A_Meditacio_Szakaszai.pdf

A§ 7AKA§ZAIfut§DITACIo

OSZENTSEGE, A DALAI LAMA

A MEDITACIOSZAKASZAI

Edesvíz kiadóBudapest

A fordítás az alábbi kiadás alapján késztilt:The Dalai Lama / Stages of Meditation

Snow Lion Publications, 2003

FordítottaCziczelszl<y ludit

Szakmailag lektorálta és a jegyzeteket készítetteszathmári Botond

szerkesztetteSzolláth Mihály

Copyright O His Holiness the Dalai Lama,2001,Hungari an translatio n @ Cziczelszky fu dit, 20 1,2

Hungarian edition O Neemtree Corporation AG,201,2Cover design O Neemtree Corporation AG,2012

Minden jog fenntartva.A kOnyv - a kiadó írásos jóváhagyása nélktil - sem egészében,

sem részleteiben nem sokszorosítható vary kozolhet ,

semmilyen formában és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon,beleérwe a nyilvános el adást vagy tanfolyamot, a hangoskonyvet,

bármilYen;iH:::i:.,,,1#í;r,ru'?::,:;i?"ítéstvagy

Éor,swz KIADó, BUDApESTFelel s kiadó Novák András igazgató

F szerkeszt Molnár EszterMííszaki vezet Erdélyi Anna

Tipográfia Alinea Kft.Borítót készítette Decoflex Kft.

Borítófotó shutterstockNyomta aReáIszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.Felelós vezet Vágó Magdolna vezérigazgató

ISBN 978 963 529 121 2

TnnrALoM

El szó

Prol gus

Beaezetés

1. Mi az eLme?

2. Azelme kim velése

3. Egrittérzés

4. Azegykedv ség mint a szerct jóság

gyoke ré nek kifej le szté s e

5. A szenvedés termés zetének az;onosítása

6. Bolcsesség

7 . Anyugodt megállapodottságról és

a ktilonleges felismerésr 1való meditáció

kozos el feltételei

8. A nyugodt megállapodottság gyakorlása

71

79

31

4t

47

53

65

95

105

t79

á meditdció szakaszai

9. A ktilonleges felismerés megrralósítása

10. Módszer és bolcsesség egyesítése

Glosszórium

Bibliogrdfa és idézett m vek

Jegyzetek

135

155

175

181

183

Er sz

Nusy oromtinkre szolgál, hogy kózreadhatjuk Kamala-síla1 Á meditdció szakaszai címií írását Ószents ége, aDalai Lámakommentárjaival. Az ta, hosy Őszentségeezeket a kommentárokathoz,záfíizte a szovegh ez t989-ben, er sen élt benntink a vág!, hogy konyv formájábanis elérhet vé tegyiik ket. Sokat dolgoztunk rajta, mostpedig boldogok vagyunk, hogy a fáradozásaink ryti-molcse beérett.

KamalasíIa ácsárja a IX. században élt. Nugy tudósszent volt, a nagy apát, Sántaraksita taníwánya. Az ily""tanítók egytitt érz munkálkodásának koszonhet , hogyTibetben Buddh a tanításainak egy teljes és tiszt a formá-javirágzott ki. Kamalasíla egyedi szerepet toltott be eb-ben a folyamatban, , volt ugyanis az els indiai tudósszent, aki eryjelent ségteljes szóveget alkotott Tibetben,szem e| tt tarnra a tibeti emberek sztikségleteit, mind-ekozben pedig arra tórekedett, hosy eloszlass a a kóztJkelterjedt féIreértéseket. Sajnos, a mostani zíjrzavarosid k és ktilonosen a Tibetet ért tragédia miatt a komolytaníWányoknak és gyakorlóknak rég ta nem volt lehet -

El szóü Á meditóció szakaszai

ségl,ik, hogy iV", fontos szovegeket hallgassanak, rólukolvassanlk, gondo|kozzanak vag7 meditáljanak. Ezt fel-ismerve Oszents ége, a Dalai Láma, a megan nyí rá nehe-zed teher és kotelezettség ellenére, jelent s er feszíté-seket tett ennek a tradíciónak a meg rzése érdekében,hosy el segíts e az íIyen fontos és ritka szovegek tanul-mányozását és gyakorlatba tiltetését. Ezért aztán t bbesetben is tanításaiba foglalta a Á rrteditdció szakaszait.

Boldogok vagyunk, hogy kozolhetjtik a kommentáro-kat, amiket Manaliban fíizótt a szóveghez; ez a városkaa Kullu-volgy észalá tészén, India Himachal Pradeshállamában fekszik, amely rég tajó kapcsolatokat ápola tibetiekkel és az indotibeti határon él emberekkel.Ószíntén reméljtik, hogy szerény er feszítéseinkkel miís hozzájárulhatunk Kamalasíla ácsárja feddhetetlen ta-nításainakmeg rzéséhez. Reméljtik, hogy mindaz a po-zitív benyomás, amit azobvas k e konyv áIt ,szereznek,el segíti majd, hosy minden érz lény elérje a buddha-ság végs boldogságát.

Minden érdemet, ami ezt a munkát illetné, a Budd-hadharm ahvírágzásának, az érz lények kóztt békének,és Őszentsége, a Dalai Láma,illewe a tobbi nagy spiri-tuális tanító és gyakorló hosszír életének ajánlunk.HáIá-sak vagnrnk Susan Kysernek, szerkeszt nknek a SnowLion kiadónál, felbecstilhetetlentil értékes tanácsaiért,amelyek nagyban emelték a végs vá|tozat színvona7át,és mindenkinek, aH kózvetlentil vagy kozvewe segítettabb a n, h o sy v állalko zá s u n ka t s i ke r ko r o náz,za.

A magyar kiadásnak alapul szolgáló angol kiadás for-dítását a kovetkez csapat végezte el: Geshe Lobsang

Jordhen,aHadharamsza|aiBuddhistaDialektikaInté.zetébenvégzetttanulmányokat, t989 óta pedi g ",nt-.eg., u ojî Lámamellett tolt be vallási assztsztensi és

,rZ^"Iy rs tolm ác s i feladatokat ; Lo s ang C ho ephel Gan -

chenpa,akiszinténaBuddhistaDialektikaTntézetébentanult,ésimmártobbmintegyévttzededolgozikbudd-hista fordítóként, kezdetbe., a dharams zr|aí Tibeti

Ko.,yu.késLevelekTárában,majdAusztráliában;ésJ.r.áy Russell, a dharam szalaiNorbulingka Intézet áI_

ta1 kiado tt Chá_yang, the Voice of Tibetan Religion and

Culturecímií munka szerkeszt je,

Pnorócus

lndiai nyelven Bhavanakrama, tibeti nyelven

Gompai Rimpa.

Hódolat az ifjú Mandzsusrínak'! A meditáció szakaszait

fogom rtividen elmagyarázniazoknak, akik a mahájána

szutrákat kovetik. Az okos embernek, aki gyorsan kí-vánja elérni a mindentudást, szándékos er 't'eszítést kell

tennie, hogy beteljesítse ennek okait és feltételeit.

A nagy szellemi mester, KamalasíIa Á rneditdció sza-kaszai címií miíve három tészre tagolódik kezdetire,kOzéps re és végs re. En most Á meditdció szakaszainakkOzéps részér I fogok beszélni. Ennek az értekezésnekaz alapvet témái a bódhicsitta3 ébred elméje és a tóké-letes szemlélet. A végs buddhasághoz kétíéle szellemitvezet: a módszeré és a bolcsességé. Ez a két min ség

hozza létre a fizlkai testet, más néven rupakáját, és abolcsességtestet, más néven dharm akáját. Az eIs a más

érz lények jóllétéért való munkálkodás tokéletességét,a második pedig az ember saját céljainak tokéletességétjeloli. A bódhicsitta megteremtésének módszereí és az

Á meditóció szakaszai

riresség felismerésének bolcsessége egytitt jelentik a budd-hista tanítások alapját, ez a szóveg pedig tisztakifejtésétadja a megvilágosodás felé vezet buddhista t ezenkétaspektus ának.

Ha kózelebbr l megvizsgáljuk ezeket a tanításokat,megértjtik, hogy a bódhicsitta, vagy ébred elme gyóke-re az egytitt érz gondolkodás. A megvilágosodás emeeszméjét át kell tiltetntink a gyako rlatba, a bolcsességgelegytitt, amely felismeri minden jelenségek végs terrrre-szetét, az tiressé get. Ez a tudás a ktilonleges felismerésés a nyugodt és megállapodott elme egyestilése, amelyegyheg5r en konce ntrál tárgyára, az irességre.

A legtobbetek, akik most hallgatjátok ezt abeszéd,et,Indiából, Lahaul, Kinnaur és Spiti kórzetéb l érkez-tetek, és rendelkeztek némi eI zetes tudással. Es mégis,a tanítási technika, amit használni fogok, els sorb..,azoknak kedvez majd, akik nem hisznek a vallásban.Nekik szeretném megmutatni, hogyan válhatérdekesséaz ember számáta avallás. és ktilonosképpen a buddhiz-mus. Számos érvelési mód létezlk, amely felkeltheti azérdekl déstinket a vallás iránt.Ily módon megsztilethetbenntink a felismerés, hosy a vallás nem puszta hitenalapszik, hanem a hit az értelemmel és a logikávalkar-oltve kel életre. Alapj ában véve kétfele hit létezik: az,amelyik nem alapsziksemmilyen tapintható logikán, ésaz, amely mogott ott áll az éttelem. A második fajtahitesetében az ember megvizsgáljahite tárgyát, és meg nézí,milyen jelent ségget bír sztikségleteire és kívá nalmaira.Yagyis, _ahít azután alakul ki benne, hogy belátta az el -nyeit. Általában a buddhizmusban, és i,ito.ro.. n a ma-

Prológus

hálána osvényen ezért eI szór mindig megvizsgáljuk

a tanítások tartalmát, és csak azokat fogadjuk el, ame-

lyek logikusak és értelmesek, a logikátlanokat pedig el-

vetjtik. Ezért pedig el fordul, hogy olyan tanításokat,

amiket maga a Buddha fogalmazott me$l nem sz sze-

rint kell értentink, hanem le kell fordítanunk. Azokat az

írásos tanításokat, amelyek nem áIljákki a logikai elem-

zés pr báját, nem szabad sz szerínt venntink. A másik

oldalról viszont, ha egy írásos tanítás kiállja a logikai

elemzés pr báját, sz szerint kell venntink. Uryanakkor,ha egy másik írásos tanítást keresnénk annak eldontésé-

re, hogy megkrilonboztessrik azokat az írásos tanításo-

kat, amelyeket sz szerint kell venntink, azokt 1, ame-

lyeket le kell fordítanunk, a végtelen regresszi hibájába

estink. Ezétt mindkétfele írásos tanítást a logika szerint

kell megvizsgáInunk. Láthatjuk tehát, hosy a buddhista

szovegek tanulmá nyozásában a logikának naryon fontos

szerep jut.Miel tt azonban belekezdenénk a vizsgálódásaink-

ba, alapvet en lényeges, hogy tanulmányozzrlk azokat

a technikákat, amikkel pt bfuatehetjtik elemzésrink tár-

gyát. Azok számára, akik a gyakorlatban szeretnék ko-

vetni a Buddh a tanításait, a puszta hit nem elég. A hitet

meg kell támogatni az érte\emmel. Tanulás kozben

mindig kovessetek logikus módszert. Szeretném, ha jólfigyelnétek arra, amit mondok; készítsetek jegyzeteket,

vagy hasznáTlatok más eszkózoket, hogy kés bb vissza

tudj átok ídézni az elhangzottal<at.

EI szór is, hadd magyarázzam el, hogy mit értrink

áIdás alatt, amikor például egy láma áIdásár I, vagy

1,2 13

]

15t4 Á meditdció szakaszai

a Dharm a áIdásáról esik szó buddhista szovegekb en. Azáldásnak mindig a ti saját elmétekb l kell megsztiletnie.Nem olyasvalami, ami kívtilr l jon, jóllehet egy láma áI-dásáróI, vagy a három menedék áldásáról beszéltink.Amikor elmétek pozitív min ségei megnovekednek, ne-gatív min ségei pedig lecsokkennek, ez jelenti az áldást.Tibetitil az áldás sz |byin-rlab, ejtsd: csin-lap] két rész-re tagolható - a byin ,,nagyszeríí lehet séget" jelent,a rlab pedig ,,átalakulást". A byin-rlab jelentése tehátnem más, mint átalakulni .sy nagyszeííí lehet séggé.Az áldás olyan pozitív min ségek kifejl esztésétj.É-ti, amelyeknek nem voltatok birtokáb an azel tt, illetvea már kifejlesztett pozitív tulajdonságaitok továbbfej-le szté s ét. E m elle tt az elm e tisztátalan s ágain ak c s okke n -tésére is utal, amelyek a teljesség min ségeinek kifejlesz-tését al<adályoz-zák. A valódi áldást tehát akkor kapjátok,amikor elmétek erényes tulajdonságai meger sodnek,tokéletlen tulaj dons ágai p e dig erej tiket ve szítik.

A szove7azt mondja: ,,Az okos embernek, aki gyor-san kívánja elérni a mindentudást, szándékos er feszítéstkell tennie, hogy beteljesítse ennek okait és feltételeit."Ez aztjelenti, hogy ez a kónyv els sorban a meditációmódszereivel és gyako rlatával fogtalkozik, nem pedigazol<nak a tárgyal<nak a kim erít elemzésével, amelyeketa filozoftku s abb h angvé telíí mun kák cáf oln ak v agy mu -tatnak be. Nem arróIvan szó, hosy a buddhísta tanítá-soknak két ktilo náll és egymástól ftiggetlen csoportjalétezne - hosy egyes míívek csupán az éttekezést szol-gáInák, míg mások csupán a gyakorlatot. Minden szó-veg tartalmaz olyan tanításokat, amelyek segítenek az

Prológus

elme megféke zésében. ugyanakkor a hangsírlyok egyér_

telmííen k ilorrto z ek aZ egyes szovegeken beltil. Van-

nak, amelyek els sorb afl a tanulmá nyozásra és az eI_

mélkedésre alkalmasak, míg mások ktilonos hangr lyt

fektetnek a meditáció gyakorlatára. A jelen szóveg az

utóbbi csoportb a tartozik. Epp ezért, tartaLmának meg-

felel en , Á meditdció ,zokorzii címet viseli. Es, amint a

cím is sugallja, a szóveg azt mondja el, mi kell hoz.zá,

hosy "

,".11.-i osvény lépései a megfelel sorrendben

bontakozzanakki a meditál elmefolyamában, nem pe-

dig osszevissza és rendezetlentil.

Á meditáció szakaszainakhárom tésze koztil ez akic_

zéps . Kamalas íla ácsárja eredetileg a saját indiai anya,

nyelvén tanította. Maga a szóvegis a szanszkrit címmel

kezd dtk, amelyet azért riztek m $l hosy jótékonyan

hasson az olvas ra, és nyitottá tegye az elméjét erre

a szentnyelvre. A cím indiai irodalmi nyelven való fel-

ttintetésének torténelmi dimenziói is vannak. Mióta

a civíIízáció rákos zóntóttTibet havas foldjére, és a tibeti

nemzetlassan fejl désnek indult, azitt éI emberek ter-

mészetes módon kapcsolatot kerestek a szomszédos or-

szágo|<kal. Visszatekinwe láthatjuk, hogy a tibetiek sok

pozttív szociokulturális elemet vettek át akórnyez né_

pekt 1. India például, déli szomszédunk , a vallás, a kul-

iuru és sok eg'éb olyan téma fortása volt, amelyek

gazdagítják az elmét. Hasonlóképpen az olyan si tu_

áo-a"yák ir, mint az oívoslás, a buddhista f:,lozófia,

a szans,zkrit nyelv és így tovább, Indiából , a nagy tudó-

sok haz ájáb í érkezett. Ezért tiszteljiik mi, tibetiek

Szent F'oldként Indiát. Kína jó ételeir 1 és sokfele zóId_

1776 Á meditdció szakaszai

ségér 1 ismeretes. A tibeti nyelvben a zóIdség sz t a kí-naiból vetttik át, és mé8 ma is nagyon sok zoldséget a kí-nai nevén hívunk. Ezt kaptuk a l<tnaiaktól. Hasonló-képpen, mivel a mongol ruhák j lhasználhatók a hidegéghajlatofr, z tibetiek lemásolták ezeket a viseleteket.Vagyis, az évszázadok során a tibetiek mindeníéle kup-csolatot alakítottak ki a szomszédaikkal. Awetttinknagyon sok hasznos dolg ot, ugyanakkor kialakrtottuka saját társadalmi és kulturális jelIemz inket. Amikora szóveg elején azt o|vashatjuk, hosy ,,indiai nyelven",az a szóveg hitelességét jelzí - azt, hosy az indiai mes-terek tanítása7ban gyóke rezlk.

Ezután a szóveg azt mondja, ,,tibeti nyelven", és

megadja a tibeti címet. Ez azt jelzi, hosy a szóveget le-fordították egy másik orczág, Tibet nyelvére. A tibetinyelv elég gazdag ahhoz, hogy képes legyen nagy tanítá-sokat pontosa n l<tfejezni, kozttik a szutrákat és a hozzá-jukfíiz tt kommentárokat. Az évszázadok során a tibe-ti nyelv fontos kózvetít kózege volt mind a buddhiz-musról folytatott értekezéseknek, mind a gyakorlatiaspektusoknak. Még ma is rigy t ínik, hogy szinte a tibe-ti az egyetlen nyelv a világon , amely képes teljes mérték-ben visszaadni és kozvetíteni a buddhista tanítások tel-jességét, beleérwe a hinaj ána, mahájána és tantrikus ká-nont. A tibeti ezért egy nagyon fontos, és a buddhizmusszemszógéb I nézve ktilonosen értékes nyelv.

,,Hódolat az if1 , Mandzsusrínak!" Ez a mondat a

fordító f hajtását és kérését fejezíl<t. Azért van sztikség

,hogy a tiszteletadással kezdje, hogy képes legyen al<a-

dályok nélktil befejezni a munkát. Ahogyan azt a torek-

Prológus

vését is kifejezi, hogy beteljesítse átmeneti és végs cél_

ját. Atiszte-Ietadás Mandzsusrít illeti, a mírlt vallásos ki_'ráIyaínak.sy rendelete nyomán, amelynekazvolt a cél_

ja, hogy t sztán jelezzék, az adott szutra vagy kommen-"tár

aBuddha tanításainak három csoportja famelyeket

pitaktinak, vagy kosárnak neveznek] kozril melyikhez^tartoz]k Ha a szóveg a FíIozófiai értekezések sy jt _

ményét gyarupítj^, ^

íahîtás minden buddha és bódhi_

szatwa áIatt toiténik. Ha a Tanítások gyujteményébe

tartoztk, akkor Mandzsusrít illeti. Ha pedig a szóveg

aFegyelmirendszabáIyokgyujteményébe.sorolható,atiszteietadás a mindentudóknak jár. A fordító tísztelgé_

se tehát hagyományos gyakorlatot kóvet. A tanítás f té_

zíse azéntelens ég amabízonyításával kapcsolatos, hogy

az embeí ^íía

* rgyhrgyíí koncentrációra támaszkodik,

amely a ktilonleg", f"lir-erés és a nyugodt és megál7apo_

dott elme .gy..',ileséb l jon létre. Er, mivel a Tanítások

gy jtem e"yebe tartozík, Mandzsusrít illeti a f hajtás."' L, ,,azoknak, akik a mahalána szutrákat kovetik"

kifejezJssel a szerz a meditáció folyamatát fedi fel rovi_

den azokel tt, akik ezt az értekezést tanulm ányozzák,

Felvet dik hát a kérdés: Mi avégs cé\a azoknak, akik

a mahájánatanításokat kóvetik? AváIasz pedig a budd_

haság. "Mi.r.l a mahájána tanítások végs célja elérni

u *i]rrd"ntudás eme ál1apotat, a gyakorlónak kóze1r l

kell megvízsgáInía az eszkózoket és móds zereket, amik

elvezetrrek ennek megvaló sításához. yizsgáI dásai révén

pedig hiba nélktil és teljes mértékben végre kell hajtania

a kurzust, amely el segíti ezt a megvalósítást. Ez tehát

a konyv rovid foglalata.

BBvB zur,És

Fenséges Nágárd zsuna4 szavaí szerint,

Ha a végs megvilágosodást keresitekMagatok és a vilá9 számára,Táp l á l jatok magatokban cjn zetl en gondo l atot,Amely állhatatos és szilárd, akár egy hegy,És mindent átoleló egyíittérzést,És transzcendens bolcsességet, mely mentes a kett sségtól.

Nektink, akik boldogságot kívánunk mások és onma-gunk számára, átmenetileg épp gy, mint hossz r távon,torekedntink kell a mindentudás áIlapotának elérésére.Egpitterzés, onzetlen gondolkodás és a tokéletes szem-lélet az alapjai és nélktilozhetetlen elemei a legmagasabbszin t megvilágosodásh oz vezet osvénynek. Ezek taIáI-

kozásánáIvan hittink Urunk, a Buddha tanaíban, és be-engedést nyertink tanításaiba. Mentessé válunk a leg-fóbb akadáIyoktól, és sikertil teljesítentink a kell felté-teleket, hogy tanulmányozhassuk a Buddha tanításainak

l]


hatalmas és mélységes aspektusait, elmélkedhessunk a

tartalmukon, és meáitálhassunk a jelentéstikon. Ígyhát,

ki kell hasznáInunk mindezt a lehet séget, hosy ajOv -

ben ne legyen okunk megbán ásra, és ne bizonyuljunk

onmagunk ellenségének. A kadams rendbéli SzangPuva

gese6 szavai épp err 1 szólnak. A kovetkez versszaká-

ban egyenesen szívem kozepéb e taíáI:.

A tanulás és a tanítások hallgatása akkor helyes, ha jó_

tékony hatással van az elmére. A fegyelmeze|t viselke-

dés annak a jele, hogy az ember meghallotta a tanítá-

sokat. A szenvedések mulása a meditáció jele. Jógi az,

aki érti a valóságot.

Egy dolgot nagyon tisztán kell látnotok: a Dharma

tanításoknak egy feladatukvan, ezpe tgnem más, mint

az elme megfegyelmezése. A tanítóknak gondoskodni-

uk kell r Ia, hogy tanításalk jótékony hatással legyenek

taníwányaik elméjére. Instrukcióiknak a saját tapaszta_

lataikon kell alapulniuk, amelyek a Dharm a megértésé-

b 1 kóvetkeznek. A taníwányoknak is azzal a céllal kell

résztvenniuk a tanitásokon, hogy elméjiiket fejlesszék.

Minden lehetséges er fes zítést meg kell tennitik, hogy

irányításuk aIá vonják fegyelmezetlen gondolataikat.

Ezé,rtbuzdítalak benneteket aíía, hogy kóvessétek szor-

galmasa n a nagy kadampa gesék szavait. ok azt taná_

csolták, hosy az ember teremtsen osszhangot az elme és

a Dharm akijzótt.Ez_zelellentétben, ha a tudást és a g5ra_

korlatot két, egymástól fuggetlen és ktilonalló entitás_

ként kezeljuk , a tanítások hatástalannak bizonyulhatnak.

A szellemi gyakorlat során alaposan meg kell vizsgál-

Bevezetés 27

nunkonmagunkat,ésaDharmáttiikórkéntkellhasz_nálnunk,amelybenláthatváválnakszámunkratesttink,beszédtink és elménk hibái, Mind a tanít nak, mind

a tanulónak akarnia kell, hogy a tanítás gyakorlata révén

jót tegyen onmagával és máiokkal, Ah,gy an a lam-rim7

imákban találhatjuk:

Er s egyiittérzéstól hajtva,

Legyek képes rá, hogy értelmezzem a Buddhadharma

kincsét,

És j helyekre vigyem,

É, oiy.n' helyekre, ahol megfogyatkozott,

Abuddhistatannemfnlkaijellegu.Ezértabuddhiz-rnus terjesztésének és vissza aliiasaiak sikere bels sze1_

lemiségiinkt 1, vagyis elménk kontinuumától ftigg, Ha

képesek vagyunk .]r-okk"., tení azelme hibáit, pozitív mi_

nségei*.grro"ekednek'ABuddhatanainakmegrzé-se és hirdetése tehát azt jelenti, hogy pozitív átalakulást

váltunk ki. Nyilvánvaló, hogy ma_g a.a tan 1,, .-,gfogr^

ható létez ,"ugyi, nem lehet adni-venni a placon, es

ne m való sítha;;" g ftztkatértelemb e n. Fordíts atok íi_

gyelmet ^, Î;;,iÍ, .pé|dául

a hármas gyako rlat végzé-

sére _ ',r"gyr. á n riti1tok magatokban a lemondás eré_

nyét,abódhicsittaébredehejenektudatosságát,ésaztir.rreg felismerésének bolcsess égét,

A buddhista tanok meg rzésJnek és továbbadásának

felel sség" u .rrienk _ uro|.é,akiknek hittik van ezekben

atanokbun-.E,tpedigaBuddhairántérzettvonzdá-sunk és tisztelettrnk a?apozzameg, Ha mi magunk nem

tesztink semmi építt, csak várjuk, hory mások tegye-

22 Á meditríció szakaszai

nek, akkor természetesen semmi sem lehetséges. Elslépésként saját elménkben kell kifejlesztentink azokatapozitív min ségeket, amiket a Buddha tanított. Aztán,miután megfelel, en megfegyelmezttik elménket, re-ménykedhettink, hosy segíthettink mások elméjénekmegfegyelmezésében is. A nagy Congkapa8 egyértel-mííen kimondta, hogy azol<nak, akik nem fegyelme ztékmeg onmagukat, szinte semmi esélpik nincs másokmegfegyelmezésére. Ácsárja Dharm akirtlg nagyon vIIá-gosan fogalmazta meg ezt az elvet:

Ha a módszer homályos Ineked],A magyarázat természett l fogva nehéz.

A bódhi szatvrák, akikben ez a szándék munkál, vég_s célja, hosy elérjék a megvilágosodás állapotát. Ennekérdekében olyan gyakorlatokat végeznek, amelyek fel-számoljákaz elmére ható zavaró érzeImeket.Ezzel .syid ben szellemi felismerések megélésére is torekszenek.Kovetkezésképpen a bódhi szatwák a folyamat soránmegszabadulnak a benntik lév negatív min ségekt 1,

a pozitívakat pedig kimiívelik magukban, és így képesséválnak rá, hogy segítsenek más érz lényeken . A Kom-mentórok (Dignóga'o) Á hiteles gondolkodós kiz.lonata"círníí munkdjdlloz így ír:

Az egytittérz k minden eszkozt megragadnak,hogy enyhítsék az élok szenvedését.

Ezért nektink, akik hisztink a Buddh a tanításalban,mindent meg kell tennrink, hogy kifejlesszrik magunk-ban az erényeket. Ez nagyon fontos. Es f leg ebben a

mostani korszakban, amiko t aztláthatjuk, hogy a Budd_

ha tanításai elkorcso sultak. Mi, tibetiek fennhan gon ágá_

lunk a kínaiak ellen, és|<ritizáJjuk ket, amiért pusztítást

vittek véghez otszágunkban. A lényeg azonban az,hogy

a buddhi"-.r, koveioikent minden kórulmények kózott

tartanunk kell magunkat ennek alapelveíhez, A tanítá-

sok csak akkor érik el céljukat, ha belátjuk a gyakorlás

el nyeit, fegyelm ezettekmaradunk, és pozítív átalaku_

lást indítunk e! a szívinkben. Nem így, mint az egyéb

témákró I sz I el adásoknál, amelyeke t azétt hallgatunk

me$l hosy otleteket nyerjtink és információhoz jussunk,

T alánmost azt kérdezitek, mik az ismérvei ery ígazi

Dharma gyakorlónak. A gyako rlat a tíz nem erényes

cseleked"iiot való tart zkodás etikai elvével kezd dik,

Pontosan kell azonosítanotok a test, abeszéd és az elme

minden negatív tényez jét, és meg kell értenetek ezek

ellenszer ei|.E rel az alapvet tudással az ember elhagy_

haila az olyannegatív cselekedeteket, mint a lopás, aha_

zugságés így tovább, és gyakorolhatja az színteséget,

u t a*rséget, és a tobbi erényes cselekedete,t, A felszen_

teLt szerzeteseknek és szerzetesn knek a kolostori rend-

szabáIyokat ke1l kovetnitik. Ezek megszabják, miként vi-

seljék a szerzetesi" ruhát, horyan kommunikáljanak má_

sokkal és így tovább. s t, még arra vonatkoz an is

kapnak utasítást, hogy hogyan nézzenek más emberek-

re, és hogyan szólítsák meg ket,

ADharmagyakorlóegyiklegffbbkihívása,hogymi-ként álljon .ilá zavat érzelmeínek, és végs soron mi_

ként szabadítsa meg magát t liik. Ennek nehézségét az

az egyszerii ígazsag oko,za, hogy ezek a zavar érzeLmek

Bevezetés

I

]

I

ilill,i |,]

24 Á meditóció szakaszat

a kezdetek kezdetét I fogva mindenféle szenvedéstokoznak nektink, embereknek. Ha valaki megtámadbenntinket, vagy ellenség rildoz, kiabálni és sírni kez-dtink. A krils ellenség ek azonban, Iegyenek bármilyenkegyetlenek is, csupán egy életen át vannak ránk hatás-sal. Ezen az éIeten tril nincs hatalmuk feletttink. Más-részt azonban, a romb oI érzelmek a mi bels ellensé-geink, amelyek eg7értelmiíen képesek katasztr fákatokozni a kóvetkez éIeteinkben is. Valój ában ezek a milegrosszabb ellenségeink.

A Dharma gyakorl igazt pr báját épp ezért ez adja:ha zavaró érzelmei sz n ben vannak, akkor a gyakorlathatásos. Ez az igaz gyakorló azonosításának legfibb kri-tériuma, és nem az,hogy mennyire tíínik szentnek ktilsmegjelenésében. A meditáci céIja nem más, mint hogycsokkentse az elme káptázatait, és végs soron gyóke-rtiknél foguu teljesen eltávolítsa ket. AzáItaI, hogy ta-nulmányozza és gyakorolja a tanítás mély és hatalmasaspektusait, a gyakorló, aH egyre jobban belemerul azéntelens égr lvaló meditáci ba,"égtil megérti a valóságot.

Nektek, akik a tanításokat hallgatjátok, alapvet enfontos ismernetek ennek hatékony eszkózeit. Ehhezmentessé kell válnotok a hallgató (akit egy edényh ezha-sonlíthatunk) három hlbáját 1, és ki kell fejlesztenetekmagatokban a hat kedvez szándékot. A hibák kózul azels az, ha így hallgattok, minth a egy fejjel lefelé fordí-tott edény volnátok. Ilyenkor fizikaíIagtalánjelen vagy-tok a tanításokon, mentális afl azonban valahol egészmáshol jártok. Vaglris, amikor valaki tanít valamit nek-tek, egyáItalán nem hallgattokrá. Nem érdekel bennete-

Beoezetés 25

ket, amit mond, és meg sem halljátok, E,z^lythvánvalóan

r',,gy akadálya'u ,unu|ásnak, amit el kel1 hárítanotok,

h"gy teljes figy.l._mel és érdekl déssel vehessetek részt

a tanításokon.Amásodikhiba,harigyhallgattok,minthalyukakkal

teliedénylennétek.Ilyenkor,nohaodafigyeltekataní_tásokra, ,r.* jegyzttekmeg a tartalmukat, Ez afudatos*

ság és n "*Ieiirret

hiányit jelzt,A Dharma gyakor|ás1

ur:, 1rírnti, hory kepesnek Éell lennetek tanulni abból,

amit hallottatJL. x"- id toltés, mint például a mese_

hallgatás. A tanítások ritmutatást adnak nektek artanéz_

,o., togyan élhettek értelmes élet.., :, alakíthattok ki

*.gr.i"t hozzááIlást a dolgokh o,, Epp ezért, ha azt

sze"retnétek, hogy hasznotokra váljanak, tudatosan meg

kell tartanotok ák.. A tanulás minden folyamata során,

legyen azhallgatás, olvasás stb,, teljes figyelemmel kell

lennetek, és tírekednetek kell rá, hogy meg|egYezzétek

a tanítások tartal mát. Ha az érdekl désetek nem teljes,

éscsakféligfigyeltek,azinÍormációknakcsupána_felétfogiátok -.giJg"y ezní,és csupán csak rovid id re, Hogy

ne így l.gy..r, .TLU gondolÉodnotok azon, amit hallot-

tatok, írjra meg rijra, É,lehet vé tesit, hogy a tudás hosz-

szí id r. l"i.rá maradjon a fejetekben. A tanítások

megsegyzésének másik m dszere avita, amin a klasszi-

t ", "iia"ó

iskolák is alapulnak,

A hallgató harmadik hibája a motivációval kapcsola_

tos, és u horhasonlítják, amikor egy edénybe mérget

ontenek. A tanítások hallgatása kózben el kell kertilno_

tok a csalárd indítékokut. Mirrden cselekedetet, de ktilo_

nosenaDharmagyakorlást_aszentszóvegekhal\gatá_

ll


sát és olvasását - csakis j szándékir indítékkal végezzntek.Igyekezzetek irányításotok alá vonni a fegyelmezetlenelmét, és fokozatosan torekedjetek a buddh aság állapotafelé, hogy minden érz lény javát szolgáIhassátok. Ovaintelek benneteket attól, hogy a Dharma tudást más tu-dományokhoz hasonlóa n pusztán megélhetési célokraakarjátok használni.

Most pedig engedjétek meg, hosy rátérjek a f té-mámra, Kamalas íIa Á meditóci szakaszai cimíi míívére.A szerz végtelentil jó volt Tib ethez. A nagy Congkapatiszteletre méltó tudósként emlegeti, nem érdemtelentil.A sok szoveg koztil, amiket írt, ajelen m és Á kazaptmegail dgítós a a legtobbre tartott.

Á meditdció szakaszai átadási rwonala igencsak ritka.Tibet kazép- és délnyugati régióiban az átadás nem voltszéleskór . Elszigetelt helyeken talán ismerték. KhunnuIámaTendzin Gyalcen Khámban kapta meg a tanítást,majd továbbadta Szerkong rinpocsénak. Akkoriban énnem jutottam hozzá a tanításhoz,jóllehet szerettem vol-na.Ugy gondoltam, hog,y mivel a szóveg nem tul hosz-szít, nem gond, ha kés bbre halasztom. Helyette olyan,más fontos értekezésekkel kapcsolatos tanításokat isy.-keztem megkapni, mint például Puton Rincsen D-p"Nr1! magltarózat a Kólacsakrríróll2 címíi m íve, a Kóla-csakra dsszefoglaló tantrdja, és a hatkotetes Magyardzatoka Makuldtlan Fény cím nag! kommentdrokhoz.

Epp Svájcban voltam, amikor kaptam egy távíratot,hosy Szerkong rinpocse eltávo zott, Jongzin Ling rin-pocse pedig gyengélkedik. Belém nyilallt a felismerés,hogy nlgy árat kell fizetnem, amiért nem ígyekeztem

megkapn i Á meditdció szakaszarual kapcsolatos tanításo_

kat. szomorír voltam, és a veszteség étzése gyotort.

Ezekután minden lámát Iés gesét 1 arról érdekl dtem,

hogy ki viszi tovább az ítadás vonalát. Egyszer aztán,

amikor Bodh Gajábanl3 jártam, találkoztam a szákja

ap áttal, Szangy e Te ndzi nnel. Elm o ndta ne ke m, ho gy

kupor. tanításo kat Á meditáció szakaszair I egy óreglá_

mito:,Khámból,akiLhászában jártzarándoklaton,Azt

gondoltam, hogy mivel Khunnu Lámarinpocse is Khám-

ból kapt ^

u ruu]irásokat, ez avonal ugyan az, így megbíz-

hatok a tanítások hitelességében,

Korábban, ha rij szoveg.k tu.r,r\mányozásába kezd_

tem, mindig kikériem Jongzin Ling rinpocse tanácsát.

Ekkor ^roibun

már nem élt. Tiszteletre méltó Gen

Nyima viszont szintén Bodh Gajában tartzkodott, ve-

1.^ "gy

id ben. ígyhátelmondtam neki, mire késztilok,

és kikértem a "a!r"e "yet.

Aldasát adta . így tortént,

hogy a szakja apát7a, Szanye Tendzin átadta nekem

a tanításokat. N"gyon boldog voltam és szerencsésnek

ér eztemm a gam a I' "rp e d i g auto m ati ku s a n me gszab adí_

tott a lelkifuidalás terh ét I. Ez a szaHla apát igen ismert,

és nagy tiszteletben á11 a szakja kOrokben, Manapság

u ,ryol-.*nas éveiben jár, Ahogy tudom, a szóvegr 1 nin-

csenek írásos ^^gyîloatok;

én legalábbis nem ta1álkoz_

tam veltik. A ""8y

Congkapa hosszaniézbelle Áz tjs_

wény naJ! allomásai címíJ míívében , ezétt gondolom,

rr"sy idáis |esz,ha ebb 1 a forrásb I egészítem ki a sa_

ját magyarázltaimat," Kaáalasíla csodálatos szolgálatot tett a Buddhatarta,

irr"k. Alh"t"tos és j szándékír torekvésével tokéletes

Beaezetés

28 Á meditdció szakaszai Be,uezetés 29

ha taníto tta.Igy a Buddh a tanai t rlragyo 1ták az alafltas

és hamis nézeteket, amelyekaztán maguktól elsorvad-

tak. Ennek a drág a szóvegnek ktilonleges karmikus kap-

csolódás avaflTibethez, aH Országához.Egyértelmri tehát, hogy a szerz , Kamalasíla végtele-

ntil kegyes és jó volt a tibetiel<hez. A torténelem azon-

ban azt mutatja, hogy a tibeti nép ahelyett, hogy megfe-

lelr en láfejezte volna háIáját, elkovetett néhány hibát.

Tortént néhány keresetlen incidens. Ha máshogy néz-

z:drk, élhettink a tibeti mondással: ,,Ahol a Dharma ki-vírágzlk, az órdóg sem alsz7k." Hosy jól megalapozottvllágíés vallási íntézmények jojjenek létre Tibetben, 8u-ru rinpocse megteremtette a feltételeket és megáldotta

a kórnye zetet. De még ezekben az id kben is akadtak

emberek, akik akadáLyozták mindezt. S t, néha még

mintha maga a \<lráIy sem tartotta volna be guru rin-pocse kéréseit.

Szomorri eztlátní. De peísze, másképp is nézhetjiik.

A buddháknak és a bódhíszatvráknak egyetlen dolgukvan: az érz lényekért tevékenykedni. Avalokitésvara19

például krilonleges módon kot dik Tibeth ez, és nagyon

sokjót tett velrinkszámos élete során. Mi, tibetiekazon_ban még most is végeláthatatlan problémákkal néztink

szembe. De ki kell tartanunk. A nemzetkózi he|yzet

képlékeny és folyton válto zlk. Az ígazság támogatókra

1e1, és azígazságdrága.Mára sikertilt megfelel alapok-

ra helyezntink a jov nket. Mindannyiunknak szorgal-

masan kell munkálkodnunk, hogy betoltstik személyes

ktildetéstinket ebben az éIetben, és a kovetkez kben,mikozben ugyan rgy figyelmet kell szentelnrink a kózos-

alapot teremtett atanításoknak azid alatt, amígTibet-ben élt. A vallásos érzriletíí tibeti l<tráIy,Thriszon8 De-cen15 hívta me8 Sántaraksita16 ácsárj'á,t és guru ,i.rpo-csét, azazPadmaszambhavát.7. Ez a három nagyszer ,

ember végtelenril kegyes volt Tibet havas f tdjéh; z. Azkózb enj árásuknak é s egytittmííkodésriknek koszon-

het. , hogy létrejott az országban a buddhizmusnak .gyteljes váIfaja, amely magábanfoglalja atantrákat is. Sá;-taraksita ácsárja tisztábanvolt a veszéllyel, hogy féIreér-tik és felreértelmezik a f.i'oz ftát, ezért-.gh"gYt a,hogyilyen esetben forduljanak Kamalasílához. Á tortenelemarr l tanriskodik, hogy ezen okból hívták KamalasílátTibetbe , és így sztiletett meg Á meditdció szakaszai. Azels részvégén a szerz maga is említi, hosy ThriszongDecen szeméIyes kérésér e írta meg a szóveget.

A tibeti emberek érdekében, hogy -.g8"yókereztessekoztrik a buddhizmus tanait, u i^gy KÁalasíla voltolyan jó, hogy eljott Tibetbe . Á meditóció szakaszai há-rom része Tibetben íródott, és a kínai Hosangl8 volt azesylk katalizátoru. Általános fioz fiai elvei La, laptatartoznak, az azonbanbizonyos, hogy Hosang buddhis-ta szemlélettel kapcsolatos értel mezése téves volt. Ka-malasíla ácsárja azért írta meg ezt aszoveget, hogy meg-el zze ezeknek a téves nézeteknek a terjedését. PUUotl,láthatjuk, hogy azokban az id kben a tiszteletben állóemberek óriási fudományos és erkólcsi nagyságról tettektanl3bízonyságot. Kifinomult nyelve n cáfoIták a téves né-zeteket, és sosem ellenfeleik személyét támadták. Ehe-ly.tt tiszta és világos foglala tát adták a floz ftaí nézetek-nek, a meditációnak és a viselkedésnek , ahogyan a Budd-


ség érdekeinek. Megadatott nektink a szerencse, hogytanulmányozhatjuk ezt a nagyszer szóveget. Bolcs vol-na, ha magunkévá tennénk úrtmutatásait, és ezek alapjánm egvált ozatnánk az éle ttinket.

A buddhista tanítások szerint nagyon fontos apozitívhozzáállás kialakítása. Arra kérlek benneteket, hogyhallgassátok jó szándékkal ezt atanítást, és kozben gon-doljátok azt, hogy,,meghallgatom Á meditóció szakaszaikazéps ftszét a nagy Kamalas ílátóI, hogy elérjem a leg-fels bb buddhas ág állapotát, és javáralegyek minden ér-z lénynek ezen a végtelen világon." A test és az elmeminden cselekedetét els sorban a szándék határozzameg. Ezért minden oVan tett, amit j akarattal végeztek,az erényt és a boldogságot noveli, és hosszír távon abuddhaság elérésének okait gyarapítja. Másré szr I azon-ban, ha ajó és egészséges indíttatáshiányzik, akkor mé8alátsz lag spirituális gyakorlatok is járhatnak negatív ko-vetkezményekkel. Mivel a kozttik Iév határvonal na-

5yon keskeny, az embernek ktilonosen figyelnie kell erre.Ebben a szovegben a szerz mind a hinajána, mind a

mahájána osvényt tárgya\a. Kifejti a hagyományosbódhicsitta és ahat tokéletesség gyakorlásának módsze-rét, ktilonos tekintettel a nyugodt és megállapodott el-mére és a ktilonleges felismerésre. Azokkozriletek, akiknem ismerik a buddhizmus tanaít, és nem hallottak mégezeh l a módszerekr 1 és gyakorlatokról, próbálják megosszeftiggéseiben megérteni a szoveget, mert ez alapjánmás tanítások is konnyen érthet vé válnak a számul<ra.Ez a míí olyan, mint egy kulcs; megnyitja az ajt t a tob-bi nagy buddhista szóvegfelé.

1.fejezet

Ml Az BIME?

A mindentudás nem johet létre ok nélktil, mert ha így

lenne, akkor mindig minden mindentudó lehetne. Ha a

dolgok rigy torténnének, hogy nem friggenének vala-

mi mástól, akkor megkotés nélktil léteznének - és nem

lenne oka, hogy miért ne lehetne minden mindentudó.

Ezért aztán, mivel minden míikodó dolog csak alkal-milag létezik, mindennek szigorri oka van. A minden-tudás is azért ritka, mert nem létezik minden idóben

és minden helyen, és mert minden nem lehet minden-tudó. Ezért aztán egyértelmíien okoktól és feltételek-t l ftigg.

A szove g szerint a létez dolgoknak két típusa van:

azok, amik ál]andóanléteznek, és azok, amik alkalmilag.

Mi kóve tkezlka dolgoknak ebb 1 a másodikfajtá1ából -azokb I, amelyek egysz Léteznek, másszo r azonban

nem? Természetesen vet dik fel a kérdés. A kóvetkez-mény pedig nem más, mint hosy az átmeneti dolgokokoktól ftiggenek. A tény, hosy bízonyos dolgok csak

bizonyos id kben jonnek létre, igazolja az okoklétezé-sét. Hiszen, ha egyes dolgok csak ery id ben jonnek lét-


re, máskor viszont nem, az azt jelzi, hosy nem minden-t 1ftiggetlenril léteznek hanem más feltételekt 1 í.igg.-nek. Ezért minden olyan jelenség, amely egyes id kbenIétezík, máskor azonban nem, okok és feltételek ftiggvé-nle, amelyekb I szintén tobbfele van. Az okoknak pél-dáu1 olyan fajtáivannak, mint az anyagi ok, a kózvetlenok, a kózvetett ok, az egyenl áIlapot oka, a velejáró okés így tovább. Ugyanígy, a feltételeknek is tobb fajtájavan, például az objektív feltétel, az oki feltétel, az azon-nali feltétel és így tovább. Azok a jelenségek tehát, ame-lrk okoktól és feltételekt 1 fiiggenek, természettik sze-rint változékonyak; sosem maradnak meg egy helyen, ésnem állandók.

A feltételhez kotott jelenségek három kateg ríábatartozhatnak - egyrészt a forma, másrészt a tudat kate-g ríájába, aharmadik kategóriát pedig azoka dolgok al-kotják, amelyek az eI z kett kozril egyikbe sem illenekbele. A forma olyan aspektusokból tev dik ossze, mintaz alak, a szín és így tovább; ezek a szem számátaLátha-tók, és kézzel tapinthatók. A tudatnak nincs alakja, se

színe, és nem mérhet semmilyen fizikaí mértékkel,ehelyett természeténél fogva képes érezni és érzékelni.Az id , amely nem rendelkezik se alakkal, se tudatos-sággal, a dolgok harmadik kategó riájába tartozlk.

A mindentudó ttanszcendentális bolcses ség az a tu-datosság, ami mindent tud. A mindentudás min ségétnem lelhetjtik fel a foldben, a kóvekben, vagy a hegyek-ben. Olyasvalami áItaljon létre, aminek afeladata,hogyaldatában legyen a tárgyal<nak, ezéft nem is hozhatjalét-re semmi, ami híjánvan ennek a tudatosságnak. A min-

Mi az elme? 33

dentudás természetesen avégs cél, amely magában fog-

lal minden tokélete s s ége t, a feltételhez kotott j ele nségek

három kategóriájakaznl pedig a tudatéba sorolható.

A tudás és a megértés a tudat feladata. Amikor péIdá-

uI azt mondjuk, hogy ,,éítem" vagy ,,Iátom", és koz-ben keletkezik egy érzésiink yagy tapasztalatunk az

adott dologgal kapcsolatban, azt a tapasztalatot a tuda-tunk aktiváIja. Amiko í a szem tudatoss ágalátja a fizíkaiformát, azt mondjuk, ,,látom a formát", amikor pedigaz elme tudatoss ága megtapasztalja a boldogságot vagy a

fájdalmat, azt mondjuk, ,,boldog vagyok", illetve ,,fty" .

Ezért, amikor azt mondjuk, hogy ,,azt tapasztalom",

,,aztlátom", ,,azt hallom" és így tovább, a tudatunk a

cselekrr ágens. A tudást tehát a tudat miíkodteti.A tudato s ságok ktilonbo znek tudásuk hatókóréb en,

valamin t intenzitásukb an é s éle s s égtikb en. Nyilvánvalópélda az emberi tudatosság és az áIlati tudatosság kti-lonbsége. Azember érzékelése sokkal szélesebb koíí, és

a dolgok sokkal nagyobb váItozatosságát képes felfogni.Az egyes emberi lények tudatosságais ktilonboz7k, ta,nultságuk és tapasztalataik ftiggvényében - minél ta-nultabb valalá, és minél t bb tapasztalattalrendelkezik,annáItágabb a tudata. A tudás és a megértés olyan tuda-

tosság talaján vhágzlk ki, amely képes érzékelni a tár-gyait.Amikor a szrikséges feltételek teljesrilnek, a képes-

sége, hogy érzékehjen, megnovekszik, a tudás tárgyaínakhatókore kitágul, a megértés pedig elmélytil . Az elme

ezen azíton érheti el lehet ségei cs rcsát.

A mindentudás a teljes beteljestilése, vagy tokéletese-

dése az elme azon képességének, hogy érzékelje tárgyaít.

34 Á meditóció szakaszai

Mindentudó abban az értelemben, hosy mindent tud-hat, anélktil, hogy az id és a tér ktilonbségei akadályo-kat gordítenének elé. A mindentudó bolcsesség a tuda-tosságból sztiletik, és definíci szerint okok és feltételekteremtik meg. Ez aztjelenti, hogy még a mindentudóbolcsesség sem johet létre okok hiányában. Ha nem ezlenne a helyzet, és a mindentudó elme létrejohetne oknélktil, az aztjelenten é, hogy minden tudat mindentu-dó. Hiszen, ha a dolgok okok és feltételek nélktil jonneklétre, akkor vagy mindig létez knek, vagy nem létez k-nek kell lenniok. ,Ha a dolgok gy torténnének, hogynem ftiggenének más dolgoktól, akkor sehol sem titkóz-nének akadáIyba." Ez azt jelenti, hogy ha a dolgok rigyjonnének létre, hogy nem ftiggenének más okoktól vagyfeltételekt 1, akkor nem lenne logikus oka, hogy bárholis akadályb a itkózzenek. Mivel nem ez ahe\yzet, az a lo-gikus, hosy minden nem váIhat mindentudóvá. Ezétttehát a mííkod jelenségek bizonyos id kben létrejohet-nek, máskor pedig nem. Azid egy pontján, amikor amegfelel feltételek teljestilnek, kedvez tlen feltételekpedig nincsenek jelen, a tudatosság mindentudássá ala-kulhat, amely birtokában van a minden jelenséggel k"p-csolatos tudásnak.

Mivel a dolgok nem jonnek létre mindig és minden-hol, ebb I az kovetkezik, hogy okoktól és feltételekt 1ftiggenek . E, u"okoktól és feltetelekt 1 ftiggés ezenrend-szerében azoknak, akik el szeretnék érni a mindentu-dás végs gnimolcsét, meg kell teremtenitik a megfelelokokat és feltételeket - az okok teljes és pontos korét.Emellett az aspíránsoknak nagyon er sen kell toreked-

Mi az elme? 35

nitik céljuk elérésére . Ezért mondják hát a tanítások,hosy a mindentudás okokhoz és feltételekhez kotott.

Aszanga2} Á fudds kompendiuma címíí míívében ít ar-ró1, hogy az okozatok okok és feltételek révénjonneklétre. A feltételek fqtátt a kovetkez kben jeloli meg:

a rendriletlen feltétel, az áIlandótlan feltétel, és a lehet-séges feltétel. A korábban mondottak az áJlandótlan fel-tételre vonatkoznak. Ha azt kérdez.zik, hogyan johetlétre a mindentudás a tudatosságból, a lehetséges fel-tételér l beszéltink. A képesség, hosy tudatában legyen

atárgyal<nak, atudat velesztiletett min sége. A tudat ter-

mészeténél fogva tiszta és tudatos. Ez a min ség pediga tárgy aspektus ábanjelenik m $l amit befogad. A tuda-tosság eme attribírtuma tehát nem olyasvalami, amirijonnan jon létre más faktorok révén.

A kérdés tehát az, hogy miként tud ez a tudatossághatártalan hatókor vé nóvekedni és tágulni. A képesség,

hogy tudatában legyen a tárgyaknak, a tudat velesztile-tett min sége, Iéteznek azonban dolgok, amelyek aka-

dáIyoz-zákaz elmét abban, hosy megnyíljon a teljes tu-dás állap otára. A kovetkez kérdés pedig, hosy mikéntjonnek létre ezek az akadályok. M.g kell tehátvizsgáI-nunk, hogyan háríthaguk el ezeket. Ami a tudatosságotmegakadáIyozza abban, hogy udatában legyen atárgyá-nak, nem más, mint a tudatlanság, amely a valós |étezés

félreértelmezése, másképp fogalmazva a tudatlanság,amely egy széls ségbe, mégpedig a tárgyíasítás széls sé-

gébe esett.

Amikor tudatlanságról beszéltink, arra utalunk, hogya tudatosság vagy híján van valamely kedvez feltétel-

36 Á meditríció szakaszat

nek, vagy valamely kedvez tlen feltétel akadályozzabenne, hogy tudatában legyen a tfugyának. A tudatlan-ság számos ffitája koztil a legf bb a valós létezés félreér-telmezésének tudatlansága; ez az osszes t bbi gyokere,mondhatni gene rátora. Es egyb en ez a legf bb akadáIyís. Az elemzés ítján aría a kóvetkeztetésre kell jutnunk,hosy ez a tudatlanság olyasvalami, amit képesek lehe-ttink elhárítani és eltávolítani. Az elme defektusai els -sorban atudatlanság és az ebben rejl er miatt jonneklétre. M.8 kell vizsgálnunk és meg kell határoznunk,hogy a tudatlanság vajon elválasztható-e az elmét I,1I-lewe hosy véget lehet-e vetni a tudatlanságnak. A tu-datlanság ebben a jelentésében nem egyszeríi, butaság,hanem a valós létezés féIreértelmezése. Olyan elmét je-1o1, amely rendellenesen vagy rosszul fog|a fel tárgyát.Ezért aztán, ha ennek ellenpontjaként egy hibátlan és

pontos megértést fejlesztrink ki, képesek lehettink végetvetni neki.

Mind a tudatlanság, amely a valós létezés félreértel-mezéséb 1 fakad, mind ennek ellenpontja okokhoz és

feltételekhez kótott. Hasonlatosak abból a szempontból,hory kedvez korulmények kózótt novekedésnek indul-nak, kedvez tlen kortilmények kozott pedig elhalnak.Mi hát a ktilonbség ezek kozott? - kérdezhetnénk. Mi-vel a tudatlanság, amely aval slétezés felreértelmezése,olyan elmét takar, amely rosszul fosi" fel sqát tárgyát,nem fejl dhet végtelentil. Ennek pedig az az oka, hogynem kap valós támogatást. AzlLyen elme rossz, romlott,abban az értelemben, hosy az, ahogyan a tárgyát érzé-keli, ellentétes azzal, ahogyan atárgya a valóságban léte-

Mi az elme? 5/

zík. Az elme, amely az éntelenséget étzékeli,jó ellen-pontja ennek, ugyanis nem téved a tárgyát illet en.

Mondhatjuk tehát, hogy helyesen fogiu fel a tárgyát, amiazt jelenti, hogy az, ahogyan a tárgyát érzékeli, megfelelannak, ahogyan a tárgya a valóságb an létezlk. Es, mivelez flem egy téves érzékelés, valós támogatást kap.

Korábban említettem, hosy a tudatlanságnak, amelya valós létezés féIreértelmezése, véget lehet vetni. Ennekpedig az az oka, hogy a tudatlan elme nem éIvez támo-gatást, mint érvényes gondolkodás. A kétféle elme kóz-vetlentil ellentétes módon foga fel a tárgyát. Az elme,

amely a tárgya éntelen természetét érzékeli, hatásos el-lenpontj a a aldatlan elmének, a tudatlan elme tehátmeghaladható. Ez a módszer hasonlatos ahhoz, ahogyaz emberi szenvedés bármely aspektusa is csokkenthet ,

ha a megfelel lépésekkel tesztink ellene. A dolgok ter-mészete az, hogy a benntik rejl er lecsokken, ameny-nyiben ellentéte s tényez kkel állítjuk szembe ket.

Az elmét, amely aval ságot étzékelí, ttanszcendentá-lis tudatosságnak nevezik - ez az elme pozitív min sége.

Mint érvényes gondolkodás, támogatást élvez. Az elmetermészete pedig az,hogyha az ember pozitív min ség-

gel tolti me$l végtelen mértékben képes fejl dni. Ez-zel

ellentétben a test pozitív min ségei nem képesek végte-len mértékben novekedni. Ennek az az egyszerrT tény az

oka, hogy a test durva elemekb 1 éptil fel, ezek a durvaformájri min ségek pedig nem képesek végtelen mér-tékben novekedni.

Amikor azt mondom, hosy a tudatlan elme rosszvagy romlott, arr I beszélek, ahogyan félreértelmezi

]

I

I

3B Á meditdció szakaszai

a val ságot. Ebb 1 kovetkezik a kérdés: Mi a val ság?Hogyan értelmezi félre ez az elme a val ságot? Es mi-ben téves a felfogása avalósággal kapcsolatban? A valósIétezésval ságavary tiressége olyasvalami, amit logikairton kimutathatunk. Tokéletes és megingathatatlanokok léteznek a létezés tirességére, mi pedig meggy -z dhenlnk ezekr 1. Másrésztviszont nincs logikus móda valós létezés bizonyítására. A valós létezés az, amelymegjelenik egy átlagos, edzetlen tudat számáta. De halogikai vízsgáIat alá vetjtik, a valós létezést nem foghat-juk meg. Még ahétkaznapi életben is gyakran találunkellentmondásokat akózótt, ahogyan a dolgok t ínnek, il-lewe a ténylegesLétezési módjuk kozott; vagyis, ahogyana dolgok a valóságban léteznek, az kilonbozik att I,

ahogyan létezní tíínnek. Ez az elképzelés konnyen pél-dázhat : világi dolgokban ilyenkor mondjuk, hogy vafa-kit becsaptak vagy megcsaltak. A megcsalatás egy el-lentmondás nyomán jon létre, amely akózótt h zódlk,amilyennek a helyzet t nik, és amilyen valójában.

YizsgáIjuk hát meg aheLyzetjnket emberké nt! Az ái-latokhoz képest a mi elménk sokkal hatalmasabb. Ne-krink megvan a képességr.ink, hosy elemez.zrik, vajon 1é-

tez7k-e egy val ság alátszat szintje mogott, mikozbe n azállatok csupán azzal tor dnek, ami látszlk. Ez nagyonvilágos, olyannyira, mint hosy az egyes emberek ktilon-bOz mentális képességekkel rendelkeznek. Ha kóze-lebbr 1 megvizsgáljuk, sok, általában érvényes gondol-kodónak tartott elme is téved egy mélyebb értelemben.Ajelenségekvalós létezése tehát nem egyezíkmeg azzal,amí ezeknekaz elméknek feltárul. Rendszerint máshoglr

Mi az elme? 39

&zéke\jnk a valós ágot vagy rirességet, mint ahogy való-jábanlétezík. Ahogyan mí érzékeljuk az allandótlan dol-gokat, például a hegyvonulatokatvagy aházakat, az nem

felel meg ezek valós létezésí m djának. Néhány ilyendolog évszázadok, s t évezredek óta létezík. A mi el-ménk pedig ugyanirgy étzékelí ket - tartósnak és á1-

landónak, olyannak, ami nem fogékony a pillanatnyiváItozásra. Ugyanakkor, ha atomi szinten vizsgáljukezeket a tárgya\<at, azt találjuk, hogy minden egyes pilla-natban szétesnek és irjra osszeállnak; pillanatnyi valtozá-son mennek kereszttil. A tudomány is aváItozás hason-1ó mintá zatát írjale. Ezek a tárryak szllárdnak, állandó-nak és tartósnak tíínnek, valós természettik szerintazonban folyamatosan váItoznak, és egyetlen pillanatrasincsenek nyugalomban.

]

2.fejezet

AZ ELME KIMŰVBIÉSB

A tanulás, a tudás megszerzése alapvet fontossáry. A"elme fejlesztése nem más, mint megismerési foIyamat.A buddhizmusban ez a megismerés, azaz a meditáci azelme pozítív átalakulását, varyís negatív min ségeinekeltávolítását és pozitív min ségeinek meger sítését jelo-li. A meditáció által képesek lehettink rg1, fejlesztení azelménket, hogy rossz tulajdonságai fokozatosan elma-radjanak, jó tulajdonságai pedig el jojjenek és megnove-kedjenek. Altalab an kétféle meditáci r lbeszélhettink:analitikusról és egyhegyíir I. Az els nél a meditálóelemzési folyamatnak vetí aIá a meditá ci tárgyát, mi-kózben írjra és jra megpróbáljamegismerni. Es, amikoregy j adagbízonyosságot nyert a meditáció tárgyávalkapcsolatban, egyszer en csak rákoncentráI az elméjé-vel, további elemzés nélktil. Az analitikus és osszponto-sító meditácí ilyen elegye hatékony technika, amely áI-

tal megismerhet a meditácíó tárgya, ily módon pedighelyesen fejleszti az elmét.

Fel kell ismerntinkaz elme fejlesztésének fontosságát.

Ez abb I az alapvet tényb 1 fakad, hosy természenink-


t l fogva mindannyían boldogs ágra vágyunk , a szenve-dést pedig el szeretnénk kenilni. Ezek tetmészetes em-beri tulajdonságok, nem kell ket megteremtentink. Ezavágy nem rossz. A kerdes már csak az,hogy miként ér*jtik el a célunkat,hogy megteremtstik a boldogságot, ésenyhítstik a szenvedést? A tanul ás f céIja például éppez: elérni a boldogságot és elkertilni a szenvedést. Mi,emberek, azért kiizdjiik magunkat végig a tanulás folya-matán, hogy sikeres és értelmes élettik legyen. A tanulásáltal novelhet a boldogság, és csokkenthet a szenvedés.A tanulásnak számos formájalétezik; ez,zel egyritt alap-vet en mind ama szolgáI, hogy fejlessze és átform áIja azelmét. Az elme hatalommal rendelkezik a test és a be-széd felett, épp ezért a test és a beszéd fejlesztésének isaz elménél kell kezd dnie. Másképp mondva, mindenflzlkaí vagy szóbeli fejl désh ez és átalakuláshoz eI szóris motivácíóra van sztikség. Az elme lála az efféIe fej-lesztés el nyeit, és felkelti az érdekl dést iránta. Az eI-me fejles ztésének céIja, hosy értelmessé tegye az éleain-ket. A folyamat során számos rij dolgot tanulunk, és ké-pessé váIunk érzékelni és azonosítani a hibákat, amelyekelhárításra vagy javításra szorulnak. Most pedig az a fel-adatunk, hogy felfedez.zikazokat az eszkózóket és mód-szereket, amelyek képessé tesznek benntinket arra, hogyelhagyjuk mindazt, ami rossz, és megteremtsrik a ked-vez korulményeket elménk átalakulásához. Ez nagyonfontos. A mindennapi életben a tanulás segít, hosymegtaláljuk a szrikséges és kedvez feltételeket a bol-dogság eléréséh ez. A folyamat során pedig azoktóI a té-nyez kt l is megszabadulhatunk, amelyek nyomor rsá-

Áz elrne kim velése 43

gossá teszik az éIedinket. A tanuláss aI tehát az a cé|unk,hogy boldoggá és értelmessé tegnik az élettinket.

Ha társadalmi szempontból tekinttink az élettinkre,a tanulásnak létfontosságri szeíep jut. Az, hogy hogyanboldogulunk egy helyzetben, attóI ftigg, miként bánunktesttinkkel, beszédtinkkel és elménkkel. Es, mivel az eI-

me a fónok, ennek fegyelmezettsége alapvet en fontos.Az éIetben a boldogság és a szomoruság az elme intelli-genciájának fokától fiigg. Ahogyan azís az elméb 1fa-kad, hogy hogyan érintik ezek a tapasztalatok az éIetin-ket. Amit testtinkkel, beszédtinkkel és elménkkel a je-lenben teszrink, jovObeli állapotunkat is meghatározza.trz pedig a mentális beállítottságunktól ftigg. Ha helyte-lentil hasznáIjuk mentális kép e s s égeinket, hib ákat kóve -

ttink el, és el kell szenvedntink ezekkellemetlen kóvet-kezményeit. Másrésztvíszont, ha tigyesen használjuk el-ménk lehet ségeit, pozítív és kellemes eredményeketértink el. Elménk állapota, és az, ahog5,an a ktilonbozdolgokat érzékeli, nagymértékben hatással van ránk.Egyes emberek olyan jól képesek irányítaní az elméjtiket,hogy kevéssé érintik meg ket a kudarcok vagy a rosszkonilmények. Ez nagyszeríen példáz-za, miért olyan fon-tos az elme megszelídítése és fejlesztése.

Miután meggy z dttink az elme felesztésének fon-tosságáról, feltehetjtik magunknak a kérdést, hog,y mi isval jában az elme. A legtobb ember erre írgy felel, hogyelkezdi vakarászni a fejét, majd az agyára mutat. Avá-lasz részben helyes is, hiszen speciálisan az emberi elmé-

Ibeszéltink. Az emberi elme nem létezlk ftiggetlentilaz emberi testt 1. A tudatosságot, amely az emberi test-

44 Á meditríció szakaszat

tel á11 viszonyban, emberi tudatnak nevezz'Jk. Azt a tu-datosságot pedig, amely az áIlati testtel á|I víszonyban,áIlati tudatnakhívjuk. Azemberi elme vagy tudat, ami-r lbeszéltink, val jában nagyon sok elméb l áI - ewe-sek kifinomultak, mások durvák. A durvább típusokolyan érzékszewel<hez kapcsolódnak, mint a szem, sokpedig láfejezetten az aggyal á11 osszeítiggésben. Nyil-vánval , hosy ezeka ktils bázisok yagy tényez kelen-gedhetetlenek a tudatosság létrejottéhez. Bármely elmef oka azonban a tudatosságot megel z pillanatban ke-resend , amely természetét tekintve a tisztaságot és azéberséget képviseli. Ezt nevezik azonnali feltételnek.

Arjadéva2l Négyszdz aersszak cím míívében ejt sz tarróI a logikus kovetelményr 1, hogy a tudatosság oká-nak rendelkeznie keII az átalakulás lehet ségével, illeweatísztaságés éberség természetével. Másképp a tudatos-ságvagy sosem jonne létre, vagy mindig létrejonne, aminyilvánvalóan nem fogadható el. Egy cselekedet hatása

nyomot hugy mentális tudatosságunkon, ennek eredmé-nyeképpen pedig képesek lesztink visszaidézní a tapasz-talatot, hónapok, évek, s t évtizedek mírlva. Ezt nevez7k

a rejtett lehet ség felébredésének. Ez a lehet ség a tu-datosság folytonossága révén adódik tovább, és aminta megfelel feltételek teljestilnek, a múrlt látens lenyo*mata a felszínre jon. Ezért beszéltink arról, hosy rejtettbenyomásokat ébreszttink fel, hozunk eI eI z életek-b 1. Ugyanakkor az elme és az agy viszonyával nem ír-hatjuk le maradéktalanul az ilyen rejtett lehet ségekfinom aspektusait. Ha megértjtik ennek a rejtett po-

Áz elme kim aelése

tenciáln ak a fogalmát, jobban értékelhetjtik az éIetet, és

a világegyetem folytono s felépiilését é s széthullás át. Még

néhány ályan kétségtinkre is váIasztkaphatunk, amelyek

az emberi gondolkodással ,babonákkul, és az elme egyéb

kivettilé s ével kapcsolato s ak.

A buddhísta fioz fla nagyon tisztán fogalmazza meg

az ítmltatásokat és módszereket, amelyek áItaJ, elérhet

a mindentudó elme, az elme legmagasabb szint(i,lehe-

t ségeinek és erejének teljes beteljesrilését képvisel mi-

n sége. Hosy beérleljrik a mindentudó elme legvégs

gytimolcsét, ki kell fejlesztentink teljes és helyes okait_

Áhogyun aíía is tigyelntink kell, hogy betartsuk a fej_

lesztés pontos sorrendjét. A szóveg így ír err 1:

Ezek koztil az okok és feltételek koztil is a helyes és teljes

okokat kell kifejlesztenetek. Ha a íossz okokat kezditek

gyakorolni, hiába dolgoztok keményen és hosszu id n

át, nem érhetitek el a vágyott célt. 0lyan lesz, mintha

egy tehén szarvából akarnátok tejet fejni, És ugyanígy

nem érhettek el eredményt, ha nem teremtitek meg aZ

osszes okot. Ha például a mag, vagy bármely más ok

hiányzik, akkor az eredmény, vagyis a csíra és í9y to-

vább, nem jon létre. Épp ezért azoknak, akik egy bizo-

nyos eredményre vágynak, ennek teljes és hibátlan

okait és feltételeit kell megvalósítaniuk.

A teljes és hibátlan okok megvalósítása mellett alap_

vet en fontos, hosy az okokmegfelel sorrendjében fej-

lessztik az ehmét, mert csak így képes tágulni, és elérni

a mindentudást. Ha fenséges étket akarunk készítení,

nem elég csak osszeválogatnunk a sztikséges hozzával _

45

]


kat. Azt is tudnunk kell, milyen sorrendben adjuk hoz-zá akulanbóz alapanyagokat, például az olajat, a ftisze.reket é, így tovább, hosy elérjtik akivánt ízt.

Most talán azt kérdezitek: ,,Mik az okai és feltételei amindentudás végs gyrimolcsének?" Én, aki olyan va-gyok, akár egy vak, talán nem vagyok abban a helyzet-ben, hogy ezt legymagam]elmagyarázzam, épp ezérIBuddha szavait fogom idézni, ahogyan fogalmaztameg a tanítványainak megvilágosodása után. Azt mond-ta: ,,Vadzsrapáni, a Titkok ura, a mindentudás transz-cendens bolcsessége a7 egyrittérzésben gyókerezik, ésegyetlen okból ered - az onzetlen gondolatból, a bód-hicsitta ébred elméjéb l, és a gyakorlati eszkozok to-kéletesítéséb l.

Itt Kamalasíla a Buddha szavaít idézí, és megadjaa mindentudás elérésének pontos okait és eszkó zeit. Aztmondja, hosy mindenkinek, aki érdekelt a mindentu-dásban, gyakorolnia kell a bódhicsitta ébred elméjét,amely az eg5ruttérzésen alapszík A gyakorlatot a hatto kélete s s éggel kell m eg támo gatni, ktilo no s tekintettela nyugodt és megállapodott elme és a ktilonos felismerésegységére. Ezért hát a gyakorlat m dszerként és bol-csességként ismert aspektusaira rigy kell tekinteni, mintamelyek láegészítik egymást, és egymást ó1 elváIaszt-hatatlanok. Ebb, 1kovetkezikazis, hosy az egyuttérzésa Buddha tanainak gyókere, és az ósszes tanítás , tartoz-zon akát a kis ,3thozvagy a nagy thoz, az eglruttérzésenalapszík.

3.fejezet

EcvütrÉnzÉ,s

Egyrittérzést l hajtva, a bódhiszattvák minden érzlény megszabadítására eskrisznek fel.

Az egyuttérzés alapvet en fontos a spirituális fejl déskezdeti, kózéps és végs szakaszaiban is. Ezzel a kóz-ismert tanítással osszhangban a bódhis zat6rák, vagyisazok a nagy lények, akiket er s egytittérzés hajt, aríaesktisznek fel, hogy minden érz lény j llétéért elérika mindentudás állapotát. Ez az elhatáro zás abódhicsittaébredése, amely nem más, mint az eg5ruttérzésb 1 faka-d ónzetlen gondolat.

És, miután legy zték énkozpontu szemléletriket, buz-gón belevetik magukat az érdemek és felismerésekmegszeízésén e k nehéz gya korl atába.

A bódhicsitta ébred elméjének ereje áItalmegkapjáka bódhis zatnrák tanítását, amely magában fogla\a a hattokéletességet, mikozben nem kérdezik, meddig tart be-telj esíten i azokat Kovetkezésképp fokozatos an képes sé

]

j


válnak , hogy hatalmas érdemeket és tudást gy jtse-nek, ktilonosebb er fe szítés nélktil.

Miután ráléptek ennek a gyakorlatnak az utjára, bizo-nyosan sikertil érdemeket és felismeréseket gy jtenirik.Az érdemek és felismerések elnyerése pedig olyan,mintha magát a mindentudást tartanánk a tenyerrink-ben. Ezért, mivel az egytittérzés a mindentudás egye-dtili gyokeíe, a kezdetek kezdetét l ismenetek kell ezta gyakorlatot.

A szerz itt ,gy fogalmaz, hogy az eg5ruttérzés azegyedtili gyokere, vagy alapja a mindentudásn ak. Az,,egyedtilí" sz hangs lyozza, hogy az eg5ruttérzés alap-vetr en fontos oka a mindentudásnak, de nem zár láegyéb okokat és feltételeket. Azt a pontot emeli ki, mi-szerint az egyittérzés sztikséges feltétel, hiszen nélktilea mindentudás nem érhet el. Ugyanakkor, ha csupá n aze gytitté r zés elé g vol n a, a ko rább i ál7ítás, m i s ze ri n t f ejle sz-teni kell az eg5ruttérzést, a bódhicsitta ébred elméjét, ésa gy akorlati m ó ds zer eket, elle ntm o n d ásb a titkó zne.

A tókéletes dharma kivonatában a kovetkez t olvashat-juk: ,,Ó Buddha, egy bódhiszattvának nem kell sok gya-korlatot végeznle. Ha a bódhiszattva megtelel en tartjamagát egy dharmához, és azt tokéletesen elsajátítja,akkor a buddha osszes min sége a kezében van. És, hamegkérdezitek, mi ez a7 egy dharma, hát nem más,mint a nagy egytittérzés. "

Itt a Buddha er,ósen hangs rlyo zza az egylttérzés fon-tosságát. Az egytittérzés alapján teremthet meg a bód-

Egltt)ttérzés 49

hicsitta ébred elméje, valamint az, hosy az ember a

b ó dh i s z attv ák c s e le ke d e te it magáév á te gy e, é s ezáItal eI-

érje a megvilágosodást. A tételb 1 kovetkezik, hosyegytittérzés nélktil nem lehettek képesek megteremtenia bódhicsitta legfels bb ébred elméjét, amely el bbretart másokat onmagatoknál. Enélkril az ónzetlenhoz.zá-állás nélktil pedig lehetetlen a bódhiszatwák mahtlánatetteit, például a hat tokéletességet gyakorolni. Es, hanem kovetitek ezt az utat, nem érhetitek el a buddhaságmindentudó állapo tát. Ezért olyan fontos az egyuttérzés.

A buddha az, aki már elérte minden onos célját, de ugydont, hogy mindaddig megmarad a lét korforgásában,amí9 élnek érz lények. Ennek az a7 oka, hogy óriásiegyrittérzés munkál bennrik. Nem lépnek be a nirvánavégtelen boldogságába, mint a hallgatók. Mivel els -

ként az érz lények érdekeit nézik, ugy menektilneka nirvána nyugalmas mened ékéb l, mint egy égo ház-bol. Ezért egyedtil a hatalmas egytittérzés a buddhákmeg-nem -ál l apodott22 n irvánájának e l kerri l hetet l en oka.

Az egyuttérzést nagyon sok szoveg magasztalja, és

nem lehet eléggé hangs rlyozni a fontosságát. Csandra-kirtí23 is sokszor dicsérte, mondván, hogy elengedhetet-len a megvilágosodás felé vezet osvény kezdetí, kózép-s és végs szakaszain.

Kezdetben a bódhicsitta ébred elméjét teremtjtikm $l amelynekaz egytittérzés a gyokere, vagyis alapja.A hat tokéletesség gyako rlásalétfontosság r, ha abódhi-szatvra el kívánj a érní a végs célt. A kazéps szakasz-ban az egpttétzés ugyanilyen fontos. S t, még a megvi-

ii

50 Á meditáció szakaszai

lágosodás után is az egytittérzés az, amely ar::a ósztónzia buddhát, hogy ne maradjon meg az t kielégít nir-vána boldog áIlapotában. Ez a hajt er teszi lehet véa buddh a számára, hogy belépjen a meg-nem-állapodottniwánába, és léttehozza az ígazságtestet, amely a sajátcéIjánakbeteljesítését jeloli, és a formatestet, amely pe-dig a.m ás ok sztiks égleteinek b etelj e síté s é nek szimbólu -ma.Igy, az egyuttérzés erejével, a buddhák megs zakitásnélktil szolgáIják az érz lények érdekeit , amíg csak vllágavllág. Ebb 1látszík, hogy a bódhicsitta ébred elméjea végs állomás elérése után is lényeges marad. Kama-lasíla utalása a másik szovegre, Csandrakírti tollából,meger síti ennek a tételnek az ígazságát, és segít, hosymég jobban meggy zze hallgatóságát.

A buddhista hagyományb an a flloz fiai nézeteke t áI-talában nem csupán nagyía becstilt szovegekkel kellalátámasztani. S t, valój ában az embernek els sorb an alogikára és érvelésre kell hagyatkoznia, hosy hitet ésmeggy z dést nyerjen afiozóftairánt. A tudás tfugyaitnagy vonalakban a kovetkez képpen csoportosíthatjuk:nyilvánvaló jelenségek, részben rejtett jelenségek és tel-jes mértékben rejtett jelenségek. A nyilvánvaló jelensé-gek létezé s é n e k bízo nyítás ához ni n cs s ztiks ég 1o gikára.Mivel ezeket kozvetlentil megtapasztalhatjuk és meg-érthetjrik, ísy meg is bizonyosodhatunk a létezéstikr 1.

A részben rejtett jelenségekr l nem bízonyosodhatunkmeg kozvetle n tapasztalás ítján, ezért ezeklétezését Io-gikával kell aJátámasztanunk. Az elem zés tárgyát így ta*pasztalaton alapuló kovetkeztetés í!án ismerhetjtikmeg. A cél eléréséh ez tóbb érvelési rtvonalra is sztiksé-

Egllt)ttérzés 51

g,rrk lehet. Azok, akik még a megértés kezdeti fejl dé-si szakaszábanvannak, talán nem képesek rá,hogy teljes

mértékben rej tett j elenségeket pusztán logikai rton vízs-gáIjanak meg. Az Llyenjelenségeket pusztán tapasztalatalapján sem bizonyíthatjuk. Ez az a pont tehát, ahol a

nagyíabecstilt és hiteles szovegekre kell hagyatkoznunk.El szor azonban a szóveges tanítások megb ízhatósá-

gár I, vagy érvényességér 1 kell megbizonyosodnunk.Emellett igazolnunk kell a tanít hitelességét is, akit 1

a tanítások származnak. A hiteles szovegeknek háromszinten kell kiállniuk a próbát - a nyilvánval jelensé-gekre vonatko z tanítások nem mondhatnak ellent azértelemnek; a részben rejtett jelenségekre vonatkozó ta-nítások nem mondhatnak ellent a kovetkeztetéses érve-

lésnek; a teljes mértékben rejtett jelenségekre vonatkoztanítások pedig nem mondhatnak ellent a hiten alapulókovetkeztetéses érvelésnek. A szovegek érvényességét

tehát logikus érvelés pr bá|ának kell alávetni.Mivel a tanítások szerint a szóvegek a legfóbb érte-

lemhez, vagy f céIhoz val viszonyukban válnak igazzávagy érvényessé, a t bbi céIhozviszonyított érvényessé-

guket kóvetkeztetés ítjánhatfuozhatjuk meg. A legfóbbcéI a végs jóság áIlapota (nirvána vagy mindentudás),míg egy el nyos fijásznletés emberi lényként vagy is-tenként hétkoznapi célnak nevezh et . Igy azokat a ta-nításokat, amelyek a végs j ság elérését t zik ki célul,és nem cáfolhatók a logika tján, egyszeríien lehetetlentévesnek találni ahétkóznapi célok tekintetében. J zanésszel is beláth at , hogy ha valami igaz egy kérdés bo-nyolultabb aspektusából nézve, akkor kétség kivtil ígaz-


nak kell lennie az egyszeriíbb aspektusok szempont-jából is.

Továbbá, a tanít , alát I ezek a tanítások származ-nak, tiszteletreméltó és megb ízhat ember volt. Felis-meréseit az e.gyuttérzés gyakorlása ritján lett ereje áItaInyerte. Mivel hatalmas egytittérzés munkált ben ne, ígazszándék hajtotta, hosy segítsen minden érz lényen.A nagy egytittérzés erejével kozvetítette a tanításokat,hogy megmutassa annak az osvénynek a lépéseit, ame-lyen végighal advalegy zte az akadályokat, és felemelke-dett a legf bb tokéletesség szintjére. A Buddha a sajáttapasztalata fényében tanított, és mivel kónretlentil é1-

te meg a végs valóságot, rendkívtili jártass ággal fedhet-te fel az ígazságot. F'eltétel nélktil és fáradhatatlanulszolgáIt; elég felkésztilt volt, hosy az érz lények érdeké-ben munkálkodjon, eonokon át, bármilyen természet ,feladatot kapjon is. Ha megértjtik ezeket a pontokat, és

elgondolkodunk rajtuk, meggy z dhettink tanítás ai ér-vényességér l.

Ezen okokból bolcs dolognak tartjuk, ha bizonyosszoveges tanításokra hivatkozunk, hogy igazoljunk egyelméleti tételt vagy gyakorlatot. Az ilyen folyamatnakfontos céljavan - számos alaptalan kételyt eloszlat, és rjfelismerések magvát sz rja eI.

4.fejezet

AZ EGYKEDVŰSÉC MINTA SZERET lÓSÁC GYOKERÉNEK

KIFEJLESZTÉSE

Az egyuttérzés a mindentudás elérésének egyik legíóbboka. F'ontos mind a gyakorlatkezdetén, mind a gyakor-Iatkózben, s t, még akkor is, miután már elérttik szelle-mi torekvéstink eredményét. A kérdés a kovetke z : F{o-gyan meditálj unk r ajta?

Az egyrittérzésr l való meditáció módját a kezdetektól

fogjuk tanítani. A gyakorlat elsó lépéseként az egyked-víiségen meditáljatok. Pyóbáljatok meg pártatlanságotkifejleszteni magatokban minden érzo lény iránt, az-által, hogy elhagyjátok a ragaszkodást és a gy loletet.

Az egyuttérzés olyan elmét takar, amely a szenvedétz lényekre osszpontosít, és az alávánsága, hogy meg-szabadítsa ket ett 1 a szenvedést 1. Az egpttérzésnekhárom fajtája van, a hozzá kapcsolódó bolcsességt 1ftgg en . Ez a három a kóvetkez : az érz lényekre ossz-pontosító eg5ruttérzés, a jelenségekre osszpontosítóegytittér zés és a felfogh atatlanr a os szponto sító egytitt-érzés. Mindháromban kózos, hogy olyan elmét takar,amely színtén szeretné megszabadítani az érz lénye-

54 Á rneditdció szakaszai

ket szenvedéstikt 1. Nem aspektusukban ktilonbo znektehát, hanem fokuszuk tárgyában, hiszen mindháromugyanabb I az aspektusból indul ki, amely nem más,mint a lávánalom, hogy az érz lények megszabadul-janak a szenvedést, 1. Az érz lényekre osszpontosítóegytittértést azért nevezzik így, mert ez pusztán az érzlényekre f kuszáI. anélktil, hogy kozelebb r I meghatá-rozná a tulajdonságaikat, miszerint állandótlanok, va1yb e nnfoglalt létezé s tekinte téb e n rire s ek. A j ele n s égekreosszpontosító egytittérzés arra a fajta egyuttérzésre utal,amely nem csak az érz lényekre fókuszál. hanem az ér-z lényekre, akike t az áJ7andótlanság j ellemez. Hasonló-képp e n, a felfo gh atatlanr a o s szp o nto s ító e gytittér zés aztaz egyuttérzést jelenti, amely az érz lényekre figyel, akika felfoghatatlannal jellem ezhet k, vagyis azzal, hogy hí-ján vannak a bennfoglalt létezésnek.

Ha egy másik néz pontból szemléljtik, a jóságos gon-dolkodás kifejlesztésének érdeme nyilvánvaIó. Ez min-denképp ígaz, akfu hisztek valamilyen vallásban, akárnem. Az ember áItalános jóságakózsretlen osszefiiggés-ben á11 az áItala generált jó gondolatok erejével, illetvemin ségével. A jó ember sok méltat rataIáI, akik kozelérzlk magukat ho-zá. Ez a jelenség még az áIlatoknális megfigyelhet . Ok is szeretnek ilyen emberek kóze-lében lenni. Másrészt viszont, az agíesszív és rossz szán-dék emberekre még az áIlatok és a madarak is gya-nakodva tekintenek. Elszaladnak, elreptilnek, ha meg-hallják a hangjukat vagy a lépteiket. Ezért aztán a jszándék és a kedves szív rendkivtil értékes min ségetképviselnek.

Áz egykedv ség n-lint a szeret jósríg gltdkerének kifejlesztése 55

Az eg5rutt érz emberek szeretetre méltók, és kedves

természettikkel mindenhol barátokra lelnek. trgPtt ér-z szándékuk vonzerejér lkonnyen meggy z dhettink,ha látjuk, még az idegenek is milyen j I érzlk magukatatársasázukban. Nézztink néhány egyszer péIdát, ame-lyek tísztánérzékeltetik, mit jelent aj ság. Például, ami-kor valaki mosolyog, oromot kelt más emberek szívé-ben, anélktil, hosy ez bármibe is kertilne. Amíg nincsbéke és orom a szívunkben, nem találhatunkigazbará-tokra, hiábavagyunk gazdagok. Ha verseng k és agresz-

szívak vagyunk, nem juthatunk lényeges el nyol<hóz,még akkor sem, ha b kezíien szórjuk a vagyonunkat.Ugyanakkor azoknak, akiket az az szinte vágy hajt,hosy másokon segítsenek, béke és orom lakik a szívtik-ben. A harmónia és az ósszhang légkórét teremtik megmaguk kortil. Mindezekb 1világosanlátszík,hogy a j

szív és a segít hozzááIlás jelentik a boldogság alapját,mind mások, mind a magunk számára, most és mind-orokké.

A segít szándékból fakad pozítív min ségeket szé-les korben értékesnek és kívánatosnak tar!ák. A világosszes nagy vallása azt tanítja a kovet nek, hogy válja-nak jó emberré, ryakorolják a ttirelmet, és fejlesszék kimagukb afl a mások megsegítésére val hajlamot. Esy-hangrian pozitív érték kapcsolódik tehat ezekhez azalapvet elvekhez. A buddhizmusban pedíg, mível azegész tan az egytittérzéste éptil, ktilonosen nagy hang-,.ilyt kap ez a gyakorlat.

Hogyan kell tehát a buddhista módszer szerint azeglruttérzésen meditálni? Els sorban szeret jóságot kell

56 Á rneditríció szakaszai

kifejlesztentink magunkban a szenved lények iránt,másodsorban pedig azonosítanunk kell a szenvedés ter-mészetét. Ha fenntartj átok az éberségeteket ezzel a kétponttal kapcsolatban, és elméteket a végtelen számulényre osszpontosítjátok, képesek lesztek er s kívánal-mat generálni magatokban, hogy mindegyiktik megsza-baduljon a szenvedést 1 és annak okaitól. A folyamatotazzalkezdjétek, hogy igyekeztek szeret j ságot kifej-leszteni magatokban azok íránt a lények kánt, akikszenvedn ek. Ezt a célt szolgálja az egykedv ségr 1 valómeditáció.

Ha megvizsgáljuk ahétkOznapi elme állapotát, meg-figyelhetjtik, hosy az érz lényeket három csoportraosztja - azol<ra, alál<hezkózel érezzikmagunkat, azok-íz, akik taszítanak minket és azoba, akik iránt ko-zombosek vagyunk. Egyeseket kazeli barátunknak ésrokonunknak tartunk. Másokat igyekszrink minél tá-volabb tudni magunktól, mert azt gondoljuk róluk, hosya mriltban, a jelenben vagy a jov ben kárt tettek, tesznekvagy fognak tenni benntink , a barátainkban, a rokona-inkban és a tulajdonainkb an. Ezzel a gondolattal irtó-zást és utálatot generálunk magunkban irántuk. Ilyenkorrilmények kózótt pedig hiába beszéltink arról, hogyegytitté r zést l<tv ánu nk kifej le s zte ni m agu nkb an m i nd e nIény iránt, az aval ságban csupán egyoldal r és felszínesIesz. Ezért, annak érdekében, hogy valódi egylttérzéstgeneráljunk minden lény íránt, eI szór ís az egykedv -séghozzááIlását kell kifejlesztenrink magunkban, a pár-tatlan gondolkodást, amely minden érz lényre egyenl -ként tekint.

Áz eglkedv ség mint a szeret jóstíg gltókerének kifejtesztése 57

Ahogyan azt is fontos felismerntink, hogy bár kOze|érez-zikmagunkat abarátainkhoz és a rokonainkhoz, és

áItalábanjók vagl.trnk veltik, ez a fajta j ság ragaszko-dásból és kot désb 1 fakad. LátszóIagos jóságunk mo-gott ónz érdek h:íuz dtkmeg. Elfogultak vagyunk, mertazt gondoljuk, hosy az adott ember így vagy írgy segítettnektink, vagy j volthozzánk. Vagyis, amikor a minden-napos értelemben használjuk a,j ság" sz t, olyasvala*mire utalunk, amit inkább ragaszkodásnak kellene ne-veznrink.

Mit érnink tehát ígazi egyritt érz jóságon? Az egyutt-érzés alapjában véve a mások jólléte irántí érdekl déstjelenti - azt, hogy tor dtink a boldogságukkal és a szen-vedésrikkel. Mások épp gy szeretnék elkenilni a szenve-dést, ahogyan mí. Ezért egy egytitt érz ember érdekl -dést mutat mások szenvedése iránt, és pozítív szándékotfejlesztki magában, hogy megszabadítsa ket t le. AtIa-gos lényekként a mi kozelségérzéstink, amit barátaink és

rokonaink iránt táplálunk, nem sokkal t bb, mint ko-t dni vágyásunkl<tfepz dése. Ezt enyhítenrink kell, és

nem fokoznunk. Nagyon fontos, hogy ne tévesszikósz-sze a ragaszkodást az egyjttérzéssel. Eglres szovegekbena,,r agaszko dás " szót az egytittér zés megnev ezésér e hasz-ná\ák. Bár a ragaszkodás valóban hasonlít némíIeg azegytittérzéshez, el bbi mindig a valós létezés féIreér-telmezéséb I fakad. Az egyutt&zés azonban nem sztik-ségszer en fakad a valós létezés félreértelmezéséb l. Azegyritt &z gondolkodás mogóttazavágy á11, hog7meg-szabadítsuk az érz lényeket szenvedéseikt 1.

N"gy vonalakban két í móds zer létez7k az egykedv -

58 Á rrleditdció szakaszai

ség kifejlesztésére . Azels szerint a kapcsolatok bizony-talans ág ár a és áIland tlanságár a kell go ndolnunk, vala-mint a szenvedésre, amit okoznak, és be kell látnunk,hogy hiábavaló egyes emberekh ez íagaszkodnunk , má-sokat pedig gy ílolntink. A második módszer szerint pe-dig, ha megértjtik, hogy minden lényben kózos a bol-dogság elérésének és a szenvedést l való megszabadulás-nak a vágya, megpróbálhatunk egy pártatlanhozzááIIástkialakítani az osszes érz lény iránt. A forrás szóveg ígyfoglalja ossze roviden ezt a második módszer t az egy-kedvíís ég kifej le sztés ére :

Minden érz lény boldogságra, és a szenvedés elkerrilé-sére vágyik. condoljátok ezt: a létezés eme kezdet nél-krili korforgásában nincs egyetlen érz lény sem, aki nelett volna a barátom vagy a rokonom már száz megszázszor. Így, .ivel semmi alapja nincs annak, hogyegyesekhez ragaszkodjam, másokat pedig gyíiloljek,egykedvíi elmét fogok kifejleszteni minden érz lényirányában. Kezdjétek az egykedvíiségr l való meditá-ciót azzal, hogy egy semleges személyre gondoltok,majd térjetek át a barátaitokra és az ellenségeitekre.

Minden érz lény pontosan ugyan olyan abban a te-kintetben, hogy mindenki boldogságravágyik, és el sze-retné kenilni a szenvedést. Nem elszigetelt entitások va-gyunk, akik kózótt nincs kapcsolat. Más lények boldog-sága és szenvedése ránk is hatással van. Ez a kolcsonosviszony nyilvánvaló. Az érz lények jók voltak, és koz-vetlentil, illetve kózvetetten jót tettek veltink a kezdetnélktili id k ta. Ezek a lények lényeg7leg azonosak ve-

Áz egykeda ség mint a szeret jósóg gjtdkerének kifejtesztése 59

ltink, amennyiben boldogságra vágynak, és szeretnék el-

kertilni a szenvedést. Ezért aztán az alapvet logíka azt

kivárya, hosy fejlessztink ki magunkb an egy pártatlanhozzáálLás t, am ely mi nde n 1é ny b oldogs á gát llv áni1 a.

Annak érdekében, hogy megteremtstink eg5, olyan el-me állap oto t, amely minde nkit e gye nlók ént kezel, néha

hatékonyabb lehet, ha bizonyos személyeken meditá-lunk. Képzeljtink magunk elé három embert: valakit, akiártott nekrink, egy ellenséget; valakit, a|á kózvetlentil j óttett veltink, egy barátot; és valakit, aki se nem ártott, se

nem segített nektink, vagyis egy idegent.Ha megvizsgáljuk az elme átlagos, automatikus vala,

szát, azt taláIluk, hogy az ellens égr I a kovetke z t gon-dolja: ,,F,z az ember az ellenségem." Ennek megfele-1 en idegessé, haragossá vagy 8y íl lk d vé válik. Haabarátra gondol, békés és kellem es étzések toltik eI. Azidegen felé pedig nem tápIáI sem pozitív, sem negatívérzéseket. A kóvetkez lépés, hosy megnézz:Ü.k, miokozza ezeket aváIaszol<at. Az okok val jában felszíne-sek, és sekélyes, ónz hozzááIláson alapulnak. A baráta-inkhoz és a rokonainkhoz azért ragaszkodunk, mert eb-

ben az életben átmeneti el nyhóz j tattak benntinket.Az ellenségeinket azértgyul ljtik, mert ugyanilyen mó-don ártottak nektink. Az emberek nem sztiletésrinkt 1

kezdve abarátaínk vagy az ellenségeink, hanem a korul-mények áItaI lesznek azzá. Az íIyen kapcsolatok nem

megbízhatók. Aki ma a legjobb barátunk, holnap a leg-ádázabb ellenségr.inkké váIhat. Ahogyan esy gy lolt el-lenségb 1 is lehet kOzel\barát. S t, ha figyelembe vesz-

sztik mriltbeli életeinket, az ily." kapcsolatok megbíz-

60 á meditdció szakaszai

hatatlansága még egyértelmííbbé válik. Mindezek alap-ján beláthatjuk, hosy az ellenségeink iránt érzett ellen-sze nvti nk, ille we a b ar átaink iránt érzett r agaszkod ásu nkcsupán egy sz l<Iát kar,Thozzáállásbó\fakad, amely csakaz átmeneti és mírlandó hátrányokat, illewe el nyokettartja szem eI tt. Ezzel ellentétben, ha távolabbr I, szé-lesebb perspektívából tekinttink a dolgokra, az egyked-v íség megveth eti a lábát az elménkben, és beláthatjuk,milyen hiábaval az ellenségeskedés és a rugaszkodás.

Miután hosszas meditáci va], sikenilt kiegyenlítentinkaz érzéseinket ezekiránt az emberek iránt - abarátra,az ellenségre és az idegenre gondolok -, fokozatosanterjesszrik ki a gyakorlatot a szomszédainkra, majd azok-ra, akikkel .sy városban, e{y országban éltink. A végscéI az, hogy a világon minden érz lényre kiterjedjen.Azért kell konkrét emberekkel kezdenrink, mert íg5rha-téko nyabb an lehettink kép es ek kifej leszte ni magunkb ana tokéletes egykedv íséget. Ha kezdetben tril sok lényenmeditálunk, az egykedv íség gyakorlása talán alaposnaktiínhet, de kés bb, amikor konkrét emberekkel állunkszemben, rájovrink majd, milyen roskatag alapokon ál1.

Ezért dicsérik és aján\ák a m rlt nagy mesterei azt a mód-szert, amelynek során fokozatosan terjesztj k ki a medi-táció hatókorét egyre t bb emberre.

YtzsgáIluk meg most a Iét kezdet nélktili korforgá-sának fogalmát. Esy szinten leírhatjuk rry, mint sza-kadatlan korkóros folyamatot, amely egyik pillanatróla másikra bontako zíkla, a rombol érzelmek és a karmahatására. Ennek ahelyzetnek tehát vannak okai, az okokazonban nem állandók. Ha ugyanis az okok állandók

Áz egykedtl ség mint a szeret jósóg gtókerének kifejtesztése 67

volnának, az okozatnak is állandónak kellene lennie,

Ahogya n az sem iga z, hogy a Iét korforgá r^ Ísrara2a

sra.ráék ának terméke volna, akit egyesek teremt nek

tartanak. Mi hát a lét korforgása? Ugy jon létre, hogy

osztoz7kokainak alapvet természetében. A lét korforgá-

sába val belesztiletés két alapvet oka pedig a karma és

a rombol érzelmek, amelyek koztil azut bbiakjátsszák

a domin áns szerepet. A három legíóbb romboló étzelem

egyike a valós kéiezés féIreérte|mezéséb 1 fakadó tudat-

h", ag. A való s létezés felre é rtel m ezé s é ne k tudatlanságát

tehát nem kívtilr 1 kapjuk, hanem a tudat teremti meg,

A kóvetkez , természetesen adódó lépés vZ, hosy

megvizsgáljuk, vajon a tudat \étezík_e vaw Sem. Hatá_

,oÁtt ká,o.tk rtetést nehezen vonhatunk le, és talán

meg kell elégedntink azzal, hogy azt mondjuk, a dolgok

terÁészetében kétezlk. Ugyanakkor a fu datlans ág, amely

minden egyéb romboló étzelem gyokere, és amelyb 1

a?étk rfo;gásába való beleszuletés is fakad, uryanabban

a pillanatban jon létre, mint maga a tudat. A tudatnak

p.aig nincs kázdete. Ha azt állítanánk, hogy a tudatnak

,un k rdete, abból tobb hiba is szárm azna. Ha például

egy éIettelen fizll<aientitást fogadnátnk el a tudat kiindu-

lJpo"tjuként, a nem megfelel okok meg|elolésének té-

vedósébe esnénk.

A szabályos ok_ okozatí viszonyoknál mind az ok,

mind az okozat ugyanabba a kategóriába taftozlk. Ha

megvizsgáljuk a fizíkai tárgyak ok-okozati viszo nyait,

aztláiluk, hogy az okozat velesztiletetten rzi oka ter_

mészetét. A tudat hasonló mintát kóvet. A tudat min-

den pilla nata egy olyan okozatothoz\étre, amely ugJan_

62 Á medittjció szakaszai

abba a kategó riába tartoz7k vagyis a tudat egy másik pil-lanatát. Ezért a buddhista írásos szovegek kiterjesztika kezdet nélktili elme és az érz lények kezdet nélktiliIétezésének fogalm át. Ezért mondják alét korforgá sáta,hosy nincs kezdete.

A szoveg megemlíti, hogy miután belesztiletttink aIé-tezés eme kezdet nélktili ciklusába, mind en érz lényszámtalanszoí volt már a rokonunk. Ezért sztikséges,hosy felidézzik magunkban ezeknek az érz lényekneka j ságát. Mindegyiktik tett már jót veltink kózvetlenvagy kózs,etett módon . Azol<nak, akik ebben az éIetunk-ben a ba taínk vagy rokonaink, nyilvánvaló az irántunktett jósága és szeretete. De még azídegenek is felbecsril-hetetlen értéket képviselnek számunkra, hiszen az érde-mek gqjtésének alapját jelentik. A szeret jóság és azegytittérzés tehát a végtelen számu érz lény viszonyla-tában fejlesztend ki, azáltal, hosy visszaemlékeztinkmindarra a j ra, amit veltink tettek.

Ezeknek a gyakorlatoknak eredményeként fejl dik kia bódhicsitta ébred elméje. Vagyis, az érdemek és a bol-csesség elérésére szolgáJ cselekedeteket az érz lényekkelkapcsolatban végez.zik, amib 1 óriási el nytink szárma-zlk. Az érz lények jó ságát lftiggunk tehát, hogy elérjtikvégs , feltil nem m lható célunkat. Ebb 1 a néz pont-ból beszél Sánti déva25 Á bódbiszattva titja címii míj,-vében, amikor azt magyatázza, hogy az étz lények ésa buddhák egyenl k abban az értelemben, hogy segíte-nek az embernek elérni a buddh aság áIlapotát. Az érzlények óriási értéket és segítséget képviselnek, szándé-kaiktól ftiggetlentil. Egy e világi és hétko znapi szinten

Áz egykeda ség rnint a szeret jósóg gtókerének kifejlesztése 63

az, aki árt nekrink, az ellenségtinkké válik, mi pedig gy ,-

lolkodve tekinttink rá emiatt. De ha más fényben néz-zÜ,k, beláthatjuk, hogy rengeteg tapasztalatot és tudástnyerhetti nk az ellenségeinkhez fiiz d kapcsolatainkból.Epp a veltik val viszonyunkban nyílik leginkább alkal-munk aíía, hogy gyakoroljuk a ttirelmet és a toleranciát,és levesstik magunkról a dtih, illewe a gyulóIet terhét.A lehet legnaryobb mértékben ki kell használnunk ezta lehet s éget, hosy gazdagítsuk és tokéletesítstik a ttire-lem gyakorlását. Ezért van, hogy egJes szovegek a leg-jobb tanítóinkként írják le ellenségeinket. Roviden, min-den érz lény, beleérWe az ellenségeinket is, hatalmas

segítséget ny rjtanak, és kozvetlenvagy kózvetett módonj szolgálatunkra vannak.

Miután az elme kifejlesztette magában az egykedvíisé-get minden érz lény iránt, meditáljatok a szeretó jósá-

gon. Ontozzétek meg az elmefolyamot a szeret jóságvlzével, és készítsétek fel, mintha csak egy darab ter-mófold lenne. Amikor az egytittérzés magvát ilyen el-mébe vetitek el, a csírázás gyorsan, gond nélkril és tel-jesen megy végbe. Ha átoblítettétek az elmefolyamota szeret jósággal, kezdjetek el az egytittérzésen medi-tálni.

Hosy képszertibbé tegye a jóság és az eg5ruttérzés ki-fejlesztésének m dját, KamalasíIa a gabonatermesztésthozza anal giaként. Ahogyan a mag is gyorsan noveke-désnek indul, havízzel ellátott talajba tiltetik, az eg1rutt-

érzést is akkor fejleszthetitek ki, ha eI készítettétekazelmét az alapjául szolgáI szeret j ság gondolataival.

]

I

64 A meditdci szakaszai

Miután kifejlesztettrik magunkban az egykedv ségetminden érz lény iránt, minden érz lényre egyenl kéntkell tekintentink, mint akik már sok életen át voltakabaátaínk és a rokonaink, és mint akik ugyan gy a bol-dogságra és a szenvedés elkertilé s&e vágynak, mint mimagunk. Miután ily., módon átformáItátok az elméte-ket, minden lényh ez nagyon kózel érzitekmajd magato-kat, és nagyfokri empátiát tápláltok majd irántuk. Minélkedvesebbnek és becsesebbnek érzi valaki a tobbi érzlénlrt, annáI inkább szívénviseli a szenvedésriket és a fáj-dalmukat. Ezért, miután az egykedv ségen meditáltunk,a szeret kedvességen kell meditálnunk. E. miutánmegonto zt:Ü,k elménke t a szetet jóság vizével, eltiltet-hetjrik benne az eg5ruttérzés magvát, amely így gyorsanés kónnyen szárba fog szokkenni.

5. fejezet

A szyNvEDÉs rBRM É,sztrÉNBrAZoNosÍrÁsa

Az egytitt érz elme természete, hogy szeretné, ha mindenszenved lény megszabadulna a szenvedést l. Meditál-jatok a minden érzó lény iránti egyuttérzésen, hiszen a

szenvedés három típusának ktilonboz megnyilvánulásaia lét mindhárom szintjén helyet foglaló lényeket kínoz-zák. A Buddha szerint a poklok lényeit hosszu id k ótamegállás nélkril gyotri a forróság, és a fájdalom egyéb

formáitól szenvednek. Szintén mondta, hogy az éhes

szellemeket az éhség és a szomjuság emészti, és retten-tó fizikai gyotrelmeken mennek kereszttil. Az állatokat is

sokféleképpen láthatjuk szenvedni: felfalják, felttizelikegymást, megsebesulnek és elpusztulnak. Ahogyan azt is

láthatjuk, hogy az embereknek is számos er s fájdalmatkell megtapasztalniuk. Ha nem kapják meg, amire vágy-nak, haragra gerjednek és bántják egymást. Elszenvedika fájdalmat, hogy elveszítenek sok szép dolgot, amitakarnak, és szembe kell néznirik sok borzalommal, amitnem akarnak, kozttik a szegénységgel.

Miután megalap ozta a gyakorlat folyam atát, amelyáItal megtanulhatjuk szerethet nek és vonz naklátní az

66 Á meditdció szakaszat

érz lényeket, Kamalasíla az ket gyótr nyomor rságokktilonbo z típusaíra tér rá. A nyomor rság három típusaa szenvedés nyomor rsága, avaltozás nyomo sága és az

áthat nyomorirság. Egyetlen érz lény sincs, akit ne kí-nozna mind. A let korforgásának három legfols bb bi-rodalmában helyet foglaló érz lények ugyan képesekátmenetí, tisztátlan boldogság, illetve néhány semleges

érzés megtapa sztalására, a végs elemzés azonban aztmutatja, hosy k sem vonhatják ki magukat az áthatnyomorriság alól. Es mint ilyenek, méltók az eglruttér-

zésre. Kamalasíla roviden utal a poklok lényeinek, azéhes szellemeknek, az áIlatoknak és az embereknek a

szenvedésére is. A továbbiakban pedig megnevez néhá-nyat azokkozril az egyedi okok koztil, amelyek nyomo-ruságoss á teszlk az embereket:

Vannak azok, akiknek azelméjét zavaró érzelmek, pél-dául a sóvárgó vágy kíilonbozo béklyói tartják fogva.Mások téves nézetek zavarosában keringenek. Ezek

mind nyomoruságot okoznak; ezérI mindig éppolyan

fájdalmasak, mint szakadékba nézni.

Az isteneknek is megvan a maguk nyomora:

Az istenek a változás nyomorától szenvednek. a kozelg

halál és a kellemetlen állapotokba hullás jelei folyamato-san uralmuk alatt tartják és sanyargatják a vágy birodal-mában él istenek elméjét. Hogy is élhetnének békében?

A szoveg itt rátér az áthat nyomor r ságra:

Az átható nyomoruság a tettek és zavaró érzelmek általjellemzett okok folytán jon létre. A pillanatnyi széthul-

Á szenaedés terrnészetének azonosttdsa 67

lás jellemz in és természeIén osztozik, és minden ván-dorló lényt áthat.

A szenvedés nyomorusága itt arrautal, amit általábanmi is szenvedéské nt, fizll<ai fiíj dalomké nt, betegs égké nt,és mentális szorongásként éltink meg. Amit mi áItaIá-ban boldogságnak tartunk (vagyis a szennyezett vagytísztátalan b oldo g, ág), azt KamalasíIa a v aJtozás nyo mo -

s ágának nev ezi. A ti szt átlan b oldo gs ág ne m to kéle te s

boldogság, csupán a szenvedés durvább ffitáinakhiánya.Mivel a tisztátlan boldogság nem tartós, mert a kelle-metlenség mindig véget vet neki , aváItozás nyomorusá-gaként írjale. Az átható nyomoruság az érz lények azonmentális és fizll<ai alkotórészeinek ffit neve, amelyekettísztátlan aggregátlmként ismernek, és amelyek a m rlt-beli karma és a zavar érzelmek eredményeként létez-nek, illewe további karmát és érzelmeket generálnak.Lehetnek pillanatok, amikor sem a szenvedés nyomo-rusága, sem a váItozás nyomor rsága nem érint benntin-ket. Mindaddig azonban, amíg nem hagyjuk el szennye-zett mentáli s é s fizlkaí haLmazaínkat2 6, ezek tovább i al a -pot kép eznek a ktilonb óz fqtáj , nyomorírságoknak.Majd amikor kapcsolatba lépnek a megfelel tényez k-kel és feltételekkel, a szenvedés elkertilhetetlentil létre-jan. Ezert nagyon fontos, hogy ismerjtik a nyomoruságeme három fajtáját.

Az e|me kim velésre irányuló folyamat kovetkez lé-pése ahhoz az akarathoz kapcsolódik, hogy megsza-baduljunk az efféle szenvedést 1. Nagyon fontos, rrosyazonosítsuk ezeknek a szenvedéseknek a valós természe-

6B Á meditdció szakaszai

tét, mert csak így alakulhat ki benntink a vág, hosymegszabaduljunk t liik. Még az ál7atok is tudják, milyenelviselhetetlen a szenvedés nyomor rsága, és szeretnénekmegszabadulni t le. hzokpedig, akik a magasabb szin-tíi, víIágok, például a s r ség és a forma nélktili világszintjének min ségeit keresik, legyenek akár buddhistákvagy nem buddhisták, tudják, hogy aváItozás nyomorri-sága kellemetle n. Atmenetileg képes ek is megsz abadíta*

ni magukat a szenvedés nyomoruságát 1. Amikor pedigelérik ezeket a magasabb világokat, péIdául azokat, amika sííriíség negyedik szintje alatt taláIhat k, ahol csaka semlegesség érzése van, átmenetileg megszabadulnakaváItozás nyomoruságától is. Azok, akik elérik anegye,dik medítatív szakaszt és a forma nélkrili világot, átme-netileg megszabadulnak a nyomor rság els két fajtájá-t I. Az átható nyomor rság felismerése tehát akatalízá-tor, amely arra ósztónzi az embereket, hogy a szabadságáIlapotára torekedjenek. Amikor megértik az eI bbiiga-zi azonosságát, egfajta undor lesz rajtuk rirrá. Ráébred-nek a zavaró érzelmekhátrányaira, és aíía, hogy milyenváItozékonyak.

EI szór a zavar érzelmekhibáit kell megérteni, horyaz ember képes legyen felfogni a szennyezett mentális és

fizíkaíhalmazok hiányosságait. Miután látja a zavaró ér-zelmek negatív hatását, illewe hátrányait, késztetést érez,

hogy megpróbáljon megszabadulni t ltik. Ha elhagyjrkzavar étzelmeinket, megnyerj ik azt, amit nirvánakéntismertink, vagyis megszabadulunk. Az áthat szenvedés

megfelel azonosítása és egy vele szemben táplált er s

ellenérzés tehát a meghatároz tényez k, hosy kifejlesz-

Á szenvedés természetének azonosíttísa 69

sztik magunkb afl az igazi megtagadás, illewe a megsza-badulás akaratát.

A szoveg az átható szenvedés pillanatnyi term észetéreis utal. Ezt az elképzelést kétíéleképpen lehet érteLmezni,amit leginkább .gy péIdával il7usztralhatunk. El szor is,minden, ami állandótlan, minden egyes pillanatb an szét-esik és váItozík Egy mindentudó elme például állandót-Ian, ezért természete is az,hogy pillanatról pillanatra fel-bomlik. Másodszor, egy allandótlan jelenség nem ren-delkezik saját identitással, és más tényez kt l, példáulokoktól és feltételekt l ftiss. Mint ily"rr, az áthat szen-vedés sem marad ugyanaz egyetJen pillanatra sem, hanema szétesés és a valtozás áilandó folyamatábanlétezík.

Ezért tekintsetek ugy minden vándorló lényre, mintakik a nyomorriság hatalmas trizében égnek. És gon-doljatok arra, hogy mindannyian olyanok, mint ti, ab-ban az értelemben, hogy egyáltalán nem akarnak szen-vedni: ,,Fájdalom! Minden általam szeretett érz lényhatalmas fájdalmat él meg. Mit tehetek, hogy megsza-badítsam ket?", és tekintsetek ugy a szenvedéstikre,mint a sajátotokra. Akár belemertiltok az egyhegy me-ditációba, akár mindennapi tevékenységeiteket vég-zitek, mindig meditáljatok az egyuttérzésen, mindenérz lényre osszpontosítva, és kívánjátok, hogy mindmegszabaduljanak a szenvedéstól.

Kezdjétek azzal, hogy a barátaitokon és a rokonaito-kon meditáltok. lsmerjétek fel, miként tapasztalják megók az élettikben a szenvedés ktilonboz fajtáit, amelye-ket említetttink.

70 Á tneditdció szakaszai

Az iménti sorokb an a szetz ^z

egyuttérzésr 1 valómeditáció lépéseít írjale. Az egytittérzés nem más, mintazal<ívánalom, hosy minden érz lény szabaduljon mega szenvedést 1 és annak okaitól. Hogy kifejless z;Ü,k azelme egy,lttérzését, olyan gyakorlatot kell végeznrink,amely magában foglalja mind a formális meditációs tilé-seket, mind az azt kovet id szak éberségét. Vagyis, a

gyakorlónak nem csupán a formáIis meditácí alatt kellaz eg5rutt érz elme kifejlesztésére torekedníe, de azolyan mindennapos tevékenységek során is, mint a járás,az alvás, az ilés, a munka és így tovább. Ha képesekvagytok véghenrinni egy ilyen program ot, jó hasznátve-hetitek a ktilonb óz tapasztalatoknak, amelyeket a me-ditációt kovet id szakban éltek m $l és amelyek segíte-nek majd nektek egy egytitt érz elme kimíívelésében.Másrészt azonban, ha nem torekedtek tudatosságra és

éberségre a medítácí utáni periódusokban, és hagyjá-tok, hogy az elmétek elkalandozzon, fejl désetek lelas-sul. Ez egyértelmiíen hiba, amely orvoslásra szorul.Igyekezzetek megtartani a meditáci ízét, esszenciájátakkor is, amikor épp mentek, és végzítek a dolgotokat.Ez nagymértékben hozzájárul majd a meditációs tilésalatti felis m eré s eitek kikris tályo sodás áh oz, amelyek az-tán el reviszik szellemi fejl, déseteket a meditáció utániid szakban is. Igy éIvezhetitek az érdemdírs energia fo-Iyamatos áramlását.

Majd amikor már minden érz lényte egyenl ként te-kintetek, és nem láttok kozttik krilonbséget, kezdjetekel olyan érzó lényeken meditálni, akik iránt kozombo-

Á szenvedés természetének azonosttdsa

sek vagytok. Rztán ha ugyanolyan egyuttérzést táplál-tok irántuk is, mint a barátaitok és a rokonaitok iránt,

meditálhattok az univerzum mind a tíz irányának osz-szes érz lényén.

77

Ha az eg5ruttérzésen meditáltok, és konkrét an egyolyan étz lényre fokuszáltok, aki szenved, amint azt míis tettrik az egykedv ségr I szól meditációnk sotán, azegytittérzéssel kapcsolatos meditációtok hatékonyabbIesz. Kezdetb en képzeljétek eI a szetencsétlen világok-ban éI lények fokozott szenvedését. Y^gy azokon is

meditálhattok, akik er shatás r negatív cselekedetekbentobzódnak, amelyek birtokábanvannak a szándék, a tettés a befej ezéshárom tényez jének. Őt u jelenben talánnem tapasztalnak nyomor rságot, de er s hatás r okokathalmoznak fel, amelyek révén kés bb tapasztalni fog-nak. Ha ilpn módon meditált ok, az nagy segítségetek-re lehet, hory kifejlesszétek az elmétekben az egymás, és

a Iét korforgásának minden érz lénye irántí egytittér-zést - hiszen mindannyian a rombol érzelmek befo-Iyása alatt állnak, és a valós létezés félreértelmezéséb lfakad tudatlanság és az ónzés rabszolgái.

KamalasíIaarr lbeszéI, hosy minden érz lény egyen-

rangri. Ezt kétféleképpen értelmezhetjrik végs érte-lemben és hagyományosan. A lények kOzti egyenrangir-ság egy végs értelemben nem zárja ki barátok és ellen-ségek létezését a hagyományos szinten. Ugyanakkor, haa meditációtok bizonyos tárgyaknem létezésére fokuszála végs szinten, az ellensíIyozza a ragaszkodást és a gy ,-

loletet, mivel a valós létezés féIreértelmezése ellen hat.


F.zek tehát a legffbb módszerek, amelyek segítségé-vel kifej le s zth e ttink e gy kie gye n s íIy ozott m e ntális hoz-záállást. Fontos, hogy fenntartsuk ezt a fajta meditációsgyakorlatot, és begyííjtsik az érdemek jelentette pozitívlehet ségeket. Végs soron a hétkaznapi egytittér zést,amit az érz lények íránt táplálunk, fokozhatjuk, és át-alakithatjuk egy sokkal tisztább formába. Az az eglrutt-érzés ugyanis, amit jelenleg éreztek, általában ragaszko-dással keveredik. Ennek megléte ugyanakko r aztis jelzi,hosy re ndelke ztek a való di egytittér zés l<tfejlesztéséhezsztikséges alappal. Néha el fordul, hogy spontán egytitt-érzés támadbenntink idegenek íránt, akik nagy fájdalmatélnek át, és elgondolkozunk rqta, mit tehetnénk, hogyenyhítstik a szenvedéstik et. Ez velesztiletett egyti ttérzé-stink megnyilvánulása. Nagyon fontos, hosy felismerjtikezt a tényt, pozitívan fogadj uk ezt az egyltt érz gondo-latot, és aztánigyekezzink táplálni és meger síteni. Hanincs meg bennetek ez a velesztiletett egytittérzés, te-gyetek meg mindent, hogy kifejlesszétek magatokban.Megfelel id elteltével az efféle egytittérzés, bármilpnjelentéktelennek is tíínik most, a jelenben, avégtelenignovekedhet.

A szoveg itt rátér aíía, mi a mércéje azílyenegytittér-zés l<tfejle szté s é n ek.

Ha kifejlesztettetek magatokban egy spontán, és min-den érz lény iránt egyenl egyrittérzést, akkor tcikéle-tesre csiszoltátok az egyrittérzés gyakorlatát, ez pedighasonlatos ahhoz, ahogyan egy édesanya is válaszolapró, szeretett és szenved gyermeke megnyilvánulá-saira, Ezt nevezik hatalmas egytitt érzésnek.

Á szenaedés természetének azonosítósa 73

Szívetek mélyén hatalmas aggódással és figyelem-mel kíséritek szeretett gyermeketeket, bármit is teszteképp, akár sétáltok, tiltok vagy beszéltek. Ha sikertililyen elmét kifejlesztenetek minden végtelen étz lényírányába, és azt gondoljátok, milyen jó lenne, ha mindmegszabadulnán ak a szenvedést 1, és ha ez a gondol-kodás automatikusan kovetkezik be, anélkril, hosy spe-ciális okokra kellene hagyatkoznotok, az annak a jele,hogy sikenilt kifejlesztenetek azígazí és hatalmas egytitt-érzést.

Bármilyen felismerést is szeretnétek elérni, el szor istudnotok kell, mire is irányul a figyelmetek, és milyenokokat és feltételeket kell megteremtenetek, hosy képe-sek legyetek elérní az adott felismerést. El késztileteketkell végeznetek. Miután egy kicsit megismertétek a gya-korlás folyamatát, és tapasztalatot nyertetek benne, talánnem kell további ismereteket szeteznetek. De az elem-zés és avízsgáIat segítségével meg kell teremtenetek eg7er s érzést, amely valóban megmozgatja az elméteket.Ezt neveziktényleges tapasztalatnak, amelynek két faj-tájavan: kieszelt tapasztalat és nem kieszelt tapasztalat.Kieszelt tapasztalatnak nevezik azokat az érzéseket,amelyek kifinomult, az írásos tanításokból vett ídézete-ken alapuló érvelés ritján sztiletnek az elménkben. Hanem folytattok elemezést és vízsgáIatot, ilyen tapaszta-Iathoz nem juthattok. Ha kifejlesztetek magatokb an egyilyen kieszelt tapasztalatot, és tovább er sítitek és mííve-litek azt magatokban, eljon azid , amikor szemben ta-láljátok magatokat esy hasonló helyzettel, és már nem iskell semmilyen ídézetre vagy okra támaszkodnotok, az

I


er s érzés akkor is automatikusan felmenil majd az eI-métekben. Ezt nevezik nem kieszelt tapasztalatnak.Amikor eléritek az egyuttérzés ilyen, nem kieszelt ta-pasztalatát, az annak a jele, hogy sikerrilt kifejlesztene-tek az ígazí és hatalmas egytit térzést.

Ezekután a szóveg rátét a szeret jóságon val medi*táció folyamatára. A szeret j ság kifejlesztésének mér-céje hasonló a nagy eg5ruttérzés kifejlesztésének mércéjé-hez. Az eg5ruttérzés olyan elmét takar, amely aztl<tvánja,hosy az érz lények szabaduljanak meg a szenvedést 1,

a szeret jóságpedig o|yat, amely aztl<tvánla,hogy bol-dogok legyenek. A szeret j ság indukálj a az egyjttér-zést, az eg5luttérzés pedig a krilonle8es magatartást. Kti-lonleges magatartáson itt azt értjrik, hosy nem csupánaz elmétekkel gondoljátok, milyen j lenne, ha mindenérz lény megszabadulna a szenvedéstól, de onkén t vál-laljátok a felel sséget, és valób an elkezdtek azon mun-kálkodni, hogy eljuttassátok ket a megszabadulás ál7a-potába, és segítsetek nekik levetni a szenvedés terhét.Ebb 1 sztiletik meg a bódhicsitta ébred elméje.

A szeret jóságon való meditációt a barátaitokkal kezd-jétek, és olyanokkal, akik kozel állnak hozzátok. Termé-szeténél fogva kívánjátok, hogy boldogok legyenek.Fokozatosan terjesszétek ki a meditációt az idegenekre,s t, az ellenségeitekre is. Miután hozzászoktattátok ma-gatokat az egyritt érzéshez, kialakul majd bennetek egyspontán kívánalom, hogy megszabadítsatok mindenérz lényt. Ezért, amikor hozzászoktattátok magatokataz egyrittérzéshez, és ezzel megteremtettétek az alapot,meditáljatok a bódhicsitta ébred elméjén.

Á szenvedés terrnészetének azonosítdsa 75

A bódhicsjttának két fajtája van: hagyományos és

végs . A hagyományos bódhicsitta annak a kezdeti gon-dolatnak a kifejlesztése, amely a felrilmulhatatlan és to-ké l etesen m egva l ós ított b uddhaság elér ésér e tore ksz i k,

hogy javára váljon minden vándorló érz lénynek, mi-után egytittérzést l hajtva megfogadta, hogy megsza-badítja ket a szenvedéstól. Ezt a hagyományos bódhi-csittát egy ahhoz hasonló folyamattal fejleszthetitek ki,

mint amit a Bódhiszattvabhumi ír le a morális etikárólszóló fejezeIében, azáltal, hogy leteszitek a bódhiszatt-va esktit egy olyan mester elótt, aki maga is a bódhi-szattva elvek alapján él.

A bódhicsitta ébred elméjének mércéje hasonlatosaz eg5nlttérzés kifejlesztésének mércéjéh ez. A bódhicsit-tát eI szor kieszelt tapasztalatként fejlesztitek ki, majdnem kieszelt tapasztalatként is el hívjátok magatokban,ez pedig nem más, mint a bódhicsitta ébred elméjénekh ami s íta tlan áIIap o ta.

A nagy indiai mester, Sántidéva mondta,hogy avllágminden szenvedése abból fakad, hogy tíI ónz k va-

syunk, és csak a saját szeméIyes boldogságunkat keres-srik. Minden boldogság pedig abból, hosy tor, dtink más

emberek jóllétével. Azt is mondta, hogy ezt a kijelen-tést felesleges tovább részletezni. Ha megvizs gáljátoka Buddha és egy hétkoznapi ember áIlapotánakktilonb-ségét, konnyen beláthatjátok az igazságát. A Buddhamás érz lények javfua munkálkodott, és elérte a min-dentudás állapotát, most pedig képes rá, hogy mindenérz lény javára tegyen, míg mi, hétkóznapíIények,bármindent megtetttink, hogy kitelj es ítstik személy.. j óllé -


ttinket, ónz hoz.zááIlásunk miatt nem csak a mindentu-dást nem érttik el, de még mindig a lét korforgásábanvagyunk. Ugyanez ahelyzet a nirvána elérésével is - hacsupán a saft ónz érdekrink miatt torekszti nk rá, ma-gányos megszabadulás marad, mindentudás nélktilimegszabadulás. Ennek ís az ónz ség az oka. Még napiszinten is, minden e világi pozitív min ség,Iegyen szmentális nyugalom róI, vagy arcóI, hosy valakinek sokbízalmasbarála és rokonavan, és olyan helyen é1, aholnem csapják be, a mások jólléte iránti érdekl désb l fa-kad. Végs soron pedig, a megvilágosodás elérésének le-het sége is ennek az elmének a terméke.

Más sz val, ha osszehasonlítjuk magunkat a Buddhá-val, és kiszámolj,rk, hány hibánk van nektink, és hánytokéletes tulajdon ságavan a Buddhának, képesek lesztinkfelismerní ónz ségtink hátrányait, illewe a más érz Ié-nyekjólléteiránti érdekl dés el nyeit. Mivel aszívénvi-selte más érz lények jóllétét, a Buddh a elérte a minden-tudást, és csodálatos min ségek megtestesít j évé vált,míg mi, átlagos érz lények hibák megtestesít i vagyunk,ónz magatartásunknak kószonhet en.

A Buddha eI szor kimíívelt egy elmét, amely a másérz lényekjóllétével tor dik, aztánfokozatosan javítottrajta, majd végtil tokéletesre csiszolta. Így val sítottameg egy buddha minden csodás min s égét. Nekrink isfel kell ismerntink, hogy itt és most a miénk ez a drágaemberi élet, tele nagyszeríi min ségekkel, és szabadonf oly atathatu nk s zelle m i gy ako rlato t. S ze\I e m i to re kvé s e -ink legmélyebb foka, ha gyakorlatunk az eg5ruttérzésreés a buddhaság elérésének onzetlen kívánaLmára irányrl,


minden érz lény juráért. Ennél jobb gyakorlat nem 1é-

tezlk. Ezért mindannyiunknak, beleérwe alámákat is,

arra kell torekedntink, hosy kifejlessztink magunkbanegy egyritt érz elmét a mindennapok során.

Ha mindannyian szívtink méIyéb 1 torekednénk aíía,hosy kifejlessztink egq, olyan gondolkodást, amely más

emberek és érz lényekjavátllváila, er s magabíztossá-

got nyerhetnénk cserébe, ez pedig biztosítaná elménknyugalm át. Ezt a fajta mentális nyugalmat semmi sem

zavarhatja m $l még akkor sem, ha az osszes krils ko-rrilmény látsz lag ellentink is van. Mástészt viszont, ha

az elménk fesztilt és ideges, és rosszakarattal vagyunkmás érz lények hánt,jóllehet k nem árt szándékkalkózeLítenek felénk , a saját hozzááIlásunk láttatja velrinkugy, mintha támad an és negatívan fordulnának felénk.Ez tehát a saját mentális hozzááIlásunkat, bels érzése-inket és tapasztalatainkat ttikío zi. AIIandó félelemben,aggo dalomb an, ideges s égb e n és zav ar odotts ágb an éltinkmajd. Lehettink gazdagok, driskálhatunk az anya1i ju-vakban, de mindaddig, amíg elménk zavatt, nem lelhe-ttink békére. Hiába vesznek korbe benntinket rokonok és

j barátok, saját bels mentális hoz-záállásunk miatt nemlehettink boldogok. Bels mentális hozzááIlásunk teháturalkodó szerepet 1átszlk. Ha nyugodtak vagyunk, és

meg rizzik az ftányítást elménk felett, -ég az sem za-varhat meg benntinket, ha minden ellenségessé valik ko-rulotttink. Az ilyen ember számára minden és mindenkibarát, és csak hoz.zájárul bels mentális nyugalmához.

Természetesen megvan tá az okunk, hogy tor djtinksaját magunkkal, tudnunk kell azonban, miként tegylik

78 Á rr-ledittíció szakaszai

ezt, és hogyan képviseljtik a saját érdekeinket intelligensmódon. Boldogs ágra vágyrnk, de ha a személyes bol-dogságunk keresése kozben elfeledkeztink más érz Ié-nyek jóllétér l, és ártunk nekik vagy becsapjuk ket, ne-gatív kovetkezményekkel kell számolnunk. Ha valódiboldogsá gra vágyunk, meg kell értentink, hosy ez csakrgy lehetséges, ha tor dtink másokkal. Ezért nem sza-

bad feláldoznunk más érz lények jóllétét.Ha nem is folytatunk szellemi vag1, vallásos gyakorla-

tot, de megértjtik, hogy egymásra utaltságban éltink, bé-kés és harmonikus élettink lehet. Társas lények vagyunk,és nem akarhatunk elszigetelten élni, más emberekt 1ésérz lényekt 1 ftiggetlentil. Bármit is csináljatok, bár-mivel is foglalkozzatok, legyetek bár foldmiívesek vagytizletemberek, másoktól fiiggtok. Még családon beltil isa családtagjaitoktól fiiggtók. Ezért is élnek az emberekáItalában egytitt a családjukkal vagy abarátaikkal. Na-gyon kevés kivétel létezlkezal l,például a meditáI j -gik, akik magányosan élnek a hegyekben, és szellemigyako rlato kat folytatnak.

Mivel valóban társas lények vagyunk, akik egymástólftiggenek, fontos, hosy kifejlessztik magunkban a másokiránti tor dést és gyengédséget, ha boldogok szeretnénklenni. Nézzétek meg a vadállatokat és a mad arakat! Ókis egytitt mozognak, csapatba ver dve, és segítik .sy-mást. A méheknek nincs ktilon jogrends zerik, és szelle-mi gyakorlatot sem kóvetnek, tuléléstik és boldogulásukérdekébe n azonban egymásra támaszkodnak- ez termé-szetes létmódjuk. Jóllehet nektink, intelligens emberi 1é-

nyeknek is sztikségurk van egym ásra, néha rosszul hasz-

Á szenaedés terrnészetének azonosítósa 79

náljuk ezt az intelligenciát, és megpróbáljuk kihasználnia másikat. Ez ellentéte s az emberi természettel. Nektinkpedig, akik egy bizonyos vallásos ryakorlatban hisztink,rendkívtil fontos, hogy segítsrik és szeresstik egymást.

Ez boldogságunk forrása.

A Buddha alaptanítása, hogy írg;, kell tekintentink má-sokra, mint akik fontosabbak onmagunknál. Persze ma-gatokat sem hagyhatjátok teljesen figyelmen kívtil. Demás emberek és érzó lényekjóllétét sem vehetitek semmi-be, f leg akkor nem, ha a saját érdeketek titkozík az ovék-kel. Ilyen esetben a más emberek j llétét el, rébb kell so-rolnotok a sqát szeméIyes j ólléteteknél. Hasonlítsátok ósz-sze magatokat a tobbi érz lénnyel! Ők r.egtelen számí-ak, míg ti csak egyetlen ember vagytok. A ti szenvedése-

tek és boldogságotok, bár nagyon fontos, mégis csak egyember szenvedése és boldogsága, míg az ósszes tobbi ér-z Lény szenvedése és boldogs ága mérhetetlentil nagy.

A bolcsek ezétt feláIdozzák az egyet a tobbsé g javáért,

mígazostobák a tobbséget áldozzákfel csupán egyetlenember miatt. Még a szeméIyes jóllétetek szemszógéb I

nénre ís ígaz, hosy egytitt érz gondolkodást kell kifej-lesztenetek - hiszen ez aboldogság forrása életetekben.

Ftiggetlentil attól, hogy gyakorolunk-e egy konkrétvallást vagy sem, jószív,3nek és egytitt érz nek kell len-ntink, *.rt íglr lehet békés és értelmes élenink. Es a budd-hizmus, kiváltképp a mahájána buddhizmus gyakorlóimiképpen teglzék ezt? Amikor arr lbeszéltink, hogy se-

gíttink másokon, nem csupán arra utahunk, hory átme-netileg j t teszunk veltik, például élelmet, ruhát, vagylakhatástbiztosítunk nekik, ezek a dolgok uglranis nem


hoznak tartós boldogságot. Ezért nagyon fontos, hogymegvizsgáljuk, hogyan lehetséges a tartós és végs bol-dogság elérése. M.g kell tudnunk, vajon lehetséges-e aszenvedéseket gyokenikt 1 fogva eltávolítani. Nem szá-mít, hogy a gyakorlatbanvégre tudjuk-e hajtani, minden-képp er sítenrink kell magunkban a mentális elhatáro-zást, amely véget akar vetni a szenvedésnek, és egy telje-sen szenvedésmentes állapotra torekszik. Ez nagyon er s

mentális magabíztoss ágot és eltokéltséget eredményez.Ezért nektink, mint mahájána gyakorlóknak a kovetke-z képpen kell gondolkodnunk: ,,Yégtelen szám , érzlénynek fogok segíteni, hogy meghala dja a szenvedést."Ez legyen az eskrink. Ugyanakkor, ha megvizs gáljátokjelenlegi lehet ségeiteket, képességeiteket, nem hogyvégtelen szám , érz lénynek, de még csak egyetlen egy-nek sem vagytok képesek megszrintetni a szenvedését.

A szenvedések konkrét okokból és feltételekb 1 fa-kadnak, amiket az egyes érz lények halmoznak fel. Mi-vel ez így van, nagyon fontos, hosy az egyes érz lényektudják, mi az, amit gyakorolniuk kell, és mivel kell fel-hagyniuk - hogy mihoz tartós boldogságot, és mi okozszenvedést. Meg kell mutatnunk az érz lényeknek a he-lyes utat, ami a boldogsághozvezet, és a rosszutat, amia szenvedéshez. Ezért, amikor arr Ibeszélrink, hogy mi-ként tehettink jót más érz lényekkel, rtmutatástagon-dolunk, és arua, hosy segítstink nekik megérteni, mivelkell felhagyniuk, és mit kell gyakorolniuk. Így lehettinka segítségére a tobbi érz lénynek.

Ennek érdekében nagyon fontos egytészt, hogy az ut,amire a tobbi érz lényt terelni késztiltok, el ttetek is vi-

Á szenvedés terrnészetének azonosíttísa 81

lágos legyen. Ertenetek kell az ít jelent s égét, amita tobbi embernek mutatni akartok. Minél haladóbbszinten van péld áuI egy tanuló a tanulm ánya7ban, annáIjobb képességií és nagyobb tudás , tanárravan szriksége.Ugyanígy, annak érdekében, hogy képesek legyetek meg-mutatni a helyes utat más érz lényekn ek, el szor nek-tek magatoknak kell végigmennetek rajta. Másrés zt nemelég, ha az rt, amit másoknak mutatni készriltok, számo-tokra nem ismeretlen. Arról is meg kell gy z dnótók,hog1l amit tanítani fogtok nekik, az átmenetileg és vég-s soron is a segítségtikre lesz. E nélkril a tudás nélkrila tanításotok nem biztos, hogy megfelel a hajlamaiknakés érdekl déstiknek. Nem elég csupán annyit mondani,hosy pozítív ósztónzésb l teszitek, amit tesztek. Ter-mészetesen, ha ígyvan, nem kell majd megbánnotok, ezazonban nem garantáIla, hogy segíteni is fogtok velemás érz lényeken . Ezért van sz az ításos szovegekbenaru l, hosy ki kellfejlesztentink atisztánlátás krilonboz0kategóri áit, hogy képesek legnink megismerni más érzlények gondolatait és sztikségleteit.

Vagyis, itt két tényez t kell figyelembe vennetek: el-s ként azt, hogy az ít és a tanítás, amit megmutattok,illeWe megosztotok más érz lényekkel, ne legyen isme-retlen a számotokra, másrészt pedig, hogy megértsétek,mennyire illeszkedik egy ilyen tanítás más érz lényekhajlamaíhoz. Ehhez pedig tudnotok kell, milyen hajla-mokat orokoltek eI z életeikb I. Ezétt, ha csak nemváltok magatok is buddh ává, és nem éritek el a minden-tudást, segítségetek és tmutatásotok csupán átmenetijavulást hozhat. Vagyrs a más emberek megsegítésére


irányuló torekvés kifejlesztése okáváváIík egy másodikkívánalom kifejlesztésének, amely nem más, mint elér-ni a buddhaságot, minde n érz lény javáért. F,z a bódhi-csitta ébred elméjének két szintje.

Egy ilyen elmét nem lehet néhány hónap alatt kimíí-velni, ez azonban nem azt jelenti, hogy egyáItalán ne le-hetne. Ha kitart an folyatjátok a gyakorlatot a bódhi-csitta kimíívelésére, eljon azid , amikor siker koronáz-za majd er feszítéseiteket. A kezdeti szakaszban talánmég a bódhicsitta szó jelentését sem értitek. Nem tudjá-tok elképzelni, hosy lehetséges egyáltalán ilyen elmétkim velni. Az ismételt gyakorlás és tanulás révén azon-ban fokozatosan egyíe kozelebb kerultok hoz.zá. A felté-teles dolgok természete az, hosy okoktól és feltételekt lftigg en váItoznak.Ezért fontos, hosy észbeidézzikazilyen elme el nyeit és pozítív hozadél<ait, és kialakítsunkegy er s elhatározást a kimíívelésére. Imádkozzatok 1e1-

kesen. Akar fekszetek, jártok vaw riltok, gondoljátokazt: ,,Mllyen jó volna, ha képes lennék kimíívelni egyilyen elmét." Igyekezzetek kifejleszteni a bódhicsíttáta torekvés szintjén is. Ha a napjaitokat ilyen ismétl dés kitartó gyakorlással toltitek, egészenbiztosan sikenilkifejlesztenetek. Határozzátok el magatokban, hogy vég-hezsriszitek, még ha eonokig tart is. Amint Sántidéva isimádkozík a Bódlliszattva tjdban:

Amíg csak r az íir,

És élnek érzo lények,Hadd vágyódjam addig én isMinden érz|ó lény szenvedését enyhíteni.

Á szenzle dés természe tének azonosítása

Ha olyan tevékenységet végeztek, amivel segítetekmás érz lényeknek, az id kérdése nem jon szóba. hzilyen tevékenységet folyamatosan kell végeznetek. Erretanítsátokaz elméteket. Ha azthiszitek, hogy pár nap,vagy egy hónap alatt elérhetitek a bódhicsittát, vagy

hogy egy három év három hónapos elvonulás után meg-világosodtok, tévedtek. Amikor meghallom azt a néze-

tet, hogy három év és három hónap elvonulás :után az

ember elérheti a buddhaságot, néha viccesen azt gondo-lom, ez épp olyan, akár a kommunista propaganda. Aztszoktam mondani nyugatibarátaimnak, hogy ha a leg-

komolyabb és leggyorsabb írton akarnak jární, az tísztajele annak, hogy nem lesznek eredményesek. Hiszenhogyan is érhetn e eI az ember komoly és hatalmas ered-

ményeket a leggyorsabb rton? A Buddha torténete azt

mondja, hosy három végtelen eon után érte el a budd-haságot. Vagyis, ha azt az e\várást dédelgetitek ma-

gatokban, hogy rovid id alatt eljuttok a buddhaságig

- mondjuk három és fél hónap alatt -, biztosak lehet-tek benne, hogy nem fogtok fejl dni. Legytink színték.Nincs sztikség rá, hogy másokat is félrevezessetek a tu-

datlanságotokkal.Azt is fontos megértenetek, hosy akár eléritek a

buddhas ágot, akfu nem, az a célotok, hogy segítsetek

más érz lényeken. Akar a mennybe mentek, akár a po-kolba, célotok, hosy segítsetek más érz lényeken.

Mindegy, mennyi ideig tart. El kell határoznotok, hosya minde n érz lény javát szolgáI buddhaság elérésének

onzetlen szándéka lesz az egyetlen utatok, akár éltek,

akár haltok. Az íIyen elme kifejlesztéséhez sokat ke1l

83

]

i

l


gyakorolnotok, és meg kell értenetek ezen elme aspek-tusát és tárgyát. Miután kikovetkeztetett tapasztatotszereztekróIa, meg kell kapnotok a bódhiszattvaesktit,mivel az eskti az után kovetkezik, hogy kialakítottatokmagatokban e8y er svágyat a bódhíszatvracselekedetekvégzése iránt.

Milyen a bódhis zatvra élete? hz az élet, amely termé-szetesen kovetkezik a bódhicsitta ébred elméjének ki-mííveléséb I. A mindentudás csak az elme zavar érzel-meinek megtisztítása révén érhet el. Nem elég hozzácsupán kívánni és imádko zni. Mee kell tanulnotok, mi-ként vethettek véget az egyes romboló érzelmekn ek, az-által, hogy a nekik megfelel ellens zercWe támaszkod-tok. Egy bódhiszattva minden cselekedete besorolhatókét kate góriába: a praktiku s eszkózok gyakorlásának ésa bolcsesség glrakorlásának kategóríájába. Ha az adako-zás, az etika é, így tovább.. . gyako rlatát akarjátok toké-letesíteni, meg kell támogatnotok azt a bolcsesség gya-korlatával. A bolcsesség gyakorlata nélktil ahat tokéle-tesség koztil az els ot nem váIhat a tokéletesség valósgyakorlatává. Hogy kifejlesszétek magatokb an ezt a bol-csességet, el szór a hiteles és tévedhetetlen fiIozófiainézetet kell kifejlesztenetek, melyet kózépritként vagymádhj amikaként ismertink.

Mi a madhjamaka nézete? A buddhista hagyomá-nyon belril négy f.1'oz fiai iskola létezlk. A buddhista ta-nok els három rendszerének magyarázata alapjánmeg-érthetitek az éntelenség jelentését egy durvább szinten,ami végtil elvezet az emberek és jelenségek éntelenségé-nek finomabb, kazéprit nézetéhez, amely a kolcsonosen

Á szenaedés természetének azonosíttísa 85

ftigg eredet magyarázatán alapszlk Miután elsajátítot-tátok eztahibátlanul helyes nézetet, és meggy z dtetekaz igazságár I, képessé váltok az tiresség felismerésére.Ugyanakkor, még ha meg is értitek a bolcsességet, amelymegtere mti az rirességet, csupán ez nem váIhat a tudat-lanság hatékony ellenszerévé,ha nem támogatjátok megegyéb gyakorlatokkal, mint például az adakozás, az etí-ka, a ttirelem és így tovább. hz éntelenség puszta meg-értése nem elég a zavat érzelmeklegy zéséhez.

Ezért fontos egy olyan gyako rlat felépítése, amelyegyesíti magában a nyugodt és megállapodott elmét és a

ktilo nlege s felis merés t. H osy kifej le s szétek a ktilo nleges

felismerést, el bb a nyugodt és megállapodott elmét kellkifej leszte netek. A nyugodt megallapodott ság az egyhe -

gyíí meditáci t, míg a ktilonleges felismerés a megkti-lonboztet éberségetjelenti. E kett egyesrilése révénképesek lehettek mind a módszer, mind a tudás syti-molcsoz gyakorlatát folyatni.

Miután kifejlesztettétek a bódhicsitta hagyományosébred elméjét, torekedjetek rá, hogy kifejlesszéteka bódhicsitta végs ébredó elméjét is. A végsó bódhi-csitta transzcendens és részletekt l mentes. Vé9letekigtiszta, makulátlan, és megingathatatlan, akár egy mé-

cses lángja, amelyet nem fuj a szél.

Mint azt már korábban mondtam, a hagyományosbódhicsitta a torekv bódhicsittát jelenti. Es mi a végs

bódhicsitta? Mi transzcendens és mi e világi? Erre t bbmagyarázatLétezik. A hétkoznapi ember minden konk-rét színtje e világiként ismeretes, és egy fels bbrendíí


lény vagy árja minden szellemi szintje transzcendens-ként vary az e vllági filottiként. A transzcendens szintetakkor éritek el, amikor eI szór ráléptek alátás tjára.Ezazt jekenti, hogy kózvetlentil megvalósítottátok az ires-séget. Miel, tt az ember eléri a|átás,itlát, csak pusztánmegérteni lehetséges az tirességet.

Ez a szoveg, Á meditóció szakaszai a j gácsára szvá-tantrika madhjamaka (a jóg^ gyakorlása és a kazépűtszintézíse) iskolához tartoz7k, rgyhogy amikor a bennekifejtett pontokat magyaráznm, azt a snrantantrika mádh-jamaka rendszer szerint teszem, továbbgondolni azonbana píaszangika madhjam aka hagyomány szerint fogom.

Léteznek árják vagy fels bbrendíí lények azok kózta gyakorlók kozt is, akiket hallgatóknak vagy magányosfelismer knek neveznek, és akik felismerlkaz iirességet.Esy, a bódhiszatnra riton haladó árja azonban kózvetle-ntil ismeri fel az tirességet, mert segíti azít komoly gya-korlata. Az ibyen bolcsess ég, amely kozvetlentil ismerifel az tirességet, ellenpontként szolgál egyes romboló ér-zelmekkel szemben. Amikor a négy nemes igazságr I

beszéltink, Mígn rt valójáb an azt a bolcsességet jelenti,ami a fels bbrendií vagy árja lény elmefolyamában ta-láIhat , és ami felismeriazirességet. Ezavégs bódhi-csitta mentes minden további kifejtést I, f leg az ires-ség krilo nbóz kategóri áit l, mint például a tizenhat{iresség, ahusz tiresség, a két riresség és így tovább.

Jóllehet az tirességnek is épp annyi kategóri ája van,ahány típusa a j elenségeknek, amikor sikertil felismerne-tek egy konkrét jelenség {irességét, minden jelenségtirességét is felismeritek. Minden jelenség végs termé-


szete v^gy tiressége ugyanolyan íz(í, és ugyanazt a meg-

kiil nb ;tethetetlen termé szetetképviseli. Jóllehet min-

den jelenség tirességének term észete vgyanaz, és min_

den ktilo nbóz aspektusa a jelenségeknek, például hogy

j ók vagy ro s szak, i usy miként váItoznak, Mtires ség szfé_- jábóIfakad, meg kell értenetek, hosy az iirességet nem

,áI^rrthatjátok eI az alanytól vagy a tárg5rt I,

Az iiress ég aztjelenti, hogy egy tárgy mentes a benn-

foglalt létezist 1. A dolgok okoktól és feltételekt 1 fug-

g.:rr.k. Ez azokoktól és feltételekt 1 való ftigg ség jelzí,

t"ry a jelenségeknek nincs ftiggetlen, vagyis bennfog_

lali"i.rhrerens létezése. Ez azt is megmutatj a, miként j on

Iétre a dolgok sok, általunk megtapasztalt krilonfele as-

pektusa, hirr"., természenikt 1 fogvatiresek. Am7kor az

tir.r.égr 1 beszéltink, nem ezeket a ktilonb óz aspektu-

sokat iartjuk szemel tt, hanem a jelenségekvégs val _

ságát. Ebb 1 a néz pontból mondjuk, hosy az riresség

áLlapotamentes a részletekt 1. Arró1 is szó Van, hogy az

tiresség be nem szennyezett, ahogy Nágárdzsuna írja

ÁIaprit brjlcsesség cím míivének dics ít strófá|ában:

Dicséret a legfelsóbbneka buddhák kozt, a tanítás forrásának,Aki azt mondta, hogy a dolgok túggóségból lesznek,

hogy nincs vég, és nincs sztiletés,

nincs megsemmistilés és nincs állandóság,

nincs jovés és nincs menés,

nincs elktiloniilt jelentás és nincs azonosság,

a részletektol teljesen mentesen, és tokéletes békében,


Az tiresség és a ftigg s égb I sztiletés lgyanazon ér-me két oldala. A ftiggóségb l sztiletés néz pontjábóI,azaz a hagyományos néz pontból tekintve u áoqok tet-rejonnek, megteremt dnek és elmírlnak. Az Átapvetabdlcsesség iménti str fá|a épp azt állítja, hogy a dáfuoknem jonnek létre, nem teremt dnek me$l és nem mril-nak el, vagyis nem semmisrilnek me8 és nem is állandóksemmilyen ftiggetlen módo n. Az id szempontjából te-kinwe sincs ftiggetlen me8semmistilés vagy á[ándóság.Atárgy szemszógéb Inézve nincs ftigg.tl.r, jo..e,-*J-nés. Nágárdzsuna a részletek nyolc kateg áriáját írjaIe, péIdául a teremt dést és a megsemmistilest, e, .i-magyarázza, miért nem fordulnak el ftggetle nÜ.l. Azt1o1dja, hosy az árják, vagyis a fels bbióndíí lények,akik beszennyezetlenril képesek kozvetlen mód on é',rzé-kelni a bolcsességet, nem látjáka ftigg ségben kétrejovjelenségek megteremt désének vagy meg,e--istilésé-nek ftiggetlen létezését. Az etméjtik csak a végs való-ságot látla, azaz az tirességet, amely mentes mindenrészlett I.

A végs valóságo t, azaz a végs bódhicsi ttát nagyontisztának írják le. Azért nevez7k,,végs nek", -.ri.gyvégs bolcsesség8el val osszekapcsolódás tárgya.E-.l-lett makulátlannak és megingathatatlannak is mondják.vagyis, a fels bbrendíí tény meditációs elmertilésénekb,olcsessége olyan bolcsessé$, amely egy nyugodt és meg-állapodott elme és a ktilonos felismere, k.,r., éke. Éza keverék .igy érhet el, ha eI szór a nyugodt megál-lapodottságot fejlesztjtik ki. Ha ,gyrru stabiliiástnyertetek a vizsgálat tárgyát illet, en, megértéseteket

Á szena edés természetének azonosítdsa 89

r áf ókuszáIhatjátok, an é lktil, h o gy me gzav arn a b e n n e -

teket az elme lazasága, va1y a fogalmi gondolkodás iz-galma. Az íIyen bolcsességet megingathatatlannak ne-vezlk, amely olyan, akár egy mécses lángia, amit nemfi| a széI.

Ez a végs bódhicsitta transzcendens és minden to-vábbi részlett 1 mentes. A kovetkez sorok azt mondjákel, miképpen érhet eI ez az állapot:

Ez a nyugodt megállapodottság meditáció és a ktilonle-ges felismerés jógájának folyamatos és tisztelettel telimegismerésével lehetséges, hosszti id alatt. A gondo-lat feltárása sz tra a kovetkezoképpen fogalmaz: ,,Ó,

Maitréja, neked tudnod kell, hogy minden méltó hall-gató, bódhiszattva, vagy tathágata dharmája, legyenakár szóbeli, akár transzcendens, a nyugodt megálla-podottság meditációjának és a krilonleges felismerés-nek gyrimolcse." Mivel a koncentráció minden fajtájabesorolható ebbe a kett be, minden jógi mindig csakisa nyugodt megállapodottság meditációt és a ktilonle-ges felismerést keresse. Szintén A gondolat feltárásaszutrában olvasható a kovetkez ; ,,A Buddha mondta,hogy a ktilonboz koncentrációk tanításai, amelyeketa hallgatók, a bódhiszattvák és a tathágaták keresnek,mind benne foglaltatnak a nyugodt megállapodottságmeditációban és a kulonleges felismerésben. "

A nyugodt és megállapodott elme olyan elmeállapot-ra utal, amelyben a gondolkodás egy áItalatok váIasztotttárgyon nyugszik, és nem vonják el figyelmét ktils , amentális fokusz és a meditáci tárgyát 1 ktilonb óz dol-gok. Elmétek stabil, a tárgyra f klszáI, és mentes min-

lli]


den lazas ágtó 1 és izgalom tól. Az íIy en go n dolko d á s t hív-ják még egyhegyu koncentrációnak, és ezen a stabilitá-son kereszttil érhet el a mentális boldogság. A ktilon-leges felismerés aztjelenti, hogy felismeritek a fokuszcélpontj átképez tárgy végs va\ ságát. Ennek két ka-tegóriá|alétezík: az e vlláqi és a transzcendens. Lehet-nének ktilonbo z tárgyak a krilonleges felismerés ktilon*baz kategóriáinak megfelel en, ítt azonban a ktilonle-ges felismerés egy olyan elmére utal, amely az tirességref kuszáI.

Sákjamuni Buddha is ezt a két gyakorlatot tanította,a nyugodt és megállapodott elmét és a ktilonleges felis-merést. Ezek az egyedtili móds zerek, amelyek révén el-érhet a koncentráci osszes szintje. A szove g ezértlá-jelenti, hogy mivel a nyugodt és megállapodott elme és aktilonleges felismerés ugyanolyan fontosak, mindkétmin ség kifejlesztésére kell torekedntink:

A jógi nem lehet képes eloszlatni a mentális homályos-ságokat pusztán azáltal, hogy megismerkedik a nyu-godt és megállapodott elme meditációjával. Ez csu-pán átmenetileg nyomhatja el a romboló érzelmeket éskáprázatokat. A bolcsesség fénye nélkril nem lehet le-gyózni a rombolo érzelmek rejtett erejét, vagyis nemlehet ket teljes mértékben megsztintetn i. Ezért, mond-ja A gondolat feltárása szutra, hogy ,,A koncentrációképes megfelelóen elnyomni a zavar érzelmeket, a bol-csesség pedig képes alaposan megsemmisíteni rejtetterejtiket. "

Á szenaedés természetének azonosttósa 97

;],

Ha csak a nyugodt és megállapodott elmén medi-talsz, nem leszel képes elhárítani a megvilágosodást elta-karó homályosságokat és a romboló érzeImeket. Teddmeg bár az tirességet a nyugodt és megállapodott elmemeditáci jának tárgyául, onmagában ez akor sem leszelegend a homályosságok szétoszlatására, ha nem tá*

mogatod meg a ktilonleges felismerés gyako rlatával.

Szintén A gondolat feltárása szutra mondja:

Meditálj bár egyh egyű koncentrációvalNem fogod szétzuzni az én fékeértelmezésétZavaró érzelmeid visszatérnek, hogy zavarjanak;

Olyan ez, mint Udrak egyhegyu meditációja.

A nyugodt és megállapodott elme meditációja onma-gában nem képes eltávolítani a szenvedést okozó érzel-meket, és lerombolni az én félreértelmezését. A zavarétzelmek (tjra eI jonnek, hosy zavart keltsenek benne-tek, ahogyan a nem buddhista mester, Udrak esetében is

tortént. Hossz r id n kereszttil meditált a nyugodt és

megállapodott elmén, addig, hogy ahaja nagyon hosz-sz ra n tt. Míg teljes mértékben elmertilt az eg7hegykoncent cí ban, a hajának egy részét megették a pat-kányok.

Amint kijott a meditációból, és meglátta, hogy patká-nyok lakomáztak a hafib l,haragragerjedt, vagyis zava-r ó ér zelmei azo nnal vi s s zaté rte k. Jóllehet a zav ar ó ér zel-mek nem mutatkoztak, amíg belemerult az egyhegyíimeditáci ba, az, hogy miután befejezte, azonnal vissza-tértek, egyértelmííen mutatja, hogy a nyugodt és megál-

92 Á meditríci szakaszat

lapodott elme meditációja onmagában nem vet végeta zavar érzelmeknek.

Ha kozelebbrol megvizsgáljuk a jelenségek éntelen-ségét,

És ezen vizsgálat alapján meditálunk,Ezlesz a kovetkez megszabadulás oka;

Más ok nem hozhat békét.

A jelenségek éntelenségének konkrét vizsgáIata tehátarra uta| hogy a ktilonleges felismer és vagy a megkti-lonboztet tudatosság kalmazása áItaJ megszabadulha-tunk. A megs zabadulás vagy nirvána elérésének nincsegyéb módja.

A Bodhiszattva szekció szutra is azt mondja: ,,Azok, akiknem hallották a Bódhiszattva gytijtemény ezen tanítá-sait, és nem hallották és nem tették magukévá a Kolos-tori fegyelem tanításait, akik ugy gondolják, hogy azegyhegy koncentráció onmagában elég, a briszkeség-b l fakadó arrogancía csapdájába esnek, llyen módonpedig nem nyerhetnek teljes szabadulást az ujjászii-letés, az oregség, a betegség, a halál, a nyomor sá9,a siránkozás, a szenvedés, a mentális boldogtalanságés a zavarodottság korébol. Ahogyan szintén nem nyer-nek szabadulást a lét hat állapotának koréb l sem, sema megannyi szenved mentális és fizikai aggregátu-moktól . EzI észben tartva mondták a tathágaták, hogya tanítások hallgatása segít az embernek megszabadul-ni az <iregségtól és a haláltól."

Á szenaedés természetének azonosítdsa 93

Vagyis, me8 kell hallgatnotok az erc l szóI magyará_

zato|<ar, és aztánmeditálnotok kell rajtuk, ezpedig majd

segít nektek, hogy megszabaduljatok a szenvedést 1.

Ezen okokból azoknak, akik el szeretnék érni az alaposan

megtisztított transzcendens bolcsességet, azáltal, hogy

eltávolítanak minden homályosságot, a bolcsességen

kell meditálniuk, mikozben megmayadnak a nyugodt

ás megállapodott elme meditációjában,

6.fejezet

B LCSESSÉG

A buddhista hagyo mány szerint egy f/roz fiai tétel éwé-nyességét logikus érvelésselhatározhatjuk meg. A Budd-ha nagyo n tisztán fogalmazott ez-zel kapcsolatban:

A bhiksuknak'7 és a tudósoknak rigy kell megvizsgál-niuk szavaimat

ahogy egy aíanym ves vizsgálja az aranyat égetéssel,

vágással és dorzsoléssel.Csak ezután fogadhatják el ket,

És sosem az ilántam érzett tiszteletból.

Ezért mind a ktils , mind a bels jelenségek meg-határ ozásánáI érvelé sre kell hagyatkoznunk. N e m várjákel t lrink, hogy csupán az írásos tanításokratámaszkod-junk. Amit a szóvegekben olvasunk, megvizsgálhatjukaz értelem fenyében is, hosy megbizonyosodjunk a ben-ntik foglaltak érvényességér 1. Maga a Buddh a szavai ís

nyiwa állnak avizsgáIat eI tt. A buddhista kultura egyiklegcsodálatosabb jellegzetessége épp az, hosy a gyakor-lónak jogavan feltilvizsgálni atanításokat. Még atanítszavait is.

],

96 Á meditáció szakaszat

A buddhista hagyo mány tudással kapcsolatos megkó-zelítése hasonló a modern tudom ányéhoz. Kezdetbennem tehetrink határozott áIlításokat meggy z déstink-r. l, ehelyett pártatlanvizsgáIatnak kell alávetntink a té-mát. Az eredményeket mindig elemzés tjánkell kinyer-nti nk, m iután lo gikus a n me gvízs gáltuk a bizonyíté ko kat.Átuk.rosságban elmondh Lt tehát, hogy a buddhizmusnagyí^becstili a logikus érvelést.

Fontos, hosy meghatátozzukaz alapot, az utat és azeredményt. A, a7ap itt ajelenségek tényé íe, azaz val -ságára utal. Erre a tényre hagyatkozva kovetrink .gyszellemi utat, aminek révén elértink egy eredményt.A szellemi gyakorlat tehát nem pusztán az elme kita-Iáci ja, hanem olyasvalami, ami valóban létezlk. Ha a

szellemi gyakorlat alapja csupán koholmány volna, nemlennénk képesek megvált oztatní és átformálni az eI-

ménket az tbejárása áItaI. Ennek kovetkeztében pedignem magyarázhatnánk meg a megszabadulást minteredményt.

Az eredményként megjelen buddh aáJlapot sok nagy-szeríj, min séggel rendelkezik. Ezeka min ségek a meg-felel okok és feltételek megteremtéséb 1 és a szellemi rt

gyakorlatánakkovetéséb, 1fakadnak. Atíz er és a budd-hák egyéb jellemz i \<lbontakoznak benntink, ha eljonaz idejuk, kószonhet en annak, hosy az emberben meg-van a lehetósé g ezek kifejlesztésére. Altalában is ígaz,hogy semmi sem teremthet, meg alap nélktil. Abszurdvolna, ha kijelentenénk, hogy a sziWákés a hegyek elér-hetik a mindentudást. Sokkal logikusabb ennél, ha aztállítjuk, hogy a praktikus eszkózók és a bolcsesség egyut-

Bólcsesség 97

tes gyakorlása meghozhatja a mindentudást, a tudatos-

ságra alapozva."Az alip megteremtése egy nagyon fontos lépés. Ez

váIasztja.t u ""toban

léte z doLgokat a puszta mentális

kitalációktól. Arró1 sz I, hogy megfelel en azonosítjuk

a termés zet tówényeit és a valóságot. hz alap valós ter_

mészetének m e g határ ozásához ele n ge dhetetle n az ob _

jektivitás.Kovet i sokféleképpen érte\mezték a Buddha írásos

tanításaít. Ha egy ításos tanítás nem állja ki a logikus ér-

velés pr báját, jelentését három kritérium _ szándék,

cél és ellentmondás - szerint étteLmezik. Például, ha

egy sziltra a végs valóságr I sz I, de a vizsgáIatok során

u .ryilrrarr.raló jelentés hibásnak találtatik, akkor a taní_

tási szándéka és célja alapján ítélik me*. Ugyanígy,ha az

éntele ns ég azon asp ektus ai, amely ek zavaro s ak, a kovet-

keztetéses logik a alapján hibásnak bizonyulnak, nem

ketl etfogadnunk ket. Manapság sokkal jobban ismer_

jtik a ,r"pot és a holdat, a mérettiket, a foldt IvaI tá_

vol.ágrrkat és amozgásukat, mint azeL tt. Tehát ha egy

írásos szoveg mást állít ilye n, számunkra nyilvánvaló

dolgokról, é; ezze\ ellentmond a mi érvényes észlelé-

si.inknek, nem fogadjuk eI igazságként. A buddhizmus

tehát [gyanazt az elvet koveti ezekkel a dolgokkal kap_

csolatban, mint a tudomány.

A buddhista tanítások a szellemi alap, azít és a gyti-

molcs kontextusában fogalmaznak. A gyumolcs képvi-

seli azt a sok nagyszetíí min séget, amelyet a gyakorló

kifejleszt magáb LrL abuddhaság elérése során. Lz Llyen

min ségek kimiiv ekéséhezmeg kell teremtenetek a meg-

]

l


felel okokat és feltételeket. Ez a folyamat egy integráltszellemi gyakorlatot foglal magában. Fontos tudnotok,hosy mindegyiktink képes kifejleszteni ma gában a tízer t és a buddhák tobbi csodálatos min ségét. E z a po*tenciál velesztiletetten meg"van a tudatosság folyamá-ban. Altulabun igaz tehát, hosy semmit sem lehet meg-teremteni a megfelel0 alap nélktil. Ahog7an abszurdlenne azt áILítni, hogy a sziklák és hegyek képesek elér-ni a mindentudást, ha szellemi gyakorlatot folytatnak,azís tiszta, hogy azok, akik rendelkeznektudatosságg ,

elérhetik.A szellemi alap ebben az esetben az elme azon vele-

sztiletett természetét jelenti, hogy képes felébredni a tel-jes megvilágosodásra. A szellemi utvagy osvény a mód-szer és a tudás aspektusaiból tev dik ossze, amí azt je-lenti, hogy a gyakorló érdemeket és felismeréseket gyujt,és ezáItal jut el a buddhaságig. Sztikségszerííen fontos,hogy megértsétek a buddhistaflloz fla ezen alaptételeit.Ezek nem valaki képzeletének sztilottei, hanem aval -ságot trikrozik. Ha csupán kitaláciOk volnának, mind-eqy, mekkora er feszítést tennétek, nem haladnátokel re azuton. Nem jutnátok semmi eredményre, és nemlennétek képesek elmagyarázni, miként lehetséges a meg-szabadulás. Nyílt elmével és pártatlansággal kell meg-vizsgáInotok ezeket az alapvet elveket. Ha r.rrás f/roz -fiai nézetek révé n el ítéIetek munkálkodnak bennetek,az akadályozhat titeket abban, hory objektíven ítéljétekmeg és értékeljétek ezeket a tanításokat.

Az állításokat tehát meg kell vizsgálnunk, és kérdé-

B lcsesség 99

kat fogadjuk el, amelyek logikusak. Egyes problémáWa

a buddhista hagyo mány megadta avalaszt, a modern tu_

domány azonbanmég nem fedezte fel ket, és nincs mit

mondania róluk. TJgyanakkor, ha tudományosan már

ígazolt tényekkel állunk szemben, nem lehettink dog-

Áatikus ak azzal kapcsolatban, amit a szóvegeink áIIíta,

nak. Amint azt már korábban említettem, ez a szoveg

els sorb afi az alapot jelent két igazsággal, a szellemi

utat adó módszer és bolcsesség gyakorlásával, és a meg-

világosodott lény bolcsességének és fizlkai testének ké-

pe s s égeivel, mint eredményekkel foglalkozik,- Azoknak, akik szeretnék elérni a ttanszcendens b 1-

csességet, amely teljesen mentes minden homályosság_

t I, abolcsességen kell meditálniuk, mikozben elmeriil-

nek az egyhegy koncentrációban.

A Drágakóvek halma szutra írja: ,,Az egyhegy kon-

centrációt gy felleszthetitek ki, ha betartjátok az

erkolcsi elveket. Ennek az egyheoy koncentrációnak

a kifejlesztáse után pedig kezdjetek el a bolcsességen

meditálni. A bolcsesség segít, hogy elérjétek a kristály-

tiszta éberséget. A kristálytiszta éberség által pedig to_

kéletesedi k erkolcsi magaviseletetek. "

Annak érdekében, hogy elérjtik más emberek céljait

és a saját céljainkat, minden mentális homályosságot el

kell oszlatnunk. Azoknak, akik ily." módon szándékoz_

zákmegteremtení a ttanszcendens bolcsességet, eI szór

is a nyugodt megállapodottság meditációját kell gyako-

rolniuk. A gyakorló, aki képes az íIyenség felismerésé_

nek bolcsességével elemezni ajelenségeket, mikozbenseket kell feltennrink veltik kapcsolatban, hogy csak azo-


belemerril a nyugodt megállapodottság meditác i jába,kifejlesztheti a ktilonleges felismerést.

Ami a gyakorlatot illeti, a három módszer meghatáro-zott sorrendben kóvetkezik eg7más után. Hadd fejtsemezt lá egy kicsít részletesebben. A szoveg azt mondja:,,A bolcsesség segít, hogy elérjétek a kristályisztaéber-séget." A tokéletesen transzcendens bolcsesség képes rá,hogy gyokeres t 1 távolítsa el a homályosságok at az eI-méb 1. A hagyományos igazságfelismerésére vonatkozbolcsess ég, bármilyen hatásos is, nem rendelke zlk ezzela, képességgel. Kimondhatjuk tehát, hogy ehhez egyolyan bolcsességre van sztikség, amely a iegs igazságfelismerésére vonatkozik. Ebben a kontextusba., ezéia tokéletesen ttanszcendens bolcsesség a mindentudásrautal. Annak érdekében pedig, hosy elérjtik a mindentu-dást, el kell távolítanunk a megszabadulást akadáIyozhomályosságokat , azaz a zavar érzelmeket, illetve a tu-dást akadáíyoz homályosságokat. Egyedril a bolcsességmííkodik kozvetlen ellenszerként, és tesz benntinket ké]pessé aíra, hogy glzokertikné|, vaglris rejtett potenciál-juknál foguu gyomláIjuk ki a két homályosságát. sem azerkolcsi fegyelem, sem az egyhegy koncentráció nemszáI7hat kozvetlentil szembe veltik. A bolcsesség itt azta bolcsességet jeloli, amely a meditációból fakad, és nemazt, amely a hallgatásbóI és az elmélkedésb 1. Ezért,hogy megteremtsétek a ktilonle8es felismerést, amelyfelismeri a végs valóságo t, eI szór is a nyugodt megál:lapodottság meditáci ban kell tokéletesítenetek -ugu-tokat. Mivel ez az egyhegyíí koncentrácí pozitív go"-dolat, a finom mentális tompaságot és izgalmat.ik.ll

Bt)lcsesség 101

hagynotok. Hogy elhagyjátok ezeket a hibákat, eI szóris az erkólcsi feryelmet kell gyakorolnotok.

A hitr l való meditáció a mahájánában sz tra a kovet-kezót mondja:

,,Ó, nemes család sarja, ha nem adod át magad

a bolcsességnek, nem tudom, miként lesz hited a bód-hiszattvák mahájánájában, vagy hogyan jutsz majd

el re a mahájánán. "

Ez a rész\et a bolcsességgel jár hit, azaz meggy z -

dés felél esztésér I szóI. Amíg a ,,nemes család sarja" ,

vagyis a gyakorló nem képes kifejleszteni a ktilonlegesfelismerés bolcsességét, a tudáson alapuló hit felébresz-

tése sem lehetséges. Az ilyen embernek is lehet termé-szetesen vallásos hite, de amikoí a hit a végs valóság

megértésének eredményeképpen jon létre, azt az érte-

lem és a tudás is alátámasztja. Azígazí lemondást pél-dául akkor fejleszthetitek ki, ha megfelel en megértiteka megszabadulás rendszerét. Ez azt jelenti, hogy az em-ber bizonyosságot nyer afel I, hosy a megszabadulás

lehetséges, illetve olyasvalami, ami kifejleszthet az em-ber tudatfolyamán beltil. A lemondás ebbe n az értelem-

ben határozottan megktilo nbóztet min ségeket mutat.

Ugyanígy, menedéktink er ssége is fokozódik, ha fino-mítjuk az tirességgel kapcsolatos tudásunkat.

,,Ó nemes család sarja, tudnod kell, hogy ez azért van,

mert a bódhiszattva mahájánába vetett hite, és a ma-

hájánán való elórehaladás elmélkedés eredményekép-pen jon létre, amit zavaroktól mentes elmével folytattoka tokéletes dharmáról és a valóságról. "


E z tisztán jelzi annak sztikségességét, hosy kifejlesz-sztink magunkb an egrr bolcsességet, azáIt ,, hosy egyhe-gyíien megvizsgáljuk ahagyományos és végs valóságot,és ezzel szllárdbizonyosságot és hitet nyerjtink a mahá-jána rendszer által tanított szellemi alapban, írtban és

eredményben.

A jógi elméjének figyelmét, ha csak a ktilonleges felis-merésre torekszik, és nem fejleszt, ki egy nyugodt ésmegá l lapodott e l mét, e lvon hatják ktilon bózo tárgyak.Olyan ingataggá válhat, akár a mécses lángja a szél-ben. Mivel így hiányozni íog a kristálytiszta éberségmakulátlansága, ezt a kett t (a krilonleges felismeréstés a nyugodt és megállapodott elmét) egyenló mérték-ben kell fejleszteni. Ezért mondja A szenvedés hatalmasés teljes meghaladásának sz tráf a, hogy ,,A hallgatóknem láthatják a buddhateymészetet, mert egyhegyube-lemertilésiik erósebb, bolcsességrik pedig gyengébb. "

Ha ezt azok szerint a f:Jozóftai rendszerek szerint ér-telmezzuk, amelyek szerint a hallgatók és magányos fel-ismer k tját kovet k nem ismerik fel a jelenségekéntele ns égét vagy tire s s égé t, azt mo ndhatj uk, hosy nemIátják a buddh atermészetet olyan bolcsességgel, amelyavalóságot elemzi. Csak az emberek éntelenségét isme-rik fel, a jelenségekét nem. Ennek pedig az az oka, hogya koncentrációjuk er sebb, mint a bolcsességtik. Ha ezta hallgatók és magányos felisme r kkOztí árjákvagy fel-emelkedett lények tekintetében értelmez.zik, akik a ma-hájána árjál<hoz hasonlóan felism erlk az tirességet, ak-kor a kijelentés, miszerint a hallgatók nem képesek lát-

Bdlcsesség 103

ni a buddhatermé szetet, azt jeLenti, hogy atísztátalan el-

me term észetével kapcsolatos felismeréstik nem egy szé_

les korií logikai érvelés alkalmazásán alapsz7k Ennekpedig az azoka, hogy az egyhe,y koncentrációjuk er s,

míg a bolcsességtik gyenge.

,,A bódhiszattvák látnak, jóllehet nem tisztán, az ó bol_

csességtik ugyanis er sebb, egyhegyT koncentrációjuk

azonban gyengébb. Mí9 a tathágaták mindent látnak,

mert k egyenl mértékben birtokolják a nyugodt és

megállapodott elmét és a ktilonleges felismerést. "

Adódik itt néhány magyarázat. EI szór is, magam

rgy véleffi, 2 szerz ítt arra utalt, hosy jóllehet a bód-

h is zatw ák kó zv etle n til fe lfo gj ák az 7Iy e nsé ge t (tathatá),

náluk ez csaka meditatív elmenilés során torténik me$l

a medit áci utání id szakban nem. Ezzel ellentétben

a buddháknál az7\yenség felfogása teljes és álland .Yagy_

is, k kózvetlentil és mindig felfogiák az7lyenséget, ftig-

getlentil att I, hogy épp meditálnak .vagy sem.

Másodsorban, ez a str fa azt is jelentheti, hogy ugyan

a bódhi szatvrák kozvetlentil felfogiák az elme ilyen_

ségét, ez afelfogás nem teljesen tíszta.Ez az elme tisz_

tátalanságainak rejtett hatása miatt van íg, amiket még

el kell távolítaniuk. A buddhák viszont már teljesen és

tokélete s e n me nte s ek a legkis ebb tísztátalan s ágoktól is,és teljes egészében elhárították ezekrejtett hatásait. Okmár tokélete s tudás s al re ndelke znek az íIy enségr I.

A nyugodt megállapodottság meditációjának ereje által

az elmét nem zavarják tobbé a fogaImi gondolatok, és

irl

illi

I04 Á meditAció szakaszai

olyan lesz, akár egy mécses lángja, amit nem fuj a szél.A ktilonleges felismerés a téves nézetek minden foltjáteltávolítla, í9y nem lesznek rátok hatással mások (néze-tei). n Holdlámpás szutramondja: ,,A nyugodt és meg-állapodott elme meditációjának erejévelaz elme rendít-hetetlenné válhat, a ktilonleges felismerés pedig olyan-ná teszi, akár egy hegy." Ezér|folytassatok olyan jógikusgyakorlatot, amely mindkett t magában foglalja.

Ezeka sorok a nyugodt és megállapodott elme medi-táci jának és az átható felismerésnek a jellemz ir I, l-lewe jelentésé r I sz Inak. A nyugodt megállapodottságaz eIme azon min sége, amely egyheg5r(ien koncentráltárgyára, mindenféle bels és ktils zavaí nélkril. Azilyen elme semmire nem f klszáI koncent táci jánaktárgyán kivril. Mivel mentes mindenfele mentális tom-paságtól, tárgyát a legnagyobb tisztasággalfog,u fel. Azilyen egyhegy elme tartós kifejlesztése a fizíkaiés men-tális rugalmasságnak boldogs ágát eredményezí. Ami-kor az egyhegy koncent rációhoz boldogsá g társul, aztnyugodt és megállapodott elme meditációnak nevezzik.A ktilonleges felismer és az a bolcsesség, amely felismeriaz tirességet, és a fizíkaí és mentális boldogsághoz tár-sul. Ez a boldogság az elemz bolcsess égb I származ7k,amely űjra meg jra megvizs gá\u tfugya valóságát,a nyugodt és megállapodott elme boldogsá gára alapozlra.Ez a felismerés nem elégszik meg azza),, hogy csupán rá-f kuszáIja az elmét a tárg.rra. Bármi legyen ís a tárgy,akár a hagyományos, akár a végs valósággal kapcsola-tos, alapos vizsgálatnak vetí aIá az elemz bolcsességgel.

7.fejezet

A NvuGoDTMEGÁLLAPODOTTSÁCnÓI ÉS

A KÜLONLEGES FELISMERÉSn rvALó MEDIrÁcló rozos

Br pBrtÉtBLEI

Hogyan elegyítstik a nyugodt megállapodottság meditá-ció és a ktilonleges felismerés gyakorlását?

A jóginak el szor is azokat a feltételeket kell megterem-

tenie, amelyek segítenek a nyugodt megállapodottságmeditáció és a ktilonleges felismerés gyoís és konny

elérésében.

Nyilvánvaló, hogy a gyakorlónak ezel<re az el feltéte-

lekre kell hagyatkoznía,ha szellemi eredményeket akar

elérni.

A nyugodt megállapodottság meditáció kifejlesztésé-nek el feltételei a kovetkezók: segít kornyezet, a vá-gyak megfékezése és az elégedettség gyakorlása, nem

tril sok aktivitás, tiszta erkolcsi magatartás, illetve a ía-gaszkodás, és minden egyéb fogalmi gondolat teljes

meghaladása.

Kamalas íIa ezek után elmagyatázza, mit ért segít

vagy kedvez kórnyezet alatt:

R segít kornyezet a kovetkez ot jellemz alapján is-

]

]t

t06 Á meditóció szakaszai

merszik meg: konny hozzájutás az élelemhez és a ru-házkodáshoz, mentesség a gonosz lényekt l és ellensé-gekt l, mentesség a betegségektól, jó barátok, akik be-tartják az erkolcsi szabályokat és hasonló nézeteket val-lanak, kevés látogató a nappal folyamán, éjszaka pedigkevés zaj.

A vágyak megfékezése azt jelenti, hogy nem ragasz-kodtok tulságosan ahhoz, hogy sok vagy jó ruhátok,például szertartási palástjaitok és hasonlóitok legye-nek. Az elégedettség gyakorlása nem más, mint hogymindig elégedettek vagytok a legapróbb dolgokkal is,például a nem tul min ségi vallásos oltozékekkel és ígytovább. A viszonylag kevés aktivitás arra utal, hogy fel-adjátok hétkoznapi tevékenységeiteket, mint amilyenaz tizlet, és kertilitek a tul kozeli viszonyt a személyzet-tel és a szerzetesekkel, illetve teljes mértékben elhagy-játok a gyogyítás és az asztroló9ia gyakorlását.

A kozeli viszony itt aztjelenti, hosy egybegy ltok éspletykálkodtok, mindeníéle cél nélktil. Azok számára,akik megtanultak er s koncent rácí valmeditáln i, a gy -gyítás és az asztrol gia gyako rlása akadállyáválik. Ezért,hacsak nincs ktilonleges ok az ellenkez jére, a gyakorl -kat arra intik, hogy keniljék az efféIe világi tevékenysé-geket.

Még azon állítás mellett is, miszerint a megszegett hall-gatói eskrit nem lehet visszaállítani, ha az illet megbá-nást tanusít és kifejezi abbéli szándékát, hogy ne ko-vesse el ismét az adott tettet, továbbá tudatosítja ma-gában a cselekedetet elkcivetó elme valós identitásánakhiányát, illetve tisztában van minden jelenségek valós

Á ny ugo d t me gdl lapo do tts ógró I 707

identitásának hiányával, az illetó erkolcsei tisztának

mondhatók. rrr l az Adzsátasatru megbánásának meg-

sztjntetésér lsz trasoraiban olvashatunk. rírl kell lép-

netek a megbánáson, és krilonleges er feszítést kell

tennetek a meditációban.

A kétfele erkólcsi szabáIy a szeméIyes megszabadulás

eskrij ére, illetve a bódhis zatvra e sktire vonatkozik. Emel-lett jelentheti a szetzetesek, illewe az átlagemberek es-

ktijet.A kovetkez bekezdés avágyak hiábaval ságával fog-

lalkozik, valamint annak szrikségességével, hosy elhatá-

roljuk magunkat az evíIágícselekedetekt 1. Ennek érde-

kében nagyon fontos, hosy elhagyjunk mindenféle íé1-

reértelm ezést és tévhitet.

Ha tudatosítjátok magatokban a ragaszkodás ktilonbo-

z hátrányos hatásait, amelyek ebben az életben, illet-ve azelkovetkezó életekben is megmutatkoznak, az se-

gít az ezzel kapcsolatos tévhitek eloszlatásában. A lét

eme korforgásában megjelen csodálatos és borzasztó

dolgok kozos jellemz je, hogy nem állandók, és vele-

szriletetten hajlamosak a széthullásra. rétség sem férhozzá, hogy véges idón belril el kell szakadnotok ezek-

t l a dolgoktól. Meditáljatok hát rajta, hogy mi értelme

olyannyira ragaszkodnotok ezekhez a dolgokh oz, és az-

tán hagyjátok el az osszes tévhiteiteket.

Mik a ktilonleges felismerés elófeltételei? Szent em-

berekre hagyatkozzatok, komolyan keressétek a széles-

koríi utmutatást, és végezzetek megfeleló elmél kedést.

Ebben a kontextusban az elméIkedés a hagyományos


és a végs valóságokon való meditációt jelen ti. Ezena ponton a szóveg rátér a szellemí vezet jellemz inekosszefogl alására.

Mlféle szent emberben bízhattok meg? olyanban, akisok tanítást hallott, aki tisztán'fejezi ki magát, aki ren-delkezik az egyrittérzésmin ségével, és aki képes ellen-állni a nehézségeknek.

A ,,tisztán fejezi ki mag át" aztjelenti, hogy szépenb_eszéI, egytittérzés nélktil azonban ez nem sotat jelent.Egyrittérzés híján hiábaval a sok tanulás. Egy tanítszámára, aH hatásos és termékeny módon szeretné vé-gezní a feladatát, az egytittér zés vagy a j szív a legfon-tosabb min ség. Léteznek a tanításnak egyéb buktatóiis, például az, ha valaki belefárad a magrarázatokba.Fontos tehát, hosy azlllet megért és ttiielmes legyenaz ilyen nehézségekkel szemben.

Mit jelent az, hogy komolyan keresitek a széleskoríi t-mutatást? Azt, hogy kell komolysággal hallgatjátoka tanításokat, odafigyelve a Buddha tanításainak ti-zenkét ágának egyértelm és értelmezhetó jelentésére.A gondolat feltárása szutrában olvasható a kovetkez :

,,Ha nem hallgattok a feljebbvaló lények tanításaira,az akadálya a ktilonleges felismerés kialakulásának."ugyanez a szutra mondja: ,,A ktilcinleges felismerésa megfelel ok által jon létre, ez az ok pedig a helyesszemlélet, ami a hallgatásból és az elmélkedésból szrile-tik. " A Narajána sz tra kérdéseiben olvashatjuk: ,,A ta-nítások hal lgatásának tapasztalata révén bolcsességretesztek szert, a bolcsesség pedig alaposan lecsendesíti

Á nlugo dt megó l lap o do tt s rígró l 109

a zavaró érzelmeket. "

Az eI bbi bekezdés nagyo n tisztán és tomo ren fepziki, mi az eI nye, ha hallgatás és elmélkedés utján nagytudásra tesztink szert. Ez ktilonosen igaz az írásos taní-tások gazdag és sokoldalír ismeretére.

Mit nevezrink megfelel elmélkedésnek? Azt, amely he-

lyesen bizonyítja a7 egyértelm és értelmezhetszutrákat. Amikor a bódhiszattvát nem gyotri kétely,képes az egyhegyíi meditációra. Ezzel ellentétben, ha

kétségek és bizonytalanságok lesznek urrá rajta, olyan-ná válik, mint az utkeresztez désnél álló ember, akinem tudja, melyik elágazást válassza.

Bármit is hallotok, nagyon fontos, hogy elmélkedéstján megbizonyosodjatok a jelentésér 1. Másképp

oly anná vál to k, m i n t az utelágazás náI bizo nyal a n ko d ó

ember. A bizonytalanság és a kétely pedig természettik-nél fogva akadáIyoznakbenneteket a tanításban, és ab-ban, hosy elmagyarázzátok a témát a taníwányoknak.

A szove g egyéttelmíí és értelm ezhet szítrákat em-lít. De vajon mit ért egyértelmií és értelmezhet ta-nításokon? Melyekaz egyórtelmíí és értelmezhet szít-rák? Ez abuddhista flroz fia egyik kulcskérdése. AItu-Iában rigy vélik, hogy Buddha háromféIe tanítást kóz-vetített, amelyeket a Dharma kerekének három megfor-gatásaként írnak le. A buddhizmus alapját és keretét anégy nemes ígazság kinyilvánítása adta. Ez a négy ígaz-ság a szenvedé s igazsága, a szenvedés eredetén ek ígaz-sága, az ut igazsága és a szenvedés megsztintetésének

110 Á rneditóció szakaszai

igazsága.A dharmakerék második megforgatásában a Buddha

l<tzáróIag a szenvedés megsztintetésével fogl alkozott.Bizonyos dolgok arrautalnak, hogy a bolcsességgel k"p-csolatos szovegek tokéletesítése ebben a tanításban gyo-kerezik. Mivel voltak, akik nem tudták felfogni azéntelenség fogalmát az alapján, ahogy a kerék másodikmegforgatásában magyarázta, és megvolt a veszéIye,hogy téves nézeteket alakítanak ki ezzel a tanítással kap-csolatban, a harmadik megforgatásban tisztázta az énte-lens ég j elenté s ét háro m ktilo nb o z jelenségr e v onatkoz-taíra. Ezek a jelenségek a kovetkez k tulajdonított je-lenségek, ftigg jelenségek és megalap ozottjelenségek.A tulajdonított jelenségekr 1 azt mondják, hosy ezekéntelenek, mert nincs bennfoglalt identitásuk. A ítiggjelenségek szintén éntelenek, hiszen híján vannak az ón-maguk áItali teremtettség identitás ának, a megalapo-zott jelenségek pedig azétt éntelenek, mert híjánvannakmindenfelevégs identitásnak.

Ugyanakkor egyes szítrák, amelyek a kerék harmadikmegforgatásakor keletkeztek, mint például Á Tatllógatalényege sz tra, megmagJarázzák a szubjektív elme tísztafényét, a tárgy tiszta fénye, vagyis az tiresség mellett,amit hibátlanuI megm agyaráztak a kerék második meg-f o r gatás áb an. Ezek n agyobb ré szle te s s é ggel f o glalko z-nak az elme természetével. Mivel a negyedik nemesígazság, vagyis azítigazságaígy méIyebb és világosabbmagyarázatot kapott, ez magátóI értet d módon el se-gítette a tantrikus tanítások megértését.

A Buddha azzal az egyedtili céllal tanított, hosy taní-

Á nyugo dt megrí l l ap o do t ts ágró l

tásai javára vá\anak azo\<nak, akik hallgagák ket. Cél-ja elérése érdekében gyakorlati eszkózóket alkalmazott,és ugyanígy tanított a kis és a nagy rttal kapcsolatban,

a hallgat ságtágabbvagy sz kebb mentális hatókórénekmegfelel en. A krilonbOz fioz fiai iskolák arra szol-

gáItak, hosy igazodjanakaz intelligencia kUlonboz fo-kalhoz. Ennek kovetkeztében négy buddhista gondol-kodási iskola alakult ki. Nagy vonalakb an, egyes iskolákrgy vélik, hogy az els beszédben a Buddha csak a négy

nemes igazság tizenhat jeLIemz jét tanította meg . AztáIlítják, hosy nem voltak benne az tiressé gr I szóI taní-tások, csupán az emberek éntelenségér 1.

Néhány szoveget , amely a Buddh a tanításait tartal-

mazza, nem vehettinkszó szerint. Ezért szrikséges a ta-

nításokat egyértelmíí és éttelmezhet kategóriába sorol-

nunk. Ezen két terminus jelentése is váItozik azonban

iskolánként. A csittamátra iskola például azokat tartla

egyértelm , tanításoknak, amelyeknek a jelentése sz

szerintvehet , értelmezhet nekpedig azokat, amelyeké

nem. A szvátantrika madhjamaka iskola felfogásábanegyértelm í tanítások azok, amelyek kozvetlen és els d-

leges témá5a a végs igazság, és amelyek sz szerínt ért-

het ek. A Buddha tobbi tanítását az értelmezhet kate-

g riábasorolják.Hosy megbizonyosodjunk a végs ígazságról, vag7is

a finom tirességr I, azol<at a szítrákat és magyarázatokat

kell kovetntink, amelyek hibátlanul fejtik ki a témát.

Ennek érdekében a megfelel sorrendben kell megérte-

ntink az írásos szovegeket, illefue aszerint, hog7 egyér-

telm ek vagy értelmezhet ek. Ezkezdetben talán nem

1,1t


egyszeí . D., ha kovetjtik a nagy lényeket, akik megmu-tatták, mely szovegek egyértelmííek és melyek értelmez-het k, és ezeknek a szírtráknak, illewe ahoz-zájuk tarto-z magyarázatot<nak a tanulmányozása áItaI keresstik azrirességet, képesek lesztink elsajátítani az tiressé g néz -pontját. KamalasíIa tehát hangsírlyo7-za, hosy mind azegyértelmií, mind az értelmezhet szutr ák tanulm ányo -zása fontos.

A szoveg most a nyugodt megállapodotts ág és a kti-lonleges felismerés kózos el feltételeire tér rá:

A jógik mindenkor kerriljék a hal, a hus és hasonlók fo-gyasztását, mértékkel étkezzenek, és ne vegyenek ma-gukhoz olyan ételeket, amelyek nem járulnak hozzá azegészséghez.

A meditálónak flzlkallae egészségesnek kell lennie.Ezért nagyon fontos a megfelel tápláIkozás. Másrésztsztikséges az elme tisztasága és ereje is, ami szinténhoz-zájárul a fizlkaí egészséghez. Ezen okokból ajánlatos,hosy felhagyjon a hal, a h rs, a fokhagyma, ahagyma-íélék stb. fogyasztásával. A megfelel ételeket is csakmértékkel vegye magához, a rossz emésztés ugyanismegzavarja a meditációt. Ráadásul, aki tulságosan sokatesz7k, nehezebben marad ébren.

Ezért azok a bódhiszattvák kezdhetnek el meditálni,akik a nyugodt megállapodottság és a krilonleges felis-merés minden el feltételét osszegy jtotték.

Egyéb gyakorlati lépések is léte znek, például az, ha

Á nyugo dt megó l laP o do tts dgró l 113

az ember nem alszik az éjszaka els és utolsó szakában.

h kazéps szakaszban pedig, amíg alszotok , rizzétekmeg a tudatosságotokat és vegyetek fel megfelel test-

helyzetet.Amennyiben a vegetáriánus étrend nem okozfehérje-

hiányt, teljes értékíínek tekinthet . Ha nem is vagytokképesek teljesen áttérni a h rsmentes étkezésre, jól teszi-tek, ha korlátozzátok az eIfogyasztott h rs mennyiségét.

A buddhizmus déli iskolájában nem tiltják szígoríana h rsevést, eglzes állatok, például a nem hasadt patájíak,és azok, amiket Lafejezetten a fogyasztás céIjáb Imészá-roltak le, megevését azonban nem engedélyezík. Ez aztjelenti, hogy a nyíIvános piacon vásfuolt hris elfogadható.

Azt ah rst, aminek a megevését engedéIyezlk, ,,tisztah rs nali' nev ezík. F-z hár om megktilo nb óztet tulaj do n*

sággalrendelkezik: nem láttuk, hosy az áIlatotáfejezet-ten azértvágtákle, hogy mi megesy.ik; nem kaptunk er-

r 1 semmilyen információt; illewe nincs kétségr.inkafel I,

hory az áIlatot nem fogyasztás céIjábóIvágtákle. Altalá-ban a mahájána buddhista iskolák sem tiltják a h rsevést.

lJgyanakko r Léteznek szovegek, például az Mer lés a

Lankdba sz tra, amelyek mindenkoron szígor,3an tiltjákezt a gyakorlatot. Más szovegek, például Á mad}ljamaka

lényege Bhavavivéka ácsárját I, megenged bbnek tíín-nek. Vagyis egJes, a bolcsesség tokéletességér 1 sz I

mahájána szóvegek tiltják a húrsevést, míg mások nem.

A tantra három alsóbb osztáIya szigo an tiltja a hrisfo-gyasztást, míg a legmagasabb engedi. A tantra ezen

utóbbi osztáIyán belril végzett bizonyos szertattási gya-korlatokh oz vgyanis sztikség van az ótféIe h rsra és az

1,1,4 Á meditóció szakaszai

otfele nektárra. Az általánosan elfogadott nézet ezért az,hogy a h rs, amely szabadonkapható a piacon , fogyaszt-ható, tartózkodnunk kell azonban attól, hogy az áIlato-kat a saját fogyasztásunkra oljtink le.

Ahogyan korábban is szó volt r la, az érde& d gya-korlóknak, akik rendelke zneka megfelel képességekkelés mentesek a zavarol<tól, meg kell tenniikazel készti-leti lépéseket, miel tt belemenilnének a nyugodt megál-lap o dotts ág med itációjáb a.

Amikor meditálni kezd, a jóginak elóbb minden eloké-szít lépést meg kell tennie. El kell végeznie a dolgát, éskeresnie kell egy kellemes helyet, ahol nem zavarja sem-miféle zaj. Ekkor gondolja azt, hogy ,,Minden érz lénytátsegítek a megvilágosodás állapotába." Aztán mutas-son hatalmas egytittérzést, és hívja be a gondolatot,hogy szeretne minden érz lényt megszabadítani, majdtisztelegjen minden buddha és bódhiszattva elótt a tízirányban, úgy,hogy testének ot végtagját a foldhozérinti.

Idézzetek meg egy érde m-mez t, azáltal, hogy elkép-zelitek a buddhákat és bódhiszattvákat azel ttetek Iévtérben, és imádkozzatokhozzájuk. Ez a gyakorlat lázá-r lag a sz trál<ra jellemz . Amik or végeztetek a tantri-kus invokációval ,hozzátok létre magtokb an azelkotele-zettség lényt és egyesítsétek vele a bolcsesség lényt. Haborulásokat vége ztek, a hagyom ány szerint az ot végta-gotokat - a homlokotokat, a két tenyereteket és a térde-iteket - kell a foldho z érintenetek. Nagyon fontos, hosyezt mindig a megfelel módon, és orommelvégezzétek.

Á nyugo d t megól I ap o do tts ógró l 115

Nem tidvós borulást végezní plsztán formalitásból, vagy

ha kénys zetnek érzitek.A buddhák testének, beszédének és elméjének repre-

zentáci ít flzíkallag is elhelyezhetitek egy oltáron, vagy

odaképzelhetitek ket az eI ttetek lév térbe. A felaján-

lásaitokat mindig a lehet ségeitekh ez szabjátok. Ha gaz-

dagok és vagyonosak vagytok, nagyszer í. De ha nincspénzetek, hogy buddhaképeket és -szobrokat vásárolja-

tok, nincs rá sztikség, hogy nem megfelel módokonjussatok hozzájrak. kzolyan szobrok és thangkáV8, ame-

lyekre csalás és lopás utján tesztek szert, érdemek helyett

n e gatív kóvetkezm é nyeke t hoznak.Amennyibe n magányo s szerzetesként éltek elvo nulva

a hegyekb en, atul sokvallásos tárggyal,csak odacsalogat-nátok a rossz szándéktt tolvajokat. A mirlt nagy szentjei,

például Milarep 9 hataLmas felismerések birtokába ke-nilt, mikózben nem voltak ily.. képei. Egy teljesen tires

barlangban élt. Az egyík torténet szerint egy éjjel egy

tolvaj ment be a barlang| ába, és nézte, hosy mit lophatel. Mila nevetett, és aztkérdezte t Ie:,,Mit keresel? Haén nem találok itt semmit fényes nappal, te mit taIáInáI

éjjel?" Emlékezzetek tehát aría, hosy a szellemi felis-merések beltil sztiletnek, és a ktils tárgyaknem hordoz*nak tul nagyjelent séget.

Vannak emberek, akik a vallásos gyakorlat nevében

keményen ktizdenek, hosy felállítsanak egy gazdag és

kóltséges oltárt. Megrakva drága képekkel és szobrok-kal, berendezési tárggyá válik az otthonukban, és elve-

szítieredeti jelent ségét és céIját. Tehát, ha megteheti-tek, hogy megfelel módon jussatok a buddhák testé-

i]

lll

176 Á nleditdció szakaszai

nek, beszédének és elméjének reprezentációih oz, akorlegyen egy szobrotok Szákjamuni Buddháról, a budd-hizmus alapít járól. Beszédének megjelenítésére kite-hettek egy péld ányt Á b lcsesség tr)kéIetessége sztitrh I,

mint f szóvegb 1, és egyet az Áaatamszaka sz trób I,amely a bódhiszatvrák tetteivel foglalkozIk. Ezek mel-lett elhelyezhetitek azokat a dolgokat, amelyek a budd-hák elméjét képviselik.

Ha nem tudtok hozzájutni ezekh ez a dolgokhoz, neagg djatok. De ha igen, akkor megfelel en kell elren-deznetek ket. kózépen legyen egy festm énf , szobor,vagy hasonló megjelenítés Szákjamuni Buddháról. Ko-rtilotte helyezzétek el a meditációs istenek megjelení-téseit, mind békés, mint haragos aspektusaikban, és aBuddha nyolc nagy kozvetle n taníWányának megjelení-tését. Ha nem így,hanem a tárgyakpénzbeli értékénekmegfelel en hely ezitek el ket, vagy anyaguk szerint,vagy aszerínt, hosy régiek vagy íjak, nagyon komolya hi-bát kovettek el. Ezugyanis azt jelenti, hogy rgy tekinte-tek ezekr e a szent tárgyaka, mint puszta anyagí javaba.

Fontos tehát, hogy az oltárjelentését és jelent ségétszem eI tt taríra, a megfelel rendben alakítsátok lá azt.A felajánlásokat a szent tárgyak elé hely ezzétek, és ittvégezzétek a borulásokat is. Yigyázzatok, mit ajánlotokfel. Ha ,,tíszta anyagokat", az hatalmas érdemeket hoz-hat a számotol<ra. Ezzel szemben, ha a felajánlott anya-gok ,,tisztátalanok", az érdemek helyett negatív kóvet-kezm énye kkeI kell szám o1 n o to k .,,T isztátalan a nyago k"azok, amikhez az ót rossz megélhetés révén juttok hoz-zá - ezek a hízelgés, a csalás és így tovább. Erre a fel-

Á nyugo dt m egd l l ap o do tts cígró l I77

szentelt embereknek krilonosen oda kell figyelnitik.Amikor valaki áruként kezeli a buddh ákJ I késztilt

szovegeket, szobrokat vagy fotókat, és személyes nyere-ség vágyával kereskedik velrik, az íossz megélhetésnekszámít. Ez nem tidvos, és komoly negatív kovetkezmé-nyeket hordoz magában. Ezze| szemben, amikor az em-berek írásos szovegek kiadásán, szobrok elkészítésén,stb. dolgoznak, azért, hogy hozzájáruljanak a Buddhatanainak terjesztéséhez, az más lapra tartozlk.Ilyen ese-

tekben, ha az egyént az a szándék hajtj a,hogy segítsen a

vallásos támogatásra vágyóknak, akkor ridvos tevé-kenységet folytat. Fontos tehát felismerntink, milyen 1é-

nyeges, hosy tíszta anyagokat qánljuk fel. A tibetiekkózt széles korben elterjedt haglromány, hogy vizet és

mécseseket ajánlanak fel. E zt is mindig a megfelel mó-don és nagy tisztelettel kell végezni.

A felajánlás gyako rlatát vallomás, orvend ezés, a taní-tások kérése, íma a buddhákh oz, hogy ne lépjenek be aparinirvánába3), és ajánlás koveti. Ezeket a lépéseketegytittvévehétág r glrakorlatnak nevezik. A nagyon ma-gas szinten megvalósult lények ilyen gyakorlatokat vé-geznek, hosy hatalmas érdemeket gy jtsenek ossze.

Tegye maga elé vagy valahová máshová a buddhákvagy bódhiszattvák egy megjelenítését, például egy

festményt. Tegyen annyi felajánlást és mondjon el any-nyi imát, amennyit tud. Vallja meg hibáit és orvendez-zen minden más lény érdemeinek.

A meditáI tehát eI szór végezze el ahétág r gyakor-


latot, vagyis a leborulást, a felajánlást, a tanítások kéré-sét és így tovább.

Azután riljon le a Vairócsana3' teljes lótusz pózába,vagy fél lótuszba, egy kényelmes párnára. Szemeit nenyissa tril tágra, de ne is hunyja be tril szorosan. Fó-kuszáljon velrik az orra hegyére. A test ne hajoljon seel re, se hátra. Tartsa egyenesen, és vigye a figyelmétbefelé. A vállak természetes helyzetrikben pihenjenek,a fej pedig ne hulljon hátra, el re, vagy bármelyik ol-dalra. Az orr legyen egyvonalban a koldokkel. A fogakés ajkak természetes helyzettikben pihenjenek, a nyelvérjen hozzá a szájpadláshoz. Lélegezzen nagyon gyen-géden és puhán, hang nélkril, er lkodés nélktil , és fe-sztiltség nélkril. Lélegezzen be és ki, természetesen, las-san és észr ev ehetetlen ril.

A meditálónak ktilonleges figyelmet kell fordítaniaa légzésétre. A légzés akkor j , ha mindenféle hang éselakadás nélktil torténik. Azer ltetettlégzéskáros. Lé-Iegezzetek puhán és mélyer. Ny,rgodtan és egyenletesenszívlátokbe és fujjátok ki a leveg t.

8.fejezet

A NVUGODT MBCÁIIAPODOTTSÁCGYAKORLASA

El szor a nyugodt megállapodottság meditációt kell el-

érntink. Az elme akkor nyugodt és megállapodott, ha

meghaladta a krils tárgyak okozta zavart, és spontán

és folyamatos módon irányul a meditáció tárgya felé,der vel és rugalmassággal.

Miután megfelel en elvé geztétek az eI késztileteket,

meniljetek bele a konkrét meditációba, amely a nyugodtmegállapodottságból és a ktilonleges felismerésb 1 á11.

De mi is ez a nyugodt megállapodottság meditáció? Azelme azon áIlapota, amely természetes módon osszpon-tosít a meditáció tárgyára, annak eredményeképpen,hosy enyhítette a ktils tárgyak zavaró hatását.

Emellett fokozatosan levetk zí a test és az elme hibá-it, mivel mentes a mentális tompaságtól és izgalomtól. A,,der(ível és rugalmassággal" azo|<ra afizíkai és mentálismin ségekre utal, amiket a meditaló kifejles zt magában.

A medit áció során el szor a mentális rugalmasság fejl -dik ki, amit a fizlkai rugalmasság kóvet. Erdekes módonezután a fizlkai der jelenik me$l majd végr,il a mentális

I20 Á meditdció szakasz,ai

der í. Amikor az elme osszekapcsolódik a deríível, aztnyugo dt megállap odo tts ág me ditáció nak nevez,zik.

Mi a kUlonleges felismerés?

Azt, ami a megfelel módon vizsgálja az ilyenségeta nyugodt megállapodottság állapotából, ktilonlegesfelismerésnek nevezztik. A Drágakovek felhoje szutramondja: ,,A nyugodt megállapodottság meditáció azegyhegy elme; a ktilonleges felismerés kifejezettena végs valóságot vizsgálja. ''

Miután kifejlesztette a képess éget, hogy belemertil-jon a nyugodt megállapodottság meditác iába, a meditá-tor nem f kus,zálja rá egyhegy ,en az e7méjét a tárgyra,hanem vizsgá7nikezdi. A meditáció tárgyaitt els sor-ban a végs igazság, ahétkóznapi jelenJgek sincsenekazonbanlázáwa. A konce ntráci , amehy rl*aiés men-tális deríít fakaszt azáltal, hogy elrmzi a tátgyat, a kti-lonleges felismerés. Ezek után kovetkezik a nyugodtmegállapodotts ág és a ktilonlege s felism erés eg-yesítése.

A nyugodt megállapodottságot és a ktiloniáges fel-ismerést nem tárgyuk szerint ktilonbo ztetjtlk meg.Mindkett nek lehet tárgya mind a hagyományos, -inla.végs igazság. Létezlknyugodt megállapodottság me -ditáció, amely a végs ígazságra fákuszá!, és létezikktilonleges felismerés, amely a hagyományos igazságra.Van például nyugodt megállapodoitsag meditáci , aÁelyegyhegy en az tirességre osszpontosít. Ahogya, u k i]lonleges felismerés is meditálh at hagyományos jelensé-geken, például a meditatív osvények finomabb és dur-vább aspektusain.

Á ny ugo dt m egd l laP o do tts óg gy a kor lós a 727

Altalánosságban az a kilónbség a két meditáció k -zótt, hogy a nyugodt megállapodotts ág ,gy koncentrá-ciós meditáci , a ktilonleges felismerés pedig egy elem-z , analitikus fajta. Ezt az elképzelést Á t kéletesség tjaés a tantra els három osztáIya taftalmazza. A legmaga-sabb tantra szerint viszont a ktilonleges felismerés kon-centrációs meditácí . Ez a megértés egy egyedi módja,amin beltil a ktilonleges felismerés teljes mértékbenkoncentrációs meditációként m kodik. Másré szt vi-szont, a mahámudra Nusy Pecsétje akagyuvonalon és a

nyingma tradíció Nusy Tokéletessége, azaz a dzogcsen,csak az analitikus meditációt említik.

Szintén A gondolat feltárása sz tra mondja: ,,Maitréjakérdezte: - Ó Suaaha, hogyan keresse az ember megfe-lel módon a nyugodt megállapodottság meditációt és

hogyan nyerjen tudást a ktilonleges felismerés által?Buddha pedig azt válaszolta: - Maitréja, a bódhiszatt-váknak a kovetkez tanítást adtam: szutrák, dallamosimák, prófétaí tanítások, strófák, konkrét utmutatások,konkrét tapasztalatok, a megvalósulás kifeiezodései,legendák, sztiletéstorténetek, széleskoríi tanítások, in-tézményes dogmák és utmutatások -, a bódhiszattvák-nak a megfelelo módon kell hallgatniuk ezeket a taní-tásokat, meg kell jegyeznirik a tartalmukat, szóbeli is-mátléssel gyakorolniuk kell ket, mentálisan pedig ala-posan meg kell ket vizsgálniuk. Vonuljanak félre ma-gányosan, tokéletes megértéssel, elmélkedjenek ezeken

a tanításokon, és folyamatosan fókuszálják rájuk az el,méjiiket. Mentálisan csak azokra a témákra cisszponto-sítsanak, amelyeken elmélkednek, és tartsák fenn ezeket

folyamatosan. Ezt nevezik mentális elkotelez désnek. "


A nyugodt megállapodottság meditációban az elmétegyhegyíien a tanítás lényegi és osszefoglaló pontjairaf kuszáIjuk. A buddhák tanításai, amelyeket az iméntitízenkét kategória ír Ie, széleskodíek, és nagy témákatolelnek fel, például a mentális és fizíkai aggregádlmokat,az elemeket, az észlelés forrásait és így tovább. A ,yo-godt megállapodottság meditáció kontextusában nemkell kifejtenetek ezeket, hanem a tanítások lényegi ter-mészetére vagy értelmére kell figyelnetek, legye n az akáraz tiressé $, akár az áIlandótlanság, és ennek termés zeténkell elmélkednetek. A ktilonleges felismerésr l való me-ditáció ez,zel szemben analitikus. Ré szle tezí a me ditációtárgyának identitását, eredetét és egyéb jellemz it, pél-dául ahalmazokat, elemeket, az érzékelés forrásait és íg7tovább.

,,Miután az elme ujra meg ujra elvégezte ezI a gyakor-latot, és kialakult a fizikai és mentális rugalmasság, aztaz elmét nevezztik nyugodt és megállapodott elmének.Í9y kereshetik a bódhiszattvák megfelelomódon a nyu-godt és megállapodott elmét. "

A meditáci folyamatarévéna gyakorl eI szór a men-tális rugalmasságot teremti meg. Ezt megel zi egyfajtanehézségérzés az agyban, amely val jában az elme hibá-inak elhagyását jelzi. A mentális rugalmasság létrejotteután kóvetkezík a fizlkai rugalm as s ág. Ez a fizlkaí hib ákkozvetlen ellenszere. Ennek eredményeképp megszrile-tik a flzikai der , amib 1 pedig mentális der fakad.

Á ny ugo dt megól lap o do tts tíg gy a korl ós a 123

,,Miután a bódhiszattva elérte a fizikai és mentális ru-galmasságot, és csak ezekben tartózkodik, elhagyja

a mentális zavarokat. A jelenséget, amelyr l mint az

egyhegyíi koncentráció tárgyáról elmélkedést folytat,elemeznie kell és visszaver désként kell értelmeznie. Ezt

a visszaver dést vagy képet, amely az egyhegyíi kon-

centráció tárgya, alaposan meg kell ítélnie, mint a tu-dás egy tárgyát. Teljes mértékben és gondosan meg

kell vizsgálnia. Gyakoroljatok tiirelmet és élvezzétek

ezt. Figyeljétek meg, és helyes elemzés utján értsétek

meg a tárgyat. EzI nevezik krilonleges felismerésnek.A bódhiszattvák így képzik ki magukat a kulonleges

fel ismeréssel kapcsolatban. "

A pozítív indíttatás kifejlesztése alapvet en fontos.

A ryakorlónak az egész folyamat során úrjra meg rjra

meg kell teremtenie ezt a pozítív hoz-zááIlást. Gondoldazt: ,,Most meghallgatom ezt a szent szoveget a fiagyKamalas íIátóI, hogy minden érz lény javára elérjem

a meghaladhatatlan buddhaságot, amely olyan hatalmas,

akfu az íit." Nagyon fontos, hosy felismerjtik, milyenritka és drága az emberi élet. Err 1 az aIapr 1 érhetjtik el

mind átmeneti, mind végs céljainkat. Ez a szabad és

szerencsés emberi lényként toltott élet egy óriási lehet -

ség, amit teljes mértékben ki kell használnunk. A meg-

világosodás megwa| sításának gyokere és alapja az ón-zet\en gondolkodás kifejlesztése, amí az egytittérzésb Ifakad. Egyéb fontos láegészít gyakorlatok ebben a kon-textusban a nagylelkííség és más erényes tettek gyakorlá-sa, valamint a koncentrácí fejlesztése, amely a nyugodtmegállapodottság és a ktilonleges felismerés elegye.


Miel tt kialakítaná magában az egpttérzést más érzlények íránt, a gyakorlónak alét korforgását jellem z áI-

talános szenvedésre kell gondolnia, és ktilonosképpena korforgáson beltili ktilonboz vllágok szenvedéseire.Ennek az elméIkedésnek a hatás ára agyakorló felismeria Iét korforgás át j ellem z szenvedé sek elviselhetetlen ter-mészetét. Ez pedig természetes módo n elvezetbennete-ke t eze k m egh ala dás ához. L étezlk olyan álLap o t, am ely-ben tokéletesen mentesek vagyunk a szenvedést 1? Mitkell tenntink annak érdekében, hogy megszabaduljunkt le? Ha szintén feltes zitekmagatokn ak ezeket a kérdé-seket, és jól megvizs gáIjátok ket, rá fogtokjonni a szen-vedés okára. A szenvedés oka nem más, mint az a men.tális tisztátlanság, ameby a cselekvésb l és a zavaró érzel-mekb l fakad. Ez átmeneti, és teljesen le lehetváIasztaniaz elmér l. A gyakorló ráébred, hosy a szenvedés meg-sztintetésének nemes igazsága a szenvedés és okainake nyhíté s é n, illewe elhár ítás án alap szi.k. E n nek kove tkez-tében az egyén kifejleszti magában alemondást, és azt akívánalmat, hogy megszabaduljon a szenvedést 1 és an-nak okaitól. Ha azt lávánjátok, hosy más érz lények isszabaduljanak meg a szenvedést l és annak okaitól, na-gyon fontos lépést tesztek az eg{ruttérzésl<talahtása felé.

A gyakorlónak eI szór ahétkóznapi rt állomásaibankell fejlesztenie magát, és aztán fokozatosan beépítenia nagyobb rt állomásait. Ez a j zan és helyes módjaa szellemi fejl dés megteremtésének.

Miután eIvégeztétek az eI készrileteket, elkezdheti-tek fejles zteni az ébred elme két típus át. F,zek ahagyo-mányos és a végs ébred elme. A hagyományos ébred

Á nyugo d t megdl lap o do tts tíg gy akorl ós a 125

elme kifejlesztésével a gyakorl magáévá teszí a bódhi-szatwák cselekedeteit, beleérwe a hat tokéletességet.A végs ébred elmén pedig rgy meditálhattok, ha ki-alakítotok magatokban egy transzcendens bolcsességet,

amely kozvetlentil ismeri fel az tirességet. Az ilyen bol-csesség meditatív állandósulást hoz, amely a nyugodtm egállapo dotts ág é s a krilo nlege s felis meré s eg7e stilé s é -

b I fakad. Ez pedig azt jelenti, hogy mikozben egyhe-

gy en f kuszáItok, vele egy id ben képesek vagytok az

riresség természetének elemzésére.

A gyakorlónak eI szór meg kell teremtenie az eI fel-tételeket, amelyek el segítik a nyugodt megállapodott-ság medítációt.

A jóginak, aki egy nyugodt és megállapodott elme ki-m velésére torekszik, el szor is arra a tényre kell kozel-

ról ráfókuszálnia, hogy az írások tizenkét csoportja - a

szr]trák, a dallamos imák és így tovább - osszefoglal-hatók olyan módon, hogy mind az ilyenséghezvezeI-nek, az ilyenséghez fognak vezetni, és eddig is az ilyen-

séghez vezettek.

Végs soron a Buddh a tanításaikózvetlentil vagy kóz-vetetten kot dnekaz ilyenséghez. A szovegek, amelyekegyértelmííen fogl alkoznak az áIlandótlanságg aI, a szen-

vedéssel és így tovább, végs, soron azllyenséggel foglal-koznak, hiszen bár a durva éntelenséget fejtegetik, mintpéldáut az alany és a tárgy nem-kett sségét, kozvetlentilahhoz a finom tirességh ezvezetnek, amit a Buddh a egy-

értelmííen tanított a Dharma kerekének második meg-forgatása során.


Az egyik módja, ahogyan ezt a meditációt végezhet-jrik, ha az elmét kozelr l ráirányítjuk a mentális és fi-zikai aggregátumokra, mint olyan tárgyakra, amelyekmagukban foglalnak minden jelenséget. A másik, ha

a Buddha egy megjelenítésére irányítjuk. A meditatívál l andósu l ás k irál ya szutra mondja:Aranyszíníi testévelAz univerzum ura csodálatosan szép.A bódhiszattváról, aki erre a tárgyra irányítja elméjét,azt mondják, elmeriil a meditációban.

A nyugo dt megállapo dotts ág meditáció nak ktilo nfe -Ie tárgyai lehetnek. A tantrikus rendszerek egyediek ab-ban az értelemben, hogy meditációs isteneket vagy mag*sz tagokat használnak tárgyként. Ez esetben viszont,ahogy a szítta rendszer tanítla, a Buddha megjelenítésehasználatos tárgyként. A meditációs állandósulás jól is-mert gyakorlat mind buddhisták, mind nem buddhistákkórében. Ezért ajánlatos, hogy egy buddhista a Buddhaképét alkalmazza a meditácí tárgyaként. Ilyen módonszámos mellékes jótékony hatását is learathatla, példáulérdemeket gqjthet és megemlékezhet a Buddhár I.

Képzeljétek el a Buddh át, ahogy egy drágakovekb 1 ké-sztilt trónon til. Korulbelril egy teljes testhossznyí távol-ságban legyen t letek, az eI ttetek lév térben, a homlo-kotokkal nagyjáb I egy magasságban. A képet egyszeí-reképzeljétek síír ínek és ragyogónak.

Az intelligens gyakorló így építi fel a koncentráci t,

hosy el bb megfelel megértésre tesz szert a szemlélet-tel kapcsolatban. Azllyen ember az tirességre fókuszál,mint a meditá cí tárgyára, és így torekszik megteremte-

Á nyugo dt megál lap o do tts tíg gtakor I ós a 727

ni a nyugodt megállapodottságot. Ezbizony nehéz.Má-sok mag át az elmét használják tárgyként a nyugodt meg-

állapodottságért folytatott rtjukon. A medttáI ilyenkora tisztaságra és az éberségre fókuszáI, amely egy módjaannak, hogy az elme onmagára osszpontosítson. Ez sem

konny í feladat. Kezdetben a g7akorlónak egy valós ta-

pasztalattal kell azonosítania a tíszta éberséget. Aztán az

elme ráf kuszáI erre az érzésre a tudatosság segítségével.

Az elme titokzatos, és milliárdnyi megielenési formájavan. Nem lehet így azonosítani, ahogyan a ktils tár-gyakat. Nincs alakja, formája vagy színe. Ez a pusztatiszta éberség tapasztalatvagy érzés tetmészet í. Olyan,mint a színes víz -jóllehet avíznek nem vgyanaz a ter-mészete, mint a színnek, mindaddig, amíg keverednek,

avízígazi színe nem nyrlvánvaló. Hasonlóképpen, az e|-

me sem rendelkezlkakiils leges tárgyak természetével,

például fiztkai formával és így tovább. Ugyanakkot, az

elme olyannyirahozzászokott az ót érzék tudatosságá-hoz, hosy szinte megkUlonboztethetetlenné válik a fizi-kai formát I, alaktól, színt Iés így tovább, amelyet meg-

tapasztal.Ez utóbbi esetben a meditációt rigy kell végeznetek,

h o gy szándéko s an megszal<tto to k mi n de níéle go n dola -

tot és érzékelést. Kezdjétek az.zal, hosy nem engeditekaz elméteknek, hosy az érzékek tudatosságát kóvesse.

Ezt kóvet en állítsátok Ie az elmét, amely az érzélá ta-

pasztalatokra, és az orom vagy abánat érzéseire reagáI-

Fókuszálj átok j elenbeli és természetes áIlapotár a, anéI-

ktil, hogy hagynátok, hogy belemeniljon a mrilt emléke-

ibe, vary ajóv revonatkoz tewekbe. Eme folyamatré-

I28 Á meditóció szakaszai

vén az elme igazi színe, hosy így mondjam, fokozatosanmegmutatkozlka gyakorl eI tt. Amikor az elme men-tessé válik minden gondolattól és fogalomtól, hirtelenegyfajta vákuum jelenik meg. Ha a meditáló torekszikrá, hogy megisme rje ezt a vákuum ot, a tudat tísztaságatermészetes módon nyilvánvalóbb á váIík.

A ,ryugodt megállapodottság meditáció gyako rlásaalatt teljes mértékben tudatában kell lennetek az ót tó-kéletlenségnek és a nyolc ellenszernek. Az óttokéletlen-ség a lustaság; a meditácíó tárgyának elfelejtése; a men-tális tompaság, illewe izgalom az ellenszereknem alkal-mazása mentális tompaságvagy izgalom esetén; illeweaz elle n s zer ek szriks égtele n alkalmazás a. H add s o rolj amfel a nyolc ellenszert is. Ezek a hit, az érdel<7 dés, a ki-tartás, a rugalmasság, a tudatosság, a lelkiismeretesség,az ellens zerek alkalmazása mentális tompasá g és izga-lom esetén, illewe az ellenszerek szrikségtelen alkalma-zásának elvetése. A hit ítt aztjelenti, hosy oromrinketleljtik a koncentrácíó gyakorlásában, ami abból fakad,hosy értékeljrik jótékony hatás ait. Ez természetes mó-donvezet a gyakorlatiránti érdekl, déshez, és segít a ki-tartás fokozásában. Az els négy ellenszer - a hit, az ér-dekl dés, a kitartás és a rugalmasság - a lustaság ellenhat, az t dik, a tudatosság pedig a meditá ci tárgyánakelfelejtése ellen. A hatodik a sorb an, alelkiismeretesség,a tompaság és az izgalom ellenszete. Amikor az elmetompaságban szenved, er feszítést kell tennetek a feléb-resztése és felemelése érdekében. hzizgalmatpedig rgyellens rlyozhatjátok, ha lecsillapítlátok a felizgatott el*mét. Hosszas gyakorlás után a meditáló eljut a mentális

Á nyugodt mególlaPodottsóg gyakorldsa 729

ki e gye n s íIy ozottság áIIap otáb a, é s ke re szttile m elke di ka koncentrácí szintjein. Amikor eléri a nyolcas és kilen-ces szinteket, az elme mély koncentrációban van. Ilyen-kor az ellenszerek alkalmazása már csak al<adáIytjelent,

ezért kenilni kell.

Ezen a módon irányítsátok elméteket a választott tárgy-ra, és miután ezt megtettétek, ismételten irányítsátok

oda, és folyamatosan tartsátok ott. Ezek után vizsgáljá-

tok meg és ellen rizzétek le, hogy megfelel en fóku-szál-e a tárgyra. Szintén ellen rizzétek le, hogy nincs-ejelen tompaság,és nem vonják-e el az elme figyelmétkrils tárgyak.

A nyugo dt megallap odotts ág medit áci gyakorlásánáI

a gyakorLó szabadon vála szthatla meg a meditá ció tár-

{yát, amelyet megfelel nek és kényelmesnek tart. Ha ez

megvan, koncentráIjátok az elméteket a tárgyra, és ne

hagyjátok, hogy beleessen a tompaságcsapdájába. A cél

az egyhegy koncentráció elérése, amely éles tisztaság-gal párosul.

A tompaság akkor alakul ki, ha az eLmén eluralkodika lustaság, illewe htányzlk bel le az éberség és az éIes-

ség. A hétkóznapi életben is gyaL<ran mondjuk az eI-

ménkre, hogy ,,rtem tíszta" vagy,,lomha". Ha tom-paság van jelen, a meditáló nem marad meg szllárdana tárgyánál, a medítáci pedig hatástalanná válik.

Ha elmétek tompává válik az álmosságtól ás a mentális

zsibbadtságtól, vagy attól tartotok, hogy ez hamarosan be-

kovetkezik, irányítsátok egy ktilonosen pompás tárgyra,

130 Á rrleditóció szakaszai

például egy buddhaképre, vagy a fény fogalmára. A fo-lyamatban, ha sikertil eloszlatni a tompaságot, az elmé-nek igyekeznie kell, hogy nagyon tisztán lássa a tárgyat.

A mentális kábultság és tompaság kolcsonos ok-oko-zati viszonyban állnak. Ha a meditálót kódoss ég gyótrí,az elmén és a testen a nehézség érzése lesz ttá. A gyu-korló elveszíti atisztánlátását, az elme pedig mííkódés-képtelenné és hatástalanná válik. A tomp asága mentálisdepresszi egy formája, az ellens zerét tehát olyan tech-nikák jelentik, amelyek segítenek felemelni az elmét.A hatékonyabb módszer ek kazé ártozlk például, haoromteli tárgyalsa gondolunk, például a buddhák cso-dálatos min ségeire, vagy atta, hogy milyen ritka a drá-ga emberi élet, és milyen lehet ségeket nyujt. Ily." gon-dolatokból kell ósztónzést kapnotok, ha gyrimolc sózmeditác iót szer etnétek v égezní.

A nyugodt megállapodottság kifejlesztésének másikf akadáIya a mentális izgalom. Ez akkor jelenik me$lamikor az elme felfokozott állapotban van, és vágyaktár gyaít kergeti, valamin t mriltb é lí tap asztalato k o ro m é tés boldo gságát idézi fel. A mentális izgalom durvábbformáinak hatás ára az elme teljesen elveszíti a koncent-ráció tárgyát, a finomabbaknál pedig csupán az elme egyrésze irányul atárgyra. Erre a problémára az a megoldás,ha az állandótlanságon , a szenyedésen és így tovább me-ditáltok, ez ugyanis segít lecsillapítani az elmét.

Fel kell ismernetek a tompaság jelenlétét, ha az elmenem képes nagyon tisztán látni a tárgyat, ha rigy érzi-

Á nyugodt mególlaPodottstíg glakorlósa 131

tek, mintha vakok volnátok , egy sotét helyen lennétek,

vagy behunytátok volna a szemeteket. Ha meditáció

kozben az elmétek ktils tárgyakat kerget, például for-mákat, más jelenségekre irányítja a figyelmét, eltereli

a vágy egy olyan tárgya felé, amit korábban megta-

pasztaltatok, vagy ugy érzitek, hogy zavaí kozeleg,

gondolkodjatok azon, hogy minden osszetett jelenség

állandótlan. Gondoljatok a szenvedésre és így tovább,

mert ezek a témák megzabolázzák az elmét.

Ha elelmélkedtek az áIlandó mentáIis zavat híbáján,vagy bármilyen más tárgyon, amely elvonja az elmétek

figyelmét, képesek lesztek lecsokkenteni a mentáIís íz-galmat. Amikor az elme elveszíti a meditáci tárgyát, és

elvonják a figyelmét a mrilt tapasztaLatai, faleg azok,amelyek a ragaszkodás tárgya7hoz kapcsolódnak, azt ne-

vezzikizgalomnak. Ha az elme teljesen elveszíti a me-

dítáci tárgyát, és valós ktils tárgyak zavarják meg, az

durva izgalom. Ha az elme nem veszíti el a meditációtárgyát, egy része azonban a íagaszkodás egy tárgyára

fokuszál , az ftnom szint1 izgalom.Az ízgalom abból fakad, hogy az elme t rlságosan

élénk. Amikor az elme tírlságosan élénk és aktív, kony-

nyen elkalandozik. Ennek az az ellenszere, ha lehíítjtika mentális forrófej ségét, amit az elme visszavonásávalérhettink el. Ebben nag,y segítségetekre van, ha olyan

tárgyakon meditáltok, amelyek csokkentik a ktils és

bels tárgyakíránt érzett megszáIlottságot és ragaszko-

dást. Ebben a kontextusban pedig ismét csak szóba jon

az áIlandótlanságróI, a szenvedésr 1 és így tovább valómeditáció.


A mentális tompaság és izgalom ellens zeíe a befeléfo rdulás, az íntt osp e kci ó . Az íntr osp e kci ó feladata, ho gymegvizsgálja, vajon az elme elég stabilan tartja-e magáta meditáci tárgyán. A tudatosság funkciója, hosy rajtatartsa az elmét a tárgyon; ha ez megtorténik, a mentálisintrospekciónak kell a helyébe lépnie, hosy ellen rízze,vajon az elme kitart-e a tátgynáI, vagy sem. Minél er -sebb a tudatosságotok, annáI hatásosabb lesz azintro-spekció. Ha például folyamatosan emlékeztetitek maga-tokat, hogy ,,Nem okos dolog ezt tenní" , vagy ,,Ez nemválik hasznomra" és így tovább, azzal fenntartjátok azintrospekciót. Nagyon fontos, hosy tudatosak legyeteka mindennapi élet negatív aspektusaival kapcsolatban, és

éberen figyeljétek, mikor ritik fel a fejtiket. A mentálisintrospekció egylk egyedi jeIlemz je és fela data tehát,hogy felmérje az elme és a test áIlapotát, és megítélje,vajon az elme stabilan kitart-e a tárgyánáI, vagy sem.Ugyanakkor nem szabad elfelejtenetek, hogy ha a kedve-tek tril mélyre stillyed, az elmétek tompáváváIlk Aminta mentális tomp aságbekoszont, tegyetek meg mindent,hogy jobb kedvre derítsétek magatokat. Az, hogy azember kedve épp milyen, nagyban íiigg az egészségi á1-

Iapotát l, a tápláLkozását I, a napszaktól és így tovább.Ti magatok tudjatok a legjobban megítélni, mikor jott elazideje, hogy egy kicsit visszafogjátok, vagy felfokozzá-tok a mentális állapototokat.

Ebben a folyamatban kizárunk minden zavaró ténye-zót, és a tudatosság, illetve az éberség kotelével kikot-jrik az elefántszerű elmét a meditáció tárgyának íájá-

Á nyugodt megdllaPodottsóg gyakorldsa 133

hoz. Amikor azt látjátok, hogy az elme megszabadulta tompaságtól és az izgalomtól, és természetes módon

megmaíad a tárgynál, enyhítsetek az er feszítéseken,és maradjatok semlegesek mindaddig, amíg ez ahely-zet fennáll.

Kezdetben az elme alig-alig marad meg a meditációtárgyánál. Tartós gyakorlással azonban, és a mentálistompasá g és ízgalom ellenszereinek kifejles ztésével ezen

akadáIyok durvább fajtáivesztenek erejtikb I, a finomakpedig nyilvánval bbáválnak. Ha kitartotok a gyakorlás-

ban, és fokozzátok tudatosságotok és éberségetek erejét,

eljon majd azid , amikor még azíIyen akadáIyok fino-mabb típusai sem zavarják meg a meditációtokat. Ha ki-alakítotok magatokban egy er s szándékot, hogy megfe-

lel en, mindenfele akadályok nélktil végezzétek a medi-táci t, annak nagyon pozítív hatása lehet. Végril el

fogtok jutni arra szintre, hogy akár egy rán kereszttil is

képesek lesztek er feszítés nélktil tilni és meditálni.Az egyhegyu koncentráci megvalósítása nem egy-

szer(i feladat. Elég kitartónak kell lennetek ahhoz, hogyhossz r ideig gyakoroljatok. Folyamatos gyakorlással fo-kozatosan eltávolíthatjátok a test és az elme téves m ko-déseit, azaz hibáit. Hibák alatt itt a test és az elme áIIa-

potának tompaságát és nehézkességét értjtik, ami alkal-matlanná tesz a meditácí ra. Ezek a hibák alaposan

kiszelektálódnak, ahogy a meditáló elsajátítja a nyugodtmegállapodottság kilenc szintjét. A gyakorló végtil kifej-Iesztí magában a mentális rugalmasságot, amit fizlkaírugalmasság kovet.


Meg kell értenetek, hogy a nyugodt megállapodottságakkor valósul meg, ha a meditációval való hosszas is-merkedés révén fizikai és mentális rugalmasságnak or-vendtek, az elme pedig képessé válik az általa megvá-lasztott tárgyra fókuszáln i.

A nyugodt megállapodottság meditáció mind budd-histák, mind nem buddhistákkazaft ismeretes. Pusztaidentitását nézve tehát nincs benne semmi komoly vagyktilonleges. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk egy tárgytermészetét, leg,yenbár hagyományos vagy végs , a nyu-godt megállapodottság meditácí nagyon fontossá válik.F célja az egyhegvíí koncentráció kifejlesztése. Hiábaimádkozunk és végztink tantrikus gyakorlatokat, szem-be kell nézntink a kérdéssel, hogy vajon hatékonyak-e.A f probléma pedig a koncen tráció hiánya. Ezért olyanelmét kell kimíívelntink, amely képes egyhegy en foku-sza tárgyánál maradni. A kezd eti szakaszban, még hanem is tudunk végs nyugodt és megállapodott elmétkifejleszteni, nagyon fontos, hogy kialakítsunk magunk-ban egy nagyfokri mentális kiegyens íIyozottságot azáI-tal, hogy gyakoroljuk a hat tokéletességet, az onzetlen-ség ideáljait és így tovább. A nyugodt megállapodottságmeditáció végs céIja pedig, hosy megvalósítsuk a kti-lonleges felismerést.

9.fejezet

A rÜIONLEGES FELISMERÉSu

-MEGVALOSITASA

A szovegben a bódhis zatvrák hat tokéletességének gya-

korlásár I van szó. Ebben a kontextusban a nyugodtmegállapodottság meditáció célj a egy ttanszcendentáliskUlonleges felismerés kifejlesztése. Ezért, miután kif.j -Iesztettétek a nyugodt megállap odotts ágot, a ktilonlege s

feli s m eré s kifej le sztését e kell toreke d ne te k.

Mi után megvalós ítottátok a nyugodt megál lapodottsá-got, meditáljatok a krilonleges felismerésen, és kozben

gondoljátok ezt: ,,Buddha minden tanítása tokéletes

tanítás, és kozvetlentil vagy kozvetetten az ilyenséget

fedi fe| a legnagyobb tisztasággal. Ha egyszer meg-

értitek az ilyenséget, az leszakítja rólatok a téves néze-

tek hálóját, ahogyan a fény is szétoszlatja a sotétséget.

Csupán a nyugodt megállapodottság nem képes meg-

tisztítani a kristálytiszta éberséget, se elhárítani a zava-

r tényezok sotéts égét. Ha megfelel módon meditálok

az ilyenségen, bolcsességgel, a kristálytiszta éberség

megtisztul. Csakis a bolcsesség segítségével lehetek ké-

pesek megvalósítani az ilyenséget. Csak a bolcsesség se-

gítségével lehetek képes hatékonyan kigyomlálni a ho-


mályosságokat. Ezért a nyugodt megállapodottság me-ditációjában elmeytilve az ilyenséget és a bolcsességet

fogom keresni. És nem elégszem meg csak a nyugodtmegállapodottsággal.

Az ónzetlen gondolkodás, amely a megvilágosodáslegmagasabb színtlére tór, az egytittérzés alapjábóI fa-kad. Miután megteremtett egy er s onzetlen indíttatást,a gyakorló mindenféle erényes tevékenységet végez, péI-dául belemenil a nyugodt megállapodottságról és a kti-lonleges felismerésr 1 való meditáci ba.

Most pedig térjtink rá a ktilonleges felismerésr l valómeditácí ra. Annak érdekében, hogy meditálhassunka végs valóságot felismer krilonleges bepillantáson, kikell fejlesztentink a bolcsességet, amely érti az éntelen-séget. Miel tt azonban ezt megtehetnénk, meg kell ke-resntink és azonosítanunk kell a nem létez ént. Nemelégedhettink meg azzal, hosy pusztán elhissztik, hogynincs. A szívtink mélyén is meg kell bizonyosodnunkr la, hosy egy ilyen én létezésének nincs alapja. Erreabízonyosságra eljuthatunk puszta percep cí vagy érve-lés által, ahogyan bármilyen más világi vagy vallásos je-lenség esetében is. Ha egy tárgy megfogható, nem kellbizonyítanunk a létezését, híszen látjuk és képesek va-gyunk megérinteni. A bizonyalan jelenségekkel k"p-csolatban azonban be kell vetntink a logikát és az érve-lést, hogy meggy z djtink aLétezésiikí 1.

Az éntelenségnek két fayájavan: az emberek éntelen-sége és a jelenségek éntelens ége. Ezért a cáfolandó én-nek is két fqtájalétezlk: az emberek énje és a jelenségek

Á k lonlegesfelismerés megaalósítósa 737

énje. Az embert a mentális és fizíkaihaLmazok által de-

finiáljuk. A hétkoznapí észlelés számára azonban úgyt nik, mintha az én vagy az ember uralná a testet és az

elmét. Űgy tiínik tehát, mintha az ember rendelkezneegy onálló entitással, amelynek nem kell a mentális és fi-zlkaí halmazol<ra, ezek folytatólagosságá ía, a részeikre

és így tovább, támaszkodnia. Az ónáIló ember ilyen fo-galma, amlhez áItalában nagyon er sen ragaszkodunk,

az embeí azon énje, amit mi itt azonosítani szeretnénk.

Varyis az az én, amit cáfolnunk kell. A megfelel intel-lektuális folyamatok által a gyakorló megértheti, hogyilyen én nem létezlk.Ezen a ponton kifejleszti magában

a bolcsességet, amely éfti az ember éntelenségét.A jelenségek éntelensége egys zeffe utal, az ész|eLt tárgy

ígazi énjének híányára, valamint az észlel elme ígazíénjének híányára. Az észlelt tárgyak természete meg-egyezlk az ész\eló elme természetével, áItalában azonbanírg7 tíínik, mintha ktils le gléteznének. Ha az ember ra-

gaszkodik ehhez a ktils létezéshez, az rugaszkodás és

idegenkedés alapj ává váLlk Másrés zt víszont, ha látjuka vaL ságot, miszerínt az észlelt tárgyak híján vannaka ktils létezésnek, valamint hogy csupán ugyanolyantermészetiíek, mint az észlel elme, avágy és azirt zás

ereje természetes módon lecsokken. Az észlelt tárgy

ktils kétezésének hiánya,valamint az, hosy az észlel és

az ész\elt tárgy nem rendelkezik ktilonálló identitással,illewe lényeggel, alkotják a jelenségek éntelenségének

durvább szintjét.Az észlel elme is híján van a valós létezésnek. Ami-

kor azt mondjuk, hosy valaminek nincs valós létezése,


azt éítjik alatta, hosy az elme befolyás a alatt áX,, amely-nek megjelenik, és onmagában nincs eg7edi vagy lénye-gi létezése. A mi téved elménk számára azonban ,gyt nik, mintha a dolgoknak meglenne a maguk létezése,és mi ragaszkodunk ehhez a látszathoz. A valóságbanazonban a dolgok riresek azilyenlétezést tekintve. A miiskolánk szerint ezt nevezik finom szintíí tirességnek.Vagyrs azaltal, hosy cáfoljuk a dolgok Láthat valós léte-zését, megértj rik illuzórikus te rm é szettiket. Annak m eg-értése pedig, hosy a valóságban a dolgok olyanok, mintazlll ziók, elejét veszi az olyan negatív érzelmekkiala-kulásának, mint aragaszkodás és azirt zás.

Itt a sz-eru nagyon tisztánvezetile, miszerint a Budd-ha tanításai végs soron azt a célt szolgáIlák, hosy utatmutassanak a gyakorló számáta a megvilágosodás álla-potának megvaló sításához. Ezen cél eléré sébe n az 7lyen-ség megértése kulcsszerepet játszik. Maga a Buddha isazáltaljutott el a megvilágosodásig, hory megvalósítot-ta a végs igazságjelentését. Számos filozófiai iskola 1é-

tezík, de ha a megfelel nézeteketvalljuk, el rehaladha-tunk a szellemi rton, és bepillantást nyerhettink a végsÍgazságba. Másré szt azonban, ha téves nézeteket kóve-ttink, azíosszítravisz benntinket, és ezkellemetlen ko-vetkezményekkel jár. Azok a gyakorlók, akik megfelelbetekintést nyernek az ilyenség nézetébe. gyokertiknélfogva távolíthatják el az ósszes téves nézettiket.

Mi jellemzi az ilyenséget? Minden jelensé9 természete,hogy végs soíon tires az emberek énjének és a jelensé-gek énjének szempontjából. Ezt a bolcsesség tokéletes-

Á kt;Ianlegesfelisrnerés megaalósíttísa I39

ségén kereszttil lehet felismerni, sehogy máshogy.

A gondotat fettárása sz tra mondja: ,,Ó, Tathágata,

mely tokéletesség által értik meg a bódhiszattvák a je-

lenségek én-nélkriliségét? >Avalokitésvara, ez a bol-csesség tokéletessége által érthet meg<." EzérI medi-táljatok a bolcsességen, mikozben elmerriltok a nyu-godt megál lapodottságban.

AzíIyenség egyarántjelenti az emberek és jelenségek

éntelens égét, fiíként azonban a jelenségekét. Ennek ki-fejtésében a ktilo nbóz tudósok értelmezése eltér egy-

mástól. Jelen szoveg szerint a jelenségek éntelensége fi-nomabb szintíi az emberek éntelenségén éI. Az ember

áIlapotát így írja le, mint ami mentális és fizikai halma-zokt I ítisg. Amikor egy ember éntelenségér 1 beszé-lrink, egy onálló személyt érttink alatta, aki onm aga jo-gánlétezlk, anélktil, hogy a halmazo|<ra támaszkodna.

Ilyen ember még ahétkóznapi szinten sem létezík, ezért

az íIyen identitástól való mentességet a szeméIy éntelen-

ségének nevezik.Anagy KamalasíIa, anagy tiszteletben álló Sántarak-

sita taní 6ránya, a jógacs ára snrantantrika madhj amaka

gondolati iskolához tartozott. Ez az iskola a jelenségek

éntelenségének két szintjét ktilonbóztette meg - a finomés a durva színtet. Az alany és a tárgy, va1y az észlel és

az észlelt nem-kett ssége az éntelenség durva szintje,

míg az, ha minden jelenséget tiresnek látunk a valós 1é-

tezés szempontjáb I, azl\yenség finom színtje. A Budd-ha osszes szítrájakazilÁ bolcsesség ttikéletessége sz trdk

foglalko znak a legmélyebben ezzel a témávaJ,-

740 Á rneditríció szakaszai

Rendkívtil fontos, hogy az ,,én" fogalmát, az embe-rek éntelenségét és a jelenségek éntelens égét alaposanmegvizsgálj uk. MindegyikUnknek van egy velesztiletettés spontán érzése az ,,ént I". Ez az én az, ami megta-pasztalja a boldogságot és a szomoruságot, és egyben azis, ami okozza a boldogságot és a szomortságot. Azegyes iskolák sid k óta ktilo nbóz nézeteket vallottakaz ,,én" létezésér l. Az egyik si indiaí f:/roz flai isko-Ia az ént felhasznáI nak tekintette, a mentális és fizlkaihalmazokat pedig a felh asznáIás tárgyaínak. Az én és

a halmazoktehát ezen felfogásban krilonálló entitások.Más filozófusok szerint az én áIlandó, egyedtili és

ftiggetlen entitás . hz én az, ami ideé rkezett a m rltbéliéletekb 1, és ami továbbmegy a kovetkez kbe, amikora mentális és flzlkaí aggregátumok széthullanak a halálpLllanatában. Nekem az abenyomásom, hogy más vallá-sok, például a kereszténység is egy olyan énben hisznek,amely állandó, egyedtili és ftiggetlen. Kovetkezésképpenazllyen én nem fiigg ahalmazaitóI. A buddhizmus négyiskolája koztil eg7ik sem hisz ebben a fajta énben. Ta-gadják, hosy az énnekbármilyen lényegíIétezése volnaa mentális és fizíkai aggregáalmoktól ftiggetlentil.

Ugyanakkor a buddhista f:/roz fia is felteszi,hogy azén létezik. Amennyiben azt akarnánk áIlítani, hogy azén egyáltalán nem létezlk, egyszerl3,en ellentmondanánkakóznapi észlelésnek. M.8 kell vizsgálnunk és elemez-ntink keII azt a módot , ahogyan az én létezik. Logikaielemzés tján aíra a megállap ításra juthatunk, hogyaz én a mentális és fizlkaihalmazoktól ftigg enlétezík.A krilonbaz iskolák a halmazok ktilo nbóz szint , ér-

Á ki;la n I eges fe lis m erés rrl ega a l ó s ítós a 741

telmezés ét adják, abban azonban általánosan egyetérte-nek, hogy az én észlelése a halmazok észlelésére ha*

gyatkozva torténik meg. Más sz v ,, az énlétezése csak-

is a halmazokt IvaI ftiggésében jelenthet ki.Miért kell egyáItalán er feszítést tenntink, hog1, meg-

keresstik az ,,ént" és megvizsgáljuk létezésének termé-szetét? N"sy vonalakban két táborát ktilonboztetjtikmeg az embereknek: azokét, akik a mi saftt oldalunk-hoz tartoznak, és azokét, akik a másik oldalhoz. Azok-hoz, akik a mi oldalukon állnak, ragaszkodunk, a másikoldal iránt pedig irt zást érz: .nk. A ragaszkodás és az

írt zás altaLi indíttatásból ktilonbo z negatív cselekede-

teket hajtunk végre a testtinkkel, abeszédrinkkel és az

elm é nkkel. M in de n ne k a haszontalan és e gészs égtele n

gondolatnak és tettnek a gyokere nem más, mínt az

,,én" érzése. Negatív tetteink intenzítása és hatókorepedig attóI íiigg, milyen er sen rugaszkodunk az énnelkapcsolatos tévhittinkhoz. Fontos felismerntink, hosyez a ragaszkodás az ,,énhez" velink sztiletett, ugyan-akkor, ha a keresésére indulunk, nem találunk onálló

,,ént", amely hatalommal rendelkezne a mentális és fi-zlkai halmazok folott.

Az ,,én" eme velesztiletett tévhitéb 1 kóvetkez envá-gyak vé gtele n s o rával re ndelke zink. Ezek kózótt vann ak

igen furcsák is. Az átlagember például, láWa valaki más

fizíkaí szépségét vagy intellige ncíáját, arra vágyik, hogylecserélje ezel<re a saját alacsonyabb rendíí tulajdonsága-it. Az énlétezésének valós módja nem más, mint hosyaz okok és más egyéb tényez k ftiggvényében határoz-zákmeg. Mi itt nem magát az ,,énétzés" Iétezését pró-


báljuk tagadni, affa azonbanhatározottan képesnek kelllennrink, hogy csokkentstik az ónáIló ,,énnel" kapcso-latos érzéstink erejét és intenzítását.

A jógi a kovetkez képpen végezze az elemzést: egy sze-

mély nem érzékelhet ugy, mint aki krilonálló a mentá-lis és fizikai halmazoktól, elemekt l és érzékekIol. Aho-gyan nem is ugyanolyan természet , mint a halmazokés a tobbi, mivel a halmazok és a tobbi olyan entitások,

amelyekb l sok van, és állandótlanok. Mások állan-dónak és egyedulinek látják az embert. Az ember, mintjelenség, nem tud létezn| csak egyként vagy sokként,

a létezésnek ugyanis nincs egyéb módja. Ezért arra

a kovetkeztetésre kell jutnunk, hogy a vilá9i ,,én" és

,,enyém" kijelentések teljes mértékben tévesek.

Nem létezík a mentális és fizlkaí halmazoktól ftig-getlen én vagy szeméIy. F,zzel val jában azt mondjuk,hosy az ember létezése a halm azoktóI ftigs. Ezt j I

megérthetjtik, ha megn ézzik mindenn api szokásain-kat. Amikor a test és egyéb halmazok fiatalok, aztmondjuk, a szeméIy fiatal; ha megoregszenek, azt, hosyoreg. Ezeka hagyományos l<tfejezések egybeesnek azzalavalósággal, miszerint a szeméIy ahalmazoktól ftiggmódon létezlk.

A jelenségek éntelenségér l a kovetkez képpen medi-táljatok. A jelenségek roviden besorolhatók az ot hal-maz, az észlelés tizenkét forrása és a tizennyolc elem

alá. A halmazoknak, az észlelés forrásainak és az ele-

meknek fizikai aspektusai végs soíon nem egyebek,

Á kll an l ege s fe lis merés mega a l ós ítós a 743

mint az elme fizikai aspektusai. Ennek az az oka, hogy

ha lebomlanak finom osszetevóikre, és egyenként meg-

vizsgáljuk ezeknek a finom osszetevóknek a természe-

tét, nem találunk semmilyen határozott identitást.

A ,jelen.ég" szó ítt mindenre utal, amit eg"y ember

hasznáIvaw éWez, például az ót mentális és fizikai hal-

mazía, az észlelés tízenkét foruására és a tizennyolc

elemre. Mindezek a kUls tárgyak, mint például a for-ma,Iátsz lag egy, az észlel elmét 1 ftiggetlen identitás-

sal rendelkeznek. A valóságban azonban nem ez ahely-zet. Havalóban volna az észlel elmét 1 ktilonalló iden-

titásuk, akkor a kett , vagyis a jelensé g és az észlel elme

definíció szerint teljes mértékben ftiggetlen entitások

volnának. Ez annak az elképzelésnek is ellentmondana,hosy a dolgoka t az észlel elme teszi fel. Az észlelt tárgy

nem rendelke zlk az észlel elmét 1 ktilonalló identitás_

sal. Ha az olyan dolgoknak, mint amilyen például a fizi-kai forma, volna ktils \étezése, ezt al<kor is meg kellene

találnunk, miután egyesével eltávolítottuk a forma da-

rabjait. Mivel nem ez a helyzet, kijelenthetjtik, hogy

a dolgok nem rendelkeznek ktils létezéssel. Ez azt ís

ma1aután vonja, hosy az észlelt tárgy és az észlel elme

nem léteznek ktilonall entitásokként . Ezért mondják

a jelen gondolati iskola képvisel i,hogy nincs kUls lé-

tezés, azonkívtil, hogy a dolgok ugyanolyan természe-

t ek, mint az eÍme.

Az átlagemberek a kezdet nélkuli id k ta féIreértik

a fizíi<ai forma jelentésé t, ezért a formák és hasonlok kti-

lonállOnak és az e\mén kívtilinek t nnek, ahogyan azok

744 Á nleditóció szakaszai

a flzlkai formák is, amely ek az álmokban jelennek meg.végs soron azonban a fizlkai formák és hasonlók neÁmások, mint az elme aspektusai.

Vagyis az llyenség, azaz az tiresség an:a utal, hogynincs lényegi elktilonrilés a szubjektív elme és az elmeáltal ész7e7t tárgy kózótt. Ennek az az oka, hogy amikora fizlkai dolgokat apr darabokra zttzzuk, és keresnikezdjrik ezeknek a daruboknak az identitását, nem talá-lunk semmilyenhatározottidentitás tvagy ént. A csitta-mátra, avagy az elme iskoláján ak ezen nézete nagyonhasonlít a j gacsára szvantanirika madhjam uu^

^r{gya-z déséhez, néhány apr ktilonbseg8el, a kés bbi -adh-jamaka iskolák felfogásával azonban nem egyeztethetossze. A kovetkez sorok ezért a madhjamaka egyedtilifiozófiai álláspo ntját ósszegzlk.

Végs soíon maga az elme sem lehet valós. Hogyan le-hetne az elme, amely csupán afizikai formák és egye-bek hamis természetét fogja fel, és ktilonboz aspektu-sokban jelenik meg, valós? Tekintve, hogy a fizikai for-mák és hasonlók is hamisak, mivel az elme nem létezikezekt l krilonálló módon, amik ugye hamisak, az elmeis hamis. Ahogyan a fizikai formák és hasonlók is ktilon-bózo aspektusokkal rendelkeznek, identitásuk pedig senem egy, se nem sok, mivel az elme nem krilonbozik t -ltik, az elme identitása is se nem egy, se nem sok. EzérIaz elme természeténél fogva illuzíó.

Az tiresség jelentésének értelmezése még az egyesbuddhista iskolák kozott sem egységes. A csittamátra is-kola értelmezése nem elfogadh ató azok számára, akik

Á k t nlegesfelisrrlerés megoalósíttísa 745

a madhjamaka iskolát képviselik; ahogyan a csittamátraiskola kovet inek is megvan a maguk logikája, amivelmegcáfolják a madhjam aka nézetét. Fontos, hogy kiala-krtsunk egy szélesebb perspektívát, amely lehet vé teszi,hosy teljességében lássuk az egész buddhista f oz ftát,és ne toredékeiben. Az aLs bb iskolák szemlélete koz-vetlen vagy kózvetett módon segíteni fogi, a gyakorl ta fels bb iskolák szemléIetének l<talalatásában. Az el bbib ekezdé s a j ele nségek éntele ns égével foglalko z7k, a m adh -jamaka iskola l<tzár lagos néz pontjából. Eszerint azis-kola szerint minden jelenség csupán egy címke, amit az

elme tulajdonít atárgyaknak. Vagyis nem csupán a ktil-s létezés, de maga az elme, amely észleli a hamis jelen-ségek ktilonbo z kategóriáit, híján van a valós 7étezés-

nek. Ezért aztán a madhjamakák azt mondják, hogyminden jelenség, legyen bár krils vagy bels , híjánvana valós létezésnek, más sz vaJ, nem létezlkvégs értelem-ben. A dolgok az elme eI tt gy jelennek meg, minthavolna valós létezésuk, igazábó| azonbanhíján vannak azily.. identitásnak. Ellentmondás ál1 fenn tehát akózótt,amilyennek a dolgok tiinnek, és amilyenek valój ában.Ezt az ellentmondást pedig nem fogadhatjuk el a dolgokvégs természeteként. Ezért mondjuk, hogy minden je-lenség híján van a valós létezésnek.

Elemezzétek, hogy akár az elme, az osszes tobbi jelenség

Ietmészete is csupán illuzio, Ezen a módon, ha konkré-tan megvizsgáljátok az elme identitását a bolcsességáltal, rájottok, hogy végsó értelemben sem belril, sem

kíviil nem észlelitek. Ahogyan egyik hiányában sem. Se

I46 Á meditdció szakaszai

a mult elméjét, se a jov jét, se a jelenét nem észlelitek.Az elme a semmib l szriletik és a semmibe tart, mert

felfoghatatlan, bizonyíthatatlan és nem fizikai termé-szeiű,. Ha megkérdezed, ,,Milyen lét az, ami felfog-hatatlan, bizonyíthatatlan és nem fizikai teymészetíi?"A Drágakovek halmaazt mondja: ,,Ó, Kasjapa, ha az el-mét komolyan keresik, nem található. Aminem találha-tó, az nem észlelhet . Ami pedi9 nem észlelhet , az nemtartozik se a multhoz, se a jovóhoz, se a jelenhez." Azelemzés szerint tehát végs soron nem látható sem azelme kezdete, sem az elme vége, sem az e]me kozepe.

Minden jelenségre ugy kell gondolnunk, mint ami-nek nincs eleje , vége és kozepe, ahogyan az elméneksincs eleje, vége és kozepe. Ha tudjuk, hogy az elméneknincs se vége, se kozepe, akkor nem észleljtik az elmesemmilyen identitását. Amit az elme alaposan felismer,azt tiresnek ismeri fel. Ennek felismerésével maga azidentitás, amely az e]me aspektusaként nyer bizonyí-tást, mint például a fizikai forma identitása és így to-vább, végs soron nem észlelt. lly módon, miután azember végs soron nem látja meg minden jelenség

identitását a bolcsesség által, nem íogja elemezni, hogyvajon a fizikai forma állandó vagy állandótlan, tires vagynem tires, tisztátlan vagy nem tisztátlan, teremtett vagynem teremtett éslétez vagy nem létez . Ahogyan a fi-zikai formát sem elemzi, ugy az érzést, a felismerést, azosszetett Iényezóket és a tudatosságot sem elemzi. Ha

a tárgy nem létezik, akkor a tulajdonságai sem létez-hetnek. Hogyan lehetne ket megvizsgálni?

A fenti bekezdés a végs valóságr I sz l;jelentése pe-dig nem más, mint hogy végs értelemben a tulajdonítás

Á ki)l nlegesfelisrnerés megaalósítósa 747

tárgyaí nem taláIhat k meg. A Szíg sz tróban a kóvet-

kez kijelentéseket találjuk ugyanerr 1: ,,Nem létezikfizíl<atforma, sem han$l sem illat, semíz, sem tapintha-

t tárgyak " Végs értelemb erl az elmét sem lehet meg-

találni. Es, mivel végs értelemben ezek a dolgok nem

Iétez k, nincs értelme vizsgáIni, hogy vajon állandók-e

vagy illandótlanok. Végs soron minden jelenség, bele-

értve ahahmazokat és hasonlókat, híján vafi avalós léte-

zésnek. A végs valóság fogalmán beltil a dolgok híjánvannak a valós létezésnek. Ugyanígy azllyenség is, amely

a jelenségek egy tulajdon sága, híján van a valós létezés-

nek. Ezfontos. Még ha meg is értjtik, hogy azolyanje-lenségek, mint például a fizilr<ai forma és hasonlók, híján

vannak a valós létezésnek, megvan a veszélye, hogy azt

gondoljuk, a végs val ságnak talán van valós létezése.

llyen módon, ha az ember nem bizonyítja szilárdan egy

dolog entitását végs létezóként, miután megvizsgál-ta azt a bolcsesség segítségével, a gyakorló belemerril

a fogalom nélktili egyhegy koncentrációba. És megva-

]ósul m inden jelenségek identitásmentessége.

A fenti bekezdés az éntelenség megvalósításával fog-

lalkozik. A bolcsességnek, amely felismeri az éntelen-

séget, be kell bizoryítanía az éntelenséget; nem csupán

arr lvan sz , hogy t bbé nincs tévhittrnkaz énnel kup-

csolatba n. Az elme például ktilonbo z m dokon véleke-

dlk az olyan dolgo król, mint a fizíkai fo rm a. L étezík egy

elme, amelyik ígyvéIekedik aflztkaiformár 1, mint ami

rendelkezik valós létezéssel, es/ másik, amelyik rigy véle-

kedik r Ia, mint ami rendelkezik a valós |étezés jel7emz -


ivel, megint egy másik, amelyik így, mint aminek a jel-Iemz ihilánvannak a valós Létezésnek, és végr,il még egy,

amelyik ugy látja, mint ami nem rendelkezik sem a valósIétezés, sem a nem valós létezés egyetlen attrib rtumávalsem. Az elemz bóIcsességnek tehát ki kell váIasztaniaazt az ént, amelyet cáfolni akar. Miután ez sikertilt, azellenkez je, vagyis az éntelenség, megvalósulást nyer.

Azok, akik nem bolcsességgel meditálnak, és nem elem-zik konkrétan a dolgok entitását, hanem pusztán a men-tális aktivitás felszámolásán meditálnak, nem képesekvéget vetni a fogalmi gondolkodásnak ésfelismerni az

éntelenséget, mivel hiányzik bel ltik a bolcsesség fénye.Ha a tudatosság tuze, amely ugy ismeri fel a dolgokat,ahogy vannak, az ilyenség egyéni elemzéséb l fakad,akkor, ahogy a fa dorzsolésével keltett tíiz is, elégeti a

fogalmi gondolkodás íáját. Ezt mondta a Buddha.

Hosy megértse a dolgokigaz természetét, elenged-hetetlentil fontos, hogy a gyakorl az intelligenciára és

a bolcsességre támaszkodjon a vizsgálat során. Amintazt a szerz tísztán kimondja, a mentális aktivitás pusz-ta elhárítása nem egyenl azíIyenségr lval meditáció-val. Amikor mentálisan inaktív, az egyén talán nem ér-telmezí felre az ént, de híján van mindenfele megktilon-bóztet éntelenségnek; ez pedig nem vet fenyt a tárgyra,így u szeméIy nem mentestil a téves elképzelések kohol-mányaitóI. trzétt fontos, hogy kicsiholjuk a bolcsességszíl<ráit, amelyek segítenek nekrink az éntelenség meg-értésében.

Á kUIanleges felismerés megvaIósítdsa

A drágakovek felh je szintén azt mondja: ,,Aki képessé

válik a hibák kisz résére, belemertil az tirességr l valómeditáció jógájába, annak érdekében, hogy megsza-

baduljon minden fogalmi kifejtéstol. Az ilyen ember,

koszonhet en annak, hogy ujra meg ujra elmeditál az

tirességen, ha gondosan az elmében oromot keltó és azt

megzavaró tárgy és a tárgy identitásának keresésére

indul, rájon, hogy riresek. És amikor magát az elmét

is megvizsgálja, azt is tiresnek találja. És ha gondosan

megvizsgálja annak identitását, amit ez a7 elme felis-mer, azt is tiresnek találja. Ezekkel a felismerésekkel pe-

dig belép az egyedtiliség jógájába." Ez egyértelmíienmutatja, hogy csak azok léphetnek be az egyedtiliségjó9ájába, akik teljes elemzést végeznek.

A szoveg nagyon tisztán elmagyarázza, hogy pusz-

tán a mentális aktivitás felszámolásával, és anélkiil,hogy a bolcsesség segítségével megvizsgálnánk a dol-gok identitását, nem léphetiink be a nem-fogalmi me-

ditációba. Vagyis, a koncentrációt azután végezzúk,

hogy a bolcsesség segítségével tokéletesen kielemeztrik

a dolgok valós identitását, például a formát és hasonló-

kat, és nem csupán ugy, hogy rákoncentrálunk a fizikaiformákra és hasonlókra. A koncentráció nem is ugy tor-ténik, hogy megállapodunk az e világ és a tulvilá9 kozt,

hiszen a fizikai formákat és hasonlókat nem észleljtik.

Ezért h ívj ák m eg - n em - á l l apodott kon centrác i ón ak.(Rz ilyen gyakorlót) aztán a legf bb bolcsesság me-

ditátorának nevezik, mivel azáltal, hogy a bolcsességsegítségével konkrétan elemzi minden dolgok identitá-

sát, nem észlel semmit. Ezt mondja az Űr kincse sz tra

és a korona ékkóve szutra.

749


Ha megvizsgáljuk, az észlel elme tiresnek találtatik,ahogyan az eLme tárgyaí is híján vannak a valós létezés-nek. A gyakorló ilyenkot az egyedtili ség jógájaként is-mert gyakorlatot folytatja. Végs értelemben mindentulajdonított jelenség, beleérwe az észlelés olpn tárgya-it, mint a fizlkai forma, és maga az észlel elme is, tire-sek az én - ide ntitás szempo ntj ából. Fo nto s megj egyezni,hosy annak érdekében, hogy belépjtink a nem-fogalmimeditáci ba, el szir sztikségszer enalapos elemzést kellvégeznink. Ha a tulajdonítás tárgyait megktilonbóztetbolcsességgel keresstik, nem találunk semmit. Az énte-lenség megértésének igazij elentését tiszteletb en kell tar-tanunk. A mentális aktivitás pusztahiánya nem egyenl,az éntelenség megértésével. Az én féIreértésének pusztahiányáb 1 nem kovetkezík az éntelenség ismerete. Azéntelens ég azáItal a bolcsesség áItaI érthet me$l amelymind az észlel elmér 1, mind az észlelt tárgyról belát-ja,hogy végs értelemben híján van az én-identitásnak.Ezt a tudást alapos és megktilonbozte t vízsgálat és

elemzés rtján nyerheti meg a gyakorló.

llyen módon, azáltal, hogy beléptek az emberek és je-

lenségek ilyenségébe, megszabadultok a fogalmaktólés elemzésektól, hiszen nem marad mit alaposan meg-vizsgálni és elemezni. Megszabadultok a kifejezés ter-hétól, és egyhegy mentális koncentyáció révén, auto-matikusan és er feszítés nélktil juttok el a meditációállapotába. Vagyis, nagyon tisztán meditáltok az ilyen-ségen és megállapodtok benne. Mí9 ebben a meditá-cióban vagytok megállapodva, az elme folytonosságátnem zavarja semmi. Ha az elme figyelmét elvonják ktilsó

Á katanlegesfelismerés megvalósítósa 75I

tárgyak a ragaszkodás és hasonlók révén, azilyen za-

varokat észre kell venni. Cyorsan csillapítsátok le a za-

vart azáltal, hogy elmeditáltok az ilyen tárgyak taszító

aspektusain, és visszatérítitek az elmét az ilyenségre.

Ha az elme nem mutat erre hajlandóságot, gondolja-

tok az egyhegyíi koncentráció el nyeire, és meditálja-

tok der sen. Elmétek idegenkedését azzal is csillapít-hatjátok, hogy sorra veszitek a zavaT hátrányait.

Ha az elme m kodése homályossá válik és romlani

kezd, vagy a romlás kockázata lép fel, annak koszon-

het en, hogy mentális kábultság és álmosság riti fel a

fejéI, akkor, ahogy el tte is, gyorsan próbáljatok meg

urrá lenni ezen a tompaságon azáltal, hogy az elmét ki-

vételesen csodálatos és emelkedett dol9okra fókuszál-játok. Aztán az ilyenség tárgyát vegyétek fókuszba, fl -

gyon szoíosan. Ha azt látjátok, hogy az elme izgatottá

válik, vagy mrlltbeli események, nevetés vagy játék za-

varják a koncentrációban, akkor, ahogy a korábbi ese-

tekben is, csillapítsátok le a zavaró Iényez t azzal, hogy

elgondolkoztok az ilyen dolgok állandótlanságán és így

tovább. Ez segít lecsendesíteni az elmét. Aztán igyekez-

zetek az elmét rijra az ilyenségre terelni, anélklil, hogy

ellentétes er ket alkalmaznátok.

Ezek a sorok a végs valósággal kapcsolatos ktilonle-ges felismerés meditációjának módszerér I sz Inak. Azelme, amely egyhegy en koncentrál az 7lyenségre, nem

lát mást, csak vákuumot, miut án vísszautasított a a cáfo-

landó tárgyat. Az Llyen elme számára semmi sem lát-hat , csak vákuum. Az elme, amely belemeril az énte-

lenségbe, minden téves elképzel és alapját elveti- Ezértmondják, hogy azíIyenelme mentes afogalmaktól és az

I52 Á meditríció szakaszai

elemzést 1; egyhegyT elme, amit nem lehet kifejezni.Amikor az elme egyhegyllen meditáI az ilyenségen, a le-írás szerint ,,elmerril az ilyenségben" és ,,belép azilyenségbe". Ha hosszas gyakorlás révén kialakul a tísz-taság, a meditácíó zavar nélktil folyik. Az éntelenségegyszeri meglátása azonban nem elegend , torekedne-tek kell rá, hogy folyamatosan fenntartsátok a megértésmomentumát. A ktilonleges felismerés meditáci ja azanalitikus bolcsesség révén teljesedik ki, és azilyen elem-zés ereje mentális és fizíkai eksztázist generál.

Ahogyan korábban is említetttik a nyugodt megálla-podottság meditációval kapcsolatban, a gyakorlónaktísztában kell lennie az olyan zavar tényez l<kel, minta mentáIís izgalom vagy tompaság. Az analitikus medi-táci során, ha elveszítítek a tárggyal kapcsolatos tísz-tánlátásotokat, az elme más tárgyak felé kezd irányulni.Amikor az éIesség és az intenzitás lecsokken, megno-vekedik a tompaság. Ha ezek az akadályok visszah rz-zák

a meditációtokat, be kell vetnetek a szrikséges ellensze-reket. F-zzel kapcsolatban KamalasíIa egyértelmííen ki-jelenti, hosy amikor az elmét krils, tárgyak zavarjákmeg a vágy eredményeképpen, a tárgyak visszataszítaspektusain kell elmeditálnotok, és az áIland tlansá-gon. Ha a gyakorló elméje a mentális kábultság és á1-

mosság hatására elveszítí a tisztaságát, nagyon fenn-kolt tárgyakon kell meditálnia, mint amilyen példáula Buddha képe. AzíIyen ellenszerek alkalmazása révénaz akadáIyoz er k lecsillapodnak, a meditáció pedig

Á kalanlegesfelismerés megaalósíttisa 153

Ha és amikor az elme spontán módon belemerril az

ilyenségr l való meditációba, romlástól és mentális iz-

galomtól mentesen, hagyjátok magára, és vegyetek

vissza erófeszítéseitekb l. Ha kényszerít'ó er t alkal-maztok, amikor az elme a meditáció egyensulyábantartózkodik, az megzavarja az elmét. Ezzel szemben, ha

nem alkalmaztok er feszítést abban az esetben, amikor

az elme tompa, a nagy tompaság hatására olyanná vá-

lik, akár egy vak, és nem éritek el a krilonleges felisme-rést. Vagyis amikor az elme eltompul, tegyetek erófeszí-

tést, amikor pedig belemerril a meditációba, lazítsatok

az er feszítéseteken. Ha a krilonleges felismerésr l való

meditáció által nagy bolcsességet nyertek, a nyugodtmegállapodottság azonban 9yen9e, az elme ,gy íogtáncolni, akár egy mécses lángja a szélben, és nem lesz-

tek képesek tisztán érzékelni az ilyenséget. llyenkor tehát

meditáljatok a nyugodt megállapodottságon. És amikor

a nyugodt megállapodottságon folytatott meditáció fo-kozódik fel trilságosan, meditáljatok a bolcsességen.

Itt a szerz tiszta és világos módon magyarázza eI,

hory amennyiben a gyakorló képes egyhegyuen ráirá-nyítaní az elméjét az ilyenségre, mentáIis izgalomtól és

tompaságtól mentesen, akkor folytatnia kell a meditáci-ót. Miután eleme ztetek a bolcse sség segítségével, amely

érti az ilyenséget, és képesek vagytok rqta taítani az eI-

méteket az íIyenségen, hagyjátok, hogy a meditációmenjen a maga természetes írtján. Amikor a medítácíómentes a mentális izgalomtól és tomp aságtóI, az ellen-szere k aLkaLmazás a cs ak ne mkívánato s ere dm é n y el<hez

vezet.meger s dik.


Amíg el nem juttok azllyenség ktilonleges felismeré-séhez, alapvet en fontos, hogy fenntartsátok az egyen-srilyt az analítikus és koncentrációs meditácíó kózótt.Az analitikus meditác t áItal megérthetitek az éntelen-séget. Ennek a tudásn ak az erejét azonbanki ketl egészí-tenetek az egyhe,gyií koncentrációval. A dllanalizáIas árta koncentráci nak, a ti7zott konc entráció pedig eltérítiaz elmét az analitikus bolcsességt 1. Gyakoroljátok teháte két típusu meditáció harmonikus elegyét. Ha így tesz-tek, fokozatosan megvalósíthatjátok a ktilonleg.. r.nr-merés és a nyugodt megállapodottság egységét.

10.fejezet

u NODSZER ES BOLCSESSEG

EGYESírÉsB

Amikor mindkett egyenl en erós, maradjatok nyugod-tak és er feszítést l mentesek, mindaddig, amíg nemlép fel semmilyen fizikai vagy mentálís kellemetlenség.Ha fizikai vagy mentális kellemetlenséget tapasztaltok,lássátok az egészvilágot rigy, mint illriziót, varázslatot,álmot, trikorképet a vízen, és látomást. És gondoljátokazt kozben: ,,Ezek az érz lények nagyon szenvedneka lét korforgásában, mert nem értik meg ezt a mély tu-dást. " Majd hozzátok el magatokból az egytittérzéstés a bódhicsitta ébred elméjét, és gondoljátok azt:

,, szintén igyekezni fogok, hogy segítsek nekik megér-teni az ilyenséget". Pihenjetek. Azután jra, ugyanugy,mertiljetek bele az egyhegy koncentrációba és mindenjelenségek nem-látszatába. Ha az elme ellenállna, ismétpihenjetek. Ezen az uton megvalósíthatlátok a nyugodtmegállapodottság és a kiilonleges felismerés egységét.Ez fogalmilag és nem-fogalmilag fókuszál a képre.

Az íménti részben a szoveg elma gyarázza, hogyanjuthattok el a ktilonleges felismerésig, miután elértéteka nyugodt megállapodottságot. Ett, 1 a ponttól kezdve

756 Á meditAció szakaszai

gyakorolhatjátok a ktilonleges felismerés és a nyugodtmegállapodottság meditáció e5nittesét. Más sz val, mindaz egyhegy meditáci , mind az analitikus meditációgyakorIatát folyathatjátok. Mikozben ezeket a meditá-ciókat végzítek, nem okos dolog, ha engeditek, hogy el-ragadjon benneteket a tiizott lelkesedés. Vigyáznotokkell fizikai és mentális egészségetekre. A meditációs tilésne legyen tril hosszír. Miel tt nekikezdenétek, gyííjtse-tek ossze minden szrikségeset, amivel megvédhetitekmagatokat a széIs séges melegt, Ivagy hidegt 1. Ha el-fáradtok egy hossz ulés után, iktassatok be egy kis pi-hen t az egyhegyu meditácí ba, és gondoljatok rigyminden jelenségre, mint 1llízióra, varázslatra és így to-vább. Gondolhattok a minden étz lény iránti egytittér-zéste is, akik a lét korforgásában keringenek. Ilyen jószándékű go n d olato kkal ó sztó nózzétek m agato k at arc a,

hogy segítsetek minde n érz lénynek felismerni a való-ság természetét.

Ismét pihenjetek, majd folytassátok a minden jelen-ségek nem-látszatáta koncentráIás gyakorlását, amelynem más, mint az éntelenségen való meditáció. Amikoregyhegyuen az éntelenségen meditáltok, a hétkóznapijelenségek megs zíinneklátszaní az elme számára. Ha azelmétek kifiradna egy ilyen meditáció eredményekép-pen, ismét pihenjetek. Aztán folytassátok jra a meditá-ciótokat a ktilonleges felismerés és a nyugodt megálla-podottság eglrestilésén. trz utóbbir Iazt is szokták mon-dani, hogy ilyenkor az elme mind fogalmilag, mind nem

Módszer és bolcsesség egyesítése 757

Ezen folyamat révén a jógi egy órán , alaz egy fél úlé-

sen vagy egy teljes rilésen át meditáljon az ilyenségen,

vagy addig, ameddig nem érzi kényelmetlennek- Ezt

jelenti a meditációs állandósulás, amely megktilonboz-

teti a végs t, ahogy a Merijlés a Lankába szutra tanítja.

Aztán, ha szeretnétek kijonni a koncentrációból, mé9

mindig keresztbe tett lábakkal gondoljátok azt: ,,Jólle-

het végs soron mindezen jelenségek híján vannak

az identitásnak, hétkoznapi értelemben határozottan

léteznek. Ha nem ez lenne a helyzet, hogyan érvénye-

stilne a kapcsolat ok és okozat kozt? Buddha azt is

mondta:A dolgok hagyományosan jonnek létre,

Végs soíon azonban nem rendelkeznek bennfoglalt

identitással.A gyerekes hozzáállásu érzó lények felnagyítják, el-

tulozzák a jelenségeket, és ugy gondolnak rájuk, mint-

ha lenne bennfoglalt identitásuk, holott nincs. Az pe-

dig, hogy bennfoglalt létezést tulajdonítanak azoknak

a dolgoknak, amelyeknek nincs, osszezavarja az elmé-

jtiket, ami miatt hosszasan bolyonganak a lét korforgá-

sában. EzérI én ayra torekszem, hogy elérjem a minden-

tudás állapotát, azáltal, hogy meghaladhatatlan meny-

nyiségíi érdemet és felismerést halmozok fel, hogy

segítsek nekik felismerni az ilyenséget."

Aztán lassan gyertek ki a keresztbe tett lábri helyzet-

b l, és végezzeIek borulásokat a buddhák és a bódhi-

szattvák el tt, mind a tíz irányban. Tegyétek meg ne-

kik a felajánlásaitokat és dicsóítsétek ket énekekkel.

Mondjatok imákat, például A nemes életvítel imájáI és

így tovább. Azután tegyetek tudatos er feszítéseket,hogy megvalósítsátok az érdemek és felismerések fel-

fogalmilag fokuszáI a reflexióra.


halmozását, azáltal, hogy gyakoroljátok a b kez sé-get és í9y tovább, amelyek rendelkeznek az riresség és

a nagy egytittérzés lényegével.

Miután kijottetek a meditatív elmertilésb 1, mondja-tok megfelel felajánlás-imákat. A gyakorlónak ugyan-olyan nagy hangs rlyt kell fektetnie a nagylelkííségre és

más gyakorlatokra a meditáció utáni íd szakban, mintmagára a meditá ci ra. Ez alatt az id alatt meg kell ér-tenie, hosy a fugg keletkezés és az riresség egymássalbehelyettesíthet k. Az tiresség itt aztjelenti, hogy a dol-gok híján vannak a sa$t bels én-identitásnak; nem azt,

hosy nem léteznek. Igy a nézet nem vezet széls séges

nihilizmushoz. Az, a|á helyesen értelmezi a madhj ama-ka fiJoz fia kOzépít nézetét, természetes módon meg-szabadul mindenfafa széls ségt 1. Ha megértitek aztiresség floz fiáját, nem marad ellentmondás az ok-oko-zat tówényével ahagyományos szinten. Epp ellenkez -leg, mé8 jobban megbizonyosodhattok az ok-okozattorvényének mííkódésér 1, ha az tirességgel kapcsolatostudásotok elmélnil. Az riresség nem egyenl a semmi-séggel; azt jelenti, hogy a dolgoknak nincs bennfoglaltIétezésik. A meditáció utáni id szakban tehát a gya-korlónak érdemeket kell gyííjtenie, amelyek kiegé szítíka meditáció során nyert felismerést.

Ha így tesztek, meditatív állandósulásotok azt az tires-séget teremti majd meg, amely minden minóségek ko-ztil a legjobbak hordozója. A korona ékkóve sz tramondja: ,,Miután, feloltve a szeret jóság fegyverzeI,ét,hatalmas együtIérzésben ál lapodtatok meg, gyakorol-

Módszer és bdlcsesség egtesítése I59

játok a meditatív állandósulást, és ez megteremti az

rirességet, amely a lehetó legjobb minóségekkel rendel-kezik. Hogy mi az tiresség, amely a legjobb minósé-gekkel rendelkezik? Az, ami nem válik szét a nagylel-k ségtól, az erkolcstól, a tlirelemt l, az igyekezettól, a

meditatív állandósulástól, a bolcsességt l és a praktikus

eszkozokt l." A bódhiszattváknak olyan erényes gya-korlatokra kell támaszkodniuk, mint a nagylelkíiség,mert ezek azeszkozok minden érz lény érését segítik, és

tokéletesítik a helyet, a testet és a sokfajta kísér t.

A legfels bb tiresség affa a bolcsess égre utal, amelyfelismeri az utességet, és kiegészi| a módszer gyakorla-tának aspektus ával. Ne feledjétek, hosy a nagylelk ség

és eglréb tokéletességek gyakorlása alapvet en fontos.

Ez azértvan így, mert a buddhaság teljesen megvilágo-sodott áIlapota a megfelel okok és feltételek megte-

remtésével jon létre. Ok nélkuli teremtés nem létezik, és

semmi sem johet létre ellentétes okok áItaI. Egybódhisz at6ra számos csodás el nyt éIvez, amelyek áItaI

hozzájárulhat az étz lények jóllétéhez; minden érdem,

amit egy ilyen nemes lény véghezvisz, nagyon er s és

hatásos. Ezért a bódhiszattvák szintén gyakorolják az

rt m ó ds zerb eIí asp e ktus aít, kózt-,Jk a hat to kéle te s s éget,

hogy gyorsan elérjék a buddh aság áIlapotát.

Ha nem így volna, mi lenne az oka ezeknek a mez knek,

a buddhák mezejének és így tovább, amir l a Buddha

beszélt? A mindentudó bolcsesség, amely a legjobb mi-nóségekkel rendelkezik, nagylelk ség és egyéb prakti-kus eszkozók révén érhet el. Ezért mondta a Buddha,


hogy a mindentudó bolcsességet praktikus eszkozok

révén kell tokéletesíteni. EzérI kell a bódhiszattváknakis kimíivelnitik magukban a nagylelk séget és egyébpraktikus eszkozoket is, és nem csak az rirességet.

A Minden min ségek széles gy(ijteménye sz tra is

azt mondja:

,,- Ó, Maitréja, a bódhiszattvák alaposan elsajátítjáka hat tokéletességet, hogy elérjék a buddhaság végs

gytimolcsét. Erre az ostobák azt mondják: - A bódhi-szattváknak csak a bolcsesség tokéletességét kellelsa-játítaniuk - mi sztikség a tobbi tokéletességre? Elutasít-ják a tobbi tokéletességet. Maitréja, mit gondolsz err l?Amikor Kashi királya felajánlotta a husát a karvalynaka galamb miatt, az talán a bolcsesség megrontása volt?Maitréja azt felelte: - Nem, ez nem így van. Mire a

Buddha azt mondta: - Maitréja, a bódhiszattvák az ér-

dem alapjait vetik me9 a hat tokéletességhez kapcso-lódó cselekedeteikkel. Vajon ártalmasak az érdem eme

alapjai? Mire Maitréjaígy felelt: - Ó, Buddha, ez nem

í9y van. A Buddha folytatta: - Maitréja, te is helye-sen gyakoroltad a nagylelk sé9 tokéletességét hatvan

eonon keresztril, az erkcilcsok tokéletességét hatvan

eonon keresztril, a ttirelem tokéletességét hatvan eonon

keresztril, a lelkes kitartás tokéletességét hatvan eonon

keresztril, a meditatív állandósulás tokéletességét hat-van eonon keresztril és a bolcsesség tokéletességét hat-

van eonon kereszttil. Erre az ostobák azt felelik: - Egyet-

len utja létezik csupán a buddhaság elérésének, az

pedig az tiresség utja. Az ó gyakorlatuk teljességgel

hibás. "

Módszer és b lcsesség egyesítése 1,67

Ez a szóvegrész egyértelmííen bemutatja, milyen fon-tos a módszer és a bolcsesség keverékének kifejlesztése.

Miután kialakítottátok az riress ég átfogó megértését,

meditáljatok, hosy elmélyítsétek ezt a megértést. Esugyanekkora hangs rlyt kell fektetnetek a módszer as-

pektusának gyakorlására, amelyben benne foglaltatikahat tokéletesség. A bódhiszatnra végs, céIja a legma-gasabb szint megvilágosodás elérése, és az, hosy mindalét korforgásának vajudását, mind a nirvána onelégtiltbékéjét meghaladja. Ennek érdekében a gyakorlatnakam dszer és a bolcsesség egységéb I ke1l állnia.

Egy bódhiszattva, aki birtokolja a bolcsességet, a gya-korlati eszkozoknek azonban híján van, olyan, akár a

hallgatók, akik nem képesek elvégezni a buddhák tet-teit. De képessé válhatnak rájuk a gyakorlati eszkozok

révén. Ahogy a Drágakovek halma mondja: ,,Kashjapa,így van ez. A királyok például, akiket támogatnak a mi-nisztereik, minden céljukat elérhetik. Hasonlóképpen,(ha) a bódhiszattva bolcsességét alaposan megtámo-gatják a gyakorlati eszkozók, az ilyen bódhiszattva is

képes a buddhák osszes tettére. " A bódhiszattvák utjá-nak filozófiai nézele kiilonbozik a nem buddhisták és

a hallgatók filozófiai utjától. például, tekintve, hogy

a nem buddhisták utjának filozófiai néze\e fonák mó-

don egy (valósan léIezo) ént lát ésígy tovább, az ilyen

ut teljes mértékben és mindenkor elszakad a bolcses-ségt l. EzérI k nem érhetik el a megszabadulást.

A hallgatók el vannak vágva a nagy egyrittérzést l,és nem rendelkeznek a gyakorlati eszkozokkel . Ezért

csakis a nirvána elérésére torekszenek. R bódhiszattvák

1,62 Á meditdció szakaszat

azonban a bolcsességet és a gyakorlati eszkozoket otvo-zik tjukon, így ók a nem-megállapodott-nirvánába to-rekszenek. A bolcsesség erejének koszonhetóen nem

hullanak vissza a lét korforgásába; a gyakorlati eszko-

zoknek koszonhet en pedig nem lépnek be a nirvánába.A Gaja fejének dombja sz tra mondja: ,,A bódhi-

szattvák utja kétág . Ez a kett a gyakorlati eszkozok és

a bolcsesség ága. " A Legfels bbek és dics k kózt az el-s az| mondja: ,,A bolcsesség tokéletessége az anya, a

gyakorlati eszkozokben való jártasság pedi9 az apa. "

Vimalakírti tanításaiban olvashatjuk a kovetkez t:

,,Mi a kotottség egy bódhiszattva számára, és mi a meg-szabadulás?" Egy olyan élet fenntartása a lét korforgá-sában, amely híján van a gyakorlati eszkozoknek, ko-

tottséget jelent egy bódhiszattvának. De egy olyan élet

a lét korforgásában, amely jártas a gyakorlati eszko-

zokben, megszabadulás a számára. Egy olyan élet fenn-tartása a lét korforgásában, amely híján van a bolcses-ségnek, kotottség a bódhiszattvának. De egy olyan élet

a lét korforgásában, amely rendelkezik a bolcsességgel,

megszabadulás. A bolcsesség, amelyhez nem járulnak

gyakorlati eszkozok, kotottség, de a bolcsesség, amely-hez járulnak, gyakorlati eszkozok, megszabadulás. A gya-

korlati eszkozok, amelyekhez nem járul bolcsesség, ko-

tottségek, de a gyakorlati eszkozok, amelyekhez bol-csesség járul, a megszabadulást jelentik.

Ha egy bódhiszattva csak a bolcsességet fejleszti,a hallgatók által vágyott nirvánába kerril . Azért olyanez, mint a kotottség, mert így nem érheti el a nem-megállapodott nirvánát. A bolcsesség, amely elszakada gyakorlati eszkozokt l, tehát kotottség a bódhiszatt-vák számára. Ezért, épp gy, ahogy a szélfritta ember is

Módszer és bolcsesség eglesítése 763

menedéket keres a t iz mellett, a bódhiszattva is ki-

fejleszti magában az tiresség bolcsességét és a gyakor-lati eszkozoket, hogy elhárítsa a téves nézetek szelét.

azonban nem rgy torekszik ennek megvalósítására,ahogyan a hallgatók. A tíz min ség sztitramondja: ,,Ó,

nemes család sarja, így van ez. Egy ember például, aki

nagyon elkotelezettje a t znek, aki tiszteli és gurukénttekint rá, nem íogja azt gondolni: >Mivel tisztelem, be-csiilom és nagyra tartom a ttizet, mindkét kezemet

beleteszem.< Ennek pedig az az oka, hogy tudja, ezfi-zikai fájdalmat és mentális zavart okozna a számára.

Hasonlóképpen tudja a bódhiszattva is, hogy mi a nir-vána, mégsem próbálja megvalósítani. Ennek pedig az

az oka, hogy tisztában van vele, ha így tenne, azzal há-

tat fordítana a megvilágosodásnak. "

Ha pusztán gyakorlati eszkozokre támaszkodik, a bód-hiszattva nem lesz képes meghaladni a hagyományosszintet, és kotottségben marad. Ezért egyaránt kifej-leszti magában a bolcsességet és a gyakorlati eszko-zoket. A bolcsesség ereje által a bódhiszattva mé9 a za-varó éTzelmeket is képes nektárrá változtatni, akár a

mérget a tantrikus varázsige. A nagylelkíiség és í9y to-vább... (jóságát) nem kell kifejteni, hiszen ezek termé-szetesen emelkedett létállapothoz vezetnek.

A bódhi szatftákjártasak a gyakorlati eszkózókterén,és birtokábanvannak a bolcsességnek. Azllyen speciálismin ségek miatt léteznek cselekedetek, amelyek a hall-gatók vagy a magányos felismer k részér I helytelennekbízonyulnak,abódhiszatnrákazonbannagybanhoz-zájá-rulhatnak általuk más érz lények jóllétének novelésé-hez. Annak érdekében, hogy j t tegyenek más érz Ié-


nyeknek, nekik nem kell szigor tan kovetnitik a testre és

a beszédre vonatkoz szabáIyokat.

A Drágakóvek halma mondja: ,,Kasjapa, ez így van.A tantra és az orvoslás ereje által egy méreg nem lesz

halálos. Hasonlóképpen, mivel a bódhiszattvák zavaróérzelmei a bolcsesség uralma alatt állnak, nem okoz-hatják a bukásukat. Koszonhetóen a gyakorlati eszko-zok erejének, a bódhiszattvák nem hagyják el a lét kor-

forgását; nem lépnek be a nirvánába. A bolcsesség eíe-jév el m i n den (va l ós l éIezókéni f élr eértel m ezett ) tárgyateltávolítanak maguktól, és így nem esnek bele a lét

korforgásába. Ezért csakis ók érhetik el a buddhaságnem-megállapodott nirvánáját." Az Űr kincse szutraisazt mondja: ,,A bolcsesség tudása révén a bódhiszatt-vák eltávolítanak minden zavaró érzelme|, gyakorlatieszkozokben való jártasságuknak koszonhet en pedignem hagyják el az érz lényeket. " A gondolat feltárásaszutra pedig azt mondja: ,,Soha sem mondtam, hogyaz, aki nem aggódik az érzó lények jóllétéért, és nemhajlandó felismerni minden osszetett jelenség termé-szetét, elérheti a meg-nem-haladható és tokéletesenmegvalósított buddhaságot ." Ezért mindazoknak, akikérdekeltek a buddhaságban, a bolcsességet és a gya-korlati eszkozoket egyaránt meg kell valósítaniuk.

A bódhíszatwák hatalmas bolcsességgel rendelkez-nek. EzáItaí zavar &zelme7k hatástalanná válnak, és

nem lesznek okok, amelyek nemkívánatos világokb a ta-szítanák ket. Mivel ezek a nemes lények egyaránt tó-rekszenek a gyakorlati eszkózók és a bolcsesség kifej-Iesztéséte, sem alét korforgása nem gyuri maga aIá ket,

Módszer és bólcsesség egyesítése I65

és a nirvána onelégtilt áIlapotába sem esnek bele. Eber-ségrik folyamatosan más érz lények jóllétére irányul, és

ezzel egy id ben igyekeznekelérni a legmagasabb szin-tíí megvilágosodást.

Mikozben a transzcendens bolcsességen meditálsz vagy

mély meditatív állapotban vagy, nem tudod a gyakor-

lati eszkozoket, például a nagylelk séget alkalmazni.

A gyakorlati eszkozoket azonban fejlesztheted a bol-csesség mellett, a meditációt el készíto és kovetó id -

szakokban. Ez a bolcsesség és a gyakorlati eszkozok

egyidej íi gyakorlásának módj a.

A bolcsesség, amely az tirességkózvetlen felismerése,

teljes mértékben mentes a kett sségt 1, az elme pedigtokéletesen feloldódik ebben az tirességben, akár avíz avízben. Nyilvánval ,hog5, egy ilyen id szakban nem le-hetséges a gyakorlati eszkó zóket alkalmazni. A bolcses-

ség aspektusának és a mó dszer aspektus ának egyidej

alkalmazását azonban a megfelel, perspektívából kellértentink. A medttáci el tti és utáni íd szakokban az

ember képes , hogy gyakoroLja az egytittérzést, az ón-zetlensé get, a nagylelkííséget és így tovább, és ez áItaL

megnovelj. "

bolcsess ég erejét.

S t, ez a bódhiszattvák utja, amelynek során a bolcses-ség és a gyakorlati eszkozok integrált kim velését vé9-zik. Eznem más, mint a transzcendens ut megvalósítá-sa, amely alaposan átitatódik a minden érz lényre fó-kuszáló nagy egytittérzéssel. És miután kíemelkedtetek

a meditat ív elmerril ésbol, gyakorol játok a nagylel kíisé-get és más gyakorlati eszkozoket, félreértelmezés nél-


k[il, akár egy varázsl . Az Aksajamati tanítása szutramondja: ,,Melyek a bódhiszattva gyakorlati eszkcizei, és

mely bolcsességet teremti meg? A bódhiszattva gya-korlati eszkozei által az elmét kozelr l az érz lényekreirányítja, nagy egytittérzéssel, mikozben elmerril a me-ditációban. Békével és a tudás hatalmas békéjével me-rtil el a meditatív kiegyensrilyozottságban." És mé9számtalan ilyen szoveg létezik. A gonosz erók uralásá-ról szóló fejezet szintén azt mondja: ,,Továbbá a bód-hiszattvák tokéletes tettein a bolcsesség elméjének tu-datos er feszítéseit és a gyakorlati eszkozok elméjénekérdemteli dharmahalmozását értjtik. A bolcsesség el-méje szintén éntelenséghezvezet, a (bennfoglalt léte-zéssel rendelkez ) érz lények nem létezéséhez, és az

életéhez, a létfenntartáséhoz és az egyénéhez. A gya-korlati eszkozok elméje pedig minden érz lény érési fo-lyamatát segíti. " A lvlinden min ségek széleskór gyui-teménye szutrában pedi9 a kovetkez áll:

Ahogy a varázslóelen gedi teremtményét,hiszen már ismeri (a természetét) teremtményét,és nem fuzihozzá ragaszkodás.Ugyanugy, a három világ is olyan,

akár az ill rzió,És err l a Buddha márjóval el bb tudott, hogy tudott volna

ezen világok érz lényeir lés nekiindult, hogy segítsen nekik.

Módszer és b lcsesség egyesítése I67

A bódhiszattvák bolcsességének és gyakorlati eszko-

zeinek kozos alkalmazásáról mondják: tetteik szintjén

megmaradnak a lét korforgásában, gondolataikbanazonban a nirvánában állapodnak meg.

Tegnik fel, hogy avarázsló létreho7-za egy bortonbentil ember kivettilését, aztán megprób áIja \<tszabadítani

t a fogs ágb I. Mivel tísztábanvan vele, hogy amit kive-

tített, csupán LIIízi , nincs benne ragaszkodásérzésvagy

hasonló. A buddhák is ugyanígy tekintenek a három vi-Iág érz lényeire, ill rziókként. Nem ragaszkodnak ugy u

d o1go kh oz, mintha azok b e n nfo g1 alt létezé s s el re n del -

keznének, és megvan a bolcsességr.ik, hogy felismerj ék, a

dolgok éppoly tiresek, akár azíIlízíók. Ugyanal<kot, ez-

zel egy id ben torekedn ekrá, hogy beteljesítsék minden

étz lény jóllétét.

llyen módon tegyetek szert jártasságya a nagylelk ség

és más gyakorlati eszkozok terén, amelyek a meg-nem-

haladható és tokéletesen megvalósított megvilágoso-dás felé kotelezik el az embert, továbbá az uresség és a

hatalmas egytittérzés lényegét hordozzák. Annak érde-

kében, hogy kifejlesszétek a bódhicsitta végs ébredo

elméjét, ahogyan korábban is, gyakoroljátok a nyu-godt megállapodottság meditációját és a krilonleges

felismerést, amilyen gyakorisággal és rendszerességgel

csak tudjátok. Amint azt Az elkijtelezettség tíszta me-

zeje sz tra mondja, mindig ismerkedjetek a gyakorlatieszkozokkel, azáltal, hogy tudatosságotokat kozelról a

bódh iszattvák m un kájának pozitív m inóségeire irányít-játok, minden id k érzo lényeinek jólléte érdekében.

768 Á meditáció szakaszat

Azok, akik jártasságía tesznek szeít az egyuthérzés-ben, a gyakorlati eszkcizokben és a bódhicsitta ébredelméjében, ilyen módon, kétségkíviil sikeresek lesznek azéletben. Buddhákat és bódhiszattvákat, és más kellemesdolgokat láttok majd álmotokban, és megért istenek

fogadnak a védelmukbe. Minden pillanatban temérdekérdemet ésfelismerést halmoztok fel. A zavaró érzelmekés egyéb rossz állapotok megtisztulnak. Mindig nagyboldogságot és mentális békét tapasztaltok majd, és

nagyon sok lény szeretetét élvezitek. Fizikailag is me9-szabadultok a betegségekt l. Nagyon magas szint[imentális m kodéseket fejlesztetek ki, és így olyan speci-ális tulajdonságokra tesztek szert, mint a tisztánlátás.

Ha beleke zdtek a tanítások gyako rlásába, próbaljatoknémi intellektuális megértésre is szert tenni az tirességnézetével kapcsolatban. Amint azt korábban mondtuk,a dolgok nem rendelke znek valós létezéssel - onma-gukban nincs egyedi létezéstik. Amikor imádkoztokvagyborulásokat vége ztek, kózben alakítsatok ki magatokbanegy érzést a dolgok illuzórikus természetével kapcsolat-ban. A dedikációitokat és a felajánlásaitokatís az énte-lenség fllozófiájának keretében kell megtenn etek. Azriresség jelentésének megértése és az erre való emlékezésegyform án lény ege s része a tantrikus gyakorlatoknak.

Mindenfele, az tiresség ismeretével kapcsolatban áIIó

érde m teli cs ele ke detek gy ako rlás a n agym érté kb e n s e gítia szellemi írton val felemelkedést. Ezzel párhuzamosana zavaró érzelmek és egyéb hibák fokozatosan csokken-nek, míg az egytittérzés, az ónzetlenség, a gyakorlatieszkózók és egyéb érdemek meger sodnek.

Módszer és bólcsesség egtesítése

Amikor majd varázslatos er vel utaztok megszámlál-hatatlan világokba, tegyetek felajánlásokat a budd-háknak és hallgassatok a tanításaikra. A halál idején isbizonyosan látni fogjátok a buddhákat és a bódhiszatt-vákat. A kovetkez életeitekben krilonleges családok-ban és helyeken szrilettek majd rijra, ahol nem lesztekelktilonrilve a buddháktól és a bódhiszattváktól. Így

er feszítés nélktil gyujthetitek majd az érdemeket és

felismeréseket. Hatalmas vagyonotok, sok kovet tok és

szolgálótok lesz. Éles intelligenciátok segítségével soklény elmefolyamát tudjátok majd beérlelni. Egy ilyenember képes visszaidézni a multbeli életeit. Próbáljátok

felfogni, milyen mérhetetlen el nyokkel jár ez a hely-zet, amint azt más szritrák is írják.

llyen módon, ha hosszri idon át és nagy csodálattalmeditáltok az egyuttérzésen, a gyakorlati eszkozokonés a bódhicsitta ébredo elméjén, az elmefolyam fokoza-tosan és nagyon alaposan megtisztul, és érettebbé vá-lik. Aztán, mintha fadarabokat dorzsolnétek ossze, el-juttok a tokéletes valóságról való meditációba. tzáltalegy rendkívril tiszta tudásra tesztek szert a jelenségek

szférájával kapcsolatban, amely mentes a fogalmi ki-

fejtésekt l - a transzcendens bolcsességre, amely men-tes a fogalmi gondolkodás grizsba koto hálóitól. A vég-só bódhicsitta ezen bolcsessége olyan makulátlan, akáregy mécses lángja, amit nem fuj a szél.Így az ilyen el-me a végs bódhicsitta entitásában belépést nyer a lá-tás utjára, amely érti minden jelenségek éntelen termé-szetét. Ezen az eredményen kereszt l ráléptek az utra,amely a dolgok valóságára fókuszál, és beleszriletteka tathágaták családjába; beléptek a bódhiszattvák ma-kulátlan állapotába, magatok után hagytok minden

I69


vándorló sztiletést, megállapodtok a bódhiszattvákilyenségében, és eléritek az els bódhiszattva szintet.Tobb részletet is találhattok ezekkel az el nyokkel kap-csolatban egyéb szovegekben, például Á tíz szellemiszintben. Így tanítja a Meri,jlés a Lankába szutra azilyenségre fókuszáló meditatív állandósulást. Így lép-nek be a bódhiszattvák a nem-fogalmi meditációba,amely mentes minden kifejtést l.

Ha valakit szenvedni látunk, egnittérzés támad ben-ntink. Fel kell ismerntink, hogy nagyon fontos, hogy ki-alakítsunk magunkban egy ilyen hoz-záállást, és meger -sítstik ezt egyéb gyakorlati eszkózók segítségével. Szin-tén rendelkezéstinkre áII az emberi intelligencia, amelyképessé tesz bennrinket arta, hogy megktilonboztesstikegymást l a jó és a rossz dolgokat. Ezt is fejlesztentinkkell, és rá kell irányítanunk avégs valóság elktilonítésé-re. Ezen célok beteljesítésében lényeges szerepet játsza-

nak a ktilonboz érdemteljes tettek és tisztító aktusok.Alapvet en fontos, hogy kialakítsátok a megktilonboz-tet bolcsesség képességét. Ennek a bolcsességnek a se-

gítségével írj ra meg ujr a vízsgáIjátok meg a végs valósá-got, és fejlesszetek ki magatokban egy intellektuálismegbecstilést az ílyenség jelentése iránt . Ez aztán segít-ségetekre lesz majd abban, hogy kialakítsatok egy mélyérzést az llyenségval sága iránt. Ezt az analitikus meg-kózeLítést ki kell egészítentink a meditatív koncentráci -val. Az egytittérzés gyakorlata és az tiresség ismerete el-vezeti az egyént annak felismeréséhez, hosy az elmetisztátlanságai eltávolíthatók és a mindentudás állapotaelérhet .

Módszer és bolcsesség egyesítése 77I

A tanítások hoss zí íd n át tart gyakorIása után, ha

az alapot a bolcsességgel kiegésztilt egytittérzés adja,

az egyénben er s vágy ébred a buddhaság elérésére.

Amikor ez avágy, hogyjaváralegyen minden érz lény-nek, színte és a szív méIyér l jon, az egyén bódhiszatt-valesz, és rálép az érdemek és felismerések halmozásá-nak mahájána ítjára.

Az űt három szintje koztil (ki., kazép és nary) eléria kis utat. Ezt nevezik folds zer ébred elmének . Az éb-

red elmének huszonegy fajtájalétezík A gyakorl az

ébred elmét egyuttérzés révén fejlesztheti tovább, így az

i.irességgel kapcsolatos tudását is meger sítheti. A ryo-godt megállapodottság meditáci ját az tirességgel k"p-csolatban gyakorolja, és amikor létrejon a bolcsesség,

amely ebb 1 a meditációból fakad, az egyén ráLép az el *

késztiletekútjára. A meditációt folytatni kell, annak tu-datában, hosy a m dszer és a bolcsesség aspektusainakosszehangolása kulcsfontosságír. Ezen gyakorlatok á1-

tal a meditáló teljes mértékben belemer:j,l az ilyenség*

be - mint amikor vízetontenek avízbe -, és megszíínika kettósség minden jele. Amint a gyakorló kozvetlen be-

tekintést nyer az tirességbe, rálép alátás(ttjára. Mivel ezr,k

a felismerések az ébted elméhez kapcsolódva torténnekme$l egyértelmií, hog7 a mahájána írtról beszéltink.

Atízbódhiszatvra szint koztil a meditáló eléri az eI*

s t, ami oromteliként ismeretes. Ennek az ritnak két

szegmense van - a meg-nem-szakított és a megszaba-dított. Az eLs ton ellensírlyoz dík az al<adály, amelyezzel a felismeréssel kapcsolatos, és miután ezt az aka-

dáIyLegy zalk, ráléptink a megszabadulás tlára.

172 Á meditdció

Kitartó meditációval a gyakorl elhárítja az al<adáIyo-kat, és ráIép a medítácí ítjára. Megvalósítja a meditá-cíó ítját A koncentráció utolsó pílLanatában, amit a me-ditáci vadzsraszer , rtjaként ismertink, a legfinomabbsitnt homályos ságok is eltávolíttatnak, gyókeniknél fog-va.Ily módon az egyén kialakítja a mindentudó transz-cendens bolcsességet, és buddháv á váIík.

Az egyén, aki belépett az els szintre, kés bb a meditá-ció utján megismerkedik a transzcendens állapot kétbolcsességével, majd az ezI kcivet bolcsességekkel ésgyakorlati eszkozokkel. rzáltal fokozatosan kitisztítjamég a homályosságok legfinomabb felgyrilemlését is,amelyek a meditációs t tisztításának tárgyai. Annakérdekében pedig, hogy magasabb szint min ségeketérjen el, megtisztítja az alacsonyabb szellemi szinteket.Minden cél teljes mértékben teljestil , azzal, hogy belépa tathagaták transzcendentális bolcsességébe és a min-dentudás óceánjába. Fokozatos gyakorlás révén az el-mefolyam alaposan megtisztul. A Merí)lés a Lankábaszutra ejt szót err I Ahogy A gondolat feltárása szut-rában is: ,,Annak érdekében, hogy elérjtik ezeket a ma-gasabb szinteket, az elmét meg kell tisztítani, csakugy,mint amikoy aranyat f inomítunk, míg meg nem valósít-juk a me9-nem-haladható és tokéletesen megvalósítottbuddhaságot. "

Amikor beléptek a mindentudás óceánjába, feddhe-tetlen drágak szer min ségekre tesztek szert, annakérdekében, hogy segítsétek az érzo lényeket, és ezekbeteljesítik korábbi pozitív imáitokat. Az egyén eztánaz egyrittérzés megtestesít jévé válik, ktilonbozó gya-korlati eszkozok birtokában, amelyek spontán módon

Módszer és bdlcsesség egyesítése 773

és kiilonboz kiáradások révén m kodnek, mindenvándorló lény érdekében. Az osszes hiba és ezek rejtett

erejének teljes elhárításával minden buddha megálla-podik abban a kívánalomban, hogy minden szenvedlény segítségére legyen. Ezen felismerés folytán alakít-satok ki hitet a buddhákban, minden csodás tudás és

min ség forrásaiban. Mindenkinek arra kellene tore-kednie, hogy megvalósítsa ezeket a min ségeket.

A Buddha ezérI azt mondta: ,,A mindentudó transz-cendens bolcsesség gyokerétil az egyrittérzés, okáula bódhicsitta ébred elméje szolgál, és gyakorlati esz-

kozok révén tokéletesíthet ."

Hosy osszefoglaljuk ennek a drága szovegnek a taní-tásait, rá kell jonntink, hosy eI szór akétigazságot kellmegteremtentink, ezekjelentik ugyanis az alapot. A gyu-

korlat folyamán a kétféle halmo zást, illetve a bejárt ítmódszer- és bolcsesség-aspektusait kell tokéletes ossz-hangb an magunkévá tenntink. Ennek eredményeképp en

kétfele buddhatest jon létre. Amikor egy ember eléri abuddhaság mindentudó áIlapotát, minden zavar érze-lem és homályosság szertefos zllk, egyszeí és mindenkor-ra. Az ily." ember teljes tudatra ébred. Innent 1kezdveegy ilyen megvilágosodott lény végtelen hatókórével ren-delkezik, hosy hozzásegítse az érz lényeket a szabad-sághoz és a megszabaduláshoz.

A bolcsek távol tartják magukat azirigységtól és a tobbihibától;

Tudásszomjuk lecsendesíthetetlen, akár az óceán.

A megkrilonboztetés révén csak azt tartják meg, ami helyes,

ahogy a hattyuk is szétválasztják a tejet a vízt l.

774 Á medittíci szakaszai

Ezért a tudós embertartsa magát távol a megosztó szerepekt l

és bigottságtól.És mé9 egy gyeímekt l isjo szo lesz a jutalma.

Bármilyen érdemet nyerjek isa kozéps rt magyarázata általFelajánlom minden lénynek,hogy valósítsák meg a kozéps utat.

Acsárja Kamalas íla Á meditáció szakaszai cím ,m vé-nek második része itt befejez dlk. Tibetire lefordítottaés szerkesztette azíndiaí apát, Padzsna Verma, és a szer-zetes Vese De.

Í*. hát, végére érttink a tanításoknak Kamalasílagyónyór , szóvegér I. A szerz t és mesterét, Sántaraksitátktilonleges karmikus kótelékftizte Tibet havas foldjénekIak lhoz, irántuk val jóságuk pedig felbecstilhetetlen.Boldog vagyok, hosy átadhattam ezt a magyarázatotÁ meditdció szakaszai második részér I. Arra biztatokminden olvasót és hallgatót, hogy tanulmányoz,za a szó-veget. Ha tovább szeretné novelni tudás át a kózép rttalkap cs olatb an, szintén tanulm á ny oznia kell B uddhap a-lita és Csandrakírti nagyszer , szovegeit a madhjamaká-ró1, akiknek a madhjamaka gondolati iskola végs szem-léletét koszonhetjtik.

GrosszÁnluM

azonnahfeltétel: arra utal, hosy a kovetkez elme és a

mentális tényez k azonnal megteremt dnek a velejár

elme és mentális ténye z k áItal, amint az eI z ek meg-

szíínnek (a négy tényez /feltétel egyike).

bódhicsitta ébred elméje: a buddhaság elérésének on-zetLen kívánalma minden érz lény javának érdekében.

bcilcsességlény: amikor egy meditációs istent képzelUnkmagunk eIé, a bolcsességlény magára a valós istenségre

utal, akit elképzeltink, hogy beléhatoljunk.

egyenl állapot oka: az ok, amely ónmagához hasonló

eredményekre vezet,például árpáb Iárpát,vagy egy eré-

nyes tettb 1 erényes tettet teremt (a hat okok egyrke).

elkótelez dóttlétez z meditációs istenség, amelyet ma-

gunk eIé képzeltink vagy vizuaIizaJunk.

176 A meditríció szakaszai

fjJroz fiai elvek négy iskolája: vaibhasika, szautranika,csittamátra és madhj amaka.

hétág gyakorlat: leborulás; felaj ánlás vallomás; orven-dezés; kérés a buddháI<hoz, hogy forgassák meg a dhar-makereket; kérés a buddhál<hoz, hogy ne menjenek el és

afinlás.

izgalom: amikor az elmét a tag^szkodás zavarja meg.

kábultság: a h rsz másodlagos, szenvedést okozó érze-lem egyike; olyan elme, amely ragaszkodásból vagy g -loletb 1 ktils tárgyra terel dik, és nem képes belril ma-radni.

kétigazság: hagyományos ígazságés végs igazság.

kiizvetett ok: az ok, amely más tényez k és tárgyak koz-vetítésével teremti meg eredményét.

k<izvetlen ok: az ok, amely kozvetlentil teremti megeredményét, és nincs sztiksége egy másik médiumkóz-vetítésére, példa: at zÍtistot eredményez.

ktiltinleges felismerés : egy ktilonleges bolcsessé$l amelyIátja a jelenségek végs val ságát.

lényegi ok olyan ok, amely els sorban lényegi folyatá-saként teremti meg eredményét; példa: a csíra létrejottea magb l.

Glosszórium 777

létezés hat állapota: poklok, éhes szellemek, állatok,emberi lények, felistenek és istenek.

meg-nem-állapodott ninráflai a buddhas ág szintjén ta-IáIhat níw ána. hzért nevezik m e g- ne m - állap o dottn ak,

mert a buddha nem a saját javát nézí, és nem állapodikmeg sem a lét korforgásának, sem a nirvána eg7o1da1

békéjének széls, ségében.

megtagadás: a kifejezés általánosan ismert értelme, amely

az egyén azon elhatározásárautal, hogy megszabaduljon

alétezés három bortonszer víIágáb I, és meghaladja a

szenvedést. Vagyis nem más, mint az akivánalom, hosym e gszab adulj o n mi n de n IétáIIap ott I a létezés korfo rgá-

sán beltil.

mentfis tompaság: olyan elme, amely híján van a tisz-taságnak , akár erényes, akár nem-erényes, akár semleges

tátgyra fókuszáI.

módszer és b<ilcsesség: a m dszer fogalma olyan gya-korlatokra utal, mint például a bódhicsitta ébred elmé-jének kimíívelése; a bolcsesség olyan gyakorlatokra,amelyek az tirességet felismer bolcsességhe z vezetnek.

négy igazságz a szenve dés ígazsága, a szeí|vedés okánakígazsága, a szénvedés megsztintetésének igazsága és az

ít igazsága.


nyugodt megingathatatlans ágz ez a l<tfejezés teoretiku-san magában foglalja a meditációs állandósulás mindentípusát, és a koncentráció egyhegyíi állapotára utal.

objektív feltétel egy feltétel, amely a tárgy aspektus ábanteremti meg a tudatosságot, például egy olyan tudatos-ság létrejotte, amely krils tfugyakat vizsgáI - fotmát,hangot stb. (a nésy tényez /feltétel egyike).

okok és feltételek az ok teremti meg a természetet/en-titást, afeltétel pedig a jellemz ket.

tit mentfis és fizikaiha7mazz forma, érzés, megktilon-boztetés, cselekvés és tudatosság.

rugalmasság: a rugalmasság egyike a tizenegy erényesmentális tényez nek, amely alkalmas sá teszí az elmét és

a testet az erényes tettekre és az akadáIyoz és negatívelmeállapotok megsztintetésére.

Tathágata: ,,Így jott" - a Buddha egy jelz je, amiolyasvalakire utal, aH az tiresség olyans ágának kovetéseáital,, amely mentes alétezés korforgásának és a níwánabékéjének széls ségeit 1, elérte a hatalmas megvilágoso-dás ál7apotát.

tizhatalom: annak ismerete, hogy mi helyes és mi hely-telen; egy tett eredményének ismerete; ktilonb óz ha!a-mok ismerete; ktilonb óz érdekek ismerete; a fels bb-rendií és alsóbbrend mentális képességek ismerete; a

Glosszdrium 179

mindenh ez vezet t ismerete; a koncentráció, a meg-

szabadulás, meditatív állandósulás és elmélyedés stb. is-merete; a m rltbeli és jov beli életekre való visszaemlé-kezés módjának ismerete; a halál és a szriletés ismerete;

a tisztátlanság m egszti nteté s é ne k is merete.

tizenkétforrás: atizenkét forrás olyan, akár tizenkét ok,

vagy ajtó, amely a hat tudatosság (szem tudatosság stb.)

megielenéséhez és kifejl déséhez vezet.Ezért hat bels

forrás létezlk: szem, íril, orr, nyelv, test és elme, és hatktils forrás: forma, hang, illat, íz, tapintás és tárgy yagy

jelenség.

tizennyolc elem: hat ktils elem vaw fókusz elem (for-

ma, hang, illat, íz, tapintás és dharma/tfugy), hat bels

elem .vagy alapelem (szem, ftil, orr, nyelv, test és elme)

és hat tudatosság elem vagy fiigg elem (szem tudatos-ság, ftil tudatosság, orr tudatosság, nyelv tudatosság, test

tudatoss ág és mentális tudatosság).

tiresség: a ftiggetlen vagy abszol rt létezés hiányára utal,

és nem egyenl a semmiséggel vagy a nem-létezéssel.

velejáró okz azokok egy o\yan típusa, amely a velejáró j.-lenlét áItalsegíti eI arytimolcs létrejottét, példáulaz eI-

me és a mentális tényez kegyutt jelennek meg, azáItal,

hogy kolcsonosen segítik egymást (a hat okok egyrke).

zavar tényez : bármilyen fajta mentális zavat, amely

a í a1aszko dásb ó | v agy valami h as o nlób ó1 fakad.

BlsLIoGRÁr,rn És loÉzBTT MuvEK

szúrnÁr

B dhiszattrla szekció sz traÁ gonosz er k uralósór l szólófejezet sz traÁ drágak aekfelh je sz traÁ tókéletes dharma kiaonata sz traMer Iés a Lankóba sz traMinden min ségek széleskrjríí gyííjteménye sz traLegfels bbek és dics k kazt az els sz traDrógak aek halma sz traGajafejének dombja sz trakorona ékkó,ue sz traÁ meditatírl állandósulris kirdlya sz traÁ l:itrtl rlaló meditrició a mallríjdnóbanHoldlámPds sz traÁ nemes életvitel imdjaÁ brjlcsesség t kéIetessége sz traÁz elkOtelezettség tiszta rnezeje sz traNarajdna kérdései

Ádzsótasatru rnegbónásdnak megsziintetésér l sz traűr kincse sztitravimalakírti tanítdsai sz tra

782 Á rneditdció szakaszat

Áq.)atamszaka sz traÁksajamati tanítdsa sz traÁ tíz szellemi szint sz traÁ tíz min ség sz traÁ gondolatfeltdrdsa sz traszía sz traÁ Tathdgata lényege sz traÁ szenvedés hatalmas és teljes meghaladósónak sz trdja

ERTEKEZESEK

Kommentórok (Digndga) ,,Á biteles gondolkodds kiaona-ta" cím munkdjóhoz

Á tudás kitsonataÁ b dbiszattva tjaÁ madbjantaka lényege

Á kazap* megailógításaNdgórdzsuna értekezése a kazép tról, ,,Álapaet bólcses-

ség" címmel

JrcvzETEK

k kínai (pinyin); ?,';ÍJ':Í:"anszkrit; t: tibeti

7. Kamalasíla (sz: Kamala llIla, t: Ka-ma-la-sht-la)(kb. 740_795): VIII. századí indiai tudós, Sdntaraksita

taníwánya, a|ámestere nyomán ajógdcsdra (sz: yogacara,

t: rnal-'byor-spyod-pa*ba) és madhjanlaka (sz: madhya-

maka, t: dbu_ma) tanok szintézisét tekint ette a legmaga-

sabbrend buddhista szemléletnek. Thriszong Decen (tz

Khri_srong lDe_btsan) (7 42_804) megh ívására érkezlkTibetbe. A híres tibeti buddhista hitvitában (792_794)

. képvis eIte azind álláspontot, melynek lényege a foko-

zatos osvény, szemben a kínai hirtelen megvilágosodás

álláspontjával. A vita az gy zelmével végz dótt, ami-

nek nyom án a tibeti buddhizmus végleg az índiaí forma

mellett kotelezte el magát.

2. Mandzsusrí (sz: Manju rI = Szelíd Dics ségíi, t:' J am - dp a l), Atranszce ndens bolcse s séget megszem éIye-

sít bódhiszattva, a|á az osszes megwilágosult buddha

és b ó d h i s za t tv a b olcse ss égét teste síti meg. Attribírtumai :

a tudás lángoló kardja és a lótuszon nyugvó konyv,

a Pradnyópdramitó_sz tra (sz: Prajnaparamita sutra,

1,84 Á rneditdció szakaszai

t: Shes-rab-kyi pha-rol-tu pllyin-pa). A mahtíjóna (sz:mallAyAna, t: tlleg-cllen) mitológia szerínt Mandzsusrí 70milliárd kalpríval (sz: kalpa) ezel tt egy szelíd király voltegy távoli keleti világban, ahol elhatározásra jutott, hogybódhiszattaa (sz: bodllisattva, t: byang-cllub sems-dPa)lesz, és mindaddig tevékenykedik a szamszórhan (sz:sarhsara), amíg ott szenved emb ert taIáI.

3. bódhicsitta (sz: bodllicitta, t: byang-cllub kyi-sems):A megvilágosodásra irányul ónzetlen tudat. Nusy elha-tározás és elkotelezettség, mely a teljes és tokéletes meg-világosodást tíizí ki célul, minden érz lény javára.A buddhizmus kétfele bódllicsitttíról beszél, a torekvés ésaz alkalmazás b dhicsittójár I.

4. Nágdrdzsuna (sz: Nagaljuna, t: kLu-grub): A II.században élt buddhista f/roz fus, a madhjamaka ískolamegalapít ja. Kahorában sztiletett (Kelet-India), aholkép es s égeivel már ftatalo n elkápr áztatta a b rtí ll m anokat.trgy bódlliszattaa tanácsára aMagadhában Iév Ntítandó(sz: Nalanda, t: Na-Ian-da) kolostoregyetemre menttanulni, ahol a kolostor vezet je Srí Szaraha Blladra (sz:Sn Saraha Bhadra) szívesen fogadta, és hamaros aí7 szeí-zetessé avatta. Ezután a malldjóna tripitaktít (sz: Tripitra-ka, t: sDe-snod gsum) tanulmányozta, majd ktilonlegesképességekre (sz: siddhi, t: sgrub thob) tett szert. Ezekután vitában legy zte a hindu brtíhmanokat, ezért a ntí-Iandá egyetem tanára lett. Egy három hónapos elvonu-láson flatal fi lk alal<1ában meglátogatták a nógtík (sz:naga), és számon kérték ralta egykori ígéretét, hogy el-

Jeglzetek 185

Iátogat az országukba, és tanításokat ad a Buddha toké-lete s b olcs e s s é gér I. A m e ghívás t az.zal az indo|<kal hár í-totta el, hogy neki éppen Dzsambudaípdn (sz: Jambud-atpa) kell tanítanía, de mihelyst visszatér onnan, elmegyhozzájuk Igéretét betartva, Nálanddban áIdozatokatmutatott be, majd elment a Ndga-floldre, és megírtaa Ndgdszahaszrikd (sz: Nagasahasrika) címíí míívét. Mi-vel tanításáv , meghódította a ndgdkat, ezért kapta a Nd-gdrdzsuna nevet, aminek jelentése ,A nógdk meghó-dít ja" . Mestere , Rd}lula (sz: Rallula) halála után lettNdlandó f apátla, és ekko r kezdte eI tanítaní akózépritfloz fiáját. Szigoruan számon kérte a szetzetesekena fegyelm í szabáJyok betartá sát, így a legend a szerint 8000szetzetesnek kellett távozni a kolostoregyetemr, 1. Ezekután megírta a kazépít floz fiájának (madhjamaka)

alapmííveit: a M lamadlljamakakdrikót (sz: Mulamad}lya-makakarika), a M laPradzsnydt (sz: MulaPrajna), a Dhar-madllótusztotrót (sz: Dharmadhatustotra) és a Sz tra-szam7rahdt (sz: Sutrasaritgralla). Hamarosan olyan nagyhíre ment a zseniális tanítónak, hosy elhomályosítottaa Budllgajóban (sz; Budllagayaban) tevékenyked hína-jóna iskolát is. Ennek hatására tobb király alatwal ivalegytitt híveivé lett. Elete végén Dél-I nd íába látogatott,ahol barátságot kótott Sankara (sz: Sankara, t: dGge-byró l<trállyal, akivel éIet*halál kozossé get fogadott.

5. kadam vagy kadampa (t: bka'-gdams,?o), Tibetibuddhista rend, nevének jelentése ,,azige magyarázatátkovet ". Ezzela néwel aztl<tvántákjelezni, hogy tagaínem amárlétez , nyingma (t: rnying-ma) vonalat kove-

t86 Á meditáció szakaszai

tik. 1056-ban Átísa (sz: ÁttSa Dtpankarairtjnana, t: Mar-me-mdzaÓ (982-1054) tanításai nyomán tanítványa,Drom Tanpa (t: 'Brom-ston-pa) által alapított tibetirend. A kadampa esetében beszélhettink els ként szeí-vezettbuddhisia iskoláról Tibetben. Mivel Dro m Ta np a

Átísdn kivtil még más mesterekt 1 is tanult, ez az iskolais gyako rol ezoterikus tantrdkat. A tibeti iskolák koztilez koveti leghívebben azindbuddhista kolostori szabá-lyokat, ennek megfelel en a rend hagyom ányának alap-ja is, mint az índiaiaknál, a fegyelmi szabályzatra éptil.Els kolostoruk az 1057-ben éptilt Reting (t: Rzlsa-syreny). A rend szellemiségének kialakításában nagyszerep jutott mé8 Potopdnak (t Po-to-pa) (?-1082),a Reting kolostor harmadik apá!ának. Potopa a Llldszá-t I északa fekv Phanjt;l (t: 'Phan-!ul) taftománybanalapított kolostort, a Potoptít, melyet a kórnyéken hama-rosan t bb is kóvetett, így ez a vidék váIt a rend kóz*ponti tertiletévé. Tanításuk hét alapelemb 1 á11 ossze.

1-3. a hagyományos páli nyelvíi Tipitaka (p: Tipitaka,sz: Tripi|aka, t: sDe-snod gsurn) három része. 4.

^ torté-

nelmi Buddha . 5. Csenrezi (t: sPyan-ras gzigs, sz: Á,ualo-kiteiaara) badlliszattaa, akinek egylk f ldi megteste-stilésének a rendalapítót tekintik. 6. Tárd (sz: Tara,t: sGrol-ma) a n i ,,Megment " istenség.7. Mijoaa (t:

Mi-g.yo-ba, sz: ÁcalA), a rend véd istensége, akit a

,,Tan kíráIya"-ként tisztelnek. A kadampdk kevesebb

hangsírlyt fektettek a madhjamaka és a jógdcsára fioz -fiai rendszerekben való elmélpilésre, inkább az ,,ites-,ég" gyakorlati megvalósításával foglalkoztak. A rendCongkapa (t: Tsong-kha-pa) láma (1357-7419) reformja

Jegtzetek 187

után fokozatosan jelent ségét vesztette, mivel az uj re-formált kadarnpa, azaz a gelukpa (tz dge-lugs-pa) váIt

uralkodóvá Tibet - szerte.

6. gese (t: dge-bshes): A gepe sényen (t: dge-ba'i bshes-

gnyen) rovidítése, ami a szellemí j tev , szellemi barátj elentésíí szansz\<rit ka lj ón ami tra (sz: ka ly an ami tr a) di-rekt fordítása . A gese, amit leginkább a buddhista bol-cselet doktoraként fordíthatunk, a geluk iskolábanhasz-nálatos legmagasabb tudományos titulus. A szerzetesb I

a geluk kolostori iskolarendszerb en 75-25 év szigorr3 ta-nulmány befejeztével lehet 7ese. Aképzést elkezdOk ko-ztil csak kevesen érik el ezt a magas fokozatot. Ezen id -szak alatt a kazép- és fels fokri dtita (t: bsdus-$Toa =

alapfogalmak és érvelési szabáIyok) három éve utána bolcseleti studiumok ot tárgykorben folynak ot éven

át, ezeka logika (t: tshad-vnn, szi pratitna), ami a mi fo-galmaink szerint inkább ismeretelmélet; a magasabb-

rendíí bolcsesség (t, slles-rab-kyi pha-rol-tu pllyin-pavagy phar-phyin, sz: pradnaparamita); négy évig a kó-zéptan (t: dbu-ma, szi madhyamaka); két éven át az er-

kolcsi szabáIyzat (t:' d u l - b a, sz: T linaya); végp,la bolcse-let (t: mdzodvagy mn7or-?a, sz: abllidharma) szintén két

esztend t foglal magába. A ktilonbaz fioz fiai disz-ciplínák tanulmányozása során a szeízetesek els sorban

a nagy indiai panditok mriveit ismerik meg. Mindezekután egy komoby vízsgán kell megfelelni a gese fokozatelnyerés éhez. Ennek eredményeként alakul ki a négy

színt, alegalacsonyabb a lingszep (t: gling-gseb), aztkó-veti a rikramPa (t, rigs-ram-?o), majd a cbokramPa

Á meditríció szakaszai

(t: tsllogs-ram-pa), és a legmagasabb a hlarampa (t: tha-ram-pa). A gese fokozat elnyerés éhezbuddhis ia vita for-májában a dalaí láma és legkiválóbb gesek el tt kellszámot adni a jeloltn ek, az rjévi mónlam (t: smon-tam)rinnep a7kalmával. A gesek ezután hároméves lelkigya-korlatra vonulnak vissza. Ennek a spirituális tudá, .Ée-lyítése szempontjáb lvan fontos szerepe.

7 - lamrim (t: lam-rim, sz: ?atllakrama): A fokoza-tos osvény, amelyet Átísa (sz: Áttsa Dtpankaralrljfrana,t: Mar-me-mdzad) vitt Tibetbe, és amely a kadamPa(t:

.bka'-gdams-?o), majd kés bb Congkapá 1norg-kio-pa) révén a gelukpa (t: dge-lugs-pa) .."d gyakorlaiainakalapját képezte. E szerint a megvilagosoááshoz vezetosvény a kitartó, rendszeres gyakorlás ritja, amelyennagy szerepet kap az állandó tanulás.

. 8, Congkapa (t: Tsong-klla-Pa = Hagymavolgybéti)(7357-1,41,9): Szerzetesi .r.rré., Lopszing Droipo (t,bllo-bzang Grags-?r) Iáma, a tibetiek leglnk ább Dzserinpocse (t: de Rin-po-clle) néven emlegetik. Congkdban(t: Tsong-kba) (Ámdo régió) sztiletett egy,o-ád .ru-ládban. Egy legenda gy meséli, hogy a sáuletése helyén,ahová a gyermek koldokzsinórja a foldre esett, egyszantáIfa sarjadt ki. A fa minden levelén egy Bud dháh;:zhasonló forma volt láth at . A fát ezérí' Ku*bumnak(t: sKu-'bum = százezer kép) neveztékel, és kés bb ezena helyen, a csod ának emléket állítand, , építették felSz_cjnam Gyaco (t: bSod-nams rGya-mtsho) (Iia3-1588),a III. dalai láma, a Kumbumkolostotát. Eljovend szi,-

Jegyzetek 1,89

letésér, l és kiváló képesség eir l Sókjamuni Buddha és

Padmaszambhaaa is jovendoléseket tett, mindketten be-széltek egy Lopszang Drakpfuól (t: bllo-bzang Grags-?o).A hagyo mány szerint Tibetben sokan várták az érkezé-sét, mivel gy vélték, Iesz, aki a buddhizmus elhajlásait|<tigazitja aYllágTetején, és vissza állítja aTan tísztasá-gát. Congkapa mát egészen kis g;rermekként ktilonlegesképességeket mutatott. Viselkedése már flatalkorában is

példamutató volt. Tibeti életrajza szerint hároméves,amikor korának egylk kimagasló meste re, RdlPe Dordzse(t: Rol-pa'i rDo-rje) Q3a0-1383), a IV. Karmapa e| tttinnepélyesen letette a szeízetesi fogada7mat Olvasnirigy tanult meg, hogy figyelte, mások hogyan olvasnak.Tanítók segítsége nélktil elkezdte végezní a bódhiszattr,lagyakorlatokat. Hétévesen már az ósszes fontos vallásiszertartást végezte, és egy speciális onbeavatást is adottmagának. Tizenhat éves, amikor elhagyja szul fóldjét,és 77 évesen márbeutaztaKazep-Tibetet, és iryekezettminél t bb mestert l tanulni. A korban fellelhet min-den fontosabb tibeti buddhistairányzatát megismerte és

g7akorolta. Olyan kiváló volt az emlékez képessége,hogy minden tanítást,legyen azbármilyen hosszti, sz -r 1 szóra memorizált. A legnagyobb hatással a szakja(t: sa-skya) vonalbéli Rendapa (t: Red-mda'-?o) és a ka-damPa rendi (}mapa (t: dBu-mo-?o) voltak rá.Ezutóbbiatanításainak vonalátis neki adta át.Tízenkilenc évesenszakképzett orvos és kiváló tudós is volt. Szerényen és

egyszer(ien élt, példát áIIíwa szerzetestársai számára.Huszonot évesen, amiko r mát híres tanít , kapta mega gelong (t: dge-slong, sz: blliksu _ láma) feLszentelést.

188


Sok klasszikus buddhista szóveghez írt kommentárt,olyanokat, amelyek világosan érthet ek. Kiemelked cse-

lekedetének tartják, hogy Tibet f városában, Hldsztí,ban, visszaáIlított egy hatalmas Maitréja (sz: Maitreya,t: B y am s -? a'i) buddhaszobrot.

Congkapa 40 éves, amikor belép a kadarnpik legjelen-

t sebb kolostorába, a Retengbe (t: Raa-sgreng), ahol ha-IáIáig gyakorolt. Mivel korábbi utazásai során Tibet-szerte gy tapasztalta, hosy a szetzetesi élet teljesen el-világiasodott, a meditáció gyako r|ata feledésbe mertilt,s t helyenként srilyos kilengések is el fordulnak, ezért

elhatáro zta, hogy megrefo rmálja a szetzetesi szabály.-kat. Álm ábanmegjelent neki Átísa, és arról biztosította,jó riton jár. 7407-ben megalapította a gelukpa (t: dyr-lugs-Pa = erényes rend) buddhis ta egyházat. Ennek ke-retében a fegyelem megszigorítása mellett a mágikus

praktikákat is szabáIyozta, és a vallási gyakorlat kóz-p o ntj áb a a m e di tá ciót ál7íto tt a. T aníw ány ai tól szigo rri a n

megkóvetelte az eredeti buddhísta síldk betartását, ígya colibátvst, az alkohol és a bódító szerek tilalmát stb.

Kovet i számára még avegetáriánus étrendet is el írta.

A kolostori életben pedig szígo an tiltotta a tisztségek

ap ár óI fi,3r a való átszálLását. M i n d ezeket ki fej tve m e gír -

ta f míívét a Lamrim Cshenmót (t: Lam-rim cllen F71.0 =

Nugy fokozatos osvény). Az nj rendszert a kadam?a

rend szabáiyaira alapo zta, amelyet még Átísa, a nagy in-díai pandit teremtett meg, ezért az szigonian kóveti az

észak-indiai kolostori hagyom ányokat. Az rj kózosség

tagsaí a tobbi, régebbi rendt 1 való megktilonboztetésvégett kezdtek sárga stiveget (t: zhzua-ser) hasznaJni. Ez

Jegyzetek 797

az uj buddhista rend gyors sikereket ért e1 Tibetben,aminek

"gyik oka a hatalommal szembeni kozombosség

elve volt. 1409-ben Lhószhan bevezette a mónlamcsllenmo (t: smon-lam cllen-mo) fesztíváIt. Ez az írjéviimatinnep lett a kés bbiekben Tibet legjelent sebb

tinnepe. CongkaPa Lllósza kórnyékén hamarosan igensok hívet szetzett tanításainak, és a kés bbiekben a 8e-lukpa szetzetesi kózos ség számára 7409-ben megalapí-totta a Riao Ganden (t: Ri-bo dGa'-ldan = Vidám vagy

Öromteli Hegy) kolostort. Tan íwányaí is dinamikuskolostorépítésbe kezdtek, így éptilt fel a Drepung (t:

'Bras-sprungs) I4l4-ben, a Szerá (t: Se-rrla) 1477-ben.

CongkaPa híre gyorsan ttillépte az országhatárt, így

Jung-lo (k: Yongle) (.rr. 1403-7424), a Ming-dinasztíacsászárais szerette volna, ha látogatást tenne Pekingben,a tibeti Láma azonban elutasíto tta ezt a kérést, mondván,

a taníWányaival kell tor dnie. Maga helyett azonban eI-

ktildte esylk taníwányát, aki Pekingben megalapítottaaSárga kolostort (k Huangsi). Congkapakét legkedvel-tebb taníNányát tette meg a rend kétvezet lámájává, az

egyiktik Gedun Drupa (t: dGe-'dun Grub-pa), "ki

7453-ban felépítette a Shikace (t: gZbis-ka-rtse) melletti Ta-sitlliinpo (t: bKra-sllis-lbun-?r) kolostort, majd annakvezet jévé váIasztották, a másik Khetupdzse (t: mKhas-grub-rje) (1358-7438), aki a lhászai kolostor f lámá|a

Iett. Gedun DruPa és utódja kés bb visszamen legesen

elnyerte a dalai láma címet, míg Khetupdzse íjjásznle-tései lettek a Pancsen (t: Pan-chen bla-ma = Paudita chen-

po, sz: Paudita) |ámák. A kés bbiekben a dalaí lámáka gelukpa rend szellemi vezet i lettek.


9. Dharmakírti (sz: Dharmaklrti, t: Cllos-kli Grags-

Pa): Dél-Indiáb an, a brdhmanok aarndjában sztiletetta VII. században. Az észak-indiai (Bihát taftományban,Rddzsgrilla mellett) nagy mallójdna szellemiségíí budd-hista egyetem, a Nálandd (sz: Nalanda, t Na-lan-da)nagy tudósa. A logika nagy mestere, ajógócsdrafloz fiaíiskola képvisel je, Dignóga taníBránya.

70. Dignóga (sz: Dignaga, t: Phyogs-glang) (kb. 480-540): Az észak-indiai (Bihár tartományban, Ródzsgrihamellett) nagy mallójóna szellemiség buddhista egye-tem, aNdlandó (sz: Nalanda, t: Na-lan*da) nagy tudósa.Dél-Indíában, brdllman családban sztiletett. Feln vénmindent elsajátított, amit egy bróllmannak tudnia kel-lett, mégis elragadta a buddhizmus. Ndgadatta (sz: Na-ga da tta) apát szentelte szetzetessé. Mestere világ magya-rázatában kozponti helyet foglalt el a szem éIy fogalma,amit a legtobb korai buddhista iskola nem fogadott el.

Amikor mestere megtanította neki a ,,személy helyesszemléletének azlltmutatását" , Dignóga sehol sem talál-ta a szeméIyt. A hagyo mány szerint éjjel meztelenre vet-k zótt, majd négy oldalról tizet gyujtott maga kortil,hátha a nappali fény riasztja eI azt a személy, akit látniakellene. Amikor mestere mindezt megtudta, kérd revonta, talán kételkedikbenne ataníwány, s amikor azazéntelenséget kezdtebízonygatni, dtihbe gurult, és távo-zásra kérte taníBrányát. F,zután a jógácsdra mesterhez,Vaszubandlluhoz (sz: Vasubandllu) ment tanulni. Nálanaponta ótszázszor kellett a Buddha mahájdna tanításaitrecitálnia. Beavatták Mandzsusrí (sz: Manjuirr) tantri-

Jegyzetek 193

kus gyako rLatába. Hamarosan kivonult a kornyeki ser-

d be, ahol éveken át egy eldugott barlangban gyakorolt.Egyszer csak meghívást kapott a Nólanddkolostoregye-temére. Ott tobb hindu mester nyilvános flozóftaívitárahívta ki a buddhista szetzeteseket. A kihívókat egy

Szurudzsaja (sz: Sudurjaya) nevíi brdhman vezette, a|á

kózvetlen kapcsoltban ál7t Ísaara (sz: ÍSaara) istenséggel.

Dignóga egyenként híwa ki a hindukat, és mindet meg-gy zte arróI, hogy aval ságvégs természetét a Buddhatanamutatja meg ígazán. Digndga továbbra is a kolostor-ban maradt, ahol sokjelent s tanulmáryrt írt, melyekko-zi l a legfontosabb ,,A megismerés hiteles alapjainak a

foglalata" (sz: Prarhnasamucca)la, t: Tsllad-ma bsDus- ?o).

7í. Putón Rincsen Drup (t: Bu-ston Rin-tsílen Grub)(7290-7364): Tudós szakja láma, a Shalu (t: Z}la-lu,Zllusa-lu) kolostor apátla, a tibeti buddhista kánon ósz-szeáIlít ja. Apj" Gyelcen Pelszang (t, rGyal-mTshandPal-bzang), édesanyja Sztjnam Bum (t, bSod-nams'B um) volt. Puton, aki hosszíid n átvezette a Shalukolostort, nem csupán jó tigyintéz volt, de kiváló tudós,torténés z és író is. A skolasztikus puttjn munkatársaival4596 buddhista kónyvet katalogizáIt a Shalu kolostor-ban. A kánon osszeállítása mellett megítta,,A budd-hizmus torténete Indiában és Tibetben" címíí fontosmunkát is.

72. Kdlacsakra (sz: kalacakra, t: : dus-kyi 'Kllor-lovagy dus-'khor): A szó jelentése id kerék. Tibetbena legnagyobb tekintéIyíi tantra (t: rglud), amelyik a leg-


magasabb tantra-osztályba (t: bla-na med-pa'i rnal-'byor rgyud, sz: anuttarayogatantra) tartozík, és egyben

a legkés bbi is. Ebbe a tantrdba a hagyomány szerinta dalaiLáma életében csak egyszer adott beavatást. En-nek a tantrdnak a legjobb ismer i a DrePung (t; 'Bras-spungs = Rizshalom) kolostor tudós lámái, akik messze

foldon híresekvoltak ezírányí ismereteikí 1, és a Kdla-csakra naptárrendszerr 1 is, amely napjainkig hasznáLa-

tos Tibetben. Ebben Átísa a hagyományos 12 áIlatóvijeggyel tórtén jelolést (t: lo-skor) kiegészítette az ótelemmel, így alakult ki a 60 éves ciklus (t: rab-'byung).Az índíaí pandit kezÁ évként az L027 -es esztend t j.-lolte ki, amelyt |kezdve minden ciklus sorszámot kap.

73. Bodh Gajóvagy Bódhgajó: A torténelmi Buddhamegvilágosodásának helys zíne, így szent zarándokhely,

amelyet azíndíaiGajákorzetben lév Mahób dhi temp-lo m egytitte s s el azonosítanak.

!4. szakjavagy szakjapa (t: sa-skya-pa): Tibeti budd-hista rend, nevének jelentés e ,,a szirke foldet kovet ".

Nevtiket az els korostoruk falujáróI, azaz annak f ld-jér I kapták, mely Cang (t: gTsang) tartományban (Ko-zép-Tlbet déli részén) fekszik. E vidék falvaiban a há-zak;:a egy sajátos kékessztirke színvilág jel7emz . Alapí-t ja egy vándorjógi, Drokmi (t: 'Brog-rni = Pusztai em-ber) (992-1072) volt, aki fiatal korában Nepálban tanulta

a szaflszkrit nyelvet és a tantrókat. Ezután a tlikramasílaiszerzetesi eg,yetemen S ón tip a (sz: S an t ip a) m a ll tís zi d d b a

tatíWánya Lett. Tanulm ányozta a ainajdt (sz: ainaya =

Jegyzetek 195

fegyelmi szábályok) és a Pradzsnydpóramitó sz trdt (sz:Prajnaparamita sutra, tz Slles-rab Kyi-phar-pllyin rndo),

majd a titkos tantrdkat. Esy kés, bbi indiai rtján be-avatást nyert a Héaadzsra tantrha (sz: Her,lajra tantra,t: Kle-rdo-rje mdo), mely a tánc kétpólus sága (férfi és

n ) révén tanítja a szamszóra (sz: sarfusara, t: 'khor-ba)és a niradna (sz: niraarya, t: myang-'das) váItakozását,ahogyan a torekv élete során hol az egyik, hol a másikírányít. E tantra gyókérszovegét Vírupó (sz: VIrupa, t:

B ir - a a -p a) m a }l d s zi d d h ónak tulaj do n ítják. D r o km i, 73 évután vísszatéwe Nyugat-Tibetb e, elkezdte lefordítaní azIndiából hozott szent szovegeket. Amikor Tibetbe érke-zett, Gajad}lára pandinak 500 uncia aranyat adott azért,hosy csak neki adja át a aÁását. Kés, bb Átísa taníwá-nyaként tovább mélyítette ismereteit aTanban. Azid -sod Drokminak, aki kidolgozta a lórnte (t: lam-'bras =

osvény és eredmény) m dszerét, sok taníwránya lett.A legkiválóbb koztiltik Koncsok Gyelpo (t: dKon-mchogrGyal-po) (1034-11,02) volt, al<ttbátyja ktildott a híresmesterhez tanulni. t073-ban építette fel a Szakjako-lostort, mely koré szewez dott ez a részben megrefor-mált rend. Drokmi tanításai nyomán elsajátította az íjtantrdkat, és megalapította a szakjapa rendet. KóncsokGyelPo azonban, mesteréhez hasonlóan, világi embermaradt élete végéig. A szakja vidék a Kllon (t: 'Kbon)

család birtokában volt, ahonnan a rend kés bbi vezet íkikeniltek. Kancsok Gyelpo lett a Szakja kolostor elstiszteletbeli apátja, majd t Ie fia, Kunka Nyingpo (t,

Kun-dga' sNyin7-?o) (1092-1158) vette át a rend írá-nyítását. Kunka Nyinglo letette a gelong (t: dge-slong, sz:,


bllik:u) fogadalma|<at, és így ténylegesen lett a kolostorels rendíónoke . Kunka Nyingpo tanulmányozta a korminden fellelhet sz trdját és tant lát, tanításaibanels sorb an az ind NAgArdzsuna (sz: Nagarjuna, t: kLu-grub) és Vírupd gondolatait kovette. A szakja rendnéla vonalv ezet |áma szeméIye mindm áíg a Khon családonbeltil orokl, dik, azaz itt nem alkalmazzák a tulkuság (t:

sprul-sku) íntézményét. Szakja Pandita (t: Sa-skya Pan-di-ta, vagy Kun-dga' rGyal-mtsban) (1,1,82-7253), a

rend f noke élete végén a mongol káni udvarban tevé-kenyked ett, így a szákjópdk a Jt;an-dinasztia (k: Yuan)(1279-7368) alatt jelent s politikai hatalomra tettekszertTibetben. t429-ben Kunka Szang2o (t: Kun-dga'bZang-po) (1,382-1444) felépítte ti a Ngor (t: Ngor) ko-lostort, melynek hívei kés, bb leváltak a szókjápd|<r I.Je-lenleg Szakja Trizin, a Khon család 47. egyenes ági le-származottla irányítja a rendet.

1,5. Thriszon7 Decen (t: Khri-srony lDe-btsan) Q a2-804): A hagyomány szerint 38. tibeti uralkod , alát a

buddhis ták a második tankirálynak (t cbos-rgltal, chos-kyi

rgyal-po) neveznek. Thride Cukcen (t: Kllri-sde gTsug-btsan) (697-755) fiaként sztiletett, és 755-ben kezdtemeg uralkodását a YíIág Tetején. Az i| uralkodónaknem volt konny dolga, miveI két ban (t: bon) vallást tá-mogató minisztere ellene fordult. Azonban két híí mi-nisztere megvesztegetett egy jóst, és így sikertilt onkéntesszámíizetésbe ktildeni a bónt pártoL vezet ket. A királynagy érdeme, hosy er teljesen pártfogásba vette a budd-hizmust, és sokat tett e vallás Tibetben való elterjedéséért.

Jegyzetek 797

Tllriszong Decen ktilonboz szóvetségekkel pr báItameger síteni birodalmát.Már 7S4-benjelent s katonaisegítséget ny jtott Sziám uralkodójának, Kolofengneka kínaiakk aI folyatott háb orujához. 7 7 8 -b an I m o s c b un,

a kóvetkez szíámi király jra szóvetségre lépett a tibetiuralkodóval, aki továbbra is katonasággal támogatta Kí-na-ellenes háboruj át. Thriszony Decen hódító hadlárataítsem hagyta abba, és a kínai bels problémákat kihasz-náIva - a kózép birodalmát ugyanis a 7 55-7 63 kózóttzqlott felkelés meggyengítette, amit a félig szogd, feligttirk származásr3 Án Lusan (k: Án Lushan) tábornok ve-zetett- jelent s sereget krildott keleti szomszédja ellen.A763-as kínai betorés során a tibetiek a helyi kozneme-s ek 1ó á1l omány ának jav át elhaj tott ák. 7 7 3 -b an a minte gy200 000 f s tujt)hun és tibeti sereg elfoglalta Csangant(k: Cban7'on, ma Hszian, k: Xian), az a|<korifunaí f -várost. Taj Cung(k: Daizong) császárnak(763-804) vé-gril el kellett menektilnie, és a tibetiek rj bábcsászárttiltetettek a kínai trónra. Végtil a tibeti sereg két hétfosztogatás után elhagyta a várost, és ad fizet jévé tettea kínaiakat.

Tbriszong Decen hívására érkezett Tibetbe Sóntarak-sita (sz: SAntaraksita), majd Padmaszambllava (sz: Pad-masambhava), akiknek nevéhez fíLz dtk az els tibetikolostor, a Szamje (t: bSam-las) építése és felavatása775-ben A tibeti uralkodó 779-ben államvallássá tettea buddhizmust, és a btjn papjait (t: kllri-pa) elíizte. Sdn-taraksitahaláIa után a tibeti uralkodó hiwitát rendezettaz indíai és kínai szerzetesek kózótt, amely 792-794kózótt zajlott. Az indiai álláspontot, amelynek lényege

:l


szerint a megvilágosodás fokozatos rit eredménye, Ka-m a l a s í I a (sz: K a m a l a i I l a), S án t ar a ks i t a taníw ánya képvi -

selte, míg a kínait, amely szerint a megvilágosodás pil-lanatnyi élmény, Hosang (k: Heshang). A vita az indiaiálláspont gy zelmévelzárult, amibe bizonyosan beleját-

szott azís, hogy a tibeti ál7amalapítás ta egyre er sodott

a katonai fesztiltség Kína és Tibet kózótt. Ett l kezdve

Tibet kulturálisan egyértelm en az índ kulturko rhózcsatlako zott. Thriszong Decen udvarában megfordultakindiai, kásmíri, kínai, nepáli, perusa és ttirk orvosok, és

ekkor orvosi szovegek fordítása nyomán megsztiletetta tibeti orvostudomány alapmííve, a Gytisllit (t: rGyud-bzhi), amit a buddhista haryomány szerint mint kincs-szoveget (t: gter-ma) ekejtettek a Számje eg}nk osz\opába.

16. Stíntaraksita (sz: SAnmrak1ita, t: Zhi-ba-'tsllo)(680-740 kortil): A jógdcsóra és madhjamaka tanokszintézisének megteremt je. A kelet-indiai Bengálbansztiletett hercegként. Fiatalon elhagya családját és or-szágát ir, hogy vallási tanulmányoknak szentelhesse

magát. Dzsnytínagarbha (sz: Jnanagarbha) el tt letette

a fogadalmait, s kezdetben a szanlósztiaóda (sz: saraas-

ilvada) szemlélet híve lett. Alapos ismereteket szerzett

a Tripitakhan. Vinajaszéna (sz: Vinayasena) taníwánya-ként megisme rte a Tokéletes bolcsesség sz trdkat, valaminta kazépírt tanait. Az utóbbiban olyan alaposan elmé-lyedt, hosy kommentárt írt az Madhjamaka-dlarrlkórd-hoz (szz Madbyamaka-alarilkara-loka). Legkedvesebbtaníwányaí Szimhabhadra (szz Sirnllabhadra) és Kamala*síla (sz: Kamalaitla) voltak.

Jegtzetek 799

A tibeti Tllriszong Decen király egylk miniszterét el -szór Kínába ktildte a buddhista tanítások végett, áma hozott ko nyve ke t az e77ens ége s m i ni s zte re k vi s s zaktild -ték. Ekkor azuralkodó, immáron titokban, azza),a céllalktildte Indiába bízalmasát, hogy hozzon tanít kat on-nan. Bejárta Bodhgajdt és Ndlandót, felajánlásokat tett,de sikertelentil. Ezután Nepálba ltazott, s ott a l<tráIy

tanít ját, Sóntaraksitdt, a neves buddhis ta pandilot kértefel, hogy jojjon vele Tibetbe a Dharmdt hirdetni. A ti-beti mindenét felaj ánlo tta a mesternek, aki a hagyományszerint felismerte, hogy eI z életeik eryike során máre gy szeí m in de n é t o da adt a a tanítás o ké rt, ezér t lis szaadtaneki azajándékokat. Azindiaípandit kózolte, hogy márkilenc élet ta várta ezt a meghívást, mivel mfu rég taer, s karmikus szálak kotik Tibethe z, de nirelmet kért,mivel még Nepálban is feladatai vann ak. Tllriszong De-cen ezid alattigyekezett meggy zni abuddhista tanok-kal ellenséges minisztereit, hogy Nepálban a nagyhíríi,Sántaraksita mester várja, hogy Tibet népének megmu-tathassa, hogyan tudnak megszabadulni a szenvedéseik-t I a Dllarma áItaI. Ekkor már hivatalosan ktildhette elminiszterét,hogy h*j" meg azind panditot. Az uralko-dó a nagy bolcs fogadásárahárom miniszterét is ahatár-ra rendelte. A királyi palotához érve bizalmasa bemu-tatta a mestert Tllriszong Decen áráIynak, aki értékesajándékokkal jutalmazta a tudós tanítót . Az egyik mi-nisztere, Shang (t: Sbang) mé8 mindig bizalmatlan volt,és próbáral<ívánta tenni a mestert. Esy kásmíri tolmácsrévén azt kérdezte, milyen kiválóságokkal rendelkezik.A bengáli sztilet ésíi, pandit ígen szerényen azt felelte,

200 á meditóció szakaszat

hogy a Három Drágasághoz folyamodott menedékért,mindig megtartotta a fogadalmaít, egyetlen célja, hogyaz érz lények javára tegyen, ezéft megpróbál erényescselekedeteket végrehajtani, és kenilni mindent, amierénytelen. YáIaszával megnyerte magának az udvart.Amikor Tbriszong Decen egy tál aranyport akart a Pan-dinak adományozní, a mester csak annyit kérdezett,emlékszik-e rá? A tibeti uralkodó értetlen volt. Sdnta-raksita elmesélte, hogy Kásjapa (sz: KaSyo?r) buddhakorában élt három gyermek, akik homokból építettszttipót (sz: stupa, t: mc}lod-rten) ajándékoztak a Budd-hának, azzal az haljal, hogy bárcsak mi lehetnénk hár-man a KíráIy, a Fordító és a Bolcs egy Dharma néIkulitávoli országban. A három gyerekb, 1 egyik a miniszteredvolt, a másik én, nem emlékszel, hogy ki volt a harma-dik? Thriszong Decen azt felelte neki, rossz a memó riája,nem emlékszik az esetre. Végril arra kérte a buddhistamestert, hirdesse a megvilágosodott tanításait országá-ban. Amit Sríntaraksita megis kezdett, azonban az er -sen mágikus jellegű bón (t: bon) vallásban hív nép nemhajlott az indíai tudós szigorían az erkolcsiségre kon-centráló prédikácíóíra. A bOn papok szerínt mindez fel-b szítette a gonosz szelhemeket, és azok betegségeket,viharokat és áradásokat hoztak aYllágTetejére . Az egy-szer , emberek mindezért sántaraksitót tették felel ssé.

Ísy ^ pandinak a ban démonok el 1 Nep áIbakellett tá-

voznía, de még el tte azt javasolta a királynak, hogy he-lye tte a T an elterj e szté s ére kérj e fel P a d rrl as z arn b ll aa ót,a szrlat-volgyi nagy buddhis ta varázslót. A távozásábanbízonyosan nagy szerepet játszottak a ban-hív hatal-

Jegyzetek 207

masságok is. A király hívására Sdntaraksita hamarosan

visszatért Tib e tbe, és P a d m a s za m b ll arl ával b efej e zték az

ártalmas er ket megkotoz szertartást, megtisztítottákTib et foldj ét. Ezután 7 7 5 -b en P a dm a s zam b h aa áv aJ, m eg-

alapították a Szamjét (t: bSam-las), Tibet els kolos-toíát, amit a hagyom ány inkább Padmaszambllarlónaktulaj do n ít, v aI jáb an azonb an S ón t ar a ks i t a te rvei alapján

épult, aIá az indiai Odantapurd (sz: Odantapura) ko|os-toregyetem mintá|áragondolta el. Itt tette Ie a szerzetesi

fogadalm át az els hét, a l<tráIy által láválasztott tibetiszeméIy, eryes források szerint Sdntaraksita, más forrá-sok szerint Padmaszambhaaa eI tt. Azínd pandithalá-Iáig sokat fáradozott a Dharma tíbeti elterjesztésén,

a Tattaaszam7raha (sz: Tattaasarilgralla) címií m vében

a madlljamaka és a jógdcsórabólcselet szintézisét terem-

tette me$t amely máig is a tibeti buddhista bolcseletalaplául szolgáI. HaIáIael tt azt j solta a l<trálynak, hosyhamaros an nehézségek kóvetkeznek a buddhizmus míí-kodéséb en, ezétthrrsu meg Indiából taníwányát, Kama-lasílót.

t7 . Guru rinPocse (Gu-ru rin-Po-che), azaz Padma-szambhava (sz: Padmasambhaaa, t: Pad-ma 'byung-

ynas,vagy Padma sam-bllala): Udjanában (sz: Udyana

t: O-rgtan, ma Szvat-volgy.) ery vak királynak, Indra-budhinakmeghalt afta, és nem sziiletett rjabb, valaminta népe is elszegényedett.Ezért az elkeseredett király nap

mint nap áldo zott az isteneknek, de minden eredmény

nélktil. Végtil oly nagyharagra gerjedt az égi segít kkelszemben, hogy orczágában minden istenképmást el-


pusztíttatott. Az égtek ezért ktiloníéte csapásokat krild-tek az országra, amit l a nép nagyon szenvedett. EkkorCsenreszi (t: sPyan-ras gzigs, sz: Áaalokiteioara) kéréséreopamé (t, 'oa-dpag-med,"sz: Ámitabba) istenség azem-berek segítségére sietett, és elhatáro ,t^, hogi' emberiformát oltve megszriletik. Így

^ Dbdnakar, (r., Dhana-

koja) tóban egy zi)ld sziget-kcizepen egy lótusz kelyhé-ben szriletett me$l amit az istenek kozoltek is al<trállya].Az uralkodó megorrilt a fi rnak, és mag áhozvette. Ti-zenhárom éves korában a ttónra.ilt.It., és megtetteutódjának. Mivel az id s t<trály látta, hogy fia hajiamosmeditációba merrilni, B lldsadbara (sz: Bí a, nd}l ara) her-cegn szeméLyében feleséget találtneki. Az if1,, azonbann m sokáig élvezte a foldi oromoket, mivel ot év mrjltánelhatáro zta, hogy a továbbiakban szerzetesi életet akarélni. Apju nem akartaelengedni, amire aL usz-sztilottmegsebezte magát. végtiI az apa engedett, és a hercegelhagyhatta az udvart.

-padrnaszambhaga egy alkalom-

mal egy firira száJkó légyrekovet dobott, amibe a fit:,bele-halt. Ekkor kérte upJát,hogy a torvények szerint ítélkez-zenek felette- Tettét a kiim,tval

^^gyurázta, azonbantomlocb e zárták. A Lotus z-szilóttu .ákér.n gondolko-dott, majd

:gy aadzsrtíval (sz: vajra, rdo-je) és tris lóval(sz: nisllata) felmászntt a palota tetejére. Ott niletes tánc-ba kezdett, és elhajított'tristitdj^ rsyasszonyt, a vadzs-raja yl gyereket olt meg. A minis ,t rrk a halálátkove-telték, de a hrály, mivellsteni sztilo ttr lvolt szó, szám-zte a bíínos t. Ezután ot évet toltott egy temet ben,

hullákon rilve meditált, halottakkal tád Uzott, és dó-kinf,<t 1(sz: dakiryI, t: mkha'-'8,o-*))kapott beavatá-

Jegjtzetek 203

sokat. Ezt kovet, en egy indi aí l<trályságban ktilonbozcsodákat vitt végbe, majd elnyerte a|arály lányának ke-zét, aá Sántaraksita (sz: SAntaraksita, t: Zhi-ba-'tsbo)h rga volt. Padmaszambhaaa elsajátította mind a kis sze-kér, min d a nagy szekér tanításait, valamint lz asztro-lógia titkait. Egy nepáli barlangban mint remete (t: ri-khrod-pa, sgorn-can vaw bja btang-bo) meditált, s meg-szerezte a démon ok aadzsráv , és pllurpw , (t: phur-bu,szi ktla) val elpusztításának képességét. Hamarosanmegvilágosodott, és elnyerte az okkult er k feletti hatal-mat. A kovetkez j gaer k birtokosa lett: természet-feletti érzékelés (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás);élelem nélktili, csak vízenval élés; egészség fenntartása;

az élet meghoss zabbítása; s rlytalanná válás; vízen valófennmaradás; szélsebes futás; bels h és a gondolatoktisztaságának hatalma. Nyolc országban terjesztette a

Tant. A nagy tanít Tibet felé menet egy temetési rítustpillantott meg, melyet egy sám án végzett. Ennek sorána lbapa (tibeti sámán) kecskét áIdozott, amit Padma-szarnb}laaa felrótt neki. Ezután mágikus harcot víwak,amelyben a buddhista mester gy zedelmesked ett. Ez-után egyiitt itták az árpasort (t: chang), amikor Padma-szamblla,ua kózólte a lhapával, hogy Tibetbe n ezutána lámák fosiák végezní a temetési szertartásokat , a sá-mánok pedig gy gyítani fognak. A nagy varázsl Tt-betbe vezet tja sorántegy zte aYllár Tetejénlakozban démont és istenséget, majd megtérítette azokata buddhizmus támogatására, akik így Tibet védelm ez i-vé (t: bod khams-skyong) váltak. Kés bb ezek egy részé-b 1 alakultak ki a buddhizmus tanvéd istenségeí, a cs}ltj-


tyongok (t, cllos-skyong, sz: dllarmapala), akik ett 1

kezdve a Tant szolgáIták. PadrnaszambllarlaTibetbe ér-kezve egy sziklábóI vízet fakasztott, akárcsak a miI. LászI királyunk. A tantrikus szellemiségnek megfe-lel en házasságra lépett Jesé Chogyellel (t Ye-sbes mTsho-,g!al) (kb. 757-877), aki addig a tibeti királynak volta felesége. Ezenkívtil a lótuszb I sztiletettnek volt mégnégy asszonya. Öt felesége val jában az iJlt dtíkint faldímegtestestilésének tekinthet . A mindenfele mágikuser vel rendelkez nagy tanító azonban ktilonleges erejétcsak onzetlen célok szolgáIatába áIlította, és a meg nemvilágosodottakban igyeke zett felgyujtani a megismerésfényét. A tibetiek az ta is csak Drágak Mesternek (t:

Gu-ru rin-Po-che) vagy második buddhának (t: Sangs-rgyas gnyis-Pa) nevezik a nagy tanítót. Padmaszambha-aa, majd tanítsrányai is ktilonboz tanítás-szovegeketrejtettek el a Him alája sziklahasadékaib a, barlaneiaibaés szobrok belsejébe. Mindezt azért tették, mert láttákel re, hogy Tibetben eljon az id , amikor a buddhistatanokat tildozni fogiák, és így pr báIták átmenteni a ta-nításaikat. Padmaszambl:aaa az éIetrajza szerint 111évig tevékenykedett Tibetbe n, ez azonban minden bi-zonnyal csak néhány év lehetett. A hozzákot dO legen-da-hagyomány magába olvaszto tta számtalan varázsl -jógi munkásságát, és így váIt az els megtérés (t: snga-d ar) monume ntáI is alal<1áv á.

18. Hosang(k: Heshang): Kínai buddhistatanító, aH-nek a neve kínaiul buddhis ta szerzetest jelent. Ő képvi-selte a 792-794 kóziitt zajló tibeti buddhista hiwit ában

Jegyzetek

a kínai álláspontot, mely szerint a megvilágosodás pilla_

natnyi élmény.

19.Áaalokitésoara(sz:Ávalokiteevara,t:sPyan_rasgzigs vagy sPyan-ras gz;gs_!|ang-Pby"8, ,?1:szkrit neve

?"iyi, iér""Alátrk"nt úr,, míg 1 tib9ti ,Konyoriile_

tes szem , vagy,Nugy Irgalmri úr, jelentés ): A vi_

Iágmegvá7tajîá.,ugy,gyiiitérzésbódhiszatnlarmindent"aaná egytitt érz természetét megtestesít megvl_

ra|.r"r, E"y. Tibet véd istensége. Jelképe a\ tuszvírág,

niantrdja az om mani peme hum hat szent szótagsa, társ_

n je cita (sz: Gta). Harminckét isteni a1akja ismeretes,

u t.gro^tosabb tibeti inkarnációi: Szongcen Gampo (t:

Sroíg_btran sGam_?o), az e|s tankirály , a dalatlámák és

a ka7mapák(t: ka,lma-?a), LIaVla, az i, e, II-L századi

Indiábá alakult ki, é; akkor jott létre a kultusza is,

A VII-VI II. századtól félfialakjáva| párhvzamosan niformában is megjelent. Egi lakóhelye Szukhdvatí (sz:

Sukharlatt), Ámíabha (sz; Ámitablla) birodalma, vagy

a saftbirodalm ábantalálható havas hegycsrícson maga_

sodó Potala (t: Po-ta-lo),

20.Ászanga(sz:Ásaga)(310_390kórril)zA'jógácstÍ_ra isko;a _.guiup ít ja| Nevének jelentése: ,,aki el tt

nincs akadá|y" . Apj" a harco s varnób I szátmazott,

anyja egy brahman"O "olt, Az anya egy kolostorba adta

gy"rr".két, ahol el szór csak a szeíZeteseket szoLgáIta,

Hamarosanazoflbanazifiírrigydontott,hogyszetzetesIeszrs amikor Árbat (sz: Árhal) mester felavatta, azÁszan_

go n rr, kapta. Egyb 1 elkezdte a novíciusoknak csak


kés bb kezd d otéves alapképzést. A hagyom ány sze-rint minden évb en százezer vercet tanuli'-.g iáer^.Már fiatalon, 1 Tripitaka mestere lett. Hogy tovább ha-Iadhasson, felkértrÁrlrntmestert, hogy adjon neki tant-rikus beavatásokat. A beavatása soán, amik or virág-szirmokat hintettek a mandaldra (sz: m.audala, t: dkyit-'k b

?r), megjelent neki Maitraja. Három évre elvonult.'ry b":langba, azonbank zbe; tobbszor is rigy érezte,hiába f"Ivt"tj"kitartóan az elmélyedést, semmi jele semmutatkozik MaitrajAnak. Már azt gondolt

^," raîiu

vállalását, és fel is tcirte a barlang p. eEjt, d. amikor.kib

ljt a napvilágra,látott ,gy r"l|rliuu,aitlyukat, ame-lyet az ott fészkel madu..k nemzedékeinek szárnycsa-pásai, tollainak srirlódása koptat tak tágasra. Ebb 1 rá-dobbent, hogy mennyire nem kitartó, ezértvisszatértabarlangába- Azonban ahfuom év elteltével sem láttameg Maitrajdt Amikor ismét kilépett a bar'angJáb t,ujabb jelet látott. Egy oty,", k,i.r.t pillantott meg,amelybe a vízcsepq.t áery.a ést vájtar.. nieur.dt, hofr,

még kitartóbbnak kell lennie, és visszament a barl ^ngíba, Megint letelt a három év, de nem hozotteredményt,az istenségnek semmi jele nem mutatko zott. Amikorkisétált, :gy oregember..l taláIkozott, aki egy pamut-ron8gyal fényezett egy vasdarabot. E.detaoábri, hosymit csin áI- Az azt felelte, it készít. arrrngnmegpillan-totta az óreglábánálhever t íkupac ot, ariago.rd.lt, hu'?.u'oreg ily.r, kitartáss al végzi ezt a profán munkát,akkor mit aka rhat , alá a Áirrd.r, Ény iránti elko-telezettséq magasztos céIját tíizteki célul. Visszafordulta barLangába, és folyta tiu u meditác ióját.Ismét eltelt

Jeglzetek 207

három év, mégsem jelent meg neki Maitreja. Tizenkétévi elvonulás után szomorrian indult el Ácsinthja (sz:

Ácllintya) városáb a, az rt menté n azonban megl átott egyfelholt kutyát, melynek felét már a nytivek rágták. M"g-esett a szíve az állaton, és megpróbált segítení rafa,ezértkéz-zelelkezdtekihrizogatniaparazítál<at,azonbanaz áIIat fájdalmában nytiszíteni kezdett. Végtil arra ju-tott, ha mind en érz lényt meg akat kímélni, akkora saját hírsát kell odaadnia a nytiveknek táplálékul. Ezértugy kell l<th zogatni a nytiveket, hogy azokéletben ma-radjanak. A városba érkezve kért egy kardot, kivágotta testéb 1 .gy darabot, és visszament a kutyáh oz. Az el-szántság és a neh éz szag miatt behunyt a a szemét, kózelhajolt az ál]at testéhez, hosy az ljkaíval szedje ki a nyri-veket a testéb 1. Azonban nyelvével nem lelte az aprófergeket, ezért kinyitotta a szemét, akkor akutya elt ínt,és ott áIIt el tte Maitréja. Az istenség azt mondtaÁszangdnak: én mindvégig melletted voltam, csak tenem voltál képes meglátni, hiszen megannyi szennyez -dés homályosította el a tudatod. Amiko r a szent szóta-gokkal megtisztítottad a tudatod, és részvét ébredt ben-ned ez iránt a szenved allat íránt, végre képessé váItála taláIkozásra. Ha minderr 1 meg szeretnéI gy z dni,emelj a válladra, és vigyél be a városba. A város széIénegy kocsmárosn aztlátta,hogy a szetzetes eg7 doglottkutyát visz a vállán. Amikor ismét kettesben maradtak,az istenség megkérdezte, hogy a szetzetes mit szeretneelérni. Ászanga azt felelte, a Buddha tanításának tiszta,ságát és becstiletét szeretné helyreállítani. Ekkor Mait-réja a Tusita (sz: Tusita) égbe ropítette, ahol otven évig,

Jegyzetek209


más források szerint csak huszonot évig tanította. Ittkapta azokat a tanításokat, amelyeket kés bb a ,,Mait-réja ót konyvében" írt le, s amelyek a tudat tokéletesosszeszedettségét (sz: samadhi) eredm ényezlk. Vissza-térve a foldi világba Mógadlldba (sz: Magadha) ment,ahol egy kis templomot épített az erd ben, majd medi-tálni kezdett. Kezdetben nyolc taníWány szeg dott mel-Ié, ám szent gyakorlásuk híre hamar elterjedt, s egyret bb és tobb tanulni vágyó kereste fel. Tevékenységénekkószonhet, en rijraéledtek a mahdjána tanítások. Kolos-torát a ,,Tanítás magja kolostornak" (sz: Dharmanku-raa i ll ara) nevezték el.

27. Árjadéaa (sz: Áryadeaa): Buddhista mester, akiegy Srí Lanka-i származásu brdllmana családban sztile-tett, és a III. században élt. Á4rAaoa a mahájtína írány-zat madhjarnaka iskolájának tanítását kóvette, és igenjártas volt az ajurvédikus gyógyászatban is.

22. meg-nem-állapodott vagy nem-benne-id z nir-aána, ang.: non-abiding niraana (sz: aPratisthita-nirrla-na): Abuddhák és bódlliszattaók niraóndja.

23. Csandrakírti (sz: Candraktrti) (600-650 korul):A Praszangika madhjamaka (sz: prasangika madllyamaka)iskola képvisel je. A dél-indiai Samandban sztiletett,egy b r á ll m an cs aládban. A szokásho z |tív en szi.iletés ekoraz apa egy jóst hívatott, aH azt jóvendolte, hosy a we-rekb l neves buddhista meste t lesz. Amikor felcsepere-dett, CsandranáthdnáL (sz: Candranrítha) tett fogadal-

mat, s ekkor kapta a nevét is. Alaposan elmélytilt

a buddhista tanok-bu.r, magáévátette a TripitakabóIcse_

letét, megismerte a négy tantra_osztáI}rt is. Végtil Nó_

gárdzsuná r^ni*ányu l.tt, aki tovább mélyítette tudását,

Z, urr.ruk életgyakor1attátételét. Képessé vá1t a megvilá_

gosodás szánáékának onzetlen tudatállaPotát folya,

Latosan fenntartani magában. Csandrakírti így elérte

a megvalósítás legmagasabb szintjeit, és csodás képessé_

g.k . (sz: siddl:i, t: dngos,grub) is szert tett,

24. ísaara (sz: í rlara): A hindu vallásokb^fl a szemé_

lyes Isten megnevezése,

25. Santidé,ua (sz: Sanildetsa, t: Zhi_ba_lha): A pra_

szangika madhjarnaka (sz: prasangika madhyamaka) isko_

la VIII. században élt képvisel je, a Nólandó (sz: Nalan_

dA, t. Na_lan_da) kolostáregyetem tudósa. Nevének je_

lentése: a "Nyugalom

Istene". Eletér 1 alig maradt fenn

informá ci , az bironyos, hogy a mai Gudzsarat terti_

letén, egy brdhmana családban sztiletett. A gyakorlata

a hmriá (t: lam_rim) és a lodzsong (t: blo_sbyong = tudat

áthango !ása a szeretetíe) volt. Csandrakírti a madhjama_

krba|cselet jobb megértése végett írta meg a ,,Beveze,

tés a kozépút flozófiájába" (sz: Madllyamaka_aaatara,

t: dBu-ma-la 7"g-?o) cím mrivét,

26. szkandhók (sz: skandha, p: khandha) vagy hal-

mazok: A buddhizmus szerint a személyiség képzetét

okozzák öt ilyen van, ezek: a formák (sz: rupa), az ét_

zetek (sr: ,edrna), az észlelések vagy tapasztalatok (sz:

270 A meditáció szakaszai

sarijna), akésztetések (sz: sarilskara) és a tudatosságok(sz: vijnana).

27. b}liksu (sz: blliksu, p: bhikkhz): Koldus, a buddhis-ta szerzetesek neve, akik szegénységi fogadalmat tettek,és csak alamizsn ábóI élnek.

28. thangka (t: tllang-ka), jelentése tekercs. Indiaieredet buddhista tekercskép, amely a Príta-dinasztiakorában (Wil-IX. század) szriletett, keret nélktili vá-szonía festett képb 1 (sz: pata) eredeztethet . A tibetimásodik buddhista megtérés (t: pllyi-dar) íd szakát egy-fajta kolostorépítési Iáz jellemezte, így a tantró|<kalegytitt Indiából és Nepálból míívészek is érkeztek, akika sz trdkban (sz: sutra, t: mdo) említett istenségeketmegfestették. Az indonepáli alapokra éptil tibetiikonográfia a kánonszerkeszt Puton Rincsen DruPláma(t: Bu-ston Rin-chen-grub), majd az egyházrefotmátorC o ng k ap a láma (t: Ts o ng - k h a - p a) tevé ke nys égé ne k hatá-sára alakult ki. A t}langka áItalában ál7 téglalap formájrivászonravagy selyemre festett kép, melyet egy lefelé ki-szélesed selyemkeret szegéIyez, valamint egy mintásselyemftiggony borít. A thangkát alulés foltil egy-egy fa-vagy bambuszrud merevíti. A tekercsképekn ek azonbanmind anyagukat, mind formájukat tekintve tobb típusaIétezik. A t ll ang k dk ábr ázolh atn ak i s te n s égeke t, nagy Iá-mákat, torténelmi figurákatvagy mandalákat. A t}lang-ka-fest t pontos ikonometriai szabáIyok kotik, így nincsmódja egyénieskedni. A fest és iskolájánakjellegzetes-ségei leginkább a háttérnél és a díszít elemeknél mu-

Jegtzetek

tatkoznak meg. Az utols moz,zanat az istenségek sze-

mének megfestése, amelyet mindi g egy szertaftás kísér.

A végén a festmény hátol dalára írt három mantrasz tag

(oM ÁH HUIVI) ad életet az ábrázolt istenségnek. Mivela thangka szakalris tárry, elkésztilte után a rapne (t: rab_

ynas, sz: prati1tha_aidhi) szertartással fel kell szentelni.

A thangia tóbbféle célt szolgáI:lehet oktató szerepkore;

lehet egyéni okból (betegség, buj) készíttetett;vagy me-

ditációs hasznaLatra szántkép. A leggyakrabban templo-

mokban figgesztik ki ket, vagy hází oltárokon helyezik

el, de vallási felvonulásokon is hordoz.zák,vagy tanításo-

kat illusztrálnak veltik.

29. Milarepa (t, de-btsun Mi-la-rar-?,) (1052-1135): Tibet szent jógija és kolt je. Az észal<t Tyhung2o

(t: Khyuny-?o) nemzets égb I származik. Apja jó neve-

lésben részesítette a |<ts Mildt, akinek 4 évesen megszti_

letett a h rga. Mila7 éves volt, amikor apja naryon s r-

lyos beteg lett, és meghalt. Az apa kisebb felhalmozott

vagyonát fiárahagya, de mivel Mita még kiskor r volt,

a keze\ését nagyb átyjfuabízta. A gonos z nagybácsi egy

kis nadr ágszíjparcellát biztosíto tt az órvegynek és ryere_keinek, és szolgasorban tartotta ket. Amikor Milarepa

15 éves lett, a nagybátyja megkérd je|ezte, hogy neki

bármi is járna apja orokségéb 1. hzzalérvelt, hosy a bir-

tokot valamiko r adtakolcson Mila apjának, aIá aztha-

lálakor c s ak vi s szaszo LgáItattaj o go s tulaj do no s ának. Mi -

után arcul titotte Milarepa anyját, azt mondta, ha gaz_

dag akarsz lenni, harcolj ellenem a mágía eszkózeível.

Az ózvegy a szomszéd falu nyingma varázsmesteréhez

271,

21,2 Á meditóció szakaszai

krildte a fiát tanulni, és sírva kérte, hosy azokat, akikv étkeztek elle nrik, hete dízigle n irts a I<t. Az if1,3, M i l a r ep aazt kérte anyját I, készítsen a lámának adománlt, akiezért a csekély foldjtiket is eladta. Mila ezekután elsajá-tította a ktilonb óz varázspraktikákat, majd jé8veréstkrildott nagybátyja falujára. Tobb próbálko zás után sí-kertilt a bossz r, elpusztított 35 embert, csak a nagy-bátyját és feleségét kímélte meg, hosy tan ri legyeneka bossz rnak. Milarepdnak azonban lelkiismeret-fu rdalá-sa támadt, és elhatározta, hogy szentélet lesz. Így kenilMarpdhoz (t: Mar-pa, Cllos-kyi bLo-gros) (1072-7096)taníwánynak, aki tudta, hogy Milalesz az, akinek átadjatitkos tudását. Marpa durván bánt vele, sokszor meg-alázta, és hossz ideig elutasított bármiféIe tanítást. Ké-s bb az oktatás fejében lehetetlen dolgokat kovetelta fiírtól. MilarePónakegy mocsaras tertiletre tornyot kel-lett építenie, s amikor elkésztilt, a mester lebontatta, és akóveit vissza kellett vinnie az ercdeti helpikre. Három-szoí építette fel Így a tornyot, aminek kovetkeztébentiszta seb volt a teste. Milarepa némán és alázattal t rtea pr batételeket. Amikor Marpa felesége próbált enged-ményeket kérni a taníwánynak, a mester a tobbi tanít*vány eI tt megalázta, majd eltildozt e Milót. Milarepa,amikor negyedszer kellett ugyanazt a tornyot felépíte-nie, megszokott és Marpa egylktaníwányáhozment, akielkezdte végre a buddhista gyakorlatok tanítását. A gyu-ko rlato k azo nb an n e m v ezettek ere dm é n yhez, m e rt n e mkapta meg Marpa engedélyét. A negyedik torony avatásitinnepén mestere tudatta MilarePdval, hogy szenvedéseia karmikus adósságánakletorlesztését szolgáIták, és mi-

Jegyzetek 2l3

vel egész td alatt nem gerjedt haragra mestere iránt,megkapta ah n óhajtott buddhistabeavatásokat. Mila,repa ezek után magányos femeteségbe vonult, és a ha-

gyomány szerínt dalokban orokítette meg meditációsélményeít.Ezeka versek, melyeknekaz el, képeit meg-

taláIhatjuk az ind mahásziddlldknáL (sz: mahasidd}la,

t: grub-thob chen-Po),bizonyosan kés bbiek, a szerz jnkCangnyon (t: gTsan7-smyon) (7452-7507) a cang meg-

száIlott, a temetr k rtilt jógíja. Cangnyt)n a kóItemé-

nyekben dél-tibeti népnyelven fejezi ki a misztikuselragadt atottság éIményét. Milarepa éIettajza, melyeta )O( századelejéig Recsungla Dordzse Dakpónak (t Ras-c ung-p a rD o -rj e Grags -p a) ( 1 0 8 4- t1, 67), M i l a kózvet-len tanítványánaktulajdonítottak, szintén t Ie szárma-

zík. Marpa Indiáb I visszatérve négy f taníwányánakmegadta a végs tanításokat, Mildra a tumo (t: gtum-mo,sz: carydalz = dtihong asszon/l bels h ) titkátbízta,va-lamint a kagt hagyományok átadását. Milarepa tovább

folyattaremeteéletét, megálmodta anyjahaláIát és h rga

nyomorát. Elindult sztil foldjére, ahol ígaznak bízo-nyultak áImaí. Koldulás kózben taláIkozott nagyb áqjá-val, aki megverte. Mila ezlltán is rendtiletlentil folyattaa magányos medítáci it, aminek kóvetkeztében megje-

lentek náIa a sziddhik (sz: siddhi, t: dngos-grub), péIdául

tudott reptilni. Sok tanítványa lett, h rga és nagynénje is

kovette, végtil még ebben az éIetben elérte a megszaba-

dulást a szamszóra (sz: sarhsara) kotelekeit 1.

30. parininltína (sz: Pariniaana, p: Parinibbana), je-

lentése tokéletes kialvás.

21,4 Á meditáció szakaszai

31,. Vairócsana (sz: Vairocana, t: rNam-Par sNang-mdzad): Neve ,Jelenéseket Láttat " ,^gy ,,Fényho-zó" jelentéssel bfu. Az ot tudás koztil óvé a ttikorszeríí,mely a gyíilóltség eloszlat ja. A vllágtájak tekintetébena kózéps tertilet ura. Ele me az éter, színe a fehér, bé-lyege a kerék, hátasa az oroszlán. Társ n je Ákasadhat-aísaa (sr: ÁkaSodlltítalsaai, t: Yum-mcllog Nam-mkha'idByings-pllyug-ma). MantrQla az Om. A békés istenségekot nemzetségének feje.

Documents

A_Meditacio_Szakaszai.pdf