói szféra igényeinek megfelelően.

A szakképző évfolyamokon a különböző szakmát tanuló csoportokat a jelentkezéseknek és a

társadalmi, munkaerő-piaci igényeknek megfelelően indítjuk. Az iskolai munkában fontos

terület a leendő munkáltatókkal való kapcsolat. Számukra képezzük tanulóinkat,

segítségükkel végezzük a gyakorlati képzést és tőlük kapunk anyagi segítséget az

eszközbeszerzéshez. A környék vállalkozásaival és intézményeivel a kapcsolatépítés

22

folyamatos feladat. A kérdőíves felmérés véleményük kutatására az elmúlt években nem volt

sikeres. Jobban szolgálják ezt a célt a személyes találkozók és beszélgetések.

Minden évben szervezünk találkozót a környék vállalkozói számára, számítunk véleményükre

és tapasztalataikra a képzési irányok megválasztásánál, a végzett tanulókkal szembeni

elvárások megfogalmazásában, a szakmai munka színvonalának visszaigazolásában.

Bemutatjuk iskolánk fejlődését, tájékoztatót adunk képzéseinkről, eredményeinkről és az ezt

követő fogadáson meghallgatjuk véleményüket. Ennek felelőse a szakmai igazgatóhelyettes,

de munkáját a szakmai gyakorlatokért felelős tanár, a gazdasági vezető és az igazgató is

segíti.

Az iskola a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalkozásokkal folyamatosan tartja a

kapcsolatot. Az együttműködési megállapodást az év első félévében megköti és az így

befolyt összeget az állam által elismert szakképesítések megszerzésére szervezett oktatás

fejlesztésére fordítja.

Egy-egy munkaadót meghívunk szakmai vizsgáinkra. Ez is lehetőséget ad véleménykérésre, a

munkáltató foglalkoztatási gondjának megismerésére. Az oktatásban olyan

könyvelőprogramot használunk, amelyet a vállalkozók széles köre alkalmaz

vonzáskörzetünkben. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a tanulók ismerjék meg az őket

körülvevő társadalmi-gazdasági környezetet, kerüljenek közvetlen kapcsolatba a gazdaság

szereplőivel. Ez a felsőfokú képzésben szervezett nyári szakmai gyakorlat mellett a szorgalmi

időszakban rendhagyó órák beiktatásával igyekszünk elérni: látogatás az okmányirodában, az

APEH ügyfélszolgálatán, a bíróságon, szakemberek meghívása az órára.

Más iskolák

Tanulókat várunk a beiskolázási területünkön működő általános iskoláktól és a

középiskoláktól is. Körükben iskolapropagandát végzünk. Tájékoztató anyagainkat

rendszeresen kiküldjük, elmegyünk tájékoztató rendezvényeikre és ilyeneket magunk is

kezdeményezünk.

A város középiskoláival való kapcsolatunk megőrzendő eleme a nyolcadikos jelentkezők

számára szervezett közös felvételi írásbeli vizsga.

Minden évben 30-40 fős iskolai csapat vesz részt Dél-Magyarország öt közgazdasági

szakközépiskolájának (Kaposvár, Pécs, Bonyhád, Komló) találkozóján. Immár

hagyományosan a csapatok tantárgyi versenyeken is összemérik erejüket.

23

6. Minőségirányítási program

6.1. Az iskola működési folyamatait az SzMSz határozza meg.

6.2. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői

feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az

értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé

alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.

Az iskola tanárai teljesítményének mérését az egyén, az illetékes MTOV-k és az

iskolavezetés évente a felsorolás rendjében az alábbi szempontok mérlegelésével végzi:

- a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése,

- a tantárgyfelosztásban rögzített feladatok elvégzésének szintje,

- a megbízás alapján ellátott feladatok elvégzése,

- az éves munkaterv teljesítése,

- a felvállalt feladatok mennyisége és megvalósítása, úgymint

- tanterv és tananyagfejlesztés,

- a korszerű oktatási segédeszközök használata, a módszertani megújulás

megjelenése a tanítási folyamatban,

- a tanítványok tanulmányi és versenyeredményei.

Az önértékelés az elfogadott szempontok szerint szövegesen készül, a közösségi, illetve

vezetői szintű értékelések pontrendszer alapján történnek. Az adott évi szempont rendszert a

tanévnyitó értekezleten vizsgálja felül és módosítja a tantestület. (A jelenleg érvényes

szempont rendszert lásd az 1. számú mellékletben.) Ennek az éves felülvizsgálatát egy

háromtagú tanári csoport az igazgató bevonásával végzi.

Az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat az alábbiak szerint kell

megállapítani:

kiemelkedő minősítés 3 pont

megfelelő minősítés 2 pont

kevéssé megfelelő minősítés 1 pont

nem megfelelő minősítés 0 pont

A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott

pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:

80-100 % kiválóan alkalmas

60-79 % alkalmas

30-59 % kevéssé alkalmas

30 % alatt alkalmatlan

A vezető vagy az alkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési

szempont értékelése nem megfelelő.

A teljesítményértékelés évközi egyik megjelenési formája a kmjk rendszerében történő

jutalmazás. A tanévet lezáró értékelés a tanévnyitó értekezleten hangzik el. Az intézkedést

generáló esetekben egyéni beszélgetés keretében határozza meg a feladatokat a vezető és a

beosztott.

A vezetők teljesítményértékelése a vezetési hierarchiában felettük állók bevonásával történik.

Az igazgató teljesítményértékelését az ÖMIP-nek megfelelően Baja Város Polgármestere

végzi.

6.3. Teljeskörű intézményi önértékelést az iskola egy-egy vezetői cikluson belül egyszer

végez a 3. vagy 4. évben. Módszere kérdőíves. Az eredmények összesítése pontrendszer

segítségével történik. Az intézményi önértékelés felelőse a közismereti igazgatóhelyettes.

A felméréshez információt adnak a tantestület, a többi iskolai dolgozó, a szülői közösség,

24

a diákönkormányzat, a tanulók egy esetenként kijelölt rétege (minden esetben legalább

egy évfolyam). Az eredményekből a szűk iskolavezetés jelentést készít, amit a tantestület

a tavaszi nevelési értekezleten tárgyal meg.

6.4. Az országos mérések eredményeit az iskola tantestülete az igazgató előterjesztésében az

állami közzétételt követő első nevelési értekezleten, vagy a félévi, esetleg az évzáró

tantestületi értekezleten vitatja meg. A vitában alakul ki a további fejlődést célzó

változtatások köre. Az intézkedésekről a tantestület a szülői közösség véleményének

kikérése után egy újabb értekezleten dönt.

25

7. Záró rendelkezések

Az IMIP-et az iskola alkalmazotti közössége egyhangú határozattal 2008. november 4-én

fogadta el. Érvényessé válik a fenntartó jóváhagyásával. A program érvényessége négy évre

szól. Felülvizsgálatának határideje 2012. november 4.

Az IMIP egy-egy nyomtatott példányát a tantestületi szobában, a gazdasági hivatalban, az

iskolatitkári irodában és a könyvtárban helyezzük el. Az IMIP hozzáférhető az iskolai

hálózaton keresztül is.

Az IMIP-et munkaközösségi értekezleten, illetve munkatársi csoportértekezleteken a

munkaközösség-vezetők, illetve a gazdasági vezető ismertetik, illetve oktatják az alkalmazotti

körnek. A munkaközösség-vezetőket és a gazdasági vezetőt az I. igazgatóhelyettes oktatja.

26

1. számú melléklet

A pedagógus teljesítményértékelés szempontjai

Értékelési alapelvek

1. Tényszerűség, megalapozottság, objektivitásra törekvés.

2. A személyes adatok bizalmas kezelése, titoktartás.

3. Az értékelt személy hozzáférési, betekintési és véleménynyilvánítási joga saját

anyagához.

4. Egyszerűség, átláthatóság.

5. Az eljárás ne keltsen érdekellentéteket, ellenségeskedést.

6. Alkalmas legyen az egyéni teljesítmények javítására.

Értékelés

I. rész

A megfelelő minősítést jelölje X-szel! (A kiemelkedő minősítés 3 pont, megfelelő minősítés 2

pont, kevéssé megfelelő minősítés 1 pont, nem megfelelő minősítés 0 pont) A táblázat

kitöltéséhez az alább felsorolt értékelési szempontok nyújtanak segítséget.

0 1 2 3

1. Oktatói tevékenység

2. Szakmai felkészültség

3. Nevelői tevékenység

4. Megbízhatóság, felelősségvállalás, munkafegyelem


6. Együttműködés, kommunikáció, kapcsolatok kezelése

7. Adminisztráció

8. Tanórán kívüli elfoglaltság

9. A pedagógus, mint munkavállaló

27

Értékelési szempontok

1. Oktatói tevékenység

Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak, az iskolai helyi dokumentumoknak

megfelelő nevelésben és oktatásban részesíti a tanulókat.

Szempontok:

Differenciál a tanítási órán

Különböző módszereket alkalmaz

Szemléltet a tanítási órán

Motivál, támogató környezetet biztosít

Osztályoz, értékel

Vizsgára, érettségire való felkészítés

Egyéb tevékenységek

2. Szakmai felkészültség

Nagy hangsúlyt helyez a szakmai tudása fejlesztésére, az önművelésre, a változások

figyelésére, aktualitások beépítésére a tanításban, innovatív személyiség.

Szempontok:

Szakirodalom figyelemmel kísérése

Szakmai lapok, publikációk olvasása

Jogszabályváltozások

Új kutatások, kutatási eredmények, felfedezések


3. Nevelői tevékenység; Személyiségfejlesztés, szocializáció, érték- és normaközvetítés

Részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában, a tehetséges tanulók

gondozásában, felkészítésében. Részt vesz a szociális és személyes kompetenciák

fejlesztésében.

Szempontok:

Felzárkóztató tevékenységet végez

Egyéni fejlesztési tervek alapján fejleszti a tanulókat

Továbbtanulásra készít fel

Hátrányos helyzetű tanulókat támogató tevékenységet végez

Tehetséges tanulókat támogató tevékenységet végez, versenyekre készíti fel őket

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek

Elsajátíttatja a tanulókkal a közösségi együttműködés magatartási szabályait


28


Munkája során szabálykövető magatartást tanúsít, döntéseiért vállalja a felelősséget.

Szempontok:

Munkájában precíz, megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott

A határidőket betartja

Minőségre törekvő, feladatait önállóan végzi, feladatvállalásban aktív

A munkájával kapcsolatos jogszabályokat, az iskola belső szabályzatait, az

erkölcsi szabályokat betartja

A visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában


5. Együttműködés, kommunikáció, kapcsolatok kezelése

Törekszik a jó és kiegyensúlyozott kapcsolattartásra az iskola partnereivel (tanulók,

szülők, kollégák, egyéb partnerek)

Szempontok:

A tanár-diák kapcsolat, tanulók ügyeivel való foglalkozás

A tanulók személyiségének tiszteletben tartása

Kollégákkal való jó együttműködés, kollégák munkájának segítése

észrevételekkel, javaslatokkal

Kezdő kollégák beilleszkedésének segítése

Kapcsolattartás a szülőkkel

Kapcsolattartás az iskolán kívüli más szervezetekkel


6. Adminisztráció

Elvégzi a munkaköri feladataihoz kapcsolódó ügyviteli tevékenységeket.

Szempontok.

Haladási napló vezetése

Hiányzások, igazolások vezetése, nyilvántartása

Törzslapok vezetése

Bizonyítványok írása

Kimutatások, statisztikák elkészítése


7. Tanórán kívüli elfoglaltság

Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének

megszervezésében, illetve eredményes lebonyolításában.

Szempontok:

Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, sportrendezvények

Házi bajnokságok

29

Iskolák közötti versenyek

Diáknap

Ünnepségek, bálak

Tanulmányi kirándulások

Környezeti nevelési programokban való részvétel

Egészségnevelési programokban való részvétel, drogprogramok


8. A pedagógus, mint munkavállaló

Részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében és a nevelőtestület munkájában.

Szempontok:

Pedagógiai program

Minőségirányítási program

Házirend

Éves munkaterv

Szakmai programok

Helyi tantervek

Szabályzatok

Értekezleteken, fogadóórákon, iskolai programokon való részvétel


30


Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere

Ellenőrzés és értékelés

A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak

különböztetik meg az ellenőrzéstől:

Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja

ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése.

Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az

eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul.

Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére

tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.

Értékelés és minőségbiztosítás

Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos

fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom:

Minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan

elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását.

Azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai

folyamat minden pontján.

Ennek érdekében az intézmény elkészítette az indikátorrendszerét, lásd 3. számú

mellékletben.

Mérés

Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi

mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések

elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai

érték.

Ellenőrzés

Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés.

Értékelés

A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése

Színterei

Tanulók tanulmányi munkája

tanórai és tanórán kívüli tevékenységek

alap, érettségi és szakmai vizsgák

tanulmány versenyek

Tanulók magatartása, szorgalma

(a helyi tantervben leírtak szerint)

31

Pedagógusok, technikai dolgozók munkája

önértékelés (évente, munkaközösségenként)

vezetői ellenőrzés, értékelés

o tervezett (munkatervi)

o eseti

külső, szakmai vizsgálat

Intézményi szintű

fenntartói, és egyéb vizsgálatok

o szakmai tevékenységre vonatkozó

o gazdasági, pénzügyi szempontú

vizsgák

irányított önértékelés

Az alábbiakban először iskolánk ellenőrzési és értékelési rendszerét, majd a COMENIUS

2000 modell kiépítésének folyamatát rögzítjük.

Ellenőrzési-értékelési rendszerünk

rövid távú céljai:

a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló

visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a

testület;

az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-

képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása.

hosszú távú céljai:

az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás

kihasználását segíti;

pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez.

egyéb céljai:

a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb

megfogalmazását segíti;

megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról;

javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás

minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt

az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere

TERÜLET

ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS

TA

NU

LÓ

K

mérési

pont

módszer gyakoriság dokumentáció felelős mérési pont módszer gyakoriság dokumentáció felelős

Tanulmányi munka belső ell.

szerint

esetenként

dokumentum-

elemzés

havonta napló,

ellenőrző

ofi

igh.

ig.

folyamatos

tanmenet

szerinti félév,

évvége

szóbeli

írásbeli

eseti tanmenet

szerinti,

félévente

ellenőrző,

napló,

bizonyítvány

szaktanár

Versenyeredmények tanévvégi

értékelés

elemzés évente összesítések,

jegyzőkönyvek

ig.

igh.

mkv.

versenyek írásbeli,

szóbeli,

gyakorlati

évente jegyzőkönyv szaktanár

Vizsgák évvége jegyzőkönyv ig.

igh.

vizsga írásbeli,

szóbeli,

gyakorlati

évente jegyzőkönyv vizsgáztató

Magatartás folyamatos

osztályozó

értekezlet

óralátogatás

megbeszélés

folyamatos

félévente

feljegyzés

feljegyzés

ig.

igh.

félév, évvége önértékelés

megbeszélés

félévente napló osztályfőnök

Szorgalom folyamatos

osztályozó

értekezlet

óralátogatás

megbeszélés

folyamatos

félévente

feljegyzés

feljegyzés

ig.

igh.

félév, évvége önértékelés

megbeszélés

félévente napló osztályfőnök

Fegyelmi ügyek esetenként dokumentum-

elemzés

megbeszélés

esetenként jegyzőkönyv igh. félév, évvége megbeszélés félévente jegyzőkönyv igazgató

Jutalmazások (motiváció) munkaterv

szerinti

óralátogatás

dokumentum-

elemzés

rendszeres feljegyzés

napló

ig.

igh.,

mkv

félév,

évvége

önértékelés

dokumentum-

elemzés

félévente jegyzőkönyv igazgató,

ig. h.

Belső mérések tanmenet

szerint 10.

év végén

dokumentum-

elemzés

folyamatos

évente

napló

jegyzőkönyv

igh.

igh.

tanmenet szerint

10. év végén

írásbeli

szóbeli

rendszeres

évente

napló

jegyzőkönyv

szaktanár

munkaköz.

vez.

Külső mérések esetenként írásbeli esetenként jegyzőkönyv igh. esetenként írásbeli eseti jegyzőkönyv igh.

32

PE

DA

GÓ

GU

SO

K

Tanmenet, program IX. 10. dokumentum-

elemzés

évente tanmenet igh. félév

évvége

beszámoló félévente jegyzőkönyv igazgató

Tankönyv, taneszköz IX. 15.,

II. 15.

dokumentum-

elemzés

megbeszélés

félévente rendelések,

leltári

jegyzőkönyv

igh. félév

évvége


Ofi,

munkaközösség-vezetői

tevékenység

munkaterv

szerint

óralátogatás

dok.-elemzés

megbeszélés

munkaterv

szerint

feljegyzés ig.

igh.

félév

évvége


Pedagógusok munkája munkaterv

szerint

óralátogatás

dokumentum-

elemzés

munkaterv

szerint

feljegyzés

napló

ig.

igh.

mkv.

félév

évvége

beszélgetés,

dokumentum-

elemzés

félévente feljegyzések igazgató

Munkaközösségi szakmai

munka

munkaterv

szerint

óralátogatás

iskolai elemzés

beszélgetés

munkaterv

szerint

napló

feljegyzés

ig.

igh.

tanév vége önértékelés évente jegyzőkönyv igazgató

igh.

ISK

OL

A

Házirend folyamatos iskolabejárás

óralátogatás

dokumentum-

elemzés

folyamatos feljegyzés ig.

igh.

évente beszámoló évente jegyzőkönyv igazgató

Ügyeleti rendszer folyamatos dokumentum-

elemzés

beszámoltatás

folyamatos feljegyzés ig.

igh.

évente beszámoló évente jegyzőkönyv igazgató

SZMSZ, Pedagógiai

Program végrehajtása

ig. utasítás

szerint

jogszabály és

dokumentum

elemzés

2 évente feljegyzés ig.

2 évente beszámoló 2 évente jegyzőkönyv igazgató

33


Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése

Az eljárás célja és alkalmazási területe

Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és

elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges

beavatkozásokat.

Az eljárás magában foglalja

a partnerazonosítás frissítését

a felmérés lebonyolítását

intézkedési terv készítését

a beavatkozás ellenőrzését

Fogalom meghatározások

Intézkedési terv: a partnerközpontú működés biztosítása érdekében szükséges beavatkozások

listája

Folyamatleírás

Minden tanévkezdéskor az igazgató megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért

felelős teamet.

Határidő: szeptember 15.

A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségügyi megbízott irányítja.

Partnerazonosítás

A team szeptember 30-ig átnézi az „Iskola partnerei” táblázatot és elvégzi a szükséges

változtatásokat és frissítéseket.

Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt:

partner törlése,

új partner felvétele,

a felmérés gyakoriságának,

a minta nagyságának megváltoztatása,

a változás tantestületi jóváhagyást igényel.

A felmérés tervezése

A team áttekinti az előző évben készült „Intézkedési tervet” és ellenőrzi, hogy az éves

munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti

„Jelentés az intézkedésekről” címmel.

Határidő szeptember 30.

A team az „Iskola partnerei” táblázat és a „Jelentés az intézkedésekről” alapján ütemezi az

adott évre vonatkozó felméréseket és október 15-ig elkészíti a „Partneri elégedettségvizsgálat

tervét”. A felmérések időpontját november-január időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza

a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős team tag megnevezését, a visszajelentés

módját, időpontját.

34

„Jelentés az intézkedésekről” illetve a „Partneri elégedettségvizsgálat tervét” a tantestület

hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, a téma

előterjesztése a minőségügyi vezető feladata.

A tantestületi jóváhagyás után a team az „Iskola partnerei” táblázat alapján – figyelembe véve

az előző évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja szükséges mérőeszközöket – kérdőívek,

interjú kérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora

lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét.

A véglegesített mérőeszközök sokszorosítása a minőségügyi megbízott feladata.

Felmérés, elemzés, intézkedési terv

A felmérések lebonyolítását a team felelős tagjai szervezik.

A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell

terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési

eredményeivel, illetve a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket

az „Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról” tartalmazza. Az összefoglaló

alapján készíti el a team az „Intézkedési tervet”, amely a javasolt beavatkozásokat a

következő csoportosításban tartalmazza:

igazgatói utasítással megoldható feladatatok

fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok

az adott tanévben elvégezhető feladatok

következő tanévre áthúzódó feladtok

Az összefoglaló térjen ki a trendek vizsgálatára is.

Az „Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról”, ill. az „Intézkedési terv”, a

félévi tantestületi értekezleten kerül a tantestület elé megvitatás, jóváhagyás végett.

Az egyes partnercsoportok felé történő visszajelzés megszervezése a team felelős tagjai, a

visszajelzések ellenőrzése minőségügyi vezető feladata.

Intézkedési terv végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése

A tantestület által jóváhagyott „Intézkedési tervben” szereplő fejlesztő tevékenységeket a

„Helyesbítő, fejlesztő megelőző tevékenységek folyamatleírása” alapján kell elvégezni.

A tanév során a team folyamatosan figyelemmel kíséri az intézkedési terv végrehajtását,

tanévzáró értekezletre pedig elkészíti az „Összefoglaló jelentést az intézkedések

végrehajtásáról”, amelyben bemutatja a tantestület számára a végrehajtott, illetve a következő

tanévre áthúzódó intézkedéseket. A jelentés térjen ki a végrehajtott intézkedések

hatékonyságára is.

A jelentés megismertetése a nem pedagógus dolgozókkal a minőségügyi megbízott feladata.

35


Indikátorrendszer

Az intézmény kialakította azt az indikátorrendszert, amelynek keretében adatgyűjtést,

adatfeldolgozást végez. Az indikátorok értékét az indikátorrendszerben meghatározott módon

és időben a minőségügyi vezető rögzíti és erről vezetőségi átvizsgáláson beszámol. Az

elemzést a kibővített iskolavezetés végzi, és dönt a szükséges beavatkozásokról.

Indikátor Mérési módszer Elfogadható

érték Optimális érték

9. évfolyamra való jelentkezés A felvételi vizsgán

résztvevő tanulók száma

1,5-szeres

túljelentkezés

2-szeres

túljelentkezés

Tanulói dicséretek száma Tanév során a naplókba

írt dicséretek száma a

tanév végén

75 db 150 db

Tanulói figyelmeztetések száma Tanév során a naplókba

írt figyelmeztetések

száma a tanév végén

max. 50 db. max. 10 db.

Érettségi vizsgák eredménye Tanulói érettségi átlagok

átlaga 3,20 4,00

Az érettségi után továbbtanulók

száma

Továbbtanuló

(felsőoktatásban, vagy

OKJ képzésben) diákok

száma szeptemberben

80 % 100 %

Felsőfokú oktatási intézménybe

jelentkezők száma

A végzős (akár

érettségiző, akár OKJ

képzésben) tanulók közül

felsőoktatásba jelentkezők

aránya a végzősökhöz

viszonyítva

50 % 80 %

Felsőfokú oktatási intézménybe

felvettek

A jelentkezettek

számához viszonyítva 40 % 70 %

OKJ vizsgaeredmények Sikeres vizsgák száma 95 % 100 %

Tanulói évismétlések Tanévismétlésre

kötelezettek száma 9-12.

évfolyamon

5 fő 0 fő

Iskolai alapfokú nyelvvizsga

eredmények

Az iskolai alapfokú

nyelvvizsgaszintet 10.

évfolyam végén sikeresen

teljesítők aránya

40 % 75 %

Nyelvvizsga eredmények Középfokú

nyelvvizsgával

rendelkező tanulók aránya

a 12. évfolyam végén.

10 % 30 %

Előrehozott nyelvi érettségi vizsga

eredmények

Nyelvi előkészítő

osztályba járók

előrehozott nyelvi

érettségi vizsgája a 13.

évfolyam végén

25 % 30 %

36

Iskolai tanulmányi átlag Minden félév végén a

tanulói átlagok átlaga az

összes tárgy figyelembe

vételével

3,5 4,2

Legjobb versenyeredmény A legsikeresebb tanuló

eredménye akár

tanulmányi, akár sport

területen, tanév végén.

Megyei 1.

helyezés

Országos

döntőben

Versenyeken résztvevők száma A versenyfüzetbe történő

bejegyzések száma egy

adott tanévben a tanév

végén mérve.

120 150

Pedagógus dolgozói elégedettség

a vezetéssel

A tanévenként végzett

partneri

elégedettségvizsgálat

kérdőíveinek megfelelő

kérdéseiből számított

átlag. Az egyes

területekhez tartozó

kérések számát az

irányított önértékelés

eljárásrendje tartalmazza.

Tanulók esetében a

nappali és esti tagozat

összevontan értendő

6 EFQM pont 11 EFQM pont


a tartalmi munkával, oktatással 6 EFQM pont 12 EFQM pont


a szociális környezettel, neveléssel 6 EFQM pont 11 EFQM pont


a munkaeszközökkel, tárgyi

felszereltséggel


Nem pedagógus dolgozói

elégedettség a vezetéssel 6 EFQM pont 11 EFQM pont


elégedettség a tartalmi munkával,

oktatással



elégedettség a szociális

környezettel, neveléssel



elégedettség a munkaeszközökkel,

tárgyi felszereltséggel


Szülői elégedettség a vezetéssel 13 EFQM pont 25 EFQM pont

Szülői elégedettség a tartalmi

munkával, oktatással 13 EFQM pont 25 EFQM pont

Szülői elégedettség a szociális

környezettel, neveléssel 13 EFQM pont 25 EFQM pont

Szülői elégedettség a

munkaeszközökkel, tárgyi

felszereltséggel


Tanulói elégedettség a vezetéssel 13 EFQM pont 25 EFQM pont

Tanulói elégedettség a tartalmi

munkával, oktatással 13 EFQM pont 25 EFQM pont

Tanulói elégedettség a szociális

környezettel, neveléssel 13 EFQM pont 25 EFQM pont

Tanulói elégedettség a

munkaeszközökkel, tárgyi

felszereltséggel


37

Jogszabályban előírt végzettség

teljesítése

Hány fő rendelkezik a

jogszabályban előírt

végzettséggel

98 % 100 %

Jogszabályi kötelezettségen felüli

befejezett képzések száma Tanév végén mérve

Szakvizsgával rendelkező

pedagógusok arány

Tanév végén mérve, teljes

pedagógus létszámhoz

viszonyítva

10 % 50 %

8. osztályos előkészítősök száma 120 fő 130 fő

DÖK működésével kapcsolatos

diák elégedettség

Partneri

elégedettségvizsgáló

kérdőív kérdése alapján

Szakképzési alapba befizetett

összeg Naptári évre vonatkozóan 12-13 mFt 20 mFt

A dologi kiadások

eszközfejlesztésre tervezett

hányada

Naptári évre vonatkozóan 1,5 % 3 %

A dologi kiadások

eszközfejlesztésre fordított

hányada

Naptári évre vonatkozóan 1,5 % 3 %

Adott tanévben vásárolt új

könyvek száma Naptári évre vonatkozóan,

kötetszám

Tanulói és

dolgozói

létszámmal

megegyező

Tanulói és

dolgozói létszám

másfélszerese

Adott tanévben kölcsönzött

dokumentumok száma

Naptári évre vonatkozóan,

kötetszám/fő (tanuló és

dolgozó együtt)

4 8

Minőségirányítási rendszer

ismertsége

Dolgozói



évente

95 % 100 %

Minőségirányítási rendszer

elfogadottsága

Dolgozói



évente

80 % 100 %

38


Intézményi önértékelés rendszere

Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a

szükséges beavatkozások elvégzése.

Iskolánk az EFQM modellt adaptálta az önértékeléshez, a modellt az alábbi táblázat mutatja:

Vezetés

10 %

(100 pont)

Dolgozók

irányítása 9 % (90 pont)

Folyamatok

14 %

(140 pont)

Dolgozói elégedettség

9 % (90 pont) Oktatási,

nevelési

eredmények 15 %

(150 pont)

Iskolapolitika és

stratégia

8 % (80 pont)

Partneri elégedettség

20 % (200 pont)

Erőforrások

9 % (90 pont) Társadalmi kihatás

6 % (60 pont)

Adottságok 50 % (500 pont) Eredmények 50 % (500 pont)

Az önértékelés lebonyolítása

Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével -

szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a

minőségügyi vezető.

A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, illetve a 3.1-ben leírt

adatok, pontszámítási módszerek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás véget a

tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott

követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi

vezető a feladata.

Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok

kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő január

15.

Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegző jelentést készít

Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni

az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire.

Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a félévzáró értekezleten terjeszti a tantestület

elé.

39

Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal.

A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program

összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team

fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket,

illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a „Fejlesztendő területek, szükséges

intézkedések” című feljegyzésben.

A team által elkészített feljegyzést a márciusi tantestületi értekezleten vitatja meg és hagyja

jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a

minőségügyi vezető feladata.

A tantestület által megvitatott és véglegesített „Fejlesztendő területek, szükséges

intézkedések” alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek

eljárásrendje szerint intézkedik.

Az „Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről” és a „Fejlesztendő területek, szükséges

intézkedések” nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik.

Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségügyi vezető beszámol az

irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.

Az eljárásrend érvényesítése

Az önértékelést végző team február – március hónapban áttekinti az irányított önértékelés

eljárásrendjét, módszerét és a szükséges változtatásokhoz előkészíti a javaslatot. A márciusi

tantestületi értekezlet dönt az eljárásrend módosításáról.

Az intézményi önértékelés részletes szabályozását lásd a 6. számú mellékletben (Irányított

önértékelés).

40


Irányított önértékelés

Az eljárás célja és alkalmazási területe

Az irányított önértékelés célja, hogy az intézmény rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel

és állapítsa meg erősségeit, fejlesztendő területeit, és ennek eredményeképpen jelölje meg a

szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket.

Az irányított önértékelés területei:

az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai ezen belül különösen:

a) a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében,

b) az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása,

c) a meglévő folyamatok szabályozottsága,

d) a szabályozási rendszer teljeskörűsége,

e) az erőforrások figyelembevételének módja,

f) a partneri (kisgyermeki, tanulói, szülői, pedagógusi, fenntartói stb.) igények

figyelembevételének módja.

az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen:

g) a munkatársak bevonásának mértéke,

h) a folyamatos fejlesztés eredményei,

i) a partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartók stb.)

elégedettsége,

j) a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága,

k) a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei,

l) a kitűzött célok elérése, megvalósítása,

m) az erőforrások felhasználásának hatékonysága.

Az irányított önértékelés módszereként az EFQM modell adaptációját alkalmazzuk

Fogalom meghatározások

EFQM: European Foundation for Quality Management

41

Az adottságok területet az alábbi kérdőívekkel mérjük fel, melyeket az iskola minden

dolgozója kitölt az önértékelés évében:

A vezetés irányító tevékenysége

Az alkalmazottak irányítása

Erőforrások

Iskolapolitika és stratégia

Folyamatok

Az eredmények területeken:

A dolgozói és partneri elégedettséget a partneri elégedettségvizsgálat kérdőíveiből

vesszük át, s az ottani eredményekből számítunk pontokat. Az elégedettségi pontokat

4 fő témakör köré csoportosítottuk: vezetés, tartalmi munka, oktatás, szociális

környezet, nevelés, tárgyi eszközök.

Az un. "üzleti" eredményeket az alábbiak szerint értékeljük a következő négy fő

területen:

l. Tanulmányi munka

2. Kimenő osztályok eredményei

3. Neveltségi mutatók

4. Iskolánkba jelentkezettek és felvettek aránya

Az oktatás-nevelési eredményekben a részletes pontszámítás az alábbiak szerint történik:

Tanulmányi munka – maximálisan adható pont 60.

Ezen belül:

Iskolai tanulmányi átlag – erre 30 pont adható az alábbiak szerint:

30 pont jár a 4,5 iskola tanulmányi átlagért és kettő ponttal csökkentjük a

tizedenkénti csökkenést.

Versenyeredmények (tanulmányi, sport, egyéb) – 15 pont adható az alábbiak szerint:

5 pont = ha országos döntő legjobb 10-be bekerül tanulónk

4 pont = ha országos döntőben kerül tanulónk

3 pont = ha megyei 1. helyezést ér el tanulónk

2 pont = ha megyei 2-3. helyezést ér el tanulónk

1 pont = ha városi 1. helyezést ér el tanulónk

Ezek a pontszámok nem adódnak össze, csak a legjobbat vesszük figyelembe.

A maradék 10 pont a következőképp adható. Minden évben az ún. versenyfüzetbe

vezetjük a különböző versenyeken elért helyezéseket, akiket év végén köszönteni

szoktunk. Ezek szerint:

10 pont jár; ha a füzetben lévő eredmények száma 60 db

5 tanulónkénti csökkenés 1 pontlevonással jár, így:

9 pont = 55 versenyeredmény

8 pont = 50 versenyeredmény stb.

42

Nyelvvizsgák száma – Adható pont 10.

Az idegen nyelvi munkaközösség kidolgozta a pontrendszerét, melyek szerint:

ha a középfokú nyelvvizsgák

száma:

50 db = 5,0 pont

45 4,5 pont

40 4,0 pont

35 3,5 pont

30 3,0 pont

25 2,5 pont

20 2,0 pont

15 1,5 pont

10 1,0 pont

5 0,5 pont

ha alapfokú nyelvvizsgák

száma

50 db = 5,0 pont

45 4,5 pont

40 4,0 pont

35 3,5 pont

30 3,0 pont

25 2,5 pont

20 2,0 pont

15 1,5 pont

10 1,0 pont

5 0,5 pont

Átjárhatóság: 2 alapfokú nyelvvizsga = 1 középfokú

Évismétlők száma alapján – adható pont 5.

5 pont jár, ha nincs évismétlő

4 pont jár, ha 1 évismétlő van




0 pont jár, ha 5 vagy több évismétlő van

Kimenő eredményeink – adható pont 60.

Ebből 30 pont adható az érettségi vizsga átlagért. Értékelés a fent említett iskolai

tanulmányi átlag alapján.

20 pont adható a továbbtanulók alapján a következők szerint

10 pont adható, ha a felsőfokú oktatási intézménybe minden végzős tanuló

jelentkezik

9 pont jár, ha 90 % és a 99 % között van a felvételizők száma

8 pont jár, ha 80 % és 89 % között van, stb.

További 10 pont adható akkor, ha a jelentkezettekből mindenkit felvesznek

9 pont, ha 90-99 %-át veszik fel

8 pont, ha 80-89 %-át veszik fel, s értelemszerűen csökken tovább

A fent maradó 10 pont akkor jár, ha az OKJ vizsgán mindenki átmegy. Csökkenő

pontszám jár a fenti % alapján.

Neveltség mérése – adható pont 20.

Itt a tanulók dicséreteit és figyelmeztetéseit kívánjuk vizsgálni a következők szerint:

15 pont adható, ha a tanítási évben a naplókba beírt dicséretek száma legalább 150 db

14 pont = 145 db

13 pont = 140 db, s értelemszerűen folytatódik a csökkenés

A fennmaradó 5 pont a figyelmeztetések számáért adható a következők szerint.

5 pont jár, ha a figyelmeztetések száma maximálisan 10 db

4 pont jár 11-20 között

43

3 pont jár 21-30 között, s értelemszerűen folytatódik

A 9. évfolyamra való jelentkezés alapján adható pont 10.

Itt azt szeretnénk mérni, mennyire népszerű az iskola, mennyien szeretnének a mi

iskolánkba tanulni.

Iskolánkban három 9. évfolyam működik, ahová 99 tanulót veszünk fel. Ezért

10 pontot akkor adunk, ha a 9. évfolyamra való jelentkezések száma eléri a 250-et,

tehát a túljelentkezés 2,5-szeres.

9 pont = 240 jelentkező

8 pont = 230 jelentkező

7 pont = 220 jelentkező, s értelemszerűen csökken tovább.

Az irányított önértékelés gyakorisága, az esedékesség évének kijelölése

Az irányított önértékelés esedékességének évét a minden tanév augusztusában

megtartott vezetői értekezlet jelöli ki.

Baja, 2009. február 25.

Dr. Vuity Valéria

igazgató

Documents

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola működésének ... · - Pénzügyminisztérium - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet - Junior Achievement Magyarország