Add a Keyed-kozeosulyos Ert.fogyosok Terapiaja

5/13/2018 Add a Keyed-kozeosulyos Ert.fogyosok Terapiaja - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/add-a-keyed-kozeosulyos-ertfogyosok-terapiaja 1/85

MINSÍTETT GYÓGYPEDAGÓGIAI

PROGRAM

ok Országos Közoktatási Intézet

ADD A KEZED!

(KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS

ÓVODÁSOK NEVELÉSI PROGRAMJA)

Készítette: Kissné Haffner ÉvaSzabó BorbálaWagner Pálné

Lektorálta: Mezeiné dr. Isépy Mária



Gyógypedagógiai óvodai program _______________________________________________________

2

M o t t ó :

"Önmagában véve senki sem szép, vagy rút, jó vagy rossz, jelents vagytompa szellem, hiszen az ember értéke mindig attól függ, hisznek vagykételkednek benne."

Robert Musitl(Tulajdonság nélküli ember)




3

A j á n l á s

A gyógypedagógiai óvodai program 15 éves tapasztalat, elméleti kutatáseredményeként született.

Ma, amikor az integrációs törekvések térthódítanak a közoktatásban,értelemszeren felmerül a kérdés, hogy éppen a korai idszakban, amikor aszocializáció, a mozgás és a nyelv nagy egyéni eltéréseket mutató, intenzívfejldésének, a különböz viselkedésformák kialakulásának idszaka van, van-elétjogosultsága a különnevelésnek, a szegregációnak? Szakmai érvek alapján aválasz igen.

A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodáskorú gyermekek speciálisnevelési szükségletét ez a sérülésspecifikus módszereket, terápiás eljárásokatalkalmazó, meleg empátikus elfogadó attitdöt hordozó közösség, a jól éssokoldalúan képzett gyógypedagógusok tudják kielégíteni. Természetesen aközépsúlyos értelmi fogyatékos óvodások integrálhatók -- a megfelel tárgyi sfleg személyi feltételek birtokában a többségi óvodába, ha erre alkalmasak.

Bízunk abban, hogy pedagógiai programunk a gyógypedagógiai óvodábanilletve többségi óvodában dolgozók számára is segítséget tud nyújtani a sérültgyermekek nevelésénél.

a szerkeszt




4

B e v e z e t

Az intézmény neve:

(pl. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképz Fiskola Gyakorló

Óvodája)

Az intézmény fenntartója:

(pl. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképz Fiskola)

Az intézmény alapító okirata:

(saját intézményére vonatkozó adatokkal)

Az intézmény földrajzi mködési területe:

(pl. Budapest)

Az óvoda felvételi körzete:

(pl. Budapest egész területe, ill. Pest megye (a szül kérése alapján)

A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakérti és RehabilitációsBizottság javaslata alapján nyernek felvételt. Ebben az értelemben a gyógy-

pedagógiai óvoda "bemenetszabályozott" intézmény.

A Pedagógiai programot meghatározza az a tény, hogy középsúlyos

értelmi fogyatékos gyermekek nevelésénél figyelembe kell venni a közoktatási

törvényen túl az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, A Fogyatékos

Gyermekek Óvodai Nevelésének Irányelveit, illetve a gyermekek speciális

nevelési szükségleteit. Mindezek a helyi adottságoknak megfelelen valósulnak

meg.




5

I. A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiaióvodai nevelés indokoltsága

A közoktatási törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejldésgyermek születése pillanatától, illetve a szülk igényeihez alkalmazkodva,támogató segítséget kapjon.

Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja el a szervezet érését,integratív funkcióinak, bels ertartalékainak kibontakoztatását.

Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükséglet gyermek eredményesenilleszkedjen be a többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelenfejldjön, orvosi - gyógypedagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége.

Washingtonban, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairólszóló IV. Nemzetközi Konferencián az alábbi határozat és minden országnakszóló ajánlás született:

Minden családnak és értelmi sérüléssel él gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy ### a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége

szolgálja a közösséget, amelyben él;### ennek érdekében t eljes jogú t agként vegyen részt az

óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadid eltöltésében stb.;

### a gyermek optimális növekedése, fejldése érdekében alehet legkorábban és ettl fogva megelz, élethosszig t ar t ó t ámogat ást , szolgáltatást kapjon;

### olyan szolgál t at ó rendszer t kell kifejleszteni, amely t isz t elet ben t ar t ja az ember t , a családot, a kulturáliskülönbségeket és megengedi , hogy a család a gyermekének legmegfelelbb szolgáltatást válasz thassa;

### biztosítja a család - szakember egyenrangú együ tt mködésé t a gyermek gondozása szolgál t at ásat ervezésében, döntések megvalósításában, a st rat égia, aszabályozás alakí t ásában, a programok megvalósí t ásában;

### biztosítja a meglév szolgál t at ások rendszerének összehangol t mködésé t , annak érdekében, hogy a családok lehetleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá;

### a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az

eltér képesség emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez.

A közoktatási törvény biztosítja a lehetséget mindezek megvalósításához.




6

A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet

szükségleteit figyelembevéve a szülben a kilátástalanság helyett a f ejleszt

beállítódást kell kialakítania.

Az együttmködés akkor lehet hatékony:

- ha a segítséget nem erszakolja rá a családra, de ha kérik,

azonnal segít a szakember;

- ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis

korrekt, de nem csupán deficitleltár, hanem esélydiagnózis;

- ha a szakember ismeri a szülk igényét, a család életkörül-

ményeit, lehetségeit;

- ha partnerként és nem páciensként kezeli a szült;

- ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan

értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermeke

állapotát, fejlesztésének lehetségeit, korlátait;

- ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült,

ezért tudatosan törekszik a tanulási helyzetek kiépítésére;

- ha olyan fejleszt programot állít össze, amely nem funkció

tréning, hanem szociális tanulás.

Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések

elvét, az állandóságot, a folyamatosságot kell szolgálnia.

"A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és

szociális integrációs folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szere-

pet tölt be, még akkor is, ha fogyatékossága bizonyos fokig gátolja ebben"

-- írja Otto Speek.




7

Az iskoláskor eltti nevelés rövid történeti áttekintése

Ahhoz, hogy a sérült gyermek szocializációja eredményes legyen, s e

folyamatban maga is egyre aktívabban részt tudjon venni, a család, a gyógy-

pedagógus segít támogatásán túl, a "bef ogadó" társadalom szemlélet-

változására is szükség van.

Az elmúlt negyedszázad sok tekintetben elre lépést mutat ± a korai fej-

lesztés, óvodai nevelés terén, - de sok, ma még megoldhatatlan feladatot jelöl

ki az elkövetkez idkre.

A század elején R anschburg Pál és Tóth Zoltán már megfogalmazták,

hogy a fogyatékosokról való gondoskodásnak a bölcstl a sírig kell tartania, de

még nagyon hosszú az út a megvalósulásig.

Az elmúlt 25 év legfontosabb állomásai a hazai fejlesztés, óvodai nevelés

szempontjából :

Az els gyógypedagógiai óvoda 1951-ben létesült Magyarországon.

A 60-as évek elején 3 óvoda mködik.

1966 - ban jelenik meg az els gyógypedagógiai óvodai program

"Nevelmunka az értelmi fogyatékosok óvodáiban" címmel. Ez osztott és

osztatlan csoportokat különböztet meg, anyagot közöl az "inbecillisek" kis és

nagy, illetve a "debilisek" kis- és nagycsoportja számára.

Az 1970-es évek nagy változása az értelmi fejldésükben gátolt

gyermekek szelekciója. Az enyhe értelmi sérültek a "normál" óvodában

maradnak, a gyógypedagógiai óvodákban pedig az értelmi fejldésükben

középsúlyos fokban sérült gyermekek kerülnek egyre nagyobb számban.

Az 1980-as évek az óvodai hálózat lassú szélesedését hozzák.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképz Fiskola Gyakorló

Óvodája 1981-ben a ³Fogyatékosok Nemzetközi Évében´ létesült. Ez idben

Budapesten 8 hasonló óvoda mködött, az országban él értelmileg akadályo-

zott óvodáskorú gyermekek 27 %-a nyert speciális óvodai elhelyezést.

1982 -ben megjelenik a középsúlyos fokban akadályozott gyermekek

óvodai nevelését szabályozó "Nevelési program a foglalkoztató iskolák óvodai

tagozata számára" cím m, illetve 1985 -ben az ehhez szorosan kapcsolódó

kézikönyv. Ugyanakkor egészségügyi gyermekotthonokban, normál óvodákban

is létesülnek sérült gyermekeket nevel csoportok.




8

Egyre differenciáltabbakká válnak a gyógypedagógiai-pszichológiai

vizsgálatok, egyre fiatalabb korú gyermekekre terjednek ki. A létrejöv tanulási

képességet vizsgáló szakérti bizottságok, a külföldi tapasztalatok, a szülk

igényei alapján kezd meghonosodni a korai fejlesztés. Az 1970-es évek egy-egy

elszigetelt próbálkozásából lassan az egész országban alakulnak fejleszt

csoportok.

A bölcsdék a gyermeklétszám csökkenésével egyidben nyitnak a sérült

gyermekek felé, s kezdetben 1-1 gyermeket integrálnak, majd speciális

csoportokat hoznak létre sérült gyermekek számára 0 - 6 éves korig.

A 90-es évek jellemzje a normalizáció elvének, illetve az integrációs

törekvéseknek a térhódítása.

Az 1993. évben kiadott ENSZ dekrétum, majd az 1994-es salamancai

UNESCO állásfoglalás nagy lökést adott a magyarországi integrációs törekvések

megvalósításához.

1993-ban 846 gyermek jár szegregált óvodába, mely 6 - 8 gyermeket

feltételezve csoportonként, 120 - 124 óvodai csoportot jelent.

Egyre több óvoda válik befogadó óvodává, a szülk egyre inkább többségi

óvodába szeretnék járatni sérült gyermeküket.

Az elmúlt évtizedekben megindult egy folyamat, melynek legfontosabb

jellemzje, hogy a sérült gyermeket is elssorban gyermekeknek tekinti, aki

valamilyen "mássággal" bír. Ennek a gyermeknek is joga van a szeretetre, az

emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, az ember

méltóságának tiszteletben tartására. Joga van az önkifejezésre, a megértésre.

Ha mindezek nem biztosíthatók számukra a szocializációs folyamatban,

akkor a "sérülten is emberi létforma kibontakozásának esélyétl fosztjuk meg

ket".




9

A gyógypedagógiai óvoda a szocializációt segít folyamat egyik állomása

lehet.

Vannak gyermekek, akik nevelésében kihagyhatatlan állomás, vannak

akiknél átmenet -- integrációra felkészít -- vagy a sikertelen integráció utáni

fejleszt intézmény, és vannak értelmi fejldésükben középsúlyos fokban

akadályozott gyermekek, akiknél nem indokolt ennek az intézménynek

igénybevétele.

Bizonyos jól szocializált, jól fejleszthet gyermekek -- ha a személyi, tárgyi

feltételek adottak (felkészített, kiképzett óvodapedagógus, gyógypedagógus

segít jelenléte, kis létszámú ért, odaforduló felntt és gyermekközösség,

együttmköd szülk stb.) -- eredményesen nevelhetk az integrált óvodai

csoportokban.

Bárhol is nevelkedjen azonban a 3 - 7 éves értelmi fogyatékos óvodáskorú

gyermek, fontos, hogy speciális nevelési szükségleteinek megfelelen szolgálják

képességeinek fejlesztését, szocializációját.




10

II. A gyógypedagógiai óvoda nevelésikoncepciója

Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi

a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési

szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi

érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelzése, az

iskolában történ beválás érdekében.

A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz

igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik :

- az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret

fejlesztésére, attitdök, normák kialakítására;- speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb

észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az

emlékezetet, elsegíti a verbális és nonverbális kommunikáció

kialakulását;

- a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgás-

ra alapoz;

- a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakiroda-

lomra, a gazdag tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni

szükségleteihez, eltér fejldési üteméhez igazodik;- differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a

képességfejlesztést, törekszik a hiányosan mköd képességek korrek-

ciójára valamennyi területen.

A f ejlesztés legf ontosabb területei:

### a nagymozgások kialakítása, korrigálása;

az egyensúlyérzék fejlesztése;### a manuális készség fejlesztése;

### a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása;

### a játéktevékenység fejlesztése

### a speciális zenei nevelés alapjainak lerakása.




11

A percepció fejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl

különös hangsúlyt kap az önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való

felkészítés, egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasz-

talatszerzést biztosítva a módszeres, következetes, apró lépésekben történ

fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése.

A program foglalkozási körén túl lehetséget kell teremteni a kiegészít

terápiák igénybevételére (pl. speciális úszás, terápiás lovagoltatás, ULWILA

zenei módszer stb.).

Törekszik a program a családközpontú gondoskodás megvalósítására,

támaszkodik a korai fejlesztés eredményeire.

Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas

gyermekeket a többségi intézményes nevelésre.

Részt vesz az intézmény a befogadó pedagógusok képzésében.

Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetséget biztosít.

Az itt folyó munkával kapcsolatban kézikönyvek, mondókagyjtemény,

videofilmek készültek.

Mindezek a szülkkel együttmködve valósulnak meg.

Tanácsadással segítik ket.

A meleg családias légkör szinte, a gyermekek ügyét szolgáló

együttmködést biztosít minden gyermek és felntt számára.




12

III. Fejlesztési célok

A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos óvodáskorú gyermekek az

óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban,

fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek

elzetes életében, családi vagy elz intézményes nevelésében gyökereznek.

Közös vonásuk azonban, hogy f ejldésük lelassult, s a mennyiségi

eltérésen túl minségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs

szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejldést mutatnak.

Gyakran motiváció szegények.

Míg a problémamentesen fejld gyermek egyenletes tempóban nagyobb

lépcsfokokon át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb,

alacsonyabb lépcsfok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után

közelíti meg a célt, saját lehetségeinek csúcsát.

Szorosan együttmködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus

kihasználni azokat az idpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis

fázisban" van.

Az optimális fejlesztés a transzfer hatás következtében az egész

személyiségre hat, a gyermek pszichomotoros f ejlesztését szolgálja. Igynem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejleg több funkció

fejldését segíti a komplex környezet.

A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a

különböz funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyerme-

keknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetek, elsajátíthatóak legyenek.

A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja,

hogy a környezete t elfogadja, megérti.

3 "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!".Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folya-

matok állomásait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elssorban gyermek,

akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-véd

szeretet gátja lehet az önállósulásnak.




13

Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az els önálló

kísérleteknek, s ezt el kell segíteni, illetve szükségleteit olymódon figyelembe

venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést, a nyugalmat biztosító idk,

fázisok, ahol azt csinál, amit akar -- természetesen a felntt felügyelete mellett.

Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes

kíváncsiság bellük, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket.

Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzé-

kelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának els

lépcsfokát.

Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában

az emlékezet és f igyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az

emlékezet pedig függ a figyelemtl.

A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a

viszonylag jó utánozókészségre, a felnttközpontúságra támaszkodva lehet

eredményt elérni.

A gyermeki személyiség fejldése szempontjából a legfontosabb tevé-

kenységformára a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-

fejlesztés legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs

fejlesztés.

A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul

szociális szerepet, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet

személyi és tárgyi világának elsajátítását.

Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszer csoportos

és egyéni képességf ejleszt munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével,

a gyermekek tevékenységszükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalat-

szerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások:

- érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkör közösségben;

- testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejldjenek:

- tudjanak utánozni;

- tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felntt




14

irányítását elfogadni;

- használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak,

vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét;

- értsék az egyszer -- alkalmanként gesztussal kísért -- verbális

utasításokat, azokat hajtsák végre.

- fejlettségi szintjüknek megfelelen tudjanak kommunikálni;

- kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni;

használjanak nonverbális jelzéseket is.

- sokrét tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükrl, tudja-

nak abban tájékozódni. Ismerjék meg a környezet tárgyait, azoktulajdonságait.

- tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott

tevékenységre irányítani.

- alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkzés,

étkezés, WC használat terén. Ha kell, fogadjanak el és kérjenek

segítséget.

- mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmónikus;

igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos

játékokban.

- tudjanak különböz anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az

ábrázolás igénye bennük.

- szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak,

fejlettségi szintjüknek megfelel dalokat, verseket, mondókákat,

- ismerjék az alapvet viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni,

kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkátvégezni.

IV. Tartalom




15

A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok,

készségek elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati

tulajdonságok fejldését, magatartás tanulást segíti a pedagógus. A verbális,

mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermek érzelmei, a

cselekvés módja, a szociális magatartás, különböz tulajdonságok és

képességek.

Foglalkozási f ormák a gyógypedagógiai óvodában

### önkiszolgálásra nevelés: feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkzés,

étkezés, egyszer munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél

nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket.

### mozgásf ejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a

koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki

harmónia, a jó pszichomotoros állapot elsegítése.

### anyanyelvi nevelés: ketts feladata: a beszéd megértés

fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális

megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidej

bevonásával a szkebb környezet megismertetése. Egyszer mesék,

versek, mondókák megtanítása.

### a vizuomotoros készség f ejlesztése: a vizuális és taktilis észle-

lés, a testséma fejlesztése a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-

háttér felismer képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a

helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák,

eszközök megismertetése.

### Játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a

gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás

melletti és együttes játék megvalósítása énekes-verses népi játékok

játszása.




16

### egyéni f ejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelel

képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb

képesség gyermek egyénre szabott terápiáját is jelenti.

### zenei nevelés alapjai: egyszer ritmusú versek, mondókák

segítségével a ritmus, a zenei hallás fejlesztése, az ULWILA zenei

módszer (színek alapján történ hangszeres tanítás) alapjainak

megtanítása.

Kiegészít terápiák

### FROSTIG terápia készségfejleszt részének adaptálása közép-

súlyos értelmi fogyatékos óvodásoknak (gyorsabban haladó, iskolába

készül gyermekeknek a Frostig tanfolyamot végzett kollega vezeté-

sével.)

### logopédiai kezelés: megkésett terápia

### speciális úszásoktatás elemei: vízhezszoktatás, a vízben való

biztos mozgás, a helyes levegvétel elsajátítása, az úszás elkészítése, a

siklás -- esetleg úszás -- megtanítása erre kiképzett gyógypedagógus

úszóedz vezetésével.

### DSGM terápia*: az azt igényl, s erre rászoruló, elssorban

hypoton gyermekek speciális, erre kiképzett gyógypedagógus-

gyógytornász által végzett célzott masszírozása (arc vagy egész test).

### terápiás lovagoltatás: a szül igénye szerint az erre alkalmas

gyermekek terápiája erre kiképzett szakember vezetésével.

### gyógytorna

_* DSGM terápia : Dévényi Anna féle speciális manuális terápia.

Részletesen lásd a 69. oldalon. a




17

A f oglalkozások heti rendszeressége

a f oglalkozás neve hetielf ordulás

a f oglalkozásf ormája

anyanyelv 5 csoportos, egyénimozgásf ejlesztés 5 csoportosönkiszolgálás 2(év elején 5) egyéni,

mikrocsoportosvizuomotoros f ejlesztés 3 mikrocsoportos

vagy egyéni játékra nevelés 2 - 3 csoportos,

mikrocsoportosvagy egyéni

egyéni f ejlesztés 5 egyénizenei nevelés alapjai 2 mikrocsoportos

Szokások kialakítása

Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen

befolyásolják a személyiségfejldést. Gazdaságossá teszik a cselekvést,

tudatmentesít szereppel is bírnak

A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erkifejtésre, ersfigyelemkoncentrációra. Jól begyakorolt szetereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy

a már kialakult jó szokásokat megersítik - illetve a helyes szokásokat alakítják

ki, - egyben kiküszöbölik a rossz beidegzdéseket kioltással.

A szokás valamilyen mvelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott

helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre

van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon.

A gyermek sérülésének, életkorának megfelel élethelyzeteket kell

teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell ersíteni.Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények

között azonos módon várják el a gyermektl. A szokások keletkezésekor a

tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is

lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejldés folyamatát.




18

Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen

viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy

jelentsége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elssorban. A helyes

viselkedést kell megersíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az

állandó ellenrzés. Figyelni kell a f okozatosságra, egymásutániságra,

fontossági sorrendre.

Igyekeznek kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelybl a rossz

szokások származhatnak.

A szokások kialakításának alapvet feltétele tehát a pozitív példa.

A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak

olyan szabályokat állítson fel a pedagógus - a gyermek számára értheten, -amely betartása nem jelent túl nagy feladatot.

A meggyzés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak

óvatosan alkalmazható.

A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az

értelmes rend segíti a szokások kialakítását.

A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés,

amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenrzést, az ehhez kapcsolódó

jutalmazást, büntetést. A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban lev felnttek-

ben érzelmi támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásu-

kat, annak minden összetevjét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló,

bensséges személyes kapcsolat alakulhasson ki.

Az óvodások családban élnek. Többségük meleg, szeretetteljes milibl

érkezik, de a családok nevelés attitdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés.

Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik.

Többnyire autón utaznak -- a nagy távolságok ezt indokolják -- nem ismerik atömegközlekedési eszközöket, néhány lépés után elfáradnak, rövid ideig tudnak

csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni magukat. Már a 3 - 4-éves értelmi

fogyatékos gyermek is képes "manipulálni" környezetét, ha a család ezt hagyja.




19

Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét

kiépíteni, hatva a családra, azonos követelményeket állítva.

A szoktatási id (8 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet,

de feltétlenül örömszerz a gyermek számára. A családban addig csak felnttek

között él a vele való permanens anyai foglalkozást igényl gyermek f okozato-

san szokja meg az új milit.

Fontos, hogy ne változtassanak meg radikálisan mindent a gyermek

életében. Türelmes, de határozott követeléssel, speciális tréningekkel

(pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érik el, hogy szívesen alkalmazkodjon az

elvárásokhoz minden gyermek.

A szokások kialakításának területei

Az egészséges életmódra nevelés

Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége,

késbbi igényei megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelel

gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges

életmód.

Ezek megvalósulási területei:

testápolás - célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják

a csapot kinyitni, elzárni, saját törölközt felismerni, kis segítséggel kezet törölni.

WC-használat után, étkezés eltt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, trni a

fésülést, kérjenek zsebkendt, tudjanak orrot fújni, ljenek helyes testtartással.




20

étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások

az etetéstl az önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta

használatát, a pohárból ivást, a rágást.

Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet

kivinni, kancsóból tölteni stb.

Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.

öltözés-vetkzés: a célszer, könnyen le-fel-vehet kényelmes ruhadarabok

segítik az önállóságra nevelést.

Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külst, a rendet.

A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majdkis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését.

WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés

mellett nappal "száraz maradjon" állapottól el kell jutni az utánjelzés, majd

szükséglet jelzéséig. A bilitl a WC használatig, a WC- papír használatban

segítséget igényelnek többnyire az óvodások.

testedzés: a teremben vagy szabad levegn való tornázás, kirándulás, sok-sok

mozgás legyen igénye minden gyermeknek.

A közösségi élet szokásainak megalapozása

A bölcsdébl érkez gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag

könnyebb, mint a családból érkez gyermekeké. k elször kerülnek olyan

helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok

ékeldnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják

kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelmek az új környezet

számára. A szül és pedagógus türelmes kivárása, egyszer gesztussal

megersített beszéde segíthet az els idben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy

nem örökre szakították ki a megszokott környezetbl, és számára




21

élményhordozó az els óvodai nap, könnyebben beilleszkedik. Megtanul

alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétldésével lassan tájékozódni

az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a

számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó

felntt közelében van.

A napirend, a foglalkozások változatos ismétldése, a pihenés, szabad

játék számtalan lehetséget ad az egymásra figyelésre, az együttes

örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére.

Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a

csendes- és hangos helyzetek váltakozását.

Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, azegyre nagyobb séták megtevésére, közös vásárlásra, lépcszésre stb. Mindezek

számtalan lehetséget nyújtanak a szociális tanulásra, a ders légkör, a jó

munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján.

Munka jelleg tevékenységek

A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások szívesen tevékenykednek,

"segítenek". Sajnos a túl félt környezet gyakran letöri a kezdeti próbálko-

zásokat.Ha a gyermek érzi munkája fontosságát -- bármilyen kicsi is az -- szívesen

hajt végre egyszer feladatokat önmaga ellátására, társai javára.

Az egyszer "add ide!", "hozd ide!" , "rakjuk el!" jelleg feladatoktól

fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi ³naposi´ feladatokig.

A felnttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, -- gyakran

elvégezve egymás helyett a feladatot, -- segítenek az eszközök kikészítésében,

elrakásában, terem átrendezésben stb.

Fontos, hogy a szülk is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a késbbi

önálló életvezetés érdekében bízzák meg ket egyszer feladatokkal.

Hagyományok kialakítása




22

A hagyományok minden közösség életében nagy jelentségek. A

készüldés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmeknézése sok közös élmény forrása lehet. Ersíti az összetartozást, segíti az

egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését,

önbizalmukat.

A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemz apró

mozzanatokkal, intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás eltti rövid

mese, a reggeli közös éneklés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt

születésnapok, névnapok, a játékház, táncház, akadályverseny egy-egy

ünnephez kapcsoltan. Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentsebbek:

Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák Napja, Gyermeknap, Tanévzáró ballagás.

Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülk számára is

nyilvános. Alkalmat nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak

a gyermekek, hogy mennyit változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk,

mennyire váltak magabiztossá, mennyit ügyesedtek. Értik-e, hogy a szül most

néz, s nekik a "színpadon" van a helyük.

Fontos, hogy az ünnepekre való készüldéskor a külsségek és a tartalom

arányban legyen.

Képességf ejlesztés a célzott f oglalkozásokon




23

1. Útban az önállóság f elé

Önkiszolgálásra nevelés:Mindennapos tevékenységi forma, nem külön órarendszer foglalkozás.

Fontos, hogy kell idt adjunk a gyakorlásra, fokozatosan, kis lépések

elvét alkalmazva végezzük a különböz részfeladatokat.

f ormája: egyéni illetve mikrocsoportos

ideje: értelemszeren a WC használat, tisztálkodás, étkezés, öltözés,

teremrendezéssel kapcsolatosan naponta

célja: - a gyermek szükségleteinek megfelel komfortérzés biztosítása,

gondozás, gondoskodás

- nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése

- verbális utasítások a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a

gondolkodás fejlesztése

- a testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek-

ruhadarabok viszonyának felismerése- alapvet higiénés szokások kialakítása

- az ápoltság, tisztaság igényének felkeltése

- helyes viselkedési formák elsajátítása

- a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az "én is

tudom" függetlenség érzésének segítése

- a téri tájékozódás elsegítése.

A gyermekek az önállóság terén is különböz fejlettséget mutatnak.

Önállóságuknak gátja lehet az esetleges társuló fogyatékosság (pl.

mozgáskoordinációs zavar). Ahhoz, hogy e téren eredmények szülessenek,




24

alkalmat és idt kell adni a gyermeknek, s amit már önmaga el tud végezni, azt

nem szabad helyette megtenni még akkor sem, ha sürget az id, s a felntt

gyorsabban, komfortosabban végezné el a feladatot.

Az a gyermek vagy fiatal felntt lesz a társadalom számára elfogadható

-- azzal lehet elmenni nyaralni, barátokhoz,színházba stb. -- aki birtokában van a

társadalom által elvárt viselkedési formáknak. Ez az önállóság, helyes viselkedés

az elfogadás szempontjából talán fontosabb, mint hogy ismerje a színeket, vagy

tud-e számolni.

Az a gyermek, aki korai életszakasztól kell alkalmat és segítséget kap,

hagyják és elismerik próbálkozásait, felnttként is természetesen tesz azért,

hogy önmaga és környezete élete jobb legyen. Az óvodának tehát alapozó szerepe van e téren. Az önállóság bizonyos

területei nemcsak a gyermek életkorától f üggnek, hanem f iziológiai

érettségétl (pl.szobatisztaság), mozgásos ügyességétl (pl. öltözés), s nem

utolsó sorban értelmi állapotától.

A túl bonyolult, a gyermek pillanatnyi képességeit meghaladó feladat

sikertelenséghez, elbizonytalanodáshoz vezet. Elbátortalanítja a gyermeket.

Ezért fontos, hogy a gyermekek apró lépésekben, rövid gesztussal kísért utasítá-

sok, illetve utánzás alapján tanuljanak.

Étkezési szokásoknál feladat:

### kanalazás megtanítása (merítés, szájhoz vitel, az étel

megrágása, nyelés)

### a poharazás: a pohár felemelése kortyolás, nyelés, a pohár

letétele

###a szalvéta használata

### a villával való ismerkedés (felszúrás vagy merítés)

### kérés, megköszönés

### ügyesebb gyermekeknél az ételbl való szedés

### a rágás megtanítása




25

### a helyes tempó elsajátíttatása

### kenyér vagy kifli fogása, leharapás a kenyér és a rajta lev

együttes elfogyasztása

### a terítés folyamatának megismerése (pl. szék, tányér, kanál,

pohár, szalvéta egymáshoz rendelése). Az étel és a hozzávaló

eszközök felismerése

### étkezés utáni teremrendezésben közremködés.

Tisztálkodás terén:

### a vízcsap kinyitása, elzárása

###

szappan használat, utána kézöblítés### a saját törülköz felismerése

### a kéz, arc szárazra törlése segítséggel

### önálló kéz- és arcmosás

### fogmosásnál együttmködés (száraz, majd nedves fogkefe,

fog- krémes fogkefe elfogadása, szájöblítés megtanítása) -- önálló

fogmosás

### "baleset" vagy kirándulás esetén a zuhanyozáskor

együttmködés (kéz, láb felemelése stb.)### a fésülés trése, önálló próbálkozás

### igény a tiszta, ápolt külsre

### étkezés eltti, utáni, bizonyos munkafolyamatok (pl. festés)

utáni kézmosás igényének felkeltése

### orrfújás megtanítása, zsebkend használatának igénye, a

piszkos zsebkend szemétbe dobása.

Szobatisztaságra nevelés

### rendszeres ültetés mellett a szükséglet megfigyelése

### a jelzés megtanítása (utánjelzés majd mutatás,hangadás stb.)




26

### WC, vagy bili és a szükséglet elvégzése közti kapcsolat

felismertetése

### kérdésre jelezze szükségletét

### önmagától jelzi szükségletét, képes visszatartani addig, míg a

WC-re ér

### a bilirl a gyermek WC-re szoktatása

### fiúk állva pisiltetésének megtanítása

### WC papír használata segítséggel

### "baleset" jelzése

### a WC használatához szükséges ruhadarabok le-, felhúzása

###

WC használat utáni kézmosás megtanítása### ajtó nyitás-csukás megtanítása.

Öltözés, vetkzés

### együttmködés az öltözésnél, vetkzésnél

### sapka, sál levétele

### zipzár lehúzása

### egyszer ruhadarabok levétele (cip, zokni, nadrág stb.)

### vetkzésnél kis segítségnyújtás (kigombolás, kikötés,

cipfz meglazítása stb.)

### egyszer ruhadarabok felvétele, pl.sapka, bugyi stb.

### kis segítséggel öltözés (ruha elejének megmutatása,jobb-bal

oldalnál segítés, befzés, gombolás stb.)

### bizonyos ruhadarabok teljesen önálló felvétele

Önálló munkaf eladatok

### saját hely felismerése (öltözben, étkezésnél, alvásnál stb.)

### székek helyre rakása

### játékok közös elrakása




27

### sznyeg feltekerése (pl. mozgásfoglalkozáshoz)

### közös teremrendezés

### eszközök bevitele, kiosztása

### egyszer tárgyak kivitele (pl. konyhába)

### egyszer üzenet közvetítése óvodán belül

### társak segítése

### asztal letörlése

### szemét összeszedése

### székek felrakása

### saját ruhadarabok, eszközök felismerése, elrakása

###

közös ágyazás, ágynem, ágyak elrakása### lépcsnjárás.

Már szó volt róla, hogy kis lépések elvének e tevékenység során igen nagy

szerepe van. Mindig az adott viselkedésformát, annak minden szakaszát kell

magunk elé képzelve felbontani annak összetevire pl.:

zokni felhúzása: - megfogni a zoknit

- sarkát alulra fordítani

- a zoknit "összeszedni"

- a lábat felemelni- belebújtatni a lábat a zokniba

- felhúzni a lábfejre, a sarokra, majd a

bokára

- megigazítani, hogy a boka fölötti részt

is takarja.

Kezdetben a gyermekkel együtt végezzük a cselekvést, majd a könyökénél

irányítjuk, aztán csak szükség esetén segítünk, míg önálló nem lesz.

Ezzel a példával a felntt számára automatikusan végzett mindennapitevékenységek összetett voltára akartuk felhívni a figyelmet.

Értelemszeren minden fejlesztést az adott gyermek fejlettségi szintjéhez

mérnek, s arra építenek, amit már tud.




28

Fontos, hogy az ügyetlen próbálkozást is értékeljék, jutalmazzák. Szociális

megersítés, de gyakran maga a feladat elvégzése is jutalomérték a gyermek

számára.




29

2. Mozgásf ejlesztés f oglalkozás

Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását. korrigálását

szolgáló foglalkozási forma.

f ormája: csoportos vagy egyéni

ideje: naponta

idtartama: 20 - 30 perc

célja:

### a motoros tanulás elsegítése;

### az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes,célirányos mozgás kialakítása;

### a biztos egyensúly kialakítása;

### ügyesség, állóképesség, er fejlesztése;

### a teljesítképesség növelése;

### a mozgásos gátlás oldása;

### az utánzókészség fejlesztése;

### a testséma fejlesztése;

### a légzéstechnika javítása;

### a ritmusérzék fejlesztése;### a szervezet sokoldalú, harmonikus, arányos fejldésének

biztosítása, az egészség megrzése;

### a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolása;

### a szenzomotoros ismeretszerzés lehetségeinek javítása;

### a mozgáskoordináció fejlesztése;

### a téri tájékozódás fejlesztése.

A mozgás fejldése az érés és tanulás egységében valósul meg.

Mozgásmintákból épülnek fel a motoros készségek, a sok-sok gyakorlással,

ismétléssel lesznek pontosak, célszerek. A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása.

Benne komoly motivációs er rejlik, mely könnyebbé teszi az ismeretek átélését.

A saját testbl, illetve a külvilágból származó ingerek felvétele direkt kontaktus

útján (tapintás, szaglás, ízlelés, egyensúlyérzékelés, proprioceptív ingerfelvétel)

illetve indirekt módon (látás, hallás) történik. A mozgás szervezi meg a szenzoros




30

impulzus mintákat, egyben örömforrás, amely a test mködését kíséri, biztosítja

a gyermek motiváltságát. A gyermek számára nyújtott ingerekre egyre

magasabban szervezett viselkedésre válaszol, a taktilis, vesztibuláris rendszere

normalizálódik, mozgása koordinált lesz.

Fontos, hogy a környezet késztesse a gyereket a motoros válaszadásra,

miközben biztonságot is hordoz. A gyermek saját aktivitásán át jusson újabb és

újabb tapasztalatokhoz, amelyek az érzékszervi és mozgásos tanulás további

fejldését szolgálják.

A mozgásfejlesztés hatalmas nyelvi anyagot is mozgásba hoz. Az átélt

mozgás és annak megfogalmazása ers késztetést jelent a történések

kifejezésére.

Az értelmi f ogyatékos gyermek mozgásának jellemzi

Az értelmi fejldésükben akadályozott gyermekek mozgásuk-ban is eltér-

nek ép társaiktól. A pszichoszomatikus fejldésüket befolyásolja -- az életkor

mellett - a f ejldési tempó nagyf okú lelassúbbodottsága, a fejldés szabály-

talansága, egyenetlensége, az egyes területek egymáshoz való viszonyában

bekövetkez változás. Ehhez járul a fejldés során jelentkez minségi változá-

sokat jelent mozzanatok elmosódása, jellegtelensége.

Tanítványainknál a mozgásfejldés során bizonyos f ázisok kimaradnak,

kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek.

Ez a mennyiségi és minségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordi-

náció és egyensúlyérzék zavarában, a mozgás folyamatainak kivitelezésének

pontatlanságában, a testséma, a téri, idorientáció fejldésének elmaradásában,

ügyetlen, lassú mozgásban, vagy hipermotilitásban.

A figyelem zavara miatt gyakran egyszer feladatok utánzására

képtelenek. Számolnunk kell az esetleges társuló fogyatékosságként jelentkez

mozgássérüléssel, esetleg mozgásos félelemmel. Ugyanakkor bizonyos

kórformájú gyerekek jó utánzókészsége jó kiinduló alapot ad a fejlesztéshez.

Az óvodába kerül gyermek mozgásának jellemzi




31

Az értelmi fogyatékos gyermek szembetn vonása a bizonytalan,

ügyetlen, kevésbé harmonikus mozgás. Járása általában széles alapú, a

kezek együttmozgása hiányzik testi fejlettségük eltér ép társaiktól. A gracilis

csontozatú, kissúlyú gyermekek mellett sok az elhízott, lusta óvodás is.

Mozgáskészségüket inf antilizmus jellemzi, az érési egyenetlenség, a

fejletlen testséma, a taktilis hárítás, a zavart kinesztetikus észlelés, a nagy és

finommotorika koordinálatlansága tettenérhet. A szenzoros-motoros információk

rendezése nehézségbe ütközik. Az ingerre való reagálás pontatlan. Nincs

késztetésük a közelít mozgásokra, megfigyelésük bizonytalan.

Mozgásuk ritmusa diszharmonikus, statikai hibák, tartási rendellenességek,

az izomtónus zavara jelentkezhet. Mozgáskivitelezésük ertlen.

A téri orientációs zavar következtében a mozgások megtervezése,

kivitelezése nehézséget okoz. Nem tudatosul a gyermekben vizuálisan,

kinesztetikusan az, hogy miként tölti be a teret saját testével, nem érzi saját teste

határait, nem ismeri fel a tárgyak, személyek, önmagához, illetve egymáshoz

való viszonyát.

A rosszul beidegzdött mozgások nehezen korrigálhatók, gyakran

figyelhetk meg mozgásos sztereotípiák. A mozgásos gátlásosság mellett

jellemz lehet a hiperaktivitás.

A mozgásf ejlesztés f eladata

Az óvodáskorú gyermekre a cselekvésbeágyazott gondolkodás jellemz,

tehát a mozgásos tanulásnak -- melyhez az érés is természetesen hozzájárul --

óriási a jelentsége.

Mivel gyermekeink fogékonyak a szenzoros-motoros közlésre, tanulásuk

alapja a szemléletes, cselekvéses tanulás, ehhez állandó vezetésre,

megersítésre van szükség a sok-sok gyakorláson túl.

Az óvodai mozgásnevelés feladata, hogy fejlessze az ert, ügyességet,

gyorsaságot, állóképességet, a biztos egyensúly kialakítását, növelje a

teljesítképességet, továbbá javítsa a hibás összerendezetlen mozgásokat. Meg

kell tanítani a gyermekeket a különböz helyzetekben való értelmes cselekvésre,

célirányos mozgásra.




32

Az utánzókészség fejlesztését a nagymozgások utánzásával lehet a

legjobban fejleszteni.

Els lépés a passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás). Eleinte sok

ringató, gurítós játékot játszanak, amely a feszültség oldását segíti és az érzelmi

nevelés szempontjából is nagy jelentség. Ezután a gyermeki mozgásfejldés

állomásainak megfelel alapmozgások kialakítására, gyakorlására térnek át,

majd az alapmozgásokból állítanak össze mozgássorokat.

Ezekkel párhuzamosan sok gesztussal kísért mondókát tanulnak.

A mozgásf ejlesztés területei

### játékos utánzó gyakorlatok

### alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása

### mozgásos játékok.

Játékos utánzó gyakorlatok

Feladatai: az utánzókészség fejlesztése, sikerélmény biztosítása, közös

tevékenység, kapcsolatteremtés, az egyes testrészek átmozgatása,

ráhangolódás a foglalkozásra, testséma fejlesztés, a beszéd megértés és

beszédkésztetés, a figyelem, az emlékezet fejlesztése.

A játékos utánzó gyakorlatokat kezdetben segítséggel, majd egyre

önállóbban végzik a gyerekek. A mondókával, verssel, énekkel kísért

gimnasztikai gyakorlatok az egész test átmozgatását célozzák.

Az énekek, versek megadják a mozgások ritmusát, az egyszer, könnyen

utánozhatók, felkeltik a gyermek érdekldését. Általuk megismerik az egyes

testrészeket, megtanulják, hogy melyik a páros, és azt, hogy azok egymástól

függetlenül is mozgathatók. Testsémájuk, testtudatuk, testfogalmuk fejldik.




33

Az alapmozgások kialakítása, korrigálása

Feladatai: a pontos mozgáskivitelezés segítése, a hibás, összerendezetlen

mozgások javítása, a mozgásos gátlások oldása, a mozgásigény kiélésének

segítése, az er, ügyesség, állóképesség, gyorsaság, teljesítképesség

növelése, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, beszéd

fejlesztése.

A foglalkozások f részét ezek a gyakorlatok töltik ki. A csoportos együttlét

alatt megtanulnak a gyermekek egymásra figyelni, egymást megvárni, segíteni

egymáson. Megtanulnak egyszer verbális utasításokat végrehajtani.

Viselkedésük fegyelmezett lesz.

A foglalkozás e része alatt hely- és helyzetváltoztató mozgásokat

végeznek. A különböz minség talajon, szeren, szabadban végzett,

sokoldalúan begyakorolt mozgások hatására gazdagodnak ismereteik

önmagukról. A páros gyakorlatok a kapcsolatteremtést is segítik. A hibás mozgás

korrekcióját az új dinamikus sztereotípiák kialakítása szolgálja.

A foglalkozások e részének tervezésekor különös figyelmet kell fordítani a

gyermek biológiai állapotára az esetleges társuló f ogyatékosságára

(pl. vitium).

Gyakorlatok:

rendgyakorlatok

kartartások nyújtott

hajlított

vegyes

karkörzések




34

állások alapállás

lábujjon

sarkontalpélen

guggoló állás

terpeszállás

ülés nyújtott

terpesz

török

fekvés hanyatt

hason

oldalt

függés függállás

függeszkedés

járás kis és nagy lépéssel elre, oldalra

gyors, lassú

különböz minség talajon

vonal között

vonalon

tárgyak kikerülésével

tárgyak átlépésével

hullámvonalon

irányváltoztatással

különböz eszközökkel

lépcsnjárás




35

futás gyors, lassú tempóban

tempóváltással

különböz iránybairányváltással

különböz szélesség vonalak között

futás közben akadály átlépése,

megkerülése

futkározás

célbafutás

futás eszközzel a kézben

ugrás szökdelés

átugrás

leugrás

ki-be ugrás

dobás-fogás elkapás

eldobás

célbadobás

támaszgyakorlatok csúszás

kúszás

mászás

gurulás




36

egyensúlyérzéket

fejleszt gyakorlatok

lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott

szemmel

féllábon megállásstatikai egyensúlyhelyzetbl való

kibillentés

egyensúlyozás gerendán, vonalon

járás közben tárgy egyensúlyozása

állatmozgások utánzása

egyensúlyozás Bobáth labdán,

hengeren, AYRES eszközökön

forgások, hintázásgördeszkán húzás, tolás

postura utánzás

stb.

Mozgásos játékok

Feladata: a tanult mozgásformák játékos gyakorlása, egyszer szabályok

megismerése, a versenyszellem elhívása, a foglalkozás játékos lezárása.Ezek a játékok azokból az elemekbl épülnek fel, amelyek a

foglalkozásokon megjelentek. Játék formájában szolgálják a rögzítést,

gyakorlást. Alkalmat kínálnak versenyzésre, páros gyakorlatra, együttes játékra.

Siker, kudarc átélését reprezentálják. Megtanulják a gyerekek ezek elfogadását,

ezzel alkalmazkodóképességük is fejldik az ügysségük, ernlétük mellett.

A foglalkozások része a légzgyakorlat is.

Célja: a hasi légzés kialakítása, a helytelen ritmusú légzés korrigálása és a

túlnyomóan szájon át történ ki- be légzés helyett az orron át történ belégzésmegtanítása.




37

Elvárások az óvodáskor végén

### alakuljon ki a természetes mozgásigény

### örömmel. szívesen mozogjanak

### tudjanak mozgást utánozni

### alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez

### értsék az egyszer verbális utasítást

### az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot

### lépcsn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek

### biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon

### tudjanak rövid ideig figyelni a felnttre és egymásra

### elemi szabályokat ismerjenek, tartsanak be.




38

3. Anyanyelv

A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megis-

merését segít foglalkozási forma.

f ormája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos.

ideje: 5 - 30 perc.

célja:

### a gyermek beszéd iránti érdekldésének felkeltése, utánzó-

képesség fejlesztése; kommunikációs igény felébresztése,

ösztönzése;

### a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differen-

ciálása;

### a beszédszervek ügyesítése;

### a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bvítése;

### a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése;

### a grammatikai rendszer kiépítése;

### a közvetlen környezet tárgyai, élvilága, cselekvései,

történéseirl tapasztalatok, ismeretek szerzése;

### a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése.

Az értelmi fejldésükben középsúlyos fokban sérült gyermekek

speciális beszéd fejlesztését az teszi szükségessé, hogy beszédük minségileg

és mennyiségileg is eltér ép társaikétól. Késbb indul, lassabb ütemben fejldik,

s a szókincs, a mondatalkotás, illetve az artikuláció területén egyaránt sajátos-

ságokkal bír. Nevelésüknek és oktatásuknak általánosan elterjedt komplex mód-

szere, amely a fejlesztésnek, gyakorlásnak és a beillesztésnek többféle lehet-

ségével dolgozik, számol azzal, hogy az egyes funkciók terén sajátos és fokozott

elmaradások vannak.

Számol mindenekeltt az érzékszervi - mozgásos koordináció sajátos és

fokozott zavarával, az érzelmi éretlenséggel és az indítékszegénységgel.




39

A beszédrendellenesség együttjárója az értelmi sérülésnek és egyben

súlyosbítja is azt. A gyermek nehezen sajátítja el a beszédet és éppen a

sérülésébl adódóan nehezebben tudja "asszimilálni a beszéd differenciált

rendszerét".

Speck meghatározását szem eltt tartva -- miszerint "a kommunikáció az

interperszonális kapcsolatteremtés rendszere és folyamata, amelynek során

információkat cserélünk, jelentéseket, elvárásokat, szándékokat és normákat

közlünk. A kommunikáció elindítja és befolyásolja a szociális interakciót, az em-

berek egymásra vonatkoztatott viselkedését" -- az értelmi fejldésükben közép-

súlyos fokban sérült gyermekeknél kommunikációs igény beszédnevelés-rl

kell beszélni. Ez annak a törekvésnek a kihangsúlyozása, miszerint csak a

kommunikációba való tudatos beillesztéssel és a kommunikációs képességre

való ráneveléssel érhetk el a célok. A kommunikáció fejlesztésénél figyelembe

kell venni mindazokat a nonverbális ismerethordozókat, amelyek az emberi

kapcsolatrendszerben szerepet játszanak. Ilyen vizuális elemek pl. a mimika,

tekintetváltás, gesztusok; taktilis elemek pl. érintés, simogatás; auditív elemek pl.

a hang intenzitása, ritmusa, hanglejtés.

Rá kell nevelni ket a környezetbl jöv jelzések iránti érzékenységre,

azok felismerésére és a megfelel válaszadásra.

### Az értelmi fejldésükben középsúlyos fokban sérült gyermekek, nem csak

azért maradnak el a fejldésben, mert a központi idegrendszer sérült, hanem

azért is, mert beszéd útján lényegesen kevesebb tanulási, fejldési

impulzushoz jutnak, mint ép társaik.

### Minél kevésbé beszél a gyermek, annál kevesebb impulzus éri az emberek

és dolgok felöl. Nem tudja feldolgozni a környezet jelzéseit, elsivárosodik,

nincs ami motiválja a kommunikáció fejldését.

### A beszédfejldés szoros összefüggésben van a mozgásfejldéssel. A

kezdetben mozgásfejldésre fordított energiák a motorika megszilárdulása

után felszabadulnak és a beszédfejldés irányába hatnak.




40

Az értelmi f ejldésükben középsúlyos f okban sérült gyermekekbeszédf ejldési sajátosságai

Az értelmi fejldési zavar egyik f társuló tünete a különböz mérték

beszédfejldésbeni elmaradás. A tünetek formái, jellemz jegyei összefüggnek a

sérülés súlyosságával. Befolyásolhatja az idegrendszert ért károsodások

formája, specifikus idegrendszeri sérülés is. Nemcsak a beszédfejldés egyes

fokozatai késnek, hanem a nyelvi diff erenciáltság is tökéletlen marad. A

legtöbb esetben jelen van a beszédnek, mint kifejez tevékenységnek, az

artikulációnak, a folyamatosságnak és a zöngének a zavara is.

Az élmények diff úz és pontatlan átélése már önmagában is csökkent

nyelvi adottságokat és képességeket eredményez, mert a nyelv megnevez és

ábrázoló funkciójának minden teljesítményéhez hozzá tartozik az események

differenciált feldolgozása.

Gyakran évekig megrekedhetnek a preverbális kommunikáció szintjén,

súlyos esetben nem vagy alig lépik ezt túl.

Jellemz, hogy a beszéd felfogásához és létrehozásához szükséges

érzékszervi apparátus mködik, küls ingereket érzékelnek, de a tudati tartalom

szk korlátok között fejldik, gondolkodási képességük (fogalomalkotás,

absztrakció, elvonatkoztatás stb.) sérülése olyan fokú, hogy szavaik nélkülözik az

általánosított jelentéstartalmat. Beszédszerveik innervációja következtében tagolt

hangadásra képesek, szavaik elemi fonéma értékek. Jellemz az artikulációs

hibák nagy száma, ami részben mködési eredet, részben a beszédszervek

fejldési rendellenességeivel függ össze. A sérült gyermeket jellemzi, hogy

kognitív, emocionális és szociális területen olymértékben gátoltak, hogy nehéz

ket motiválni. Többségüknél nagyon megkésik a beszédfejldés, legtöbbjüknél

makacs pöszeség található.

Nyelvük tartalmilag szegényes, tényleges szókincsük lassan bvül, az utánzott

szavakat nem képesek adekvátan használni.




41

Az óvodába kerül gyermekek beszédf ejldésisajátosságai

Az óvodába kerül gyermekek heterogén képet mutatnak a beszédállapot

területén. Ahány kórisme, annyi beszédfejldésbeni sajátossággal lehet találkoz-

ni, illetve az egyes típusokon belül az egyes gyerekek is különböz képet mutat-

hatnak.

Például a Down-szindrómás gyemekekre jellemz:

### A beszédmegértés alacsony szintje, a beszéd és a gesztusok

használatának beszkülése, amely a közvetlen környezet konkrét körére

korlátozódik.

### Többnyire csak szótöredékeket, esetleg egy-egy szót használnak. A

beszédhangok, hangcsoportok önálló kiejtésének és utánmondásának

képessége zavart, mivel az auditív figyelem bizonytalan és a beszédszervek

finom mozgásának képessége is sérült.

### Hangjuk mély, érdes, rekedtes.

### Viszonylag jó a beszédkésztetésük és verbális figyelmük.

Az agysérült gyermekekre általában jellemz:

### Indítékszegények, gyakran a beszédre való odafigyelés képessége is

hiányzik náluk, közömbösek az akusztikus ingerekre.

### Az aktív beszéd területén is nagyobb mérv elmaradás mutatkozik.

### A figyelem és a koncentráció zavara is hátráltató tényezként jelenik meg.

### Auditív figyelmük bizonytalan, a beszédszervek finom mozgása is sérült.

### Nagy motoros ügyetlenségük miatt nehezen utánozzák az artikulációs

mozgásokat.

Az autista gyerekek közül is egyre többen kerülnek gyógypedagógiai óvodába.

Jellemz rájuk, hogy:

### Elzárkóznak a világtól, nem keresik a kapcsolatot a benne lev dolgokkal,

személyekkel. Kontaktus csak nagyon nehezen alakítható ki velük.

### Érdekldésük beszkült.

### Hiányzik bellük a közlési vágy, szinte szándékosan kerülik a

kommunikációt.




42

### Beszédfejldésükre a bels tartalom kifejezésének zavara jellemz, benne

a nyelv jelrendszere és a közlési vágy sérült.

Az anyanyelv (a beszédf ejlesztés és környezetismeret)f oglalkozás f eladata

A beszédf ejlesztés jelen van a gyermek egésznapi tevékenységében,

tehát nem tekinthet egyetlen f oglalkozás megvalósítandó f eladatának. A

beszéd fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció,

a mozgás és játék fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel.

A megkésett mozgásfejldés hátráltatja a beszéd fejldését. Megzavarja

azt a folyamatot, amelyben a gyermek közvetlen közelrl ismerkedik meg a

környezettel, gátolja a képzetek kialakulását és érezteti hatását az artikulációban,

amely a beszédszervi mozgások magasabb fokú koordináltságát igényli.

A verbális f ejlesztés nemcsak célként, hanem eszközként is

megjelenik a megismerési f olyamatban.

Ezért az értelmi fejldésükben középsúlyos fokban sérült gyermekeket nevel

óvodákban szorosan összekapcsolódva, egymást kiegészítve, egy foglalkozáson

belül szerepel a beszéd fejlesztés és környezetismeret, vagyis az anyanyelvi

fejlesztés.

A környezet megismerésének f eladata, hogy a gyermekek

képességeihez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (bekapcsolva a

mozgást és a különböz érzékszerveket) az ket körülölel természeti és

társadalmi környezetbl. Ehhez inspiráló, segít, megért, befogadó környezet

kell.

A gyermekek tapasztalataira, élményeire, a már meglév ismereteire kell

támaszkodni ahhoz, hogy új ismereteket tudjanak elsajátítani, illetve a

meglévket bvítsék. Ehhez egy sokat beszél, megért környezet

megteremtése szükséges, amely a gyermek minden rezdülésére, közölni

akarására azonnal reagál és megfogalmazza azt.




43

Fontos a pedagógus -- mint modellérték személy -- érdekldése,

empátiás készsége, színes egyénisége, hiszen ez biztosítja a gyermekkel való

jó érzelmi kapcsolat kialakulását, a családdal való együttnevelés olyan pozitív

élményeket nyújt, ami biztosítja a környezetében való biztos eligazodást is. A

környezetismeret témakörei szoros kapcsolatban vannak a többi nevelési

területtel, pl. a ³testünk´ témakör kiemelten szerepel a mozgásfoglalkozáson és

minden nap jelen van az önkiszolgálásban is.

A környezet megismerésére szolgáló témakörök lehetséget nyújtanak a

pedagógusnak arra, hogy a gyermekcsoport fejlettségi szintjének, életkori

sajátosságainak megfelel tartalommal töltse meg.

Speciális f eladatok:

### az érdekldés felkeltése;

### a kérdés, kijelentés rövid, egyszer megfogalmazása;

### nonverbális elemek támogató alkalmazása;

### a beszédmegértés fejlesztése;

### az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás;

### az ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása;

### a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott

fejlesztése az észlelés (látás, tapintás, szaglás, hallás ízlelés), a

figyelem, a megfigyelképesség, az emlékezet, a gondolkodás

fejlesztése;

### a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának

növelése;

### a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása.




44

Témakörök a környezet megismerésére

### óvodások lettünk:

nevek, jelek, felnttek nevetájékozódás az óvoda helyiségeiben

### testünk

saját név, jel tudatosításasaját test részeitestrészek másokon

### a család:

a család tagjainak felismerése, megnevezése,a szülk, testvérek munkája

a család otthoni tevékenysége

### az sz:

az szi természet megfigyelése(gyjtés)szi idjárásszi gyümölcsök (befzés)szi zöldségekszi öltözködés, testséma fejlesztés

### a tél:

a téli természet megfigyelése, téli örömöka téli idjárása téli öltözködés, testséma fejlesztésa téli ünnepek (Mikulás, Karácsony, Farsang)(sütés)

### a tavasz:

a tavaszi természet megfigyelése, (növényültetés)

a tavaszi idjárása tavaszi virágok, gyümölcsök, zöldségeka tavaszi öltözködés, testséma fejlesztésa tavaszi ünnep: Húsvét, Anyák Napja




45

### az óvoda:

csoportszobaöltöz

fürdszobakonyhaudvar

### otthoni tevékenységek:

mosástakarításfzésterítésmosogatás

ágyazás

### a közlekedés:

a jármvek felismeréseközlekedés a jármvekenhelyes viselkedés a jármvekenelemi közlekedési szabályok elsajátítása

### az állatok

a ház körül él állatok

állatkertben él állatok

### az utca:

üzletekvásárlás(jármvek, járókelk)

### foglalkozások

fodrászorvos

boltos

### játékok:

szobai játékok játékok a játszótéren.




46

A beszédf unkciók f ejlesztése és korrekciója

A beszédfejlesztés egyéni és csoportos formában zajlik. Természetesen

egy-egy gyermek sérülésének súlyossága, milyensége nagymértékben megha-

tározhatja a vele való foglalkozás formáját. A beszédfejlesztés bizonyos elemeit

csak egyéni f oglalkozás keretében lehet jól begyakorolni. Ebben a munkában

elengedhetetlen a logopédus aktív közremködése.

Fontos tudni, hogy az aktív beszéd elsajátításának alapja a nonverbális és

verbális kommunikáció elemeinek egymásra épülése, ezek tudatos fejlesztése, a

kommunikációs igény felkeltése. Vannak olyan gyerekek, aki egyáltalán nem

figyelnek a beszédre, nehezen értelmezik a közléseket, nemegyszer saját

nevükre sem figyelnek fel.

Mindezért a beszédfejleszt munka igen fontos lépése a

kommunikációs igény f elkeltése, a hallásf igyelem f ejlesztése, amit a

következk segítenek:

### a gyermek aktivizálása, motiválása ritmus, dal segítségével;

### állathangok, állatmozgások utánzása;

### az akusztikus figyelem felkeltése:

hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok megkülönböztetése;

### felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával való kísérése;

### a beszédszervek ügyesítése tornáztatással, játékos gyakorlatokkal (abeszédszervek passzív tornáztatása, ajak-, nyelv-, fúvó-, légz

gyakorlatok);

### a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bvítése, játékos

formában ismerkedés a tárgyakkal, ezek beépítése a szókincsbe;

### a tárgyak mellett a képek megnevezése, mondatalkotás segítése.

A foglalkozások idtartama az év folyamán változik, hiszen ahogy

növekszik a gyermekek figyelme, koncentrációkészsége, egyre hosszabb ideiglehet velük együtt dolgozni. Kezdetben 5 - 10, késbb 20 - 30 percesek lehetnek

ezek.




47

A foglalkozások f elépítése:

Minden anyanyelvi foglalkozás azonos rítus szerint zajlik.

A bevezet részben a gyermekek gyakorolják nevüket, jelüket, egymás

nevét. Beszélgetés keretében számbaveszik a hiányzókat. Az idjárás

megfigyelése is a mindennapi feladatok közé tartozik. A megfigyelteket minden

alkalommal képekkel (szimbólumokkal) rögzítik.

A f részben az adott témakör feldolgozása történik, amelyek hetente

változnak. A témakörök mélységének feldolgozását az adott csoport fejlettségi

szintje határozza meg.

A befejez részben az értékelés zajlik, de a gyermekeknek a foglalkozás

egész ideje alatt folyamatos visszajelzést kell kapniuk.

Az értelmi f ogyatékos gyermekek beszéde az óvodáskor végén

Általános követelményeket nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekek

fejldésbeli sajátosságai, jellemzi nagymértékben meghatározzák a fejlesztés

menetét, eredményeit.

### Egy részük az óvodai évek végére megtanítható szavakban, egysze-

r mondatokban beszélni. Közlésük azonban a különféle artikulációs

hibák miatt nehezen érthet.

### Vannak, akiknél késbb indul a beszédfejldés, szavakban,

szótöredékekben beszélnek.

### Egy kis részük pedig ugyan eljut a beszédmegértés bizonyos

szintjére, szituációhoz kötötten viszonylag jól érti a közléseket,

kérdéseket, utasításokat, de szavakat még nem mond, csak hangokat

hangoztat.




48

4. Játékra nevelés

Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást

fejleszt foglalkozás.

f ormája: mikrocsoportos, csoportos. esetleg egyéni

ideje: heti 2 - 3 alkalommal


célja:

### a játékkedv felkeltése

### az adekvát játékhasználat megtanítása

### az egymás melletti tevékenység támogatása

### az együttes játék örömének felfedeztetése

### elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása

### a mozgás, a megfigyelképesség, a figyelem, az emlékezet, a

beszéd, a képzelet fejlesztése

### a különböz minség, szín, formájú, nagyságú anyagok

segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól

### népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi

szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése

### a játéktevékenység örömforrásának biztosítása

### az önálló, elmélyült, kitartó játék segítése

### a mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása.

A személyiség fejldésében meghatározó szerepe van a játéknak, amely a

gyermeki fejldés velejárója.Játéktevékenységében tükrözdik a gyermeket körülvev környezet,

cselekedeteiben ismert szituációkat utánoz. Kellemes élményei újra és újra

megjelennek a játékban, de sérelmei is feloldást nyerhetnek.




49

A viselkedési szabályok, a társakkal, felnttekkel való kapcsolat csiszolására is

tág teret nyújt a játék.

Az óvoda a percepció és a gondolkodás összeszervezdésének szenzitív

idszaka.

A játék alkalmas arra, hogy eggyé szervezze az értelmi, érzelmi és társas

folyamatokat. Elválaszthatatlan a fejldés egészétl az érzelmi, értelmi, szociális

fejldéstl tehát.

A játék nem csupán szabadids tevékenységet jelent, hanem jelen van

minden célzott f oglalkozáson is, a játék ismeretszerz funkcióval bír,

nélkülözhetetlen a beszédfejlesztésnél, a mozgásnevelésnél, a finommotorika

fejlesztésnél.

A játékra nevelés együttjátszást, együttes cselekedtetést jelent, ahol a

gyógypedagógus szerepe fokozatosan csökken, helyét a játékkezdeményezés,

majd az egyre önállóbb játék veszi át.

A foglalkozás akkor tölti be szerepét, ha a gyermek játéktevékenységében

egyre több lesz az olyan elem, amely önálló elgondolásból, a tanult formák

alkalmazásából születik.

Játék közben lehetség nyílik a gyermek mozgásigényének kiélésére épp-

úgy, mint a különböz eszközök, anyagok megismerésére. Észrevétlenül szerez

tapasztalatot a gyermek a távolságról - közelségrl, magasságról - mélységrl,

megismeri, hogy a tárgyaknak van kiterjedése, nagysága, formája, súlya,

puhasága - keménysége, esetleg hangja.

Alkalmat ad arra is, hogy a veszélyérzettel nem mindig rendelkez

gyermek megtanulja, hogy vannak balesetveszélyes helyzetek, megismerje

lehetsége korlátait, ugyanakkor saját magáról is ismeretek birtokába jut.




50

Az értelmi f ogyatékos gyermek játékának jellemzi

Az értelmi fogyatékos gyermek játékát nem az életkora, hanem

f ejlettségi szintje határozza meg. Tükrözi az adott gyermek sérülés okozta

elmaradását, értelmi állapotát.

Játéka nem csupán alacsonyabb szint, mint a többségi óvodába járó

gyermekeké, hanem minségileg is más. Sokszor hiányzik belle a természe-

tes kíváncsiság, a kreativitás, az alkotás vágya, a fantázia. Gyakran sztereo-

tipen rakosgat, a játékát szájába veszi, dobálja. A már megtanult játékot ön-

magától nem fejleszti tovább, megreked egy adott tevékenységnél.

Ugyanazokat a játéktárgyakat választja mindig a szabadonválaszthatók közül.

Gyakran a társánál lev játék megszerzése szolgál örömforrásul.

Elfordulhat, hogy a játék számára nem bír f elhívó jelleggel. "Nem

játszik". Tevékenységéhez nem mindig társul öröm. Nem a játék okozta kellemes

tapasztalat motiválja, hanem tevékenysége többnyire betanult, begyakorolt

helyzetekre épül. Egy-egy játékfolyamatot képes kitartóan monoton módon

ismételgetni. Gyakran hiányzik a kezdeményezés, igényli a felntt irányítását,

jelenlétét. Meghatározza a játékszintjét, játékkedvét a fejlettségi szintjén túl a

gyermek elélete, a családban szokásos viselkedési módok, az, hogy van-e

testvére, egyedül játszik-e vagy felnttel, testvérrel, milyen játékszere van,

mennyi hely áll rendelkezésére stb.

Az óvodáskorú gyermekre jellemz, hogy elssorban a mozgásos játék-

okat (futkározás, ugrálás, mászás stb.) preferálja. Uralkodó játékforma a

magányos játék. A fejlesztés hatására megjelenik a párhuzamos játék, amikor a

pedagógus irányítása mellett utánozza a felnttet (pl. együtt konstruálnak ). Majd

önállóan is próbál játszani, végül az egymás mellett tevékenyked gyermekek

rövid ideig megpróbálnak együtt játszani.




51

A játék helye az értelmi f ogyatékos óvodások nevelésében

Az értelmi fogyatékos gyermek egésznapos tevékenységének

legfontosabb eleme a játék, az értelmes, örömszerz játékos tevékenység.

Minderre alkalom nyílik a reggeli gyülekezés idején, a játékra nevelés

f oglalkozáson, a szabadban történ játék, illetve a délutáni irányított vagy

szabad játék idején.

Szervesen kapcsolódik az óvodai foglalkozásokhoz, amikor a tanult

játékos tevékenységet, játékszituációkat felhasználva segíti az egyéb

foglalkozások eredményességét. Miközben játszik, megismeri a környez világot

és az emberi viszonylatokat. Egyben az ismeretek rögzítésének eszköze. Játék

közben átismétli a látott, hallott dolgokat.

Az értelmi fogyatékos gyermek játéka is fejldésen megy át az

óvodáztatás alatt, egy lassúbb, alacsonyabb szint változáson.

Kezdetben kizárólag a mozgásos játékok jellemzek. Mozgássorozatokat

próbálgat, ismételget a gyermek. Ez segít saját teste, a téri viszonyok

megismerésében, segíti az alapmozgások összerendezését.

A tárgyakkal való ismerkedés során a játékokat igyekszik egymással

kapcsolatba hozni (ki-be pakol, egymásba rak, épít stb.). Az adott mozgásformák

begyakorlását végzi kezdetben cél nélkül, csak a játék öröméért, amelyet a

cselekvés vált ki. Késbb ehhez társul az alkotás öröme is, mint motiváló

tényez. A siker újabb próbálkozásra, ismétlésre serkenti, megjelenik a

szándékosság, pl. házat, kerítést épít.

Már nem csupán a tárgy határozza meg a cselekvést, hanem a

cselekvéshez keres játékot. Az utánzás, a pontosabb megfigyelés

tökéletesedése, a szeretett személy mintája lassan elhívja az elemi

szerepjátékot, ahol a látott, hallott dolgokat próbálja megismételni.

Tevékenységét hangadással, majd beszéddel -- gyakran "hottentotta"

beszéddel kíséri. Lassan játékában a különböz tárgyak alkalmanként más-más

szerepet kapnak, pl. a karika hol kormány-kerék, hol tányér.

A körjátékok, népi játékok segítik a beszédfejlesztésen, a ritmusnevelésen

túl az elemi szabályok elsajátítását. E folyamat kezdete figyelhet meg csupán

az óvodai életben. Pl. megtanulják azt, mikor kell a másik kezét megfogni,

elengedni, körbe menni, kifordulni, de azt, hogy a fogónak kell megfogni a

menekült, vagy a versenyhelyzetet még nem értik.




52

Megtanulandó játékok

Finommotorikát f ejleszt játékok

### ki-be pakolás

### válogatás, csoportosítás

### építés vízszintesen

### építés függlegesen

### építés különböz formájú, anyagú, nagyságú elemekbl

### építés minta után

### illesztés

### fzés

###ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel

A megismer tevékenységet f ejleszt játékok

### képes lottó

### szétvágott képek összeillesztése,### hasonlóság, különbség észrevételét segít játékok

### memori

### képtörténet kirakása

### sorozatok

### hallási differenciálást fejleszt játékok### tájékozódás a hang alapján

### tárgyak felismerése tapintás útján

Mozgásos játékok

### köralakítás

### körbejárás### párválasztás

###

körjátékok### páros játékok

### menetelés, vonatozás, sétálás

### egyensúlyozó játékok

### célbafutás

### egyszer táncelemek




53

Játék a szabadban

### homokozás

### hintázás### csúzdázás

### mászókázás

### pancsolás

### labdagurítás, eldobás, elkapás

### futkározás

### ugrálás

### körjáték a szabadban

### hógolyózás, szánkózás, csúszkálás

###húzás, tolás

### kerékpározás, rollerezés

### építés.

Szerepjáték elemei

### baba ringatás, etetés, altatás, sétáltatás, öltözetés

### autó tologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési sznyegen

közlekedés

### utazás

### orvos, beteg### fodrász

### fzés

### takarítás

### boltos

### mese dramatizálása

Barkácsolás

###

felnttekkel közösen### ismerkedés a bábokkal




54

A játékra nevelés foglalkozáson a gyermek adott tevékenységébl

kiindulva folyik az indirekt tanítás, illetve a pedagógus indirekt

kezdeményezésébe igyekszik bevonni a gyermekeket. Az e foglalkozásokon

megtanult játékokat hasznosítjuk a többi foglalkozáson is.

A játékeszközök kiválasztásának szempontjai

### a gyermek fejlettségi szintje

### az adott feladat

### az esztétikum

### tartósság, könnyen tisztíthatóság

### ne veszélyeztesse a gyermek testi épségét

### legyen választási lehetség

### legyen a játék a gyermek számára könnyen elérhet

### legyen a játéknak állandó helye

### lehetleg fejleszt jelleg legyen

### megfelel számban álljon a csoport rendelkezésére.

Elvárások az óvodáztatás végén

### ismerjék az alapvet játékokat

### legyenek képesek rövid ideig adekvátan játszani

### válasszanak maguknak eszközt, használat után tegyék helyre

### tanulják meg elkérni a játékot, tudjanak várni

### tudjanak egyszer építményt konstruálni

### a szerepjátékok elemei jelenjenek meg játékukban

### ismerjenek dalos játékokat, kapcsolódjanak be a körjátékokba

### legyenek képesek rövid ideig együtt játszani

### ismerjék a játszótéri játékokat, használják azokat rendeltetésszeren

### ha kell, játékukat kísérjék beszéddel

### a tanult játékokat próbálják továbbfejleszteni.




55

5. Vizuomotoros f ejlesztés

A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló

készségét fejleszt foglalkozás.

f ormája: mikrocsoportos, egyéni

ideje: heti 3 foglalkozás


célja:### kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása

### a kéz izomerejének szabályozása

### a célirányos kézmozgások kialakítása

### a szem és kéz közti koordináció kialakítása

### az ujjak tapintásérzetének fokozása

### a csukló, az ujjak laza mozgatása

### a látás - tapintás - mozgásérzet együttes szabályozása

### a dominancia kialakításának segítése### a testséma fejlesztés

### az ábrázoló kedv felkeltése

### az ábrázolás eszközeinek, a különböz technikáknak

megismertetése### a helyes ceruzafogás kialakítása

### a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése

### a téri tájékozódás fejlesztése

### az analizáló, szintetizáló készség kialakítása

### egyszer ok - okozati összefüggések felismertetése

### a beszédkészség fejlesztése

### alapszínek és egyszer formák megismertetése.

A nagymozgások és a finommotorika fejldése egymással szoros kapcso-

latban van. A mozgásos tanulás közben vizuális, akusztikus, kinesztetikus, takti-

lis ingerek fejlesztik a percepciót, hatnak a kognitív funkciókra és a beszédre,

segítik a manipulációt.




56

A vizuális percepció által alakul a látás, tapintás és mozgásérzet

együttes szabályozása. Tehát amikor a gyermek kezét kívánjuk alkalmassá tenni

az egyszer feladatok elvégzésére, vagy ábrázolásra, elssorban az érzékelés -

észlelés fejlesztését kell elvégezni. Ugyanakkor az ujjak, a kéz ügyesedésével

kialakult szem - kéz koordinációval fejldik a forma, szín, nagyság megkülönböz-

tet képesség, a taktilis érzékelés, a soralkotás, osztályozás, elrendezés képes-

sége is.

A különböz minség, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása,

elengedése, használata más-más mozdulatot igényel. Másként kell fogni a

ceruzát, fést, másként csengetni, ajtót nyitni.

A célirányos mozgáskivitelezés érdekében számtalan tanulási helyzetet

kell létrehozni. Tág lehetséget biztosít az önkiszolgálás e terület fejlesztésére.

A próba -szerencse alapon szerzett ismeretek, a mindennapi tapasztalatok

segítik a gyermeket abban, hogy észrevegye az egyszer összef üggéseket a

tárgyak tulajdonságai között, az ok - okozat közvetlen egymásutánisága alapján.

A globálisan felhívó jelleg tárgyakkal (személyekkel) kapcsolatba kerülve,

azokról sokoldalú tapasztalatokat szerezve fokozatosan képes lesz a részletekre

is figyelni, az egészbl egy-egy lényeges részt kiemelni. Alak - háttér

differenciáló kepéssége is finomul.

A testséma fejldése is szoros kapcsolatban van a mozgás, azon belül a

finommotorika fejldésével is. Megtanulja a saját testén való tájékozódást is.

A szem - kéz koordináció fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szem

fixáló mozgásának kialakítása, az alakkonstancia, az alak - háttér felfogó

képesség, a téri irányok, térbeli viszonylatok fejlesztése.

Mindehhez meg kell ersíteni az érzékel apparátust, fejleszteni kell a

motoros folyamatokat és a nyelvi képességeket.

A különböz fejleszt játékokkal végzett manipuláció ügyesíti a gyermek

finommotorikáját, de igazi alkotókedvüket a festéssel, nyomdázással, gyurmá-

zással, tépéssel, rajzolással élhetik ki. E tevékenység során sikerélményhez

jutnak, produktumok keletkeznek, ha a gyermek látja alkotásának eredményét.

Fontos, hogy megtanulja az egyes eszközök használatát és szívesen

ábrázoljon.




57

Az értelmi f ogyatékos óvodás vizuomotoros készségének jellemzi

A motoros készségek és a percepció fejlettsége alapvet szerepet

játszanak a kognitív képességek kialakulásában. Az értelmi fogyatékos

gyermekeknél a mozgásszervezdés különböz zavarai gyakran társulnak az

észlelés különböz tartományainak zavarával.

A vizuális észlelés képessége ersen befolyásolja a gyermek érzelmi

stabilitását.

Az értelmi fogyatékos gyermek mozgásos ügyetlensége a manualitásban

is megjelenik. A kézfejldés üteme lassabb, óvodáskorban is többnyire marokra

fogja a tárgyakat. Lassan alakul ki háromujjas és csak hosszas gyakorlás után a

kétujjas fogás (csípfogás).

A két kéz együttes mozgása, a test középvonalának átlépése nehézséget

jelent.

A kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos

mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, a

kialakulatlan dominancia, a tartós figyelem, a feladattartás gyengesége,

szétszórtságuk, nyugtalan magatartásuk nehezíti az ismeretszerzést. A

finommozgást igényl feladatokat ertlen, pontatlan mozgáskoordinációval

oldják meg.




58

A vizuomotoros készség f ejlesztésének f eladatai

E foglalkozás ketts f eladatot lát el: alkalmassá teszi a gyermeket egyre

pontosabb célzott manipulálásra -- az érzékelés - észlelés - tapintás az ujjak

ügyesítésével; másrészt az ábrázoló kedvet igyekszik felkelteni, támogatja a

gyermek önkifejezését.

Feladatok: olyan tanulási helyzetet kell létrehozni, ahol az ingerek sokol-

dalú felvétele, szelekciója biztosított. Fejleszt játékok, eszközök kiválasztásával

törekedni kell a pontos megf igyelésre, megtanítani a tárgyak f ixálását.

Megismerik a különböz eszközök f ogását, elengedését, osztályozását színek,

formák, nagyság, súly alapján. Megtanulják a tárgyakat megkülönböztetni

tapintással. Ismerkednek a pontos illesztéssel. Azonos tárgyakat csoportosí-

tanak, különbségeket vesznek észre. Párosítanak ritmikus sort alkotnak.

Megismerik a sor-alkotást, felismerik a hiányt, megtanulnak pontosan célozni.

az alakállandóság fejlesztését segítik a tapintásos gyakorlatok, az azonos

tárgyak válogatása illetve az egyszer mértani f ormák osztályozása, puzzle

játékok, mozaik elemeinek összeillesztése. Fejlesztik a vizuális megfigyel

képességet, a lényeges jegyek felismerésének képességét.

Ujjtornával ügyesítik a kéz ujjait és az önkiszolgálási feladatok végre-

hajtása, az egyszer munkatevékenységek is alkalmat adnak a gyakorlásra.

Mindezek a tevékenységek, játékok, a játékra nevelés foglalkozáson az egyéni

fejlesztésnél, természetesen más formában, megjelennek.

A szem - kéz koordináció, az alak - háttér differenciáló képesség, az alak-

konstancia, a testséma fejlesztés, az ujjak és kéz ügyesítése mellett a gyermek

ábrázoló képességét is fejlesztik. Különböz anyagok, technikák megismerte-

tésével, együttes tevékenységgel teszik ket alkalmassá arra, hogy örömüket,

élményeiket rajzzal, festéssel, mintázással is ki tudják fejezni.




59

Az ábrázolás, alakítás f ejlesztésének lehetségei

Mintázás

homok formázás

építés

formakitöltés

víz töltögetés

pancsolás

gyurma lapítás

sodrás

gömbölyítés

formálás

agyag formálás

Festés

kézzel tenyérrel

öt ujjal

ököllel

egy ujjal

eszközökkel "csumival"

szivacsos flakonnal

szivacs-ecsettel

vastag ecsettel

Nyomdázás szivaccsal

dugóval

terményekkel

játéknyomdával




60

Papírmunkák gyrés

tépés

sodrás

ragasztás

nyírás

Rajzolás vastag zsírkrétával

vastag színessel

grafit ceruzával

Vegyes

technikák

A felsorolt technikákkal és eszközökkel dolgozhatnak különböz

nagyságú, minség, térbeli elhelyezés anyagokon (papír, üveg, tükör, fólia,

paraván, tábla, fa, textil stb.). A munka során fontos, hogy ügyeljenek a helyes

irányra és a gyermekekkel is igyekezzenek megtanítani a balról - jobbra és a

fentrl - lefelé haladást.

Elvárások az óvodáskor végén

### tudjon rövid ideig helyhezkötötten tevékenykedni

### alakuljon ki kétujjas fogása

### tudjon pontosan illeszteni

### alakuljon ki a megközelítleg helyes ceruzafogása

### tartsa be a papírhatárt

### szívesen ábrázoljon

### rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak ábrázolás

### használja az ábrázolás-foglalkozáson megismert eszközöket

### rajzában alakuljon ki a helyes nyomaték

### tudjon egyszer ábrát, ritmikus sort kirakni

### munkájában balról - jobbra haladjon

### alakuljon ki kezessége, testsémája




61

6. Egyéni f ejlesztés

A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra

egyenetlenségéhez igazodó, sérülésspecifikus fejlesztés.

f ormája: individuális képességfejlesztés

ideje: naponta

idtartama: 5 - 15 perc a gyermek állapotától, az adott

tevékenységtl függen

célja:

- hatásfokozó, ersít, támogató, kiegyenlít -- esetleg tehetség-

gondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység illetve a

közösségi élet nehézségeinek lekzdése érdekében;

- esetleges társuló sérülésekbl adódó problémák kiküszöbölése;

- taktilis, kinesztetikus, vizuális, auditív ingerléssel, a játékok, esz-

közök felhívó jellegét kihasználva növelni az együttmköd kész-

séget, a kitartást, feladattartást, fejleszteni a modális, inter-

modális, szeriális észlelést;

- a figyelem, az emlékezet fejlesztése a nyelvi zavarok kiküszöbö-

lése, a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítás;

- a formaészlelés, alak-háttér differenciáló képesség, a látási -

hallási diszkriminációs készség fejlesztése

- a finommotoros készség, a formakivitelez készség fejlesztése;

- a megfigyelkészség fokozása;

- a kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés

(nagyság, szín, forma szerint), analógiák, a rész-egész viszony

észrevétele. Az analizáló- szintetizáló készség, a szerialitás

fejlesztése.




62

"...Ahhoz, a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell

fejleszteni, ahol a gyermek még biztonságosan mozog, s a tudás már

készségszint, mert csak így válik lehetséggé számára az eredményes

feladatvégzés" -- írja V igotszkij , s ezzel maximálisan egyet kell érteni.

Az együttmködéshez nélkülözhetetlen a szándékos f igyelem. Ez olyan

szenzoros organizációt kíván, amely minden cselekvésben a lényeges érzékletet

különbözteti meg a lényegtelentl. A vizuális figyelmet a kívánt tárgyra kell

irányítani. Olyan játékszituációt kell biztosítani, amelyben a gyermek velünk

szembeni interakciója számára érdekes lesz. A gyermek csak óvatos

elrehaladással tapasztalhatja meg egy feladat struktúráját és variánsait, s

próbálja az újat a jelenlév rendszerbe besorolni. Ezért fontos, hogy a feladatok

egy adott foglalkozáson belül is bár legyenek változatosak, de ne legyen túl nagy

a különbség a régi és újabb feladat között.

A szk transzfer játéktér, a konkrétság, a generalizáció, átadó képesség

csekélyebb volta miatt mindig konkrét, közvetlen, a valóságra irányuló

tevékenységet kell végezni. Meg kell tanulniuk hasonlóságot képezni majd

általánosítani.

Az egyéni fejlesztésnél éppen a gyermekek sokfélesége miatt

témaköröket megjelölni, "receptet" adni nem lehet.

De fontos, hogy sor kerüljön a f ixálás, a tárgyra irányultság, a tárgy

szemmel való követése, a változás illetve állandóság megfigyelésére.

Szerep jut a foglalkozásokon az adott feladathoz ill rövid mondókák,

versek, énekek mondogatására, mutatására.

pl.: ha a testséma fejlesztés a cél, akkor

-"Itt a szemem, itt a szám..."

- sr erd, kopasz mez...

- orrom, orrom, kedves orrom... stb. mondókákat mondatjuk. Ez az

emlékezet fejlesztését is szolgálja.

De feladat lehet a tárgyállandóság kialakítás a különböz szempont szerinti

válogatás, osztályozás, csoportosítás, a sorrendiség kialakítása.

A tárgyakkal történ manipuláció mellett a foglalkozásokon a képek is

jelentséget kapnak.

A tárgyat képpel, a képet képpel egyeztetik, észrevetetik a hiányt,

azonosságot, különbséget, változást, rész-egész viszonyt.




63

A színek megtanítását, nagyság szerinti csoportosítást, f fogalom alá rendelést

végeznek. Mindezeknél a nyilvánvaló nagy különbségtl haladnak az alig észre-

vehet felé.

A tárgyon végzett játékos gyakorlatokat igyekeznek síkra lefordítani,

képeken, feladatlapokon is felismerni, megmutatni, kiválasztani ugyanazt.

A csoportos foglalkozásokon tanultak elmélyítésére, integrálására is

lehetség nyílik.

Az önkiszolgálás részfeladatai pl.: "toalett tréning", egyes ruhadarabok

felvétele stb. lépcsn járás váltott lábbal stb. megtanítása is egyéni fejlesztés

során történik.

A helyes ceruzatartás, a helyes nyomaték, az egyszer ábrák színezése, a

bekarikázás, összekötés technikájának megtanítása illetve iskolába induló jobb

képesség gyermekek grafomotoros fejlesztése is e foglalkozásokon történik.

Itt tanulhatják meg az idrendi sorrendet, az egyszer történetek képek

segítségével történ felidézését éppúgy, mint a bal-jobb diff erenciálását,

esetleg a névutókat -- ha erre alkalmasak.

Bvül aktív szókincsük, kezd kiépülni grammatikai rendszerük,

megtanulnak kérdezni.

Fontos, hogy a csoportos és egyéni fejlesztés összhangban -- az utóbbi

egyénre szabott -- legyen, hogy kell idt biztosítson a gyakorlásra, s ne

nélkülözze a pedagógiai tudatosságot.

A következkben rendszerezzük az egyes részterületek fejlesztését

szolgáló gyakorlatokat, annak hangsúlyozásával, hogy ezek nem öncélú funkció

tréningek, hanem az egész személyiséget fejleszt tevékenységek. Hisz minden

képességfejlesztés hat az észlelés, emlékezet, figyelem, beszéd, gondolkodás

fejlesztésére egyaránt.




64

A mozgásf ejlesztésre irányuló gyakorlatok

- a testkép, testfogalom, testséma fejlesztése

- a vesztibuláris rendszer fejlesztése; statikus illetve dinamikus -egyensúlyt fejleszt gyakorlatok (kitámasztás ersítése);

- a két testfél mozgásának összerendezése, posztúra utánzás,téri tájékozódás fejlesztése;

- a mozgás- és beszéd (ritmus) összekapcsolása,- bizalomersítés.

A beszédindítást segít gyakorlatok

- a beszédre való figyelés fejlesztése

- a beszédszervek ügyesítése- aktív szókincs bvítése- a verbális és nonverbális jelzések megtanítása- a grammatikai rendszer kiépítése- a szerialitás gyakorlása, analógiák alkalmazása- beszédmegértés segítése- színek egyeztetése, megnevezése, osztályozás, válogatás,csoportosítás, f fogalom alá rendezés, jelzk megismertetése

- ritmikus sorok kialakítása.

A megismer tevékenység f ejlesztését szolgáló gyakorlatok

- az érzékelést, észlelést fejleszt gyakorlatok (modális,intermodális, szeriális észlelés fejlesztése),

- a figyelem, megfigyelképesség fejlesztése,a figyelem tartósságának fokozása, a lényeges - lényegtelendolgok megkülönböztetése, késleltetett figyelem kialakítása,

- az emlékezet fejlesztése, a felidézés segítése az azonosság - különbségfelismerése, összehasonlítás

- a rész - egész viszony érzékeltetése

- hiány felismerése, változás észrevétele- analizáló - szintetizáló készség fejlesztése- f fogalom alá rendelés- analógiás gondolkodás fejlesztése- a szerialitás fejlesztése.




65

A vizuomotoros koordináció f ejlesztését szolgáló gyakorlatok

- ujjak ügyesítése

- kézügyességet fejleszt gyakorlatok

- fixációs gyakorlatok

- a szem - kéz koordináció fejlesztése

- a szenzomotoros koordináció fejlesztése

- az ábrázoló készség fejlesztése, helyes ceruzafogás, kell

nyomaték kialakítása, a rajzkészség fejlesztése

- a téri orientáció, alak - háttér differenciáló készség fejlesztése.




66

7. Zenei nevelés alapjai

Ez a foglalkozás lehetséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló

szerepének megalapozására.

f ormája: csoportos, mikrocsoportos, egyéni

ideje: alkalomszeren, illetve heti 2 alkalommal

idtartama: a gyermek igényének megfelelen 5 - 10 perc

célja:

### a zenei érdekldés felkeltése

### a környezet hangjainak felismerése, differenciálása

### utánzásra késztetés

### a ritmusérzék fejlesztése

### a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása

### a zenei hallás fejlesztése

### hangulatkeltés, motiválás

### a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás

hatásának ersítése

### a nagyon egyszer népi mondókák, versek, énekek

megtanítása

### a zenehallgatás megszerettetése

### a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése.

Az értelmi fogyatékos gyermek életét végigkíséri a zene. A zene

megnyugtató, elringató, figyelemfelkelt, motiváló szereppel bír.

Az a gyermek, aki a születése pillanatától élvezi az édesanyja

megnyugtató beszédét, halk énekét, aki megtapasztalja a csend jelentségét --

és nem állandóan szóló rádió, TV háttérzaja mellett él -- igényli a zenét, illetve

késbb maga is szívesen énekel.




67

Ezért fontos, hogy tudatosan építse ki a felntt közösség azt a légkört,

ahol a zenének is szerepe van.

Már a zörejek fontos szerepet játszanak a gyermek ismeretszerz

folyamatában. A többször ismétld zörejhangokból mozgásokra, eseményekre

tud következtetni (megérkezett valaki, ebédelünk stb.). Maguk is keltenek

zörejeket játékuk során. A felntt felhívja a figyelmet a környezetben keletkezett

váratlan zörejekre (ment, autó, útfúrás, telefoncsöngés stb.).

A beszéd és a zene szoros kapcsolatban van. A beszéd tempója, a ritmus,

a hanglejtés, a hanghordozás, a hangmagasság más-más jelzéssel bír a

gyermek számára. Érzelmi hatása különös jelentséggel bír.

A kisgyermeket zenei hangok tömege veszi körül, ebbl az értelmi

fogyatékos óvodás életében az ének játszik óriási szerepet.

A hangszer is szerepet kaphat, mert élményt jelent a gyermeknek a

felntt furulyázása, gitározása, st maga is megismerkedik a különböz

hangszerekkel, azonban az énekhang közvetlen személyes kapcsolatot teremt

játékot, mozgást kísér szerepe nagyobb. Az egyszer mondókák, dalok a

magyar beszéd hanglejtését, ritmusát pontosan követik. A dalokat elssorban a

magyar népdal-kincsbl válogatják.

A dalok szolgálhatják a hangulatkeltést, zenehallgatásként énekelhetnek.

Ilyenkor a szöveg is érdekes lehet, míg máskor a szöveg jelentéktelen. Az

óvodában alkalmazott mondókák, énekek hangsúlya, lüktetése, ritmusa,

szövege, hanglejtése, dallama, mozgásossága egyaránt jelentséggel bír.

A dalokat elször a felntt énekli, a gyerek figyeli, vele örül, újra és újra

kéri. Tehát egy-egy mondóka vagy dal önmagában is öröm, de igazi örömöt a

sokszori ismétlés ad. Fokozza a gyermek érdekldését, a szép, tiszta felntt

éneklés, a tempóváltoztatás, a halkabb, hangosabb eladásmód. A pedagógus

mimikája, gesztusai esetleg bábok alkalmazása fokozhatja a hatást.




68

A zenei nevelés helye a gyógypedagógiai óvodában

A felntt minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a gyermekek jó

közérzettel tevékenykednek, szabadon játszanak. Tehát nem csupán a kötött

foglalkozáson. Használhatja motiválásként a gyermek megnyugtatására, akár

jutalmazhat is vele. Az éneklés a felntt és gyermek közötti személyes

kapcsolatot elmélyíti, közös örömszerzés forrása.

Az értelmi fogyatékos óvodások életében a hcöl, lovagoltató énekek,

mondókák fordulnak el gyakran. Ezeknél a dal, a mondóka lüktetését mindig

mozgás kíséri. A gyermekek nem értik a dalok mondanivalóját, de érzik ritmusát,

élvezik dallamát, tempóját, a keletkez feszültséget. A gyakorlások, ismétlések

során várják a "csattanót". Ezeknél a játékos együttléteknél a testi kapcsolat is

fontos.

A gyermek képzelete fejldésével is utánozza a felnttet, eljátsza

babával, társaival az ismert dalt.

A mindennapok során számtalan mód nyílik az éneklésre. A motiváción túl

meséskönyv nézegetésekor körjáték játszásánál, altatásnál énekelhet a

pedagógus. Ilyenkor csak egy-két ismétlést alkalmaz, addig énekel, míg a

gyermekek figyelik az énekszót.

Az él zene az énekhangon túl hangszerek is szerepelnek az óvodában.

A felntt hangszeres játékának hallgatásán túl maguk is megszólaltatnak

hangszereket, a közös éneklést egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak,

dobolnak, körbe járnak a dalra.

A gyermekek a kedvenc énekeket, mondókákat megpróbálják énekelni,

dúdolni, imitálni. Sokszor csak a dallam foszlányai ismerhetk fel és a dalt kísér

mozdulat mutatásával jelzi a gyermek, mit szeretne hallani.

Bár hangsúlyoztuk, hogy a Kodály-módszernek megfelel egyszer, kis

hangterjedelm dalokat alkalmazzák elssorban, azonban a speciális nevelési

szükséglet gyermekeknél, ha az utánzásra késztetés a cél, alkalmazhatók a

jól mutogatható, bonyolultabb dalok is. Itt a cél nem a pontos intonáció, hanem a

mozgás utánzása.




69

A sérült gyermekek beszédfejlesztésénél is fontosak a mondókák, énekek.

Sokszor ezek kulcsszavai jelentik a gyermekek els önálló szavait is.

A ritmusfejlesztés során az egyenletes lüktetésen túl érzékeltetik a gyors

és lassú ritmust, a magas és mély hangokat.

Az ULWILA zenei módszer -- mint kiegészít eljárás -- elkészíti a színek

ismeretén alapuló egyszer hangszeres zenei nevelést.

Az óvodások szívesen énekelnek, sok mondókát ismernek, képesek a

dallam alapján felismerni kedvenc dalaikat, szívesen vesznek részt mozgásos,

énekes játékokban.

Feltétlenül indokolt a zenei nevelésre nagyobb hangsúlyt fektetni

harmonikus személyiségfejldésük, életük teljesebbé tétele érdekében.

Elvárások az óvodáztatás végére

- ismerjék fel a tanult énekeket

- szívesen vegyenek részt dalos játékokban

- szívesen énekeljenek

- tudjanak egyenletes lüktetéssel kísérni egyszer dobbal

- ismerjék a hangszereket.




70

8. Kiegészít speciális terápiák

Ezek a terápiák speciális képzettséget igényelnek, és az adott közösség

igénye, lehetsége szabja meg az alkalmazást.

E terápiák közül feltétlenül szükséges a logopédiai f oglalkozás, illetve a

gyógytorna.

Ezen kívül fontos lehet a mindennapos nevelést kiegészít:

FROSTIG terápia elemei:

Dr. Marianne Frostig amerikai gyógypedagógus - pszichológus ³ Frostig Fejl-

désteszt és Terápiás Program´ címen ismert program a szenzoros és motoros

funkciók összefüggését, az észlelés és mozgás pszichikus funkciók fejldésében

betöltött szerepét hangsúlyozza. A program 4 részbl áll ( mozgás-nevelés, el-

készít program a vizuális észlelés fejlesztésére, fejleszt program, speciális

fejleszt program ).Ezekbl az els 2 rész adaptálható a középsúlyos fokban

sérült értelmi fogyatékos óvodásoknál.

( Magyarországi kipróbálása gyógypedagógiai óvodában Szabó Borbála nevéhez

fzdik.)

DSGM terápia: a Dévény Anna féle speciális manuális terápia

Ez egy sajátos manuális technika masszírozás. Az eljárás képes a

kontraktúrás izomzatot, ínakat, kötszövetet fellazítani és a rendellenes

helyzetbe rögzült izmokat normál helyzetük felé szoktatni. A spasztikus

állapotokat szintén jó irányba tudja befolyásolni. A kezeléssel a kotraktúrák

megelzhetk. Alkalmazása heti kétszer 30 perc, illetve - a gyermek

állapotától függen - esetleg gyakrabban.

Terápiás célú lovagoltatás

A lovagoltatás körülményeinél fogva alkalmas a korábban megismert, el-

sajátított mozgássémák korrigálására, finomítására, az új helyzetekhez igazodó

mozgások megtanítására, gyakorlására. A gyermek és a ló kapcsolata, a vele




71

való együttes mozgás, a ló ápolásában való részvétel érzelmi kötdést hoz

létre, segít a félelmek lekzdésében. Ugyanakkor hozzájárul az egyensúlyérzék

és a ritmusérzék fejlesztéséhez. A figyelem, a koncentráló képesség, a fegye-

lem, az alkalmazkodó képesség, az egymásra figyelés szintén fejldik a

lovagláskor.

A ló mozgása már önmagában is hat a lovagló mozdulataira.

A rendszeres terápiás lovagoltatás a lóháton végzett egyensúlyozó gyakorlatok

hatnak a gyermek mozgáskoordinációjára.

Speciális úszás, vízhez szoktatás

E foglalkozás során nem feltétlenül a különböz úszásnemek elsajátítása

történik, hanem elssorban vízhez szoktatás, vízben történ mozgás, játék, az

úszás elkészítése. A vízben való tartózkodás, megnyugtató hatású, örömteli

helyzet, melyben könnyebben elsajátítják a különböz mozgásformákat, az elért

eredmények sikerélményhez juttatják ket. Megtanulnak a vízben félelem nélkül

mozogni, a víz alá merülni, siklani, az ügyesebbek úszni.

ULWILA zenei tanítási módszer

Ez a módszer a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek és fiatalok

számára H einrich Ulrich német gyógypedagógus által kidolgozott zenei módszer.

Magyarországon V et Anna adaptálta. Célja a gyermek ritmusérzékének, zenei

hallásának fokozásán túl a színek és egyszer speciális hangszerek

alkalmazásával hangszeres zenei nevelés, a zenekari együttzenélés érdekében.

Az óvodáskorú gyermekek ennek alapjaival ismerkednek.




72

V. Szervezeti és idkeretek

A speciális óvodákba a gyermekek a szül kérésére és a Tanulási

képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek.

Felvétel az óvodába

Az a gyermek kerülhet a gyógypedagógiai óvodába, aki rendelkezik a

szakérti és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, s megfelel a következ

minimum-követ elmény nek a 8 hét próbaid végére:

mozgás terén: helyzet és helyváltoztató alapmozgásokra képes, sima

talajon önállóan jár;

gondozás terén: öltözésnél: együttmköd;

étkezésnél kanállal képes enni, pohárból kevés

folyadékot inni;

szobatisztaság: rendszeres ültetés mellett pelenka nélkül nappal száraz

marad;

kommunikáció terén: figyel a beszélre, minimális kontaktus kialakítható vele;

szociális fejlettség terén: csoportban nevelhet, önmagára és társaira nem jelent

veszélyt

Az éveleji szoktatási id alatt végzett pedagógiai vizsgálat alapján törté-

nik a csoportba sorolás többcsoportos óvoda esetében. A csoportlétszám 6-8 f.

A vegyes életkorú és kór f ormájú csoport az optimális.

A pedagógiai program legfbb jellemzje a rugalmasság. Ez jelenti az év

folyamán az egyes tevékenységek aránybeli eltolódását éppúgy, mint a

napirenden belüli rugalmas kereteket.

Mivel az értelmi fogyatékos óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt,

hogy a többségi óvodáktól eltéren kötött, tehát az egész csoport számára

kötelez foglalkozások, illetve mikrocsoportos, egyéni fejleszt foglalkozások

váltsák egymást.

Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetségeit is

biztosítani kell.

Az egésznapos tevékenység során megteremtik a megfelel kereteket a

mozgásigény kielégítésére csoportos foglalkozások, szabadban végzett játék,




73

tornázás, kirándulás segítségével, azzal a céllal, hogy a gyermek természetes

igényévé váljon, beépüljön szokásrendszerébe, s mert a "gyökerek" kiépítése a

munka alapja.

A mozgásos tanulás a tanulás többi területével is szoros kölcsönhatásban

van.

A fejlesztmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek.

Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb idkeretet kap, mint

az értelmi nevelés, a késbbiekben az arány megfordul. Megfelel idt, teret,

sok-sok próbálkozást kell biztosítani a fokozatosság elvét szem eltt tartva a

gyermekeknél.

A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegn

való tartózkodás, a helyes öltözködés szolgálja az egészséges életmódra

nevelést, azt, hogy az óvodások teherbíró képessége, edzettsége, a

betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai ernléte fokozódjon. Gondoskodnak

arról is, hogy vízhezszoktatással -- az úszás elemeinek oktatásával -- terápiás

lovaglással, rendszeres kirándulással, táborozással is egészséges életmódra

neveljék ket.

A szülket is próbálják befolyásolni közös programok, kirándulások

alkalmával.

A többségi óvodásokkal, egészségesek közösségével tervezett közös

programok, versenyek, vetélkedk számtalan lehetséget rejtenek magukban.

A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási

helyzetek hozzájárulnak az érzelmi neveléshez.

E terület az óvodánkban kiemelt jelentség.

A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétldései tagolják az óvoda

életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthet, ismétlésekkel

tagolt napirendet, a biztos támpontokat. Ezekben természetesen lehetnek

kivételes alkalmak, mint az ünnepi készüldés ideje, vagy az ünnepek.

Az értelmi fogyatékos kisgyermek életében a napi ritmuson túl a megszo-

kott kereteknek is nagy jelentsége van.




74

Az óvoda napirendje

06.30. - 08.30. gyülekez, szabad játék

08.30. - 08.40. tisztálkodás

08.04. - 09.00 reggeli

09.00. - 11.00. kötelez foglalkozások (egyéni, mikrocsoportos vagy

csoportos formában), illetve játék

11.00. - 12.00. levegzés (önkiszolgálás fejlesztése)

12.00. - 12.15. WC, kézmosás

12.15. - 12.45. ebéd

12.45. - 13.00. WC, kézmosás, fogmosás, ágyazás

13.00. - 14.30. mese, alvás, pihenés

14.30. - 15.00. öltözés, WC, teremrendezés

15.00. - 15.15. terítés

15.15. - 15.30. uzsonna

15.30. - 17.30. szabad vagy irányított játék

Ez a napirend csupán egy keret.

Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelen.

2 gyógypedagógus együtt van jelen a csoportban, illetve a déleltt folyamán az

egyik csoportos foglalkozást vezet, míg társa egyéni fejlesztést végez.

A gyógypedagógus fejleszt munkáját segíti a gyógypedagógiai

asszisztens(gyermekfelügyel), aki a gyermekek szabad játékát is képes

irányítani, segíteni.

A kötött foglalkozások, az önkiszolgálásra nevelés célzott foglalkozásai, a

levegztetés déleltt zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, szabad

játékra van lehetség.

Az egyes f oglalkozások idtartama függ az adott gyermekcsoport

fejlettségétl, a témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától. S így 5 -

15 - 20 perces foglalkozások lehetnek.

A foglalkozások azonos rítusok szerint indulnak (teremrendezés, énekes

névsorolvasás, hiányzók felismerése, idjárás megfigyelése).

A gyógypedagógus törekszik a játékosságra, a gyermek életkori, fejldésbeli

különbségeinek figyelembevételére már a tervezés idején is.




75

A fejlesztés során folyamatos ellenrzéssel gyzdik meg az

eredményességrl.

Lehetséget biztosít az elmélyült tevékenységre, biztosítja az ért

figyelmet, differenciált feladat adással, sokoldalú megközelítéssel, sok

gyakorlással segíti az ismeret elsajátítást.

Ez cselekedtet tanulásirányítás.

A csoportos és egyéni foglalkozások, a pihenésre, nyugodt étkezésre, tisz-

tálkodásra, az önállóságra fordított id megfelel aránya biztosítéka a gyermek

optimális fejlesztésének, s a túlterhelés illetve üresjárat kiküszöbölésének.

A tevékenységi formák ritmikusan ismétldnek, a gyakorlásra, az ismétlés-

re kell idt biztosítva, a gyermek spontán megnyilvánulásait is figyelembe véve.

A tematikus feldolgozásnak megfelelen az egyes témák feldolgozási ide-

je 1 hét, vagy ennél hosszabb ideig is tarthat.

Figyelembe veszi a pedagógus azt a tényt, hogy a tanulás az óvodások

számára kapcsolatfelvétel, és a világgal való együttmködés kiegészítését jelen-

ti. Ez a világ számukra mérték és tükör, mely személyiségük épülés szempont-

jából és mint tananyag az életben való eligazodáshoz feltétlen és egyaránt

szükséges.

A szorgalmi id szeptember 1.-tl június közepéig tart.

Nyáron ügyeletet, kirándulást, tábort szerveznek. Az óvoda augusztusban,

1 hónapig zárva tart.

VI. Ellenrzés, értékelés




76

1. A gyermek f ejldési ütemének ellenrzése

A pedagógus a tanév elején pedagógiai megf igyeléseit írásban rögzíti

(fejldési lap + pedagógiai jellemzés). Mindezek, és a gyermek gyógypedagógiai

- pszichológiai - orvosi vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni

terápiás tervét, s tervezi a csoport munkáját.

Munkájára jellemz a f olyamatellenrzés: a pedagógiai vizsgálatot

félévkor, évvégén megismétli.

A neveltestület rendszeres esetbeszélésein team munkában keresik a

lehet legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran

kiegészül a gyermeket kezel szakorvossal, pszichológussal.

A tanköteles gyermekek a Tanulási képességet Vizsgáló Szakérti és

Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság

véleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szül véleménye alapján

kezdi meg a gyermek tanulmányait általában a középsúlyos értelmi

fogyatékosokat nevel általános iskolában. Néhány jól fejld gyermek az enyhe

értelmi fogyatékosokat nevel általános iskolába kerül, illetve van aki

felmentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap.

A szülk a napi beszélgetések, a szüli értekezletek, a gyermek kiállított

munkái, illetve az évi 2 alkalommal megrendezett "nyílt nap" során -- és az azt

követ konzultáción gyzdhetnek meg gyermekük fejldésérl.

2. A programellenrzés és értékelés rendszere

Az ellenrzési f ormák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése,

munkaközösségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének

elemzése, fejldési tesztek végzése, felmérések, nyomonkövetések. Az iskolai

beválás vizsgálata.

Az ellenrzésben résztvevk: munkaközösségvezet, óvodavezet.

Az ellenrzés részben f olyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos

célzott ellenrzés: szokások elsajátítása, erfeszítés, munkában való részvétel;

vagy egyes fejlesztési terület eredményei.

Másrészt évenkénti: a magatartás, a viselkedés változása, a képességek

fejldése, a továbbhaladás lehetségei stb.




77

Három évente: az értékek elfogadása és az azzal azonosulás, a program

erényei, hibái, az esetleges újabb kihívásoknak való megfelelés szempontjai

alapján.

Felhasználásra kerülnek az óvodában rendszeresen hospitáló hazai és

külföldi kollégák tapasztalatai, esetleges kritikái.




78

VII. Személyi ellátottság

Az értelmileg akadályozott (középsúlyos fokban értelmi fogyatékos)gyermekeket nevel óvodai csoport ellátásához feltétlenül szükséges óvodai

feltételek:

Csoportonként 2 gyógypedagógus tanár vagy terapeuta

(elny az oligofrénpedagógia - logopédia,

oligofrénpedagógia - szomatopedagógia szak )

Csoportonként 1 gyógypedagógiai asszisztens vagy gyermekfelügyel

1 dajka

Ezen felül több csoport esetén - a közoktatási törvény értelmében - a csoport

létszámának megfelelen óvodavezet vagy tagozatvezet, óvodavezet

helyettes, óvoda-titkár.

A speciális feladatokra alkalmazni lehet gyógytornászt, logopédust, úszás-

oktatót, a helyi igényeknek, lehetségeknek megfelelen.




79

VIII. Tárgyi f eltételek

Csoportszoba, egyéni fejlesztést biztosító helyiség, gyermekmosdó zuha-

nyozóval, gyermek és felntt öltöz, neveli szoba, ünnepélyek lebonyolítására

szolgáló közös helyiség, melegít vagy tálaló konyha, tornaszoba, jól felszerelt,

tágas udvar ( füves, árnyékos, napos, vizes résszel )

A csoportszobában a szokásos óvodai berendezésen túl szükséges:

nagyméret tükör, az egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör, vizual tábla, fejleszt

játékok, speciális audiovizuális eszközök, mozgásfejlesztést segít eszközök

( pl. Bobath labdák, hengerek, AYRES, WESCO eszközök ), a finommotorika

fejlesztést segít játékok, eszközök, anyag ( lehetleg természetes anyagok,

eszközök ), logopédiai eszközök.




80

IX. Kapcsolatok

A közoktatási törvény értelmében az intézmény önálló jogi személy, mely-nek élén magasabb vezeti beosztású óvodavezet áll.

Az óvoda életét, szervezeti felállását, bels rendjét, mködését a

neveltestület határozza meg.

Valamennyi terület szabályozását az intézmény Szabályzata (Szervezési

és Mködési Szabályzat) tartalmazza.

A követelményeket, a zökkenmentes mködést a további szabályzatok

illetve a Kollektív Szerzdés, a Munka és Balesetvédelmi Szabályzat, az óvodai

házirend, az éves munkaterv és ütemterv segíti.

Az óvoda szervezetét az óvodavezetés organizálja az óvodavezetvel az

élen. Tagjai a munkaközösségvezetk, a közalkalmazotti tanács tagjai, a szülk

képviselje.

Szervezeti leírás

Igazgatás:

Óvodavezet:

Feladatköre: a pedagógiai munka irányítása.

Hatásköre: az intézmény tervez, vezet, ellenrz feladatainak ellátása.

Az óvoda képviselete, a pedagógusok és egyéb beosztású dolgozók

szakmai képviselete, az intézmény jogszerinti mködtetése, irányítása.

Kapcsolat a fenntartóval, üzemeltetvel, szülkkel.

A megbízás idtartama: 5 év.

Megbízó: a fenntartó




81

Óvodavezet-helyettes:

Az óvodavezet társa a vezetésben, távollétében képviseli az inézményt.

Munkaközösség-vezet:

A munkaközösség tagjai által választott szakmai vezet. A szakmai közös-

ség életét szervezi, koordinálja éves terv alapján. Szakmai tanácsadó jog-

gal, képviseleti joggal bír.

Tevékenységérl az óvoda vezetjének illetve a neveltestületnek számol

be.

A megbízás idtartama: tanévenkénti megersítéssel visszavonásig szól.

Az óvoda szakmai segítje az Önkormányzat pedagógiai szakmai szolgálata,

illetve a felkért közoktatási szakért (pedagógiai értékelés, szaktanácsadás, tájé-

koztatás, továbbképzés stb.)

Az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés szervei, f ormái :

A közalkalmazotti érdekérvényesítés szervei:

- a pedagógus szakszervezetek

- a közalkalmazotti tanács.

A gyermekek érdekérvényesít szerve a szüli munkaközösség, amely csopor-

tonként mködik. Évente megersítést nyernek a tisztségviselk. A szüli mun-

kaközösség ismeri és véleményezi az óvoda programját, házirendjét, nevelési

tervét. Részt vállal a közösség - illetve az óvoda életét érint események, ünnep-

ségek, hagyományos rendezvények szervezésében.

Az óvodában - ha a szülk igénylik - óvodai szék mködhet.

Nagy szerepe van a szülk egymásközötti kapcsolatának. Az értelmifogyatékos gyernek nevelése során számtalan alkalommal kerülhet krízishely-

zetbe a szül, ahol a szakmai segítség mellett kiemelt jelentség a sorstársak

támasznyújtó segítsége.




82

Társadalmi kapcsolatok

- Az óvoda kapcsolatot tart fenn az Önkormányzat többségi óvodáival,

illetve speciális óvodákkal, integrált óvodákkal,

- Szoros kapcsolat fzi a szakmai szervezetekhez, pl. Magyar Gógy-

pedagógusok Egyesülete, a szül szervezetekhez, a helyi adottságok-

nak megfelel egyesületekhez, alapítványokhoz, kapcsolatot tart a

bölcsdékkel, speciális bölcsdei csoportokkal, korai fejlesztést végz

szakemberekkel, azokkal az iskolákkal, amelyekben a volt óvodások

tovább tanulnak ( utógondozás, nyomonkövetés ).

Szoros munkakapcsolatban van a tanulási képességet vizsgáló ésrehabilitációs bizottságokkal.

A lehetségekhez mérten további hazai és külföldi szakmai

kapcsolatokat alakít ki.




83

Zárógondolatok

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképz Fiskola Gyakorló Óvodája

nevelési programja a családban él, speciális óvodába járó, értelmi fejldésükbenközépsúlyos fokban akadályozott (értelmi fogyatékos) óvodások nevelését hivatott

segíteni.

Bár gyermekeink elssorban gyermekek, óvodások, akik speciális nevelési

szükséglettel bírnak, óvodai programunk jelentsen eltér a többségi óvodás

programtól.

Ez az eltérés elssorban azzal magyarázható, hogy a gyermekek spontán

tanulása sérült, idegrendszeri sérülésük miatt meg kell tanítani ket mindazokra --

sokszor direkt módon -- amelyeket a gyerekek a többségi óvodában az egésznapos

játék, illetve a foglalkozásokon indirekt módon sajátítanak el.Természetes kíváncsiságuk alacsonyabb szintje illetve hiánya miatt nem

várható, hogy önként kapcsolódjanak be egy foglalkozásba, ezért a részvételük egy-

egy foglalkozáson kötelez.

Ugyanakkor a program legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság. A

gyógypedagógus dönti el a gyermekcsoport, illetve az adott gyermek alapos ismerete

birtokában, hogy melyik foglalkozásformát választja, hogy egy-egy foglalkozás

mennyi ideig tart, az ismeretnyújtásban - szerzésben milyen mélységig jutnak el.

Mindehhez nagyon jól képzett szakemberre, a gyermek feltétlen elfogadására

van szükség, hogy tanítványaink szocializációjának érdekében mindent

megtegyünk, bennük az összetartozást, a problémamegoldó készséget, azönértékelést, a humort is fejleszthessük a kognitív funkciók fejlesztésén túl úgy,

hogy az alapvet gyermeki tevékenység, a játék szerepe megmaradjon.

A foglalkozások egymással igen szoros kapcsolatban vannak. A

foglakozásokon szerepl témakörök elkülönítve is feldolgozhatók, de komplex

módon is, amikor egy adott témához rendeljük a képességfejlesztést, s a

foglalkozások nem különülnek el.

Az fontos, hogy bármilyen feldolgozási módot választunk, a gyermek és

speciális nevelési szükséglete a meghatározó.

Tartalomjegyzék




84

Ajánlás Bevezet

I. A korai segítségnyújtás gyógypedagógiai óvodai

nevelés indokoltsága 5

Az iskoláskor eltti nevelés rövid történeti

áttekintése

7

II. A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója 10

A fejlesztés legfontosabb területei 10

III. Fejlesztési célok 12

IV. Tartalom 15

Foglalkozási formák a gyógypedagógiai óvodában 15

A foglalkozások heti rendszeressége 17

Szokások kialakítása 17

Képességfejlesztés a célzott foglalkozásokon 23

1. Útban az önállóság felé 23

2. Mozgásfejlesztés foglalkozás 29

Az értelmi fogyatékos gyermek mozgásának

jellemzi

Az óvodába kerül gyermek mozgásának

jellemzi

A mozgásfejlesztés területei 32

Elvárások az óvodáskor végén 37

3. Anyanyelv 38

Az értelmi fejldésükben középsúlyos fokban

sérült gyermekek beszédfejldési sajátosságai 40

Az óvodába kerül gyermekek beszédfejldési

sajátosságai 41

Témakörök a környezet megismerésére 44

A beszédfunkciók fejlesztése és korrekciója 46

Az értelmi fogyatékos gyermekek beszéde az

óvodáskor végén 47

4. Játékra nevelés 48




85

Az értelmi fogyatékos gyermek játékának jellemzi 50

A játék helye az értelmi fogyatékosok nevelésében

51

Megtanulandó játékok 52

Elvárások az óvodáztatás végén 54

5. Vizuomotoros fejlesztés 55

Az értelmi fogyatékos óvodás vizuomotoros

készségének jellemzi 57

A vizuomotoros készség fejlesztésének feladatai 58

Az ábrázolás alakítás fejlesztésének lehetségei 59

Elvárások az óvodáskor végén 60

6. Egyéni fejlesztés 61

A mozgásfejlesztésre irányuló gyakorlatok 64

A beszédindítást segít gyakorlatok 64

A megismer tevékenység fejlesztését szolgáló

gyakorlatok 64

A vizuomotoros koordináció fejlesztését szolgáló

gyakorlatok 65

7. A zenei nevelés alapjai 66

A zenei nevelés helye a gyógypedagógiai

óvodában 68

8. Kiegészít terápiák 70

V. Szervezeti és idkeretek 72

VI. Ellenrzés, értékelés 76

1. A gyermek fejldési ütemének ellenrzése 76

2. A programellenrzés és értékelés rendszere 76

VII. Személyi ellátottság 78

VIII. Tárgyi f eltételek 79

IX. Kapcsolatok 80

Zárógondolatok 83

Tartalomjegyzék 84

Documents

Add a Keyed-kozeosulyos Ert.fogyosok Terapiaja