1904. j unius 5.

A jzpán 116kírdés. Épp oly hirtelen mint hogy a japánok af .. európai kultura vi~mányait sajátitották el,

e otérbe lé1>tek azok a. kérdések is, a. melyek a. .. modern világot foglalkoztatják és ezek kö­zott ~>lsö sorban a. nó'kérdés vár megoldásra..

1 Noha. Japánban a. nők helyzete sohasem

~~~ oly elnyomott, mint a Kelet többi óJJa­J a.n, mégis mé,.,. roindig igen alanto.s. Ez . apánban a buddhaizmusnak elterjedése óta ~~ a. K_onf?czius tanui által képviselt ~ai E zete~ labra.ka.pása következtében vau 1gy. v 1izer~nt a legutolsó idó'kig azt a. nézetet h~· ~ttá.k, . hogy a nő hatásköre kizár?l8g a. tókh szontkozik. Következetesen azt lS vél­és ' ogy a nőknek nincs szübégük mélyebb er] ~lo.posnbb müveltségre. Nevelésilk azon E!:~lcstan tsnitásából állott. melyet Ka'ibara XV cn, E:onfuczius egyik hires tanítványa. a kod~· században kodÍfikúlt. .Az ebben ural­sorak ~zeUemet elé~é jellemzik .e következő hitves ... ~~ nő ifjuságában atyJának, mint tarto . !erJ&nek, öz\egy::égében pedig fiának tehát Zl~\e~gedelmeskedoi.~ A japán nő élete

Ölokös szolgaság. . . A._z l.S6C:,-ili fo.rradulom a nök helyzeMn lS .l~Yltott. ~a~~b~ gondot kezdtek foi·ditalli a. nok szeHerm k1kc::pzé:::ére; alJá::~uk f.Srj il k 1 szemben. több . tekintethen javult, kitÜi:ase: az elválas tekmtetében. Mig eddigelé Kon­fuczius törvényei volL:lk a mérvadók, melyek -

- Hitvesi üdvözlet. -

Elmulott már az orgonavirágzás, A tavasznak szerelmi mámora, l\1ikor a léo- oly balzsamosan árad Felénk, hogy elkábít az illata.

Van hát csoda e sivár föld i létben, Melynek nyomán lelk<rmben dal fakad, S mearezdúl ütere a természetnek, Mely ~zerelmet kíván és éltet ad.

Hiába. Pá rom tá\'ol, hosszú útban . : ; Egyedül a tömegben, \'á rom ~t ·: • E fény s szinpompa nem adhatJa v1ssza /l~z élettinkből elmult szép tavaszt.

Ma már a jázmin nyilik s az olajfa S napok-éjek mulnak magánosan ··· l{ivel e viráazásban gyönyörködnék

b • e ,·an A lelkem pirja roost lS messz ·

l~i vándorolsz a tá,·ol idegenber Köszöntelek édes szcrelmesem. t. t ,.,. ~ 1 ám Vlssza ersz e l~l~z tudom JOl, hogy lCz.z S én varok· rád, hücn, türelmesen · · •

A pás yiráaszál .-\z; én szerelmem nem pom . . b

Mclv cs:lk apoh·a. kertc..kben ymt -i\fc ~·ö\'a c;zéltól forro papsütést'-~ 1 · l\• .... - ' • cr szJrm:ut. ''t:' 0"')' h,,,., ...... z ..... "~k !!\ c_on,..,e

•• ~ \o. ........ -"'""' t -- "-'

Az én szcrdmem egyszerü ákáczfa. Porban ,..7. u· ~.:::zclcn is megterem -p . •. . l. .:lt ·b l' :-~sze \':ln ott Yiharb:m. t!ap!l..: t':S l '

S fáradt utas :llntt<l t.le6p!ht!I~.

AZ 'UJSÁG

értelmében hét elvállisi ok létezik, még pedig : a nő engedetlensége, meddősége, féltékeny­sége, erkölcstelen életmódja, ragályos beteg­sége, fecsegése s ha lop, addig 1868-ban bi­zonyos intézkedéseket tettek az asszony vé­delmére, annál is :iukább, Inivel eddig az asz­szony teljesen ki volt szolgált.atva férje ön­kényének és még a házasság felbontása által sem Ezabadulh.a.tott meg attól; mert a b bau az esetben, ha az asszony követelte a házas­ság felbontasát, a gyermekek kivétel nél­kül az apa gyámsága alatt maradtak. Osak az uj polgári törvénykönyv behozatalával (1898-ban) változtak meg e viszonyok. Már az a körülmény, hogy az uj törT"ény a vad­házasságot el nem ismerte, lényeges haladást jelent. Mig 1898-ig az ágyas a hites feleség­gel egyenlő helyet foglalt el a házban, addig az uj törvény értelmébon nincs semruinemü törvényes joga. Ma a japán nőnek saj:.i.t bir­tol-joga. is \an, sőt családfő is lehet. _\zok a japán nők, l-ik a legnagyobb adófizetök há­rom osztályának egyikébe tartoznak, az 1898. évben kapták meg a községi választási jogot. 1901 óta Japánban nőket vasuti szolgálatban, bankokban és iparvúllalatokban is alkal­maznak.

, De a jupán nó'k mt~g 1nost sincsenek meg­e~t.:geclvo .. h(•)yzetükkel. Joggnl J>&na.szkoclnak t~IJbek k~.zött a.. ~ialt. is., .hogy az a:.-szouy h~ass~gtorése Yalook a. fc:r:J r6szére. mig a. ÍCl:J hutlensóge az asszonynak nem aclj!l ·*'g

l;:ltür sokat Megelégszik kevéssel, l;:s homokföldjét hücn szereti. Edes illatát, virágkoronáját Hálásan őrzi : egyedül neki.

Vedd szárnyaidra juniusi szellő Ez illatot és vidd el O neki -S a merre jár, útját virággal hint,·e Sügjad, hogy a párja köszönteti.

Lacerta.

Divatievát

ugya.nezt a jogot. Elégiüetlenek továbbá azórt is, mert az ügyvédi pályára nem léphetnek s hogy mint szónokok politikai gyülekezatok­ben nem s?.erepelhetnek és hogy nem szcr­keszthetnek ujságoka.t. Ezeknek a korlátok­nak a megszüntetésóre alakult »a nóli: asszo­cziáczi~iac, amelymár több iz ben sok ezer uö által aláirt kérvényekben :fölterjesztette az állami hatóságok ~ló a nők .kivánsúgait.

A japán nőmozgalomnak legkiválóbb szÓ· szólói közt első sorban Umé Tsuda kisasszony, a nemes leányok iskolájának tanitónöje emlí­tendő, a ki mtr többször és méltóan kápvi­selte a japán nó'ket európai és amerikai nő­kongresszusokon.

. De Mrmily nagy sikereket is ért el a Japán gyenge nem az államban és a törvény előtt, mégis igen sok tennivalója van még társadalmi tóren, mert a japánok még mindig nem tudlak arra a magaslatra emelkedni, hogy a nőt a társadalom egyenrangu tao-já­nak tekintsék, sőt ellenkezőleg a nők iri.nt még mindig bizonyos megvetéssei Yiseltet.uek. Innen van az, hogy Japiubau a törvények el­lenére a vadházasság még most is ugy divik miut ezr::lütl. Ennek a. visszás á.Uavotnak o-y~ keres n,tegs~iintetésére a japánok hagy~má~ nyu~ lWXtlte.Jt alapo:.an meg kellene Y:Utoz• tn tm ... Du eb~c:n a t~kiuü.:tben a. kilátások eg;yelor~ n.cm 1gen ~edvozök, mert a japánok meg ru mchg tlzárkoz.uak a 11ök nzou kóYote­lás~ elöl, l1ogy a leányok általános, ula.pos, a

A foulcli'd l-iszornlt egészon s helyót a. n~?l~~seJine-vio!an~~ foglalta el. Ez a nem gyű­rodo es peheJykonnyü selyem alkalmas nlin· den kombináczióra. De azért leginká.bb a. ruhákat móg:is saját mag~ból készítik nagy dudorokkaL Ez a moussehne-\---iolante Jmpható csuknem minden szio ben, de legszebb volt egy éYc~1uc-nlllpu, fehér-fd~ete lwczkávn.l.

Egy teljesen uj dolgot is láttam, a. mi muH lú.r.ogatásomkor még nem T"olt rakbh-on s ez a magas himzéssel bol'icott l inou. Igazán }lOmpás ez a kontraszt a könuyü, tü.ll-sz<>rii anyag és n. durva (ugy értem, hogy lllarkáns és kiálló) himzés között. K.ülönösen jól hat ez miut kósz toilette. Ez it> miudeu ö~dnben

Budapest, junius 3-áu. megnm, ele szarintem logszebb a fehér. \allllD.k aztán uj, tafi'etas-k is, a moh·ekct

Egész felfordulás van a divatban. .A. tafletas·a milles-raycs-nek neveznek. Ez~kbcn Széchényi-esküvőn - hiszen mégis csak az nagyon keskeny csikok láthatók s mivel arisztokrata nőink a hangadók itt, :\!:agyar- éppen nem gyürödnek, nngyon alka,lmasak a. országon a divat terón - egész csomó festett délutáni látogatásokra. motGsseline tollette-et láttunk. Csaknem elfelejtettom beszá.mo1ni a fehór-

.A mous~eline czcremóniaképes! Ki ballott fekete csipko (ValenciemlC) ujdonság(>'al. Pe­még ilyet! Es mégis oly szé11, oly lenge és dig. szerintem, ez a pitke-de-dsistenc~ Gyií­olyan teljesen a-part volt az a wilette. a. mely- nyürü motivnmok jellemzik ezt az anyagot, s ről beszélek, hogy nagy örömmel üdvözölhet- oly kec~es r:tjza ~un. hogy szebbet igazán jük ezt a térfoglalást. képzc:lni se lehetne. :-:l a ml.'lleih készen <>gó-

Az alapja fehér 'l·olt, osztriga-fehér. a ug,> ho.t miut egy ezer fodutos Yalódi c·sipkc­bordure nagy, feslett lilo:\i1·ágokból tHlott, oly toilette. l:h:c;pek m~g A. himzetu nyers-bdyem természothüséggel, hogy szinte nzt hittük, tussor-ok is. s az ebből készült kabátkák, to­láthatatlan szálakkal ~lö,·irágok \annilk a ru- Yábbá o. ~h. ntungok is. De hát minek he-hAra nl>p1iknl\:t. széljek r. ·vAob ~ Mind~?zt h'ttni kell. ht>l..,..)·cim

l • • ]'t . . o ' .\. toilctte az Al.TOV bécsi-utczai di~at- u;;y_ u uuut t>n a. tum, c~ymu-;ra hHllj'\'1\ ott termébi'il ko?rült ki, a h()\~i késöbb m:tgam is n d1\a tterem eg_nk. asztnlnn. :\Hcsoda orghíja cllátogattaro, hogy a. ezt~ g jó,ohá ból meg- ez a fino~ 1 a~_ztell-szllleknek a küuszerüen len ga, bámulh:u;;s:un a?: ujonwm érkezett c:soc1úl:.tt. pehelykonnyu ll11yngokunk. a meaam1yi lHh·­:Sos, utolsó len•h:m óta 11 m n~g~·on n:tgy a telen müvészkéz h.imzós-r.:sucláü1ak! IsmúLlem dlto~atoss:ig. 1 1t'Ltui kell ezt, megnézni s ha lehet - me!!~

o

84 AZ lTJSÁG 1904. junius 5.

fiuJ•óhoz haponló tanitásbnn részesüljenek merb attól. tartanak, hogy ez által az· assz~nyok megismernék elnyomott voltukat és ennek folytán nem volnának többé hajlandók a fér-nak uralmát megadással türni. V.

felé tordult volna, a. helyett, hogy kígyómarásban keressen enyh11lést szive fájdalmára.

. Sheba királynlije is fürt volt, nem coquette. Ő ie arra volt teremtve, hogy e."oyetlen ember­nek okozza Yesztét. Ö egy király megnyerését tilzte ki czélul és nem forgácsolta el enerciaJ·át

lféfir6kr61. Szikra (Teleki Sándorné gt·ófné), a finom

szellemességérl!l ismert irónli tollából ismét meg· jelent egy regénykötet: »Fel fe lé züllök« cz.imen Szikra ebben a. könyvében is hü marad ahhoz sz irányhoz, a melyet ugyszólYán egyedül ö képvisel A kaczérkodás és a flirt. e 1

mosolyának, takinteteinek battériá.ját azokra a

A kaczérság épp olyan reg11 mint a.z élet m2ga, s épp olyan nehéz megmagyarázni azt, nlint emezt.

többiekre, a kik rabszolgá.i \•oltak bájainak A skó­tok királynője, Mária, már kaczérkodott is de

egyidéiben soha. sem többel, mint egygyel. R~nio, Darnley tehetnének errtil tanuságot. Es azért az egy rér:fiért, a. kit lllómentán szel'etett, koczkára tette királyságát is.

· · si csalá· a magyar Irodalomban, s most lS a neme -dok ferdesJgeit, nem jól alkalmazott gőgjüket 5

felfelé ,·aló meghunyászkodásukat ostorozza. Nagyon sok igaz és találó van ebben a. mindvégig érde~­feszitöen megirt tórtónetben, csakhogy, mint ~~~ több mll~ében, az irónö itt is e.,ayesekből 1t.éh meg az egész középosztályt s ezt, az egyesek által - a kik hála Istennek csak önálló tipusok ~ nlintegy generalizáljo.. Maró szarkazmussal guoyolJ~ ki tovAbbá a.z alacsony szármnzásu, d~ nexu~

Ha alkotó eleiDeire bontjuk1 arra. a meggyö­ződ&sro jntunk, hogy legiöbb benne a. titokzat<>S·

ság. A kaczér nö örökös bizonytalanságban, kétség és remény klízt tartja áldozatát. Sohasem engedi

a férfit elbizni magát abbon a hitben, hogy sze­rettetik; w)ndig annak a látszatát igyekszik kel­teni, hogy még \"annak ""áratlan, uj, jó és szép tulajdonsitgni, a malyeket r~jt.e tartott a férfi előtt, ós szivesen ,·álJalja. el az érthetetlen, kifür­készhetetlen sphinx ezerepét

Olyan játék ez. a. mclynek nincsenek e16re me;:ü1Inj•it<.tt tiZnbályai, a coquctte ass.Gony mindig

a. Jtil!aoat behatása alatt cselekszik, saját belsö sugallatanak engoch·e. a meJv soha sem cs~lja me~ s dindalról-diadalra ycz~ti.

Hanem azért :móg sem o. leaczér nök hagy­Lak mólyebb nyomokat a Wrténelemben, de a fiir­te!ö ns•zonyok.

A kaczérság csnk olyan, mint a lustán to>a­sikló pl\tak. Sekély vizében megbámulják magukat

a virágok, de babjai nem birnák el a logkisebb csónllkot sem.

A knc~r ast-zony sohasem pazarolja egy em­berre mosolyát, szollemesség.H. Xelu C/E'-' erré.qz

.J "" UdH1rra >nn sz!lkségtJ, do hódolói közlSlt. egyetlen Gé;-J' sincs, a kinek mélyebb sobet ejtett >olDa s:.dYén.

A flh·leVi nö ellonben mindig esni~ egy m(,.. cliumot vnlnsz.t ki ror•gi.nak.

l:eldtu~l Kleopbtrn, n Nilusunk e hlljos kigycij~, Octa\'lUBt es .Mo.rcus Antoniust. háló~ta be. 'Milcor

rálép a történelem nagy szinpadárn, érzéketlen

marad n tömeg imádásá>tll szem1·en 8 l · u 1 csans n?nyiból méltányoljn, a mannriben ez öt dicsö-

seghez segíti. Ismeri a kaczérs!Ígnak minden mes­

terfogását, de szive a. flirtelö as-;zony szive. És ez lesz veszte. Mert bn csak lial'zér nö lett volna a

mikor o.z uctiumi dtisrr.sir4 hcklivetkezett lS -~n-1ónius c•lveszeH rl'á nézre, nkkor mosolyá,·al mits-

ezerez.ni. Mert ez n. czég - é-: ez nz •'!!Yet­len mí-g nálunk - párisi minlára Yan-· bé­reudez\'c.

A iolch·zinten ad ~s (tlnd mindcnfóle Jwl­m~t .ás dic:zité.;t. ~s uzoknt, a kiknek uinc.s mod.1ul•ban ott Ynrrot:ni, ullittjn jó tnnácsok­k,nl, süt l~Óg vnrn'ntÖt is ujúnl a szAmuh·u. ~ .. enti lJCdig az cmel~t~u! bájos ifju lúnyok Jo~nek-mennek, n pnr1s1 1nodelloket vagy a C!.zcg. romek~ü,"c.it öl~Yo maguln··': hogy a. ~e.nm szándekozok mlUden oldalrol m egbú.­mulhnssi~k ezeket n kr.:áczi6kat. . A ~i a .kisebb dolgokat. illeti, egy pár 1gen CSJ.nos t1jdonsngot lát wm Ytimdv11ál a Kishld-ut;c~ában. · • '

lb 11j niii 1J1rddek ('gyszinüek, szines ~?lyem b.~rdure-rol. A nyngHk selyem-lili'ztcr. !\em fog1:1k n. })()rt, n bordure élénk szine kelemesen üt el u. lüszter egy.lJangnsá(l'út.óL A., 2f:~rblnzok, ÓJlJI ugy a :ífnnellbk i~ min-d c·s1kosnk, lllennól kiáltóhlJ szineklleu. De 11

vöros ki Yan zán a belőlük. A tenuiezhez pedig igen csinosak az uj. c.g\'sziuü Yászon-nyakJmnriök. w

A nnJiemyők m~g miudig keresett czik. kok. F:ok l1ölgy l"Sll.k mos~ indul fnrdöre s be­YÁda mig a ::z<.>zon tet-őpontján lesz 6s r:l­óru1ta m!nden titkát. Egy gyiinyörü Jinon­nat~c•rnyöt láttam, fcl:ettj btirsony n ppliM<'?.iÓ· val. Egy 1nd,ik ·ziue.c:, yjrágo selyemböl k~ znlt belül mindegyiknek Ját,zik n mechn­lJizmnsa, .nzo~ felltinö onmy drótok tanják

nn n k1í'c z1t tt sdv:m~t nem ugy mint r-1-,gcu, Tt•kony1 fel><.'to iinznl~k. · Théreee.

De hát mit mondjunk Boleyn Annáro1, Pom­padour-ról1 Du Barryról s a. többi szépről? Ezek mind coqnette-ck, kaczérok voltak temperamentu­

muknál fogva, de félelemblSl ilil't-ekké valt.a.k. A. király kegyét nem marték azzal veszélyeztetni, hogy szabadon osztogassák mosolyukat

1 tekintetei­

ket s a Wrténeletnbc51 ugy értesülünk, hogy csakis kinilyi kedveslik számára voltak szemeik. De vi­szont nem nehéz állandónak maradni ott. a hol n

legkisebb bUtelenség is a vérpadhoz vez~thet. De vajjon volt-e Pompadournak szi~e egy­

'H 1· ? ..... a a.an. 'aJJon nem csak egyike Yolt azoknak a szegény pillo.ngóknak, a melyaket magához csalt a. fény s a malyeket azut.án a hatalom ~s kénye­lemszeretet tartott fogt"a az aranyos kalitka

rácsai mögött ~ Ri tudja hány..;;z:or \erte oda két­ségbeesőéében b&rsonyos szaroyait a fényes, do

hideg fémhez? . .. A festőkröl reánk maradt képein vidám mosolyu, kaczér teklntetü asszony­

nak látszik, a sok csipke és szalag, a. mhel ru:bá­jó.t ekesitotto, n világos bróktit, o. miblil a ruha maga kéSzUlt, mind azt mondjll.k.. hogy tisztult izlésu. do felületos teremt(Ís volt, a ki sobn sem Fzanvedott; szorelemb611 csakis sárlett hiuságbóL Ö is fiirt Yolt az~rt mógis, mert a kiráh•i ke_ megtartilea lehotótlenné vlllt ""ollla, lia • kae~:;!!! \'hlik.

Ynn. azonban n törlénelemnek egy nagy coquette-Je, s ez sobnsem volt flirtel6 asszonv. Erzsébet angol királynt;röl akarok l>eszJ!ui. Az· ö

Yilágoézlete oly széles alapokon nyu6odott, miot.

eWtte e~yotleo nllé sem. És ez rajta hagyta bt:­lyogét rtz egykoru mUvészeten és irodlllmon is.

Ebben oz a:::szonybao nem \Ol t semmi lticsiD\-es, gyöngéd vagy nüios vonás. Hibái épp oly nai.,ok és mal'l1imt;nk Yoltnl:, minL erényei. }J~g t.ilolmód­

júnak legnpról b részleteibon is királyi meg\·e:~st tan U.'li tot l windeu ltliz6nséges, minden lrh'iális i1·ánt. De ez az a"szony nem \'Olt flirt. E;;:y em­

Lorért nom hozot t ú ldoza toka t. Ö co q uottc-nelc szii­letett, a l:i cgyszorro egész aor.:g<Jt akart a lábai clütt lúlui.

A Birtelő nöt a ktlrUlm.;nyek tc~zilc azzá a mi ; a l;ncz;érság vele szilletett tulajdonsága a~ asszonynak: s ugynnaüból nz érzésblll j6n létre mint n. madárnal u a ki>ánsng, Logy parj:l el~t~ megragyogtnssa. n s:-.arnyát a nnpsugnrbnn. N"em tohet róla s aká1·ho"y i~ekszik uroJk d · ·

t:l o.. o nt magun, o~'Y-eiD· mosolyóban, tekintetőbon benne Yan ~ to nem f:lrtnndó igérou:k bi~taiása.

A 1Hrlelü asszony is a b.czérs: fi . . · ag egy-ver-gyaraból t:7.etli el6 a mana oviinit de •1 • k e • ' eze pcntJn csa • egy s e ru ellet t tn rt ki hosszu id ci.., A fiirtelö asszony kereszlül.;H az emberi 'ir" ,. .. ii' 'd J '' utn ti8 111 a omnnic egesz ~kiA.lújl.t. A mikor b ld , . ~ '·' o og, tga-

zun UJSZ o bben a lx>lüo!!Sag' oiJao "'" .,, b a , ""' lDlKOr usu]

l>omolyan azt gondolja, hogy nem tnd felejteni. ' A coquotle as3.zony sohasem ére" •1 b • • me~ ~n

0~-egy szcp ruha, sil:ernlt follépts mns· k " • o var-

g&lél:io az o gyönyllre. ~feggondolatlansagokaL 1-k~vet ugyan néha, de sohasem , ét a. t'- dal e . , ,,rsa om alt nl fltonti!Sl tett Hírr~nyek cocll'.xe elle A n. 0 • .n. mrt 16 oc:szon,·nnl: :nem )tell coquctl.c·nl'l\ i· J •

. • " ennt e a lo&~o!.Jb nG is ,·álbnt idG\"el f1il·t.té. De q

. k . . n r;.bcn

· · · bb 'li b · b · t ki e~reke re~en JO m1 eu e JUtott ugns ·1 a áldoz e~ grófi mosolyért. t

. • • alób biroula os Az 1róne e könyveben " an . A

apparáussoJ hordott. lissze tudásának gazdag tarh ' . ból ~ ., 'l .•• , . . ' l . 'l t T'A' zo}t\sáYal, a za . ,., 3. ue \~loe n tarsnaa IUl c e •

L • _. d l ~ .. ;,a{IYnl, a utUe ut$ Angcs·i paDorama sziu us e~·

kellő heh·en alkalmnzott poétikus legendnval, 8 a:

• t sse ötlete-~ p:irb~zédek nh·én különüsan élre:te .6

. . l. kiáJlitas·

tette ezt a t·egényét, tnt'ly csinos, 1z cses. qllban ban a jóhiru Singer e:s '-\olfne~ czég k1adll .. jelent meg.

. E•J".; A.; as~:oll!f mtg a pana a cz1roe oz.

. . , ~inger Renée elbeszélés-kötat~uek, mely szmteo ~ . ~ és \\oh'ner kiad,·ányn, s az irónőnek o. nspltal· szépirodr.lmi le.pokbnn m~.>gjelent tárczl\it tar

mo.zza. ·r neve !llB

Ennek a csodlilatos leaoyn:1k a d' k · tu~~~'

nem it;meretJen el6tlfink, Liszen regan . ~öl6 ho~· ru: iuv s::em·cdélyröl a.z elsorrasztó, 1det"J~í

- ' • da 0""' surelemröl senkl sem tud olv szapen ..

J eJ;UO~·

miut ll. Es mos~ uj oldalról mutatkozik be ll ~~J ']•ll"

Elbes~lé.seinek marbios alakjai\"al,.~z. en• IJ)ir \'elL filoz6hii\·al s nzzal a fonetikus báJJnl, .;· még pr6zl\jaba is bele tud Lozni annyira ulef'~ \· t t b ' 't L·*1011 ege ennUnket, hogy azon tüuődünk, llll ··.,t[

• 1. • rt~·~ ' J un .. meg JObban benne: n poétn.lelkii ,e , ,t? '\'ll"t- a · 'b · ·· k~.t ew \8rse1 e JS aonn renlitAst ke\·erv

L-.J~ . - 'don•~~ LH us Ren~oenek a lenkirltlúbb tulllJ · t

• <= • \!lll az a re:tt~nete~en nagy é~ i~z nsszo&yisllS8' ~e~ a bo p y a szelén-lemez a- le !!Szelídebb }e\ ~•k h ll ... · .,znu ~ ámot: az ó lélke, az 6 idGgei is lll~gct<

1qct·

mmden I;!)'engéd imi resc;::iút és azb, n Ollt nt . ~ ben csuu, .. r., ,_ • ,_ tnrtall1

.• , .. Ja" es ro sznak szerorue... 4 ember•k " 11:' . & ul""

. • c • o e JogadhntŐ\'ÍI teszi, 1m!ror . ·clilll]( 9~\"en ~znrto keresz tn!. Es el tudja hitetol ' .. ,,,s· rola az • : . 1 • •t ·zlll,~<~<>

. . " '"J 10:_ry n :r: sze p és ignz, SU 1:1 téllf S<'gc Js he van bizonvih·a az óHnl a Il~zta ál taJ. hO!!\•: ]éfo .. :J- • • _.., ~. 3

A: asszony és a Jlcirj í-nak rnindon egJ: .• "~-8;;1

f>lece-e k&lz doJo.. Apro kitcpett I.welok 8""' .... =· 1 • JJjt\'~•

nnp törl.jnetéböl, oly éles vilngit!LSbnn uea k a

b~gy itt-ott sziutc bántóan hatnak. De ~:dja. fenyhez D()Jn ,o.;zoko~l szemekre. A ki rncg t:ll ó ~ · E • b;)lnulat r.exu r<iDs .Renéet

1 nz kell. hogy , .. ef!J

d. "k 3. 1\l " n OZZf: ennek a fensé!ros talentumnnk, .. t. J;i· . . o . dJar

fiCICZJ~ J;~ ,·o}!; r:llrysalide. hnnem llltn ' r. 1 fel bo tot Qlt 1o ' n t:l c. száru~·áL ~"}·.:neseu odaiCP n ~eveg,jbe, a l1ol Jcgforróbbnu slit a uoP ' · ·. íral

l , ·~•OTI•I• ~gu aJ'adi (o9oly l~t·elc.zlse uwi!/11:;. • • 6,.u

-· • . orL n c . tmen ntl ln re:ényes korrnjzot. of;y 1801 ·Ulé-

~ • • t ct.l urns:szony: ~ntp&li Jauka. .\ Mlot, rulll ~ bül is látszik, szcrolru lcYelel:e~ tnrtnllllfl.t e•ll"

l ll -fih·cnes é,·ckb6J, s nz nl1kori idtik forntdll n . ·óJrt méD ·~rt t. •t h · · · ' n ]!nznJ j 1 • ~tL U ;'ltv sze:.n·ed00<,1t d é,·ell

sinyliirlu elitélt gyötrelmei~ ynzolja l1yolct

hcreszial. • 0bb . ·t J).(:S

Szcntp:11i Jankfl e.-.v idlibcn solcnt 11 • ,.ru· c. ay,(IJll"

n hottálatto:r.·innk hnlnlán érzcH nn!!Y • ·.1

. !:t _.. J·pdll '"" ..aga >E l\ horrot jnró ,..,..en"'c!Ikcd~.s tncg3 • ~; ~'

c.· ., !JJ·(Id~"a• nbb:lu, llo:cy foh·tnsSl1 sikere' :ntnulw • - •.,11u1t nmcs meg n ac:o:ersng, <inmn!!tHól 50, . .,., fi •

., JJo ... cm Of:JO azt m~>glannlni. T

. d 1 • • - . ;q nliltll-ll'O n om ttr~:n De most ~ol· é\'J !ubclll· ~cJ!O

,. • ' • lóf'Clt'!~-• Ss:. tollnl t g t L gy ~jt6 t1lfl rcndcr::e

1904. junius 5.

Ellllek a szép, üde nrczu, fehér ha.ju és jóságos tekintetü dámának ez az utolsó ambicziója s ö, a

Iri annyi ideig volt martirja a forradalomnak, me­leg szaretettel fáradozik azon houy sok becses fol' . . . . . ' e .

Jegyzeset megönzze az utokor számara. A könyv méltntására majd még visszatérünk.

~gyelöre csak annyit, hogy két kötetben fog meg­Jelenni. Az elönzetési pénzek (a két kötet ára 3 korona) szerzö lakására Budapest, József-utcza ló., I . em.elet 14. ajtó killdendők. Gyüjtök hat

Példány ulán még tiszteletpéldányt is kapnak. l. 8.

Házi tanácsadó. . Szárított gomba. megvédésa a molyhernyók­

toi. A gombnt jól elzú1·ható edénybe teszszük vé­kony rétegben. Az edénybe egy nyitott üveget is heJ "' . Yezünk el, malyben szénkéneg Yan. Igy hagy-Juk a gombát félnapig. Ekkor kiszedjük és ki­teszszük a. le'""c""őre borrv a azénkénea sza!!"!l el-ill . .o > eJ o ~

b.80Jon. A szénkéneg szagától elpusztul a gem-aban levő 1· · · t' . egy es moly . .A gombat azu an pa-

Ptrosból vagy vászonból ké:;zült zacskókba tesz­sz .. ! · k .°K es szaraz, szellős helyen tartjuk. A. szén-k ~ne~ helyett használható a moly pusztítására a en ts, melyet el kell étretni. A. kén égésekor ke-

Jetkezö f, 't. ., 0J 0 füst hamarosao kiirtjn a moly­hernyókaL

Csiga.rétes. A. rét.estésztat jól megdolgozzuk s aztán pihe · b not ar-yjnk ezalatt az aludttejet gyeu <ren me,.,fö· ~ ' l b • o Z\'6 Szll~.ra teszszük. hogy a su.vó 6CSill'OO'JOJl • G~" d . k ál

to '{;. e ' eY e euyl1e téve, sóval s egy au . 6~ o~leJ, 4. ogész tejassal és kis marók kaporral J üsszegyurjuk. A rétost kt'n''UJ.tJ'uk e"'y asztalra. a tölte!' . · • "' ' h . . eket kessel reákenJ'Uk 5 ket részbeo óssze-

aJt.va . • zsh·b ' cs~gaformákat kt!szitüuk belőle, azt!in forró

ll~ bráutjuk.

Ur.tnöslik'' R · · · erösit.. . or. eudlu\'ul tzletes es gyomor-ti .. () az ürmő:<lil,ót·. E!!y war~kn)i szárított • rOlnJ·e fél Ü ter fioom l~t<:<zeszt üntuck ezt •'> • o . . l - -r ratg meh:g Vllf.!Y unpos holy<!n tnrtvn, leszürjük.

4 szep, söt~tzold szeszbez ozukor,;zörpot öntünk,

tnelyet 50 deka czukorból és :,14 liter vizböl főz­tünk. Itatöspnpiron át szUrjiik a }Jalaczkokba.

Káros-e a méh a. szölöben ? ::::okan azt tart-­

ják, hogy a méb kárt tesz a szölöben. A ki igy

Vélekedik, bizonyosan sohasem figyelte meg a mé­

het. A mébecskék vir~gzáskor s éréskor röpköd­

nek a szölöben. Yir:'tgzáskor nem hogy kárt ten­

nének de na..,y hasznot tesznek; mert a hogy ' e

egyik vil·ágról a másikra szállanak, a vir;\g bim-

Porának összekeverésa által elö:;egit.ik a. megter­

lnékenyülést. Igaz, bogy a méh a sérült bogyókat nemcsak köriildongjn, de a ldfolyó sztslönedvet

szorgalmnsan hordja is : hanem n. szemet a méh

SOha sem kezdi ki, mert rágószene olyan gyönge,

hogy erre képtelen. lgcnis l•ikezdi a szölöbogyót

a darázs sererrély yacrv felreped az esős idöjárás , o eJ

lniatt . .A.z ily"n Idkezdolt yagy felrepedt bogyólu-a

~ztán bizony rámegy a méh. összegyüjti annak

tdességét és mézet csinál belole. De kérdem: kárt

t~sz-e ezzel? Ellcnkezöleg, hns~not. A fölrepedt,

liietült szemböl soha sem lesz bor; mert vagy el­

folYik a leve \"~"Y elrothad, mi által a többi ép 8~11lneket is mAg;ontjn. Igy tebilt. a méh meg­tnenti a Yeszcudöoa indult szöló leyét és a s~rült szelll••k l . d 'It l az errt:sz fül't e]. - e\'enek ellt~w :i~n n n "' totLa]• . .. . I t h't a méh nem c usnnak elc<Jut \'C:.z1. gy e a lletn hogy l;ítJ'Os volna n szölőben, de hasznos.

.. Zöldségeltel'és. ~\ t~lire homokba elásolt Zolds· · d 1 A. hol száraz a eg g-yukr..lu rothn l.,";nak lD u · -

holll k . l . . roe(J' nem l<i • 0 u::. aJk, lmatos n he y1sug, ez "' hol'lt::tJ!v;tik, hn a. zökbé,gul iejjel lefelé nssák be,

'\"r.g~ a gyokör fölfolé l~gyeu. Icy pl. a kel le­,.:ha kGz~ neJO juthat C\ 'iz. n mi pedi~ henne

<tol lefel.; csuro (:;, tl!\" nem rotbad meg. Ol ., • . fö

ol . csó \"acaoraétel. l~n iz!et~s és s J.Dl ' csu • k. .

c:s gyors tiEórnil , ag) ,·ac::.ot'át lehet ·es.zt-

AZ UJSAG

teni a következő módou: VeszUnk fejenként két

szafaládét, azt meghámozzuk és hosszában 3 - 4 szeletra vágjuk, azután éppen uey, mint a csir­két, gyorsan kirántjuk s melegen, saYanyu ubor­kasal tálaljuk. Öt percz alatt kész és különösen férfiak igen szeretik, ba szép pirosra van süt\e.

Csokoládés sütemény. 51/2 deka reszelt cso­koládét, 51 1

2 deka. czukrot l tojás habjával félóráig keve1·ünk, most még annyi porczukrot ke•erünk

közé, hogy ki lebessen [nyujtani. Késfok vastagra kinyujtva, apró formákkal kiszaggatjuk és kikent, lisztezett lemezen csendesen sütjük. Ha kihült, fehér és piros mázzal diszitjiik s megazáritjuk kissé.

Finom diós és mákos kalács. Nyolcz deka­gramm élesztövel, 1 tejmerö kauál langyos tejjel és l evőkanálnyi liszttel ko,ászt kavaruuk. :lle­legt·e teszszük kelni. Egy tálban, l kiló nullás lisztben, 35 dgr. ü·ós\·ajat eldörzsöl ünk. Beleteszünk 20 dgr. porczukrot, 10 tojássárgáját, 8 evőkanál

tejfölt, l csapós ká,·éskauáJ sót, a megkelt ko,-ászt és l bö decriliter langyos tejet. Kézzel hólyagosra

dolgozzuk s melegre teszszük, kelni. :\Iig kel, az­alatt elkészitjük a hozzávaló tólteléket.

Diótöltelélr. Egy kiló diót megtisztitunk és finomra törünk. 35 deka czukrot Yizbe mártunk s

lábasban fonalzásig főzünk. Beleteszszük a diót, fél czitrom reszelt héját, 10-12 szem törött szeg­füszeget, egy keYes főzött fahéjat, 10 dgr. tiszti­

tott mazsolaszőlöt. Öt-hat perczig a tüzi.in kavar­juk, akkor elveszszük a tiiztöl s ö G\'ökanál tej­szinnel jól összeelegyitjük.

;J[áktöltclék. 35 deka. czukrot v1zbe mil.rtván,

lábasban fonalzásig főzUnk. Beleteszünk 35 dgr .

finomra őrölt. mákot, l czitrom reszelt héj:i.t. Öt­

hat perczig fözzük, ekkor a lUztVl eh·eszszük s (j

evőkanál tejsziunel ósszekavarju.k. A fentebbi

meunyiségben készitett tésztáho.: éppen elegendö

a most leirt dió- és máktöltelék. Középnagyságu

2 drb diós és :3 drL mákos kalacs lesz be1óle.

Ha a. té:;zta me.::;koh. negy egyenlő czipócs­kára osztjuk. Eh"Y czipóc,.kitt fél c.zoutimJter 'as­tagra és núgysz<iglattlre nyujt\·:in, kes:;el rúlieojilk az egyik Wltolék fulót tJnugyoHa malegitve, hogy könnyebben keohotö legyou s hogy ne hütse el a tésztát . Azután lnzim ösRzegön.;yöljük, mint a rétest. Két Yégét ldssé iSsszcnyomjuk. Yajjal ki­kent lemezre te:>zszi.ik. A többi hárolll czipócská.­val is éppen igy járunk el. A lemezen tá>ol tesz­szük egymástól, hogy össze ne suJjenek.

Hogy a. kalács sülés után mé.rványosan néz­zen ld, lemezre raké.s után, milror még csak ke­

,·eset kelt, kenjük be tojassnl, ha egészen meg­

kelt, kenjük be ismét. A tészta kelésa következ­

tében az első tojásmb megrepedezik. A repedések

helyén tehát csak egyszeres, világosabb, máshol pesig kétszeres, sötét.ebb lesz sülés után a. tojás­

maz. A tésztát mérsékelt tuznél jól atsüssük.

,. TESS E u ti U. a ká. t. u ta:: :isi

czikkeket, h.ési

========== bőröndöket, kocs­takarólta.t, női jockey-sapkát, hajtókeEtyüt :aRA CllFELD F. ez égnél (IV. ker., Dorottya ut.cz& 7. sz.) ren delni. 1067

Feb6rnemQeket. aulaln:rnoeket és meormzcOJi kelengyélel

ARIS ZEILLINGER i1s TÁRSA n "KÍ:Il ('.SJ LL \ G"·u4l lf.tlQ

IV. ker., Vác zi-utcza 16. Sa!:. 1

lllatszerek, a legfinomabb, pipere­czikkek VÉBTESSY SANDOR

illatszerésznél (Kristóf-tér) kaphatók. l091

--------------------~

r

yári lakások. Az Ujság, me1y kezdettől fogva

arra törekedett. hogy ne c::;ak elsö­rangu olvasmányt nyujtson, hanem ugyszólván személyes benső össze­köttetésbe is lépjen előfizetöiYel és olYaséival a nyád lakást kereséssel járó a fáradse:1gtól, vesződségtől és költségtől megkiméli a közönséget.

Hazánkban tcJjesru uj és egsredül­álló intézményt létcsitettU.uk) amikor fáradságos utclnjárú~sal és a Yclc járó költségektől olYasóink érdeké­ben \isza nem riadva

YÁRI LAKÁST KÖZVETITŐ OSZT Ál YT

• o

szerYezetünk. mely állandó és kö;­z;etlen öss.:ekötfclésbc:n t'WL egyelőre a főváros környékén es a Balaton vidékén le~:ö összes uyamló telepekkel, s ugy a köz~égtől magától. mint a nyc'tri­lakch:>-kiadók részéről, kőzvetlen, a helyszini szemle utJán szerzi be a szükségcs int'ormáczlókat. Ez info?·­mdc::iók kiterjednek a következökre:

l. A telep fekvése, lakossá,A száma és évi idetenlor,&alma.

2. Vasuti, v aty ejyéb össze­köttetés, posta, távirda, tele­fon, utazás tartalma, viteldij.

3. Orvos, )yó)yszertár stb • 4. Tái"sulatok és et yesüte­

t ek. 5 . I s fenfisztelefek. 8 . Éj b ajlati viszonyok, er­

dősáj, bejys8j, v iz, sétatér, turisztika, kiránduló -ltelyek stb.

7. A lakás és lakrészek pontos és részletes Jeirása~ lakbér (e,tész idényre, hónap­számra, naponta) stb.

Az Vjság julius véoéig heten­ként egyszer, csütörtökön "klculó nyáJ•i lakások•' gyüjtörovatban közli, /tol és util?ten nyá1·i lakásolv kiadók, akár a föváros környékén. akár a Balaton Yidékéu, és bárkinek1 a ki nydri lal.·cis 'lltlin tztdal.-o.zódik. kinrlóhirata1unk clijtala­,m{ a. legpouto.~aub 6; legn!~zlefest:bb fehihi.go.;:it.;l~okknl ~zolgál mindama htdniYalúkrúl, melyek u nyari lakás keresőt érdeklik .

E llllek az ujih\snn k haszna ll) il­Yúnvaló. Előuyére f'zolgál a buzai fürdo- és nyar:.tlótelepeknck, a mikt•c ráterelöclik a közfigyelem. nemkülön­ben a n~ ~:u·alóküzün::)égnek is. :\I ert hiszen mindanól. a miröl eddlg még kült:::ég é: ve. zöd::;ég Ani n scm lelle­tett ponto::; taj{-kozóch\st ::;zerezui, mosr. ..4~ l_; .. j.WÍ(/ olnl::;ói a lapbau núnden c~ntörtöl,öu. a. kiadúbh a tal­ban pedi;!, b~\rmikor dijtalanul kapják a legme~bizhatóbh feh·ilágositást.

l l~------------~J

1904. junius 5. AZ UJSAG 37

.~---

~~~~~~~--~~----~~~~~~~_H~~-Ejy királyfi naplója. gazdagságotszerezzen nemzetének. ön kis her­

czegem, az udvari bolondot ugratja a.broncson. igen jól tud utánozni. Az emberek méCT be­szélni is megtanitják a szajkót ha kisko~íba1• a nyelvét felY_ág;iák, m:rt eztiÚal kün.nyebbe1~ mo.zo~ ~ sza.J~o o:-ad~r 11yclve. Enuél a:r. u~allzasn.al, ma~m?lasnal egy6b tudomill} a nmcseu 1s a szaJkO madárnak.

- Nagjapó mes6i. - Sejtettem, .. h~gy mi lesz pr~dikácziója. cse .A kis _királyfiból nagy kirá.1y lett s böl- vége és meneküln1 akartam. A bohocz CTtmyo­hirdsegé~. \ltézi erényeit regések, hegedösök san ne\etott, Colibri báró, tudós ne,·el6m pe­ban ettek a. késő nemzedéknek. Yal~ba. azon- dig megfogta karomat. '"'olt ép~en olyan buksi, göndörhsJU fiucska - Melljünk szobámba és tanuljunk her- J • nnnt czegem. Tudom, hoay a latin igerao-ozást és nou' ti ked·ves olvasóim, piczi skót f, ld . ~ b hos ~yn lovagolt, kecskefogatot bajtott s nap- a. ö ra.Jzot mncskáinál is jobbau sze1·eti (Co-játsszadt édesapja. rezidencziájának ker líjében libri báró bölcs professzor, da olykor füllent), Dlokza ozott, szines kavicsot, aranysárga. ho- te~ t . ugy vélem, hogy fenséged kivánságát voltot Ill~rkolv. a.. kezébe. Igen bold. og fi, ucska telJeSltem, ha. tanulni megyünk.

a. kis k ályfi d ak k t Majd megpukkadtam mérgemben, de en-tendös k nr ' e cs - t1Zen ·e esz- gedelmeskedtem, mert külön ben királ'\"i apám a tö ·oráig. Ekkor esett meg vele az " levelrténet, a mit egy \én kastély ódon alaposan kiporolta. volna. nadrágomat. .Alma lálta~s szekrényének legalsó fiókjában t a- néném, a. kit népünk a. >kis princzesszc névre dön. ..... A. fiókban rozsdás kulcs volt s mi- keresztelt el, nzt mondja, hogy m6regduda ban nagynehezen megfordult a rozsdás záJ.·- vagyok, s dulok-fulok mérgemben, mint a szekrélllegroppant és recsegett. a vén tölgy- pulyka. Almti.nak má.r nem kell mngulnia, ö :maszafY· Hanem azért mégis kihuzLam s csal• m~nuet.tet és más illedelmes ~s s:;úp tán­lint-le os lett tőle a. két kezem. Százados por, czokat, finom bókollist t!?nul, és nnphossz::t benuelD"' és egy sárguló papirc.somag volt u~varhölgyei,el m~at. _O ne~ tudja, . hogy Piszk~)! ~'em . bántam meg: hogy turkáltam a mi~yen r?ssz tanuln:, nnkor kis ponnYJnimat királYfi Pa.p1r~somagban, ott leltem meg a haJthatnam, kandurJaimmal, bohoczommal és cziroere naplóJát . . Rég kih.~lt királ)~ csa~ád papagájommal mulathat.nék. .Almát szörnven Pecsét. _,ós pecs~~1e volt raJtu, szép nolaszmü irigyclem, s ha nem volna érl~s kis test~ér­odak .a. ~egeleJen szép kerek betükkel Yolt ké~, gyillölném i~. Pedig szóp. aran\"~zinü

anya.ntva a. czime : haJa. van, s fehér köntösébfn d y .u ui.int a liliomvirág. 1

»F e lix királyfi n a plója.c

A dátu~ot nem tudtnm elolvasni. Ha­nem a naplot _elolvastam s gyönyörködtem benne; nektek lS elmondom, ked \·es olvasóim.

I. Mcseország . • . jamtá1· 6-án.

Udvari bolondnnk, a kit Bókának hívunk, llleit kidüllednek a szemei és ránczos a. képe, három fekete kandurommal já.tszot.t. Béka r~hája zöld, mint a leveli béka bőre, testéhez lll~uló, mint a. kigyóemberek és cse}Jürágók tnkója, a kik felséges apám czirkuszában ~utogatják müvészetüket. Csak a süvege vér­fll'os, s hátulról zöld czafatok, kakastollak ógnak le róla. Randurjaim, a Piff, Paff és ~.túf a tolLk után kapkodtak lábacskáikkal, ~osan azt hitték, hogy éneklő madarak, a.

tttinök palotánk kertjében és édesapám arany­ka.~tkáibau csicseregnek. Pi~~ P aff, Puffugyams 8~örnyen szeretik a madarpecsenyét, s ezért fabczánhust, pávamájat és kolibrinyelvet kapnak e édre.

Békának ma. ragyogó jó ked ve van. Azt ln?ndtam neki, hoay a cziczák jobban ugranak, ltti.nt ö, mire na...,yot sivitott. hármat. fordult h levegó'ben s olyan fura bukfenczet vetett,

0!n' nevettemben a parulagrn c.ló1tem. A CZlc:znm ut.tn"m belecsimt,3J·kolltnk selyem ruh . <t " ' . • , • to umbn. a bohócz ,;5'itott. hs .. knt~~ •lll, u~~

tt, papaCTé.jom riká ~soh, s :,;zoruyu lannati csaptunk bugy hofn" Cohhri bád, a tudós l>to" ' 0.1 b · b .~.csszorom ijedten nyitott be a sz? n a . . ö - B:erczegem. ön illetleniil nselked1~.

. f'el:ségo - s Colibri báró szép pnkkedht cs~ná}t (senk1' sem tud oly:m szé!) pukkedJit c~•n ' I . . . t a .1~ miut Colibri báró) - ü i~J .. ége tron-(:l'ln,.b · · · · t · · l t~bor· n k ~ cn tanac-:kozik num sz eren c . ·-. -

11~ a1"?-l .és n herczegekkel, fcus~ged !~nsé~es heP1 atyJaivnl. Ö feh:ége ro.ss~;.cdYu, s ~n: "n czegem, mulat. Ö felsóg~nek sulyo:' gondJ~1

vo llllnJ:, ~ .~in. kicsi hercze~cm, mncskáit ny~­~~ :::1Ja. ~ 1~ }sóge nép~ ,Jcwát-a mun:ká!k~ik

ll tör1 feb6gcs t't'Jof1 hogy d1cs1.1st.>get,

(Folytat-juk.)

Az okos mókus ás a tudós szajkó.

Állatmese. -

~ . :\Iesót ~~on.dok nektek: hej. de szép kis ~~:slit. Me~f<>rtcnt valahol, vugy nappnl, ngy ÓJJel, do b1zonyos. hogy ennél mulatságosa.bb dolog régen nem esett az állatvilá(J'ban. ~lőször is _azt. kérdezem tőletek, hogy b tud­Játok-e, m1 az a. kis mókus ~ I!!az. hoo-y Laczikát. a mamaja ugy szoh··tn szólftani : édes k~ m6kw:/((im! Ko, de azért Laczika méno nem mókus. Nem bizony ! . . .

0

A mókus négylábu, 1ürae kis állat. Sürü erdó'ben. lakik. Mogyorót, diÓt és más magva­kat eszik, aztán azér h érdekes a mó1..-us mert nagyon szeret játszani. '

. ~ost már tudjatok, hogy a. mókus fürge kis állat;, hát elkezdem mesémet az okos mókusról.

F ent ~ Rá;pát ~egysé~ bérczei irányában sok ezer kls mokus el a fakon. Fászkec rak­nak az ö:cg. fa. odvábll;fi. és egé ·z nap játsza­nak. egy1k agrol a. masikra ugrálva. A sok ezer fürge mókus küzötc volt. egy. a 1:1elnt

l a. legokosil bbnnk ta1·tottak otthon. :L m( kusok ho.Ziijnhnll. A Yig mókusk:ik ettől 3Z okos mókustól kfrtPk tanácsot, morli tz legjobban tudtu, hogy hol \an a legtöbb ropogó~,:finom mogyoró. _No, ele büs~ke is volt az okosságtlra az okos k1s mókus. Eppen ez 8. büszkeség vala a legnagyobb baj életében.

Egyszer csak azt hallják a móku~ok. hogy nem nz okos mókus a lE•gokosabb állat a Káq át k bJrczei között. Yan ám l'ko~abb állat i:--. ~gy tudós szajM.

. Ha 11em tudjátok. hogy mi. ~ szajkó. hat azt Í$ m(.·~ondom. A szaJko madár. mely az enlöben él és SZl'P szürkés t<>llazata \1111; n. száruyainál pedig Mk és febér a tolla :;zinc. Anól nevezetes ez a. madár, hogy

. A mikor a. tudós sznj kó hirét a kis moknsok meghallották, elbatározrák hocrr-

'b' t ') " k • 1 bJ pro ara. .~szJ ~ a.~ o o -os mo~uskt'Lj ukkal.

A kovetkezo héten mar el is mentek é~et.~e, hog.y a. tudós ~~?:jkót meghivják ven­degül a mokusok hazaJaba. A mókusok kül­döttsége három fürge mókus volt. Köztük az okos m?kus is. Elment, hogy a tudós szajkót megtekintse otthonában, mert bizonyos volt abban, hogy mégis csak ö lesz az okosabb. , ~ szajkó sokat beszélt, hangosan kiabált es m1nden h.ango_t utánozott, móg a kis mó­kusok neveteséli 1s. H ogy meahivtft.k hát meg­igérteJ _ho~ ellt~~-ogat a X:ó~msok1

hazajába, do c.sa]~ ~'?asnap JOn el, mert. o repül és ha­m~:·abb. Ja r, m~1t a.. ltis mókusok. A.z okos moKust.ol meg ls kerdezte :

- :Uerre laktok mókuská.m? Az okos mókus azt felelle:

. . - :S:ár~n~ dom~ közül a nagyobbikon, h~rvm ±a. kozul az oregebben, lm iga.zan t.u­dos Yagy, hozzánk találsz.

A ~u~ós sz~jkó bólintgalott és elfogadta. a.. m.:gluvu~t. Blzott n. tudomúnyúbau, nz után­~nsL:m és Igaza. volt. A. ll1ÍD t, a m·~k , 1: 1 llldult l· " . v U:;O e • . a '• o lS ut.ra kelt a. levegűben re lW e~_kisérte a. kis mókusktikat }uirom dom~ 1:~~ Zl.:t~b nn~·obbr~, három til. közül az öre­ge. r~. )lik?r latta, hogy me:rre lnkuak a m(.okusok, bnt. baza repült tl. tu·lo'. ·1- • 't hi t J U S SZ8J .. o, ~et·. nzt ~te, togy m~.:mop igen kömwen ratalul a mokul>okn1. w •

. .iztán cl. is jütt, ugy, a. miot in-~r~e . A. n~okusok )JC(hg nagybau készülödtek b forrada­sara. So~rn;u gJ:~il.tek össze, mert l1ít.ni nk~-ták, hogy _m1kent foZl le az okos mólws et tudós SZetj/.·ot.

l\Iilwr 11;. tudós szajkó megérkezett a. mó­kusok hnzá.Jabn, hát az okos mókns csak bá­~ult. ?0m ?írta kital~~i, hogy miként ta­lalt ra a. mokusok lakasaru. PediCT ha. tudta \Olna., hogy n szajkó mindent u~nzott méO' a. mókusokn.t is hazakísérte, nem csodlllkozot~ volna.

. ~ásnap .aztán megvendégelték lll tudós sza J ko t. A mokusok nzt énekelt6k, hogy :

Jaj be szép az erd ó', jaJ be szt!p! Ez-a chrlas mad,it· szertcszét, Jl6kuskn. jdts:ik a ziJl<l ágon Kis l~pke Jlihen a. ,;ü·ágon.

. ~: a dol tetszetr. .is a tud.ós sznjkónak. :lhndJart. mc-gtn.nuHa es n mokusokttL utá­nozva - elénekelte. A gyors tauulás merr­le}>te n mókm:oknt1 do azért biztnk az ok~s mókus győzehnébon. Ebédre az okos mókus diót, mogyorót horelott össze. Kérdezte is a tud0s szttjkó:

- )[it hoztál mókuskám? Fdeli nz tlkos mókns:

. - Finom diót: .:nogyorót, jó erős fognak 'alot. Ropogtass lx:lole. ha tetszik, mcrt ez a. legpomtlás:lbb eledel. )f éa a kirúh·ok is sze-retik a diót ~:; mogyorót.

0 •

A. tudó" sznjkó nem panuszkodott azért hogy nem tndotb enni a. ropo~s dióból me~

'b'l H · o ' o a mogyo1·v o . nnem az~rb ugy telt1

mintha

38

c:nnék, mert szokás:L szerinl; utánzott. Utá.­uvzía a móku:skák lakmli.rozásó.t.

A kis mókuskák kncza~tak a. tudós :.zajkó felsülé.,én, mcrt a. tudos madár még L·sa.k egy falást ~;em cLetr·+t a mÓ"kllsok ele­clelébőL Hanem azért éppen ugy neYetett, nlint a kis mókuskák. mert hát éppen ezeket utánoz~a. szokú:;a e;zerint a. szajkó madár.

Aztán, hogy benne Yolt az utánzásban, hat az oko~ mókust, meg a küldötteket is meghivta az ö hazájába, hogy viszonozhassa a vendégeskedést. A. kis mókusok meg is igér­ték, hogy ellátogatnak a tudós szajkóhoz, mert azt hiUők: hogy az okos mókus majd T'e1il.k megy és ismtt lefőzi n szajkót. , .

A mint másnap ellútognttak a tudosszaJ­kóhoz, hát csak azt !álják, hogy az roinden­uen m:ánozta n uóknsok "·endóglátását, csu­pán az cledelt:kben nem. Finom dió ós ropo­gós mogyoró helyett a kis mól'llsokat min­denfóle tÜcq(jkkel-bogárral kinálgatta, a miböl az összegyült sznjkók pomptisan falatoztak, Jal~mározlak. hanem a kis mókusok hozzá se nyultak, merr. ezli az eledelt ök nem sze­retl-ék.

J{érték az okos móku~t. hogy adjon tnn:i­u:;OI.:1 hogy mit t.egycnek a szuj kó,-al? A ki::~ oko.:. mókus azt monrlotüt1 hogy menjenek haza. hadd gonrlolkozhas.:;ók, mert ő ~:-ak otthon tud okos lenni. Hanelll ezt a rc.;jtólyt otthon ~m tud{a. megmagym·á?.ni a mók:u kn.

Igy forgolt nz •'ld utetlen ilgy ho.:,zu ideig a mókusok ó .. sz •jkók közlitt, de \'~gre is a szajkó lott gyözte . Mcrt által3uoli ~:ele­Jnény szormt a l-is tn4kus c~a/.; O:llwn t'Olt okDS, de ~úsok c•lött nlitsem tudott.

Pedig sem nz okos mólrus nem volt okos. em a ~ud6s Ezajkó nem volt tndó , mcrt fl ki

r_qazdn olas, az mindcnut okos és :nem maJmol ee11kit. Péterfy Tamás.

Lalontaina meséib61. - Kozma. A.ndorlól. -

A 1&cJldl ls 1U öre!J.

'Egy eze.;óny fa~ed6 a lo11\bos fo.k nlatt 'Sok rúzse 6a •ok év 1>ulyút l majd lerogy. Sóhajtoz, giSroyednz R csnk tétován halnd, Bogy fnstüs kunyhuját. elérje \'alahogy. De "~gre több a kin, mint az izomerö, J,cdobja köteg~t s baján clszörnyed ö. Hát néki OrlJme abbul, hogy él, mi ,·an ? Hát ntiln nyomorúbb e ft•Jdtekén ki \'an ? Olykor kenyere sincs1 DJ1tgah.na nincs soha, Az asszony s gyermekek, hado.k s adók soka. Robot, hitelezlik -A nyomo~ képi\·é íormáHa mindez öt. ~ólitja u haltílt. Az röstön megjelen F..s kérdi öt, mi ,·égre hit tn hl t.? C op'n - felel - hogy c Ittliegnyi int. YltlltunGo tedd :me~int. s t uj c] lúrtelon.

A air megg) Óg,) it mind,•nt, nu nyi nll: Dc csnk maralijunk ott, n !hol 'ngymtk, il $Ztnvtd s i! jobb, mint a laldll

J- f'ö}dj joJI!Zn\'llU k.

A koldustarisznva.

SzMt egyszer Jn pi ter: Elém, ki ól ma mind l le t a mó. t mei-;birálhnt. Bl:incm clbtt ki-ki.

K1u k snjut form:iju nincs f,'llczhH!Il szorint) No f, ljon, bátran mondjB ki Es ón Regitek a bajon. lio t elsö7 to be z '1,1, 'nn rá okod, mnjom:

Nózd, itL .L t l hi allnt, - mngad hozzlijuk mérve, lán kellemednek hij~ ''nu. N s - fonnilddnl ba· red? - Es nz felel : ~ri ért no? Hisz, miu t. al:itrmelyik1 ffirrrébb 'ngyok mngam­• potámmal is nagyon merrvoltnm e ldíg én. lianem n mecho bhc i, mllr a' biz rút, szegény • lii ()jét k cl, l10"y 6 nom tetszhetik ma~\D&k. KiJ p n mcd' o most é mind pnn::szra drnok, De im1 CEnlódnnlr : - ez '\'asizmnit dicsfri. H nem u eloflint bus, - a medve tudni \·éli -Hogy íi rkn oly kicsi s hogy oly 11agy n {üle, &gy szé1 6r; n~ k l él n bé~ grimbll z s. !lnnnt.

t bal h n jö n z el fán t E b lea i t le Ul ez mord ul l üle:

m o, a czct n 1 n hi tnlh1dt a r tt, mert H !to c kö~ ·r.

t m1t mond J1 ng,yn 1. o~ r - ht y Dl ró o

Siaz néki tAn 6111 ki g Bem ér. k,

AZ UJSÁG

Ugy látja Jupiter, hogy mnsoknt biral'a, )fngúnak jó ki-ki. De legbalgább, hiábn, Mindközt legvégtil is a mi ember-nemünk. l\Iagnnkban mit se' látnok, de mi a. mas hibaja, Hiúzként látja. azt meg magunkhoz "nk szen.ünk. Elnézöu minmagunhboz, mast mindjárt. megvetnnk. Bizony, koldustarisznya csüng Isten kegyelmiböl éd's mindnyajunk nyakában; Ez igy ~an, igy marad és nem volt. rP<; se szebben. Hátsó zsebUnkben hordjuk, a mi sajat hiblink >an, A másokét. az els6 zsebben.

Három fsbér madár. Lapp n~pmese.

(\ége.)

- Azt már magam is megnézem, - monon RuObba, s a mint fejére tette a kalapot,

a.zonnnl eHUnt. A mint to>bbb ballagott, megin:; két czjvakodó óriás fiu>al találkozott.

- ?!!iért. czi>nkodtok? - kérdezte tölOk

Ruöbbn.

- .Azért, - monda a l>ét óriás fiu - mert

egy csizmát (SrököltUnk s most nem tudjuk: hogy melyikUnké logyen.

- ~llfúlo csiztnn a1.? - .kérdé Ruöbbn.

- Olyan, - mondA a két órias fiu - hogy a ki fcJhnzz:1 1 mindCU "léjH!sseJ egy mertto}dei )ép.

- Xo nzt n. csizmCtt mngnm is ez.~'rctnéi.Q

llttni, - mondá RuOhba. :Mikor a csi:r.mát 0081\Ót!lk neki, gyorsao

felhuztn. nzt, knlapjat pedig fejére te!.te1 mire egy pillanat alatt eE(IDt . .Alig ment 11ébány mőrt­

földnyire, megin~ két czivaködö óriia fiun] ral 1-

kozvtt.

- Mi6i·L cz.i>aktxltok? - kérdc.z.te Uílok. - Egy botot örököltünk. - '\'llla.szolt a két

-óri3s fiu - s most nem t.uojuk, ho~y melyiküukő legyen.

- lllilyen bot u? - Olyan 1 a molynok l1a Ofn ik 'l.'é~é~el éHí

emberro UtUnk, az tüstént meghftl, ba pedig a má!!ik "égé,·el holt emberre Ut0nk1 azonnal föltámad.

- Xo azt a botot csakugyan szeretném ltitni.

A mint Ruöbb!lnak a botot kezébe adtnk, hirtelen föltotta kalapjút s eiUlnt. A mint. továbh

haladt, egy "éo boszorkány házához jutott. - .Tó napot, anyókám! - mondá Ruöbba -

nem tudnúd-o megmoudnni, hogy hol \'BO ru: óriás kirnly orszago.?

- Nem ludo1n1 - moodti a >t.!n hosUirkány - mig mndnruianat me.;; nem kirdezem.

Ekkor khnent :nz ud,·arrn e belcfujt. Gf!!,"

si p ba, mire mr.darai mindjárt. ot t termettelc. El is kUldto nzouonl a sno; t, hog)• j:\rja oo az ogtlsz földet s Iteresse meg az oriils király orsziJgbt. A sas bcjúrln. a földet, de az óriás király on;zó.gút.

nem találta meg. Ekkor igy szólt hozzá " \·én anyó:

- )[ost jórd be a iengert., de La r.em inla­lod meg ez óri:\s kirilly birodalmnt, Ulslént me:;· égctl~tk!

A ~n!l llcjárla a tongert1 de nz; ódá.;; kirilly or!izágát nem blálta meg. •

- M~st rerulj fel nz é.;ll~ - mond& az nnyókn -- de ha harmnd. !Orrn sem ta.lltlod m~g, altkor ignzau 1ne~ föglnk é"ctni.

A sns felrcpUlt. nz. égbe s ott megtnlúl~ nz örin~ ldrály birodnlmát.

Nanten Yissnrepult ,_ ''én igy sz6l ~ hozzn :

- Most már megtela'llt.-\m!

- ~!eB!í!.O ''nn P - khdö ru: öreg an•:6. - A lloldvll&~ ngyik s:dJen - !.Óll a

A '\'én boszorklmy pedig Alk«ldte, ho mtt·

tn a meg RutlphAnnk nE órih 1-:iroly birod~lru

v~etli ll tat, tru\ cl hogy ciCi bb eRY Ilag~· tenseren kellett kere!dülmenni&k. :Rulíbba rnegk6!~nte a

1904. junillS 5:_

. . t ,._,.,-1 utnak in· ,·én hoszo~k:iov szi>csse"e s a s...,.,;u • . ~ R~~ dalt. Ruöbba !utott, n sas pedig repült, de u

. . t előbb érke· 1p·orsnbbnn haladt miot a sas, s ezer 11 - . · odo. érkcze , zett a t~nrrerpnrtra. )!Ikor a sas 15 k

c . A mint pihente·, Ruöbba múr kipihente magat. Ro\ibba i !IT szóll a sashoz:

- ? - Át tudsz-e ~inni a negy tangaren · löbb - Álnszlek, - mondá a sas - de e

'"'"' a tcnc.er szeléről három kön~t. -e.1 - köret,

:W.kor Ruöbba elhozta a három darab

a sas igy uólt: 'd ér·

olj a hát.nmra s ha. maJ - Most pedig u;d, bo gy taradt ~agyok,

• (lm.· kö\'et B aobJ egy· eJ

tengi:rhe. öbbl · 1 Nidön Ru

.A ~ elröpnlt RuObbava . dobta a érezte, ho~y lankadni kezn, a tengerbe ·én nt kth·et s ~fistéot :;zi~t keletkezett o. hel) . ·1

. t ább t·eptl t kipibenték magukat, maJd n sas

0'' ké e sU· . a· t -r fene r Rutibba'\'al, a !'Zlt;et pe 1g a ent>- . t lnokad

. lí u me~u 1\'t!dt. Ruübba erezte. ogy n s 0 ~enten : . • .. h .. t H e'!'\T Jdi,·et. • e.s lt:m!lt a t• ngcr .. e B)t o -~ . teo«er

· 1I'k · 1rtY n " ~zic-ct k~I·zödütt n helyt: o. · 1 01 "'' u · bl>S

~ . olt ~uv t ulE6 partjara értek n sas YJss.:aröp 1 k·rW

J z ó ri:·" 'l •. J pedig eiindult, !JO!!Y fclkcrC!ISO o

Dtl"\' kertiét. c. .. . "''cs& 'J úrker.ett, Je.,. . A rnin t a tc1 t 'é!!l' tör. 'kór ch•c-

cppeu rubt\t mo:-ott n kutn~l, mAjo 1111 . na~<f :\ ·nra Q n ,. gez to a •·uh .. uno:;' .-t, botneu t ~zob. J •• ~ }l'rta!en tnk r ellm tésülk&lni k<'dclt. Rni.ioba

1 ·re a.

• l·· l ')·nt. l)ll háta mv" tt. ter:nc·t s lc,·c.le ,;; l} ~;·otett,

c: • b'trott> 1

le!nv tOstént rlsis:u(lrt1 de nnkor n . ·Jyle~oy • . · lm·a

mar nem látott semmtt. A mwt n ·bbll 0\ö-. ·• · lent Ruö · tovább f~lllköd6tt. ,,me .. meroe lll la·

lnilrat~>kintett, i:.mét 118

tfi· J • B

~ott. semmit. ~\ le8ny barm3dszor .1s1

nt !llt>­. • t rot'~" Je e l:örbe né:~..ca s n'>lnaéo•o 1sme · c ".~sot

-e • . ltüllt· r..~ ,;ötle) do n1idön hátrafordult. mogmt 0

eirva lrcrdez:le töle a leány: f$1' ,r •• • f t 1 h' ll':.r l!:u"'&lszor - ;.uler.. u sz e 1 1s~eu ..._.

talak a tUkörbnn ? ki Glött· •

Rnöbba ismét megjelent. jegyest> Ulstóo• n;'3kába bo1·ok r:. éS

'\:lioba - S ha sem hittem '\oln3, ho~ ·hát heg)'

IA.~ni f ... ~uk e~·mist - zokogtn.. - De jutottál ide?

~ül

igy

Rnöbba mindeot elmondott. lt ,•&­

~zJ Most y e:ii::z; menj ntyádboT.: - · .-l~tst,

. . l( s }JBU'Ie., - f:n me" !.tmc~·ek a hb e u

"' e~

~zó!sz: atyádhoz: 8

• bizo­- • ·ini, olt jltn e-:y ide~n clllber: u

nyos:tn ClZ cn \' }e!::Ón.Yetn. ,.,.~. · ~ . t\h' nl

Ugyis turténl, s mikor nz. órins ]ur• ·

látjr. Ruöbb!t, igy sz lt !cár yaboz:

- ?-fen)· ki óq hh·d be! . ,1.., ·t. d J;~fóVJ

R érh'" ulibba belépett az ajtón s ~ icy üd\·öU!lle:

_!904. junius 5.

A najyidai kapukulcs. :U·ta Zsiga. bácsi.

De már ez igaz történet. Eiszen tudja orszag-világ, hogy Nagyida

-.alamikor a czigányoké Yolt. .A.zt is, hogy Csóri vajda uralkodott benne ut{)]jára, és hogy Pukk Arihá1y uram volt az a hires német generális, a ki elfoglalta e hatalmas varat.

. Csak e{!Y dologról nem tud a világ. A leg­hiresebb H!rténetíudósok is hiába. törték a fejü­ket, nem tudták a. mai napig azt a roppnnt. ne­ve~etes dolgot, hogy : ki nyitotta ki a kaput, lllikor a németek befelé >'onultak a nagyidai l'árba?

:Bizony ez nag-v doloa. És ugy0

·-e gyerekek, ti • Ov O 15 csodalkoztok rajta hogy a tudós tanár urak lll' ki ,

eg •· nem kutatták. ·

A mi késik, nem mulik. Hé.t elmondom én. ~kor Pukk Mihály uram belátta, hogy

kemény l • l b' · egeny a. czigány, nem lehet ve e trru s elhatározta. hogy csendesen-rendesen elvonul a ,·ár alól, Csóri vajda kevélyen fölment a vár fokára. :SuszMn kivetette a mallét s utána kiáltot.!. a nEhnelnek :

- :Hiszen csak ne fogyott volna el a puska· Porunk ·a d o , maJ a nank mi nel-tek !

Pukk Mihály mecrbaJlot>ta ezt s röcrtön vissza-~ d o o ~r ult. Nagy serege heje-hujáz,·a. vette körül a

"arat, az ágyuk me"'szólaltak s ujra mcgkezdöqött az ostrom. "'

Az ágyuknak ugyan meg"'olt az a. rossz szokások h 1 ' ogy sose találtak od.~ a hova ezé-oztalt velök. De azt mondta arra a czigány, hogy mindegy A h · · d az. z ágyugolyóbis so ase JO

olog. És ha az embernek a lábát elviszi, nem

vigasztalás h akartam ! ' a megmondják, hogy: pedig a fejét

~ SzövaJ k' d . . el{)J a .. · a ·1 tu oH, elbnJt a hosszu ágyuzas ' tobbi me .. . . d . 'Vol . g szornyen meg1Je t es szeretett

lla bekét kötni.

. Végre is mit. volt. mit. tonni. Csóri vajda ~Jta felmont a. vár foknrn, kivette a. z:;ebkend6jét es elkezdett jntegetni vele.

- Hagyjátok el, a devla vex:je meg azs ltgyutokat. Okos ember ke,és szóból ért, lám, én is kevés szót mondok: kössünk békét.

liegértette Pukk l\Iihály a keYés szót, el­hallgaHatta az ágyuszót s hozzafoglak a tárgya­lashoz.

Ravasz a német; legelőször is azt kivánta, hogy bent a várban tanácskozzanak. Csól'i vajda Udvarias ember volt, még mt>görült a barátságos

· ajánlatnak; azt mondta rá :

- Tessék!

l.

. ~o, szaladtak hamar kaput nyitni. Nyitották 18 volna, de nem lehetett. Nem volt l;apukulcs.

- Hol .an a 1.-ulcs? Hol a kapus? - Az egesz várat tüvé tették, de nem

találtá li.

Csóri Yajda szörnyen restelte a dolgot.

k - Hölljátok-e, - kiabált - ~indnyájal~-.al kerékbe töretlok, ha. a kulcsot elo nem ken-

iilak s 1 . • ,. ·· e d~ et'm . · o la il•·en szem.·ent. _,a!!y nu v n cg J" J 0.1 -

onnek és nem tudom be sem ereszteni öket. Knl­csot h .

GJ, hol a kulcs?

l :Pukb: ~filiiu'-' pedi , már ott volt e. kapu

eGU " ., s kivülről kiáltott be:

b - lialiod-e Csóri, bolonddá. tettel? :lliért elXI n •

Yttod mar a kapui? - R ögtön na!ITsá(Yos umm, rögtön. de ezek

as~ c. o . k ku 61Xlélre való czigányai ugy elhánytak a apu-"' ·lcsot, hoD"<r sehol se tahiljuk. Siessetek, mart "lllld'• ">J k l Jart elevenen savaovitalak be kaposztsna • ·ellneteket. •

~erUlbt e Lasztalan sznladgáltn.k. A kapukulcs nem eHs.

:Pukk Mihály uram elunta a rirnkozist.:

fo - \Tigyázz Csóri - kiáltA - mert olajba ~et1ek h 1

1 a nem ere~::tcsz be.

AZ 'UJSAG 39

- Jaj nagy::.ágos uram, ez nem olyan kapu l :llargilka és :\Iatildke., Kölcsey Elluska és Boróh, ám a malyiken a tolvaj be tudjon jönni. Ez 1·e- Trieiu Jolán, Koncz Józsika, Kuu Vilmoska,

' · k LaJosita és Iluska, Kun Attila, Lichtenstein Ernl', mekbe készült., ezt száz czigány se nyitJa ·i a L 'lk . l d n· .d . . . t antos Oszkár, Linter Barnuska, Láng Erzsébet

knlcsa ne ül. J aJ te bo on u·1 ongo, mler és Iván, Mádi Petronella, l\filkó Erzsike, :Mandel csináltatok ilyen zárat, most már belakatoltuk György es Böske, :\fá~;ocsy Dietz Böske é~ Xelly, magunkat, sose jutunk ki innen többet. Mezey Piroska, MichnaY.. Gyula, Müt.étly Erzsike,

- Siess! - lármázott Pukk Miliály. Móricz Ida, Nemet Odön és Imike, Passuth Gyuri, Pető Pál, P opovieiu György, Pokoruy Etelka, Reviczky Margit. (Huszt), Rakovszky :.U:enyhért, Reiss Lajos, Radó Ist,·án és Liliko. Rosenberg Szerén, Rosanthal Fereucz, Radich Laczi 0s Ma.rgitka, Ro:.~ik Annuska, Rn:jua Pist.n, Seibriger Gabriella, ~b~iner Dezső és ~Iiska, Süvegh ::Uargitka, :-:ajtos Pál, behottert Arpád. &hvarcz Erzsi és Béla, Schlett Et·zRike, titubenvoll Liana. :->chillcr Ella. :->zontirmai lmre. :::)zoffer AlicP. Ernö és Elek, tizöcs Kamilla, Lajo~ és Snrika) bztru­lonts József, Szénert lúiczi, Aladár és Guszti, Tuszkau Toncsi, Tafferner Ottó, Tóth Zoltán, V értes Oszkár, YolkoYiLz Debora, '\értes I' al,

- Hopp hó! meg~ an! - örrendezett Csóri, - valami nagyszerü dolog jutott eszembe. Nagy-ságos uram, szegezz neki egy ágyut, ne félj, az jobbau kinyitja, mint száz kapukulcs. Legalabb minket is kiszabaditasz.

- Xagyszerü! - mondla Pukk )liliály. -Hallod Csóri, ezért egy r<lf veres posztót kapsz jutalmul - lajbinok. ·

Agyut szegeztek a bpunak, !öttek is. Szá­lott is az ágyu. A magja is kirepült. De nem a kaput találta.

Hiába állott a sok lllres t.üzmesler mellé, lllába ezéJoztak egy fertályig, egy egy óráig, mégse találtak oda.

Vértess :Mariska, \Valles :'IIagda, \Yeisz Audor. az ágyu \Yeisz :Margit, \Volf Béla és Imre, K önig Irmo, íelóráig, Dorottya és Frigyes, Sza.rl'as Janka, Bos:;ányi

Gizi és Imro, Sze.bó Juliska. és Böske, Braun lfost már Csóri kerekedett felül. - Hallod-e, Pukk M.ihály uram, azért, hogy

én czigány Ya..,oyok, ne tégy bolonddá. :Uert az mégse járja, hogy te a kapu1·a czélozol és nekem kell az ágyugolyó elöl itt a falon a fojemet kapkodn i.

- Hisz lőnék éo1 de ha ez a bolond ágyu

\ilma, Kiss Ibolyka, Thskey Bö~sike. A három könyvet kisorsoltuk és nz egyiket

Feiler Ha.jnalka, a másikat

Schva.rz Erzsi éa Béla. (Bucsu-Szt.-Lás~16) ,

a harmadikat

Móricz Ida (Budapest) sose oda visz, a hová. ezéJoznak vele. nyerte meg

- Nohát azon iB tudok én segiteni. Azért vagyok a czigányok vajdája. \an nekem egy em­berem. a Kanesi Trn.fáló, az jobbra czéloz, balra vág, mégis középen talál. Hát én ezt learesztem kötélen tehozzád, az majd eltaláhja a bolond

kaput. l.:gy is történt. Kanesi Trafalát kötélen le­

eresztették. A czigány odament az ágyuhoz és elkezdett czélozni, olyanformán, hogy felnézett a

torony gombjára, az ágyut letartotta a vár árka fel~ s els ütötte.

Abban n perczben kirepült a kapu a sarká­bóJ. !>ukk )!ihi<ly vigan bcmo.sirozhatott seregóvel.

A czisAuysereg, kivi.lltképpen L'.sóri vnjda nagy zsivajjal fogadták.

Csóri nagy kovéJyen a középre áUott s azt kiáltotta :

- l.~ gy-e 1\Iihály bo rá lom, mégis én n:, itat­tam ki a kaput?

Pukk Miliály pedig megharagudott s mikor egész serege bevonult a várba, ebrudon hányatta ki Csórit.

A vajda. szomoruan mout világgá pereputy­tyá.\'al.

- Halátlan a. német - mondá - P edig éu nyitottam ki a kaput neki!

Ez a nagyidai kapukulcs története.

Me.&fejtísak és rsjtvények. Az Uj;:ág roajus 29-iki számában közölt rojt­

vényak megfejtése: ] . Korom. 2. Pityi Palkó egyedul meut Piripócsra.. 3. :.\Iikszá.th KaJmán, békó. éjféL 4. Xémetalföld, Románia, Poroszország, lion·r..ország, Szilézia, Portugália, Ausztria, Szi­beria, N'or,égia. ö. 467 2, 9344, 2783,5566, 1854, 3708 - 27927.

A rejtvényeket részben, vagy egészen helye­sen fejtették meg:

Buttykay Gubi és Bubi, Blumberg Lola, Basel Kató, Bodánszky Lipót, Eratmann .:hthur és Sándor, Bartholomeidesz Irénke, Brieger Laczi, Csernyánszlty Jnczika., Cseh Ma1·iska, Csaba Ferike, Csorba llonka, Csikós Zoltán és Xilndor Dus Erzsike, Eh;enberg Elemer, Endrányi Jo5zsef, F~tter I réu Fodor Rezs6 Fuchs József és Terka, Feiler Hnj~alka, Feigelstock ).fargit. Fabró Henriette, Fülöp Jolánka ~$ Ilonka, Fehér .Ernő, Griluwnld Irmn, Grünwald ~Iariskn, Gazdy Palmuczi, Guti­mann József, Hódi :.\Iózs.ika, Haas Dezső t:s Erzsi, Recht Jenö és G~za. Hnjdu Dezső, Hotfer Józsika, Harzer Yiln1a, Horvath i~ nke, !gó Elek és Aladár. Kalmár Imre Kormos I:.:rz:.-ike és Sirika, Kis Tivadar, Kat~na :Margit, ,Tóska és Dma, ~o~nyi Zoltnn, :Kopp Gyula, Kiemant Józset, Katz

8

" i)

n

z

ll n 2 l

4 6 •)

10 l 7

Ujabb rejtvények.

5 n 7 7 'l

12

r. A. lelket viditja. A nrunkásnak nagy kincse. Egy nap. Iskolában használják. 'festrész. ~ás<::alhaD!!:ZÓ.

E.özm on das.

z z

z

II. 'l"ortenelem könyvben Hamar reám lelnek, Szomoru emlékként .\ magym· emiJernelc. Elsö rószem apró nöYény, Erdőn terem s ház tetején, )fasik részem mcsterember Dolgozik í:i este reggaL

1\1. Mnrgitkn, }rénke, Erzsike és Odön.

Ill

z z PAD z z z

sz é sz é

2 sz é sz é

L sz é sz é sz é sz é sz é sz ú

IV. I.

w. E betüket u:n- belyezzétek el, hogy az I. csilla~­

~cgár a közép~ö négyszögböl h >zzáta.rtoz6 botüvel egyiitt ~· fiunevet, 0. ll. Ujly&u4zy egy rógi l-irály ne\•ét. l\ TIÍ. a balkezes ember jelzoj •t és a IY. egy állatot jelt:utsen. .a középsö négy .. ZÖf.t egy ,·áros nevét. adja. ~ szavak kezdobetüi a. csúcsnál legyenek.

Sohwan Jakab.

40

v.

10 l to l to j to T 10 1 10 10

10 /to j to j to l 10 10 l 10

10 l1o j to l to 1 10 l 10 l 15

15 jt5!t5 J 15 l 15 r 15' 15

15 l 15 l 15 l 15 l 15 l 15 l 15

15 l 20 l 20 l 20 l 20 l 20 l 20

20 l 20 l 20 l 20 l 20 i 20 l 20

Ezen tdmok ugy helyeze.ndök el, hogy bah-61 jobbra, fölülról lefelé és kerc.eztl>e olnsva e sorok össtege

100-at adjon.

.d meg(ejt6k kö:t három szép mi!stkönyvet sor­sol ki Xagyapó.

Najyap6 postája. l\ngyapó E!rte~:iti olvasóit, hogy a:u-czkúpeiket

a jö\'"Ö héten kn.ld.i \issza . .M.indazokl a kik me=­nem irták meg czimftkot, o héten küzölJék leve­lezG-lapou K a.gyap6vn1.

- MciléffJI Erzsike. Meg-irod-e, Erzsikém, Nagyap6nnk, hoey milyen bizonyitvlmyt. kaptál? Tanulj, kis leányom, a ,·alu\c:cióhnn majd gyak­rnhban levelezünk egymit«sCll. - Fogolyan KaYcsi. Több;;ziSr megnzentem már, hogy bArmikor szive­een vtUaszolok olva.c;6im levelére. Tobflt nem zrüc­lntaz enccm, Karosikám. Örúmest olvasom soraidat és csak azt. sajnálom, hogy ezuttnl nern rulhntok kodvPzö vlllnszt. Az A thenaenm ueynuia e.snk azon f,{nyk~pod után k észit másolatot, a. mclyet el~lS i $en küld tél be. lrd meg, hogy l'ZUk ségod " an-e rll? - Ga.zdy Hílmuczi. 'Nem ma~rynk ri, kis leányom, h\Ulem rcmHom, hogy mnjd mll$hol megismerkedünk. Az arczluSped most is itt \'an asztalomon. - Brieger Laczi . .KiJJuzzuk Laczikám. Ha eddig vártál, moilt már. légy türelmes ; kh·ánságod nemsokára teJje­si:lni fog. - Stubent·oll L1'ána. Ejnye az a CSllnya

kép! Be ~>ajniJom, hogy nem tetszett. UdvőzöU~k 1eánykám. E-rlesanyádnak pedig kezót csókoltat.om s azt fizenem neki, hogy hálósan fogadom elisme­:r6set. - Szineri Jfú:zi, Aladár ts Gu1zti. Rt.lszö­nöm kedves gyermekeim. Elfogadom éa elteszem emlékül. Üdvözöllek. - Bartl:olomridtu I r{nke Édco j6 leányka vagy Irénkém, hogy öröme~ t\kar&?. sz;ore?:oi Nagyapónak és ~oki ajimdélrozod fényképcdet. Bizony öJ•Omet is szerezt61 vele. :\. h15oyvet már elküldtem. - Po]lOuiciu György. Dehogy JJnmgB.?.om Gyuri. Nem bant.ottnl t& en-

em, miért haragudnélt? Örültlk, liOf,ry tetszett n mesekönyv, viszonzásul h fi Idd bo cr.után is :1 lr.eg­ft>jtéseket.. - IAi11g Er:,sébet ér; 1tJán. Mindkét kivánsngtokn.t tcljt>..sitjnk. llemélom az album a a Mp noo1sokllra megérkezik. - Tóth Zoltán. A t.a­I4nyt még nem né%tlun meg fiac.qkám. - Gsil:ós ZolMn ls lúíndor. Joj óde!> fiaim, az l!reg r-nzynp6 nem mehot el a rór.saOnnepélyro, mort ott Dl4!)' a tolongáq a nr. fintnlnhb tlroher­nek ''a16. Küllinbon is viUIArnap el J,niJ uta:mom. Xo do no busulj:nok, rnménylc.m, hogy még sok­... or fogunk tallllkor.ui.- Fülöp Jolá11ka és 1louka. l.n is cd,·öz!Jllek l:ech·~s kis oh·asóim. Jól esel t, hozy irtatolt és értesitott~tak Nogynpót, n ki ~gódoLt ugész,jégt··kért. lrjutok máskor is -nemsokltro. - Dus Erzsi. Sikerült a hittan,•izBga Erzsikém? lllikor irod meg Nagyap6nok, .hogy m.ilyen bizonyitvinyt kn]l'lu? - Koncz Jóuika. Nem oh•asod to 61 J6zsikám, hogy mit fizencl: tninden héten oh•asóimnnk. Mcrt ba elolvasnlid

1 meg:zyözlldhotuól r6l~ hogy csnhcm valrunennyi iArsnd ngyannzt kéri Nng_)apótól, n mit ie. Tcbát ~emcsa.k te vi1111z egyedül ; do egyikllllik sam dr büba. - Eun Vilmos/ta, ]JtZjoska ú fluska. No csak most próbAljátok meg ftedves gyer:mokGim. H6tha jova llóten, ''n~y köt Lót mnh•a kerül rntok n sor? Do m~g ef!Y nagy titkot is meg­sagok nektek. A rejtvényoket azután ls ml'g sza­bad fojtani, bn noveteket kibuztam a cziUnderkalnp-1 l. Ezt, ugy lntom1 sok kis oh ns6m nom tudja.. -lJ in Jr1ldn, Nngyon mogt lsroU ,Jollu Um, any· nyira megWtazctt;, llotnr ut ee tudom1 hogy kll-

AZ UJ'SAG szllnjem meg ked\'"es njándlékodat. A te ne'\edet is betettük a czilinderte, ezentul i" bs!eszszük l:i

majd csak kihuzzuk belölo. - rt1'fl'S~ Ma,·iska. Nem tréfa az, te édes Alariskám. Nagyapó mindig megtartja igéretét. A . könyvet Wv&dé~ból ~cm küldték el de már intezkedtem, hogy megkapJad.

l k' N agyocska leánynak valót k iildtem, mert arcz ·e-ped~n ugy látom, hogy n Marh.ka már nem kicsi baba. - Schiller Ellet. Csernyán~:izky Juczóka kisass7ony kérdezte meg Ellácskám. Bizony a ne­gyedik osztályban már sokat kell tanulni. Da a1

nál jobban esik a szünidö. A képet elfogadt>ro é> szi\·ből köszöntim a kedves 6mléket. - FeiglstCICf. Jfargit. Ha szorplmnsan beküldöd a megf~jtéin, tudom, hogy ~egbékü}gz vele M~gitkám. -Feiler Hajilalka. Öriilök édes kis HoJualkám, hocy ezuttal nnlterl küldhE'lek köny,·et. Cllak az e. baj, hogy czimodet nem irtsd meg. tJzend meg t& t ént, hol lakol, bo ey X aeyapó clküldhesse a jutalmat. - .l!ágocsy-Dutz Böskt is Ndly. A jö~ll héten Böske. Tőled meg azt kérdezem Nelly, hoJzy ld C$inálto. azt a rejtvéoyt, a mit most küldtete~. Nagyon ügyes és furfangos talhny, csak nz a baJ . hogy hiba van benne. Küldjetek johhat, Nagyapó klbzönettel fcrradja ked,·er: leiu1Yk6im. - Bro.t­matm ..-h·/ur é; S,ü:rlor. Üd\·özöllik oh·a.<>óim sori­ban reroélí'm hogy ez11tán gyakra l..an fogtok irni.

l l d' k - Rad•<'h Laczika és ltlarpifka. So~e bara~ Jat<• Lnczikim ús ~lareitkám. Tudom, hogy nrm~kára ogy is mcgllékültök ,·ole. - Pe.tú Pál. Rundesen Pál harátom. - Eölcscy Elluska ls Bt~róka. Mt\r eiktildtem a könYTet, ~yermekeim. IrjAtok m~, hogy totszett·e Nam·ap6 ajandéka. - Sclwarc: Erzsi is Bila. Lám, most t<> l je~ ült h:i'\ánsflt,-rf.ok. Lát­hatjátok, bo:zy fö]llo;lt>ge" türelmetleukedni . .Aladárt nd,·özl15m. - Csot·ba llollka. Kli'-'ZÖDÖm ~8'· Donk!m. Derék, j6 lel\ny vagy, ho~y Xa:n-ap6 e;is.z.sé~ irúnt érdeklódöJ. Remélom, hogy te is u,ey élszl mint a bal a rizben. - Katz Margitl:a is Mllfildka. Dehoey orm jó, majd sorra ,·e.c:zszük. Szive.~eu telje~Jiteném kéré.c:tcket, s igon sajnálom, hogy most ucm teb(•t-Jm. De me!!igérem, hogy - nem~ol•ilrn. - ~ Voloki Plielejtetta ne\·é~ lP~elc alá irni. Az illulti u.zt kEirdezto !'\arryap6tól: »N i, kik ~ak májnP l-je óta lettUnk Az. Gj~ u11Hizetői 1 nem iudjuk, hogy Illegkapjnk-e a Mik· S7.áth-o.lburoot. Nacyon r<zópen kórem Nngynpi>t hogy VáJ:l"'ZO}jon postajálJan C, VÍl)fl<>7.0JOk édes gyermekem és azt felelem, hogy ba félth-ra fizet­tetek elö, vagy ennyi idöl'e köt.elt>ztétek maeato­kat. megkapjátok. TJ ol{ Béla (& lmrt. Lehet s n jl:l\'ö héten kt5zlöm is finm. Örfilök, hogy ilyen ré~ hü~~es oh·asóim kérését telje­~<'ilhetem. M!U:kor irjátok meg czimct.c.ket.. -Pleisclmer Rellikt. Aranyos lenHkédt·t ö:-lSmmel olvastam Rellikém. Miért nem la o{!!lttad meg u l5reg Naeyapót ki:> leányom, pUnkösd Dnnepén? Bizony több kis olvasótársAddal tnlAlkozba:tfU volna. P..Oesnnyádnak a kezét csókoltntom. -.Micltnau Gyulá11é. Nngynp6, a kinek hos,:z;u fehér sznkáll:1 ''nn, hllllt...•;~m foErndjn n »kedvosc cr.ir!lz&rl. és a s.z•~Jl beszély két, n n1it fl.\ltétlenul l Czlllni fo'· Örvendnnk, bogy touzik Az Ujs!g, cz!lnh:l is arra tóreke;zUnk. hogy tctszé:,ilhet me"'ny..,rjfl~ Gyuliwnk nzt üzenem, hogy n t(lmérd !> rcjtvénv knznl az lh·ót. is kiker.-~SSftk é::~ közvlni fogjuk. _: Pridr"ik .1/M·git . . Szép hiR nrcz.ltépedot !ré 5n knp­t.nm me~, .1\lnrfltkl\m. Most. már finjuos, nem klh:ölLetem. - Scluoorcz Jakab. A~ Err.sikc nrcz­képe is késön irkezett. Pedig szivcs-lirilmt'-.;t h~ zOltem volnn m~r c:.ak nr.6rL is, hogy hos !!CS ~unlcatárt:nm kérését tP.Ijcsithessem. A kéJ ot ,.,~;~nlcilldom. - Pt.tnclttí_y Bo•·i kn.. Csalód H norir.:ka killns"zony . .Az il) cn elmélot nem v :..i ' oo MtétlenUl. Nns:rynJ 6 cs::kn~ (ire.z t: ~·. noha ngynnnz n kechcncz nótnJn, minl Bori ka ltisn'SSzouy~.- Dalos Pcrcr1c:. A "Cl tm ·1-~ptnm igJro~é~ uj ból kv~önettel fogadom. l~tilcét. Qd~~ z!Grn. - Tl t.'tS~ llJa, g1t. Köszúullm Mnrgitta, j 'l \'ngyok. Hllt te hopy mgy? Rcmólcm j61. - H tc!. t ~ és Géza. :Mo.;Mrdrztcm a <'zilindert e an monü•a., hogy: nr.érl, me rt ö sol; nt marltol s n ~c k t 'f A • • l"l'1J c,·ese szon . a re,lh'onyt. igy nem le.bct t •

T'-1 t () k. '~ t:r Clll. - ct· f!S ~z ar. ~'ag) npó örül, l n ezt l t. lJogy megint \l\D f!f:zy bntgó ohru; jn. R 'tv" J&, is srlveson lát, ha jó. - TJ~'rlltau.lri ~ A megfejtések jók, most mtu- csak az kell, b • l!zerPneso i~ j6 legytm, - 11mR Lqjoa. K ogy •

. l '6 ·l ntrv: p6 67.1\'e<>on vosz1, Ja J n rt~t.\'"Cny. - T • k rtt • ,~ •6 ~ . HU 11 .s 4JICSI, .;.,acyou 1 n mP,;•C:Jt.ós - Bl ber l; Nocyon kGsslit•rlm J.is Lola, a mit kuld L De szépon mogft'jtetted n r Ü hányt! 'V~ l kis Jenny \'agy. - ](Mmos Er: •t l ara r Édes kis .i6 tc tn~rok lobettek ti ngy F. • ~n:. Ketten ~·ntt oho~kodtoh o roit1vén~ ~ ·~ m

<~ o~ cn. c• t-

1904. JlllliUS b.

1004. junius 12.

Szarelem és házassáj. Ellen Key könyve. -

!t-ta :Mouche.

I. . A gyermekek nagy védője és szószólója

UJ~a. megszólalt és nagysze1·ü uj könyvében a D'llk.or az igazi szerelemért s a boldog házas­ságert száll aikra ezt legfőkél>pen azért teszi, iert az ilyen egyesülésből reméli a. legtöké­btesebb gyerm;kek fejlödését. Azzal kezdi,

;>gy megállapítJa. miszerint a legmagasabb {~rsadalnú szférákban egy iclö óta bizonyos

1 \~alll?.atlans~ig. sőt majdnem .eHen~zenv ész-

be leto a húzassáo- ellen. A bazassagra azon-an m' o t t·· .. eg szükség van, mer a nagy omeg

eg~~~lore csak ezt ismeri, mint egyedüli for­~~at ~ szerelern 5Zentesi~ésének. A ház~ssag kuP zmenye nem szünlletik meg; csak atala-

nat eg_yelőre. det A helyett, hogy a szabad szerelmet hir­fon °fk, a. .tn i sokatmondó és félremagyanizott glt~}ima. le~t, inkabb a szarelem szabadsá­oadsá! ~l~e htrdetni. :U:en a mig az első sza­add.i t>

0 Jelent mindenféle sze,·elem számára hird~1·cz utóbbi csak olyan érzés számár~

"'" t\. szab d · érdemli o. sz lo. sagot, a mely érzt!s meg-R . . .ere em. ne\ét

egebben a m·k · , alakult lt'lt ' . 1 or a kere,:;zt.ényseg mecr-' e l ottak a . ~ . . _ · t:l t s legnagyobb eré papoknak ~ hazas::.a~o m.ert.ék \ ~ynek az tlszkcta. életet lS-

• •'"l. monoaam~..: l . " ó l t akarták elérni o ~va , eg,pHl,Ju~ gge az asszonynak é ' . hogy egy terfi l~gren egy

s Vlszont - az egynl<1s kizáró-

Tudod-s . • • Tudod-e még édes, Virágos tavaszszal ~int kerestok egymást, Egö, lázas agygyaL

Tudod-e még édes, Napsugaras nyáron, A ringó kalász közt Mint lettél a párom.

Tudod·e még édes, Ködös, szeles ösz volt, Mikor búcsuzóul Ajkad ajkon csókolt.

S tudod-e, hogy tél lett KörOlöttünk, bennünk, Hogy többé nem lehet Csókolnunk, szeretnank .

Divafisvét

Viola.nte.

London, juoius hó.

..... Mennyire nincs Igazuk azoknak, .a k~k :ulon div.:t?t "lla.pitana~ meg. ~agy-.Br;tanma d. egy. ma 1kat Francz1ao:rsztig ;;znmttrl\. A

lVat 1tt é:; Pári-ban n{"('t"aneay. Ert~m alatta te . ::; t:•' o f, l .. r .rmeszetcsen az ·up pe í· tc; n t !tou ~~~.nds:. a. .) .~ so 1~6ZeN di"\·atját . .á. loudom elokelo no .a

})Urisi Paquin:lÜJ Doncet-től ~zerzi be nlh<~ -2atá ' '1 """t t, kalapjait pedig )fndamo YirotAO · ~o

AZ 11JSAG

lagos érzéki kielégitöje. De csak ugy, mint a papok coelibatusáva.l, éppen ugy volt ezzel is. Mert monogámia volt a törvény és poligámia a szoktl.s. Ezért nincs is értelme annak, hogy a kereszténységnek s ennek révén az egy­nejüségnek tulajdonitják az emberiség kultu­rális nagy fejlödését.

Luther, a nagy reformátor elismerte a szarelem és az érzékiség jogát és mindenben sokkal felvilágosodottabb "\'"Olt; de megakadt ö is. Az ö tana, az ö konczessziója csak hi­dat képeznek a katolikus keresztény és a monisztikus, egyéni életfelfogás között. Hidak pedig tudvale>ÖJeg arra valók, hogy azokon átmenjenek, nem pedig, hogy rajta megállja­nak az emberek. A Luther-féle házassági elv sem helyes, sem igaz, mert az is elismer és megáld házasságot egészséges ós beteg, -:fiatal és öreg, - szerelmes és közömbös között.

Té\es az a bit! hogy a monogámin. és igy közvetve a kereszténység teremtette meg a szerelmet. !llen ez \'"Olt már a legrégibb idők­től fog\a; - Islandtól Japánig keringenek mondák és énekek a szerelemről s a nagy alakok, Tristan és Isolde, Abálard ós Heloise régi megtestesitöi a sze .... elemnek.

A sze1·elem pedig a rúmai epikureus er­kölcstelenség által nem Yolt inkd-bb laulacso­uyit,·a, mint a. germán-luteránus erkölcsösség által. A mig aztán jött Rousseau és ugy mint már előtte Racine és Manou Lescaut a sze­reimet olyan Yégzetes szenYedél y nek fest-ette, a mitől az emberek olyanok le:;znek, mint viasz a tüzben. De Rousseau nem fejlesztette

az ékszereket is Párisból hozatjn, az öt>ösök nagynevü müvész~tó1, ~alique:tó1, ~ ki ~ül,ön­külön ra.jzot készit baJOS klie11se1 szamara. A JegnogyolJb tévedésbe azonban mégis akkor esünk, a mikor egy-egy esetlen: puritán sza­bá-su ruhára azt mondjuk: angol szabás.

Ezt itt, Londonban egyáltalán nem isme­rik. Sem a di\atos fürdőhelyeken, sem a. "\'"á­ros utczáin, de még a Cöte d'Afur-on sem viseli az angol urinő azt, a mit nálunk Buda­pesten angol ruhának neveznek. Ezt; csak a. turistanök, az utazó skót, ir és falusi angol miss-ek és egyáltalán minden uta.zni szeretö, kevés vagyonnal rendelkező hölgy tette ma­gáévá. A vagyonos osztály azonban irtózik tőle, s a. ladyken egyáltalábau soha sem látni ugy és abban a geure-ban, amint azt otthon, Magyarországon készit ik.

Az igazi tailo1·-made-ruhákuál nem az a. fő, hogy egyszerüek legyenek és esetlenek, hanem hogy azokon minden utolsó \arrás kézzel történ­jék, hogy a szabást mest.erkéz adja meg s hogy a rajzo t egy másik müvész készitse. Akkor az­után lehet annak a ruhának fod.ra sok, lehet az alj plisséebe rakott,, vagy százszor letiizött, a. disz ugy hozzásimul a. ruhához, hogy egy­nek látszik vele, s szinte keztyüszerüen ta­pad az alakhoz, ránczoknak, bajtásoknak da­czára is.

Ezekből a ruhákból láttam néhány győ­nyörü példányt. Egy kis barna. fehér kocz­kás ruha' fehér piquet-mellényre nyilt, melyet snphir (Yagy imitált) gombok tart.o~~ak össz;. A nyakat kemény gallér \"'ette körul s tn:rol Louiil X\". Jabo! bontit a mellre, a melleny kivfig&sába.

33

eléggé a megkezdett irányt s nem tulajdoni­tott elóg fontosságot annak, hogy csakis a szarelem teremt~e meg a házasságot. ~It\; Goet~e sem, a. kt Rousseaut követve a sze. relm.et » Wahlverwandtschaft« alapjáu nqgy sorshatalomnak mondta. De a. XIX. század­ban már sokan hirdették ezt. Németország­ban a romantikus iskola kezdte s azután a. fiatal németek folytatták. Legna.gyszerübb hirdetői a szerelemnek Chamisso, Rückert, Angliában Shelley, Byron, "Sorvégiá.ban Ca­milla. Collet. Azután Ibsen, Björnson, J onas Lie által tetőpontjára ért Európában auuak megismerése, hogy: lelki egyesülés legfőbb él·téke a szerelemne"k. Vagyis az a fő, hogy két em her ugy éljen e&:yütt, hogy se a l~ek az órzékeket, se az érzekek a lelket ne csal~ tak légyen meg.

Francziaországban is nagy hirdetői vol­tak a szerelemnek Mme de Stael, a ki Del· phineben a felbonthatlan házasságok ellen kel ki és George Sand, a ki kö,etelte mindeuki számára a szerelmet s a ki sőt a. szabad szerC'lmet tekintette a nőkérdés legfőbb pontj 4 nak.

Es egy Schopenhauer, Hru:tmann ellen·· szenYe és gunyja daczára., az uj idők asszonyai' folybntják hirdetését annak az igazi szerelem~ nek. a. mi egyedill képezi az Ö becsületes va~ gyód~.suka.t.

E~ezredek óta. k~pezi fötárgyát a. költé, szetnek a. szerelem. Evezredek óta. festi tra­gikusnak ós titokzatosnak. De ba. prózában nyiltau és egyenesen moudják ki tulajdoukép· pen ugyanezt, akkor ezt erkölcstalonségnek

Az alj kót uijnyi széles plisseé-be YolL rakv(l. s lent kiszélesedett, miut egy virág. A lábbeli pedig sárga bagariabőrből készülL tüzésekkel és fűzővel.

A hölgy, a ki viselte, egyike YolL A.oglia. nagynevü jJferess-einek. A fején kis csónak. kalapot hordott, melyen három óriási teljes mák ékeskedett elől, három árnyala.LbRn: s ez képezte az egyedüli diszt.

A R egent-Streeten sok szép ujdivatn crépe-kendőt láttam, selyem rojtlaL Egy hala­ványkék különösen gyönyörü volt, lilábo. át. menö tónusávaL

Alba.lában Angliában az :Íl:llk tartóssá­guknál fog,~a tünnek fel. Ez nem nzt jelenti, hogy másutt nem lehetne jóminöségü dolgo­kat kapni. De az angol népnek vérében Ynn a. becsülétesség s mivel a világ el:.ö keres­kedői, épp oly kevéssé megengedett dolog náluk a svindli (a mit ők llbumbngt; -nak ne­\eznek • mint nálunk 1>1. a váltóhamisitás.

Csokhogy lllivel a. frivolitások iránt éppenséggel nincs érzék-ük, az apróbb divat­czikkeket, különösen a. nők részére ó'k is h"iilföldről, Párisb6l szerzik be s egy angol lady soha:st~m lehet dtt dernier t•ri, ha. patri­otizmusa oly nagy1 hogy csttpán hazai termé­kekből áUitJa. össze garde-,·obe-ját.

~éba azonban itt is kiüt. n. sztrájk. Nem a mUllkás::.ztrájkot érlemEanem a ladyk sztraj ­kolá.sát egyik-másik pá:ri~i ujdonsáa ellen.

Tiyen például most az orosz hÍmzéseknek nagy térfoglala:.a.

Az au,;rol tU'ÍI\sszony a-toutp1·i."C azt a lát­s~~tot akn1ja kelteni, hogy az udvari kötök­hoz tarto2ak. S most, az CJ:trémc Orient-eu

nevezik. A modern embereknek fokozódott sze11zibilitása mindinkább kényszeriti őket arra, hogy védő tettetés, valóságos lelki álarcz mögé rejtsék nlódi érzelmeiket. Ez a véde­lem elengedhot.len ma.; mert senki sem tudná az életet e]vitielni, ha óránként látná maga előtt roPsoknak az összefoldozott és sokszor még nyitott lelki sebeit és viszont türni lenne Mnytelen, hogy az övét folyton érintsék. De ezek a yédö tettet~sL·k megnehezitik azL, hogy ft szerelern megtalálja igazi utját s áttörjön a. látszat<> n.

Az élet legfontosabb kérdéseire vonat­kozó eszmék tisztázódásának jelo, hogy ma múr a nők be merik ·vallani, hogy érzékeik Ynnnnk, a férfiak pedig, hogy nem minden gondolatnkat az érzékiség foglalja. le, hanem u lelki motivumok is nagy szerepe t játszanak. A modern. finom érzésü ifjak kezdenek éppen annyira szenveclni, mint nővéreik az által, ha osak mint a nem egy személyesitöjét szeretik Dket. Azt akatják ök is, hogy mint egyéniség érvényesüljenek s r<zcmélyi legyen az a sze­relem, u mit ~lveznek.

A leányok ma már sokkal többet várnak ugy a szerelemtöl. miut a házasságtól. Nem a:ka1;ják, hogy üldözzék öket, mint a vadat, bevegyék, miut egy várat.

A fejlődött modern asszonyok nem akar­nak »en m3Je mai.s en a.rtistec: szcretve lenni. Csak olyan férfi tarthatja meg a mai asszony s-~ere}mét, a ki a müvész örömeit éh·ezi vele. Csak azé a férfié aku lenni, e. ki mindig vágyódik utána méc:r akkor is, a. mikor kar-•• • • l b J!U ba. zarj<l.

J ele annak, hogy mál· közeledünk ehhez a. tökéletesedéshez, hogy nők és férfiak olyan nyiltsággal cscre1ik ki gondolataikat ilyen dolgok felett, mint még soha ezeJöt li nem tett~k s hogy ;;okkal kevésbé mutatják más­nak magukat a házasság elötti most, mint r~ebben.

Nagy veszély '\',ln m6g abban: hogy az nsa2onyok még minoig nem számolnak eléggé v fórlio.k órzéltiségúval : a fémak pedig a. nő lelkületúvt31. -~ nÖnl•l az úrzés gyakran csak al;kor éhr(:d1 a. mikor már annyira szN·ol; egy férfit, hogy uz élctét is feló.ldozná érte, a f~~l pedi~ soksz~r elöf~rdul, hogy nagyon kivánJa a not, a. mikor meg annyira se sze­reti: hogy a kicsi njjá.t odaadná érte.

Hogy a nönól á ~zerelem a. lélekről megy át az érzékekre, vagy ·~kár el se jut riláig s hogy a férfinél többnyiro az érzékek­ből indul ki J-; a. czélhoz, a lélekhez tán el se jut: ez a legkinosabb kiüönlJség ma még uö .~s férfi közőtt.

So's:o kellene átkozni azli a véletlent, a

cluló c;:;at4ik idojében ízléstolennek tartanai ol~r vnlnmit. viselni! a mi csak legkovásbó is n~ oro_z rokon:szenvlH•z hasonlítana.

:.J<;vcrything jaJlBnesoc, ez most a jelszó. A ja)limi porczcl1r\m1nk felszökött az ára. s az uj noyng, a ~hantung, hihetetlen kerosletnek órvcnd.

Az illat nólküli, borzas rhysrmtl!P.me-bó1}JC­clig val.)ságo:. kultuszt üznek. )Iinden lndznPk ·vnn egy ],is toilett..:-<lobo?..a. a. malyben a cbrytian­th~mt•- toillottujéhrz való szerek tnlál11a.t6k.

N() nevessenek ezen hölgyeim, ez a leg­·ujabb hóoort· itt a magas körökben! Drága. marokiu~tokhan ldcsi aczél-olló, elefántcsont, száles fogn fósü, kolmizó-vas és egyéb kellé­kek. A diszes c:.crepckben álló óriási virágo­kat aztán a. lndy ll. sajat. toileliteje kefécskó­jéYel ~lltczdi f/.süln.i. Szépen kibontja a kóczos levuleket, lenyitja a sárguló hegyeket és az­utAn felgöndöriti az egye~ szirmokat, mig a :~- virág ugy n~z ki ügyes ujjai alatt, }DÍDt 'alami frisem-kirakatbeli via::Jzbábu-faj. Es ez .1latt mlán húrom-n.;gy fé:-;ületlen, mosdutlan gyennek ::;iJ.· goudozatlanul a. gyermekl:?zo­uit.bllu!

Van aztán az angol ladykMk még egy szenvcdélyük: a kut.;ya . .A. R(jtlrm-Row széh~s, gondozott utain gyakran hi.tni szépséges sz~p n.sszouyoht, cúmt:rcs koosikban, dagadó ván­kosokon hátmdöh·e. egy-egy utálatos toy:tZO[J szorus:r.ódeúgában. Per:,zo mo:st ezekben 1s a ::.japo.ne~ec-kutyák a kcdvenczek1 a malyeknek m::véb~>z: a. jo.páui i.ulzott udvariassághoz hi­Vt:ln. l'.snkncm kivétel nélhiU odutoszik a. »Sane tnr) jel~'!_~ J oaóphinc.

AZ tTJSÁG mely két szarelmest elválaszt egymástól, ha­nem inkább azt a. véletlent, a mely tulkorán egyesit. Azok, a kik igazán egymáshoz valók, ugyis összekerülnek, a kiket a. véletlen el tudott választani, azok igazán nem is tarto~ tak egymáshoz. De még ha egy fiatal párnak a boldogsága tökéletesnek is látszik; azérti nem következik, hogy ez késó'bb is az igazi összetartozódás, az igazi boldogság lesz. Igen korai házasságok - törvényes vagy törvény­telen alapon lévőek - számtalan pompás, fejlődésképes erőt akadályozhatnak meg s a "kesöbbi évek teljes boldogságát za-varhatják. Azt veszi észre egyik vagy a másik, hogy a tudás iránti vá~yát, produkáló képességét. cselekvés-szabadsagát a lekötöttség roppantul gátolja. Fiatal, életerős em bereknél oly gyakran előforduló utazási kedv, a tapasztalatok Iti­elégitésének vágya semmiképpen sem nyerhet kielégitást. A gyermeket is sokkal jobban él­vezi az anya, ha csak akkor születik, a Ini­kor nem áldozza már fel neki fiatalos örö­meit, kedYteléseit. Semmieseb-e sem részesül­hetnek a. fiatal anya gyermekei olyan neve­lásben, mint a milyent az érettebb koru anya szantelne nekik. Késői házasság által csak nyerhet a. nő: mig a korai házasságban. a mikor n. fárjnek nevelni kell a feleségét, sok­szor előfordul. hogy -másnak nevel feleséget.

A nők ügyesek és érteni fognak ahhoz) hogy a vá.rást kellemAssé tegyék és mindenek­elött megazüntetik a nyilvános eljegyzést.

A kérő, a. ki frakkban először is az apá­nak nyilvánitja érzelmeit, már ma is elavult dolog. S a lakodalom eljegyzéssel és pol­terestével komplikálva olyan m6don, hogy a. násznép a. fiatal asszonyt a bálószobáig, vagy legalább is a kupéajtóig kiséri, nemsokára. ne~etséges s késó'bb erkölcstelen elolog lesz. Már is kezd olyan mértókben ki~eszni, a mennyire az igazi szerelem terjedni kezd. ~find kevésbé türik lE'gbizalmasabb érzóseik­nek kikémlelését a szarelmesek és nem mer­nek már emberek beleszólni a. mások sz~;;rel.mi ügyeibe. Kezdik elismerni az egyéni külön­valósá.got.

Szülök önme.guk!\t s gyermekeiket sok fájdalomtól és rossz érzébtől kimélnék meg, ha. belátnó.k. hogy azok az ö gyermekeik uj és más egyéniségek. Csak igy lehetnének értő és érző barátjai egymásnak. Egyetlen igazi hatalma. a. szülólmek gyermekei sorsá­ban; de ez a ha tal om óriási, ha az otthont be tudják tölteni az ök maguk erős egyéui­ségénl, ha a. levegő ott tf>le van örömmel és szeretettel. munká.Yal és müveltségge11 ba az a levegő oly gazdag PS tkzt.a, hCigy e. gyer­mekek ráérnek várni az igazi boldogságra. Ezt azonban csak olyan szülök tudják meg­teremt-oni, o. kik egymtisbau megtalálták a boldogságot.

Sok kegyeUen ip;az~ágot moud el Ellen Ke:y ebben a könY'·ében, de van benne tul­zós if-l. A háza~:;ágnak az ö felfogása szerint. való átalakit:.asúban ti\nik ez ki, a melyet, va-1Rmint a mü közelebbi mélta.t:.á.Sát má:;odik közleményünkben hozzuk.

Asszonyfadósok. Mostnnában, mikor az ag6sz viiiig szeme az

ast~zooyokon függ, a női munkán és foglalkozásuk sokféleségén, ignzán kU.lOnös, hogy oly ke\·és nő akadt, a. hl a tudomá.oyok.nnk, a. tudomán'Vos pályának szentolnó magát. •

Nekunk, m neyaroknak, \'annak nöi zsnrna-1isztáiok, mint pl. Sulyok Ylda, vannak nöor~o­saink, mint gróf Hugounay Yilma, a a kOlföldl.in is ismert és máltanyolt íeloh•nsónliinlc, miot Györy

Dona eli Geöcze Sarolta, de az el•oot tndoruányok mü,·elé&o, ugy latszik, kivtil esik a. mi a..:szonyaiok ambiczióján.

• l Es talán eunek meg ie van a maga. magya­

rázata.

At, a. ki a tudományért, e. tudománynak él, kell hogy ennek ezentelje mindnn goodolatat eg~sz lolk,t. Ezen a téren nz igui mnokasoak

mago. o. wunka az életczél. 8 oz a hiJ'llév és

dicstls~g, a mi oz llltal cselleg o!!ttfllyré3z~ill juthat, semDll nhboz az uJ·ömltüz k~pest, a mit. akkor

1904. junit1s 12.

érez, mikor a természettől elrabolt egy-egy eddig nem ismert titkot s ez által az emberiséget egy lépéssal ismét t-o~ább vitte a tudás fájához.

Es daczára azoknak a nagy horderejU dol· goknak, a m.ik általuk érnek meg pozitivumokktl,

a tudósok mindi.., mer:rörzik szerénységüket. A láthatatl:n ba;almak örök törvényei között

mozo!!va s kutatva a. csodálatos manifesztácziókat,

látók~rün k annyil·a kiszélesedik, hogy megér~~e. a

végtelenségnek s az öröklétnek megmérhetlense~et~ saját eröfesritéseiket jóformán jelentöségcelenekne. tartják. S habar némelyik inspirált geoie novet

· lá · c-ak ugy egy egész világ magasztalJa, a ngesz :. . t fo.r:ria érezni mao-át a. dicséretekkel szemben, nun .

""' o k a ln a Xewton fenséges analógiajának gyet·rne ·e, szines kövecseket szede!!Bt a tengerparton.

':' · hara!tlld· Az asszonyok lelkeben peclig - ne " ·t-

. · k k' 't l k is közö Janak me.., érte btsz ~anna- tve e e .1 o ' l üksér:rbö tük! - a szeretettel, va."~ sokszor csa { sz " .

. . ' titkos fiók, vállalt muoka mallett mtndtg vnn egy a hol emlékeiket '~'O.."Y szivbeli életüket érintő re­

"'.,· . ö i'S - ta-ményciket őrzik. S a legma."aánosauu n ' ak ,__ 'l" e!llbert c" lan ha nem is szeretett SOllll> e o ' 1

ideált - ha őszinte akar lenni, kénytelen b_eva-

lani hogy a kisérletezések s kötelességek sztgo1d11

1 • • • ábrán •

betartása közepette IS, meg-meglepik az . t ös· képek ... Az elvont tudományok, a termesz~ zt

. d' ePkivánJa 8 ' eróinek boszorkánykonyháJa pe 1g m "' t

· . . tett szen horn• a ki e~zer egy teh-mtetet ' 0

CJ r:J- e , hl t b8D6Jll misztoriumt~iba, az ne nézzen többe a. ra, á át minden I!Ondola.tnt, srivének tninden do~~~n

0

8d

8.,

- . k w.tjll ' ~a· ::!':·ait es' remtinyeit annak az eszmene :::.• . )-' önllla-

a melyuek én·ényesülés.ét cz~lul tttzte 0

giulak. . ainren-Az indi,riduális ánnek erre a telJes -ero­

deltcégére, az érzelmi életnek e tökéletes meg:. 1 m.isit.ésére en·e a batartalan önzetlen!>égre, lllel '1

11 ' · m61·et e nem egy emberért, de egy egész nagy,_ 1:u. csak és talán hálátlan emberiségért:. cseloks ' leg·

k . k. 'l ·t bnbár a. nagyon en·s ass:~:ony ·epes. l' e1 ' ~ 11 alkot us, tbztább örvm i~ lehet a forrongás, az ti 1 81l

fejlődés kell ó közepében lenni, mé",asem ér az e u&g-. k 'd . . l reszkető I

asszouyszl\'nt · e es rettegesetve '. . (és tnl:\Il ilJetödés&vel. AuniU ink&.bb c::;odalnhl\ a·

k kik - )ll{)g sajnalatr:r. is) méltók azok a nö ' a. t !lSZ· ta!!adva l:Snma_"'llkat a termétizeWll nyer a.

o - ' k mecr -tőneiket a meh·ek sohosem osalbatnn "'1

'C' ek : J • 'de'üket . .t'Jz

tudományos kutatásoknak szentehk 1 1 által az asszonyok, ha egyszo1· elfogadták az··koz ,.,yors öukéot kö,·etkezö izolálbágot, türolmu · 1""J·(U·Ó

.. nemille felfog{lsuk, Jinom idegzeltik S a DOl • é válJlak intuitív orejük t"év~n eros konkurrenselV

a iérfiaknak. .1

ll 11sz· ' k éb~uy 1 Y6 En a magam r~szóröl C."n 11 1 uúndenilc-

szonvtudósról hallottrun és oh astam 5

nek . otthona a halndas hazáj o.: .A.nglin. b ogY S k . k .. t ik nb ball, o mmdenfélc ok 6zreJJ sz erőt a

l . n ,-onz legelöször i:s a csilltv!ÜSZRt gyakoro J 0 Lg & "' ·n gos u tudósnak készU.lli ~~os::zonyra. .á. CSI n ·~al, n

.. l" csiJlngt\l mag11 barson...-~s kékjé\'el, hlllY 0 ,.1 11w • . 'deg s.-tl naprcudswr kalaudos bolygoi\'nl, ha rt .. is"el. A kon nlau~zik is me~s bir bizonyos poez j,.eJl

r- 1 "' bárotU " modern c<~illugltszok között rnost wár 1gues

. . · " Clcrke • kn·áló nö serepel: Lndy Httgg1n:o,

és !'la under "\\-alte r né. · tn"Í11' . to~ r:icztll "" Ladv Hur•cin::-: a.z a.u".ol nrJliZ ..:r ,. • .}as·

• eo l t> ·d ,P.lt0 -~ngyono~, szép asswny t; férjének, lol

nak ugysz6lván jobbkeze. . ,_ 'órJst.ét. 'k · 1ne~ J · A ~llng-'4-"'Znl tcr~o el_;l't 51 elo.: . önbeh· . nL' )>()SZ

bájo.s ass:dszteusének1 lady flu:;gtUSD. ' kOl-úbtlll · 0 nJS · Ez n csodálatos asszony mllr uz 1 ~zkóPJ• . · te e.

napfoltokat ko.nest.:tt. a napon kiCSI f, 'JödöLt eegitsége\·el ::. kés5bb th oinek arányt\bJ!l t~J ki benne o tudomány ir6nti ríljon$t~O· . .,iJ1tén

• U ~·S:, • Clerko kisa Ulny id, ndi szUlet~ o. c-illill'll·

mur gyermekkor4ban l!brcdt fol bi:lllll6

sztn i~nli hnjlnm.

:Kl5.Dy\'einel: cgyik6ben a :-coudja: ~.\Ug tudta w olv:\Snl

1904. junius 12.

számra bámnltam Arcturnet, maly a gyermekszoba. ~blnkán beragyogott s csudálkoz\"a figyeltem meg :Ielyváltozásaitc:.

. Tudományos köny\·ei közül az :t .A Popula~· Ittstory of Ast1·onomy, durinq tize Sineteentk Cen­tury, The System of the Stars, Tfle Herschels and tnJJdern Astronomyc tették hiressé.

Mrs l\Iaunder a. napfogyatkozásokat tette liülönös tanulmilly tárgynvá. E ezéiból már l 896-ban Norvégiába, 1898-ban pedig Indiába. utazott s ez alltalommal ö fényképezte le először a corona külsö extenzióit. 1900-ban Algirba. n1ent ugyane czélbé.: , még késöbb a. Mamitius-szi· ge tekre.

. A bakteorológia terén Mrs Frankland tünik ~~. Bámulatraméltó türelemmel figyeli meg a bak­téritanok életét, szaporodását. Első kiséleteit a. ltoch-féle kolera-baczillusokkal végezte, s 1900-ban az angol Roynl Microscopical Society tagjául \'álasztotta.

Aira Ayrton, az elektrotechnika, llis Bishop a geneológia terén müködRek nagy sikerrel.

Mindezek az asszonyok ki\"áló tudósok, kik­nek szakvéleményére fém-kollégáik sokat tar­tanak.

Miss Olerke-ot kivéYe windeniknek van férje, a kiben segitő társra, mesterre, vagy tanitványra. lelt. De mintha a természet boszut akarna állni !'aj tuk, a. miért rejtelmeit kutatják, mindegyiktöl Illegtagadta legszan te bb a.jándéká~: az anyaságot.

Gamma.

A jó és rossz modorrót Eia már a rossz modoru férfi is terhére lesz

a t · arsaságnak, s czéltáblájává lesz a rosszakaratn

~Ynak, mit mondjunk a rosszmodoru asszonyok­a fi a gyöngédebb nemtől méltán meg,árhatjuk

notnsá"ot 1 k b' . t'ki l kell . "' ' - me yne · 1zonyos mer e g ye e születni - a . . d ~

tűnés nélk· . szerenyseget, s a csen es, tel-A d ilh magaviseleteL

llJ.Ta, hangos ók. a ,_, szivarozik ká k . 1 ::.z tmondó asszony, lU

, rom odlk s "l á" . teszi a fi. ·fi k 1 egya talnban mag eva

b.;~ h 61 ~ nak rossz tulajdonsám,it születhetik

~ erczegt á b ~- ' nak· gy an, soha sem lesz uri asszony-

neyezbetö.

ball A jól_ nevelt nő sohasem lárouizik, de nem is .. ga tag es unalmns. A hanaia mindi.,. halk,

gyongéd . t:t.l o

d . . es vontatott és Wrekvése inkább a csen-esltes am

1. 1 egnyugtntás, semmint az izgatás, inger-es, boszantás. Nem jön ki 11. nyugalmából akkor

sem, ha riválisát dicsérik ellltte, söt ö maga is tnond jót róla.; s hn. más n ök jó tulajdonságnú·ól \'an szó, higgadtan toldja ezt meg egy-két ked­Ve ·· zo "Véleménynyel.

Ea bajokról hall beszélni, érdekl&lve hall­~atja a panaszokat, de ö mago. tartózkodik el­arulni mealepetését eavik-másik ismerilsének rossz

. b cJ-

SZU!e, ősz haja stb. telett.

Az eül•eltet nem lehet o. férfiakkal vnló érintkezésben mE'gtalálni. A tár::;adnln.at az asz­sz~nyok tartják fenn, és a hogy egy-egy alirun CZJ.\'ilizácziójának legjobb méröeszköze az asz­Szonyok helyzete a társadalomban, épp ugy a fér­fit csak akkor ítélhetjük meg helyesen, ha az

as~0!Jyok társaságában figyeljük meg. a müvelt ember nem Ul le egy teremben, ha.

agy asszony áll, nem eszik, a mig amaz nem ka-ll"...... . ' . ll-·• enni, s nem megy ki a.1ton1 amtg az asszony

ern haladt. ki cléltte. lllgyalt.nlában azt kellene zsinórmél'tékül venni,

hogy mo11dammk épp oly kevéssé szabad illetlen­~égeket, gorombn.sil~oka.t, miut te !.iil!k. Epp oly .~\·es jogunk \an nhhoz, hogy ,.lllakit durván le-

l•atnadjunk mint ahhoz ho!!l fajhe üssük. De ~ e-.• ' ' -· k ",.öbb gyá'a f~rti szeret kiobfl.loi, kül<.inö~en nk· t ~t, Ua c;t-zi lw•y nincs közel oly ,-alaki. n ki 3 '~~ti • l e.

tlira forraszthntuil a ~zól.. .[l,:~zil nem~k lúrm:•s és dur\:\ modort-a.lan-

AZ tr JS.Á.G

ság van a. világon. A mUvelt asszony vagy férfi gondos, hideg arczátlausága n6ha. sértöbb a leg­gorombább szónál.

A jó modomak alapja a szivben rejlik s csak fejlesztés által vesz róla az agy is tudomást. A hol mind a kettő meg van,. ott oly közel jár a tökéletességhez, a mennyire halandó egyált-alán csak képes erre.

Az önzetlen, jólelkü férfi vagy asszony már természeténél fogva is bizonyos müveltségi fokon alJ, s a nélkül hogy tudná, a. modorán is észre lehet venni ezt. Vannak azonban olyan kivételek is, a hol éppen a jó sziv ragadtatja el az embe­reket a tulságokra: a sopánkodásra, hangos sirásra, panaszkodásra stb.

A neveletlen ember mindig első akar lenni a

társaságban s felülkiabálva a többieket, erőszakkal is meghallgattatja a. maga, rendesen igen közepes nivóju, véleményét. Boszuságát. nem képes elrej­teni, ha ellentmondanak neki, tévedéseit nem is­meri be s Ieveretés esetében lehámlik róla az a kis máz is, a melyet a czivilizáczió meg nem irt törvényei vontak a. lelkére.

Egy másik igen kellemetlen tagja a társada­lomnak az »igaz barát«, az »őszinte embere, a ki akkor boldog, ha mentöl rö\'idebb idö alatt men­töl több kellemetlent mondhat embertársainak.

Vannak azt:i.n emberek - nők és férfiak egyaránt, - a kik kedvesek, kellernesek társa­ságban, de mihelyt hazajönnek, szabadjára eresz­tik rosszkedvüket. Pedig ez a legnagyobb hibák egyike.

Ha már oly nehéz mindig udvariasnak, elő·

zékenyeknek lennünk, akkor legalább azt a kis időt, mikor mégis képesek vagyunk erre, tartsuk fenn az otthon számára. Örizzük meg itt az opti­

mizmusunkat, nehogy medvének, kiállhatatlan ször­

szil.lhasogatónak tartsanak a saját csllládunkban, a

kinek ~jöUén nem örülnek, távozisan nem bu­su.l.nakc: . . •

Az éles ''itatkozások, szóharczok is mellözen­dök otthon. Küeteink teljesen eltérőek lehetnek egymást611 s akkor hiába való a m:\sikkal elfo­gadtatai akarni azt, a mit az ugy sem fog soha a magáéva tenni a lelke mélyében . .A. politikai és különösen a. vllllási kérdések pedig szorgcsan ke­rülendők, mert sohasam tudbatjuk, ha társaság­ban vagyunk, melyik szavunkkal kit sértünk meg.

A jól nevelt ember ezenkivül sohasem élczel a mások rovására, sem szatirikus megjegyzéseket nem tesz embertársah·a . Ha pedig valaki ostoba­ságot mondott előtte, ugy hallatianná teszi azt s nem ,·esz róla tudomást gunyos valh·onogatasok­kal vagy kicsinylö mosolylyal.

Ha. pedig 'Valakinek apró kUlönczségei vannak, ne huzakodjunk velük. Vannak emberek, a kik többre becsülik o. fött hust a pústétomnal, a fa­ágyat a dagadó párnáknáL Ez végre is ízlés dolga, s mivel ök épp oly szabad polgárai a hazá­nak, miot mi, e fut·csa fölfogásukon nincs jogunk fennakadni .

Szó,aJ: cont,·a honos morcs az1 ha \nl akinek a dolgaiba avatkozunk, akár SZÓ\'al1 akar tettel, vagy ha. viselkedése fölött meglopetest, meg­ütközést arulunk el, vagy éppen nemtetszést feje-ztink ki. B. J.

Házi tanácsadó. Ezüst tisztitása. Az ezUstkanál akkor szokott

megfeketedni, ha. olyan ételbe került, a melyikben valamilyen kénvegyület ''an. Az: ezüst a kénnel gyorsau összevegyül s vele feketeszinü ezü.stkéneg nevU >egyiiletet képez. Legtöbbször akkor szokott az eztistból való edSeszköz megfeket~?dni1 ha lngy tojást eszik \ele az ember. A tojássárgúja ként tartalmaz, mely szoros kap<'solatb:l lt:p :u E'zUshel s az emlitett fekete \egynletet képezi \-ele. Ez a

fl)ket~cinü k~nez\is\.vegyület vizl.en ci; savnkban

Sö .

oldhatatlan. A feket~ szint az ezüst evöeszközrlSl azért egyszerű mosással nem lehet eltávolítani. Ez csak akkor sikerül, ha homokkal lesnrolják.

Csipke-blouse keményitése. A finom csipk6-blonse, gallér stb. megkivánja az igen gyönge keményitést, de nem azabad a szövetnek merevnek lennie. Hiába higitjuk a keményitöt vagy geh~tint, ez nem ad jó eredményt, de akkor czélt érünk1

ha a finom csipkét czukros vizbe mártva (l kan!Ü porczukor félliter vizbe) ruhAba csavarjuk és még nedvesen előbb bal-, majd jobboldalán szépen ki­vasaljuk.

Eczetes meggylé. A kimagozott meggyet kB­bödönben vagy fazékban 24 óráig a pinezeben hagyjuk, akkor kinyomjuk a levet, másfél lilet léhez s;._ liter bo1·eczetet és fél !tiló czukrot ve­szünk és egylitt. f6zzük, a. mig föladta a habját. Palaczkokba. töltjük és beJugaszoljuk. Kellemes hüsitö ital vizzel ke~en•e.

Champignon-levcs. 11 ~kiló borjuhusból levest fözünk. Egy mély tányér cbampignont megtiszti­tunk, megmosunk f s fölszeletel jük, 1 1 '2 lmnt,: vajon megpároljuk. Egy lábasba 2 kanál lisztbti~

és a champignonvajból rilutást csinálunk és a le­vest szitán és folytonos keverés közt hozzáöntjük s utoljára a. gombí.t. Tálalásnál a tálba 2 to.;i;s sárgáját, l kanll savanyu tejfölt és egy czitrorn levét adjuk s jól összekcvOJ:jl1ir1 a forró leYest rá­öntjük, piritott zsemlyo:;zelotekk~l tálaljuk. (Ezen mennyiség hat személyra ifló.)

Má.lnabefőtt. 60 deka szóp, ldválogatott mái­nához (vigyázni kell, hogy bogát· vagy nyiv no

legyen l\özle) megmérünk 50 deka finomra tört czukrot, rétegenként, a málnával váltakozva por­czelláutálba rahjuk, a tetejére is czuktot szón·a.

Éjjel hüvös helyre teszszük, másnap reggel az egé:;zet egyiitt 10 perczig fözzük 1 aztán üvegekbe

töltjük és h:>. kihült, hólyagpapirossal bekötjük.

CSÁSZÁR-BORAX.

-,, n Macht die Haut\,G~ zar t und weiss l

Gyöngellde ó:!+;ehérr~tesz• a Dbrt. l 1----~--~~~--------------------------- ~

r

TESSEK ntitásk át, utozác.i croik%okot, kén

=========== böröndBke t, kocs­talt::J.róka.t, nói jockey·l!ll\pkát. hajtókeEtyüt B R.A.CHFELD F . cllégnél (IV. ker., Dorottya. utcEI\ 7. sz.) rendelni. 1067

--. Fehéroamn•ket, asztalnemOeket éa menyuszonyl kelengJékei

ARIS ZEILLINGER ts T ARSA n ,.uí:K C!fU,L.\G"•nl\1 ll)l10

IV. ker.1 Váczi-utc za 16. sz. l

lllftaszerek, a le~tomabb, pipere· tal czikkek VEBTESSY SANDOR

illatszerésznél (Kristóf·tér) kaphat-ők. Hlql

1904. junius 12. AZ 'UJSAG 37 --------·----------------------------------·------

Ejy királyfi naplója. - N agJapó meséi. -

(Foly La tás.)

szédét. Összeránczolta. homlokát, s intett a szolgáknnk1 hogy kisérjék ki Colibri bárót. Ugyanekkor valaki hangos kaczajra fa­kadt a teremben. Apánk megismerte Alma hugom nevetését, mert olyan aranyosan senki

~a most a kertben sétál guvernantjai- sem kaczag, mint ö. ~tha száz gombostü­!al es ndvarhölgyeh·eL .á. guv-ernantot, az hegynyi aranycsengetyűt ráztak 'olna meg a <>reg angol misst, a franczia mademoisellet és teremben. : h?pm:s~e'rünk feleségét kör:yörületesség~ó1 Bizony ez nagy botrány \olt. Alma hu-a'rtJa kualy apánk az udvarnaL Azt mondJa, gomat szobaáristomra ítélte apánk, Colibrit

fogy a kiszol~á~t ka.~onák .obsito~ ,ka.pn~k, a pedig el akarta üzni ud\"'arából. Tudvalevő egdereka.bb v1tezekrol ped1g a kiralYJ. klDcs- ugyanis, hogy a burnótozás tilos Meseország­~~ go~doskodik. Alma guvernantjai is meg- ban, mert felséges szülém gyülöli a dohányt er e,mlik nyugdijukat, mert egy regement (ezért csak titkon czjgarettázhatom 1)arknnk f akat könnyebb egzercziroztatni, mint csinta- na.rancsligetében) és a tüsszögést. Colibri h leányokat nevelni, illedelemre, bókolásra, báró azt hazudta neki, hogy a mult éjjelt a

~m modorra, uszályhordozásra, franczia pa- kertben töltötte s jázmin-lugasban heve­:P?1~~~-a, angol hadfl.rásra, trillázásra, harfa- részve, királya ós hazája sorsán borongott és ~~ e~a és egyéb tudományokra tanitani. Né- elmélkedett. ~kem ugyanis a legcsintalanabb leányka volb - Meghultem felséges uram és kirá­le:~~~ Meseországban. ÉdesaiJám szemeláttára. lyom, te érted és a. hazáért hűltem meg.

.~totte nagy kék szemeit s összetette ka- rrüsszentósem tehát nem \ Olt tiszteletlenség, ~~?lt, mintha. imádkoznék és az orgona. zugá- hanem hüségem nyomatékos jele. ragaszko­lD~ h~llgatná, a következő ]lillanatban azonban dásom bizonyítéka, sajgó szi\em feljajdulása, csef'bngatta a vén angol gu\ernant czopfját, sértett önórzetem csatakiáltása. S ezértakarsz j ába e ~garak~t dugott n. hopmesterné dunná- számi1zni udYarodból '? fran~zi:nghl~ DJlÜacskáit é.s mókuskáját a Colibri báró nagy kópé. és ezt is fm·fan­du<»... h<>as~zony fehérnemü-szekrén"rébe !!Osan eszelte ki. A. király me!!bocsátotta bti-

t::. ..... , ugy ogy 'd" " ~ - ~ selle kinyitotta llll oa a szegény mademoi- nét s Alma hugom. a ki - mint mondám -hirtelen u ·á i sze~rényt, s a vörös mókus pajkos. de jószivu lt>ányka, nem :::.u~ta meg hanyatt es~t. srJ.edtae·be''uul.lán termett, csakn~m neki, hogy a tudó-. Colibri báró a tronterem-

ben burnótozott: .• b a báró tudja. hogy álma gyüm .A}i~·k ilyenkor pástétom ok és czukros hugom megleste. azóta örökösen hizeleg - a. rára, 0d~so- hel~?t.~ .. tejecskét kapott vacso- minap is egy Csitri nevü makimajmot \ett már na lle~ torodotc a büntetéssel. :U:ost a. kis princzessznek - s engedelmeskedik, slep et gy kisasszony, tornyos frizm·ár, bö mintha kis kutyája Yolna. dánfák ~ord! nyafog\a beszél, mint a nagyuri Mondom. az jutott eszembe. hogy levelet kel é { 5 ken.) eskedve diskurál a herczegek- irok Almának. A. levelet meg is irtam. Igy va ik ~. ovagoklwl. De néha-néha most is dé- kezdödött: !YI;sto ~~ s é~ éppen pa,ikosságáért szererem. - Kedvos kis Ahuám. \alaha neked is

11 , ik ls az ,l utott 0"'Zembt>, hogy me.,.kérem kellett tanulnod, tudod, hogy az unalmas és e~. ~é~et, mondjlt. meg Colibri báró~ak, ne fáradsáo-os dolo"'. A.z igeragozás és a latin

~.otol:JOn ~ t.nnulu~sal. Colibri. báró ugyanis forditá; borza:.zló nehéz. P edig én Pift~ Pa:fl:', Sz?rnyen f~l .cl..hna néuémtől, mert Alma. a Puffal szeret.nék játszani. s .me~ ~ka;om ök~t ~nap meglest~, midön a n!lgy tudós. az il- füröszteni a tóban. Cohbn baro es a \en

m .. nagymeste1e. a szartartastan professzora, guvernautod azt mondják, hogy ~iff. Paff. ~ ?rökösen pukkedlizö, alázatosan hajlongó Puff nem tudnak uszni. Ezt nem hiszem el. oli~ri báró az ünnepélyes fogadtatás közben 5 megpróbálom, igaz-e. Kérlek, puancsold meg

a .tronterem porphyr-oszlopa mögé lépett és Colibri bárónak, hogy ne zakl~sson, ~ .. ta~u­CS~pkés gallér:já.vul elfedve arczát, háromszor lással. Felix herczeg, Meseorszag tronorokose. Sztppantott burnót-szelenczéjébó1. Iaen ám de ho!!Y juttassam a levelet

Felséges apám - ezt Alma mondta el Alma 0nénémhez. A c~Ü.f 'colibri báró bezárta

llekem, mert én épp az ikes-igék ragozá.sát az ajtót. s az első emeletről nem ugorbarom tannJtam szobácskámban, aznz az angol miss a kertbe. A hol ni. nö\érem bnbos galamb~ ~el~emgombolyaghal birizgrilcam a. szunyó- jahlak most szót;ja. a tiszta buzát a szolgáló. dlo Paff fülét - ö ielst'ge ugyanekkor kezdte Oh tipegnek a kerthen s Alma és ud>arhöl­el mondókóját : gyei mosolyogva. nézik, a mint begye~:en lép-

- Redves hi\·eim. E magasztos és neve- ked~~~· P_i_ff~t az abl.ak .ruirk~nyára teszem ~ t etes órában, IDldÖn orszá.-.unk boldogbága ...

1

nya~Hl kotom .a. czcdulat. P1ff okos b:ndur · t:> • • , • s mihelyt meglatJa. a galambobt len!!Tik az

a. ,_, - . ,Hapczi ! - tüsszentett Coltbr: b~o, alsó párkányon ~ u~.:czu neki a u~lambok kö-..J ~ h1aba nyomkodta. orrára. veres z:.ebken- zött terem e q~6~ . ~ - ... . midön országunk boldogsága1 né- (Folytntjttk.)

Pli~k jóléte fo1·o..,. l•oczkán. nemzetünk ből­CSelt, főra.ngu c~:lúdnink vitéz :sn.1ja~t k~rde-2:etn meg, mité\ök legyünk. Kiraly1 sz1~?em elszorul, szemomb.., könyek gyülnek e rnlla~ nal t _ban és QO'I"r00\tl k~rdem: lesz-e erőnk: hogy e " ts l'ü.k = · e J - a csapnst . .. ~ - Hapczi! - Oolibri báró is!Dét; ~szontett ú~ ijedtéhen sar~ant:yujósal b~bo­~~ talárjliba okadYa, mnJdelterült a sikos

on. Király apám dühö~en ~zakitotta félbe be·

Miárt fekefe a cziiáDf'? - C:igánytlleSf. -

Irta Péterfy Tamás.

Ha Yan szep falu: az czigányialu. Ha \an szép Ythos: az czigányniros. fu 'au sze-; ors~ág: az csak Czigányorszag ~ X :lg\ bire volt, t>Zép is volt; Czigányország. De rok cssk \Olt. Ugy Yeszett el, hogy még ma ,olt é:

holnap már nem >olt. Éppen erről ruondok egy szép mesét.

A czigányok vitézek voltak c:\s jeles mü­vészek. l\Iég az ellenség is szerette öket ; de azért elpusztította C'zigá.nyországot. A. Jegna­gyobb ellensége pedig éppen a czigány ue::n­zet vala szép Czigányországnak. ~len ha :1

vitéz czigányok nem Yeszekednek, hanem az ellenséget \erik, hát akkor a. mai napi..,. is meg volna szé}J Czigányország.

0

Sok 'olt a jó szomszéd, tehát sokan ör­vendettek a. czigány nemzet pusztulásán. :.\Iégis leginkább örvendettek a czigányokkal félig rokonságbau levő Jót~;·áró ország népei. Ezek a szomszédok szinte lesték, hogy mikor men­nek tönkre a. czigányok. .

A J6tvá·r6 ország népei fehérek valának, a czigányok akkor is barnák, majdnem feke­ték. A jótvarói lakosok arra a nem éppen jóra várta~, ho~ mikor fognak a derék czigá.nyok hozzáJuk Jönni koldulni. Ezt jól tudták a szomszódos ország lakói, a fürgék és 'elhatá­rozták, hogy becsapják a rosszra hajló jótvá­rókat . De hát a. fürgók is csak fehér embe­rek \Olta.k, miként a jótvárók, hanem esze­sebbek, fürgébbek.

Tudták. hogy mennyire 'árják a vitéz czigányok buká~út .Tófdró országban, azért. elhatározták a fiirgék, hogy valami kis csala­tintaságot tesznek.

Csak. ö~szedu~ták a. fejeiket.. csa1: suttog­ta~, beszeltek. mtg Yégre elhataroztak, hogy nnt tegyenek. Felöltöztek czigányruhába. -·h arczukat. kezeikeL befe~tctték sötétbarnára és ttocry mE>ntek koldulni a ~zomszéd országba a jótváról,hoz.

Lett nagy öröm a jówárók li.özött: a mi­kor meglátták hogy a czigányok koldulm .iönnek. Ebből már sejtették, hogy nemsokára elvesznek a büszke czigányok és akkor aztán az ö,.·ék le$Z szép l 'zigtl.nyország földje.

A flirgék podig fehór bőrüket feketórB fest'e bejárták .Jutrtiró országot. Sok mit1den jót ö:.szekoldultak és vittók haza Fih·!Jeors?á.rJb·T. 'Sem egy napig, de még nem is egy hétig tartoLt a pompás koldulás. Huzalllos idei,; koldultak a fi.lrgék feketére festve. A jót­Yárók pedig örvendettek a &ok czigánykoldus­n~k és a szép Czigányországra számítva, bő­segesen adakoztak.

. ~os:;zu ideig tartott ez n. czigánykoldnlás. ~d1g több és több füraeorszógi ember ment koldulni -lóh·Ctrr.iors.:tiqba.

0 de feketére fe;;h·e.

minth!l. czigány Y01n'a. . , ' ~g.re DlPgsokalltak a. sok czigány koldust.

a .Jo~Yarok. l\ is uzentek !'zPp Czigány­orszagba, hogy n .koldus czigányokat tartsák otth~!'-: 117 .,c·n~cd.Jék a. szomszédország lakl~i nyaknu\ .. eloskodm, koldulni.

. . DeJtöZCn l.et;t orra szép Yercl\.cdés . ..!. bü::.z.ke c~~~~~yok , \lsszo.iizenték. hogy nam ment kozulok. meg egyetlen egy sem más országb{ koldnhu. 0

Erre .a tn~adó válaszra a jóLvtirók men-. fo~ta.k tlze~ket koldul:>t és 1ÍtYitték sz~\ CZiganyorszagba~ hogy lássák az élö czi.gánf. koldusokat és ne legye11ek olyan büszkék a. \itéz cziaáuvok.

His;n ·júl \"Olt ez kiG>Melye: ae rosszul ütött ki az élő emberekkel ~ló bizonyíték, mert bizon' nz okos czigúnyok mindjárt meO'-. . • t o t .. merték a. tni~sugo .

!J . lohpták iábuk1ól -~koldusokat. Le­}raztak: roluk a. 1·uhá.t, azt.ln JO meleg vizzel mE'g darabos homokkal •t:ép fehérre mosták

38

a rzigánykoldusna.k öltöztetett és feketére :f.cstetr. fürgóket.

l\fost aztán a jótv~rók bámultak. Mikor látták, hogy a. czigánykoldusok nem czigá­nyok~. majd kipukkadtak a. haragtól.

Ül'vendettek a czigányok bukásán ós hosszu időn adakoztak u fekete koldusolmak, a. kik 1ürgeországi fehér emberek va.lának feketére festve. Hire futott ennek a pompás csalásnak messze országokban és mindcufelé neve~tek rajta.

A. kolduló fürge em berek pedig sietve menekültek haza Fiitgeországba. Lemosták a fekete festéket magukról s mulatta.k a jót­várók beC'sapástin. Azt a tizenkét elfogott fürge cmhtJrt pedig zá.lognl vjtt-ék haza Jót­txíróol's.ttíqba, hogy ha még feketére festett koldnst találnak, hát ebből a. tizenkettőből menten agyonüt11ek ~~gyet. ..

De rulir nem találtak. A fürgék az elso hírre már haza.menekültck Fiirgeországba és a tizenkét fehérro mosott fürge ember ott ma­radr zálogul Jót r ír6orszcígbcm.

Közben telt az idő. Ft~rdult a. világ. A. czigányok pedig sokat Vt'Szek.,dtek szép Czi­gányor::.zághan. A nagy czigány uraságok háborut folytatlak egymás ellen. Gyöngült az erejük, fogyott a. vagyonuk llá.r-már nz utolsó napjait élte szép Czigányor!'zág, mikor n v:it6z, derék czigányok csalmgynn kolons­hotra. jutvttnk és Illiudenfelé elszéledtek G

·világon. Szabnr1!'ágnk megmnrndt. de a. hazájuk

elve~zclt. Pedig hej. szóp orszti.g \Olt Ozigány­(•rszág. Azóta is azt mondja n czigány. hogy ha. ''nu szép falu: uz csak czigányfal u. B 1

, ·nn szép v1hos: nz csak czigányváros. Szép orszá~ iscsakegy,olt- és nz Ozigányország.-ol: .

Hiszen megéltl'k valahogy uz elszéledt <'zigányok hazátlamu is, mert szabadok vol­tak, hanem a kik ,lútt:áaiorazág felé mentek világot jt'mli, bli.t azok valóban furcsán jártak.

Azt hitti.Ík róluk .T6t't.:fir6orszcígban, hogy c rtl< v'yan fastett rJZf'lcí12!JOl:, minb a fürge­orszúgiak voltak. Hat nekiP.stek a. szegény bujdosó nópnek ós mo~;ui.k, napokig szapulták ~zcgóny ~"Z igányokat.

De hn. csok egy helységben túrtént volna. mea ez!? . . . Hanem az Yolt ám a baj, hogy a jÓtvárók minden faluba megmosták és meg­surolták szalmatekercscsel a bujdosó czigány­népet. A.ztán addig dörzsölték, a mig több helyen a. bőrt is lelmzták róluk, de azért az igazi czin-ány mégis fekete maradt.

A. zálogul tartott fürgeorszógi tizenkét fiirge ember mai naJ>ig is zálogul maradt; .Tótv(ir6-o,·s.:ágba, do a r-zigányok messze elkfl­rülik ezt az országot. Es ha kérdezik a czigá­nyoktól: hogy: miért fekete a cz0ány? ... Ezért. tiZörnyen haragszik minden czigtiny.

IJedig csa.k a~mt fel.·eJ.e a c.ritrány, ml'l't .lritnir6o;·szri,'Jlxw 11C'm lttdt!íl.: feltc"rra mosni, " ég sealnu.lc-nttakkal SC11t.

Lalontaina meséihöl. - Kozma. AndortóL -

.A vcirosi patktí1ry is a mc::ei J1alkduy.

Egysv.~r a város patkáoya Meghívá a mezoit.. :Mint az illem mogkivllnja1

Volt finom pecsenye itt.

Szép kcloti szönyeg sz~lén

'Iála1ilk a vacsorát. Jó falattal vigan élvén, Élvezett a két ba:-át.

Na.,")'on uri volt az étel,

~Iitr n~t mog köll vallani,

~ De biz' alig kel.dhették el, Csörrent-zörrent valami.

Felfülelnek nagy ijedten

'Hallga : ajtó nyila. tán? 8 11LCu,lltüluek mind o. ketten, H~ agy n más nlán.

%ai elül·6n 1 , uro·a ')li u d n k~W; orrh"''" .. -.-.=----8 "ondé·~é a. gaWti ujra llinalgatja, hogy egyúk.

AZ UJSAG Már elég volt - szól az - s kEtrlek1

Holnap nálam lesz ebéd, Jöjj el, bár ily urit, félek,

En nem adhatok eléd.

De ott közbe mi se zörget, Bátran falsz oU én velem,

És most szervusz! - A gyönyörnek

Gyilkosa a félelem.

Á tilcsök és hangya.

:Mig az idő nyári volt,

A. tücsök csak dalolt. S mire büs szél fujdogála, Látta milr, hogy koppan álla: Télire egy kis darab Légy, \·agy kukacz sem marad. Ekkor, sirva-rlva, éhen Hangya szomszédnéhoz mégyen S némi gabnát esdekel

Kölcsönképp1 mert élni kell. Majd, ha. a nyilr nj ivadja.

"Cj lorm~sl hoz, - igy fogadja ~ Altkor mindeut megadok,

Tökót ugy, miut kamatot. Ám a hanro·a nem szeret KölcsGnt adni könnyü aron :

Mit csináltal egész nyáron?

Kérdi ezt az ügyfolot.

- Én bizony a nyaron át Osak zenéltem éj-napon. - Csak zenéltél ! Szép nagyon, 1Jcczu, kelj most tánczra hát!

A. llolld és a ,-o1ca.

B olló komé fenn ült a. fán, Tartván n csc5re közt egy sajlot, Róka. komé a szag után A fa. alá jött s igy szavalt ott ~

- Á ! jó napot holló uram, Mily szép kellJed, mily pompás, csnkogynn!

:Bizony, ha dalsza'\"a, miként a tolla,. Kegyedhez szintoly méltó volna,

Ugy i tt kegyed a madarak királya! • Roll6nk szh·ét át hiu öröm j9.rja

S hogy megmutassa: mHyeu hangja bájn. Csört nyit s a sajtot földre ejti szája. A 1·óka. fölveszi és szól: J egyezze meg. Tisztelt uram, hogy o. ki hizeleg, 1\!ind nbbul é11 ki a szavára. hajt. Jó leczke ez, ér nnnyit1 mint e sajt. Dul-ful, s bár kPslin, esküszik a holló, J!ogy Yéle bnj löbb nem ellik hasonló.

Yizs)a a nyusziiskoláhan. - Tal6.16s mese.

Nevezetes nap virradt a lris nyuszikra. A vizsga napja. Alig hogy pitymallott, gyorsa.n fel­keltelt az illal.os szénáról, hajnali harmathan meg­mosdottak, lapule'\"élbe mt.:~törlilköztek s miro n

fü.r:i elsiSt pitypalntytyo1t, mindnyájtl.D elkészültek.

Gyorsan megreggeliztek s azután párosá'rnl össz~ fogódzva. az iskola felé montek. Elöl ment Piro~­

s:e~n és Tapsi{ill, a két nyolkisasszony bokorugró azoknyacskltban, piros váll filzélbon; nyakukba kék é.s róz:;aszin szallag ,·olt köt~e. Szó;al igen csi­nosak \•oltu.k, u lllÍnl ketten szemlosütve lépeget­tek a csapat élén. Utczule-nek sarga czip6je \'olt

1

mig Sultl/at·k piros lajbiban kc;élykedett. Talán felesleges is kUlön megemlitenem, hogy a csapat ,·égén Kouyafill ballagott li nagy busan lógatta n fejét. Miért is ~>zépitgessfik n dolgot, E:on_yaiat fólt, nagyou t'élt a \'izsgútól. Eszébe jutott. hány­szor intette lit a. kiváló Xyulambnlam, sót édes­ar)!, Sesznladj nr sokszor iigyt-ln:tezterle a nád­

p~lczflval. .Bizony KouyRfül! hamal'tibb kelloU \'O}oa a dolgot meggondoint

Az bkola a vizega tiszt~letére pazarul fel

190.J.. jUlJÍUS 12.

vol~ cliszitvc s falait. virágfazé~·ek és 2-öld k6.· ' .!l. -·tettek Nyolcz posztelevelekbúl font koszoruk =651 ·

óra. előtt megérkezott Nyulambulam tanár ur. . k · · ... feket.e

A. nagy nap tisztoletere ho nlg 610 t . kabátot és czilindert öltölt s kezóban vadon~:J nádpálcza suhogott. Nyolcz örs. után lassa~.~ én

• . "k szt1lo1 s gyülekeztek a vendegek 1s, a nyusZI és rokonai. Ott volt Xiniui ur, ny~almazott ~yu~ kapitánv Kon'-·afül na•;ybatyj~o. Mellét órdoroJele

• ' J e (A futás-boritoltilk. Ezeket vitézségével szerezte. ,

. t Mitugralsz ban mindig elöl yolt.) Megarkazet . . . . k" · k"s Tapsifi.il bJ-

kisasszony IS, a Jo hu~;ocs aJa, a 1 el k. . . E' nom warad~

zonyib·ányára volt tvancs1. s ,1,. ,

Ntszalad.':). ur sem kedves életopárj n val, Ncszala~~~et . · f."'kótO

asszon) n".·al, a ki réni divat u tantoppos 0

- J ; K nvarul viselt. Jelenlétük cseopet sem uö,·elte

0 :

• 'JI t. at,·J&IU"a b<\torsá•rltt különö~;cn midön megp1 un 11

" • o ' a{\\'al hozOl·

pálczáját mit ö- kelme jónak látott ma., . , 1 .. l ' k tt a. VIZSf!<• O Fél kilencz órakor meger ·eze . "l t

. . B . • ur k1szolgu bizottság elnöke 1:1 Bngg ur. Tlgg r· z·

. l"b 'b a reuUla les vizsla fogai nincsenek es tt al a . . a -

' . . ···is k!SSB me., kelte be ma"át. De meroeleneso me:,: . •

o r l d. l\ l' o\a to:.llll döbbentelte a társaságot. :Nosza n r az ajtó mellett foalalt helyet. . N ru·

o I . dl·ozás utan ! ) Me~rkezdodölt a vizsga. ma ' 0;,.

o '}'t tt Bria« ur pe ·o lambulam lar . .:U: sorba. szo 1 o a, '""' . , t-

. . dbeu a kö\6 kérdezte a. nyuszikat A v1zsgn100 S· :1-

F "ld . . SzáJUtan, t kezö tárgyak szerepeitek : ö 1 aJz. . ]!'öld#

• • • tu~'OUl 1111. A ladtislau, :Uudo.n es meg nem ' · rt tt a 'k" 'l u•ry jJeioe rajzból Cgribugri felelt. s aJ aro :::

lcczke1

mint a parancsolat.

- Kollemes a hi\vös est Xincseu mes:::ze Budapest. Szeretjtik a zöld herét­Közelebb vnn Kecskemét. De maaas hocr,r a Tátrn -

- c · hátra. FöldraJ'zból mús niDcs .

'lt Bn"'"' Ul'· -Helves hoh·es! - szo <:"' . la-

- ' ~ . k J:IallJliOk 'n 'fnláo 1nás tárgyat kérdE•zlJetnen · ·' mit a bznladústanból Tapsiful kisu.:;szon)l~ , ve do

. . . . . • Jc.-ycn ,ez: ' Tapsuül ktsasszony lus:)e sz o

elég folyékonyan monda : - Ki szalad, jól halad i -~ ki Lallag, elmarad. . Mzbo Ne-

'~ .. 1 nl _ szolt :.-.ag:on JO SZ!\Y , •

szaladJ' ur - ez az én véleményem 18

' . ur de Bngg Még to'rább is beszélt ,•olna, .. b ult ~

szigoru pillanlásúl'n 1 . J< e's kozoleb e nemu"

sjt.óhoz. l Topsifül kisasszony, folytassa ·

Tapsik a folytatta: ')It b . mega '

- Lám e!!:V kis nyul, og) Yi1.sla l>utv; ratnlúlt. . Hom! B~l:antn. I::,ry lett ,•ego1

• · 'lne S.znlndt volun1 most lS c · N"e· l- kiáltó. .r

Oh a lelkem. hát meghalt · .. 1 wrUl· . ukendo~e

s1.aladjné n"szony és vi.n'.tgos ~se It : t ·t ,~. . . edi"" l''V szó t go te :.zemCl . ..... mtm ur p o ~- telt elnök ura '

- Tisztelettol felkérem a ttsz !terjedve, ~ . bir von o .

de UCSt:mröl. Konyafülröl a.z a hátröl-hetra

hogy .?l~·an rosz szúmt~o~~:~t:~,_ ho::, helyette .:o. .Az 'C'}sag kis oh·asói osmai uk m .~ tolsó hu.#

. 1 lillVOl ti • feladntilt. X em tu.dotu tgaz-c, <0 . 01uzotsez

· errtlr-U borunkbnu. meh·ot a \'itéz nl&ZOl o és rnOSli

· e!!Sérülto!ll 1;. ellen viseltUnk. :>zemomeu ro o . 'tt nkt\l.'O

nem olvashotom Az UjS<íg-ot., tehut 1

meggy~zödui a dologról. - KiSrem, l:~rem

"Konynt'ül lépj ki. Halljuk a kezdi:

. g ur.-szólt Brtg r{\"

~ou J& sz ú w tn n t.

- Kilencz m·ulnak hat 11 ){\ba, u,.). járunk ~z iskolába · · · . d ... ui.

e ~n~

H h b ' H"b'h' ' - ne,·etett naa. lll-

Kilencz n.-ulnnk csak hat !úba '•au. _ )!egét:• - ixeknnda - szólt Bri:!'g ur.

demled n né-gyes• t.udntlan:-li!!odórt. . i~l~ for• ?\' iul ur

- I.titjn urnm1

- e:-.6lt ~ m

d uh-e - a hir i,gaz 'olt. ·~yulaJll" - t d •t tl·dito~t.n ~ , .. ,o· - _om n semm1 - v • .., fólo-

bul8l!l tnnnr1 Saszaladj ur bajtlliza. padl~

1904. junius 12.

esen felborzolódott. Jaj neked Konyafül! S hogy még nagyobb legyen a. szégyen, utána kiszólitat­ták Sutafarkot, a jeles számtanistát, ki persze hibátlanul mondá, hogy:

- Másfél nyuloak hat a lába, Ugy mennek az iskolába. Tiz meg három tizenhárom, Erdöt-mezöt végigjárom. Husz meg egy az huszonegy, ~onyafül vizsgára megy. Otször öt? No mondd meg hány, Biz' az nehéz tudomány.

Még csak a Mértan volt bátra, a miböl Piros-szem felelt, de a mikor ott tartott, hogy :

- Ez a zöld 1uczernás Be' hosszu, be' széles, Ennél csak egy van jobb A káposztás rétes ...

az elnök ur, a kinek ugyancsak korgott a gyoznra, berekesztette a vizsgát.

Kihirdették az eredményt, de akár ne is hirdették volna. Konyafül megbukott. Szilmtanból bukott meg. De három nap mulva pótv.izsgát tehet s ha leteszi vigan 'l:'nkácziózhat. A pótvizs-. ' gan erre kell megfelelnie:

Hány éves B·rigg ur, ha akkor volna 99 éves, ha kétszer meg féls:w·, meg egy negyedszer volna oly idős, n~int most.

Ha azt akarjátok, hogy Konyafül jól töltse a vakácziót, irjátok meg neki. Ez esetben loteszi a vizagat és atyja. utazni küldi. Ö pedig elküldi llek~k azokat a leveleket., a. malyekben uti ka­landJairól és viszontagságail·ól szamol be szüleinek.

Emma néni.

Csitri Jankó. ké .Azt tudjatok, gyerekek, hogy Jankó más­Csif:n Ján?st jelent. Ezt a nevet akkor kapta SZé

11 fan~~· mikor. még olyan apró \'olt, hogy a pa P nt.likás pólyaban feküdt s megkeresztelte

p p. Btzonyos ho., . 'k . C 't . k' ''bb ragadt rá, idök ' eY .a tnaSl nev: Sl r1 ·eso oka, hogy miért folyama~, s persze megvan az tüntek az év k · U?Yanls, a mint multak a napok, hat esztendő e k velük okosabb lett ö is, mart már vasott ~ orában tudta az egyszeregyet, ol-

' a mt naay hal d' . d . Most o a as es nagy tu omany. lllire ~:rs~~ mást is tud Jankó, sokkal többet, a jeg e b 1~~nyság osztlllyzata a mit a tanitó ur me y~) 6 "lsköny,·be. (A ki

1 nem hiszi, nézze

es~~· d.!'-- dolog rendje az, b ogy az ember hat ti ~ os korábnn nem lehet akkora, ruint a tá~lkben. De Jankó kisubb volt ,,alamennyi paj­ná~ nál. _Az osztályban mindaold magasabb volt 'nö a s mtvel nem igen mut.atott hajlandóságot a.

vésre, hát ráillett a. Csitri nóv. :?lfost már, hogy bemutattam néktek Csitri

~~Il~ót, elmosélek rólo. ogy történetet, a mi vele torté~t meg s a mit ö is elmondana, ha ismerné­tek. Eppen vakáczió ,·olt s erre az időre esett Jankó nevenapja. ~!i\"el jó osztályzatokat hozott haza, hát a n6mapra. nagy meglepetés várta Jankát. Ilyenkor ö a nap höse. l\Iar reggel, mikor felkelt s szépen megfósüll•ödött, felvette ünnep1ö­rubáját, beköszöntött az első ajaodék : egy nagy fa-Je;, a mire uay kellett ieJültetni Csitri Jankót, D:tert nehezére :sett felm:bzni rá. Olyan szép volt. ez a ló: a nyerge vörös bőrből készült, ken~ele! a gyeplője ruiod ignzi volt, éppen hogy nyerttem 11~ tudott. Csitri Jankó mindig csillogó szemmal nezt,e a lo\'as katonákat: most pedig azt képzelte, hogy ö is huszár s bÜSzkén ült a nyergében, akár a g6neralis. Ez a. fa-ló a. keresztanyja ajándéka ~olt. Aztán rendre jött a többi holmi : kard, dob, ~~ák~, egy skatulya tele katonákkal, egy .. czin-anyeros bohócz s végul mikor ebédre kerult a

~>or, egy tortát tettek n~ asztalra, melyre ez volt ir" · d

a: Jankónal· Jankó boldo.., volt s egesz nap ob l "· t:> • l ,. o t, lovatrolt n katonákat masiroztatta, szova

Vl'ön:t • b t) l • t e en olyan lármát csapott, hogy SZln e ren-fett bele a haz. Másnap reggel ujra kezdte. Ez J?, történt egy pár napig, de egyszerre ~ak d tlkó a sayokba dobta a k:l.tonákat, a lovat, mto­.... e~ j<Hékti.t mart a szomszéd gyermeknek : Gyurká-"a~~: l ' .- .. P>. 0 yan J'átéka volt a rmt 6 na.:,ayon megm­~~~ ' . 11 • .c.gy \'asut. a mit csak fel kellett csa\"arm, ~~enJt m~gától, zakatolt, .. mintha. igazi \"olna. lltr 1 ankonak :;zvrnyen fajt a foga erre a \"aS-

a. hillyen jó is volna, ha neki adna Gyurka

AZ tJ'JSÁG

gyerek. Persze Gyurka erre egy csöppet se volt hajlandó, sőt örillt, hogy neki olyan já.tékja nn, a milyen Jankónak nincsen. E miatt meg Jankó durczaskodott, megunta a czintányéros bohóczot, s kicsavarta a kezét. A katonákat is a földhöz csapta, a dobot pedig kilyukasztotta.

Este Jankó bebujt ágyába és elaludt. Egy­szerre nagy zajt hall, miotba dobolás volna. A dob odarepült ágya elé, a veröket nem fogja senki s mégis peregnek, peregnek, hogy majd megsükettil tőlük. Nem sokáig maradt a dob egye­dül : jött a bohócz, bukfenczet hányva s közben egyre halJatszik a csin-bum. Mialatt a bobócz csinadratt.ázik, megérkeznek a katonak, körül­állják az ágyát s az egyik, a tiszt odahajol fö­léje és igy szól hozzá :

- Hallod-e te Csitri Jankó! Te odacsap­dostál bennünket a földhöz, ránk tapostál, pedig mi nem bántottunk téged. Törvényt i.ilünk fölöt­ted, hogy megbüntessünk!

Ezután a bobócz is elmondta panaszát. Vala­mint a dob is azt peregte, hogy Jankó vele is hálátlanul hant s lyukat ütött rajta.

Az ilyen telhetetlen gyerek drága játék és finom torta helyett virgácsot érdemel. Csitri Jankó nem tudott védekezni A katonák olyan haragosan állták körül, hogy megszeppent. Szeretett 'VOlna beszélni, rimánkodni, hogy ne bátsák, de nem tudott. A tiszt ujra megszálalt:

- Csitri Jankó, te gonosz :fiu ''agy. lli most megverbetoénk, mart erősebbek vagyunk, s ~arduok is van. De ez egyszer megbocsátunk. A.m nem maradunk itL j elmegyünk mashova, a hol megbecsülnek. Elmegyünk s többet ~·issza se jöviink.

A dob és a. bohócz helyeseltek : ök is elmen­nek, ruert Jankónak nem való játék. A fa-ló, mely eddig a sarokban álldogált, most a katonák felé ltözeledett, a kik fölmásztak a hátára, mit·e az ablak kinyilt s valamennyien kiröpültok rajtn. Jankó egyedül maradt. Szeretett volna. utánuk rohanni, de tagjai megmerevedtek s nem tudott se mozdulni, se kiáltani. Pedig hej ! a Gyurka hogy fog majd holnap csufolkodni, mikor meglátja, hogy neki semmi játéka sincsen. Ekkor valaki megrázta 'állát: .

- Jankó, kelj fel! - Edes anyja \'Olt.1Ieg­dörzsölte szeruét s aztán gyorsan a sarokba futott, a hol tegnap játékait hagyta. Es lám, a katonák, a bobócz, mind ott hevernek helyükön. Az ab­lakon beragyogott a nap é8 Csitri Jankó boldog ,·olt, örillt, hogy az egész csnk álom volt. A já­tákai nem szöktek meg. Ez.en a n n pon nagy öröm­mel rakosí!Btta katonáit. Es tübbet nem taposott • o rájuk. Es nem veszett össze Gyurk:i':al se az. ör-dön!!Ös masina miatt. P1sht. bá.cs1.

;::)

Mejfajfísek és rejfvínysk. Az Ujság junius 6-iki számában közölt rejt­

vényak megfejtése: l. A ki mer, az nyer. 2. 1\Iohács. 3. Ellenzék. Két szék közt a pad alatt. 4. Péter, Etele, balog, medve = Eger.

ö. első sor: 10, 20, ló, 10, 15, 20, 10 j második sor: 20, 20, 15, 10, 10, 15, 10; harmadik sor: 10, 201 151 15, 15, 10, 15; negyedik sor: 15, 10, 10, 20, 20, 10. 15 i ötödik sor: 10, l O, 15, 15, 10, 20, 20 j hatodik sor: 20, 10, 1:>, 10, 10, 13, 20: hetedik sor: 1:>, 10, 15, 20, 20, 10, 10. A rejtvényeket részben vagy egészen helye­

sen fejtették meg: nlum Juliska, Marrzika. és Bözsike. Ballagi L,

Blumberg Lola, Basel 1\.ató, Berger Imre, Blazsek ·reruska, Balazs István, Balás In !ás Dóra. Bossányi Imra és Gizi, Brieger Laczi, Braun Bozsoka, Csaba Ferike és Ilonka, Csemyanszky Juczó, Csorba. Ilonka, Csikós Zoltán és Sándor, Dudinszky Nesztor és Magda, Dús Erzsike, Erényi Józsika és Luluka, Freund Laszló és Elsa, Feiler Hajnalka, Fucbs József és Terkn1 Fetter Irén, Fülöp Jolánka és Ilonka, Fekete Endre, Faigel­stock 1\[argit, Göllner Dfariska, Grossmann Gitta báró H. Emilke, Hoífer Józsika, Han­kiss 'János Flóra és Súlitrd, Heiszler Laczika, Horváth Lenke, Haas Anna, I gó Elek és Aladár Justh Pista, Kain Anna, Kun Attila, Klein ' J olán :Katona Margit, Jóska és Dma, Kilényi Etelka. Mária ~s . Janó~a, K?PP Gyula, Kon\Z Jó~a, Lahno-r1ts '!ibor, ~ang Juliska Lantos Oszkár, Láng Erzsebet, Linter Barnuska Luszti.r Srua.mon, Lukács Alfréd, :lian­del Gyö;gy és

0

Böske, ~látéffy E:-zsike, }ficb­nay Gyula, Miskey Bözsike Munteán Irmuska,

39

Német Ödön és Imike, Nyul Hermina, 01·bán Elizke, Pokoroy Elolka, Pap Gogó, Paliagi Józsika és Kalmuczi, Re"iczky Margit (Huszt), Répássy Gyuri és Annus, Hadich L:1czika és Margitka, Rakovszky ~fenybért, Redner József, Radó Ish·án és Lilike, Reviczky Margit (P.-Yérth), Strasser Imre, Schwarcz Erzsi és Béln, Schwarcz Klára és :Kál mán, Schottert .Árpád, Schvarcz Sándor, Szöcs Camilla, Lajos és Snrika, Szentgyörgyi Irénke, Sztrulovits József, Szathmáry l:lasa, l\Iagda és Hedvig, Szan·as Janka, 'fapfer Sándor, Tökölv Tionka, Tuszkau Toncsi, Tessényi \ilo1a és :Flór~, Vértes Oszkár, Vnjda Jonö, Vértes Pál, \"érloss Mariska, '\Valles 1\l:lgcln, ·weisz :Jfargit és E ;;zti .

A három l>öllY"'eL ki:;orsoltuk és az egyiket

Csaba Ferike és Ilonka. (Aposlng);

a. másikat

Katz Margit és Matildka (Nyitra) j

a harmadikat

Radich Laozika és Mo.rgitka (Alsó-Xy!t:·ogyiliu2) nyerték meg.

Ujabb rejtvények. I.

0~--r~ --i-~ --~ az északi tenger lakója.

---11----1---t--~ a siYatag hajója.

l

l 1 1

l az idö kis ré:~ze. gallonából kötik.

nöi név.

fegyver készül belőle. ----:---1

....,_....,. __ ~---~--- a tél sajátsága.

\ minden házon nm. ----~--+---~----

\

f

E

város.

testrész.

l fővárosunk nagyobb fele. 1

a ki nem szorgalmas.

régi m6rték.

a, a, a, a., a., a. o, oz, oz, d,

e, e, e, e, e, e, é, é f, f, gy, j, k, k l , n, n, n, o, o, o, ó

ö, p, p, r, r, r, r , r s, s, z, z, ~ ~ t t, t, v, v

Mát6tf;y Endbet.

II.

ÖS ÖS TT 1/2 ]/'!. 1/'!, ÖS ÖS

ÖS J/'!. lj!. l/'!.

Tergelstoclt ~a·t.'S'it.

III.

Számrejtvény.

5 l 5 l 6 l 6 l 6

6 l 6 l 6 l 6 l 6

7 l 7 l 7 l 7 l 7

8 l 8 l 8 l 8 l' 8

9 l 9 l 9 l 9 l 9

Sohwo.rcz .1Lko.ll

E számokat ugy kell rendezni1 hogy jobbról-ualm (vagy megfor.lit\·a) és íe!ülröl-lcfe!é minden sor össze .. e 35 legyen. 0

40

IV.

" ') s . o · q

X&latn Ibot7ka. Wolf B6111 ~s Imre.

- á.nos - goosa. - ába. - ván - ándor - lona. - ütörlö~

-ura. - lln.va.

- ároly - ajos - lom - ág

.Ha B hiiulp.J l.Jctükct ptitoJju!t, egy l:it·cs magyar \it 'z ncvH kaJIJUk.

S:Oe],y J ullalta.

Boz!:cíktinnk, Rózsi mama le\"eleh·el: Ké:StiD kaptaut Jt.:,·ek'<lc•t Bozsókfun, arnn~·os ki,; lo\·eleilet. malyben nagy Ül'Üilllim tellett. Be tlzh•csen teljt~­sitettem volna pedig kérátJedet, csakhogy mo::;t már nem lehet. Csnlc uppen a:t.t az üzenetet sza­rithatom m~~ postfunhn, ho~y mogköszöujem édes nny6.d s:.:ives meghh ásht1 megigérjem neki, hogy mes~jét ali~-:llano111 a jöv6 J;zámbau közWm, neked pedi~; jó mulatá..c;t ~:Í\ nnjnlt maiJiu dalos, .... irágos fnlucs­l,átokball.- Uevir.z/,y Marni t. 'lio ac!'lak minden héten szol'gn.lmaso.n i1· z No.~") npónnk, édcll Mnrgitkám. De ón ÍB hiH!Ógoscu \ nlns-zolok leveledre s keré~e­det is s:tive eu teljooilcuóm1 hn volna. nrczk•~pem. Sajnos, niuCilon. Az6rt aajnttlom, me:rt vrömet sze-­l'üzhctt~o.:l.: \Ole bUs "'0° his oh·nsómnak. - Feigtl­~>iork Mnroil. J'ók, l~ánykiu~ s :lZt 1tiszem

1 ho::ty

lcözl:lllietem. - llugj fel. Ucry.:11 mese egy kis j~vital:isal közölui fogom. -e .lficlmay

1 Gyuláné.

J\..ö.szön:Jm az ujabb l:Oidoményt. ~lég nem oh·as­fnm eJ, de rcmúlem1 ::o!:y t>z iR ~:özvlhetö lesz. NaL')'­ságos asszonyomat és n kis GyulA t Ji d \'özlöm. - Janlm

1 Olga, Jfargil, Józsil:a. ls IL "dff. Ejnye gyerme­keim. hát ti n1ár nom irto Ir :\ a~apóonk. • .Meg­kapta ták a ~'ZCrkcszWi J.·t.• .., ~;en a sor~>jegJl·e \'Onat:kozó flzonufd? - Bt ic{Jt )' Li1.c:i. GraLulá­lok Laczi il nm. S:wrgnlmns fiucska \agy.- Bl11111~ !Jcrg Etta. Még num ol\'aGtnm ol. do szivesen ol­olvasotu s n jv,·ü Mt\;n \'{t]t\!.lwlolc k~rdé~ére. Üd­'\'özlct. - Csorl'n llo11ka. A7. nibmn !J-ik la.pjo. a mull héten jol1mlmu '· C'sodAlom. ho;..<y te nom l;aplad meg llonkám.lrd mog, hogy szUic!>~g.lli '::m-e rú. Tal il n a"cuek ogyct, ut~lHI. vnln~r.ontJyi elfogyott s elkill­uUm ueked. - K~J l 11 1'11UIICI. ~2.ŐCS C:unilln .;s Sarike. Budapeston tn Muzoum-körnton) laknak. • T lm is tudtnm, hogy i lyon 0Qg) leány :\.Z én kiS olvnsöm, a múr tavaly elvégezte n polgi\t·i iskolát. .Eüszcn airkor maholnnp olynu öreg bácsinak is kisnsszouyoznia kell, a minö Na.gyapó. 'l'ökóly llouka. Elku1d6m ődes leányom. - .Kld11 Jolán. ~em azért haragszom .Tolánltóm, hanem nzon csodálkozom, hogy ilyou csonyou és 1 ndetlanftl h-sz Nngyapt­unk. Pedig, ugy-a szereti'd Nagynpót? Remén) ­] m, hogy nemsol;árn 11eked kUldhetel;: köny,·et, de csak akkor ktlldöm el. ba iakarosabb lesz :1

lorélkéd. - Fciler Hajnalka. Bájos n:rsikét inbl kis lányom. Egy kicsttljnvit:u!lk rnjta (megengeded?) s egy-két hét mulvn közülj Ok. Ed es anyáda t nd\"özlüm, t..iged pedig c.<Witollnk Ilnjnnllcflm. - Kilént/Í Etel!:a, • Mria. ls Janókn. ~lárif•cska mjtvényo íl!!yes. Egy­k 't Lét muha hözlöm Az l'istíg-ban. Üdvözöllek r...ryermokeitn. &t lltQ/JÓlQlJÍ ll'lfnkt. Szivesen Irénke kisasszony. Ezonnol megkérdezem Cser­n~-üns. !ey JuczókáL6l, l10gy li az n Csoruynuszky k nssznny, n ki c. zcnenkndémino t:mul zongorazni? Gozdy Pnlmuc:.zi 6ppeu olyan id ti., mint mogn, It én­kém. Szives meghivil t kösz!Jofim, de biz én reg l bn.hnmnl nem tudok emeletre knpast­

.odni. Udvözl m. - Póra Edit!.. K1Ssz1Snlim1 :de ki Livcm. Elfogad m elt83%l!m emlékfiL - G llner Mari a. ltl r z 't itt nn megkap-

d a k n~ t ( med t ludb k z 'rt ké-t.t., - R 1 .A B11. y n lom Anna d

m .. c yLamar n m l UJ nlbum ~1 i késGu •

AZ UJSÁG Latinot--its Tibo,-. 1.'-dvözöllek édes fiam. A nyá­

ron én is ellátogatok s1.ép \isegrádrn. Akkor ta­lán megisruerkcdheh:m ,·eled, !ds olvasóm. - Csaba Ferikc és Ilo11ka. Xagyon jók a megfejtések. -Blum JulisT.a, .1/a,·czika és Biizsi/;c. - A fen\­liépet nenl sol•~ra Yisszaküld<.im. - Brtll.agi ·I. A. találós meRe na~yon jó! Közvlni fogom. Hanem ezutan Na~yápónnk fogsz irni ugy-6 ? -Szaillmrít·y Sa:;a, Jlagda és Herlvig. A fenyképet mindnyájatoknal. \'ÍSszaküldöm. De Na.,<Y)-aponak olyan solt dolga volt mostan:lbau, ho;;y elnézést kér kis nnoJcáitól, n mié:·t nem tudott eddig ele­get tenni kér6sUknok - Láng Erzst?Jet. Köszö... nöm a rejtvbnyakct, ban~szem ezeket is a sorua. -Hans Aw10. ~;r,ivcsen vúlnszolok Annusldm. )fikor lesz n viz!:gád? Jú bi!7.onyitn.'tnyod lesz? ~bjd ü·d tn t.> g l\ a,.,rynpónnk. - 13sssáuyi Gizi ts Inn·e. Szép levt'let"kuok nt'1;') on l!lOJ!ill'llltem. Jó bizonyih·áuyt kh·anok jutalmul. - Li.ltcr B'1n111::ka. J úl fejtet­ted meg a rejh·éuyeliet, édei:i nam. - JidtéfTY Erzsike. A te bizonyit.ványod, ugy is tudom, hocy nagyou jó le~z, Brz':iikt:m. Kotori:<:ztam a rejh·ények köztit t s a tiedel mE:gtnlnlt:uu n fiókoru fenekén. :Ki­nyomatinm, ho~ öröm~ t sze1·czzek vele neked. -Koncz J6zsil.-a. Bizony, most kis oh·ns'társaid is a Yizsg-.1\'al ,·nnnr.k ol foglalva .• Godnyájatoknak sok jó linlkolmst l;h·an l\ ngyt~p{l. R(!IIlélem. ho~y szor­galmnd jutnlmó.nl csupa Cf!yes lesz a hizonyin·á­nyodhnn! Te is azt remólled? A \ alu\czióbnn majd l.mzgó ol\':u;i~n les;:el Xngyapónak. - Fel:ete End,·e. Szoq;ulruas iiu \·nt'Y· - Balás Ivi és Dóm. Kerl,·a~ ,:!yenn(:k•·k ·•a.z~ tok. M.ikor le:.z a vi:G!'gátok? - YérfC'~S .llrn·i~ka. Üd,·úzöllek Maris­kám. Ird 1DG~ Nn!!yapónnk1 hogy a u~·úri hóna­pokra nem költöziiik-o ki u Sas-utczaból - nya­ralni. Raméllen11 ho:zy n tizüuidoben sam feled­kezel meg Nngyo.póról. - Ednyi Józsika. és Luluka. Bizony. jtiték közben hrunnr mulik az idfi. Jó mulntil:;t ldc<:~ikGim. - J.'illop Ilo11kn ú Jo­lanka. Hnl' hlonuek, C.'lnkho!!'Y .Jolt'10ka Mm heteg már. Kem Í!! érdomos ilyen szép idöben bete· ~eekedni; Icivált most, \'iz!'ga elött. _\. cziliudert, ha ru.;g mnkac..'lkodik. 1110jd e. :-ZC!!re ake...:.,ztjuk Luntctésb!íl a e~y mngynl' kucsruállól fogom ki­hozni novoteltet. - <Jsil:ús Zoltá11. Hát a te ked­ves jö ·Xóndor ~Cd most nCJn !'e~.:itet:. a le,·él­iráshan? Hz<lgcn~ ho betegen fekszik': Remelj kis fiam, jó az isten, mo~gyitgyitjn " nem;;okára -"gJ"fitt

jllts~hattok megint. - Walles Jf1tgda. DehClgy is felt'.Jfkeztem én we:.: ){a!!duskt\ról, de oh·an sok levélre \'alaszolok, l:ogy nem tudok mind~n szarn­ban mindenkim•J, irni. Hát neked mil;or )<>sz \"iz•­gád? L miJycn le::-z a Lizou~;tnmyod? Mezirod majd? - Justl• Pi~tc(. Megint jGl fejt;tted meg Pista. - St:lncarfz Klára és Iúilmán. A betüd mO.r most is l'zép, mnjd megtanulod azt is, hol,•ynn _l•oll cgyt1nf!:; soroknt irui. - GJ·oss­lllllllll Gi::a. Urülök1 hogy az Album U!!y t,..t.,zik. A. r<>jt\'óuyekct lt•J:tlöm. - S:arvas Juniia .. Hat Mkod i~ vnn jelölted a szépi:lég,·erseuyre. Kóbor N';élni? ÖrülUk kis lb nyom, hogy ilyen szer~ny s jó !ds nnok:ljn , ·agy Nngynpónnk. - Orbán Elizkc. Doho~y hamgsz(lm1 ~;6!. önilök, ho!!'y en,·­nyit meg tucltnl fejteni. - Frno1d Lf,!ló is !::Iza. A megfejtésuk jók1 Xngynpó iidvúzli on~·~­de!mcs un(lkiit. - Durlius:l•y Seutor ir> Magda. Bizony szcpek R Kol101ft Andor bnc~i mese-fordi­tásai. ]!fogt is ktlz!Uuk be1ö]Ok e • t . _gy par, és l'emélhctOieg czntán is fo~ um 8 "zá. motokra gynktnn, hogyha aunyirn tet-.zik. _ Pap Gogó. Roj, jó 'ilág ''an mo;t; a s,·ábhezven. Te b olt jntezo1, kis Gogó. Az arczképet ~em­soliflm vi::szak~ldöm. Hnucm ~ szép.ségver~enybez nem tuclom, m1t szólanok a többj his olva.sótin~d Kóbor Xoémi hiztosnn nem hr.rngudr.ék érte bo:::-\: tc.~ ~ tfZavnzol..- RtV.ictky Jlargzt. (P.-"\!erth: ~hert 1rsz ol,v r1tkón Nn,napónak, :!lfargitkam ~ - Bas~l I1fltó. A tnlóny egy kic.--it ltónnyQ b nehe:wbh jut e:szedbe, kUidd lll kis leánv~m~ ~ KatO/ld 41Iaroit, J6sl.a t!s Jlma. A ti ne,:etek is benno ''nu a m:ilindcl'I.Jen. Jnj, hl\ ~·n arról tenni ludu?.k. hogy ld is jtljj&n belli!e 87.

jó Yulna. Du l1iúbn, itt cbak R szer~ncsa segit. - P~ko1 ''Y Btcl/;(1. A taHmy jö, majd sorra \'eszem. Kisztintim. - Brazm l lma. !.<:l he:. hogy ltóstin jütt n lu\'clcd, mert nem miekszem rá. Há t n te dzsgil d mikor leS% Ilma leán.} om? lfegu·od, l1ogy miJJCil volt Q oizonyitvnuyod ? -Petlitlláz.1 Boriskn. A snkl fnllm.) t mn!!ll e~altn .Doribkn ? Ign:: ID ungy 1lgyes~l"' \"aU. De nt 8 baj, ho IT nz t-n kis oh n.sóim mh nem tud­nak saldtozoi és igy nem tudn. k m~<Pfcj­!.eui a rej h 'n:> t. - T ~rl.au Tonc11. tc:: ju 1 m Ton ikn. d m t u u• hl"". Cg) b mnr yh;r­album ii;J 1 eljebb NP ·ap nn'k h ldh t k •1 t

1904. juníus 12.

- Katz Jiarnit is Jfatil<l. Szegény kis Matildot talán me"'"YÓ~Yit]'a a ::;zerencsehozó czilinder .. ~ ,..._ -. · N a o 19 Jucz6/:(z. Bocsánat ,Tuczókn kisasszony, . agyül~et éppen azt "'ondolta. Olyau l'ejtvényt lS k. .'

e Fi Imet sze-csak ne le,.,.ven nagyon ismeretes. gye _ pen köszö~i· :Xagy:pó. - Fogolyáll Kat·C$i. ~e~-

. Berger Itme. sokára \'Íss<aknpod a lt~pet. - rczké _ Bizony fiam, már nem lesz mostanában a. k album. - Berlcot'NS l'ili. A. jövő b~ten ~~de:·ét merrkap,ja arczképbt. - T'ajda Em tl. 1úw e::r \ kih~zzu'k a ki le,..alnbb egy pár 1·ejtvényt ~e.., eJt·

_ ' • t- • K . ö ö 1\ b1znhna · - Badtelt Lat•ztk•t ls Jfargtf. ősz n m . Htislrr La.r:ikrt. SaJnálom, hogy a te ke~ed fze;. volt itt. rucl't mo~tnnábnn nem ki.izlünk UJra

0k.

kepekct.- <::tmss~:~· Imre. Yáletlenül maradbntott 11

most lén oe, a 'l - l"értes Pdl. Ilo?yue lehetne: A sze_­renc:.e nt>m igt~u tnrt sorrcud~t. Egyik két~~e,·~s ~~:~ már Yolt i;; rú esot. - l1.e1·rkes De~s().. ~:dli.Iy t:ajuitloru bO '!'\' \'nlnmi nyomdatechmkal u1latt nt:Ut J.öehetctt: n J'öy{i héten Yisszamegy.-

· é me,...-.Miskey Bfi~:>ikc. K,~"ö·t ktlldöd a. 1'8Jtv n.yb-b ~r L' .. • .. E . ·t eved lerrtö szo IeJtcsL u-Je; k1::; leáuyom. ze1 · n cr • me"-uem h; kt.JrUlhet n cziliuderkalapba. Pedig r "'

brde.melnéd. mert hUt>éges régi olvasója vag_y ~z:~~ apónak l:..<1e.;.nny:ld kérdés~re, a szerk~~1 l,mus. tekben Tálnc:zolunlc. - J,é.passy Gyur . d me"' ~t:m ,·oltam. !!yarmekeiln. T.~g:közele~b. 1r Tap{e~ 1~ .edet: Annn:'knm. - Lrwg. Ju!1~1·:Í Ödotl és ~; lor. Sr:l. •a,·cz Rlla és Erzsz,, ?\e.m s Terka, ll ., t J'{r/t." (),,tkrir F•.tdtS Joz.~et é. r 't 1< • ' • ~ · .. JLat·gt ~v Lm tos Oszkár, Sclit;nrt_ Sa11dor, 1 es~-

1 K , · •apó.

'E zli. Ltn·e!etckre n. jö' J hó1 ~n Yt>lnszo .~: a",') -

Az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai r.-t. kiadásában Budaposten, VII., Kerepesi-út~

megjelent: - -=-

Á Jó TÁRSASÁG MODotiA ÉS ILLEMSZABÁLY A!~ Öl é ben or .. nrut~

Irts egy na!;YVU~ hillj:y . .!ra diSZk ~ . ~ K biJ nU. uMICJ ti li, 111SZOIIliötC,~OU - ·-- •·• -· ... -· _ ...

10/'\A • • 9 ~. JUIDUS l ,

Talfre nevetés. Irto. P erényi Malvine bár6nö.

Miuden emberi lény már születésekor lnaP"ával hozza a tevékenységi ösztönt. Hogy ko1~nkban mily nagy a lété1~ való küzd~lem ugy az emberek, mint az. ,egész O~'ganikus 'Világban csekély körültekmtés utan meg­figyelhe~ük. Fényes tanusága enn.ek a~ ,el­szánt ja.páni nép hősies l-üzdelme lS •. :Mikent az állat a növény az őt környező Vlszonyok szarint '~áltoúk, a~okh.oz alkalmazkodik, ~1gy kell az emberi lénynek is o.lkalmazkodma. a körülményekhez, hogy megélhessen. A nev~­lésnelt tehát főfeladata, hogy a gyerm~k teve­~~ny~égi ösztönét sz ületésétől kezdve feJ leszsze, 1rany1tsa.

A forronaó tettváoy, mely helyesen vezetve R. leo·szebb ó; legmag~sztosabb tehtekre képe­sitj, ~·ezetés és helyes fejlesztós hiányával ros~z utakra. terelhet. A hatalmas erőfölösleg, ha fel nem használtatik jóra, kinövéseket sZiil. Ha. a. gyermek tevékenységi ösztönét kezdettől irányitjuk, észszerüen táplálva azt, akkor mintegy bele legz oltva. a. munka­szeretet, valóságos természetévé vá.lik, és ne~csak hogy megbecsüli azt, d~ óppe~ ol:y te~mészetszerü funkczíónak foroa. tekintem, mlnt a. lélekzést táplálkozást. A gazdag­nak is sivár a~ éleli a. komoly tevé­kenyséoo nélkül. A va.:,ayonta.lan, ki képte­len megfeszitett munkll. nélkül mogélni, meg-, görnyedve Js erős akarat nélktü le lenne

Bevádol om az uramaf ... Bevádolom az uramat, Hadd tudja meg a világ : . Hogy a kedve. nem ~ :égr, Nem nevet, mmt a vn·ag.

Még se mondom, csak azért se, Nem sóhajtom el soha, . I liszen akkor tán még JObban Elborul a homloka.

Könyrincrató barna felhőt o ?

Minek lássak egemen · Mikor én az 6 homlokán A csillagot szeretem.

Inkább inkább el se moodom, l • d 'k? De meg mit 1s mon an~ · : .

J Iogy a nap is,. min.t .mr, Játsztk: A felhó,·el buvocskazik, Azt a világ tudja rég !

P6so. Lajosné.

Divat levél. F áris, 1904 junius.

A ul t h ti forróság ugy a n~pfényre m 8

· t a vuagokat csalta a. nyári toilet~ek~~~ m:n Jármássá _ és méheket. Páris u~czan: ;"1dó.m · • g_ gal közlekednek a. dnzzado "V:l~kosu.~qwpage~o: és auto-k. ~\. szezón a tetőpo~tfn ~a~ecr déjeuner-k (rnelyeken kalapos.un Je e~e /t;~ a vendó".~k mrrt ·Jzt!es m.m~alcs·ok, a. l o' cklock-~k t~nuek. mint már emlite~tenlAegy-

' · ) · t énk pu-szer, uj neve: cinq-sept egymas ·

AZ 'UJSAG

sujtva a. meg nem szokott teher alatt, ha. gyermekkora. óta. nem ismemé a. (küzdelmet és a munka. áltaJ elért siker lelket emelő ér­zetét. Első, szent kötelessége a szülőknek gyermekeiket ezen elv szarint nevelni, fejlesz­teni. Tekintse bárki a Fröbel-rendszert el­évültnek, elvitázhata.tlan érdeme, hogy az életből maritett filozófikns elvei által a. gyer­meknevelést a. legtermészetszeröbb irányban fejlesztette. Az igazság egy és változhatatlan és ez~n elvek helyes volta sem változhat soha. ~ Orvendetes amaz óriási haladás, melyet a

nönevelés terén eddig is észlelünk. Hogy erre mily égető szükség va:n, muta.tják a statisz­tikai adatok, például N émetorszúgban ötmillió a féljetlen nő. Azonban még folyton kell küzdeni az előítéletek ellen, még mni nap is feltalálható minden osztálynál a muuka. meg­vetése, az a téves és sz\ikkeblü nézet, hogy a munkát: a. munka általi keresetet megvetik, lealázónak tekintik, kicsinyléssei néznek arra, a ki dolgozik, s még inkábl) arra: kinek dol­goznia kell, hogy megE!lhessen. E ferdeség kürtása csak akkor lehetséges, ha a. mnnka a. tevékenységi ösztön általános belső szük­ségletté fog majd válni mindenltinél. Ez vezethetne a szocziális kérdés természetszerit megoldú.sá.ra., jobban mondva kiegyenlitésére. Igaz, hogy e ezé] elérásére még sok erélyes és becsületes törekvés szükséges. Dolgozzék mindenki ha. élni akar, ha emberhez méltó életet akar élni. Minden munka tiszteletre­méltó, és el kell jönni még annak az idő­nek a ruikor a mnnkás, a tevékeny ember

teau..".:-i tennis-kirándulások is kezdetüket '\"et­ték s a. legujabb szenzáczió a balle Petit-ben kiállitott gyönyörü ékszer-gyüjtemény. A tei­lettek tcróu alig láttunk valami ujat. A mi­kor az este bontogatni kezdi szárnyait, szines ha·t'eloclv-októ1 l esz tarka a Bois de Boulogne.

Ezek a nagyon jól álló kabátok az idén uj, pasztell-árnyalatokban készülnek bőrgallé­rokkaL Egy bala.v~i.ny, kékes-szürke bavelockot láttam lehajló, nyers-zöld bőr ga llérrnl. Egy másik drapp szinüt vörös bőrgallén-aL azutún szépek azok is, a melyek belül koczkásak s kivül olyanok, mint egy közönséges alföldi paraszt..szür. Persze a tapintásuk nem olyan durva., hanem hima.la.yaszerüen pnha. Ezeket bársony 1·evers-ekkel ékesítik s ugyanolyan p assepoile-lal varrják körül a. két rézsut el­helyezett zsebet.

A. gombok diszkövekből vannak: onyx, macsl;:aszem. achat, lapis lazuli.

A elélelőtt folyamán alig látni egyebet a. Parisienne clu qrand monde-on, mint rizsszalma ma.trózkalnpot, melvnek tet-ején egy sor rózsa. ékeskedik félio- tüÜ közé rojtőzve. ~óha két

' b l . koszoru is disziti e kalapokat: egyik. az {l so, halványabb rózsaszin, a másik siJtáLcbb t1r­nyalatban. Egyáltalán a. ton~-dégra4és a sine quct non s ugy a ka.lapok, mmt 11z ovek leg­alább kJt árnyalatban készülnek. Nagyon sok­szor a napernyők is en 1·appo11 va.nnaka ruha. és a. la.la.p szinével, v~ay pedig teljesen elüt.. nek tőle s akkor nz erős kontraszt; által hat­nak. Az ernyó'k .nyele áttetsző k~."okb~l .ké­szül, többnyire hibátlan \agy felhos lmstály­ból. A módo~nbb asszonyok ezeket a. nagy köveket aztán Mrülrakatják apró sma~agdok­kal rubinokkal yagy szafixokkaL )[asok az egyszerU teknöcznyelet kedvelik, de akkor

fog megvetőleg nézni azokra, a kik nem dolgoznak. És valóban nem nehéz feladat a gyermek törekvésót termetszerü u ton erre irányitan i. Mily boldog a. gyermek, ha Y ala . mely eredményt ért el saját ereje, saját tevé­kenysége által. Nincs gyermelr, a melynél az ösztöu nem léteznék és ha az ö cselekvése foglalkozása, legtöbbnyire környezeLo indo~ lenczi.ája. folytán, parlagon hagyva, rom botás­ba n, törésben nyilvánul, ez az erők elfa.juló.sára. vezet és a későbbi hibákat, bűnökeL szüli malyekért csakis a. nevelési környezetet le~ hetne felelössé tenni. Számtalan szarencsétlen erisztenczia. az elhibázott vezetésnek áldo­zata. Igaz, a feladat nem csekély. Folytonos figyelmes és el vszerü vezetést igényel. l\findig voJtn.k és lesznok gazdagok és szegények, de ha egyszor el lesz érve az az áldott kor a midőn általános lesz a munka, bizonyára n~m fog előfordulni annyi öngyilkosság, mint napjainkban. A tevékeny ember mnnkaja. eredményében ha. nem is mindig gazdagságot de megelégedést bizton talál.

1

Szarelem í s házassá&. Ellen Key könyve.

I r t.a Monoh e.

n . Kiutlln uz embereknek a. boldogang utan vnló

vagyódasAt máltatta és ezt, mint a házasság ainp­janak egycHen lehetöségét hirdette ugy a. cs~lád-

azon aJlrÓ gyémántokkal ki van rakva. a tu­lajdonos JJeve.

A Grund Prix-nJl azonban már csupa Directoire-mq>ornyök lesznek, hosszu nyóllel s ezekh~z jobban illik a keske11y fogaut.yu. A gyászoló hölgyek naJ1ernyőjén fekete jet('l'olyó pótolja n. hisLály helyét.

0

A mióta utoljúra irtam az üveltről, már ismét láttam valami ujat. A sárga. lJőr-öv k6t sor (6-6) gomblJal még mindig tartja magát, de riválisa akadt az nj fehér övekben, ine­lyekre forde keresztekben egy egész csomó aranyozott lapos gomb van felvanva, u~y hogy alig látszik ki alóluk a. Lör. Egy másik ilyen csinos s szeriotem sokkal elegnnsabb öv a. halványsárga, melyre ap1·ó fehér pántok vannak varrva, s ezeket lapos apró arany~ szögecskók t11.r~ják le.

A. fnlura. készülődő asszonyok mindenoyike egy-egy t'iyella-costume·öt csináltat ma('l'á.nak. Rövid, trvtíeusc-·szok-:uyát, lehajtott g~llérn la.pos, u. n. Jfohll(.lltni-ba. rakott hlnzt. A ,i: yella a flunel.~nél jóval puhább .anyag s meg­\an az a~ ~lonye, hogy pompasan mosbató. Sem a. szmct el nem veszti, sem össze nem szalad, minli a többi effajta matériák. Ehhez az u . n. la London-kalapokat viselik s csi­nos, }nosható, ogyszinü va.gy csinos nyak­kendoket.

Igazán örömmel tölthet el bennünket hogy az asszonyok végre is rájöt.tek arra1

h5>.gy lemondjanal~ - legalább délelötti sé~ taih.i'tt - az oly 1gen gracziózus de ann · l ' l tl · l · · • ' Y1 ~on.ye me e~segge Ja.ro uszályos ruháról. El-tekmtve al.tol, hogv ez már takare'l·o · ·

tb 'l . k'" , '- SSa!n szempon o ~s. -n~~natos, merli a röYi'rl szoknya. nem en a. folclet, s következéské ) eu nem megy oly hamar tönkre, mennyivel I~el ..

34

alapilók, mint azok gyermekei szempontjából, -~ttér annak a fontos kérdé:mek a \itatására, hogy éppen ebb6l a !!Zempontból meanyire szükséges a

ülás megkönnyítése. .\.zt mondja, hogy a régi emberek foltoztak

a végtelenségig i a lelkileg fejlettebb mai gene­ráczió azonban már nem hajlandó összeragaszt­gatui az összetört boldogaágot. lfert biszen a már ·sak kötelességböl !i:tületett és nevolt gyermekek

egy csomó életszlik&;glettöl fosztatnak meg. Igy elsö sorban attól, hogy szültiikben láthassák azo­kat a boldogi>ligot. sugárzó, életteljes egyénisége· ket, a kik 1\ legjobb ~zellemi élet()rÖt adhatJák gyennekcik-nck . .Azután meg okvetlenül rossz tár­saság a gyermeknek az a s7-Ulél, a ki ciak li miaHa él, - n~gy él egyi\tt élettilrsával.

A szabad válásnak ellenzői azt mondják, hogy n fiatal é\"ekben, a házasság első ~""eiben, sok el­IHlmcrl~odotL válds lenne. Nem gondolnak arra, hogy éppen ma, a biztoosag tudatában feleség is, férj is roppant szabadjára engedik maguk-at és kellemetlenkedé<>eiket. a 1ni sokkal kevés\~ lenne

akkor, ho. nem lennének olyan nyugodtan bi.zto­~n.k a dolgukbau.

A lc;,;több esetben, ba jellem ~agy vélemény· ltülönb;,égek miatt. 1 ortent a villás, a gyerekek is jobban járnak. ~findegyik sziilö külön1 liomagaban na[!yon érl,jkes ember leheL S válárok kö\"etkez· tébeu mindketlójükuek az az fit•zésük ,·an, bor;y a gyerekeknél \'alamit jóva kell tenniök. )!ig ho. a gyerekek végigélik az ó vitatkozásaikat s va-­szekedé:;ciket a talán az egyiknek pártjh-a is kell illlniok, két különb~zö vélemény közölt ide-oda ráuczigálják llkot, e:t sokkal rosszabb rájuk nézve.

A ...-álás esetében nem lesznek kétféle véle­mény azorint neveh•o s nem ipl\rkodhatik az egyik leürt.nni azt, ~ mit a másik beleoltott.

Gyerm~kektöl azt hallja egyTészt az ember, hogy monnyit ezenvedtek a válas következtében, máshol pedi:; arról panaszkodnak, hogy milyen borzasztó volt végigélni az egész életen keresztül

lemesebb órzés az. a. hzet szabadon tudni, s nem kényszerülni az u:sz1ilyt fogni néha. órá­kon át! Aztán kevesebb fáradsággal több idöt tölthetünk cl a sétáld,..bun. mert a. bo­kánk sem akad meg m.ind1mt.abn egy-egy ntbnn levő fodorbau. páutban: vagy dudorb:n.

Van azután még egy más igazi érdemül; ic:: ezeknek a trottemse-üknek

.Megiigycltél,-o l1ölgyeim. hogy mennyi uri nö, a ki pedig jg.>n:vt tart; n dit·atu" chlP­vezé.sre1 visel ot1-ombo. formáját voszt,.tt láb­belit'! lliszcn ugy ia eltnkBija a ho~.-zu f'zoknya, tZ volt a. montsvár eddig. Do JUO~t mar kéoy. zeritve vannak reál hogy a r.Jrun/) ­Stlre-jök ia harmóuiábau legyen a. felső l'tiliti.­zattal. Hátty~>zOr t..et.szf!tt nekem egy nsl;zony elegáns mozd nl a. ta Í: gyüuyörü t.oilette-jo és h."Ulönösen chic-ja miat t s hányszor kiál­tottam f~l magAmban lelkesedé.ssel: ez egy ignzi uri n.;szon~·! De ez csak addig lar­lott, mig nz incH.skrét; szollö cl Dlllll

úrn ll a. nekem • gy '":igyúzatlan }> illanat bnn a - r1mltsswe-jeit. En Dlagam is asszony -vagyok. ·e nom jobb. s.e nem rosc:zabb a többinél: d"" megvallom ezt. a legnagyobb gy~ngémet: egy rossz c zi pti mintt tuóg a leg­jobb banituömet h képe:-; volnék megtagadni. IIAL még a férfiak! :Menuyi guuyos meg-jegy­zést., rot!nnyi sarha...c:zt.ikus aperQn-t hnllottam erre vagy arra az asszollyra, mcrt felii1 c-züra. volt n ruhája s ha kissé felemelte - óh bor-2alom! - Jelretaposott czi.pösarkak kandikál­tak ki alóla.

RH.t a it'otteusc-ök ezt! í!gy csu.pá"l'a meg­semmisítették. Egyszerre véget Yetehek a czt1gos czipök, az ererl!t8tiug-topá11kak urnl­má.uak. Ez.::k ~ett~k orrom bá vá. a leg kecses eb h úíhacskút i~. Es azt; hiszem, joggnl hh·atkoz-11 t.om a frauczia költőre, n nogy Mu!:!Setre, a ld e(O ik ver~ ében a tubbek · köz t azt is mondJo.·

E i on 'toit Io pied, Le [l> t~ se d viu . , .~

hi&.

AZ UJSÁG való egyenetlenséget a szülők között. Egyik sem tudja azokat a. kellemetlensegeket, a melyek a. masik esetében állottak volnn elö. A gyermekekre tehát nem lehet semmit sem adni. S az, hogy emberek egy pár gyermeknek életet adtak, az nem adja. meg ezeknek a gyermekeknek a jogot arra, hogy egy anya. vagy apa. szarelmét Yagy

élete igazi boldogságát feláldozza értük.

Nagyszeru lenne az, ba az eh•alt házasfelek barátai és ismerősei nem kö'l.·eteloék azt, hogy hogy ezek gyülöljék egymást, hanem ha be­látnák ök is, miot. a hogy azok a házastár­sak sok~;zor titoltban belátják, hogy két fel­nött ember mint barlit vonzalommal viselte­tik egymás iránt, ha mint házast.,r~ak nem is Yoltak egymáshoz valók. Senki se ill­hat jót azokért az átalakuJásokért, a melyeket az élet véghez vihet a term~szetünkön : azokért a rhzkodtah\sokért, a. me)yek a. másik természet~nek változása kö~etkeztében elöáUhatnak. Legnagyobb hajlandó!lágai lehetnek valakinek a hüsé{;re le;­uecsUletesebb szándékai an-a, hogy első vonzalmá­ban összpontositsa. e~z egyéuis~ét,- ez minden akarata ellenére meg<:áltozhatik. A nönél, a ki csak a ltáza<;ságban ismeri meg az érzékisé;et, mi sem gyakoribb, mint az, hogy ő a szerelmet sze~ rette R nem az illető ftrfit. Xéha. elviselhetetlen hasonlóságok, máskor redig ilyen különbözöségek azok, a mik a. bajokat tt»remlik: az ~·yik mind­azokat a. jó tulajdonságokat találja. a mt\siknal, a

melyek neki autipátikusak és egy olyan hibát sem, a mit sz<~ret.

Leginkább akkor vannak u emberek egy v!láson megbotránkoz,·a, ha a váló házastának köz\\1 az egyik egy harmadiknak nJltjtja a kezét. :Ueogbotn\nkozásukban elfelejtik mindnzt a sok szen\'edést, a mil azok ketten egymábtól tllrbeHek. i!:s elfelejtik llzt a régi tapaszt.lló.st. iP, hogy a. mikor két fél Agy og.;szet képez, akkor egy harmadik felnek nincs ott helye. c"ak ellenkezö esetben lép közbe elöbb vagy utóbb egy harmadik. Ez néha. a. gyermek, néha valami más életczél, néha pedig egy uj érzés ; de minc.lig j6n valami,

miután a természet nem tUr meg üx~~séget. Ez a term~szeti törvény sohasem oly ,-e~zélye", mint o. házasságban. Ugy a t~r, mint a Júlek dimenziói­llan senki sem foglalhatja el másnak n bel~ ét, csakis u t a helyet, a molyet valaki má.~ uroneu hngyott, \'a_'}. pedig nem tudot t, tne;.,rtnrtani.

Az cl<izményekböl tchnt kitetszih, hogy ideá­lis formbjo. u. haizas~:~t\guak csakis a~ egúsz szabad egyesülés 'I.'Olna. Do mintán ;~ernmifóle fejllidé::oi procz,.sszus nem sz(lkoll ugrásokat tenni, o.zt!rt nem romúlhetö, hogy o. társadalom ezt az ideált másképpen érje el ogyelöre, wint átmeneti for­mákban.

Mu. m6g a törvény jogot ad a férfinak arra, hogy s::~.jút belMása szerint elpocsékolho.tja az 0.,z. szony vagyonllt, megtagadhatja tule személves szükt'légletoH, megtiltbatja: hogy v !ami pénzkor~sli foglalkozást vállaljou, tchá.t jogi :izempoutbtil egy nívón \'an u. kiskoru gyermekekkel.

Hogy ''annnk f6rjek, a kik nem élnek Hir­vén) adta joguHal s a n öt egyenrnngU\·á t&zik n sa~ t ollhouukbanl ez aztirt. h-1ilön!5sen a szcgé­tlyebb néposztalyt telrintve, nem menti n ~Ur­vényt. Yiszont semmif~le Wr,·~ny nem nlrndnlyoz­hatja azt: hogy brnt.áli& férjek ltihn"zniiljnk arszo­nyBikat; de a mit kö\'etelhetünk egy lö:-vénytCol,

ez az, hogy ne magn ássn forrásait ezeknek a visszaélések nek.

Az uj USrvéoy kö\"etlcez6kben l~betne EUen Ii:cy s~crint összefoglalható:

Hogy ugy at assr.ony, mint n fé1·fi nngykoru

legysn. Hosr ne lehessPn huFz óvnél r.!lgyohh a kor ..

knluml ség. lJ gy semmiflle rokonsag! an ne ld uek

~gymn a;.t n M7.Mfelck t:s hogy orrosi bizonyit-

1904. junius 1!1.

<:ánynyal legyen köteles bizonyitani mindegyi~ azt, hogy egészséges. lllindenki saját maga kezeiJO a vagyonát s a jövedelmét. Ha. az asszonynak semmije sincs akkor a férj törvényileg van kö-

' d · · nként aa teleZTe egy bizonyos összeget a Dl e\'e

asszonynak. nelkül egy öket. ro.int

Két tanu~al minden prédikáczió hónappal a bejelenté3 után irják be házasol(at.

. l k" nyit\'e. Elég A '\'ruás nagyon meg egyen un c 'ln ' karnak s az. hogy beielentsék, miszerintt va l a

oJ · • ·~zrt· mindegyik fél részérol egy-egy tanu,_ Yag)T

15 re~ bé· hailás nélkül való tanácsadó igazolJa, hogy a .

" "a· kitések nem sikerültek E~ é\"nél tovább a ' eJ tbeD

ltsnak buzódni nem szabad. AlJbau az 8. se .1'

'l ,'nt· ha a házasfelek e:n tormán méltóaknak D)

1 'a ál k . z anyán

tatnak, a gyermekek 15 éves koru 1g a k ~ 1 szthn tn a · maradnak, azután pedjg szabadon vcua b ..

~Iert t.é"es az a felfn,..;.o.: ho'"' n fiu az npá 0"'

",.- 1 eJ • • , • JMlll a leány feltétlenül az anyához <:e.lo. ~aha ep fordilYa ,-an.

)ll ikor )fég egy US,.."'JOD fontos I'ÓSZ az. a yet·

Ellen 'Key azt mondjA, hogy a. tör,·énytelen g us· mckekn~k éppen ugy jogaik legyenek az ~ra \'ére. mint örökségére.

* trogy milv nagy u·ónö Ellen Key, hogY

. . • . - , . . 1' az érzo, a m1lyen erdeltes s mmaenkeppen a. \ll o, 1.•

. . anno•• sz h et dobogtató, i-let böl ,·et l megfigyeleseL ". f~l· ezt talán nem kell ielfedeznünk. Az eddig d

it [ll~ll ' soroHnkból urryis killnik, hog\' azt, a tn c

• • . "' • • • . ésUnk "~ ' azt ern 1~, U!!.fannyll"a, hogy az a~ erz ~~ hogy ez a n5 sok szomoru dolgot. tapasztalt, u,ir csahídi tozhely belső yiJilgába pil1nn thatott

1. t·

d . not a

be és sok fajó sz.iyet. és elrontott bol ogsn.,

lto.l.öt.t mar közelrlll. Dl e~·

Es mégis! A mikor elismerjük, hogy karj• figyoH1 gyf.ljUitt1 tapasztalt é"; igau lélekkeln•kkt: lciert'!<:zakolni. hogy o. nak Ulzzol-YasSill, kli0Y0 iJ vh..;ak ki boldo,.sá,..uka.t akkor etrVben "tt

'.J o ~ ) OJ ll~~

érezzok, hogy Ellen Key igen elfogult és számol eléggé egy dologgal.

[\etil )fél'! pedig az emberek gynrlósági.. ":11! ~ u1ol

szimol az emberek telhetetlenségével, nelll sza cl:. azznl, ho~· o mik{Jr az emberek boldo"taltUl

b'b:> w c!e;;ccletlonek. akkor gyakran vnn a 1 ki magukbo.n. Nagyon ::ok oh·au ember "80

' 0 ~i

nem boldo,: ugyl\n az élet-e pt\rjávnl, ele ~nni e:;yáhnlh.ban sommiiéle életpál'ral boldo~ 8

nem tudun. "1.~ • • l '6 z a rorr~nt .c.za·t 11emDUe~tre sem Yo no. J a . '!! ,·~·

ktinnyli ol~nlas. \·alnmh·el künnyehbó tenlll :rvll~ lá::.t nem ártann. de nom nnm·it·n, minl 3~ 1

l •

ajánlja. . du· , l t febn

Az emberek elbnmnrkodnák a ao go ' L 0 ,i· .• k egbll.ll la.,;n ban mc;;t-ennek azt. a mil késöbb Dl i~la-

_,_ . . . l 'l sztott u~ ~:s \"ls~ ... nstrnák n. g<S7L'I'ÖYel c vu n bO~J

!Oéget. Hn nz emberek egé~z bizto,;nn tudnákwszi~' holdo;aiJbak lennének aual, a. kir51 azt ~;!>or hob'Y joiJban c:zcretik, mint. az éleUár:;uknt, ~ 1)3 · · nl ek· 1gy 1:. eterszer Wbb dllAsi e!:ct ford on ...okb)ll' n legokosabb e!Dber j" bula. az ilyen dol., . !lkn· ] .. l nll • c ' 'Illett ez :- és ezer ltörUlruóny ,·an, a . ct\'!JC· dnlyozbntj~ vagy :zavnrhntjn nz ilyan l.éi:61 C::.

kclést. •t ellcll

én a .. L nbsz lute nem hiszem. a Ull •0)u~'• K • ub ' ey mond, hogy n rrvcrekekre néz,·e J0 z·ra· ~J Ul c; l

h~ elválnának az ol:·an ~zt\lök, a kik uc~9 ~ilttS· hk efr}·mást. .\fert, ha l: ch-álús utan lll ".foo, á }.t. )lll;:. 6 gm ~:p 'nlamol~ik és akkor olyt~n l'll~·

olyan feWtlenül szareli e~nst1 nkkor nr; ll ,·11ll· . l o. • kban

g&\'a hozott !;'j'ennek ok\ollennl utjll ;:; JllM Sok egyenctlensóa simulbnt ol idll''01 ' "' ~;kor

·b "' · hn a JO b b n iSY boldogtnlnn nz em bor; wntt is uz mil:or m ·r mind nt fuidul t. ... 11rt

'· G e .. ,.an fel tlen tl Ellen 1\:oyne~'- . ...., ll

ho v e cl ro c n le fiJbb aoloSJ~o3) " • t :u t ,J: -

011 tol·

Ull!gb

bist

1904. junius 19.

tabban férjhez. Ne törjék a szülök a fejüket leányuk 17 - 18 esztendős koraba!n, hogy férjet szerezzenek. Mert ilyen korban még a leányok a lllai felvilágosodott állapotuk daczára inkább mu­lat.ságnak nézik az esküvőt, a mikor a fiatal em­

be~ játszsza a völegényt és ök a menyasszonyt. :E~ fehér ruhát kapnak és koszorut a fejükre. EI­len Rey azt akarja, hogy legyen a házasságkötés lllár a természeténél fogva komoly aktus. A wi­kor a leány teljes tudatában van annak, hogy lllit cselekszik és önmaga jelenti be szándéká.b a polgármesternek. lf'ioden cz&·emónia, mindeu pré­dikáczió nélkül, a helyzet komolyságának megfele­lelöeu.

Azoohh·iil azt kivánja, hogy törvényben le­gyen, hogy nagy korkülönbség ne lehessen hazas­társak között, hogy rokonságban ne · lehessenek egymással s hogy teljesen egészségesek legyenek.

Nagyszerű és feltétlenül p!'aktikus dolog, a mit a szegényebb néposztálybeli asszonyok védel­mezésére ajánl. Azt mondja, hogy ott a házi mun­kát nem becsülik eléggé, hogy nemcsak háziasz­szonyok, hanem felnőtt leányok is, a kiJt reggel­től estig agyondolgozzak magukat, szinte ala­mizsnaképpen kell. hogy a saját szükségletükre" való pénzt ké1jék a családfötöL A férj törvényi. leg legyen köteles a ház eltartásáért nzetni, millt a hogyan fizetne a kvartélyosasszonyának. S igaza \an abban js

1 hogy a szegény asszonyoknak az

állam kellene, hogy nzessen gyermektal·tást a gyer­mek hiu·om éYes koráig, a mihez az adót mindeu nö és minden férfi köteles lenne fizetni nagyko­rusitásától fogva.

Miut egy függelékben hozzáteszi: ilyenforma anyavédő-egyesíilet már alakult Németországban,

ltria1att az ö könyvét nyomtattak. Ennek az a

<>zélja, hogy a szegény sorsban levő anyát a szü­

lés idejen segélyezzék, ugy hogy nyolcz hétig a

Sztilés után s egy ideig a szülés előtt el leiD"en Ult.va a munkától s tizetését, a mit rendes álla-polában D á· -'· "b r ··b '· ~Y rt mullli"a va"'v egye ~eJe en öeres az e<> . o. e l

·""yesület adja arra az időre.

Miodezek a. kh·lulalmak már a szabad szere­Jem határán ,,80nalr. A tulsilgos nagy szabadság azonban ugy az életben általában, mint külőnösen a szerelemben nem mindig okozza javát az embe­reknek és kérdé:;, hogy majdan nem fogjuk-e visszakivánni azt az idöt, a mikor a nő rabigában

görnyedt. l\.Iert sok férfiban is, de a nöbeu külö­nösen nincs meg az a határozottság, a mi az élet­

kérdésekben való döntéshez szükaéges. A rabláncz hozzánk nött már, egy testté Jeit testünkkel és

nem lebetünk el nélküle, mint a csiga a háza nélkül.

Ez azonban nem hataroz. Meg kell hogy ki­

séreljük, ha némelyek boldogságának árán is ...

És a mikol· majd Ellen Key szellemes és természet-es fejtegetéseit olvassák és kiérzik belöle

azt a szent lelkesedést és tüzet, a melyet csak az igazság önthetett belé, nkkor érthető lesz, ha egy

különben szelid lelki.i nő keze is ökölbe szorul és felldáltja, hogy: nem kell tovább a rabkenyér!

Hát ne törődjünk semmivel! Küz<ljük ki a

magunlt igazát!

Házi tanácsadó. Zöld salMa. :mtirtássa.l. A zöld saláta finom

középsö részétszéttépji.ik njjaiukkal- nem késsel­foszlányokra.. Az öntet a. következ<!: két kemény

tojást, mikvr kihült, meghamazunk és sárgaját kanállal eoy tálbnn finomra összetörjük, közé ke,·e-o. l"l\nk egy ká.véskanalk:l franczia mnstá1·t, egy

l<nnalke. porczukrot, keYés sót és borsot. Addig

.kn.varjulr1

mig szép sima, ezután hozzáadunk egy

1ávéRkrmálka ti!'lzta olajat, két kamilka eczetet s

vc;gra liát kanálka tejszint. ~lielött tálalni akarjuk,

de nem elübb1

a már előre felaprított salátát le-

AZ 11JSAG

öntjük a mártalékkaL A kemény tojas összeapri­tott fehérével feldiszitjük.

Töltött burgonya. Néhány nem lisztes (uj) burgonyát megtisztitunk, sós vízben megfözünk, két végét levágva, egy ahhoz való késsel üreget csinálunk benne s egy pléhtálat vajjal kikenve1

kimorzsázva, a burgonyát beallitgatjuk, készitünk egy tölteléket egy rész főtt és apróra vagdalt s két rész nyerstojásból, az egészet egy darabka vajjal és kevés sóval kikeverve a burgonyákba tölt­jük, most még megvajazzuk az egészet s a tete­jét meghiut'Ve morzsával, megsütjük. .Ezalatt pár tojást nem tulkeményre megfőzünk s ba be akaTjuk tálalni a burgonyát, a főtt tojast azon malegen megtisztitva fölszeleteljük s vele a burgonyás ta­lat feldiszitjült, megsózzuk s piritott yajjal -melyet egy ]~anál jó tejföllel hirtelen felforralunk - megönt-özve betalaljuk. Ez is igen jó előétel.

Sá.rga ba.raczk siirü czukorba.n. Érett, de még kemény ba.raczkot kettéváguuk, magjából kjszedjük a. maodulakat és vászonrongyba kötjük. Mély talba. lerakjuk a baraczfeleket, ugy hogy a

magnyilás fölfelé legyen forditva, ugyanannyi czukrot, a wennyit a. gyümölcs nyom, sürüre főzünk és a gyümölcsre öntjük. .:\fásnap letöltjük a levet és ujra felforrah·a, ismét leöntjük vele a baraczkot. Harmadnap egészen sürüre főzzük a szörpöt, azután a baraczkot és magokat beleté•e öt perczig együtt főzzük és széles száju üvegbe rakjuk.

Fekete cseresznyelekvá.r. .Apró fekete cse­resznyét üstben addig f8~ünk, mig kissé szétfö és kijön a magja. A cseresznyét ritka rostán áttör­

jük, hozzáadunk fahéjat, czitromhéjat és szegfü­

szeget, jócskán czukrot és keményre fözzük, mint

a. szilvalekvárt. Oserepfazékban, hólyagpapirossal lekötve teszszük el.

Vegetáriánus szeletek. I. Lenc.~ébö'i vagy pa­szulyb6l. 250 gramm lencsét nagyon keves vizzel

puhára fözünk. Szitára öntjük. hogy viza lec!.'u­rogjon s csakis a visszamarad t lencsét törjük át a szitáu. Et-re adunk 2 to1'ást, sót vaJ"han n1e••-

. ' • e piritott bagy.mát s anoyi zsemlyemorzs:.i.t, hogy nz egész összeálljoo. Lapos gombóczkákat fonnálulik belöle s vajban kisütjiik. (Hidegen is jó.)

II. Gombáb6l. 2500 gramm frisseu szedett gombat megmosunk, noowra felvagdaljuk s vaj­ban kissé megpiu·oljuk. Hozzáadunk tejben '~":Y

YizbeD aztatott, de jól Itinyomkodott zsem}yét, 1-2 tojást, egy kis hagymát és sót. A lapos gombóc-tkákat vajban sütjük ki.

ill. Mále'lisztből. Egy hf!.ooym:i.t finomra fe1-vagdalva vajban megpiritunk s miutim kihült, 6

evőkanál morzsát, l evőkanál málélisztel1 Yalamint

4 tojást, sót s egy kevés tejet keverünk hozzá) ezen pépet egy óráig dagadni hagyjuk s csakis

ezután sütjük ki a fakanál segitségé·n~l formalt lapos gombóczkakat.

TV. Zöldségb6l. A megmaradt zöldséget, u. m.

lralarábét, petrezselymet, murkot, zöldborsót stb.

mind jó apróra vagdaljuk össze. Yajban pidtolt zsemlyemorzsát1 hagymát, sót, 1-2 tojást hozzá­

keverünk s mintán a gombóczkákah megformáltuk,

m01·zsá.ban meghengergetJUk s vajbau kisütjük.

Madeira-mártás. 1 '2 palaczk madeinH, 4 deka aszpikot és kevés borsot lábaaba teszünk és addig

főzzUk folytonos ka>ará.s k\lzben, mig felényire bepárolqg, ekkor teszünk hozzá barna mártlist t:Ís ismét addig fözzük1 mig ol~·au su1·U nem lesz. hogy

a kanálhoz tapad, végül szitiu áttörjük e:s meleg

>izbe helyezzi.\k. Ananász-eper sür ü czu.korban. \eszünk szép.

nagy auanasz-epret, szárától megtisztitjuk, meg­mérjük és ugyanolyan suly11 porcznkorral ré-tege­

sen porczelláu-edény!Je berakju.k, hügy a. czuk01· a

gyü~{ilcsöt ej!észen ellepje. 24 óráig igy hagyjuk

állni, akkor az epret óvatosan kiszeclJük, a le'\"ét feliorraljuk és 'Vele az epret leforri-~zuk, uéhány

óra mulva ismételjtik ezt nz eljárást és addig c...U-

náljuk ujra, mig a leve egészen siirü nem lesz Végtil az epret üvegbe rakjuk, a levét rá.töltjük és pergamennel bekötve, gőzben kifőzzük.

Strassburgi vesepecsenye. Szép, másfél kilós \·esepecsenyét veszi.iuk, megtisztitjuk, aztán óvato san szetvágjuk a közepen, de ugy, hogy azért összefüggjön, szétkalapáljuk, megsózzuk, megbor sózzuk, két egész nyers libamájat és 7 -·8 cham pignon-gombat belerakunk1 a pecsenyét összegön gyölitjük, egészen szalonoába belecsavarjuk, zsi n órral szorosan összekötjük és lassu tiiznél meg pároljnk a sü löbeu .

Kirántott ostyepkasajt A sziu-az ostyepkA kitünő eledel, La ;ryengéu megsC::•zva ke\'és zsírban mindkét oldalán kiriln~ják, hogy a széle szepen megpit·uljon' és ropogós Jegyeo. Ugyanugy leL.et elkésziteni az erdélyi kask<l\'alsajtoL is.

•• Uzsuefek.

E élciratokat nem adunk ~;is sta.

Dalolc. lllanucllo. Képdaloknak csak nagyon kivételes esetekben adunk helyet.

Balaton. .Már terjedelménél fog,•a sem ne­künk .aió.

JI. F. T"ajdácska. Ha :figyelemmel méltóztat.olt kisérni lapunkat, ugy bizonyosau észrevette nagy­sád, hogy nőiráktól vajmi l"it.kán hozunk t.árc;;~t. A uöi melléldeten pedig egyáltalában nom. Hanem 1Ht a nőket érdeklő kérdésela-öl ir, \1gy a hogy az nekünk megfelel, sziYeseu l-:özöljük, sőt hono­ráljuk is rlolgozntaiL.

A sok bii.bcUos déhtfánt . . . K em nekünk ra ló. S-6 111-t. Bz,dapest. Hogyan valaszaljunk

ruagáoJe,·élben, mikor czimét sem közölte \'elünk. Budape!;L igen nagy v~ros. Csak itt mondjnk meg, hogy a hasonló genrebau irt dolgokat sz.i,·eseu latjuk. A. regényre azonban nem reflektáluok.

G. Jlm·git. Elismerő szavait nagyon köszön­jük. Olvasóink e1égeclettsege a mi jutalmunk.

H. T. Keszthely. Lttl)iasis - ajak-ir. .clcra:sia. I. Kérdéset elküldtük az illelöoek.

Talan jövő számunl•bau már olvashatja n\lasznt. !I· A. spnnyc..l a eli-t cs-nPk mondja, n z-t. sz-nek e;; a J· t h-nak. Igy: mtcrltucllo : (mncsacso) "'Yer­ruek, L'adiz <Ka.disz). Tlon-.T unn (Dou-HuauJ. ·f;hát i,zazság szel"iut a dmlos-CJI;at C:>tílosznk nnk kell ldejteui.

l"m!aiu!fi JL ~em n slilns som :l falfo.í"IÍS ll . . ' "' e en om~:s llifogasnnk. ITanem ezt. múr ugv l'S

annyiszor luag,·itattuk, hogy úloévvcl ollhtott czikkckben többé nem !ogla!Jwzhatunk vele. Csakis akl;or tonuök ezt, ba \'alaki uj eszmékkel hoz.H kodnék elö . .Mivel azonban kedvvel ir, kopogtas son be bozzáuk egyszer-múEszo1·.

1\'eiJelűnó'. Legfeljebb azt tehetjük, hog:r érle sitjük nagysadot, ba egy.ik-1násik ismerősünk megbizható nevelőnőröl i.uJ. Pedig azt biszem téYed nagysád abbau, hogy az intézetek be csapasra utaznak ; ,-anunk igen .)ó efa j ta ótnblis semeut-ok, mint pl. n Home Suisse a Gyár-uLczá bau, a .Home Frangaise, azlnn a Gerzon-féle szerzö iutézet, továbbá. t>zegbeöuó S. L·ujza (Dessewffy utcza) ma.gó.nintézete.

F rn~s~ar~w.r utl~.í.sk1t;, ut:ni!il. A .&!J ~~~ CZlkkeket, héz-1 ===========::. llól.·öndöket.kocs­

taka.r6kat, n6i jockey-a:~.pká.t, hajt6l!:ettyilt BRACBFELD F. ozégnél (IV. ka1·., Dorottya utcza. 7. az.) rendelni. 1067

lll~tszerek, a le~inomabb, pipere~ A czikkek V.&BTESSY SANDOB

illatszerésznél (Kristóf-tér) kapha.tók. 1091

1904. junius 19.

!jy királyfi naplója. - Nagyapó meséi. -

(FoJytatb.s.) . Igy is történt. Piff leugrott a párkany­

tol .s a galambok ijedten riadtak szét i de az egyik bizony ott vonaglott a ravasz czicza. karmai között. Szép bubos galamb volt és ~&gyon sajnáltam szegényt. De a Piff czioza. lS pórul járt. Zsákmányával a vén llllgol guvernánt ölébe ugrott, mire Alma. néném oda rohant és kitépte karmaiból a vérző galambot. Az~~gol guvernánt jajgatva. törülgette selyem­l'uhá.Ját, melyen meglátszott a Piff sáros mancsai­nak nyoma, Alma. pedig alaposan elnáspángol ta g!l'l~mbja. gyilkosát. Szegény Püf! Nem ő a liiba-s s nem tepet róla, hogy szereti a. galamb pecsenyét. Ed es apám és kisére te minden­na.p vadásznak a fekete erdőben és a sárga. ln~esárb~m és senki sem veri meg őket, pedig heJ ! be sok aranyos őzikét, vizi szárnyast ta.psifülest,. vadmacskát és maczkót puffantot~ t&k le. Prff sem tett egyebet. Piff hires ~ás.~ s ~a. madarat lát, hegyezi füleit. zsá. ~&Ja :uncsen, há. t körmeivel tépi szét seb~nya.t s ezért nem érdemel verést. No de leold: Az !1-blakból látom, hogy Alma néném bektila.. P1fl' nyakáról a czédulá.r; s lakáját kapundl a ka.stélyba. Nini, most lép ki a. nagy Utá Colibri báró. Alma. néném kaczagva n . nozza bic.zegő lépb it, s a vén guver-.a.nt megránHatja. Alma. ruháját. Az Ől'ök

tlSztelegnek, Colibri báró, szokásn. szerint, Pukkedlizik1 az udvarhölgyek vihognak de Alma, a. ki na.l?iyon furcsa. és rnvasz l~ány, komolyan fogadJa. a báró m· üdvözlését. Most Colibrihez lép s valamit sug a fülébe. A.. báró mosolyog. és kezét dörzsöli, ámbár tudom, hogy maJd megpukkad a méregtöl. :\Iost me()' kezeivel kezd ha.donázni, s Alma indulatosa~ toppant lábacskáivaL (Picú piskót-a lábai 'Vannak.)

Köszönöm, édes testvérkém, aranyos, kicsi Almám. Derék, bátor leány vagy s ha király leszek, meghálálom jóságodat. Elcsapom vala­~~~yi g?-vernántodat s megengedem, hogy notü menJ Fedor kapitányhoz, a ki ... no de ezt senkinek sem mondom meg. Csak azt su~m meg, hogy .Alma egy félesztendő óta. llllnden reggel csodaszép rózsacsokrot tüz kebelére, gyönyörü vérpiros rózsákat, melyek ~ompásan illenek fehér bluzára. és - ezt csak ?n tudom - Fedor herezeg palotájának kert­Jében te~mnek.

Neszt hallok . , . Colibri báró kinyitja. szobá.m ajtaját .

. - Ma. nem tanulunk1 felséges herczegem. ~~Jnálom. hogy nem teljesithetem paTancsát,

1:sz tudom, hogy legfőbb óhujtása volna, a ~~ndha.~y~ ~~ket i~méLelgetui. Ám.de fontos

tplomacztal küldetesben a szemszed ~llom­<ll'szágba. utazom. Holnap sem tanulunk, hol­napután sem. L:g~-e nem haragszik érte her-ezegem? " ~· - Haragszik e. . • • De nem szitkozódom.

ttá.gos jó kedvem van, most is három ozi­~á.nk,ykereket hánytrun örömömben. Azt mond-1 hogy királyfinak nem illik czigánykere­t et Vetni, de én nem törödöm v&le. Nem t Udom, hogy mi illik s nem illik, csak azt é~dom,, hogy boldog vagyok, szm·etem Almát, p esapamat, Fedor herczeget, Piffet, Paffot,

Uffot, kicsi pa.ripámut, pa.pagályomat, a vén

AZ UJSÁG

guvernántot és még valakit. De ezt most nem sugom meg nektek s márabefejezem naplómat.

II.

1J.Ieseország, Január 25-éu.

Nem t~dom, hogy valamennyi kis fiu olyan l~st~ és cslutal.a n-e, mint én vagyok'! Colibri baro azt mondJa, hogy nem szabad kis fiukkal banezuraznom. és játszanom, mert királyfi vagyok. Azt hiszem azonban hogy azok a kis fi~ és leányok! a ~ik nem ki~·ályftak és király­kisassz~nyo~, 1s JOb~ szeretnek játszani és mulatn1, mmt leczké,Jüket irni és tauulni. Ez ször~yen unalmas dolog. N'ap1ómat is olyan­kor lrO':fl7 ha. Colibri báró, ve.gy édesapám szob~ár1stom:na.l. büntetnek Ha. egyedül ülök ~zobamban, inkabb aranykötésü naplócskámha 1r?ga.tok ~ azért sem tanulom meg lecz­kemet. Röstellem a . dolgot, de biz én meg­vallom, hogy ez Jgen O'yakran megesik velem s azért nemsokárab me()' fo()' telni na.plóm. P edig olyan piczike betilk~t irok n;int a ~izskása.szei?. Meg fog telni nap~ lom, s romden elmanyemet meO'irom benne Töviről-hegyire, ugy a mint m:O'történt azt is, hogy miként aludt a Piff czi~zám ~ikor ásitott Colibri báró, hány fo2'a hull~tt ki a vén angol lnissnek s Illikor kopasztotta meg Fo~or herc:zeg r ózsaf:iját, hogy Alma. vővérem fe~er rn.h~Jára tüzhesse az illatos Yirágokat. 1!1 tagadas, m.ost. is áristomban vagyok. Ez­uttal nem Oohbr1 küldött ide. hanem údes­apám, Ö felsége, a ki, mint alath·a.lóink mond­ják, bölcs és igazságos nralkodó. Igen ám, de zsnnok és kőszivü apa és szörnyen igazsáO'­talan. Hogy miért, azt is megirom lapjaid~a Jliczi na.plócskám.

1\agy nap virradt 2\feseországra : fensé­ges személyem tizenkettedik szület~s~ napját ünnepelték. Reggel hálaadó istentisztelet volt a nagy székesegyházban. Az ünnepi misét Severus érsek czelebrálta.

(Folytatjuk.)

A nailf pezecz 6s a kis perecz. I.rta Goda. Géza.

A. n8.ocry pereczet rögtön észre\ettem, a mikor a. pék boltjába beléptem. Szép, fehérre mázolt polczon feküdt, egy kissé előrenyuj­totta a vastag, barnapiros, fehér pettyes lá· bát. Mt~rb olyan volt, mint egy kövér és jól. lakott ember, a ki nem fér meg a. IDt\:::,0'&

helyén. - Nini! - mondtam-a. p éknek. - Ez a

nagy ]Jerecz nagyon terpeszkedik ott a. he­lyén. Ugy latszik, büszke a nagyságára.

A pék foutos arczot Yágolt és igy szóh : - Oh kérem. ez a Jlerecz igeu előkelő

jószág. Nagyon finom családból yaló. Rokon­ságban van az óriás kiflivel. Peclig tetszik tudni hogy az óriás kifli családja nagyon régi. '.A. régi család pedig mindig nagyon előkelő.

.A. pékre nézt,em s mosolyogtam. - Hát, - mondtam - az bizony lehet,

kedves pék uram, hogy a családban az n. jó, a. mi régi. De már a per,eczben én .. csak ~ u)nt szeretem. Amaz kemeny, beletoredeZlk a~ ember foga. Emez friss, ropogós é~ ízletes.

Vettem háti egy fiatal, frissen sütött ve-

37

reczet. Kicsinyke volt, de szóp, kerek hsjlásn finom pet~yekben ültt~k rajta a sószem~k é~ ?suk ugy aradt belöle a frissen ::;ült t~szta illata.

-; No, - mondtnm megelégt:detten -ez aztan a perecz. Ha récri családból ,·aló ha, uem1 mindegy az énneke~. A főcloloo- az l~orry jó étvágygyal meg lehessen enni.

0 '

0

. Fehér, pa.p~osba. csomagoltam, zsebemhe reJLottem es elind ultam vele:> . Ugy terveztem, hogy elmegyek v~lahova, a hol süt a. nap, szép lombosok a fak, dalolnak a madarak a napsugár melegit~ ~ fűveket. Ott szépen

7le­

kuporodom a pazs1tra s megeszem a kicsi pereczet. 1\Ientem is. Leltem is olyan helyet a hol sütött a nap, lombosok voltak a fák é~ daloltak a. madarak. Hanem a pereczet sehol sem le~tem . Utközben kiesett a. zsebembőL

, ;t1 ':le szo~orkodnék, ha elveszti a pere­~zet . 1\lmdenk:. Rosszul ~sett bizony nekem lS s ~gy dru:~~l~ nem; is értettem, hogy mit baszelnek korulottem a madarak. Folyton a pereezre gondoltam s keseregtem rajta, hogy elvesztettem.

. - El~csztetted? - kérdezte most egy cslZ, a mely oh röpködött fölöttem az ágon.

- El - mondtam szomoruan. -_Dehogy v~sztetted - mondta csipo~a

s elrepult. - Ra sem értem megkérdezni hogy nu történt hát a pereezezel ha. ne~ •esztettem cl. '

- N" agyon .kiv!:l.ncsi vagy? - kérdezte egy fecske jószivüen.

- .Kivtíncsi hát - feleltem mohón a fecskének

-.~aj~ megtudod - mondta s elrepült. - UtolJ~ra 1s odafordultam egy öreg harkály-hoz, a ],~ egy fatörzsön mcsterkedett.

- O reg - mond tam .ueki. - K em Lu­dod, hogy hova lett az én pereczem? Elvesz­tettem.

A harkály gunyosa.n nózett rám s igv szólt : w

- Dehogy i s vesztettetl . Ugy ugrptt ki a zsebedből. A. fecskék látták, mikor kiugrott.

- Sa.jnálom, hogy ilyenre vetemedett -mondtam. - Olyan jóravaló kis perecznek látszott.

.A. harkály nevetett. - Nagyravágyó kis perecz volt az. So­

hase sajnáld! Kérdeztük tőle, hogy hoYI.Í. magy. Büszkén nézett l'eánk és igy felelt: ~\"issza akarok menni a. boltba. Ott finom társaságban voltam. c

- A nagy pereezezel talán? - kér­deztem.

- Azzal - monta harkály. - .A. nagy pereczet emlegette mindig s elmondta, hog,v az milyen nagy családból va1ó. Hogy az órins ki:flb:el Yan l'okonságban s hogy ő azzal nn.­gyon jó bar~t.•aigban Yolt. Hozzá ~•kar Yissztt­menni. mert közöuséges em berek köz t nem tud meg~lni.

- Es vissza. vitték a fecskék? kér-deztem.

A harkály megint nevetett. - Dehogy vitték, dehogy vitték. Ott

hagyták a. földön . - Talán még most is ott van? - Kincs ott. A kis perecz, m)kor igy

magára. ma.~adt) csak érezte ám, hogy milyeu nyomor~~ es . tehetetlen az ember, ha mindig arra szam1tot..t, hogy -valaki megvéde.lmezi. Persze a na;gy perecz mallett jó - dolga '\"'Olt.

38

Az vigyázott rá és szolgált neki jó tanács­' sal. Da most vége lett ám a nagy ttra.Ságna.k. Mit tehetett a kis perecz egyebet, keserves ~írásra. fakadt. Osak ngy 11ergett le róla a. só a nagy keserliségtőL . - Szegény perecz- mondtam sóhajtva. -

Es nem könyörültek meg rajta a. fecskék? - Oh, - mond ta a. harkúl.y - a fe9s­

kék nem szeretik a. tunya. teremtéseket. Ök maguk egész nap dolgoznak. :Mindegyik végzi a. maga dolgát, s nem vár addig, a. mig más a pártfogás~ba veszi. ~em könyörülnek meg azok a. lustákon.

- Hát mit teltek \ele? - kth·deztem ijedten.

A harkály megint nevetett. - :U it? Hát nem könuyü azt kii.alá.Jni?

lelehozták a:tí exdöbc. - Idt-;. - ldo bizony. Ha kiváncsi vagy rá, hogy

mi tönént Yele, kisérj el ide a szomszéd berekbe. ){egmut~tom.

A harkály elkísért a berelti~. Ott szépen sütött a nap s a. friss moha. alól csöndesen szivárogtak a. vizek. A földön tarka. virágok uyilauoztak s a. levegő tele volt illatukkaL A thizlásou lll'dig sok-sók madarat láttam. Kicsit és nagyot, feketét, tarkát és szineset. Ott álltak I.Ís meglátt'zott rajtuk, hogy nagyon vidúmak.

- )IiL <:similnnk ezek it.r.? - kérdezt~m. - Nézz csak jobban oda. - monclta. a.

hat·ká.ly. - Látod ott a földlin azt a kis fehér \alamit~

- J.ÜtOlll. No hát tudod-e mi az?

-Nem én. - á.z a te kis Jlereczed. Közelebb mentum. Csakugyan az én kis

vereczem 'olt. Már csak egy-egy dartl.b '·olt meg bel6le. .Az erdö madarai beléje vágták éles csöniket. Szétszakga.ltá.k a testét. TéprJk, vonták. 1\ti.ndegyik rsipettr belőle egy-ogy da.­l'Bbot. Ha. ember vagy állo.t lett. voln~t, bizony vérzett volna. S ho. hru:;b61 való lett. volna bizouy nagyon :,zunvedeta; volna. De taUí~ igy is szenvedetl.

- ..~\.z L'lteuért,- moudta.m a hf\l'k;,lynak -könyörüljetek rajto.. Ne kinozzátok. · '

A harkály azonb~n haragosan nézelt rám s igy szólt;:

- Az ilyen kapaszkodó, hallzontalan kis p~r?oz sz~n;.ára ninc~:~ könyörület. A ki1 mikor kilep a vilagba., csak a. hatalmasok barátságát hozza magával s semmi egyebet. az ért{jktP­len. Annak J>Usztulnia. bH. Legalább köztünk madarak közt igy szakott lenni.

Igy S'.tólt s aztán maga is nagyot vágott esőrevel a földön vonagló kis perecz t.1stóbe.

Babatörtínetek. r.

Utazik a b áb u .

'Magduskanak vol t eey nagy a.ra.nyoshaju, .kékszemu bábuja. Elnevezte a hábuját. Arnnkanak. Ma:;duska ungyou !':?.erette az Aranka-uabuL ÖJ­Uiztcttc, fésülgette, kocsika.ztatta1 altatgatta. Olyan jó dolga még a. királylds!lSszonyka bábnjó.nnk sem volt1 miuL Aranka-búbnnak.

Hát egyszer c.snk mi Hírtént? Az t6rtént, ~yerekok, l10gy ~Iagduskitnak kis tesh·ére szole­tutt, a. Klftrika.

l\lngdtí.Ska ugy örült a. kis pólyás I\.láriká­

nak, hogy a szegény Aranka-báburól e~~szen el­feledko7.ett. X old mo,;L már C'! ak Klári ka lrellett.

Klárikannk dnlolgatob, EJ&rikát tolo!!ntía. a kb

kOOEiban. Aranka-bilbt ra Tii. ::.em nézc:tt.

Sze;;éuy A.ranlm-uúbtt ! Ot t ült busa n az

eb~dllhv.obábau a kooapé snrkában éjjel-nappal. 't:; n~ryon, de nagyon unatkozott.

Há:. ~rryszer este, mikor Magdn.skn már u ö szép fnggönytls ftgyncskAjúbrut feküdt, azL mondja édesanyjának:

- tda.-; jó anyác.::kám, add ide Klárikat, hadd bcszólg~k "ele agy kic.sit.

Az ooesanya odn,·itle ?.Ingdut•kána.k a kis pólyás Kl6rikat. Ö maga is odn.Olt; a kis hgy szé­léra és soklüg mulatiJztnk llármasban.

AZ UJ"S.AG

Az ebédlőszoba ajtaja. nyitva volt. A kanapé

sarkában az Aranka-babu szomoruan nézte Mag-duskát ·

Gondolkozott. . . gondolkozott . . • Valamin törte a kis szöszke fejecskéjét.

Megmondom nektek, gyerekek, mit gondolt az Aranka bábu.

Azt gondolta, hogy hát biz ö nem fog egész világéletében itt a. kanapé sarkában unatkomi. Nem bizony.

Inkább világgá megyen. Megy-megy heted­hét ország ellen. Keres ma.,"tioak uj gazdas!ózony­

kát, a ki majd játszik "''ele. Öltözteti, sétáltatja, fésülgeti, altatgatjn, kocsikáztatja.

).[ég egyet alszik, aztán korán reggel utnak indul.

Azalati e]il.lmosodott Klárika is, Magduska

is. tdesa.nya, édesapa. is lefekiidt. El is aludtak hamarosan mindannyian.

A Czirmos czicza is elaludt az ebédlőszobá­

ban a. ltá.lyha mellett.

Hat ugy hajnaHájban valamiféle zörgést­

kopog-.iat hall a Czirmos czicza. Felüti a fejecské­jót, há.t mit lát?

Hát azt látja, hogy kanapéról, kinyitja az ti

szedegt~ti ki sorjába a minden cz6k-mokjüt l!s

sl;atulyába.

l~.ranka-uábu leugrott a kis ruhá.s-szekrényét és ruhác:3káH: köténykéit,

rakosgatja befelú egy

Egy ideig csak nézi-nézi a Czirmos czicza ezt.

a fura dolgot, de azutan még sem állja meg szó

nl•lkül. Ilyet még ő soha sem látott ! Odakiált. a bábunak:

- HáL te mit csinalsz, Aranka-babu? Leiil a földre A1·anka-babu. Hej, de elfáradt

:\ nagy pakkolásban ! .Az feleli a Czirrnos cziczának : - Pnkkolok, Czirmos cziczn. Elmegyek \'"Í­

Jt\ggá. Keresek magnmnak uj gazdass:~:onykát.

Mert )1agduska már nem szereL engemet. Magduska most. már csak Klárikát. szer1:1tj. KJárikát altat­

gatja, Klárittának dalolgat, Rlit.rikat kocsikárlatja,

vtlem mér sohasem játszik. Isten áldjon meg,

Czirmos czicza! Mondd meg Magdnskának, hogy

tiszteltetem.

Azzal se szci, se beszt~ • . . Elö,•es.z egy

darab spárgát, átkötlizi a skntulyát. Aztan a Yál­lára hanyaritjn a. nagy rojtos kendut.

LUjn a Czirmos czicza, hogy ennek a fele se tt·éfa, bamnr befut a hlilószobába. Jt'ohnászik Magdnr.ko. hgyára cis ell>ozdi költögetni.

- ~fngtluskn, )!agduskll, kelj fel gyorsan! Aranka-babn bepakkolla a. holmiját Azt mondja, elmegy vililggá, keros magának uj gazdasszouykát, mert. te rnt'lr nem 11zereted öt, Ulióta Klúrika. mea-

e szUletett.

?-Iagduqka leugrik az Íl~')·ó.ról, szalad be az

obédlö-szoMba, háL látJa., hogy csakugyan igaz az n mit a. Czirmos cziczt\ beszélt. '

Arank<c-bábu ött áll a szol>a. közep~. Jobb kcz.;ben a. skatulya, tal kezé>~l tisszefogja elül a

nyakán a rojtos keudöt. Ugy lógott messzire utána az o. nagy rojtos kendő.

Ollangt·ik a b:\bujáboz: meg akat:ja fogni. De bizony Arnuka-bil.bu l'gy szempillantás alatt ska­tulyástol ogytitt font terem nz ablakon, onnan integet. Magduskána.k:

- lelen áldjon me7. Mt~g(lnska ! To már nem szeretez engemet, hát biz, <in Yilá<>aa 100,...... '·

oe ~-·en. Ker~se~ mngamnak uj gazdal!szonykát

1 a ki ját-

szlllll tog velem. Megfésül, öli..öztet1 do.lolgal nekem, altatgat engemeL Isten :i.ldjon meg.

Azt&n hirtelen kinyitja nz ablakot és ki-ugrik .. •

Éppen akkor siria el magát a kicsi A.lárika Kh\rikR simsára felébred lfagduska is •.•

lliszen eddig jöizüen aludt é<J csak ugy al-modta. az A t-anka-bábu utazás! t.

)!ost igazán leszállt az ngyacskájáról. Be-

1904. junius 19.

né.z az ebédlü-szobába, hát ott ül Aranka-bábu

szépen, csendesen a kanapé sarkában és a Cziri mos czicza is szundikál még a kuczkóban.

llagduska ölébe kapta Aranka-bábut, ,•issza­bujt >ele az ágyacskájá.ba és hamarosan elmondta

az édesanyjának, hogy mit almodott. Az édesanyja is jóizüt nevetett az álmán. Azóta. Magduska megin t. játszik .Al'ank.a­

babnva1. Öltözteti, fésülgeti, altatga.tja, sétilltatJ~· Nehogy egyszer igazán világgá. menjen. Mert blZ

ö Aranka bábut nagyon szereti. Holló Sárika.

II.

A z 6s b á.btlk.

Edesanya felment a padlásra a tavaszi ruhá­kat. elöazedcgetui és a mint a rég i holmi közöt.t

keresgélt, egyszerre csak szemébe ötlött vala~· Ejnye mi is lehet az 'l A. pókháló szövedékén at aranyfényü csillam ragyogott. Edesanya óv~tos kézzel belényult a hasadékba és kihuzott egy öreg bábut. Csodálkozva forgatta kezében, egyszerre

az:onban halkan felsikoltott. - Istenem, az: ösbábu, Constantia herczegnll,

malyről nagyanyó oly sokat mesélt nekem kis]ó.llJ" koromban. Leviszem a gyerekeknek. .

Bózsike és Anikó, a két csopps~g nagy öröm-

mel fogadtitk a bflbut. ? I . , , l' ·· '(\,.,. bitbU - gnzan nagyauyo~ vo ~ ez az ot ."

kérdé Blizsike. - Ó mérr na!IT&n~ó édesa.nyJ'a ]rapto. ke·

1 "" ~· J De

reszranvát61, - ma<n"a.rázta &lesanya. -• OJ u 1

sok mesé\. hallottam róla gye1·mekkorombn.n. g.· hh"ják, hogy C<>nstanlia herczegnö. Yolt ám neki völegénye is, deli, aranyruhás vitéz, Istvó.D beroz&g·

Alig mondá ezt a mama, a két lds lellllí

mt.ris nyaklm csilggölt . -é-.l • • sk . k r, l adhisrllt - .c.ues JO :myu a, menJUn · 1ó a. P

koress Uk meg Istviro horczeget, _ l{önyörögtek· d6 - -~o azt aHgbn. találjuk meg, sok eszten

mnlt már el azóta: gyermekeim. :Kikutathik a padlás minden zerrét-zugát, dc

c 't hasztalan. István herezeg nem került elő. A J;o

ki l ' h. . k . L volt s ea.ny ru aJa, ·eze, kepe csupa máe:tS mar a pókbálótól, esteladni kezdett és édeso.D}'~ éppen oe akarta csukni a padltist, midőn Anik·~ nagyot kiilltott örömében és egy gorendn a}o

11pró csomagot hnzott ki. t& - Megtaláltam Ist\'án herezeget! - J;iál

a k~ leánv ic: tsrö1.lébcn tánczra kerekedett. . ~

A gy~nnokszob:'tban alaposon szemi.lgyre ,·e . ~~ lek a hercze:; t. Bizony szöroyen kopott és szaws >olt ;:zegény.

_ m11ja - ::\em baj, - mondá Anikó

1otisztitjuk öket.

t" kiporolhik, l;ikefelték és megmosták. xnnjd szet.szedtek a he,..cze!!i J'ezyespárt .. r t 'I . e -. • • k t !uo3

- '·' egbecsUljétok ám az öreg bab n a · . bb d. · k to\'11 pe tg menJete aludni lánykák, holnap

jr'ltszhattok! • , b Jn~Z-

A lns lánvok a. többi 1·aték~zer melle 6 ~

- • Oli-tek az l>regcket. Anikó Istvim herczegért roJ ~ott. Böz.~ke meg. a mikor ssnki se láUn, 01eg­

csúkolta Con!'tantin hcrozc!!DÖ arczát · · • ..,

ket J(is· A ~-crmekszobában csend ' an. A 0 _

l ~w eitny mclyen alSzik. Anikó még úhnábnn fali

solyog. bizonyára IsLván hercz~are gondol. A. t' a J.'. h n üt vrn alk:m kctyeg. majd Jrezes ballS0

t.izenketWt • •er' Ekkor hirtelen nyüzs!!és-forgús támad: ~bu-

mokszobában; ké.kes fény ómlik tll benne. • ill' ·!J-b . ell5H ti

' an meggyujtottak tu örtüzekct. A ~ar . 10

e:;· hardos lírlik sói.Alnnk, o. drkápolu:íbaD paJtg ~ola! az orgona. oizell&

F..skilvlS '\":Un. A vár- ki<:nsszooya, b "i-]'Asal•

~jn ma lakoda.hnnL a babuscr~g le~da .' J ·cJJl' t~ vel, Elemér gr6flru. Gizellr. bótaber se } né·

h ·t 1 • • ·kedre ru a 6.lDd. s e. báb1ikisasstooyok m~ totS• -:L l. a ~o ~. A mnrkoUmyosnti ljt.atosan ének l

1904. junins 19.

mát, a tudós doktor kin\ncsian nézdegél szerte­szét. Ott van a fUszarkereskedés tulajdonosa is személyzeté,·eJ, egy gyümölcsárus kofa ot't terpesz­kedi~ az elsö sorban, a tuiért azután a lenge­ruhája kötéltáuczosnö boszusan fi n toritja orrocs­kaját,

- Ho"y ez a Jutka mindenho,•á. betolako­dik! j)fahol:ap a parasztok kiszo1·itják nz uri népet!

Ha nem tetszik, tegyen róla, - nyeh·el a kofa. - Olyan uri dama még mindig vagyok,

lllint a. kötéltánczos kisasszony! A násznép csendre inti a czivakodókat, mire

sz~gyenkezve elhaUnoatnak. ..:::-o }liaJatt a. bábusereg a kápolnában ünnepel,

künn a kis pamlagon ébredezni kezd a harczegi Pár. István Ilerezeg nyujtózkodik, Constanlia her­czegnö szemeit dörzsöli. A két ösbábu megrázkó­dik. Egymásra néznek és boldognu egymás nyakába borulnak.

:É:des ki~ ---;;;;;a~szo;yom, c_sakhogy ismét látlak!

De soká. aludtunk. - sóhajtja Constantia.

Azutit.n nézerreloi kezdték egymást. to -

- Szebb va"')' mint ,·alah~. t:>tanczikám -o' ~ -lllondja a herczeg.

- Te még. do.liasabb vagy mint voltál, ::: feleli a kis berczeguö.

A miot a pamlagon iildögélnek, s a 1·egt JO idökröl beszélgetnek, egyszerre csak feltárol a kápolna ajtaja s a násznép fényes menetben ki­vonul. A mio t a hi\ n tlan vendégeket. megpillan t­jak, odaseraglenek köréjük. Elomér gróf fölteszi

lllonokliját. - lÍát önök kicsodak? Es honnan kerül­

llek i ele ? - kérdi.

A herezeg felngrik, összeüti sarkantyuját.

- Ist\•án herezeg vagyok, ez a bájos ifju

höl&ry pedig Constantia herczegnő: men:;asszouyom.

'Elemér gróf arcza kiderül.

Aáb! Az má.r mas. Ht>rc?.ég! ~a-g) ol -h \Jl'\·endek a kiváló szet·ancsének. Dicső

et·cze"em . . 1 1 ,_ , 1 · ·· ·1 <> 1 JelenJeDO' meg alioaa rot uonepe ye-~ou. A harczegi pá1· elfogadta a maghivást es résztvett n lakomán. A masodik fogás ·után :Elemér gróf felköszllntötte a berczegi vendégeket. A vacsora. vsgezté,·el a berczegi púr eltánczolta a tnenueltet, melyet még ós:>.nytlik lejtettek1 s a '?endóg:mreg alig tudta visszafojtnni kaczagá.sát.

Szörnyen mulatságos figurák voltak. Constanlia szinehagyolt lilaselyem krinolinjában apró léptek­

kel tipegett, mint egy kis ~eréb; Istv:.i.n herezeg

ócska mentéjtit kirágicsált:-. az egét·. A \itéz ur oly peczkesen lépegetett, min t ogy fogpiszkáló. • Bát még o. mikor Constantia. szaknyája tánczköz­

ben meglebbent és liilátszott :t. falába. Ekkor

kitört a. derültség.

- Hiszen ezek fabábuk. 1\em vérbeli her· czegek. Szegény öreg berczegkisasszony, meg a fog[Jiszkáló berezeg! Aktircsnk o. bnglyok! Csupa pókháló a ruhájuk! - ki!lH.ütt a nnsznép. Isivim

herezeg egy ideig t.Ul'le a dolgot, do mikor maoy­

asszonyát is sértegetui kezdtúk, kitört belöle a '\'Ítézi virtus. Kirántotta kardját hüvelyéból és Elemér grófrn rohant. Óriási kavarndas támadt.

Elemér gróf örservgé,·el a. nép közd rontott, a tu­

dós doktor kötőszareit készitette elo, a markot.á­nyosnö kil\bált, a kötéltáuczosnö elcsuszott és lü­nczamitotta a lábát, az asztal felborult, a meny­

asszony elójult . • .

Ekkor e!:!Vet ütött u óro.. A bábuk ismét c. lllereven állott.nk helyükön. lfssnap reggel pedig

csudnlkozva látta Bözslke és Anikó, hogy ~ két Ö:.bábu nagyon szomorn állnpotban vnn. István

herczegnak bilrnyzik az egyik karja, Constantia

herczegnö ruhája pedig foszlányokban cstlng testé­ről és az egyik szemét kiütőtték. A két gyermek

Behogysem értet t.e a dolgot. Bizonyn n nem sej­

tették, hogy mi történt az éjjel. Dá·rid Ma.rgit.

AZ UJSÁ.G

Pásztorlányka - kiráSyfnu. Irta Rózsi néni.

Volt egy nagyon szegény ember. Erdő szélen kis kunyhóban, barna fiirtü kis lányáYal, meg egy hófehér báránynyal - hárman éltek boldo­gan. Szegényesen éldegéltek pásztor módon csen­desen, de a fehér kis báránynak fejedelmi dolga volt. Erdő, roezö mi jót termett pásztor leányka gondja mellett jászla mindig telve volt.

Volt egy király - volt mindene. Palotája - sok-sok kincse. Kincsei közt legbecsesebb szöke fürtü fiacskája.

Kicsi :fia kivánsága soh':;;e maradt. kivánság­nak. Jótékszere annyi volt, hogy elég vón ogy fel Ol'SZágnak. Egy félorsz:ig szöke fttrtü, unrna fürtü lds fiának.

:O:,éta közben kis fiucska meglátta a ltis bit.­ránykát. Meglátta és megszerette pásztorlányka báránykáját. Aztán ILagyou szomoru lett.

Beczézgette apja, anyja. Kérdik töle vigasz­talva, kicsi szi,ét w•j mi bántja? Tán van '\"a­lami óhajtása?

Kis fiucska imígy szólott : Egy fehér kis bá­rá.nykára ,·áro·ik szivem, vág;; epedve. Tegunp lat­tam séta közben, egy pászt.orláoyka ve?.ette. Pásztorlányka amott lakik abban o. kis nád­kunybóban. Kicsi csengő hogy c"ilingel, ide ballom este-reggel, azért 'agyok szomoru.

Alig végezte beszédét, alig hallták óhajlásiü, már ogy szolga. el is szaladt pásztorlányka bá­ráoyáért. Igért kincset, sok-sok kincset, nem adom és ujra uem. Igért fényes, czifra házat, mindeu­féle szép ruhakat és a kicsi báránykaért egy egé:;z kis báránynyájat. .Még : e.n adta pásztorlányka az ö Jegnagyobb lüncsét. De a szolga kegyetlen ''olt, szi..-e talán köböl volt. Hogy nem adta, ölbe kapta, megy sietve, megy szaladva a király i palotába.

Ott van már a kis báránylm i királyfiu ujra vig lett. Beczézget.i, csókolgatja, ételót is odaadja, csak ne menjen, csak ne \ágyjon vissza a kis nádkunyhóba.

Szegény kis lány megsiratta hófehér kis báráuykáját. Vajjon kap-e barmatfü,et. Yajjon l::ap-e puha ágyat a királyi palotában. )lost má.r ő lett szomorn ...

Fényes, czifra a palota, kis báranyka uj otthona. :Mál'\·ány falu a fekhelye, selymes párnán nyugszik este. Arany vályu, arany jászol mindino toh·e f•li eHitte, arauy fürtös kis fiucska ngyá~ reá, baj oe árje az ő kincsét, ddga. Jtinc:~úr ... De hiába, mind hiába. Kis bárúoyka vitgyik vissza abba a kis fehér falu, zöld replcényes nádkuovbóba. Arany v&lyu kristaly '·ize. Arany jászol jó- che1e, nem c ábi~ja, rit se néz. Királyfiu egyre k6rdi: mi bajod vno, kis barileúro i ölbe veszi, simogatja, de hiába miod hiába, ha uiucs olt a p•\sztor­lányka .. •

... Csöndesség van. Nagybeteg Yan a ki­rályi palotában. Aranyfü1·tü kis fiucs~a hófehér kis bilranykája '\'ivódik a halállal. Összehivtak tudésokat, jósokat és orvosokat, nnay jutalom lesz a n!sze, ki megmenti a. báúnyHt királyfiu já.tszótársát. Jönnek-mennek ősz tudusok, hil·es jósnök, nagy orvosok a kis beteg báránykahoz. Egyike hoz gyógyfU\•et és balzsamot s tudja Isten, mi winden sok lári-flári keveréket. De nem hasz­nál, egy sem használ.

1\lost jutott csak el a hire, a. nagybeteg báránykának, erdőszéli kis kuoyhóba. szotnorn kis pásztorh\nyhoz. Nem is sok á késziilödik, csak gyógyfih-et Yesz magAhoz, frissen szedeU ha.r­matfü'\"et, meg egy kevés forrás,izet, s ugy a mint van, szegényesen, köD) es szanunel, szomo­ruan megy sietve, megy szalad\'a a királyi palotába.

Bebocsátják czifra szo}gák a !cis beteg szo­bájába. Ölhe kapja a báránykát, szólongatja kis pajtásót. Krislály,izzel megitatja, az ismerő:! úles szóra, óh csodaknak nagy csonbja, n haldokh.. kis bát·ányka fölnyitja előbb a. szem.;t, aztán föláll csodü.lkozva, megeszi a harmntfii\•et, bultsi ft~jét i" megrázza, s a csengö, kicsi csengő ujra :.-zólal édes&n.

Nagy tudósok, öreg jósnők szégyenkezv~, csodálkoz\a néztek n kis pászt.orlányro. s a Tl­

dáman ugrándozó, csilingelő kis bárányra. Olyan csodás gyógyfüvet, mondd paszt<>rlányka,. hol szed­tél. Olyan J"·istályizü forrást, mondd lcanykn1 hol leltél. S a leányka igy beszélt:

_ Erdő szélen laktunk hármanl ősz apimmal, kis báránynyal bé~ességbe~! boldogan. Kis kora: tól én ne>eltem. Edes ~lJel megetettem, mer .. anyatlan volt szegény .. O is, én is_ olya~ th:va; - nöUünk egymilst \'lgasztah·a, m10t ket édes egytestvér. Aztán, hogy s:r:étválasztottak, bu!'ak

39

lettünk s betegek. Gyógyulásunk csak utrv leone h b • 0./ l

ogy a UJra egymás n1ellett éldegélnénk csende-sen a virágos réteken. Jó ldritlyom add hat vissza ,. , ns test~ére~ bárányom, meglásd, mnjd megMlá-

l_om, hl$Z 1tt ugy. sem fog megélni, núndig ertem fog busongm, eppen mint én ő érte. Kis küályfi, te eljöhetaz u1ojd miodenuap mi· hozzánk. Egyült jatszunk mind a harman bu· vócskit meg fogócskát. )Jeglauitlak ri..,ófüti"re borgászásra, mindeu édes titkainkra. ]'til~mile ·hoÍ fészkel, sárga rigó mit ónel<ol, tarka lepke n1orre száll, t:Lp~o<i füles merro jár. Hol lakik az özikt> melyik fim a gerlicte. .:Uikot· jó a lUQg>•or6' hogyan szól a tilinkó. A rétnek legszobl> vi;·il·•at ne:'ed .kütőm koszuruba~ hogyha jüszsz s hog)~h!l meszsz, aztán reggel UJra vanmk téged édes ki­rúlyfi.

Ol) nu édesen csicsergett. a kicsi ko pits:Gto1·­

!eauy. Olyan esdeklöen nézett a hófehér kis hit.­t·nny, hogy nem tudták megtagadni ldvánsú:;át, ktiréséi.

Haz:\meutek 11agy ö1·ömmel a bárátn·ka és a leány. Olyan ''igak soh'se Yoltak, júts~adoztnk. ugritndoztuk, mint két vidám jó barat. És mo~ n•ggel, kora rü;!~el n kis kiráh·fi i.s ott ,·olL :X a~yon jó barátok let to~ s It ogy ~i o deu t meg­sugJa~ no~lek, kedves kt,.; olvasóim: JJtÍS::torlcinyka - kmdyftu sofitt el scm 1:dUak.

Ho~y megnot tek, deli ifJu, szép leauy, a ~emp1~mtg meg solfl itll, a tt.lml~lomig meg sem ali. H1res lakodalmat ~aptak, hét álló nap ettek­ittak. Egé~z ország talpon áll, mioden czi,.,ánv muzsikál. Es a l.tárauy, fehér bárány Yolt a.e le,;.-~zebb nyoszolyóh\uy. "'

Mljfsjfésak és rejtvénysk. A.: T:jscíy j unius l :.!-i ki szamábau küzölt reJl­

vén yek megfej tése : l. :b"'erencz .J ózscf. 2. Eöh·ús Párt felek.

3 El . ~ l

• Sú sor o, t.>, 7, 8. n, másO<lik sor 6 7 8 r'l8 .. , ~9:>, ~anuadik sor 71 8, 9, 5, o, negy~dik so;

, , o, 6, 'i, iltödik sor ~- 5. 6, 7, 8. 4. Esö elótt, sere!!. 5. SU1·isics Mildós.

A rejt,·ényekc:t reszuen va"'y egészen helye-sen fejtették UlCtr:

0

Bayer )lar;it. Balazs IstYáu, Blumbera Lola B~nghn Gn.szti, Blazsek Teruska, Bartholo;eides~ lt-~n~:- ~o.ci~~H•xki L~p6l. Eossanyi Gizi, Bries<>r ~asz o, lzlrJek Btizs1, Chemez Zoltikn, Csaba Fe­rJke, Ilouk~, Erz~i és Teréz, C:~ernyáuszky Juczó Csorba Ilonka, Csik&-; Zollán és Náudor Du: d i nszk y X aszt ot· és Magu a., D us E 1·zsiko, 'Dérer Ilonka, Endrényi .József, .E'uchs Hem·ik Fct.tt,r Irtín, l•'loischrnnnn l\fal\·iu és J .... nácz J:';aJ'no\ its 1\I' l' . "' ' . . ., or, ·_nbr~ . H~?rtette, !:eigelstock Margit, E nchs .Tuzsef ~s Ierka, FeJel' J>ali1 Fülöp Jv­l:inka és Ilonkn, F1·eun<.l L:tczi és Elza Foil~r Hajn11111a, Gaskó Béla, Gnzdy Púlmnczi,

1

Güllner )!ariska, Grossmann llforgit, Gyurky Olgueko., Hajóu Dezsö, l'Aró H. EuúJke, Horváth Lenke, Jlei~>ler Lnczil<a, Hatényi Bandi1 ]~et·kó és L'ljkó, Jio1fer Józsika, Hódi 1Uózsikn1 lgó El~k ~::; Aladúr, Jnstb Pi-sta, .randa Olgt\1 )lnr­gitlca, Józsika és Ivlml•a, Kun Attila, Kore­kes 'l'it.or és Aranka, Kormos Erzsil<o és Sarikn. Kain Annuska, Klein Tibor és Ödön, Kuopf Ilonka, Kúlcsey Elluska és Boróka, Katon~:~. )Jargit, Jóska tis Ilma, Katz Margit. ós )htild. :Klein Johiu, Lantos Oszk{u·, Liptai Józsikn, Láug ,Juliska, Lukács Alfréd, Nilkó Ella, rista ~s Endre, l\Jnouel Gyürgy és BJske, Miskey Bözsike, Mlidi Petrc•nolln, 'Milt.Hfy Erzsikí, Xémet.h Udrn és Imil,e, '1:\yul Henn!no, Pap Gábor, P etueuAzy Boriska, Pollalsek E"i, Rajna Pisla. Roth )largit cs Gizi, R:~ko\·s~ky ~Ienvhl!rt, R oh é~z Júzset~ Radich L ar.zika t;S

)Jnr~tlm, Ihwiczky Margit (Huszt), Roseu­tha1 Pereocz, 'He,·iczky )!a:rgit (P. \ért h\ Selo~s­tyén I, . 'w· o Frida, ~terk ,Jolán és \ihnt~, Schvnrcz Sándor, Hchvarcz Klára és :Kólmö.n, !_:zenigyörgyi Irénke, ~zöcs Camilla, Lajos é,; :::iárika, TLlSZkau Tonc"i, Thurzó Tidike, Yidor J:'orike., Yajda Jenő és Laczi, Yértes Os?.k,\r, Yértess )fariska, Vúisz l\far;itka és Esztike, Walles ?.fngda, \\'idder Elsa és l1onka, ''o!f Imre és Bbla.

A bm·om könyvet lcisorsoltuk és az egyiket Fülöp Jolánka. és Tionka Risjenö)1

a masik:l.t

Wolf Béla. és Imre (Budapest\ a harmadikat

Miskey Bözsike (Veszprém) nyerte meg.

40

Ujabb rejtv6nyek. Rejtett név.

Van: ·1 a, 3 b, l d, 2 e, l é. l h, 4 l l m. 3 n. ~ o, l r, :! t.

Ebben a rejl\·éoyhen Az elsö sor fölülről le­feJt! és vizszin tes i ráuyunn halról jobbra keresztet alkotva : Eur6púnnk egJ ik legna~yobb tava. 1 -!'lö sor: egy belil; ~-ik: un!!yon ~ech·es : 3-ik: nöi né\'; •l-ik: 37. om li tet t tó: 5-ik: o. métermérték egy r(Í.~ze; 6-ik: a hu;;a lllHS neve: '\'Jgre a 7 -ik : e~y !>etil.

1. •l. 5. .t, 7. ll. '' l O. ·L l l, lli.

Pénznem. .Köi ná\. n nguclozó állat. :;, 4. 8. j 3.

;~. lü. 17. 411. 7. J l. Jf ad seregben szolgál. R ti.

3. ~.ll. li. ·l. lU. l 7. Hl. 20.

~>. Enuch:: nem örül senki. 1~. 14. 13. Haug~zer. ~- 12. L~:\ny-néY.

1-20-ig ogy ismort 1\Uzmondúst nyeriink.

o Hin th, M·Q End ...

\ l !'

O _____ : __ C)----O l

o o Hogy lellet l!lamoknl: l, ~ 3, 4, ó, 6 7 az ábra

h t koréhe \!P'Y elhclyemi, hogy miudcn három ~ám, me ly égp!nca ~ onalhn C!Jir1 három körlten van, osszend' :1. Lucn'kcttut. tegyen ki l

Xoczkás betttrejtvény . •

1. H•rcs mn~~'flr kir"tl~ ne' • 2. \'i!'•(!~.:\. Dr'1~nkfi. 4, Mngynr l:iríly nr'~ n Hnl b•lrg uralkodó l•ázból. 5. ~eme ft!rn. (r. l:gy hAznos hu·•1 állnt. i. 'Xél!.ült: U('m töl·t.énbctntik cmmi "10. b, l::gy mlismlhnngzö.

Aor. elso 11 r h••tUi lmlról jol•brn, ,·:~lan1int. n. hal • ldnlon ]e,o hclftk íclíihol lc•fclü oh·nsv11, ugyanazon llr m tg~OI' llirí<Jy Jle,ét. nJJ:.I.

lJ

F lJ ,, lJ

v

r zs

Mos M 1. E. o

Lllng trzl6bel

A mr:g(t'jl6k /,özl

"' .YagyaprJ.

r-----------------~

1000 r •

1 l ecce 1

l (iJ 4 ecce 1

S3j!os Pal.

h!Í)'Om u Ip l:Üli!J!;d S01'SOl

Hajyap6 posfája. Jftitéff!l B1'Z8Íkt. 8zivcson Erzsikt.im. l!ürcsak

minél gyakml hun ürümct szerazhetu6k ueked. -Pollatsek Éui . .Azt, hiszem, jo nz Arnnkn rejLvénve. Nem hnrogEzom EvH{ém, nagyon szerelntm 'tm gynkrnbban irnhl. - Gatdy Pdlmnczi. Olt'nsd ol ec:les llmJ om n Radich Lnczikimnk é ~IfU'gilkú­nnk szóló nzcnotot. Sznnt!:i) 6rgJi Lenke tizenüt­esztendős nngy le:iny s .Dudnposteu lnkik a Mária Ynlcrin.-ulczftl nn. E"ycbo· é"n scm irbntok :-óln. ImM .or.om, h:án)k m, merl un on szerotném ha ól vi.r.agázulll. - J!ddi Mó:s&lw.. Csaba Fcrike is

turelmcsen 'ár, tc lS vllrj Uirelmesen, met t bizo-

AZ UJSÁG nyosan Dyerni fogsz. - Dlís Erzsikt. Tetszett a mese, Et·zsikém '! Oko~. kedves leányka •agy. remé­lem, hogy jól fogsz vizsg{izni. Legközelebb ird meg czimedet. ·- c~orbrt llonka. Üd\özöllck Tiookam. -Szeutgyö)·gyi ],·é'nke. ,Tucz6 kisasszony azt Tála­szolta, bo~,. nem ö f.annlt zon!!orázni az ak:adémian . Az illetö l;öldeson laldk .. :\zzal szol~itlhatja me~, ha u1in.:l !?vnkrnl,J>an ir. I{ülönbon tess~k eloh·a;::ni a Csern\á~s.:tkY ,Tuczúnnk sz6ló ílzenetet.- Ret•i(;ZkrJ )fargit.' (P.-Y~rt!J.) Köszönöm :>zép levélkóclet: alk~­lomncH:iu érdekes és Jrtékcs könyn-el vi~1.onzom, olyannal. n n1it kh·ilnhil. t:njntilom. hogy nem tnlálkozhnttuuk Budapesten, pedi~ nngyon szeret­telek volna ám megi~merni. S/er'' Frida és Sebcslyén J. Der~•k, jt• gyermekek vr:i!..rytok :::\agy­apó reátok i~ gondol s lehetőleg leljesiti kéré-S­teket. - Pollnt'lrk Fill/i. Szh·e~en Pi~tikám . -Biró Pi!l/a. S:tt:p \'N;;et irtill Xt~gyapónak. Pista íinm. De k6nn·et r.'lRk akkor kiilclhetek. ha me!!­fejtcd o r<'jlvénycket. Cserll!llÍIIStky Juczd. Ezemtel megüzenem :Szenl.györgyi Irénkének, hogy c.úmút tudakolja és Yiszont hajlandó czimét elküldeni neki .• Tuczó ki~ass::onynak, hn kiYánjn. b:irbot'll. elkül­döm XogynJJÓ nj-.:l!!j:it.A rejtvényeket klizlöm sjó mulai:ist kh•:tnok n :-:zép Zobor .. idékt!n. - Konnos Es:tike és Sárika. Ne Lmmljnt()k leányknim, Jes: künyY a ,·akócziórn. - Hain Amw<ka. Kem hnj .'umuskiun, üd,·l.lzvllck. - J>om:er Pali/;(J. vala­"zolok Pnlik{un, do t.e már n rn írsz Xncy-apúnak? - 1Ia}du ]JczliCJ. Bi1.ouy. ,·nhuni njfnjtút. cs!n:il­hutnúl •ide;; üCB.im. <1bbvl mitr soknt kéi7öltünk. -rtdor 'l't ri ke. Úd\·üzöllck ol\'asóim soraban. Irj máskor i:; N'n~~·ap6nnk. - Jliskey Biizsikt. í.des­uoyftd Jcérdé~;éro \'onntlto7.ól:l~ rnegl>órdeztem or..-osi mun !tn társun ka t 1 n l• i azt válaszolta, bo:;y hosszu kurát igényal a ezt nem lehat szerkesztói üzenet­ben mogmngynritzni.., Leghelyesebb. hn speczialis­lill ól kf,r tnnúcsot. OrUWk Doz~ikém, bo!!V ezuttal neked kUldheltem Mnv,·et. - Bangli~ Gu~:ti. Brnvó Gu!'zti. - Bl!llllbi:Yq Lol·z. Lea és Enzö. Gsó­koltatom Lolitt. L('nt ó::~ n kicsi Ernöt. - Scinearcz Stinclor i.~ }\u:llf; !1tnn'k. Ü~yes rejt•~nyek finim, 'álogutunit belöiUk. - Idliktw( Jláro'y é.o:: Lajos. A képcl;ct ''issznknldllm. - La.ntos Os::kár, Bodauszky J,h,ót, KilC11!1i D, i. a. Jfcir·ia é~ Janóka. I.~atiuot:it<~ 'l'ibor és :::;chtrar4 • ."ru lor. Ű!!\·es ~-ejt­\'ények, ull;nlomndtltn 1ell (15:-~áljuk. _:: FucJ,s Józsr( ti.,. 'l'erl:a. H!tjo>~ \'Ciset. kUidl~>tek ~erme­

him, tnlúu ~g')::>ZCr klizúlhetum. - Kereke~; 1iibor ,·., lm11ka. En ts lld,•özöllok kod,·es ol\'aHiiln. -"M'l. liát a tuti~ik ne\ odo L miért nem irt ad leve­lthi aJá, kis unokt'lm 't Szép :lolog, hogy érdeklBdöl Nagyapó c~észsége iránt. Csókoltatln'k s Géza bátyádat tid\'üzlóm. - Weiss :Margit t!s Gzu::ti. Bzit'esen MargifJ,óm. A rcjn·~nyeltet Gu~ztika c:.i­nálta?- Kiss lbolyka. Tnnulj Ibolyknm s ird me~ Xngynpónak, ho~y milyou biz:onyih·i:nyt kaptill? -Roseulitul Ft l'rllcz. lliztosnn l'l'1rkó. Azt l1i~zem. nem .. ok."u a. - R h i" Jolrí11. .\kkor jó hat-átok le­Hünk .Jolünkiun. :-:iöt n 07.ilind..:rkalnpnak is l;Ugok v:dnulit. Sol· S7.0rűnt'~"él n ,·izsgúhoz. - lla!:~szhy .lllrmyl.b-1. ,J,·, mnlatást. édCH finm a pusztnu. O:ií­lok. he>r;y uy1"trou tB levcl('.zhc.lek egyik lc.grl.:roknbb l.!s l•'ghnsf.gn ub oh·usGmmul. -- .Sémet Odon és lr. il;e. Mo••losz iinc!'IICóim. Hn 87.0\' alm:-~.:an bekül­ditek 11 meg!: jl.C"ultct, tnost mú: nem késhetik soH. - Pap fhíbor. Hnt még éu ho!!y mel!örul­te~ n S\·i,lthngy.röl érkezett lc,·o1cdnck. Eg}·s.zer mnj i csak fl)}(ilük a fognskOtl>l\(lro, S Int>datO!!n­tom n Gogol. mert ungyon :;zorotnem úm merr­ismerkcdni ,·ole. - Gros.rma71n Ma1·git. K6n:rafüÍn hitlús~'n pisi ,gott piro!< szcmé\'cl, Dri!!g nr. peihg n~tgy~~ ,·nkhnnt~tt Orúmóoon, hogy .Mnrf:h];n m~gJC'~teHo. a rej b ényt. - Szareas Janka. 'X em UBJ. l•..:.mykam!_ do o hélrut mc-."rinl nem ir..ál Xn!!V­aponn~. - l\ 1111 .4tlila. :x~':0''1iPÚ ·, Emmn né~ i l·G:>zöntk nz nd,özlclot. - Jfrll(o z.;Un

1 J>~ta is

~m~rc .. !:'cmónylem: . I'IZutáu gyal\rnbban irtok I r.hcs1ol s 1!~1 olvasót losztek XngyaJ•Ónnk. 'Udvö­zöll~h. - T vt'lcs Os:k•1r. Hejh·éuyeid o_ryc-ck. A I>_OrbJegyckro \'Ouatkozó l.i!·dé.<>obo n ~<. rkeszt i Uz, nolokbun vitla.;,zoluuk. (Xl-zd me, miod~mw 11

7)1 "] o "· - cll Clf/1 ~[IIIÍII. rgy lC$Z :Pistn.- Csaba l'c.t·if.-e Ilo11ka. Erz~i. {.9 'l'cl'éz. :>zh csen kUldte~ ked"~ ~erm(>koim s lirliluk: bogytetszett n'köny,-. .M~kor lS. - H'it~tlu· .Elza ~;'s llonkrt •• J 61 \"an ro·ermcl,eim, uylu on lnn..Jd gyakrnubnn lcvcle~nnk egymlt.ssn.l. ~ngj:ny ó~ 111ltskúnt l i\•ják. - &úcs Camilw, r4 .

?08 a s, Wlka. i\ y ul B rnlinn r Idesen )akik. ,T \" !lét u lalhn JlBg_) obb l n~okn k vnl lbesu;l • t ls 1:6zl~uk t:d,·Ozvllolt.- Gasl:o Héfa. Bizony, :mir n31unk Hlm kezdödtcknvizs!!ák. U jtv'nyed.rem,.. I.Cm korUihatott n or, mcrt. i..,at~ sol,' an am bel fl ul:" - 'l usz/,at~ 7'onc í. A1 n;> os orczh pedet lll" k ~ tmn; küsz• nöm, édes l.is Toncsihám. - lla l~

1904. junius 19.

J[agda. tn is j 6 mnlnbist kinin ok )Iagduskának. -Bodans:ky Lipót. A :;zámrejt\éuy jó, közöln~.fog· juk. - l-6-tess Mariska. Hanem el ne feleJ~ke~: zél majd Rassán Xngynpr.Jr61! - Sterk Jolmlt~ ri/m(l. Eh·e:;zett a f'7.ámNjt..-énv megfejt~e ? Se­baj kis lán:rom. tnnjd a többi· ügyesebb lesz,. s nem n!.c:z ~1. hnuem Pzellö szárnyán egyenese~ tde repül. - <..'sikCs Zolt.in t!s ?úiudo1·. Jó az 1st~, Zt>likám, nemsokúm megint egészséges lesz a. a~ Sándor, akkor nr.ti\n múrr százszorta boldognb~~

c:r =·'rlrill lesztek. s ,·eletok )(agyapó. - Scltwa~·tz ~ut fe·· ó Kdlmá11. Xo majd máskor szerencsesebbe~ ~ tilck me". n rejt\•éuveket. Nn,uapó üdvözöl. F•"i!tr H~jnalka. f.;zivesen kü;lön~, ha még;'fz oly:m. U~yes rojtvényt csinálsz li:l-jualka. :-i ~s Jiarg1t é,~ . .llatiltl. I!!on lirülök, hogy nytt~ b " olvnsóim olyan szor~almnsnk. Jó mnlatást a. 0

1 °1

k hPg~en. Gondoliatok a n•g1 ~zép időkre, m~ ye k olt-folytak le 'a mikor jól mulntto~, gondolJ~!o n 1\ agynpórn i 'l. - Petnelláz y Bol'l·~l:a: De lj;~. DorkJ;a, néhn l>it:lndulok a bndru hegye a bt::n1 ::. mclyck :<zépck, nknr n Kopor;;óhegy,_nt Sfltorhe .. ,_, t-:tl .. ó oldnhl és szebbek nm, ~ t

~ p a l~op!!szhe,gy! . • • J~n~'\ van, cseppet sem _. nz il ven öregehnek a sznbadunn \"nl ó utozgás·. k Láng. Juli..<:li.n. A sznmrcjh·éuy jó, kö~öl~i !~~r~ Ist n veled, jó mulat:i~t. - BOS$t~n~~ (}t.Ú;tt 1ne!!feité, kJ'6k. l r-rv~s leám• \'tH!'\' Giztkcm. Gó_ d,·,

"" " ~:-. • "'· ' IDIO l!; Jlatisl:a. Sllt !!'Vakrnn knld l Le. Xagynpo . ,· rt ,-:irja nm. - l'ra}nodts .lfúr. _\. tojás-re~t\~:rt mar l•iizúltük rJ!!ebbcu. ugy hoey mó~ reJt.': .... en kórüuk. - .:.Yyul lle1'111tlla.. Kedves lea~yo!ll, 1~n­j61 t>set~ biznlmnd és az n szeretottelJeS .~~ a. goo:.t!~- J ó1 N n gy n p ó mn rad o. régi .s ya~:J B _

rejt,·ényeket. )linden jó t·ojtvényt közl~ ~~k Radicll L<;c:il•a és Jlargitka. ~agyon r Y ~ hogy olynn pompo'1s Lizonyit,·ányotok van,tek· kedves szillailek'uck annyi örömet szere~ k? Ha t jü\'Öro személycsen is mcgöslll~rk?d~:J;el A le\'olezölnpot megkaptam, a rOJtven)' Ille"' i:> •in·om. Gazdy Pálmuczinak itt tizene~ ~· hogy í!dvözlitek. Hemélcm, a köny\'et rnaJi

1: ;kV

koptátok :- ~youyórk6dtük benne. -_Da . fitllll• );csztOJ' is Magda. Egy kérciseul \ '1\D :,\eszlOl szép az, hogy ird meg, hounnn ismertld azt 8 ·i6 mc.o:et.? Tnlöu ''nlnki Jiktáltn. o:ry mese!ll~~n 11éni? To jg vliltozluttnl r:tjta ~ Ird meg pontO"',.~ a történot ét. Ez igen Iontos dűl.:-~. Ule• t er. e;-.t széJl Yáltozatn onnak n mosének. .\ le,·<'tezo!e~ megkaptam. ma" kOr l.JÖ\'Obbcn y[\}nszo}ok ~-{tk '&J

Barli.olomeidrsz ll'énkc. Sn~~·no l'zi,·e:;eu1 Ir~ ~"' _.;r :g:· illl"'~

n bánysz.or esni\ n :»jó kalapc begit. 1.' }lill" hogy mindig szerenesés légy, mert jó ktspadig va;y és m~trtirdemlcd. - Jftitli Petronella. sgJ' kennyn rejtvény ,·olt nz, édl's 1:\nyom. ~ 11

11;111 Ó 'é t. . ~ r• . o' ? .r.rD ' an v mt r 11em tr'! J\.1 nz a un!!YIIn'' · 11na · ~· - ~asn r

ismerem Peb"Onelltitn. - Jus/h Pist.t ~ 'k.:z6H· is szc1·olett l üd\vzvl ott n mnras hc~yek .orlfil.l·

c . szo ~ Bla:srk 'J'r.r tNI;n. ~n .. ,·r.n ll"ycs tJS 'l-e"'1 ..... -. • T) 1]]8 ...

mns leiul\'lta ,·n••\·. - lloffo- .J o_ ··1ka. J' e MJ·Jll· • e. fUl ~ neked l.:cve...'lt bh S7.fik '"ej l \'fl n r~. Kouy11. o(lst

bornc ~~it<>é •.lrl', miut neki a tié<lre. Y:i~~~JJt.'? tttndt:un Ht:.'ki. Hát to JJI.im kérdezel ,•nlnull {u»· l):.'d .. rt·1s

e1 nu l n sz ludfl tn nl au· ü un!!'·on. J_0 '-t,; .• r-tl - l !J it' 1 i lJrn Ji Fer/. 6 t!$ L·!Jko. -r. 'i.:íc$

~ l pll·~·

t>Zulan ~Rf!) pónnl, fogtok irni? - 1• .....-Alfd:J. J b rcjt\'énvt:.'id som!. keroine ,. zik&· Hcisler Ltrcza.a. Cc~k szorenltnnsan ta_c .....-'l.I - 'död }e:.Z· r ~u a Ynkn .. i· nkk r m;,jd tl:lbb 1 . llluli Liptdi Ji .sil.a. Bizony Józ lkn. N'n!!,\'!11'0 ~e.i\'8' h t u s k, s k l v 1 t lcnJ)Qit, 1uind olytul JMts, sct. mint n ti cl. Miudrc \ ln<~Zolni nknrt, Jed~hJ, l .1 ,. ...,n • ~~ ): vw:unenu~ 're 11 m lehet. ,,n, . ,.. ki=' fill·

.. l " k n nk m ~d a · o h· ten irok. ö JÓ il Ofg>l· \' r od ig. 1.:' · <'1 nl'tn hm gszol? - Jeti:.-~ hl'~· .!!ar r a, J6z ka ldr.l:a. Nngyon <irü "ujoJtO:; "1 • . J. r .. o ·r "y:m p>..;.D 'u: z.lnt.ok, most tnt~ = ~ze

N ) RJK!t J~ .Tó mul:itil:;t1 ,·i .c; Jubic.zl~oJhsL. ~ irjá·

Halnton ha · 1ibnn! Iga~. n sorsjcg_,. szft.Ul~núfl~·t • tok meg s r t n Itikerescm nz .e 1.~ , f..z!

l• 6 1:1 "'~ A lad ir. Oltó ö:nt~ · ditrrí· . . 'l : :~z ln . cretu ·m tudm unt. sz'' ln•'" • blJ':O" ' l. ek n llltuzl'lljuk miudon un ,.0 n~·

nyiu·nn;s t, n hiu k oz m ·zktipo a 7. ntlJuUlllllll tidft~~· l n~ retn m r. r Lt.doi, ho1!)' ~il) ~u ~ rtl~· Pe~o csupa 1 ~ l"gy..o? - l'•PclC"· 0 :tk a~ fej • nagy n JŐ a r ·j h ~n' ek is P010f \;.t ll

c-.tekn 1 !!V k s b j ,·nu. A~ l v .:t~kkt~Jt\e ert ' ki oh u m 1~ tudJ k ruogtejtelll •. k lJl pedig

ru U n cl U\k. .A Jll~ 1pjpJIC.~l>}' m udoljo, Dllzsikc? Tu Xn-!)"'i'?~

Jrt•!tnlt...,nl • U!!\"-O k ld lUÓS ;; '; .~ \ r l ka.r- GratuJldok. llonk ·:dijsllil

· nnnepély ezépSBc:

1904. juuius 26. --

Azt mondják ..• lrta Gömbösné Galamb Ma.rgit.

A. gondolkozás termé;szetében r~jlik, ho~y llelemélyedve egy-egy targyba, alkatré~zekre bontja annak valóságát. külön ;ála.szh-a~. u~-161 minden töldi dolgok összetetelet: a J Ot es a tossza.t. .

Abban a rosszban, a miben a kut~to elme alig találja m:g a jón~k ~gy kics1ny }lorszemét is, legelsó helyen all az »azt ?II07~d­j(i/,;c kezdetü bűn.

Abban a nnay szót:irLan. a mely. Az e~­berise"' cvyöngéj u~k meo-jelöl<isére szolgal, talan Hin es is~:> Yissza tnszitóbb e szóuál: piet ykaság. J:l.zdi..,. uincs az a gaz v11gy .~.~udva, a. m:ly a köYé~. :teket<' föld ben buJabban teuyaszne, mint tlz embcr~k közütt s pletykaság szem-e­déh·e. És csak elenyJl>zŐen csekély azolmak a kh:étel!'knek a száma, a. kiknek ugy 'an be­renc1ezye1 életük, lelkük, hogy gazt megtürni ott egy perezre se tudnak .

"l\em is a. kivételekről akarok beszélni. de mogáról e nagy lelki fogyatkozásról, a pl e ty knság szeretetéröl. aiTÓl a ragályos, egyre terjedő morális betegségről, a melyet majd rnindenütt konstatlilhatuuk, n hol ez a beveze-1ése a. ballgnióságot. hajluiszú hirnek: ~azt 11U;mtljti/; . • . « • • . .. •

Ennek a két szonak ccles szüloanyJa : a hirhorclús szem·edélyo; törvénytelen. apj t\ Jleclig legtöbbször: a szir miireleflcnsége: 1ge~ gya.k-1·au: a köunyolmüség, m~ggonuolatlausag: nem

Esfslsdik ... Lassan eh·érzett künn. az alkony, A lankadt abczok. ~zmna lchuU. l farmatgyászát elsll]n az este Öntudatlanul · · ·

Ezüsth:Hójó.t a hold kiv~tette S lelkemet halkan szövl be .. Szeretnék sin·a bele borulot Az ej ölibe. · •

Madonna.

Lys noir .

- Botticelli pirurit. - -

Az én Madonnam Firenze,:t·~ö~~~me, Halvany az arcta ~ köt~~·\onaglik ~itokzatos n~g_y b~atto lete. h.cze és szelid ~Z 1J~~zög árn raszegetten -S ha f~lnézek ~o.~z~Ja 5~másl 1ni ketten ! 1\Iennytre megertJOk eg)

. . . ·- ·it szenvedtünk már, l:)tsz ö '~· :n ~~ ~nn_)n-an. csendesen Es annytt tur~ünk ne · f ·llegek közt ~gy férfiért. O fent a ideletm. Es én a föld sarabc:ln . 1. ek árja -$osem apad el kön~~em ,n ·ed Mária l Örök a bánatom, mtnt a tt

H . ll . rom el ötte a jö az este, t~ a es sebem,

1~noktól égo melység talál a reggel. Es térdre roayva ott 1 ~ c . . szere en., Mert éget össze t~zo1 ·an rnostoha Ha hozzám a sor::. 0 ) · ~ e1 soha? S az én megváltöm nem JO

A Z UJSÁC;T

egyszer : az értelem korlátoltsága, és sokszor : a i'nesszeszálló, soha jóvá nem tehető rágalom.

Szóva.l nem nehéz apját adni társadalmi éleliiink és napi szórakozásunk e fattyuhajtá ­sá.nak, de hogy mindig eredendő biinben szü­let.ik, az kétségtelen.

Az »azt mondják« azok közé a finom megkülömböztetések közé tartozik. a. melylyel a figyelő elme disztingvál. Igazi uri ember ajkán el nem hangzik; komoly, mélyen járó o-ondolkodás ezt segitségül soha nem hívja . Csa-k az üres sziv és üre!:! agy kapaszkodik bele, mig ontja a szót, a melynek saját- érté­kéből tartalmat adni nem tud.

A pletyka, a malynek zsilipjét ez a két szó töri át, ];:ü]önféle jelc•utöséggcl bir, és végeredményében nem nrindig egy. lgen gyakran kétólü fegy,·er s megsebzi önmag~t is vele, a ki más elleu felemoli.

Daczára annak. hogy a l>árhól és nap­sugárból alkotott embernek annyi sok hibája van; -- hogy évezredeken által megsokasocl­ta.k gyengeségeink; - hogy mételyezett a kor, 8i melyben élünk és eldur't'ult, megkérge­sedett, vagy finomra romlott az emberiség : nekem mégis meg \an a benne \·aló hitem, szeretcLem. Tudom. hogy ritkább a gonoszság a földön, miut a l1ün, - keve:;('lbb a bün, lllÍDt; a hi1a, ~s a. bilták szl\ma összezsugoro­dik a gyönge:-;égek m~llett.

Nem ia ott; akarom én tárgyahu a plety­kaság bünét., a hol az szá.ndekosság. A níga­lom, a névte'/eil levelek szerzősége, az alatto-

És Iemosolyg rám Mária szeliden, 5 csapongó vágyam lán~oló ~eve Lecsillapul, ha simogatm látszJk Tüzelő orezárn hüvös, jó keze. És lelkünk összeforrva egyOtt rezzen, Lemondó, szivettépő érzclemben.

Az én Madonnán Firenze szülötte, Félig asszony ő, félig égi lény, S a föleli és az ég·i szenvedésnek Könytelt nyoma látszik komoly szemén. S ha felnézek hozzája szárnyszegetten -Mennyire megértjuk egymást mi ketten !

Viola.nte.

=========---=--=-- --Halvány rózsa . . • Ilalvány rózsa, alig törtem S mári~ ellankad a kelyhe, Nem mosolygó napsugárra, Fonnyadásra lett teremtve.

Forró csókok tüzesője Huli-e még fáradt fejemre? V agy csak töviskoronára Van teremtve?

Lys noir ..

Divaflevíl. P áris, junius bó.

Szeretet.reméltó szerke~zt.önk szivessógé­ből ezentul egy~egy k_épbe~ .~o~om bemut~t­b tni a. mit. a di>at UJat, külonoset produka.L ~e, 1mindjárt el is kezdem a La. persane-nal,

mosan elhintett gyanu egy más czikk kere­tébe tartozik. Most inkább csak a felületes meggondolatlansÁgról 6s arról a felolősségröl óhajt.ok szólni. n. melynek preludiuma az azt mondjá.kc - és nn:il(;ja a megbélyegzés.

Himy tiszta, fehér homlok van igy meg­bé)yegez,·e az életben s hány embernek nincs arról tisúa tndata, hogy ebben a rettenetes munkában egy kicsiL neki is hóhé~·:szorope volt. Nem tulzás ez az erős megj~lölés. Ki­sebb bűn valakitól eh-enni az életet, mint elvenni jó Limo-.;-ét. K:ir, l1ogy n tön·t;;n:y \::::ak u, kisebbik bi.i.nru mond mélló büutetó!>t ..

Az az ell n állha h tlan 'ágy1 me ly <lZ

emberek nagy tömeg<Íl arra üsztöuzi, hogy a hallott rl olgoknL - btirha sOk$:ZOl' €Igy lllásik erkölc·~i P.leténck halú..Jos mcgseb:r.~se az -­toT"abb adja: nemcs~tk a Jegnagyobb gyöuge-: ség, do egyszer:;mind a legközönségosehb ,)o­log is, a melyuek kultnremberek között m~g- ' törtéunio nem Vl'lna :szubad.

Sajnos. nagyon is gyalu-an megtörbilrik. l Külsí..ileg fegyelmezett , sima. ajkn, mosoly11;ó szemü emberek kezdik bontogaiui embertár­saik bccsületét, mikor moggondolatlanu1, a pletykaság i.isztönébill, egy-egy óra uualmának elü.zéséro elöszr·clik lelkük t:zemétlárl~iából A. •

felszedeLL 1Jiszko1 s mjg rakosgat ui J;: ezd ik, ! megcsennül - u em c> gy sze r tÍrt.A t inn em br·r · feJett is . - n h;lt.·kb:m1ng : ,.n_vf mom1jrfk róln ... -: Es rnikor mri.r ki••légült. yfigyuk ó-; toY:ibb atlt:.l.k a hírt, cz~el rnkosrratnnk '--is«>zt~~ utegint mindm1t : :..én ugyan ne~ l1i::zem, dl:l

ezzel az 11j. igazán nagy tórli hódító éltszH­rel, ~ md.r olyan szt~llpé teszi a kcozc:.>t.

.. Nem ok.vetlen_ül _szüksé~eg, h ogy a. kis ll.JJOn marqwsc-t, vJ.Sel,riink. houek Q. <'zébJak b:i.rmily ékköves gyi.h·ü is megfelel, csak ter­mészetel>en a li:ózfön látható csatt foO'lalásfi.­nak egyeznie -~-~~1 va!amelyik gyüri\ foglahi­sáva.l. A karkoto pe<hg lehet. ékköves. neru­csak el?~szerü. l_t~nc:z, ~int az kápünkön lti.tható. . Mwta utol.Jara szoltam önökhöz, hölgyeim, 1smét láttam valami csodálatosan szépet &

beszélik mindenfelé1 numdják .. . < Azonban az ilyen ~azt mondják< híreknek az a legfőbb jellemzöjük, hogy fon-ásuk nincs. De azért terjed. S mindenütt marad valami: ha. csak egy foszlány is abból a fehér ruhából, amibe A. biLvesi tisztaság, a leányerkölcs, a férfiui becsü)et, vagy az egyéni tisztesség öltözik.

Es hiába. sikolt fel az a lélek, a malynek sebet adtak vele. Itt nincsen orvosság, csak a kegyetlen megadás. A rosszat mindig készek lúnni az emberek s mosolyognak a Y~delem felett, hiszen az csak egy embernek elvesző szava a nagy sokaság bizonyitéka ellen.

De ezek nagy dolgok mind. Apróbb, de nem kevésbé jelontékenyek ennek kisebb bünei is. Fel lehetne-é sorolni? S:támuk léghS. Azon­bnn mindenik egy kis hópehely lehet, a. mely késöbb lavinát mozgat. Veszedelmes és igy egészen közelről nézve olyan szennyes ia, hogy ba tudatá'\"al birnának róla azok, a kik kezükke~ ajkukkal érik: megborze.dnának.

Mát· pedig a pletyka semmi más, mint minden ok nélkül adni tovább a. másokra hátrányos híreket. Uri ember, uri gondolkozásu ember még azt a valóságot se dobja szárnyra, a miről közvetlenül maga nyert meggyözö­d~st s a minck tisztázása. rá nem is kötelező. Dehát azt, elmondtam egyszer máshol, hogy wri emberek nagyon kevesen vannak. Es sen­kitől se kivánhatunk többet, m.int amennyire képessége van. Sem értelmétől, sem gondol­kozasáiól, sem neveléséLőt Vannak még ilyen dolgok, a. melyek egyedül és CSltT.'is uri em­hene kötelezők. Tudniillik ana, a ki uri nemcsak látl':zat szerint, hanem megYa.n henne az a belsö lé1lyCfJ is, a mely azzá. avat~a.

Azt azonbau minden fisztesstges emberüH igényelhetjük, hógy mások becsületében, órzé­keuy.ségé!)eu egy-egy odavetett sz óva l, vagy tovább adoLt pletykával ne g&.zoljon.

Meg kellene - igen szigoru intézkedé­tekkel - gátolDi azt is. hogy a sajtónak joga legyen belenyulni a családi élet szent.él~be, B onnét napfényre bozui ogJsz vngy f6ligaz­sá.gokat, vagy ép]>en k6ptelcnségekt3t. Inkább tompuljon el kissé a szenzá.czió lu:.fogadásá.ra kifejlődött l'll"..:ékünk, semmint tiirji.\k, - a gyor~11sitg ked,-éért - hOf!Y igu:t.s&gtnlanul hurczoljanak meg tiszteletreméltó emh:reket. A s.zenzáczióra éhes közönség bevesz ugyan mindenlí, do itélete azP.rt első sorbau azok dle~ ir~n~ ul, .a ~ köunyel~~en világgá bocsatottak a }urt. Tiszlelet a kivt!tdeknek itt is, de egyúbként meggyőződésem, hogy annak o~a, a miért a. ~}lirlapil\Íc n~.vet mt'.g · mindig b1zonyos merevseggel fogatl.Jak, hogy tekin-

divatos auyagolc között. Ez a rú.dium-selyem. A szinét febőrnek mondják, pedig v~lójé.ban annyi szint vlilt. mint a. nemes opál. Es való­sligos tow· d'adre.~se volt; ennek foltalálása. I•'ehérsége a. gyöngyhozóhoz bnsonlit n leg­jobban ~ a reó. eső "t"ilágosstig szerint f4nyes sávok képződnek bonue, ugy mi.nt a hrillians­nál. 11agy nurnucs:>zinü ~s lilnba jli.tszik, vegy TÓzsa.sziuba .~s zöldbe. E~ hogy a világosság ,;s aruyék '\'Ólta.ltozó refiexát hogyan lehetett belekényszeriteni a selyems:t:á.lakbn, malyekből ez az anyag áll, olyan titok a.z~ a. mclyre csak a feltalálóiC maguk lennének képesek vá­laszolni.

Természetcsen e.z B!'l nnyag Pg'JCllőre még igen dnigu. Do hát nem is ol)+nu égetően !'zükséges annak beszon:óse most, mikor a .. zezon már ugy is megkezdte haldoklú.sát. Az utczákon, a dh·atos fürdöhelyeken nem látni má!:lt, miu vti.sznat és v:bznat.. Rövid alju, Judorokba. ezodett ::;ima. feltár vásznat délelőtt s ll.-jqUl'ozott, himzett fohér vás~ma.t délután.

Erzem, hogy mikor erről beszélek, ismét­l~sekbe c:;cm. De 11em tohatek róla. Nem ir­hatok másról, mint nrrúl ll mit ló.tok.

A feMren kivül m~g eok kéket is viael­uek, a régi mócli ~1rafchelc-kéket s a por­czellán-kéket. A fehér ruhákon alkalmazott di~z pedig minclenkor sárg& s abból a szivós­ságból itéh·c, a melyet m6.r eddig ~ mut.n­tőtt, valószinnleg az egész év~n illi megtartja uralmát ez a szin.

A kalapolt terén Ili rizsszalroa s különö· sen az ugyuevezett< llfaniUa dominálnak. .For­májukat leiroi lehetetlen) nzt mindenki csn.k akkor itőlheti meg, ba a fejére teszi a kala­pot, merL igy, két.beu, n. l·'gtöbb kVzülök olyan, minli egy viró.gokkal uorilott lapos

AZ UJSA& télyüket külön-külön az egyéniségükkel kell kivivniok, ezekben a dolgokban rejlik. Mind­erró1 pedig csak azok tehetnek, a kik dicső­séges máxczius idusának szentségét az egyéni becsület, a családi tüzbely könnyelm ü meg­támadásé-val gyalázzák meg.

De ez csak a hirlapi pletyka. A mi &

kü1önbözö társaságok keretein belül folyik, ennek egy másik kiadása. Kevésbé zajqs, alattomosabb is, de épp oly kegyetlen. Es miuden adag mérge - a mivel nem egyszer tesznek erkölcai halottá egy-egy emberb -igy száll tovább: ~azt numdják . .. c

Ki ne tudna. dolgokról, a malyeket nyil­tan tárgyalnak egyesek felett ? A mikről -mint behizonyitott igazságokról beszélnek? Amiket nagyon sokan hajlandók hinni, fOképp, ~ kilo a saját romlottságukon ·keresztül itilkee-~'l.ek. Es ezer ember közül veszi-e magának csak egy is a fáradságot, hogy kutasson ezen dol­gok igazsága után? Dehogy is ! Miért is lenné !l Az kényelmetlen volna, s nem is tar­tozik rá. Hanem segiteni másoknak abban, hogy minél több ember tudjon a pis%okról, -akár piszok az, akár csak töviskorona. - oh, azon ki üt.ődnék meg, hiszen ez eg&zen ter­mészetes! A rúgalom - a mit a pletyka daj­kál - sokszor nem rágalom, hanem szomoru •alóság. Fent és lent, magas és alacsony sor­ban egyaránt vannak tévedések és megtévedt emberek. Hogy ~okszor kezet kell szaritanunk olyannal, a kiről tudjuk, hogy érdemetlen rá: még nem olyan nagy baj, mint az, ha lel­künkben megvetünk ölyanoka.t, a kiket nem ért mocsok. Pedig hányszor van az, hogy tisztább egy-egy homlok: mint az a két szem, a melyi.k a saját bünein át. nézi.

EszeiDbe jut egy rég-en elan1lt magyar közmondás, a mit soks:tor idézgetnek olyan­kor, a mikor - nagyritkán - valaki mások ,·érlelmére kel: - ~nem mozog a haraszt szól nélkül ..... Meg nem á.llha.tom, hogy ezzel kapc~olatban ide ne irjam azt is, a mit egyszer orra egy uri asszony mondot.t1 bárha kit>s.; erős il'~ a. válasz.

~ht felaHo ugyanis nz ellenvetésre : - De igen, mozog szél n~lkül is; elég­

s6ges csak annyi, hogy Lozzá. támMzkodjék egy szamtir . . .

Ezt - onyhén szól\·a - a meggondo­la tlan ok ked'\·óórt hoztam fel, a kik t. i. uill­C!:ienek tiszjábrm azzal. a mi~; pletykájukkal másoktól 111 bolnnk el. :1Iert \"annak sokan, a kik erkölc.<:i kleptománidban szenv~dnek. s ezek legyenek meggyöződve, - akár ladyk, ak;i.1· gentlernanek - hogy nagyobbut hibáz-

tányér. Az ujdon.ságok küzött sok a vörös­fcbúr szalronfonat is, de ezok kevésbé ked­veltek, mint. az <>lőbbiek.

LegbamnráblJ az övek diYatja. váHozik, itt nálunk, Párisban. Ismét felsziu1e kerül;; egy fajtájltk, a. melyet a. mult héten még nom isme.:ttinlt. Ez a Pai<:ley·ceintw·e és csak­nem orient~li10an élénk szinekbcu vnn tsrtva. Elnevezásót az ötvenes években divatozó, angol Pctisley seUoktól nyerte, mart ugy rajz­ban, mint szin~>zésben ezekre emlékeztet.

A parfume-ök közöt.t van egy, a maly az I!Ie<ll·t. ~.eljesen kiszorit.ot~. Ez az A.iqlon. Ara., mmt amannak, sztntón 8-9 forint üvef6enként., de illata dir.;zh:rétebb és mégis szehd ~ono1ts,\ggal tn.pad rubánkhoz, egész személyunkhöz. Annyu·a tetucce ez az illat hogy sokszor még mosat:is után i<~ benmarad a Jehémcmü rostjaiban .. Szinte impregnálja a bort, ugy hogy ha nól11my csöppet öntöttünk belöle tenyerünkre, még másnap, harmadnap is ott kisért az illat-n. . . .

Ilt, Párisban: a gnou1 monde-na.k most. ez n kedvencz illt\tgzer~. l\Iivel nem olcsó, min­deuki nem eugedheti meg magának a luxust. hogy beszerezze, s ezért ópp oly kevéssé ..-ál­hat általáuossó, u1int nnnak idejún az Ideál

A kertekben. kinindtdó-helyeken nem látni má~t, müü. fehJr .és piros ruh~kat, kalapoknt., sőt napernyőket 1s. A Dolly-lrombináczió még mindig kisért. De nagyon sokan kedvelik az 11gynevezot.t. c7oc71c-~ala.pokat (ha.rnngknla.pokat) is, melyaket bullamos, könnyü fonásuknál fogva a legki~Wn b.ö~Öu~ &i legfent~ztikusabb fonnákl:a. lehet ~Jh.mnl. Ezeket légie~ güzza1, maussehne-nel bulehk bo.

Ezekb~z a. kinit~~ult\sokhoz mindig fél­kcztyüt vtse]nQk i vtlt~gos :ruhához ft-héret<,

nak egyesek ellen e szenvedólyükkel, mint~ legféltettebb ékszerüket vagy megtömött tár­czájukau vették volna el tőlük észrevétwn · · · E mallett pedig meg sem gondoljak azt, hogy a józan igazságokat kutató elme legkönnyeb­ben azokat a. hi bilit - mondjuk : bünöltet - tételezi fel bennük a melyeknek mások­ban oly hame.r hitelt adnak.

Ez a. dolgok visszafelé vezethető 1<>-~~L .

Ismerek embereket, - jól esik felhozni az ellentéteket - a. kik soha. másokról nem beszélnek, még közönyös dolgot se, hacs&k erre különösebb okuk nincs. A kik nem mások­?:.al szórakoztatják társaságukat, hane~. a. sa­Ját lelkük ta.rtalmá.val. Meg vagyok gyoződve arról, hogy a plety.kasá.g bünébe - hac~ nem veleszületett rosszindul&t - a. legtöbb ember e lelki tarta.lom hiján esik. .

Ha majd többet fon-lalkoznnk önm~ nemesitésével, szivünk ~üvelődésével, azokkal & kötelességekkel, a melyekkel Istennek, h~ zánknak, az embereknek és önmsgun~n~ tartozunk: akkor majd nem hang2íik oly s~ a.z >azt mondjcikc kezdetü emberk&.r~)I:nlast Mert iliomlás mindenképpen, akár tga~ mondnnk tovább, akár valótlansá-got. A. valot· lansággal másnak ártunk ; valót állitván ) 8" dig: önmagunknak, közönséges dolgot cse e· kedvén. bb

A közönségesség pedig - egy ma~~ esztétikai szinvone.lról itélkezvén - mogotte áll talán még a. bünnek is •. •

Amazonok ís sporthöljJik· Voltak és lesznek. Akár kénysze.rüsáf;, kedf·

telés, divat vagy higiénikus s:c.empontok tere!IIte~ h\k meg, a legbáJosabb, sokszor a legimpozánsab képek vonoloo.k el sumeink eltstt, ha sorba ~· aztik a. különbl!zo idc5k és népek asszonyait, a kil' nyereg alá való négylábuakat használtak all el~ baladás esz.kOzéül, hogy snját gyönge lábncskl~Ü' k.imélj~k vele.

Pedig som a nyeregben való ülés1 se.J!l ~ iigetl! ana~ mozgásával okozott rázás nelll ,ro.Ial!ll

kellemes dolog, azért nem csoda, hogy a roadern asszony már szivesebben ül az otromba. 1II0~~r~ kocsiba, söt a förtelmes benzin-szagot is ink~~­lOri, c!!:lkbogy kényelmesen elhelyezkedve sz{lg jon a plein air táján.

· fo~t-I::Ms s.:•3mpoutj:iból egy fess negylovas· <>

?) :-öt ét rnMkhoz (de hol •annak azok ilyenkor· feketét. . e1l

A legutóbb irt dh•atlevelembe egY 1·Íor kellemetlen szedési hiba csuazott be. 111i bf;.sl a. .1~Öi Viyel1n-co~tumeökről beszéltem,, eg)"'~1 ~ &Janltam a Jmpiros-panamaknlapokat 1s, IllelSbs ket. Le Swda11 né..- ala t t hozott forgaloill ]; egy .augol czég. Ezt tóvesen: London-nat.· l'zedt~k. Ezért, ha. ebből félreértések szMJJlll tak ~olna, bocsánatot kérek utól.:. CtOSt\D· ~

' ·-o eieu Még "\"alamit. A rotlitkor hazulról lev ti.·

kapmm, .. a mclyben arról kérdezösködllek :r& Iam, "VaJJOn itt, Parisban is viselik-e utcz ·• a ~eb.ér _czipöket? Uram bocsáss! há.t o.tt 1 selik r Ne tegyék ezt tisztelt. höJ.gyeilll· l' h. . " o ' t."D g. 1.0 er cztpo, ugy Js nbbnn az értel~Illuo ' • hogy most készitik, kizárólag a. ).!lage, & t~. gerpart. a rürdöhclvek ,.iselete. Es uogY tt léstelenség \·ol na - ezt n li l unk, a lll i. l~or~~ korn:os ~zfaltnnkon is meghonositn.lU tgJ ég kez:u- Azoukh·ül hogy mindjárt piszkos, ~u r. a l.aba~; ~s nsgyitja és képes tönkretennl ~ o~z toilelto hatását.

. .A. mi a. harisnyákat illeti, én s. mll~: re~~eröl még min!lig s. fil d'ÉC()ssc, vagy se~ fe· ~an--n~ m~'~llett szavazok (term~ssr.et~e , lel> ke!'ébt;n). feketeselyem bokaki\·arrnssnl. SéC!bll. n:eg n na.gyon apró fehérpet~yes, a. jour-o~ot~ r.l~ny~k 1~, d~ nz ut~zni -risoletnél mi.nth~ Illi kell ngyelnünk, hogy no legyen rQJb. 11alll wya~,,~ Y&gy kinl1álos. t..o~

M~ n Jul.holyokh:m1 n nagy reslaltt11'~d, souper-m. nyári Eoireekon inklibb IUut;dne-b:it hetJ?k magnnknak ll tapageu$6 toilette.e~, 61' ~cn.ntem igazi tuinö sqbAsem fog 11ftt. fel· töznt, hogy n ktüönt:zköclö szin~bou tünJo.b:

J tili·

1904. jtmius 2t'f.

tal egy napon sem lehet emliteni az automobilt. De ez blila külön nemzeti i~lés. .1\z automobilon v~ Slr.órguidas val:uiW olya-A l!lléditö, idegbénitó, rn!uAo~es érzést kelt, oogy semmi sem felel meg .iobban a. mai l<Oi' se jobbra. se balra nem tekintő SZcid'iiletes él&tbajsujáuak. A négylovas csengőfoga­ton ölő méltóstigteljes alakok kö-korsznkbeli mu­miáknak. látsznua.k m~Hette. Az automobilista min­den földi haMimat és termés:lleti akadályt llltipró erönek képzoli magát az ö szörnyeteg~n s a ha­

talom é:rt~ íöD.Béges érz&s. A teK..W paripau 'dgetó fejedelmi amazonhoz

képest nag3~on bosinesslike az előregörnyedt bi­o~ikli~a .b.t)Jgy, a ki sürgős jtn·atban látszik fá­racJni poeumatikns pill-os kerekein. A most mult Stizad 1«toleó ti:ttriében nagyon sokat hallottunk ée ohlftsiluak a biezililista-sport l!asznos és káros h&tasA'16l. N*M tttdós orvosok mérték össze tGl­lnkat hoov et:t a k~rdést megvite.sshk, különösen

1 ~J

sok véd§je akadt Angliában és Németor&ágb~ll. A kanaeja izlés aeenba-a C!iadalmaskodott a fizioló­giai argumentumokon és a biozikli nem előkelő &port többé. Xülönben szintéu h:igienikus okból l,iltot.t6k a lovaglilat is olyan hölgyeknek, a kik

igazi bravurral gyakor~ltAk. T-alán éppen a. lovaglás a legszebb sport, a

me}yet a. nök üztek. A nö bizonyos rokonszenv­~el tűntette ki a. paripá.t, ezt a ~emes álhtet és a. lókedvelés mindig jobb ízlést árul el, mint az ölebek, mac.<!kák, papagályok és majmok bec~zése. Ez a jé izlóe régi keletU lehet, hisz a görögök rnitoszaibaa előfordul, hogy Pallas Athene ta­lálta fel a g,yeplöt Pegazus sr:ámárn1 hogy Bele­rophon szabadon száguldhasson rajta. Tilbát az istennők is törödtek a ménnel. Hogy Európa asszony egy toogeri utját szarvas állat hátán tette meg, a.z csak kivételes eset. A cinquecento

mesterei a biblia legendaitól iuspirálva, szamár

hátán ülve festették meg az Egyiptomba mene­

külö Szüunyát. Hol oldalt ülve, hol átyctet& lá­bakkal látható. E szarint a bibliai korban szamár vagy ös:uvér volt az utazáara hasznalt állat, de a. megülés módja különbözö: kan tár, gyeplő fölösle­

ges, m&rt a csendes lépésti állatot a maiiette gya­

logló férfi vezeti.

Az arab agszonyok teveháton kuporog\"a

Utaznak. Igy Jáljuk az utazó b{n·emeket ábrázoló ltépeken a török és penso. nöket is. Indiában fé­nyes palanteint helyeznek az órib.si elefántok há­tára 8 abban iÜ a hct·c::egmJ, mig rabszolgái di· s:r.es toU- és pálma-legyezlikkel hüsitik körUlötte

a levegiit.

A k&zépko1 ban. a nö-kultusz nrágzó koráhan ieienik meg 3~ i'!azi amazon és sport-hölg). Lo­\'on jár ~adú<:!zatrn. kedves madara, a só~yom, intö jelet várva ül a vállún. Magyar királpsszo­nyok is jártak vadászatra és pompásan ülték meg

a lovat. Száz év ellitt élt Angliában egy hires longló­

tnester: Philip Astley, a k1 8ystem .o~ Equesterian Educntion czimü muuká.ji1 ba:n. azt li·Ja, hogy az asszonyok és lányok könnyebben tanulo~k lova­

golni, mint a férii8 k és liugyerme~ek: Tnl~n a~gol ud\·adasságból mondja ezt. De ma.skent ts szt\'~ ­sen különböztet. .Azt mondja, >hogy n lovaglo­

IXlesterek közt nagy a kü)ö'ftbség: ne~. egyenlő .a lltC::.d'lzer póldánl a. katonai és a c~nl lova.glo­ht~>sterekn~l; ugy elüt egyroilst<ll, unot a fekel~ ,;~ .. h. H 1 k' k~tonamód akar lovngoln11 · ~t· er. n va o t ..

l11nul' k t "t 'J a nök azon us n czivil mest~ JOD ~ ODu O· .

rel,töl tanuljanak . Nem tudjnk, kö,·ettél:-e a ~öl-gyek ezt a t::tuf.csot. nem adt~ak-e most 1::1 els/ibb-

suget egy fess huszárbadnagynak ? . >A sleraknek tulnjdonifhatJuk, li".J&

rossz me k N .\~,t.lev horru Rotten Rood ás Ceutral Par·, ow­, . ·' ::.J • 1 .. lik a lovat. Pe-l.Ork lovasnöi többtlYJra t'OSt>Zll u . . .l· • dékeknek elé" bzenket 41~ n tehetséges noven · "' l . . cnr lovat hasz-E'Czl.e. Nem ::.z nt nd mmdJg ugynne."J lJitlniok, mert aunyil·a ht'.:zá szoknak1 hogy más

AZ UJSA.G

lovon nem tudnak ülni. Már an·ó11 hogyan lép a hölgy a lovához, meg tudom mondani, milyen lo~a.sc - dicsekszik a mester.

A mi t Astley csinos Ca.nte,·bury gallop-nak nevez, most a sport terén 1·öviditett canler ;,;zóvnl · fejezik ki és ktwe.sen tudják, miböl ereJ e ki­fej62és.

Pár év elült IDElo&próbáltilk az angol sport­ladyk rókavadászat.ok és ha.jszák alkalmáv!\l fádi­módra ülni meg a paripákat, de a régi nyergek gyt\.jteményében látjuk, hogy azel:ött nagyon ké­nyelmes nyergeket hasznalt.ak, pit.rnazottan, sőt karosszék-formában, rácsatolt zsámolylyal. Ezek­ben oldalt ültek és tJgy fog~ a kantart, mint most.

A .Teau d'Arc bevonulását feltiintető gobelin­képen a hős leány férfimódra. öli a. lont. A.róni­káeok fllljegyezték, hogy VI. Richárd felesége ujdivatu nói nyerget vitt magának Lu:..:emburgból Angliába. Olyan volt ez, mint egy kis karosszék, szijjakon függö deszkazsámolylyal.

Ugyanis krónikasok szerint kétszáz évvel késöbb Medici Katalin volt az elsö sportlady, a ki olyan n6i nyeregre ült, melyen két sznrv

késziüt a jobb lábsmr tartalékáuL A mai női nyereg kengyellel a mult század közepe óta divatos.

· Az angoloknak nagy Erzsébet királynője, ez a miaden tekintetben rendkivül virgin-queen csak­hamar megszereztette a Medici Katalin-féle nyerget és olyant használt vad6.szatok alkalmával. Tudva

azt, hogy Angliában csak 11750-ben láttak ell!ször hintőt, nagyon fontos volt a. kényelmes jó nyereg kérdéee, mert hosszu utra nem indulhat tak a nök sem gyaloghin tóken.

Angol Erzsébet kiralynö kitünö loYM ~olt,

merészen száguldozott lovitval az üldüzött vad

után, va.gy a mikor nyugodtan akarta avezni a

friss erdei levegőt, akkori szokás szarint egy ur­

lovas mögé ült fel, párnazott ülésre. T öbbnyire

lord Burleigh \'Olt a szerencsés, a kire drága életét bi2ta. Még bat'Mlohébives korában is núnden­nap kilova.golt ;;s sokszor vaditsr.ott.

Egy fekete bársonynyal .§s igazgyöngyökl,el ki"an·t nyerge selyem takarónu 226 fontba került.

Angliában 1660 körül ismerlek először olyan modern asszonyt, a ki férfiruhába öltözött és i!?'V o. üzte a sportokat. A lkalmMint az ö példájúra hoz-ták divatba az ugynevezett angol szabásn lovagló­öltözetet és tollas kalapokat rü'' id parJká val.

Anna ldrltlynö idejében emelet~s magas ka­lapoltat viseltek, azutátl a kis vörös Jovagló-sipkát kezdték hordani E'zeles, e&.is idoben. Ez lehet a

zsokú-sapka. őse. Kagyou t~t!'lzett a hölg-yeknek, mert jól áll~ a. keskeny srczokhoz, ugy hogy még templomba is azzal mentek, mert egy ilyen szen t helynek az ajtaján ez volt oh•n.abató 1711-&n: »Kérjük a~>.olrat a hölgyek-at, a kik divatos sapká.. kat viselnek, hogy már az istentisztelet meg­kezdése elött helyllkön legyenek, kü.lönben késöbb érkezésük zavarja a bh-eket u ajtatossagban «.

Látszik, xneouyire elég ~gy csinos kalap, hogy elforgassuk vele a legjámborabb fojokct.

Bagoly.

Házi tanácsadó. Mnjoránna-hns. (Ft>Iel• t.) .\ ~nlyá~ual; való

bus t (lehet vesepeosenyéből i~) koczkára 'ág\'a, bnt apró ba.gymi1Vn1, paprikánl, paradicsommnl1

kis zsirral saját levében pároljuk. Ha a leve el­főtt, kis viezel pótoljuk. 3\fikor megpuhult, két deczi tejMt és egy evökanálnyi majaránnút adonk bele. Makarónival vngy galnskávol tálaijuk.

verjük. Ha ez megtörtént, 3 l /fl deka. feleresztett . vajat és kevés czitromhéjat hozzá kevertink és a:d egész tömeget ostyira késfoknyi ~ fel.: l<enjuk és köz6pfo!..-u melegnél megstij'ftk. He. a • szeletek lehültek, befőtt nyári baraczk-izzel ba·' keojük, azután száradni engedjük. és egész mogyoróval feldiszitjük. Lehet a bara.czkiz f'6lé IIWg czitrom- vagy narancs-mázt is t-enni.

Sza.l'vasgomba.-siitemény. 14 deka törött ozukrot 14 doka lHímozott és reszelt mandulával, egy tojás feLérével jól elkeverünk, aztan a tö· megből diónagyságu darabkákat golyóvá. alakitunk s vizben föloldott csokoládéba hengergetjuk. E kis szarvasgomba-utánzatokat két-bárom napig szitán száraz helyen tartjuk és csak azután fo­gyasztjuk.

Köhögés elleni el!er. Kitönö hatásu a. kö­vetkező egys~rli szer: Egy kis maréknyit a fe­kete cseresznye szárából (altár friss, akár aszali ) jól meg kell főzni és abból a teából este lefekvdskor ugy mint reggel, de mindig éhgyomorra, vazy

evés előtt vagy után legalább egy félóra mul~~. ba pedig erősebb a köhögés, napjában többször egy csészével meginni, czukorral vagy a uélkUJ

l

a miut izlik. Ezen ital kellemes izü és a gyer-mekek is szivesen veszik. Még makacs köhögö.s­

nél is azonnal künnyebbit és elég gy~u szün­teti meg azt.

--· Ö un etek.

.Ffázias. Jön, köszönjük. A la maniere »Lykac, Érdekes doloa, kö-

zöljük. ~

G. Bélát~é. Bárki beküldheli. Ha. men-fdelii­n~k. tat.iljuk, ugy felhasználjuk, ha nem, n;n, Dc ko:;matok megörzúsére .\agy vi::~szaküldésére nem ~f\~lo.lkozhatuuk, mert az ilyen sok idöt venne tg.:mybe.

Os. J.-né, Péczel. Pöonia = ba.sarózsa. Daisy. Mi is ugy érzünk. A szerkesztö itt

nem ur, hanem asszony. Söt talán regi ismerélse .. , Üdvözlet.

' ... Napi ~asználatra L::::;!:::=:~~:..J· a mosd áto iz be. A Yeqyt~l\ KniR~r-B.orax l'l lcgterm~szetcsebb, leg­(lu.vhebb es Jegegcszsegesehb hOrsr.épit6-s~er, a Yi;-.et J?uhó.Y{~ t eszi, magg)'ógyitja. n d unu é;; tiszt!~tlnu hört, idhtln·é. PS pulúh :. \'altoztatju. KitUuő nntiseptilwc; szar mj ~3 fogápoftsra, gyógyftt>l7.nti czélokra. \' Ú:.Úl'­li.snál óvatossag-. l'~k piro:; dohazokban Y:~lórii 1:; 30 t!s 7:i fill-fr kuncritö ut,asitús.."itll cg_vütt. ~Oblben~ nyitra. '.fon\LM u2oelt-szappnu, liuist>r-Bornx-sr.,'\pj!an. ~iliom~cj-stappau, Toln-s~nppan, Uaiset··Bot•ax- fogpor e.q Hlntosi&ott Knist>r-Borax. E~t,·r.dill i késr.itő Aut>zt..ria­~ngya.rország s1:hm in: VOITri GOTT LIED, OWS Ulti.

j 7~~

v firnlf.et!~~~~~ ntlt&slt6.t, utr.t:ásl A ~~&w~~ ozikkekot, ltór.i

b6röndöket. hoos­t:lbrók&t, n6i joo:koy-sapká.t, h~jtób.työt

BEACllFELD r. ozégnél (IV. ker., Dorottyn. utcu. 7. s:..) rendelni. 1720

id~ ~rze.r~k, a. leg~omahb, pipere­I.CI GO. ozikkek VBBTESSY SANDOB ill&tszeré83tlél {Kristóf-tér) ka.pha.tók.

Mogyol'Ó·SZt~lak. 28 dek;\ mogyorót a sütő­

ben JDegpirituok és tiszta kendövei ledörZSöljünk, ii

azuMn 461(<: de ko. czukorral mozsátlban megUk­

jUk és 2 tojás feb~r&~el rnedenazében nem na­gyon ei'ösen, de nem is nagyon ~engea öesze. lm

~~---·------~::~~~~~;~~~

1904. junius 26.

Ejy kir,lyfi napltSja. Nagyapó meséi.

tFolytatás.)

Se,erns érsek kövér, öreg ur és a. rek­kenő melegben uagy izzadságcsöpp.ek gyöu­~yöztek homlokán. t:lfesecrszágban .Januá.rbau ls meleg , .a.n.1 :llidőn az oltár elé lépett, egy nagy zöld duugó éppen a. f'i.ile hegyére t.ele­pedett, lllajd orra. kö.~ül zümmögYe megcs1pte JIUfók, }1ir~s arczát. O eminencziüja 1jecltében elejt~tte oknlth·éját, melynck ün:ge szertartá -rnesteriink iar koponyájára esett. ~1\)l·e~e~e: sen n1eg\·alloru hoQ'V rrcnusz bs klralyti

k 1 'o~ o

,.~gyo , c o a l.emplomba11. miudig i)ledelmesen ' ;selkedclJl s tobászkadom a:6 Eg urához. Nem tehe~;ek tehát, róla, nem is l'!;iuy \oH. az, hanem fnrc::;a, 'éleLlen: midön a::: okuláré Ü\e­gei szétzuzórltnk a keru~ny koponyán, biz én ~l.uevbtLeru magamat. Jiitkáu sirok

1 de ueve­

.. esemel. nem tudom elíojtani. )lust i~ erülköd­tem, de hasztalan, harsogó kaczajra. lakadtam 5 ~z ~dvnron•·.zok csaknem kö,é meredtek ré-

hmt~letuk?en. E!1 is megijedtem ~'> apámhoz ajo}ya Igy szoltam :

. - Beteg \':tg-vok édc-s apám. Yigyetek el ~nu. · ·

Apatn megijedt. s r~mülctl~bon alfe1edte1

hogy illctleuiil viselked tem. 1\:h illek a tem­lllombúl s hintónk páru~ira ickiidtem. Titkon lllegvallom, hogy knt.ya bajom se.m yoJt. csak a nevcté~cmcii akartam leplczm. .\. gonosz C:olihri báró meg is kérdezre től.~m:

- Ha rosszul volt. m tctt neYetett hetezegem '? • .

Xem v<ilaszoltam s bugya.chan .haJtot­to.ttam Je f6jemet, de uü1·~ :1z 1steuusztel;~ ,.(l.,.et ért Rzt mondtnm upamllak. hogy m<11 o:>gészségc~ , agyok. A },irály m.~u.dazouáltal ll~111 enged to meg, hogy pomlymra u lJ ok j -~l?la llontln molh~ telepedtem t"'luiL, Alr~1nék .D~~ hit·J·á,1· •ly-·t né<YY hófehér, r o:lsaszmu . ta, lUc " e. , k , . b k . . ~elyemcsokros lu\'ac:sl'a. yoní. ~~ Ot:-1 n JllU

Alrna lnkti ja iilt rózsaszinü :=;dycmfra.k~hau, hú~·orn::;zögidü kalappal. szalagcsok~·os, kn·~g~t: C:ZlpÖben. rtáUllUk hosszu ko~~lsOr .. n.C'g) ~:s fogatok ,_ határuk robogtak, elol a braly ~s ~is6rete lo"acro] t, clőttiik l!s mög~t.tiik n la ka: ]ok , d· ko 1. ll"J·tar' ok tromblins beroldok · , ·a asz o ·, u CL • • , •

ta1•ka. · ki a-.:·a]orr la luhaton . <:sopOl'IJil. o.: o: 1 ·' t l . lll uem "'Olldtmn meg, logy ·'"1-Z USZP • ~ K hová

1 t.. 1. Hát az L is megn1onclom. x agy

k ueu un'-· , k , mezőn s azt t~ato11ai parádé Yolt a .~ ·t~l~~· :Miclö'n a. sár-lSztelete•m·e rendezte ,10 t1l>nn · ~ . ..

kán'- m :. . r tünk a. 1-.atouasag recse go t " . e?. ur? e '.:1.: 1 ,t 0 Y8tlott . ..l zene-romlHta:=;zo\·al s muz-:.U>U.'8 <t g . ·

k · . . · hunuusza[;, ez-arok elJ. át:.zottak lfeseorszag ..... d.

tlt' 1 ,. ·· k a Yuro,., ragon:ro-

kan eh·o11ultnk e ottuu . d c"bőrös ka~za-

s~ ·, a sárga. huszárok pla,r duz ~ •. "' lo,asok a n-an 'll 1 . c:ok a an .:.. ~ , ~ Ytll ' m n ya;;.a- ' • k a pil·os sa] ' · k tüzere • s ' .. <.a&tollas Yadaszo· .. a ' t'k's 'és vállrózsás Zold, kék fehér és hlahaJ 0 al · z. éd gy l ' 11' ~ő szem e 't'ogev ' . 1

8 ogezredek. - lt u a . . tatott kinintotLa ee esapám a domboldaha .'ag t ~11 lfényben ~ardját, mely csillogott-nl}ogot a l es h . · h. i.:ry szolr; : . . nrsnl.\Y angon -e. éb''l ).[eseorszag ki-

- J•'n Ist"'n kt>"'\elrn ° .t ·· ··k·· · .. , • " . o.. RerreY;:al' oro os halya, fiamat, Féh.~ ~erczege.t; ;.Ökösét 12-ik s e.l'cz~:~gét, szóp orszng~k. ~~D d~a ouy~ezred tZül~t~seunpj{m a.z elso Tőr.ös K' lnom hogy k.u.laJdono:sá'\'Ú neve~~m kl. ~:.t s ~ajdan, hövessa dicső clődJem,e~ l)~ólu~~ról, kegyel­

a. az Ur akarata elszoht tr u ....

AZ UJSÁG

mes, vitéz és bölcs fejedelme legyen szép hazánknak!

A királ~ befejezte mondókáját, mire is­mét. megperdültek a dobok. ml'gharo:nntak n. trombiták ,s a katonaság tisztelegYe Yontllt el előttem. Edes apám kocsimbo.z lovngolt . ke­zet sz ori t ott velem :; megenged te, hogy én is lóra. üljek. Ekkor ültem először nagy paripán. Tüzes, fekete ló volt s miclön oldaltllla Yág­tam sarkautyumat) akkorát ágaskodott. hogy Alma. ud,arhölgyej nagyot sikoltottak ijed­tükben. Ezután -vörös clragonyos-ezt·edem élere ]ova(Yoh a. a. ki d ly elé \ezet.tem )Jeseorsz.ag leg-vitézebb lo,askatonáit.

Közben Leborult az ég s hazaft1lé indul­tunk. A palotá ban audieucziára. jelentke:d:em édes apámnó.l. Yaln.ki egyszer a?.t moudta ne ­kem hogy rmis kis fiuk blirmikor 1áthar,ják szül~ikct . sőt még kopogtatuiok sem kell édes apjuk ajtajá11. Nzépeu o_da,surra~ma.k Il:l?llé, fel­kapaszkodnak karosszeke be, atkaro1Jnk. nya­kát s elmondhatják neki örömüker, bánatu­kat .• \. mi udYarultinál ez masként t0rténik. Pan!lszkodni tilos s ha elpanaszlom fölséges a11ámnak. ho~:r Colibri báró megint sok leez­két adott. mn~na pra, ő felsége m~gbizza tan­ügymioi"zt.cmk hog,v győződjék meg a riolog­róL :\. 1 a nügyminisztc:;r pedig jó pa i LÓ ,.,a C''o­Jibri bárówd;. Esténk~ut együti iüdogálnak Oolibriók l;nstélya ban. a hová. szekérszámra czipeJik a pezsgŐSJ11'1.lacz~oka.t. A wnügyroi­tliszter tehát hnzza-\onja a ololgot s félesz­tendő muh·11. tesz jelentést nz iig,yn'.a n~ ud­Yarmcsteori hivatalnak . ..:\.ddig százszor i~ meg­gyötCr Colibri báró s a. leczkt>r, u1tir rtge~rúg ~eg(auulhml . Ezen nem lehet segiteni, leg­feljebb elfel~jthetem, a mü L::mu]tnm. Xo de ezt ugyis e)ielejtem.

Ezuttal azonbAn nem panaszkodni men­tem király-apimhoz. Az udv:mnester fülembe sugta1 hogy l\öszönjem meg a kitüutete:st; ez~rt kért~m kihal1gatást. IGrá.ly-n,p~lm egse­clül Yo]t a trónteremben. ~agyon álmos Yolt sze.,.ény, korosszékében szuudikált és háló­si}Jktija leesett fejéről. Ott volt sz arany ko­rona. is és :\(eseország kormáuypált·z:i:ja, a melyet vitéz ősünktőL I. Félix királytól örö­költüllk. A trónszék fólütt az arall}'czikornyás falon csnhídi l·zimerünk \'olt felfüggesztve. Midöu a. terem be léptem, u em Yottem észre, hogy Piff cziczáro is ntáuam sompolygot.t. Piff' igen hunczu~ macska. Ha. valnld mozgat ya]amit, akár kendőt, -gombolyagot, tüstént szájába, k<lpja, mert azt hiszi, hogy egórke mozog. Ugyanekkor apám megmozdult és hálóköntösének zsinóija lecsuszott ölébó1. Pm ::.em volt rest, s gyors iramod~sal ö felsége ölében termett. _t király nagyot kiáJtott, s e pillanatbau berohantak az előszobában strá­zsáló testőrök.

Febégsérlés! ldáltá a testőr-kapitány.

_ Le kell bunkózni - szólt a király vén komornyikja.

ö fels~ge azonban valamennyit. kikü~.d~~ a teremből. Rossz kedve elmult s nem tor<?­dött többé a oziczával. Leültet~tt l~~r<?:.sz~:~k~­nek zsámoly~íra. hosszas~n be~z~lt .. ?;-emk Yl­

tézi tetteiről, ):[eseorszag. htstón&.Jalla~ , le~­dicsóöb korszakairól, a feJerlelcm Jl"gau·ol es kfitelességeiröl.

(Folyta.tjuk.)

li ó tás Kaficza. Elbcs.réli az (i legkisebb banitai11alc

Gaál Mózes.

ELSŐ FEJEZET.

37

Katiozú.nak a szüleiröl és testvéreiről .

A Kótás Knticza története rég6La. motusz­kál a fe,iem heu. Az emberek szcretnek tündé­rekrűl, órh;sokrúl mesólni, nekem pedig in~ kább Letsz1k az éu );ótás 1\:aticzám, a ki :.em tündér ne:m Yolt, sem óriá~. m~gis ·Olj at tett, a. mi egy tüHclúrnck, me.g egy úriásnak is a beusiil ture nilt volna.

J..:nticzúua.k az apja falnn Jakut!, a fnlu pedig köz' otlou közelében volt egy városká­Jlak. A bhn. a vtiroskáha hordottitk be a falusi a:sszonyuk a. ü•,iei, a. t~jásl, a csirkét, hogy e1'\dj:lk, m.;~rt a falusi ember•~knek is van pénzre szi.H,st>gftk . .P~nzre minclenkiuek '~"'an szüksége: azt hiszem, mPg a km1lynak is, pe­dig a királ.v nagy m·.

:--iz~p. c·~(·re}tes fedtlü házban lakott a KaliLza. apj·t. a ház előtt nar!.Y: árny~kos d tot':!. volt. hátul az mh·urbnn istálló, c·sür; az istállóban k~t ló. két ükür, három tehén: o, kert mögüt l gyümölcslis kert, nzont ul pedig kezdűrliQk a szt\utóföldek. \yoh·z flarab a Katic:-:11 HHi1ié vo1i, de a blt•m·z~dik. t\ nagy rót, In1.:l.> ~ll ulyun fil uűU., miul a selyem, ll·.i~; nom -volt IL 1\aticza apját'. .\.z H ~z(.p nlt a ga.zdng Balíi Duldizsáré, a. tts\ ém•c; Yulr, a. ~'i 1~agyon Jwragndott. a J\.at l'Zll npjörn. Husz o\' otn hnragudoH reá; b:1. ~.•lhnladt mollctte az uton. még a fejét is clfonlilotta t;ilc. Uyen hanrgtartó l'll b r YCtlt ez a füsvén.v Balti Boluiz~ár.

De U!·lll <:socb . llJert n. J{nticza npjn sem vol t. n,p1jus em bt' r. )liml ig c>sa k azon törte a. fejót, hogy mikóut.. gazdugotljók meg. J)(ikor csak l;: ét loY<t \'o] t és egy t c· he ne, éllmodozott. két ökcirről is. n. második tchóm·ől is. A tejet. a li:aticzu. tlll,Yj:t bcdtte a 'ároskúbn. s miu­dennnp hozott egy-két i~nyec:: ezüstpénz~ bnza. Az ezi.h.t 1 ionzel':skék idí)YI'l meg~:caporocltak1 a Ealicza apjn galJouát. is !.!laclof.l~ nbból is jött a. péllZ, aztlin befogta a kt~t loYat a sza­kérhe s honlott köYet, meszel, iüt más om­bereknek JH:nzórt, - miudig c~ak pé11zért, ingyen sohu. Igy gyülL a pénz. s \'ett két ökröt is n két ló mcllé.

Az lst~·u adolt :-t Eatil·za, ap,ÍfÍll::t l\ k~t fiugyermc-lwt. En:S~1 m?rkos fiuk Yoltak. E~ő Yerte. uup sülüt.t~:~: add1g Ycrukcdt.C:.lk, csata D­go! tak, mig iúk:scperedtek, s azt mOlJclották az apjuknak, ]Jog~ l'k i.öbhó nem lU('Dilck az iskolába. murt ök nem aka1nak s~u1 papok, sem tanitók lenni. Inkáhb kimennek a. mo­zőre liapálni, ~ratui . széltát hordnlli. ostorral pattogtutni, ló hátitra ülni, tikdit órizni, mert az nekik H t:-zik.

A !ü t i(·%a np.in hezzug ör\e~ldeLI. :Mosl mt\r llem kellott eJ_;yediil dulgozmlt, ot t vult a két fiu, azok is Jo1gozink, ruég napszámot sc::m kc.\rtel,. Hat kéz többet Yégez, miut kettő .

Ekkor múr il Z istúJlúbau l> ét tehén vol t, s a Ktüitzn. u pjn. gyi.ijtögotte ID<'gint n. p~nzt. mert megki"\Úntn az~ a. szép rétet, mely a Balti Bol~liz:;thó YOit. •

Ezt sze re t lo Yolnn meg\"á::;úrolni. Ezzel a gondolattal feküdt le és kelt fel miuJeuna.p. Ezért dolgozott. a ktH. legény fithal..-"~"ecrgeltöl estig. Ha lütta a mezön a selyem ±tv~t fel-sóhajtott: ,

38 AZ UJSÁG

Hej, teremtő uram, ha ezt a füvet én kaszálhat.u~im le! ...

kodta.k vele, hogy kidugták a. nyelvüket s Katícza megijedt tőlü.k.

Mikor beszélni kezdett, az édesanyja minden szavát megértette, de az apja. meg a. két legény reá ri pakodtak:

- :llit mesélsz te béka.?

Katiczáuak az édes anyja. pedig isten­félő, szorgalmas asszony volt. Szerette a két fiut, gondjút viselte a háznak a. szivében pe­dig egy ki"t"ánsti.g fl}rközött be:

- Ha. volna vnlaki mellett.em, a. ki sze­reme, erősen szeretne. he jó volna. az! ..•

Az l::ten meghallgatt a. a kérését a jó asszonynak, s ki.ildött egy leánygyermeket.

Katicza mindjárt elhallgatott s oda. rej­tette arczát az édesanyja köténye mögé. Ki­csiny szive elkezdett d.obogni.

1\Iikor járni kezdett, minduntala.n reá­mardultak a Lá.tyja.i, ha. beléjük ütközött: Ez a. leánygyermek volt. Katicza, Nótás

Ka.ticza, a. kinek én a történetét akarom el­mesélni. Hallgassátok csak tovább! .. •

- Eredj félre te ny~ooös portéka.! No nézze meg az embel'1 mindenütt láb alatt van.

ilyenkor Katiczo. meghuzódott a ház szög­letében a seprű mallett s mig a. legények el nem mentek hazulról, meg semmert mocczanni. Olyan volt, mint egy megriasztott kis m.ar­dár, a mely sem tovább repülni, sem énekelni nem mert, ugy fól, olyan erősen féL

lf.Á.SODIK EEJEZET.

Miképpen fogadják Katiozé.t?

A Kalicza apja egy szombati nDpon a szántásból j ölt haza. ]fáradt is volt, harfloeroS is volt. Az~rt volt fáradt, mert kemény munka. a szántás, ha nem puhitja meg az eső a. föl­det: haragos pedig azért volt, mert beszélt Balti Boldizsárral kiinn o. mezőn.

Szegény, kicsiuy Katicza, hát ugyan bi­zony mivel érdemelted meg, hogy ne szeres­senek téged ? Bizony én sa.jnállak erősen.

(Folytstjuk.) ~ fösvény vasvilla szemekkel nézett reá, s azt mondotta. hogy ne törje magát ok nél­kitl, nem adja. el neki a rótet, még a Dárius kincséért se:n.

- Aztán miért nem, te Búldizs-tir? -kérdezte a Katicza. apja.

- Azért nem, mert nem.

A farkas, kecske, káposzta és a szetény smber.

Hogyne haragudott volna Knticza apja. mikor ilven szavakat hall?

lllikor pedig hazaér, mutattiá.k neki a siró-rivó gyermeket.

- Fiu-e vagy leány ? - kérdi. - Leány szegényke, - felali az anyja, A Katicza. apja. legyiut egyet a kezével,

még haragosabb lesz az arcza. - 1)1i szükségem van n~kem ilyen haözon­

talnn portéká.ra. Vigyétek el a. szemam e1ó1! A. leánygyermek csak sirni meg kényeskedni tud ; fázik a. kapálástól, eszi hiába. a drága kenyeret. Bezzeg százszor többet ér a. fiu­gyermek.

Ka.ticzána.k o sze.'"'ak hallatára, minLba. bizony mu~értettu '\'Olua, mi.ndjúrt ol&.llott a. sir ása. lianem azúr t. nem ~zólot l semmit, mert nem is tudott he::;zélnL

Szólott helyette az édesanyja : - Az Isten adta. szegényké•. bt)t ö:Tend­

jünk neki. Nézze csak, apjuk, · ~phPzláb és olyan szép k6k ~SZemei vaiWak ! . , •

- Hát aztán, ha. kék is? . . . :Mi ha.sz­lWm lesz nekem a leányka kék szeméből, -mordult reá. a gazda. - Az 6lethez nem kék szem, llauem két erős, munkabiró kéz kelL

- No, no, hiszon még nom tudjuk, mit rendelt az Isten! Sz6pen fl.llueVt'ljük, isten­félelemre, muulnír!l. szoktatjuk. rr~it magának nem volt édesanyja,?

- llogyno lett; volna, de m~g milyen de1·ék egy asszony 'olt. 'L'iz 1~ri1uál többet ért. Ueggol elsö vol u a fölkeló,ben ... Isten nyugtassa mog, hlmy!lzor zavnrt. ki engem az ágyu611 hog~· ml•njok n me:r.öre.

- Lássa, lú.ssa! llyeut novelünk a mi Katiczánkból is.

- Anyámnt is Katának hivták volt! . . . Hadd ló<>snm azt. n pirioy•St! - A. karjába vette, nézte, azt.tin letette a bölcsőbe.

- ~ndhiába, asszony, csak leánygyer­mek r>z. Kenyérpusztító lesz, de segitség nem.

Jgy fogadta KntJc%át nz apja. A lf.lgényfittk is görh., ::zt:nunel néztek

reá. Ha s.irt. roá sz61ot.lak: - )1egint tromhitálsz, te! ... - Bömhö]íj portéka, az embert még éjjel

is ielznvarod. Csak az édese.uya. örvendt'tt e. haszonta­

lan kis jó.:;zágnalr, do még mennyiro örvendett. Ha. Katicza. t;;.,"<:ndtlson feküdt a. bölc:.őben s nagy kék :-zc.•meit a gercndákon vőgigjt\rtalta, az édesanyja elnézte s ropesett a szive.

- J\ nticza jú kis loáuyka, csendes kis angy~lJm! Nem sir bizony, hanem kaczr.g és les'Z belőle szorgnlmns, clerék leány, meg togja mindenlii szerotni, mindenki, még~ bátyjai is.

Katicza nevetett. Az arczán két kis göd­röcske támnclt s olyan szép volt, hogy még fogteni sem lehet~tt volua ~>zebbet.

Mikor karouiilö lett, s megismerte a.z 1\nyját, apját, me~ a többieket, r endesen át­ölelte n z édesanYJ B nynktít1 valahá n) .:iZOr az apja hangjlit meghallotta.

A. Ra.ticza 8.}1jtinak vastng hangja Tolt és nyers a. beszédo. A bátyjai pedig ugy nyája.::-

Találós mesc.

"\'olt; egyt!.Zer egy szegény ember, Pé.nw semmi, gondja. tenger. Se komája, édesapja Nincsen, a ki tartóztassa. Yilaglátni, A szerenestH megpróbálni "Glra készült. Hnmub:l. sUlt n6gy pogó.csll.t Beto.riaznyilz. És a. nap még fenn az égen, Már ballag a fnluvégen. Ismerős baz ~!ind elmnnul S a. mint halad ~L-ha-néha visszafordul, 'falán könnye is kicsorduL Esti homMy hajlik ~jbe, Süril crdö közepébe Visz nz útja. Száraz avar zörren, roppan, S!:egény ember visszatorpt.n, Nem is tudja fusaon, álljon~ Nekimenjon, retiráljon1

Mit asint\ljon? Csikasz farkas áll az útba'. Gsak rl\1\G!lzönt ogy :.jó estéte 8 nézd o. beslét Y h;szaszólal Embers7.6val -- .~rljon Isten Kendnek is o.zt, o. tui nincsen. Hol jár erre Reugelegbe? Arcznu lt.toi, nagy a. búj~ ,:\londjo., merre visz nz utja? - Vilá.glátui1

A szerencs~t megpróbálni. - Do már kórom (Meg n~m sórt~m) llová monne sötét éjbe Si.irii erd ö közopébe ( Itt megálljon, Yac:.OI'illjon, Zöld mohti.ból vetek ágyat, illeg is halhat. Kora re:;{;el Utrn kelünk frissen, kodvHl. Helye~, ltérem? :.; ho. nem bánj:~, i•;u let-~~ek a c.zi1uborj\jt\1

Elkisérom. A nogy mondtá.k, lJgy csinálták. Uujn:\ltájba' elindultak És· az ut u ak I.~gy fertályát hogy megjárták, }:ppen ott, hol nem is ' 'ár ták, B:;y káposztt\ oda~tllit. A ltnlapjnt megbillenti, Kijele uli, Hogy igy, meg ugy, rossz a dolga, t1 l.Jn ml\sképp nem, Legyen szolga, Velnk megyen. Hogy mit 6{0'en,

• • 'l ' 1904. JUDlU" - •

Arra neki semmi gondja. Az a fö, hogy öt ne egyé\ Ha elfáradt, ölbe vegyélc Nehéz menni nagy h,asá.,·al. Há t iey men tek, Mendegéltek hármal5á.nl. Délebédre Érkeztek 6f!J pompás rétre. Ott leültek, Hta.k, e~. 8~~..-ény ember DagyOU fáradt, Elszundikál. A farkasnak meg ie h~ayja : Jól vigyázzon ! Ha felébr~ Káposztába Semmi hibát se találjon. El ie alszik. De alig egy fertály mulva Veszekedés uja hnlh:~ik, S hogy felébred, dul\·:11 fui\·.\ Uram Isten, Hogy mit is M.t : Egy arakállas nBt,noy bakkecske Káposztával H ... boruba kevered'\'e. De hiaba. Ö neki meg fu.rkas uram Ragaszkodott az inaba. SzéLválasztja az~n ~ket S a kiWi\!ket Csilla pi tja. Hogy mi bt\ t e harag nyitja ': El is ln:ledi m.ind a birom, De e~ Egyik mb ezavába baehe, . tudod? Hogy - Nem igy volt ! - Te 1

9 d~ - Nem te kezdted? - .A.t..t h~

- En hazudom? - Fogd a saádat, :Mert k610nhen Az irhádat Megdolgozom. Es igy tcv6.bb. Aztán ujn\ Ö~kaptak1 'Marakodt.ak, Hogy a sok nép megbimnini :lli.nd kiallt az orsz'="'lltra. Szegény ember ~t csiniljon1

Csil.itgatja, békitgeti, .á. dolgnkat s:.épitgeti, Hogy a béke hel;rreálljon. Hát igy mcntek1 mandegéltek. Mig egy tó p3rtjAhoz értek. Széles n tó1 mint n te11ger, Révészember Hire. hamva ~ehol sincsen. Dr;Jga kincsen So találnak egy lndikot. De ni! .Amott Csakugyan egy lélekvesztll, Hely vnn benno, éppen kettő. :i)Jit csináljon? Hogy csinálja? Mind hiába, ~g 6 egyet széles vizen Altnh·iszen, ~1ásik kettcl, Ha nem se~it a teramtö, Kárt tesz egymás bnndájába. Ha e!Gször A k6J>Osztá:; vi!:zi által, :Fnrkn-", kcc~ke marad ·dsszB1

És ez által K ecske koma n haragnak L (wét bi::tosan megiszsza. lia pedig ez Átmenetelt Elsöbb n fnrkas stirgeti, Biuos akkf'Jr kecske uram, .Knpos::í.U itt eld!5ogeti. :Mit c~iuflljon? Hogy csinálja.? Ember ki ezt Kilal~lja . Hogy szUiitsa iltal Oket, Sc a. kecske a farkaASAl, Se k4po.~ a k:ec...,.kével Ne kerfiljön soha !5~1 llogy v!lnsztj~ euet :szti.ijel ? ••. Sr.egimy ember dl a parloD Töri fejé~ F.-3 u ~H MindonképJ*l fel~3ava.rja. A ki sagitui akvja, Adj= ueki j6 ~ct,

1.004. j unius 26.

Nehogy aztán haragjába' lia. a módját Nem találja, l\Iegdühödve Vizbe lökje E ki~áló társaságot.

Emma. néni.

Kinn a pusztán. - Tréfák és találós mesék. -

Kinn a pusztán nmc.sen iskola. Csak a kastély, meg a cselédbáza.k, meg a. csikókarám, llle~ a báránykák akolja, meg a bocúk~k óla, meg széles, hosszu puszta, tavaszidön tele virággal, nyáron érett buzatáblákkal, télen fehér hóval.

Ezért aztiul a ~erekeket felhozt-ák Pestre. Laczi ugyan o.zt mondta, hogy nem vágyik ö ilyen nagy~·árosba; a.zt se bánja, halnincs iskola, mégis szivesebben szaladgál odahaza az ö hüséges, okos Tisza kutyájával.

Béla. bezzeg komoly fiu. Ö dgyott Buda­pestre a szépségea fővárosba. Iduska is folyton kér te, hozzák fel öt az ~des jó n~o;·mamához, bo.dd jiu-hasson iskolába már.

Apa aztán befogatta a négy szürkót a kis kocsiba s Gó.bor bácsi, az öreg kocsi8, a ki annyit szeret mókilzui a. nukko.l, odaült a bakra és egyet esetfiutett a nyeh'ével :

-Gyül Meg sem állottak az állomásig. Itt aztán vo­

natra tilt~k. Hej de régen volt ez mar. Tiz hónapja.

h óta egyszer sem voltak odah'lZa a pusztán. Apa, anya jöttek meglátogatni öket.

De most már haznjönnek. A vonat nagyot fULtyentett B a kalauz ngan

kifUtotta: - Szederbokor puszta ! Egy parcz! _Gyorsan lengrottak a. vonatról, hogy tovább

ne vtgye öket. Nini, ki >árja ll ket? Edesanya! Van ör~m, ~ikoltozás, csók, taps. H át me~ mtkor a két fiu meglátja hogy

Gábor. bácsi jött értük a k()()l;i,·al. 1

. Stetnek is felpakolni melló a bakra s Laczi alig gyözi a kérdést :

- Hát a Tisza kutyám? Hát a tarlea bari ? Rá t & sárga csikó? • . .

Gyor t-an repUl az id~. Ott a hátulsó ülésben is vigan vannak, Iduska vigan fecseg; do a két fiu sem unatkozik a Gábor Mcsi oldalAnáL

- Gábor báosi, - kérdi Béla - tud-e még valami furcsát? TalAlós mesét?

Kem tudok én ilyen pesti diákoknak valót. - Dehogy nem, dehogy nem ! Yeséljen

valamit. - Pusztai trMa az én mesém, - mondo-

gatta az öreg. De aztán egyet hunyoritott a. sze-mével s igy szólt: dj

- Hit ki tu . a, hogy foleit meg a szegény

ember az ördögnek ? Én se, én 1e. .

_ Hát egyszer az ürdög valatmt d?lgozott n szegény embernek a azt moudta nek1: Holunp reggel eljö>ök a fizetésért; ba meg nom tudsz felelni, elvitizem a legkisebb lányodat. .

Hát jó. Rendben voltak. :Másnap baJnalban

j ön az ö1-dög. Egy 1 _ mondja egyenesen. .A szegény em-

b b • l" n ke'rdést rö!ltön rácsap ta a foleletet: er o se var .. .. ' ~ . = Erry ut, a melyeu Jöltél.

Az ördög eluámnlt, de már mit volt mit

tenni, folytRtta. Kett(~ . . .

= E.ettö ]osz, ha nsszamegy. Három.

ék ne"' illik el>'V szekérbe. c:a Három ker · ... eJ

'Négy. = Éppen elég.

öt. k 1 t ' c= Öt ujj kell egy kard mat· o a ara.

Hat. cs1·•·ón elmehetsz a hadra. = Hatesztendlis ~

Hét. hét eladó lánya van, nem kell = A kinek ahhoz több gond. = ~y~~C:~k nyolcz ökre van, nem megy nz

czimborllba sznn t.lui. - Kilencz. . kövér disr.nó szalonnája _,. A kiusk ktlencz s"Om"zédbo. t>ZV . . me'""" a - ~ e.

esting a. padJ.an, . ne:n ~J autet pocscnyet ~~e_r~1.

...1-Z U J S AG No leesett az ördög álla, mert meg ~olt a

kilencz hérdé~, kilencz felelet. - Ejnye, ejnye, - kió.ltotla - megyek,

mert te nagyobb ördög -vagy, mint én! A fiuk nagyot kaczagtak s hamarosan meg­

tanulták a kilencz mondókát. J'úár a tanya fás kö1·nyéke is látszott, mikor

Gábor bácsi igy szólt: - No hadd lám, mit tndnak a pesti diákok?

Ri fejti meg ezt a találós-mesét? - Halljuk, halljuk! ·- Ef;,ryszer egy asszony ételt vitt a mezl!re.

Szembe 'ött rá két pesti deák. Azt kérdik tőle: - Hova megyen nél?i? - Ilfegyek a mezöro. Etelt viszeit az arntóknak. - Hát aztán hányan vannak, hogy ilyen

nagy bögrével visz nekik? Tudom is én lelkem, találjátok ki:

az én uram, a gazda, a vöm, a U1.nyom ura1 János, Jancsi, a szolga .• ;

N o hányan >ol tak ? Mh·e a fiuk kitalálták. hazaért a lwcsi. (HM

az én lds oh·asóim ki találják-e?) Zsiga. bá.csi.

Mcjfejfések ás rejfv6nysk. Az 'Gjság junius 19-iki számaban k6"Zölt rejt­

vényak megfejtése: l. Balaton. 2. Ki korán kel, aranyat lel.

3. Az elsö sorban leviS két gömbbe 11 2; a máso· dik sorban levö 3 gömbbe 5, 4 1 3; a harmadi!.: sorban levő l• ét gömbbe 61 7.

4. Nagy Lajos. 5. Fatörzs, Ezeregyéj. 6. Mo­sonmeg:ye, Háromnegyed nyolcz.

A rejtvényeket részben Yngy egészen helye­sen fejtették meg:

Adler Rózsika, Amsel .Anna, Balázs Iswt.n, Bossányi Gizi

1 Berkovits Vili, Blazsek Toruska,

Balogh János, Bauer Kálmán, Bayer Margit, Béressy Bözsike, Brieger Laczi, Bartholomeidesz It·énke, Bodáoszki Lipót, Balln~i István, Csorba Ilonka, Csaba. Ferike, Erzsi és Teréz, Cserllyánszky .Tuczókn, Csikós Zoltán és Nándot·, Cbomez Zoltika Eréoyi Józsika és Luluka. Dudioszky Nesztor ~ 1\fagdo., Dérer Ilonka, Dajkovics L;tván, Eislt1r Bözsilia és Tiiko, Erdős Lo.jos és Ero61 Fü· redi Piroska és Palika, Fluck .Andor, Fettor Iréo, Frank Imre, F renod Lé.szló és Elza, Farkas .Aranka, Fuuke Károly, Fleisehmaon ~alvin és Igoácz, Feigelstock Margit, Frajnovits Mór, Feld­máJ' Yilmos, Fraoki Lili, Margit és János, Grosz Jonö, Gazdy Palmuczi, Guttmann Hermina, Gyé­mánt .Miklós, Gyurky Olgm.kn, Gyiire Laczika1

Halács Guszti, Et·zsi és Hed\•ig. Hecht J euö és G~za, Horák Béla, Horváth Lenke, Ht:tényi Pista, J'úiki és Róz~ika, Ródi !t!ózsika, Han~ Annu, Her­czeg Sándor, Hulényi SzerJna, ! gó Elt~k és .Aht­dár, Jnsth Pista, ,Tandn Olga, Margitka, .Jó­zsika és I vuska, Júun. Aranka. és Mariska, Kilényi Mária és Janka, Kon .Attila, Knlocsay Péler, Kustár Piroska, Koncz Teréz, K Urtössy Béla, Rönig Béla. és Feriko, Kolcsey E1luska é:; Boróka, Konnos Béla, Kormos Erzsike és Sarika Klein 'l'ibor és Ödön, Kilényi 1\H.ria és Janil\a: Klein .Jolán, Kain Anna, Kovács Annuska és Imre, Lntinovits Tibor, Liptai J ózsika, Lichten­stein Ernö, Lantos Oszkiu·, Lukiles Alfr0d1 Linter Ba.muskn, Lóng Erzstibet, )!átétty Erz,.,ike, .llnndel György és Bllske, 11fon·ny Károly, Lóránd, Zol­tán, G.!za, Ilonlat és Pál, .lliskuy Bllzsiko, Xagy J olaultn, Németh Alicekn, N'ynl Hermina, Or­szag Jenö, Gyula, Pollatsek Pisti, Pap Gi~bor, Romes ~liczi, Rédei Gyuricza, R oseuberger Blanka és Alice, Rajna Pista Rakovszky J'úeuyhért, Radich Laczil,n. és ~l;;Hko, Re\·iczky ::11argit (P.-'Vérth), Rópássy Gyuri és Annus, l::iterk Joláo, Sterk Vilma, ~ommer Gabika Mili\·oj, Sttllllllon Pattla és )fargit, Suft'ák Andnb, Sajtos Pál, Stei­ner Dezs(i és Miksn, Seidl Kitlmán, Schwarcz Sándor és Ignácz, Schottert Árpád, Schiller Elln, Szentgyorgyi IréuJ,e, Szukováthy Laezi, Szöcs Kamilla, Lajos és Sárika, Székely Zoltán, Szath­máry Sasa és Reddg, Szar\"aS Janka, Toszkau Toocsi, Törzs Boriflka, Thomh László, Tatár Farencz, Thurzó 'fidike, Talányi Ottóka, Yajda Jenő é~ Laczi, \""értes Plt!, Vértes Ostkúr, Yúrady Laczi, Géza ts Rózsika, \Volf Ernó és bliczi, Widder Elza és Tionka, Zuber Kari.

A három könyvet kisorsoltuk és az egyiket: Igó Elek és Aln.dá1· (Komárom),

a mlisikat: Morva.y Károly, Loránd, Zoltán, Géza., Donka. és

Pál (Szatmár-Németi); a lla1·madikat :

Csernyánszky Juozó nyerte meg.

Ujabb rejtv6n1ek. I.

F öldrajzi rejtvény. Petőfi Nilbob Rokon Tatár Dal Gereblye

Ezen szavak ngy helyezendök botüik felülröl lefelé olvasva egy vllros nevét adják.

1

el, hogy utolsó európai világ­

Miskey B.

ár ár á r t»· ár ár

II. Szélmalom-rejt vény.

g g

(Sohwa.roa Jakab O:>e"ztercze.)

8 9 g

m .

KK KK ld~

Du41us:lcy !Tesztor és Magda

kl~

P ejlr J áno11

~---~-~-0~-:~-~_. _sz_~_'uu .......... -J/ ~~-----s_zan _____ ,_s_z_orr ______ JJ

IV. Koczkás b et1trejtvény.

E?.ek a. bet.ük UllY helyzendők el, hogy o.z 1-sö so;­v:\lnmnt n többi sot· kt-zdöbetüi is: e;.,ry J.!itogn.tott lürdo: hely nevdt adják. - 2. Itt láLb:~tjuk az állo.t-orazá.,. töbh fo,jl'l.L - 8. ~~y VÍII'OS! molyuek vó.ra. a. \7 á.g-völgyóue}( egy~k leg~csto1bh !JOnt)a .. - 4. Püspökség székhelye. _ 5. h:rfi n .. v. -6. A febzullott páráknak hol vihat·hordó bol.ezc!iden uszó kópződménye. -7. Fürge állatlm. _: 8 . .:l.s\'any. - 9. l\futató névmns. - 10. 1fissalh&ngzó.

Számtani feladványok. Y.

Egy diák azt kérelezte társától. ho~ry hany kun.v ,·et oh·asol;. aJ; idén :

- Harom eszteodú alatt száz köuy\·et ol­\~tam - vata-szolt bnrátja. - Az idén kétszer amJyit, urint. tavaly s azel&tt pedig ?i-tel töuLet, mint a mult. esztendöben.

H~n;ynt oh·asoH. ;~z idén, hányat. tavaly s kf: e~l!H:ndJ blöu?

YI.

Pbtanak és Donl;ának tbhl• liu- e~ le:iny­t(,stH!rok Yolt. Egyszer me~kerdeztem Pi:.lát, L úgy lllany fiu- cs hány le:ln~·tesl\·óre van, mire Pista jf.'Y \'"alu.szolt :

- C granannyi rivérem van. win l nö,·érem. Ezntáu Tionkától Jn;raeztem meg ugyanezt. - Xekem meg kétszer annyi fh·érem Ynn.

mjnt n(i\·arí.lm. Hf.ny fia és leánya '·olt Pisu\tik !l?.úlcinck?

Schva.rcz Sándor. A megfr:jl6k liiizl llá1·o"~ szép mcse/:o·,lyt·el

~o~sol ki Se~gyapó.

H~jyapó postája. - l'. !J. A l:t?pekr;,i elkUidtem,<ltH'~ak azolm:,k

l.uldhcltcm cl. a ]dk u1egirták czimnkat. H(l:u•;­J~>w, hogy az.tita te is megknpta.d. Az ildvö7.let~t kijsz<ini:ím. J~o is rcmélem. - Polf(llscl; Pisti. tiratulúlok l,istn. Kilünö diak '\'a~y. Hl\t a jö\'ó tSJ:IolJC1óbeu milyen iskolnbn jilrsz: Gimnáziumbn 'aru· rc!lll ,, '! .A ldc.dölJh·alnh értc~Hcttem. .Jó rnuh1usl 'l'hrafúr.:do11. },icMcnstcin Enzú. Tudod ernö e:;~•~~ . Honnan tudnád? 'I'aláu mcg­~·ör.~dtól róla? \ u~y nem hi~:zad el ~agynpt~nak. hogy o}.jbb·11tC bb valaroomnyi vh·asója n) tn: ni fog :O

A~ jt;crl r~jt\'éoyt netn kuptnm meg. Hn jó, ~öz­löm. -- 'Ei.l!lc;· Bözo&ikc és Itlkr. ~cw his.zém leaoykáim, ho!:.' y: le\ clet.ek<:t. megkaptam, ktillinbt:n Hli~ha mandt Yolua ld r.oH~l.ek a meglejtök ni-"t"­Mrlob6l R emelem. hogy '.,,o i nl aorgalma.sal bau if•Jtite.k mog a rtojt\'tillyoket ; 11 k1>•Jr a ti ne' et.eke.t is 'kth~tzllk e~·y11zor a. kl1lupl->ól.t- l'ulo•· 1'cnkt:. Koz· l m1 ba jó. ·1•c m{sr tne~ékut is t;nrls:z. irni 'fl1l'ikém?

l·'tm•di Pü·CJ~ka. és l'alik(l. Dehogy ucm kerül ki. Bgysz( r biz~ osan kikerlll kicsikéim. 'fnut~ljntck szorgalmas:m ~ lu1 megtanultatok írni. legalnbb a ne"'. uteket írJatök magntok apuskittok ~Drai ala. -- h~l/11 A Ui la. ~7.o:·galmas nu vagy ·' ttilo. IUOSl

]-. küldt~l r·•~L,·én~·ckot .. \z e~·ik<:t \:tUm küzöl­hEll(llll. - .7usl!. Pislrt. Nt~n 11s Pbta. én is ild­vuzűllllk. - G't1fl11ta1m llumÍim. ~o~ szt:gyoiJ magad , lti!:li• oyoru, :\agya pú ak kor orlil :i,ga z im le-"'CleSn~k, hn mngnd irod. •ra lom. hog_v l•ic~ike lr {mykil.\t még nl! hJ tudnak olynn l'Z~pen irni, mint. n l l&gy ucnik Cs bt.r~ik. tJrOE!'IUHlOII Jl{n'rgit ."s Wt:i:;;r. .Mru ~!it 1.idrlig még nem irbk 1\ngyapó­nnk Hr1 ~~ hót. f(tl} OJtlim irnnk. a :r. üz~nPtek ,.(.. g~n TMgirota 1 zimliknt. - Sapy ,!olein/Ul. l''dvé­:,.öl1f'k .Jolfmkfun oh·Rshim sod1bno.- SJn·k .Joltill. .1 61 letted .Tolúnkám, laoz-y -szorgalmtb~ll buultil.l. Rejh·C:nycid U !n o)..c:ek, kiJzlöm is. do csak lléluíTJy l l,t mulvn. l~~résooct nrmsol:órn teljc.«itcm. Ugyun­ezt uv.anem Yilmúrslciinak, a ki csupa ldtlluút lta­polt lJizoqyil\•!nyni Hu. -].',·(Ink Jnu·c. t •d\'özl;1Jek df-8 fiRJO. )Jf)gen:;•Jilcm, Rvl \JriiH.IIc neki. - l?e-

11 t-' .llú:!i. J:.!.jnye hn nigcn nem irt:il )Jicrik.;ul! -l'rcuml 1Jáe:zl6 és Elza. Iparkodjatok gyermekeim. K"agyar,6 !londoskodni fog. bo~y ne iyorkodjatok hiúba. -· Somttau Cnltilw ]!iliroj. l}g_yes rejt­'iényt knl dtC:I Habikem. - l·'m•kas ."h~·rwka. Ki­,;ors(.l\om, de csak u~y, ha g}akrahban ir·sz. -Kt~locsay l'c'ler. Hrjg ucrn irtnl Póter űcs~m. Ugy-e 1-i<lk t.onuln i Y a lúd volt az iskolai é,· ,.éscztúvP.I? - • J'(i-J(6 o~zk(ÍI', l\lcgllzentem tium, hOg) n rejtv.;. nye.id küzölhet{ik. 'fOroimesen ·. árnod kell, mig rájok kerül :1. sor. t' !!yaoezt uzsnem a köo~'\Te \'Onatkozölag. - r)n:áy .Tellt• Gyula. Ki nz a ~hslta hacsi fiam t - J?lrlr:y ftyuricza. Kopo;tatu­r;odrn ar;t \'iilaszolmn1 hogy ~art lmrcskl<al tvga­dunk Gyuriczam. Jinnem ezeutnl ma!!ad irj liam, nkánnilycn c.sunya az irá od. - 'l'·t~zkau Tmtcsi. Ez mi1r sz,;p dolog 'l'ooc.~ik:tm. liitilniS bizonyit­' án j oödal J ngy iir•Jmet M:erezuH X ngynpónah-. -Korac: TN'éz. .KU!>.Zl.in6m a rejtvényt. - Su1lt­!J!J(Irgti la értl:t:. ,~ ernyimszky Jnczólt{mak ezen­ti~} mC)güzenemJ uogy Irénke 'M:iriB \"a.lt!­ria-llt.o7.a 7-ik sránm harban Jnkik. .Tuczóka l:oborhsn nyarr.l. AzL hiszem1 hogy már uern jiu• is.kolába. KíváusAgara arról is értesitem J uczilxti.t, hon Irén kl! k~r.:!'-Zony Balatoufüredro' ILSY Lcllé.re

AZ tr JSÁG 1904. jnnius 26. ~~--------~----------------------~------

megy nyaralni. Igy má1· semmi akadálya sincsen, hogy levelezzenek egymással. Gar.:dy Palmuczinak a neki sr.:óló üzenetben írom meg az üzenni való­kat. A beküldött rejt vényt egy ízben közolt.úk már Az ~)ság-han. de a. régiek közül ,_·áloga.lunk. E~yebekben jó mulatil.st kivánok Irén kisasszony­kának a szép Balaton partján. - Lantos OJzká1·. :Meg nem néztem meg a. r~itvényeket, lebetöleg közlöm. - Salau'lon Paula és .Ma,·git. Kellemes nyaralast kh·ánok leánykáim. 1\agyapci csak ösz felé távozhatik el a fővárosbóL Addig reménylem. levelezünk egymással. - Balázs Istuá11. Huztnk Yoloa. de ezuttal nem jött ki belöle. Máskor Szi\·esen. - Jfon;ay Kcil·oly, Zoltán, Gi:a, Ilonka és Pti/ . .Ejnye Pál ur! De régen nem irt már Xagyapónak. Azt hiszem, azóta tanult meg irni és akkora legényke lelt belőle: hogy már urazoi kell. Károlyt, Lorándot, Zoltánt, Gézát és a csöpp Ilonkát csókoltatom. - Schwarz Scimlor is lynáu . .Kitünö rejtvényeket küldtetek riaim; há­láhól a czilinderkalap nem feledkezik tne!_! róla­tok. l:zuttal. barrneunyire snjnálom, nem Joheten. - Ü$orba Jlouka. Te csak hüséges, szorgalmas ol\'asójn vagy Xagyapónnlc. Most t(l nyerted meg az egyik könyvel1 reményiEim, hogy ezutt~u is el­küldöd a megfejtést. - Feigelstock Jfargif. Ki­lllnö :'lfargitlta. Azt bi!'zem. most megbt!külsz a czilinderko lappal. - K-iJ .-töss y Béla . .. Ú JyGzüllek oh·asóim ~omban. - ]Dein TiLo,· és Odö11. Xagy­apó köszüui az ild\·özlelet. ~Iáskor neki írjatok.­Sy11l Hennina. Ha. levelezni akarsz Irénké,·el és l"cirikúva.L szivesen közvetilern az üzeoet.et, esetleg a Je,·elet ·is ell<üldöm. Hogy milyen rejt\·únyt kvz­ltink szi' e:.e:n? Lehetőleg jót s olyanfaj tát, a. minü Jt'l;.~ 11em jt>lent meg A z "Cjsag-ban. t:d,·U:!:öl!ek ooe" Jci~t~vom. - Widder El:a és Ilon1:a. .Tó mulatitst "'El1.ácskám1 nflkcd is Ilonkl\m. Szor­g:~lmas Jeán)•kák Yoltatok, meg•jrdenuitek R. nká­,....úót. IIimyadik osztályból vizsgáztatuk mosl hit Unöcn "! X agyapó csak öszszel utazik ol Burla­pestrlll, addig itt n_yaral Badnpest melleLt egy kis zugo~kúbtl.D. _-\. t"jt\·~n.)'l'l\et maskor köz}~m. -Kon11os Er::sikc i.~ S(irika. D&hvtry hnrat;szom. Irjjltok gyakml'1han: nek<>m is jól esik, ba kb oh·nsl.immnl beszMgelhc.tck. 'llost per~;ze c~nk IEn·élLcn Q.eveghotünk. <Jo rcwónylem, hogy talál­kozunk uH~g vulamiko1·. Ha. Bud!lpP.stro jültök1 látpgoss.tlok meg. - R•rdil'll Ltrczika és Jlar(Jall.·a. sz.;pen tis okosau ir-z Laczikám, C:>:Jk azl nem írtad mog. hoJ!y »ru iért ,·olt csetepat~d< )far~it­kával. r ~y-e joub szerelett voln n. l·nbati:irténetet olr11sni. )fondd meg neki fiam, hog,v legktizelebb, La h.ml\t rátok kerül a !>01'1 kis leánynak való könyw·t küldök. Xemcsnk nálatc•k rossz a terme:.,, tiOVú.ny c.sztPnd~JO lesz: oz ogé!'lz orszilgna)t. lliz' ez no..;y ('":l.JIÍlS. eJes iiam: do <lko:;nn IIWUrlod, Lo;,ry beh~ kell t.Urödnúnk. .Xhlunk most ninc~ un!!\" lu5:.ég, hu~ 1<zellü fujd<•gál és esö is volt a miu~p. Iden ,-elt:tl. fiacskám, okos lenmtédd·•l nagy 9fÚI1lut s-:ercl.b~l Xa:r,\'ll}>Úual\. - Q$,1án Fc,-ik~t. H~:si éi Ten!~. Tdszt;tl n lrüm·,·, Jo't\rik~m? ::\ekti"k is }pú,nykftim? TlüL Ilonka u;ii·rt uem ir ~n~ynpcíuak? ·- Blat$cl: Teruska. Pod i~ D"m volt. nehé: az utols(• re,jlvény, c: Toru<>la\ H~rycs his leán~·· f'ctvözöllel<. - Kólr.scy Ella i:. BonJI.a. Remén,lcut, houY azóta. rnAr me~­l:aptiltok J,·\'elewet' es. a köoyyef. Be;­k(ltJils l'íli. A k~poL ulki.ildtem. Mikor jöszsz ieJ. Yili fiam. Ird mog stirg6seon. merL s?.ör­uycn lcivti.ttc~i ,·agy~ k. ho~y mi az a meglepet th:. - Bayt:l' .Uargit. l'dvözöllck, kis le:in~om. Qh'tl­sóiw svn\ban. - l'ido1· llo11ktt. SajnAijt;k Ilonka Jd~asstony. de verRet c-.nk n~~·ritkán ;g bcl::ii ~lulg<>z<'•tilrsninktól ktiziUnk. R is \'erse ungyon bá­JO~: _ha l\ell~ ~yako_rlat:t le:>z, figyesen fog ...-cr­~~Jm_. - -"!nf,•fly .Erzs~kt. Tu_dram En.,iJtém, hogy JOl fogsz \'17-Sgflzm s lnváncs1ao "t"árom llizon .... it­,·in•~·otbt. A sz.üuidöl.en mnjd gyakrabban le\·~lez­gcttlnk. - Tluo·.!ó 1'idikr. Jv m'll&tást a szep 'fátn',ban. - Hortik Bila. ~zi,·eseo közlörn. Rosz­. zul tc~tcd .. hogy edeiig uem mertél iroi Xng-yapó­nnl;. H1sz Jntbatod, ho!.!y mindeo lilrsadtJnk orv­meet ,.;,Ja<:zolok. - Nómdl• .tliceka. Köszöntim a:r: Od\·c.izletet .\licekim1. - Adler Róz~;ilu:. Persze. hogy u1.entul is .k!lldjUk. De te is küldd el 3

rn~fejte:-t, kis leán,,·oru. - ózcics Kamilla Lajos és ~iirikff. Elutaztatok nu\r Iglófilrc!h-e? .\. ~7. ép képe$ le,·ele-zölnpol 'é rom. U gyes r(ljt­vény, de nz egyik l1iltns: éppen 311: a mch-ik kis fink­n:\1. h1tszcn~k. Azon t'OSS7.ul nn irva J;ouh· toreit­dor ne..-c. lf.!Y írják holy•JS~:n. - Sletw· i'Jrzs6 <:S .\lihsa. A 7. öreg nng~· , onnyolczas houvCdckne1• kiildjótl!k fio.w. Ki \'ÍtU~>igtoknt sz h· esen tcljc.sitem. - Ga:rly P.almuc:i. Grnlulálok leiwykám a ki­Uinó b1zonyltvlmyhoz. Nn.~apónnk nagy Oröme

telik beune: ba csupa kHünu taoulója az oh·asója. Szent<>Yűr<r.· i Irénke üzenetet killdött száo10dra. A z t. tÍ~ent" hogy a Zeneakadémiába jár ~már négy esztendó 6ta). s ~alószinlíle.- Balaton-Lellére megy nyaralni. E,;yottal azt kJ:dezi, ht>gy te milye~ iskolúba jár:>z '! És hol lakol ;. Ird meg neki leánvkám. Radich Laczikának és Margitkitnak ezen~uel me:"iizenew. hogy üdvözlöm &ket. - L~tJ­uovifs Tibo>·. 'tdYözöiiEik Tibor fiam. - FaJiO·~ Pál . • \. Wbbn is kt.ízöljük. de türelmesen kell vár· .ood Paliknm. - Hru.iz .ll nn. G-ratulálok Anuus· kám. - Hódi Jl.ózsrka. Xem baj gyeru:ckem, csak a "i~~án szedd ,,ztan össze ula!!.úd. CsalJa l'e:-lke 1s tnr.,hn.:!~en ,·an. mig l'úuy­' t:l U\'el t. B; z; o.,au nYersz le ·is. - Jamitt ufga. ·Jfn.rgitka. J.J:.sil.·a és Iduskn. lrjatok hosszasabban. Engem nem unlaí ~fecsegés«­tek. mert nom fecsegés az, hanem ren~sze­rint o!ios le...-é!ke, a minek igen örtil ~agyapo. A sorsje~ygyel megint baj ,·an. most ute~i~b.tok a szillllnt. de uem irtiitok meg, hogy nufolc sors­jegy. Pedi.; szi\·e~en teljesit ném kin:m~;ágtokut.­Dutli11szl:y Ses::tor és Magda. Xem értetted meg, hogy mit üzentem me~ Xeszt<>r nam. Nópmas~t feldoh~ozni bárkinek szabad. Ezt olykor hires ktil­tök is meg_,se:ekszik. X em kt!telked tem beo~e, hO!!'\' f:z..ép Vellrikédet ma,..a<J irtad. C~nk azt J;er· de~tem, z.f)<:'~· uépmeS•) nyumún irtad-e? Ez Ut1l~ ...-oloa jellemtelen cseledct. _\. verset kiilönben k• .. zü!oi 1ogvm. Igú Elek és _.\!adár iudih·áoyát uem beh·eslem. tnert vnn j.-eu sok okos és szor~almas diá.k a ki na!-IT sem kn}>Ott 1·eles bizouyit''anyt.

• e • l' !\Ia!!duskát csókoltetool. - l3él'tssy Bö:síkr. "0

'

poitas.. ~akraLban Bö1.sikém. 3Jiodig Slire­sen fogadlak. Oh·asóink arczképeit tnliu1 el­knldbe~cm. )l em 1..mlom biztosan. me rt \~la-. ~annyi péJdány elfog}·o;.t. - Jf,skt'!f Böz~lk•~ Orultem BOzsikéru. hogy neked kiHdi.Jett~ln köti)

,. k l · · k l' t ·1 'l s nrJ. ,·et. ... ,Agyoc~ ·a eaoyna. \'ll Ct 'a ogn. m~ •. · . l.Jiszt'~J. ho2)~ tetszeni fo~. - J?n'eger Lus:f~·. ~~ busnlJ l acz1ka. bamnro:-nn k1buzzuk. - .. C si .. Z lrán ts ~Yá;taor. Xu!!\'Ou m~f!<iri:lltem n JO hu­... k z..,ltán fiam " rem~nyleml hogy ocséd _ne\ sokAra t'pen. egé.:~u-egesen tá,·oz!k a k6r1~;tzh~ · De liClO el tem, hC'L')' mit ir:;z fiam. Talán t~rtö..li bot"'~ fi·.·éred hogy~· nem eugedik ki,·inni a kor~ házbúl hol~nijá:-.: S az~ hiszed, hogy a Iti ny\•!' sem :.dm\k tóbbé YiSEtn? J;gyez.zelek meg ~t,t·J><~ fiacskáim. nlil!l, j ó UISl\·err•knek illik. X:1odorknO~·" at.t tizeoem ho!..;Y ,·arioo tnrelme::;en. mÍ" rn·,.;·

J -- J "' .,.,.

"r~,.~rnl s addi ... ol\'a"'son más. ko,·ésbö .irt<'~>~:. o.. t:.) !:) • l:i köny,·cke:. Egyet: ha u:c;üzened aimét, t'll ....

l;üldök neki. - Scllil/cr Ella. Hát to is ir:oz nH"r ~\al!vap<ÍJJllk Ellücska ·~ .\zt hittem, ho!!y 111t.l:,:­fele,ik(lztél róln. - l1..lciu Jolti11. .Tó J;is ~oli t~~· va,2'v •• Toláukitm. X n!!Y v1 lim eL szerezt! szülctdlll d •. • • • T' 'l :l s az ut'u" 'Sanynpónnk. - J[crc:tf1 ·Í for. ,o sem felcdkczt;m me~. - Blwnhe.r·g ]:;Ha. )!if>ot; init! Xng_) npór.ak7 leáoyln\m. ~\_ mult .lsólon Bltn~­her!! L-oldt6l kaptam ltl\'Clet. r:JipeU U!!)' s.:crotl•· .. mint llibbi oh·asóimnt. de lm JJCm it·:~z1 ntllll J~ Yti.lnczollmtol;. - Amsd .Imra. Az » E~,· Jdn\.1~ 11

naplöjac <:zimfi u~eso két fohtalú:ot\1- 'elldildötn· .lele~· u \'iz. .. gnztál, Annuskom? ·Derek, Sl.org.."lo~n,; lit.uyka \'n~y. - &é!.:rly Zolfti11. ~ézd 111t:>!! tt llt:~; sort. n te ue\·ed i" benne ,.:.n. - Ret'icrky J[lll"!ll · P

'• · ti li '· k l es l'111 ' • -.. cr • . n me~t>apom nz nr.:.zképat, et ,. ,-.

ltlkeJm l;özé teEzem. A c?.ilioderkalnp nelll 1~·."" fukar. GyGnyiiri\ s::~p liún~ vet I>Uid ;.\l;tr~JI.­kimnk. - Bflrtholom id.:~z Irillkt•. l"ch•öti.illok. lreu­kém. - (.,'f,eu&t>z Zoltika. lJ~rve:. fiu \':t!!''· Zollík:'tUl· Ednyi Jó:si/;a b; Lrtlul:a.r::-F.jn:'l e bo· :>:t.Or~ln\~:'1 ltis diákok ':'l~·tok. czilin.dcr uem fe!Otikczlk mel! tólotok. _: Xot· ·cs ..trrnus/.-.l fs Jrnrr. :Bele­te•tnk :; nzL hi~xem. ho!!y newsokara ki is hu~· ozulr. - Hiliuyi J/cin'cl és .lauika. Hn megtnr!J~· tok igE!roteket, urömü'ük lelt'e~ lc.sz. X at!' upó :;z~P • . 'k . 11. ··~1/ C:> Crt6 ee; ({Öli.)\'C' \·:\]ogrlt sznmotokra. - r ~~~~~~ •L

~yu~ t's A un• s. Bra,·ó t":;ynrika ~ J J mulnt.~tt. .Kru-snu. Irtok-e onunn Sngynpónnk: .\rm "~> üd \'Özl ru. H ü rot k korlll n b.OI'. sze p lwn.} \i) C

kOld-k ndttak. - Dérn· llo11ko. ?l{l',g:>ugtaul: Mcg~1 ~elte e.~ azt Liszem ltetl?"\• oo·~cdolnw~ked~l fo~ . . Tö •nul:nlls~ Jloo1-.~. - ·Kain ~11111/1. 1\:i.i~tt~· llúm az ud\'üzlotet. Rejlvéuvcdet mé..,. nem lH'tWl!1 mO!r l.l• 'J'> ' C' 'I.T JUO

..- lQti)Otü. - .~.-ap Gtibor. N'ern az a .:.,nr•~rl ' a kit te ~ondnlsz Gogö nom. TUstéut. Jueg ~>ellett ,·o)on irntxt hogy csc1·óljem ki n könY." vet s hiu ny Hc.s reltem , ohm. • -o do ·• müsik jobtw.u" to"' tet..szcni. Ifa~/aqi N· , n ~

t:au. l\:ö7.lSlbetö fiam. S!!lt7m:fil fl Sas,t 1.'

Ht"duig. Keljetek m"rr s:tnloitd:et. hol;.r 'us:\ t· ,_. ...,. l"' iJr<< nupouueot lttlldjtk cl otlg_~ mnmMkhoz :t .Az J> 0

\'&Ama pi SUunnt. 5ajun}n{u;n1

h n D) nron oe.tll len•lczbetnéol: c::ymássol.

1904. julius 24.

Politika és czivilizá.czió. Irte. ifj. L6nyay Sindorné.

í_Betejező kózlemény.)

A czivilizli.czió l~nyegének a. multkor el· moDdotb.khoz hasonló felfogására nemcsak mindenfóle terwcszet.i relicrió, de a. filozófia, az emberiség története s :jelen tapasztalatai is vezetnek bennünket.

A magasabb emberi hivatás előérzete már a poaány Ó·kor bizonyos felfogásaiban is meg· ~Jyilatkozik. .A z á tja-néptörzsböl származott irá.nia.k legrégibb religióján, annak a népnek val· Já.sán, melynek földj én uz emberiség ~öl_csöjét keressük, ugyanez a gondolat huzod1k át : Zoroasternek tana. a Zendavesta-ban azzal kezdődik, hogy etikai világnézietet heLyez a természeti jelens6gok vak tiszteletének he-

lyére. 0 d .r. Alu· k'· "tt· Az rmuz l:)s :una.n ozo 1 versen· gésben q_llegórikusau az iutelligenczia, a t-er­mészet fölötti uralom s a sötét tudat1ansá.g, a. Yak érzékiség egymással való harczát akatja. kiíeje4Xli s miut az omberiség feladatát éllitja. oda. Onnuzd birodalmának megnagyitásár, mely a. lllindaut életl·o keltő természeti erő s a melynek hatalmában vannak az emberek jólétét meghatározó természetes körűlmények. ~-\. külnhígunk foJytonos megfigyelése ébresz­tette fel be1me a természeti e1·ök folötti mély <TúndolkodliBt s az vezette ahhoz a vallásos ~lapfelfog;\shoz: hog~ a ~rmész~tb~n az ~is· tenit kell meg1íiD1eruu~.s ~ISztelnuuk, a m .. nt ~~ a. íecliilv-bnn1 ez eho es leg.szcntebb _em­lékében a. kelet-:irja népeknek is megnyilat-kozik.

_iz őskori Brahma·kult.u:>znak és 1·észben

A nyolczvannyolczadik szonett. Petrarca..

Ha nem szerelem, mi hát az, mi t érzek? 1::.s ha szerelem - ':li. az. az érzelem?? Ha jó talán, mért bamk 1gy el vele~ . ? De hogyha rossz, mér t édes az, ha egek·

Ha vágyom égni, mért e köoyezés_;k ? Mit ér e siralom, ha kedvem ellen . Életadó halál, boldog gyötrelem, u bajtott kinjaidtól miért félek?

Méz·édességedet mért kesergetern? Magam vagyok a szabad. tengeren, V ész ek közölt. Irányttl mncs velem.

Mit meg kelle tanulom, nen~ hihetem. A mire vágyom, n~m szerei:het.em. Fázom hő napon. Egek zord htdegen.

l'saá.k Mártha..

Divafiavél Tátrafiiredről. - Julius 2$.

Itt a fenyvesek között ... n. hol hó~al fe~ :1ett szikJákból a le!.!szehb koltcm~?ye~et a.ld u ~ • t b111n cs zor kotta. ist en kez o : a termesze "lk • t h szépsé(Te ann"-·ira leköti az ember lek. e 't' o~y

o ,; d 1 · , n -1 a ense· nincs az az ultra-mo ern en) · · rres csodáktól szivesen tekint~ne tt szazszor c

AZ U J SÁG-

a. buddhizmun, germán ós kell:1. néptörzsek· nek minden teogúniája. és tcrmJ:szeti vallása kisebb Yagy nagyobb mártékben e.zt igyek­szik kimutatni, hogy a szcmélyiség, mint olyan, kezdetben teljesen alá 'olt veli\ e a természetnek, hogy az em ber a. tel'mészeti erőket kezdetben olyan erőknek tarror.t.a: n. melyek. mint külöu isteusegek, uz ő léttit és boldogulását sza.Mlyozzák. Es ezeket· a rom­boló és építő hatalmakat abban az idó'beu dur\a szimbólumokban imádták. (Baal·kultusz, druid~s-ek, stb.)

Evszázadok kellettek hozzá, mig az em­ber ki tudta. magát vonni a természeti erők puszta megbámulása és imádása. alól, s hogy a.zoknak megfigyelése és megi;:;merése által megtanulta azokat a járroa aló. he.jtani. De mindeu lépés, mely e czélhoz közelebb veze­tett, minden lépés, a. mely egy babonát, egy elöitéletet, egy tévedóst, avagy rosszul ma· gyarázott tételek va'lódi~ul \aló elfogadását a maga. értékére leszallitotta, egy olyan lépés volt a czivilizáczió felé, melyeti az intelligen­czia Yivott ki magának.

Nem mulékony mint a polirikai hatalom váltakozó képei, a világuralmak és uralkodóik szereplése, hanem egy olyan köZTaayon. a. melyet egyik generácziéi a. másiki·a. hagyott öröirul hogy alapul szolgáljon a. to\ábbépi-

1 tésre, állandó hatás csakis ebben az értelem­ben képzelhető el. )fig a. leigázott és ujra­született államalkotások rég porrá és hamuvá \álcak1 azok az ismeretek, tapasztalatok és nagy igazságok, malyeket a. megelőző évsza­zadok leggenüilisabb gondolkodói hagytak reánk - csorhitatlauul jutottak üröküukül.

A Darius~ Caes~tr, Attila, Naay Károly és miudeu idők nagy hóditóinak ,;j}tigbirodalma.

változó. szeszélyes, sokszor ízléstelen di. va.t felé . ..

Dehát emberek vagyunk s mikor már megtel ik, elfó.rad lelkünk a ránk nehezedő impresszióktól: a sötétzöld fenyők susogásá. tól, a kékszemü tavak mosolyától; a sziklák félelmes szépségétől, mámorosan még, de át­siklik szemünk a modern élet káosza. felé és figyeljük azt, a roit emberi kezek mun~ ká.ja. halmozott össze.

A ki még nem járt a Tátrában, azt szinet leigázza első pillaua.t-ban nngy szépsége. \a­lami csodásan azokatlan érzé:.t k6ll, hogy tá­maszszon, - talán azt & legritkább harmó­niát, a mit nz érzések hullámzásában a gyönyör üséges & félelmetessel egyetemben kelt,

A ki t~ltbatndan :szl?relemmel, visszahuzó vá.gy~l ~4m.elol & Ba.latonn., talá11 még az is hűtelen lesz nh.b.ez egy időre iti! az Almo. kat suttogó, bán~tot gyógyító fenyvesek kö· .zött. Az óriási sziklá.k tövében - legyen megenged\ e az én:éseibert poéMnak ez n. kép· zelet - sok százezer fenyő tátja. ki ölelésre k a.1j ait, mindenik h ivogat, mindenik álmot regél, valamennyinek van titkos mondani. val6ja.. S n. kinek van a. lelkében tartalom szivében álom,_ k6p~detében szin. vegy ra~ gyogá.s, azt mmd·mmd eldAde1geh, biztatria.. ad hoz?.Ú. még gazdngságot, hn álom : szrvár~ váuyragyogást. ha . szin : nranyszegélyt., ha gondolat; mosolygast, hogyha. remény . .. Megfüröszti illatában minden érzésünket, pi­henteti a munkában elfáradt bomlokot és

-

összeomlott, de egy PJato, egy Aristotelc.;, Euclides, Keppler, Xewt.on stb. kn!· 11Ísai, egv GutenbE-rg, \\.at. t, Hargre:wf'<: A :,"·tigbt stb . találm:inyui fl Z eg~s2< u ókor k•JL:kinc::é; é váltak.

Már a fentiekből is láthatjuk, hogy a szellemi hatalom - minti az egyetl<.'n, ., mi a mulaudóságuak alá.vtJtYe nincs - hathatós oka. a gazdasági haladásnak és czh'ilizá­ctiónak. Kem a fegyverek ereje, nem a. győz. tesnek zsarnoki hatalma a legyőzött felett, hanem a szellemi, a tudásnak és intelligen­cziának ellenállha.tatla.u uralma, az, a. mely diadalt üJ, a mely a kasztrcudszereket, a. babouát, elöitóleteket, a természeti erőknek való alárendeltséget kihtotta, s ezeknek holyébe az igazságnak világos megértését, a. czivili­zácziót helyezte.

Mentől inkább elüzi a gondolat ha.ta.lma a. durva. erőszak uralmat, annál inkább meg~ nyerheti miuden egyes személyiség azokat a:z; eszközöket, a malyeknek segitsóg~vel - te .. kintet nélkül szol'zi1i.lis állásám, őseire, tra­diczióira - azzá. !<:het, a. mivé lenni őt ter­mészeti adományai képesitik 1\Iert azok a. ko}:láto.k, malyeket a. régi idők prh·ilégin.mai, eloJoga1 emeltek. lassaukint ö:.szeroppnnnak g

helyüket az .abszolut szabadság foglalja. eJ, a. mely megadJa. az egyénnek ::~z őt me!rilletö méltóságot. o

Igy lesz a. kifürkészhetlen kozmosznak egy parányi })Orszeme, az ember - daczára, hogy bizonyos közösségat mGo·őriz a növány .. és ú Hatvilággal - a. ::,zcllom ~istPni szi1:ráj1t. által a. termé~zotnek urává. Es igy a czivi. lizá.ezió, - a;:a;·: a~ t•mbcr w·alnuln~tf.~ f'oko~tL· tos 1tó't;ckcclése a ie,·més::cti e~·ok tö1ött - nem.-

csókolgatja hüs szoll~ióvel azt, a ki nz érzé. sek ~ivatagjában utat tévesztve idáig ért ; ..

Vannak ilyen lelki emócziók, fáradságo· sa.n szépek. szomornságosun gyönyörü.ek, a. melyeket C'sa.kis a termé::;zet nogyszerüségé. nek hatása alatt érezhetünk; a meJy,,k ~.;.gy időre kicserélik benső énünket, átalakitják 8.2~, hogy meglágyul attól a keményebb sziv ós poétá.\á lesz - a nélkül, hogy n. l~öltemények a.\atuák azzá - minden fogékony lélek.

Igy megimádva a. szent természetet, itt, az ország legelső - 6s mondjuk: legdrágább - fürdőhelyén, csak 6;-ái vannek n di\ntnak. .A. napnak legnagyobb része abbau telik cl, hogy az itt időzök felkeresik a közelfeln-ö természeti csodákat s ::ryalog, lóháton vagy kocsin igyekeznek megközelíteni mindszt, ~ ~it elmulasrtnl!i itt éppen annyiu jelent, mint :Rómában j árván, 11em látni pápót.

A csorbai és poprádi tavalmá I, a. felkai völgy­ben. a tarpataki vizesésnél rövid l.urista.-ruhába.n találkoznak a hölgyek, erős 1 a.lpu hegymászó czipőkben lépdelnek köről·kt"íre, órákig tartó utak alatt, alig fúradva a könnyü, üde, sok­szor hideg levegőben.

Legtöbb turistával -többnyire poroszok­kal - a csorbai tónúl találkozunk. Meg kell adni magunknak az elágtételt, hogy a mi magyar damliiuk még se viszik annyira tul­zf.sba. a szaknyák rövidségét, mint a kül. földiek, •agy ha. szükségkóppen a hegymá­száshoz mégis, ugy a. ruha. hordásában a gon. dos megválasztást és valami ösztönszerü hiu.

.J

34 csak anyagi és gazdasági, hanem olyan etikai tény is, a maly bennünket a földi létnek lea-magasabb fokára helyez. o

V ál asz et y levt11re • . • - A feminizmus egy ellenzőjének -Mint ama nyilt levél irónlSje, magam is azon

kellemes, sok szegény elhagyatott nőtestvéreimnél szerencsésebb helyzetben vagyok, hogy »otthonom­ban meghuzódva évek óta figyelemmel kisérgetem

a. világ eseményeit, gyUjtögetem tapasztalataimat, szöv~getem gondolataimat •.. «1 azonban ugyan­

azon pontból kiindulva, mint a levél irónöje, töké­letesen ellenkezéS erellményre jutottam, Legyen szabad meggyözlidésemhez hiven ama. nyilt levél néh:\ny pontjára vulaszolni.

Hogy - ~ mié1·t kell abszolut önállóság, mi­ilón oly jó ts édes az erősebb, a harczedzett, a tapasztaltabb vállaihoz .simulni - miért kell e c:e?ra egy világra szóló Tumgresszu.s, a hol fel­tilnni1 kitfJnui, beszélni, eszméket dobálni szabad? c

Hogy 1:égte -.miért nkaYjuk az olthonból a na és (b·fiak kötött lct:(J viszonyna!• fenséges harmóui.á­

}út számU: ni ?c .. . Erre épp oly szomorn1

mint

cgyszern a felelet : mert statisztikai kimutatás

.szJ;Jrint n nők egy jelentékeny r~.ozének_ nem jut­hat az a szerencse osztályrésznl, hogy az erösebb

1

a. llarczedutl, a tapasztaltabb vállaihoz hozzási­

mulva, otthonában a nö és férfi közt levő viszony­

nak fenséges harmóniáicit élue::e. Söt egy jelenté­keny részönek, azoknak, kik egy apa, fivér, vagy

férj oltalma alatt állanak, az a szomoru sors jut

osztályrészül, hogy önmaguka~ a. család férfitag­

jainalt föláldozzak. Csak kiveiLoles esetekben láttam azt a boldogaágol1 melyet >egy cgé&z ember oldala.

mellett egy gyenge nö érezhet, teljcse1. reá bízva titagát - f.5listennok tekintve öt«. De igen is gyalo·an Júttam már 1\BSzonyt a kétt;églJee'Oés azé­lén, mert egy ~;"ép nRpon a kiméletl·)n sor;;, a JIÜndennapi ölet. prózája. Iciábránditotta fan­tasztikus felfogásából és megtanitotta olyan­

nak látni a dolgokat, a milyenek és nem

a minöknek edclig képzeletében maganak azo­kat megnlkotta. Fájdalom, ma már nem élünk

nagyanyAink 8zerenc.s:és korszakában1 a mikor még

az emberek C2Yszernek1 az igények szerények vol­

tak, n mikor még lehetséges \'olt n férfiaknak

ezerény fizetés mellctt is tUzh~;lyet alnpitani, Cil:l.­

hidot eltartani. Al(korihan szégyun lett •olna. egy

~ág ó]ta11 a. mcly a legfárasztóbb tolU·ol;: alatt is érvényesül, tetszetösek maradunk. Lát­tam igazán bájos alakokat, a ldk sárga. s-znln1ú.ból fvnot.t suijer kalapjuk ban. sö­t6t.R?;ürke, egészen rJvid lwgymtiszó ruhá­jukban n tonger 5ZÍ:lle fölött 2000 méter magasságban is ugy mztok ld. hogy b:i.tran ')lb tt k volna fotogrnfáló-gtip olé. ,Örömmel j gyzem m~: n aqyu.,·ok yoJtnk. E:; hittam

zélesen szabott, mindcn csín nélküli turi:>t.a.­nthákba öltözőtt hulgyckot, u kiknek egtEz

egjeleuésuk cJdrulta l1ogy sem másnak, sem ( nmngokna'k nem óhajt nak tetszeni, c:: upán gy e;zéljuk van: gyönyörködni, gyönyörköd­ClP nélkül ÍS.

:Már p d1g ohn f;C volna ~zo.bad hogy Jdaig jn n a l1ölgycl.: il gmrijn. A praktiku~-gb~ is lehet, sör. !~cll liele,iuoi egy kis

poézLott bis.zcn az 61 t kere etlanül is oly kBzor adJa enn k oll~nkcz6jat.

A h gyi utnlronf sziklás ij ,·ényckcn C".fY)'l"C· 1 • m tn1ólkozu k a co.vilload ok. -ök és er&k - l hetó1cg sötét sz.inekbe ölWz' c -

VJteUk m gukot n türelm on baktatö lovak lÚ!t.An. L<n;i\gl6.ruhnról lly alkalmnkkor sz6

bg leh •· Hiez n nem port \z6sböl ülnek n '~> b tunstáknal nkarnnk lAt~znm 16há­

n . m1 o omb n ldbnknak tul agosa:~ utó utat mo t s7.1k.

.A. tul jdonl Pl m korzó a hol kifojtik nyán. do tln ziáju1u:L o. hOlgyek urak, te

S.!g r t. A l 15kóu~ s bb lt>.gmeguabb igén~ e-

ket 1 ld lég1thcti az ó-tAtrai .: ~.szálló m(lgöt.t J}ltÓ az:.éles s tány, a hol három l!'11red. o., Uj- éi Ah6-TAtrafüred cl6kelö

AZ lJ'JSÁG asszonyra nézve, ba férje jövedelmével össze nem

egyeztethető toilette-ben vagy ékszerekkel jelenik meg valahol, körülményeinek meg nem feleJön járatja gyermekeit és állásához nem illő fényüz6 háztartást és cselédséget tart. Ez~J·t tudtak a régi idők nagyasszonyai olyan boldogok lenni . . . Az idők áramlatát azonban fel nem tarthatja senki; legfeljebb szabályozni lehet és az egyik föczélja a nök által évenként tartott kongresszusok­nak. A mai korszak viszonyai megkívánják, s6t

megkövetelik a nötöl, hogy a. férfi segitőtársa le­gyen a létért vaJó küzdelemben. hogy necsak melegedni akarjon a hbi tüzbely meUett, hanem

gondosltodjék is annak melegértll. Ugyan ki tudná bebizonyitani, hogy hideg tt!zhely mallett is fel­talfilható a családi élet bájos poézisa.? EgyszerU

embereknél, falon, a munkásnép között, gyakran megfigyeltem, hogyan dolgozik versenyt az asz­szony a. férfival, s e közben csak néha vetbet egy pillantást a fa arnyékában szunnyadó gyermekére. Majd hozzámegy, megitatja, betakarja, ujra el­altatja és tovább dolgozik. Este a kicsi család fa­:radtan, de békés egyetárUsben tér haza. a. mun­

ká.bóL A férj fát hord, az asszony megrakja a

tüzet, s az egyszerü levest m~oföz,·e, békés egyat­érttisben költik el azt a. tüzhely fényénél . . • A. nép ez egyszerU gyermekének ugyan soha sem

jutna eszébe oz a. gondolat, hogy az ö férj~ ne lenne az ö ura ~s parancsolója, mart ö megosztja

•ele a mindennapi fáradalmakat. .A népéletben

nyilatkozik meg a lét örök törvénye, az élet

gazsá:;-a, a természet közvetlen poézisa. A. knl­tura sok mindent megváltoztatott és nem mindig elilnyüukre. Igy például a. modern asszony

még mindig abban a téves meggyőzödesben él, hogy a fémnak kötelessége egymagának a lehe­tetJennel szembon is megltüzdeni és ha a meddll kiizdolemnek önmaga és egooz c:saládja uldozatnl esilr, akkor is ö az ol>u! Mert o az erlloebl>. Ö a férJi ! - ~ Ve:css81l ö1 a l:iro t•tá biztu': :tnagu,l­

kat; ldlzdjön ö, a ki szuet, a ki. é1 tiln/; ll! Oly csöndes boldogság élui ... « tétlenül egyik napról

a roaaikra .. . , nézni, m.int fárad a mci~ik, mig mi

cziczomazzuk magunkat, ápoljuk a. szépségünket!

Pedig jan egy idll, a mikor minden ápolás da­

czára. lehull róhmk az ifjuság virága . . . minden

czifra máz és nem marad mt\s hátra, ID.int az

ifju.qág romjai . . . Ugyan hova száll :lkkor a há­zasélet poézisa?

közön~égc találkozik. '?\[aga. o. Nngy-Szálló is érdemes arr a, hogy wegtekint.s~ tnindeuki. Túrsalgója: szalónju.i fóny~óssel vannak be­rendezye. Szobái a legmoclcruebb kényelm~t ndják. Itt h\kik !l'rig~es -~gost . szá::z . trón~ örökös is n gyermekl)lvel. n k1k a. br:tóra1 übéd után naponta ?Dcgjelennék ~ k01·~ón .és apjuH.rtl fogóc.skát Jáf.öz:mak. A h~_rom fi.u mm­dio- fehór t'uhába yan öltözYe. _\. szuko kis her­cz~onö n Idnél bajo~a.bb gyerilleket alig lau.am: :ruhAcskájtitól elálló karokkal ~étltlgat a1Jjn ülött és nngy banit&i.ggnl tekintge t; ~. :·eh~ ogyk~oru leánykákra.. Egyik este na~' 1olcnke~ koz.e­}~,;dett is \jgyhez, kezót nynJtot~a nek~ azt~n boldog n10 olygú.::,stll siotett tov~bb npJ:• utAn. A ~>Zép kis hcrcz~>gkisa~zooy 1.; • folyton ~e~ hérb?n jár, s ('gys.~crii sz11 b.i.;u: d1sz . ~~~.~~ll:~l ruhájtibnu elbájol mindeuk1t. A tronu_rokos - ez t.in tirdol~ehti fogin önöket, h~lgyetm :­c::inos, szöko cm bor, csak_nem. Jtlrosra. s~t arczczaL ~linrlig szürke ruha.t :·1~ol,. b~l.karJa.u gytiszfó.tyollal. A korzóu lll'ro}tsmel'l f~.l a. le~­idcg~uebb :is

1 hogy iolyton ~edetlen 1ovel se­

tál. .Ajkáról osak ritkú.al cüutk .e.l .a mo::oly, do a }.:i tud olvnsni a. lélC>k bcn\lblil, az .arcz­nak voualaiból a u bau nngy bizonyos::-aggsl ébred a sejtelexh, hogy n mi ~Jnnek a. u agyon:'!>~ .konszcnv s kUl .. ejn fiatal fór.Bunaklelkét nyom) a, n :mi me)nucbóliku "'ti tcrzi mosolyg6 sroza.t: a.z m6g mindi nem n h lt t her sulya, ba­nem crösznko

0 n 'ti. szatojtott Dlo érzelemé · • ·

Lá h a. czel~ct n z iga.zán kh·nlóan sz ép gye:rmckekot, önkéntelenül eszébo jut minden­hiuok nz 6d nyjnk, n ki meggoudolailnn lépésóuek boldogságát talán nem is érezte soha. de a kinek bünh6dóse rettenetes lehet.

1904. julius 24.

Hogy miért kell a nökuek abszolut lSnálló· sag, SZu\·a.:ati j og és miért kell a c2.élra. egy vi­lágra szóló kongresszus? Ez a mai szocziális vi­

szonyokban leli egyszerű magyarázatát. Berlinben például, a hol az utolsü gyül~en annyi tiszte­letreméltó ösz mattó~a kt12dlStt ezer meg ezer

védtelen. támasz nélkali test\"érei érdekében, a legutolsó statisztikai kimutatáll szeriet 96.657-tel több a nö, JIÜnt a iérfi. Tehá t ke,·és biján 100.000 lélek. Szám s.zerint feliHmuJja sok magyarországi

vilros lakosságának összességét. Ugyan k i törődik ezeknek az egyedül álló n6knek egyéni, társa­

dalmi "l•agy törvény szarinti jo~aival? Ki védi őket, ki gondoskodik megélbeMsükröl? Vegyünk csak egy égető k~rd~st. Például a. leány•

kereskedé:st, azt n siltét szégyentoltot a mi kul­turáuk ragyogó égboltozatán. Hogyan képzeli a. nyilt levél irónlije lehetségusnt~k akkoro. szocziális nyomornsággal s.zcmbeszállhntoi, zajos proklamá.­czió és gyujtó beszédek nelkol? Biszeu annyian

vagyunk mi asszonyok, kik a biztos otthon védö­szárnyai alatt még nem ébredtünk annak tuda­

tiu1l, hogy n nök hinü.á:;áuak a c:>aládban mily jelentékeny és fontos szerepe jutott a szocziális

feladatok me~ldásár:1, hogy ege t rengetö harsonák

kellenének nhboz, hogy öket mesebeli almukból feMbre~zszék. Ha majd úljö n.z 3 nnp, a mikor

M.agy:lrorszi;on egy ba tor lc1kiJ, ar.5s ~;zi ru asszony tesh·érei védelmére megfujja a barczi riadót Js a honleányok szh·ébun fdébre:~zti a kötelességérzet

ama legszentebb viragin, mely az lSnzeHen elllber·

szeretet nyomán fakad i ba majd megtanitja öket

a füanrropiai törekvések miodal.lla feladataira, me·

lyeknek megoldása révén a nök erkölcsi és anyagi helyzete javul, a cs::~ládi élet erkölcsi al::~pja. meg· szilárdul; a gyennek nevelés, a h::~za jö\(ljéuek &

legfo!liosabb hinyazöje egy &ll::~mi é:; társ::.da.hni kötelezettség alnpjhn ó.Haláuos roforruaczión megy ]iera.;zlUJ, nkkor majd ngy néZ1lnk <~zét magunk körUI. miot a mcsebeli kirolykisasszon y, nU kor ezáz­esztendlla tl.lmából felébredt! C;;;odálkozoi fogunk mi

sok mindenen, a mit azeliltt környezetünkben észre

sem vettünk. Felujul majd akkor az az idJ1 amikor a. nők htisök ,·ol tak. _\zok lesznek ismét többség­

ben, a kik vn.llvetve fáradnak a férfiakkal a hn.za

felnri.gzt\sán é:; önfeláldozással az övéik és em­bertársaik boldogitá:;án ! Ezeket az eszméket álta­

Jánossa, ktizldocscsé kell tcnui! Ki ne tudná meg­

érteni e turekvésnek magasztos és nemes, az idea!

A. trónür&kös külünben gyakran eljár va­da;:,ztú az iltoni m·ttkkal, 1\ kik kö;li\1 éppen tegnap k\ihett nngy feltünést; Zichy Géza. gróf, .a ll!iut vndá ·zz::ákmán~ hal, egy eitojtett vaddlSzno\·al bcYonult. ~ elojt.ett Yndat zöld g1lllyakon négy

vadász hozta. utána J·Ott lóháton holdocr mo~ l . 1 . l ....

so yga~a nz arczn.u u ~ráf, :; öt kö,·ette tizen~ két gyelogos Yndú:;z. l\liko1· uj-'l'ó.trafüredre ért., a zenekar a llákóczi-indul•:h·nl fogadta, a. közön.:;ég Jledig ::::.ázti.vnl :illt ~>Orialat.

. . A bevonulfi, k~:d,·es, hi.tn!.ny0$1 de ~:gy k!CSlt tngadhnt.atltmul te.ahlilis yo}t.

Rnnen1 c:;ak mo~t. ve~zem J::zre. t~ltérten'l. attól, a ruiró1 írni aka.rtnm: az itt láthatódivattóL A tollamm nnnyi monde.nivaló kivánkozott, hogy nem tudtnm elho.llgntui. Xózzék el. kérelll.

1'ény n:.::, hogy itt n~m ló.tunk a divat­bau szerteleuségol~et. Az or.:zá..., minden ré­szébó1. fih·árosb6l és videkről ~gynráut van­nak. s találunk u külsö.:égekbeu sok ellen­mondtbi:.

. . A hülg_Yok k~zött nagyrészben . -: hodH;. a rov1d ruhak okos cli'"atja . Korzozlll csak 1gen keYe~cn hordnnn.k már 7.."{)Csiba és szaMnha va16 ho~~zu ruhákat. Hála Isten, tu· dunk mé.r disztingválni ;-, nem kö~etünk ""a­kon roe&,tTOn~olá.s ll~lkill olyun di\'aMt, a. mely igeu szep, ha holy6n vnló. de igen .nl~ ka!mnclBD ott, n ho\a nine,':ren rendeltewse. A nrenadin-ruhá.k uralkodnak most - ug_f :át;..ik - mindcnfclé. Litni mindent'éle :>Zi~­ben, de n legszebb talán ll% ...-olt mJgi:. k~­zOttük, n mit egy nagyon fiatal as~zonykBD l&ttrun, ugy udom, Mone.~zterly szalónjáb?l.

Mo.I!dnnom ~em kell, boro· a kortOll

A Z 1J' .. G:! ~ t"C!. 3 i) 1904. julius 24. " "' 1 "«'

-=~~- ==~~--------------~--------~~~------------,------------------------~ 15elé törehö czélját? Ki ne adózna elismeréssel

ez eszmék apostolainak, n kik még a rnegszólás múl'liromsaaát is magnkra veszik a szent czél szolg;\la{n érdekében é:; messze ot-szágbcil seregle­llek i.isszc, fáradságot, erkölcsi és anyagi aldaza­

tokat nem kímélve, hogy hirdessék a fele­barátj, a testvéri szaretet szent ig~jét! Ha akad js ezek között oly:m, a kit a hiuság, fel­

tünési vagy vezet oda, a hangadó többség azok kórébill kerül ki, kiket a sors kemény meg­

próbáltatasa,. vagy ef!y határozott, nagy erkölcsi haJlam ösztönzött arr:11 hogy egyéni életük szük >öréböl a uyih·ános~itg elé lépve küzdjenek az

emberiség boldogulásáért és nem a. férfiak ellen, de tnellettük ! :liert nincs olyan asszony, ki ön­kéut lomondana a férfiról, a családi élet boldog­s:ignröl ~ az a sok szegény hajótörést szanvedett enny, a ki ma a nök világra szóló nagy akczió­

ából reméli jövője megleremtését, a legelsö hi-, ·:bra ott teremne annak oldalán, a ld neki lebe­J·,·t) tenné a csaláeli tuzbely megalapítását. Tehát 1e;n a {éY{Wk cllc11, dc mellettick folyik a létért való

kuzdolun. Szép dolog ugyan folyond{n·nak lenni, woly a tülgy erős df'rekál·a simul, de megesik néha,

ho{!y a ,·iharokkal kiizdti tölgy erejét a kuszó nö­veuy annyira kiszivjn, hogy elszáll belölo az: élet.

Bizonyitra akadt mindenlduek alkalma olyan sze· génv l~nH nélküli fát lálhatni, melynek hatalmásJ d;- teljesen elszáradt ágait és de1-eká t sürün be· iulotta a télizöld. Egy a.sszony.

i

Házi tanácsadó. 'Rabc.t. (Szultnnkenyér.) Egy font czukr.:>t e/3

ilor ._;zzel megf'özilnk. 11 deka finom keményi­tőL n rlcezi Yizben jól· elk~\erüul;. és ergantinon

át~zür\"e a fon·ó czukorszlirpbe öntjük s folyt<~n

l{en•t:jük, mig meg nem sürüsödik. Aztantegyünk bele egy jö marék meghámozott, hosszukúsra vit­gott ltt::r.ndulát, egy czitromnak a leYé~ is bele­~zU1jük s addig fözzUk, mig egészen meg nem ~ilrü~üdik. Err(il ngy gyözödűnk meg, hogy nc.om, szitiJI: porczukrot hintünk a nyujt6deszkára1 az­tim egy darabkat meghengergetünk benne es egy

Jd!'ISt.Í bUloi hagyjuk. Hn \'ágni lehetJ nkkor mitr jv . . A fele résút n,egbagyjuk czitromosnak, a tuit­

sik fa},jt 20 fill. ara. rózsaolajj~l megillntositjuk és

tiétá.ló hölgyek fcltünöen nagy Pondot~ ~ordi­tanvk - éppen a. ruhtik .~e~·ekst•ge .. nna ... t -:­az in-a zi clámák 1smorteto Jelleg~re · a czl­pőkl~. :8s igen helyesen is. tesz~k ... r A. rossz sza Uá.su "agy éppen kitiprott Czlpo~ ch'ou&-áál• :1 legszebb toilelfet. . , . I

A kalapok di,atjs telJesen . egyenl. tt uim.sen elt3ú:ás. Talún csak . an~yi, . hogy. fe~; tünö alnlmt 11cm te!:z fel drs~.tmp:~·a.lt nn no. Azt mcgb~«ryjá k az elegáns fel\Illigmkr~~k, ~ Uiknck - hm·a-to,·a ·- ez lesz e~ye~len l:smer­fot .. "t:lük sz _ :n·11tntlallok elott. 1~. 0 l t:itr"-loroniczi vl'l-senyekeu sok::n '\Ol­

t.,k o fövá;os ism"rt :tlé!l\jai közül.. Er~ek.:>s J',1 .. .. t kelv·tt Lrbrwdy, a sz:jharnl csas1-at, .~.~: umcs . l 'd íi(Tvelte n futa-a Ici szerényeu meg mzo va "·. . . - -

l t R··J veink l>özül - talnn sokd" ?ro­lll~ ,rt :

0 g., ott is C'"'!l k icr·_n L: c' l'sen Vtsel-~nwl·rc] b·onÓ ~. .. fittyolokat~ de eg~ .],ett.őröl t'~ to og .' ~g1

1:nl·a'hb szeretetre1~1éltú volt azl•t . - lDlDt" l ' · • k 1 t • , . , .. k nun.'t} J·ouba.n klVUDHl. e CZ egyt:Hlscgn · - ... ' a ielti.inü viselo~et. . .. ..,_ irok nz itteni

lln énlekh meg . ono.~>et, . . 1 ·"l ·s Ök is éppen oly luxust

gavnllt-r-v!se letH1 l • 1_ rn.:· •1p.·p eu ,..zÓJl .. 1 . t hö)cr\:l'h: .J. ttne-mc ·' :. · u:mc ~. IUlD a .~".: 1:. bárom-l''-'".Yszer 1s czil'(;kct. viseluek, ll:tp.]u. 101~1 . 1 y~ u t:> valami ülWzködnek s tog>Hlb:1!a .lllU

1 . ik· t

mii,·t!:'zi ér~.;k benuiik ahhoz. 10~1~ ~ effi~ • ' nacr ... ·n 1\0"1 fll. -kcH n. férfin" komoly:>:lgo .. a. t:>of o

. ' l . . . l .. ·zecCT\eztPtlll. n:ut e eganczmvt~ ú:.;· ::::~ - lá~taro erre llorry d ne fdeJfsf'lU. tegnap Í<

l·ölJon-nt'Izabelllt királyi hercze~a.s~zoyö og~­ta t ~ me lj et ű maga hajwtt.' 1lngos. ' uul~' ll'-'~ri öltözék volt n fensóges as~zou.}:onll a

11-

" \.. ... l .d eg}~ rous nlJ,a omma Dck garde-rOL•eJaro tutlJ t:>~ • ma moudom el azt, a. mire ma m:n· !em •t. -;radt hely. ~e.rgt

alkörmösset pirosl'a festjuk, de csak akkor1 ba már levettük a túzröl. Ezután kikenünk egy sinla

formát olajjal, selyempapírral kitlirliljük és a tö­meget forrón beleöntjuk. Ha kibült, fiuom cznkor­

ee

Uzsnefek. - Ki:imtokat nem adun!.: rilfsza.

porban megbengergetjtik. A szultáukeoyér fölsze- Daisy. A másodiltnal:: is sorát ejtjuk. c~ai:: letelve nagyon alkalmas csemege közé, szóp át- egy kis türelmet kérünk, mert máris uagyol! Sük

látsz6, fényes papirosba. göngyöh·e a karácsonyfa kézirat he' cr nálunk. C:>ak folyta".sa asszoJJyoUI.

agAira is függeszthetjük Magyar (emini.:lltnS. Kvszünjük. S.úvesen ~ot-Csokoládészalámi. 13 deka csokc.ládét meg- tünk ·volnn. ki,·étclt c-z: egyszer az ön kedY~ ;rt. du

reszelünk és ugyanaunyi porczukrot meg aprora mar késó vvlt. Oly sok hcl~'et f,,!!!alu:iuak el a. vagdalt mandulát adunk hozzá: egy tojással ösz- nem megfell·Hi kézir:.tok. hogy ~zokat meutl·n szegyuljuk és czukorban megheugeritve kolb~z- mcg~ennui::átjiik.

alakra formáljuk. B. G.-11ek. H:t terpentinnel cs benzintlOl Ilulll Sárgult fehérnemü. Miné1 J·obbau forralJ.ák é • 'It i ~l ·b~t t · l ' 1 \ r. eze 1 e~.se ~ pro .. ·enn l a vnsu <ISiia . .

és főzik a ruhat szödávn.J, annál jobban megsár- pecsétes rész alá és fölé legyen fo.hár itnlós, \•tl,.:;y

guJ, mert a fehér ruhanak nagyon árt a e:zódá,·al puha selyempapirost és Ynsaljo. jó forrón . ')libol,yt való főzés és mosás. 18 éve, hogy sajat haztnrtá- a zsir a papirosba huzóll1k, ttlssók frisset c.datcu!,i somban mosok, de nálam ruhamosasra som szóda, és addiJ ''asaloi forró ,·assal, wig a pn1úos c:;..:· sem pedig másfele fehéritö szer használatban nincs; szen tiszta marad.

én a szódát csak zsiros edényt forrázni haszná- ;:.,-. R. luanccz. A lawsollia vngy heuu::~gyöl>,' r lom1 másra soba. A rohamosáshoz szitált fahamut poná li.irt leveloivel a törüle nök 11Jj.uk t é:; ~eszek forró vizzel leönlve, ha ez kihűl t, akkor a szemdidokeiket festik; tala u itt is k. pldö dro­lugos edényt feltöltetem esövizzel, de ha ez nincs, guistánál. _ A haj bo!·axos vagy hors:io~ZC:'

jó a kuLviz is. A mosás elötti napon a. ruhát be- vizzel mos,·a zsirtalann.!. lesz. de nt.m .ló t•J1ság ·­áztatom, külön a finoma.t1 külön a köz!in-.ségeset, san kiszaritani, mart köuuyon hasad és tl..idk. -

aztán beszappanozom, másnap langyos luggal ki- .Eamwgaro-::zö,etböl elWoik n. fény, ha crös~;u ''ül-beltil tisztára lcimosatom. Ekkor leforrázzuk nedves ruhán át Ynsaljt-.k, do csak itleig-ór!tig luggal és ebben egy fél órát állni hagyjuk taddig hnszual, mert a koptatáll által ujra kifér.ye.,edíl;. lehet a gorombább ruhát mosoi, mig a finom a P. JI. Turkevc. Sok mozgás, korai fölkel~s forrázóban áll), aztan a. forró vizből kimossuk és és nagyon mársékelt táplálkozás ese•l.:!;; czélbo~ még egyszer gyengén megszappa.nozzuk i mosl _ \ezet. K~vér embernek minel keYesebb fol~·ekony lebot főzni, de ha egyet forr, rögtön kiszedjük és t.apló.lékc.t lehet csak fogya:.zLani, tehat csak igen

összexnl•juk, hogy itt párolódjet> a r uha. jól és ke,·eset inni, rn~g vizet is csak a legr;zUks'-'geseb­ebből ismét j6l killlossuk, Yégül kétszer kiüblit- beL A ~zeszes ital: a czukor es a tészfaftla mind

jük. MegjegJ"'Zem, hogy semmifele mosógépet nem hizlal; lt:hát leginkább sült hnst, zöld fozelchct

bastuá1unk, nálam kézzel történik mindeu mosá~ és tojá:;t ke:l csak euni. - Sütlimesternek S7n-és a konyharuha éppen olyan mosásban részesül, L::.d liszlet is árulni.

mint más finom ruha. és annak is olyan tisztának Zu/d dió uefüzé~e. (1G900. előfizető.) \"o2'yünk

kell lenni, hogy azokon semmifele zsit·fo1t mosás gyönge zi.ild chót, a két hegyét \<tgjuk le, s t~gyük után fölismerhető ne legyen, mert én a konyha- hideg ~iz!Je. Jiuszone!_ry napig ázzék n dió, do t•ubóimra nagyon kényes vagyok és ha a ruha ki naponként leöntjük róle a yjzet s frisst~L töl­lelt öblitnl, finom oltramario rt:thake1.-it6Yel meg- tünk rá, llo~· keserű no maradjon. Ekkor egy

ktikitem. kil6 czukrot f.:l liter ,·izbeu szörppé flíz!luk, C\

Fokete ISelyemcsipke mosása. A csipk~t fs- szc-gfü.•zeggel os fah~jjnl u1egHlzdelt diót félóráig csa1juk ki többször borszeszben, aztán csnvarjuk féizz!\k bence, azLán il''<'glJo öntjuk. H:1 a czu · Ícl, n. menoyire !ebet, simán egy palaczkra . .Ko\·és horlu nmn elég s\ir0

1 másno1' ujm felt\,rraljuk ós

idő mulva a. borszesz elillan és a csi]'kek oly a dir)ra tölljUk

simúk és merevek, miut az ujak. TojciJos 11erec:t. 1 P. Jl.-!l!k.) Egy for. t lisztbe

Egg nogg (Angol ital.) E tojásitalt estélye- 7 gr. söt, 12 deka Yajr.t és ~ gr. ammoniak sót ken adják a limonádé helyett, melyet az angolok teszlink és uéhúny ttjú.ssnl eh•erjuk, annyi tojást tiem igen kedvelnek. Nagyobb mennyis.;gbeu adunk bC!le, hogy ne logy.:>u n~o-you lilgy, I'IJrUl-követlwzöleg készül: 10 tojássargájnt Utunk fa- beli!l lu-17 darabot, azlau czipó>•á nlnl<itvn, zékbn, czL 25 deka porozukorral babosro. ,-erjük m<:>;.!li~ztezzllk, rubúnl betakarjuk és eg.Jc:z éjjel hab,·erövel, akkor apr6donkánt beleöntünk 2 és fél pihentctjük. )h\snnp l!Urkúl<nt csir.áhnk bC'lule é,;

deczi oréis rumot és 1 liter finom cognacot. Egy nagy pon:czeket \·aey fúnitokat formlllunk a hm•ka darabkn. czitromh~jjal megdörzsölt czuln·ot fölol- da.rahjaiuöl. Gyvugón fijyi.i vízhe dobjuk, hn a te· vasztunk benne és ntóljnra két !Her édes tejet tejére s7.nll a pe1acz l-s kissó kemeny, l.iszerlji\k n.dunk bo'Zzá és eröEeu 'Verjük habYerö\"el. Jt(g ~s hid<:>g , izbe dobjuk. OU hr.!!Jjnk e~tig ~s 1\

közzJ ássuk a fazekat (fa~ylnltszelencze is lt'het) siHohoo Yngy keny.írii!llc:' tttún a !,t'Ult•llC··C.~,.,n ~s titfalás e1<iH közzé lcc'l'erjUk ~ 10 to.J:"tsl(,h.~rié- }1irlclen 5z ··p ~::-;Ura sfttjiik. nek l>emeny ba.1.oját.

Dolmas. Cl'örök étel.) Egy nagy kúpogztaf~:j­nok leveleit sós vizben lefor,·ázznk, pár perczig hideg vizben l1agyjnk ós deszkíu·a tesz;:;zuk. Töl­telék: fél ldló birkahust és 12 deka marl.tazsü·t mogőröiUnk, söt, reszel~ hagymát, fekele borsót, :,

kanál 10 perc-lig főzött r izst, l tojást. l knnál sa~anyu tejfOlE, fél kanál z~emlye norzsát adunk hozzá. Ebböl gombóczakat formálunk és a. kápo~zta­levélbe göogyölgetjtik, egymás mellé és fölé labasba rakjuk, fél kaná.l oltasztott ~ajnt, 3.', liter hns­levet. öntünk rá és gyenge tüznél ll /2 óráig pá­

rol,iuk. A mártáshoz fél kanál lisztet, 1 czitrom

levét, l k{l.véskanál ezulcrot adunk, sritán at-.zilr­jük s ha talán sürU lenne, akkor még le'l'e,-t ön­

tiink hozza, 2 tojnssnrgnjill habarunk l·ole és többé nem ha.,oyjuk föni. Tálalásnál a. dolmast l~yramis-alakba raltjnk és a miu·tá.st rátintjük.

=========== bőrönclöket,lcocsi· te.knrólcat, női joclcey-sapklit, ha.jtóker:tyi\t BRACB'FELD I'. c:o::égnól (IV. ker., Dorottya u teJ:~ 7. sz.) rendelni. l í-20

,_ -~ ~ feMraemlskel. mlaln1mrehl és msarasszonyi kelen~j"ékai l

~ ARIS ZEILLil\IGER ts TÁRSA n .,1i:Í:Ji (.~:-!IL J, \~'··nál 112!

IV. &ter., Yáczi-utc:i!a l~o sz.

11Jat1szerek, a Ieo?nomabb, pipet•e­.B.U i czikkek VEBTESSY SÁNDOR illatszerésznél (Kristóf-tér) kapha.tók.

17'2'2

1904. julius 24. .a Z tr JS Á G ----------------------~~~~~~--------------~--~~3~1~

E,ay királyfi naplója. - Nagyapó meséi. -

(Folyt:!. tás.)

Colibri b:' ró háta meggörbedt, szemei "t"örösek voltak a. sírástól, haja égnek meredt és sápadfi arcza nedves "t"olt a sírástól.

- Nem órdemlem meg ő felségo kegyét _ dadogta. - ~em mehetek el, soh' sem voltam tolakodó, nem \ágytam dicsőségre. Nem mehetek el, nem mehetek el . ..

S derék tsnitómnak ugyancsak potyogtak könyei. Eszembe jutott, hogy midőn Mcse­ország tört~e~ét tanította, igy szólt hozzám :

- Ne foledjo el felséged, hogy léha óle!,nél többet ér a dicsőséges halál. J\liut nagy költőnk : Füzfa L óránd mondá:

Ki él todben féreg vo. l ál,

Szentté avat o. hös halai.

Szerottem volna. szavalni Colibrinak nem­zetünk nagy költ~iének •ersét, ele Fedor k-i­osont a tereroUó1. A küszöbröl hallottam a. hadügyminiszter szigoru vtilc.sz.9t.

- Móltóságod tuls;\gosan szerény. s most fölösleges szcrénykednil' :Ua est-e indul és -punktum.

Szerencsésen kijutottunk a kertbe s fel­ültünk Ft>dor hcrczPg pa.ri.p~.j~ra. A. ker~ rá­csozata előtt dübörgő társzekerek pa•t~11ntyus, dragonyos, gyalogos és lándzsás katonák ~o­nultak tova - Sötétot·szág határa. felé. A ka­tonaság hllztd1as dalokat énekelt ... Szi\em ha.ngosPn dobogott ... Valahára én is látok harczot, háboru~. Eddig csuk a köny•ek­b61 olvastam, do az más dolog. 8 cL-.~ kor éreztem, hogy a hazáért boldogsA? meghalni. Naplómat Fodor hercze.g kaste­lyábnn n·om, s itt .c}ngom ~l egy . vén ~ekrény rejtott íMk.Jabnn. Nagyo~ ~ga­toh vagyok és sokAt sirtnm, mert czlCZÓimat és kicsi lo~amat nem hoztam magammal. Haza akartam menni értük, de Fedor nem engedte. :.\Iost egyedül vngyok Fodor kusté~.Y~?~.k. t~­ronyszobájnban s a kot~ns.ság .~ieszülodese,t nézem. Fedor herezeg c:;mos, l'zustpánczélo:s, kék ap1·ódn1hábct bujtatot.t s ki~ f,•hér lo~at ajandókozott nekem. Szege~Y. ször1~yen sz~'>pcg s azt mondjn. hogy a ~1raly~ ?tztosan le­rJ.yakaztatju. hn é~zro ve!'ztk szo~csemet. Hol­llap lesz nz ebő üdtö~ot. ~n IS ott lesze~. Oolibri báró ]esz a hadvezér s bizony llZli

hiszem hogy szörnyen clm\;;pngolnak bennün­ket. D~ saJát ktiniu tmml az okos. Isten Tcled kicsi nnplólJl !

nr. Félix kin\lyii nn}Jlújnbrm .. uel.uí.uy üres

la.po!; találttnn. Ezt., miothogy ure~. lapokl..<!.l aligha elégedoátok meg ~is. oh:asoll?'. J\!~se­ország hiswriájának egy röv1d f~1ezet~' el ~o~ tele. Ugy;-e nem ttmuitót<'l~ J\Ieseorszu~ t~t~e­uclmét? Ell is csak pgy feJezetot tudok be.de, nzt elmonelom uoktL•k.

»18 . .• fcb111ár hnvtib!.n Söt.;tország ,feje: <klme hadat üzent c1ic~Ó;:,l1::_, 'H'U ur:ÜKodo királyun b: n n l•.

(Folyt:~tjuk.)

:N6fás Kaficza. Elbeszéli az (J legjobb ba.·átai11ak

Gaál Mózes.

HA TOD IK FEJEZET.

Nyomorék Jóaka.

A negyedik szemszádban Katiczáéktólla­kot~ a nyomor61~ Jóska. Az arja sem élt, az any~~ sem élt Joskána.k. .A. házikóban a. nagy­anyJMal éldt>gélt, a nagyanyja elment nap­~!lámba., ftízött, viz?t hordott, nyomorgott. üreg asszony hogy 1s tudna sokat dolgozni bért; is kt:vcset adnak a munkájáért s m~ azt mondJt1k, hogy .llöszönje meg, ha k-e­nyere van.

A kis Jóska nem tudott járni. A lábai összezsugorodtak s mihelyt a. bölcsőből 1.-ivet­tók,, egy !ric~i k~,rosszó!•be ültettók, hogy le ne tordtdJon belole. Mar a kilenczedik é•ében járt, de akkora volt, mint az ötesztendös gyermekek szoktak lenni.

EgJsz nap ott ült az ud"t"aron. Egyes­egyedül. M~~or a nngyanyja elment munkába, letett mellc.•Jo ~ esikos 1~iliuba egy karéj ke­llyerct. odu tllhtotta a k1s m:ízc.s korsót a. mely fri:;s lmt\·izzel Yolt meatöltn• m~o--. fi k1 . o ' o sunc.gnt.t~ a. uc~ ·unak a feJét saztmondotta:

- Ugyelj a házra Jó:ska.! Hát az a kis nyomorék hogy is ügyel­

hetett v?lna a. házra, ~ikor még magára. sem tudott v1gyázm. A mlllt pedig a karosszék­ben ült, ezerf61e gondolat szállotta meg. :Nézte a madarakat, a mint az aká.czfáról a szomsz&d ház tetejére röpilltek s igy sóhaj­tott fel:

- Bizony bolc1ogol> a. mA.dara.k, oda. men­nek, a hoYÁ. nekik tolszik i számyuk van re­pülnek. Odafenn a, felhők baziljában mÚyen jó dolguk lehet.

. AzL~n néz'Le u fclhőkd, a. miut usztak a fo,1e fcktt. Olyanok ~oltnl>, mint egy csoda­ha-jó, szépen1 móltósúgosen baladtak el a. feje felett. Gondolia rongában Kyomorék Jóska ha. ezek öt ~>lYinnt:,k n világvégre, n hol na o-y~ anyó s.zerint az )<jlet vize •nn, heuo-ranék a nzbe s mindjúrr meggyógyulna a b~g lába

llflískor hideg szél fujt, kergette a fel~ hőket1 Tilhimlott, mennydörgöti, s a kis. gyer­m;k. ungy~chezen lem:b~ott a székböl, négy­kezl-lb eh-unszo:·gott a p1t\~nrba. Bezzeg ilyen­kor nem látta n.ronyo:; lw.i6knnk a felhőket hanem félelmt..:; szi)rnyeteg~knek, a. kik el: álaszttiák viz>;el a földet.

Tólen beszor~t .~ szobába. Fázott is 9Yahan, s a k1s. tuzhC'ly gyönge meleo-et arasztott szét. .A k1sdecl a blr:.kon hamar be­l•öszöntött az este. Nem látta. a kék eget nem lut.llutta a madarak énekét. Ö ilyenko; szeretett YOl11a elnludni, de mélyen, mélyen Szerc·tte volnn, ha :sohusom ébred fel. ·

Szeg.?ny uyomorék J Ól>ka, nagyon o::ajnál lak én téged. 1\Iindenki sn,inál, a. li Já~

8 -

kinek, a kebelóban sziv van, nem eo-y da~ mbk& b

Pista ~ m~hány czimborújn, hA. az i<;kolá­nnk \f-ge volt, megtiliott a· Jósk!\ék kapuja elött1 s all•~zdotték énekelni :

.Tóska, .Tó:>b, Rull-e neked l'OSka? :::\ m kull n~:kem sóska, De kell két mnnkócska.

Ezt énekelték, s aztán elkezdettek ka­czagni Ostoba ének, csufondáros kaozagás volt ez.

Ha látták, hogy Jóska elkezd sirni ez a .gyermekek1:ek tiszta. mulatság volt. Egyszer Pista (az a P1sta, a ki a Ka.ticzáék csirkéjé­n~k ~ lábát elWrte), kövel kezdette hajiaálni Joskat. o

Jer, sánta Jóska, kergess meg ha tudsz! - kiáltotta Pista. '

Igy bántak a :fiuk a. nyomorék Jóská.val. Me~ontották azt a. kicsiny örömet is, a mit a kek .ég, az .énekes madarak szereztek neki.

M1k.or elJött a délutáni négy óra. s vége volt az 1skolábao a. tanitá.snak, J óska. mindig fél~? ~on~?lt arra, hogy most mindjárt jönnek az o kmzo1.

Jöttek is azok mindennap. Tiyenkor a nyomorék Jóska szeretett

volna erős lenni, olyan erős, mint egy óriás. Hogy me~erte volna. azokat a. csufolódokat. Az nem ,1utott eszébe, hogy Pist.á.ék akkor messze elkerülték volna az ő házatáját. . Ka ticzának is azon az uton kellett haza­JÖnni az iskolából, ő is mindennap elhaladt a J óská.ék kapuja előtt.

llik~r elö~zör hallotta. a. fiuk csufolódá­sát, megiJedt e$ futni kezdett. Hazáig meg sem áll.t. Az édesanyjának mind a. sze~ny Jósk~h-ol és az utálatos Pistá.ról beszélt.

:l!ásod~or elbujt a. bokor mögé, meg­v~ta, a m1g ~ fiuk beleuntak a. nyomorék Jo~k~ bosszantásába. Akkor eló'bujt a. bokor m~gül, s félénken közeledett a Jóskáék ka­puJához.

Előbb kö1·ülnézett, hogy nem lá.tja-e va.la.ki, azután belépett. Már messzirö1 odasz6lott :

- Tó1em no félj, Jóska! Én nem csufol­lak t6ged!

N yo~01·é~ Jóska. csodá,lkozva nézett r eá.. - Nem lS félek, mart te leányka. vagy

A le;1nyk-ík nem csufolnak • - V tbj csak, mer li megmondom a. ta­

nító urnak, mert én láttam mindent. Nem bántasz senkit, téged mégis bántanak. Meg- ' mondom én, ne félj !

- Ke mondd meg, mert az még rosszabb ! - .lliórt, te Jóska ? - Az_;rt, mert a tanit6 ur nem lehet

mindig mellettem, mikor ők csufolnak. Reád is meghnragusznnk, Knticza.

H;\t aztán. - Szép-e az iskola? - Bizony szóp. A. fnlako:q festott képek

\llllllak. Oroszlán, tigris, farkas, elefánt, min­den. A t:mitó m· mindennnp betüket ir a. táblára.

- Jaj, az nagyon szép lehet! - De még milyen. Aztán énekelünk is.

Tudsz-e te énekelni, Jóska.? - Nem tudok, c~gem n?m tanitott senki .. - Igaz, te nem Jl\rtnl lSli:olába . . . Sze-'

re ted az éneket, Jóska? - Nagyon szerotem. Vasárnap ide hal..,

latszil~ a. ~mpl?mból. N.agyanyó azt mondja.~ hogy ilyenlwr 1má.dkozD1 kell, én pedig az éneket uallgatom.

- Én ónE~kolek neked, jó? -:- Milyen jó szivcd van, Katicza. ! Es Katicza elkezdett szép halkan éne ..

kelni "Cgy énekelt, miut egy kis m.adár. Júin.., dP.nfele éneket t11dott. Azokat is a m..iket a iskolában1 a. templomban hallott' azokat is z miket a mezön hallott a nagyobb leányoktói

(Folytatjuk.) •

38

Ionyafül ufra k6szül. Emlékeztek-e még kis olvasóim Konyafill

nyoszira? Konyafülre, a ki ugy szeretett a mezön tutkározni, zöld herében buvócskázni, de a ki

a. számtant egy cseppet sem kedvelte. Bizonyára arra is emlékeztek még, hogy ezért a. kiváló, de

mindenekfelett szigoru Nyulambulam tanár meg­buktatta, ám a. pótvizsgáu jól felelt (bár nagy

11 gyanum, hogy nlamelyikötök erösen augott neki) és igy már éi is ,·igan vakácziózik. Hát azt

tudjátok-e még, hogy mit jgért Yeszaladj ur,

a Konya. édesapja, n >izsga jutalmü.ul? Hogy uh.zni küldi a nyuszit. 1\Iár pedig Neazaladj uram

tl-Cm olyan pity-poty ember, a ki meg ue tartaná nz igéretét, azért. hát. egy napon igy szólt a

nyuszihoz : - E:onya fiam, készülödj fel. holnap utra

keln~. !\ézz körül a 'ilágban, gyUjts tapasztalat~­

kat, mert az igazi nyuszit, a fillén és bajuszán ki,·Ul, a tapasztalatok ékesítik legszebben. Jarj l,ecsülot tel és ne feledkezz meg soha o.rról, hogy

lUh·el tartozol magadnak, meg a hires N'eszaladj

utÍYnck. Gondolj nemesi czimertinkre, a mely futó

11yulat ábráz.:ll1 s B melyet a nagyon is vitáz

Csakelébe szerzett meg családunknak a diadal~ nyul-szitakötö háboru idején. Remélem, hogy nem

f~gs:z: szégyent l10zni rauk. Konyafül majd olpityeredett ez épületes be­

szt:od hAllatára, éio mégis megembereitu magat és szont fogadast tett atyjának, hogy nemesi czime­

rDkre uj babért. neyUknek pedig birt és dicsősé­

get fo[? szcrezoi.

Btldig még Ci!ak simlln meut mindcn. De rui­kor N'eszaladjué asszony ét tesült az ufatáa t~rvé­

rb}, ókielen siránkozns~al oorult Kon~·a ta

nyakú ba.

- D~bogy engedlek. dni!;a ;n:ermekem, sze­t•elmeles magzatom. Ne hagyj itt engem, éclcs

EzU16auyadat, ki tudja, mily veszedi.'Jmek \árnak

rnd. E,!:')SZer C!;ak sUJt hit'<'det halljuk, 8 tudom,

llogy llem fogom azt B perczet :.ulélni.

M~g fo!ytntia volnn a síráokozüst nngy ke­

scn·éban, de Xoszalnclj uram már jónnk látt3

k6zbel<ípn!. - ~[{.g ráijeszt l a gyerekre, nnyjtlk. Tal.in

nzt. ~karod, hogy ogósz öletét itt WHse ol, a hol I)ClJUDit sem láthat, semmit sem tnpasztniha.t. )Jil

szólj:1k nkkor én, ld kntonn!:oromban !'zM-ecsen­<1~ r.ilgoi is mcgi8rtnm. Es ):'lm, mégis itt Y:lgyok

ertJuen, ogé'>zs~;:bcn. Ditó\'isolt. ember \'ngyok, s

)J emet egész 2\ynlorsz&gbo.o ugy iBrncl'ilr. n1int

()l) nn om imrét. ld mindig meg."tllta n helyét.

E nemes fcllmzrlnlás ugy a hogy megnyn;­

l Un • ·esznladjnó nsszonyt s tlU~nt bov.zt.lntott n

. nt ·~h z, :iozésbez, bogy ]f'llr.llt.bb elomcizsin dolgn­l au JIC Jogyou Kc.nyimnk iogyatlcozúStl.

TernléS2<'teson lmmnrosnn btro meet. Xonyn~ { l nt cis!mnlr. .T\itt k is sorban n nyulurfio.k,

1 J ul ki Hszonyolc, hogy lbuc ... uzwnnk Ic d\· ~ p;~ j· 1 ul.t61 . .Eljütt mngn Nyulo.mbnlam tnnAt· Ul' i~,

ll , • néhány ~pülotcs IUJ111cscsa1 szolgilljon nz

ntro. ~ntn.fntk, a je1o.:s számtanista mt:g éppen

\"crsoon kös1:önt ttl.<1 igJ :

- .K ·, 2er kettlS mindtg n~gy. l\ on) n p. hoT"il mégy?

Mire l{onyn ugynncsak versben fel !te, llogy :

1s e:;y · do be menet t Nyalambulam ta.d.r, mt., a k1s

AZ 'U JS.ÁG bámulva. pislogtak a. felettébb okos és tapasztalt

tanárra. De nem akarlak titeket alszomor itaní és

azért nem irom le a. bucsut Hogy Neazaladj mama sirt, mint a záporeső, azt bizony elgondol­

hatjátok. Még Neszaladj uram is, azon ürügy alatt, hogy por ment bele, váltig törülgotte a szemét.

És a kis pajtások? Bizony egy szem sem maradt

szárazon. - !rjál sokszor, - figyelmezteté édesanyja.

- mindnyájan aggódunk éretted, ha nem tu-dósitsz.

- Gondolj jelsza.vunkra, - szólt Neszaladj Ul' - ne felejtsd el, hogy :

Ki szalad, jól ha.la.d, A ki ballag, elmarad.

- ~em fogok elmaradni! - szólt Konyafül Isten aldja meg magukat kedves szülejm!

Isten önne! Nyulambulnm tanár ur l I sten veletek kis pajtások! Sutafnrk, Tapsika, el ne felejtsetek! A viszontlátásra, a viszontlátásra, a Yiszont­

látásra ! És a szaladó Konyafül nemsokára eltünt a.

magas rozstáblák között. ... Tegnap találkoztam :Neszala.dj urral. Termé­

szetesen kivá.ncsian varja. Konyafül elsö levelét.

liát ti közületek ki kiváncsi a kis Konyafül uti­

kalandjaira? A k!t érdekel a kis Nyuszi sorsa,

azoknak egyszer elmesélem, hogy mit irt Konya-

fül az első le'<elében. Emma néni.

Aranyvirít Tündérorszá.&ban.

Kic::.i Arany\•Íl'it.g egyszer - egy lillgaras nyári reggel - tipeg ide, tipeg oda - egys;.:er megáll C':loJdállmzva - hogy is kerlllt ö most ide crdö mdJ6 - patak mel16: anyuskatól messze, messze . ..

Biz elkószált a kis jószúg, - virágokat szedege­

tett. - tarka pillékat kerget~tt és most meune -, isszamann e - de nem tudja, merre menjen .. •

Sirdogálni kezd f.lzt:gényke - közbe ólom jött szemére - s a puho. selymes mohán - olaludt

kis Aranyvirág .. . t;; éJ,P ugy miut a meaéliLen - gyakran

szokolt me!!törhhlDi - a nagy odvas fa tt.rzsé­

blil ciliugrott e~·y kis Wrpe. - Hogy megliltta a 1eAnykút - selymes mohún mély álol'llban, füttyent egyet1 futtyont:. keltőt- S:l. na~·od•o.s

fa Wrzsél>űl - ciliugrik még egy törpe - utána egy kis szekérke. - .Kia szekér elé sok törpe

volt l efog\3 - tl.irpe módra oran:os kis szcrazitmokk3l - tarl>n-barkn lámp:i:,okkul.

Kicsi törpék ölhe ,·ették, - selyem·pirnú.s kis

szekérre ó·;aiosun Jofulct(ltték az alvó Aranyvirá­

got Al•ogy jöttek, - ugy elmentek, - törpe

lll•xlon, - l:ibujjbegyou, - Aranyvirág ne ébrerl­jeu f'ol nz uton - Isten mentson1 - (;; vitték,

\'ilt-ók nyil.-rebcscn, - sötétl keskeny alngoton -

'l'ünd~rorsz:',g lt:tpujnhoz.

Kip-kop, kip-l>op - nyiJj ki, nyilj ki tündér·

knpu s hocslisd be a kic:.i sy;o)g{\d - aranybajo

tnndórt hozunk. Az i«merös kopogil!!t'&- felpnttnnt n szllrnyas

kapn - majd ho~y bent Yolt a ki~ csapn;. -

nagy robajjal becsnpOdott. - A robnjrn1 hnn,t;os

szórn - ~}ébredt kis Aranyl'"irilg. - Hófehér

rubáe ttlndérek körUI'i'otték, ölhe kaptok, -c 6kolth.lt sz.'p nrnnyhajilt, - simogatták bftrsony

arczát - aztilU Yittók mosol~·ogvn ·rnndérorszag Jiirlllyáho:. - fehér rnnN'BDy-palotábn.

Aranyvirág Cf!nk néz- csalt nf~. - Hol is van

, olt k· ppen? _\lmodil:-c - ébr:on \"nn-c? Dyen

sz pet oh e ló.toLt. ö m6g addig élutébon. Dyen f6uyes pa1ot.llke.t, ilyeo p mpús vir,\golrnt! Ennyi

tarka·b rke t pk"t. - s~ioes tollu m dn.rokat. Knsl ty fornis - arnnyf11lle.1, ho,l;y J"t\SYOg a

n~hn a a ti 1• milycn magnsnk l Mtlycn

1904. julius 24.

enyhe árnyat adnak - és alatta a selymes fü -milyen üde, milyen friss - rá nem lóp tán senki

itt. Hát még ez a rózsaerd61 - piros, fehér mese szinti. Rózsák alatt siltrak vannak. A sátrakban oh Istenem, mtiD!Iyi édes, ízes falat . . . Mennyi habos torta, fánk, csokoládé, finom ká.vé. Rántott

csirke, meg sült nyuszi. Befőzött, meg nyers gyümölcsök. Patakban a czitromviz, belé hütve málnaszörp. Karancs, füge, czukorka - mind aranyos papirba. 2\!egkóstolta. sorra. mind. Istenem de jó is itt!

Szöke-barna tündérlányok - vitték tod.bb

_o\.ranyvlrágot - vitték Tündérkirálynéhoz. Ahhoz a osodaszép fehér mé.rványpalotához. Ott megálltak trónja el6tt. S kérve-kérték - bemutatták a jöve· vényt. Elmondták a nevét, évét s kérve-kérték tündérek szép lrirálynlljét Aranyvirág ott­

maradjon, él is tündérszárnyat kapjon s hozzá fehér tündérruhá t.

TUndérasszony, királyasszony - nem kérette magát nagyon. Intett egy tündérleánynak - az mar hozta a 8Zárnyakat. Egy másik meg tündér·

ruhát pa.tyolatból, lágy selyembőL Hozzá fehér

csipkefátyolt - koszorut fehér virágból. Szőke-barna tondérlányok - öltöztetik A.rn.ny­

virágot. Szárnyakat a. tündérasszony, adta rá, hogy

szállni tudjon, föl az égbe, 1e a. fOldre - és azután megáldotta és a tündérlányok kara gyönyörü énekbe kezdett. Játszottak s mulatoztak - ~rtí­gokkal dobá!óz.ak • . .

Mikor meg a nap leszállott - fölkeresték a

templomot. Harangszóra - hh·ószóta - ájtatosan imádkoztak. Ima utan szerte men l;ek, ki-ki Dlaga.

szobájába. Fehér falu kis szobába - menoyezeteS

kicsi ágyba.

Aram·virá" ul e"'·edlil kicsi fehér szobájá· .. a eJ

ban. Haza gondol jó anyjára és a kicsi racsos ag:·n1, o.z édes kis otthonban. Kem is fog a le­fekvé~bez - hanem várja, ébren várja. - a. mig csiSndes Tündérország . . . Aztán felröppen, miut a. sas. följebb, följebb a ma.,IT8Sba - Tündérország ka...

puján át, egyenesen haza, haza • •• )[ost föl{bredt ..b'anyt>inig selymes mollá11 mély álomból. Körül­

n~zott csodálkozva. .A csodaszép Tündérország ra·

gyogá'i!a1 fényessége - egyszerre hát hova. lett? A raup·irng édesanyja - kis test,éri _.

éde::apja fölkntatták lAár a bazat, fOl a kertet

- föl a rétet, a mig YegN ráakadtak az eltö'\'edL

kis lcányrn. Oh ült most is erdőszélen - sely­mes mohnn félig ébren. Hogy meglátta anyuski­

ját - elbeszélte csodi\s 3.lmat. Ö meg nékem, én 1nog nektek - Ölel csókol benneket

Rózsi m ama.

Mej fejfések 6s rejtv6nyek. Az Uj~ó.g jnlilld 17-ilri számában közölt rajt.­

\ éuyel: tn C' ;fej tése: 1. 1\incsen rózsa tü•is n~lkül: Istcn1 ~iilló.l

J,.oi\"::1 lliz~: Xa-:-ancs, E:-nö. 2. Aúl'eEZÍ~ pök. 3 .. ~zentegyh:\z. 4. !\ngynpü ;;zerke._zf~. fl. G3 jub. A rejtn:nycket. Tc~$zben, vagy egé.::zcn helye·

se.n fejtették me!!: .. Át--X agy Mngdusks é:;: Gyurka. Altmann J~uo:

Bnllbnzfir &cikn Bnsch Jaliánno1 Biró P15 t8

• • !Cl'

Balaizs l L\'Íl.O Brnok Jonö es Imr~. Ber., Ht~.niko., Brandi Knroly, Blazsek Terusku, B\~Dl­berg Ettn é3 L-ola, 'Bcteglt Erzsike ös Pah~:.t, Decker Jánn~ Dnrtbolome1desz In:nk~', Derk~vtl~ ~aoyiko. B du.:z lrfulke, Dlumber; l\Iimi, Bn~~~ L ~ló Boér Etlll!, Braun Jöz.~ t~ Bala-: 1''1 ~: D ·ra, C nros S ndor és 1lonkaJ C:seruyitu"tk: Jucz 'ka Aarén, CsAk nyi F.r~coiko, Dn:t _Erz~l~ Dc: k Adrillllno és l'riz.ikc, Dnrnnyi J,icz•ko \ Pi t.iko., D mot6r :Malvin, Dnclin~ .. ky :. A.~z.tor ~~ :Magda Dnmjano,;ts Písln, Elmrum Di3z~tkO ··~­DuozibJ End Imre, Epstciu Erzsiko és Phl: E~~ er D , Fritz l\f1si, l:'lcischmann MnlnU -ri!·

l.:,lWD Forkas Arankn és Lip6t1 Foldmnr ., _ mO! Fuchs J zsef és Terkn I• ellner Fcrikö, E c.r

1904. julius 24.

kas Dezsölte, Fciler Hajnalka, Fleissig M~trgitka és Snmu, Fre\1od Lúszló, Elza és Artur, Fetter Irénke, ],Uhrer :U:argit, Aranka és Ella, Frajn?vits Mór, .Feigelstock Ish·án és Pál, Förstner Józs1 és Gyula, Gombó Lajos, Rózsika és Bella, G~zdy Púlmuczi, Gombaesek György, Guth :.\farinka, Grossruano ZQltlm és Andor itj. Hankiss János, Havas Gyula és Gizi Heirluska Márton, Rajnal Margit, Heisler Gás••ilr' Hetényi Pista Heisler Laczika, Heisler ,. , , G . • \mália Rirschl Riuka és Béla, Halllsz uszb, Erzsi Ós Hedvi"" Iln]'du Dezső, Inkei Katicza és

,..., . k . Al d' Lenke, Ininyi Ernö és Feri, Igó Ele· ~s a a;, Janda Olga, Józsika és Ivanka, Kőszeg~ I:ma _es Giza, Klein Im1·us és Pistike, Kazár Ba.nd1, K1ss :.Uarianna és 1'\~rike, Korach Pál és Berta, Knopf llonl>a, Környei .Margit és Sárika, Ki~ Et~lka, 1\:óni(Y Gizi Kiléovi )liria Etike és Jam, Klettsch Imre~Raid Annuska, Kohu )Iisi, Koncz Józsik~, Kerékgy:htó Emma és Loránt, Komor Zoltán, Koosts h6nke, Aranka. és Laczi, Kövér Janka é3 Aranka} lüitz Ilonka. L. Keczer Géza, Kovacsy Sándor, Lajoska, J ózsil;a és Don ka, Kiss Gizel_la, Ko h~ Elza, Liptai Józsika Lénárt Edit, Egon es Gyun, Lef­kovits Artur,' Lusztig :i\Inrgit,. La~tos Oszkár, Liptai Imril;e, Licbtma.on Il~arg1~ Ltb?ta. Janka, Lrmg Erzsébet, Latinovits Ttbor, .~anh~1m Ara~ka: :\Iútótfy Erzsike, :Uandel György es Boske, :iihlko Erzsike. :Uuth Pi1·oska és Annuska, ~atuska ~u· liska, :Uóricz Ida, :U:etzger Pisti ka, Fenke, L~cz1ka, 1\rnlatinszky Ilona Mádi Petronella, M1ehnay nyula, !\y\11 Herl~ina, :Neufi!aUn Gi_zella, Nagy • irpi1d és Jolánka, ~émeth Agnes,_ :\emes An~a, :Brz~ike és IbolykR., Orb:.n Elizke es. Irónke, ~1lz I:·ón, Pápai Elemér és Th·ndnr, Prekopa !uhska és Ilonka, Palcsó Terike, Pnssnih Gyon, Pap Yella és Gábor Pataj Lili, Petnebázy Sándor, Pollatsek É'•i,

1

Radó Tarka, Rajkovlts J ózsef, Rothmann Erzsike, Ilonka és J olá.nka, Ros~nfeld :\largit, Rajna Pista, R~vés~ Józse:·, Repássy Ilma és Jnczi R11dich Lacz1ka E:S Afarglika, Rosen· stock Tiike és

1

Rózsi, Rosanthal Ferencz, R:o.sskó Maria Ré•,ássy Gyw•i és Annus, Romhányi Te­rike

1és Sanyi, Reschofszky Bzerén, Rakovszky

1fenyhért, 8chwarcz Sándor, Szécsi Ottó és El­vira, Sonnenfold Jenö, tlzabados Pista, Sár­klt.nv Andor és Sándor, Szinger Rudolf, Schön­feld. Miklós, Sólyom Sándor, Scbönsteio Józsi, Pali, Erzsi, Baba, Szöcs CamiJla, Lajos és Sárika, Széger Ilka és Böske, Schiller Ella, Striny ilona és Irén, Rzilnssy Gyurka, Szentgyörgyi I., Sznoyogh Duczi, Solloer Béla, Szentmikl6ssy Andor es Józsi, Szabó Auuul'ka, Scbreiber Leonn, Schiitze József, Tram­pilfl Mariska és R;aticza, Tóth Etus.ka, Til~ly Joliul és Erzsi, Török Arpád, Törzs DorlBka, Tolh Zol­tan és Ferike, Tököly Iluska, Töltöly Blanka, Várady L aczi és Géza, ·weisz S. Kálmán és Ilona, ifj. Weiszar Sámuel és Gy_ula, \\"ágne: Elza és Jenő, Wertheirner Berta, '\Vtdde~· Elza. es llon~a! Varga Margit, Várady l'úarg~t, W1gner G1z1 és Irmn Vargha Ilonk&.; Vnss Gyurka. és Er· zsike ~ajdn Jenú 6s Laczi, \VP.isz Etelk~, '\Volf Béla ~ Imre, Zoltán Laczika {s Palk.o,

Lapunk znrtakor még a. követlr"-~\ ~aldtek \)e n r~jtvények me.!!ft~jtését; Kó~~L' ... w.:tm, Bal­Jogi István, Eisler Bözsike és !)!Jhke.

A három köny\•et kisorsoltuk és az egyikel :

Szila.ssy Gyurka. (.Kis-Körös), a twisikat:

Tököly Ilus (Havasmező), a ltarmadikat:

Latinovits Tibor l\isegrád)

nyerték meg.

Ujabb rsjtvónyek.

~

:::::1 -!.lj

AZ UJSAG

fil NAK

c a a a a a a a

~) a a a a a

Ln~to:s Oszkár . Hajdu Dezsc'S.

Ezekből a. számokból ugy kell elvenui három szllmot, hogy a. mi megmarad, annak összege 20-at tE'gyen ki.

Dlllá.s Ivi 6s Dóra.

l'l

SS SL ~ OOO

= OOO N li

Xohn El:a. reiS"elstook Istvlln 6s PIU.

1 l l l l • Hires orosz tengernagy.

l l l lel Odysszeus nsábltól.

l l 'cll Igavonó állat.

l l 1• 1 l l Oéls:ali gyümö! .s.

l l 1$1 l Pogán~ok áldozó helye.

l Is i l_j Uagy európai nemz~t.

l l l let A nl!, a mlg fiatal •

l l l l ol Mad!r,

l 1• 1 l l l Érzék.

l ol r HOvelyes n6v6ny.

Etcket a négyzeteket ugy kell 1..-itölteni, hogy a ­van pontok helyére e~ö betük egy hü-es író ne,•ét adják.

Sohwarcll Imrf',

R a)yapó postája.

! 'Kagyapó bus szi~el és könnyes szemmal értesiti kis olvasóit, hogy egyik legkednsebb kicsiny társuk, szegény

Osikós Nándorka, S?.brdáo délután 1/.2 órakor !h'ök álomr.1. huuytn fárad t szcmecsk,>i~t a $ze u t L•'•~?.ló-kól·bth:ha n.

... \. ió lsten nngynlkljának sz6litotta mng.l­hoz J\ilnrlo1·kAt és kedves kis társatok u jó Ist~nke Júba előtt fog most már imádkozni li ót·tetek. ·cmadkozzat<>k ti is szegJny l.:is Niln­dorkli~rt és kérjétek Istent, hogy kUldjön , ignszta.· flst ~zcgisny lesujtott szlileire és test­vt:rk~jér '• Zoltánra.

Kis oluascíimuak. A legutóbbi számban olvas. talok a hanyag ~s a hazug fiuról szól6 kis törté­netet ? Ugy-e tetszett? Tudjútolt ki írta? E:zy kis tnrsntokunk az ~desanyja, M1'clmay Gyulá/IC néni, a kinek neve ,-~Jetlenségből maradt el a mese alól.

Rfjtvényt l>iildú kis oluasciimmzk. Szi,•csen és köszönettel veszem, édes gyermekeim, a rejtvé­nyeileket. :\Iegn~zem ,·alnmenuyit és kiv:ilogutom közUlök a legjobbakat. De most jól '"igyázzntok ! Ö!-l!at rejtvénynél többet egyszelTe ki nem adha. tok, mert akkor nem jutna hely a moséknek. Csal•hogy minden héten kapok úm én ötven-bat­van kis olvasómtól is rejt,·éuyt. Ilyenformao megttsrténhetik, hogy e".ayiketokrc-ruásikotokra csak ti z hét multán kerlil a. sor. Azért hát ne tlirelmetlon· kedjetek, édes gyermekeim é~ ne busitsátok ~O!!J'· apót pnuaszaítokkal. Idővel mindeuki sorrakerUl.­Kóbor Sofmi. Ejnye, hát a kis :Xoéminek ~égre eszébe jutott, hogy X agyapó is a \'illigou \'Ilo ! i.'~dvüzöllek. - Kiss Jfm·ialllia és Ferikc. A szúmto.ni feladat megfejt~:;.;u kivül a többi mind jól sil(crült. - LizJtai Józ$ika. és Im­Yi'.:e. ·tdvüzl~stekct szaretettel viszonzom. _ Hams Gyula c's Gi::i. :\em az a X~n-y:-.pó va~ok én, a kit ti gondoltok. De aztrt rctil.élem, hogy .;ppl}ll oly szaretettel leszlek iriln­taru, mint a milyel?;nel _ahhoz a másik Nagyapó­hoz voltatok. - _.1ts-~agy Jlagduska fis Gyurka. Hogy3ll mul~k o. szlinid~? ~Iit c:>iuáltok e.,;ész nap? - J[!Uffy Er:síkc. Igerdtedct örömmel vet­tem. Jó mubtnst km,\nok, édes Erzsikl!m. _ Tmmpit$ J[,tri.~l.·a tfs Katicza. lia 6ntölem fü~"'De, hO{.'Y ki nyer l•üuyvct, akkor már rég kaptatok volna. De a czilinderkalapnak nem adhatok uta. sitásokat. Titeket és a szomszédék Xinusknjó.t

39

üdvözlöm. - Heiduslca Mártott Szivesen dolgo zom n. legnagyobb böségben is, hn. kis unokáim nak örömöt szarzek vele. - Seumatm Gizella. Egy kis fejtörés soha meg nem ártbnt. Csak kllldjed be szor;almasau a. megfejtéseket. - Weisz S. Kálmátl és llollll. Igazan sajnálom, hogy nem me hetek el hozzátok. De hát a nmnl<a nagy u1·

1 az

visszatart Buda.pesten. - Léuárt Edit, Eaon és Gyuri. De jó dolgotok vau . Bárcsak én is ott lu biczkolhatnék a Balaton hnJlúmuib:m. - Ga~d11 Pálmuczi. N éh a bizony kissé elfiu·adok1 do aztan mégis csak feltápászkodom és folytatom a mun kát. A czilindernek átadtam a kérelmet. Majd meglátjuk, mít szól hozzá. - Rotlmlafl E1·zsike. }Iost jókor érkeztél, Erzsike! - DeLile Ad1'it1111e és Gizi/;e. 'Ugy-e, n tanulás után jól esik a nya­ralás? Adjátok át kedves nngypapátoknak N" agy­apó üdvözletét. - Klein lmnts és Pistike. Mit látnátok nagyapón? Egy nagy·ungy hófehét• szo.­kállt, maly melléig ér. A haja is fehér, a szeme l<ék. A szive tele \'an szeretettel. ezt talán már megéreztétek. - Szabados Pi.~ta. Szép irásod van, Pistike. Isten hozott, örömmel látlak unokitim közCltt. - Béla beiesi (Aroso). Kereszté.ly hös­te!tét nagy gyönyörüséggel olvnsto.m el. Erdekas is, sz6pen is van megírva, éppen csak egy kicsit hosszu. Ra nem \"Olna kifogása bizonyos kortibisok ellen, akkor már legkl5zelebb so­r~t ejthetem. De ba igen, nkkor bizony mog kell varnun k, a mig a most folyó folytatásos mesék egyike véget. ér, nehogy húrom folytatásos mese is kerüljün össze egy számban. Az ulpes1 történetekből ezután is kérünk ; a mit eddig kúl­dött, bálasan kőszöoöm. - Szólt5levél. A kis me­séd, édes fiam1 elég ügyes dolog, csak az a hibája, bogy uiucsen vége. Küldd be mindenesetre a többi részét is, majd meglátom ugy, hogy nyomda­festc;k alá való-e. - Flei11e1' János. Derék fiu 1ugy, Janika. Második gimnázista létedre egészen jól fogalmazol már. Idövel még egész iró válik belőled. Ezt a kis télafonos mesédet még nem adhalom ld. - .Arkádia. Sziveseu mondok birá­latot meséjéröl, kedvas öcsém. Még nyers eey kicsit a dolog. Kagyon sok mindenféle elem sze­repel benne és szanaszét huznak a. szálak. Meg kell még tanulnia. a meseszövést, az apró rész­leteknek, az epizódoknak ok és okozat szarint való egymáshoz füzésót. A tolla különbon már is jól fog, elég ü~yesen bánik '"ele s a képzelete is fris;~nek lát­szik. Ez a meséjét nem kl!zölbetem ugyan, de hiszem, ho,ry idö,·el derekasnbb munkó.jnt is látom majd. Ken!kcs Aranka lfs 11ibo?·. Jnj, biz, kedves gyer­mekeim, az arczkápeteket neu\ lelem sehol. tlgy lehet. n nyomdában kallódott el, vagy annál 1\

csunyn czinkografus bácsinál. 1\fnjd utána járatok mlig. - Rajd" Dezs(i. Jövő számban megirom, hogy tetszett·e a lds dolgozatod. A r~jtvényeid közöLt akadi.am egy j6ra. - Kormos Erz8ike é8 Sc•f'i. Bizony megtévedtem, kedves gyermekeim. Olynn szépen és okosan iJ·tatok, hogy azt gon­doltam, nagy leáuy.:>k vagytok már. Xo, de sebaj, kiildjétek ''i~szo, majd küldök helyett-e jobbat, megfolclöhbet. - Blwube1·g Mimi. Nagy örömmel V1h·lnlt1 Mimi lányom. :Megtalálho.tsz o. szerkes:.:tö· ségben. Hogy mikor, az már bajosnbb, mert Nagy­apó nem egyforma időben jár be. Gyero talán egy~zer délelött. J ó? ~z inisodra pedig ne pannst.­koa i ál t hiszen e~t\sz takarosan irsz. - .M61'icz Idt7. 1\.ösz\>nöm, lds lányom, hogy Zsiga. Mtyádoak tvni.bbitottad üzenetomet. Zsiga bátyád időközben jelentkezett is már: egy szép mesét küldött, 11.

minek le.!!közelebb sorát ejtem. - Cstkós Zoltáu. Ed~s kis .. Zolt:in nam, ~agyapó is könyes szem· mel oh·asto. szegény ~ándorko. halála hirét. Tsteu adjon \'i ... asztahist jó szüleidnek és lógy most mur te raj la, i10gy kétszeres szaretettel pótold nekik kis óest:det. Te is. ~áudorko. is legszorgahnasa.bb olva­sóilll közé tartoztatok: légy ezentul is az. Majd mest· lek egyszer valami nngyon szépet egy kis angynl­kúrót a ki a jó Istenke hófehét búránykait legel­teti ~ parn.dic~oml•ert ben és g~Ujtögeti ~t t .~enn a könyeket, a miket édes szüle\ és test:erkeJ~ el­sirtak utana. - Jficlmay Gyula. Pedig btzony édesany~ írta, csakhogy véletlenül kimaradt a neve. Ráismertél-e arra a Károlyra, he? Ugy-e

. l . ./! ") ,[. osunva az, a. mtkoJ• hnuyng o. .ts ~~u . - -"~ . Gy .• ;ll! w·asszouy úllagysdgának. Ezer bocsánat, a miért neve kimarad t kis meséje alóL N agy s:zóra· kozottsi•gom az oka, de a mai számban, a mennyil'e lehetl jón!. t~zem n bibt.t. Többi dolgozat.A\'o.l, sajnos. egy kissé ''urnom keU, mel't. a lapnak lt!­betöleg r:Htotntosnak kell lonnie. :Méltózto.ssék me~biuni, az anyag elhelyezésében számtalanszor csuífi teszi a számítást a. véletlen, a mely vál'al· lan körülmények o.lakjában szokott betoppanni. Ez

4.0

az oka, ha nagyságos asszonyomat akaratlanul megvárattam, mig mások dolgait esetleg hamarabb közlöm. Srives :~jnnlkozását köszönettel fogadom és örömmel üdvözlőw i.llnndó munkntársaim sorábau. ­Blum~erg El/a és Lola. Bizony, U!!.Y \'ieyllzok a czilinderre, mint a luSt s.:ememre. Hn ,·ala.mi unja esnék ~s ti nem l:opnatok tilbl1é kGuyn-:ket. tudom, hogy nngy "'olua a sirl;;-ri~·il". - [t'áttyi Er-nő és F~ri. Arczképet nem kúldbetek, Ulert nincsen . Idesto\·a u1úr lun·Ulincz t"Í\'C, hog,\· utóljárn .3.1lotinm :\ íoto~rafus 1uasinúja clP. Altkor bezzeg n.ig ±chtne Yolt a szukblhllu. - l't'ntdy J[a,·gir. X3gy~pci ~enl.it !!em iol~it ld a sor!(ol:isból, csal: idején Jcoldje a megt{,jté3ckel. - lritlclcr ELa is Ilotzktt. );'e h igyjétek, hogy a czilindet· éppen tite­ket neUl !!;~;eret. Csakbogy jól tudjátok, hogy e:ry héten csak három nevet ad ld t.nagából. Bn.':il pedig senki ~em tehot. Ö tuúr ilyen . - E.iláuui. Jfciri41 P:t.ike 1:; Jani. E.i:;J'.iélek el, hogy 1\l!F:,Y­a]J,j 11zÍ\·eseu kuzul wiudeu jó l'Pjtn~nyt. Da annyi 'an bei öl o. bu~y '-'~Y esz!~ndlil'e is elég-. !~y hat; ,-,l,·jútcl; Le turclelutnt-1. miz n tióu~k is sor_·a ke­re:!. - Jlatlit-11 .. La( :t"l:<L is Jfflrtlilka. :S ~~~ ~pó t\ie .-:•tn luif\tlilan. O i~ {,;\·edhet uéh:.. Igy hát. xr.o:.:.t j~zitotn helyre Hrisler Lnc::il::iunk "Zóló 10uh hc:i ur.e1.ehnnet és a1"ról ,;rt,.~item. ho~y ti nem J:'é.l· ,.g_vhiúu, boul!lll Alsó-Xyút~~·b:hán P~t:ne~yc J:Joutol:. - FcllJler z.',~,·ike. I::tlr:s Ferihém, vanx::1l: .k!s unol,!iim. n kik már h ónnpok ötn ,·iuják n jó l"zeun~:(r. Tchlit to so t . 1elmet!enkedjc! l>i" , :tr:t. c..,ökollnk: - llt~úi z lúolvka é$ Gyiii"IJ!fi .c. "!ent~ürt:,")"Í Irtiuko Balatou·Ltllén nyarnl. *ha u;~·::m ~.<.zOI<:i clurozlnk lila!'. Budnpesti czimét 1:l!én meghjn majd v mngn, Ln clol\':tsta ezt nz w~enetet. Györt:;yi!u:: jól teszi. hogy már ö is tali fejecskéjét n rejh·tuyeken. Azt vedig mar meg­irtnm1 hogy killUn-kOlöu nem izanbetem meg min­denldnek, jók-o o rejh·ényoi. Hu jó1 ugy is ki­adom őket. lbolyk:t szt>p k~pes lapja n!l:;,\· örömet szerzett Kagyapónnk. Sclul'arcz Imre. H:tlosz l hC\lyl;a üd\'özle{et hüldi ne-ked. A ztirju, br,;)·gnl~ócú nu "ngy.U~y \':m?­/{(J~!t[Ji b HIU is Giza. Kv~züntelelt szcretettel. -Y.oltá11 Lflezika is l'<tlkri. ::\ag-ynpó s:d~e:>en ruc..;-­te~~: min.:.lent, <'..s :~.k :~z.t akRtj<\, hogy unokai ezh·­böl sxore,sék. Ez a~ ö e~etlen jutiilma. - liűlli!J c:u. En jól irtom a ne\'edet. Hörrr fTiziböl Géza lett. azt. e~y tr6fáo; Jcech·a il:ljtöhilla tette. !\o do nem bnj: - Szöc~ Kamilln, Lajos ."s S!ú'ikcr. {Igló-Fúreil, Hun'!árin-r;zállodo.) Xyul Hcnu: .. n. n J, i, el Kamill o lm·elezni szeretne, Fíi!dosen ln kik. f: ·ent;yéirg) i Jrénl:c l; th·e!! Jo1u~t. Bnlatvn·Lellét: ny mJ. do l1ney Q}utazott·e tuár oda, n .. m iu­

ow, \'t hunict fiZt ~;em. ho~ ehbeu ~z h-tn ll" lll jflri-: nz e \':lD~;Iiko "' l"koln D" eye­k p ltúri C!!Zt61y '1b"' ~':elan lm elol\'a~~a ezt az

1 t~"n .. tet, roajel Ul":irja. Nng,vnpótilll·. - Jmmatm Bb: iL # "·s DtU:riktf. Adj" !~lau, l1o: y D nczi!:r )1\'••Jl •:J ,Htbbau m"':el'~6djt'lc .. 'Ha1tto wtHet:t. fondjW.tcl. W"'' B"lwnal.. ht~"')• ul~n ki!! !lant~

l ir.t> ~y m~;: lltm ,.~ll. ,. siJröz~. Ni\ fn~ '!Sifr.H!li, la" !llujil ~Hl~:\' le.'!í::~ - l ru!fl•·t J!tmJ.~. U€k'i~6l­Jd: Ilonlt-:i u. - .LJ.miiiiiJi lAt.ZÜ.t r.s Pk.#il"t. Dd1•;y ~-ik 11~lonl.: ~~ e'•· l)eUi: i<~teu ;Jd~$1. \ )un. J .. .z!.unl11ni it~ladlllbRu ui acs Ilii ... .tkadhll.: ~ ."ll· a kik ldtnlislt4k lJelye!! UJe: f,.jté., l. Üd-

' ,,znllel .. -· Sól!!!t»l Sdm1~, .• Rejt\·enyeid kC'_úl • pku .. Jcf"ul~n is J.axz.: iogom t~noi. - lfi.pi~>.'I!J

l « r. J t r i . ."'ng~ u u ~z.h·e~n felelne!: !bnt'!esh Lcrd~éJ e. de :Bep!l!!!y Gyuliról é3 .Anuu~rt.ll o!nk

nyit ín el., bogy lledve8 l.is onokiúrn k6té ba · n k ; ho,..ay Rt-.sflu ]~nni;. KJ.b•..ücfelck

,. tt tel. - Kaili~l IltJI't , LidJ..,.. :Mi ujs;J~ fclrte1~ '? - ll t U Ga i ' [J'tUQ. ÖNwm.el

tl t. • n•.e!::e-1 ·... l d\'ú71.ille}; l!.e.reiet tel. -J• , .10z.stf. A l i ... ·agyt~p~unk ir1 ~~ ! Lll

;,( l ;o\l;mJ:.ociil J Mam o!'i met srcrez r: .. }ti •• \ j!véDveLd J;uzütt almJt ... m e_g_T jürn i t.:lltl!l llllU'

.. ; e.::uol~u mugl leil. - l 'rt t.: J[i$i, De· OJ!Y l~. om: !\{isj Snm. l:ltS?.en J .. t.om. 11 gy •

1 ul bbti a ulus.?.t odAt derchasau kip6toltad. -BaitlftWÍ.l ,'iiJ.c;.ilötJ.. ~ngynpi.l nem tc\·cdct.t. S•d­t Jri LEgw. Uugy J#:;.c:ukn l tttl, ut ~gy :.•· n~., e;~jwh1bót ~.~et.t m• ly g 1>~!'1 .nybú! üllC.'!blt • t .. It. l nokalutvó. iddel eg.)! Olt Othrlizblle'k ~

1 k ndci bo~ nz oi1od meti~rvro olt mfn. -l 1rn y .Lar ' E: G{~a.. ~hhelyt rójuk her1ll o e&r:,

f lll ~OJho.:nyelt.el;et. lJa jólt, t: ÍV~n kin.d~ill ]larló Ttrk • f• ~ ... has lAny ,.8!tf, A u l'! ren ót u re1 •1 li:i kell Sou er~(< Ilf Je 6. lf a UJ:'! ts él'~lft:e-· 1 l' ... f ~t :ll lt>betcllcn hA nkkor ugy

·, a bot;y n 1 heteO n. l!oro- u~>m un l; n t a, ho"V ~ foCk 1.-is

w •gf! :J t t:t tAl l.. S 1w t ~i dor.

AZ UJSÁG

Hoéi.r loh<>tsz olyan kishit\\, hogy mür ll'mondsz lllinclen r<:méuy:·úl. Csnk tllreleru, tiam . E~szer ntegls c~ak mcgemLcrcli magiu. a c:zilinde1'. A rejh·ény~Öicl .-u:ouhnn (IZUttal ki(;Sit !.'yöogéknek stíltE-k ~1. ,- S1Jll•1et· Béla. (SarajeYo.) :\'a~yn.pú ~zi,·­blil örül ánhak. hogy a bosny.tkok küzüit is jó ma..,.y:u· t1l1 lesz bdvled. }lincli;:: örömmel Yeszem )ü\·7-iede i. i:(Jc!'an:':úd l;ezét csóhltatom, t.b~eú l;ö­~zóntelc!: s-;;erctcttel. -- f::omt,; Lajos. J .. j, Lajos :fiam. ung,\" am a. boi. A fényképetek hogy-hogy­lJeru c:lüut; ~ng:ynpó fió!,jnból. :31é~ tllogltereste­tern a cúokogrúfusni.l1 a. 11~·omdo'ban is, azután 1ncgüzt>nom, hogy \'isszn tudom-o küldeni. ·nt!!y 11e:.u. :\fajd bct<zélek a. t:zi!indcr-kulnppnl; ugy ille­nék. hC\g'y kárpótoljon bennoteket a lnípért. Sdd;rirtt/ Álldor ls Scl11do~·. P ersze, hogy ti is bele· kertlli.ök R uH•gfojtöl< küzé. - Komd1 Ptil é.s Bc,·ta. TéYcdtek1 ~,verekek1 a. szamrejtYénybbl nem hi,inyzott ~;emmi . Csak törtétok \'Oioa rajta a f~je­tekct, kisüttittét(lk Yo)na a megfejté:,rPt. -- Engl Iur,·"· :1\.iesédet :l• fog"OIU uo;;zoi. Ha j,), wihelyt so:· .kcrlil ni. kiadolü. )l ár cs~k 1:n_!:!Y ritk· o "tohhtw t•J:.~lafrJi . -"!'!cirem az~nl a tuulat::á;:-1-.;~L rt mit ked­' e,: le\ eleih:k O~\"nsása. nl; oz. Trd t.:e~. Tmre lia~r., hnm· e"zt enJö3 ' 'at:.\ é:. htm\'aclil• o ... ztáh t ni!!cz­ted ~ -- (':t l h N al'ir:i.u. li'l':Í' c:;. h;; l :i u v ,.;:!\. !of:ninkn. l'".' -e, c .. után mindi.~ irsz maja" ~ .. ~;-. apönak 'f - 3fumiel Gyöi'{]!/ és Böskc. Debcg:: üzc:;t~t:l többeknek, ho,!.'' me-~ t'ogom lntof!'~tui ökc r. ÉppC'u cJlcul•ezöic~. nzt ir• r. m, l.o~_,. s.á,·e­s n tenn :k e)!';ot a ~ok hd· es mc_;hini!"­n~l;. do j1~e ":1::.) ok };üt n' irón~z(alomho.z és a Yilng mindcn ldncsé•'~"t sum s?.aua.dnlbatné!• el Boc'apc . .HH•I. - Baltí::.-t Istvá11. Talán a mikor 1~>..,kc\'é•vbó Yárod. :~ldwr kös:.:ünt be hozzád a ju~t..lomküny,·. - Bn,l'k Jnw· és Imre. Ügyes fiuk \'ngytok. Kösz[jntcl<>k szurctettel. - Pdkopa Juliska .!:; Jlo,.ka. C$ak iljnt~k ezul:in 'Sngyapó­nak. - lÚIOJ'( Ilouka. li.i\'ánsti.godnt közöltem a kiadóhi\'alallnl. - 3/ilktJ ./!JI':sikc.. Gl'ntuhilok a J,itünö bizonyitnin_vhoz. Ho,!!y mulnts~: a szép Fl':lnz~n•l)!dbm.i? - Rostrifeld Jfarait. Örülök ig!Írl'tednek ho,..,. :1 ,i u\ ohm ~tzor::;.dm~sa.ul• leszel. l" .. ak r 11jta: - Ftzdur:{ .11'«!tHI'I ;~ Lipót. B!t:ouy el )~el ae m:'u· ~gy ),Í!t el'>Ö. !>lindcu .. mhc:- aidaná én~ a jó !'!ten t!- Jfat l'lkn. .Ttclislla. ~li"<ll tölliid a e!finidöt. .J11liska? - Sehönf• ltl J:iklós. Én sem ét·'tem. fMn, bo~y 't ·,..w micrt k~till r l oly állbntnlosau a.sze:·e::tcc;e. Du :~z~ rt mr' g uine.q ok ou ril, hoczy lemondj nin­der. :c:.ntón, -é~röl. - lJla-sel: 'l.'rt·J,~:J.:a. T' n mé!!' ~in~s i~n-~d. '!l'rnsl:itm. mcrt n :szómrani 1abcbfot r;oitao helyese!! rr~· tl':tkk rneg. - E{lyl:is olt:as ·1

hkO!dl~ a Ul l' ~r~t.é.c;e]::et. es C'!)' C'J:JO!DÓ ::njüt-:Utet.r rrjt, .: n~ n' 1 i• l:•d •f.q!tooel:. N' n g) apön:1k. D<> 3.

n .-v; t ••l10\ .~ •nn irl . Ilo:yuu vc~yr.m 1 elo V'hilt lt1 t ::1 n ,.. fcjl.il1. ,,~\·~r·rlbu? - rúlc:cí Fc,·ii:".

i f,.Jndnt.l.\1 1 ""-' tudtiti nlel!uirkó,:-ni, r'sii o ,'JJtlatJ;· i.; llcmk~. Ko·

' Z6ut.e!t l> • .. 1'. htl ' l. J/ t!l1 p;, tJJI• ~ is .i · ,z:Js'k, , :Ltih• .. Sl!1; ' •• " ,l . he!:.· ti i.~ föl~er~!· it~!.: 1\a"''ll, .jt. TÍ'd\•ii:t.üll• l. '!rrJjl•lt '!'isi•. J!~zott l~l,(on, ui:;Jic •lo ~ lii l iÍ•wl l'lllt':."ll,\'1 l ~i ? -..B;t>w•l ,~.. ""1;. Me~ÍZf'Ut"lU tl t~adci' i'l'al:tla &k. L•.t?.~ r"ni.Jbe 01 ut1l ~ot. - ll l;ftiu ~Lt' "" JtJftixh. 111,:1 t ut!ru >.j.ttek 11\e=, bog:. met-r .. já.ri3<~Ic. ? N~. apót mi.o~I'O ~rde!di, . t1 tt;i ~is Ul_toká!-':'ll htl·tén1l: . - :t 1ltltt Jola11 e:; El' z~: . 3.h UJ!i:t~ ,Ka !o:ÍU. l b };myok! - 'Bp ·[eia 1:1·:,iJ:c / s P,i(. J{ösz8utelok ~:: .. r·dettcl J, i :t unol;:'.itn !toráb~u. 'B emf· }em, boro· ezentul ~akt-n n olva~ha;om le\·eletel;et.-1. t ~iig 1Utoait. J\:{isziSuUru n szell képc.<.lap?~· -Jja

14U;s fJsil:tfr. Ed óe! éhl: ho::y )ebe! nilakt l! y~

iJ.irehu~t.k.nnl. }~·ész ~!lk t·~jl\·.iuy he~er ntilnm ;. ~ys.:lHI'e uem "aahntcik ~i s~.Av.nt .. Kis nn&~:üm n tnr -L: ff"~ r'oJ hanem Oh~nt\ ol6: lS a}.orr.:tf:.-

C. ...... .;... "U' J .._ 'L (.Ú • h SgnJ Júr:v..ifra . .:Be.rl:D\ ib>. ~uyu~n :tz . ~~~'. c~ .. F'tilllp fh-~li!k l\ ju.\'Ü. h~ !fi,Jr ueotl.laL:".k w uno.kúim k~o".. Ktnec:..~J llll o~ ... L t>~..._lt.~/l.lra . ~ !uirngs.xúlt' .• \ 1i~niddnl valü le; ~t a.t~d~~ SZÍ\'eoStlll k zv~,;úero. - "Berkw·U:'I :~11íJil'!f: ~;,:ul H xmüt lti.as::ilnotei muud ~h:.:!l h:l\'lbgo.>!Ei.~idé.l1. t3 P.?. !ll• iddd eb.. Wt tlch t z.Ul. Itt tud:tom _las •l-

hwgy Q!'l'n J;.t.ft·d hW"'D.Y' .. J ~-' Wl:•r·fül cdi tit úc:!&t, hUn~ jch•u tkt>-ZZC'I&~k d· l d. .-,kmhb L ll~rdm.ai I'.ZI)l ~tnél ~51.~k. . -;­~ai. o :1('(1 .V t!: lJ T trt. N h·:mságod. t tdJO!'H"nt i o· gem. 'Úd,·üzötlel:. _ TJctir Elus. Olynn k~"t:.s L:i!l hwyra, a mllyen 'ELu"kn, Nn:t.ftll'~n~• fll~es r 1M llom"'ttdni. - Fez(r., Tlt~inaf'.n. :shra ba'!>ut~ nOda ll :tne!'l iru • ~j6a·i b:'te:ri íe .-zcref. ~n­U~l.- t d • Nu·,· p6 éu va::) ~k és nem ö. ltllst-6n·

·' T.~ 1 • .1 ·a 'me.s tcl~>k !l .. rf!tttt• l. - Brrt tr .u"' ·r o. -. 't. re m"'... cl 1! l b julAlom'kuny\'L :r; • nt. -

i y ];l11 lJ. !gar..lu ":1jnólom h1.gv esak a "l. :ln· d e l; r 1 ú kis un okilim kvzé. - Tokóly

1904. julius 2~ .

flw.-. Ejnyu flo t-·ump.'ls róz:sik Jehetuek azok, a miko:.. Xa!!~npónnk szántál. 11intha már .;te:.:ném is i!ln~nl,at. - r.~;;c!tof:;:k.y S:cn!n. Ezelőtt liCH'! oh a:>\ nt.. "S., •y:~p<.i m~séil? C:;ak most. a '\'aki..c~ióLnu: [lj,·scJ.l Riu!~t'f. <~li B.:7a. Okosan tettbtel;. bO!!'f ti jq bt"hlltato!' Sng;·ap6 táborába. - 1-'ttlu·~,: ;![11 , , AI'OI.!.:t és Ella. Ha latnín.uk, ,des lcimyniu.. ho:::y Sngppónn.k alig jnt r;gy r.yul.."'cit J•illnuata a sok muok~· tóL iga1:iu n .. m l til elm~t!eulrddt:~te:i> . Rejt;•ényel· teket még 11cm uht.;m :it. dc ltn jr'k, ugyis k~z­löll.l ól,ot. - Erlélt!/Í J>i,f,r. \·:~!.\l'zinüleg t~z~rt lténleztt'. me~'t !o; clc:~ni :ti> nl' ,·eh-d. B;yébkenlí .his·Kvr~són lnkit.. - J.,,_,t::tot ius Ttbor. Sohsem hiHr;m Yolna. ho~y a ro:j!.n~uyck IUe~fcjtése IUl)•

nyi.r~ me~izzasztjn o.z ornbe:·t. - Stl'ÍII!/ Iloua, és Iréu . 3Iondjti.tok mrg Apulcúuul:, hogy Sagynp~ nlindenLen Í,.(nzat ad nold. Bizony nagy kár azórll a S(lk s:zcgéuy gyere !té d. s ki oy:i1· idején íür?és közben belofull31 a \'tzbi!. mort ucm \' Íl!'ril.z ráJuk ~''"nld . ·Kü~züntc1ok ~zctctettel. - Koial FJ{:a. ~end. uint !etod1 m:'tri:; n lll('~fo.itük k'izött n~· - D ts J:r:)i . • ·e h:lrnn-ud 1. hie!iik~m . . ü Ct c~l-

~ • r . { lindel.' t.nu}J e~·'ló 2:-!l' t.(' l i: d j , :""'nd o!. - ~ze;-$ <t' Lar=1'.·a. 'Xa~yapö Tilt\:! -.·l!.a olé!!;o?d•;a tr:;sod· dal. A~ csót Ua] ·nap ulüu y:,rjuk. de leg· fö!ebb n;;gyooóniru , al6t hpu~k belo!e. Tót/t Zo!tt'n c·~ Feri'tc. Ejnye Je ürtilot!k. ha so· 1'3Ím mór nz ÓZ\'OC i;j,·fil tnltdo ók Ferikét! -Tit s Üli u-i;a {. · ·E•: iJ;,_ En m ;· bc!e :irad:-am nl.>i.Ja, ho-:n.· urcg homlol:o.nni! lörul,,.o·c.;:oem a ,·o­rcjtt:ket. Tiincsa!. m:tr szcptemLer ,·<>!ua. --ükorra talilo mé;f.s c~ak elmulik l'Z a g\'ilkos moleg· · " - - B · · A • • • • • lopot Sl.!%! ~ - J. OJ'.!S Ql'&~r;a, -' lZ lgcrt ~>flpt:S 'd

m:í.r előre l>ö.-,zvnöm. A. c.dliudcruol;; átadom rD~~ uzenetedet. Talán ha~zul\.1 iti. - Jftidi. Pctron~.:~ 1:-d\'tlz]éscdet.. ~Zi\·Léí} \ i!\ZO!JZOUI. - J[f/:gct . ~ til:a. Fe1 i!.-t•, Lac:il:a. Ho::ott l:;ten kb U!.l0.!'31m kör~bcn. Rt-1né!e:m. hi\·el;: mnrndtok nz örag ;\agy· apóhoz? Roseldltul Fere11c:. Három , me:· rE>;tf.'l n. mit fiCnitsc~ nJlkUl sUtöHel ,11

o) ' =- . 'l ma-t.öl.lbet cr fiam b :t t ol.rnl?n/l;i!. . a Gl~blne :;ú;,. s k .:<egite:ti.'h. - To1p t 'L e~ -ra 0 1

• " ? fo!d&tok l:a!'ui. E:~,.~öutclek s::~retet t~ l. - Ba.'t"' lilolomcidc~t: Irc'ttl,c. Lc~r. mó.: nebezd'b reJ. ~ ,~n,· i~. ll'énk('. L:uu 3 mo~tntli ~::im1rejty?or 1s kemó.n-.: dió !ehetot ·. V g) .j) :1Zth·t. ue-n1. mert_o! .bele• harop~i. _ p,l(tJj L1li. .Jó ~);aralusL. J;~,·ano~, Lilike. - .Ta ·a Ol !Ja. Jü1191f .. ·a 1 Jv~s1ha. es J r.; ' 11l·a. Ha nekem me!(lr;cm ,·an, lo~fbte. ? .. kun~ t't\-ek ~ s:r:etl\C!':ZI .>f:: J.tt~· Ú\'<'!!'(:S f{']_\'OSUJal a ~S hl..:cé idc-od:l jnrknlok. A:: óu ~zobám mellott, sa!: no!', ninc<:: n B:Untc%1, :1 uube nz. ec:.ber ~~-J;:e~

-e beinn.enet.elhot. BizonY t u 1s saJualom, l)er<'-1 • ]:"· ~t ·er ho~· uem huz:tek ki n r,.,:...;jt~_yct. - or ~o .T[.' i , r;,• •It•. P~di;- .:t t. r.jt,enyt is roE'g le· h~ t ft:it •ni. ...'\ :n · s:ámbeu l).)Ct; i~ t:t~l­ifl~ol.: a ll•(':"-') · c: 1. - .ilfma:m ,Tt,;1;.1. Hog:-no külche-:né1 ~ J':)\l azt~ u j v It::~ cn am. -:: Ht.~sTu ... ~urci! K. E:o.tt~l ueru l:éscít d lc';ele~o-1ap•a .. 1• mo.ltt.ú5t !:ivánok. - .llit'ulöföl' jJ(llvr th St!~,:é•:v kis Hl!s. nreélera, l'l.li!·e e etor,,l,at ol~·&· s• ti. misr 1\~.l!l l aJ a k"tcd. - c~-á.hÍ!ItJi E·· .~lk!· RI'~ mikt-r k -,~~ köny\''"~, ~ ~:t. ue :ölcm. b:u\O~ ... • f, a kalapt61 kel'dj•d. - OdJi1t Eli.kc és ln 11 :~. X!ilntol: 'C~~· me't"g ·:au: H&it.. mit !'zóljon X agyapói - Dudi m;.y J\"t~drn· ü Jlag(1a. I1t11ú é!"ezettc oha.~tom kie-i folutnk l ir:snt. D~ kiu·. ho~y rne? ne:n nezh~'tem. - lio t . Jú:~ka . AUSZÖUÖUl kérJe .. ecde!t .• Tól ''A~·ok. Btizsikónol: mor.dd meJ. ho;:!Y ne 10ss~nlkodj~k ;:;noy:t. - Kayy .i•-r4J is Jo[(íu~<Z· Ejnye. bnt Arp-.iclnnk m:ít· e~y csiSJ p ideje sem Jnt • ~a~-y:~pú J't!~:trc. = - l'érlcs' J!t:t·csa. \"ar j csak tor~ l .. mmel, "ro-sv.er ~i .. 1ejt\énye.id is sorra korUlne~· - S liiil-e Jti·uf. ú 11!: n .-~.ltnl'('!jh·~ny r.clll ~~­kernJt. ~4.. l~l,b1t Jdtalulted. i'ld\"tittillck. - D~ltlJ~· Sl . t·ic.-.s Pt1:A:. N. :i tcalon l.:~rés nclkül i:s l: ~· uU ,;clt.J.. 4 ~.. jtú... b•zé. pjsla ri~~· S: ú ·é:,•?;tlrti E:n.;uz r.·'l ]: 3. tfnrl. Bi?.ony 0

uir~j .. ".»t "~. ú3 + :?l=-S4. U~_. L:ir ~ ~.L +2 l l 0~. T Z!lW \"U· e .? - J:t!lff­Jie~ lf:il. • • uu'! l, n· ~b li~"ittt tit-JA.. -:­J!.Iiu· O ~~b. ip,~ .. -..: utol :'Ú yrillon:dbaJS t'l"

kez1 ~l. C!'l'Oki-.&;Y -pp~ U....szontu .• tl'illt lo ..... nledet. -"'ddl1~r Efttr. E'e'\"e E! {tCSk!•'1 liát mé"' a ,; !:i~<'11

. • "' J!\• vnr;:? .Azt htltom, rn:\r nexn 1 tudod 1 ho~)' \tl'

hol J1ndnpeston \'1\D to~::.· örO!.' K:t!:!ynpét, a !Ú l'te­t·éLi o ke<.h'e.'! .lns lllnyo!tnt. Htit Mnki me;::hi::ott·• rnór, mcrt nekem ~nk n kövé1· fnlnt.ok kűUonel:· B-éln Mwnnk n ~. iaét !cru látom. Oiv roC!:3ttl l:tko1B

1 hogy mo:;t bh: nv, ebben :~. s:-Urn.yCl melc~·

. l'' e t'~ ~ :nac tndom Mkeresnt. Roscustod; l•~> Rli; ·. A kio.r'l llV t. ln ~ t ot:nn snr~ct6ste!,et.­Eleit il li re l-8 ll d;.c;- J.·: os. ~:-.k hi::znt•'t- :l

Cr.l1incl:rbe:e1 ~;;) roz"r maJd ti ré tok is gondoL

Vasllrnnp, augusztttS 14.

A modern is házias leánynevcl6srői.

. A PlRi Jlehéz viszonyok s:<~ülta helyzet l!npu1zttst ad sokaknak arra, hogy a leány­nevelés kórdé8ével is komolyabban foglalkoz· tana~. '11_indinkább kidomborodni és megerő­~~d~l lát,Jttk azt a felfogást, mely a manapság :~.~, :zsurszellE'mben vaJó, minden komolyság

hiJJaban szükölköd&, ugynevezEtt modern leány­~evelést hpfyteleniti, sőt egyenesen kárhoza­d snak tartja, nemcsak társadalmi és etikai, e nemzf'tgnzdas.-lgi szempontból is. Felölete­

Ben könnyt>lmfmek minösiti ezt a nevelést, ~;ly kizárólag abban csuososodik ki, hogy a e 'nyc,kba sziute beleolLjá.k azt a tudatot, \~~ éleWk egyetJen c.zélja mindemi.ron minél ~ on~ösebb szituáczióban lévő férjre szart hinn;, hogy aztán tovább áldozhassanak a

Usag, e. csillogó külsőség oltárán. Termés.zetlJZerii az a. szomoru jelenség,

mely az ily nevelést eredményezi. T. i. az e. ~pasztalat, hogy a leányoknak legnagyobb re:;ze szinte ösztönszerilleg visszariad egy s.terényebb, egyszerübb életm6d kilá.tásaitól, 8 enm·k elkerülése czéljából egész ar:.:enálját h rende.Jkezésére &lló eszközöknek f'egy,erül r ~s.z_nálJ~1 hogy mint diadalmas győztes ke­bülJön ~l a. vagyon, a. gazdaság ellen inditott arcz~ol. .Hogy e törekvés gyaltrau csallidok

g0 Y8W.. rolplását idézi elő, az ~ ~rmészetes. ll' m1don eg~-egy komoly, törekv o na tal ember

Jt:$ ~ár évi házasság ut.án szinte uszik 1\Z

1\ ossagok á.r:jában, ilyenkor aktnáiissá. is válik !r :tnodern leánynevelést kárhoztatni, miut Bfu~nkub> tnely min<;len anyagi romhi'Snak egye­e 1 ~orrása, Es utalni a. tal'talmnsabh, de t~t)~~ubb házi nevelésre, mely a láftyolmt ~~t sme11é a. Immel~, e. realis élePre e '!ne~­e etné velük az egyeni értélt megbecsiiléséb.

sakhogy az efféle szólamok rendszerint el--.

Hapsutár .. . Vörös szikrákat szór hajamba A tn el eg ta v aszi sugár ; ~erészen siklik homlokomra .cs hogy elozzem, arra vár.

De én megállokj - szembe száll\'a A nappal, a mely rám nevet,

SF OJTó utját daczosan állom

k1tárom néki lelkemet.

~e incselkedve jöjj ~ hozzám, A , n gy os fényárral szeliden, ~konyóranak napsugara, .rvuker erőd már elpihen.

~~ kév-ékben hullj nyornol"aba, T okol d föl fáradt véremet t E Uznyitaidnak pattanása

gessen belém mély sebet.

~ebt;zz halálra, azt se bánom, akttó feny'il déli nap,

lánglövelése<J ne kiméljen, Csókod legyen még szilajabb.

fégy vakmerővé! Küzdelemben .. egyen enyém a diadal :

J.engervilágod hintsd szivembe, • 1g lü~tetése fiatal. « Lva nou.

AZ UiSA.G

hangzanak a pusztában. Mert ezzel a kérdés- zást keltett 't"Olna. az efféle eszme m<>g·penói­sel is ugy vagyunk. minb a legtöbb tar:sa- tése. Akkor az 't"Olt ar. egyedüli l.z41. hl'lgj' l!·

aalmi kérdéssel: változtatni, reformálni sze- leanynk szerény háziassaggal, minck:" fe1-retnők elvben, gyakorlatban azonban szépen tünési \ágy mellőzésó\el fó'kiitő alú. .itt'S~:J!'1rtk: meghajlunk előtte s marad minden a régiben. A czél mn is az. De a változó DG\elt<si móo-8 miért van ez jgy? Mert az ilyen kérdések szer, a vóltozó társadalmi felfogás k()yr.tltr>:r.· sikeres meogoldásához első sorban a tÁrsadalmi tében. a küzdők harczi mudora és tnl.;tilrnjá. iq élet irányadó köreinek kellene hat.bat<'san .meg,áltozotb. hozzájárulni. ::.\fana.psá.g a zsurélet, a veLélk~né~i Yá.gy

Manaps~g az a.z általános meggyőződé,f, e kifejlőJött korszakában afféle szer6ny, há­hogy cs~ k ez a nev~lés. adja l'D;eg a. leán.;-nak l zias. nevel.~sü le~ny nem tud én·6~y~sülni: ~a. a tm-sasagba.n az ervenyesiilest s ebbol fo- l tudasa, muveltsege magasabb ni\OD áll Is, lyólag a czélhoz jutást. Mert a tapn~ztalnt m.iut a. zsurkisasszonyoké általában, a tArsnság­uzli bizonyitja, hogy .a fiaral urok, .b~r jól b~~ ne~ veszi.~ ök_et és~. ::.\fert. k4tsé~be­ismerik a mPdern lf.'a.ny természetraJzl:l.t, ha eJWen egy~zeruflk, Jelentéktelenek es - blzb­néba. föl is zudulnak azo l{ ellen a stratégiaiiRg nyáro. uuulmnsak is! Sikkről, kM:z6rkodásró1~ ügye~an kieszelt manövrirozások ellen, me- kihivó modorról fogalmuk sincs, uom őrtenek lyek becses szPmélye és még becsesebb va- az olcsó szellemeskedések müvészet.éhe~ sem gyona, illet61eg jö"Qedelme meg<>jtósére ira- s abszolute nincs talentumuk a. »fo.l?ásh.oz !c: ll;r, nyulnak, - azért többé-kevésbé szivesen fogyatékosságok mellett termés~etcseri m~·n~ Ztlsz16il bojtanak s kapitulálnak a kétségkivül a háttérben maradnak, senki á.ltnl észre nem ügye~ manövrirozó előtt. \éve. ~erb manapság egy szerényen ta.rtó'ií­. Ervényesülni bármi áron ez me. a. ,jelszó ! kodó leáDyról az a meggyőződés, hogy \agy

Es ez általánosságban nem egyéni czéJ., csak korlátolt;, vagy különcz, de mindenesetre -eszköz arra, hogy egy-egy gazdag párti<!t mi- unalmas! Ez előitéletnél fogva a modern fiatal nél könnyebben megkörnyékezhessenek Ve- ur nem is keresi a. társaságo·t, egyáltalán nem tekszik tehát az érvényesülési törekvés a. imponál nski az ilyen házias leány s házas. leányokban s ta.lálék-onystignk létrehoz oly ter- sá~ esetén - hacsak nem. tel.."intélyes a hozo­rénumokat, hol ez a vágyuk kiel~itóst nyel'. many - bizony eszébe sem ,jut rágondolni. Loánve.gyesületek és ehhez hasonlo intézmé- Az ily leányok a~, éppen a. kiv~falnél fogva, nyek wlótesülnek, melyek mjnd az érvényesü- rjtkán kerülnek oly helyzetbe, hol kivá ló lési törek't"ést <'Zélozzák a j 6tól..'"Onysá.g örre egyéni t ulajdonuk és szellemi fölónyük méltó alatt. Ez%Gl természetesen nem akarom álli- kerete~ kap. taní, minth& a jótékonyság pusztán ~in~ esz- . J?,Y ~redmén!. mel~~t a há~:l~ ne':elée köz ~aurá.lna; "ég1·~ is ~ lrnlt~. cer.Jedesé';"e~ n;n;ndinkabb Yeszu . a. .. !ef:iogosultsa.gati. Kiszo; bizonyos hnmnn.itás lS mJndinkább .. ~li nfda a~li :1~ a. tmjedo, zsurszellembeu ;val? h6dit :1z emberi szivekben. De legyü.nk o~~- nevelé~ mo~sze1', mely ho~ ugy .erodmen~· ték, 't"t!J~iuk be nyiltan, hogy ma. mal' a JO~e. ~en, mu~t ~czélj!ban nn!J'e~ ~aros hatB;SlJ. konykodás is az a, tél') mely alkalmas a~ er- es b&lytelen, a.zt &:6 ~lt3"ft::t rom.1asok, u~ tar-

én e~ési t'tél biakl!ám.6ára. sadahni erk6los la.rmlasa. elégt;;é b~~a. v YNébány évtizeddel ezeiö~ a. puritá~ er- Ez e. fe)ülebe~ nevel~s e~d~~nyozi első köleaú társadalomban bizonyara me:botráBko. sorban, hogy a. leany lelkét m11r 4orá.n me~-.

Divaflav61. ScketJetJingett, 1904 augusztus.

A merre a szem ellatha t, a késő délntá.ni korzón csupa. finom hirozássel boritott fe­hór ruha. hullámzik le és feL Gyöngyhazféns;ü, sejtelm.es csillogással tüDik ol ar; egyik, pókhá16szerü könnyedséggel & másik, a harmadik bl!e­:mee sel;emen.boJ:á~J. ~zza~ a. f;8u·f+'tJ!ft ie ~~va,~ a meJr bizonyos nagyvilági t<und,..t a.d a~ asszonyoknak. Es lllindezeken a. ruhákon : le­gyen bár vászonból, battiszt­b61, crista.Uine-böl, crepe de ohine-ből vR.gy akár a. leg­merevebb brocart-b61 is, ez egyedüli disrl a him.zések a.lkotják.

És e bimzések közt a.bszolute nincsen népmunka. Serény, apró kezek l·emekm.üve ~laroeDnyi. Azoké a szegény sápkáros le­állyoké, e. kik földa1atti l&kásokbo,n foglalkoz-

nak a. csipkekészitéssel s a. kik keserű könye­ket hnllatnak egy-egy szépséges marquise robe de gaZa-jára. .

Soha még & himzéseknek il~en. pt·ofusú:>tt~ ját nem láttam egy csom6ban. Es JÓ lélekkel mondhatom el, hogy soha. még himzés ilyen komplikált, ilyen müvészi nem volt, I!'tinil a. mosli divatos.

Az igaz, hogy a.z t\,rak is rettenetes ml!l­gasak. Egy-egy mélier flórencr.i himzés.&rt elkérnek 50-60 forint-ot is. Szépek e. fehér ja.p!ni himdsek, - egy bruges-i para.szlilby b!.lá.lmbya - '' & punw-tir~to--1.-na.k ~erféle váJt-ontJ& i.

.i.e itb ü1öri ft11!erikai mÜiszeken Béha~· ~s&ciá1des mm wtté rua.il iáttl!:r:a. Emk .. ra.llábtt beleszőtt mintákat bimeztették ló esillog6 ,:ryöngyők~el. selyemszálakkal A~~: szinnek és aczélkeknek bámulatra.móltó orgm1 jöttek létre e kombinácziókból. A hogy a le. menő nap sugarában megcsillant a szoknyá­juk. mintba. ezerszinü óriá.si pillék kergetőz­n~!lak ott a terrasse alatt ...

Valami szebbet, megkapúbbat el rem tu .. dok két zelni ennél. Mások arany 6s ezüst szálakl,al 't'átetik körül a. himzés contours-jai t, de, ez határozottan izléstelen. Nem tudom miért de itt. e szeszéiyes, jókedvü, bohóskodó tó: m.egben, ezeket ~ ruhákat látval apró, eleint.~

ejti a. csáb, a hiuság ördöge. ~ár gyermek­korától kezdve csak a. külsösegek iránt fogé­kony. Késöbb a nagyravú.gytis, tt hiu becs­-.;ágy, u. tetszelgés tölti be egész érzés- és gondolatvilágát. l\linden v:.ígya, törekvése ki­zárólag odait·ányul, hogy ö csilloghasson leg­iulHibb a külsö disz pompájában. ő tünhessen ki mindenekfölöti:. az üres tárgyak fölött való szt•llemes riposztozás terén. C:>ak azt arubiczionúlja magának, hogy a legsikkesebb­nek, legszebbnek, leg .. zellelllesebbnek tartsák, ruórt igy c-zélt lehet érni - véli! vag.vis a uovdús beleplántálja. A sziv-, a lélt:kvilág, 1oint aff6lo gondozatlan hllnj, sivúr, üres mtt­rnd a. mély érzés, o. komoly gondolkodás~ól.

Az életot minde:uhor csak egy nagy mu­latsitgnnl.: tekinti, mclyet minól jobban ~,. ltcllc•mesebben kell kiakuázni. Iparkodik tehát szerclmével kitünte:tni azt, kinél az anyagi kilátásol~ erre a l~>gkedvezöbbek. Ra a.ztán +>gyszer nsszöny, akkor tovább folytatja ignzán a. fényüző, köonyelmil t!let.et, tdrinlet. uélkül a budget határaira.

S a. meddig a férj ki tudja e1égiteni a kiváns.~gokat, addig tart az ugynevezett sze­l elem. H::t a fónyüzé:si forrás kiapad, meg­:;ziinik ez az érzés. Ha ngynu egyáltalán lc­toztti;. l\Iert a modern leabn-ulll a szerelem is ci>alt afl'éte divat. eszköz o. ~ezé} elérésére. nem p,.dig a lélek mélységéből fakndó igaz ~rzús. Minthogy egé:;z nc\clése fo1ül~te::, érz~sében. gondolkozásában is az marad.

N"em képes fóU'ogni és reegúrt~ni az asz­l:.Zouy igazi hi\a.tását, nz C:let komolyságát. a férj fáradságos, gyakran küzdelmes munkájár, a lót nagy harczát. Kiadásait uem tudja mér­~·jkelnl. rószben mert nem ismeri a. pénz ér­tékót: részllen l•edig. ugy véli, belelw.lna. ha neki i3 u•3m volna olyan ültözélw. mint esetleg gazdn.gabb társnőinek. Szóval: hiu önzésénél csak ,ked~lye sivársága 1wgyobL.

Eletén:)k egyetlen c:t.élja. ha már f~rjhez Jll()nt, a fol) t<>nos mulutozá~, o költséges potet.i•jk. Ezekért feln l•1ozz.a. iétjének szerebe­t6t, becsü16sét. asszonsi nimbu.szár. gycrmc"kei 1 evolés6t. gyakran a~ok ~zorctct~St is . . . A legtohb házasságok. mt~lye1t boldo~úggal köt­teltek, természetes·: n ily ltönilmények közölt tövid idö alatt felbomJa1111k. vngy '~gk61•P meg~ziinik a harmónia a felek l\özütt.

A férj, ha szintún könnyelmü és léha, nem vo~zi nagyon szivéro a dolgot, Jegfeljebb ~:gyütt c~·inálja a f~le!'égth·ol az adós~ágot, ha azon ban vtá]etlenül komoly. to)rek\·ö

1 akkor

mélyc·n úrzi csalódását. lrét.<>~gbeesi k tönkrt!­tett élete fOlött. s ke~etii-égébén átkozza. a 1iiJ1rumtot. a mikp1· megnősült, me1·1i ugy vél~ a. mni leár.yGkból kihalt_. il sziv <~rzé:;e U; .•• }Js ez a modr>.rn ooYelési tm·tódns ma múr ucmcsnl• n. f(iYitrosban, dc n yjdél•on i.:; tdrjf'cl. ::\l.GJ t. ez a sikk, a. dh nt. fül(•g l "~.dig, mert az iml'ounl ~s ez előtt meóhóclolnnk a fhüal

AZ UJ'SAG urak. A roffiuúlt kaczérkodások harcztere. a szabadszúju beszédek joga, n roNúsz álJitások bátorsága ma. már nem kizáról••g a fővúrosi leányok mono1Jóliuma. A Yidék leányai is tö­rLk~zenek ez~ a monopúliumot megszerezni. }[erh n vicMk leányai előtt mindig és min~ denkor a. fővárosi leány áll mintaképill. A hogy azok beszélnek, tesznek, cselekednek, a hogy azok öltözködnek: az miud szép, töké­letes. felülmulhatatlau! Az általános am biczió: hozzájuk ]Ja.~onlitani.

Az utánzási hajlam erősen ki van ben­nünk ft>jlődYe, s ha ehhez hozzt\járul a fölü­letes modew nevelés: tökéletes h:~z az uttin­:tat n.!3mc~ak külsöleg, de bch;öleg is.

Oszinte szeréuysógü, tartózkodóan bájos, eg.rszerü igazi vidéki leányt mn. már keresve is neheze-n iulálni. A. főv:'trosi ÍtrHmlat meg­hamisitotta öket. H::t itt-otL akad is egy­egy, azCJk nem jönnek számításba, mert hisz nt:m Yeszik őket észre.

S ezt a llE'T"elést, mE-ly szüks~gképpen nagyobb költségveté::.-t igényel, nem~ak a wgyonosnhb: de a. legszegényabb c-soláJok is, hol máról holnapta kell a ken:.·eret ldterem­t~.:ni. utHnozzá.k Itt is folyik o. fényüzés jegyében a néma h.nrcz, a Dehéz t~a, a ke­ser ves versengJs. Ez t>gyszerü családok leányai­nn l is ma W ll r az egyszerüs~g, a. szerénység, a tnhrékossá.gi fogalmuk szünőfólb~n vaunak.

_\ konnyü élet. az urhatn:imság emésztő nigya. ~l mindegyikben. A fónyi.izé:>i hajlam irt is szinte második term~szettó \álik. Ha. otthon némelvkor niucs vacsom s ha a család­fönt:lk gondban izzik is a feje, hogyan uud köt.elezotts~géuek eleget. t<:nni, az nem jön s:dnlinisba, azért a bali ruhát! kaJapot stb. a le~inynak meg kell yonni, ha. mindjárt hitclbs is ...

Az ily életmód végeredménye: a teljes anyagi é:s erkölcsi csőd ugy a vagyonosabb, mint a szeg~nyebb családoknál körülbeli.ü egy­formán. A l'ülönbség csak az, hogy az int-elli­gensebb elemnél m~g tár.,;1dahni züllést is jelent.

E szomoru állapotot mcog lchE'cno szi1u­tetHi1 hn a. leúnyneYel~~t. reformtilnuk. ~ fól­t.étlen lu'tZin;; llcYelés kell, hogy érvényre ja .. ::.on. S aunok az eszmének irányadó kön)k­ből l>ell ldiudulni és gyakorlatilog ténynyá vtllui, hogy ugy hatásában, mint eredményé­ben miudenütt czélt érjen. ]\fert, mint emli­t.et.tem, c.z irányadó körök állnak példaképül mindenütt. Az ö folfogásukat, gondolkozása­bt. meggyőződésükett követi a tömeg föltét­len til.

A régebbi, ugyneye:.-;ott negyasszonyok kom heli ignzi, házias nevt•lól!i tn nt kellene mitJtúul venni, ozza.l n. külöulo .. éggol. hogy mig oz o.k}:ori igényel,nek u urn~elé:~ tel.ies és be­fejnzet.t v(llt, hl\ a Ieányoknt lduktttttúk a húz­tarfits minrlP.n ágán,, ha tartózkodó modon·a.,

tolt: telltiT lioporsókra kell goudoluom, s o. s <•gé:-z határozottsággal meg iudom külön­l.o."zoru1,nak ezüst é3 tno.ny roj1ja.i.ro.. . . böt.tetni a vinígok illabh. De itt, uz illat-

Yon-e ,·alami sz~l)L a fe ltele ~!': amny moleklllák ~ l'r!i1rimri-jnbnu tcljc:-:en eh·esztet­lrambináczióinál? Ugy-e :•iuc .... eu? Es m~f."Íii tem ezt nz érzékE-met. Mindéisszo egyeli tudok: önkéntden :::zomoruság lop6zik u. ~zivilnkbe hogy nz üs;;zes parfumc-ük fŰlölt ólo:sen, domi­('gy-egy ilyen rubo. mcgpillnntú~:nkor. Hiszen nálóan, urnskodYa Yálik ki az Atfllon. a. reffi­ezoket n z ö-szetMolekct: i'f.:h6r-tozilst, fekete- n ú It ld ld korrupczióna k ez az illiltu. · nrany :t~ entl·eJu;iso des pompes funébres-ek . A. zscbkencWk. ~a lelwt, múg kisebbek, lnOurpüliznlták. Es minck ogy ilyen hamb tnlllt tnYaly, s a. Í01let1e-nck lU•·gfelelü szin­hang~h veg:"'i~e!i . a goncltalnusápuak, . n ben l>eszülnek. A legtöbl..; nkkora. csnk, mint szóps"..gn.-.k c.:. li.JU'ttgnak .. bbe nz ltli elenk egy férfi-tl'nyér. Ham•m a széle aztán auuál táruló istelli hanu6uiHjúbn. ékesebb. Olynn {'SUdálato!'l szőVö"''ÓnyeH a hai-

,!.; bimzésektől elt.ékintYe. ~·an még egy lós m),·fnyindáknak: la\ élercku~>k és ácY~k dol g. 31 mit az egó_z yiJógból iclcl.izöulö szép(}k ö.,.szebogozóclá~ninnk még sohusem látt~m nnroon c;;stmtiel-nek brt{mnk Ez a.!!w~ás .. E:s miot itt. ezeken a leh~llet-tiuom himzé.sek~n~ ha az o]J nen1 harangalnJ..""Unn. t1lol lnszale- Mcnnyi szép leányszem mehetMt tönkre mel-cdve qsik. min~ t>gy fclforditott petunin- lettük! ...

viróg, akkor visszak'i.tldik azt. a száUitójukuak 1 A napernyők még mindig pirosak. De A kab!tok1·ó1 már irtam egy~l!r. !\!eleget l csnk tlélelőtt. .. A délutánt. a ~imzett, csi}1kével

n~m u:rrlano k! s inkó bb csnk .l: icgP.sz:itö 1 é_széb ~borított ern y o.~ ,monopohzál.]~ k. Oape~iu?-eket l,éj)IJ~ik a foi'c{{e-nek. A lc~t.JR ub mosr; .e {~r~ n l" - I:JZ ClllJOV• l egy~or;~ll_l~:Jt• - la tm mt\g a }Jl\SWll rózsaszin bélé~. 3~gy mmsthaJU sved é~ nz u. u. Doll~ kombma_~:ztul:

t;ony u muU nn.p egy földig ÓI'Ö fehü bu.r- á tárczacz1kl•dy elt-l•~n uemutatok e-zv n l!Wn jelent meg n lr rnnN-erltélycu. Harmna. ti n ös fürdö-~;.~um~'-.Cit. . A ::zt:zou eö.vik le..;-u J>l'fto m ·r ti.t ts onlóh ló.ttnm. Igy szul~tili fll feltünöbb sv.t·p~eg~ v~s.elte: Ft1},oto Yolb fehÓf d1 • 1uin(okl>al. tgy mdt. .. ;,:kret> h.oda.k PPJ en u

, izbel~pé, pillanatában lopta. u u:~. A J 'l}t· ó, l l t'<l t.: tll1lt: uz ~- l kOIJ!:Óll:

tu1eutlt..t tZJnte. mamoros t\ log az illnttól, tJ. 1m 87s6p n :zon,Yok rnbt\il,ól, hojt'.ból ára.u.

Mn e t6reu még1ehetf:s co1ln1 ~ 1o 't'U!VOl:.

!t is. ----------

Vasárnap, augusztus 14-. .

a szelidség, egyszerüség és szerénység szép erényeire tanit.ották. - addig ma, _haladv~ _és számolva. a kor io-ényei\el és \rtszonya.l'Va.~ ki kell ezb a nev~ést egészi~eni a l~le~ TI o.z ész teljes kimü>elésével. Fóleg a. lelekbe müveltségre kell a sulyt fektetni, metb az a talaja. minden később fejlödö jó ?,s ros~z tnlnjdonokna.k. A lelkileg müvelt n_o ér~b­séht=n és rrondolkozásába.n mélyebb és Igaz_?- ..' kvvetkezÓ:.k~pp nem rabja. a csillo~? kulso­sógt..:!mek. Széles látóköre, alapos mu~el!sége redig megóvják attól, hogy a1l'ól~ kiCSl~Ye:­sen hiu ,·ersengés iz16stelenségeben r;z-~ Yegyen. Sokoldalu tudást, szélesebb r.~ 6~ ltliud niaposabb müveltséget kell te~~­a nen;lé:sSe1 a. ini a lányoknuk, b~~y a. e • ?ás, a~ isr~ere.Ll.k binisá-bl'.n. tanu}J.ak m fi. 1smcrm nz tg~tZI, a nemes szorakozn:st, az k ~:ezotet, a gyöuyö~·üséget, . mclylyel. nemos:k onmaguknak haszna.l:uak mtnden körltlmény k .. ·· cl • • 'k b fi l 'st ~YVako-ozott, e ]Ole ·on v. nemes ·e o yu oJ r~l~a~n~k ~alá.dj~ is .. E kom~ly~bb ne;~­le~t Iran-r-~:~ak mar koran oda 1s kell ha~

J • • seg hogy o. uemt.ólen nagyraYág)i..s, az mgy k a :;zertelen hiusá(\' hajlamai - meJyek ?lY ~o késobbi bnjuak a ~ele~gyai- már csiráJU~, a,n

l~ . . o o , . lelkiJosa· e JOJtassan~tk . .A. sz!Ynemessuget, a ·b got ismertessék ás plántálják a lányo1·t hogy ezeknek segitségével tudja on~ . f~ ué· emelkodni 11z nn;ragiságon . .A. hú2assap1 karz,n ket és a takarékossági liajlamot. i~ _rou.r ora6-ápolni ó::. fejle::zt-eni kell benuük Nem elf ti letileg (minlí manapság div-ik), de gyakor a a~a pon. Hogy lel1..-ük n.z ogy:.z-~r~:.ég, &

6~ rcny~~g iram. fügékouy maradJo~. s hog~ kápzcleliik ne 1<1gadja a féuyi.izo nag1~. vágyás ~zéditö régióibs.. ~e,·eljók ~tgy a. ~ nyul\ar, hogy tanulják megbecsüllll a mu~. értékét, ismetjék !nOg azt a. mt!P.', ~It'• ran küzdelmes harczot. a mit o let to e~ t6leierh kell viv-ni s miodenekfólöLt legyeue ti'Sztá ban a pénz értékJvel is! ki·

A ni.í:teh:za haditás ez átmeneli ko1·szn ban. mid6o ::t nők jogokat követelnek a. 01~ guk számára is, hogy .ismerjék el öket is é~Z~· gonclolkodó1 csel?kYÖ1 munkás ell:: ber~~ n; u~_yannl\kör a leanyaknak azt a. tobbseget,, k1ke:t :;or:;uk nem kényszerit kenyJrke.~ pályára, neYeljék szintén ugy, hogy t#i gondolkodó munkás emberszámba jöjjön ·u& otthon, a család körében is. Ne afféle fö)l~Y tesen tuda\kos, komoly dolgok iránt érzéketle~ di\·at báb legyen, a kinek fogalma sincs, hog~~l jön a.z a péoz, a mit ö oly könnybn elfeos tre­s n ki előtt semmi sem szent és tisztele

mé!U:. ..k, , .. l. .t' 'l tS"éh lll~ .'l, uo ·epzest. a none\e t:lS 1ej eszt ~ teá·

már ld kelleno bÖT"i~ni nzza.l is, hogy a un· nyok meaért~k és átérezzék annok a ~ért kúunk a komoly jell!ntö,.égér, mit a ken.J:er!Ia !tell mnnapság fárasztó gonddal fol~ ta~~k be· tisztában lesznek ezzel. akkor meg fogJa. ü~ csti.lui n pún z értékéL S aklwr ncmc~~k lJl d• velt, clökelö urnök. dc taka.rókos, JO . gll.ZiJl• asszonyok is lesznek e<~'"'" szemóh~bon, 11 klk ~ .­r1en körfilményck kuzalt tudll!Ík szá_ll1°]Il~ 'ák hel)zt:t1ikkcl sa kiknek vágpi nom c::zarnyn J tul a megen::!;cdert határokat. . ·e5en.

I~yen ueyel~.s mellett n helyz?t. t~lJ 10c3, me~·altoznu. Er~ebb lenne u. csalndl ka~ ts· meg:;~iló.rdu.l~a ~ társadalmi m~mil~,a bat:eg· la: ü;nyüz(•Sl \agy! a pazarhh-1 haJlalll eg· szu11t~w:l J.edio- könnyebbá \•álnáuak a lll &gi élhotíisi fch~tclek. Rugoy ez nerozetgazda.Sn~:t 87:~mpontból i. milyen 'alönyt jeleutene, boyobben magyaraznom már fölösléges. biZ"

S az erő:; ut.bnzari ö~ztönnél io~a t:~r· ros •agyo~ be-nne, hc.gy ez n komolY.11 b\ éS talmu-.abb neYelé.: m1hamarább tt>rjed.tl & . ül . ~ - ,\ sze" Yeg mmdenfitb gyökeret ,-erne. ::>o ~ nycbb c~aládok is 1 éldlio ,·ennének .u- '~·ijstl nosaL?nktól s ha anyagi t.ú..tno[:!at:e.s. ·a~ de nem._l:; müve_l;;ethetnék ki a le.uoyaik t;sza­beléJük }llántaloak az egyszerlisag~t, ~-t ~ r~n_ységet1 a sorsnkban való megnyng-vu.:>~11t>~ b)\'B}kodns hely.;be itt is a srorg!llUlll3 J~ ~~ság !ó llllll s fdövel fe1 ,·irulna az &ll . JOJot. ~ ... ct

Ro ignz az. hogy oSBEOll)'C'Ik orlfh~t;• dolgába befoh-bntnak .S szóksn dGntE ~l ~..s· Iozást t:!ynl>m.Ollll!inat. nhb.-or mennyi\"uhotíá· ~~bb, hog\' ez ~ .. zonl:Ok Je~g~s~~;ábCtl Ju.rnlhntnnk a gaz as:: !!i let toh"li'R;ltl!- Illeg· a koltum Ít>jlödé::éhez d ti .. ~-a. erkö tlS JtlO· szihi1'duli':H10Z. Szilard Ir

Vasárnap, augusztus 14.

-z emanczipálf nő f6rfiassá,&a.

II. A multkor emlitett példákkal tehát Deininger

azt igyekszik bizonyítani, hogy a nöemanczipáczió­

hoz a olinek tulajdonképpen semmi köze sincsen, mart a nöbeo csakis a férfi va<TVis az ö férfias t l ' J OJ"

u B.]donságai azok, a melyek emanczipálódni akar~ ~k s önállóságra törekszenek. Az igazán tehet­segos és érdemes nők tehát ebbe a katagóriaba tartoznak. Az a csoportja az asszonyoknak pedig,

a melyik részben időtöltésUI a azokasos kézi­miinka helyett, részben pedig kaczérságból foginl­kozik férfimunkával vagy müvészettel, az a J ­

port az igazán emanczipá.Jódni kivánó asszonyok­tól távol áll. Igazi felszabadulni vágyás tehát csakis férfias tulajdonságokkal biró nőknél található.

Ezek után Deininger szarint a. nőemanczi­Pácziónak ostobasága csakis a mozgalomban, az egylittes agitáczióban van. Mert ennek következ­

té~en nagyon sok asszony, a kinek erre igazi haJlandósága egyáltalaban nincsen; részben divat­ból, néha a férj ellen való demonstráczi6ból, bosszantásból, máskor az anyai batalom ellen való fell~adásból vesz részt a női mozgalomban s a végén azt is hiszi magáról, hogy ö erre hi­Vatva. van.

A. nőket engedjék hat bimDely pályára, Varr,.;s k k k"k k · - -~J· azo at a nő et, a ·1 ne erre 1gaz1 psZI-Chikai hajlandóságuk van, s a. kik férfias tulaj­donaágokkal bírnak. De félre a hamis nőemo.nczi­P~czióval, mely oly sok hazug vágyat teremt.

Tovabbá azi; is mondja1

hogy nincs igazuk a. nők­n~k, ha azt moudják, hogy csak ezután derlllhet kt, \'an~ igazi képességük, mert a nők felszaba­

dulása csak most kezdődik. Mindig volt nőeman­czipáczió, s min t minden mozgalma. a történelem­

nek, ugy ez is régi időre vezethető vissza.

· S a legérdekesebb, a mit Deininger mond,

~' ~ogy ll ezt az időnként nagyobbmérvü agi­tácztót egy természeti tüneménynyel hozza kap­CSolatba.

. 'Ugyanis állatoknál tapasztalták, hogy pe. l'l~dikusan ford ul elö bizonyos degeneráczió, a. tntlyen az embe1·eknél az abszolut nőiesség s az abszolut férfiasságtól való eltérés. A nők tehát

;lyan időközökben kivánnak inkább emanczipa-• ódni, a. tnilyen mértékben degenerál tak s nem l€azi nök.

Ö maga. osak hipotézisnek mondja. ezt a tn~gfigyelését de azt állitJ·a hoiTV a női mozgal-lllak . . ' ' oJ

i. lS 1lyenforruim nagyobb hulJámokat vert~k el 'd' o

'd 1 6köztinként s csendesedtek el megint egy ~ 6

tnulva. Ez tehát a bennök lévő férfias tulaj-()Osá k · · go ra és férfiasságra vezetbetli vtssza, a

lllely ilyenkor, ilyen ismétlődő idöszakokban na­«.Yobb · L h · k e:. tnertékben van meg bennök. e etsegesne vt Val • · · clitó oka 0~Zlnünek tartja tehát, hogy ez . az m .

1 ~ Ilyen erősebb mozgalmaknak, mmt a mi-~~n a mosi:ani is és ennél a. teóriánlil fogvo. hiszi

tetner d · · 'l ki t 11 e mea a nők türelmetlenaegene s -lilifis h'J. o . . . •

1 1•~nyanó.l fogva is hogy a nőemancZlpaczJO aliSan ' . \'ad e]~)szik s elcsendesednek ezek a. mostan1

htl} la lll ai.

.t-" :Ez a megfigyelés mindenesetre frappáns és ~~ekeq b -á ~, nem is lehetetlen hogy van enne Igaz-

s .. d ' t~d~s acdzára1 hogy egyel6re semmiféle termé1~z~ b' ' e mé"' Deininger által sem lett e eg6 .. lZonyitva. o

s. hi n~ ha már beszélünk r61a, hát vegyük igy 1 ~t\k el, a mit mond. Első perczben nagyon esuJtóa "~.. . "' n 8 measemmisitöen bangzik a nVAre nezve. .ue h . o

áll a JObban gondolkozunk rajt,a, arra a. meg-les a~odá!Jra jntunk, hogy éppen ellenkezőleg i soha zn· UJtó kritika nem mentett fel valakit inkább, a;.lnt a D6ltet &zé a modern Schopenhaueré. Tebá.t

Oliben f'. · Utat férfi_ eni kiván emanczipálódni! a. · nak 1 Degeneridtak vagyunk tehát; ez igen

AZ UJS.AG szomoru, de ezen ngy látszik nem tudunk segi­

teni, nert ez a korral jár. Vénül az emberiRég és

degenerálódlk. S a férfiasság, a talentum, ez a nagy, hatal­

mas erő megoszlik és nincs egyedül a férfiban, hanem meg>an a nöben is. Ez tehát szembeszökő, hogy hatalmas védőbeszéde minden emanczipálódni

kivánó asszonynak ! Hogy azután vannak olyanok, a kik nem

elég nagy dózis férfiassággal vannak megáldva vagy megverve, hogy ezeknek szárnypróbá.lgatásai nem sikerülnek, az csak természetes. Hiszen e szerint a teória szarint éppenséggel nagyon való­szinü, hogy olyan teremtményei is vannak az Istennek, a kikben félig vannak meg a hajland~ ságok s a kik éreznek magukban valamit, de a kik a kivitelben azután mégsem elég erősek. S nem is elég irigylendöen gyengék a teljes vissza­vonulásra. De bisz ezek nem megszólni, de meg­szánni való félt-eremtések.

Ecy igen helyes dolgot mond Deininger. Hogy ha,.ayják a nőket, bocsássák öket mindeu pályára. De rögtön ntána következik a non sens: csak azokat a nöket engedjék, a kik ilyen férfias tulajdonságokkal birnak, a kik rátermettek az igazi emanczipá.czióra l

H onnan lehessen azt tudni ; honnan lehessan azt annyival elöre tudni, hogy milyen mártékben >an tehetség és főképpen erö valakiben.

Az emberek rendesen életük vége felé azok~ tak rájönni arra, hogy mindent egészen rossznl

és megfordítva csináltak s ha. ujra. kezdhetnék, akkor t udnák csak, hogy hogyan kellene mindent

megcsinálni.

Miért kivánják éppen a nöktöl, a kikbe csak

véletlenül téved az akaraterő, hogy ők olyan

elörelátóak legyenek. Ezer és egy talentom v~sz

el és ngyanannyi hirtelen és véletlenül az alka­

lom révén jut érvényre.

Ha tehát egy ember felállitja ezt a. tant s ennek az embernek akadnak hivői, a kik nem azt mondják, hogy ezt a szomoru dt'generálását az emberiségnek tüzzel-vassal pusztítani kell, vissza­fejleszteni minden á.ron normális allapotába, még pedig olyan módon1 hogy el kell fojtani a nökben m.inden ilyen hajlandóságot csirájában i ha nem ezt mondják, hanem azt, hogy az ilyen hajlandó­

ságot engedni kell érvényre jutni s csak az egész . ségesebbeket elnyomni, akkor ezek olyan lebe­

tetlen valamit kivánnak, a mire az ember

férfi v9.oay nő legyen az - nem képes.

S ezek után csak azt mondhatjuk, ha más

értelemben is, mint Deininger, hogy várjuk csak

a jövő időket.. El fog-e csitulni, vagy még na­gyobb erőre kapni a nőemanczipáczió .

Mouche.

Házi tanácsadó. Piccalilli (Angol konzerv.) Ugy használják

ezt, mint az eczetes uborkát , fött bus vagy slilt mellé. Apró hagymát, zöld paradicsomot, karfiol­

darabokat, zöld babot stb .-t meghempergetünk só­ban és agyagfazékba rakva befödjük. Forró bor­eczettel leöntjük és ezt még kétszer ismételjük, harmadik napon üvegekbe rakjuk a zöldséget, az eczethez mustárt, porrátört gyömbért, kevés pap­

rikát kevertink s az üvegeket légment-esen be­

Mtjük vagy beszurkoljnk. A méz deritéee. Két rész mézet egy czinne-­

zett edényben három rész vizzel forrásig havitUnk ; ezután minden font mázhez két lat fehér bolnst

(pecsétfőld) vizzel gyönge péppé keverve, folytonos kavarás közben bozzáadunk. Ha 2-3 perczig

forrott, a tüzröl elveszszük, egy pillanatig nyugodni ha-gyjuk s azuté.n ~ folyadékról leszedjük a habot.

A. még meleg folyadékot erlls szürőpapiron át-

36

szUrjük, végtil porczellánedénybe téYe gőzfürdöben besüritjük.

Pamutos vászon. Ha meg akarunk róla győ­

ződni, van-e pamut a. vászonban, a köveikezli kéh próbát eszközölhetjUk : l. A szövetet. kissé fel­borzol va, gyertya elé t:J.rtva, meglátjuk, hogy a. pamutszálak mind egyenlő vastagok, a czérna­szálak ellenbPn egyenlőtlen vastagságuak, sőt né~

mely helyen csomósnak látszanak. 2. 1\ebány szálat kihuzvo., egyszerre azéttépjük i a pamutszál

összegöndörödi!.: .;s ~.:tválik, a leoszál pedig egye­nes és sima wa.rau.

Liptói tur6 körözve. Tegyünk egy sekély tanyér közepére liptói turót1 azépen gömbölyüre igazgatva i ezutan szép nagy szelet - négy~ögti.

- friss teavajat. A liptói turó körül pedig egy kis halom kaviárt, utána sót, paprikat, kömény­magot, apróra vágott vereshagymát és mustárt. Nagyon izletesen néz ki és a férfiak kedvolt, mondhatni pikáns eledelét képezi ; m.indezekből ök maguk egy keveset összevegyitve, kenyérre fol­kenve eszik.

•• Uzsnetek. - Kéziratokat nem a-dtmk vissta. -

L es. Igy már értjük. Elolvassuk s azután mondunk v.;leményt.

Szilárd. Láthatja, hogy miért nem kllzöltük ebben a számban.

K . M. L elle. Kem helyes. Az álszemérem kellemetlen és visszataszitó. A leány lehet öszinto, nyilt és becsületes. Ezzel többet ér el, minth~ helytelen időben és módon szemérmeskedik. A. ki tudatosan szeménnes, az már nem szemérmes. ~

T. I. Nagykáta. A :~~maga« megszólitás lJiznl~' mas. Da azért csak használja bátran.

Több levélről a jovő számban.

• ll --

l l

CSÁSZÁR-BOB.AX.

Macht die Haut~ za.rt und weiss ~~

Gyöngéddé és fehérré teqzj a ll6rt.

TfT

lllatszerek., a. legfinomabb, p~pere­czikkek VÉRTESSY SANDOB

illatszerésznél (Kristóí-tér) ka.pha.tók. 1722

FtMmemM•~ mtalasmOebl 6s ltnymzoii'Ji kelengyftel

ARIS ZEILLINGER ts TÁRSA a ,..&.ÉK CSILL"G"·n41 1721

IV. ker., Váczi-utcza 16. az.

, TESSEK uti~áskát, utu&.a

esiklr.eket, k6ai =========== b6röndöket,ltooai­ta.ka.r6ka.t, nói jookey·aa.pkát, hajt6keatyiit BRACKl"ELD l'. czégn61 (IV. ker., Dorottya. uton 7. n.) rendelni. 1720

Vasárnap, auguszttiB 14.

Qy királyfi naplója. - Nagya.p6 meséi.

(Folytatás.)

Ezuttal is ütöttem volna, de nem mer­t~m. Bátor fiu vagyok, de a három d.rago· nyos alaposan e1bánt volna velem. Szép szó­val kérleltem hát őket: · - Bizony Isten Félix királyfi vagyok!

Edes dragonyos bácsik, kisérjetek Fedor her­ezeg ezredéhez, ha király leszek, megjutal­mazlak benneteket.

.A. dragonyosok mosolyogtak. - Hiszszük hiszszük pajtás, de most gyere

helünk. Si~tős ~ dolgunk, ne tereferéljünk hó.t, anem induljunk szaporan.

Ezután a vén strázsamester társai fi1lébe ~llgott. valamit., de csak eg) -két szót ha.llot­w.t.m Leszádáből :

- Megijedt az agyudörgéatől l Eszelős szegény! Vigyázzatok reá, mert megszökik utközben s Fedor herezeg megharagszik érte.

. Elindultunk tehá.t; jobbról és balról a ~et dr11gonyos, középen én, elől a strá.zsa.mes­~k"Szomoruan koczogtunk az országuton s k 1 ozben mindenött katonákkal, pattautyusok­

l a ' lllenekülő parasztokkal és szekerekkel ta-~lkoztunk. Lovam busan lógatta fejét, majd f~lelt, mert ágyudörgést hallott, s apró recse­gest-ropogá.st, malynek hallatára a strázsa-ll:lester igy szólt tarsaihoz : .

- Megkezdődött a lak?da.lom. EJnye b~ azépeu muzsíká.lnak

1 de saJnálom, hogy m1

llellJ. 'Vehetünk részt a tá.nozba.n. A dragonyosok bólintottak, de nem sz61~

ta~ semmit. Vitéz k~:rt.oná.k voltak s ba.rcz1 ZaJt hallolitak: röstelték, hogy nem közdbet­nek társaik oldalán. . A mínt igy morfondiroztam, azt vettem es~re, hogy kÖnyes a szemem. t - Enyje Félix: királyfi.!' - rö~te~ked-1 e:n mog<'mlJnn. - Ez nem vitézhez illo do­~g! M:eseo1·szá.g trónörökösének nem szabad ~ll'Uía., rínia., mint holmi csecsemőnek. Inkább gyeljünk, hogy kereket oldhassunk va.la~ol.

t A. vén strázsamester rám szegezte tekin­~ét., s mintha csak elleste volna gondola·

ma t . ak - .Hallod-e te hóbortos_ e~ém! Ha ~l

arsz lnalui mondd meg nnndJárt, hndd Vl·

f~ázzunk 1·ád. Mart ha megpróbálod a.. szö-1.1 st, Utá ua. d m~gyünk a világ végére ld és isgy elagyabugyálunk, hogy a paradicsomban

megemlege ted. Előre, mal's! let.tü Menekülö parasztok loholta~ . el mal­e . nk. A strázsamester megszohtotta az gyiket :

- Honnan szalad tok atyafiak ? • . fal -. .A begyoldalon lakunk, ~a.tárveg1 ha ~cska ban. Azt elle p te a~ ellenség, Sötétország f k sel.·ege. Szörnyu" nép az vitéz uram. Csupa (;·et · ·u

4.! e a rnundérJ'uk perzselő lang a P1 e.n-l;(l!lllk A 1 ' .ru tá. a. lako · . 101a érnek. ójszaka szu a. _JTa.!. tek ssa.guuk meg örÖkre beborul. Mosdt"du~kkoz­haa llleg a mi katomlinkkal, kez o 1 - a ho d el iuldd. Biz én nem v:ártam ~eg, k gy Vallnni rakonczátlan crolyóblS elkapJa. a )!"~emet, lábamat: hamaros:n odébb álltam.

' ,. ssatok. atyafiak! tottatz atyafiak engedelmeskedtek) u~y fu­ért ' hogy édes arám kengyel.~TttOJa. sem 'de

6 a.volua utól öket. Mart kicsi fiu 'fl.e..ayok,

gy zt. már tapasztaltam hogy a félelem - Otaröptü madárnál, sebeslábu pa.ripánál is

AZ UJS.AG.

sebesebb. Szá.guld mint a. fergeteg, pedig a. vész még nala. is gyorsabban rohan. Utóléri a gyáva .embert, s lesujtja, mint a hegyr61 omló görgeteg.

- Ugy kell neki, nem sa.jnalom a gyáva. embert ! - gondoltam - s ekkor jutott eszem be, hogy mi is menek:ülünk. De még egyéb is jutott az eszembe.

Qzifra lovascsapat közeledett az uton, testőrlovasaink két szú.zada indul~ a habornba. Az ut tulsó felén granátosok haladtak, de ezeket nem ismertem, mert nem a fővárosból jöttek. A lovascsapat élén szarencsére ismerős kapitá.~y lovagolt. Oda.rngta.ttam mellé s meg· sz6litotta.m:

- J ó napot kapitány ura.m ! - A kapi­tány csinos, derék fiata.! tiszt volt s gyakran állt el<Sttem haptá.kban, ha a palotaban szobám­a.jtaja előtt strázsált. Rám nézett és nem is­mert meg. A két dr11gonyos nem mocczant melló1em, de nem bántak, hogy megszólitom a kapitányt;

- Ha megmondom neki, hogy ki vagyok, kisérőim kicsufolnak, kínevetnek s azt mondják a tisztnek, hogy eszeJős apródot kisérnek Fe­dor herezeg kastélyába. Inkább megkérdem tehát, hogy mi történt a fővárosban, mert ki­váncsi vagyok, észrevették-e már szökésemet.

A fiatal kapitány :nngyon szomoru volt, s bnsa.n borgasztá. le fejét. Jól szemügyre vet­~em, bá.t fekete gyászszallag simnit a. zub­bonya ujjára, s ka.tona.i sisakján is gyé.szfá.tyol lengett. Szivem hangosan dobogott, midön megkérdeztem t<Sle :

- Kit gyászoltok vitéz kapitány uram ! - A tiszt rám nézet t: - Félix herezeg trónörököst, a ki nyom-

talanul eltünt kiralyunk kastélyábóL Szegény király urunk, amugy is elég csapást. mért rá. az U risten. De mi hir a. harcz téren ?

- Nem történt semmi, még meg sem ütköztek seregeink az ellenséggel - hadartam izgatotta.n. - De, vitézlő kap~tány. uram, ón hüséges szolgája. voltam Fehx kírá.lyfi?-ak, monrld meg hát, mi történt vele, me1·t 1gen aggódom érte.

(V ég e következik.)

Róhis Kaficza. Elbeszéli az ti legjobb 'ba1·át~imrk

Gaá.l M6zes.

(Folytatás.)

Szentül hitte, hogy jobban lát, a tem­plom ba n is az ím~dságos könyvből imádkozik; Ebben pedig Kat1cza. tévedett1 mert Csereyne könyv néLkül tudta mind az imádságokat, s a köny\et csak azért vitte magával, mert ez igy s~okás. . , ,

Ketkza. ezota sokszor acsorgott a korhM. tájékán . . ~z mor.o~zkált az ~ . kicsi ~ejében, hogy . ~J.lOU, a lri a. vak?t ~a.~ová. tesz1, nem tudná-e járóvá tonru a santát?

Aztán arra is g01!.dolt, hogy a csoda­doktort talán az édes Udvözitő küldötte hoz­zájnk a. ki szintén tudott vakoka.t, bénákat gyógJitani, még a. bélpoklosokat is meggyó­gyította, pedig az irtózatos betegség ~ehet.

A jó Isten ,annak a meg.mond~at6Jn, h?gy egy ilyen kis joszágn~k, Dllilt ~otá.s Ka~cza. volt, roennyi mindenfele dolog J!.Ír az esz~hen.

37

Például a nyomorék J óskát is minde.upn.p biztatta, hog,?: belőle még szép, erős emberke ~esz, szala.dgá:Ini fog az utczán, elmegy _hozzá­Juk a kertbe, felmászik a nagy di6fára, a osufolódó gyermekeket mind megveri.

Nyomorék Jóska is olyan volt, ~nt a többi gyermek, hamar elhitte azt, a. m,ire ő is oly nagyon vágyódott. · Egyszer aztan kérdezte Ka.ticzától:

- De hát mikor lesz a.z, te? - N o válj csak, nemsokára ! Aznap Ka.ticza. a kórház előtt ta.lá.lkozoLt

a osoda.doktorra.l. · Kezdett a. szive erőseu dobogni Valami

belső hang igy szólott hozzá: - Menj, Katicza. s kérdd meg sdpen a

osodadoktort, hogy győgyitsa meg Nl,omorék J€>ská.t ! ... Ne félj, Katicza, a ki jol cselek­szik, annak n:em kell senkitó1 félnie, menj ! . • : menj!

Hát bizony Katicza. még sem merb akkor odamenni, csak köszönt, de azt is olyan bá­tortalanul, hogy a csodadoktor meg sem haJlott&. ,

- En édes Istenem ! - fohászkodott fel Katiaza - adj nekem erőt, hogy meg mer .... jem szólitani Ha én me~ nem szólitom, akkor ki fogje. a Nyomorék Joska. lábát meggyó­gyitani

Alighogy ezt gondolta ma.gába.n, hát jön vissza. a doktor. Bizonyosan vala.mit ott felej­tett a kórházban.

Katioza odaállott a. doktor elé s igy szó­lott piruló arczczal :

- Kezét csókolom, doktor bácsi - hanem tovább nem tudta mond mi, mert & nagy bátorság miatt torkan akadt a szó.

- Mit akarsz, kis leányka.? - kérdezte nyájasan a csodadoktor, a ki a világért »Sem< volt félelmetes.

- Nyem01·ék Jóska ott lakik közel hoz­zánk. Ö nagyon kedves fiu.

- Elhiszem, hát aztán? - És má:r ismeri a betüket és nem tud

a lábán járni, pedig ő is ugy szeretne sza.lad­O'á.lni, mint a többi fiuk és járna az iskolába. ~s tanulna és Csereyné is lát már, pedig s~e­gény vak volt, és •..

Tovább már iga.zá.n nem tudta. mondani, up dobogott a szive az éktelen na.gy bá.tor­sagnak mía.tta. No de nem is kellett tovább mondania, mert a. csodadoktor nem hiába voltr okos ember, mindjárt kitalálta a főg0ndo­}ntot.

Egy ideig n~zegette Katiozát! mosol7~ot.t is. Az ~n megkerdezte, hogy nun ek h~VJák, azt is megkérdezte tó1e, hogy Nyomorék Jóska. az ö testvére-e?

Csodálkozott, mikor meghallotta, hogy Katiczának a Nyomorék Jóska. nem is test­vére, de azért erősen szen~líi, mert igen jó gyermek.

V-égre igy szólott hozzá: - Várj itt egy kicsit, Katicza, miudjá.rt

kijöv ök a kórhá2. ból, s vezess el engem ~ Nyomorék Jóskához.

Ka.ticza elkezdett örömében ugrá.lni és tapsol ui.

Eppen a.rra jött Pista, az a. verekedő gyermek, !l ki szeg6ny J óskát. osufolni szerette.,

- llliért örvendesz, hé? -kérdezte tőle. - Bizony örvendek, de még nagyon

mert ~ csod~doktor ur .meggyógyí tja a Jósb{ lábát ~· Erős lesz,, mmt te, s akkor nem.\ csufol]atok, akkor ő is az iskoláb& jár veliink 1

~

ss nkkor ö jól fog tanulni, s nem kerül a SZIUllD.rak padjtiba, mint ti ...

Háti vajjon ezt a bátorságot ki adta Nótás Katieztinak ~ Nem félt-e attól, hogy Pista megtépi a haját 'l

~em, most nem félt senkitól és semmi­tól, mert a. csodadoktor. a ki visszaadta a. vak <:Jsereyoéock a szemevilágát, mellette állott. :..; a Nyomorék Jóskahoz ment vele, hogy meggyágyitsa neki is a lábát.

A csodadoktor mindent tud. Valóban min­dent tudott, azt is, hogy az a kis fa 'usi leányka, az a Nótás Katicza igen jószivü te­remtés, ..

TIZEDIK FEJEZET.

Jóská.t bevi8zik a. kórházb&.

• Katicza, egy kicsit későn ment a.znap délután haza.. Pedig ugy sietett, mi.ntha va­laki kergette volna. Hogy is ne sietett volna, ón uram Isbenem, mikor olyan sok minden nyomta a szivét.

- Jaj, édes anyám, lelkem, - kezdette 11agy lelkeudezve - jaj, mekkora öröm ért engemet! J P.j ! ...

- ':\űtől ég ugy az arczod, te leanyka, te? - Jaj, hogy ne égne, mikor a csodadok-

tor, .:- hanom várjon csak lelkem, anyám, hogy mondjnk el mindent, de mindent , •. Jaj, hol is kezdjem? Hát igen ..•

(Folytatjuk.)

A kolbász és a szahadsáj. (Kutyatanácsko:ás.)

Irta Pá.sztor József.

Czitdr. J.:•cgr6, Sipszi. (Az udvar kbzep.;n sÜt­kéreznek. Ctézá.r nagy, erös komondor, Negró ulat.tomos kis fekete uszkár, a szemet is elborítJa. a. k6czos szöre. Sip!Zi alázatos, pislogó kis sarga. mopPzli.)

Yegró (Cz&árhoz) : Kedves öregem : kolbász­

ról álmondtam.

Sipszi {Hallgat. Egyet nyal a száján.)

Czétdr ~egróhoz): Ostoba vagy. Elmult az

az idB, hogy kolbászhoz jusson a szegény kutya. Hej! ettem én néhányszor ifjabb koromban, még most is nz orromban van az illata, de nagyon meg:1(1tam az árút. A gnzqo. megrakott, qak ugy porzot.t a bondlim belé. Azóta nem is gondolok

tübü't koll.~szra.

Sc!JrÓ (ft':lénl•on behuzza e. farká.t1 a m.iot. n gai'-ditt bl'l.llja beszélni): Kedves öregem be· vallom, nem úrlcm jól a dol;okat: e. kolbász, a hus nugyon jó, n legnagyobb gyönyör a. vilá­gon,·tt 'Qorés pedig fój, a legkeservesebb dolog ... Nilm erleJl'l, hOh"Y ll nagyon jó után miért kell ~ppen n lc~rosszablJnak kr.~elkezoi. • . Bemegyek szep 1n.'!~IUl a konyb6.b31 a kolbász csiklandozza :m orromn t, még <;sábitgat is: :t Gyere ide, ked •'IS

Jds kutyn.! iEgyél meg! .A2:6rt vagyok én koloasz, I10py o j{, 1tis kutyf1k megegyenek !« 8 én meg­esz"m s J;olbáfzt . .Bizto::, hogy megvernek utana, d~ hogy miérL - azt nem tudom?

Ctétár: Szamar \'agy, nem· kÚtya! Az embe­rot: bir.onyo.,.an tudják, miért vernek. ~e törődj semmivel: es6váld a farkadat és ugass, ha pedig a sazdn jön, vágj barMságos képet.

Sipgzi (Ozézfrrboz): Kedves mester1 ba én ember ,·olnék, rlúndig bust ennék, finom jó

hnfpkflt. Czi.uír (mogvetés:,c)) : Be szamár egy kutya

v~wy ~esém. Az erober miudig szaladgál, ássa a f61dat, iirad1 to pedig lustálkodol, a napon sütké­rez~l, a fe.rltodnt CSŐ\'lllod, ugat!lr: e eu ember ad enni. f'~ cs6vlllgnsd a fflrltodat. fiacskám.

Sipszi (busan): Oh kedves bölcs barátom, hi­ftell ~ost is fój ti fnrknm. Ne is t·eszélj a farkllJlll'(ÍL A... ifis gazda mogfogta tegnap s csavnrgatta e farklmnt, cuvargatte, eeanrgatta a én b.iiba vo·

AZ 'UJSÁG nyitottam. Szarettem volna- megharapni a ~ezét, de féltem, hogy a nagy gazda megver.

N~gró: Ha én ember volnék, mindenkiirmeg­harapnék.

Czéztiy: Buták vagytok. Mondom : C$k a farkatokat csováljátok. Ugassátok a fekete em· bert, a ki létrával jár, a fehér erobert, a ki a kenye-ret hozza, a. kék embert, a. ki nem tudom miért jár ide : nincs semmi a. táskájában, a minek jó illata voln~, azért nem szenvedhetem. Hanem a. véres embert ne bántsátok, a. kinek vas csörög az olgalan, mert lS a legcsodálflo tosabb ember.: _ö. a busember, tele van a tá.skája husokkal - igaz, hogy nem ad belöle. Hanem ha a mi-á.-ut meg­látjátok, téppázzátok csak j 61 meg, me rt azt gyül ö· löm. Ugassátok a fényes ezilst tányért is, a Illi assau uszik az égen, ba sötét. van, s a mirc51 még én sem tudom, hogy micsoda.. . . (Sokáig hallgat).

Negr ó: M.iért ba11gatsz kedves meater? Czéztir: Valamire gondoltam • • • :&l már

lemondtam a busokról, harapni sem igen barapok, de szeretnék kimenni a. kapun.

Sipszi: Kimenni? Hová? Czézár: A kerítésen kivül egész világ van.

Nagy mezö. Fák. Házak. Azután e",ay foly6, a hol meg lehet fürdeni. Aztán megin t mezö. Lehet futni, futni, a meddig csak akarunk l

Negró: Há b nem ez itt a világ?

Czéztir: Ostoba. Persze. Mit tudod te, a. ki itt születtél ezen a sznk udvaron • • • A mezön lehet játszadozoi a puha ftlben, s ' odajár sok kutya, gyönyör ü fény~s szlil'll kutyak, Ugrándoz­J)ak, tánczolnak, bokfenczeznek a meztJn. Hej l az az igazi öröm ; a szabad !:lág !

Kegró: A kolbászuél is jobb '?

Ozézár: Mindennél jobl·! De be vagyunk zárva. A kapun nem lehet kimenni. Rabok vagyunk • , •

(A szomszédudvarr61 vidam vinnyogás bai­lat.szik. Egy kis kotya. néz át a kerités nyilá­sáo. Czézáy hirtelen a karitéshez szalad s a

farkát csóválgatja. Kegró, Sipszi utána som­

polyognak.)

Czézár (átdugja az orrát a. kerítésen): Ön az, kedves szom.széd ?

A szomszéd (lassan suttogja): Tegnap kint futkostam az utczán s a kerités alatt egy nyi­lást fedeztem fel, a hol ki lehet bujni.

Czétár· (boldogan): Ah! A szomszéd: Bizony . . . Éjjel ba a gazda

alszi It, kibujbatoo.k , • . Milyen gyönyörQ lesz ! KimegyUnk a mezöre l

Czlzár (boldogan) : Köszön öm kedves szom­széd. Ott lészOok.

Czézár (hirtelen megpillantja n gazdát. Gyor­san odamorog a m~ik kettöhöz) : Csóváljátok a farkasokat! Jön a gazda. (Eljönnek a kentéstól s nagy igyekezettel csóválgatiák a fnrkakat.)

Czltdr: (A mint a gazda eltiinik.) Az éj­szaka kibujok a kapn alatt. tljen a szabadság!

Ez a legjobb a. világon ! Segró: A kolbász talán mégis jobb?

Czé;ár (sórtödött~n) : Buta!

(GyönyörU holdvilá~oe éj. Czézár ldszökik a

kapu alatt. A másik kett~ nem mer lribojni. Czézár bajoalba kerül haza. A kapuban a gazda várja s rettenetesen kiporolja a.· bundáját. Czézár

vonyit't'a rohan az udvar hátsó zugába.)

Ncgró (lassan, farkát behozval melléje eom- ' polyog, visRza-visszapielant a. konyha felé, nyalo­gatja a száját. s odabujik Ozézár mellé) : Miért lX.Jmböltoz kod ves öregem ? Megártott a szabadsiig ?

Czirár (orrát. az óg felé tartja): Van-vau-van!

Negró (pislog, egyet nyal a száján) :1 Kedves öregem, roppant izgatott ngyok: éppen most ettem meg egy darab kolbászt.

Czlzár: Vau-vau-vau!

N eg ró: Most- várom a verést. htózatosan el

fognak pábolni. Czézár: Vau-vau-vau-n-u 1-Negró (nyalogatja a száját): De azért hidd

el öregem ... akármit morogsz . . . lehet, hogy jó a szabadság is • • • de mégis többet ér egy darab

kolbász • •• Ozéztir (lassan morog) : Hol van ? · Negró: Persze . • • hol van? }lm. (A beo d~·

jére pislant s élvezettel nyal egyet a szá.ján.) Cztzár: Van-vau-vau-u-u-u!

Majfejtések is rajfvínyek. h Ujsrig augusztus 7-ik.i számában közölt

rejtvények megfejtése: I. Vett 94 drb nyulat a 60 kr. 4:7.- frt

l drb ózet 8. S frt 3.- , 6 drb szarvast il. l O frt 50.-~

Összesen : 100.- frt.

IL .A. 3-ae szám. m. Károlykára tit. l\. Petropavlovszk, V. Bem apó.

A rejtvényeket részben vagy e0észen helyesen fejtették me"':

0

Basch :Julianna, Berger Imre, Balázs. Ist.v~n, ·Bruck Jenő, Blau ~örgy Berger Emil es Bela, B "'" o ' • d rka ec~er János, Bartha Teri, Bomersbacb San ° , '

. 6k -Benedek Elek, Csernyá.oszky Aladár, Jucz .8 •

Adrén, Deák .Adrieone és Gizi, Dömötör Malvl.Dka, Darány,i Liczike és Pistike) Dodioszky Nesztor és Magda, Engl Imre, Eislor László, Eekstei~ Simon és Laczi, Forszter Dus, Fritz !fisi, Freon László, Elza és A.rtur, Petter lr~!lke, .JJ:at:kaS Araoka és Lipót, Fabró Henrietta, Farkas Rózsik~, J'a.ni és !lll re, Fuchs József és Ter ka, Fodor Lacz,t, Gompe.rz Andor, Gál Sándor, Gjborhelyf J'enö eJ Mariska, Garkó Béla, Gazdy P:ümuczi, GölJnet Mariska, Gillieb JaDil6, R~obtl János, Heidnsk~ Marton, Hirschl RiDka és Béla, Halács Gusttlt ~zsi és Hedvig, Hampel Ede, lfeisler Lac.zikB1

Havas Ferencz, Nellike és Irénke, Hor~átb -L&Dke, Ha.t"as Gyula. és Gizike, Bauer La.jos, Igó Elek és Aladár,· König Gizi, Knebel Alfréd, K6sa l'~' .Krausz Hugó, Kovacs Juliska, .Kobn Elza, Ko~tc3 Oszkár, K.önig Renée és Lidike Kubicsks Eti, Kazár Bandi, Kleitsch Irore, Kauflnaun Irén és Mioa, Kerékgyártó Eugénia, ~Ill; és Lóri, Köszegi Irma és Giza, Koncz .Tózsik~. l_ :.;an-.öipád, Knn .A t til a, Kalocsa y Péter, KeJlner ..

dQr, Le.fuovits A.rtur, Lövi Vilmolf és Jror:neba, Latinovita Tibor, Lukács Alfréd, Luzsa 'feri, ?tlll· toska Juliska, Muth Piroska. és Annuska, :Metzger Pistika, Ferika, Laczika, Maodel Erzsike, Miske!. Bözsike, Milkó Károly, Mikosevits Irma, Edit.h, M; git és Gyt~la, Mádi Petronella és Emm.ike, M11kó.t zsike, Nagy .Jolánka.' Nyirnty György, Ol ti Em~á:~ Porgesz LaJos, .Pfetffer Berczike, Petnebázy diob. dor, .Pilz ;rrns, Polgár Jenc5, Platthy Dona, .l~a és Lacz1ka es Margitka Rosenstark Rózluka ,

1 u sen· Donka, R6na.y Olgiaza Pálma és László, .L\.o .. 8 feld Margit, Rozgonyi' Macza Rubinstein LaJ,

0

é ~ l R ' k Jrell• s u-yo a, nkovszky Menybért Rezne • . k Rajkovits József, Radvaoer .Adél és JultS ~ Rescbofszky Szerén Strasser Bellnskn, SalaOl~s Adolf és Bösk&, So~neofeld Jen6 Sugár Endre. L ' l ' S ' és rren, :u:z o, terk Jolán, Stl'rk '\"'ilmll, Striny Do.~a , i éi Schwartz Katinka, SehOnatein Józ.sef, P.ah, Et~p· t" n k Seh

. JS"' on a, wartz Imre és Erzsike, Scbmertz~ngh!XlÍdt

és E~on báró, Sebwarcz Boriska 6; Andorka, Sc és Mariska, Schreiber Leona, Sohwarcz; ~láTa )Í Kálmán, Sz éger Tibor Szenea Tild a, Sze ber!: 1 ..

L . . ' .. 'll .JJ.a llJZl, Szentmiklóssy Andor és Józsi, ~ze ko. git, Szav~ Annuska, Szunyogh Duoz_i, s~:röl> I,rma, Szorády Sáriita Szendröi LaJos, eSi A~J?ád, Tildy Joliinka Js Erzsike, Toszkan Ton ~ Vllinszky Lajos, Ernö és Béla :Va.,.<TDel' .Elza ·t Je~ö, "'ér~es .Mariska és Baudl1 ~ái-adY 1lf~gl~ VaJda Jeno es Laczi Widder ~lzat Gyul n Ilonka, ifj. Weiszar simuel és Gyula, WeioDla:B! Gézal Wolf Ernő és Miczi Wolf B.sla. és !Dl Weisz Miczike, Bandih, Ti

1bor ~ Sándol'o

• nyil;Cl r A barom könyvet Itisorsol tuk és a~ e;;

Pib Irón (?) tt 1!uisik o. t

Pemenllzy Sáneor *(Eiii'-árda), a ~rntadikat a

Sohönatein József, Pali, Erui b Ílonka t131l ev · pest) nyerték mee.

8

~ l! . l . r---, ' """" __ ___.__._.._ t o o g

~'f& egy ~~!' uepatl 'ét eh'Ó !órát. kapjallt Htlfer E.ttrÓlYlJé, ~111-ékl&\

n. .. ~ ' .

l ;

kek ~z s~ sz .

III. ,.,.._:_-· S&ámrejtvb;y.

D. L. L. D.

Hogy lehet ezen négy :t&óMl

két tolivonás~al tsO-es M~ámöwegét

nyerni!

tv.

gróf gróf Gróf ség Ség SG1yom Studor.

v. ,

f:-1

VI. ~~llll~11 •ritno't bgy helyuend3k él, hogy l)iliól jobbn,

l ll!t&M ol"tl&va, á !Órt>k ~sst<!g& 80-at legren kl.

'V ll. TH"- k'r4eaet.

fia •an a kereJutek k~t.e tJ6 "~? Igy já~ te~~tk()lt lóra li&ny szeg kell ?

Brudl Jti.!Olr·

Al1f~S!G j t 1 Ö Zp

\Iti. Á kÖ\·etkezö b'l<mdat.okban kerMttn&vek rej.

toznek: Kár olyan nagyou sietni, Ha ti bor~ isztok - tészegek lesztek. Hortsolás -van a börödön. Erzsi ga.lat:nbot; etet. .A l~mpabel a kereskedésben kapható.

Gárdoa G_yuri.

Rajyapó postája.

Nagyapó b!ma.t(,g súvvel ó1·tcsiti ol~a. sóH, hogy a hnlll-1 ic:mét olrogadtu égy },.;s tt\r~uknt.

Derkovits Sanyikát a ki o hó 2-án B.-Dert!cskén jobi>létre s-zert­der«lt. Ell\ésvo érkezett hozl!ánb: a. szomoru hir é!l ezérh csa.k utólag tehetjük kos-torunkat a kis hnlott s!rhalm:u-a. \'ajl\a. igaz rész­>é.tünk G'IlybittHi gyászoló sz~Hei bánatát.

. ·- -

Törzs B6i'iska. Erdöhen c.sa.tngoló ki:; Bo­l'iskánák att üzeni 6reg Nagyapója1 hogy kedves kis Iá~y, metb n messze távolból Kagyapóxa gon­dol; Véts&s rejtvenye nem került papirkosárba, Lanarn tUnusokára meg fog jelenni. - G,-uber Emil, Rejtvényeidet még nem néztem meg, csak egy plllantást vetettem reájuk, de a~c hiszem, hógy k6zölhet6k. - Btumherg RCJoul és Leó. "Cgyanezt itenenl nekték is, fiaim. - Ga.zdy Pálmuc.ri. ~e keseregj, édes llinyom. Xem azért ~em válaszol~ Nagyapó leveledre, mart megfeled· hzeit rólad, bauem azért, med sok utUnkaja kö· zepette nen1 ért rá valamennyi unokája Sótaira válaszolni. Ne~em ig panaszom van, édes tá o y om. A:tt H:ented Kagyapönak1 hogy ezen a héten sem nyertél könyvet, pedig te vagy az egyeHeu kis olvas61 a kinek ket könyvet juttatott már a ozilinderkalap. Há~ többi társaidnak mit sem Adntál ? Binde~· Elza, ilonka és GtJI!Ut. X e tör­jétek fejeteket, édes gyermekeim. Ha. egyiket nem tudjátok megfejteni. próbáljátok a. másikat. Az sem baj, ha egyszer-kétszar nom fejtitek meg n lameunyi rejtvényt. - Gombos Palika. Meg­érdemled fiacskám. Miféle mesórlll írsz? Azt a. mesét nem ismerem. .Azt azonban mogtgerem1

hogy ba rhd keru! a sor, gyönyörli szép mese­köoy~et kuldök. _. Satgó Tivadtw, Lászld Js Sottyi. Annyira '\'árod .Az Ujságot, Sanyi fiam~ Remélóru, ozut.tal is losznek beoo& számodra való szép mesék és mulntsa_l!os rejivények. - Hal}aS Fertncz é~ iú~llikt!. Nem bitnom, isruerkedjUnk meg, Ferenoz :fiam es Neíliké~. Hané~ nth\n hosszu Iegtyen isroere~ségt\nk es kUldJelek el mindén beten a n)jtvények megfe-jtését. A ti r~tvenye{ek~:>i közi.1lu! fogom. - Sztriny norta. l$ irén. Okos kis liloyok 'V'agyt.ok; pr6bMjátok meg, hátba. edes apátok segits6ge ~élkül ís el tudjátok kútaoni a megfejtést Nagyapooak. Apus­kátokat üd~özlöm. Mitkó Erzsi. N'a.gyap6 addig gondolkodott, hogy milyen volt ~ ~s tündér, ~g egys.:erre egak megjelent a. tünderke. B& szep ,·oltat Erzsikém! - Mclcli Petronella lfs Ettl­tnike.

1Nem haragszom é? egyi~ legh~stigesEibb l;rls

ol;asómra. - Ktmcz .To~siluJ e~ ~ft·pad. Ed es apad­nak igaza " flo, 'l1anntd mog magad. m~gfej;-eni .n 1-ejtványllket Tetstik a könyv, Jozs1kim: Ita\ neked Árpád fiam? - Wolf En1ó ~ 3Fte:l, Bez­zeg e

1 mi D unank nem melag. Bo jó ?olgotok "an

Reringsdorfban l Hogy tetszett Berhn, gyerme­kéiro ? t"gy·b szép, nagy város? - Kastegi It·ma 18 Gi~a. Elktlld6m.leánykáim. - ScittL·arct Kldra és Ealtndn. Lustálko8tatok a ua.gy melegbeu, ugt·e? Nem baj, .. gyermekeim. Yegyeook pél­dát Nagyapóról l O is sr:eretne lostAlkbtini, de uem lehet. - F6do'l Lat.!'i. Sob'se er6lködjél, Laczi fiam! :b!inden héten nem tehet uj rejt\•ényt taragni. ~egtM~zem atznl1• ho&'?' a köz&lt ~jt­vétlyeket megfeJteHed • .._ .'\flkottt:•ls In11a1 Eitlh, .llargit (8 Gywla. Isten hC~:r,ta. az egész familiflt l X .. -~ \..... J·~ ~omekel~ '\":t.tr~tol~. ide·nuök ~e('r{'. ~a ~, c- · .,. . r:J

ap& Lt.harábs. - T!!S$kttu Tonrst. Szorvusz 'rou. (Q;ikólll ! ,1 r&Üindérkalap mt'gfordúlt tongelye kG· rt\l ör(lmébén1 midön átadtam n.,l;i üd\'Oz1etedet. .... D•dins!..~'IJ ~eszlor is Magda. At én kis

1)oát.álll 111egini kitelt n1e.aáert. ólyan s~p rést· ,·étlerelet irt c.'sikös Zoltnnkilnak, hQgy N ogyapó

39 +c l Q h ... ....

elküldi szegény kis olvasójának, hadti teljék örÖm& banne és vigasza nagy bánatában. A te részvétede' e Lelyen adom át Magduskám. Azt elfelejtetté­t~k mégiroi, hogy hova ntazto.k. - l'értes Ma· ~·tsl:a es Randi. Ra kiYúnod, elküldöm arczképe· üot, Mariskáw. Azt csak most tudod, hogy s:te­retlek? Azt hiszem, meggyöz6dhettél r0la, Logy Nagyapó szerali valamennyi kis ol'l'asóját. Kis testvéreidet üdvözlöm . - Résc;ltovszky S.zc>·étt. Edes anyadJ::tk akkor ~ierzesz irraz ö1-ömüt ba

• .. l

szopeu, szaretettel üdvözlöd öt sztlletésnapja \'Bg"

gel én .. - Hava$ .lt'e.·encz, ]\-ellike é$ !Yénl(e. Epp oly. szn·ese~ fogadom le\•eleteket, mint Gyuláét. Re,ltvényeitelc köztllhetök, de azt bizony nen1 tu­dom megmondani, hogy mikor kerül J-eújuf.. í\ SQr.

- 1g6 Elelc és Atadá'Y. Intézkedtem fiaim. -Radt:aner Adi l ts · Ilusk{(. tchözöU~k, lie<.h·es leftnyk.Aim. Rcm~lem. hogy gynkrabbao i'ögunk le· -velczo1. - 1Je'ltedek Elek. A Mihz:ith-albumot hal.adéktalanul el fogjuk küldeni édes a}lác.lunk. C?tkó~ Zoltannak k~eéggel adom át igaz ré~z~ vet~Y1lll.tltozatodat. Udvözöllok, édes filllll.- Kerék· gya,·t6 Eugét1ia, Emma. és L aczi. t:lze1·vuez, édoe gyermekem; örülök, hogy két kis tesivérednek ilyen buzgó társuk akadt a rejtvónyek megfejtéeébén. - Ha~as Gyula, is fJizike. Ked\fes gyermekeim ném most, de máskor. - Tildy JolátZk: és Et·zsike~ Furfangos rejtvény 1 éppen .Az Ujság oko$ kis olyasóinak \aló. Ejnye, be furcsa lehet az a hottás tal.a~! ~nldjéiek el, lelwyk!lim! - Bisl:ey B lizStkc. .1.: ekem is ro.s~zul esnék, ha B6tsike ne­"~t u~_lll lelném .a. ~ostéruban. P ersze, ltQgy kö· z!>lhelok a rejh-eny,;K : sö~ ritkán kapok ilyen jókat. ._ Sugár Enil1·e é:> Lr:iszló. A rejtveuyel.et megkaptam. .Alkaloma-dtán valogatok belőlük. -Lövi . Vilmos és Kornt!lia. Edes, jó gye~ekek v~gytók. Cs6kollak. - K önig Bellée és Gizike. Kedves nagyanyátoknak kezét csökoltatom. Lidi­kéoek mondd meg, kis leányom, hogy wost akkora. betUkkel irtam a ne>ét, mint az ök­löw. Ezuttal talán nem fog tévedni a Sl:led6 bácsi. A liszt~lt Cilinder Ul:' nagyon mocron·a bácsi. J:Iasztala? o~rógatják o. legs~ebb, legk~dve· Se~b. kHts fiok e.s Iéányok ; nem lehet magves~te­ge~.m . .ane1u azért szépen , sorban mindeukir& gondol. 'Edes ked~es Lidikéro! Most csak páros ~·ona~on tudsz még iroi? !\agyon szép;;u irsz 1gy 1s. ~agy örömöm telt leveledben. - Sdltfom SándOY. Ugy_-e most t~ljesitettem kérésedet? -Lu~sa '!ert. Ed_es any~d szivés engedelmevel megifi csak oralaszll l i\ aeyapo postájAban leveledre · hisz ol:asóim közöt.t sok 14-15 éw~s loányJca. j~ vaD. Mtodeneke16U. kl:lzlt:lm a czilinderhez i nMzet.t t is.­teletteljes kért'ényedet:

Nagyméltóságu Czilinder ur! álulírott nton nlázatos kéróssel jiu·ulolc a

nagyméltúsltgu C'zilinder urhoz, hogy engem egy jutalomkönyv elnyerésében kegyesen részesiteni szi t"esl:edjék.

· A ilhot"s I:.;réseme~ o. kö,·etkeaö olwl.kal 't' agy ok bátor támogatn i :

l. En mar rég •árok 3 Nagyapó által kisorsoland~ julalomkónyvl·a; uogyon bllet-etek olrasni.

~. Mivol biztosan tudom, h ogy l\agyl\pó az én not-emet no.gyon slirésen kihúzni\ a. Czilinder urb611 de ,-alószinüleg a <::tzilinder or­nak van kifogása. ellenom, öt kél'ém tel teltát a kér\•ényben.

abban a reményben, hogy e Mtcn Cziliuder u tból ki fog kernini ne\em, maradok tisztcloHt!l

Lllt~r& Teri.

Átuyujtotto.m a kél'\'enyt ö uagymeltóságiU11k ~ ma. kaptam meg a választ. Az volt ráino, ho~y tOmérdek restanczia. (hátralék) ,·an meg; nem er r~ Yalanumnyit e~szerre elintezni, llanom. ezt az ügyet soron kinil hHjl\ el. Ezutlin irgett-morg.,t.t az öreg Ul' s nem szólt semmit. .Azt hist&m1 hogy na~on örillt kérrényeduek. - Schöustcitl József\ Pali, Er:si és lloul•a. Örnndek, hogy ez:uttal tet~ jesitbettem kérésetéket. - Bajkovics József. Jók, k!:S~Olhetök. Altmaonak ezennel ahidom üdvözlete­met - Scherber [,eo na. Baiorsag, lfiS let\nyom! :llibel)t lehetséges, teljesitem óhajodat. - Siet•/; Y'ilmfl és Joldn. ÖrUlök, hogy tetszett t~ kiSuy"'it Jellnykuim. L' ~'J·e, hogy X agyapó telJesi tolt& igé­l'et~t! B cn·flm Teri. Ki:lszlSnOIU rejtve\1y~, det, 'Iérusklim. ffibádt!l't eoh·i'e meufég~~ ula!!Qdat ! .\.z másokkal. nag~·öbbakknl is m~·­esik. Hogy ue iogadu.tlak be ol\'asóinl l<üz~ mikOl' 1>lysn kedves, j 6 h~:iny Y3gy? '["dv~ zOleit j g!ermekeiru! -. Kleit~r:'h JtM'a • Becke1' Jatio.• •• Sz_orgalmo.s es ugyes dilk akkaz. il r!é-r beküldem lS~a116uak ' n~jtv6n:yQk \n~ ...

tps6t, ho. b& "kell rt!Kkolni az iskolába. Te~yételt er.~, ün,im, s "' czilincler neDl fo~ megféledkezni l'•Jl~tok. - Gt1litTI Jttnild. ~fost ltiRsé en,bült az idli, de még núndig olytln melea vM, hoiY J.ene. u1ollon a f(h·útoshtm vnló trnóz'kodlt~. N'em hl­szem, hogy H Varjason t~nnyit l'f?.envedtek 11. me­Jegben. - Heisler Lacziltfl. :Xálttlok is megeredt '-2: re6? Ssjno81 kiasé iresün érkor:et~ U osb már ~li gb a. h~s:má1 vnlonti t az idei tet1U~sne'k. Taln n ~ö~ö es!tcnd6re b6~ebb áld1u4ban ré~zesit bonnün­ket a jó Isten. Osikós Zolbi.nf!nk jól f(!g esni rés~·éted. - ~Vtrpy J(lltftrTtrr. :Biton~· n~]onk olyan ll'loleg '"olt, bo~ nepboS"~:Z&f j~gveremben til­tlink VOlna. ~fO$\; nalunk i!'l kelJemesebb 3.Z

lüö. - Gölfrrtv Jfaris'ktt. .MPgérkertél, Mnriskám, 2 !'f1.ép Adrill pnrtjh61? I sten hozott oh·as6im ko­l' !b~. - S::lf.-dt]y Sá.·fka. D i zon ;v gyönyörü az :t~gfelcki cseppköbarlang. Vnl"ho. Nagynp6 is jnrt. arrafelé, oe a b:tr!Ollgba nem ment be, mert. 8reg Jáht\innk ro!lszol ooett a sok járás .• Tó mulata!<t, kis J~ánycnn! - .~zab6 Atmuska. Csinos, t8karo~ kis helyseg. Köszön öm Ezf.p levelP.Zölapodat, Annus-1..-im ~ - So'lfné-"(dtl J!no. Xagy&pö sohasem neveti ki I'Jh·c~(·it.. H~ n~m jó a mese, IXIBf.!Ítom1 hoey trí a raja. Knldd el, bátran édes fi~m. - Farkd!J Ár·~nl.:!t i.• I.tip6t. ~olt héten E'ol: ol~asóm Je·:elére 1'\~m '\'"álasr:nJh:d.fam, igy a. .tieteltre sem; most ~z-oDban szi'\osen pótolom mulaszhisomat. R ejt­'\'enyotek fi;!y.es s közölbetö. - Bltmtberg Eth1$ ls Lolusk(l. li1ért nem irtátok at:t meg, hogy 3kkor~ könyvtáratok van, leányHím? Naeyap6 hizonyara olyat toálasrl<>H volno. s~;ámotokra1 a roirlek aligbo. ~an párjo. könyvtáratokban. Küld­jételt ~issza Benedek Elok k8ny~ét, majd mást küldök helyette. A port6rn nincs !'züksét!flm, ut ml\jd elintézi e kindóhiut.nl. Udl'özöllek, kedves olvMóim. Pilz It·ufl. .Tól tMzed, Jrénkém: hogy a szegény ZoHánkának báne­t8Uan osztozol sorajddnl. Mély me,:!illetódéssol érte~blfum, hogy tége:d is nngy JYA<ilz ért szegény nanapád baJ&Iá"al. Bizony ilyenkor jól esik • vigastl:1lö tt~. Istn veled, édes llinykám! ~ora'lm vá~~ jál eeik me;izenni, hogy es e;,!Q"ilt hl:n.}nt e hétea t& nyerll.!d. - LT•kács Al{rét1. -;eJki1ldUm édi!::J tltUII. - ~c'TiwrJr~ .411ti'lrka. E bf­t,en ltönnyel·h is van. - Iioh11. Elz (r. J ó rajh·é­li.}'Oicot · l~f\Jd tél, :El zárn. - , RocgontJÍ _..,.[ae~tt. N o moi!t. \·ála.szolok, lris olvasóm. Ar.~ 't'Olaszo1om, hon 011lég blizgó:nl iejtetted meg a. rejtvényeket. Nem bnj, ha olyl>or nem eilterU! ep.ylk-másik.- Sclncat·ce ""t'e és Ensil~e. Helyesen moodta<l, I mre, hot,.'Y

;'i ":r.Y!PÓ~ érdekii ki.!! oh asóinak sorsa. Ezért na.~y ördcldéidéssel olv3s,t.am a · Fela6ms.g-yar· orszu'' II~H'öi l7jságb~to kötölt szép tld\'ózlö­e~'!téded~t. 'Rejtveuyeid fi6lwmbatl '-annak, nem ~~~m:tt~k el, d& Dl~l: nePB is e!-ra11hatt1lm el c.ilrr~. Dü~zl<e kis wS~éJedeil Cl!alro1tstom. Levetéil "a1'\-a--..arlfl!l. - :hfrttM!'fl /!6ml•"· f;:y~!l l"ejh-é­•:r•l.-1 im~. ll•~l"demelt.e~ "- jn&•d~li6nj\'ett, a mffyet e Mfft Stirc•rseltunk eü1kloit"8. - Olfi J#,..,,r-il.~. ~b. t .. j~~ice~ a j6To 'ét.en k•· t.Gijlrk. lf.e~f "eli~ a.rl ir:mtCJ~D, frie tefn•~·""", htt:'Y irj )tjltti"lebb "~· •m :E'•~J'6salc. H& ~!: !!Va t!rll11r;: s l!~et O!rak e:y M!~l: l"'f!"'• szebb a m~t'ldrahpa~i.swál. •~etettet fe­~·!Sja e olvalll!a al Ntt~ap6. Cs6Yrollak, kis Ie~­•JlU'I!. - 15lu.-t&t1'~ Jlimi. !gaRd vu, az !llleyOB

uoiiaes b,E:l~. lfima6to~ -~"''~'~)OS ltíe !ehy v~, be_:y ltt{lll8'bb a féwyl:épét fltkaldted Nn~r· apúna!.:. - Dftliz~ I~ltJri•. '!iro11:61 ktildött üd· 1:ödiitJMiel 6rl!mmftl foia.dtr.m. lJ emén'flem, hoc:v ltirirtsi~ftt nesso1c6.ra telje!rithetem. .'\ htwasok x1jin ugyis e:zyébbel ttHheted idődet .. _ Seettf­nrl'klltSIJ .A•t1or ll J~ni. llizony a mult héten a ta•olet.lcre :lfea vtla!z.otltattam. UElY-• 11e-m hara· ~~tolt ét f.e oz t! reg Naryapóra, m.ri H.lmérdek fl\ilp \'::\D tl Dalr IU~~b&tt. - ,,itr JR.t$, .-\21

.. Jijbl,Jf ll~ D~C~~Ced is :~:..ól, Mimhb~1. f~~u~~bl; 1·•bbct. \',\1Iiazut01: • !eveWI'•. -- ~IJ.S X•1f'ilfc1

1.1fl"~ és Sc.lrit4. :\'eia· t.,hi:lltl, ll~ a tU~ 'flt· r»ba tne~.ók ... o~ l:"it:J•.,.ut ,, .w~ tolt-e'tt?.aua-....... elf. w.". ~~ m~t <JhMt.ek Im .,Iva:Mrm-? A Jzt\rl Cattr"~r-t6 viae~ i1l ji! ini•· 1:~~rn. V11lul!a ker~!~i'!till·IM~1banm~H'IIlll a rrMrát ~s ~n fs m~gnóv.t~m a eok k1s be~i to.~·11t1 meg­lllÓ.SZtcltli a k&llDJebbou jórhlltó eotuesok egyr.e­melyikét 1 :J:aloguerrel do<ltJroltam, meg 16· nfttOD kelt11m flt A batllron, 1.-unzryeJonr.~g fe\Ó. .Jó mulatAst 6fl f>ell11mee n'\'rm~lflst lth·ánnk. -JU.~tf. (',fl. Survust ~:\li l !tili.or sr.erke!!tled a taló.nvokat? f&r. al1g vtit]ll N'l'lg:911J!6. - Gállor1ttlyi jen 6 Itt 3Tnr~ka. niralmnmot mlir ia ltUt(l~multétek oko~, ille• do1mes lovélkétekkel.- D irtdt"r Et:a,OuttTnl..'l Ro,1l:a. Dehogy noveth1k kr l SVt hálás ~~!l!ünottel fop· dpm, Drltcn emJtikern lesz nlinnenkor kia olvasóim ---· --~ - ... .. ... ... . --- -

AZ trJ'SAG Azer eLetének niMnyit.ékft. - Eislo· Lászl6 . .G:i.m, lám, Laazi n nm ! 1\fl\r azt hittem, hClgy SI) h ·~em i tsz t.Obbé N' r.gyapónt~k! C'siltós Zc·ltánnal l;özlöm részvéted et. R a n z erdliban járhal st-l<elhet.s:.., sza­badban, fri!'IS Je\'egön járklt l11nts3, nam kell unat­hoznod, fhm. - .E~!~l Imrt. lia eloh·a~od az ílzenetoket, Jú.tbntocl, hogy több !cis olvasófó.rsad panaszkodott e Mteo, hogy nem kn.pott váleszt lev.f!lére. Nines ennek egyéb oka, édes ttl!.m, minh hogy Nagyapó lcissé el volt fárad~a és bá~~tdv& t1. nagy Mségben, bát. pihent egy keveset. ll:ppen ezért nem 't'a!Mzolhotok most sem részletesen mesédre vonatkozólag. E!olvn~tam, de asnk felnle­te&en. Tájloirásód azon ban na.gyon 6rdokelt: miu thn ~n Ir l litnam a. Bodrogltözt és a máramarosi égbe nyu\6 hn""nsokat, Isten 't'elec1, édes iiom! Dudinszky Nesztör és 1-fagds. nom laTrn:tk ~yir­egybblu~. - Forstfet·i fltJ~. Tyuh. nidunk ,-olt csak igaZlio nagy meleg! ~e bosn!j. kis Il uskám ! Mojd hideg lesz télen ! - Bad;c!~ Lauika és Margit. l\ in~sen hiba benno. Hosszabb Ievel~teket ""an·a-várom. - Eimill Ghi. Megle.,qz1 kis leanyom! Engocskád leve1ét. akárrnil..-en csn~im ir szive-

L' d ·' .. ,, l

se~ 1oga . om. - Garkó Béla. Vihnyéröl it-t so· ra1dn,k 1gen med:irU!tem. KivánsaNodat élrömest teljesitero. Res;cvéted~t ezennel kGzlöm Csikós ZoltánnaL - Bntck .Tenó'. No, most me[!kttptad 11.

válas2:l, J enGkém ! Irj gyakrabban :!\ agyapónak! - D ómöiör Malvinka. JószivU ked~e: leányka vagy. Sajuálom, hogy a. mult héten szomoroságot okozfam neked : most pótolom mulaM:tásomat és igar: f:terate~el üdvötöllek. - Darányi Ikzike ts Pistike. S:t-eretem én Liczikét is, Pistikét is, de még mennyire ateret-em ! Annyira. hogy nem is tudnék haragudni rsjuk Nagyon zsémbes öreg ur volnék, ba ilyen kedves, jó gyerekekre haragudnám. Sóknt kell tanulnotok, kic!.!ikáim? Csak tanuljatok, hogy örömet szerez­zetelt szUieiteknek. - Fabró B em·ietfe. Nagy volt az Or!Jmöd, kis leányom'? B~t mé~ Nágyapóé, a. ki mindig boldog, ha öröme~ szarezhet kis ol~asói­nak. - Deák ..4dt'iCIIttc és G;zi. A crilinderkalap meg ezokta. figyelni, hogy ki fcoldi bo mindéa héten a me~tejtést. 1\:öszOuüm a szives megbidst. Szives-örömes~ elmennék bol.ntok1 de nem le­bet. - IInmpel Ede. ;Tól fejtetted me:;, Ede flam. - Heiduslcct .M1Cr'on. Üeycs rejtYények. valomonnyi 'közölbetéi. - Gemperc Andor. ~ért nem irsz Nagyapónak, Andorkám? - Rónay Olgicza. Brav6, kis leányom! A rejtvények megfejtése helyes, az uj rejtvények használha­tOk. Testvétkéidet üd~özlöm. - Viliuszlty Lajos, Enrö is Bt!ltl, Csik6s Zoltán köszöni résztvevö soraidttt. Szivesen látlek ezen tn l is mindig i derék, jórt.nló flut'!ik~k vl\gytok. Irjatok ~akran ilye!! f!Zé'p levelei; )ia~pón~k ! - J'1(1scnfelil Mttrg'lt. Rem dobtnk a P"Jiirlt«Jslirba. - 3Jetzgei· PistiktS, ltrr1te és Ltt~::fk~e. Nem bizil'lyosnk, s6t elég jó rejh"ő!lyelc. - Ct:fk.o8 ZoTfd", E beten kavetke~ö ol1't.86tirsaid kért-ek meg, hon kOY.6ljem velea ipt: m-..:Yt+Gket: Jrodin~ky N~rlor é!l Me ;;da, Vili•~ky I.111jO!', EnCS e'~ M11., Xe!Jner Aa•dlrt', !m:el Imr&, :P:ltnjLiti. Gtn•kó :!ólfl, DOm8(;6r ll•1nllh, :Pile !1"0!11

Eister L;1~ló1 ~dek Eelt és l!'ei!'tle.r LneziiCll. ~érdésmdr& 3 jÖ'f'Ö hé~B ~lil!szotok. - Patrrj Lili. Jó lde lirrsyh vnn. Csi!tós Zolt:inH· Jl~lc átadem részv6tnyilntko~atodat. - Scl.t·etÖet' Leott«. Ef: egyutT P!om l;~stól el Leot~im. ele Blá:s­kor siess a.· 1evéJrclad:'tssr.l. - FillúJJ Ilo11T:a. ls Jolár.k«. Bejh-ényeiteket megt~ézcm s hn. lesr: jó köztUk, kiadom. t.Mo;t.•wllek Jeányk!im. - Scdgú Tivtu1ar Lríszltj. NoM b::.j. Baes!i:\m, hn nom ttzép az irá!!od. It;jál lt20r~lmllsan a id6Yel szebb le!'t~. - Jt.'idder Elt:t!, IlonTut is Gyula. .~zon u bneuljatok gyeT&kek, hogy nem .todt~tok mind a ta!Snyt. megfejteni. !.tHom, be~ l!fyokedek, s ette! me~i-~m. :_ GFflkr Z..,t711f1. Rejtv~yeidet. ~~ kaf1•rn. ÜdvHzMI~. - lhtt:si Ott4 e'' Elvi'l'll. fm • ve~a köztVm rsjh'"é.~-ei~ei'. - Sc!tutrt·ctJ 13áttt!w. A2 á111 ~lb!, ü~: emt.r '11!-D'Ok s elykot neM­v.JA~n tllft'lc w mUtlh. s.-o~N •~.00. miwdi: a!rl~1t flo' tJreHt ~ ~. - U~:nfittl 'Jneedfút. !Phh mAt páP lt~h óf-n !11!18 irt, meet tshitt l'letft {udom a cziJI'Iét. .1ó !llnlatá&t Joero kiMSI!Y.O.ny. - Hct•t!IB!f s~,!í!OJ'. .lfaj? szólok .. a. ~ilindernck, hogy g"ndolJon re3d J~. - Eatn .Annuska. Itt épp olyan. meleg 't'an, mtn~ !1tilatok1

talAn még me-legebb. ~dv~zOU~k Annns~ám. -Sclttrnre~ fm•·e 6s P:r- t."! ke. A t!ElHrrderuek eta'ltmn MvUzlcfo~n"kot. Sem nólt semmit. e5:\k legnrult at a&r.inlrólC.rl\mébon. - Str-intt· Gusz'fdv. S!-.ep ver~et ir-tá1 fiam. - ].:)lau T1t'lmtt. A ezilindcrnelt nt:ldom fb:~netcdet, remé)~>m ~ ~e~hall~tz.atj:~. eg! é•:ks. kis 1cán:y I>e~ét. - K>.ltler t! mdor. Nagy:rpCJnnk ötlítilet sEe!zel _bit!JoJ:lS m~>~z?li~ogdl\1. - Bene-

7a.SlÚ'nnp, augusztus H.

dek Elt·k. Rejt~ényoidot móg nem n6zhett:am. nt. Türelem, üih·frzöliek fiam. - Bnrgonyi Martsl/a. 1\a.gy örtitnme! ÍOt!~vtlnk ohrasóim sorábft., aranyos Mari!il>lsm. - :Syul ITermi1111. A mi kési lr, ne: mulik. M!\jd p6to1od u clmA'r:J.dt uta?.ást.. !i1en ey8rg:; !rénko hallgatósánsk oká~ nem tn.~~; Emm& néni Ostendeben nyaral. - Iro!m Bo! l:1•

Minden megfejtőnek neve belekerül a cz•hn· derbe, édes Boriskám., té:Jed is éritet 9~~ renas<>, cs:.k féjtsd m-eg szorgalml'l.s~n :'\ rc~l­vényeket. - Deák .4dri.etmr éS Gwkc. Fetn . l em C::izi1cém, má.r eaál!t!é~es ngy? A fal;151

!eveg6 meggy6gyitoH. Én bizony izr.ndok 3 me~; fllváro!lbnn. - Tapfn Sátuii}Y. 8zor~nlmas. t&­,.n.,..... Sándorkám. ho~ méa a. szünidöben 1S

".,., • ..J ., öróJll• nalsr.. Ha feljOszsz Pestre. látogass meg, mel várlak. - Tot!• ZoUtín ls Ferike. Ha. elrnetl· tek a stip Balaton mellt>, gondoljnto~ Nag_::: apóra. a ki sokat jart arrafele üju koraban· • Áts VUma. t:gy l:itom, hocy derék és okos leánt kával staporodott benned 1\a~yspó tábora. A reJ. '\én"t'<:ket. iól fe;tet.ted me..-. - ;---et11~'9 Amta. SZ'tl~

" J .., l IIS31S levelednek nazyon megörül tem . Irj ~torga. m.j. 't s ha feljősi':Sz BndapestTe, latogass meg. Er~q1 .j,e4' Iboh·ki.~ és té..-ed csókoltatlak. - Er6ss aut 1

• '=' • • <~zor· Gyula, Ilu 3 ls Erz~ike. Legyetek ezutan l~· 'k galmalink és ÍE'jtsétek meg a rejtvényeket. l..·S~k; lom .büséges. kis. unokái~at.- ~,.gl !"•re ... csl r:" ZoH.annak es édes nPJariak bizonyara JOl

1 ;

esni részvéted. - Stein Bözsi/re, Afa.Ygit és .11 :eb v al amennyi onokámat egyformán szeretem. TI~ ter is ör6mmel fogadlak . kis körünkbe. - JletS át Laczik4. .Att hisZl.lm kis Laoz:ikóm, hogy Dl az mj6t.a. a le"9eledet irtad, nálatok is megered~!" t­esö. A czilindernek megcugtam kérésedet: Bo ~:a ~atott a. vén kalap. - G,·óf László e~ Ete, 1;, Ud\özl:illek gyermekeim. - Csaba Ertst, Te~ k Fer ik e, ll on ka, Matiskll, Gyilluskt!. Csókol g szép levél tekért. - Ra!tovs:rky Jfet1yMrt. ~ ~ írsz Iv!-n bátyádnak ~enyhért~ém. ~~ meg ~~e:~ hogy ~agyapó üdvtizh. - Fntz JltSt. Jól fo} ö­ted meg & rejt"ényeket. - Bla~t .4laaá,-. Ud\ :tl>llek olvasóim sorában. - Tonc8i. Ha üd~öli6 nek kis leán~om. bátran köszönhetsz. Föle~~ ba illc<le1mes · a.z illotök k~szöotéS&: - Brlw; Jt.nó. Magraparalom a multkori hibát -s Ol~g; írom, . hoey a rejtv~nst e~edül esinaltad .. nem Itnrével ktizÖSeo. - Bévú:: József. A \'it vezeték segélyével, mely egy kézpontból eres~~~~ ~izet magasan fekvö t.artályokböl. - J1otl1

L-ertke. Ha ilyen közel 't'agyto!• hozz: m. miér~ ne; lcito~ttolr meg egyszer? .:::_ Fel111ct· Ferik~. r~nl Cl

el fényképedat Ferikém. kiváncsi v<\gyol~. ho~ milyell is vagy, ki~ fistil ? Dehogy is bllJ, ba _. Georgie rajta van. l!:des ll.D\!-d kezeit .~sókolont· i­~liJCS e~minlt. !\ynl Hc.nnion erimét tndod: S,;e~ :yor1:9i Irénke ré~n nem irt máT. Csikós t;olts; !lak };a13Bor sevü kis öcsese halt nu•;t· :R~~~i i! a:rilatltet:utl!at\h titadom. - Grróet< ~r:sc1ut. Jrl~~ :IM

M~:.fdtn!h.Jél cr;imez:tétek. Sa<rron ;,q_ -I!rd.~ .... •' ntt~

~E~ 'fUre!eu ~ekei1'1!. - HnffS .Ann~ ·TM arnlttt!ál ..!•wnskAm a lUl ... t'!Vmamlin&l'! - ii'ál ~ l .;. t~ :-; • .. ette~

.&lt er c' oam1or . • -\ f'Ellindert teflgfe15J1!• d• -:- Rt6"tfi(~Tt1, 3fctr§'tt. !!~ j~bban gjn~lo~, -d\106 bl~:r~tlly !lem lthet. - ert!kcrnunm TtbOI . .s:~d t. ltis fiu n.(jY 'I'iborkám, mvel:!Gn oh·nsom. SO~ el~ - FtJrl(as .A.ra,;ka L;..,6f i! Julis~·tt. Mth , J.. • .--'

teheteM, közülni to~om. Üdvllzöllek gye!lllekel~:d&­B(uc'A JY.JU(ltma . .A czi1inder nagyon szeszélyelg~~ök, otla knpkoo. - Bluml.eYg Etus l$ JATttS. r k ho;IT i'yen BlCOrfrt\!mes és lted,·es oh·as6im ~an~e.1· N . "" . . . S!:'-1 )enn .r em J& tudt nm Enkum, hogy mar olynn na~. ölell2 1'3gJ. - Blumbtt·g Raoul is Leo. Sem csnpan J ·tk lüg: u édes nnim. - Fil.ltrey Arankll is po ~c~. Évi. K6s:r.an01!1 üd-r6zleteteket és hasonlóvn . t&

· n!ztS szoni:Oat. - I,fj. f'nMt.11 B~n~u. Már gllll 0

•

~"'!.hae .6at;n !' Pejt® me: ~Qrgah:n11~1"11í r..,-tT9yek!_t, • Jutalom »enl IS)arad el. - p],raet LJc:fh. t'dvcnö~ll ft i" l~'tDyom. -~. Alkálll• lf«;u1l111. J'!ogy a-ois.-tli!· ~ó~tt f!.tr:JB;,·tl!l"J Ali: ,~ •• ~ znt.~~· - /!:Jtnm ·seft 7i.'lfa t!'! 1'r.rn7.~. X.6!1Zön6m a ttfp pre""" ~r;rát-~- Kan--po öN'g ~!1\btr mAr, d~ ,~ól, Jry"ll'll t!lfll~etlf!~tt !lelti a z.röoyOrü t:1~ssz1 te -ho:zv ft"'lnowv- le!!énvcsen "omblvukába tfir; · tul

• ':l "'J ,.., • ,_ • e2:ell Zoltlfl 'l Pt:.ftr iB Ferike . .Reménylem, hogy ti il hilaé&!&lf olvasói leszt~k Kngy11p6nak . .AkkoHechfl mef1ismerkdHok ft hUt'lis <'r.ilíndenel. -G 1per'~ Jrfl!o!'l. ~ ls tldt"6z6ne" édto:: lks~m. - 011

t t'll Ar.tlt>r. A ~ D:tlnto!l c reji~éns bibis fintn, moredí' alatt 1u:l.t tb nlatt:. ~cl_ l>tt té-~el, a Dnlato~\ P 00~ 6!!'V té,·el íril\1!. A t~hl ~u~~ye~ebb, nh:: ~11 ~~ \·ftio"ntok bt>l1lle, - .Su~c·Jlyi L!IJÚ. I~·ee_ .0~ ha· kis o'l>ns6ru! \"atamenr.Yi rl'it\·~o"'t ktHlll . " . f~tette.J Jn('~.

'Vasárnrp, augusztus 28.

A j6 modor ús a n&rsataás miivészefe.

Itla Gömbösné Galamb Margit.

. . A ttlrsalgús müYészete nem egészen egy a J~ modorral. A jó modor szükségképpen ~gy1k alkató eleme ennek, de sokkal szükebb ertelmü megjelölése.

. A jó modorban sok az alkalmazkodási ~ep~sség, az érdeklődés mások dolgai iránt, s a ~l tuJ.a.jdonk&ppeni lényegét képezi, semmi ~'Ilus, c~ak egy bi!:onyos foku kedvesség, simn-ékonysóg, me.qértése annal:. Cl. 1·iltignalr, is: a

1' :zv a mi lelkiink vagy érdelrl.-tirz'l'rtkön ki~

rul <:sik. J ó .m.ocl orral birni nem egészen kicsiny

dolog s a. hol ez nem velünk születetb képes­ség, ott - ha. elérni óhajtjuk - nagy inbelli­~enczi~ha, ln·itika.i képességre, fegyelemre, ~~tle~yőzésre van szükségünk. Gyermekneve~ C$nel. - főképpen a. leánygyermekeknél -

fa .,ra.1tam mulnn, a felsőbb iskolákban köte­ezol elméletnek hoznám be, ho~:ry a mit a.

SZij "k '"' 11

o~ - igen gyakran - nem czéltudatos isk\7e

1l,ese ebben az irányban elmulaszt, azt az

0 ak pótolitassák .1 .. 1\Iert j6 modorral birni társaságban

e ,0 em bern ok ma. már éppen agy köteles­sege, miut kötE>lessége a. kifogástalan külső lllegjelenés. Ez azonban csak másokra -tnondjuk id•genekre - ható oldala a. dolog­llak, Inig mint. a saját életüU, környezetünk, ~Ozzátartozóink boldageág!na.k me~teremtöje ks l.Uegőrzöje olyan fontos, hogy vele foglal-

ozni nemcsak helyes, de kötelességszerü is. Az a mindon iránt való érdeklődés, a

~~ly képessó tesz arra, hogy énünk, ér.de­kunk háttérbe s'zoritásá.vn.l szivesen :figyelJük ~ások szavát: lekötelezeMé tesz mindenkit ll:ányunkban.

Kicsinyességre, lelki szegénységre és ezzel

Romr.adilt ház. Iiol nyáron jártam árnyat kergetve én, ~01~hadölt _há~ son·a~ púpos ~omb töYén. D Vthar beJát]a s tep1 zord eso, . li urva csipkeként száz lyuk a h~ztetö; l{ 0tnlok~oncs:it a. nap szétrepesztt, l ap~~Z<!Jélt szomJan el~pesztt .-

akoJára nem emlékszik senki.

~0l:zotta merengö lell~cme~ e. kép, . w fatyolos szcmmel mmt l\1 Sirboltba lep, ~egt_estem, korcs törmelé!~ kúzt vájva rést,

z. ecles bü:almas ablal<melyedést, ~ol ki ~clja hány lágy, tüzes szóra, E ett Sötét leplet a t:üPiő óra, ~gy halk lnktetését meg nem óva l _ B~nnyi nag'y rcmóny, hány láng1:6 :allomas,

any mámorral terhes bó~ó. suttogas Sz9ikl<cnt föl a lelkes 15Z'Í~ részegen, íf1d?tt, szerel em tel t büvös éjek en, II lns szertcm:1l\ott ablakváz alatt, A. ol. most lalímároZ'·:l ott gnnnyasztmak !ts 1 ed\'es fából kibújt hervyó.f.ia k. A. ezer Vágyamra :cnuiel-ék, Es tnelyek tebzódw J«':rnek életet,

reád - reád kit szert.-tek · · · M. Korniass Aranka.

AZ UJSÁG

járó modortalansá~ra. vall, ha. folyton sajáb becses énünkkel roglalkozunk és a. magunk ügyeivel foglalkoztatunk másoka-t; ha nem tudunk odáig emelkedni, vag;y nem tudjuk odáig fegyelmezni magunkat, hogy érdeklődé· sünket mások életének folyása is lekösse .

A magunk bajait. zár alatt kell t.artani s azt a zart. csak a legbizalmasabb órában. akkor is csak a 1."iYálasztottnk előtt nyissuk fel. Anna,k a bitalomnak, a. mely mindenki előtt megnyilo.tko21ik, agy sincs értéke. S a kik ismetik a. kicsinyeseégek hatá.rvonalát, azok tudják, hogy a fölösl~esen nngy bi~lommal megnyilatkozó lelkekben -. hogy enyhén szóljak: - sok naivság von.

Benső v.ilágnnk, otthonunk intinútása mindenldre nem ta.rtozhatik. Legyen a ma­gunké még akko1· is, ha. nincs benne tit­kolni va.ló. Külső, fegyelmezetó "\'Talóságttnk az egész világé; benső életünk pongyoláját csak azok ismerjék: a. kiknek joguk van hozzá..

Re-ss~ kedvünk~t·, társaságba. vinni egy­szerűen illetlensé~. Eppen arra. való a jó modor, ho~ vele palástoljuk, a. mi nem a~ emberek elé \aló, mert társadalmi kötelezeM:~ ségeink kör:ött áll az is, hogy le'"ertségünket, szeszélyeinket másokkal sohase éreztessük.

Egyszer azt kérdezte ""alaki egy nagyon szeruterremélt6 nrinőtó1: _.:\rit tettél a.z em­berekkel, hogy mindenkit meg tudtál magad­ndk nyerni?«

- Semmi egyebet, - szólt a >á1a~ -csak hagytem ökot beszélni a snját dol­gaikról ...

Ez a. la:kanikns felelet világosan elárulja. a!.t a. hibás önszeretetet, a melylyel az em­beriség zöme sza.turálva. van. S azok a keve­sek, !'l> kik e gyarlóságon felülemelkednek: első helyr~ jutnak a. szivekben. .

Es ez a mi leköti, meghódítJa az idege­nebbeket, 'csodálatosan nagy varázszsal bir ~sját otthonunkban.

•illllfltril Amerik4b61. Asbury Park, K. J,

Hotel Bt-istol, augusztus.

Ha. a.nalizáljnk az amerikai nőt, meg fogjuk benne találni a •Weaner Madl« fesch· voltát, a spa.:ayol nők&t jel~emzö graczióz~tást, a franczia asszonvak oblC·Jét s az olasz slgno­rá.k kedYes bbbesZéd üségét.

Nekem mint konczerténekesnönek, a. ki má1· három' éve lakom New-Yorkban, volt al­knlmam ta1iultnti.nyozni a >legfels6öb 400c r&!riójától le e~ésr1 a. sh~p·.fJir1·ig az amerikai n<fket, s általánossá~ ban mo~dhtttO'M :. m~del­lül l!zolgálhatn&k - öltö~ködés tekinteteben - uköllk magyaroknak uJ.

Van ,-.lami különöe, nem utánozható biZltiTság a. vi~eletükben, a. beszédmodorokban, fejtartásnkban, sőt még a han~'hordo~~ban is. Hogy ezt megórthet'Sél~, . J'l\eg k•ll o?o~et ismet·te(nem az ő életmodJukkal, szokasatk-kal. Ime : li ,

A nE.'W-yorki a!szony reg~? u!Mn - a m• lyet tóleon--.yáron bi4lcg fürC.ö e~iz meg -be!eosuSSfmn ~ sen8ibcl moe.<:-be (a mit alttCSony sukánál s b8s6•énél «tgva ,ésE!zerü láb­l>eli<-re lehet.ne

0 sz6szermt lefmi~ni), fel·

33

Az igazi jó modor otthonunkban: egy az él~t igazi napsugarával. A ki megérti a nagy bölcseságeb, a mely látszólagosan egyszerü 'Va_lósága mögött rejlik: értékesebbnek találju. nunden tudásnál és beismeri, hogy nélküle fbgyatékos minden asszonyi tökéletesség.

A gyermek, a maga kedves, nyilt, minden g~ndolatát megosztó modorával napsugara a haznak; a feleség, a. ki derült nyugalmát, mosolygá-sát, a háztartás kellemetlenségeitől le nem l'lyi.igözött jó kedvét meg tad;ia őrizni nagy intel~nc;IDája. ~s modoró.nak figyelme­zettségével : aldasa egesz környezetének.

Igenis, nz élet ha.rczábau fáradó férfinak joga van abhez, hogy otthon nyuga.lmat, derüt, mosolyt keressen. Igaz nz is : a férfi. természe .. ténél fogva önző,- követelőb b, türelmetlenebb a n~nél; de a n_?nek. tapintata, okossága mind~ ezt Játsz'Va. gyozhet1 le. Mert a. nagyobb hibá~ kat, ha. a. ftrfiaknak ~sztotta is a sors : a (egy., ve1·ekd eeelo ellen a nonel' adta. A te.piutatos modor ez a. ~~er s alkotó elemei: a szi v • • b.Tb. ) az esz es az em erszeretet. E háromnak har-móniája. & férfiak leigázására erősebb fegyver m~den ~ii ~ongresszusnál. Azok . a. hölgyek, a kik feltg f'erfirnhába.n öltözve• hirdetik elle­nük az igét: nem használnak a saját iigyük~ nek semmit se. Vesztett csatába mennek az éYezredes rend eJlen küzd6k, mikor bátor szó­val ha.ngozta.tjá.k - beismerem - jtTazsá.gos jo~at . • Sokk_al inkábp sikerre veztrtne egy mib-ik mód. Ne lázongJunk, ne keressünk or­vosJist ott, a. hol ngy sem kapunk. Hanem mimlen nö TL•dt'tem meg ma.qánalc ttgy, a llO_qyan ~le a nóie$s~qgel, a jd modorral lehet, egy (é1·{it: legyen gondjának osztályosa., életének hü társa, kedvének felderitője, tudjalekötni minli fé1jet, mint gyermekeinek atyját, tudja. Öb és gyer­mekeit megnevelni a. sadát eszméinek: majd megváltozjk a.kkol' zökkenés nélkül a. 'Világ rendje .. .

Szjnte látom, hogy a. feleségek közül, a.

veszi >walk:i.a~ ekirt«-jét (rövid szoknya), a. blu~t s ntttrJ kaJ:imóju, de nem agyoudiszitett kalapját. Ez alá jön egy pókhá1ó-fi.nomságtt fátyol, fölébe egy pet.tyes, mely a szépség emelésére ""aló. A kalapon kivül tüzik a. ruha eziDében tartott. drapériafátyolt, ez nem jön az arczhoz1 csak mintegy artisztikus ke· retül szolgál hozzá. Igy öltöZTe megy a villamoson a Broadway-ra vagy a. Sh.-th A venne-re s megkezdi sl!O]J]JÍn.q-ját (üzlet­járás.) Nem a kirnkatban gusztálja az ujclon­ságokat, m.int a. hogyan azt Pesten teszszük, mielött "á~ rolni magyünk a. boltba. Dtohogy! Minden t1b.Jába es6 üzlotbe bemegy, még akkor is1 ha eszeágaban sincs pénzt költenie, csak ép~n megtekinti af'.'t a. s(1k stépet, a. mi ki von rakva, rnint. e~ kiállitáson.

Az elárusító lebyok nem kínálnak sem~ mit) akár vesz valamit, akár nem, eltöltheti az üzletben a.kár estjg is az időt. Tizenkettö­kor az elevátoron fölmegy az ebédlőbe el­költi lnncbját o. ha.ble d'hótenál, vagy ~ ]a ~rt~ 60 ~ól k_ezdve ö-6. frtig kaphat ~~l~ht., b~ 1ta.la. csalt teJ. vagy jeges­vl.Z. Ezután els6bU a. képgallértaba a. hol ké ~yelmes b!t'- és b~rsonysz~ekben himbálódzv-~ 1ngyen gyonyörkodhet az mternaczionális m ··• -részek munkáiean. Ve.gy pedig a. specziális~

Si kik e sorokat olvassák, hányan mosolyogna.k kcsorüen, gunvosan vagy csüggedten : rágon­doh·án a maguk házaséletében e törek'\"ések hiábavalóságá ra.

Legyen sza bad - ba. csak nagyon halkan is - ellentmondani. Nincs az a. lezár!.. ajtó. a melyet felnyitni ne lehetne, ha. megtaláljuk hozzá a kuJcsot. Nincs a. világon az a. fédi, a. kinek Achilles-sarkára. ró. ne találna gyöngéd­ségával egy okos asszony; ninl.ls az a férfi, e. kinek ll'lke árzék<-ny:;é~hez oda ne simul­hatna. szeretetével, tapintatosságával a ez l­tudatos akarat. Vannak komplikált férfilc,JJ.:ek, a kikkol szemben - ezzelaczéllal - nagy és nehéz feladat hárul a. nőre, de hisz hongoztat­tttm, hogy a jómodorhoz ebben az irányban nem elég E>l!Jmagában a ~;ziv, oda szükbéges még a másik két hatalmas tényező is: az ész és az emberszeretet.

A sziv, a nagy jóság ugyan feloldja má~ok gyarlóságait, kész a. l ocsáoattal, de hogy azt m9g is értsük s kiirtsuk nagy körül­Tekintéssel már okaiban: od&. magasabb foku értelem kívántatik.

Vannak férfiak, - tnlán a. legtöbb f~rfi ih•en - a. kiknek lltetö elemük a gyéingéd­;;6g. Ezeknek kész a. boldogtalonságuk, ha olyan nőt kapnak, a. kik a. gyöngédségben bizelgést látnak, s a kik szivében - éppen ezért - le von drra. a gyöngédsóg forrátiá­uak minden zsilipje.

Pedi~ a. női kezek simogatása képes fel­nyitni a legnFgyobb zárkázottl>ágot és )('gyen bár va.sb61 az a. zá.r: besuhan oda. - ugy mint a szellö - a női mosolygás.

S az a simogatás, az a. dádelp:Ptés még nem hize)J!és, kedves asszonyaim! Én részem­Től cgy~zcrfien kötelességnek tartom, s nem tudom mr>gérteni, hogy mi megalázó leheü kedv<i' kerl:'sni, :nosolyával viditani, simoga­tásávt\1 dédelgetni, önkónt adott; csókjá~l boldogitnni azt. az cmber l1 a. kinek <"Dn~l sok­knl többet aa o. nö - a házas élet hahir t nem ismorö bizalmnbun - a. te1jcs odandas által?~

Az ~"gysz~rü parasztasszonynak a. mega. helyzetűhez kérest éppen ogy meg kell lennie o jó modorának férjével szemben, mint a legmagasabb körben élő uri dámának, a ki­nek mindc·n kincsek felAtt magával kell vinnie házaséletébe a tudatot, hogy a nönek ha meg is hódol a nogy világ minden fórfi­em hf:re, de eg!letlen fórfiu: az ura előtt neki IJ>cll megh6dolnia. ! Ez a. megbóaolás azon ban - a mely az okos asszonynál Jegtöbb!:lzör ~nk JP..~~ólagos - nem Íl"gyver-lern kác;, csak t.oktikc,. Bevesú vele az a<(szonv a férfi hiu­ságának "t"ártit, aztán hasonló eszközOkt-el ural­kodik ott tovább. A férfi természetének ki­ümeré.<:e, a hozza"'aló alkalmazkodás n~lkül :nittCS•'n !!Om boldotzság, sem nyugalomJ a mire

női szalonban ,·égzi levelezését ingyen pnpi­roson. Da. i-lfáradt., n. mosdó-terembe vonul magát. folt\diteni, a hol ó0-6n más es!'zouy iársnsP.gábnn hódolbnt ennek a pa!'Pziójának, iBlllÓh minden kiadá~ nélkül. nélután 4 és 5 klizt ''~gre haznmegy az amf'lrikai assz~my, ha feln tiog, meg~ujtjo. a gazfözöt, mett:;üti a rlcak-et, megfözi a l;nlmplit hEt,jast61, kibontja n fözc1ék-konz"rvet, megmelegiti azt mind<>n zsiradék hozzátétele nélkü] e kész az ebéd {;ppen 6 émira, mire o.z um hazajön.

A busine.ss-mau Teligeltől estig a munkÁé. Második r t>ggelijét többnyire ez irodájahoz legMzelebb eső bar-ban fogyasztja el.

A. gyerekeket korán lefektetik, ~ papA és mama pedig szinMzba. mennek, VRftY az is­meröseikhez elt{Slteni az estét. A félJ minden :hótra bizonyos összeg••t id u~>je kezébe, a miből ez háztartási kiadósait ll! raha5zámliHt fedezi.

A nöknek 5-G órájnk jut toihn.te-jUkkel :foglalkozni. Mindenokelött az~ tnnulm!nyoz:r.ák itt, mily fn~on jut loge16nyösebben én-ényre nz nl nkho~ és lob et az n )Pgntolsó divat Ezerint készült raba, hn nem felol meg az ö izh~sé­nck, nem ,•esti mngárn1 s a frnnc2:ia divatnak ~nk $l7.t a rósz~t adoptáljn, oa mel:r t:nlril nz ö ktlHin ~gy~nl!égthcz. A. Louis XV. di"ntot u t . hlur>m u onban, teljcsen magukévA :.c_zik maJd nz am«:!rlbn1 nSI!7.0Dyok. H n -valnmit mrg­ucret oz umorikoi nö, mint n holerót, szük

AZ tr .TSÁG pedig az élet sok harcza között ugyancsak szüksége van a küzdö, fáradó embereknek . ..

A mi fölötte áll a. jó modornak - ha nem is étdemileg, de mint kiváltsig - az a társalgás mii.vészete.

Kéts~gtelen, hogy a mibó1 kiind~ a jó modor iskolája az. E nélkül a. szit:re sohase hathat vele senki se, már pedig éppen azért tnitt•!szet, mert értel münkön kivül szivünket és eg~z valóságunkat kkötni képes.

A tárt'algá.s müvésze jól tudja, hogy a. szót eg~szen magához ragadnia nem szabad. Tudásllnak mélysége, értelmének világossága, szellemének csillogása inkább csak el:;zórtan ragyog m('g, s bármennyire lesik ajkaról a szót1

mindig tud alkabnat a.dni arra, hogy mások is érvényesüljenek.

Mint mindennek, ugy ennek is megvan· nak a maga. ell"mi szabályai.

A beszéd müvésze mások szavába soha. se ~ág bole: nyugodtan várja. be a leghe•S: ~:;ebb ellenmondás után is n. pontot, hogy tel­jes higgadtsággal fclelhessen.

Derült nyugalmából sohasem esik ki, mert biztos benne, hogy akár érveivel, akár csak !!Zelkmé•el, de mindig ö lesz a győztes.

Snperla.ti~sokbon nem beszél. Sohasem zajos, csak éppen annyira. han­

gos, hogy m('gértesse magát. Bármiről beszél, indulat el nem ragadja. Akármily tárgyról folyjon a. szó : nem

szónokol, csak csev~g. ~findig környezetéuelc értolmi képességé­

hez és szellemi ni•ójához alkalmazkodik. s~ninak csak a. tekintélyével segít, mig

k~zni nyugodtan mararlnak. Társalgás közben hadonászó kezekre c~;ak annak van szUk:;ége, a. kinek nincs eléggé megfelelő szava arra, a. mit mondaui kiván, s azt jelképeseu is ki llkatia fojr·zni. A ki geszlikulál, mig beszél, annak k<ill, hogy a. kézmozdulatai mü,·észileg tOkélete:;ok legyenek.

Mng:nro.bb iskolója n incs a tár,nlgás mü­vó.;~nténck. mflrt a. t3bbi már adomán'l. o. mi­nek e>lsnjáHubáru. az akar at egymegúban nem elégséges.

]!Ierf, a. beszéd mü\észónE>k gondolatai mindig frissek, mindig a. pillanat hatás.'l alatt születne-k. A mit mond, lehet hos~zas tanul­mán.v, mély gondolkodás les~ürödése, de for­májában mindig nj és mindig csak ballgatiiá­na k szellemi kvalitása.ihnz mért. ·

Könnyü, felületes dolgok f'mlit.ése közben tud könnyu lonni, a magasságokhoz vanunk szárnyai és a mél~:Ségekhez leszáll lelkén~·k aranyhányújnba. . . .

Soha senidre so oktroj1Hja a saj:it ~6le­mén~·ót, de mindenkit meg tud győzni a maga igazáról.

A figvelmPt mindig ]Pköti, de sohA ki nem fán:sztjn, mert megórzi oz első faradt

ujjnket stb., nincs a.z a pári--i dn·aHurlósitó: a. ki ett61 eltántoritbntnn.

Délnuin n. stra1,aszolmyáknii paznrul r~y­szerU uszályos ruhák váltják f'ól, A n. .~e-u~ible­$hore-t mllgRssnrl.-u lakkczipőcskék. lúég a ngyontalan, saját keresatére utalt némber is eg/ sze:n mós, mi~t n. mi, pol~á.rnssznn.yai.n~. ~ veh·születctt. chtcnt:\1 1 g\'8 egy kt" t~h~r gallór1 egy lenge tl\11-pnfl' !legitségével sziute szépfH~, elegl\nss:i. \tHik.. .

Hanem vnn egy 1gen káro~ sz?ka.-.uk: belladonnát ha.c:ználnnk, hogy c.'Slllognbbá te­~vék tekintetüket. De ebben ne is utánozzák óket hölf,!yeim ! Ell~nben ba k~cse~, ri~gó mtizgá~akra akarnak sz•Jrt tennt, .lwvetn~~k kell u lá bbi ta.uti,·sAimat1 mrly"k báz1 te~nduik közben som .z11vatják meg: (lnökeL.

Fürödjonok hideg \l~ben, tornáttRnak reggel és este negyedórá.1.g . snlyo~ nélkü.l, csak ug;v pusztn karmi. JllrJn.nek - - 3 órnt rlaponlté'nt és fóleg ne aludJaunk délután. No legyenek ot1l1on fo1yf?n po~~gyohlbnn, !Oa­nem , ·iseljonek oz:slntt. ;s füzot,.- n1. ame­rikai JnÍS&ek mrg ft1rd_?COStutnf•jiik alntt is midmi hordnnnk. A m1 i'zl'•kot a. rnhái.."tlt illeti, majdnem mind!r:; fek·.,te selyemböl kó­szülnl:!k é térdi,., ~ro bugyo~6b6l th szok­n.rAból, l! ö,·vof loSY.o:ltott. bluz.b61 állanak. Fej1Jkr., pedig netn vu:bat1fl11 Tl.tls2:o~~á 11zou fejkat~t tcs:zö~k. hano~. pettyeq gtlmmi fej­kendl5t, mit fejük i"QteJen k6tnelt bog ba.

Bartóky 1\!o.tild.

Vasárnap, augusztus 28:_

pillanatnak sulyát., a mely szava mögött ólál· kodik s azt be nem várja soha. · ért

. d ha mas Rosszat senkire nem mon , . h ez nem is: ~zá.mitásból, mert t~dJa~ , ~f[e és di.sszonancziá.t teremtene szav8lnak er éget értelme között. Azt az olc~ó sze~~~:son : pedig, hogy IIl.ások ro\'ása.ra.. .m. 8 nzsikát megveti mint a. közönséges vasarl m

) . a. zene tökéletes értŐJe. . . an sz·

A szeme mindig ó ber. hsztaba.n v . 'k .. . · "k énnrJ ... zal mindig, hogy szavat .sunogat~a h- 1 van &

másoknak lelkót és tudJa, hogy 0

könyek és a jókedvnak forrása. , o. mily Humor nélkül el se kép,zelhető 8 o}J!lU

tökéletes müvészettel beszel, épp?n t dAsa. müvésze a hall!!'lltásnak is. Hallgatas u nélkül a. jónak

0mestere senk~ se .lehet.l•ettót:

De a ki egyarán li ért.1 nun_d . a int n. ugy játszik a mások srivének hw:Jalll, lllkic.'al müvésze~ber a. saját. hangszer~u ;ár rövid abból mmdent, a m1t ak~. 5 . a.bbau órákra ist de ora egy-egy sZivnekt llll~rellltő a. mosolynak vagy könynek volt

=k=~=n=e==·=·=·======================~~~

Az sjoizmusr61. Irta Monohe. '· t

, aUato~a Az "Cristen, mikor az embereket éS ,. 111 l rub~'t

megteremtette &s a létfentartitrsi öszUione 'M . 8 alapJ ·

fel öket, már megvetette az ego1zmn ön· Mert mi más az önzés, mint a gondoskodás. étől

. . k , m~zerzes magunkról a m1ndonnap1 ·enye1· me., 98

tó egészen az élveztlteknek a magunk réttzére'ózs8Í' lefoglalá.sáig. S ez a razziák {Utal nevezetes J beli

. • • fasor vilrost tulzsufolt lakasoktól t\,tteszen 8 élbt~IÓ kéjlakokig kivétel nélkül mindenütt megt.al keres·

A munkásember, a, ld eliassza a heti ·teoe d· ' se<'l ' ményét, a helyett, hogy : éhezö csala Jan "' tes~

• .J. kat épp oly önz6, mint az uzsorás, a kt S:t.Dzn ~O' U>nkrc, hogy ö kényelomben élbessen. 6 • • ~­gány munkB.s ama régi oh·e, hogy legalább ~ 8 knnknek legyen \'alami gyl5oyörOsége, -

18ébe,

mallett bizonyit, mert az. nem jut neki esz hogy az az • egyikünk • "alnki más is lehetoe.uok

· élet Es hn srigoruao nézzük, az egész boi tisztan önz~sre "an berendez'"e. Az életben,.

8bhr'3

1

n kenyérért folyik a harcz, nem nézünk 90 JO atért 68 balra, & más embel' baja is inkAbb ~ak ~ball rendit meg bennünket, mart titkon rnagn~onlt kere!lc;tlk ~ '"a.üon ez a bajunk nincs-e meg 0 re:d . . A ,sze ts, '"agy nem kerillhet-e ránk JS. •

11e!ll

felebarátodat, miot tenmagadat~ szent igé!:tdus· bánt bennlinket tuls!gosan és ha egy-egy ljszill' nak nébAny krnjcz.'\rt vetunk oda, ugy, 11 ~. 8~ 'k 'A lelkii:!IJI ti!· vagyunk, legtöbtien csak a saJut ' trllll

'Nol!l ," tUnk megnynglni.A:ollra tdtlz.-.zük ezt. • 11r)')

gondolkozunk azon, milyen szokc;ége ,,anf .1 ~ 11

b ·)\·en nJ annak a ko!du:-nAk, hauem inkáb 1 " • kol·

d l ~ ~ gon o kozl't-.nnk: Ra ml\r elmentem t"a.," ·t tag· . ll oJaflll ' aus me ett, kell már ennek adnom t' b. lile!· l . bb . • a ti! h l . a a nyugodtabbon me;yek weg10~ 11 kl

lett el. S r. ~m ll le"nD"Yobb egoi ... t!l-6 nz:JA,tért ~ ""~ . (\ ,., ""

semmit't;le nvomorusá<>ot kötelröl látD' se ak!U', me;t azt ne~ birják az idegei. linz6S~

!\agyon érdekesen ,·édi Nietz.-.ohe a• tht'jle1

l-Gedll.Ilken Ober die moraliscben \or;:t<{llja '

czimü mO"t"ébcn ilyenformán: Azt prJ 1 tlell~~

' • AL önze morlll, hogy ne legyan k !Snzöek. te b IJlbortár:'~· leeyOnk. S lii\'e! szemben? )[ásoltkal, e b61 to'

inhkn! !:%emben. Eb~l u éu !Snzellensé~li1Ö tebst hat huszna ,·an neki az embertArsnrooak·

1. 0,eti

• rJdikÓ ]&1 ' nem llnze~eo, ha n:: ~nzetleoséget P . ·ról ei!) - • • J a "a lll '·5-(z a moral lc:nondúst Jelent n z en . J;i"et" tná.•ik én jo.\'ánt. Igy az t'.gész cmbons~S rsii~ t~tt igazi awberi mh·oltáb61 a kert':lztéi~)' {l~t te11'

•·it) - J6s " btl' 6.Ha1. Lr...cosa~kéot o tebetcHenséguv fllag g:y6.,•a lealacsonyod6.sb61 - nlóznto::sáf',

0genri·

nyAszkodllsból u ciGl· n kitől f~)ook -0

tJlrf ., )tt-

mc.-.s6~. Megbo~nlni oem tudá~ból e bo - bOCS{IláS• · Al

~zulni nem akarA!, ngyi.s meg ._ ,·i~ · Do b" ·•n•-~ftbe tn.lón tulzAsba 1

" ,.;uf} .. • ............. ,. .. .z;ell erö ilyetén ' ló dicsuitését, mart hi·

Vasárnap, augusztus 28.

Űbermensoh nem lehet a. világon, mégis van igaz­aága abban, hogy az egoizmost nem kellene olyan roppant hibának tartani. Szépen bele kellene nyugodni, hogy az emberek egoisták s nem meg· botraokozva és szomorunn konstatá.lni ezt egy olyan valakiről, például a. kiről azt hittük, hogy oz önzetlen ember. Ha rákerül a sor, hogy meg· lássék, akkor a legtöbb emberről kisül, hogy egoista. s az egoizmus rendesen ott kezdödik, hogy az ember saját maga egoista és nagyon mog van botránkozva, ha. más ember is az. Mert az életben megazokott önzést beleviszsztik a családi életbe is. Az a férj, a. ki nejének azt tnondja.: »ba kettönk közül egyikünk meghal, én Bécabe költ.özöm•, mitr nemosak az élezlapokban van meg, hanem megvan akárhány csall~dba.n is. Az emberek mindig másokon fedezik fel az önzést. ![.-y az anyák mondják a gyermekekrill, hogy egoistitk, feleségek a férjeikröl, testvérek az idő· sebb testvét•ekröl, asszonyok a jó módba.n levi> és sikoreket elért riválisról.

Szóval ; ha körUltekintünk, azt mondhátjuk, o. ki birja, marja.. Afféle lelki ököljog ez, az erő· sebb, a hatalmasabb egoistált, mert ö inkább t~ heti. Az ilyen erősebbe}, lelkileg erösebbel szembe kerülve, a gyengébb tán nem is jóságb611 hanem sokszor gyengeségből is önzetlen. Egyedül a1j

anyai szaretet az, o, mely ment az ~nzéstól, mart lllant az önzésnek ikertestvérétöl : az irigységtót Az anya, az igazi anya azt a bizonyos önmagát hatalmasabbnak tudó érzést nem fo1·ditja. soha gyermeke ellen.

A többi érzés mind·mind kapcsolatos az ön· zessel. A szerelmea önzö, mert a saját élvezetét és ~=-ömét keresi a sz.erelemben j a gyerekek, szaro­talan példa. van ré. hogy azt a ezülat respektál· . ' Ják in l;ább, a kitb1 várhatnak valamit; azasszony-

nak imponál az a férfi, a. ki sok pénzt tud ke· • resni és lattam már alapjában egész jó asszonyo·

knt, a ltik férjüket akkor kezdték jobban szeretni, a tx!ikor az jobb, előkelöbb alJásba. jutott.

.Azt mondjak, hogy az egoista sziilölrnek vannak a. legjobb gyermekeik, s a mindenröl le· lllondó, csak a gyermekeiért élö szülöltnek pedig a legönzllbb gyermekeik. Ez, ha nem is éppen 't:nindig, de többnyire igy van, s ez természetas is. Minden ember hajlandósággal bir az önzésre, ha ezt feJlesztik benne j ha kicsi korától fogva arra tanitják, hogy az ö személye a legfontosabb, akkor ezt ugyancsak könnyen tanulja meg. S ki ellen fordul öflzésével Iegelst>bben? Az ellen, a ld erre tnegtanitotta a Iri ehhez hozzászoktatta s a ki

l

ezt természete~ek találta addig, a mig ö maga ilyen m6don gondoskodott az értelmetlen gyerp1ek· 1'61, de fó.jóan érzi, ho. nz a. miu' felnőtt gyermek tovabbra és öntudattal t~szi azt, a. mit kicsi korá·

tól tnegszokotb. Hiszen tudja. mindenki, hogy a gyerniekben

lllennyire megvan ez a hajlam.

A gyerek irigyli a testvére vajaskenyerét, ba az nagyobb darabot krlp, mint 6 s o. legjobb gyertnek is félő gonddal nézi az anyja. kezét, a Inikor tortát vág nekik, hogy nem fogja-e a kést a lllásik gyerek darabjánál egy kicsit beljebb Szal~zto.ni. Szeretné inkább a másik gyerek ját.ék· Szerét, de azért a. magáét még kölcs6n sem szivesen

adja oda.

Igaza. van hát annak a szülönek, & ki ezt llelll fejleszti és tovább megyek. Mikor nagyok a gye11nekek akkor se költsön mindent rájuk. A Lear királ~oknak sorsa Dnmokles ktlrdként fenye­

get minden szUlöt. Egy igen kedves öreg urtól hallottam egy·

Bl!er, o. ki netn akad igen sok hozományt adni a lellnyainok, hoi'Y nzt. mondta: A cenlit.dlmn osak

•ry aazdag ember leiYen, 5 az a aat:dag embot 6n legyek l Egésren lgota volt~

Ebben a mai viltíebnn bizony csak olyano~ vannak tisztességben, a kik poziczi6t tudnak ki·

AZ UJS.AG

vivni maguknak. Pozioziót pedig legalább egy kis adag önzés nélkül nem lehet kivívni. Legyen hát núndanki önz61 de persze ne olyan tulságosan, hogy minden embert gazembernek tartson s ne tudjon szeretni is a. mollett. De elég, ha. az em· ber egy pár embert szeret, ugy hogy azokkal szemben el tudja felejteni a saját énjét,

Mart a többiek, az emberek járnak·kelnek, mint a. hangyák lótnnk·futnak s ha végigmegy az ember az ut~zé.n, egyetlenegy emberrel se ta. lálkozik, a ki ne akarna valamit egy másik em· bertöl.

J6 lesz, ha a !!arssal folytatott jeladásokat és ismerkedni akarást végképpen besZÜntetik. Azon a. bolygón is emberek vannak. Bironyo~n oEOk is akarnak valamit. Talán még pénzt is akarnak t6lünk!

Vigyázzunk ! Hátha ott vann&k az igazi egoisták, az ~Űbermensohf·ek. Elég egoistnk va­

gyunk mi már magunknak is.

Házi fanácsad6. Al székely pogácsa,. Négy tojást, egy negyed·

kiló tört czukrot, 10 fillérért va.niliát, effY czit. romnnk a. béjilt, fél czitrom levét, fél kiftih meg­reszelve1 egy ev6kaná.l póthá.vét, i fillérért fa· héj:t.t, 1 fillérért szereosendióvirágot (ezeket mind megtor~e \ másfél ka nál jó tejfel t, egy tábla csa. koládét, egy késhegynyi saódát1 egy diónyi dirt, annyi liszttel eldörzsölUnk, hogy a. rendes laska. tésztánál egy kissé lágyabb legyen, u~ tep!ibe téve viiiúval megszurkáljok, s lassu tUznél mag. sütjuk, a. tetejét maodulával megrakva. Föleg

gyermekeknek hedvencz tésztája.

Krumplilángos. Főzzünk jó lisztes burgo·

nyát héjastul, hámozzuk meg és azon forrón dör·

zsöljük széjjel a nyujt6va\ finom péppe s hütstik ki. Most veszlink liszt.et, - de a bul'gonyának Iaglllább ketannyinak kell lenni, merb csak ugy jó a Jangos, ha minél kevesebb benne a lisz~ -j61 Osszegynrjuk, de s6n hit"ül semmi egyebet nem teszUnk hozzá, mikor a Mszta őssaeáiU, kis oz'ip6osluikra osztjuk és mindeniket vékonyra s kerekre nyujtjuk, a tüzhely !emezét tistlára tö· r uljük s ezen autjük a lángosokat, malyeket aztan ~

jó Mt'en megvajazva melegen betálalonk. Egy·

szer!l, de igen jó étel. Rákleves. (Felelet T. Emilnek.) Husz darab

rákot megmosunk, szoká~ szarint meglil;ztitnnk, azután marbahus·levesben megfélzünk. Az ollók· és

farkakból kiszedjük a. hust, a rák Wbbi réslét a hát kivételé,·el mozsárban jól össrotörjak, aztán egy tojásnyi >Bjoo jól mogpiritjuk, egy kana! liszttel meghintjok, ezzel is pároljok s unom azi· tán áttörjük. Ezt a levesbe teszszük, valamint a Idazedett rákhust, nz Urea hátakat pedig megtöl~ jük pelrezselymes rh:szsel1 malyhez szintén adtunk rákvBjat. Igen jó a. levesbe finom morzsagomböoz,

ráltvo..ijal elkészítve.

Üzanafsk. BagotUlev~s. (Ft~lelet 19.663. sz. elt>fitetönek.)

A ragaötleves nem egyéb, mint aprólókleves, baromfiaprólékból, borjuhosból, vagy borjuikrából kószitik. .Fökelléke: az igen finom, tiszta. írósvaj· jal készült fel!ór rántás, melylyel a levest meg­sUritik. A levesnek körülbelül olyau sürUnek kell lennie mint. 6 ..." rendes bablevesnek, kis czilrom·

' ::!!J lével gy6ngén megsa.vnnyitják és lehet tuindenféle jót beleadni: a baromfi zuzáját, mlljU, párolt gombá.t finom morm~ngomb6czot stb. Betegeknek Jeltet ~•i, merl igen tll.pl:.\16 ~s j6fztl, nagyobb

eWdekh• fe tlllk. F~7elet Jr .• ft6nd. Ae er~sn Bsstekuad.lt ha•

jnt beteg&óg után igen bajos kitésülni ~s tlagy tllrolem kell hoZl!á, A széfbontást nsgyon meg·

35 könnyíti, ha a hajat jól bekenjük mandulaolajjal, aztán a. hajat a. végétől l{ezdve apró részletekben kifésUljük. Czélszera a fésüt néha. hosszában tartva, a hnjat csomékra osztani és ha mar ezépen azét. oszlott, akkor lassan, óvatosan kifésülni. Ha a. beteget kifárasztja a fésülés, szünetet kell néha. tartani, CW a kifésült hajat addig ie be kell fonni, hogy ujra össze ne kuszálódjék.

Fagylaltok. (J. hf.-nének). !. Csokoládé·

fagylalt. 80 deka oznkrot 1 liter tejben és 1/s·nd liter vizben felolvasztunk, felforraljuk, a csokolá· dét néhány kanill tejben megpnhitjuk, szét. nyomjuk, a. többihez keverjük, a vajat is hozzá­adjuk, ujra felfözzUk és kihUtve megf'agynsztduk. II. Kdv~fagylalt. F élliter forró tejszinnel leforrá­zunk 14 deka darált kávét és egy óráig állni hagyjuk. Akkor hozzáadunk 3 egész és 4 tojá~

sárgájilt, 24 deka. porczukrot, esetleg egy kis vanilié.t. Folytonos keverés kö~t felf<trtaljuk és szitán átazUrjük a fagylaltgépbe. ill. Gy'llmölc:s. fagtJlalt. A gyümölcsből kell l lit.er áttört Iéhez félliter viz, félkiló cznkor és 4-5 tojás fehér· jének a. habja.

El~fizet6 ld11ya. Sok igaz van abban, a mit mondott, de kissé pongyola a stílus, s e miatt nem közölhetjük. Átdolgozása pedig n agyon sok időt venne igénybe.

8. J. Várpalota. A rovatvezető nincs Pesten' onnan a. té~edés.

Etelka. Népies formája miatt nem közölhető.

MA.r egyszer - ugy emlékszünk - megUzentUk, hogy népdalokat osak nagyon ki'Vételes esetben hozunk.

Os. M. Ugy van, az ir6nö kifelejtetoo azt az esetet, mikor csak azért kiván feltünni, azért ka·

czérkodik, mulat egy leány, mart - felejteni

akar. P edig ezt nagyon sokan igy teszik. És nem gondolnak azzal, hogy a melyik pe1•czben hiveágból, boszuból vagy sértett btlszkeségböl el· fogadják ogy másik férfi ndnt·lá8át1 ruú1· bele· estek ugyanabba a hibába, a melynek az iga.ti·Yal snmben mazok e martirjai.

N a p i használatra a mosdóvizbe.

A. veg~tisl'rtn. Kaieer-Borax n. legtermészetesebb, leg. en"hébb és legegés?.ségeseLb blim#oollil sm•" a. vizeb puhi\vá teszi, meggyÓgyltja o. durvn. és tiszt!tlan bllrt, fehérr6 és puhlm\ ~~:Htozla.tja. Kitonö antiseptikus &er 11rfl ~. fogdpolás!'n, gyógyú.szati czélo'kra. Y tis:·~r. Jnsnl\.1 ótatossag. Csak piros dobozokban v~ódi 1:1, 30 ós '75 fillér kime1'it6 utasitilssal együtt. Sobn•om •l1ffa. Továbbá lttur.k-srappan, Knfiler:Born-sr.nrtpnn, Ltnomt!i·!i! tlPJI:In, Tola-sznepan, Kniser.Rorax • fo~.\'1101' és ltlaCO!illort Ilolsl'r· llornx. Egyedüli készitö Ausztria Magyarország szLnbra.: VO ITB GOTTJJJlD, Otl()S L 11r

l 72 t

lllatszerek, a legfinomabb, pipere­. czikkek Vi:BTESSY SÁNDOR

illatszerésznél (Kristóf· tér) kapha.tók. 1722

l HARIStZEJLLiNGER·;~·TARSA o "litK OHILLAG"•n61 17Zt

IV. ker., V áczi·utcza 1&. sz. l

, TESSEK utit4•k't. uta..,.

clikkeket, Uai ========== b5r&nd6ket,kooai· ta.Hr6bt, a6i joe'll:e:y·aa.pkát. haJtókeztytl.t Jt&AOBl"llLD P. caáp61 (tv. ker., Do~o"'o. (uto .. 1. ••· rendelni. 1720

Vasá;rnap, augusztus 28.

!lótás Katicza. Elbesz~li az (f legjobb barátainak

Gaál Mózes.

(Folytatás.)

' 1. A. nénike megengedte, hogy Katicza éne· '~ J•n.

-·~ ( ~s Kótás Katicza az ö gyönyörü ezüst J(.:gos~ hanqjtin kezdett énekelni. Az édes ,.tl~~aról énekelt, de olyan szépen, mit1tha

saggal a1lgyal lett volna. Od A. harmincz ágy ban fekvő betegek mind nr~fordulta.k és l::!allgatták. Meglátszott ~z tll(.~Ukon, hogy mind örvendenek. Tiyent ők

b tiűhusem hallottak. sitn Egyik-másik odaszólitotta Katiczát, meg­

ogatt';\ az arczát s azt mondotta neki: Gnckl-: O, hogy az Isten is áldjon meg kis

0 madár! a~ ~Yomorék Jóska olyan büszke vol t, mintha.

egész Or§zágot neki ajándékozták volna. A.z ápoló nénike is megdicsérte Katiczát:

ii ~a- Nagyon kedYes teremtés vagy te, Ka­lllllg ·.lere el jövő vasárnap is. Jóska pedig

og gyógyulni. b.arr/ k~ pedig azt hiszi, hogy ez a. dolog ho on kicsiny és tal~n nem is ér'!-emes arra, írj~ az em ber . törtenethe foglalJa .és m~g­~~11 az netn tndJa, hogy az élet tula.Jdonkep­~ol llem áll eg:rébbó1 mint ilyen apró-cseprő ~~~ .. S~kb61 . Néha eo~ jó szó, mely senkinek

"Zt:be bJ • k k t' t · iit~tll nem kerül, maso na - 1sz a, Igaz et okoz.

a ~A._ szegény betegeknek is ilyen jó szó ~olt lornllltl<:za éne'ke. Megtöltötte a s~ivöket. ~~~~­vtth al és reményséo-geL A kmek köztilok

0ll ol · 0 It · tK t' a anll k yan kis cryermeke VO ,mlD 9 lCZ 'l

~~~a eszébe jutott s kivánta, hogy abból is llleken ~rgalmns szi~ü, ke,dves, ~áládatos gyer-

' nnnt a. milyen Nótas Kat1cza! . · · rgy ~z utolsó ágyban, éppen a szögletben lj~ll o.reg ember feküdt. Annak nem v-olt ot~

r· senkije csak egy nagy háza, a. ház 1s ' ~"olt. ' 0

· táli'' bba ''1\' k . lllost volt egy nagy lS OJa, a n ·~~~ cs ökrök; volt egy nagy csüre, az meg­~'Yii ~abonávnl a. nyáron, volt egy reuget~g li.j11~<ilcsös kertje, abban körte, alm~, d1?, ta). en, de minden a mi a szemnek es száJ­~"~ ~tszi~ . . . De

1 hát mit é:t mindez, ~i­

a h· szwe is éppen olyan Ul'es \olt, mmt aza.?

\'olt,.a. ~SOtnorék Jóska százszor gnzd~gabb ~~lll lllint az az örea ember ott a barmmczas t,,.~all .ágyban, mert Jóska ör\endett .a Ka.. ~~Odad enekének Örvendett, ba meglatta a hú~ .?ktort s 0·· 1~endett ha arra gondolt, l>.os.r o . ' , ' d J.]n' r ·•ro~Gkk~s fog nemsokára szala gl.l l a gye -t ~ 1 az utczán. .. . ~~as gazc1ag ember naay rétjt)n, sok foldJén ~~l\'é~za.l ezer meg eze; virág ter~ett, de a ~a De~· nem nyilt egyetlen öröm-v1l'ág sem. Ir~:~~ e tg a. csodadoktor azt ~oudo~a az ~~r, lllbernek hogy mea foa n·vogyulm, . az ~· .~ (:"'b l o b o bJ •• lgy ((Jlott ;u. er rázta. a fejét s keserneu

...._ 1\fi ? ~r. t keresek én már világon · .

~. }\6t~Elr lllost azt kérdezem én t61etek, a klk ~ Olt.e s lr:ati('za tölténetét ohassátok, nem ~~Sz ~UzJ. a gazdnn- ember a legszegényebb oz

v t\gon? 0

AZ 'UJSAG

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

Egy szá.l öszi rózsa.

Katicza minden vasárnap bement a kór­házba. Minden vasárnap vitt magával virágot, vitt egy-egy uj éneket.

A betegek mind ismerték öt, mind vál·­ták öt.

Mondogattá.k már szombaton : - Holnap jön a. mi kis éneklő ma­

darnnk! A ki meggyógyult s kiment a kórházból,

el nem mulasztotta volna, hogy Katiczáékat meg ne látogassa.

A Katicza. anyja nagyon örvendett an­nak, hogy az ő leá.nyká.ját annyira szeretik. Az apja, a ki csak a va.gyonszerzésre gondolt, nem vette nagyon szivére az ilyen hiábavaló dicséreteket. 1\Iondotta. is:

- Szép, szóp a dicséret, de több hasz­nom volna abból, ba az a. haszontalan jószág tollat fosztana itthon, a~ helyett, hogy a kór­házba járna nótázni.

- Ejnye · apjukom, hát már ezt is ha-szontalanságnak tartja? kérdezte szo-moruan.

- Annak én, nem is egyébnek. - A betegek vigasztalása. nem az Uris-

ten parancsolata-e? - Ott hadd vigasztalja. a. pap, neki fizet

a. község az Uristen szolgála.tá.ért! Igy gondolkozoLt a. Ka.ticza. apja, a. ki

folyton gyüjtögette a pénzt, hogy még egy darab földet vásá.roljou, s a ld egy ma­rék szónába.n, melyet a. maga rétjé1·ől knszált le, nagyobb örömét lelte, mint az emberek irgalmas cselekedetében. H~nem a_zért ~~m bánta, ha. a baszontalan bs portaka elJart minden vasárnap a kórházba.. Mart azb már ő is elismerte, hogy Katicza. szépen éneket :Mondogatt.a is gyakran:

- J ó torka van a leánykának. Kár, hogy nem született ihme.k, még kántor is lebetett volna. belőle.

Egyszer, egy szép őszi v~sárnap ~gy. ma­rék őszi rózsát vitt be Kabcza a.. korhaz b~. Ezek voltak az utolsó virágok az ede~ anY;Ja kertjében. A mint hogy" a~ égen IS ~a.lan utójára. sütött azon az oszön olyan szepen, malegen a nap. ., k A

Ezentul jönnek a. szeles, ~sos napo~. , z egeb elborHják a szürke felhők, s a szegeny betegek az 8 blakon át nem látnak. egyebet, mint az elsárgult falavelek hullásat, ~ fák haJ'ladozását nem hallanak egyebet, mmt a

l 't vándormadarak bucsuszava · , , Nyomorék Jóska. ekkor mar ra tudott

állani a lábára, de járnia. még ,ne~ volt sza­bad, mig egy kissé a vézna. l!lba1 meg n~m erősödnek. Talán m6a egész télen. ott mai ad a kórházban, de tavas~sza:l kier~szt1k, s akkor már a maaa lábán fog kunenn1.

Csakh~gy szegény Jóska na~y szom~r';l· ságra fog kimenni, mert nagyanyJ~ ~em VarJa. öt többé, nem is fog mosni senk1nel. Nagy­anyja. elköltözött messze, ~essze, a. hol nem éhezik, nem is fázik senki,. a ~ol a. nagy szenvedök szive sem érez semlill fáJdalmat ...

Az öreg asszonyt eltemették, de errol J óskána.k nem szóltak. Elég korán meg fogja szeerény tudni ugyis .•. Beme~ Ka­ticza a kÓrházba, várják a betego~, ön·en­deznek nelti. Legjobban örvendez Joska ..

A 30-..as számu áSQTb!p fólemelked_Ik ~z_

37 \

az öreg ember, a. kinek otthon a nagy üreS háza és tele esiire volt s hallgatja. nagy figyelmesen a Ka.ticza énekét.

Eddig is hallgntta, de sohasem olyan nagy lelki sovárgással.

l\Iikor Katicza a. virágokat azétosztogatta a bet?gek között s az ö ágyához jutott, megszola.lt az öreg :

- Nem adnál-e nekem is egy szál őszi rózsát, te gyermek?

Katioza eddig nem mert hozzá menni, mert félt tőle. Az öregnek nagyon hideg volt a tekintete, nem is szólt senkihez.

Katicza. odaadott egy szál őszi rózsli t : - Tessék, édes bácsi! Az öreg nézte-nézte a gyermeket~ Minél

tovább n,ézte, annál szelidebb lett az arozq,, - Enekelj nekem ia egyet, leányka! Katicza énekelt. Az öreg ember bólogatott a. fejével, a.

szemét lecsukta és ugy hallgatta. :M:ikor Ka­ticza elhallgatott, az öreg csontos kezét ráJ tette a gyermek fejére, s a. szőke fürtöket megsimogatta.

- Kat iczának hivnak? Annak, bácsi !

(Folytatj uk.)

Az okos D6ka. - Czigd.nymese. -

Valamikor réges-régen, h~j, be szép volt Czigányorsz•íg. Nem azért volt oly nagyon szép, mert sok palota volt benne, hanem azért volt szép, mert sok szép leány élt Czigány­országban. Volt ott szép szőke, volt ott szép barna, de mindenik szép volt. Hiszen okosok is voltak a szép czigányleányok, de nem

nagyL~gokosabb vala. a. czigánylányok között az okos Dóka. Nagy ur volt az apja. Dókána.k, mert a czigánykirálylyal mindennap parolá­zott, de azért büszkébb vala a leányára, mint a czigánykirálylyal való parolázásra.

Mielőtt Dóka okosságáról beszélnék, hát elmondom azt, hogy az okos Dókát egysz.er az ifju czigányherezeg is meglátogatta. Es a mint meglátta, mindjárt megszeretbe. Szépen is beszélt az okos Dókával a czigányherczeg, mert ezeket mondotta:

J ere velem Dóka Arany palotába, Aru:ty palotában Gvémú.otos ezobába, Gyémántos szobúban

Selyem nyoszolyába, Három angyal vigyáz A Dóka álmara.

Hát ez a szép beszéd tetszett is Dóká.­nak de előbb gondolkozott, hogy elmenjen-e az ~ny palotába1 meg a gyémántos sze­bába mert ugy számította., hogy ö akkor nem 'lehet többé a.z okos Dóka, hiszen bozár­ják a fényes, de hideg a1'8.nya.k közé, meg a ragyogó, de rideg gyémántok mellé. De ugy gondolta. az okos Dóka., hogy a selyem­nyoszolya sem lehet kényelmes. Az mindig suhog, ropog, mint a selyem szokott, aztán felébredne a legszebb álmából a selyem suho­gásárn. Végre megmondotta a herczegnek hogy nem megyen arany palotába, mert az hldeg sell!_gy~mánt szobába, ~erha.z rideg, a. selyem.~ '

38

nyoszolya. perug nem valami jó lehet, mert a selyem suhog, ropog, a. mikor ő a. 1{\gédeseb­ben akarna aludni.

A czigányherezeg szomorkodva. ment el az okos Dók~tól Hanem alig hogy felült a. lovára és elindult, a. czigányherezeg lova na­gyon kezdett sá.ntitaní. A kis czigányherezeg azi, hitte, hogy beteg & lova. Mindjárl kér­dezte is a.z ott közel lakóktól, hogy hol lakik az orvos, a. ki a lová t meggyó~yitja ?

A czigányok azt mon.dották, hogy men­jell; el. ~z okos Dókn~oz . . Ö biz?nyosan meg­gyogptJa. a. lovat. Hat "'wza. IS ment a czi­gányherezeg az okos Dókáboz. Elpanaszolta az ujabb szerencsétlenségét, hogy a. lova meg­sántnlt.

. Az okos Dóka. csak reátokintott a. IóriL és mir is tndta, hogy mi n. baj. KO\ácsot rendelt a czigányhercz~ lova mPllé hogy oj patkót t-egyen rá, merli azért sántít' a. 16. Hát ez igaz is >olt, de már ugy elromlott a ros!z patkó miatt a. czjgúnyhercze(? lova. !(,ba hogy azo~ lovagolni éppen n~ lehetett~ E mia.tt kocsiba. fogták a. lovat és ngy in­dult utnak a. czigányherczeg.

Hiszen haladt is a. kocsi,aJ, de nem ~ppen messzire ért, mart most meg & kocsi kP-rekének esett baja. Kérdezi a. közel lakó tzigá.nyoktól, hogy merre lakik & koC8i­készitö? Azt mondják a. ezigányok, hogy azt bizony ők nem tudják, de nem is törik a. fe­.iü.ket raJta. sokáig, mert ott ~an a.z okos Dáka, ö me.jd megmondja. Azt is megmondja: pogy a kocsinak mi a. baja, de azt is meg tudja mondani, hogy ki segit rajta legha­mare.bb.

A czigányherezeg a. ros!z kocsival ismát vissz!lment ez okos Dókához. A mint meg­látta. az okos Dóka, hát mindj:irt megmondta, hogy a kocsi kerekéről oz abroncs hiányzik, teb&t arra. vasabroncsot kell huzatni.

'Mig a. kocsit vosalták; addig a ozigány­lu~rcze~ az okos Dóká.val bcsz6~otett. A hogy beszólgetnek é!! a. horczpg csodúlkozik a. D6kn. nagy tudományán, hát boznak egy bolondot ~ okos Dókához. Azt kivánták az okos Dó­kától, hogy mondj& meg erről a. bolondról, njjon igazán bolond-e? . .•

Az a. bolond ugyanis lopott., igen sokat lopott és a. végén megbolondult, a. mikor rajtaérték a. zsebmetszésen. Az okos D6ka csak reátekintett és már tudta, hányadán van a. dolog.

Azt mondtn a. bolondnak, . hogy sétáljon olt:lto le és fel. A bolond engedelmE'skedett. Do a lépéseiből nem tetszett ki, mintha. bo­Jond volna. Pedig az orvosok szentül állitot­t-ák1 hogy az. Az okoi Dóka. it6letére min­donki kiváncsi volt. Alig várták, de volt is annak láttatja.

Egyszer csak azt parancsolja az okos Dóka, hogy a. bolond sétáljon ido és odo. a. ~zobában. Hát a. bolond sétált. is ~zi>esen. Azuhin azt kivánta az okos Dók&, hogy ..:zúrnltiljn tízig az előre való lépé.sét. Rá.t a. bolond, bár nehéz ki.izködés ár.in, db nzért ;,:zépon megtette.

EzutiÍn azt kivánt-e. tőle D6ka, hogy tíz­től ltezdve sztlmitson visszafelé egyig. No de ~'ZL már nem tudta megtenni a. bolond. Err., Dóka. határozottan kimondott~\, hogy boJond. Meg is nyngodtak az itélotben, de & mint el­távoztak: a czigányherezeg azt kérdezte Dó­kától, miként t11dta meg arról az embol1:Öl, hogy bolond "?

Az okos D6ka. szópen megfelelt: - Tudd meg czigányherczeg, hogy az

olynn emberek, a kik a. dolgokat csak az egyik oldaláról ismerik, ozok mind bolondok. Az ópeszü ember elöre ugy tud gondolni, mint vissza. A holnapra gondol, a. mát. éli és a. t,egnRpot tudjo. A bolond, szinMn gondolko­zik, de ceakis egy felé. Es éppen azért bo­lond, mort; többfelé gondolni nem tud. Ez &

holond i!l elsznmitotta. lópéseit.. tizig hiba. ;nálkül. 'ft~lán ezerig is elszámitott volna olöre, de mt\r visszl\fel6 tíztől egyig sem tudott ~zámolni. Tehát nz e:!'ze cgyfeltS müködik és ól'!6ri bolond.

A <.~ig!nyherozea u~k utb mar im,dt. .A~ okos Dókát. Iám6t meak4rt• a kedt, ele D6kt. 11em lett. r. telee'a•· Ad moadotta. 'Y ... '&dnl a. hercz~r.ek, hogy most Cdgányondg lJgy}s a vógót. Járja.. Nine~~ benno okO.! fórfi1 ~" k~ a multat.ludj~, a. jelenben éljen és a JOl'ore gondoljon. Eppeo ezért ö oz egyedüli

AZ U J'SÁG okos ember, hát nem megy férjhez, de ha. a. czigányherezeg megszorul, akkor számíthat a. tanácsaira.

Csakngyan okos volt Dóka, mert jól jö­vendölt. A szép Czigányország elpuszhult. Szép Czigányországból elfutottak a. czigányok széjjel a világba. A mikor már futottak, a. czigányherczegnek eszébe jutott az okos Dóka.

Föl is kereste. Magával vitte bujdosó utjára., a. mi ugyan nem volt fényes. Meg is mondott.a. az okos Dóka, hogy nincs csunyább a. pénztelen urnál, sem ru.ta.bb a. koldus her­czegnéL De azért mégsem hagyta el a. her­czegéket a.z okos Dóka..

Be érkeztek a. hazátlan czigányok szép Magyarországra. A falukba nem igen szivesen bocsHották be a. koldus czigányokat. Egyik falu •égen azt mondja. az okos Dókának &

kanász: - Ne .menjetek a faluba. móré, mert ott

éhen haltok. Feleli az okos Dóka : - A hol élő disznó van, ott elhullott

disznó is akad. A hol a disznó elhull, ott a. czigány is megterem.

Erre már a magyu kanász sem tudott mif felelni. Betértek a. faluba. és ott tartot­ták meg a. lakodalmat az okos Dóka. és a. koldus czigányherczeg. Attól oz időtől fogn. van, hogy megbecsillik az okosságot., mert többet ér az ész, min~ a. pénz. De miért?

Azért, mert észszel lehet pénzt szeremi, de pénzzel észt nem lehet venni!

:Péterfy Tamás.

A kis e.&dr. Rol ~olt, hol nem volt, tul az Óperenczilison, Élt egy gazdag ember, kinek egy rakáson

Tyubaja! A bnzája. sok vala. N()m a<erélne a kir:ílylyal, Egy egész asztalfiával. S ki a kulcslyukon befér, Ritl;apott a kis egér.

!>üh6s let.t a gazda: ~Ide allj te maeska.! Az eg,.ret elfogd, mert rosszul lesz dolgod ~4:

Áll a czicza istrázsára1 .Jön az egér nemsokára. Reá csapjo. éles karmat, Leesippeuti egér farkát,

Czini-czini·zirr! Az egérke sir :

Jó leszek miu- jó cziczám, Add vissza a farkiczám. - Odadom, de nem ingyen, Hozd.l tejet iziben.

Szalad ru: egér, A tehénhez ér.

r.t'ehen nekem t e.iet adj, Tejet adom macskanak, Macsk:!. ide adja tán FitvelólyAm, farkinczátn.. - ·Adok ám, d& nem ingyen1 Szénú.t boz:z:\1 íziben.

Szalad az egér, A kaszáshoz ér.

Kaszás nekem szénút szedj, · Szénút adom tehénnek, Tehén ezért tejet ad, Tojet adom mncsknnak, Mo.ceka ideadjo. U.n, Fily~lótyám, fnrkinczlun. - .Adok én, de nem ingyen~ Czipót hozzt\1 íziben.

Szalad ll1l egér, GazdneliZonyboz ér.

Asszony, nekem czipót hozz, C;;;ipót viszem kllBzásboz. Kaszás nekem szénát szed, Szónát adom tehénnek. Tehén érte tejet ad, Tejet odom mac:skitnak. ~acska ideadja tan, l'ityalótyúm, farkinczó.m. - Adok óm, de nem ingyen Sznlonnát hozz iziben. '

Szaind az egór, A dieu~ht<Z n.

Dlsznd a4jál • zalnnM;,. .Aeuony •rte edpót ••f. Kaszás etért ezént\t S'EU(}• Szonát adom tehénnok, Tehén érte tr.jet ad1

Vasárnap, augusztus 28.

Tejet adom macskának, Macska ideadja tán Fityelótyám, farkinczá~. ~ - Adok ám, de nem mgyon, Makkot hozzál iziben.

Szalad az egér, A makkfához ér.

~Iakkfa, makkot adj nekem, R ogy a disznóhoz vigyem. .Adjon érle szalonná.t, Asszony ezért cz.ipót ád. Kaszás ezért azénat szed, Szénát adom tehénnek, Tehén érte t-ejet ad, Tejet adom macskának1

Macska ideadjo. tán Pityelótyim, farkinczá!l1. - Adok kicsiny egerem, mnden makkom le't'erem !

Örül az egér, Döribe 86 fér.

Jaj de \'eszti a kedvét, .. Pot;yog a makk, mint a Jeg.

Megkollintja egy, Kis egérke, oyekk l ..

:\em kell most már semmi JŐ, Sem szalonna, sem czipó i Se széna, 86 tejecske, Még a fityelótya se. . bácsi.

__z~

a.:::M=e=jf=e=jf=8=se=k=6s=re=j=tv~11!~a~; Á B Ujság 1904 aogttsztus 21-tln

k&rtilt rejtvények megfejtése :

1. Okn. Ereklyék. 2. Talpra magyar. $. Eresz alatt, szerfölött.

• 4. Hanyadi J"auos. álll• 5. Petőfi Sándor, Tied vagyok baz 6. Rimaszombat.

• Vasárnap, auguszt'llB 28.

Sebonetein József, Pali, Erzsi és Ilonka, Sonnen­!&ld Jenő, SaJgó Tivadar, Striny Dona és Irén, 1~· Sárközy Gizi, Spitzer Jolán és Aranlca, Stéger ~bor, Schmidt MariRka, Sterk Vilma, Sterk Jolán, há h~arcz Klára és Kálmán, Széger Ilk a és Böske,

ro Scbmertzing Stefi és Egon, Szendy Ibolya, Bzórády Sárika, Szántó Margitka éa Andika, Szabó t.na, Szabados Pista, Szabó Annuska, Szöcs Kamilla,

Jos és Sárika1 Szendröi Lajos, Szeberényi Lujzi, ~b\'l·artz Katinl\a, Sólyom Sándor, Szebahelyi Jen8, Tóth Etnslta, Tnpolónszlty Jenll, Thorzó Tidike, 'l'aub _I luska, Tolnai Elek, Pali és Szidi, Tuszkaa

oncst, T.)th Mitdós, Titteldorf Ödön, Ungar Fe• Lnc~, ~~jda. Pl!1ta és Palilta, Vajda Jen8 és

.aczl, V1hnszl<y Lnjos, Ernö és Béla, Várady Mar­f1• Vnrnrly Laczi és Géza, Widder Elza, Ilona ~8• ~yuln, ifj. Weiszor Sámuel és Gyula) Wigner \~'1:1 és Irn.a, Wellihil Edith, Wolf Béla és Imre,

Gya~~er Elza és Jenél, Werkner Toncsi, Zala 11rlka, Zettner Vilma és Margit.

A harom könyvet kisorsoltok és az egyfket

Zettner Vilma. és Margit (:Mátyásföld), a fillisikat

Szórády St\rik& (F.-Telekes). Q Aarm<tdika ·

Répássy Gyuri és Annue 'Yerték meg.

Ujabb rejtvények. I. ~

""--------

x m.

Szótag1·ejtv~ny.

A

É

-káczfa - eke - eke - 4r - ivatar ~ek -6

A biányz6 betüket felülről lefelé olvasva, Mikszátb Kálmán e:zyik legbiresebb regényének ozimét kapjuk.

- z -ó r - zön - émet - égJ a - rdog - as

Rózsavölgyi P iet& ér Lau~

IV.

Jtoczka-rejtvtSny.

Os E

E G p

P l R R

R R

z -de~illn Ek b_l!tUket helyesen eJrondczvén, & következOlt

e k1;

~-~ö sor. Ezt viseli a f&lél. a·!k sor. A cziczától na~tyon fél. 4 ·~t sor. liarRngöntéabez való.

~ 0-~ sor. Pl\tllk felé ezaladó. . . ilnnyil, ·lk sor. Az ötödik egy betü. - K1tnlálod, hisz

~~~~,~ Borok ba,Jról jobbra 11 alulról felfel tS olvasn.: 011 Bza.vak~t adják.

v. Tréfás kérdések.

~Yen rom az, a melyen nem nö moh.a ·

~el 'k • .Yl 16 nem nyerit ?

ltlelylk ~r jár kere:en?

?d'el~ altn& terem •e. buznföldOn t

AZ U JS.AG --VI.

és Áez Aez ! ez N

(,)

! ez ! ez !ez~

v n. Találós k th•dések.

Melyik folyó az, melyet két betüvellehet irni? li}

Melyik állam az, a. malynek neve három szÓ· tagból s csak egy mássalhangzóból áll?

VIII.

Számrejtvény. Sohwcr.roe .talrab.

•

l • l • l

8 li 6 7

l • l

a 4 6 7

• o

• • 8 4 6 7

a 4 6 7

• l

•

a 4 6 7

•

•

8 4 6 7

Ezt>n sz~mokat UA':? kolt efbolyezni, hogy minden sor - jobbról balra, alairól fölfeló és keresztben -összege 80 legyen. A pontok helyóra egy és ugyanazon szám teendő.

r x. E.:,ay öreg bácsitól azt kérdezték kis unokái,

hogy meg tudná-e ogy moudani nevét, hogy monda1Já is, nem is. Az Orog bácsi igy felelt kérdésakra:

Nevem 7 betnbt!l áll. Ha az »aboc betOit; egymás mo11é irját()k (az idegen betUk kihagyá­sával) s a betUket sorb:m mogRzámozzát()k1 •

nevemet alkot-ó betUk összege 77 lesz. A név els6 betöje fölötti szám annyi, a mennyi, a má­sodik az elsönek tlzennegyedrésze, a harmadik az elsönnk fele, a negyedik 9·czel töhb, mint az e1s6 az ötödik annyi, mint a második, a hatodik 7-tel kevesebb, mint a negyedik, a betedik 1-gyel több, mint az elsö. Mi hát a. ne"em?

Az öreg bácsi kis unokái megmondták. Hát ti olvasótársaim megmondjátok-e?

P etneházy Sándor.

A megfejtök között három szép mesekönyvet sorsol ki Nagyapó.

Hatyap6 posfája. Eis olvasdimnak a kik részvéttel és szere­

tettel emlékeztek me~' szegény :Berkovits ~an~ká­ról, az elhunyt fiucska sztllei ez uton. kOld1k h~ás köszönetuket. _ Szacs Camilla, LaJOS ~s Sdnka. :Bizo11y csudaszép a mi Tátránk: Nagyapó is ke· resztul-kasul járta valaha, a m1kor fiatal volt és nem esett nehezére a járás és a lovaglás. Soha­sem felejtem el, hogy mennyi ~zépet látta~ ott s nektek is mindig kedves amieketek lesz ktr án· dulástok. Rogy mulattatok Iglófüreden? Azt ir?d Oamil1ám, hogy nyerni szeretnól. .~em tud~m biz­tosan, de azt hiszem, hogy a ozthnder k1sorsolt már számodra egy könyvet. Mo~t ~árn~d kell, mig szorgalmasabb olvas6tát;Ja~d IB J~tal mat kapnak, Aztltán szivesen telJeSJt~m két é.sedet. Csernyanszky J ucz6ka Rimaszombaton laktk! de jelenleg Zoboron nyaral. - Stég~r flka ls Bo11ke. Berkovits Sanyikn szUlei köszönik szép részt:·evö soraitoh.t, kis leányaim. Khon Elza nem n·t e Mten. Lehet, hogy elolvassa postilját ll e~ért ezennel megkérdem töle hogy nem lakik-e Knézen és hogy nem ' tanult-e a P.erjamosi intézetben P Egyuttal megüzenem ne~1, . . ?ogy itjon ezép 1evelet I luskanak és .Bözstkenek. Gillich J anilóra vonatkozólag nem valaszolhatok .

•

39 " Nem tudom gyermekeim, azt azonban tudom, hogy

rossz, nagyon rossz kis leányok vagytok, ha azt hiszitek, hogy Nagyapó nem ezeret. Ha egyébért nem, aranyos levélkétekért is megszeretnélok Irjatok gyakran s kuldjetek nj rejtvényeket. Kaszegi Irma é8 Gira. Köszönöm Sanyika bnna.tos szülei nevében. Azt Ozenik nektek, hogy jószivti, derék gyerekek vagytok. A. térképet csak most küldhetem el, rejtvényeitekre azonban most sem. került a sor. Ne bneuJjatok leányké.im. NeJllSO kára mindkét kivánságtok teljesul. - Engl l1nr~. No Imre öcsém, most elolvastam a meséidet. Hány éves >agy fiacskám, hogy ilyen azépen és okosan tudsz irni. Maholnap köztllbetö mesét kUldhets2l N agyapónnk, de csak ugy, ha gondosan, figyelme sen irod meg. :Most még kissé pongyola. és zava ros az irásod. A fényképmellóltlet elfogyott, de ha meglátogatod Nagyapót, vagy Az Ujság ezer· keszWségéoek bármelyile tagjAt, - megmutatjuk neked. Egy példány vnn még belöle a szer­kesztöségben. Tanulj szorgalmasan, néha-néha. a meseirást ' is próbálgnthatod. - Fellnet' Ferike. Először is szép születésnapi köszönt6 vel kezdem mondokámat. Isten éltessen F eri kém, derék legény váljék belőled, apuska, anyuska örömére, gyönyörüségére. A ozilindernek megsug tam, hogy Ferikének szuletésnnpja van. Nem szólt semmit a csunya, rossz ozilinder, csak morgott, de én sejtem, hogy mit akart mondani. Alig­hanem azt, hogy most ugyis sok ajándékot ka• pott. Játszszék poskéjával, trombitájával, a. dobbal és a kacskaringós bajszu hnszárral, mig egyszer, nemsokára a vén kalap is meglepi egy gyönyörti mesekönyvvel. A kedves tevéikéért hálás köszöne­tet küldi anyoskádnak - Nagyapó. - Eeréf{­[1Yárt6 Eugénia, Emma ls L6ráud. Tegnap csunya, esős idö volt nálunk, ma azonban szép, enyhe, nyári napunk van. Nem haragszom rátok gyerme• lteim, ezuttal is tiszta, és takaros a levélkétek. Majd meghálálja. - a czilinderkalap. -- Pogány, T essék kijavítani s reménylem, hogy az uj, át. dolgozott kiadás közölhető lesz. A levél utolsó passzusát nem értem. Az Ujságot Bodapesten is elolvashatja. Malegen üdvtlzli e Jenökét os6kol tatja Nagyapó. - Ber ge>· Jen6. Más rejtvényt kllldj fiam, ilyenfajtát már közlll tUnk. Üdvözöllek.- Göll ner Mariska. Átadtam Mariskám s hálás szivvel fo gadták. Jó mulatást a MAtynsföldl$n. - Blum Döm~ Ugyesen fejtetted meg o. rejtvényeket, 1ovdlkád pedig tiszta és ezép. Te irtad fiam? - Sclwarce Klára. és Ktflmdn. Bravó Klárikám é~ KAlmán fiam Szorgalmas gyerekek vagytok. - Bt·andl Kdroly Üdvözöllek KAroly fiam. - Slerk Joldn és Vilma Olyan soká utazik .Az Ujsdg Nngy-Marosra? Nem ba.j Jeánykáim, most jókor kUldtétek a megfejtést. Mi ojság a marosi gesztenyésben? Fürödtök-& eyakran a Danában? - Wagner Elza és Jen(f, N9.oayapó csókoltatja hü és hálás olvasóit. -BakovszTty Menyllért. Okosan irod fiam, hogy· netn az a baj, hogy izzadtunit egy kissé. Hisz; éleget dideregbetlink a. télen. Nagyobb csapás az idei inaéges esztend6, a rosslll termés, meg hogy a. ~zegény embernek megdrágnit a kenyere. Rojtvé­nyedet e héten közlöm, fiacskám. - Kudlik Böske. Elolvastam szép levelét Bözsib -ngy·e megengedi, hogy a vén Nagyapó nagy kisasszony Jété1·e is Borsi.kének nevezze -s nagy örömöm telt benne. Edea, jó leány lehet, hogy igy gondoskodik os!Spp v6denczeiröl. Hogyne közölném neveiket, valahányszor csak beküldi, szivesen közlöm, elit ha rnjuk kerül a sor, szép

t mesekönyvet kuldök nekik. Kérdésére az asszQ• nyok mellékletének szerkosztöjo fog villaszolni a. szerkeszt.öi üzenetekben - alighanem a jövő hé-­t.en. Ir-e máskor is levelet Nagyap6nak? Viszont megigérem, hogy ~Bözse néni« rejtvényeit nem­sokéra közlöm. A gyermekek szörnyen respaktálni fogják. - Z elt11er Vilma ts Margit. Vilmáoska. gyönyörü, rózsaszinü levelének na.gyon megörült Nagyapó. Azután elcsndálkozott uj olvasóinak szerencséjén. Aligbogy bedobtam a. kalapba ne­vedet, mária kikerült belOle. Jól tette, mert meg­érdemlitek a szép njándékkönyvet. Irjntok nem~ sokára. - Reviczky Ma,·git. Sokat üzenek, Margit­kám. Elöszőr is prédikalok egy kicsit s azt mondom, hogy nem illik annyit lustálkodni. Nagy• ritkán irsz csak Nngyap6nnk, akkor is néhány BO• rocskát) akárcsak egy-két rossz olvnsótársad, a kik _ most sejtem csupán - n czilinderkala.pnak irtak kedves, bll:elkedö levelet s nem. N~ooyapó­nak. Rád persze ez nem vonatkozik, mert szor

· gatmasan megfejted a rejtvényeket~ Mi njsá.,. , Huszton, kis lányom, mivi!l töltitek a st~p vakr cziót. Talán már vigyakoztok is az iskolába'> Vagy rövid •lllt a szilnid6? - Wolf BllG is

40 .

lllll't. Ezt már köz6Thetem. fiaim. - Uit!JÓI' P'e­ruu. Jó re,it~ényeket knldtél fiam. Halommal küldted; do m.jd válogatot belölnk. l!ikor rukkolaz be a nyitrni gimúziomba? - Berger Bntcf. A m~ejiést mínden héten megleled Az Uj~gb!Ml. Nincsen annak kolG91 cs•k: erime\e'atni kell, fi•m. Addig pröbáld, mig lrikentl. Moost vedd elő a megfejtést e vesd e:rybe a fel.c!attal. Igy fölttit­lenül me,btlilod. - R..dich Laclflrr-«. Eiyazer ru~T rlld fMlentott, LaesiUm, moet ie kacsintga• ~lérl. &jt;rényeidböl t héten lenyomatunk •uot­k.ttGt. - ~Ytm& Sdru!or. Torelam, &nri fir.m. Nt eürgesd a ezet·ecesét, m.rt igy biztosan .t­kerUl. ..t;,t irod, hogy nem közöltem rejt-.~nyedut, perug kett~ má-t· megjelent lröz!llUk. .-\z nj rejt­Tinytk gyenaébhel.: s nem váltak bt. Uj t:nldeményt kérek Sanyikám! - S~6rá4fl Sárlk•. Sitrih babakieaeazony~zsak ad,.ö.U.út k~zöni Na.ll)llpó e a nagybajot~r.u c?ric.r;M, is elfogednó, ue a. eric-dknak nrm lehet bilétéf ~!Hani a vas­uton e masként hoi!Y kaldenéd el Budapestre. Ira me:, hogy milyen a oricza, ~;zep fehér a er;őre, ''ac C'lirmos? Háb pintlikát kölOtt~l-e ll nya­kin? S?.tpet. álmodtöl, Sárill am é! imt teljean l t • !"~p i lom. Ceókolt•tlttk. - Nmes Anna, Et·­z.fikt i!J Jb~'yZ... Szi~~en, Annoshm. Elohaeom a. t!lesét, bn kell, jaV'itgalok rajta s h" lehet, kö­zólni ro~8l. E hét-on mé~: nem sr;erezheHem me: a nl'l~ örömet hü unokllmnak1 mert bizony ha­tommal :yalt & 5ok mc!'l& és V'ers fiókomba ~ ntm értem l'a Talamennyit elolvasni. A jövő l1•t•n bizt~an megl1fl!ll1ll az lt'todményt. B artha '.Petike "zt. k4rdtate, hogy mikor un Nagy­apó gOkt.é1S#Jnapja. :fi:pp a mult hónapb.n "folt, aó!iri Ozent-f'm, hogy eikétett vele. · .A. ki• gim­uniet~t ts hurocskiit. advözlöm. - l'dt·t~cly lltn·­yit. Köm!löm Yar:it.kAm, 'il:yes e. rnjtvéoyed. -1'.b tl& Imre. -~ mestt és a rejtvényeket m&~:hp­hlm. ae még nem olvailfarn 1'11. Mó.ldtor tintával ir,j. iillm. - .$.:6·~, r.amina. EznH'l ké• levcledrb 'ila~'l!91of>1 édes leányom. A ezilinder nem ke~yof­Jen, ut t• is todbllt.od .... li: hb-om-negy hónapja, ho;_y tnP-'tnlli.luu:ett. rólad. ~z-entgyOrgyi Iréok~ _.\i@h.awm Dalmetii·L•llén nyual, d ., • he~n n&m i~ ~~~p61la". Cl!ernyénu:ky .Tnr-.ú 17 óna ~ ,ia1en1"= 7.1QbaTon Juilt. - De&: .AdritKne t.~ Gúflu. Xoldjel~Tt nj rejt.véayb l~tByUilrl 1 mert vagyou szetetném ftije5itsni Jd,·!nságtokat. -Fc~r·d H~midlf. }!jkor jöttok hftt:a, kis láll)~m? ..l.pt18h milr Vlil'V&-trér benneteket. Nagyon unat· letttili SZI'gWDY egyedül. - Kö'lfi§ Rnti~ ls Liiltke. I6n.öa8m ~ ~ves üd;6zlete!. - Herczeg Sá,.. íflíl. .A orilUk en n ern olvsabat~d ».-\v. Cj-ri~«-of, "'!tlldOT fiam ? .Pedie &o.t. eligbtmem kihrült. 'l"olna •uT~d a Milisu:Urbol 1 JtróbAld er.utin ia elk:Uidaoi a tne,.rfejt.bt, sajdlnam, ba • c:l.ili•d.r n•m jotelmu:O& 1M.~ ~galmad"rt.llesédtt mea ft1m\ oln~t.m ol.­'J)Qmó(öY )f~tlt.:1'1tk« • • Tó rejtT.;nyt kaldtél Malvio-1..-!un. - Tl.A•"Ui T'4lik". Joj ~aliHm. hibás a. r•~•Y· A kÖ'ZI!loDduban fötöale~s a >nem« •~ka. B•lye8etl iey v6:zödik a mondat: )mi' •1t6rik•. Mis rejl,.tnyt ktrek ~,.!1 l~bnyom. -Rflao Ld•dd. v/tr()m 11. megfejtbt, !Já~:>:ló fiam, de johh flze~etdm, ba e~rred nl prób&tnad me~fejleni a. rejhhlytltet. Nem baj, ha bibb is egy-kettö. -Sr~udo1 Piski.. Hlillotllom, Pilükim, hogy it' Tol­tM, ~jo'-lt~m i~ naeyou, hoey 11om 'Yolt~m ide­feni!, h~>iY m.giamtrtóltk To\at. )(.-n bsj, uay ... :Pi.ta, jó barttoL: maradunk mi i:Y is. - ..4lt7rt~'"' ,Tnd. Ne tOrehuttenkedj fiam. A. m~~d j& helyen \'a1) a ~~pó nókjiban. l!sjrl ha megu~­dódik t.z isko1e, mnh!!d met: • b1.nar nrnnk, j~. lfo!!t; 'P~.diz k01c1jed szorgatm~a.n a me{{­f"liróst. Ezt i:en ü~S"en tudod mege.;inrilni. -'K-inig GiEi. K~ ... z6n0m a ké~slapot kie!!ikém. -1ltrdt•!Jtur Adél é1 ,J1c7i.~T.·a . ]lfnjd mogt'l!jti a kis Adél az é.i~~%1!! rejt>-ényeke t, ba !l'J'·"lltOt'lotü.bb 1t!'Z. E<l i!l Ígt!D ~zép. ho:y Cl&két Ul~ojbtHed es íl~·en '8'T.;1J l né !be a írt ad m~>: K •uy.póut:. Jlaja sz6Junk o czilind~rnelt . C:nk ne volna o}_\ .. n rnak~cs. Ugy1 ,J n li sk~? - Bir• Pi.• hl. .Til,i l>jm, .bisz"! n l • ~tMDl6 tudomány011 tulber 'r,jgy, lia ilyan fon:. rajh-.ny.ket i!\ tock:.: ~ín~•i. - r.1rzó Tidt!.t. Gyönyörü "•ly az a H " .. T'fl ~et:.k, • képr-lapon i!l. ::K~r76m f'rwlekill ~iaillém. Elmr.mú hit't)ay mir • i1u~·, idöm. :iri ina

... k1ro.r ujrl~;ot. ~~ ro '!:'lét Dtktek? - l>tn'tiwgi JMziú,. i! Fi ~ike. "Sarrtm Si:iueen küldtt~m kic.~k.OiJe, akár mindeo heteB, h a. • mliudur ll o~ •fu1r,joa. &a.., t.llt a .-k dol­gi)t - azt lth•f• tltn ~irA•m. - Nt• Jolh .Alic'kll. be4"ogy ne~. A fl"dl.ill~r t~n .. yi­nk i' i~ Oral, ba. ~-\licr.e!ta ~rve.Ö•Y.teti. (~ak lJ is fJrven~ez~td me~: mtr .A.li~kát1 ~e? =:: ~amTltt MlHtn. JlU :Pmkét 11t.ir

AZ 'U.TSÁQ t~ tanit~d meg a.t-ra ngy-e, hogy kell a rejtvé­Djeket me;fejteni ? Et~re is örülOk neki. hogy fogtok ti majd tgyütt. irni. Sonnenfcla Jutó. Ig~ón annyira. me:döbbenté11 hoey nem ~olt a m;V"-_jtl.lk küzt a. novcd? Na ezut~n mindig benne lt:~t. ~em tudom miért nem kaptam mtog akkor lenledet. - Ltppt Jenő és EtTe. Nagyon örülök é~: ~vteen fe,adlak benneteke~ kis uno-Uim közt, GMk szorga.lmasak legyetek, a rzilindert én i:s szargalmasan fogom forgntm, Htba kiadja t\ no~eteket. Jó? - Sseberlnyi Lttj'n. Bizony annole örülök én legjobban, ba minden rejtvényt. megfejt nz én kis oh'asóm. Re­mcilem, mirt az iskolábajárás megker;dődik, megint olyan piroe lesael, mint a rÓPiSI\. - Ilti3ler Larrika. Kü11zöoöm a lcépeslapot. Hát ti olyan közel Jaktok a Pt~fi szUiöhízaboz? Eppen o. szomsr.édjában l -Cstirös &ít~dor l'l llonl:a. N;, bimkódjatok Sándor­ltAm, hasstm sorban vann11k bir:ony már ll rejt>ó­nyek eumás ut3n rnkvn! Pedig a moshni is jó! - Hajó~.~!l flonko. Próbálj talán Ilonka. több rejt'l"tnyt is! "C gy látom nagyon ügyes kis leányka Vf4!Y. A leveled is igen szép. - J.fti.túffu El·­;s;ke. .T aj be gyönyörU. helyeken jilrsz ErZJSilc6m! De annak örülök, hogy kijavitotlnd a. kápesiap­nak Bé me t lelirb11t. Holass jól, ezt kivánja K lll!}'­npó. - Benedek Elek. .A.. Berlcovifs Sanyika szü­leinek il& 'ldom át részvétnyila.tkozet.odnt. Á rejt­vény megfejtésére ogy jösz rá, ha :l. megfej· ~sböl kitnlálod, ho:zy is lobotett volna. :\zt kiokoskodni ? A. te rejtV'ényeid majd sorra jönnek. - S::ab6 ..ArmutJltts. Köszönöm a szép képeslapot. Füröd­tél-e eokat abban a szép f!lrdöben? Ha.t a pa.rkbnn ezerett-él aétálni? Salgó 7'itJt%­t!M. Hát =tdán melyikOHSknek v11n szebb irá~n? És ki d~k arra1 hogy bár osak kezdöd­nek az il!ll<olai esztendő? Ugy-e miod n ketten. -Bltm~bn"g R.rroul ts Led. Még szebbet is ir Nagy­apó! IIát ti esinb.ltok-a jobb rejt'l'ényt ezeknél? Kór, hoey a rojt.'l'ényetolc megfejtése: l\ agy::.pó bitesi! )lá!t tnláljatok ki. - Jlrdrísz lbolykJ. Meg ~ngy el~ve Ibolyka. Aztán bir:tosan biztos ar. a forrÍII!I? Ugy-e nem. En is n:y gondolom. -Szertt1•·6i Lajt~$. Hát ti lcett.en is mnlattok Dela­tonfurad•n 'l Azt im Í!lmerilelt eeymilst? Nem féltek, hoc öesmé'll'llsr.t. a cziliader ~ - PtJp :Leila és GátJor. Ej. kis Yella, hát te beteg volt•l. Sr:e;ény Ye!Ueskim, mennyire atljnál N11gyapó. Gogot eze­retetlot ndvözlöm. - Gtfbod1elyi Jencr és Mariska . Cnlrogya.n pompásan eikerült mioden meg{ojtés. 1gadn ntsr:ron örflltem, hogy ilyen jó test'l'ér az én kie Jen6m s lemond a jatalomkönyvröl kis hop jaT'Iira. Sajno~ eun a hHen még könnyli J.mondeni. mert ez az Ü#zy&e czilinder Ogyetlen­kedik. - DómöUJr Jlalt.Miua. Airkor h&t mt'gár:­hot<lk, mikor a lenlet írtad az ~ben? Pedig ~~:eu ~Jr:t'p ti•zta n Je,.eled, egy e!!~pp se lát!'zilc rajta, pedig a. oeielejte ezereti 1\Z caör. Nem !"l.Oirtad loc.!u,Jgatoi neha? - Re~flelc IrlH. Hogyne Ir·énk• , a ~lindorbe minden megfejtőnek bekerül a neve. Hanem Ltl6le bizony csak barom név jön ki egy héten. De remél~m, hogy a szerencse nem I!IOU vbrakoztat meg. Ur:r-e te is reméled? -Frlle MUi. N• félj Misike, a jó mag kikél, 11 jó talány ie kikél. Azért ne bánkódj, h nem .ia h1Winr, mart látod nagyon eok, ked\'ee kis ono­kl:.ja Tan Kngy~pónak, a kik mind~yájan ~órj,lr, bo..,- a n.rtTénylilr:et láedk. Iiu"a.~oe sorrend&t hl\ tanMi ltGr.t11k, u(;Y-& Yit~ike? - T~lnai l'Jlek. Pttli ls Sridi. Szi'\esen megtostem a mit Urtek és Schtear/z lmréMl it!. kérd(.\m meg a. mint irjUok: 11Mikor j6n P.ealre? .Mi v~lt e nyert hOnyvnek " crimo ? Miért nem _nd !urt magáról ?c - Elet.ftJc!r Imre és R6ckr.r Ja.JIOS. u gy n n már miért haragudnáro én ilyen szor~almns fi ukra? Da olya.n sok levélre !tell Yúlaszolnom, hoey né~ bizony kimarad valald. Jó molatilst.! . . Raas ..4. 11 ,.11• }\aC)·on órülök, hogy n:\gymamAclnnl olyan j61 mlllat!il. D• bi!lrtn u ~!lak {()rn;é-:o~z:te!f, a M~am'k mindi~ n11:ryoJn ked'\e~:ll.: .es kts uno­ltóiht jobban el tudják muld~ní~t, tnlllt a n&~y­apők. Sok olyan jó mulatáe~ kre51 .A,nna!- Miko­S#dt• EJilh. n~-, U::O' Eciltli, <:1'1\iC t~zor~mas­kodj . .6. jó ~jtTényt mindig i• kö~üljUk. - T1wb Jlus!m. Örölök Ilu!~kl, boa olyan pompá-S ~~~\:á­fYliót töltöttél. Jim, be tit(lki:afos doboz ~;; a tié­t•k. B.j nzy-• fltjtem én, bo~ val11m.i n•:fY örum rej«ídcvdik benne1 ar,lrt nem fOrabAd nzt mé; fel­hootani. Ko de nem Irbet olyAn Dll't)' :l:;.0 _

d'k hagy Ilaek:a meg J6zsika meó oe ir­a~jélc. Sok~zor írjtil ilyen aral\yos le~"elet. _ ~~n ,Tó.t~ Pali, Er~si 11 Ilo11/:a. Hát ti i\yen nftttV 11r;imt~ósok n=:ytnk mar? Ki e. le~­nftJ;Y1'b~ J'MtdJ!Ittkn, kOr:te~k? A tn1Al6s meset kll~~ fork. el!lr~k a ~edet kell m<~lrfárnot~k.

2 q Yasá1·nap, augusztus ::_

A megfejtés is majd mind jó. Üdvöz?l Naff:~ - FttcJ,s J6:sel. és. T6dl~. T~dt:<'k .11 e::t má~ furfangosabb reJtvenyt JS ke~zt~en~ _ J{ecllt! könnyen kitaláloák. 't'gy-e, Jozsika · t. ér az a János. Majd meglátjok1 fiam, hány p~nz t remé­rejtvény. R~mélem, sokat. Ugy-e, te JS az

8,..fejté­

led" - Battmltom Jfm·git. KiHloöek a Dl c vesz­sek: Ma.rgitkó.m. A tnlá16s m~séket is sor~l\{agS· szük! Örülök, hogy Margitka. JS bekukk~ny lehet apóhoz. - Póra Edilh. Jaj, de nagy . 3 ,•nn a kicsi Edithke. Hej, tömérdek .tu~oDI~f;nn szá· annak o ki ilyen pompásan tnd lTDI· ru·~ kOIGn

l b t••k k un-pen sorokoznak egymásután ~ e u 'jók n Illeg· mindenik,_ mint a katonák. ~agyon . Edith. -fejl.ések. Ugyes leány a szorgalmas. ~119 Nelll biiÍ· Jft/-Yger Fisfika Ferike és LaczJka. , · a . : , . - , . . d héten wrJn .

kJCS1ko1m. 1\agyapo ugyan mtn en P'roska c> leveleteket. Jó mulat!lst. - Mufh 't'~ sikerült· .Ann rlSka. 'tcye!iok ~agytok, n. m~gfeJ ~lök, hog)' - Ltger Isll'án és J[ctrgit. ~n ~ ör ehezebb ilyen szépen me~ tudja.t~k ÍeJteDI : le~o·•vszerd r?jtvén~· ~ is. - Kovács An ua. és ]Jiti e. ;b~Jjntok .Annuc:ti, Jól van, Imre! c~ak sokszor pr Me"'f~· ~jt~inyt csinálni. Igen kellemos dolog 11~ nye~ni' i~ni is kellemes. De ugy-e, legkellemese b~, 1 a, sz<~ - Júrikqy'ál'l6 E1•qci11ia. Emma. és Lo~Ctlll ·t. )(nl1l' • • . • 3 l képeslovelezólapot megk:\pt~m. Be szep Ir(n. ';:\e: jenői hilzacsknt{Jk! - Sztrmy Ilona ~~ ~ h03f bnragsrik rá~ok a czilinder, de a:t ~~en~ert mflskor oe késsetek el a megfeJtés::.~: 116,,~te· boncrot vén kalap épp akkor lökné. k;

3 f.fct:1/r.

kot, a mikor nincsen benne. - Pap y nrerk~d Tessék elknldeni, szi'\esen fogadom. ;flnt bo~· Totzcsi. Csak annyjt mondok, Tonest ~fíi~·er J. N agppó mar Dn~ou öreg ember. . - 'nek jele. Thynh nz nney titok nem szabad 1degeJ? j;)n j;

l ... ' • és fmlfJ.CZ· )enni. - Flei.sdm1ann Jfalv~n . · ki"bus~r ~emélem ho:rr nemsokára. te)JGSlthetero t 1 te J) 1 .,_ ..,..- ezen ll • tokat. - E.trlls:: Earolúra. u ey-e ]'í/t IrtJi· büt~é~s olvnaója leszel Nagropónak? - ,,.tszott·fo

- I d bO"'T w . / .A. könyvet már elkt.ldtem. r meg, . e. Jrnes )rls. Irénkém? - C:.ernyrínszky Juczó. T~tre z,t tlzaot, Joczókl\ kisasszony, üdvözli Kag.yapO (~ ll mint ~ bo~ Mrmilv verset közöl, ba JÓ· J.~ r Csl'-•

t>J • ' - ~ v~re és nem Juez6ka kis:lsSzonY.: lölll éde Tel'!r, Erni, Ferike és Ronktt. Cd!~z kant~lt· • L S b A _w.e" ' l' '(l JÓ ono .. flimat. za 6 amta. B,jkOV'.· N"ogyon sr:óp \'olt, Anonskam. - 111 ~;. Szt~ József. Hogyne, édes öcsém! - JTa ~tur0ok1

levelezölapot kaldott Kngyapónnk ~ do, rt' sr;orosból. Biz én nem tudom, hogy k.i~so tl~~ofl di{I Cismorem ir!sát. Sejtem, hogJ: eg\ Jl1ldtkil• kedves oh:-M"ÍO.:; - ~:án~M .llarglfka t:l iS· . : Sobase l!ltegye!Jetek. KüldJetek be ezen DJPlÍ! a;B• t Trldy Jolánka is l!..r::stke. A1i".hauern 80

6 . ..1\JlleS o • s l'' ••

ILérdeztetek ne.gyapótól, pedjg szl~e p;1·11ó f'

~áltisr:ol leveletekre. - Vilins:ky LaJ~~ezilc !Ile~ BtR« . .!. J·ÓsGtros cziJioder ur nem fele ~: 111Jl. • · t dotn 1

' r· rólatok. - Csá.:záJ· E.álmd!l. El ?gn q''bor. St0.\

ezilindernok tzóllam. - Lai~notncs •. Joláukll· : •. vusz, Tibor fiam. - Nagy .Arpda e~ Jó !P~. szi!!et.vári szép levelezölapot meglt~ptnlllb~.. rio~

- . k kÖZ ~ ~ rekek ~agytol\1 hogy kiráodulás~O • }ljcsodn J spóra gondoltntok. - Stéger T1bar. ·a !Hl talroa t? 'M&lu:r kézszoritA.st és cgyohe,~, 1

kngJ3,P1J

J - Gyusz,.u. 1· ol czi i ader nr akarja. _ Hirmanll 1 /l. cti lll . kis katoná.i nJ· ~it~zel szo.porodtak· •t c's .Joie:~·

_, •rttl 91 • .•!• gondolni fo ... reád - Rostrt(ll-s .u• J. ~atlt-..; , ,. . k o . • é n ]SóhoS ,~~~~ .:ueg C.SI\ eF.Ut!ln lesz sz P J l'·k:l!ll• l~·

1 • f 1. • ·u 1 . U l::< ~ 1n3 - .lUQ :una Jultskr~. ..ueg es~ . be '' ·it.' türelme~eo. - Fodor Lactt. J nJ J{i:l~ 1~ gos rejtvényt kaldtr-H Snnyi fin~~derral, / fo~ok. Biz;lmo.san Lcs:~Jtam 'l oz

100dott· •.• 1

·t J1l to~· nem mondom meg, hogy . 011 kidns~!! erJ Farkas Aranka t s Lipót. ~1Jodltét t 1tuít' ·~dl' taljesitem. - SrhrtibeY LtOitfl: )~~~,nyulll· . ·~ jf!J i::zadnnk. bftnem diderg!lnlt, kJS -orrdic.~ .Lrtci.,~t

I .. ,,. . . 'dat. - .t• ~J;el" mf'~ lll !ten JO til\&n~agat • , serll· 'L~~~

b li!trgi/l:a. \zhjBtok t~rclm~s:o n;nl ::~l~nr.~c~•· J '!yerekek ve~tok ée lm::on)11r .. 1 ... 0 Jut lj;

- e" · esu J'' pe~ hogy ~{lblri oh·3~tirsatok no I't:Sll tÖL>hiel~ c:o~· bo.n. Ti rniír kaptatok könyvet, / [l;tJ!ú.ft!l· :fl~tr nagvon-nagyon várják. - Sr.etl ll . kiS 1e!!'

• • t m n z eu 'r" o ; ' et'k lii!ten lll h::~!rl&lan ,.:,r n 80o)'1 ·;::'·~ kám l~el~t. Kir. n~gyon kár, bo~011csi, ; 1

.•• iit•', ~:\ratt:1 l\ngynpót. - Tus~k~U. Uiske!l Qj;ti~ Tibor, Kaszab Ltnkt fs Lil·J. "is Al'tlltk11 'por~·: Rotgcnyi l!ar•~1:a. Spitur Jcla" Jl<.Jf;.l··t, j't~i~~~ g,.r U.•:ló, .Elln .AtHla, Gól/ner á~ Jrbll;c. '', ~~ Bc7tt, Jgó Elik ls .Aladtfr, . poJq 1 Elza, fl0'.1fi;l:; llicn, B6nav Olgie:a, 1Vwder . 13111,nhef!1 J/'. GyllliJ OsiJrós Zoltti11, Barth · Ftr ' .. (lrtsli·1' l b

• LTJ. J(po, . Í~q t;. ifj. M•!ltdr .Tdrtos, ~J'Ú lf r >e, lk rst~·:A4p1C gs111 Ir!nlot, F'e11<r Ra.jr.all:a,. I_:a~ ·t~ll ,•IW' Jficlrrrau Gunliné Ievelóre s. Jövo e

AZ l1JSA.G Vasárnap, szeptember 4. -------~~~~--------------------------------------------------------------------------------------------------r-

A jyiijféifojbázban. Irta. ifj. Lón-ya.y Sándorné.

kri.zis a. dolgok harmóniájában. Az antik kozmosz még nem csendesült le egészen; az utánunk következő száu.dok lá.tják csak meg az utolsó vulkánok dühös vonaglásait. Az

Bevallom hoay mélységesen, változhatla- emberi káosz is még fel nem szabaditott nul babonás ~agy~k Félek némely dátumtól, ezredéves állapotában sinylődik. Isten maga némely számtól, bizo:q.yos tekintetektöl, sőt ruházta fel némely teremtményét a bünnek bizonyos szavaktól is. Es hiszek az okkultiz- végzetességéveL S ki mondhatja, hogy ezek mnsnnk ezer csodájában, egy orientalista hall- nem balkezének választottjai-e, miként a. jók gatag fatnlizmusáva!. 'Fehát érthető . ugy-e a jabbkezééi! bár, ha mindaz, a. nu titokzatos. a. m1t nen: A Nagy Irtónak rémületes mnnkásai ők, birunk ma~unknak megmagyarázm -valanu a kik a homálynak, sötétségnek fokozatos el­különös, ellenillhatatlan vonzerőt gyakorol ta.karitásárf\ vállalkoztak akkor, midőn azt reám! Hiba-e ez, vagy erény,? A tudásnak mintegy felszivták magukba, hogy a rossz vágya, vAgy gyáva 'fél~!e~! En ~zt, hisze:r;n, azokban bünhödjék, a kik annak bélyegét van benne roiud a kettobol valam1. Es egyik magukon viselik. S ki tudja, talán egész fajok alkotó eleme talán éppen az asszonyi kiván- gyalázatosságát váltják meg, midöu kitör csiság. Hiszen ha a sai·si leplet csak egyszer beló1ük a. vad indulat, hogy felforgassa a tár­is fölemelték volna, megszüut volna ájtatos sadalmi rendet s mint~gy kényszerítse az félelem, megilletődés M.rgya lenni az, a mit embereket a büntetésre. Ok azok az undoritó elfödött a hivők szemei elől. kelevények, malyeken az idők romlottságának

Az összes, előttünk rejtett csodák közül legmérgesebbje gennyed ki, ők a.z a kanális, engem a Jéleknek élete érdekel a legjobban. malyben az állatiasság iszapos dagálya utat Eröt> és szilárd bit él bennem an-a nézve, tör magának. S mindegyikük egy része a hogy nz már a szü!etés perezéheu ontudato- bünhödésnek. a kiengesztelődésnek, a kiben san választja meg magának lakóhelyét - a bünnek egyetemes átöröklődése miutegy büntetésül vagy jutalmul egyik megelőző éle- felszabadul. tében Q}kövotett jó ngy ~?nosz tetteién - l\Iert hiszen a ?'OS$8 namc11a.k körülöttünk és hogy a renrlclkezésére li,uó anyaghól maga. van meg, a primitiv faunák utóclaiban, de

Uo::;~zadalmas volna. ezt a. teóriát to- A gyilkosok, tolvajok, a mindenrendü épiti me"' azt olyannak, a milyen. l benn'i~nk is, és főképpen bennünk.

vti.bb fejtcgotni . Talán egy más alkalommal gonosztevők csak azok a gennykutacsok, a ·\'isszatérek még reá, most csak azokról a malyeken az emberiségben f'e~yülemlett tü­szerencsétlenekről akarok szólani. a kiknek zek és lávé.k vulkánikus salakjai tá.voliwd­iévelygései a. mi asszonyi felfogásuuktó1. nak el. s abban a. bünben, a. mit egyesek el­gyeno·eségiinktől, jószivüségünktöl a legrá- követnek, része van az egész társadalomnak. volabbra esnek - a gonosztevökró1. S ha a visszaesők és a mindenrendü el-

A 1'0SS21lak1

"'ondviselésszerü szükségessége kárhozottakkal érintkezünk, ha. beletekintünk mintegy be van°bizonyitva azzal a ténynyel. lelkivilágnkba, megdöbbentő meztelenséggel hogy létezik. De azért a. ross;: mégis csak tárul elénk a keserű igazság: nekünk is van-

Mámor. Uram l Öralni akarok és élni, Én:zni vagyern a lét ~elegét, Mely olyan prédán, mmt. a felkelő nap Hinti körUltem lángsugánt szét.

Uram l Szeretni akarok és élni, l\iig ég szememben it~as diadal, . l\ csóközön csak hullJon, egyre hulljon, Mig vállam hamvas, arczom fiatal.

Dram 1 Hadd ismerjek meg rnindent mámort, Ba bünös is csak· réSzegitsen el, Fakaszsz szi~·emben hiu, só,·ár vágyat, Ba ft:hér álmaim felednem kell.

Uram! Hadd igyam fenékig _a kelyhet, Ba méz-i7.0, lehet méregpo~ar, • . l-Iadd dobjak mindent _el. m1 bennem szuz1, S maradjak mint a sztka, oly kopar.

Uram r Nem _ ne hidd, a mit beszélek, ~ak s?: 1,j, esak sz~inj, bár!llit. bárhogr_t~szek, Lasd voltam egYszer szehd, \·oltam J0 ts, C>c roszsza tettek a rossz emberek.

Uram ! Nem akarok s. :eretni, élni, ~ én !-izámomra nap már nem _ragyog. fl~szen 1\.:, a ki mindent tudst, l t:. látod l\ttly elhagyott, mily egyedül vagyok.

Qram l Ha adsz nekem, csak egyet adj még, Orök nyugtot nyiló rózsák alatt, S ott öntözgesse könyeivel néha Valaki magányos sirhalmomat.

Violante.

Divaflav•t. London, augnsztus 28.

Augusztus vége és a következő hónap eleje a vidéké. Az előkelő társaság, a me]y fürdözéséből vaay külföldi kirándulásairól visszatért, a. comdry-1·e vonul1 százados kasté-1yaiba1 a. malyeket ~áza.do~ .parkok vesznek körül . .A.z elképzelhető legVIdamabb élet ilezs­dül fel ilyenkor az ősi kastélyokban. A ga':~en­porty-k egymást érik és nagy ~ ke~.etük a. különféle kerti sportoknak. Az ?lőkelo angol nők egyik legkedvesebb ~ert1 Játaka a fi·~uet: mely a fizikumot egyaltaJán nem eröltetil meg és mégis egészséges, ke~emes sport: az ügyességnek nagy szerepe JUt ~1enne. nem­kiilönbeu tt fürgeségnek A n{lllal czélba­lö'\"és i~ mind kedveltebb sport,1a az angol nőknek. De a vetélkedési kedv kielégitJséró1 is történik goudoskodás. Minde~.nn.J~.o~'l~ nők közott a. <'ltl'/i,1fJ mafrh-ek és gyonyoru!:'~>g el­nézni n kerék}l!Íl·on száanldó fiAtal nők sebes mozdulatait. Az evezés,~ tornázás, a gymkhana. mindenféle neme játja. a country-n.

nak számtalan és mindig ujraszületö hibáink, melyek a reájuk kedvező körűlmények között épp oly bünökké fa.julhatnának, mint amazokéi.

A fogházak az emberi gyomnak gyüjtő­helyei. Azoké a csenevész emberpalántáké, a kiket a hideg, a. kegyetlenség, a szenvedés1 a~. éhség s főleg a. tudatlanság degenerált; s mmden börtönben1 minden bűnösben rotily ta­nulmány rejlik a számunkra.

Luther Buxhank, a nagy angol botanikus azt mondja:

»- A gaz azért gaz, mert senkisem lö­rődik Yele, rálépnek, eltiporják, a forró nap elsorvasztja, a tél fagya letöri, táplálékot nem kap a. sovány földből, t.alá.n féreg is rágja a gyökerét, gondos kéz nem ápolja soha. Ilyen körülmények között vadhajtások nőnek csupán rajta s lassankint elszivják az eredeti növény életerejét. De ha. egy ilyen gazt uj talajba ülteti:ink, uj befolyásoknak tesszük ki s sze­retettel gondoskodunk fejlődéséről, ugy nyit'\"a áll az ut számára. a minden irányban való végtelen nemesedésre ... <

A kerti gyomnál sokkal szánandabbak még a szeg~ny emberpalám:ak, ott, a fogház napsugár nemérte, dohos le'\"egöjében.

Gyermekkorukban sen.l..~ sem fejlesztette tudásukat, nem igyekezett lelkiismeretükre hatni. Miudcn. lépésüknél ujabb és ujabb kisér­tésekkol találkoztak. Tá1)lálkozásuk hiányos volt, a nehéz munka agyoncsigázta öket; bukásuk csaknem szük.ségképpeni következ­ménye életmódjuknak.

De azért. még, hogy egyszer elbuktak nem szabad elhagynunk őket. A legelvete~ mülrebb gyilkos lelkében is van egy fiók, a. melyben t.iszta. emlékeket őriz, s ha valakinek egy nemes gondolat, egy nemes érzés lakik még lelkében, érdemes an·a, hogy megkisért­sük megmentésót. S ez a szabad emberek dolga.

l A mikor az előkelő társasá.g vidékre vo­nul, természetes, hogy a divat is elköltözik a fővárosból a vidékre. Legalább egy időre. Itt azután persze a. könnyüség és a kényelmes­ség a jelszó. A. diszitő elemek között ez idő szerint a. csipkéé az első hely. A vidéki kas­télyok nrnői és vendégei kivált az esti. össze­jöYeteleken káprázatos fényüzést fejtenek ki csipke toilette-joikkel. Aszinek közül az 6lé~ szinek a legkedveltebbek vidéken. A mi ét·thető is. A hatalmas, nagy terjedalmű lq~.s­télyoknak aránylag csekély a népessége. De igy is a. férfiak vannak szám beli tulsulyban. á. ház urnői önkéntelenül is arra. igyekeznek hogy friss szinekkel deritsék föl a férfiak szemé t.

Nehány nappal ezelott magam is mea­fordultam mint vendég Deresford grófsJg egyik előkelő kastélyában. Lady Ma.ud, a. Londonban telelő előkelő társaság egyik ]e"'­bájosabb jelensége, lord C ... nek felesége hi:~tt meg, tö~)bedmngunkat; Az a látvány, a IUl Itt esttmkmt elébem tarnlt, az e!'em·?lfJ gaznt-ok sokasnga és ragyogása, tiOká fel&dhe­t~tlen emlékt:m ~esz. A le~zembetiinöbb nji­ta u:\k ~ ruhaalJnknak l'OJttal diszHése lát­szot~. F:z iit. most áltnlá~os és nagyon tet­sze~os dt:·at. Soh-an ~z alsoszoknyát is lefüggö ~om ro~tokknl szeg1~ be, a melyek selyem­hol .. kés~ulne~ . ..,.~ legtöbbe~ üveg- vagy fém­gyongyöket 1s fuznek a. roJtokra a. mi azutá csakugY.an szemkápráztató látvá~y a csillaro~

Rii fejyverak. ~em jó e. czim. Mert nem fegyverek azok,

hanem - ha már a metaforánál maradunk - nyil6 magok, melyek illatokkal ejtik meg a. köztuk bolyongót. S a. harcz maga. valóban forcsa há­boru, legédesebb ott a pyrrhnsi gyllzelem, midön a diadal mámorába a győztes sziv is beléhaL

Nem visel-e kezdettől fogva háborut a nő a férfi ellen ? E küzdelem velo aztiletik és megéde­siti, elviselhetövé teszi számára mindnyájunk leg­nagyobb betegségét, mely mindig halállal végz(!. dik. Az életet.

Hatalmas kérdés, melyet soha senki meg nem fejt. Hozzászólni azonban mindenki tud, a ki az eseményeket szereti kissé belülrc51 is vizsgálgatni. S az ilyen • ember csak figyel, nét:, hallgat, de egy ideig nem mondja. meg, hogy mit tapasztalt, mit lát~tt, uút hallott. Egyszer azotim kirukkol vele.

Meg azután - hiuság ide, hiuság oda -mindnyájunkat ért már baleset arivügyeink bonyo· litgat.AS!l közben. S e balesetek k:itünB professzo­rolr, sok értékes todománynyal tömik meg az ember fejét. Hogy baleset?

Hogy veresóg ? Az mit sem tesz ; az et;y­szeri czi;,'liny is azt mondla, hogy jobban tudja.ö, hogy kell eziginyt ~erni, mint a hajdu! Es aligha neki nem volt igaza. Végre is: t1 tudta,

hogyan iéj jobban ! S anikor az ember már i~meri az arzenál

m.inden ti:ká.t, akkor - elszenvedi a legujabb veri)Séget. Mert minden nö képzett bruh-ezér, pe­dig magimak a tudománynak nincs lw.tekizmusa, a mit meg lehelne tanulni: mé; csak alfabétája eincs. A m.i van, az meg fabatkát sem ér.

Cs11k m.intbo. egyetlen balavimy alaptörvényre lobetne {elópit.eni ar: egé!izet, o mi látszólag talán diuh&rm6niá.ban áll a bevc7.otésse\. De ost.k 16.tez6. leg, tényleg nem. B e torvóny, hogy minden f.;rfi, - ha szellemileg és testileg 6pp, adott körülmé­nyek közOtt bármely nllt meghódithat Caak vala­

mivel vítta légyen ro\ább, mint a hajdu a ha·

rangöntés nemes tudományát. S ha a kisérlet nsz­szafolé sül el, akkor sohasem a n6 nye1·i meg, hanem a férfi t:esrli el a küzdelmet. .A mi pedig nagy kül6nbség.

Logikának, rendszernek itt nyoma sincs. Azért u a rendszer, melyen elindulunk, szintén csak a le'l'egóblSl ven kimarkol\'a. De mi\'el végre :iJ csak al kell indulni. tegynk fel, ho&'Y a u6,

vagy n hold fóny~ben. ::;zinte órt.hotetleu, hogy erre az ötletre olyan késön tnhi.ltak reá\

Egyik bájos vendógtá.rEa.mon ..,öt-ét szinü tftU-ruhA.t láttam egyik este. A rnha. fodrai fl fehér- és narruws ziu kombi.núczióit mutntták. Az öt fodor közeit foko?.aíos sziuárnyéklnt.u gyöngyüs rojtok töltötték Jó, o. melyek között a. tüllnek núnden tónn5a kópviseh·o yolt.

Ji}~ fehér crG})e-de-Ohine toilette alul, a lábfeJ tájékán zöld selyemalapból ldemel­kedöJ nrally himzúsü appliltrilr. merész lomb­diszszol·volt dakonílva. Gyt5nyörü jelensJ~ Yolt a iirQllSitgnak egy fiatal tagja js fehór mousse-7ine-de-suic costume-jébcn, a. melyet. ezüshel himzett inkruFztált fehér -csipke-motivumok dLzitettck i a derék JJe1erine-sz~"rünn volt ki­k6pezvo; itt is esiHogott az nzüsthimzé~, meg az ezUstös rojt.

A ház elragadó tU'Ilöj~n mouescline-vclow·s princosse-ruha }JOmJiózo•;t i vöroo: geránium volt n sziue 63 mesőbo illö rógi yelenczei c:jipkó­béíl kószlllt mély fichu.

Errefelé még ezép idó'k járnnk A. déli tartományokban :különösco í'Dyhe oz idl.ijáráa az idén és azért n scastm beaHWg jókora id6 oltelbatik még. A londoni sziuháznk köziil is cse.k n. kül\árosiak nyitják meg kapuikat, pedig Mt az előkelő t.Arsllság megjelen6se ós a szinházak nekibuzdulása körfilbelül egybo nokott. esni. Ugy ,·agyunk, hogy a ki a. szab6mUvószet ós nz ernbori képzelet rcmekei­lwn akar gyönyörködni, kóuytelcn ol-cllat'O­g&tni a. Onmtry kastélyn1bn. Az izMs é,.; n fénytizés egyeHSro olt lakozik. Narotsaa.

AZ tr.JSÁG kinek keblét a. hóditás '"ágya fesziti (és !.üét ne feszitené ?), leghelyesebben cselekszik, ba először alaposan megismeri 11z ellenfelét. Eddig csak azt mondtam, a mit előttem már ezeren elmondtak. Most azonban magpróbálok 'alami ujat. mondani. Ugy tudom, czélravezetőnek tartJák, ha a nő

hozzáilleszkedik a. megismert férfi gondolkozás­rn6djához s e poziczióból indul ostromra. El is ér néha tartós, többnyire azonban efemer d'adalt. De mivel alios ego iam ventos - audivi, a.zt hi­szem, hogy sokkal .-éresebb diadalt arat a könnyü\'éril, akár kokett vagy léha, de soha­sem hétköznapi asszony a mélyen gondolkozó, még inkább a lé.ngeezü férfi fölött. Kleist Henrik története fehér holló, ellenben Mo­liére szivét épp ugy megölték a szarelem gyöt­relmei, mint a hogy Schopenhauer hulló könyeivel '\'olt kénytelen megpecsételni, hogy csodás mun­kássé.gának egy része hatalmas tévedés. Vajda János szivéböl akkor fakadtak a legszebb költe­mányek, mikor az otromba. csalódás már megtörle. (Szörnyen furja az oldalamat o. hasonlat, pedig alighanem ugy ballottam valahol, hogy a sziv olyan, mint a szölöfürt. Mind a kettö akkor adja a. javát, mikor már már össze van zuzva.) Heine, a czinikus Heine ie kétszeresen érezte a halál­gyötrelmeket, mikor MouchetóJ, a kis hulló csillag­lól el kellett válnia. S kik voltak azok, kik e tragédiákat el6idéztélc ? Hitvány \agy jelonték­telen nök, de a lcik egyéniségüket sohasem vetet­

ték alá áldozatuknak. Ha ilyen hórlitiLs félbenmnrad, mindig a. niS az

oka. Mart vagy elObb:beleszeret a férfiba1 ro int viszont és ezzel feladja a küzdelmet1 vagy pedig féluton visszadöbben attól a látsz6lagos elhidegüléstől,

malyet ellenfele rú;;zóröl tapasztal s maly bizonyos idöben szinte elmnradhatat1an. Azon id6 oz, mE'ly­hen a kivb.ló ember érzékeny lelkét már meg­ejtette az 6rdeklödés, de még kUzd Onmagüval és a közfelfogásnak mindnyá.junkra ráer6szakolt és csak relativ értékkel biró szabályaival. Ha a nö

a felébresztett ' érdc1ilödes t.udat.flban 1Atsz6lag

semmiba sem >eszi ezt a rövid életü elhidegülést,

vagy éppen tudomá-sára hozzo. ellenfelének, hogy ismeri vonzalmát, már szinte bizonyossá tette maga számára a diadalt.

De itt jegyezzlik meg, hogy a nl.i többnyire illuzióliban ringatja rnag:i.t, hn ilyen diadal ulán, hite S7..erint zseniáJisan kidolgozott haditervén örül. Mert - kivéve a teljeaen egyoldallt és fél­azeo- szobatudóst - a. ldváló szollemü férfi tudva

o

és akan-a veszit1 nem pedig o.z apró fogásoknak esik llldozntul. Slít éppen n magasabb szellemi ni­'\"OQ i•ll6 fórii onkéuyteleniil is vnlarnivel Wkélet.. lenebbnek nézi a nllt saját 1nagánál, tübbnyire nem is Hirötlik annak gondolntmenetével, hanem e;yszerüen 1\ldozo.t.nl esik n saját magában ébre­dező vágynak és n minden férfivel \'eleszület.ott azon term~zetes ösztönnek, hogy az ellen~Uót

meg~Brje és magúévn tegye.

De persze iU csak a?. átlagon felülálló fér­flekról volt szó. A azubványosokknl szemban csak­ugyan jo!Jb, ha a nö hozzáilleszkedik nzok gon­doll;oz&sm6djahoz. cs a szenlimentálisnak nz trzcl­gót, a f!lsvcnynck tuog a fuitart játszsza.

Ée tulajdonképpen itt kellott Yolon kezdenam, nem a kivételeken. Hisz a férfiak legna~eyobb része ó.tlng-ember, a mi természetes iJ-~1 mert kn­l~nben éppen Ilk volnának n kivttelek.

Jóvnl nngyobh számban, mint a zseni, eltér ezen ntloglól 6 vnlóbnn eszes és hat~hnns nkarnt­orlivel biró ember, szó\·31 nz, a kit nz nltn16nos felfoghs azerint laginkább megillott n férfi né\·, Vele szemben szinlo csn.lhatatlnn n lassu meg­hódolás és fölényének teljes elismerése. 'Mire a kapitulltcziót kihirdetik hölgyeim, t6bbnyire o jeles férlink is készen vannalr. A ki hiusáf:rlkat UgyCSQn logyezgol.i, azt még meg ig cilizik 11 fehér

:z:ls:l!16val.

Vasárnap, szeptember 4:.

• . • • .. trrriA a bekövet-Blzonvos foku kaczersag, V--eJ-. ·t t• azonban kezendli meghódoJásnak halvány seJ e ese .

.t Be.lzno mikor már az els8 pillanatban eziiks~ges. ' . ilyesmirtíl okoskodik, azt mondja, hogy az elégte.

. dith b telve van csupa nyálka, nyirok, m1g a yram k epével. Igy m~trában véve dodonai rnondatocs a. volna de nagyon helyénvaló lesz, ha. elözöleg ar•

' ., ch 'UI.-us ter-ról hallottunk beszélni, hogy a. melan ° ll mészetü embert (az eleven elégiát) tovább ke ~

. ·a da rángatnl, kaczérsáa selyemsU!.Iacská.Ján 1 e-o mint a. ;bolerikust, mert könnyen megesik, hogy ez utóbbi beléun az önkénytelen tánczba. s~a

d á y az 1dö­snmmarllm : szörnvü.séges nagy tu om n • ·a é p ugy nek helyes beosztása mert ha röVl : P tönkreteszi a diadalt

1

mint ba tulságosan hosszu. ' l pro· Igen de mi lenne a donzsnánokka 1 a

1 bnák fesszionátus nOhódiMkkal ba a nök nem sza ' zün-többnyire rövidre a.z idöt? EgyszerUen megs 1

nének donzsnánok lenni. A mint.hogy el<ibb-utóbb . . elmessé lesz i valamennv. egyszeruen niUV ezer

J· k' észre· persze csak akkor ha ritalát a nőre, a 1

veszi érdeklődését; ezt azonban vagy valódi, ~alg'j • 8 a JS es

kitfiDllen játszole közönynyel VJSZOnozza, . . tr. :J tartani holilll had\"ezér szemeit addig tudJa euuuve k

rózsaszin fó.tyollal, mig az a könny!l hóditás~ , · ' köZ8

viragas ösvényéről a valódi szarelem töVlS&l

rev~. J Hisz az igazi Don J oannak, Don ~.n

Tenoriónak a Kegyetlen Péter rejtélyes bará.tJ~· ' " aló . ütlen es nak története nem azért marad v SZlD

csonka, mert áldozatainak száma oly nagy, ~: is azért, mert Don Gonzalo de Ulloa szel . zi kormányzónak vacsorára. hivott lovasszobra. e vJB

• · t az agyon-a pokolba, - hiszen a kB-vendég, nun ó ~

til · h közeláll n crvöt~rt idegzetii, söt az ór tseg 625 • t" to: J k' . rtet szln " csábitó saját képzeletében született lS& 1 J n

, t Don ua elmaradhatatlan - hanem azért, rner ek·

.1. • ~s·· dJ"uk. gyerm srive, nem sz-atiUtva e o, mon · sz:erelmét, mindvégig szabad marad.

S az elsl! szarelem nem szerelelll, han&~ é á Iomna. c

álom, mely éppen azért marad meg sz P ben egész a sírig, mert csak azokban a percze~ben suttogja fülünkbe az édes, r8gi dalt, Jl)elye szi· - Isten tudja miért - üresnak érezzUk akb

11 eroze e ' '"!inkat. Azokban a rejtelmes, szomoru P !ll·

melyek néha ránk nehezednek, malyekben ~ ~el· Jékezet kibontja szárnyait és addig ve~deslgynn künket, mig a fájdalomtól a köny is klbug

liZemUnkb6l. . lehet fel·

Poétikus pontoeska, de m1attn nem . "" fi t klk ro...",

tartóz;.ntni azt a néhflny jeles fér u ' .. .c. dV•

• • tul k a. DŐl 16öJ arra vunnk, hogy nldoza essene

vereknek. ball-Igy azt a halványarczol méla. szemi1, annak

aata,... umt ki núnd e szép tnlajdons~gá.t u-it·e b t:l l TöbbnJ-köszönheü, hogy '·alami csapás érte. . nratlon f:ljdalmns szerelmi caalódás, néhB -ral~l v orpa· .haláleset: vagy czéljainak, reménye1Dek p t1'1Ten·

. b" to fegyver a ~J omlása. Vele szemben mily lZ 9 o . 11

esen géd nlli lélek öszinte, 'Vagy legalább.

18f{I'~IJl!Ú· szerv:irozott l't.~z~éte és az tissr.eU!rt sztV Járt vllll

J ·tése nem az nak megt!rlésc .' Ez a tiZÓ: megr;l ' . óniB . h azok az lr

korziv betilkkel szed~e, IDlnt a . hog}' mert 1gaz,

terhéfól rokkantak volna meg, . komolY iS·· !ol.et benne irónia is, de lehat ogeszen h bet·

r. rnert a Ez már a htlr\'adtlelkU urlól Higg, . ·s ~all, vadt lelkén 1>ivül '\'Íl'itgjában levő agyveleJe

1 kkant

. 6 . nt ól megro mit é:- •elo szemben az ll' 01 • . i"énel> . . ya}ódl, sz meglrt/s? Am h n ez a megdrtt:S . 1 .. 7a.

ih . . zarelem Vlr<>t> hamvaiból ohetlenül k aJt a 11

1 inel> n rné" oz, c

Do hn 6 ki is dlilt1 hetra vo . ~ a febét, szeme Jnzas lUzben ég, h~ csak érinti

18 xn tart--s k .. , ban 6 se

sima női kezecsk6t. 0 ·wg azon ert egy-og! hatja fel a diadalmas r.,gyvereket, ro iJ]antá9

cseog6 asszonyi l."llczagá.s vagy égiS p JllÍDden me·::zebb -Mtdjo. a fénylllszemü eJXlber ·~dobba·

= ·""b.. • • · den 8~ iil goudoJnt.át, leeservesebbé tesz1 IDlD }cÁl' etf

nflEát, mint s leghntnlmasabb idoAl. D.:bba!l nelll szó!nunk, mert ba a n6k ezt ezerszer J

Vasárnap, szeptember 4.

tudnák nálunk, valószinüleg egyetlen nö sem volna, a ki hétköznapi dolgok fölött csengő hangon felkaczagna, vagy testének minden szarelmét a szemébe gyüjtené, mikor a fénylöszemU tura. tekint.

Carlyle Tamás, a XIX. század egyik leg­nagyobb gondolkozója azt mondja, hogy az el­halasztott remény beteggé teszi a szivet. (Valóban, az ilyen gondolatokkal ugy vagyunk, hogy annál jobbnak talAljuk öket, minél jobban tudtuk már magunk is. Csak éppen kimondanunk nem sike­rült, hogy mit tudunk. Aztán jönnek a Carlylek és kimondják helyettünk.) Denikve kétségtelen, hogy ezt az igazságot Évától kezdve minden nő ismeri és tudja alkalmazni. L egalább inatinkt ive. A nöi ösztön hatalmas erö, felébred és csodálatos dolgokat suttog a szerelmes asszonynak, kinek P.jkai er:omjazzák 1\ e$6kot. E euttogásra a rózsás ajkt.k elfordulnak a csók elöl 11 csak akkorra virják vissza azt, m.ikor a fér fi már meglánczolt ra"'t>szolga. gyanánt hozza a ezivét cserébe a csókért. Itt persze megint fődolog az időnek helyes ki­mérése a mit ezzel a sikerült kis sforizmával

l

lehetne kifejezni : unalom a szarelem koporsója. Ha azzal találkoznak hölgyeim, a ki valaha

eh·ált önöktől azon erős fogadalommal, hogy em­lékezetüket kitépi szivéböl, ne is köszörüljék fegy­vereiket, egy-két jó azó, néhány ozálzás a multra, a az emlékgyomláló ismét lábaiknál hever.

~.findössze három férfi van, a kit nehéz meg­hódítani. Elsö a. nagy élettapasztalatokkal biró, második az önzö ember és harmadik a - tötdilkó. De az első alatt ne azt értsük, kinek csupán női ajkak suttogták fülébe az élettapasztalatokat. lianem az afféle nagyobbszabásu embert, kit az élet néhányszor a porba akart gázolni, de nem birt vele. Az ilyen ember.:_nek nagyon éles a

szeme erős az aknnta és utját nem egykönnyen l

engedi keresztezni. Az önző ember pedig azért kemény ellenfél,

mert ha szivében ébredezik is a szerelem, annak annyi skrupulussal, annyi hétköznapi gondola t tal kell megküzdeni, hogy többnyire éhenhal sze­gényke, mert e gondolatok elrabolják töle táplálé­

kát, az - illuziókat. És végül, mivel tökfilkó mindenütt van a

világon, hadd huzza. meg magát egy itt, e kis csevegés kereteiben is. Ö ".-alódi szerelem~e szint.e

k · t 1 Hornr miért? azt maga. sem tudJa. S te-ep e en. oJ • •

'Vedés volna itt arra. hivatkozm, h?gy eppen ezek az urak esnek leggyakrabban áldozatul holmi ba­rá.tsáaos befonásnak. .Mert a. női fegyverek villo­gása!: uam a szive nyili~ meg! hanem a-: szája, és nyi L\":1. marad mindad.~lg,. m1g . azon veszt észre lna""át hogy - a bölcsot· nngatda·

o Hanem köteteket kellene ősszeírnia annak, a

ki minden á! tatlan . kis fondorlatról meg akarna emléke~i, i. A gy,ülölet, a fé.di háta mögött, de ~ oly módon tett nyilat~ozatok, hogy azok mégis a fülébe jussanak, szintén czélra vezetnek leg­

többször. N1\gy kár, hogy éppen ai.Ea zerelmet nem

lehet mesterséges uton ptod . :Mert hiába, bizony csak mégis ez az a m.J' hamarább meg-

' o. ej ti a ..férfiak szi'l!ét . non,

116i miivíszek. Ma a divat korát éljük. Szüntelen változ~o­

kat észlelünk mindenütt a mai felületes világ megnyilutkozásBiban. Felszínre bukkannak a. mo­dern bölcselök: hivatot tak, hiva.tlanok, más irányt jelölnek a régi mederben. Az általáno~ ~ót igye­keznek jobbal felcseréln i. A min t. a szeplrodalom­

ban a stíl pongyola, t erjeng6SJ nem h~tol be a dolgok velejéig, hogy felszínre hozza a tiszta -~ra­nyat, _ épp ilyen kiszabott {ol'mákhoz van kotve

a fizikai munka is. Ez az egyoldalu fejl/Jdés a komoly ~unka

rovására megy. És lla van olyan réteg, faJ '\"agy

egész osztály, a malynek öntudatában föl6bred a

AZ 'UJSA.G

vágy, az akarat, hogy a maradiságnak ez ellen az állapota ellen állást foglaljon : akkor a renyhe­séget felváltja a tiltakozás szau a mozgalom ellen.

Pedig ugy kellene lenni, hogy eszmék, el>ek harcza. előzne meg minden, a gyakorlati életbe át~ ültetendö ideát, mert csak az ilyen és effajta. har-l czokból szürődhetnek le az igazságok. Ha a nők részére tágul a munkakör a közéletbeu, nem tette­tett közönynyel vagy szinlelt hidegséggel kellene azon igyekezni a férfiaknak, hogy a mozgalmat leszet·eljék - hisz ez a férfias bátorsággal össze nem ill6 vonás ! - hanem finom ollóval kellene lenyesegetni a kinövéseket, ez lenne lelkiismere­tea kötelessége mindazoknak, a kik helyes utra a.karják terelni a. nöemanczipáczió kérdését.

Megtiaztitani a~ oltóágat a száraz ge.lyo.któ s a törzseken nemes hajtást oltani be, a lelkesü­lésre és kitartásra. ösztökélő erőt : ez lenne fel­adatuk mindazoknak, a kik ma nevetségessé igye­keznek tenni a dolgozó nőket.

A női munkakörnek igen tág mezeje nyilnék, például a szépmüvészetek terén.

A mjz, a zene, a festészet a nemesebb és tisztább érzelmekre, a képzelőtehetségre, a lélek benyomásaira támaszkodnak inkább, semmint a puszta. értelemt·e. Csak az az egy bökkenő van a dologná.l, hogy éppen ezeknél türbetetlen a dilet­tantizmus.

Mert hiszen ha a müvészet nem emelkedik az eszményi szépség tökéletes magaslatára, >agy ha részleteiben hazug, ugy akkor a. szó igaz ér­telmében nem is müvészet, nem gyönyörködtető, de elszomoritó látványnyiL lesz, s nem gyakorol­hat kellemes benyomást a lélekre.

Az erkölcs szabályai, a szépnek állalános

fogalma minden müvelt nemzetnél egy szellemi

forrásból ered. Igy a jelenkornak a nők iranti hagyományos tisztelete is már ösztönszelil köve­telménynyá fej16dött minden nyugati államban. Hiszen a müvelbég is csak akkor oktékes tulaj­clonság, ba. a köteles tiszteJet és megbeosülés az első foka, különösen a nőkkel szemben -raló föllépésnéL

A nö mélyebb lélek-ismerete, az érzékenység és fogékonyság minden iránt., a mi szép, igaz, nemes, már velükszületeU tulajdonsága az asszo­nyoknak. És éppen e t.ulajdonok lényeges alkat­

részei a valódi müvészetnek. A rajzban, zenében, festészetben legnagyobb

tere az érzelem világának nyílik. Hiszen >auuak képek, malyeken átérezzük mindazt, a. mit a festő-

: nek éreznie kellett, midön >aszonra vetette azokat. Néha sejlelmes, borongós hangulat varázsa száll a. lelkünkre, máskor a boldogság, öröm derüje ejt meg, s ez éppen igy van a zenében is.

A. nöi nevelés alapvető fogalma a széptani

és erkölcsi. Azt állitani, hogy az értelmit ki lehetne zárni abszurdum volna, de hogy ennek

' a nöi nevelés terén kevesebb létjogo~nltsá.ga van, mint a két másiknak, azt merem állitani, habár

azorosan összefögg is amazokkal.

A széptani nevelés egyik ága : a. rajzolás. Ez oly főfontosságu ismeret tárgy a női lélek fejlesz­tésénél mint a férfinál a bölcFelet. S habár a nők

l

csaknem elvesztik a fejüket az utasitások halma-. zában ösztönük bth&nely köcl>öl vett terv meg-

' l l . alkotás;\nál, inká.bb fogja öket az érze mt, semmint a fonnai azabályokhoz terelni. Mert az asszonynál nem a módszer és a biztos, szabatos tudas lesz a

vezető, hanem a sziv. \ Azért meg vagyok gyözöd ve róla, hogy ha

két egyenlően müvelt egyén, egy asszony és egy férfi, ugyanegy tájat meg fog festeni, az felfogásr ­ban t~ljesen különbözni fog egymástól.

A férfi képénél megbámuljuk majd a fény­rofte:xeket, a pompás technikát, az eröt. Az asszonyénál a finomsagoknt, a lágyságot s azt a valami t, a mi szi \'től a szi vig ha t s a mi t egy

3 ó

szóval megnevezni nem is lehet, de talán legköze­lebb jarok hozzá, he azt mondom : azt a nagy asszonyiságot. A zenénél pedig a férfi játéka, kompCJzicziója lelkesit és elragadhat, borzongást okozhat s felemelőleg halhat reánk, de sirni csak az asszonyok játéka tanit meg ...

S-sz.

Házi tanácsadó. Almakolbász. Fél font czukrot sürU sziruppá.

főzünk; ha elég sürU, tegyünk bele fél font há­mozott és szeletelt almát s fözzük el jól. Azután fél font héjazott és finomra vágott mandulát, va­lamint egy czitromnak Jereszelt Mját és leYét, 20 kra.jcz(lr ciru finomr11o vágott c~tronádot a fött alma kllzé keverlink és most hagyjuk egy ideig hülni, a gyurótáblát meghintjük czukorral, a. ke­veréket kétfelé sodorjuk lrolbásznak, tiszta pa­pirba csomagolva tegyük hUvös helyre és 2 nap mnl>a már jó.

Májpástétom. Egy borjumájhoz veszünk 2 főtt tojás és l nyers tojássárgáját, egy kis fino­

man megreszelt hagymát, egy kevés muslárl, néhány szál petrezselyem zöldjét finoman meg­vágva, egy kis pa.prikát és sót. Miutáu a máj és a főtt tojás finoman meg van törve, ezen anya­gokat mind belékeverjük és egy ·vizzel kikout formába teszszük, hol 11 / 2-2 óráig gőzben f.5z­zük. Tálaláskor kiveszs?.iik és foldiszitjük aszpikkaL

Foltos márvány. A márványlapon ejtebt fol­tok megtisztitását illetöleg a. következő móclol<at aján11aljuk: A márYánylapot 5 sulyrész konyha­sóból, 2"5 sulyrész mészporból és 2'5 sulyrész horzsaköböl álló keverékkel dörzsölje l)e és aztán

szappan nal mossa le. \agy keYerjen össze két

sulyrész. natr. bikarbonát és egy rész. klórmeazet

vizzel süt·U péppé és aztán kenje l"á. a márványra ; ezután dörzsölje le a keveréltet és polérozza a márványt.

Kitünő p ecséttiaztitó viz. Ez n tisztító viz igen jól használható a legkényesebb szinü SZÖ\'e­t.eknél is és odahaza készitbetö a kö\·etk:ezö mú­don : 26 gramm tisztitott terpentinolajhoz adunk 157 gramm tisztitott bo1·szeszt (gyógyszertnrhan kapható), ugyanannyi k énétert és 15 csepp cúl­romolajat. Ezt mind összerázva, jól bedugaszclL palaczkban tartjuk. Használatkor fehér vászon­rougyocskát márrunk bele és ezzel dörzsöljük a foltot.

Ragasztószer. A köveLkezű egyszerü szenel erő::.en meg lehet ragasztani fitt, üveget, porczel­lánt, stb.-t. Enyvet vagy zselatint éjen át eczet­ben Yagy eczetsavban föloldunk, másnap reggel megmelegítjük a folyadékot és boraxport keverünk közé, hogy penész ne képzödjék rajta. A ragasztó­szert apró palaczkokba. öntve, jól bedugaszoljuk. Mikor hasznaini akarjuk, a folyadékot és a ra­

gasztandó tárgyat meg kell melegiteni. A ragasz­tott tárgyakat 10-12 óráig száradni kell hagyni.

lllatszer ek, a legfinomabb, p~pere­czikkek VÉBTESSY SANDOB

illatszerésznél (Kristóf-tér) kaphatók. 172-2

Fel:íroemD!kll, aszlalnamDeket és menranzonyi hlen~ht

ARIS ZEILLINGER És T ARSA n "KÉK <l81LL.t.G"·nál l"ni

IV. ker., Váczi-utcza 16. sz. 1

r TESSEK llti~á•ltát. 11ta2á• czikkeltet, kési

=========== böröndöket ,kocei­t ua.rók&t, nöi jockey-e&pkát, ho.jt6kestyüt BRA.CKPELD P. cdgnél (IV. ker., Dor ottya ut.cn 7. az.) rendelni. 1720

Vasárnap, szeptember 4.

A rsmefa. - Nagyapó meséi -

Siirü erdő közapáben élt egyszer egy vén remete. ~em is élt szegény, csak ~cry tengette életét mert nagyon öreg volt, reszketett a keze-iúba ételót is alig tudta megrágni, s ezért kec~ketejjel t<iplálkozott, más étel ritkán került asztalára. Furcsa asztala. volt; a vén remetének. Egy rengeteg nagy mohos kő, melyet a. hegyoldalról görgetett l~ valami rettenetes vihar, valaha régen, a m1kor még a beteg, törő~ött ~gast:rán. apró. gye~kőcz volt, mosolygo :sze~u, derus p1llantasu klS :fiu, mint ti, kis olvasóun.

Sok-sok vihar zugott azóta a völgyben, télére megkoppasztotta a fákat s beteregette szép ezüstös takaróval, nyáx·ára pedig termé­kenyítő esőt hozott, melynek nyomán virágos, lombos lett a vén erdő. A. remete pedig meg­vénült elfár::t.dt a sok vándorlástól s az erdőbe tért pfuenni. Olyan jól esett neki a pihenés, hogy ott is maradt - örökre. Azaz, hogy a holta napjáig, mert, mint mondotta.m, nagyon öreg és törődött volt a mi vén remeténk.

Honnan jött, merre ján, hol viselte meg ennyire az élet, senki sem tudta. De annyi ráncz volt az arczán és homlokán, mint fa az erdőben, fü a réteu. haja fehérebb a hónál, háta görbedt, mintha. ua.gy teher . nyomná. Bizony nagy t:ehe1· nyomta, legalább lS nyolcz­-vanöt esztendő.

Tul az erdőn országut kanyarodott egy falucska felé. Ennél szebb falucska nem volt a világon. A ki arra járt gyalog~zerrel, va~ czifra uri hintón, kitá.ttota a száJát, anny1ra bámult összekulcsolta kezeit és igy fohász­kodott:'

- Be szép a te világod Uram Istenem ! Istenem be szép. . . . ...

Bizony festő se piDgál gyönyorubbe~. Rengeteg nagy ~Y_üm?lcsöskert volt a kis helyséa csupa vuugzo alma-, baraczk- és szilva/;: rózsa:;zinü és fehé1· ~·~gtenger. S a gyümölcsösbe piczi viskók ~eJtoztek, ~ehén;e meszelt csöpp Mzikók, n;tmtha papu;~sb?l vagdosták volna valnmennJit. Barna ~etői.kro1 talíaros kéményekből k~n.!'arg~.tt a ~t, ma­dárdal csattoo-ott ereszeuol, szoszk? feJecsk~k, \til:ágos cser~pek kandikáltak ki ab!ak~. Ahlaiban istállóiban pedig fehérgyapJaS ba~ ~ánykák,' szép tM·ka tehenek ropogtatták ~~ ~atos hegyi szénát. Titvolabb rengete~ ~:>r~?,­~?szorn \ette köriU a fi1lut s a h.egyek leJf?­Jen édes szőlő termett. Ennek sincsen pár;Ja lll.essze tájon.

?ttikor aztán sok uri hintó ro~ogott el a ~épséges völgykatlan mell?tt, s utóbb va.sn~t ~ épitettek a. falu határán, messze foldro1 Jartak csodájára. az emberek. . , . . ..

Egyszer éppen ibolyanyilas 1deJén tor-tént, olasz 'munká.sok érkeztek a va~::xton . Szörnyen csacska népség volt az, a csondes falucska megtelt lá.I'I!lájá.val, a. korcsmá.ba?­Pedig, a hol hétköznapokon estebéd ut~n lri­al~d~ ~mécses. hajnalig dorbézoltak é:s har­llloni.kaztak a iö, .. eyények. :Másnap a szom~ széd tan:yáról két bricskán érkez~t.t a ~nya tulajdonosa. és vendégei, a fővárosi mzsellerr~. Sok fura szarszámot hoztak maguk~~· s D;em P~­hentek meg a faluban, h~nexn az erd~ széler~ ha.~­~tta.k, estig a bozótba.n.Jarkáltak, buJ kéJ. tak, ez:o­lopöket vertek a földbe, méregettek, szálDlt-

AZ UJSA.G

gattak, másnap pedig ujra kezdték. Harmad­napra az olaszok elkezdték a munkát. Addig turták a földet, mig nyoma sem maradt a szép pázsitnak, sineket fektettek a domb­oldalra, irtották az erdőt és kutakat furtak. Egy tisztás szélén, mohos kövek alól bugy­gyan ki a forrás. A falu lakói ritkán kóstol­ták meg vizét, akkor is abbahagyták a kós­tolgatást az első korty után. Prüszköltek is tőle, olyan csípős volt az ize. Hát még a szaga.

- A pokol fenekén fakadt, - mande­gatták - azért kénszagu.

De már inkább más forrásból iszunk. Hanem a vén remete innen maritette az

italát. Fapohárból hörpintett egy-kettőt és izlett neki.

Midőn a jövevények még nem lepték el a. völgyet, olvadás után történt, barna köpö­nyegébe btu·kolódzva elczammogott a kénes forráshoz. Parasztlegények fát vágtak az erdő­ben, s midőn megpillantották az aggastyánt, szépen levették süvegüket.

- Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus szent atyám.

Ritkán találkoztak a remetével, d.e ha ~átták, tisztességtudóan megemelték kalap­Jukat.

Az aggastyán morgott, köhécselt. de nem szólt semmit. Nem ereszkedett szóba holmi inczi-fiuczi legénykékkeL

A legények alighanem megszomjaztak, mart fát vágtak a rengetegben, s ittak a for­rás vizéből .

- 'l'yüh, hisz ez a kénköves forrás! -szólt az egyik.

- De már ebből nem iszunk. - Nem iszsza meg ezt a kutya sem!

(Folytatjuk.)

Bótás Katicza. Elbeszéli az ó' Zegjobb bardtait1alc

Ga.á.l Mózes. (Fol yta.tás.)

Ott lal-tok a dombon, ugy-e? .. . Még van két bátyád, ugy-e?

- Ott lakunk és van két bátyám. - Tudom! . . . Tudom! . . . Anyádat is

jól ismerem. Igen jó~zivü assz~ny . .. . Hát Ka.ticza vagy ! . . • Köszönöm a Vl.rágot lS, az éneket is! ..•

Ujra megsimogatta a lef\uyka fejét. De most már egészen szelid, vo~~ az arc~ és a tekintete. Katicza sem felt tole, nem 1s tudta elképzelni, hogy eddig h~gy is tudott ettől a szelid öreg embertől félm.

A kórházban a többi betegek összenéztek s egymás között suttogták:

- Nini Katicza. megszelidítette az öre­get ! ... Néz~étek, milyen nyáj~ az arcza, halljátok, milyen szelid a h~ngJa !

Ez is csoda volt. Az öreg em bernek a szive most már nem volt üres, mert belehullott a szaretetnek egy csöppje.

A szeretoli nagyon .k-iil?uös valami,. olyan mindenik csöppje, mint n b1borfesték, nundant pirossá tesz· most már a gazdag ember szive sem volt egészen üres, a szaretet csöppje meg­töltötte.

A szivéu eddig jég volt, ez kezdett szépen, lassan olvadozni.

37 -

e: Látta, hogy egy gyermek eljön egy másik beteg gyermekhez, s. ki neki sem testvére sem rokona ; hoz virágot, pedig tó1e soha egy karéj kenyeret, egy almát sem kapott.

Ezt ö eddig n~'m tudta megérteni, most már megértette. A ,· .. mkosán volt az a viráa ráesett a. tekintete, kezébe vette s ugy tet~ szett neki, min tha az a szál virág megszóla.lna. és beszélne hozzá. azokon a hosszu-hosszu éj­szakákon, mikor szemát kerüli az álom.

liaUgassátok csak meg, miket mondott az őszi rózsa a,z öreg embernek:

- Te öreg em ber, mi volt a te hosszu életed ? Szereztél egy csomó földet, szereztél szép ökröket, termett minden esztendőben egy rakás almá.d, körtéd, diód, a ládád :fia megtelt ezüst pénzzel. Azt mondták rólad, hogytevagy a leggazdagabb ember a faluban, de azért nem szeretett senki. Ha fájt valA~mid, nem kérdezte senki, hogy mid fáj, ha örvendettél a pénzednek, nem örvendett veled senki. Olyan egyedül állottál a világon, mintha rajtad kivül nem is lett volna senki, de senki. Lásd, mennyivel jobb dolga van annak a má.sik embernek, a kit te gyülölsz, a kire te rá se néztél! Az Isten küldött az ö hajlékába egy jó asszonyt, adott neki egy ilyen leánykát amilyen Kat.ioza. Ugy-e cserélnél vele? Ugy-~ odaadnád neki a sok fOldedet, a. sok gaboná­dat, szénádat cseréba ezért a. leá.nykáérf; ! . ..

looy bel>zélt az őszi rózsa, s a beteg ember a fal felé fordult, a szemébó1 csordogált a köny.

Ezt nem lá tt.a senki, de látta az Isten, mert Isten mindent lát: a királyok büszke­ségét, a gazdagok szomoruságát, a koldusok inség ét.

Aa.ticza. otthol). elmesélte, hogy egy öreg ember is fekszik a kórházban a 30-as számu ágyban, a ki azt mondotta. neki, hogy ismeri az anyját, az apját és a két bátyját. Kért tőle egy szál őszi rózsát, kérte, hogy énekel­jen neki is, aztán megsimogatta a fejét kétszer is.

A :Ka.ticza apja is hallotta ezt, s nagyot dobbmt a szive. Bezzeg tetszett neki ez a beszéd, bezzeg mindjint ,kedves leánykájá­na.kc nevezte Ka.ticzá.t.

Ugyan mire gondolhatott a Katicza apja? Alighanem arra a száp nagy rétre, melyen évenk-ént sok szekér széna. terem.

Ka.ticza nem gondolt egyébre, csak arra, hogy az öreg ember megsimogatta az ő fejét, s örvendett annak a szál őszi rózsána'k, me­lyet neki adott.

TIZENHARMADIK FEJEZET.

»Vidd haza s add oda apá.dnak !«

Beköszöntött a tél. Ka.ticza most már nem vihetett viJ:á.aot

a betegeknek, me rt a mezöt, a kertet sürü t:>hó borította.

Valahányszor hazajött vasárnap a kór­házból, az édes apj:1 mindig ~l fogadta hogy beszélt-e vele az öreg? Mit mondott? Nem izent-e valamit?

Katicza hüségesen elmesélte, hogy az öreg embernek a.z ágya mallett ill t, énekelt ia ~e ki de nem izent semmit. '

Azt t-ermészetesen nem m"$élhette el hogy az ö~g ember egy napon 'behiva.~ magához a Je~zöt s neki v_a.lamit diktált

!!gy-nagy_ ~aprrosra. &után f'e1köuyölro1t s

38

ulla. irta. reszkető kézzel a nevét. Nehezen tu­dott· i.t:ni, de azért a nevét el lehetett olvasni jól Ezt az irást a f~je alá tette. Hogy mit irt a jegyző reá, azt nem tudhatta senki, mert az öreg nem mutatta. meg senkinek.

Nagyon fontos irás • lehet-ett, mart mindig a. vánkosa. alatt tartogatta. Es nagyon türel­melileniil várta. a vasárnap délutánti.

Eljött a vasárnap délután. Eppen a kará­csony napja előtt vnló vasárnap volt. Künn süvitett a ~zél, kavarta a havat. A korház ablakán át lebetett a szél-forgatagot látni. A. hópelyhek kavarogtak, kergetőztek egy­mással.

- Talán el sem jön az a gyermek, gondolta magában - ilyen pogány időben el sem eregztik hazulról.

Katicza eljöt.L Az édesanyja hozta. el, mert sehogy.sem lehetet~ otthon fogni. Egy kalácsot és diót hozott J óskának, hogy legyen neki is karácsonyja és elhozta. a. karácsonyi szent éneket is, a mely olyan szép, hogy a szegény é11 gnzdag egyaránt gyönyörködve hallgatja.

A szél !';zép J•irosra. festotta arczát. de igy még szebb volt Katicza. 01ynn, mint az cleYen élet.

Mihclyt Katicza. belépett a. korház nagy termébe, az ápolónéni megfogta a kezéc s egyenesen oda vitte az öreghPz.

- ÚJj le, leán):ka., erre a székre!- mon­dotta az öreg. - Enekelj nekem utoljára, aztán többet ugy sem hallok semmifóle éneket.

Ko.ticzúnak e s?.omoru sznvak hallatára. kibugygya.nt. szeméből a köny. Hanem azért énekelt. Az öreg ö:;szekulosolta a kezét, s ugy hallgatta. 1\fintha tá-volról a mennybéli kar éneke csendü1t volna meg, ngy tetszett neki:

.Mennyb6Z ae angya~ L11;'ött llo~záJok! • .•

Azután kihuzta vánkosa a161 az irást; sokáig nézto az irtist is, ~Katiczát is. Arcza földerfUt s igy szólott.: ..

- Ezt. az irást vidd haza, e add oda.

AZ UJSA.G liStt rajta a rózsa sötétzöld, selymes levele, feltU­ról pedig tiszta, ragyogó kék volt, olyan, mint az égben az angyalok szeme, s a mint a nap jobban emelkedett, a virágok minden szine ragyo­gott benne.

- Ó milyen szép vagy, kis harmatcsepp l -mondta a rózsa. - Hol termettél, honnét jöttél, hogy ilyen gyönyörü vagy?

- Az égből jöttem, - felelt a kis harmat­csepp. - Van ott egy ezép angyal, Hajnal a. neve. tgszinkék köpenyben jár s a köpeny belül tUzvörös. Minden reggel végigrepül a föld felett. Ma reggel hogy erre repült, kipottyantam a kö­penyegéböl. Igy kerültem ide.

- ~I.'ebát az égből jöttél? - kérdezte a rózsa. - Szebb ott, mint itt a földön?

- Szebb - folelte n harmatcsepp. - De itt is szép. Majd eljön az én lepke

barátom. Gyöny!Srüen tánczol a levegőben s csil­logtatja az aranyporos szárnyát. A fán, itt felet­tünk, a rigó :szokott dalolni, kis méhecskék zsongnak-don~nk, este pedig, a mikor nálatok az égen kirakják a sok czUst csillagot, a tücsök­

bandll muzsikál. - Mégis szebb az égben, - felelte a kis

harmatcsepp. S a. mint felnézett az égre, hirtelen meg­

látott egy csendesen uszó fehér felhőt. Olyan volt a felhő, mint "\'"alt!.mi hattyunnk a hófehér szárnya.

- Nézd! Nézd l ll.Iilyen gyiSnyörli felhő l -kiáltott fel örömmel a kis harmatcsepp.

A rózsa folnézett az égre s csodálta a felhőt. - Tudsz-e ugy ropülni, mint az a felM?­

kérdezte a. harmatosepp a rózsát. - En nom tudok repülni, - felelte a rózsa.

- Csak himbálőzni tudok. Várj, mnjd meghin-tázt&tlak.

S loesan himbált.& a levalát. apádnak! . . . Vigyázz Tc4 j6l, el ne ve-szitsd! ... l~a.ticza, lógy te mindig jó! . . . - Ez is jó, - ezólt a. harmatesepp - de Nam ér semmi a világon annyit, mint !!t jó- még jobb replllni. Felropülni az ég felé. Rá.ülni ság! . . . :Uost elmehetsz! . . . a fehér felhöre l Lassan llSzni a föld felett l

.Az öreg ember befordult & fal felé, s A rózsa szomorkodni kezdett. többé meg. sem · mozdult. - Há. t te nem szereted a földet? - kér-

Kati ez& betette· az irást a kebelébe, s Iniután Jóskától elbucsuzott, sietett az édes dezte a harmatoseppUSl. - Nézd, itt is minden anyjához, a ki a. testvérénél várt reá. olyan szép. Nem ározed az illatomat? Kézd, mi-

Jaj: lelkem anyám, nézze csak, ezt az lyen blirsonyos a levelem? irást P.dta. nekem az öreg ember. Nem tudom - Szép vagy, de az égben mégis szebb. mi áJI benne, de azt mondottn, hogy vigyáz- A rózso. bizony E~l is pityeredett báne.tábnn. zak reá! s adjam oda ezt az édes apámnak.

- .Jól van, Katicza, vigynzunk.reá. 5 el- Lfltta, hogy a kis harm~~otcseppel nem tudja meg-''ÍSzük apá.tlnnk. Meglehet, hogy ez az az ize- kedveHatni o. fOldat. Beszélt neki a gyönyörü net, a melyet minden va.st1rnap várt az öreg holdsugm·aa éjszakákt·ól, o. mikor minden olyan a embertől. földön, mint a tündöklő ezüst, do a kis harmat-

De makkora volt a Katicza apjának az csepp osak a. felhöt nózto. A felh8 éppen a fejük öröme, mikor otthon az irást végig oh·asta. Hogy. ölelte, hogy csókolta Katiczát, lio gy fölött uszot.t. ~!eg is· pihent egy parányi t a tün-mondogatt.a: döklö kék égen.

- Ki is hih~tte volna erről a kis ha- A nap is feljebb szé.Ut. Hirtelen kibuk.k:ant szontalan portékáról, hogy ekkora. hasznát az erdő mögUl s elöntötte sugaraival a mezöt; a Intnám vA lahn.! . . . .Jer ide, arany virügocs- harml1tosepp tUndöklött, ragyogott, szil..-rázott, mint kám, hadd ültesselek azrölembe! ... I !!V ni! . . r· éb Te drigu. jószágom, te! -· a gyémánt a nap umy en.

~fi6ta. élt, soh~ ennyi a ~zeretetbó1 nem - A rózsa gyönyörködve nézte a. hannatoseppet. jut.ott~'i~noki az ódoc:n.pja r6Ezéró1. Be akarta tnkargatni a lovelei közé, de a harmat-

~ti1is volt tt.bb3n az irásban? csepp ma:· nem ocezte, hogy menuyire szereti a .K.. gG?.dBg ember Knticzánalr ajándékozta rózsa. csak o. fclhöt uamultn, a l'zelid, könnyü

1 azt a ~iinyéirü rétot, melyre az apja évek óta a'yiijtl>gette, lmporgattlL a pénzt. fehér fclhl.it.

Ez ~olt. megirva annak n.mdje és módja A felhrj lejcbL erc~zkedoH; s a mint meg· szerint. Es még valami: pillantolta a harmalcsoppet. megszólalt:

_,..- A mig pedig Katicza megnő, addig - Jó reggelt kis harmatcsepp. Jer ,·elem. llaazpá.)ja n iöldcL n. li;l{icza apja: de soha ül Gyön.vörll tájak folé repülünk. 'régjguszunk a · ue f.necljeJ hogy t•zt>az ö jó gyermeke· szerezte nom a~.keza munliájával, hanem a szive jósá- -uaYas ormu hegyek fölött, megölelgetjiik, végig gávai." A sziv jósága a legnagyobb vagyon. simogatjuk a llogycsucsoknt, mt~jd arra repülünlr,

(Folytatjuk.) a boi pálma!'(llt llólongntnnk. Jer: jer, kis Lal·mat-~J~~~~~~==~======~~~~~=.·~eppt

Ety kis barmatesepp története A kis barmatesepp boldogságában m&g job-

Irto. Púztor J6zscf. • ban csillogott, mnjd odaszólt n r6zsnnak :

Egy kis harmatcsepp vignu hiwbálódzolt egy r6zaal'l~len, a rózs::~. pedi!; kedvcsen bóleogatott felé. Mert n rózsa nlig hogy meglat:ta a hannnt­caeppct, mária mcgazcrolte. Do ez nem i3 csoda mert n kis h::l.nllatcaepp l:q'önyörl1 volt. Á.Hünd6k:

- Isten ''elcd. ItL hngylnk. FBirepülök n felhllh6z. nallilik a fillhö szárnyára 9 rept\lünk, roptllünk , ..

- No hngyj ill kedves kis harmatesepp, ngy meg&erdtol~k - rimllOI<odott. a róz:'a a. harma t.csc. ppnak.

Vasárnap, sze p tember 4·_

De a harmatcsepp már alig hallotta. Hir·

telen fölrepült a fehér felhő szárnyára. · t a fehér

A rózsa szomoruan nézte, a JIUil t felhő lassan tovább uszott. A kis harmatcsePP~ már nem is látta. .o\ felbtS betakargatta fátyo • rUhájába. .Aztán hiaba tánczolt az aranyszárn~ pillangó a rózsa körül, a. mébek hiába. dongb ta zsongtak. Hiába jött este a hold, hiába öltöztst ezüst könUlsbe a mezot, a. tücsökbanda hiáb~

6 á t se)]lllll muzsikált szebbnél-szebb nótákat, a r zs sem vigasztalta meg. Lassan hervadozott.

A kis harmatosepp pedig bold~aao nszott a• fehér felhő hátán. Mire alkonyodott, átrepültek ~ zugó fenyvesek fölött, majd a tenger fölött usztaA' el s hallgaLtik n hullámok édes loosogásá:~6-o pó.lmaerdő lágyan himbálódzott alattuk, végi{; a.lt kolták a havas hegyonnokat, belenéztek a tav tt' tiszta tükrébe s a kis harmatcsepp sikoltozo

tikö­örömében a mikor mealátta a felh6t a t6 t . '

0 Rá'uk szórta réu. Estefelé a nap bucsuzott tölük. J sugarait s a. felhö aranyos, majd vérpiros ru: hába öltözött. Ugy mulogatta magát a bucsuzo

napnak.

D . 1. • • ~elhltt is fekete

e a mmt e JiStt az OJ s a 1< v . · reszketnl lepelbe burkolta, a kis harmatcsepp lS

kezdett. - Juj be hideg ~an itt - mondta a

felhőnek. De 11 felhő se nagyon vigo.szte.lta, allt iP•

kább jajgatni kezdett. - Jaj, jaj. Jt!n már Szél lovag. Az énl

haragosom. Meneküljünk ! . :Es a hogy csak tudott, elkezdett repülnl .

11!

kis felhö. De m.llshonnét is, mindenfelöl apró klBl ·t k vala·

felhllk repültek, össze"\'"erlld lek, t!sszebnJ a '

mennyien kiab!ltak : l

Szél lovag a ba.~ - Jaj, jaj. Itt van már tunk megett!

A kis csillagok az égen hunyorgatták a sze·

müket. Kinevették a félénk felhőket. ért Szél lovag pedig haragos z~ utólk r~

már s vad si.koltozassal, rémítő ujongással e

gette Oket. felhlik - Sirjnnk, sirjnnk, - kiabálták a

- talán megkegyelmez a dahlSs lovag. sóhaj· Á kis harmatcsepp pedig szomoruan

tott fel: - Bizony jobb lett volna o. földön. .A. k~

rózsa ezeretettel betaknrgatott volna. Ó miJyen

ostoba is voltam l . . ezdtek. A. felbök pedig lassan p1tyeregn1 !örődiltt L. Szél lovag azonban nem soknt

bó.natnkknl. k 1 • éjsza 8 •

Vadul ÜZte, kergette öket agasz tt 1

Reggelre pedig még dtl.hasebb lett. Nekironta tej • 't k!!atta szer l

siró felhötllmegnek, széttepte, szé sza o t' Gllt a - szórta öket. A. kis harmatcsepp is l epo ty

földre. sikoltozott,;

A mint lefelé hullott rém111ten tt l 1 • nhára ese •

de a mint leért, éreztc&, hogy ~a}arol P al' hulJ 6 salev ere

Csak akkor vehe é:.zre, hogy a r z 'zsalevelet. !ott. Boldogan ~6kolta meg a ro eJt. . nem fel

Cse\'C!!tli kezdett. de a rozsa •tlaJll c . d a rózsa szo

Szóiitgatt3, költ~gette a r6zsat, 8 u. ... erMi fölbukOull .....

maradt. Csak a mikor a nap 6zsa - · mögül, akkor vett~ észre, hogy meghalt a r

elhen•ndt bánatában. d tt elszomoro o 'i

A kis harmalcsepp nagyon nesen a Lepergett n r6zsnlevélröl a földre, egye lllohólll rózsabokor tö\'ére. A föld pedig hirtelen,

• nyelte el a harmatcs8ppet. . •- t edij . l'ött Iripatvon

!fire a Hajnal UJra e J , . kirásott • t •"n A Hajnal megw.t rózsab1mbó a rvZ3aw ·

a köntösúból egy tündbklö h:mnatcs.eppet. Á tniJlti De oz sem maradt a r6zsalevélen· l{erG a

,..J· totf. e,..}. fehér felh«5t, az is elrep~t.l hull· me .. a e • . . • bonnet e harmatcsepp ,·ISszavág),k oda, a

Az e;be akar ·dS~:zarepülni.

Vasárnap, szeptember 4.

Fülöp király meséje. Sok száz éve, nagyon régen, Volt egy Jdrálynak kertjében lYiesés kastély, nagy pompával, Sok ezer lábas jószággal. .Tártak is a csodájára, Ezer kincsről hallva, látva.

Róla szól moatan ez ének, Figyeljetek, mig beszélek.

Spanyoloknak fejedelme Jó Fülöp ö nagy kegyelme, Kora reggel, verőfényben Sétálgatott a l<er~jében 1 Virágjait szedegette, Öntözgette dédelgette. A mint lehajol a földre, Egy idegen áll elötte. - 1úoudd, - igy szólal - ha jól látom Idevaló vagy, barátom, A királyé e palota, Malyben mioden csupa csoda.? 111:uta-sd csak meg ha teheted, Megadom a tiszteletet. Annyit hallottam már róla, Betértem hát egypár szóra. Ezzel máris utra keltek, Bejártak a házat s kertet, E21er szobát1 istállókat, Nem nézve a bámulókat, KiJ.t nem tudták mire vélni, Rogy a király mért kiséri Oly szivesen, parancsszóra, Mintha a barátja vóna.

A mint a.z.tán végigjártak, Mindenfelé jöttek-láttak, Az idegen igy szólalt meg : - Jó barátom köszöntelek, Köszönöm a szivességed, Hozzám való nagy készséged. José vagyok, vendéglöm van Nem is messze, Granadában, Hogyha egyEzer arra tévedsz, Lakásomban is megnézhetsz, Pohár borral megkinállak, Szalonnával is jóllátlak, Nemsokára el is várlak.'

- Köszönlim a meghivá-sod, lplfog;arlom, majd meglátod. :gg ba. elmégysz te Madridba, Szólj be a király-udva1·ba, :i!:n vagyok a. te királyod, A ki veled szóha állott, Jer el hozzám, kastélyomba, Egy jó szóra, pohár borra, Les~ olyan jó, mint a tied, Engem ucscsa, nem bánod meg l

S&nyi bá.csi.

Msjfejiásek ís rejfvények. .Az Ujság folyó évi augusztus hó 28-iki szá­

mában közölt rejtvények megfejtése : I. Sok eső.

II. Szeréua. lll. A beszélő köntös. . IV. Cserép. Eger. Réz. Br. P. V . Karom. Padló. Szekér. Szalma.

VI. E:ereszLkötés. Sokác11. VII. Pó. Ohio.

Vill. A hiányzó pontok helyére az 5-ös szám teendő.

IX. Nagyapó. A rejtv.ényeket részben vagy egészben helye·

sen a következök fejtették me~ : . Andrasesik :Károly és Clanssa, .A.ltma~n Jenő,

Blaach· Gyula, Bánhe.,üyi István, Beck Fen, Eium­berg Ettuska. és Lalicza, Bruok J en6, Berger llXIJ:'e, Brisger László, B~rtolomiedes~ .Irénke, Barth~ Terike Berkovits Linuskn. és GIZtke, Bánhegy1 Pisti, ' Blumóerg Raoul és Leo, B~sch. Jnl.ia~na, Biró Pista. Benedek Elek B1nm Sftnka es J ozsika, Balázs Ivi

1 és Dó1·a,. Cse::nyánszky Juczóka~ ~sá­

szar Kálmán Osürös Sándor és Ilouka, Dömötör llalvinka, D~rányi Liczike és Pistike, Erőss Egon, li'rank IIIU·e, Fetter Irénke, Farl\tlS Arankn és

AZ UJS.AG Lipót, Fritz Misi, F reund László, Elza, Artnr, Fried László, Fuchs J ózsGf és Ter ka, Fellner Ferike, Gazdy Pálmuczi, Gruber Emma, Göllner Mariska és Aladár, (Gáborhelyi) Gabrielly .Tenö és Mariska, Glock Klárika, i~j. Hankiss János, Har­sá.ghy Nándika, Hirmann Gyuszkó, Halács Guszti, Erzsi és Hedvig, Holzer Margit, Heisler Laczika, HorváthLen ke, Halász Vilma, Margit, Annus, Raclrer Mariska, Halász Ibolyka és Györgyike, Hajós Mi­bály, Igó Elek és Aladár, Kocsis Gizella, Kardocs Gizella, Kiss Irénke, Kölcsey Ellus és Boróka, Kőszegi Il·ma és Gizella, ~Í · Run Géza és Aladár, Kormos Erzsike és Sárika, König Gizi, Kósa Pali, Kohn Elza, Kerékgyártó Loránt, László Imre, Löwy Vilmos és NelJi, L atinovica Tibor, Lefko­vits Artur, Lyachovics László , Lantos Oszkár, Muth Piro13ka és Annuska, Matuska Juliska, 1\Iikosevi ts Edith, Mádi Petronella és Emmike, Mandel Erzsike, Murányi J ózsa, hlatyó :nfariska, Miskey Bözsike, Nagy Máté Vilma, Nemes Anna, Erzsike és Ibolyka, Nagy Árpád és Jolánka, Nagy Béla, Nyitránszky .Tuczika, Nyul Hermina, Nyi· raty György, Pilz Irén, Petoebázy Boriska, Pápay Elemér, Pollák Jenő, Paskusz Sári, Pollaosek Pisti, P ap Yella1 Lajos és Gábor, Rosanthal Ferencz

1 Rónay Olgicza, László és

Pálma, Reviczky Margit, Rosenfeld Margit és llona, Raab László, Radich Laczika és Margitka, Répásy Gyuri és Annus, Rosenberg Alice, Rad­vaner Adél és .Tnliska, Reschofsky Szerén, Ra­kovszky Menyhért, Rozgonyi Mariska, Sonnenfeld Jenő, Striny Ilona. és Irén, Singer Siegfried és Adél, Settner Vilma és Margitka, ifj. Sólyom Sándor, Stein Bözsike és Margit, Spitzer Jolán és Aranka, Stra.usz Margit és Kató, Sterk Jolán, Sterk Vilma, Stern Lenke, Schweiger Leo, Schwaroz Katinka és Elza, Sehol· hof Renée, Schwarcz Imre é-s Erzsike, Schönatein József, Pa.H és Donka, báró Schmertziug Pista és Egon, Szabó Annuska, Szentgyörgyi Irénke, Széger Ilka, Böske, Feri és Gyuricza, Sza.thmáry Sasa és Hedvig, Szeberényi Lujzi, Szánt6 Margitka. és Andika, Szerémy Lenke, Szórády Sárika, Tóth Etuska, Ungár Ferencz, V aj da Pista és Pa. li, Vajda. Erzsike és Lilike, Várady Laozi és Géza, Wagner Elza és Jenö,ifj. Weiszar Sámuel, Wigner Gizi és Irma, Zsilinszky Erzsike.

A megfejtők l'özt l!árom szép tneseköwyvet sorsol ki. Nagya.pó.

A három könyvet kisorsoltuk és az egyiket

Fetter I rénke (Temesvár), e. másikat

Brieger L&szló, a llannadilrat

Ifj. Knn Géza és Aladár (Miskolcz) nyer­ték meg.

Ujabb rejtvények.

Y ost irógép Árnyék Sülyed Rét Almás.

r. Juczó Náni Orsolya Nino n Aranka

E szavak ugy helyeze~dök el, hogy S:. k,?Zdöb~tük felülről lefelé olvasva egy Jnres magyar koltö nevet, a hátulsó betiik alulról felfelé olvasva egy hires magyar zenész nevó~ :t<lják.

Z~ttner Vilm" €s Margitka.

II.

ESHZ Tr l:J Petneháey :Boriska.

VJA

III.

D A L

VJA Ose:rn:yána:'.kY J'uosóko..

IV.

I~ 1 L

89

v. ő ö ö ő

ő ő

F 6

6 ö ő ö ö ő ó 6 ö

. ö ö

Sohwarcz Dávid. :Sa.umhorn Ma.rgit.

VI.

y 3 um Vl1ra.dy Laozi 6s Géza.

VII.

2 2 o Q cs 9. o .

9. ID 2 Q

Várady Laori!.és Géza.

vm.

Andrá.sosilt Xároly 6s Olarlasa.

It ajyapó postája.

Ismét nagy szomorusá.g &te Nagyapót és olvasóit

Stein Ilona Ida kedves kis olvasótársa.tok, életének 11-ik évében hosszas betegség utá.n jobblétre szenderült.

1'együk le 'rirága:iD.kat kiesi sirhal­mára és küldjük el igaz részvétünket bá. natos azUlöinek és testvérkéinek.

- Fellne~· Ferike. J s.j de bájos, jaj de szép ez a levél. Boldog lehet mostan Ferike; ugy-e a;o; vagy kicsi :fiam ? Mit csinálsz azzal a tömérdek aján dél< kal ? Pil'OS papucs, csokoládé, festőszekrény versenyjátélr, könyv, dominó, ez aztán a szép meg~ lepetés! De jó annak, kinek ilyen a.ldott jó any.us­kája van. - Bat·tholomeidesz Irénke. Nem ha· ragszom én L:énkére, sőt mindig jól esik rád gondolni kis lányom. Levelet mindig igen szi>esen irok neked. Ugy-e te is szivesen irsz nekem ? - Kolm Elza. Azt üzenecl Széget· llká­uak és . Böskén.ek1 hogy csakngya~ jártál Perjámo· son, oZJmed : özv. Deutsch iL-ne urnö czimén Temesvár, Gyárváros, Farkas-utcza 20. szám. É~ hogy ha ök irnak, te is válaszolsz nekik egy szép levélben. Itt adom át az üzenetet. - J.jatinovits. Tíbot·. Ez már kép l Három czilinderben négy .kutyus. Talán azt keresik, hogy huzzák ki a. Tibike nevét . .Taj azt nehéz lesz most kihuzni mert elfelejtetted a megfejtést beküldeni. - Gönczi Dusika. Ej, ej Dusikám, hát én hiába várom leveledet? Pedig Zsiga. bácsi beszélt ám rólad! - Mm:ányi Józsa. Nagyon köszönlim a képet leg­alább téged. is ismerlek, kis lányom. Ugy-e' már nem vagy beteg? Hányadik osztályba jársz? - • Blwnbet·g Btuska. Haragszom? En? Ettnakára? 1

Aztán ~ért? .Azt .már Ettuska sem tudná meg­mondani. Lolika. ls haragszik? Ettuekára? N ezt nem hiszem. - Blmnbe1·g Lolicza. Ugy-e ne~ haragszol~ No ne haragudj má1·. Hogy lehet ilyen aranyos kis lányoknak »hara!!Bzom rád«-ot 'át

. ~ T' k f: o J -szam . 1 csa tl'é al tok az öreg N agya óv f _ Somunfeld Jenő. Köszönöm a képesla. ot PJ a.' • Rónay OZgicza, László és Pálma Np ' enlí, - ·

- • agyon meg4 ,,

örültem a képes Japnak. Én is éltem azon a vi­déken, jól esik rágoudolni. Kö.:;zönöm a képet. -T'n9rí)· Faeuc=. II:\t te Na.sapónak küldöd azt a képes lapot, a mit ajándtikLa kaptál'? Na.:"'Yon jó fiu Yogy. Kö:izönöm. - Ileülcí" Laczika. Szép sr.obor ez ugy-e Lnczika? 31ég képes lapon is szép. .Köstönöm. - Egy ismerellell ismenis. Azt hÍ$zed, hogy nem ismerlek kis csintalan Laczkó? D~ jó nagy pincz \'llD nu(atok, a hogy a lapról látom. - Pnp Yella és Gaöor. Jaj de gyönyörü képes papi r! Hát még azok a szép betük rajta. X agyon &rU lök a leveleteknek kedYes kicsikéim. -Blumberg Jlimi. Óh )fimike, az öreg Nagyapó el­szokolt már allól, Logy ilyen ticles, bájos kis le.'myok niosé~jék őt. Jinnem nztún az is igaz, llo~y a :rorosszakarah! Czilinder üre hozzá van ~z;l~va1 hogy öt. korholjftk. Hoj, hu én volnék a r.zilinf1i'r holyóbcn, most mindjárt ltisor$olnám a. :\fimike ne\·ét. - Ifj . ..1/oll/(ir János. A megfejté­f'ed jó -volt a muli héten, de szorgahnasan küldd be .Ti.noska, u\eri. c:<ak akkor leLet remélni a czi­lindcr nr jönkarntát. Mi ujság a Nagykunsá­:;on? Géi·G LüW:c. Hogy lehet. az Li­dike. hogy egy olyan iigyes kis lány, a ki magn. is tud rejlvéuyt c.;:;inálni. e~yet se tu­

oott 11ll'~tejteni! No, majd máskor ugye~ - ApoY lltska. C';;nl: most tudok válaszolni hu kis oh·a­s '1nnnk, l10gy nneJ·on jó \'Olt n megtejté:', máskor .is ig-)' :.H:ernljun. - Jliyály Lclll>c. Xngyon kö­szGnöm n tanácsot, bi~ an·öl már el is fe!ejtke­;::elt az öre~ N'aro-·apó. Hanem most meti:eszem. - Si11ger Siegf, iecl és Adél. !\em bnj az. Sieg­fried fiam, irjni.ok gyakrabban Xaeyapónak. -llortik B/la. :::zép \'OJt, a rue~e.. Béla.? Xacyon arnluk neki, hogy tet::r.ett. Es igen szeretem, ho;'Y foglalkozol a rnr,sókkel és nemcsak a. czilio­dArt üd\'d21öd. Dr·rék :fiu v:lg_y. - Polgár Il'éakc. Nn!'ynp6 örlimmcl fognclja !ds oh•a"ói hájos sera­~;eb · D.: ily~n lr:\•t$1 inijflt. ('$;ak 1ninél eynkrabban l g.)CII szcrCllCS6nk. Nagynpó, n ki rirez. na~on örcy; biz.my, - igGn holdog, hoJ!y Irónket is ér­dcldi. Ol~ au .:;l beszélésehet ugyan osak a jö,·ö 116nnpban fog ütí?.ölui; ae jul.nlom'kl>nyvet min-aon megfejt' l.np, 110 nem is fejti meg :11; t>ssz.'l!J rojwényok· t.! ;spil.!cr· JolJuka. és Arcwl.u.. ..1\.~d. llisze.m, kis lú.nynim, mú!! Ilt:m :rlnrn mor:; Dektok. mennyiro örülök, ol:gy olns6im lasztek, s cgy9nesen ilyen szar­galmasan hort ]ew;Jie) köszöntök be !\agy­:~pófloz . .\ rejt vilnyekböl közlünk llébányat1 csak a képrejtTényt nom. - Ró,la!f Ol!Jicza. ugy tetszik Olgiczám, n te le\·eleidet \'&lami balsors uld 'zi Na!!vnpó aszt&lim. hanem most i!!érem. ewtim kiilö~ fo;ok üJ.,•yelui rn. - Widder -Elza; llona fs Cut(la. Egy Jds tilrsaöddel szeretnélle>e­]czni Elza? De nom tudod, ki\'el: Hos:>:mmezGn lakol és tizenegy t~Yes vngy. Küzzét.e:>zem rzime­dct. hátha. vnlnmelvik nr.mvos kis ol~as6tars­nt>d u1c:rlop ~"'f;Y éde"'l levéllel. .. ~J nj d ird meg. -Széyer 1/l;a, Bus/a:. F"ri fs Gyw·irza. r ~y-e Böske, !:ét reHentö dol•g van Nngy:1.pr'> azohnjúban, egyik a vnpirltosúr, »o. moly mindeut elnyel«, másik a cúlinJö.J·, ltn mely BOlllmiL so €tdc. A ldket kérdez n:~ .:u két ol\'n"Óin. awk épp olyan nagyocska lennyok, mint lik. 1'. Iloriska 8Mora.ljnujhcl.yheu lnl..it:. - Ga'bri~lli Ju1ü rs Jf,o·iska. Oh! a czilin­der ur jg:>n meghül,keut1 mikor felolvn.<:~lam neki nz üzentJtet. A1.l 1nondta, ho~y ne küldjPm öt uynrnlni, Jluwt itt az ősz, jGn a tél, most már különbon is töbh szOkság ''an ró, mint a sznlmnkalaprn. vagy n ltönuyo, puha jószá~okra. Iukubb szentnl igéri, hogy ezutiln - jó lesz. -Bt,f.ovits l.ttiU8ka ls Czw1m. ]!~g idejében ide­ml:ezet.L; cstltörUikig nem k~sik. Nn~yapó nagyon lir(ll, ha szorgalmas kis oh•a.o:ói le!<ztek. ::llnjd lneg­lá:ssatok csak, mennyi gyönyörOséget ad a lel'ele­~és, bnt m~g n I!Zilindcr cis n ruosék olvasása ! -]{un .Att la. Bizony nom tudnftm rögtön me!!lllon­dnni, do ha j6k a rejtvtiuyok, akkor előkerÜlnek.

Göll11er J!oriskrt. Ba hizouy, minden jó rejt­' ÓD.} L hozlüuk, ltaucm sorjnban, mert sok kis oh·asót.'lr.-;atolc lcllld szorgnlmasan. - FJ'ied !Aszl6. Nagyon dorélc kis fiu ,·agy, hogy 1lyon gonr3osan irfaii meg a le,·elet. Jgen 5rillük neki. - J1JW;cy JJbz:;i/:r. !'\ngyap6 is &-Ul, ba aranyos uh·nsóinnk vrömet szcre:....hot. Ki\•ált. Bözsi­l!enck, n ki olv szOJ't•almns ős kedves J1o ..... , soho.-

r ed J t:t ' c.r EGm wl k,,zik meg r6ln. Osak no ft.l!ojtkezzék nl oz üreg Nasynpóról, hiszen mlisban sem 1o!ik már urlíme, rniuthogy l is unokliinnk lev~loit oh·nssa s nzQkrn dlasz.o!.- 1\is 1rú1lkr. Unt még ~u mennyire örUllflt, ~ogy a mi moséinket ugy szeroted, könyv n6lkfll lS megtannlod. Rózsi mamának át.ndtnm 1ldvOzlctOO. - 1feitler 1Jaczikn. Ha te mlu- oh·an _!llliD' iiu vagy, ti2. Ó\'os, akkor nngyon okos fi~ is

AZ VJSÁG lehetsz Laczikám és meg tudod érteni, hogy 1\agy­apó nem tehet arról, hogy a. születésnapodra nem ajándékozott meg a cziliuder. Pedig lásd, én igen szeretlek, mar messziröl megismerem az irásodat és nagyon-nagyon szivesen forgatnám a czilindert a jal'adra, - de nem boldogulok vele. -ZeHner Vilma és Ma1·gitka. Kem biaba használta­tok ilyen szép reményzöld levélpa.pirt, kivánom, hogy mindenben ilyen ezerencsésok legyetek. A rejtvény sikerült. I gazán aranyos lás lányok vagytok. - Répássy Gyu1·i és Atl1ltlS • .Azóta már azt hiszem, meg is kaptatok és gyönyörködtök a könyv­ben. Sok jót kiYán nektek Kagyapó. - Salammt .Anclot·. A találós mese a. lds gyermekeknek csak élö­szoval olöadva lehet mula.tságos.- FabYó HenrieHe. Megkaptam kis leányom és meg is ismertem az irásoda t. Mart N agyapó már az irásáról fel­ismeri szorgalmasabb kis olvasóit. De azért ne tegyétek ám próbára öreg szemeit azzal, hogy gyakran találgassa, ki is '\'Olt az a kedves kis unokája 't - Szeberényi Lu;zi. Bizony csak most tudok válaszolni, mert későn kaptam a. leveledet. Üdvtizöllek. - Salgó Tivada t·, Laczika és Sanyika. Nagyszerü kép. majd megszólnl. Szinle ballom a fényképész bácsi szavát: Pszt! Szépen ülni Ki­vált a csópp Sauyika áll pompás módon 1 ragyogó szemeeskéje olyan komolyan néz, mintba a Kagy­epó czilinderére bamulnn. Hat te Laczi min mo;,olyogtál olyan jóizüen '? Lám Ti\·i komoly­kodik szorny~:n . Jó mulatást gyerekek! Pa.scl1kttsz ~át;. Szivesen fogadlak Sárikám. Ha

gyakrabban irsz, mindig válaszolni fogok. -&e11t9yör·gyi lrinlie. Itthon vannak-o már b·én­kém? Hogy mulatott Balatou-Lellén? Hogy ki­kerül-a a cziliuderböl Irénke neve, az czilioder ur bölcseségötöl függ. Yan nekem egy másik kedves olvasóm, Luzsa. Terinek hi\•ják, most alTa kerülne a sor, ha beküldaná a mogfejt~sL Aliért oem küldi be, nem tudj n Irén kisa.'lszony? Pedig ugy hiszem, hogy igen jó baratnék, nálam is együtt \Ollak, mindig együt.t vannak. Irja meg, hogy igaza -van-o ~ngyapóno.k '! Htdász Ibolyka azt hi­szem, húgy tizeonégy t.ves. Hogy hol nyaralt, azt uem tudom. Szöcs Cnmill:itól és Cser­nyánszl<y Jnczót.ól u.-...,uncl mogkórdezem, vissza.­jMtck-.. wár T~lól'uredröl, illeh·o ZoborróL A >z utóbbi azt hiszem, vit>;:;r.ajliH. - Xagy Béta. Nikor tiam? Nemsokára. - Balázs Iui és Dóra. Jaj gyer­mekeim, annyira tört;;tek fejec:>kéteket? Ko de nem baj, ~as;yapó hamarosan kárpótol érte. -Scllllll•of René. Kem bánom én, akárkinek jár, de J~~y továbbra is szorgalmas olvasóm kis lányom. - AlOisi Péter. Mes~it még nem olvastam el. -s~Tru:-arcz Katinka és Elza. Közlöm. kicsikéim, de nem tudom. hog~' mikor. ElzuskM c.;ókoltatom. -S!illl Hermilm. D6zsa Andreának ezennel me~­üzenem, hogy Dorecskén lakol a szeretnél leve­Jezni n~h:·. Debogyn.em válaszoltam leveledre. »~ csnoyaság vol on N agyapótól egyik leg­h liségesebb oh•asójó.val szemben. Darányi Liczike és Pislika. Bizony irjatok, gyermekeim mert az öreg Na,!!ynpó nagyon ~árja leveleteket. Szm·gn.lmas tanulll erre id ráér, a lustának meg Mmruiro sincs ideje. - T"eYó L(íszló. Azt irod fiam, hogy szerotnéd N a~yapó régebbi mest:\it ol­vasni . .Xo

1 ez n kh·únsagod teljesiilbet. Régi és

ujdonntuj meséit szépen összegylljti Nagyapó és a tél irlujéu klifetLo foglah·a kiadja. - LfJu·i T'ilmos ts Sc/ly. Az Isten nldjon mag benneteket i:> gyer­mukoim. De mért kell noküulc most elbucsuznunk eiTJDáStól? Uzeujtitek mPg, hogy mért nem irhat­tok ezután. - J{o,.mos Erzsilio ls Scírika. :\em Lnragudta.m, csali bmmltam 6"'\' kic$it. Most azon­ban mog,·i,!!'llSZtnltntok. - S.:.á11ló JIM·gilka is A11diku. Sok jó rojt...·tinyt küJdtu'tck, alighanem közlillletö is lesz közvttük. - Grube1· E1wny. Ez mnr okos be:<zéd kis lhnvom. Küldtl ol rögvest az uj rejtvényt. Bizt;snn közöliletö losz. -Olty Emmyke. RojLvényoid olknUódtnk. Küldd el ujr:L \'alamennyit X agJ'Il!lÓnak. - Csikós Zolftiutól és Dudiuszktl Ncszfo1· és .Jlagdáto1 levél­bélycgd;ot kaptam. It ·tok roog, hogy mittivö le­gyek velök? IH.tba odnadoám a azegéoy gyerDle­kcknok? - Ungá 1· F~;rCtiC~ . Derék fiucska Yagy l''urik~m. Az ilyen okos levól oh•nsása mindig jól esi k Kag-yapőuak . - J(ellltll!f ,l[m·gil. Hát ILeg én a lovoledet 1\brgitkám l Bizony. örömmel ol­vastnm. Addig igazitoan, ruig n te luvftnsagod sze­TirJt forog. Nutnsol\é.rn. kis litnyom. - Schmatzit;g Pista és Ego11 bli1·ó. Jle-;;zog most vhlMzolok s nzt ilzonem hogy cslliln jő n. tnf•gfojt(ÍS. Osak egy iczt-}JÍ~i hib~ ,·nu llenne. ~zon·usztok tides fiaim. -- P{ipay Elemér. 'Tcs~ék eljönni bármi­kor. - lladicJ, 1Ac."Í/:,t ls J!argitka. Bizony, ti jobb gyermekek ,·agytok1 mint sok kis olvasóm,

Vasárnap, szeptember 4.

a kik mihelyt a czilinder merremlókezett róluk: ' o il~ tüstént elfelejtették, hogy Nagyapó is a v .o~0

>an. No de nem baj. l!Injd fordul még a ez~ der, s most már nem lesz igazságtalan, mert .tudJn, hogy kik X agyapó büségelS olvasói. Rát~k ~~en~ esetre gondolni fog. - Csikós Zolfá11. Udvözoile Zoltánkám. Elküldte a kiadóhivatal a kért lapo· ka&? - Sztriny Ilo11a és It'é11 . A ked-res nödr~~­nek és szüleib:knek bizonyfu·a épp oly ~r?mu~ telik bennetek, mint Xagyapónak. Azt lrJát?k, hogy jó kedv·~el tanultok. Ez szép dolog, valamtn~ az is, hogy a télen sem fogtok megfeledkez:ru N agyapóróL - Rose11{eld Margit és Ilo ua. A ter­képei elküldjük. - Gazcly Pcíluwc:i. Lesz, lesz leáuykám. - Pilz I1·éu. Haragudtaru, mikor meg­tudtam, hogy nom lcaptacl még meg a könyvet. In­tézkedt~m, hogy gyorsan l1ozzád juttassák. -Mády Pet1·onella tfs E111111ikc. Kem szoktam, mert nagyon kényes szegény. Félek, hogy e.lk: pik, aztán honnan huzzam ki a ne\·eteket: tiédet Emmvkém, mert a Potronelláó már k!lt.o­rült belóle. -- Reviczky J[a,-oit. Az~rt :Mar~t· k~m, m.ert má.sét i~ kell k~z5lni, meg aztll~ N agya po hol valaszolJOn ol vas6mak. So~em _volt. , mé"' Budapesten ~ Ez aztán a szJp 'áros. mmt J0

ma';~ar leánvnnk örömlSd lesz ha meglátod. So­kat"'· irjak, l1des lányom? Hej,

1

má:r ugyi~ reszk~~ kezem a sok irástóL Xeked c.;alt egy 1\agyap~ van, neitem azonban sok száz nuoldm, no. ~ egytk sem ke<h·esabb ~Iargitká.nál. - F,-itz Jftst.

Oh·asd el, hogy mit irtam .több ~ ~~!: nak. Szorgalruas diák ,·akáoZIÓ utan lS . velezhet ~ a~ryapóvaL DömiitiiY Jlalv~~zka .. Kösztinöm :Ualvinkám. Kés<ln jött, de. Jgnz szivböl. Bn,ck Jt.uó. Küldd el öcsem,

9

ronlass jól Ráczalmó.son. - Baab LcZszl6. S~er­vusz Laczikám. - Nyitrá11szky Jaczika. Juczikn,

á · t" ·elme-J uczika1 biztosan nyerni fogsz, do v t:J UI é sen. - Holze1· Ma,·git. :Mi ba.jod volt szeg ?Y Maraitkám? Ird meg :Ka"''':lpónak. - Petnehak~yt

., aJ .. • t··tt ·e Boriska. Boriska kisn~szony ismét hekuszön ° Pompás re1tvénvével. Hát a nyá:rou miért ne~

;, J • E' mal' leveleztünk? - Csert~yr.inszky Jttczóka . . komolvan J·Ó, ann~ szent. Sugok valamit Juczö~-

" r mJ'kez -kának, azt, hogy nagyon rossz az e_ e ó-t.:>hets~ge. Hat new maga irto. meg Nagyap ._ nak, hogy tizenbétcJ;ztendős? Azóta sem fe.l~l tettem el. - ]Jikosevits Edith. Aliármikor Ekhth­kém. - Sonne11(eld Je116. Yárom a szép an~~o~l - Fra11k Em·e. Nagy viiógot láttál, bazaJ~tt~ :fiam ? Szaretettel üd,·özöllek és kérJsedet teiJes1

-.d . tak

tem. - Lás::l6 Imre. Ha unokntest\'érel ll'

Na~ITapónak a választ megleled postá.jában. -Kö~ig Gizi 'Ba1' ·m1u Adél és J ul :$ka. Schwarcz

' .. . J{ tó ev értes Imre és ErzStl:e, Sra•:sz Jlargtf fs l.a ik ].fariskiitól ezenr11,1 megkérdezem, hogy emlékez ~e még Strausz Katóra?), Racku .Mariska, Blumbel g Leo és Raoul, Kósa Pali, Spitztr Jolá.11 és, Aranka~ Biró Pista, Göll11er Ma1·iska, it)'. Jfolmit· Jcmos, Ro~­gonyi Jfariska Kerékgyártó Lóránd, Benede!> .Ele''

' r. z, NagY-Rtsofszky Szeréu, Sterl• T'ilma és .vo tl11, •

Jtáfé Vilma, Andrásesik KcíYoly és Elanss~o., Blwn Sári és .T6zsika, All11UI1111 Je~1ó', Bakovsz.;,!~ Jlcnyhé,·t, T"át·aau Lac~i és Géza, Yajda E~~zs; ·,. és Lilike, Stllöustei" test tJércl; és Sólyotlt San ,0~ le~elére n jö\'ö héten válnszal N agy apó és 8H;!;; Ibolyluitrak is ir egy hosszu levelet. - z 1 k Sárika. ~zegény Sáriki1m1 hát el kell bucs~~:~~nel egymástól? Kérd meg szUleidot, bog:! kül J Sten' neked Az U;ság vasárnapi számrut. - ó

.. k' olvas -Lenke. Udvözlöm n z én szor~almas 'JS 'k ·ro ma t. - Zst'lins::ky E1·zsike. Júl tetted ErzSl k

6 n~ bocr írtál .Xa,.,~·apóna!:. u~-e ezentul gy~ rrl i

o. eJ t=J • L 'rló. 'e et le\·elezünk e!!Tllliu::;al? - Lyaclior:lts a • · . t~d

e. . - Pal' ba J •• is L:u:zi fiam. - Pollalsek F~t1. 1 tod _ Prote!!álni forr de C'"ak tl!!'\' b n we;láto~a. · 'd

e cl e. l r· maJ Répássy Gyut·i és Annus. :Nem kell e J0~DJ~ ]gó én elküldóm Gynrikó.nak és Annuskának. n]ál· Elek is .A/adá)·. Sainb.1om fiaim, hogy nem t nf'Y kozhattunk. De azt rosszul tndjátc~, ho~··t :zt sem találkozhattatok volna NagynpoYal. ·koesztö­hi:szemJ hogy éppen akkor itt voltnm a szcr .Ernye ségben. - Halisz Yilma, Margil és .Awwsf ~sp. be szép rózsaszinil )e,•él, kár, hogy olyan ·tuuuy-e, tartnlma . ~liféle €Hczlap az Vilmácskám, mOl 10

n.,.<r r .,.... 1 kép"en °''""J

ie irtad e gyön:rör!l levelet · = 10< en r . ·tok holondsarr n. mi benno r-ao. Ha neln ht.St~1·tok~

'O) ' .,'uúlh!L ~l! jertok ide: nézzétuk meg. .Meg IS c-..: J, da Ol!Jfl1

az l!l'z s=akáll!t. Jrjn!Qlt gyakrabban,-: ln't' 't JI10g· l "k k a..-es üdvöz e e Margit. Jó:-~ika ls vr c -e • . . -g rrr-

kap<am é:; szeretottcl ':iszonzom. ~Ikor ~~1o~eÁn~ka apónak? - Sz~dll!ll Lenke. Edes J "illole

d ·11 N~>.rryapó olvo.so vn!!V Lenkém. I a 1 esz .i -.. . • • k n~ táb~~bn. Szeretettel fidviSzöllek nundny~Jun vében és remélem, hogy köztünk marad::.::.

.......

Vadmap, azeptelnber U.

E.t:r uj 18áaJiskolár61. Irta ~utaekn6 Bexheft Lilly.

. A kultura fejlődés&vel, haladásával mind JObban kimélyed az emberi tudás, az élet ta.rt&lma egyre gazdagabb lesz és egyre n.ar gyobb követeléseket támaszt az egyén szel­lemi fejlettsége, képzettsége iránt. Minden pályára, minden foglalkozásra. tervszerű t&ni.­tás, rendszeres iskolák utján kászitjük elő az ifjuságot, hogy minél több gyakorlati, szak­azern ismt'rettel álljon be a. társadalom töme­gének a.m& külön fiókjába, a hová. körülmé­nyei, hajlamai vezettók, a a hol kenyérkereső munkáját ért.ékesiteni fogja.

Az asszony sokáig visszamaradt abból a. kiméletlen versenybó1, R. melyet a férfiak az önfentartás és családfentartás kényszere alatt folytattak egymással. Aztán egyszerre roha­mosan, szinte szökellve, rapszodikusan indult meg a -n.ők iskoláztatásának, müvelődéséuek feilő"dése. Sőt sok irányban tulkapott a hata­ra.in. Szinte ugy látszott, közeledik a nagy megváltozás, a. mely az asszonyt passziv alap­természetével összeütközön a külső életben férfias, aktiv rályák választására. foaia szo-ritan.i. c.J

É s senkinek se jutott eszébe, hogy a régi roma.ntil..ll.S Yirágöntöző leányokat, gazdasz­~zhonykodó, primttiv Jszjá.rá.su asszonyokat is j e etna tová'!-lb navelni. Különösen nálunk ~ID gondoltak erre, a hol az utolsó ötven év ~- tt mús nemzetek több százados halaná~t .nelletL utólérni és igy történhetett, hogy ki­maradt egy ka.pocs a. nőkérclés fejlődésébőL

Ezt a. kapcsot kell most utólag beil­lesztem.

NéJ.UDk a.. házb6l egyszerre ~ élet?e ~ök· ték a leányt. Tanuljon. De tanulJon mmdJá.rt

ldsjen kiilf6kf61. • Fordította. Iaa.ák M&rt.ha.

Fehér ibolya. (Olasz.)

Küldök neked fehér ibolyát, Ne keresd a szinét, illatát .. : Kékszemü, illatos test\'~reitül Csak neYét s alakját kapta örökül.

S a fehér ibolya mit jelent? Hogy örök az igaz szeretet .. · - Csók és mosoly nélkül, édesem, Mégis szerelern a szerelem.

Annie Vivanti.

l'fí1p;;ugár. u·umet.)

Bár sötét felhők jönnek Viharral szelekkel, S látbatárunk megtelik, Szürke, bús ködökkel ... Végtére mégis áttör, . S a mély völgybe leszali ~gy fölcsillámló, fenyes, Aranyos napsugar l

És bár az emberszi\·be Nag)· kétseg költöz~tt, Ha éj k0vct sOLét éJt, Bánat és baj közOtt . . •

AZ 'UJSA.G

dolgozni. Pedig ez az uj felfogások félreértése, tul.zása. volt.

Hiszen va.n.n&k szerenesés leányok is, a. kiknek nem kell kenyeret keresni. Tanulja-_ nak ök is: de ó'k hadd tanuljanak mást. Tanul ják meg széppé, tökéletessé tenni a.z életet. A mai kor igényei mallett tekintélyes tudás és müveltség szükséges ehhez is. Nekik nincs szükségük kenyér,keresö pályákra előkészitő szak.i.smeretekre. Ok asszonyok, feleségek lesz­nek. És ugyan miért hittök azt, hogy éppen ehhez az egész emberiségre oly fontos hiva­táshoz nem kell semmiféle szellemi képzett­ség és feleslegesek az általános müveltség megszerzésére alkalmas felsöbb iskolák?

Ezt a. hiányt pótolni fogja. az Országos Nöképzö-Egyesület uj, nyolcz felsöbb osztályra tervezett tan folyama, a. mely most nyilik meg először, a jelen iskola.év kezdetén s a mely arra van hivatva, hogy gondolkozni tudó, is­meretekben gazdag, magasabb és tágabb lát­körű leányokat neveljen.

T ehát a jövő anyáit. Azokat az asszo­nyokat, a kiknek élete a. legértékesebb a tár­sadalomra nézve, mert gyermekeikben folyta., tása \an s a kik ez által nem vesznek el az emberiség tömegében nyomtalanul, mintí az egyedül álló, önmagát munkájával fentartó leány, bármily nagy és kh·áló ,·olt is az egyénisége.

És ezek az asszonyok, a. kik a modern müveltség szinvonalán áll'nt mégsem ismerték meg soha a kenyérért. küzdő testvéreik utját kisérő csuf és elszomoritó jelenségeket, az élet durva realizmusá.t, undok igazságait, lel­kileg egészséges a.nyái lesznek a. jövendő nemzedéknek. A nó'k e részének a lelkében lesz a nemes, nagystilü, modern idealizmus utolsó refugiuma. Jólét, szerencse kell hozzá,

A gyászos élet';íton Hol tévedezve Jár, Egy szemből rásugárzik Mégis a - napsugár l

W. Born.

Őszi divaflevít. Bia.rritz, szeptember elején.

A Compngnie des W a.ggon Li ts et des grands Express Europeéns n;tind~n. .~omíorL­tal berendezett luxus-vonatal szallit.Jak haza­felé a fürdóöen járt ele~ns közönséget. A ragyogó napsugár nem tu~~a. m~~hamisita~ a. kalendáriumot és ba kozben JO meleg lS

van, a. fák megsárgult lo>elei lehullva már vékony szőnyeget képeznek uton-utfélen.

Már augusztus vóge felé is nagyon sok helyütt őszre já1:t .. s a.. habkönnyU nyári toi­letteket ekként 1do ~;;lőtL váltották fal mele­gebb ruMzaLtaL A baden-badeni nemzetközi versenypálya ideálisun szép . nagytribünje al­jában már csak elvétve lntszottnk n. nyár krómszinü Loilett.ojei és a hölgyek java­része az itl'czheimi gyepeu már bemi.ttat­hatta az ősz divatjflt: a barna szövetruru\-

1

kat, ezüstszürke toi.letteke~, . a mely~k hosz­s.zu, gazdag uszályavai veg1gsepertek a zöld pázsitot. A szolmya a derékon tul olyan szé­les hogy felér a. h"l'inolinnal és ugy látszik, en~ek megtév€sztésére is szolgál. A szok-

33

hogy va.la.ki ezek közé a. kiváltsúgosak közé ta.rtozhassék. De a. hol megvan a.z a.nyn.gi lehetőség, ott nem szabad még a. munka. által sem összetépni az emberiség e töredékében megmaradt utolsó illuzióit.

A dolgozó leányt könnyen elfogja a.z el· csüggedés. Az ő lelkébó1 kiirtja az élet a. boldogok drága ideo.lizmusát. Hiszen ezerszer félreértik, megkísértik, sárral megdobálják. A::. emberek életfelfogásaiból hiányzik még a. no1 munke. erkölcsi megbecsülése. Könnyebb iro~ai mnnká.t végző leány akárhányszor ta­kantani, irodaszolgai teendöket is elintézui kénytelen. S a. ki nem végzett magasabb is­kolákat, bármily uricsaládból származott is, a hivatalban, az üzletben férfifőnökei ré~zé­röl el kell ttirnie a. kitüntető bókokat.

- Milyen bájos, Teréz kisasszony. Milyen szépen öltözik. Maga a legszebb az eaész osztá.J.ybau. b

Pedig a főnöknek épp oly kevés köze van ahhoz, hogy Teréz kisasszony bú.jos-e min!i ahhoz, hogy a férfi. alkalmazottak arcz~ himl~helyes-e, \agy sem.

Es ez a bók cso.k a kezdete a. kisérté­se~ek. . Az uri leány , az első hizelgő szónál ~eg érz1. ~ m~galáz~tast .. s .. talán, megszol-ja, s~t mé~ J?l esik uek:: Kosobb mar 1'1. kenye­ret félt11 es nehóz orosnek martldni mikor az e~ber nem t11dja, miből hoznsso~ ebt;\det a. v:tczeházmesternével n szomszéd kifözésbó1 ha elvesztette nyomorosligos állú.:;át?

1

Az egyetemet végzett leányok már ezt a szomoru sorsot t.ulha.ladták. Az ö foglalko­zásuk már kiemeli őket a női munka. testi­lelki rabszolgaságából. Tisztelt, becsült állá­sokba segíti öket a megszérzett diploma és azokban már ismét rendezett, védett a nők helyzete. De nnnak daczára, főként az orvos-

nyába ugynevezett cerclette-eket, ~o.nyos abroncsokat varrnak be, melyek lehetövé te­szik, hogy a szoknya maga a.z ala.h.'i.61 disz­kréten távol tArta 1rk. :Es a kik ma még le­nézéssel szólna.k a krinolin visszatértének le­hetőségéről, ez., ... kel a. zseniálisan alkalmazott abroncsokkal maguk ké,szitik elő szá.má.ra. di­adalmas feltámadását. Es a milyen s1.éles a. szoknya, azonképpen szük a derék. Annál ele­gánsabb az asszony, Iniuél jobban van össze­szorit>a a. dereka. és nem nehéz kitalálni, hogy a széleR szoknya éppen a. taille keskeny­ségét van hivetva meutöl előnyösebben ki­domboritaui. Tehát széles szoknya. és a. lehe. töségen is tul keskeny derék, ez az idei ősz divatja: azontul pedig a kövérebb nó'k két­ségb?eseti~n várhntják, mig ez is lejárja. maga t .

.Ámde a szabómiivészet konyhájában ki­föztek kis vigaszt számukra is. A. gallárok és felöltök formAi nom lettek hütlonekké hozzá­juk, mort ezek böYek maradtak továbbra is és minthogy Jerékon tul érnek, azt magát eltüntetik a kiváncsi szemek elöl. Szinte ha­rang i'on~ájt:~ban szól0seclnek lefelé, himzéssel >:mnuk cUszli Y e. mely, roiuthogy a nyak sza­sza.bn~c:n va_n, f~lül kilú.tszik De ez a kon-

. czec;szw azt an nunde11, melyct n mai elivat szá.­mukra. en~edélycz .. },~t'rt például a. nagyon ~edvelt. XIV. Lt>,JOS·,llH'quet már semmiféle ,álrozat ~ban sem alkalmas sv.ámukra . ~ogy Paquin és '•ilághiri.\ társai enn~k ilit Ját csak a :.sárga csillagok< számára. koX:;o-

34:

nőknek. az emberek bjzalmatlanságával kell megküzdeni. Nem hisznek a tudásuk komoly­ságában, mu.nkájuk értékében.

A tanári pálya. az egyetlen, a melyen ez a. kicsinylés kivt:szett. De ugyan miérL i' Júer~ tanitónöink réges-régen 't'"annnk már, tehát ezt az utat is csak a megszokás egyengette.

De minden szellemi foglalkozás terén el­következhet a. kimerülés. A. tanárnő, a ki meghauirozott órákbau iskolliba wegy, az orvosnö, a kit a. nap és éj minden órájában beteghez hivhatnak, a. társadalom egy cssvara lett, a malynek pontosan müködni kell. Holott ez ~ muködés, ez a. fáradtság számtalan eset­ben megviseli az a.sazonyok gyengébb szer­vezetét és a.lka.lmatlanni teszi őket arra, hogy háziasszonyi, hitvesi és o.nya.i kötelessé­geikn,eli lelkiismeretesen megfeleljenek.

E3 edrt boldog az a. leány, a. ki isme­reteit mindnzzal gazdagíthatja, a mi~ a. mo­dern tudományok, müvészetek nyujthatnak, a. nélkül, hogy a konvencziók védő falait el kel­lene hagynia.: hiszen még álma ira. is nenlö­nök ügyelnek.

Akad h r: t nak köztük oly természetek, &

kik Bzilknek találják ezt a kis "·ilagot, a. kik kitörnek a szabadba. A kik doldozni, látni &:i élni akarnak. Ezeknek az utja. más.

De & legtöbb finom, érzékeny lelkü, okos és gyöngéd asszony lesz, a ki a mindennapi életbe mi\velt ~:~zellemével nem hoz belé sem­mit a foglalkozn:;tiban munktUkodó leány lel­kéb megm6rgezö, szomoru igazsagokból. Nap­sugarat visznek fé1jeik élet ó bo, olthonti ba. Pompasan ne\elt \irágok le~znck, termö földbe ühetve1 elhnlmo~va miudennel, a mi fejleszt, nemesít. S miut a.ma. nemes virágok, kell hogy tökéletesítsék a fajt: az emberiséget.

A nevelésuél mindig a Jlraktikus szem­pontokali kell tekintetbo venui. Hogy kit mi­ne.k, mire. mivé neveljünk? B.ogy ugy 1i.llitsuk belé az életbe, 2. miní; körftlményei és baj­lnmai behatása alatt lt3gelőnyöseuben kifej­lödht:lik.

A leAnyokat még, hála Istennek, nem kull mind kenyérkoreső pálynkra kónyszori­tonl. Nem is szabad udn terelni azokl\t1 a kiknek nincs szuksógük rá: hogy kisebbits~k szegónyebb sorsu testvéraik megélhetési ki­látásait. Tehá t engedjük meg magunknak a fényűzést, és neveljünk belőlük mint.aasszo­nyoka.t. Adjunk hálát, hogy nz emberis"g egy részo legalább nem visel igát.

uálták, mint o. hogy ök a. felette karcsu é:~ derékben két kézzel átfogható hölgyüket ne­vezik. Ez & felölt6 háLul teljesen rásimul a. derékre es csak miután annak karcsuságát kiemelte, ~zéloseili.k: 1e1elé. Elöl BÓ~oro:;. Pezsgő:.zinü vagy barna, gom bjuiba virág van zománczoz\•&1 a nyak pl)dig a. ka bá t árához márten van csipkével diszitve. Ehhez is ter­mészetesen széles szoknya való, a csipön rAn­ctokkal 1ÍS rövid uszálylynl

A déloléíttuek viszout a rövid azoknya a divatja. A térdig szinte kényolmetleuUl :.zük, uzontul be bővebb so.kknl. A t:zine legtöbb­ször kók, tengerzöld, lila. ó~ hosszál,an te­nyérnyi távolságban olyfólekóppen van 1&­vasalva, mint. a. férfiak nadrágja. Ehhez a szolwyáltoz széles bör-l.iv való, moly R. bluzt, a derékbon ugy l!zoritjn.. le. miutha a. ~zokny:\­val egy darab volna . Az ehhez a. tpilettehez való eg~erü, szóles1 zöld nemezkalapoL miuél­l>sszo 1ók szególy cliszili, azontul a. kaL'lJl­aivat Jegujabb hóbortja; ;:;fu·fi, egész n vállig leérő ngynevezeH antomobil-iiLtyol. Az ilyen kos.ztilm, bármil)lon egyszeru is, a leg(•reczi­zebb sznbómüv.íszet~t. is kemó11y 11róbára. állítJ n.

Nagyon divatos r. térden nlul ézö, t1jj nól­küli havclock, melyeket legszívesebben kocz­kás szöve~thöl k6szUit »knpuczni•-·ml diszite­nek, Kivltl6 elcganczinra azonban ez a vi:seleb nem tarf. számot és bármily ezinU bZÖYetböl keazfil~ legyen is, milldös;:,ze kény&mes 6:. külön~~on utaz!Ísro., r~ggeli és esti liétára al­blmas. Sol• ily<.'n havelock ltószül .koczkns sztSvetböl, de el6kel6 hölgy az ilyet nom viHeli.

A felsöbb iliezer taffette-kabát.ot hord, mety MhÓ21 világos szinü selyt•m mousselinuel van bállelve és oJyan impressr.i6t tesz, mintha. u egéez kabát o. bélé.sMrt llészOlt \"olna. Mcrt ezeket. a ka.b4tokat nyitva. hbrdjl\.~ cr8seu ki-

AZ UJSÁG A gazdag országoknak régóta. vannak a

nők magasabb, általános kikévzését szolgáló iskoláik. llli szegények vagyunk. De azért örömmel látjnk, hogy legalább egy ily inté­zet létezésének o. szellemi fénylizésót meg­engedhetjük magunknak. Hogy az Országos NöMpzö-Egyesület alapitó elnökének emlékére Veres Pálné leányisko'úí:nak nevezett nj tan­folynmát megnyitotta, s a. haza.i nőnevetés e legnagyobb apostolának e~k szép eszméjét valósítja meg általa. Mert hli;zen Veres Pálil.é maga. éppen ilyen ideális, nagymüveltségü uriasszony volt, o. minőket az uj iskola uj növendékeibó1 nevelni fog. Gróf Teleki Sán­donl.é, született Teleki Jozefin grófnő áll most az egy&'illet élén, a ki maga. is lelkes társa. volt Yeres Pálné hosszu, és áldásos müködé­sének a. nőneveléstigy terén.

Az uj iskola irányának pedig a. férfiak lesznek a. legbuzgóbb hivei. Hiszen eddig vagy lekicsinyelték az asszonyt, mert nem tudott eléggé isko]ázotta.n, éretten gondol­kozni, vagy természetes ellenségei lettek, ha. okosnak és tanultnak lá.ttá.k és vetélytársat kaptak benne az életküzdelemben. Gyana­kodva kérdozték: mit akar köztük?

De ha az uj iskola. növendékei majdan igazán modern uri asszonyok lettek, nemcsak modorban, de tudásban is é:~ tudni fogják fér:jeik, fiaik muukáját, törekvéseit in~elligen­cziájuk által megérteni, a férfiak szellemileg egyenra.ugunak fogják elismerni az olyan asszonyt is, a h"l nem orvos vagy tanár és szakszerű képzettsége nincs.

Szalgáljunk ideális czélokat, lega.lá.bb ott, a hol a közvetleuül gyakorlati czélokat mel­lő?:hetjük. Mert hiszen közvetve belejátszik a. családjának, otthonának élő as:.zouy magasabb, sokolda.lubL müveltsóge is a gyakorlati élet­viszonyok ezerencsésebb alakul!Í.sába. Mint minden

1 a mi boldogabbá. teszi az embert.

Térsadaimi ferdasétskr6l. Abból a sok pllnaszból itéh·o, a mit minden

oldalról hallc.nunk koU, egy pesti sz~zon nem tar­tozik éppen az irigylésreméltó dolgok közé.

Ha nem is ve~szük egészen komolyan annyi­féle hangoztatásAt az unalomnnk, annyi bizonyos

1

hogy sokszor igazán fáradtan és kedvetlenül j&-

hajtva, igy hát órthetö, hogy bélésének rend­kivül fontoQ szerep jutott.

Az Ö,.;zi kalapok aUaszból, bársonyból és csekély rét~zben nemezből valók. A.ranybn.rno. az idény divatja. Egyetlen hatR-Imas strucz­toll rajta csodás hatást kelt. Do nagyon ~­kan 1], szinck mínclen vnltozat.át viszik· a ka­lapra; szineket, meJyek rendetlen össze-vissza­ságukban IUlgyon kftlö~??zö ?atást k13ltene~. A :::;r.inelmck ez az org1a.1a 8 hgha les~ tartos divatn, morL például a sárgás·vörös, smaragd­zöld és vilógoskók aligha marad egy kalapon sokriig jó bnrábú.gbau egymá-.sal. A kalap funn1ija nmciszorin t göm böJyü, nngyon széles, di.szitú:le a. strucz-tollou kiru rilii:i é~ kevés 't'"irág.

'1\•rmészetes, hogy az ösz divatja. mellett már bemutatóra készen 'Tárnak a tél ruhá­zatui is. Egyelőro azon ban ezeket nem sza­bad elárulnom. Az idlij6sok ho~zu és meleg uap.sütöt.te őszt jövendölnek ~ 119· n~~g~shet­n~k nz ir-:, hogy mig én n tt)l ?lYiltJBr~l be­szélolr is1nó:. elókerülnek n. nyn.r habkouuyü toilctt~jei. A :tPrix da Con~eil Munici­palc u ..... y tudom október másod1k vasárnap­Ján kert\1 olclüntúsre I.ougcbamps g.yoiJ6n; az ult>gáus világ ja.vanbzt 1:kkor Joleuik moi'P hlvntnlosau először Pánsb:m ~> ott má~ bemuwtja. o. tél divatját. i.~· E.bböl n<'tn árulLa.tbm ol csak a c~..1pok dtvat­ját. Az n.pró lúb:u.·sliák1 ugy telszik. emanczi­pálták maguknt; a hideg alól, mert a~ ele­gáns hölgykvzöuség ugy.anol{'au könn~·u fól­ozipöt. fog Jwrdani téltlu ts, mmt üorclott u~·á­ron a normondini é:J angol t<lugerpartokon. De miod fekete l esz, az örök ós 1 ar excel­lenoe fran<'.zia di,•at szeriut keskeny és hosszu a. logvékonyabb ohavreaux Jakkuól, vagy s~ lyemvJkonyságu zorgebőrbőL

Narciaea.

V asárna.p, szeptember 11.

lennek meg n. divatban lévő helyekell ami szépsé­

ges mondau11:-jeink. llindezt tekintetbe véve, igazán érdeket do­

log tudni miért költenek annyit - sokan erejil.• l .

kön folül is - az asszonyok oly valallnre, a miben semmi örömük sem telik? Olyan probléma

ez, 8 maly teljesen misztifikálja a felületes szem­lélöt. De ha mélyebben tekintünk a dolgok t~r­me:ttetébe oh·an furcsa. következtetésre jutunk, a

l ./ ' mi csaknem hibet~tlennek látszik. Es mégts ugy van : a kötelességérzet az, a mi a mi asszonyainkat

erre az ahasvérusi életmódra kényszeríti. .A tnondaine már azzal a feltevéssel meg}' el

hazulról, hogy itt vagy ott csak azért fog mj~g· jelenni, mert ennek, vagy annak a b&rátjának, barátnöjének örömet szerez1 8 mart - u O hite szarint - ezzel segit reprezentálni a férjének 1

iSt, az lS ne'\'ét ez által a falsziDen tartja. ~kor felébred, ut mondja ISnmagimak: >Nekem társa­dalmi kötelezettségeim vannnk a azokat nem aza­bad elba.nyagolnom<. S habár a háta fáj és zug a feje, 8 halálos unalom vesz erőt rajta, azért

hösiesen lemorzsolja a napi p rogrommot, azzal • lélekemelö tudatte.l, hogy iS most >kllt~lességet teljesit<.

Persze, nem m.inden asszony gondolkodik igy, de sokknl több, semmint hinnök.

il Imitt--amoU természetesen találkozunk P • langótermészetü hölgyekkel is, a kik a mulatság ked'\'éért, a pillanat örl:lméért áldoznak ezreket, a kik sz.ivveHélekke1 élvezik azt, a mi~ 8 szezo~ nyujt, 8 nem kimélnek semmi faradságat as UJ

szenzácziók hnjszolá~t.nál. De a le8több asszony, ' ázVI

ha lemorzsolta a napját, kedvetlenü! és elaslg 6

tér haz.a, 8 alig v3rja, hogy l!%oros1 testhez ~ ruháját kónnyll, otthoni viselett.el cserálhesse fö' a hogy haj!t; lebonthassa.

A le~bb asnonyna.k egy pe~ti szezon ne!Jl egytib órtikös kűzdelemnél. Nagyon ke\"ÓS 111* daine-llnk - néhány igari nagyuri nő e:Jtlpin -áll nllül a. népszerü.seghajbasz6.son

1 8 ezeJuteit oly exkluzivek szalonjaik, hogy oda nagyon nebtlz a bejutás. Estélyeik, diner·ik sorsa, sikere kérdés tárgyát sem képezheti. De n társa.dnlmi élet ég­boltján rab)'ogó halványabb csillagok v&Jóságolll

·ovele harczokat vh·nnk egymással egy-egy össze)

8ikeré6n. • b kiseb Í.S nemCJtak a flouceUt-riche-ek, de a .

vagyonu és rango társastgboli asszonyok is óriW vetélked~st fu j ten ek ki abban, hogy ismertté te­gyék magukat, s ho~,ry eljussanak ahhoz n h~UXJal' muló uirossúriho~ a mit nevilknek a napi lapok• ban \'alo t,'jllkori emlité:~e által vélnek elérni.

Ezek nz asszonyok mind nrrn törekszenek, hogy abba a körbe n\•erJ'enek belépMt, a xnelY

" "ész közvetlentU felettnk áll s ez emészti fol eg

jövedolmüket, összes ener·,iá; ukat. b " k

Vannak n3k, a kik valósiggal uomjuhozzá a társasagot.. Ezeknél 8zinte gyüjtöszenvodélylyé,

mánihá lett a kivánsAg: mentől t6bb névjegyet

kirakhatni :u elliszoba a:;ztal!r~ a szezon végén~ A '\'6rösb1irtl. indilio nom számolhatja diadalJnasab l:lrömmel a vampun -J" ára ak!!atott emberi sknlpokot,

o ]Jlnden mint n mondaine ez<Jke~ a kartyákat. li hangzatos noyot llj bódításnak tekint, 8 elkön~ve azt annak rendje é;; m6dja sz~rint n carnot·J.ébe: A r Jgii!kiJtil pedig minden cs::.tendOben kisoleJt.e:tl

azokat1 a mclyekkel :nincs okn bü.szkúlkedni. . A • ~ l · l ... · k yaink ,·&Jatnl

mt ta IlEt ecoo-vam 1 asszon d' pompás dolognak kópz;llk t\ pesti életet. Pe

1g

olyan elhagyatottan1

lllint itt, ::ehCil másult nelll érezheti ID.Ii.gát c.z cmbtlt. .Mert ha kültoldre xne~, t.o.dja, hogy ez önkéntes szAmllzetés, 8 nelll 1)

18

l. 6

szám it a.rrn, hogy oH bmcr6a kön·e t:Uá J0°· .. itt belekerfl1ni egy olyan U~megbe, a boi senkiJe

· ik ~an sincsen, rettenetes érili. & C~>ak egy mi\s

. ugyan mós honn hnsonlchn fájdalmas : he. tagJ& "', .11

B'"" tllrsasilgunk de megérti azt, hogy xnüSI o .; l d czA,ra.

senhi. Pedig hány cs.szony VI.Ul ennek 8

Vasárnap, szeptember 11.

a ki látszólag örökös zajban és malatságban éli le napjait, mig ot thon, mikor csendes azobája ma­gányában lecsuklik a feje, kénytelen bevallani önmagának, hogy az egész szezon alatt csupa le­nézésben, t•osszindulatban é11 imper tiuencziá.ban volt része.

Uj hatátokat itt a fővárosban csak télen szerezhetünk i a nyár széjjelfujj a öket, mint a szél a. hópelyheket. Néha ugye.n találkozunk ve­lük egy-egy divatos czukrászdában, kirándulc).. helyen, vagy a ligetben, de ilyenkor a. legjobb ismertisök is csak főhajtással üdvözlik egymást, mert mindenki annyira el van foglalva, hogy csak azzal áll szóba, a kire éppen szUksége van. ·

A kisebb jövedelemmel rendelkezti h áziasszo­nyoknak 11yáron nincs ezerepük a társaságban. Ök nem versenyezhetnek azokkal, a. kik falusi kastélyukban nagy vadászatokat tarte.nak s az angol cq.slle-life mintájára rendezik be házt.artásu­kat. A vendégek pedig szivesebben mennek olyan helyre, a hol érzik, hogy jelenlétok nem feszé­lyezi a háziakat, a hol drága virágokat szórnak. az ebédlöasztalra és sárgadinnyét, szölőt esznek akkor, a mikor más közönséges halandó még csak•

a. cseresznyénél tar t . Azután meg még valami más is visszatartja

a kisebb jövedelmü asszonyt a vendéglátástól: fél, hDgy az asszehasonlitás e téren, téli barátnöi­;e] szemben az ö rovására ütne ki, pedig ez j ob­ban bántaná bármiféle istencsapásnáL

Gamma.

Házi tanácsadó. Birsa.lmaaajt. (Felelet H. Sándornénak.) A

szép birsalmát, vagy birskörtét puhára fözzük, de

nem engedjük, hogy a héja megrepedjen, mert

akkor a szine nem lesz szép világos és szitan

á ttörjük. Ugyanannyi porczukrot Teszünk, mint a utennyit az áttört birspép nyom és egyiitt fözzük, a meddig elég sür U. K ét kiló birshez egy ozitrom levét belefacsarjuk néhány perezezol azel6tt~ mielött a tUztöl elvennénk. ~Iély t ányérokba vagy csésze­aljakba ttilt.jük, meleg helyen tartjuk és ha a felUletén kemény réteg képződött, a. másik felére fordi~juk. Ha az is megszáradt, dobozban elteszszük.

Almabor. (Felelet H. Lászlónak.) Az erős, szeszes almabor (czider), mely alig különböztet­hew meg a ;alódi bortól, csa.k gépek segélyével késúthetö de há.:úlaa is csinálhatunk a1mabort,

) b

ha különböző faju érett őszi almát fakalapácscsal összezuzunk és a. levét kinyomjuk, aztán kis vizet öntve a pépre ujra átWrjük. A levet két-három­

szor kell a hordóban erjeszteni és mindig más hordóba át tölteni a tiszta levet. Ha. háromszor

erjedt, akkor palaczkokba huzzuk, a mi rendesen csak márczius hóban oorténik. Minél érett ebb és késöibb az alma, aDDál tartósabb az almabol', n ltorai gyümölcsből préselt bor gyorsan romlik,

csak egy évig áll el.

Sós ubork a. télire. (Felelet beregszászi leánynak.) H ogy az uborka ép maradjon, csak hibátlan példányokat kell választani, malynek a héja nincs measérüh·e és melyen mindegyiken

o rajta van a szára. A szárát nem szabad eltávoli-lani, annak 1 cm. hosszunak kell lennie. Az üveg fenekére szölölevelet, kaprot, meggyfalevelet , szölő­k:osot és egy mogyorónyi timsót kell tenni és ugyanazt az uborka tetejére. ]'or ró sós vizet kell

rátöltem, olyképpen, ltogy nz uborkát egészen eUepje, lllert h a valrunelyik uborka kiáll a vizböl, az megpuhul és a. t abbit is elrontja. Hqlyaggal

kell az üveget bekötni, de nem megfeszitve, kü­l!lnben megpattan, ha forr RZ ubo.rka. Az üveg és mind,en belevaló gondosan meg legyen mosva és

tisztít va.. Igy aokáig eláll. P'agylalt hU8léböl bet&geknek. Némely beteg,

kivál t gyomorba.josok, undorodnak a huslétöL Ezek

részére me&" ~~~t _f~awani a. husle;et egy kis

AZ lTJSÁG

konyak, esetleg czukor és fagyialt hozzáadásával. A fagyasztás a rendes módon történik, fagylalt­szelenczében és a b etegek e husléf11gylaltot nagyon szeretik.

1\fust-konzervá lás. Négy gramm sn1icyl-por egy hektoliter mustot nem enged e1:jedésbe jönni és majdnem félévig édesen marad, olyan mint a fojtott bor. Tiz li ter édes mustban forraljuk a sa1icylt és hozzátöltjük a Wbbi borhoz e. hordóba.

Sokan kedvelik ez édes it alt. Diós t ekeroe. 28 deka czukrot, 10 tojássárga­

j át jól elkeverünk, azután 21 deka liszt.et és 9 tojás habját is hozzákeverjük. Egy megzsírozot t bádoglapra ujjnyi vastagságnyira kiöntj ük és s zép világossárgára megsütjük. Ezalat t tölteléket készi­tünk a következőképp: 52 deka töröt t diót annyi czukor ral főzünk meg, a mennyi annak megádesi­téséhez elegendö, azután hüln i teszszük. Miután kihül t, a még forró tésztára kenjük, a tésztát jó azorosan s gyorsan összecsavarjuk és pár perezre még visszateszszük a sütőbe. Több napon át el­tartható.

R akott káposzta . F él kiló disznóhust, ege­szan osont nélkül, odateszünk egyszerU pörkölt-

•nek, bőven h agymával, papri kával s egy kis paradicsommaL Egy másik edényben 12 deka rizst vagy durva gerst1it zsiros yizen megpárolunk puhára, mig egy harmadik lábasban káposztát piritunk zeiron ; természetesen mindenhez kevés zsírt kell venni. Mikor m.inden készen yan, akkor egy elég nagy lábast megkenünk vékonyan zsír­ral és soronként belerakjuk a fentieket, legfelső

sot·nak n káposzt.a. maradjon ; s miJ{or ez megvan, akkor 3 deozi tejfölt elkeverünk ugyanan nyi édes tejjel és ráöntjük, sütőbe teszszük egy órára s

mikor kész, egészben tálra boritjuk.

•• U zen etek. K étif atokat ?WI~ ad1mk t:i8sza. -

Szilá1·d. A ozimeket köszönjük. A ozikkra nézve küldjön be egy megczimezet t u tah•ány t s a honorúriumot pos~ára dssiu~. r

Bánat. I. Hogy lenne még azért :tcstmya «? K étségtelen, hogy a szép arczböt· hozzátartozik a női szépséghez, de ennek hiánya nem jelenti még a rutságot, ha. máskülönben rendesek az arcz;o­

nások. Ebben a. konkrét esetben pedig segithet is ra.j ta belső kezeléssel. II. Olvassa a. Tauclmitz­kiadásokat attgol nyelven, Sudermannt németül és

Made Anne de Bovet-t, francziában. L ulu. Mihelyst önben megvan a v&..:,ay arra,

hogy elsajatitsa a j ó modort, ez bizonyára ma­gától is menni fog, ba ön néhány nyelvet beszél, tud hallgatni, mikor mások viszik a szót, nem mond kellemetlent senkinek s sokat lesz tarsa­ságban. A társas érintkezés adja me~ az embe­

reknek azt az ugynevezett mázt, a mit köny•ekböl

nem tanulhat meg. Két !letczegué. J önni fog. CYJn·a, lll ouc}u;. D eák Gy uláné. - Orion.

Nem akarja magát megnevezni. A czikk jönni

fog, sorát várja. E lfogadolt kézit·atok : S óideál. A magyar M

franczia 111egvilágiúísbafl. Dalma. Yálogatunk közöt tük.

Sz. 1[, Zöldfa-uk za. X em üti meg a már­

léket. R ói!a. Tudnunk kell, száraz-e vagy zsiros

természetit a haja '? · ·--· ·

H6zasutaad6k Jtévjejyzéks.

35 r. k., Bodor Mihály r. k. Szulnay ~argit 1·. k .. )Iá­j!:lr Gusztáv r. k. özv. Steiner Lnjosno:\ r . k., Kalbak Istváu r . J;. Rozbora. Róza r . k., Faragó József r . k. 1\oYeczku Juliimna r . k., Schvarcz .Touő izr . .Krausz Blvira izr., Skohht István r . k. Sil-onok Etel r. k ., Németh JiluOs úg. ev. Holpert Jnliánua 1·. k., Bal­dizsúr Jituos r. ];. Bereczky ?lrin·iH. r . k., Jiamorak György r. k. Dohroc:d .. -y Teréz r. k., Kauer László ey, 1·ef. öz\'. Lasztet·ky Jimosné r. k., Uois:t.ler Agost r . k. Kostyún Jozefa ág. e>., Jakabffi Mózes ev. ref. Szabados lrt\ria. r. k .

A IV., IX., X, kerületben : Hánon Forencz r. ~. ZamUZll Zsuzsánna. ág. ev., "\ilk József r . k. Kt·anyto Zsófia r. k., Giringer Lajos izr. Lichtenstein Matild izr., Veinnehé János r. k. Ellenbacher ~ltl'io. r. k., Pobanovits Kli.roly r . k. , Farkas MáriA. r. k., László J ózsef ev. ref. Blanda J ulia r . k., Szabó János r . k . Hraozkó Anna ág. e":J... F roszt József r. k. Jaszonszki Mária. l '. k ., Röczey l:'ál r . k. özv. ' Veisz Józsafus gör, k., Ja.ke.b J ózsef r. k . Schmidt Annn ág. e"·• H errnfeld Jgnácz izr. Schwn.rcz Ma.Jviu izr., .'\ner Miksa r . k. Kobrer Julia. r . k., Zsuppán Vendel l '. k. Kiss Es-zter ev. ret~ Apró J ános r . k. özv. Nemecsny Ferencznó r. k., Lukaesi Benjá.mi.o ev. ref. özv. Jerobilc Vilmosné 1·. k., Tim György ág. ev. über­baner Francziska. r. k., Bertalan László r. k. J\a"y Ilona. r. k., l:'ekete András r . k. Kaulich Francziska. r. k., Urbanavich Gedeon dr. r . k. Gerlat by "\lit da r. k., Rosenzweig Karoly izr. .Brarl l:':!ui ia.. Krau~z Sala.mon izr. Pillilz :Cugénia izr., l>ata Júnos r. k. SzedJár Jozaf:J. 1·. k.

Az V- VI. kerületben. Hirschter Samu izr. Kohu :\[atild izr., }'aulus S!\muel iu. Donat.h Ilontl. izr., Ti.:nyauer Löriucz r . k. Juhúsz Lüli11. r . k .. )Jau­heilll Lipót izr. G1·ttnwald Ilona iz1·., Lukác;; i\fihitlv GY. ref. Dnnga Anna r . k., )c[oravcsik J ~bvó.n 1·. k. Kelemen Rozuüa. 1·. k., Stcrn Jó?.se{ izr. \ "eit57. Ró?.a izr.. Jnhn Ernő r. k. Lies?.kovszki )~·7.::-Úbet l'. l.:., l<'erencz ~iiksa i:u·. Beinitz :Mária izt·., Polgár Sám11el ev. 1·et'. :\l:mocska :Emilia. ág. ev., Lnnc:tendorfer Gyula. r . k )lolc.q/!n Ludo'rika. r . k., Hubner Adolf r . k. \"eisz .Mária. izr .. Ribka. .József r. k. Prikil ) J ;',. ria. r. k.. Kollega Anru:ás ág. eY. Selyem Viktória. r. k., l:'uhrmann J ózsef izr. Stoinhcrz Leonóro izr., Schvarcz Lipót izr. Klein Jozefa i?.r., Kö:;z~i La.ios i:.:r. Grünfeld Hona. izr., Bakó Géza 1·. k. ösv. YPisz Al'lloldnó izr., Hirsch Jakab izr, Rei!;z Szidónia. izr., Csomor Aladúr r. k Kol tn Hi l ela. r. k, B!i.Aldler Mor izr. NeuitttuR Ber ta izr., Y11nya T.~ajos r. 'k. 'Ka.tnel: Eleonora. r . k., lioftet· Ferencz l', k. :\tMusik A.dttl­berta r. k.

A VU. ket·ületbeu: B egedlis An~·nl r. k. .Kö,·es Knroliu r. k., Beidl Agoston 1·. k. N-avra.t.il }!ária r . k., Veiuenbirher György r. k. Za.kl:iils Julianna r. k., L ux Dllvin izr. Both Bcrla. h:r., N ogy Péter r. k . Lip11i Zsuzs!mna r. k., ~rnlt Ká1·o.lv r. k. Paulai Luclovik.n. l'. k., Sztreda. Imre r. k. Komar Emma r. k .. Pnllay László r. k. Dobs:~ Jt'rnncr.iska r. k.. reter T .. ászló r. k. Bnkonyi 1lária. r . k., Szttbó József r . k. Novák Etelka r . k., Yalisohn Bertalau l'. k. Both Honora izr., Sza.bó Gyulo. r. k. Y eisz Genovéyo. r . k. S:Gencle :\ü:ksa. izr. Yein St~fím it\ i:-:1·. , BUUiel RezsŐ ey, 1•ef. I~ot·odi L idia. eY. ref., Donczu UiLbor eY. ref. öz\·. PtJtrics .Timosmí ov. ret:, Prlli:r.l{rcs Tsh•:tu r . J;, li~t.rt.oo Alojzin. t·. k ., Billint GyuJu. C\•. r.•t: Pil.:;.;.tol:' .BorbrHu. r. k .• ::lz\ks György ev. ,.,.r. V'iluch K atAlin 1·. k., 1-'ercncz J ózsef r . k. Kulcsúr 'l'créz r. li., f:zubó .ánllll r . k l":t.e\"C,ik Róza. r. k., l\n.nit11 Gczfl it.1·• Hirsclll~r .Tnnka izr .. Spitzer Mór Í7.l'. Frc3und Her­mina izr., Kilkon_yi Tst,•án r. k. l'kat-delli Etl'l r. k., Ház Sámuol izr. Stein :Ual~'ina 1zr., Budics .János ev. rtJt'. Zung :Uál.·ia r . k.

A Vm. kerületben : Lakatos Tamils r. k. G ot. licher Btolkn. r. k., Rapp Ferf\nc;.: r . k. Pisztuny Anna. r. k., Ucrdek József t·. ~· Kovüos ~lin:io. r. k., Ho leb ,] ózset ág. ev. Dancsa 'Bva r. lt., Suga József t•. k . Mezoi 1úlu·ia. r . k., Lusky Miklós i:t.r. Kenbet·­ger 1\.alalin izt·., P auik ~l'amás r. k. 'J\l<~jkn.n Juliá.nnt\ r. k., Bm·dich János r. k. Szlovik :Múrin. r. k 11 Adam­esek .\ndrás r. k . Andruska :.\[árill. ~. ev., l~eiprich J óz:;cf 1·. k. Duku. Erzsébet &\'. 1·ct'., 1 Hdmarer :H ezsö izr. Lö,·i Róza izr .. Voilila P6ter 1·. k . l'aulik Gizella. ág. e\·., Lö\"i Jnk:l.b izr. özv. Goklmttn M:órné i;~r. , Burik Ist~áu r. k. Lost-oréz Roz3lm l'. k, Bölcskev Jakab r. k. Gcrbics Mária. r. k., \itschmau Kíwolv r. k. "\apr1sál Rozália. r. k ., Szabó A.utal r. k. Gurics Dona ág. B\". , :Mészáros LajoS' l'. k. Kis Juliúnoa e,·. ref., KoYÜC~ László r. k. )fnutneor Gizella. izr., Klösz Gy6zö ág. ev. Tóth Szeréu r. k., Kovács Lil.s?!ló r. k . \"argn 7..sófia r . k., Abonyi Súudo1· e\'. ref. Kereszl\u·i :Jfargit r . k.

r

lllatszer ek, a. legfinomabb, p~pere­czikkek VÉBTESSY SANDOB

illatszerésznél _ (Kristóf-tér) ka.pha.tók. 1722

Feb6rn&nttnket, aszlalnef!Hleket h menrauzenyi k•leng}ftet l

ARIS ZEILLJNGER És TÁRSA l '-' "Ki:K CSILT .. -\G"-nll l 172!

IV; ker ., Vácz i-utcza 16. s z.

E héten az anyaköny•i hivataloknál a követ- -=----·-----;r;-----------.:.1 ker:.ö kibirdet~k törtóntek = TESSE~

Az l - ID. kerület~ : )feri J,~v:ln r . k. <:;traub . .Aa. Ter.:~ r. k., Kolozsvári Bela e>. r.l'l. ' Yagner Yilma. r . k .. Pnill J 6zsef ág. 6 \. "\arga Zsnzsanoa e\. ~f., "\áu v1 Ist~ln r. k. ~chmidt Verona r . k., Hoti'mann l.zidÖr r. k. Fleischbauer Elvira r. ,k .. Lás?.]Ó József ev. rel . Blan•ln Julianna r . k., Lubinstky Ötlőn r . k. Pir os Eul!l!nht o>. ref .. Salem Attjlt1 r. k. ~ze le ·cl.--y Etolku r . k. , Györy Károly ey. ref. J:'uchs Terczia.

ntitnakltt, u tazill caikkeket, kézi

====================== b6rönd&ke~kocri­tüar6ka.t, no1 jockey-aa.pk\it, ha.jt6kerlyti.t BRA.ClU:''ELD F . caégnél (IV. ker., Dor ottya. utcu 7. n .) rendelni. 17'20

Vasárnap, szeptember 11.

A remsfa. - Nagyapó mouéi. -

(Folytatá.s.)

AZ UJSA.G

foldecskéjére, meg a kicsi jószágára. Most egyszerre csak fenekestül felfordult, gyökeres­tül megváltozott minden.

Naphosszat szekerczecsa.pások, kalapácso­lás, robbantás zsivaja hallatszott a dombról

Ekkor mosolygott a remete s szomoru és az erdőségbó1 . Közben czivakodtak, vere­volt a mosolya, mint a téli égboltról ragyogó kedtek a garázda. munkások, majd ismét ki­napsugár. Megsimogatta hófehér szakállát s békültek s ilyenkor mélabns nótájuk zengett igy szólt : a határban. A falu lakói sose hallották ezeket

- Látjátok a község sz61öit amott a a nótákat. A plébános lll' egyszer megmagya­domboldalon? Szép, a..re.nyos a. nedüje, arany- rázta., hogy az e fa.jta. dalok messze földön, ért mél'ik, aranynyal fizetik. De a szó1öt be- 'l'aljánországban tenyésznek, mint nálunk a gyestül, a falut gyümölcsöstól nem adnám e vadvirág, meg a magyar népdaL E bbe aztán forrúsért, ha az enyém volna. M9st még a belenyugodtak, mig hire nem terjedt, hogy a tietek, de nemsokára másé lesz. Oreg ember taljá.nok egyebet is tesznek, nemcsak nótáz­vagyok, nem törődöm vele. Mondjátok meg ga.tnak; s más emberfiát is megtámadnak, nem a. falu népének, hogy mit mondott a, remete. csupán egymást fenyegetik élesl'e fent bicskáik-

Eárom év óta nem hallotta emberfia a kal.Nosza.~oltijedelemafaluban.Legényember­' én remete beszédét. Maga fej te meg kecské- nok mindig kasza volt a hátán, va.gy furkós­j ét, ee:yéb ételkéj ét egy vénasszony hordta bot a. kezében, ha a legelőre, va.gy a rétro ment neki a.Z erdőbe. A legények tehát annyira s estenden tért vissza. falujába. A. lábas jószá­megijedtek, midön megszólalt, hogy nevetni got szépen otthon ta.l'tották, a kapnkat alko­sem mertek. Pedig furcsákat mondott. nyatkor bezárták, mert az idegenek a lopás-

- Alighanem hóbortos szegény ! - sut- tól, fo&ztogatástól sem riadtak vissza. Mord togta. az egyik. képü, na.pbarnitott a.rczu népség volt ez, széles

Társai keresztet vetettek. karimáju, féhecsapott kalapjaik alól villogtak - Ne csufolódjatok, menjünk innen. fekete szemeik s szájuk ugy járt, mint a A fa.ln lakói féltek a. vén remetétöl. Sok kerepelö. A korcsmában gyakran dulakadtak

ln.ende-monda keringett róla 8 az egyiket a házépitő tótokkal s ilyenkor rendszerint ó'k nektek is elmondom kis olvasóim. itták meg garázdasá~ levét. Egyszer Yér

Nem tudom, hogy igazat mondtak-e, de is folyt a korcsma iv~ába.n, csendörök ~rkez­máena.p azt mesélték a falu babonás vén- tek s nagy rémület v6lt a faluban. Nagyobb asszonyai hogy a mint a legények javában baj azonban szerel!csére nem történt. Az ide­b~csrnérelték a. forrás vizót, a remete egy gen munkások csak ritkán tértek be a faluba, hidra lépett mely áthidalta. a patakká széle- furtak, faragt::~.k1 robbantottak, vasutat épitet­s~dö keskeny medrecskét s fapoharát a habzó, tok s csakhamar uj sinpár kanya.rodott az erdős ~ls~ta vizbe meritette. Azt sem tudom, hogy dombok felé s a domb alján az első ház is lgezet szállta-e meg a. legényeket, de kétség- fölépült,; a mét·nök házacská.j~. .Gy?nyöru J?~ telen, hogy azt mesélték a babonás véna~z- pirostetos, karcsu tornyos háziko, villámhántó szonyoknak, hogy viz helyett csurgatott szm- is volt rajta, s ezüstös rácscsal szép virágos arany csillámlott a. pohárban, a. komoly re- kertet fenyveserdőcskét és rétet keritettek be lllete pedig ra.vnszul hunyorgatott szemével ~ körülÖtte. Oda. költözött az inzsellér ur (igy olyan volt az arcza, mint egy gonosz hagyt hivták a faluban) csalá.djávalJ Pista fiával és lllanóé. A máskor komor, áhitatot és tiszte- Erzsike leányával. A kis leány ábrándos, kék ~~tet parancsoló arcz eltorzulása annyira. meg- szemü gyermek volt, el se mocczant edes­lJesztette a suhanezekat hogy ill' a berek, anyja mellöl szép könyvekben lapozgatott, ~ádak erek _ futásnak

1 iramodtak. Közben kötögetett, hímezgetett. A falus~ lánykák

J~l megszurká.lták képüket és kezüket a. s~u- csak messziről merték megbámulni kék ru­ros fenyőgalyakon1 a csipk~rózsákon s . egye b, há.cská.já.t, takaros fe~ ér . kö~ényét s sz.ép ~r~­"V~d, bozóttá sürüsödő nüvonyeken1 s lihegve, nyos baját, melY.be egsz1nkek selyempantlikat faradtan, véresen tértek vissza a falub.a.. font be édesanYJa.

Nemsokára ezután a törnérdok 1degen Bezzeg Pis~a. vir&oncza.bb legény . volt. muukás megkezdt~ a. faragást, házépitést; Napestig az erdo'ben koborolt, & édesanyJa. és naphosszat dönaette a. fákat, vájkált a föld- bugocskája boszuságá.r~madal'ab~ l~:Völdözött, ben, léczeket verl a. fóldbe, köveket hordott, falusi suhanczakkal kodorgott, fürdott a pa-8 a . büvös forrás tájékán kutakat furt, a. takban igás lovakon lovagolt, s megdézsmált& ta.laJba. A falu lak6i pedig szom?:fUan n~ztek a ~ölcsösöket. Pedig Pista. se gonosz fiu. az épités és pu.sztitá.s munkáJé.t. Csondes Láttatok már h!Wlba. fogott tüzes csikót, ha nyári éjszakákon olykor ~ad lárma, harang- leveszik róla szarszámját és kicsapják a rétre? "Verés, jajveszéklés kelt fel álmunkbóL Ugy-e Mint a pajkos gyerek, a zöld pázsiton hem­'\7eletek i.s megesett ez már kis olv~óim ? pereg u~rrál mint a bakkecske, rug-kapál, Felt.ápászkodtatok ágyncskátokból, .sz1vetek :ficzánkoi n~ot nyerit örömében. llyen az hangosan dobogot~ verejt.éke~ lett a kis orcz.á- inzsellér6k Pistá.ja is, a ki az iskola szük pad­tok, s ali". tudtatok szolaru a döbbenetto1. jaiból került a. madárdalos, vadvirágos völgybe. A. tüzjel~ő harangak pedig zugtak-bugtak A mi Pista bará.tunkró~ meg az olasz munká-egyre hangosabban egyre vészesebben · · • sokról a falucska. jámbor népér611 a. csoda-

Ez történt a fuiocska lakóival is. forrás;ól és a vén remetéró1 szól a mesém, ~ Mindeddig olyan volt életük, ~t egy kis olvasóim, meg egyébró1 is, de ezt nem

~ondes nyáréji álom. Lombos. erdo mélyé~, mondom meg. lllire véget ér a mese1 ugy is 'Vlrá.gos rétek kellő közepán szmte nesztelenül megtodjátok. suhant el óletük. Madárdal volt az altató danáju.k, ébresztő n6tájuk1 tehénkolomp a A remete barlangjá-ban. mnzsi.kájuk, egy kis magyaros, tréfás károm- l . . . . kedb a. cziv6dásuk. Jámborfajta néps6g lakott Ferkó és PlSta JÓ bará!'<'k. F~~vógen 1S: a. faluban, egyébre sem volt gondja, mint a. markedtek meg pár hét ~lott, nndon Ferk<>

37

vakondturAsokat keresett s egy hosszu, élo:~ szöggel vájkri.lt e. földben. Forró nyári nup sütött(j a. háM.t, de a. fi.uoska. nem törődött vele. Epp egy marék gyü.szüvirágot tépett ki a fóldbó1, midön valaki a hátára ütött.

- Hát te mit csinálsz ht? - Mi közöd hozzá? - kérdé Feri és

taJpon termett, azután pedig zsebredugott kézzel közeledett a. mi Pista. banítunkboz.

- Hát te miféle szarzet vagy? Ezt édesa.pjától ta.nulta Feri, a falu

jegyzőjétöl, a ki valaho. gimná.zinmba. járt, nmn végezte el iskoláit a igy temetkezett el örökre a. fa.luoská.ba. Azóta váltig kesergett­bánkódott, hogy igy meg o.mugy különb sorsa is lebetett vol'\fl-. Utóbb aztán meg­vigasztalódott, fósvény"kedett-kuporgatott s mire felnőtt a. fia, a szomszéd város konvik­tusába küldte. 'rélen a városban tanult Ferkó, nyáron pedig ~ édesapja vadsz61ős, falusi há­zacskájában lustálkodott. Pistával csakhamar megbarátkoztak. Együtt jártak-keltek s be­barangolták az erdőt, majd az olaszok mun­káját szemlélgették nagy fi~elem.meL

A vén remete meséJét Pista hallotta az öreg tehénpászt.ortól. Tüstént elmondta F erkónak, Ferkó pedig nevetett és meglökte barát;já1; :

- Bolond vagy te Pista.! Aztán elhit;.. ted neki?

- Nem hittom1 de elmondtam édesapám­nak. Apám mcsolygott és igy szólt:

- Szent igaz, fiam. A forrás vizének minden csöppje aranyat ér.

- Apád alighanem tréfált. Aztán él még a. vén rep:1ete ?

- En sohasem híttam, de édesMJ.yÁ.m azt mondja, hogy négy hét ellStt elcz!Wllllo­gott a.bla.kunk előtt. A parasztok megemelik kalapjokat, ha látják és keresztet vetnek, s a plébános, ur is köszönti, pedig soha"3em jár misére. En bizony nem tudom, miféle s24erzet.

- A tehénpásztor a.zt mondja, hogy csodatevő szent és remete. A kénköves forrás mallett lakik az erdőben, s olyan a kunyhója., mint egy farkasverem. Most kifüstölik belőle szegényt, mert a jövő hónapban ott is meg­kezdik a robbantást, a. kutfurást és az épiL­kezést.

(Folytatjok.)

Jlótís Kaficza. Elbeszéli az 6 legjobb bará.ianalc

Galil M6zea. (Folytatás.)

Ka.ticza apja másnap befogatta a lovakat, felültette a leányát, ö maga bajtotta a lova­kat. A kórházba sietett, hogy ketten köszön­jék meg az öreg ajándéká.t.

Utközben még a szép sz&vakat is el­elismételgette, hogy Katicza jól elmondja.

lúikor pedig beléptek a nagy terembe, az ápolóné ezzel a hirrel fogadta.:

- Az öreg tegnap délután szép csende­sen meghalt.

Knticza apjának a betegek mind h&lál­kodta.k.

- Megáldotta a.z Isten ezzel a leányká­val ! . . . mondták köuyeZV"e.

A Katicza apja nem tudott egyebet tenni: mint uoronga.tta. u ő kis haszontalan

88

le~uykájlinak a kezét. Nyomorék Jóskának a. feJét egyszer-két.szer megsimogatta . .A. jó Is­ten tudja, hogy kinek a, sugallatára ezt ta­lálta nek i monda ni :

- Ha innen kili.erülsz, gyermek, el le­hetsz az én házamnál !

Szegény Jósk11 ezekbó1 a. szavakból tudta. meg, hogy az ö nagyanyja. nem beteg, mint Katicza u1esélte. hanem meghaJt.

Keservesen hullatt-a. u. könyeit. - Jó:>ka, te! Szegény Jóska! - suttogta.

fülébe Knticza. - ezentul igazi testvérek le­szünk. No, ne sirj Jóska! . . . Ugy-e édes apám, Jóska. az én testvéram lesz?

- Az, lelkem, az ! ... És a Kttticza. aJ)jl1 nem azért mondotta

o szavaku.t, hogy a ~;iró gyermeket mcgvi­gaszt.alja, hanem egy belső hangnak engedel­meskedett. Az a belső hang a. mó.s világról sz6lott hozzá, a ki irásban hagyta hó. tra:

- A jóság a. legnagyobb ki11cs! Egy hosszu, keserü éle~; utolsó taJlasz­

tala.ta volt ez.

TIZE~NEGYEDIK FEJEZET.

A Knticza karácsony!á.jo..

Jóska azt a kalácsot, melyet Katiczáékl:ól )>ap<>tt, o. s:tomoruság és nz öröm liönnyjével öntözte meg. Szomoru volt, mert nagyanyját f:lveszt.ette s többé nem fogja. ióságos arczát látni; nem fogj3. szelid hangját hallani. De eszébe jutott az Í!'l, hogy nagyanyja sokszor arra. kérf.e a~ Isteni., hogy váltsa meg őt a. földi nyomoruságtól~ mert már tovább nem tú.dja. a~ úlet keresztf~ viselni. Mi is az élet kereszlje? Nagy, ~~~hÖz kereszt lehet, olyan neMz, mint nz Udvözitöé volt, a. ki az ő kereB!Gtje alatt ü .. szeroskadt. Az ~l~t kcres:~.tje & földi szenvodés. Egyiknek a. vállá.t nyomja, masiknak a s:.dvét. Nehéz ez is, az i11.

Euo a keresztre gondolt Jóska, s meg­v.igll.szt.alódott. Az ő nagyanyja. több~ nem jár mosni másnak, főzni má .. mak, nem mtlgy kt az erdóöe, hogy fa-ga lyv.t Rzedegessen, s a bá.til.n hozza. 'buza~ nem fog löbbó a kis ház­ban télen didero~=;ni. Mégis csak jó a.z Isten, hogy magtiboz votto. vdafonn e. mennyorszl.g­ban találkozni 1<·g a. leányával s elmondja. neki:

- Te se busulj, leányom, mert a. fiadat bevitte a. csodadoktor a kórházba s onnap ép­kézláb eresztik haza. Az is lesz, a ki gondos­kodik róla. Az lsten leküldött az égbó1 egy 'eá.nykát. Ez gondoskodik Jóskár61.

Jóskúnak bizonyára. ez is eszébe jutott, mert lllig szent karáe.sony napjan abból a. ka­hicsb61 tn·ett, a melyot a Katic:ta édesanyja sutött w1ki, a mclyet Kuticza hozott neki: öröm költözött nz ü ~zomorn szivébe, a tnint nz égen is néha. felrngyog a nup és kihuzza fényes knrdjcit, f:lüzi a l1nragos ft-lhéiket.

A ki e;.-;t látja., az örvend, mert érezi, hogy ~an a. felhők felett egy Ur, a ki paran­csol o. fcrgetegnek, védi az erőtlen füszálo.t.

Ez nlatt. .Katicza otthon tilt édes anyja. :m~11ll~t a nyitott kemenczénáJ, fejót ölébe hajtotta s mindenfóle kedves dolgot csacsogott össze-vissza.

- Jaj, lelkem édes anyám, ballotta ugy-e, 'Dlikor- édes apám engem drága gyermekének ile'Y"é(':ett, látta ugy-t.:1 mikor reá ült~t'(!tt a. térd,~re?

- }Iogyne hnllott.am volna, hogyne lát­tam vohf.t, Kuticzn, do örvendeLlt-m is.

- En r •. .?6 am.ull :is jobban örvendettcm. Aztán a. l~gények is azt mondotttík, hogy most már nem vagyok haszontalan. Olyan jó az, a mikor az ember tudja., hogy nem ha­szoutnHm. 'Megl4tjn, éde.~ anyám, hogy Jó:;ka. sem lesz haszontalan. Ot minde.uki szereti a kórházban. Már ismer minden bettit, már tud &'Zépen olvasni. A. betegeknek imtl.dkozik abból a. könyvből, mit az n]l01'ónéui adott. kölcsön. Hiszi-e, édes anyám?

- Elhiszem, kedves leánykám! - Mo. este jöu el a. kis Jézuska. Szép

fohér szá,mya -ran, ugy r1.1pül1 hOt,T)• se11lti Rem hallja. Bizol!yosau.. elmegy n kórházb!i is. Ijaül a. Jóska é.gyáonk a szélére, talán óppen oda, & hol én szokt.am ülni. Reá teszi a kc­dt a. Jóska. lábúra s az ő keze megerősiti n. lábát. Aztán & t•Yaszszal kihozzuli: őt, ido a mi bizunkba és együtt járunk iskolába.' Ugy-c. lelkem, 6dea anyám, ide hozzuk 8 t?

AZ UJSÁ.G - Ido hozzuk, ide! ... Ó, ha ti ebben a pillanatban láthattátok

volna. a. Nótás Katicza arczát, én édes gyer­mekeim! Azt a ragyogó kedves arczot, azt a tiszta örömet, akkor el tudnátok képzelni, hogy milyen lehet a. Jézuska., a. kiről azt mesélik, hogy karácsony este leszáll a földre, ellátogat minden kunyhóba, minden palotába., s tmjeszti. az örömet és a. békességet a föl­dön. Hirdeti az embereknek, hogy cso.k az boldog, a. kinek részvót1 szeretet, jóság van a. szi "rébf'n.

J.\Iig Katicza beszélt, a. nyitott kemen­czében pattogott a tüz, az apró langnyel­vecskék, roint meg annyi gyertyácska a karácsonyfán, égtek, lobogtak.

I~o.ticza mind csacsogot.t ... csacsogott ... Az istállóból bejött az apja, ő is leüh a

kemencze mellé s hallgatta. a. leányka. csacso­gását. Máskor haragudott volna miatta, mert ebből neki ugyan mi haszna. lehetne, most azonban &"Yönyörködött ő is.

HazaJöttek a. legények, s melléjük tele­pedtek.

.A.z ecré!'z család együtt volt, nem esett zokszó, h~nem békesség volt ~ö~?ttük. Az estebédet vidáman költöttók el, a JÖYO tavaszra szép LervckeL szötLek, Ratic:ttit dicsérték1 a. ki megszerczte a. g" önyürü dara b földet 1 nem a keze mun.kájt\.val, nem is ezt\$t pónzzel, ha­nem a. szive jóságával.

Ilyen vásárról a. Katicza apja nem tudott eddig semmit.

A nyit.ott kemenczében pattogott a tüz, a Ka.ticzó.ék súvében békesség volt és sze­retet.

K em kell<'tt czifra. karácsonyfát felálli­tani, száz gyertyát gyujt!llli1 játékok, aján­dékok mind nom kellettek ahhoz, s mógis ott já.rt náluk a. Jézuska, mert elhinteLte szivökbe az égi magot, malyből kisarjad e.z emberi élet legszebb virága. : a boldogság.

Ilyen volt a Ka.ticza. karácsonyfája.!

TIZENÖTÖDIK :E'EJEZET.

Jóskr\.t haza hozz6.k.

A csodadoktor o. második csodát is mug­cselekedte. Ennek még nagyobb hire kelet­kezett, mint a.z elsőne~

Nyomoid~J'ó~'klll favaszszal ép-kézláb jött ki a. kórházbóL Még mank6ra. sem volt szüksége.

Nyokz hosszu hónapig volt a kórházbnn. Ez alatt az idő alatt a félelmes ház második otthonává lett. Az ápoló néni megsiratta, mi­kor tőle elhucsuzott; a betegek mind meg­áldották. a. c:;odadoktor magvoregotte o. vá.llht.

- Eredj, fincskim, kezdj uj, örvendetes életet!

Jóskn reá nézett n csodadoktorra, a sz~me tele volt ltönyel, a sziye tele volt háladat.os­s:.lggnl s még selll tudott egy árv!l. szót !'em mondani. Ütiilk a. kezét csókolta, tizszer is megcsókolta.

.Az a nen-y, a.z a. jó ember megértette a Jóska súvé~·k néma szavát ~ igy szálott hozd:

- KőszlSnni a.karod1 ugy-e, fiacskám? J óska. bólintott a. fejével s törtiigette a.

szemé t. - Értem, Jó"ka! ... Ha beló1ed jó, szor­

galmas ós becsületes ember lesz az életben, akkor n'"kcm egyób köszönC'tre ni~cs szükségem.

Kilépett a kórház knJmJ:ÍD. l\ U un sütiitt az :!ld ott n !l p. A gesztenye­

fák levelét könnyed szellő leng~t.te . . :V~ecskék röpködt~k a feje fölött. . Az 1skolabol egy csúmÓ gyormek ::lzaladt ln.

~fikor Jóshát me<Tláttitk, elk6pedve néz-l:? • "k t t<Jk ren. Egyik meglökte a mas1 ·a , s ode.-

sugto.: - Nini. a Nyomorék J óska ! Peaig nom is ,olt nltir 1I!JMif>rtl.~ Jóska! Katicza. hozzászaladt, megölelte, megcsó-

kolta: - Gyere hazn, Jóska.! . · · V ár az édes

anyánk! ... J.Jzen a fiuk és leánykák még inkább

csodálkoztak. ~f<'·g közelebb mentr:k hozzájuk 5 az 1-.gyi k igy S7.lÍlott .. T óská.h.~z: '

_ Bvgy \"l•B:Y Josku · ... : • A mthik is a harmnd1k 1s szolot.t hozzá.

Egé!lz t•SnJiat kisérte Jóská.t é.s Katiczát. Vol­tak olyanok is lr6zöttük, a lnk az előtt Jós-

V asáxnap, sze p tember ll.

kát csufolták. ~Iost, ~ogy e7. a. , nagy csod~ történt vele SZlDte tisztelettel neztek rea.

Mikor ~ Katiczáék ka.pujához ~:rkeztek, Jóskának nagyot dobbant a szive. ünkény­telenill is megállott, igy szólott :

- N" em itt lakunk! - Jer csak velem, Jóska. - biztatt&

.Katicza. - Nózd, jön már elénk az édes anyánk ... !

- Isten hozott, Jóska! - igy fogadtllr őt e. Rnticza édes anyja. 'll

- Te szegény fiu, be soka_t szenvcd~e Megölelte megcsókolta mintha az a.z 1de-

' l kit • rr 9en ~yermek az ö édes fia. volna, a. - re"-ota. var.

A Ka.ticza. apja. nem volt olyan lá.,!?Y~ sza\'u ember, ő háli rácsapott a Jóska. vállam s igy szólott: .

- Egy karéj kenyeret neked is szelünk, gyermek!

Ez pedig azt jelentette, hogJ: ezent~ Jóskának is meglesz n&luk a romdennapl kenyere. . k

2\Iásnap a község birája. és jegyzŐJB o-pogtattak be a Ka.ticza apjához .

Azt mondotta. a biró, hogy nagy ~olog­ban jöttek. Ehhez hasonló még nem történ~ a. köz::.égben. lia irás nem szólana ról&, e sem hinnék.

.A. Ka.ticza. apjn nagyot nézett. Nem tu~.ta elk~pzel~ hogy mi járatban lehetnek a koZ. ség főemberei.

lllondotta a biró: . - Jegyző uram, olvassa. fel azt az irást,

hadd értsen beló1e az, a. kiro tartozik. A jegyző felolvasta az irást, mely n~JJ1

volt egyéb, mint a kórhúzban meghalt gazdag em l- erMk a vóg:sö akarata. Ugy szokták ne­vezni, hogy t'égrendelet. rról

Sz61ott pedi~ ez a. végrendelet. a .1

hogy a Nyomorék Jóskát iskolába. kell Jtl.ra.tlll, • . "'~"" th y ez tisztességesen el kell tal'taiU. .ll.llli og é t

pénzbe kerül, hát ad a gazdag ember ~ ~~t' mert sajnálta. és szerette a Nyomorék J o~~ id

Ez 'olt a harmadik csoda, mely ro~ _ idő alntli a Ka.riczáék falujábau történt. lflll den ember a maga gyermekéről szokott go~7 do::.koclni1 idegen emberek gyermekével kl wrődnék? ~o:st pedig egy gazdag ember :. halálos ágyan gondoskodik egy árva. gyerille rb1, kinek a fóld hátán senkije seJD volt. .

A Katiczn apja eleget cs6vó.lta. 0: feJ~! nem tudta sebogy sem megérteni Ped1g ne & is volt az olyan csodHatos dolog. Osak '-~­kellett volna. nz ö haszontalan kis leAnyl>l' júra. néznie, mindjárt megt!rtette volna.

A N'útás Katicza. szeretete fölébresztette ez öreo- embe1· szh·át mely addig mélységes álom b~ v oh merühre,' s a sziv el kezdett I~ s­san dobogni. A jó cselekedetek miud a szt"""• ből sarjadnRk ld. Szive mü1den embernek :rau, csak meg kell találni. Ugy bizony, Kattczo. megtalálta az Oreg embernek o. szivét.

Azon ne csodnlkozzék senki, hogy xno~! már a. Katicza o.pja még jobb szemmal néze t Jóskára. A ki nem eszik kegyelem-.kenyer~i azt az emberek jobb szemmal nérá~ i a.. • mások irgalmából él: az gyakran sos köDY nyel öntözheti a czáraz kenyeret.

Hát '"ajjon Ka.ticza jobban szerette-e Jó~kát, mióta m egtudta, h..,gy nem irga_lolll; ból vnn nálnk? Nam hiszem én azt, tt 6

higyjGtek1 gyerekek.

(Y ége következik.)

========~==============~===~

Könyves Sári. Sllri oh·an idős miot ti \"agytok. SzokoyáéCSl ,·

· ' • · sz e !tája kurtn, a baja egy fonatba ionva szep, le . b . ki ·a vanna ' róz.ins:tm sza!agcsokorral. Bá Ul ne 1 'k

a tót Janó, a fekete .haju Margit, - az 6~111_ koosis a mA,.ik- cs"'léd - me" a Dudus, n csu 1, ' ...., "' c . · kéke.; sr.ép lJaba. IIos.:;zu szöke a baJa, szome1 mint a nefolejta a

1 ruhája csupa csipke és sel?IXl­

Ennek a babának a cselédje a J~nó és Mnrg•t, ~ -~ 1 • · DudUS11

kH:uck meg so liU!.bnd mo=n m, muz B 't · ._ b b l • a szaJllíl ' lofeltteti.k éB n caodaszáp ca a. e lttO)J • d 1

'k D bot 18 tu • Mert bchunvJ·" ha. lefeksZI · e ogy., k ,. · .., d k nk <l> Azt mondja, hogy ~papa., mama.«; . o csa {J. t. beszél ha szépon, s:el.idcn "\"eregetik: a gyoUU'dt k

' · ... k ... t · tu o )lilyon jó, hogy h m"s ~n lB

boazélnil . Job-Sárike azonban nem törödott babáival.

Vasárnap, szeptember 11.

ban érdekelte a betü. Mert már jól tudott olvasni, ugy mint ti. Bujta is a könyvet. Alig evett, ha­nem sorra lapozgatott mindent, a mi a kezébe került. Csak egy nagy hibája volt: az iskola­könyveit nem szerette. Azok is mindig ott he­vertek a babó.k mellett.

- Majd én azt olvasgatom, a mit muszáj, - gondolá - nem biz én l - és nénjei könyveit olvaagatta,

Végre mamája. szigornan megtiltotta neki, hogy iskoló.s könyvein kivül egyebet olvasson.

Sáriko. nem volt rossz gyerek. Szörnyen bu­snlt szegény, mel't nénje, Magdus, sok szép köny­vet kapott nevenapjára, de azért engedelmeskedett.

Juniusban történt, meleg nyári napon. Barika mamája Mo.gdusso.l sétaini ment. Sárika is ezeretett volna velük lenni, nézegetui a szép kiraltatokat, a hol sok szép könyv meg töltött csokoládé hever. De otthon kellett maradnia, hogy kis öcscsére1 Laczikára. vigyázzon. Zugolódás nélkül otthon maradt tebnt.

A nagy cs6ndbe~ a mi körülvette, egy­szerre csak unni kezdte magát.

Mit csináljon ? Próbált horgolni, kötni, leczkét tanulni, de

hiába, elálmosodott. Szempillái majdnem leragad· tak. Pedig ébren akart maradni, mert, ha ö al­szik, !<i ''igyáz Laczikát·a.?

Almos szemo megakadt a l\fagduska ajándék­könyvén. Hogyne ! Már a táblája is olyan szép. Egy szépséges kirnlyleány volt rápingálva, sziklilhoz lánor::olva, elötte a tenger, nagy­nagy toronymagass6gu hullámokkal, mellette meg egy hétfejU sárkány, a mely tüzet okád szá~ ján, orrán.

- Jaj be érdekel könyv lehet ez mondotta Shrikn.

Addig motoszknlt fejében ez a gondolat, a mig a könyvet kezebe vette.

Olvasott. Szeme gyorsan futott végig a soro­kon. Jaj, micsoda. azóp dolgok is voltak ott leírva. ~ppen most azt kezdi olvasni, hogy a törpe­király megérkezik a kristálypalotába.

Sárika föltekint a könyvb{ll. Laczikát keresi. Ez o. puha szc'lnyegen fekszik és alszik. Most már egész~n átengedi magát az olvasás gyönyörüségé­nek. Eszra se veszi, a mikor egészen akaratlanul felsóhajt: Istenem, ba én mindig, de mind.ig ilyen könyvet olvruiliatnék!

. EgyszolT& nesz támad a uoqtban. Olyan, mlnt. a mikor a dong6 u ablaltüve~en cümmlSg. Aztán csend lesz. Sárika eititt egy iosi-pie&i em­~erke lill. Osak akkora, hogy alig láthat át a Bodri

utya hátán Nagy fején ozukorsüveg forma kucsma, en­

nek a knrimó.jó.n sokhegyü arany kor<Jna van. Apró sznrós szemei között széles lapos orr. A sz~ja. olyau, mint mikor a pirosbállt görögdinnyét félig meghasitják Az orcza. mintha tojásos tész­tából ro•m·ták s aztán a napon megazáritották volca. ITosazu, övig ét·61 ton1onborz lisz szakáll s ugyanilyen baj11Rz ékesltedett ábrázatján. Kis tennetét hermelinprémes köp6nyeg boritotta. A kabúUtó.ja. zöld hitrsony arany gombokkal. A lába ézUst bocskorba volt fogla.1\'a. A törpék királya. illiott Sárika oh'5tt.

. Tisztességtudóan meghajtotta magát s aztá~ ahg hallható, vékony, czérnaszál hangon beszélm kezdett:

- Itt vagyok, kia le~nykám l BArika elabb rámeresztette nefelejtskék sze­

tneit s aztán nevetésre fogta a dolgot s jókedvtien moudta:

- Ugy-e? Hát aztán ki vagy, kihivott, te C&öppség?

- ll botü-törpék királya " agyok, - felelte nagybe .. yoseu a kis nadrégos \'itéz. - A nevem s· .. ,

ltnon és azért jöttem, hogy teljeeitsem a kiván-ságodat.

Sárikának tetszett a dolog. k' - Aztán te tudod, hogy mit kivántam? -

erdezte ingerked ve. . - Tudom Mt - mondjo. rá. a betü-törpék

h •álya. - Sz~p mcséket és regekönyveket sze­tetnél olvasni mindig, do mindig.

- Azt bizony szeretnék l Csakhogy nem lehet.

- Pedig lehet fuvolánk egyre a törpe - lehet! Csalt nk~nod kell. Hs. velem jöszsz, el-l"ezetlek egy n'agy-nagy terembe, a mely szinü.lti~ tömve van ilyen szép regés könyvekkel, a mlllöt lllost olvastál, söt még ezebbekkel is. Ott azt!n olvaabatsz folyton.

Sárinak tetazelt az inditvány, nem soká gon­dolkozott, hanem elparázott a törpekirálylyal

AZ UJSÁG Erre Simon királyka Sárira teritette bibor

köpönyegénok félszárnyát Sárika ugy érezte, mintha valami felemelné. Fel, magasan a levegöbe, aztán zzzz l röpültek messze, messze l Egyszerre megálltak a levegiSben s aztán szálltak lefelé. Bár ugy estek, mint a pehely, köbnyedén, mindig lejebb és lejebb jutottak. Sötét oduhoz értek, majd egy nagy kapuhoz, a mely fénylett, ragyo­gott, hogy elkáprázott a nézésébe a szem.

Simon király háromazor megkoppintotta a kilincset, mire a ko.pu nesztelenül kinyilt.

Hosszu folyosón mentek végig1 a malynek mind a két oldalán törpe urfik, leányok, urak és asszonyok álltnit sorfalat. De nem ez volt a furcsa, hanem az, hogy mindegyik törpe valami betUhöz hnsonlitot.t. Ha egy törpéből nem tellett, ketten, hárman, slSt többen is összeálltak valami betüvé. Az els{l persze az A betü volt. Ezt ugy csinálták, hogy egy törpe balra hajolt, a másik a. feje tetejére állt s lábait a ferdén álló törpe fejének vetette, a harmadik pedig a lábával és kezével a jobb- és baloldalon állónak a derekába fogódzkodott.

Aztán jött a B betü. Ezt is hárman csinál­ták. Az egyik mere,·en állt, mint a czövek; igy l, a másik a mellé\·ol a földön feküdt B lábait a mereven állónak a derekához hajlitotta, igy ), a harmadik meg a kezei"el körtilkulosolva az elsö­nek a derekát, lábait ennek a feje tetejére tette, igy ). Hát bizony ebbill egy valóságos B betü támadt.

Igy volt ez tovább. A folyosó végén gyönyörti tér volt, liiaszinn

kövekkel kikövezve. A szebbnél-szebb házacskákba befalazott gyémántl.ámpások szikrázó fénye, meg röpködll nagy szentjánosbogb.rkák villogása árasz­totta a világosságot, mart égboltozat, napsugár, holdfény és csilJ1.1.gragyogás nem lá'tszott soha a törpék országában. Mart mélyen lent van az a föld alatt.

A tér kellll közepán állott Simon király kristálypalotája. Hogy milyen gyöny6rüséges egy palota az, le sem tudom írni. Olyan volt, hogy ha valaki benne állt, keresztUl láthatott a falon ki, az egész országba; de a ki kivülről akart be­nézni, nem látott semmit. Pedig nem vo.lt ám üvegből való, hanem tiszta kristályköböl. J ó is, hogy a napsugarak nem érhették, mert akkor a pnlota ragyogásától mindenki megvakult volna.

A mikor boértek a palotába, ezépen sz616 caengl!k osengtek-bongtak, a mire aok-sok czifra ruhás törpe futott elö • Od\·ö~lte a királyt, meg Sári t.

Sárit bevezett~k egy nagy-nagy terembe. Akkora volt ez a terem, hogy husz törpe háza elférhetett volna benne. A falai bosszában köriSs­köi·ül aranyos könyvesállvllnyok, e ezek telis-tele könyvekkel.

- Ó b, de szép! - kiáltott fel Sári s tap­soini )(ezdett örömében. - Ezt miod olvc.shatom? - kérdezte a lürá!ytól.

- Nemcsak hogy olvashatod, de neked adom lShet. De - folytatta n király - feltételhez kötöm ajándékomat. Meglesz minden kényel­med, paranosaidat biven teljesítik, hanem o.ddig nem mehetsz &l innon, a mig az összes könyveket végig nem olvastad. Azonközben pedig embert sem láthatsz, édesanyádat, testvéreidet, de még Sándor bácsidat se.

Sári erre már meghökkent egy kicsit. - Ejb, - gondolta azután - majd hamar

-régiglapozok a könyveken, aztán hnzafutok. Elfogadta a törpekirály feltételét. Selyemszéket hoztak számára, abba ültették.

A padló alól meg egyszerre csak egy gyönyörü­sén-es aranyasztal b'ukott fi.il s a pazar himes ab~oszon minden jó, a n1it szem és száj szeret.

- Igy ni, - mondt~ Simon király - most már rendben vagyunk. Magadt·a hagylak. A köny­vekért ki som kell mozdulnod helyedböl. Csak ints annak a mélyiket olvasni akarod s ment-en elötted ter~m. - ~rre megsimogatta ösz szakáliát, mélyen megbajolt Séri &lött s ravaszul mosolyogva, igy bucenzott el lölo : .

_ Jó mulntsngot kts bnbám, köny,·es Sál·i. .Aztán el tUo t.

Sári egyedül maradt. Boldog volt, hogy belekóstolhat a sok jóba,

a mi nz arnoyos asztnlon volt. Jókedvtlen fnla­tozni kezdett •• .\ztán rlloézelt nz egyik könyvre. Ez maoten kiugrott helyéblll és S.Ui előtt t-er­mett. Felcsapódott nrnnyos tnblája és - csodála­tos _ nem betuk, hanem élö alakok jelentek meg elb\te. Ezek végigjátszották a történetet, a miröl a könyv boszélt.

39

Persze hogy Sáriunk gyorsan mulott az ideje. Ha szomjas volt, vagy megéhe:tett, ott volt

elötte a teritett aranyasztal, a mely, minél többet evett róla, annál telibb lett. Egyik könyv a másik után ngrott le a polozról Sári olé. Nézte-nézte, hogy mi történik a könyvekben i de Istenem! alig látszott meg a könyvespolczon, hogy fogytak volna a könyvek. Rengeteg sok volt a könyv.

Az idö ektlzben mult. Hogy vasárnap van-e, vagy hétköznap, nappal-e vagy éjjel, azt Sári nem tudta, mert a törpék földalatti birodalmában soha­sem kelt, sohasem nyugodott a nap, ott örökké vil&.gos éjszaka volt és ae napot, se holdat, se csillagot soha nem láthatott az ember.

Sam egyszer 08nk azon érte magát, hogy unja a mulntságot. Hiját érezte valaminek. A mig azon tépellldött, hogy minek, eszébe jutott a Lnczika, többi ~stvérei, az édesanyja.

Szeme k6nybe lábbad t; kis ezivecakéjét elön­tötte a bánat, a vágy, a mi mind hatalmasabbá vált lelkében. Egyre gyakrabban maodogatta hogy:

- Haza l haza l mamához l Nem birta. tovább kiállani. Nem kellett már

neki könyv, édesség. A családi otthonra, az édes anya csókjára, test\"érei ölelésére és az Isten szép kék egére, a gyönyörU, aranyos napsugárra vágyott.

- Nem maradok tovább! - maodogatta mind hangosabban. És addig mondogatta, a mig türelme elfogyott.

Csöngetui kezdett. Csöngetett sokáig. V égre egyik szolgála.ttevö törpe m&gjelent elc'ltte.

- A királylyal ezeretnék beszélni - mondta a libériás törpeinasnak.

- N em lehet, - felelé emez - ö felsége állami ügyekkel van elfoglalva.

- De én boszélni akarok vele, - toporzé­kolt Sári s etttil a törpe ugy megijedt hogy futott a királyért.

1

A király is megijedt Sári haragjának hírére, faképnél hagyta minisztereit, karjára kapta her~ malin-palástjának uszá.Jyát, azzal futott Siui.hoz.

- Mi a baj, drága kincsem! - kérdezte lelkendezve SáritóL

- Haza. akarok menni l - volt a. rövid v~asz.

- Haza! Haza ! - bólo~tott nagy fejével a törpekirály. - De nem olyan könnyü ám az! El6bb meg kell fizetni azér~ a miben itt ré­szed volt.

Sári, blr egy kopogóa 1iUér •em volt a zse­bében, merés%en visszavágott:

- Hát mennyivel tartozom? - b ezzel köténykéje zseMbe nyult.

No erre már a (törpekir6.ly il elmoso· lyodott.

- Nem pénz kell nekem, hanem & lelked. Egy gonosz tündér átkozott en·e a sorsra és osak ugy sza.badulhatok, ha egy ártatlan lelket adhatok magamért cserébe.

Sári el volt szánva minden1·e. M.it tudta a, hogy mi az a. lélek. Hát bátran félelte:

- A lelkemet nélted adom, vedd el. - I gazán? Nekem adod P -kérdezte Simon

király vigyorogva. - Neked én, - felelte Sári. -Csak vedd

hamar, h~gy minél eWbb hazaérjek. - Oh én is sietek. Pár esztendeje, hogy

várok a megváltásra. Veszem a lelkedet. Erre mohón, vérszomjasan nekiesett Slu·i

torkának és fojtogatui kezdte. Fojtogatta, fojtll gatt-a, Sari pédig nagyot sikoltott:

- Mama, mama l Mintha valahonnan igen.igen messziriH beszél­

nének, ugy hallotta édesanyja szavát: - !úi baj kis lányom? Sáriklun, ébredj ! Sári felnyitotta a szemét. Eltitte ott állt a

mamája, mellette Magduska az uj kalapban, mögöttük meg Sándor bácsi. Laczika még mindig alndt.

- Sál·i, Sárikám, - szólt a mama -ébredj már!

Sári ililébredt. ~agyot sóhajtott. Nehéz kl) esett le a szivéröl, hogy azok:l.t látta maga körül, a kiket ezeretet t. Toki n te te véletlenül a takaról'a esett. Megpillantotta rajta s. Magdusko. könyvét. A könyv olvasá.sn közben elaludt a végigálmodta az egész történetet.

Szeméböl kidörzsölte az úhnosságot, szaretettel ölelte meg mnmaját, a kinek fülébe eugta:

- Mamuska, ezentul sohasem olvasok tilos kön~et!

ts mint jór:wal6, dorék leányka szavának is allott. Józsi báoai.

40 AZ 'UJSÁG - l"·

Me,tfejfések 6s rajfv6nyak. Az Ujság 1904 suptember 4-iki számában

kó: iJlt ,·ejlr:érryd• ltlef}frjtése: L Arany J einos és D~inkó Pista. :!. Trubadur. Emeleles ház ltibis}. 3. Párviadal. 4. Kegyelem. 5. f..,ököW. 6. Ponty. Szamum. 7. Kf.ikörc.sin. 6. Drága. kincs a szabadság. Az egyik rejtvénybe sajtóhiba csuszott. A rejt,,ényeket részben, vagy egészen helye­

sen fajtették meg; Andrúscsik Kamilla, Károly és Olarissa, Apor

I!oska, Altmann Jenö, Hajniki Bezzegh I stván és Lili1 Blll'ok Imre és Ibolyka, Bánhegyi Pisti, BuzáLh Margit, Briegor Lá.szló, Dlum Sln·ika és • Józsik:~, BlumL~rg Mimi1 Dorger .A.rtm·, Blasah Gyula, Bhunberg Eltus és Lolicza1 Blumberg R:1oul és Leo, Berger Imre, Baomhorn Margit és Liczike, C"ernyé.nszky Juczóka és .A.drén, Császár Kálmán, Csiltós Zoltán, Darányi Liczike és Pistike, Dömötar :Unh·.inka, Deutsch Lüszló, Duschkau Gyuri. Dományi D., Dombay Miklóska és K.lárik.a, Erós Lil~· és Egon, J!'reund László, Elza és .A.rtur1

}'cHner }'crikc, Feti.ar Irénke, Fritz Misi, Fiaisch­mann !\Ial\'in, }'nltay .Janos, Feigclstock ~!argit, Pish ós Pali, }'abró Honriette, Fuchs József és Tarka, Gllbrielli Jenö és Mariska, Gerö Lidi.ke, Gelléri Gyula, Grllnfold László, Gruber Emm.i, Ga:t.dy Pá~muczi. Glock Klárika, Gyémimt Mikl6s, Halács Agoston, Erzsi és lled~g, Halász Ibolyka, Hnj6ssy Ilonka, Halllsz Vilma, Margit ~s Annus, ifj. Rankies János és Flóra, Her­renon Yiln10s1 llcislar Laczilca, Horváth Lenke J gó El ú l; é3 AJadt\r1 J o.ndo. Olgo.1 'Margit, J 6zsika1

és Iduska, Kat{)na Erzsike, E:nrsny Margit, Ke­méoy 1\Iargit, I .. J\:cczcr Gézo.1 Rüszegi Krisztinke., lrmu. es Uizella, .K~.:rresz I\~ro1iu és Pali, Rifzely Tibor1 lit·ausz Ilonka, Jenöke és En:siko. Kenya l'ed, Kf.nig Gizi, K.P..zár Bandi, ifj. Kim Géza (~ Alndár, Rovács Oszkár, Kilrhkgylsrt6 1-órlmu, :K6se. Pali, L6rinczy Gyurka, I .. ö\'i Vihno11 és NoiU, Lofltovita A.rtur Mnlueka Juliska, ifj . .Malonyny Jflnos, Mandei György es Böske, Muth Piroska és .Annuska Mike Lajos, lfatyó :Mariska, Misk&y Bözsike, ifj~ ~olnár ~ános és Anna, Nagy .Anna és Béla, ::\émeth Agnes, Nagy Edith, Németh .A.licelta, Nemes .Anna, Erzsike éi! Ibolyka, Nagy Jo­JáiJkn, Neumann Gizella és Valiczi1 N'yul Her­mina; ::::\yitrán~zky Juczika Olti Emyke, Pet­nehizy Doriska, Pnpp László, PaiJ Flóra, Pamper Miklós. Polgór Irénke, Pilz Irén, Pasrh­knsz Sárika, Pfeilfor Derczike, Rónay Olgicza, Lt\szló és Pálmns1 Radich Lo.czika és Margit H.owhányi Arpád és Só.rika, Roth Margit, Rá~ B6sko1 Rozgonyi Mnriakn, Rakovszky Menyhért, Rosenfeld lllargit és IloM, Reisz Gyurka, Rad­váner Adél és .Juliska, Répnssy G~·uri és Annus Sonneniold :r.~nlJ, Spilzor .Tolán és Aranka, Schul~ man11 Gizi ~s Gy<ila1 Schroibor Leona, Schwarcz 'Kntiulta ésElza1 Szánt(~ Mnrgit ~ Andika, Szerányi J~enke, Suuó Annuska, Szécsi Ottó és Elvira Szöc~ K.amilla, J.njos és Sfirjka, Szul:ováthy laczika

1

'l'aUS4:ok Margit és Miklós, Tuszkau Toncsi1 Vajd~ István, Vllrady !f.l.c7.i és G.;za, Vózol Róbert és 'Mlrtn, Yé.rtoss ?!Inrisltn és Bandi. Vajda Erzsike és Liliko, ifj. Weiezer Snmnel és G;rula, Wolf Ern6. Wull .Tár.oskn7 'Veisz Flóra, Wolf E~la és lmre, W"ngncr Elza és Jeo61 Zoltán Larzika és Palk6. 7Attncr Yilma es Margit, Szi.u;z Mariska és Irén.

A három könyvet kisorsoltuk s az egyiket BakovukJ Menyh6rt (Badapest),

a másikat

Baumhom Margit 61 Liczike {Budapest)

a harmadikat

Darl.nyi Liczike b Pietik& (Löcse) nyerték m6g.

Ujabb rejfv6n)'ek.

,.,.:::===;:;._ ___ I.r---------..

pirO l

fe h 6 r

z~ ld h z ~-•ú4or.

u a a e.a O. B as 0.8 as as u a a ae OJI

~

, ag

"f' .. u17 L.ake.

II. Koczkás betürejtvény.

Az összetet;t m6.ssalhangz6k két betü számba mennek.

k kik k kJe e e e e el ";"1";"7j7 •f-e-l-,_-e_4_:_e~-~~-~-4..-:~~;.....l ~G=~ d l d~ d ~-f---r_. r[~r j nn z z z

~7-;lg-7 g é 1---1-_:...,_:_.. .... ééá.ááv

-;- -;- -;l a a

~t--;;-1 o l-

ö i yJ l J

l ..... Ezek a betük ugy hJlJyetondök el. hogy a.z 1-ső

függélyes és viz·szintes sor hazánk egyile Jegnagyobb nának nevét adja; 2-ik sor balról jobbra ; ilyen ember boldog; a-ik sor; febö M.agyarorsu>g egyik magyéje; 4-ik sor: ezt taszi a tyúk; 5-ik sor: edényeket készit; 6-ik sor: mindcn élő lényt táplál; 7-ik sor: kerti no\"ény; S-ik &or: vadállatok Jakhelye; 9-ik Eor: tagadó ezócska ; l 0-ík. sor : egy s:tótag; ll-ik !!or : egy mással­bat.:gzó.

m. Karika-rejtvény.

(1\ • ~ 't ll

o lJ

.... o

'b 4:

,. tS

lll .. ·' ~

~

" l

' ' \)

Minden hotedik betat cgymlehoz közmondút leltek.

i-óva, e~ régi

IV. Tréfás k~rd6sek.

Szádlörda- Rabnalg - Tagola - Ságtaku - Töröktúcs - Lengyevnks - Vegyárszemesep kehelyész Cse16. - Neketilye elesz ik albámannu Gyalu.

(Ezekbl!l a azótBgokból szavak állitaadók 6ssze.)

v. Jani, Katicza és Bandi hányféle sorrendben

helyezkedhetnek el egyazon aszteJ körül?

vr. A ki'UOnOs szám.

Ez a különös szám a 67. Szorozzátok 3-mal és aztán még to~ább is a

3 számtani többsz01·öseivel egészen 27-ig. Tehát: 37 37 37 37 37 67 37 37 37

3 6 9 12 15 18 21 2J 27 •

A szo!'zllst elvégeEVén, figyeljétek meg az eredményt. .Mit találtok benne kalönöset?

\'II. Indul a kutya, a tyuk aludni. A sári pap irása.

(E két mondatban mi 11. nevezetes?)

vm. ' Betft-rejtvény.

Adva can: 3 a, 2 á, l b, l d, 4: e, 2 é, S i, l k, 7 1, S m, S n, 4 o, 2 6, 4 r, 4 s, 2 tl 2 v.

Ezok ugy állitandók össze, hogy a. kezdö be­tük fe1Ulrlll lefelé olvasva : egy erejérlJl hires ma­gyar bős nové~ adják, kinek viselt dolg~it egy kivaló költőnk ezépen mogénekelte. A többt betük ugy bolyezendök el, hogy az l:sts sorból iróesz­k6znok a neve tonjön ki ; o. 2-1k sorból egy érzék­szernek a neve · a S-ból a fa ékessége i a 4-böl egy éjjeli ragado

1

z6 i az 6-böl a blioat enyhítője; a 6-ból j6izü gytimölca; a 7-b~l a legb~tal~asabb nr; a 8-ból italra szolgáló ho.sznos bári edeny; a 9-ből izletes busu madár; a 10-böl egy érez, >égn a ll-bOJ buf'ödóare huzo&lt niSvény.

Vasárnap, szeptember 11;

IX. Miképp lehet öt 9-eseel leirni az 1000-et?

x. Első két szótagom folyó Budát s Pestet elválasztó, A harmadik nagy terölet :llagt.ban rejt mindeneket, .A negyedik oly épitmény Melyben sok a.z erilditmény.

Kra.jnik Szeréna. és :Margit.

..! megfeifók közt hdrofl~ szép 1nesekönyvet sor­sol ki Nagyapd.

ll ajyapó postája. BakotJszky MenyMrf. Te csak minden hét~n

hiven é.s pontosan elküldöd a~megfejtést Nagyapó­nak édes fiam. Egyszer sem mulo.sztot.tad el,. a mióta Nagyapó maga kGrá gyOjtGtte kis unokáit. Tanakodtam, hogy jutalmazzalak meg érte, s azt hiszem. hogy megleltem a módját. Ez ~cryszer _rá­szedtem a. -vén czilinder-ka.lapot. Akárhogy sürgött­forgott s kinalta a harmadik nevet, csak kettőt hoztam ki belöle e a. harmadik könyvnek ilyenformán nem akadt gazdája. Ezt neked küldöm1 fiacskám, szorgaimad jutalmául. -Ifj. J!olr.á,· János. Ez már dedk levél s derék fiu vagy te ie fiacskám! - Göllner Mariska és .Aladár. KöszGoöm é.s szaretettel viszonzom az üdvözlést. Levélkéteket várva-várom. - Bif·ó Pista. Igaza van a papnnnk. Csak küldd ezután is. -König Giri. Nagyon kedves kis pa.pir, olyan kedves, mint a ráirt levél, ez meg éppen ol~! mint a ki irta. Hogy a czilinder hány éves? B1z azt nem tudom megmondani. Csak nzt tudom, hogy még ~agyapónál is öregebb. - Blumbcrg luuwl és Leó. Köszönöm fiaim, hogy igy megvédel· me:.rtetek. Igazatok vnu ! Derék fiuk vagytok. -Blum Sárika ls Józsika. Gyakran írjatok N~­apónak, a ne haragudJatok, hogy ilyen ~esön v6lnszol. - Yagy McitM Vilma. Meglesz V1Ima. Ha nem D!A, holnap, de a cúlinder jó lesz egy­szer. - Sterk Jolá11. Jaj de sok rejtélyes azám! Szokta.tok-e -ilmé.~al aoke.t sétálni, mnlatni Nagy­Meroson ? ~or tértek vieBza Budapestre? -Jleschofs:ky Burén. Az ilyen koczklll'ejtvényt go~­dosabban kell csiná1ni Különben szép kis levél­két írtál. Köszönöm. - Benedek Ekk. Derék fiu va.,cry. Jól esik már i~kolába járni ugy-a Elek?­Kerékgyártó Loránt. Dehogy haragszom én egy kis :.poczokistirac. Vidám fiucska vagy te La­ránt, hogy igy kicsufolod magadat. No de ma· gadra nem haragszol meg é.rto ugy-e? - Ilot-o gonyi Man"ska. Vendégel:et v!rsz Mariskám? .Azóta tán meg is érkeztek már a vendé: gek? Nagyapó is ezeretett volna ó.m bekukkannt hozzátok. Hát l!t szivesen fogadtad voln:~.? -S6lyom Sándor. Több rejtvényed jó s ezeket M · zbljük ie, ha r-.i.jnk kerül a sor. Hanem n czili.nd~l' a megfejtéseket szeretné látni. - Sc}löns~em Józ$e(, Pali, Erzsi is Ilonka. Derék dolog, hog1 Józsi olyan kivaló matematikus. Osokugyan ügY?9

a. rejtvénycd ! - Vajda Erzsike és Lilike. Eiz .::n is nagyon örülök, ba ilyen ked'\"es levelet kapok: Mikor írtok ujra Nagyapónak? - V<irady Lac:_a és Gi:i. Megmanatam a nyomdász bácsinak és.~ ~agyon r~st:elkedett, hogy Lncziku és Gizike ,.~tt~ eszra a hibát. Még szerencse, hogy észrevettete~'• mart mlisképp nem tudtátok volna kitnllilni. -A_lh~nn J~1ú. Szépen, gondosan il·tad Az tUI~l: l;tnz"6 tl5rténeUt. Ha szorgalmasan tanulsz, ol)~· irsz majd idövel, a mi nyomtnt!lsban 1~ megjelenbetik. i:Jdvl:Sz~llek. - Sterk Vilma .. J o mulata.st a gesztenyé5ben. A. rejtvényed 1geo. könnyü, ugy-a tudsz nehezebbet js csinálni? -:­Schwarz Imre és E,·:sike. A Tol11ai nuko:tk 1 .. tt adom át az llzonetet : :> 1. Szoptewber kl!zep&ll jövök. 2. Tőrténetek az: öserdOMI.« Csak irjl\~ok szorgalmasan. - Radvarter Adél és Juliskc.. MUJ.· dig szivesen válaszotok szép le~eletekre. Persz~ most megkéstem egy kicsit a. válaqzsza.l. - Strau.: .. Marg~ ls Kató. N' agy vendégség volt n~lntok ~~ leányatm. Irjátok meg Nagynp6nak, hogy Jól mnla t ta !.ok-e ?Yérl~as ll!nri ... kAnak itt. adom át az üdvözlete · - Blum~g Ellus i.f Lolus. De szépen I'Xlf czirogatjátok JGvélkétekben a fehér sznk!l ll Na.gyapót, kicsi hizalg!5 Ettus és Lolieta.i )ielJl is tudom megtagadni lréré.stekct, s ime gyorsnn telj~ tem. Tehát: .keresnnk egy ok~s, jó kis !~nr;~ a ki Blumberg EttusknvGl le-.elam: akar. Sok·:~:l uép levele%~apot kap Ettuskitól e azonfelni ne

Vasárnap, szeptember 11.

hosszu, kedves le\•elet. - J.,oJnsnak olyan mese­köuyvet kUidök (ha. a nevét kihuzzuk a hlapból), hogy azután fog csak hízelegni Nagyapónak és a czilindernek. :Megígérem, hogy sok szines kép lesz benne. - Schttlmann Gizi és Gyula. Isten bozott kedves gyermekeim, ngy-e ezentul bUséges olva­sóírn lesztek. N agyapó meséi még nem jelentek meg, de nemsokára megjelennek. - Veszely Lenke. Az egyik rejt>ényt közöltem. Köszönöm. - TI'öó' Jánoska. A czilinder csak a Naf!yapó l1üséges olvasóit szereti. Reménylem, most te is közéjük szegődöl. - Hajóssy Ilouka. Talán közölhetem rejt\·ényeidet. - Famper Mikl6:.. Szen·usz l\.liklós fiam. MosL még türelmesen kull várnod, mert a czilinder egyelőre még jó uan.Haira gondol. .Nem kell valatnennyi rejtvényt megfejteni, de lehetilleg minél gyakrabbau ü:i Nagyapónak. Akkor - a ta kivánságod is teljesttini fo~. -Kisrely 1.fibor. Okos, szép levelet. idál Ti bor öcsém. Irásod arra vall, hogy nagyocska gimnázista vaey. Ki\ánságodat lehetőleg teljesitetn. - Dömö­tö,. .1Iulvinka. Stein Ilonka szi.lleivel és test\-érei­Yel ezeunel ki:izlöm részvétedet. A N' ó tás Ka ticzá­nak jövő héten vége lesz. Petneluizy Boriska. Ris olvasómuak1 a ki Boriaka kisasszony czimét tudakolta, megUzenem, Logy Boriska kisasszony szivesen •á1aszolna neki levélkéire. UnoltabáLyjáuak nincsen igaza. Lehetséges, hogy van ilyen tajezólás, de helyesen kökörcsinnek hivják. Szürnyen kiváncsi Yagyok, hogy megkapta-e a gyilrüt? Irja meg minél elöbb az öreg 1\agyapó­nalr, a kinek na~y gyönyörüsága telik szép és ked\' es leveleiben. - Kónya. Feri. :llegérkeztél Ferikém "! Isten hozott édes fiam. Reménylem, ho!!y már nem Yagy izgatott s hosszasaLban irhalsz Nagyapónak. Rejlvényeidet még nem néztem meg. - P. E. )lifele elbeszélést·~ Kicsoda az én kis :névtelen« olva­sóm ? - Kmt,sz Ilonka, Jenóke és Erzsike. Hogyne gyermekeim. Rátok is gondol Az Ujság Nagy­apója. - l'app László. Küszönüm fiacskám s há­lás leszek érte. Csak minél gya.ln·abban s olyan szépen, mint most. Ügyes rejtvényeket küldtél. - .Mar1dct György és Böske. J ó is akad köz tük, majd ki\•álogatjuk. De most igeu-igen sok dolgom van édes gyermekem. Üdvözöllek. - Rosenfeld :.Ua,·git és Ilona. St&n Ilona bánatos szüleinek i~t adom át igaz 1·észvéteteket. Semmi kitogásom s~ncsen, leánykáim, nemsokára megtudjátok1 hogy h~eket. is szeret Nagyapó. - Halász l"ilma, Mat·­!J~t ts .állna. 'Vilma levélkéje aranyos volt, Mar­t itká& is. Annuskáét várva-vth·om. Reménylem,

0.gy ne~n az lesz a legkurtább. - Szúcs Oa­~Hlla, LaJos is Sárika. Halász ILolyka Tardos-

oddeo, Ga<~:dv Pálmuczi Budapeslen lakik. Szent­györ~yi h-én.két érlesitem, hogy Caroilla mar ~egc:t•kezett. Iglófüredröl. - Udö1.öllek kis olva­solll, jó szivedre ~all, hogy nem feledkeztél meg Stein Ilona gyászoló családjáról. Sáriká· nak azt üzenem bo<r<r csak bntran elöre, -ne · · . J e-.•

• 1JCdJen meg az iskoliitóL 8 l1n megtanult tnar ?etut. róui, itjon egy pár sort Ne.gyapónak. - Fcigelstoclc j)[at·git, Pista é~; Pal i. Köz l öm ~ermelceim. Margitnak azt. üzenem, hogy bizony ~ agyapó sokszor gondolt 1·ea. Vajjon miért nem ~~· ~is olnsója ? J ól tetted Mtn·gitkam, hogy ~sEhddel tértél vissza Nagyapó táborllLa. -'\ aun!llo1·11 J[argit. Hiba volt a rejtvényben, ugy-e /argttkám? Próbálj ujat csinálni. - Spitzer Jo­~llk<, és Ara?zl.:a. Jó és szorgalmas leánykák

'agy tok. Száp do l orr hogy ,.,ondoltok Stein lion ka. SzU.l · el e ., •

Blre és testvéreire. Bizony 1·61 fo~r esn1 net.·k · -

•1 igaz réazYMetek. 1'anuljatok szorgal· Illasan leanykáim s gondoljatok néha Kagy­~Póra. - l~ú·tess Manskt• és Bandi. Bizony b 1181lltam ' 'olua lia másként történik. Most. azon-~n tirUlök, ho

1rty visszatértél é~ igéreted sze­

l'l.Jlt Ö Ll C • ,_~ ' L

8 CSwdel együtt. "'yakrabbau u·oz .~.,agyaponati'. ' trausz :Katókának "'me~zenem, hogy emlékszel reá · • o _ 1 . es ~zivesen "álaszolnP.l lo,·elére. ~agyobb ~~0?"0knak való elbeszélést, mihel) t tehetem. kö­~ö· 01 fogolt. tchözöllek. _ Jl'ol( Bt!la és Imre.

oravaló, okos tiuk ,.6gytok s igon-igen szorgnl­llll as olvasúi NaQ'-·a)Jónnk. A. vén lw.lnp majd meg-lAláJ· OJ •

1 ál Ja, valanliu t Rako,•szky 2-lenyhórtMk lS meg-1 álta. Olvassátok el a mesét. .tincskáim s írjátok ~eg, ho~y t.et.szott· e nektek ? -;- ~l!tin~r l'ilma . d..l!ar{ltl . :Sose köszönjétek lo:i lanyaun, meg­:~ ~~ellót.elc a szép könyvet. Hát ~aeyapó ~ogy

ölnlJa ntog li. nénetek kü}dbményt:t. MondJatok

klll.e~ neki, hog"- melerren fidYISzlöul s hogy ösztii-elJe ., c k • · ' r· di . . lllennél gyakrabban bu~o· a "Alt. ~' ln g

ör~mest v~t1a:;zolok levelkéjükró. ~agyapó óa bir­~a1 ~indnyÍ!ju.tok egészségére oritetta poharát 6S. ~eszséggel kijelenti ho<•T ih·en rojn·ényt gyönyö-t us "' · 1

.,., • - • • tl d · 11o meGfuJteni. - JI}. lúm G.:;,t cs • a ar. A

AZ UJSÁG könyvet elküldtem s reménylem, hogy tetszeni fog. - König G-izi. Nem lehet a;~,t kis leányom. Egyébként azonban szivesen teljesitem ldvánságai­dat. - lieisler Laczika. Hálás vagyok szép és illedelmes leveledért Laczikám s most már én is alig vín·om1 hogy a te neved kerüljön ki a kalap­ból. Reméuylem, hogy közlis kivánságunk nem­sokára teljesül. Stein Dona családjának átadom meleg rés;~,vétedet. - Gruber· Emi. Csókoltatlak Emikém. - Báultegyi Pista. )JegnézzUk Pista s ha jó, örömest kinyomatjuk. - Halász lbolyko, és Györgyil:e. Ibolyl<a két képes levelezőlapját it.L köszöni meg Xagyapó, de bájos levélk~jére e helyen nem 'álasz<•lbat. Hok mindent kérdezalt tőlem lds olvasóm, Je olyan aranyosau kérdezte, hogy bizony a lovélil·ás fthadságától sell\ riadnék ''issza. Mind­azonáltal azt hiszem, hogy helyesebb lesz. ba a szer­kesztöi iizooetej{ben jelenik meg a. válaszom. Tessék elolvasui azt a rovatoL a jövö ilét nlinden nap­ján. Györ~ryikét csókoltatom. - Semes A1111a, Er­zsike é~> Ibolyka. Elolvastam Annuska meséjét s csodálkoztum, hogy az én kis olvasóm ilyen szépet és okosat t.ud irni. Hány é\·es Annuska, it:ja meg jövő levelében. Hogy közölhetem-e a mesét, nem tudom. Szép, szép

1 de bizony javitgntni !<ellene

rajta. Ha időm les~, szivesen megtesz(lm. Erz~ikét és Ibolylcát 1Jdvözlöm. - Nagy Jolti11ka. liikor itSil llti.tyádnak Ilonkám. Ird meg neki, hogy N agyapó üdvözli. - Nagy E(litl!. N' em kell vala­menyit megfejteni. .A. czilinder f::oudol 1·ead. -C .zi troli~ ./ulisko, és Ma rgitlm. üd \'Özlöw uj. s mint első levélkejükből liltom, ked\•es kis ol­vasóimat. lt:jatok bosszabb leYelet Xagynpónak és küldjétek el a megfejtést. Üdvözöllek. - Csikós Zoltcin. A ~tein-családnak :itadom rás.t\'éledet, sze­gény kis ZolllUlkám. Értem én a le uagy bánatodat és szoxnornságodat, fiacskám, s fáj a szivem, ha oh·asom, hogy wennyit szanvedtek édesapád::lal, beteg anyácskáddal. V aj ba wegvigasztal(tduá.tok Zoltimkúm, 1:1 beleuyugodnittok abLa, a. mit nem változtathat meg emberi erö, mindnyájunk közi..\s sorsába. Okos tiucska Yagy, megérted Nagyapót1 a ki szives-ürömest megvigasztalna, ha tehetné. A. lapot elküldjük. - Scln:arcz Katinka és Elza. Kem .Az 'Gjság, Nagyapó adja ki meséit, s nem most, hanem ősz Yégén, vagy a tél folyamán. tdvözlöm bü oh·asóimat. -· lragner Elza és JLnú. Köszö­nöm az üdvözletet, Elzácskám és Jeuö iinm. -Matyó J[ari~>ka . Nemsokára - Madskúm. -.Alimmm .Jan(J. Megkérdezem olvasófát·saidtól, hogy Jti akar Jevolczni veJed..,.I!PaS?d\ul~<;~lel 1nost nem ü·hnlok. 1\!áskor. - DomkflY .. lfiklóslca é~ 11./árika. Juj, szegéuy hlildós fiam és Klárikiuu. ~ehéz Yolt a. rajtvJny, !!okáig töriélek fejecskétoket? :Ke lm­suljalok, megkapjátok a jutalmat. - Németh.Alice. X em késtél el .\licekám. Szarelettel Udvözollek. -Ka.:cít Bandi. Pompás rejt,·ény a másodilL Derék fin vagy te Bandi, csak ne 'VOlnál olyan nagyon tü­relmeUeu. Igérd meg fiam, hogy tUrelmesen fogsz v:lrni. - Sol.tJCII(eld Jenó·. Bizony sz\lmoru dolog, hogy a bnlidhaxnug annyiszor megkondul X agyapó kis táborában. Részvétedet átadom a gyászoló ro­konsn".nnk A meaéket nem küldhetem el fiam, az bajos doloo- volna. Bátvad iljon levelozölapot a .ki~dóhivat~lnnk, mPly k~zséggel teljesiti kérését.­Fdtz },[isi. No már fiam, Budapesten nkarmikor és akarhol eloh·ushatod .Az Ujság-ot, meg az.tan vasárnap idod is lesz reá. Üdvözöllek fiam. -ralaki szépen leragasztotta a rejtvényeket, oda is

Piuuálta a megfeitést, el is küldta Nngyapónnk, c ., al' E . • . de a no,·ót nem u·ta a. zer .. n.ncseu ne\'e a

megfejtök sorábnu . - Ifi. Hankis:~ Jti?los és :h'lóra. }<'lórúcskút szaretettel fogadom k1s köriinl<be. Neked .l ánosltlun köszönöm, Ll• gy megemlékez­tél szegény ~tein ~onkaról és te.sh·ére~röl. Részvétedet lcözlöm ... ·elük. Isten ,·elad edes finm.

Olti .Emykr. Dehogy feledkeztem Ulei! az én kicsi Emykémröl. Sok-sok csókoL küldök neki, maruácskt\janak 1,edig ke~:éL csók~ltntoJU: ~zegény Sagyapó eh·es<~:bnte Emyke reJtY~nyeJt, ktildd el tllst~ut kis leanyom, hadd közölJem 11 ..:\z Uj­sAge-ban. - ]{outics Oiizkár. Szenusz . fiacskám! Ha szor..,almas lészsz, megkapod o. szl)p meséa· ki.inyvet _ 'Sdl/l~i_l~ Agues. Nemsok~·a Agnes lanyom. Le,·oledel Jokol' kaptam, de S3Jnos, hasz­talan osalonat.ln1n nevedet a hunczut czilinderből. - t·11gJ1•

0

./<'ercuc:. Kös:_önöm . .rerikém, ~ppen kedvencz űlelét küldted ?\agyaponak - a le,·e­leLöh\1,ou. - ]fj. .1/oluti,· .~tiuos is Amut. Alig­hanem téretlé:.hól u.nradt k1 a nevetek. Ha ezzel szomom~úgot.. t ko.thun. Ut!ktek szivbvl sajná­lom. Be tozépen irsz. ddes Jauikám! Súnte látom a grauitkörill kirakott utczal és piacz­t.erot. ll:jntolc lltin~l gyal.-:r~bba?, .te s Aucsu l.lllgoc:ski\d i::; . - 1't~:law 2 Oli t.) t. No most nem

41

vártad hiába, válaszol a leveledre N agy apó. Hogy mulattúl AlJbuziában? Izzadlatok-e soknt a nyit · ron? Válaszolj a levelemre kicsi 'roncsi.- BatlULt­~er· Adél és Juliska. Idején érkezett leányldlim. Üdvözöllek. - .AJJOr Ilusl•a . Rogy nem vagy olyan kis lány, ozt sejtem Ilusküm. Csöpp kis baba nem is tudna ilyeu gyünyörü, okos levelet irni. Azt kérded, hogy meglátogathatsz-e ? Ha Nagyapó Budapesten lesz akkor, szives-örömest ismerliedik meg \'elad. .Kérd meg édes apádat, hogy kisé1:jeu föl a szerkesztöségbe. - Xew11ann GizeUa. és La!;zi. Elhiszem, hogy bUséges oh·asóim vagytok, noha gyakran megfeledkeztek N'agyapó­rQl és nem külditek el a megfejlé!!l. Azt hiszem, hogy ezért. késett a czilinderkalap, melyet, mint­l10gy nagyon fud'nubos, nem lehet becsapni. llé.J?dSsy Gyuri éli .d.IPIIC/i. Sziveseu Gy01·.i fiam. Annuskanak is tolszelL a. könyv? - Nuitrú?lsZky Juczika. Megaugiam. - .Dcu-dnyi Liczikc és Pi~;tika. Olvassátok el kicsik.;im, hogy k.i nyerte meg ez­uttal az egyik könyvet. - Rozgouyi. Mariska.

Aro::.t talán két levelet kapsz egys:-.erre !\Iariskám. Azt kérded, hogy megbti.ut.otlúl-e valamivel? Dellogy búutotlal, hisz olyan szép t!s ille­deimea volL a leYeled. Ezentnl mindeo bé­ten vúlnszolok sor11idra. - Sclweibc1· Leona. N agyap6ra ne\n Hzabad haragudni. Ha téved is néha­néha, nem hagyja ki s_zántszándékknl egy olvasója nevét sem. R~jtvónyeid nem veszlek el, de még nem értem ni, hogy elolvassam. - Lóvi T'ilmos és Ntlli. Olvassittok el, mit üzentem SC'breiber Leonának Eis ne haragudjatok ~ :lgyapóra. t-l te i u llona Ida szlileinek átadom rész\"éteteket. - Uazdy Pálmuc:i. Lesz, lesz l'áhnuczL Hanem mélta.tla­nnl \'áuolod Na~ynpól, mart h~ jól emlékszem. több i7.ben hosszasan válnszollam leveledt·e. Htein llo~1a szUleinek j•íl fog esni részvéted. - Poloár It·e11kc. Júl van igy, kitüuüen. A la fecsecr~sed igen-igen kedves, sziute jól esik Nu.gyaJJÓnnk,

0

a ki ápp oly tiirelmctle.nül víu~ja Irénke le\•el6~, mint te Nagyapó posli~ját. Ha szófogadó, jó leáuy vagy, irj gyakran rzután is. ~tein nona szüleivel ki.i~öm részvétuyilat.kozatodat. - Sze~·énui Lc11he. Kellemes szi.\roti mulatsngot kis Lenkém és kül!zöuetemet kedves levélkéd_;rt. De szépen, 1nulatságo~;au tudsz te irni ! Hzép dolog, hogy osztozol Rt.ein Ilona Ida szüleinek és testvéreinek bánatában.- S:á11tó .lúargit és Andika. Mindenk~ppen bekerül a c·zi­linderue. Halllsz Ib..,Jyka. t1h-edetl. Csak lajt­aétek ntag ezutim i~ szorgal.maaau :;yol'mekeilu.

Kósa 'Pdl . .1 úko1· é1·kezet.t iinm. n·:cr Eoüet·t i.~ .. llu'rla. Dehog-y is luwngt-~om ! Csak uHis.kor pútoljatok. - Ilonka, Julciuka, Gtí.:fl. Ha a családi uo' ct is megirtátok volna, mo~>t el­küldeném a lilllit Yasárnapi számol. Irt. benne mé~ Pásztor Józ~;ef húc~i és Sanyi búrsi verset. .\.

·Kis Ln p szerkesztlije Forgó bácsi Yolt, nem éu. - Juc::óka és Adrien. A bájos }liczi levélkére egész csomó n'tlaszom van. Luzsn 'l'eri igen jó barntneja H<~enlgyür):!yi Irénkének, éppen ugy sze· reti, mint 1nagamngát. Nagyapó mindkeltöjüket ugy l>edveli, mioLha egy ,·olna a kettö . .. Gazdy Palmuczi egy ldc~>it elfelejtkezelL Nagyapó1·ól. Hogy .Tuczók!\ák még egy hónapig Zoboron lesz­nek, ilL Uzcuem meg Irénkének P. Boriskn mlw nagy leány. Adrient üdvözlöm s jó lll\llall\sl. -P(t:átf'i:r Berczille. Ilyen szép irásu, komoly, nagy .fiu, mint te, ugy látom, hogy nemcsak a czilin­der inint _;rdekl6ilik. Xagyon örUiök ueki a na­~yon szeretném. La minden kis olvnsóm olyan figyelemmel oh•asgatnA n gyermeklapot, mint te. Jutalmul elárulolJl, ltogy Zsiga báosi - Móricz Zsigmond . - 'Bl11111berg illimi. Nngyon áldott szivü, jó kis leány ,·agy Mimike. - Kó·szegi Krisztinlca, ll"llill és Gizella. Kö:~zönöm a rejtvényeket. -Sy ul Hermilltl. Móg fordit'l·a is betöltöttem már azt n számot. Legnh\bh olyan öregnek érzem néha magamaL Csak az én kis unokái.m fiatalitanak meg. - Lúri11cry Ensike. A \'ejt~ényeket megkaptam. - Karsay Margit. Jaj de g~öoyörü levél. Egész odaképzel­tem magam n hog.;áni erdöbe. N agyon örülök, hogyha Margitka is kis olvasóim közé sorakozik. Legyen a4:e1-encl!ém minél gyalcrabban. Slein Ilouo, szUleiuek igen sokan küldeoek részvét­nyilatkozatoka L l~nyhitse a jó Isten fájdalmu­kaL - S~lftltl' ll ka, Böskc, Fc Y i é~> Gym·illa. N 0 majd legl;özelebb ! - .llatuska Juliska, Rótl~ Ma,·. git, Blum S·irika és Jórsika, Andrásesik K ároly, Eumilla é:> Clads~a, Gabriclli J•nti és Mariska Basdrkus: ,.::.;, aÁa. Radich Laczika és Mat·gil Pil~ ü l». Zolida La!;zika és PalM, Janda

1 Olga

Jlla,·gil, Józsika fs lci7.:e, ifJ. lftisze1· S4mucl és Gyulct1 l"ajda Pista, Be1·ger Amwska. és .Róuay plf)ic:,, lovolére csr•k a jövö héten ''lilaszolhat N a_!n·apü.

AZ UJSÁG

A jysrmek- ís l

nönevelésr6l. többnyire nagyon türelmes, jószivü bácsik, vagy nénikék, kik kis gyermekeiket az irás­olvasás titka,iba avatrják. A tanitóknak már a képzőben szivükbe csepegtetik azt a bánás-

fu behatÓSll foglálkoztmk a mult száza- módot, melylyel az apró, elkényeztetett ba­fok népeinek történelmével, sehol sem ta.lá- bákkal czélt érhetnek. unk oly korb, melyben annyi tudást, oly . .Az iskolában a gyermeknek felemunká·

,nagy UJü\r,elts~e.t ki~k a nőtől, mint jába kerül a tanulandókat elsajátiti<'1.ni, ambi­~es'b. Em~lfo volna azelőtt a nö nimbusát, cziója emelve lesz, a tanulás iránt kedvet ~tt neve mellé teheti e két betüt: b Dr.«? érez, ha maga körül tudja többi kis társát,

olt-e a.n;a, szüb.ég, ~y ~ :fi.atru leá.ny kiket tul akar szárnyalni tudásával, jó maga­In~é-lheMtét oeak abmm ~ · " ha reggeltől viseletével vagy legalább utólérni iparkodik. 8~lg bankokban v2.gy üz esben végzi a Ritka a.z olyan gyermek, ki meg ne ezeresse ~érfiak nehéz munká.ját? Pedig voltak azelőtt az iskolát s vele együtt a tanítót is, kinek ~8. nugyne.vü nőink, kiket a.zonba.n nem a. legfóöb ambiczi.ója tanitvá.nyai szeretetét, bi­~mn&!.lumi tanu.l;má.nyok tett&k nagygyá és za.lmll.t megnyérni, a minthogy a jó tanuló h;U"essé. Daczára azonban a tudás és müvelt.- m üh--ödésének egyik fő eszköze a szeretet. ~.eg .? :na~a.s fokának, ~elyb~n a mi leányaink .A legtöbb anyát az aggasztja, hogy gyer­~l~oru köte.~esek): t.a:l~n ~eg sohasem vol- meke a.z iskolában összevegyül az alsóbb ré­fls k &tAl h_oJgy-e:Kl kik o}y 'ré~telen .s.z.aba-don t~gek gyermekeivel, Ez elkerülhetetlen, de · . ~:eak,· .oly hes~~m..ódot Jol~at~k voinat · nem ar legborzasztóbb. Sokszor sokkal rosz­~n.t. a ma.t kor mu·yelt leá.nyai. Es ennek szabbakat ta,nulhatnak gyermekeink egyik-saklS a n:o.d~rn ~evel~s ~ oka., . .. .. másik uri gyermektől, ki modern nevelés

okozoAz UJ lskole.ev beáJltá:val haD:y sztUon~k szarint eddigi életét cselédekkel vagy k.ol 1_~gont!lots;z,hogy ~crvá ua.ssa. be lS- ""\>onne-oklm.l (ez még veszedelmesebb) a séta­lll~ a~o~e& ~8rm.eket,? vagy rolytassa-? ~ t~ul- tereken r-töltötte, m~t egyik-másik szegény .. ~Mtser leanya .. Soltannem menkfe,tve gye,rmektől kinek flllyja. mosni jár 'és ö sza­s:ott kin~ket ~z első ta~öteles . th·e~b~n bad óráib~ esetleg ujságot árul. Lehet: hogy h ~l~it. a.dn:1. Pedig !1 ta;pa~slat _blZOn:flbJa, l ennek kifejezésai kevésbé vá.Jogatolítak, de

Qgy nmcs h.elyese.b1J neve.les, runcs JObb, lelke valószinüle(7 romlatla.nabb. cz~szerübb oktatás az iskolainál. Félve gan- , ~. .. ... dol.na.~ az anyák arra, hogy gyermeküket ide- Meg. a t~hetösebb szülo ;s a leghelyeseb: ge~ kÖt:n é then i~O'en euyén szigora ne- ben tes~ tehat, .ha a fára.s~tó, nehéz ~tthom ~~lja. A .! ze. ~-d i eO'yl::! szülő sem hogy tantilás helyett 1skolába adJ a gyermeket. 'lll .<:1..1T8. DGID 0 u.u 0 ő l ' ' J. b

an.a.pság a tanitóka-t má.r nem a pálcza át- Sokkal· több szot k1va.n azon an a. sar-adásá-val avatják azzá; s hogy bizony azok d ülő leányok nevelése. Nincs téma, melylyel

Bem láttam ín mát . . . ~~Jn láttam él) még ragyogóbbat, szebbet, tiint a tenger sugárzó mosolyát, sil1{ szúzin, mint a bajoali derengés ~ lk a fehér hullámokon áf. .

ern láttam még ... de egyszer roég1s,, T[ [mégiS) i{ lllosoly önté el a képedet -M~ történhetett a nagy óczeáonal?

1 történhetett édes, te veled?

~~ln hitt~1 én még annál szo:norúbbat 'If t ~ ll"11kor a tenger szpmoru, ,~ m~~'h~tetlen néma ~~urkeség?en li' t QS.Zt dér terül raJt e1 a bu. .

em l'attam még . . . de egysze: mégis, Il . · · [még1s] M banatos volt tengermély szemed -r1.~ törtéu .. b.etett a nagy óczeáunal?

1 történhetett édes te veled ? ' Violante.

~===~==~======= Divafos esküvikril.

lött ~z ev{)luczió törvényei a.z ~skii;ők fl?· l'l e ~~ uralkodnak. 1\íert hab':r altalat;o~ le-6:.rC~. nem vtUtoz:ott is az idők halada~al, t 1· ' alig észrevehe~ő formaságok lassanként "S~i.~ll !tiforgattá-k azokat előbbi .mivoltuk­fs·t A.,. ldén kiUönöse.n nagy pompat é.; fényt k~·ettek ki az esküvői -=>ozeremóniá.knál. A lll: zol'tts leányok és _page-ok száma teb~mesen _egsza:porodott,_ s a. vüig~sz valósággal a.

prédaság jellegát öltötte magára.. Természete­sen csak azokról a.z esltiivőkró1 s.zólunk, a hol a születés, a vagyon és a rang által biz­tositott előnyök lehet6-vé teszik azt, hogy ezen az uj, lUA-uriózus téren az illetők lépést tartsanak Angliával, a >good mannersc ha­zó.jával.

]!Iá.r lllaga a menyasszonyi ajándék is olyan dimenziókat kezd ölteni, a mi a kö­zepes vt~.gyonu szülőket és rokouságot tönkre­tenné. A meuyasszoriy öltözete és a koszorus­lányok costume-jei pedig beleillenének akár­milyen álombeli látványasságba is.

Maga. a trousseatt most kisebb, mint az­előtt volt. Azaz csak a di\atnak n:'lgyon js alhatett részéb illetőleg. :Mert a kiadils ugyanaz marad, lévén az anyagok ma sok­·ltal ditigábbak és finomabbak, Drint a meg­előző években. Ha:nem mivel a elivat olyan rohamosan változik, az uj roanyecske csak három hónap1·a való felsőruhát kap s a pót­lékot pénz ben.

A. trousseau-nak egyik igen lényeges része a l'ági csipkék, a külö~hö~ő feld?lgozoH \agy fel uem dolgozott preme.H:1 a h1mzések és l::!az 6ksze.rek. A toilétte-asztal és annak fel­szerelése körül is rettenetcsen nagy a luxu~. .A.' tÜkörrám!L n~anyból kés~, ókkö~ekl~.el ~1~ rak\8 s a kis es nagy kefek, kéz1 tukrok, rizs dros dobozok és ékszertokocskák fedelén

p """"'~ ....... ."., vagy a. menyasszony kereszt-a. monvc; .. ~l "

neve drágakövekhol áll. Az esküvő elötti ~apon a m~nyas~zony

kirn.k' 8 ajándékaib szo báJa asztalkárra, s .llye~­kor ~l ba~átnöknek illik ezeket megtekmtem.

33

behatóbban lehetne foglalkozni, mint ezzel­többet lehetne mondani, m.int erről, - ebben a korban, meJyben élünk.

Napról-napra többet kiván a nőtó1 az élet, a. társadalom. A fiatal hölgyek gim­náziuroha vagy a.z egyetemre jru;na.k, sokszor kedvtelésből. Egész természetes, hogy ez évek alatt, malyeket fiuk, illetve már férfiak tár­saság&.ban töltenek, elvesztik: nőiségiik zo­mánczát, vagyis azt, a mi !-!- nőt nővé teszi. Ezek lesznek azok az l> Uber-Madohen«-ek, kiknek élezein és ötletein sokszor egy a.sszony is pirulni kénytelen. Tagadhatatlan azonban, hogy kornuk egyik legnagyobb vív­mánya, hogy ma. már a. nő előtt is nyitva az ut a magasabb tudományok összes ligai felé. Ha egy nőt e pályák valamelyik-ére a kény­szer, a ma.gasabb ambiczió, a népek boldogu­lásának előmozditása vezeti, ugy ez teljesen helyeselhető és czéljainak eléréséhez csak si­kert kivánhatunk! Mi azonban azokról szólunk kik nem akarnak tudásukból anyagi hasznot hmni, hanem a kik csak azért kell hogy tanuljanak, mert a XX. század társadalm!l. a magasabb müveltséget megköveteli.

Az olyan nagyon modern nevelésii leányok előbb-utóbb tényleg kénytelenek megélheté­sülrró1 gondoskodni, mert babizonyitott dolog az, hogy sokkal nehezebben jut az olyan leány fó'köt.Ö alá., kinek nemosak az élő mo­dern nyelvek vannak birtokában, hanem a l)l;10lt« nyelv is, - vagy pláne .csak az utóbbi - mint az az egyszerű falusi libácska, a. ki iga.z mindezekhez mit sem ért, ae olyan pa11rikáscsirkét főz, a malynek müvészetéhez az igazi modern hölgy még csak nem is konyit.

Persze a fehér leimyszoba, a tiszta. leá.ey­álmok e titoktartó és diszkrét megőrzője, ezzel az alkalommal olyanná válik, miut egy váczi-utczai bijoute1ie. De minthogy a roany­asszonyi a:iándékok is lépést akarnak tartani az idővel, sok uj asszony motorkocsit; p'iano­lát, gramofont s több efféle ujkori vivmányt kap tisztelőitől s bflráta1tól. Angliában pláne nagyobb összegró1 szóló cheque-ek is pótolják a régebbi: pnaktikusabb a.jándóhokat. Ime ez is az angoloknak common-sense-érBl tesz tanu­ságot.

Franozi.aországbfln és a brit szigeteken különben a l€-guja.bb tncwotte a falusi esküvő. A ~ugynevü cs?ládok ifju leszármazottjai azt tartJAk, hogy szerencsét ho-?J reájuk, ha őseik ,private« kápolnájában esküsznek örök hüsé­get egymásnak. A >solitude ci deux« legfel­jebb három hétig tart, s a sok józan észszel megáldott uj generáczió nem tartja szüksé­gesnek, hogy a külfölcli hotelek kényelmet. lenségei sulyosbitsák a mézeshetek una.lmát.

Magánál az esküvőnél is változtak egy kissé a. szokások. Például a koszorus lányok; nem követik, de megelőzik a menyasszony(; az oltár felé vezető utjában, vagy hogy az obligát virágcsokor helyét most egy elefánt­csont-kött~sü imakönyv pótolja. Angliában a vőfélyeken és koszorus lányokon kivtil még u. n. >grooms-man«-ek is szerepelnek.

A koszorus lányok száma. sokszor megüti a ti.Eeukettöt, a mi természetesen nagyban emeli a cortége JlOmpáját, különösen · azért mert, mint a meuya.sszony, ó'k is koszoru.t é~ fehé1· fátyolt viselnek fejükön. A. 1.iséret

34:

Nőknek megfelelőbb talajt kell keresnünk tudásuk fejlesztésére.

Vannak nöképz5ink, hol elsajátíthatják leányaink azt, a mire szü.kségiik v&n, az ide­gen nyelveket és a. többi tárgyakat. Ennél azonban még mogfelelóob nevelést találhat­nak a. tanitónb'képzó'ben. Az igaz, hogy nem minden leány lehet ta.nitónó, sőt az a. helyes, ha. mennél kevesebben veszik el e téren sok szegény leány kenyerét. Az pedig igen e} .. avult nézet, hogy képezdébe csak szegény leán_y járhat, vagyis a.z, ki a. tanítói pályán kelll hogy kenyerét megkeresse. Néhány év előtt volt köztünk a. képezdében nem egy méltóságos ur leánya.

Csak ott tanulhatja meg minden leány azt, a mire az életben szüksége lesz. Az egyes tárgyak kimeritóöb tanitása mallett ott van­nak a. nevelés és oktatás, szóva.l a. pedagógia. tárgyai, malyből oly sok végtelen fontosat merithot minden nő, különösen ha. egykor anyává leend. A képezde meg.tanit arra, mi­képp kell majdan saját gyermekeinkkel helye­sen bánni, öket a jóra, a czélszeriire vezetni s mily sokat ér, ha az an? gyermekei tanit­tatásának első éveiben utana tud nézni, hogy annak nevelése czélszerüen vezettetik-e ?

Á viták, malyeknek nemrégiben a. fele­kezeti iskolák voltak tárgyai, megkivánják, hogy erre is rátárjünk. MindenesetTe nagyon sole igazság van abban, midőn a. felekezeti iskolák eltörlését sürgetjük. Nem tartoznak azonban szarintem ezek közé kitünő zárdáink, melyben a. benlakó növendékek oly feltétlen kitünő bánásmód- és nevelésben részesülnek; oly finom modorra. tesznek azert, a. malynek elsajálitását csakis azon nagymüveltségü. nó'k­től nyerhetik, kik életük feladatául a. gyer­mek- és nőnevelés magasztos czélját tiiztók h-i

Mily helytelen azon felfogás, hogy a. zárdákban bigotta válnak gyermekeink hogy ott a p~czáno.k nevelik a. társadalomnak szánt leányaiuka.t. Ez nagyon téves nézet. Ép­pen ez a hely az, a hol a. modern korral S7.embcn biztos tálojt nyernek a. leányok, vnllásosságra. lesznek nevelve, de cs~k oly mórtékben, mely hozzá. tartozik ahhoz hogy az idővel reánk nehezedő csapásokat' Isten­ben való megnyugváasal fogadjuk. Ha vala­mely leány apácze. akar lenni (ve.n-e olyan 16-18 áves leány, ki egyszer legalább ne gondolna erre?), ugy maguk a me.t.erek be­szélik le és bizonyitják be, hogy ez nem az igazi hivatás.

Más vallásu leányok, sőt néha izraeliták is kerülnek a. zárdába. Ezekkel szemben soha­sem szabad éreztetni o. vallá.skülönbséget, még annyira sem, mint azt a. gyermekek a nép­iskolákban maguk közt tenni szokták.

Vannak a. zárdá.kon kivül kitünő világi

szépségének egyik feltétele, hogy 6-6 ko­szoru.s lány legalább megközelítőleg egyforma. 1nagas legyen s hogy egysza.básu és szinü ruhlit viseljenek. Az idÖJlOntot illetó1eg nem nagy a. változás. 2·15, vagy 2·ao o. legked­veltebb időpont, mert akkor már nem kény­telen a háziasszony nagy breakfast-et adni, hanem dúlutáni teát, a. mi csnk annyiban k:ülon bözik a. másiktól, hogy itt a. vendégek nem az aszta.l köriU gyiJlekeznek, hanem ott ülnek le, a. hol akarnak.

A breakf&st-ok mcnu-je kevés változatos­sággal n. következő :

Consouunó csészékben (nyáron bideg és meleg loves)

Lazacz chaud-froid Cöteletta d'agneau

Poulcts au crosson Csilles fnrcies

Jamuon en Mndere.

A salát.a igen nagy szerepet játszik egy ilyen brea.kfasl-néJ, sa. konvonczionális aspcrges en brcm.the.s (spárga) sem maradhat el, két pecsenyo között. Az édessé~et gyümölcs­macédoine kópezi s a. különbözó fagylaUoknak eg6s7. serege. Angol esküvőknél pedig a ~pudding-1'-akec o. pii,ae de resistnnco, moly­ben a menyn.sszony teszi a.z első ,•ágást, -~óg pedig, lia férje katona, ugy az ő kard­Jával. Eljegydsi kártyákat e. külf'óldi jó tá.reastigokban már nem kt\ldeuek széjjel.

J oaóphino.

AZ tTJSA.G intézeteink is felnőtt leányaink részére, a hol szintén nagyfok-u müvelteéget nyernek, a nél­kül, hogy hipermodernekké válnának.

Koriger Ágostné.

A levelazísril. Ha. valakinek az írását látom, rögtön követ­

keztétést vonok le abból egyéniségére, szellami

képessé8", iDtelligenoziája, müveltsége és izlés'ére. N em mint grafológus, - mart ez ismét més

dolog - osak mint a megfigyelések embere. Ugy hiszem, hasonlóképpen van ezzel mindenki, a kinek szeme és gondolkodása hozzaazokott a finomabb megkülön böztetésekhez.

Ha egy levél fekszik elöttem, már boritéki~

nak külseje elárulja tartalmAt, vagy helyesebben: a formát, a melybe a tartalmat öl~.ztették. Nem­csak a szavak értalmének van lelke, de a betük­nek magnknak is i és ez a lélek olyan beszédes, hogy els15 pillanatra ela\rul mindent, a mit tudni kivánasiali vagynnk.

trthetötehát, hogy a levél fontossága elstlrendü

dolog már m.int külsöség is, nem szólván egy­elllre arról, a mi tulajdonképpeni lényegét képezi:

a. tartalom formájának m.inémUségérl51.

Azok a nök, a kikben van egy kis hiuság, a kik a saját izléstlkön felül respektálják a más

~éleményét is: okvetlenül sok gondot forditanak minden.re, a. mi a levélirással lisszefüggésben van.

.Kicsiny dolgokból lehet a nagyobbakra következ­tetni, apró hianyosságok legtöbbször feltételezik a fontosabbak hiányát, éppen ezért, a ki sulyt; he­

lyez a maga uri voltára, annak szigoruan kell ügyelni o. levelezés legelemibb szabályaira is.

Rogy j6 pnpirt használjunk, ez az els6 sr.a­bály. N em szUkséges éppen a ltlXUJI, hiszen uok

' á kik naponta több lovelet kónytelenek inri, meg-unnák n. feleslegos költekezést. Stst állithritom: díszes levélpapirt elegáns íróasztalokon nem ta.lál­

hatnnk. A lev&lpapir legyen mindenkor diszkrét

szinft, sohase tulélénk1 apró monogramm, czimer

vagy a keresztné\""en kiVtil egyéb ne diszitse.

Dlata ne legyen sohase más, osak a mi ir6-

jának rendcs parfümje, de az is alig észrevehet6.

Er~s illat - nl'i kezekbill származott leveleknél - lehetetlenség.

A borilék czimzése - hogy legelllször is erröl szóljak - ne legyen sohase erllszakolt. Leányoknál - mintán a régi, szép, mngyaros >kisasszony« ezimezés ujra. szalonképes lett -odairhatjuk a név után : nagyságot kisasszonynak. Megkfllönböztetésul t.. i. ama »kisasszonyokc-tól1

a. kik fehér kötényben jelennek meg a csenge­tésre, s a kiknek hivatásuk a parkett fényesitése és a felszol~lás.

Férjnél levő urnöknél helyes n nagyságos

asszony, vagy rang ezerint: mélt6ságos, kegyelmes stb. Teljesen felesleges igy: X. Y. urnö ll nagy­

ságának. HB urnö, ugyis nagyságos - legalább a mi czimltóros világunkban - s ho.. nagyságos, ngyis urnö. Miért a. kettős kitétel? Kár, hogy a

»tekintetes asszony« már lejárta magát. A leg­szebb czim volt régente a »nagyasszony« után, s

olvasván róluk: megállhat szemünkbon a köny. De hát n. modern kor gyermeke kénytelon a mo­dern élet l'lzokásaihoz, sokszor ferdeségeihez alkal­

mazkodni, hogy a benne élö omberek felfogásával összeütközésbe ne jlljjl!n.

Természetes, az irást egy bizonyos megszo·

káson tul nem igen áll módunkban változtatni.

Do fegyelmezni mindonki képes azt, s a rendetlen, ossz~vissza dUlö betuket egy kis jóakarat és ki­

tartással rendbe lehet szedni. A kinek gyenge a.z irása1 no czifrázzn, mort az szánalmas a legna­

gyobb mértékben, de igyokozzék mindenki termé­

szetes lenni, mert csakis annak az irásnak ''ln

értéke, - már t. i. ha értékeljük - a m&lybon

van eredetiség, lcaraktol· 66 ment minden uti\n-

Szombat, s.zeptember ut.

zástól. A hegyes - angolnak keresztélt - ger· mán betük a maguk fáradságos, magyartaliUl éleikkel mind egy iskola utám:atai, német ajka, német kezU, Magyarországba hozott tanit6n6kl

apáczák neveltjeió, ha már a második vagy har· maclik generáczi6ban is . • • .

A levélben a megsz6litás után ma már sen~ sem tesz felkiflltójelet. A felkiáltójel a tel'llle· • szet.es8ég rovására megy. A mai ember már nem pózol a megszólit&sná.l

1 de levelében is bizaltnasan

csevegi el mondaniVlll6ját. ~ppen azért, a levél· író és mondanivalója hangulatához képest, pont vagy vesszö következik a megszólitás után. Remélhet~ leg igy tanitják már az iskolákban is.

A fa a tartalom, a levél szelleme. A hány ember, annyiféle a levelezés. Az egyik Mbes~édn, a IDAsik sztlkszavu i az egyik csillog a szeUexntill, a másiknak snlyos, nemes ércz minden szava. TömlSr és könnyü, velös és üres váltakozik egy•

mf>;:sal. A korrekt rövidség gy Aszeseték ben, a kondoleá·

Jásnál van helyén. Sőt ott szükséges is. Kész emberkinzás az, ha valakit - a kinek van 2-300 ismer6se, a. kik egy-egy fájdalmaS eset alkalmával felkeresik - arra kényszerítenek, hogy

2-300 ember hosszu levelét olvassa át, s ugyan· annyiszor szaggassa fel behegedö sebét. A kondoleál6

leveleknél két dolog fontos : a gyorsaság és rövi<k ség. Hetek után - ba csak igazán n~ay ok nelll butott vissza - nincs helye a részvét-jelentésnelL

És legyen a levelezés bármily jeUegti; sohaS&

szabad boritékba tenni, mielött át nem olvGSBtl~ Egy szó kihagyása igen gyakran nemcsak értebnt

zavmt okoz, de egészen ellenkezöj&t adja antlak, a mit gondoltunk. Általában a legbizalmasabb l~ velek iráss. közben sem tanácsoR megfeledkeZI11

arr61, hogy mig a hangos szó elrepül, az iráS megmarad. Tnll4yYcnul, a ~mellemes, ravasz diplo• mata, koráunk egyik legnagyobb elméje, a kinek éles szeme semmit éEZrevétlen nem bo.gyott,

mondta : nincs az a levél, a melyből egy oly811

sort ki ne olvashatnék, a. melyért iróját felake.szb'

hatnák. Kétségtelenill tmds ez állitása, de ~· kintve a forradalmi kort, a malyben élt, érthetll•

De jellemz6 és találó ez a mondás és még t~4

saiban is meggondolandó akkor, mikor a fegyel· mezetlen szivü

1 könnyen bízó ember tollat fog,

hogy kiöntse érzéseit • . ,c

A levélirást a re?U~issance tette müvés2:ett& De a legrégibb levéltöl (a legrégibb történellniJ&g

ismert levél az, a melyet Stabosbates indiai JrirálY irt Semiramis királynénak) a mni modern képeS levelezll-lap váltásig mindig hü tükre é!! képe '\"olt aunak, a kinek keze megalkotto. azt. }{.utat­

ván a történelmi hagyományokat, bízvist elhíh~~ jük, hogy a bibliai Dá. vid levclétl.II, a melyet Uf'táS

Joab-boz vitt, a mni raffiná~~ izlésü, fiuomra rolll"

lott generáczióig óriási az átmenet és a külOnb• ség formailag és stilisztikailag egyaránt; de éppen ~ért, mert a beszéd helyettesitl.lje s mart IJl&

·den már a legközvetlenebb és legsznbadobb IJllD •

müforma között: soha ngy el nem árnlja seJllllliS6

legigazibb énünket, m.int egy-egy nyngodt 6ráball megirt episztola. S mert igy itélnek {lltalnbnn &'l

l ante • emberek: kül!Snös figyelmet is kel sz

nünk arra. L' •

hibtol: Két '\"'~.!!let között forognak legnagyobb

~ alitáS 1\ n banalitás és az er"ltet-ettség köztltt. Ban .6 formáknlil, eröltetettség a stilusban. Az elsiS a ~ef izlés, a második a kedély, szi'\"' vagy a müveltso~ biimya. A dngályossAgot azonban hagyjuk meg :bfl mnlt századból itt. feledkezett szellemeknek· 1 . . ·a ollle. magunk pedig, ha n kor .;ztuvonnlan nem 1 és kedhetlink Se>igné, Dn Deffande, GrnffigoY f{'f

Stael asszonyok magaslal{\r&, forditaunk ~:d· gondot arra a mit leveleinkben írunk s ne k ... ;

l • énk,.,... jük pongyoltibban soha, IDlDt a. bogy rnenn él• magunk a1:ok elé, a. !.-ikkel a betük álW b~ gelüuk. l'tlllfl·

Vasárnap, szeptember 18.

Az etsi napok. Massanek Gábor dr. tollából most igen ér­

dekes könyv jelent meg a csecsemő táplálásár~l és ellátásáról A könyv sok megazivlelendő utaSl­tást ad az anyáknak. Mutatóul közöljük belöle az alábbi részletet :

A szellemi élet első nyilvánulása a fény iránti érzékenység, s még ez sem veleszületett tulajdonsága a gyermeknek. Könnyen meggyőzöd­hetünk erről, ha gyertyát tartunk az ujszülött elé; ez azt tekintetével követni nem fogja, telje­sen érzéketlen lesz annak fénye iránt. Ám a fény iránti érzékenység néhány nap mulva meg­jön, s a gyermek testileg és szellemileg napról­napra fejlődik. Rendkivül lassu azonban ez a fej­lődés, és nagyon jól tudjuk mindnyé.jan, mily tökéletlen, mennyire tehetetlen önmagával az egy éven aluli csecsemő, mennyi ápolást, gondozást igényel az, mig végre valahára. lábaira tud állani, nüg az első szót elgögicséli l S azt hiszem, nem szilkséges bövebben magyaráznom azt, hogy a hol ez az ápolás hiányzik, a szellem, de még Dl\,c:ryobb mártékben a test a fejlődésben visszamarad.

Nem megvetendő kérdés azonban a test ápo­lása és fejlesztése sem, hiszen a majdan kifejlett ember jövendő fejlettségének és egészségének alapja a osecsemökorból származik. A vézna, rosz­szul fejlödö angolkóros csecsemöböl ritkán válik

erös, egészséges ember, s a. csecsem{) fejl6dése majdnem kizárólag attól függ, hogy mennyi gon­dot forditunk ana. Az a csecsemő, kit okosan, czéltudatosan nevelnek, csakis akkor nem fejlődik

rendesen, ha valamely veleszületett betegségben vaay aventreségben szenved, a. mi azonban végte-

b I:':J c

len ritkaság.

Legfontosabb pontja. a cseose~6ápolásnak a táplálás. Az ujszülött az első napokban csak igen keveset, vagy egyá.ltalAn semmit sem szopik. Ezen

21 esetleg 3 napos koplalásnak következtében ve· szit is a gyermek sulyából, s ez a sulyveszteség az első 3-4 nap alatt 220-230 gramroot tehet ki. A 4-ik naptól kezdve a táplálkozás ismét ren­des, és beáll a sulygyarapodás, s a 7-10-ik na­pon ismét el kell hogy érte legyen a gyermek eredeti sulyát. Ettől kezdve azután már állandó és meglehetösen rohamos a. gyarapodás, és pedig egy normális fejlödésü gyermeknél az ~lső negye~ évben átlag napi 30 gramm, a másodikban napi 18 gramm, a. harmadikban 12 gramm, a negye­

dikben pedig 8 gramm.

A sulymérésoek értéke csak akkor van, ha. ,tényleg a gyermek sulyát határoztuk meg. Ezt pediey' a lecregyszerübben ugy érj lik el, ba a gyer-

b b 1' llleket minden ruha és pólya nélkül, teJesen mez-telenen fektetjük a mérlegre. Ha pelenkát vag_! llllis ruhanemüt fektettünk alá, ennek sulyát kü­lö'n meg kell határoznunk és az összsulyb~l le kell vonnunk. Pl. a gyermek sulya pelenka.stól 8570 gramm, a pelenka sulya. 60 gramm, 8570-60 = 3520 grammot nyom a gyermek

lnaga. · a· egy és A sulyméréseket legjobb nun 1g ~ .

. .A. • és eredmanyelt ugyanazon időben vécrezni. mer c b 1' J.....l>aolJ·a a gyomor ugyanis nagy médékben 610 J·~ . .

ül bö H sznkruban és béltartalom, s ez a nap k' ön 20

lneglehetösen kiilönbözö.

A használatban lévő gyermekm!r~:ge!u:;: rendos t.izedesmérlegek, vagy egy mu a kk 1 táblán a sulyt. A t.izedesmérlegek azonban tslo bab

!'tá k kényelme ene t'tlegbizhatóbbak csnk száll en .. nk b k' ' h érletret szerzu e,

lSsé. Ennek daczárA, a m o k . tnrtóssig inkább . · 1 et válaszszu ·

a tlzedesmer eg . ru· ák ezek a dolgában ugyanis messze tulszarny J

lllutatás mérlegeket. á ál első sorban arra

A sulymérésnél rong n . ól legyen be-kell ügyelnünk hony a mérleg J . "' h iUl' o , b ti' zva vagyJ.S ogy a ltva, helyesen legyen ta ro ' . t

. '}}'on es ne mu asson .!Ilerleg nyelve a középen a J

,

AZ U' JS Á. G sulykülönbséget a. két rész, a sulycsésze és a ko­sár között.

Ha ráfektetjük a gyermeket a mérlegre és az nyugtalankodik, ugy a médeg nyelve folyton billeg. Meg kell tehát várni, mig a gyermek meg­nyugszik s a márleg nyelve nyugodtan állva ma­rad. Ekkor a csészébe rakjuk a sulyokat, és pedig körülbelül annyit, a. men.nyit a gyermek na.,ay­jó.ból nyom. Ha azt látjuk, hogy sok sulyt rak­tunk a mérlegre, egyet leveszünk és egy kisebbel helyettesitjük. Addig cserélgetjük aztán azt az egy sulyt, mig végre a nyelv az egyenesben áll meg. Akkor leveszszük a sulyokat, összeszámlál­juk értéküket, és ezt, ha t izedesmédegen már­tünk, 10-zel szo1·ozzulc. Ez lesz a gyermek sulya.

A fejkerületet mindig a legnagyobb átmérlln át mérjük. Ezt a legnagyobb kerületet ugy kap­juk meg, ha a mér{)szalagot a tarkón és ellll n homlokdudorokon át vezetjük. A fejkerületet leg­kényelmesebben hanyattfekv6 gyermeken mérhet­

jük le. A mellkerUletet ugyancsak hanyattfekvő gyer­

meken mérjük, ugy hogy a méröszalag a két mell­

bimbón át haladjon. A testhosszuság mérésánél arra kell ügyel­

nünk hogy a lábak jól ki legyenek nyujtva. Leg­jobb

1

a gyermek mellé egy pálczát fektetni, s ezen jelölni meg a hosszuságot. Ha ezt ezentiméterek­ben akarjuk tudni, egyszerUen Jemérhetjük a pál­

czál·ól. A különféle mérések, de filleg a sulymérés

igen fontos szerepet játszanak a fejlődés megité­lésénél. FiSleg beteges, gyengén fejlődő gyermeknél sulymérés nélkül sohasem tudhatjuk, hogy há­nyadán vagyunk. Az egészséges gyermeknél nem ilyen nagy a mérések fontossá-ga, hisz az szemmal­

láthatólag gyarapszik. Mindenesetre fontos körülmény a gyermek

kinézése, hangulata is, melyekböl az általanos

egészségi állapotára következtethetünk. Az egészséges csecsemő békés, szelid hangu­

latban van, sokat alszik. Ha ébt·en van, k(lrnye­zete iránt élénken érdekll!dik, ide-oda nézdegél, mosolyog, gőgicsél, sokszo5 hangosan felkaczag. Sirni az egészséges gyermek csak igen ritkán szokott, legfeljebb olyankor, ha a. szoptatas ideje

közeledik. Ha a gyermek nyllgös, ez annak a jele, hogy

valami baja van. A beteg gyermek keveset alszik, so'kat és fájdalmasan sir, 1·endkivül türelmetlen, ~ · 't 1'01·aatia ha. valamit kezébe adunk, azt a J:eJe l.' b óJ ' • • •

szájába. dugja, fájdalmasan rágcsálJa, maJ.d eldobJa és ismét sirásba fog. Mindez anna~ a Jele, hogy a ermeknek fájdalmai vannak. Am a betegség, mé'; ha. nem is jár fó.jdalomma.l, rögtön meglátszik a csecsemőD. Az ilyen gyermek bágyadt, környe­zete iránt nem érdeklődik, szemei homályosak, bé adtak, nyitva vannak ugyan, de nem látnak.

gy láts 'k .. k Külsején is erőseu meg Z1 - a csecsemone 1

bo egészséges-e vagy sem. Az egészséges gyer­m:: bőre rózsás, rugalmas, zsirja (busa) kemény.

A beteg gyermek bőre fonnyadt, ránczos, kü­

lönösen a. czombokon; t•ózsás szine eltünik, s hala­ványnyá, fakó sárgává lesz. Nem eg.;szséges az~n­ban a tulságosan kövér gyermek sem. Rendsz~nnt sápadt börszinil gyermekek ezek, kiknek zsirja

uba vizeny6s. Eltekintve azonban a. börszintöl, ~ely föleg tultáplált gyermekeknél rózsás szinét megtnrtja, a tulságos kövérség so~asem vezet jó~a és késllbb a fogzás kör lll rendszenot megboszulJa

magát.

H'zi tanácsadó. A vaddisznó elkészitése. A hust jól kiáztatva

fazékba teszszük, 2 rész vörösbor, l t·ész eczet, · babérlevél, megtiszUtott és karikára "'á.gott

so, . h'' hagyma, ugyszintón sárg:U:ép~ kevés cz1U:om eJ és borssal addig fözzü~, m1g JÓ puha. Azutan föl-

36

vágjuk és ribizke- vagy csipkebogyó-mártással tálaljuk. - Más m6d. A bepáczolt hust l pohár vizzel, 2 kanál zsírral, karikllra vágott hagyma, sárgarépa, petrezselyemgyökér, só, bors és babér· levéllel párolni hagyjuk, szorgalmasan öntözgetve szép barnára sütjük. - Hozzával6 mártás. A hust kivéve, a lábasban rántást lrészitünk, l koczka­czukrot beletéve azépen megbnrnitj~ a rántást, ugy zöldséggel együtt. Ezután l deczi jó vörös­borral föleresztjük, teszünk bele egy meszely tej­falt, egy czitromnak a levét s forrni engedjük egy ideig. Most sútún ó.Ltörjük e mártást, a fel• vágott hust belerakjuk és móg egyszer felforraljuk.

Mézes pogácsa. Egy meazely zsh·, egy meszely méz, két itozo liszt és egy egész tojás jól összegyuro.ndó, azután vékonyra ki kell nyuj­tani, pogácsákká kiszakaaztani és 10 pe1·czig pi­henni hagyoi1 végre középíoku tüznél kisütni, közepébe, ha szeretik, lehet egy fél forrázott mandulát nyon\bi. (A pogácsához lega.lkalmasabb a. ludzsir ).

Galamb savanyu mártással. A megtisztitott galambot négyfelé vágjuk és két napra gyönge páczba. rakjuk, de a vén galamb 6-8 napig is maradhat a páczban. Mikor abból kiveszszük, a külsö oldalát szépen megtüzdeljük szalonnával és zsírban vagy vajban szép pirosra sütjük, néha. egy kis savanyu tejföllel meglocsolva. Rántásból koczkára vágott szalonnával, aprított hagymával és egy fél pohár páczlével mártást készitünk és néhányszor fölforraljuk benne a galambokat,

Rozsdafoltos kések tisztitása. Ha a kések hosszabb ideig nem voltak használva és nedves helyen voltak eltéve, rozsdafoltolt mutatkoznak a pengén. Ezeket ugy távolithatjuk el, ha o. pengét

bekenjük petróleummal és forró szénhamuva.l le· suroljnk,

l l

Macht die Ha- art and we~s Gyöngéddé és fehérr6 teszi a bört.

Illatszel·ek, a legfinomabb, pipere­czikkek VÉBTESSY S!NDOR

illatszerésznél (Kristóf-tér) kapha.tók. 1722

Fehérnemoeke~ aaztalneruOekel és menyasszon~ keleogyf(et

ARIS ZEILLINGER ts TÁRSA n " U f;IC ()SJLL"G"-n4l 1721

IV. ker., Váczi-utcza 1&. sz. !

r TESSE'Ir.Puti~áskát, utazás

dia. cEikkeket, kézi ==::%::======= b6röndöket, koosi­taka.r6kat, női jockoy-1::.pltit, hajt6keztyüt Blt.A.CRFELD l'. cdgnQ (IV. ker., Dorot~\lo utcz::. 7. 811.) rendelni. 1~

,

Vasárnap, szeptember 18. AZ UJSÁ G

sokára. megszóla.l az öreg harang s bennün- j ká~k laktak, meg-megállottak s J óska igy ket is keresni fognak estebédre. szalott Katiczáli:oz :

- ~át a yén remete? . . - Mikor te el5ször erre felé jöttél

A remsfa. E- Nagyap6 mes6i . ....:

(Folytatás.)

h Ferkó nem szólt sem1~it, hanem a füre

averedett és gondolkodott.

A k1váncs1ság furcsa va.lanu. Csiklandoz Ka.ticza akkor az Isten vezett t l é é' ~ennünk'ilt, böködi oldalunkat, motoszkál fe- sedet ! '

6 a e P -

J ünkben, incselkedik velünk, mint egy csöpp - lJ gy lesz Jóska ugy 1 •

kacza.g;ó kobold, mely fe~~felt?nik a s~~é~ben, - En nem 1fogom 'soha, ·d~· soha elfole'-'ti • - Tudom, hogy mi motoszkáJ fejedben

.ven - mondá Pista. - Micsoda?

l -:- Be szeretnél lopódzni a remete bar-

de .al~~~~ ész~ev;szszu~ ~~t eltunp>. a teni, hogy milyen jó voltál nkkor is, .. , 1{a bo.k:ok közott. P1s~ékat . 1S gyotorte a k~ván- én eltudnám felej&eni, érzem, hogy a jó Isten cs1Sag, meg aztán eszra lS vettek valannt, a naayon megverne de erősen merrverue mi szörnyen tetszett nelrik. A tisztásan tul, b ' b • • ~ anroába.

- El is megyek. vékony erdei ösvény vitt a patak pa.ri:ján. TIZENHATODIK FEJEZET. Néhány lépésnyire borostyánnal ékesiter.t fe­születet láttak, a remete imazsámolyávaL - Akkor együtt megyünk.

- Ma este .. . - Miért este? - 1\fegszökünk, ha másként nem lehet.

Ez rejtélyesebb és titokzatosabb !

k Másnap este, alkonyat táján elindult a

ét fiu. Az erdő áhitatos csöndje, a sejtelmes

loxnbzizegés, száraz galyak zörgése, madárkák tebbenése, futko~ó gyikocskák halk nesze s hz alkony borula.ta egyaránt hator.tak a. fiucs-ák lelkületére. Mi tagadás, Pista. megszep­

Pont egy kissé s aggódva. nézett barátjára. - Menjünk \issza Ferikém. - Félsz Pista?

'.. - Én ? - kiáltá Pista. - Ha. az erdő ~szes vadjai, a tündérmesék gonosz ma.nói

egtáxnadnának, sem ijednék meg. Utálom a gyávaságot.

.. E pillanatban egy csöpp kigyó tekergőd­zo~t ki a száraz falavelek közül. .Ártatlan, S~tu·ke- és fekete-esikos jószág \Olt, holmi ~~kló.fajta, de a bátor Pista nagyot ugrott lJed~ében, a mikor meglátta. Aztán ucczu neki, - a futás szégyen, de hasznos - mint egy. tüzes csikó, a. hegyoldalnak iramodott. rh~ek könyei potyogtak nevettében. Szépen Í<el R.Jolt, ÓYiltosan megfogta. a kigyót és botjára. e ttette. Éppen meglelte az egyensulyát, ~ !ángatódzó, gyürüdzö állatka ugy lógott 18Jta, mint egy piszkos, sáros kötél.

- N os Pista, gyere ide ! - é\'Ödött a. hunczut Feri. Társa kidülledt szemmel nézt.e:

- Nini, közeledünk a remete Jronyhójá­hoz - mondá Feri.

. - Amott ~eg viz van! - suttogá paj­tása. A nagy hosuek \aczogott foga a rémü­lettőL · Egy hangos szót sem mert szólni szegény.

- ÁJighanem a békató ! A békató hallatára.. Pistának kidülledtok

szemei, mint egy varangyos békáé. - Mi . . . fé . . . le . . . béka! - re­

begé. - Utálom a csuszó-mászó állatokat. - No ezt tapasztaltam az imént. Ejnye

Feri! Azt hittem, hogy bátor fiu vagy, más­különben nem Jopództam volna veled éj idején az erdőbe. A pa.tak vize ott .kissé posT"ányos, tágabb medenczébe ömlik, s a medenczenek sáros, mpcsa.:ras a. környéke. Imhol, nézd. Csaknem belesüppedtem a mély talajba .. A békakuruttyolást is hallom már barátom. Ez a békák birodalma, eldorádója. Ezerszámra. tanyésznek itt békességben, senki sem hábor­gatja birodalmuk nyugodalmát, kövér poty­ká.k és más halak nem kapják be tátott szá­jukba a vizben eviczkélő vidám békafiókokat.

(Folyta.tjuk.)

lf6tás Kaficza. Eloeszéli az ö legifjabb barátainak

Gaál Mózes.

(Folytatás.) - Dobd el Pistiká.m, mert megharap. A ~rxnészetrajzkönyvemben láttam párját i ez 11ipera. Halálos a csipése. Dobd el barátom, De aztán az iskolában láttátok "VOlna s lllenekülj ünk. J óskát a többi fiukkal! Bezzeg nem jutott

. Addig-addig könyörgött és rimánkodott eszébe senkinek, hogy csufolja, mert a mint a. kts fiu, mig barátja. megszánh1. Szépen meg- Katicza múr régen moudogatta: ö tanult a ~oga.tta. a sziszegő kigyócskát s a bokrok legjobban. A tanító ur az első padba ülr.ette tozé dobta. Ekkor Pistáoak is visszatért a s a. többieknek ezt mondotta: ' átor~ága.. - Látjátok, ~ere~ek, ez volt az a Nyo-

- Nem illik áriatlan állatkákat lrinozni morék Jóska,, a klD~k ti .sokszor mcgkeseri­llllondá. hetykén. _ Én hozzá se nyulnék tettétek a sz1vecskéjét, mtkor a nyomorosá­l .Yen hitvány féreahez. gába.n csufoltá.tok. Csak Katicza szerette őt, l' · - No te ala.Posan megijedtél e hitvány ez a jólelkü gyermek, kinek most az öröm .terogtől. miabt a szeme csil~.og. Isten jósága. most '\"i-

- Megijedtem? Én? Egy gilisztától. gasztalja. meg öt. ürüljetek t i is vele s la.­l:Litha páJ.·duczok és j egesmedvék támadná- n1lljátok meg, hogy az lsten még a' lecrki-llak me.., 1 seb'b féregró1, az erőtlen fOszálról is gondos-

- Nono Pistikálll. kodik. Jóska mel~é., rendelte T'igasztalóul Feri jó fin "olt nem szólt tehát semmit, Katiczát, adott nek1 JO eszet, szorgalmat!

csak suttyomban m~solygott. Ezeket mondott.a a. tanitó s Jóska a ki Zugó patak meotén haladtak s egy tisz- az első padban ült, egyszer csak azon

1 vette

tásra. órtek Az éo-boltozaton már néhány észre magát, hogy a. fejét lehajtja és €Ye.nge fényü csillag pislogott s a minr. lefelé sir ... sir. . • te~ntettek a. völgybe, Já.tbattá.k, hogy az ég . Örömében s:rt Josk~. Ez.ek a könyek a. alJát rozsdavörösre festette az alkonyat. legedesebbek. Mikor .az. 1skolanak vJge volt,

- \7ihar lesz ! _ sugta Feri. Jóska. m~gfogta Kat1czanak · a. kezét 8 ugy . - T~tjünk vissza 1 - válaszolta a bátor l mencek hoza.

P~ta. - A báza.kban · most gyujtogatják a A nap sütött, a. madarak énekeltek s mi-lllácsek~ most vtrcsorálnak a fa.luban. Nem· kor a kis házikó elé értek, hol egykor Jós-

A váratlan vendég.

Sok, sok év telt el azután. Nem is tíz hanem tizenöt. '

N'ótás Katiczából nngy leány lett i szép, nagy leány. Szemefónyo anyjának apjának. A legény bátyjai rég megházasod~k külön ~áz~ban la.ktak1 mind a kettőnek szép lovai, okre1 voltak, apJuk helyett is ök dolgoztak mert az apa. kivénült a munkltból. Sok földet szerzett, most már nem is akart többet sze­re~.i. Most csak a mások gyarapodását nézte. A J? feles.ég, a Raticz~. édesanyja meghalt. ~at10za VlSelte a gondJat édesapjának. Soha JObb kézbe nem kerülhetett volna. . Az a kis haszontalau leányka, a. kit nem J6 kedvvel ~ogadott a születésekor, ugyancsak hasznossá. T"alt. Igaz, hogy a. mezei mnnkához nem értett, mert őt nem vittók ki a. mezőre otthon ült, főzött, vart, a. virágos és vetem~ nyes kertet gondozta. Apja még azért sem zsörtölődött vele, hogy vasárna.ponként olö­'t'ette a könyvet, s olvasgatott.

Sok, sok szóp könyve volt Ka.ticzának. Ezeket mind a városból kapta.. J óska küldötte neki, hol karácsonyra, hol a nevenapjára, hol a születése napjára. Nem feledkezett meg ról& soha. Aztán gyönyö1ii leveleket írogatott s néhn-uéha el is jött hozzájuk, mert a szive erősen odahuzta.

Erős, szép fiatal ember lett belőle. A ki őt kis gyermekkorában látta, de-­

hogy ismert volna. reá. Még a. csodadoktor is elbá.mult, Inikor

én~k mulva őt. mint n~ay diákot meglátta. - Ejnye, édes J óskám, be megerősödött t

- mondotta. neki. Jóska pedig igy válaszolt szomoruan: - .Miért nem tegez most is a doktor ur ? - Hogyne tegeznélck, fiam, - mon-

dotta. mosolyogva. - ha. a.z neked jól esik. - J ól esik, mert ugy gondolom, hogy

még szeret egy kissé. - Szeretlek fum ! - mondá a csodadok­

tor - és foglak mindig szeretni, mert látom, hogy jóravaló ember lesz beló1ed. Azt is lá­tom, hogy hálás szived van. Ezért is szeret­lek, Jóska.!

A Katicza apja szö1·nyen büszke volt az ö fogadott fiára. Akárhová ment, mindenütt csak róla. beszélt., miutha csak a.z édes gyer­meke letr. volna.

- Hires, n:agy ember lesz abból a. fiu­ból, meglátjátok. Olyan az esze, mint a. tüz olyRn a szive, mint a. szina.ra.ny! Ugyan bi~ zony ki nézbette 'olna ki abból a hls nyo~ moró.kból?

M:iutba édes, szép mese volna ogy foly. tatom ... Egyszer csak mi törtél{ t?

Egy szép májusi napon, Inikor a fák fe~­öltö,rték .!egszebb vir~gos köutösei.ket, milttll· az eneklo madarak VlSszatértek a messze or~ szngból, a tengernek partjáról, a hol ötökké

38

sü~ a nap ás soha sincsen tél .•. egy szép májusi napon eljött Jóska és igy szólott Katiczához:

- A kis Nyomorék J óskának szomoru óletébeu egykoron olya"n voltál Katiczn., mint ez a gyönyörüséges májusi nap. Nyomorék Jóska most nem nyomorék, az élete sem szo­moru. :Mindent, de mindent a J 6 Isten után neked köszönhetek Katicza. Ezt én már ne­ked sokszor mondqttam s a mig élek, mindig mondnni fogom. En most vagyok valami. Tudok az eszemmel kenyeret keresni, de ne­kem u~m esnák jól egy falat kenyér sem, ha. veled nem osztanám meg; az örómnek sem tuunék igazán örvendeni, ha te nem örvende­nél velem. No há~, tudd meg Katicza, hogy óu téged alviszlek abba. a szép nagy városba, a hol én lakom és egymást mi soha. el nem hagyjuk.

Mit gondoltok, édes gyermekeim: vajjon ezc!zo a sza.valn"& mit felolt Ka.ticza.?

Sommil; sem felelt, nem is tudott be­fz~!ui, hanem azt tett.e, hogy reá boml& a. Jóska Ytillárc. és ol kezdett amug,y Isten iga­zában sirui.

No csak su:j, Nót.ás Kuticza, csak siri! K em sajnállak én téged, mert. tudom, hogy ezek a: köuyek neked igon jól esnek. Nekem is jól <·snek, mert mig a to egyszeru tötiénet­kédet irtam, azokra a jó szivü emberekre gondoltam, a. kiket Isten azérb terem~tt, hogy má~oknak az élet6t széppé és boldoggá. tegy~k. Bn tudom jól, hctiy vannak a vil6.­gon Nótá.s Katiczák, a mint:. hogy a. mezőn is terom ol.) nn fii, me ly meggyógyítja a. sbbet, csak i:imerni kell, csak fol kell i.a.lál.ni a. sok fú közöLt.

Kis brm\tnim1 keressétok ti is magatok­ban és másoltban a szivet: vigasztaljátok meg a. szomorlrod6t, örvendjetek ~gyütt az örven· dnzüvcl; gondoljatok néha a Nótá.s Katicza. törtúnetórc, s no feleclkczzetek meg arról, 1_1ogy a wremtett l~nyek között:. a. legkisebb lS tud basznos lenm. Másokat megörvendez­tolni a. jó szivoknek lcgnag;robb öröme.

(V~go.)

Szüref. Tucljái:olt•e mi az újság, ~Hal hangos bogár-oraz/lg? En se tudtnm, de most tudom Halljátok cs&k, m:.t.jd megsúgo~ 1-J~jli megsúgom, hogyan esett Bog.i-:-honban a nagy eset. l>Tcgn3pellítt eztireteltek ...... l .l:tnczc, kanna mind megteltek. :Miudun hordó musttal tele Hét ország bewlne velo 1 ' l! át a ltnmra, hl. t a padlás l 'I Uudót·honbo.' se lehet más 1 Fürt hátán fürt, fehér, piros, ?!yau édes, olyan szagos 1 7-unm-znmm ..,;...,m .

' ........... -zumm azunyog pnJtilsl Ho! 8 b!'.nda? hol a kontrAs? lleJ, de országos a kedvem! Ma hozzátok a legszebb6n 1 Gyertek velem egy-k&tUSro lúldvem szotLyant a ezollo're t 'l'i húulttok, ezer bomh! ' :En ~eg iszom, mint o. spongya!c Ekltcpp szólott vitéz daráza · Es a azúnyog, mit lehet. m6st? Knpta magát zini, zini Elkezd s:.:épen hegoodhu. l~uvolázott a íuvolb JI

. , uzta nagy vigan a kontrás •

A . l

czunbalmos cú.mbalmozott. Brúgós szúnyog meg dunny~golt. Igy értek a kamarit.a. .Folyt u. szl1ret ott javába! li'ol,ot& 16gy, zöld le&'Yooake, Kis muslincza, tortcos lepke :1\find Jc6stolta: melyik édes? A kék nölö? a teMres ? Do legvigabb vitéz darlw, Olyan, milyen souki se mb t Kostolgatta, i&zogatt.a, A kucsmAjAt félrecsnp~ Öaszaverto '!. bokllját, ~lbthattA a nól..ájt.t;: :5-Csingilingi, cei.Sngahongó! Ninosen itt. a diriiongó! DiriCloncó, !Uat&e pandút; Mogtm V&I.$Yok iittoo. n; úr l~

AZ 11JSÁG A szúnyog meg, dehogy únta! Vigan hegedűlte-húzta ; Fuvolázott a fuvolás, Rá-rázenditett a kontrás, .A. czimbalmos czimbalmozott, Brúgós szúnyog meg dunnyogott. Vitéz darázs meg csak ivott, Ki hitte vón ? be is rugott l Már a lába térdig kopott, De csak megin t táncz ba kapott. Fekete légy, zöld legyecsko, Kis muslincza, torkos lepke :'\!ind nevette, mind lra.czagta. Do ... darázs egyre hajtja.: :~~C.\>in~ilingi, csöngőbongól Nincsen itt a diridongó J

Diridongó, füstös pandúr, :Ungnm >agyok itten az úrlc De egyszer csak: dum, dum, zurr1 zurr, Ott termett a dongó pandür! Fnt a szúnyog, csak ugy repill) :r.Ieg röptében is hegedül! Mogillj cúgá.Dy! an~n, dum, zu.rr, zurr! En vagyok a dongó pandúr l Ide vele, vitéz darázs! )!;l.jg vo) t már a mnlatás l A dutyiua! dum, duru, zurr, zurr, Eu vc.gyolc a dongó pandúr l c Dogt.rhoubPn ekképp esett A:t. a hires, neves eset. Én se tudtam, de most tudom, Tinektek is eldúdolom.

N6ra. nini.

Damba tirtiks6.ae. - Berber mese. -

A vén, fogatlan Mahum lekuporadott a k116zöbre és elkezdett mesélni unokájának.

- Akkor is ilyen nádfödeles vályogházakból ~lt a falu, de a legnagyobb ház a Mamadn-családé volt a falu legvégén. Egy sötét ~iszakán csak en­nek a hlumak az ablaknyílásiban fénylett még a mécsvilág, e.nnak jeléül, hogy Mamadu Demba

virraszt haldokló apja ágyánáL

- J6 nu - mondták egymásnak a '"falu­

beliek.

Hajnal felé kialudt a mécses, Demba

félrehozta az ajtónyilásra akasztott ponyvát és Jrilt.llott a küezöbre. A karjait keresztbefonta keb­

lén, azomoru volt. Türelmesen várt egy arramenőt. A mint igy állt, egyezerre csak megjelent

az nt végén egy aziirke sza.már, kosarakkal meg­terhelve, a melyelroek tetején egy gyerek kuporgott.

Mikor D em ba elé értek, ez felkiáltott: - Dicaértessék A.llah l J 6 jel, hogy Mamadu

Szidibé lolke legelösz6r is egy gyermekkel talál­kozik. Menj kis fin és hireszteid le, hogy az agg Sziclibé meghalt, lelke elsz~llott testéből, házábóL

- Dicsértessék Allah l - felelé a gyermek.

Látszott az arczán, hogy a hallt.l gondolata nyug­talanságot kelt benne. Tágranyilt szemekkel nézett

körül, mintha az elszállott lelket keresné. Azután

hosszu botjával rávágott a szamér fejére és ei·

nyargalt, időnként fellúó.ltva: - Allah akarata l Ma.madu Szidibé meghalt!

A aza.lmatetiis v!lyogháza.k küsz6bén szomoru

arczu emberek jelentek meg, mert Mamadu Szidibé derék harczos volt fiatal korában, id~s koráöan

pedig igazságos tanácsadója a falu lakóinak. Mindcnki ismételte a mondást:

- Allah akarata ! Mamadu Szidibé meghalt! l

Mikor a biradás klltelel>!Jégét elvégezte, Ma­

mndu Demba bGmenL a ha.zbn, megmosta. a holt­

testet 6iJ hófehér lepelbe takargattn, gondosan megfésülte haját és szakállát, illatos olajjal kente

bo arczát, kezeit és lábait. Mialntr. a gyermeki kegyeletnek e munkáját

elvégezte, szemeiból kövér könyeaeppek hullottak

a. megmcrovodeLt tet~mre. Atyja ft)je folé akasztotta n családi diadal­

jelvényokei, állatcsontokat, füzérbe foglalt saké.l­íogakat, strncztollakat, oroszl!nkörmbket.

Jattek a. papok és varázslók, imí~kozt~k,

Vasárnap, szeptember 18.

kOrültánczolták a halottat, romtha a gonosz szell&­

meket akarnák t6le és a háztól tá.voltartaní. Mo· hamedlmok1 de babonásak voltak.

hfig a papok és varázslók kötelességtiket ve­gezték, Deroba a másik szobában kirakta atyjé.nak

fegyvereit és kincseit. Meg a.knrta mutatni tes~ véreinek, hogy minden megvan1 ö nem tnlajdoxu­

tott el egy darabot sem. A testvérek nem siettek a haldokló ágyához,

mert nem akarták bölcs tanácsait hallan~ hanem az osztozkodásnál bizonyosan ott lesznek. Már el­

küldötte Demba. hozzájuk a birvivöket. 1\Iég napnyugta előtt megérkezett a két idő·

sebb testvér: Diara és Semba. Nem együt t, banelil egymás után. Egyik lovon jött, a másik öszvéren,

ellenkező irányból, ellenséges indulattal szivükban. Ez keseritet'"a az öreg Szidibé életét, hogy

.mig idegen családokban eikerUlt békét szereznie, a maga csaláajában hiába fáradozott o.zon i mert

Diara. és Semba gonoszoK voltak. Hogy v~et vessen az örökös viszálykodás­

nak, a két öregebb fiunak kllll\n-külön kiadta. a jussát, a legfia.tala.bbat, De:::ub!t magánál tartotta• Demba en~edelmes, jó fiu volt, atyjának kereső­társa, betegségében ápolója.

A két idtlsebb testvér gyU.l5Jte egymást, de

abban egyetértatt~k, hogy öcscsöket még jobban gyülölték és a:. örökségtől is el akarták utni.

A mint megárkaztek a halottas-házhoz, meg­

tekintették atyjuk hideg tetemét, azután lako· máztak és faradtságot szinlelve lefeküdtek. Deroba

nem utazott, nincs eltörödve, virraszazon 6. A harmadik fiu már napok óta ébren volt

éjjel-nappal, de azért szavesen vállalta el a. szo­

moru kötelességet. A két idOsebb Osszesagott: - Holnap a reggeli órnkban temessi1k el

a~á.nkat, azután osztozznnk, hogy még nap· lomante ellitt ki-ki otthon lehessen.

- A temetés ntán itt találkozunk, - szólt

a legid6sebb hangosan - de senki se lépje át egyedül a ház küszöbét, i tt várja be a többit · • •

Másnap temetés után Demba érkezett leg· elsOnek a ház elé, mert neki nem volt ked-ve

uton-utfélen elbeszélgetni, mint a két idősebb tett&· Álmosan, kifáradva leült a ház tövébe és a fal­nak támaszkodva elaludt.

Két b&.tyja ez:alatt összebarátkozott, azért, hogy öt megröviditsék az osztozkodásnáL Kapóra jött nekik, .mikor Dembát álomba marülve talált-ák•

Semba nagy felháborodást szinlelt : - Ime a jó fiu! Ez gyászolja az atyját?

Még aludni tud ilyen gyász közepette? - Ne háborgasguk, - felelé Diara - 8

.mivel azt mondtuk, hogy egyedül nem léphet be

senki, .mi kett~n vagyunk, tehát bemehetiink a házba.

- Azután, a ki elmarad, annyi, mintha. Je•

mondott volna jogáról - toldá meg Semb&. .

Bementok hát ketten, a gyorsan két részre os:: rották a kincseket. Az ám

1 de .mi lesz a béZZ

ést:· és a bntorokkBl? Hamarosan akadt egy nyer t kedö szomszéd, a ki olcsó áron megvett JXÜlldell és ki is fizette az örok!Ssöknek. Mi.kor már aZ

ökröket, lo.-akat és szamarakat is elosztották, kill; cseiket felrakt(,k ezeknek a hátára, s ntna

indultak. Demba o pillanatban ébredt fel . L&tta, bo~

tes l ~érei távoznak be akart menni e. házba, l

az uj gnzdn utját állotta. - Látogatóba jösz hozzlim? Ez a ház J.ilár

nz enyém.

- ts nz én részem ? Diara nevetve fordulc vissza és szólt: edol - Te az álmot '\"ál8S.%tottad osztilyrést

1

légy \'ele boidog ! díJ>. Demba sz.t hitte, hogy még mindig á].JnO• 11 er•

KörUHittá MrlSr\'endl>, gunyos arczok, . lll zok~ gyönge emberek mindig a gyt5ztcsok phdJán

8

tak lenni.

l

Vasárnap, szeptember 18~

Demba összeszedte magát és nyugodtan azólt: - Atyám utolsó szavai voltak: Ne cziva­

kodjatok az osztályrészért l Legyen Mt az álom az én örökségem, a jaj annak, a ki engemet meg akarna fosztani télle!

Demba. ezután kezemunUjából élt azerényen1

gondozta édes atyja. sirját1 mart a két idéisebb flu ugyan nem törlldött vele.

A falubeliek egyrésze butána.k, másrésze bölcs­nek tartotta a. harmadik fiut, a miért ugy ki engedte magát semmizni, de mert szorgalmaa és tisztességes volt, megbecsülték.

Egy napon jött a legidélsebb test~ér fényes Itisérettel ós drágaságokkal megrakott szamarakkal, öszvérekkeL A ruhája drága, ragyogó volt, de arcza beesett, fakószinü, szemei homályosak.

Dembát kerestette. Ez éppen munkában volt és osak késő este tért haza. A hetyke testvér megalázkodva lépett elébe és lassu, fáradt han­gon szólt:

- Igazsflgtalan voltam hozzAd, jóvá akarom tenni. Elhoztam az osztfllyrészern felét s arra. kér­lek, oszd meg velem te is az örökségedet s adj nekem egy harmadrészt az álomból. Mart iszonyu kin és szenvedés álom nélkül élni. Sem arany, sem ezlist nem okoz örömet, a. rnig szemeimet le nem tudom hunyni. Atyánk emlékére kérlek, irgalmazz l

Demba. komolyan nézett maga elé, azután a megalázkodott kevély emberre.

- Edes atyam emléke meglágyítja szivemet. Legyen az álom harmadrésze a tied.

Alig mondta. ki ezeket a szavakat, Diara. Végignyult a. földön és álomba merült. Három nap és három éjjel aludt egyfolytában. Mikor feléb­redt, hálálkodva rakta Demba. elé a. kincseket és boldogan távozott.

Nemsokára ugyanigy tett Samba is. Ö sem birta már az álmatlanságot. Neki is meg kellett 0!!?1ania az igazságtalanul elbarácsolt kincseket az álom örökösével.

Igy lett gazdaggá. e. derék Damba1 a ki bölcs megnyugvással fogadta. a. csapást és béke­tUrés:.el vál·ta, a mig Allah igazságot azoigáltat neki.

Mikor sorsa jóra fordult, már a kételkedök is öt tartottak a legbölcsebb embernek és ugy Z":.i!ldokoltak hozzá jó tanácsért, mint egykor atyjához, Mamadu Szidibéhez.

S. Hent-aller Elma.

-Mejfejf6sek 6s rejtv6nyek.

Az TI,jság 1904 szeptembcr 11-iki számában l•özölt 're,jt~;énycl• megfejtése :

1. Nemzeti Sz·inluiz. Sokaság. 2. Deák Ferencz. 3, .Az idú eljár, senkire ne11• tJtít·. 4. Szárazföld, ba1·lang, alagut, kufdgas, csii­

tlJI'tiik, l;engyelvas, Szepcsmegye sze'khclyc L(Jcsc. llyeneket cszd ki twalmában Gyula,

5. G-féle sorrendben:

AZ lJ'J'SAG

A rejtvényeket részben, vagy egészen helye­sen fejtették meg :

Altmann Jen61 Andrásesik Károly, Camilla és Ola.rissa, Blumberg Ettuska. és Lolicza, Berger Annuska, Brandl Károly, Brieger László, Blum Sári és Jó:>~sika, Barabás Sándor, Bánhegyi Pisti, Chemez Zoltika, Csernyánszky Jt1czó és Adrén, Csikós Zoltan, Da1·á.nyiLiozike és Pistika, Dömötör Malvin ka, Deák Adrlenne és Gizike, Dezsél Klari és Annuska, Eréls Lily és E gon, Eisonberg Elemér és Ernl>, Forszbery ilus, ifj. Fejér Vilmos Béla, Fellner Ferike, Fuohs József és Ter ka, Freund Laozi, Elza és Artur, Fritz Misi1 Gruber Emy, Glock Klára, Göllner l\fariska és .Aladár, Gazdy Pálmucsi, Gábrielll Jenő és Mariskn1

Hnjós Mihály1 Hermann Vilmos, Heisler La­czika, Halász Ibolyka, Halász Vilmn, Margit és Annus, Hechtl János, !gó Elek és Aladár, Koczky Ferencz, König Gizi, Kemény Margit, Karsay Margit, L. Keczer Géza, Kerékgyártó Lóránt, Kriza Ágnes, Kóbor Noémi, ifj. Kun. Géza és Aladár, Kazár Bandi, Laky Meluskn, Leipnik Erzsébet, Let1tovits Artur, Latinovita Tibor, Lütze Erzsike és Annuska, Mádi Petro­nella és Erzsike, Matuska Juliska, Muth Pi­roska és Annusl\a, Miskey Bözsike, Matyó Mariska, Nagy Edith, Németh Alicoka, Ne­mes Anna, Erzsike és Ibolyka, Nagy-Máthé Vilma, Nyul :S:ermina, Nyitránszky J uczika, Orbán lllllzke és Irébke, Olti Emyke, Pápai Elemér, Papp Laczi, Pilz Irén, Petnehazy Boriska, Radich Laczike. és ::Margitka, Rozgonyi Mariska, Rakovszky Menyhért1 Rosenfeld Margit és Don, Radvaner Adél és Juliska, Romhányi Árpád és Sárika, Stüok Irén és Frigyes, Strausz Kató, Sonnenfeld Jenö, Sólyom Sándor, Striny Dona és Irén, báró Schmertzing Pisti és Egon1

Scheiber Donka, Sohreiber Leona, Schmidt József és Berta, Schvartz Katinka és Elza, Schönatein Pál, Józsi, l!lrzsi és (?), Sobulhof Renée, Szigeti Edith és Gabi, Szász Irén és Marika (?), Széles Camilla, Lajos és Sárika, Széger llka, Zsóka, Feri és Gyurika, Szukováthy La.czika1 Tolnni Elek, Pál és Szidi, Zoltán Laozika és Palkó, Zettner Vilma. és Margit, Vajda Pista, Várady Laczi és Géza, Vagner Elza és Jenö1 Vézel Márta és Róbert, Vértes Mariska és Bandi, Vajda Erzsike és Lilike, Wolf Béla és Imre, Wolf ErucS és Miczi, iíj. Weiszar Samu és Gyula.

A hnrom könyvet kisoraoltuk ás az egtJiket Kóbor Noémi (Budapest),

~másikat

L. Keczer Géza (N agy-Szeben),

a hat·madilcat Vézel Márt~ és Róbert (Mez6-1úikes}

nyGrték meg.

Ujabb rejtványek. Névrejtvény.

Betili: 1 t, 1 k, 3 l, 4 a, 2 e, 2 m, 3 n, 1 é, l e, 2 r, l v, 2 o, l b,

Ezek a betük ugy helyezendök el, hogy a. középsö függélyes és ruszintes vonal keresztet alkotvn, egy ó-kori bölcs király nevét képezze. Az 1-sél sor betli, a második testrész, a S-ik evélesz­köz a 4-ik az emlitett király, az ö-ik nemzet, a 6-ik ital, a 7 ·ik ismét betu.

Kereszt-rejtvény.

R N R :_ __ _

I E A ----...

Á ez A

v D s E l I E E É A 7r-;-

1 R ~~ E

0 I 0 1----i--­

L G T :--.,-E A Á:

1-só sor: !\öi név i 2-dik sor: Szomoru holy; 3-ik sor : :Kerti eszköz ; 4-d ik sor : Hires tengeri város; 5-d.ik sor : Roppa~ vize9és; 6-Qik sor : Müveit éJ yezzük;

39 7-ik aor: Eb ból eszünk i 8-dik eor: Fér.finév. A középa sor felülről lefelé egy magyar király büszke nyarnlóiá.· nak nevét adja.

Xusza mondat. - Hogy szeditek t'endbe? -

Király volt király Kálmán mondá bölcs em­lités a ki boszorkány se essék tehát nincs nzt róluk.

Bett\-rejtvény. -8-4-5-2-1, Ugy jó, hogy he. tele oseresr:nyével,

2-8-4-5. Ismer81l fiut ilyen kereutn6vvel. 6-4-S-2. Csak eddig ne késeék t1. szerenoso,

6-4-S. Azt jelenti, ami uem keveske B-4-6. Gyapjas hitnnek kacskaringós úke. 1-9-8. Visszafelé ha.ladáe jelképe. 8-2-l. Gonosz teszi, avagy helyben hagyja, 6--2-1. Apró gyerek pogácsává gyurja. 6-4:--1, Kaszálón és irúsban meglelhedd. 8--4-1. Htl. mogba.jlott, viseljük mint terhet.

2-1. Veszedelem és ezerszám is egyben. ó-9-5. Kedves, ha a. szélben anttog, lebben.

1-2-8-4-5. Hit·es mozö, multja. történelmi, 1\foly tanitott hont s királyt szerctni..

Olt7 Ilmike.

'

•l_

ltejtv~ny.

-árva.S't1·A árva arva mag

.A.nd%4acdk OamUla, Xárol:r 6s Olllrlaza.

Számtani rejtvény.

1 l l 2 ------- -

2 2 2 2

-2 3 3 3

-3 4 4 5

Ezek a ezámok ugy helyezondák ol, h ogy balról jobbra, fölillról lefelé és rá.zsutosau összea dva. 10-et adjanak.

Koczka-rejtvény. ,

A .& Á ,

A Á A --

B . B É G G l

K K LY NY

ó R R

R R

z Ezek a betük ugy helyetendOk el, hogy a. felső

sor felülről lefelé és balról jobbra kitü.njön: l. v' ros Szlavóniíiban, 2. minden tárgygyal vele já.r, ha vilá. gossig éri, 3. egy költöző madár, 4. hüllő. ö. varga­azersz:im, 6. egy mássalhangzó.

.A megfejtdk Mzt Tuirom szlp könyv~t sor$oZ 1.-i Nagyapó.

Bajyapó postája. T'cígó Zelma. Száp kápeoskéd&t altettem emlé­

kül többi olvasóm aro:~~képei közé. - Latinovics TibOt·. Kedves \ldvözleteddel ismét egyszer örömet szereztél Nagya-pónak. - Deák Adrienneke és (}j,..

zike. IIol jártatok, merre utaztatok leáuykáim? _ Schtoartz Katitlka ts Zelma. Most megint szóltam a. kiad6hivatalnak. Erottal remélbetéileg teljesiti kivanságtokat. - Wolf Be1a és Imre. "üdvözöllek, fiacskáim. - Giilltacr Mariska is Aladár, Mi bajod volt szegény Mariaká.m? Aladár miért nem ir Nagyapónak? - Halász lbolyka, Ejnye be távol estél téllünk, Ibolykám. Miért ezánták ell szüleid hirtelen magukat, hogy kis lányukat Drezdába. küldik intézetbe. lbolyka, Ibolyka11 c~ ak nem_ viselted rosszul anagadnt? Kérd~

4.0

eedra annyit váloszolok, hogy nem. Ugy-e tudod1 mit gondolok? - Radt·a,ter ...i 7e'l és JuUska. Szorgalmns leánykák varo·tok. - Bá.11yai Elórika. Jaj be szép mosekönY"'et küldünk a száp kis Flórikának, ha édesanyja elkllldi helyette ~ rajtnínyek megfejtúsét. Tarka-narka, czifra kö­tésü képeskön:p·et, tele és tele mulatsá.gos ké­pekkel. - 3/ll.lyd Mat·i$l;a . Addig vársz ldc~>i Mariska, mig eg.rszer csak tneg6rkozik. - C~emez Zoltika. ITa azt ak:t.rod, Zoltikt\m, fejtsd mesg szorgalrnnsan élf miudig a rojtvényeket. Syih·cinszky Juczilra. Nemsoklim Jucziká.m. -J.í•~·éltgyárt6 Lot·átld, Üdvözöllek, Loránd fiam. -Pdprri Elcmé,·. Nem tudom, hogy tréfáltál-e Nagy­a.póval, vagy pedig nem vagy magyar nu és azért il'sz olyan furán a mi szép magyar nyelvünkön. 7.:avaro:~ és kusz~ a leválkéd, biz én hiába lC!r­lcru. !ojemet azon, Logy 111it akar;;z, Altmann Jen8 btrátodnak 6tadom ildvözlatedei.. - La1•y Me­lnska. ~e etóp lo-vcloz6lapot hüldtél .Melnskám. .M:ú:~kor lovelet is irbntsz Nagynp6nak. - Hernaama T'ilmos. Lé.;y ezentul is J,uzg6 olvasóm, a czi­linder meghálálja. - Vajt7a .Pi:>ta. N"em baj, nam1

máskor majd •alamennyit megí~>jted. - MattLSka .Juliska. lczi-piczi kis türelmet kérek Juliskám. l!fost te ngyia iskolúba j:irsz, s mire elöször jr'Jl me!!t:\Dulod leczkédet, jutnimul megérke­tik a szép meseköoyv. - H. Ottó Be1a és .tnto11ia. Kézcs.)ko16 unokáim u·ását jól isme· rem, hasonlit a Dndinszky N' esztoréba z. Talán ro!;on~i •ngytok s ö másolta leválhét~ket. Hogy mért nP.m ir mesét az én kis mesemondóm 8 miért nem ktild rejtvényeket Mngdnska? Hiszen ba én tudllám, nektek is megmondanám. Hanem nem mondho.tCJm, mert Nesztorka és Magduska egy· szerre esak megfeledkeztek N o.gyo.póról. .A ligba· nem lustállcodnak ogy kicsit. - Blwnberg Etu~ka r.s Loltl$hCI. A szakáll kék és n sze10e fehér? Ejnye, l.e fut·c!'a Mikul{ls á:i. ELuskám. 'béfás kis lány, a ki irto., még az öreg Nagyapót is megnevetteti. Irog.v cselt ~ nagy eset Loliczó.vaL Iskolába. jár a cs1lpp~.\g. Unt. az ll.li.;rt aggaszt, hogy t~ pnjtils kö::UI llt. fiu es ogy leány. T.Jolueka alighanem rnJk_oa kis lány,_ ezért. szereti ~ tinkat. Szép :.,ryU~lcm6nyedet <!O is ~>z&rcttJ~m litni, kerdésedre pt!dts n:z.l vi&lnezo\om, bo1,ry az illet6 mll'\'észoö '1: e\em6oyom ezerint 8ZiVOI:JCD vú.lBszol leveled~: ll.?~ ef.ryszer megkérdezem társnöidt~l hogy ki akar levelezni '\'ele<l? - Strausz Kató. J~n<l nrat nem i~mercm, Mikl6s vitéz régi kedves ismeriísöm. A fényképre vonatkozóing azt tizenem hogy K~t6ka érti a tréfát, mert persze ho~ csak t:c:fa volt. Egy tréfás öreg barátja m6kázott ~agyapóvnl. Margitkat tidvözlöm s reménylem hogy jöröre .nem lesz annyi dolga és ö is írhat Nagyal1Ónak. Udvözöllek édes lányom. - Mádi Ptironella is Emike. Szép p~os levÖlet írtál Nagy· ::p6nak Elluskám. Csókoltátlak téged,~ meg a hu­~:ocskádnt s azt tlzenem, hotnt ezentu1 gyakral5ban írjatok . .Már azt hittom, hogy szégyenletében lett olyan a Ievélpnpirod, mint n főtt rák, mert több hét. 6tn elmulasztottad eikaideni a megfejtés~. Rako\·~zky MonyhtÍrt megérdC'lllli az ildvtlzletet, kész­stg~elltözlöm ''ele. - Papp Lauika. Gyere el Laczi­l:<im és látogass meg. A szerkeszttiségbon N agyapót kere!d, a ki mogmutatja. neked, hogy négy fiókja telt meg mór oh·nsói rejtvényéivel. A tied is ott no, dl} mAjd csak kikotorjok belöle, hogy meg­'"':&..Sztaljunk fiar..skll.m. - Rakr-vs:ky Jlenyl:ért. Xagyap6 üdvözli legszorgalm.asabb oh·asóját -Siti!Jtr riln~a. kisaaazonynl\k köszoniSm srives &r­cek16dé%t. .Kis olvasóim háJasak lesznek a pom· J:&'5 ~jh·cinye!t4rt. .Az ~Asszonyokc ront ve­zetlljének:: átadtam 1&\'0lét. Azt hiszem, hogy már jön~~ro válaszol kérd6sére. - Heisler La­~.;:i.T;a. Helyes és okos beszéd, Lncrikám. A ctilinder milr figyelmes á nevedre, 8 nadig pis­log, mig reád U!kint. Reménylem - nemsokára. -Eeminy Jlargit. Ugyes 'cánykn vagy, Margitkám. - Bot!Jonvi Mat'iska. Ali nz nlkn, :Uariskám. Te mindon hften írsz Nagyapónnk, én pedig mihelyt .llegknpom rózsaszinu lov<ilkédet, tUsMnt válaszo­Jok poatámbnn. Bizony sziyc:ien betoppantam volna nálatok, de - ror\r sok oh·aeómnak megirtam -• tm mo~cznnho.tok hazulról. - Radich Laczika és Margif ka. Egy levM holyott klitedoalev6lkét knptnm e Mten i ez egyiket Laczi nr6t61, a másikat Mar­titkllt61. Egya.rint gyOnyörkOdtcm mindkettöben gyermekeim. Okoe1 j6:~zh•U fiu '"ngy Laezikám, nap dolog, hogy a Rnkovszky Menyhórtnek szóló ilzenetoek te is llrül~l. .Alighanem követni aka­?Od ptldáját, uaz hogy máris koveted. A juta­l~>mkl!nyveL bizU)san megkapod érte. Margilka ~1yo_s kis 1éll.ny, puha1 jó szi,·oeak6je megesett t.ársoöJe azomoru som~ R-úszvétót. kOzlöm a

AZ trJ'S.á.G kis halott test-vérkéivel. Ny:tl Hermina. Azt ircd, hogy fogytán a. türelmed. Hát azoké az olva'!lótársaidé, a kik épp oly szar· ga.lmnsan knldözgetik a. rejtvényeket, mint te s még nem nyertek könyvet. A rejtvénymegfej­tésnek egyéb czéljo. van. Ez egymagában is sz6-rakozas. Hogy Nagyapó iránti ezeretetből irsz minden Léten, hálósan köszönöm édas leányom. -Forstery flut. Nem kapt:lm Duskám1 különben dehogy YÍlrnttalak "''alna meg ennyire. Az öreg czilinder tudomásul vette, hogy Duska. nagyon szeretne egy ezép mesekönyvot. ScJtreibet· Leona. Üd~özöllek Leonóm. - Darányi Laczika és Pisti!ca. Szivesen lcüldtem a ezép köny­vet, merb megérdomeltétek. Legyetek ezután is szorgalmns olvasóim. - Berger .Ammska. No, most elérkezett a vnrva-várt vasárnap, azaz hogy csak holnap érkezik el. Hndd it-jak hát Annnakának egy hosszn, igen hosszu üzenetet. Hány sor legyen Annuskóm '( Toldanám1 buznlrm­vonnlun1 de nem tudom. Megnúzem a zsebó1·ámat s azt !Atom, hogy ltés6re jár az óra, siet a mu­tató. Gyorsan bofejezem tehát a igérem, hogy jö­v6re1 ha kérdezel egyet-mást, bosszasabban vé.laszo­lok. -llosenfeld Jfargit ls n{)na. Ha N agyapó lllind­azoknak küldhetne könyvet, a kiketszeret, minden héten nlamennyi kis al\'nsója jutalomban részesülne. Mert egyformán szereti valamennyit. Várjatok türelmesen kis lányaim, nem feledkezem meg róla­tok. - DömlilÖt' :Jfalvinka. No te őszintén meg­vallod :Maldnkam, hogy nem ezetetsz iskolába járni. &baj kis lányom, ezen tul kell esni, mert nem osztogalják ingyen a tudományt. Te pedig nem altarsz tudntlanabb lenni, mint tórsnöid? r gy-e gyermekem? - G1·1tber Emy. Készséggel elismerom1 hogy szorgalmo.s olva.s6m vagy Emykém, de az a. kis társad, a kiröl a minap szóltam, már 8 hónap óta minden héten elküldi a megfejtést. 'l'ebát még nálad is szorgal­masablt. No de Nagyapó méltányolja buzgalmadat s mcgigóri, ho&'Y kopoglatni fog a - czilinderen. - K6ttig Gizi. Inkább a leáoykó.knak tetszik, -nem yalamennyinek, de igen soknak. Közlünk majd még ennél szebb és mulatságosabb törléne­teket is. Nagyapó öreg bácsi, most csak ezt sug­bn.tom meg Gizilténok. - Eistmberg Elemér és E.·na. '\'an k!Sztl\lt közülhot6 is. - Fellner Fen'ke. Jaj de ezeretnék bekopogtatni hozzátok a Béla-utczába, Ferikém. Talán, ha. egyszer birják öreg lábaim, meg is látogatom az én kis olvasói­mat. - Gabriel/i Je11Ő és :Mariska. A jó diáknak erre is jut ideje, a rest klilönben sem tanulja meg leczkéjét. Tudom, hogy ez nem '\'anatkozik rátok, tehát remélem, hogy a télen gyakrabban levelezünk egymással. - Kudlt'l; Böslce. Most csak röviden kösz!inöm mPg bájos levélkejét Böske kisasszony. Jöv6re hosszáSabban irok. .Árpádo!; és Babát csól{oltatom. - Orbán Elizkc és Il'énke Bizony régen nem irtatok lennykáim. Ezután ne feledkezzetek meg NagyapóróL - Zeitner Vilma és Margit. Mondjó.tok meg kedves nénéteknek, hogy Nagyapó nem borivó ember, ezért kissé nehezére esik az édes rejtvény megfejtése. Ezuttal mégis szürcsölgctett belöle, 8 mondbo.tom, b.ogy jól esett.. Kis unokaimat csókoltatom. Blmn. Sádka és Jozsika. Hogyne gyermekeim. Dezs(f Elát·i ls A1muska. Kérjétek meg Gyula bácsit, talán máskor is segit. 1úost igen-igen meg ..-oltam elégedve Klin·iká,•n.l é:~ Annuskával. -Halász ViltM, Afcu-git és A11tttts. 1úost bo~>y mind-

.. ' e. bármatek le,·eJét megkaptam, megnéztem Vilmáét és ::Uargitét is s a~t látom, hogy eey:forman esi~ nos és takaros \'o.lamennyi. Jó és aranyos test­vérkék vagytok, o.lig váram, hogy a czilinder megjutalmazza. szorgalmatokat. - Szöcs Camilla, Lajos és Sárika. Sarika levelére nag-ron kiváncsi vagyok, azt hittem, hogy miog irni ;~m tud, olyan kiebike. Halász Ibolyka és Go.zdy Pálmuczi 14 esziendösek, Szentgyörgyi Irénkének megüzenem, hogy Co.milla lBvolob viu· töle. Kérdezd meg Ca­milla Szentgyörgyi Jr\Ínl,étöl, hogy ismerí-e Luzsn Terit. Udn1zöllek. - Scltöusfcin Ptil, Józri, Erzsi és lcztt&ka. Kdldjotok llj rejtvényeket. Mesek6ny­,·et csupnn igen szorgalmns olvas6im nyerhetnek kétszer, sőt többször ii!, -persze, ha türelmesen várnak. A kiadjhivatal alighanem olkUldte nz albomot. - Solyotn Sándor. Most okosan irtál Sanyiknm. ~~!njd_ ~eglll.tod, hoay nem lesz ,pccbcdc. UJ rOJl"Vt;nycid ros;;zaLbalr, miot az el~bbiek. - Fuch., Józstf {$ Te,-ka. Közölni fo­gom. - Brandl Károly. A te rejtvényed is kö­zölhet6. - Petnelldzy BOt-i8ka. Jó mulatást a sz6-löben Boriska ki~n~azony. Gratul&lok a ~:~zép nyere­ménybet .. - Bu~o &Tm1~tzing Pisti és Egon. Sz{Wom·banom fiwm, de biz(lny elveszett a reJ.t-

Vasárnap, szaptem ber 18.

vényetek. Küldjét.ek el rögvest Nngyapónak. Persze, hogy kihuzzuk a ti neveteket is, de csak akkor, ha megigtkitek, hogy szorga~~ olvasói lesztek Nagyapónnk. :tdes anyátok kerde­sére a SzarkesztOi Üzenetekben válaszolunk. Wagner Elza és JeM. Hn és hálás olvasóimról én sem fogok m~<rfeledkezni. - Striny nona és Irét1, tdes apatok kérés&t elintéztem, a tiéteket nem· sokára elintézi a czilinder-kalap. - Széger Rka, Zsóka, Feri és Gyurika. Biz én nem tudom, ?o~ llliért volt llko. a multkor tolakodó, s6t mtndtg szarény és kedves levelet irt Nagyap6nak. Blum· bera Etusnak átadom üzenetedet Zsókiczám, hogy o levelezni szeretnél vele, tizennégy esztendős vagy és Szarazó.nyon (u. p. Bozsur, Krassó-Szörénym.) lakol. Petneházy Borish:a kisasszonynak is meg­üzenem, hogy Széger Dka örömest irna lev~l~t neki, ho. tudná a czimét. Nngyapó azt hi~1, hogy Sátoralja-Djhelyen lakik. - Gazdy Pal­tnuczi. Nagyapó is üdvözli »türelmes« uno· káját. - Oscmyáuszky Juczó ls .Jd1·ietme. Petn~ házy Boriska Sátoraljanjhelyen, Czetner ~a.rw.~ lfátyásf'óldön lakik. - }\emes .A11na, Er:mke e11

Ibolyka. Nagyapó nem tudta, hogy ilyen ~na~c leány a »kis« unokája. Mi.belyt idl:lm ]esz, ku;~é megsimitom, megvasalom a mesét, mint egy szep uj ruhát. Ugy mutatjuk be olvasóttirsaidnak. Freund Lacz~. Elza és Arlur. Huszonné",<ry'Bzer nem - buszonötödször talán igen. - Ifj. Weiszer Samu és Gyula. Annyira ás olyan azépen kéri_t~k ~a".ryapót1 hogy szinte szeroteit volna kifogm a czilinderen. Ezuttal nem sikertl.lt, máskor talé.~ sikerülni fog. - Vérless Marúka és Bandi, Cs'· k6s Zoltán, Fritz Misi, Nagy-MátM Vibna, Lutts Erzsike és Am1uska (üdvözlöm uj olvasóimat)~ Olti Emykc, Kazár Bandi, Németh .Aliceka, Tol1Ul~ Elek, Pali és Szidi, Altmann J en ó, Sonnenfeld Jenó, Brieger Lá~zl6, Kat·say Margit, Schmidt József és Berta, Schulllof Reuée, Wolf Ernö és llficzi, Holzer Ella, Vajda Erzsi,he és Lilike, Bá1zhegyi Pisti és Baunhorn Margit levelére a jövö béten válaszolok. - Be,·get· Armuska. Hát hol voltál Annuska _a. hosszu vakáczióbo.n ? Jól mulattá.l tudom l .Meg IS

érdemled, mert igen kedves kis leány vagy. Itt üzenem meg olvasó kis társn6idnek1 hogy ezeret;. nél velük levelezni, ll éves ''o.gy és Jánosbalmán lakol. - Iti- Weiszer Sámuel is Gyula. Csak ir· jatok fiaim, dehogy is feledkezik meg rólatok a czilinder! - Néulele11. Ki vagy te kis sz6rakozott unokám? Elfelejtetted leveled alá irni a nevedet. Találd ki te vagy~e? Ez a levél rózsaszinü1 gyö· nyörü szép irásn, talány is van benne. -Radicll Laczika és Margit. Nagyon örült a Czilinder ur, mikor megmondtam neki, hogy »iparkodni fogtok a szaretetét megnyerni.« Azt igéri, hogy 6 is igyekszik méltó lenni erre a sze­retetra. - PasclLkus Sárika. Igen örülök, hof?Y bevé.ltod igéretedet és szargalmasan irsz. A reJt• vény jó lesz. A »sokáczokc: a Dunántul lakn~ és nagyközségeik is vannak. - Roth Mat·g,t. Hogy haragszom-e? Söt ellenkez6leg, igen jól esik hallanom, hogy te is olvasóm vagy. ReméleUlt szorgalmas kis megfajta leszel és még sok kedves le-velet kll-pok taled. - Janela Olga, Margit, Jó· zsika és Ivike. Csakhogy ..-é!!'ro van szerencsémi Bizon". már azt bitt~m :aészen elfeledtétek

J l o az öreg Kagyapót. Isten hozott valahára. -Pilz Irén. Xagyon kószönüm édes soraidaL Nu~ boldogság az nekem, ha örömet szerezhetek kiS olva.sóimnak. - Ifj. Jfalor1yay János. Ez~tán, ugy-e, N~")'apónnk fogod küldoni a megfe)t~st és rej~ényeidet? - Lórinczy Gyurka. KépreJ t· ~ényt nem közlünk. Máskor is ir j ám! - Schu·arlt Imre és E,·:sike. Beiratkoztil-e már, Imre? Van-e .már tanulni ~al6d? De bo. ván is, akkor se feled· kezzél el a rejt>ény-megfejtésral. - Schulltof Renée: Szeretem l1n a le leveleidet, kis Ronoo. Hogyne sze~e\ ném olvan gondos kis h\n,·ét a ki ma.rra rendezi e

• J , o 'Na· a ruháit. - B. Sc!trnertzi11g Pista is Ego1l. ak !!Ton késön kaptiUll me~ a leveleteket s cs ~. 0 ' öD most tudok vala~zolni .• \. rejtveny nemsokára J · Megkezdödöt.t-o mr\r a nB"Y tanul:\s ideje? -:-t B

0 éd u· ony1 '1 erger ..tlrftct·. Elbiszem, a mit esnpa lZ él mort bnbár az irás szebb is lehetne, de 8 }evló

.. tanu ' ..fognlmazáEa arra vall, hogy Artur JO 'dli okos fiucska )ebet! Irénköt üdvözlöm. - V~J n: • b '1 szrves 4JSfa. K.t.:lves nu vagy Pista, ogy l yen ll

levéllel k(lsz!lntesz be.- Hogyne ezeretném az Uye k derék fiukat? Izenni is izonek mindig, hn. csa ugy oem járok, mint a mu!t héten, a miko\~ elfogyott ol6lcm a helv él1 a papír. Isten ve - IUsztgi Eris:tinJ;Ó., Irma is Gi~ella . K.ti<~zö~~ n szép lovolet és a rejtvényeket. - 11'1)~ •1~ B~zugh .Pisw. Nagyon oeyes a rejtvény. Kö ... ó

jük, fiam. E.ugocskádat údvöJ!Om.

r

Vasárnap, szeptember 18.

.. " U:OZIGAZGATAS. '·-

A kivándorlási ezerzödések megkötése. Tisza István gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz a ki­vándorlási szerzlldések megkötése tárgyában. A ki­vándorlók szállitására vonatkozó szerz6dés köztn· domás szarint a vállalkozó, helyettese, illetve meg­

hatalme.zottja által kötend6. Minthogy a. meghatalmazottak a szerz6désbe

irandó dijak helyes megállapitását és átazámitását gyalu·an nem képesek teljesiten~ s a kivándorlók tömeges jelentkezése esetén a. szerzödés kiállitá· sára elegendll idejük nincs, most kibocsátott kör· rendeletével megengedi a belügyminiszter, hogy a meghatalmazottak a kivluldorlók részére a végle­ges szerzMés helyett a. kivándorló nevét, a hajó nevét és indulási idejét, az utlevél azllmát, kiálli­tási helyét és kel~t, a viteldíjat s az erre tör­tént lefizetést tartalmazó ideigle11es utazási jegyet állithassanak ki, a végleges szerzödést pedig az Adria m. kir. tengerhajózasi részvénytársaság, mint a Cnnard Steam Ship Co helyettese, illetve annak fiumei megbízottja állitsa ki. Az itt kiállitott szer­zödések a törvényben elöirt határidön belől az il­letékes hatósághoz megküldendllk.

A 7 éven felüli elhagyatott gyermekek. A belUgyminiszter az állami gyermekmenhelyek igaz­gató-főorvosaihoz intézett rendeletével a hét é>en felüli gyermek havi tartásdíját 10 koronábnn ál­lapitotta meg, ha csak olcsóbban nem akarja. a nevellS-szülll elvállalni a gyermek tartását. Ezen havi 10 korona tartá.adijon kivül az illetlls~oü

községtől egyéb dij megtéritése nem követelheW.

A kOzség. A közeégi törvény a. községeket három kate­

góriába osztja: rendezett tanácsu városokra, na.gy­ktlzségekre, »a melyek rendezett tanácsosal nem birnak ugynn, de a törvény által rájuk ruházott f.eend!!ket saját erejt1kblfi teljesiteni képeseke; és kiektszségekre, melyek a törvény dltal a közsl!}ekre t'uháeott teenildket korlátolt anyagi viszonyaik miatt sajó,t erejükhdl teljesiteni netn képesek ~s o végbtfl ?nds községekkel kell szövetke:miök.

Ugyancsak a községi törvény a községek jo­gait és teand!!it a következliképp állapitja mag: ,saját belt1gyeiben határoz és szabályrendeleteket alkot j hatá.rbzatait és szabályrendeleteit saját elől­járói és közegei által hajtatja végre; reudelk~zik a község vagyona felett ; kt>zségi adót vet k1 és hajt be j gondoskodik a tisztán közeégi uta~ról és egyéb közlakodési eszközökről i gondoskodik a klSzsé!rl iskolákról és más rokon intézetekről j ke-., . zeli a mezei a. t11z. és közrendőrséget s a szegeny-

ügyet j gya~orolja. mindazon jogokat és telje~~ ti lllindazon kötelességoket, melyek a községeket tör­

Vényszerin• a ~lletik.c ~

Ez., olnának azok 6 jogok és kötelességek, ll. lllelyeket a törvény a. községelu'e1 tekintet nél·

~ kis- vagy nagyközségi jellegukt·e, r~~áz; és 1tt 'Van egy nagy ellenmondás a község1 .tör~ény: ~en, a. mely tulajdonképpen kutfeje n k1sközségt 1SS.Zgatás minden nyomornságának. . . .

A községi törvény ugyanis a szennt állapltJa lnog a községek kategóriáját, 3 miut kdpesek, >agy ~exn képesek o. törvény által reáj~. r~ázolt Jogok gyakorlására és kötelességek telJ~Sltésere ; a lnely község erre képes: önálló vagyi~. nagyköz­ség, 4 melyik nem liépes: k1sközséggé val1k, a .mely tilcis községgel köteles tJt·sulni jogai ~yakor~á.ra 6s kiStelességei teljesitésére j tehát al tlym kotség, a törvény szavainak helyes magyarnzata ~ellett, elveszti közsigi jeUcgét és több közsiggel egyiitt ken laogy Tc~pezzen e!J11 kötigazgatási községd,

Ilyesféle foroghatott a községi törvény~ szer· ke.sttöjének fejében a mikor a tön·ény elso sza­

kaszát megalkotta./ de késöbb eltévesztette a he-

AZ 'UJ'SA.G lyes irányt és már a jogok és kötelességek fel­osztásánál elejtette a. közigazgatAsi klSzségek gon­dolatát 6s egyenlő jogokkal és kötelességekkel ru­házta fel a nagyközségeket és a kisközségeket; igy aztán a 36.000 lelket számláló Békéscsabát ugyanazon egy kalap alá veszi a községi törvény 100-200 lakossal biró bármelyik felvidéki köz­sérrrrel az egviknok is van képvisel6testülete, a.

bb ' .J"

másiknak is; egyik is, másik is ugyanazokat a jogokat gyakorolja, a mit a községi törvény m. fejezete valamennyi község részére biztosit.

A. törvény végrehajtása alkalmával aztán ki­tünt, hogy a kormánynak egyáltalában nem volt szándékában a. községi törvény els6 szakaszában kifejezett helyes és gy:llcorlati elv megvalósítása; a. közeégek kategóriák ba oszt.ásá.nál nem az anyagi és szellemi rátermettség volt az irányadó, hanem inkább az, hogy négy jegyziSt tart-e egy község vagy négy község tart egy jegyzöt.

A közeégi rendezésnek ez a módja. nagyon kényelmes és kevés fejtörést okozott a végrehaj­tllsra. hivatott szarveknek; hanem békóba. verte a rendezett tanács u városokat és a fejlettebb állapot­ban lev6 nagyobb községeket, a k:isközségi igazga· tást pedig elképzelhetetlen roszszá és drágává

tette. A kisközeégi igazgatás egyetlen számbave­

beta szerve a körjegyzil, aki kénytelen annyi elo1-járósággal, annyi képviselötestülettel bibelödni, a hány községe van j elképzelhető mennyi hasznos dolog elvégzésétől rabolja el az időt ez a bibelll­dés, és mennyi minden fontos ügyre nem érhet ró. o.z a. jegyzö, a kit végzete azzal vert meg, hogy 5-10 község elöljá.rós!gával, képviseltstestületével külön·külön tárgyaljon olyan egyszerü dolgokat, a. malyeket nagyon azépen el lehetne végezni a következetes közeégek választmányával egyszerre,

ha a k6zségi törvény els5 szaka-szából kitetsz5 in· tenczió vonult volna végig az egész törvényen s a földro.jzi községek helyott közigazgatási közsé­geJt szarveztettek volna.

Hogy a kisközeégi igazgatás mindon rossza­sága mallett is méregdrága, "nól meggyőznek mindenkit a kisközeégek évi költségvetései; ezek­blll a költségvetésekbill kiviláglik, hogy a községi elöljáróság m~gszün t .)nobile officium« lenni; fizetést élvez ott mindenki, a birótól o. bakterig i

edig ezek az elBljárók dotálására forditott költ­;égek egészen haszontalan kiadások; nem dolgozik azért senki. :Milyen miota-közigazgatást lehetne teremteni, ha azok a ma. elfecsé~t kincsek mun­kaképes állások szervezésére fordíttatnának l

A kisközeégek igazgatása valóságos szemfény­vesztés; egy öt községből i\lló körjegyzöségben van 15-20 elöljárós&gt tag i micsoda pompás igazga­tás volna, ha ezek mind mnnka.képes emberek volnának; ámde a. községek legnagyobb részében egyedül a jegyző n mllllkaképes ember: az . elö~­'á.rók Wbbnyire afféle parádés valam1k1 m1nt o. ~yeregszerszámon o. sallang, va~. pedig kerék­kötlii a jegyzö becsületes törekvesemek.

Az orsz. jegyzőegyesület kilencz évvol ezelőtt egy emlékiratot t.erjesztett az akkori behlrryminiszter elé ; ez az emlékirat kiterjesz­kede~t a. ktlzségi kategóriák megállapi tására is; az emlékirat idevonatkozó részének eszmemenete abból az eh ből indul ki, hogy a közeégek fej­lödökópessége ne korltitoztassék és azUntettessék meg a. fejletlen kisközeégek közigazgatási önáll~sága j ez utóbbi czél elérésére javasolja az emlékirat a közigazgatnai körközségek szervezését, a lakosság arányában alakltand körválasztmllnyok felálli­tbával j ez a körválasztmluly a jegyzö ~reze tése mallett gyakorolná. azokat a. jogokat és t.eljesi­tené azokat a kötelességeket, a miket az uj köz­ségi törvény a községekre önkormitonyzási hatás·

körben ráruház. A kisközsé~elc közigazgatási tekintetbon való

önállóságának megt;ZUntetése és a közigazgatási

41 körk15zségek szervezése megteremtené e. közigaz­gatás egységét az alsó fokozatban és érvényesülne az a jogos és a közteherviselés elvén alapul6 törekvés, hogy a legkisebb falu lakója is épp ugy élvezze a közigazgatásnak minden jótékonyságát, mint a legfejlettebb közs6gben lakó ember; a jó és gyors közigazgatáara szükség van mindenütt

1 a hol el:Dberek laknak s ezt o. szükséget kielégit­het.jUk azáltal, ha a lriilközségek, megfelaHS oso. portasitás llltal, képessé tétetnek egy minden tekintetbon megfelelö helyhatósági közigazgatás költségeinek fedezésére.

Az az eszme, a. mit az orsz. jegyzi:Segyesület ezelott kilencz évvel fölvetett, tért hódított azok· ban a körökben is, a malyektől elsö sorbnn függ közigazgatási rendszerühk átalakitása; örvendetes jelenség ez, mert a közigazgatá!l rendezésének sikere leginkább a közeégek njjászervezésének módjá.tól függ.

Annál sajnálatosabbak azok a tünetek, O: melyekb6l az következtethetll, hogy olyan tervek is foglalkoztatjlik az elméket, a melyek, ho. meg· vo.lósulnának, teljesen tönkretennék a községi adminisztráoziót és lejebb szállitanák jelenlegi szinvonalát is.

Egy ilyen eszme került n o.pvilágra »Az Ujságc: szeptember 8-iki számának közigazgatási tovatllban, a maly olyan tervvel áll eli:S, hogy engedtessék meg a kisközségnek valamely nagy­Mzséghez, vagy nagyklSzségnek valamely rende­zett ta.nácsu városhoz való csatlakozé.e, a nélkül, hogy a osatlakozott község nagyközeégi vagy Jris. közeégi jellegát elveszitené; az ilyen községek t1gyvitelét valamelyik város tisztvisel6je látná el csekély fizetési pótlékért. A. osatlakozott közeégek hatáskörébe annyi teend6 osztatnék, ,a mennyit­a falusi biróra vagy kisbiróra rá lehetne bizni c,

A. czikk irója. ezt a. lehetetlen tervet azzal okolja meg, hogy »a községi körök geogril.fiai helyzete sokszor igen furcsa. i a jegyzönolt néha. egy nagy városon, s6t több községen is kereaztlll kell mennie, mig körének máa kö"zségébe jntc, és hogy ez az állapot nagyon megdrágítja az ad• minisztrltcziót, >mivel a nagyobb távolságok na.: gyobb utiátalányokat követelnek a jegyzök sz6.­mára.«, Hát abban igazat adok a cziltkirónak, hogy a körjegyzöségek geográfiai beoszté.aa sok helyütt ,igen furcsac ; egy felvidéki vármegyéhen például az anyakönyvi törvények végrehajtása alkalmából uj jegyzlli köröket terveztek i a körök kikerekitésére a javasintot egy vilrmegyei központi tisztviselll készitette a vármegyék térkópének se~ gi ts é ge mellett, mert az illeM tisztvisel 6 a vármegye lognagyobb részét nem is ismerte; igy esett aztán meg, hogy egy községet olyan körhöz osztottak be, a melyet egy óriás vizválasztó hegy válasz· tott el a kör székhely6töl; a. hegy megmászása fél nnpot vett igénybe, a szom.széd kör székhelye pedig tiz percznyi távolságra esik attól az át,.. csatolt községtöl. Persze a térkép sima és a hely .. zettel nem ismer/Ss nem látja. meg rajta a föld .. rajzi akadályt. De hAt az ilyen e!letekből nom az

következ~ hogy üssük agyon a községi közigaz .. gatást és ezázfejüaéget teremtsünk o. kivánatos egység helyébe, hanem az, hogy e. kö~ket a földrajzi viszonyokkal s egyéb figyelemremélt6 érdekekkel ismerős szarvekre bizzuk és ne csina\1 .. junk kottából köaigazgatá.at. Ha az ilyen dol­gokra figyelemmel leszttnk, nem ksz sehol sem >furcsa.« a közeégi körök geogrifiai hel~te, nem lesz költséges a. feleknek a jegyzőjükkel ve.ló érintkezés és nem drágitja a közigugatást a ~ ·vzts fuvarátalánya ; ez ut6bbi ugyan csak el u. 'Jeti ok; tudvalevő ugyanis, hogy a jegyzök fuvar6to.lényát egyformán lille.pitjn. meg a vár­megye a terület~n lakó veJamennyi kOrjegyzőra nézve, tekint.et nélkül arra, hogy a j~ll kiaebb vagy nagyobb ter!iletet, köves uton vagy keré~· agyig éri:S sá.rban kénytelen beutuni.

..... Vasárnap, szeptember--25.

A ni vilátállása.*) - Levél a. szerkeszt6höz. -

Egy hires orvostanárnak vala~~ly alka­lommal egy lengyelországi ö:e~ zSldot kelle~t megvizsgálnia. Az öreg azt ~htotta. ~.á.rol, hogy ö beteg; de a tanár mmden: VIzsga~a.t.a daczára sem talált semmit, a. m1 bete.gs~gre vallott volna. Meg is mondta. .A pa.cz1e~s azonban fejcsóválva nézett rá és ilyenforman szólt a meglepett tanárhoz:

- Uram én érzem, hogy beteg vagyok. És ha. csak a~ lenne a. betegségem, hogy ezt órzem ezen i~ segiteni kell.

N1agyjtl.bau ez n. »Nökér désc e~ete is.

Jin. fér11.uk a magnk álláspontjáról kon­zultálnal\, bizonyosan arra n.z eredményr e jutnak u. mil'e :1 profeszzor. A status quo Hnnyir~ n ~lük l•edvezett Ádám óta, hogy neYet.J>éges lenne m:ist ki vánuiok. Az öröklött jog jobhan n 'ériinkbe megy, mint a. szerzett.

Azonfelül pc<lig ez náluk hatalm ikérdés, föki>nL pedig kónyelmi ktlrdés.

A zé t t a :>l\ őkérd~~tc: fJrfi elfogulat1anul nt;m birálliutja cl. Hanem ha teljesen kilép önmagából és énjétől függetlenül ítélkezik. Do lolllert solHlSCDl ítéljük meg masként a. dC~lgoknt, lllint titkos vonatkozással önma-

·.~1 S7ivosen közz~teszözük ezt az eh·i alapon szött okoskodást, moly a. fOdlm~rUlt.." ktérd:i ~vább ., ... · Termőszetesen >mtn eu JCJ; 1un a.r s va c, ~zo' 1' .d szet·k.

A _ayerek. (B .. , , , , J , , , . 9.!!SZODYD3.k.)

Nincs a szebában senkisem, Csnk én es a gyerek, . Ki c co::cndben, titk~:m kémleh, Hogy könyern mmt pereg.

l·érd csak leborul Nem szól, nem " ' Ölembe a szegény, · d köny I li::.z tudja már, hogy mm en Egy elveszelt remény·

Kis gyermekszi\•e ~egsejti A asszony-golgotat, S~t~lmes, tiszta.' mély szeme Távol jö,·öbe lat.

És tudja, hogy majd egykoron Az ö könye per~~> S az ö ölébe h~{hk ~=rek ... Egy szöszkc, bu g) Violente.

Divatlevíl. Ps. . l\104 szeptember. a.r1s,

. dt ránk ez a. találós Nagyanyankl'ol mam.

kérdés: • 'st c ille Kdnolhze? h ik ll as t 'fi . 1 e Uberlegung - a.ngz Eine ret tc z

reá. a. válasz. hi em hogy az, a. ki ujra Ko" én nam sz. '., '·rinolint, nagyon

~, · hozol "' ~ diva ba aknrJO. . 't'Olntl. , · ére t t.< gondolkodá:. n . rris igy van. V ege a.

És f:ijdaloJll. Ill~c ··

AZ tJ'JSA.G

· gunkrac:, ilyen lehetőség körülbelül ki van zárva..

Ez az én meggyőződésem. Ez legyen a. mentségem is, ha. Kenedi Géza. ur némely állitását megpróbálom asszonyi világításba állíta ni.

Hogy mindjárt kezdetben valami szilá.rd­hoz nycljak, természettudományos alapon me­ditálok egy kicsit.

A természettudományos gondolkozó.st, mi, huszadik század em berei ugyis a levegöböl szivj\l.k be. 1\fa darwini nézeteket hangoztat még az i's, a ki soha Darwinna.k még hirét sem hallotta, nem lesz talán kérkedés, ba éu is azokhoz számitom magamat, kiket, ilyen­formán ma ezrekben számolnak össze. .A..nnál is inkább, mert ez a kiindulási pont egyedül közös kett.önk között, a. melyröl tehát - ugy remélem - egészen ellentétes eredményre fogok j u tn i.

A. teremtett dolgok rendjéből nekem ugy tükröúk a. \ilá.g. hogy a természet csak kan­turokban dolgozik. Xagy, erős, kidolgozatlan vorui:;okban, melyekuek hattini közt szabadon fejlődhetnek az individumok a fajok által megengedett lfi\gszélsöbb szabadságban. A. mi esetün'kben például adva van az erő: az asszony, a. czél: az anyaság. De ::1. kettő kö­zött - Ul'am Isten - a kombináczióknak micsoda. millió lehetősége. Uert hiszen ugyan­azon eszközöket jó-rosszul és nagyon rosz­szul engedi használni a. természot.

kecses, hosszu, sima. szoknyáknak, melyek szarelmesen tapadtak hozzá. az asszonyok­hoz ... Helyüket merev, abroucsozot.~ ruha­aljak foglalják . el, s im:te.n már csak. e~y lépés az igaZt, a hamlSltatla.n - l..-r1nolin felé. Az összes párisi modelek, a voile, grena­cline és puha. posztóruhák oly rettenetesen szélesek az a.ljban, a láb körül, hogy lehetet-

r (

Itt egy kis bézagoti kell betölteni ;­:z>jól-rosszulc:, de mindenesetro egyénileg. Eu például azt kérdem:

- Független-e a mi »erőnk c.- , az asszony mig rendeltetéséhez jut'?

- N'em. Már maga az anyaság fogalma. egy idegen erő közremüködését fóltételezi, egyebekről most nem is emlékezve.

Igazságos-e a~ért a ezéinál csupán az egyik felet tenni felelőssé a :.mikéntc:-ért?

Ha az erő utJában más, az övótől kölön­böző erő ha.tá~ának van kitéve, a pálya. iránya. megváltozik.

Semmi sem kevésbé méltányos tehát, minthogy n. nő o.kLiviLústit no függetlenül itéljük meg, ha. nem. minL kölcsön hatást.

Ismert dolog l l~vón, hogy a fenyöfa1 bár egész ki.Uöuüs talaj ból hípl~koúl;1 mag<l té• széröl sziutén ó.tnlakitja a. Lnlajt, a. mibe ju­tott. Vagyis a ke:tdet k~Jzdetéig lehámoz~a a kérdést le..,.en·vszeri.lbb form!ÍJ. á brm is e<:ru

1 n t::>J • oJ

összelett dologra bnkkanunk: a n··~ függet-bnüL mint ilyot nem is lehet megit.élni.

A pararlicsoroban is kó .. ember ügye '\"Olt - az ns,;zony ügye - pedig óh! be iisreUt dolog lett azllta abból a. pás~t.orl Á}etböl!

:.:Uégi;;, mikor a tizeukilouczedik sztizad­ban egyszen-e csnk megszülctik a l\.'ikér­d~sc. a k~nyehniikben lDPgzavnrt békeszpre­tők ~a természetes álla J!Ottúl val ú cltóré:;~­nek deklarálják :Kem jnt eszükbe, hogy a. természetes álla.pot.tól ru~U: egynóhúny ezer év eltávolított bennünket.

le?- nzt a renget~g s~övetet. sétaközben egy kezzel megtutam. Ezert talaltá.k ki a. crino­line-cerclette-eket.

Bzek a ruhák tulajdonképpen mind csak az uppe,~en thousrtncl számára. készültek : olya­nok r?szore,, a. kik kocsin, automobUon tesz­n~k l~totíatasok~t. De mint minden uj di\at­nal, ltt ts bekövetkezett a megszoJ;ott l'Ossz :

AZ 'U JS .Á G

~zeretni örök törvény ; a szerelem vál- \ :.\!ert ha kétségtelen, hogy >minden te-to b.atatlanul agy és mégis nem minden idő~ remtetu lény csak a benne rejlő erők szabad hen szarutünk e.gyforu.uin. kifejlődése által lehet boldog«, még ennél is ... Azért. azt a;.sok ezer esztendőt, a. mi az kétségtelenebb, hogy saját emberimivoltának o~Jla,pot ot..'l. mutg eltelt, nem felejthetjük ki, tudnt.'Íval minden ember bhjon. m1kor a nők ~ai helyzetével :;zúmoluuk. Vajjon a többes számban birt nó'k. a ki-

Legyünk 1gazságo:>ak és sok mindenre ket a. lábasjószágokkal egyutt számoltak ösz­akadunk ott, u. mi a mai asszony javára, sze, birtak-e ezzel? de felt.étlenül ment.~<!góre szolgái. Prób<iljunk Bizony bajos elhinni keru;;ru. Pedig az egyenlőség ilyen szarény érte!-

* mezáséhez a természet intencziója szerint fel-

Az ősállapot ösrendeltetés: szeretni tétlen joguk lett volna. és gyermeket szülni. zavartalanul csak éppen Ezt a jogukat öntudatla.nul is érezték. a paradicsom boldogabb idejében én·Óllyesül- És mert egyenes uton uem juthattak heten. A mint a növekedő szókincs meg- hozzá, kf!rülő uton, csuszva.-mászva igyekeztek i~meite ezt a toga.lmat.: l'arczodnak verejt.ékec

1 a. czól elérése felé.

a nö ,azonnal átvette az öt megillető részt. Ha ebben a küzdelmes törekvésükben a. Es valamit még azonfelül - a. feltótlen kényelmesen fennálló férfit termé:szetes ellen·

enged~hne::;ség~t. féluek tekinteLték, kihez hozzáférni mi~den A hutalom nkkor t.isztán a. test.i erő és eszközzel szabad, ők voltak-e a hibásak? !'iem.

nyomában e. jog; a. f~rfié volt. Y ele .o.;zemben 8 ha végre ezéihoz érve, nem elégedett meg egy gyenge fől, az a':lszony. Az erők egye- a. nő a férfi mellett helyet foglalni, ha.n~m u. netlenség~nek meg kellett teremteni a surl~ legyőzöttnek nyakára. lépett, ö volt-e a. hibás? dást, a kie.;y6nlités törekvését. Rogy egyelőre Bizony mondom, hogy nem. nem nagy sikerrel, mur.atja. az a. tény, hogy A férfiaknak igy tetszett, ó'k igy akarták. a. biblia embere asszonyait. épp ugy a Wtzdasá- !l<

gához szá.mitotta, mint egyéL lá.basjó:~zágát. És igy romlott meg jellemében az asz-Az orö:s fédi, az ur, a. plus, feltétlenül szony ...

do~alja tehát. a gyengát. az as~zonyt, a lllint a zsidó fajban kifejlesztette az év­nuJmnk 23 órájában, hogy a. huszonnegyedik- ezredes üldözé~ az alkalmazkodás legmagasabb ben minden kic:-inyességável, gyenge:;égével fokát é:. meg~zarcztette velük a létfentartás ldszolgál~sa magát neki. legrafnnáltabb eszközeit: ugy kényszeritette

Hozy az n~szouy ezt J,:ihasználja: termé- az asszonyt a rnvaszság. hízelgés, ha.zugság a szete~. Ekesen tiZ6ló bizonyságát adva a. benne mimikrizés minden módji:.r~~o a férfiu-hiuság, lS rejlő erőnek. Mert u. természet eröi sokféle a mely egyenrangu felet nem akart maga formábau nyilvá:nulnak. a darwini tétel sok mollett megtü.rni. rést hagy nyit.va. Sok száz ~vig hittek az emberek a szelid

á. :~>strugg1e for lifoc ignzabban érlel! folyoudá.rban, mely á.Löleli a sudá1· tölgyet, az mozva: nz al1."fllmazkodas cliadala. Tegyük az erő férfit. Ahhoz az önámitáshoz, melyben

c őse liol:yére aZc >ó.letképcsc-t ós akkor az a. az emberi.s&g erősebb fele élt, akkor ez leg­gyilztes, la n köriUm.;ny~.:khez joLban :;imul, jobban illett is. De ma, mikor nyitott. -szem­

lknlmazkodik. A tei.'Jll~ zetben oly törvény mol élil.nk, ma akkor is meglátjuk a. körül· z, m~'ly végigvonul minden l6to.zön, testünk ölelt tölgyet, mikor már nincs a. lo>olében

rószeiu ok olho1y~<zltodésétöl egesz a. világtestek egy c~epp tölgy sem, hanem minde.n borostyán. vonzási wrvúuyéi".. A mig "'iszont e. uelic1, oda.ad6 nó'be.n

A t.árl;a~.alomlln? rt gyeng/sk fegyvere, az. mindig megismerjük azt o.z erős férfit. apró asszony legfobb erőssége, mely Wrtónetében gyengéh·e~ a. ki után kialnkulnin kellett. archünccle.si JlOnttá. változott. A férfi gyenge- A ~pártai asszony alkalmazkod~isában sége megismm·tette vele saját lénye leaértá~ annyira ment, hogy már inkább fJrfinak kc!i~bb oldalát: az e~oti1..-usai, és kényszeritleg lá.tszotc

1 mint nőnek és még anyai érzelmeit

rálcpett erntek a haJlamnak kullh-álásáre., a is megtagn.dta, ez lé\én hnrczba menö fiához h~m;um s~~aiból .~iforditotta. cdrugi szolga- a. buc:m:;za.va: ."?Ezzel vagy ezen c. Az athéni saga.nak vllagl'e.ndJet. Es ebben igaza. volt. nőnek emelkedése munkájában tudománynyal

p. ·agyou~lanok, a kik gyalog kénytelenek JÓX.ni, utó.ullzzák a vagyonosokat, de ök mAr c~nk ugy kópesek a szoknyáka~.; viselni, ha azoknak »tarltfti1tk.c van s <:zért az aljukba }lehabroncsoko.t varratnak be.

.Ér:tsenek meg jól hölgyeim: a. f~lkrino· lint. mínt olyant;. Párisban most csak az ugy­nevezott :.második ftirsasA.g< viseli. De mint­hogy sokka l töbh nsl!zony tartozik a második,

mmi.nt az cli'Jj társasághoz, val6szinfi, hogy maltolnap kií\Jrce-irozdk sz.ámára végleg~seu a.

dh·atos ágotc. Tul jdonkÓJlpeu, de rigl<e!H' ma még csak

n reutlkivüli&n hő, ,rt}kouy baleine-~\rüvol cll' Lott ruhnnlj-l.Tjnolin abrouos nélkül. Ez Utól hi IDOSL, llZ UtC7-3 divafja. na YR]Ószinü, hogy most az egyszer nlnlról felfaló fog tor­l dm o. divat a nem mestorditvn. Paquin, Doncel mester legnlá.bh igy j6sQ1já.k s ezekrt.l vnlnmiv 1 ttillJ t lahcL adni, mint a mef!bol-rlognlt li' lb jóslatn.ira.

0

A {Bhéret egy kissé megunták ~ bánnily uÁp ós kellemas 'isolel is ez nyn ron, valljuk be, hogy veszit a szónnk llZGJ!l6te1ou tL..-zta~

ó.ga. ma1J~Jtt. Az őszre és Mh·e a. nyugodtabb, Elitétebb szineket k ~velik: n gesztenyeba.r­:ruit, lmmu"zt'trkét. Es éppen azért - már osak elárulom, hn 1 i is szidonk órte - a. t~li ulény legkedveltel1b szörméje i mót osak a ohinclulln Ils n soalsJ,in le 7.1 no 1neg az ol­mamrlhatlan 't'altondprém.

Kis~bb ebéd kri3 ottllon, 6s szinhlt.znl.ba. (kivéve az operát) t1óhllny csino nbb, .könny\\

t.eli qlnzt zercEzünk l . :Nagyon zépek a l h ony bluzoh: kill6u · n az ivory ös hnl~ ~6nyzöld "tálf nak li' J>Ompás reflexeket n gázlángok villonyg mb It fényében. Ezol>nd~ nem okvat.lcm ezük 6gos d oo7lcUe7.·-nck lenniök. Egy kl.S v-sz ru kivágt\51 átUkL osipkr-bchu-

zat elegendő, hogy habillé látszatot kelbenek. .Az alj ilyenhor könnyü selyembó1 legyen vagy bársonyból, do mindig fakolében.

Mai képünkön egy pompás szinházi .. jac9ueiit::-ot mutatunk he. Ez a. selyem, szelag é~ csipkéuck nagyon szerP.ncsés kombiuó.czió­jából áll, s azt hiszszük1 a. szinbázi szezón ele­JÓD örömet szorzilnk yelo a. mi kedves hol­gyeinknek

Nagyon csinosak & fl.anell-bluzok is ott­honi, délelötti Yiselehc. Kic::i, csokorrakötötv nyakkend(;,·el, yan bonntik Yalami lcanyosnu cgyszerü és bá,ioo:.

Por:-zo, minthogy maholnap itt a. tél, most i!mlét n diszkrPt. ~gymá~ba. olvadó szi­nok vannak cn trogues. ·.A. sztu·ke, kék, barna árnyalr.tol:1 1\ sötétzölclek1 a liiAk. A r~gen oly kedv l t bm deau:n-t mfL senki som 'iseli.

A ta.vnlyi táli rubáinknt c!jpk aUl?·lehet ~Hala.kitani. Csakis ha felesl~ge~. szövewt i! vásárollunk hozzá. &u.nak ldaJében. A szak­nynknak mBi, nngy böségéb .n~m le~et ~ehogy­sem e16vnrusolni & mult őszt, i.óh alJakból ; s n. ki nem tnt tje. ~nagi\t ehhez, az szegénye.c me (JU;,~ ben) omz\s~ fog k~lteni töblli1 diYatO· an olLözött tá.t-snői kHztiLt.

Perszo1 oz c.sak a. vitrosi asszonyoknak szó\

1 ll kiknek e)tJt$zfikBag}et1ik a 2-jól ölt.ö ..

zött«-ség. Falun. his városLan még mindig igen hn wálhat.ók losznek a lx:nafialinozott posztóruhák. lgazán Mr volua változt.a.tni rajtuk. Hhzen n un·aly.i szabás olya.n j6l őr­vényT juttaLtn n. szép alakot!

.Eu kül6nhen n magam .l'Ó!!zéró1 éppen­séggel nem vagyok bnrátja. o. krinolinnak. Dehát egy fecske nem csinál 11.) am t ..• c A2érl nz asszonyok nagy több_óge mégis el fogja fogn du i nzt minden k<!n~ elmetJonség6-veJ, drágasAgtival 6s - grQI,<:sqltc.. ~~g~vol együtt. Irisz;.

Vasárnap7

szeptember 25;

kellett a iér:fhkat traktálni mert azok az attikai sóu szeretcék. A tl'oub~dourok szegéu~ várurnői mén nz evést is prózai dologna · i:.ekintették, de ha egyszer ez volt az Uti1 mely czélhoz >eze ett.

_ Xeven nevezve a dolgot: csupa alakCJ:?~O: d.!ú, lfnmagánal: 'ze{lfcuJaddsa.mellékutak, kerulok.

És ez lett volna a nökkcl a. természet intencziója? K nm tudom elhinni. Akármilyen arhztokrata is a természet, ilyen megkiilön­bözt.etéseketi ugyanazon 1aj két neménél ne~ tesz. Még a rókafajnál is csak szerzett tulaJ~ donságnak tartja egy iskola a raYll,szsá.got, mely az óletküzdelemben kifejlödött es az á.!­uröklé.s által megerösödöt.t1 de nem v~leszu­letett tn.lójdonságnak.

.A. nő eme. rókaszerü tulajdonságai i~ szerz~tt tulajdon~guk., A. természelnek se~1

köze nincs hozzájok. E:. velem t:gyütt unn· den asszony ült:akozni forr. hogy ~zoketi a. k~sőbb nagylelküe.n ::.nöies~ekc neYezett (,U:

laJdOD.s9gokat. a. t-enné~et kezéböl kaptuk volna.

A konturokon kivill semmit. Minden. ~~1 ná:s. minden sz:in, meh~ a detáillokat k1tö • tö7···: >alkalmazkodiis~. Ö.sidó'kben csupán a, nyen;au előtérben álló férfi tulajdonsá.gokhoz, ujabb id6kben ezenkivül az ez~:rszeresen össze:aö't'ödötr. uir:;adalmi formákhoz.

.A komplikált tát:>adalmi viszonyokkal elJ érkeztünk 4l XIX. :századhoz. .

Csodás átalakulások kora! Uj eszDlék, nem sejtett. ismeretek bölc.söje: a vas~t,, a. telefon százada! Uj formáka r. nyer a vilag, melyben e. táYohci.-r me".szüuik az isDleretle~ válaszfala ledöl. H~l a ~emmit ~rosz~Óp ~ ue:<tik é:> le::oZ belóle minden. Derengant keZ' egy edclig nem álmodott no.gyszerü rend t.U~ data a termik-zet. luiztartástiban. •

.A :>ej télet nagyszerű tana egyném?ly. t~ v~s teúriát ledont és nngyJrtókü n uőker,1e:r: né~·e i:;. mikor lcimutatjn, hogy neiilC:o~ férti- ~ .nösejt. közu nincs különb:;t;g, d~ llleg ember- és béknscj b között :>em. E::. kile~cz hóna}'Os f jlödése közben férli és nő egsa~~ -végigmegy a..~n az uton, mely az nmo(lb~ktO az emberhez vezetett.

Ez uj tudások, uj ízlésirányok szerte re-­pülnek a világ egyik sarkából a. másik~'~, hogy az cm beri::;ég köz ö:. tula.jdoná"ó. ~til­janak. t

Kezd müvel& ember és müvelu elll~e közt me&szünni a válaszfal, tartozzák sz b:!-r: moly emoe.rfajhoz. ~zógyulve dobjuk el r~~~ koiJútolti ~zokásainkat. n. müvel tsóg miudenkl sz.amár-..1- hozzáférhetli. • é·

A Yasnt. ll telefon nh·ellal, a. t&r.lll szettudomáuy feh"i.lágosit, a. szocúológia. a,z ember társadalmi helyzet~nek r(·n lszerc:::lte~ sóben 1arnd. k

M.iudezekkcl együtt j ö azonban sok:s?. kinöYás: torzeszme, téves tanitá~, porYerzlta~. .A ,.á~a::-zt.ás nagson nehéz. , éb

_ f~ ennek a századnak második .t~~·"= szuletik bele a ma!. asszony Több sznk:,ec.

• llll" lenne. mint vnlnha e. ~sudár töl"yrec. 6 y . o • e" h~z t:ámsszkodjék. Körüln6z, };:ere:- - ?5 c UJ voná,t v&z észre mngiw: gondol'kot:tk· 11 ·~

A~ uj áramlati uj értelmi úgaka~ L;:t •0

_ vált~ az ~-zonyban. melynek íolyománY6 k:R­p~ őum...:gfi.gyelósaket tesz, tudat-osan 1111

zalJR magát. di· Telve nz átöröklés állal erösilett h~-~i·

cziókkal, fölnevelve a mult század szol•rlb1 hun, n.a.",.ooy nyáink nézeicivol egyfelől, nlÁS ;a· a. terJed ö L..~t.unitól ~aturálva, íélrelll~·tor razot.t sznbadság-eszm6kkel parát.kozYa, ' g1 ö;:;zl?nnel, de bárortolan itélettel: jg~~~n \~é.r· lelki chuos JU'Oblémái kö:=t hánykolOdJ.k· J is hattunk-e t .. le n helyzetnek megfelelő es ~ g nyugodt ro 'ges és logikus ~·álaszhist ·

Igaz gosan: nem. . kell~tr, . Az történt;. a :minek törtér:n1

1ctt . ..;, Jobban mondva 11 minek törtéDUl lehe mili u rányom bélyegét.. t. cs.:>·

~ség~s mmihóppen s9ID. lehetet · porto'kii oszlo· t. - i.:Jllert .. ~z egy1k csoport a. mcifcrn asstonY -lOrmBJ • 11 bb í!.

Eb en n oportbnn o.z ö,zU)~ erose Jllég gondolkozásnál A.z &dkisógx·e ép1t- (Dl~ !\klt' ~~ rtlabb l l m1nt vnlslia és teLqzen ID1Dd;_nAron. • ·ifolé él,

.~; e ~ gyuk tőle ro~ noven, ho. k 11 .tcr­o• thonj t d , é..-t .ktelen ílanozoltisokbn

Vasárnap, szeptember 25.

gácsolja el magát. Elfogulatlanul n~zve a q,olgot, ö sem rosszabb, ro int a spárta1 . anya. O sem tesz egyebet, mint : alkalmazk?dik. .

Mert ugyan milyen asszony tetszik a ma1 férfiaknak?

Nagy átlagban bizony: a ?emimonde, az operette-diva, a könnyüvérü l.eany. .

~Ezekkel lehet irrazán JÓl mulatmc, -~b k ' . mondja még a.z a. féru is, a ·1 a. mag~ sza-

mára házias feleséget keres. Nagy ~?lcs~n már előre kirekesztve annak a lehetoséget, hogy a házasságban mulatni is lehessen. Mau­passant hösnőin tanulmányozzák az asszonyt, olyik »hét esztendeig nem beszél t.isztességes leánynyal«.

Ha külföldre roannek müvelödni, akkor az éjjeli életet studil'ozzák; a frivolt keresik, azt perczipiálják és hazajöve, a saját lelkük­ből tükröztetik a. nyugati >czivilizácziót" .

Hogy a bámuló >zölde-ek . köz~.ent;ek a >czivilizácziónak« mihamarább lSkolaJa tamad, az csak természetes. És még a ki nem is tud illö rekordot kimutatni, az is igy dicsekszik barát~ ának:

- Te nem is képzeled, én milyen rom-lott vagyok.

Osak az nekik az ,érdekese asszony, a kiről •alami kis rosszat tud a világ. Az »ilyen asszony jobban huzza a fórfit,. mint a haj~­kötélc, halloetam egyszer egy 1gen okos un­embertől mondani.

Istenem ! Ki veheti rossz néven ezektől az asszonyoktól, hogy .~ze~etn~k jobban buzni! mint a hajókötél. Az o zaszl6Juln'a a ~etszem akarás van felirva - az örök asszony1.

A termószet szempontjából ők sem akar­nak mást, mint tetszeni, fé1jhez menni, anyává lenni. Hogy mindezeknek a dolgoknak roanap egy kicsit különös me Uékize van, ezért ra. j tuk kivül méO' a. kor is felelős, malyben születtek. És a férflak is, a kiknek tetszeni természetes rendeltetésük volna.

Ha mégis férjhez mennek. egy előnyük mindenesetre van : nem lesznek feminista nők.

Ez sokat enyhit, mert az igazi rossz, a tulajdonképpeni veszedelem: a feminista nö.

Ez a másik csoport, a malynek külön természetrajza van. Huzella Gyuláné.

A majyar kalotaszsai asküvi.

Irto. Mouche.

A magyar folklore ~agyon sok, érdekes mozzanatból áll össze. Sa.Jnos, ezeket altalában alig ismerjük, legfeljebb csak ~gy-egy Yidék kedves szokásairól van tudomasunkl a hova éppen tartozunk, vagy a h ol egyszer véletle-nül roe"fordulunk.

I dit ányt teszek hát az ~sszonyrovat • 17 kv horry ismertessük a. m1 kedves ma-

olvasoma o J.} 't S k k .... , .. , knek szokásait, u e te . o -an oz u-fl:~ ~!f::onnan vidékről ":al?k vag:yudnkk s

. .. l 1 . bb annak a v1deknek er e es ismerJuk ega a népóletét. . , . lmoudanók azt egymás-

H~ m~n~nyaJ:ate hallanánk s talán il;ren nak, kölcsönosan J d 'lk va hogy Mt 1ga-

. d · l' tv a. és cso a oz , o k mo on 1S a . .. .. dolrraink vanna. ne-zán ilyen l;:edves, JOlZU, i~ább megszeret-

AZ UJSAG v agy leányt. Ezután a két, csupa D.atalból álló társaság a. leány házánál »egy pár tánczra egyesül« s csak a hajnali órákban zeneszó mallett válik szét.

Ez a még Pesten is divó legénybucsunak felel meg, a mikor a völegény még egyszer utoljára lumpol a barátaivaL

Másnap kilencz órakor van a beharango­zás, mely után ugy a vőlegényi, mint a menyasszonyi háztól külön zenével két vőfély indul meg az utczán, hogy mindegyik a saját násznépét összegyűjtse. En·e kezdenek sere­geini a szépen öltözött asszonyok, a kik fejü­kön viszik a szép kalotaszegi varrottassal letakart kosárban a vendégséghez hozzájáru­landó hust és süteményt. Igy begyüjtve mind­két fél vendégeit, asztalhoz ülnek s egyet villás­reggelizo ek. Ezután készülnek a templomba, az esküvőre, mely többnyire délután három órakor szokott végbemenni. !tSmeretes dolog, hogy a kálvinista papok milyen szépen s minden komédia nólkül prédikálnak, a mely beszédek, ba megszakottak is, sohasem tévesz­tik el hatásukat és a ballgatóság közül sok gyenge lelkű fehérnépet könyekre fakasztA­nak. A kórussal }Jedig nagy komolysággal s buzgósággal énekelnek a fiatallegények csak­ugy, mint az egész vén emberek

A templomból kijövet a mennyasszony próbál megszökni vöfélyei gondozása alól, a mi ha sikerül neki, a vőfélyek büntetésbe esnek. Ezután a vőfélyek karhatalommal vi­szik a mennyasszonyt egy külön szobába és ott őrzik, a mig a mennyasszonyi hozomány közszemlére van kitéve. Most kö•etkezik, a mint ök nevezik, »egy bohózat«.

.A hozományt, vagyis a nyitott tulipántos ládákba rakott ruhákat, lerakott czifra köté­nyeket, ingeket, a miket leendő férje számára már tizenöt éves korlÍ.tól fogva •arr a leány ; azután a láda. nyitott belső fedelére rakott ezüst tallérokat (forintokat), a. mit a násznép ajándékozott, több nő őrzi tövis-vesszővel a. tolvaj októl.

Ki van rakva egy csomó ágynemű is, di­szesen varrott párnák és lepedők, a. mik a ház leendő gazdagságának fokméröi. .A sza­rintünk igazi hozomány, a jószág és a földek, persze nem állithaték ki s ezt különben is az öreg csak ráiratja. a leányára, mert halála napjáig Ö marad az ur.

.A. hozományt őrzö tö'ris-vesszö,•el felfegy­verkezett uök daczúra is lorás történik s a tolvajokat »megWveselikc és megbünt-et.ik. Ezután a hozományt' bezárják a. ládákba s a. kulcsot a. völegénynek adják át. Ekkor jön a közös ebéd humoros köszöntökkel és beszé­dekkel. A násznagy tréfásan óva inti a. vőle­gényt a D.atal roanyecske hamiskodásnitól, a roanyecskét a leendő férje duhajkodásaitól és apró hibáikat kifigurázza. Ebéd után a roany­asszonyt átviszik vőlegényéhez, ott tánczra. perdülnek s ezzel az aznapi események véget érnek.

Másnap kilencz órakor ismét gyülekezik mindkét házhoz a meghivott vendégsereg. Kót csoporliban tiz órakor templompba vo­nulnak. Most már a. vó1egény igyekszik meg­szökni s elkeseredésében, mint a ki tettéli megbá!lta, - kutba ugrik, honnau a meny­asszony váltja ki és viszi haza.

Ezután a menyasszony násznépe indul el keresni eltávozott leányát s ekkor következik künk magya~okuak, me~azánka.t. S vértezve,

nők ezt a m1 mn~nka_r , sokkal inkább a pánczélozva leone meg

szerintü.k a második bohózat. Maszkokat öltöz­tetnek s ezzel kínálják a kereső násznépet és csak nagy későn mutatják be a keresett meny­asszonyt. Ezután jön az utolsó ebéd. Ebéd után van a »felszólás« s ezt követi a. meny­asszonytáncz, a mely után a közös táncz eltart kivilá.gos-kivirradtig.

germanizálás allend. ék' m maradt olyan iga-Talá · vi "1 se dt n egy n . óizüe.n és nyugo al7

zán magyarnak, olya J k mint az erdélyi kedélyesnek, ro~latlai;l:a lll'inden más vallásu­kálvinista. a ki maga rüen »magyar«-nak val szemben csak egysze neYezi. . inden évnek, ~öbb. mint

En 1tt élelll mnek a kedves. JÓl lSIIlert egy negyedrészét, en • ·t megkezdem hát a. né1•nek tudom .a sz~t~t~szegi esküvő leírá­sorozatot egy 1gaz1

sá.val: azdámU (igy ne~ezik ök a

A »felszólásc abból áll, hogy ki-ki a. menyasszonynak szánt ajándékot személyesen adja át. Ugyszintén a menyasszonytáncz sem egyéb, mint gyűjtés a menyasszony s a leendő család számára.

Tánczczal kezdik s tánczczal végzik az esküvőt, nem csoda hát, ba hetekkel előbb örül már a falu fiatalsága egy k6szüLő eskü­vőnek.

85

nyecskék csoportja ny11jt, leginkább persze csak ugy lehet tiszta fogalma. az embernek, ha maga vesz rószt ilyen esküvőn. De -azért azt hiszem, igy elmondva is elképzelhető ennek a mal~;yar parasztesküvőnek a kedélyessága és szépsege.

Házi tanácsadó. Dinnye angol módra. Három középnagyságn.

félig érett dinnyét meghámozunk1 ezüst kanállal kiszedjük a belét a. magokkal egyült és ebbl•l a

levet kinyomjuk és átszürjük. A dinnyék héJát t!:!

kiöblitjük keves hideg vizzel és azt is a }éhez adjuk. A dinnyJket aztán fölszeleteljük 8-1 O

szeletre, 20 óráig sós és eczetes vizben áztatjuk (2 lit.er vizre 2 kávésl<análnyi eczetet. és l ká­véskanálnyi sót ndva)1 aztán szitán egész sza· razra lecsurgatjuk, majd a dinnyéböl szörpöt 10· zünk, 1 /.. lite1· Iéhez 1/2 kiló czukrot ad\•a. Mikot a jól lehabozott szőrp kihült, belerakjuk a dinnye.. szeleteket és lassacskán egy negyedóráig fözzük, lyukas kanállal tálba rakjuk és a. forró szörppel leöntj ük. Három egymást követő napon felfonol­juk a szörpöt és leöntjük vele a gyümölcsöt, a harmaclik napon 20 gramm törött gyömbért adunk bele, a gyümölcsöt szélesszáju üvegekbe rakjuk és hólyaggal beköt.ve félreteszszük. •

Disznófösa.jt. A már megtisztit.ott disznófejet puhára megfözzük, hosszu, széles darabokra fel­vá!:!juk: tálba teszszük, jól megsózzuk, teszUnk egy fejhez 2 czitrom l'eszelt héját, egynQk a leYét. fél pohár bort, kevés abált lovet, jóféle borsot, jól össze,·egyitve a gyomorba t öltjük, s megfőzzük További eltartás végett lehet piU· napra a füstre tenni, a füstölés elöt.t természete­sen a. préiibe kell tenni, mig ki nem hUl.

Créme brulée, 12 deka durván megtört czukrot rézserpenyőben vagy üstben baroara piri­tunk ós kis félpobar vizzel föleresztjük Egy liter tejszinbe 125 gramm czukrot teszünk, a tüzro teszszük és ha forr, beleöntjük a pirit~tt czukrot1

késöbb pedig 8 tojlts sárgóját, melyet oHiz6leg tej­sziunel olhabnrtunk. A tUz·'in kel'urgetjük, n miy, sürösödni kezd, de nagyon \igyázva, hogy a lojaa ös:;ze ne fusson. Ha kihült, a. fngynsztó kemen­czébe öntjük.

Valódi vörös tinta, lehérnemü jelzésére Egyforma rész vasvitriolt és czinóbert :finomau összetörve ösazekeverlink, jól összevegyítjük es :finom lenolajJal elhabarjuk, At.szlirjiik egy szUrö­szöveteo, a mire a sürü folyadók kész, melylyol libatollal megjegyezhetjük c fehérnemüt .

•• Uzenatek. - Ké .. :ratokat nem adunk ci.ssza. -

Oypra. Ez az utolsó uem nekünk való. A már jelzettra sor kerU!.

Szilárd. Mihelyt helyet szorithatunk naki.

lllatszerek, a legfinomabb, p ipere­czikkek VÉBTESSY SÁNDOB

illatszerésznél (Iú·istóf-tér) k aph atók. 1722

l l H ARiS~~~!~!~~!f~i~ IV. ker., Vácz i-utcza 16. sz.

- A nagy g ~küvÖ hárolll éJszakán és gazda()' embert.) 11 ~. et> két n~pon keresztul . t:a~...-n1. Ugy a vőlegény,

Kezdik este a su~áztinál ];:ul~u-k?lön va­min.t n rnenyassz~nymellott. 1\ila sOJRt ven-csora ·van zenesza .. 1 ény ,agv n met1Y-. . ,·o eg , u • b"l dégeivel elSiratja l\ • lllint bnlsorsal. o cs asszony jövő jó ugfa körükből kilépő legényt tanácsokkal )llt\9. e

Erről a. kedvee, egyszert't és mégis válto­zatos mulat.sá.gról, azokról a •égtelenül jóizü humoros megjegyzésekről, a mikkel a magyat· pnraszt köszönti vendégeit, ugyszintén arról a tarka s~ép képről, a mit a gyönyörű kalota­szegi diszviselethe öltözött leányok és me- .,

TESSÉK utit&slt&t. 11~111\s =========== caikkekeb, kési

bőrönd 8 ket, kocai-t3lto.r6kn.t, nói jockey-an.pkát, ha.jtókelilty11t :BlLACRFELD F. Cllégnél (IV. ker., Dorott;yl\ utcao. 7. u.) rendelni. li20

------------------------· --

•

•. v~~~~~~ap~,~s~~P~~m~be:r~2:5~· ------~~~~------~Jl=~Z~tr~J_S __ Á __ G ________ ~------~------------------3_7 __

A remete. N agya. p ó meséi.

(Folytatás.)

A tavacska. partjára. értek s Feri botjá­val kotorászni kezdett egy süppedékes helyen. Hát - s ezen már Pista is nevetett - ezer­számra ugráltak a csöpp. bohókás bék~poron­tyok a. viz felé. Akkorák \Oltak, mmt egy

• jókora. szöcska. Feri huszat is fogott egy ma­rékkal, aztán valamennyit bedobta a. mocsár körül tenyésző sás közé.

Mire a. fiuk megunták a. já~kot, bee.ste­ledett. A kis tó vize is felborzolodott, elemte halkan susogtak a fák, majd recsegt~k-ropo~­tak a fenyők, vadul rázták kor?,náJukat e~ ijesztő zugá.s-bugás támadt az erdoben. Holm~ nagy állat rohant el. a. ~ák mög~tt, p., szepe~ó fiuk éppon csak leptemek zaJát hallották. Közben mecreredt az eső. Hirtelen eredt meg s néhány p~rcz mulva bőrig ázlak a. fák alatt lapuló gyermekek. Szélvihar kapta meg a. fel­legeket, jól megrázta valamennyit s mint egy óriási \ederből, szüntelenül öntötte belőlük a hideg esőt, mely megpaskolta a. fák koronáit, az őszi bogyókkal telt bokrokat;. A viz pa.ta.kok­ban csordogált a sikos erdei utakon s a mohos, vadvirágos talajon.

Pista és Feri futásnak eredtek. Nem tud­ták hogy bovi~ futnak s rémületük~e~ ~.~m a ,·öl 1 fdé menekültek, hanem az erdo suruJébe: g:_ lfá~om! _ nyöszörgött a bátor Fen .. p· t kabátjába. kapaszkodott. , . es lS a 1\.T • é. lJ. Pista! Hiábaval o a. srrás-

- .1.'0 lZ • nk ink'bb h rivás és 11yögdó~.selés, s1ess~ ·a , ogy

h 'l'kboz J·ussunk. ' aJ e D · ~thadt vagyok, nem tudok mar _ e en ~' t: k 1 . l Pisr.a Pista, te vagy az o -a .

szal7; ·már e;.re Pista is felfortyant: dar· · Feri.·.Hát nem te mond-- E\ cz~d~z,::Í be a.fremete 1hnjlékába?

tad, hogy op~tál? Az igaz, hogy én sem Nem te nnszo lllOSt nem panaszkodom. vonakod~m, d~" ólt sexrunit, hanem félelmé-

~en nem, ~~ban nflt,OJOt botlott és eg~ ben es boszu.~o ó be ü tközött. A fácska ágacská1 növendókfa tor_~dtak s hideg zuhanyt áras~ pedig megrázk Ferkó nyakába. tottak a b~t~r . 1 _ óbégatott a kis vitéz.

- J aJ, J8.J ·ul ' Ferikém amott mécset

kipréselted, midőn a fába. ülközt.él s most az eső lecsurgatja a levét.

De Feri oda. sem figyelt. Az erdei utról széles tisztásra. értek. Szemközr. sziklabércz emeU~edett, abba barlang volt vájva, holmi czigányhajlékfajta, onnan világitott a. mécs. A barlang mallett csurgott a forrás s patak csörgedezett, melyet keskeny bürü hidalt át.

- A remete hajléka. - álmélkodtak a. fiuk és lassan, felénken közeledtek a. bar­lang felé.

Mi történt a. barlogban?

A barlang sziklafalaba. csá.ká~ynyal kicsi üreget vágta.k s azt kemény pa.prros~ von­ták be. A pa.piros likacsos voh, alighan~m azért, hogy a remete kikukucskálhasson raJta. Egyebekben pedig kemény fából készült kapu védte a remete hajlékának be~áratát. Ol~az: volt ez az erdei szi}dalak, mmt egy k1cs1 mohapalota. Kivül-belül zöld mohával volt bélelve, csak a. kaput szegélyezte borostyá~­füzér, mely a kapu fölöLt. keresztalakban dl­szitette a szikla.falat.

- Ki pp! Kopp! Ripp! Kopp! Pista. és Feri óvatosan kopogtattak a

pa pira.blakon. - Jaj, ha meghallotta - szepegett. Fe~i. - Azért kopogtunk, hogy megha.DJa.

Nem hálhatunk az erdőben, aztán azért jöt· tünk ide, hogy belopódzzunk a remete bar­langjába.. I de ugyan bajos dolog belopódzni, de helyesebb és illedelmesebb, ha. kopogta­tunk. A reme~ szent férfin s nem üzhet ki bennünket a viha1·ba és fergetegbe.

Kipp! Kopp! Feri annyil:a nekibátorodott, hogy má­

sodszor is· kopogt.a.tott az ablakon. Ekkor halk csoszogás, dörmögés hallat­

szott a. barlangból. A csintalan Pistának nem szállt inába a

bátorsága söt incselkedett szepegő társá. val. - Hallod-e Feri, medve lakik a bar­

lan"'ba.n. Hallom a mormogását . .. 0

A bátor P ietának torkán akadt a szó, mert a kapu nagy recsegéssal-ropogással ki­

-nyilt. s a. remete kidugta fejét. Nagy feke~ ·-csuklya volt rajta, de Pista nem ettó1 ijedt meg s Feri se ezért szaladt lóhalálában az erdl> felé.

_ Ne bus J '

látok az !:.ut ment;~:rás csobogá.sá.t h&:ilom. , - En meg, , dott mert a. h1deg zu­Feri összerli2~~ a. 1 kézen fogta, s szépe~

Két csöpp medvebocs tipegett ki az ajtón. Nyájasa.n dörmögtek s lassan lépdagélve meg­szagolgatták a. jövevényt.

hanyra p;ondolt. adrs ban világitó mécs fele • . 'd o, va ou összefogo zva

futottak. . t _ szólt Feri, a. kinek _ Tudod Pi~ .a~kedve és bátorsága. -

· .. lét viss~aértt JO ~nk mint az oczeán l..,n .. ' n vagJ- , 't'k 6 most olyanlo~·:na iharban, vész~.en, taJ_.e ~z .. hajósai, a ~lk e~te megpillantJák a. kikoto hullámok kozep

ilá •t · tornyát. az oozeá.non sem v g1 0 A hiszem, h?gy ::MJ.féle piros lé

- zü meg JObban .. ázhattunk volna d ól Ferikém?

a. kalapo r .' t egrettent. csurog • . n meg1D lll ~ · Csupa. vér

lJ. kls uU érzik a. ~eJem. - Isten.kém, v

- Takaradjatok hocsok! - kiáltá a re­met.e és keresztet vetett.

- Honnan jöttök, mit akartok lurkók? - dörmögé.

- Az erdőben jártunk szent atyám.lfeg-áztunk csuron-viz a ruhánk, fáradt~k és ál­mosak 'vagyunk. A falu tulsó részén lakunk, három óra. járásnyira, nem mehetünk haza. Szállást kérünk holnap reggelig.

A remete nem szólt semmit. Kinyitotta. az ajtót és intett Ferinek, a. ki az erdő szélén fülelt és rémiiiten nézegette a bocsokat:

- N em merek odamenni! - nyögte. -A medvék .•• a. medvék . . •

a. kabMmn. ~ tt. é t Pista. kaczoöo öcskös. Az im n e~ - Nem vér az, a od mellé, mely telis- '

A remete füttyentett s a. bocsok ezépen a. barlang uyilásához sompolyogtak és gazdájuk lába. mellé kuporodtak.

ácrttcskát tüzt,él a. kbalo!yókka.l. Ezt alaposan " · - som o tele volt pu:o:.

(Folyta.tjuk.)

A ravasz korcsmáros. Yalaha régen élt a falunkban egy l;;or";;mn­

ros, a ki olyan furfangos ember volt, hogy tn~g

róka koma ill tanulhatott volna tőle csalafintaságot. Folyton pereskedett és tuljárt nz esze het vár­megye fiskálisnén is. Egyszer aztán olyan og:ya­furt perrel állt a törvény elé, hof,ry wt!g a le

0-

öregebb biráknak is csütörtöküt mondott lóle a. bölcseségük .

De majd az elején kezdem. Egy sötét téli estén beállitott o. korcsm~ba

egy szegény vándorlegény és szállást meg \'"a.­

csorát kért. A korcsmáros tett elébe egy timvér , kemétlyt·e (fitt tojást, meg jó fehér konyeret. Ehes volt a vándor és megette wind a hat tojast 'éa az egész kenyeret. Azt.án felmászott a. azéna­padlásra és nludli hajnalig.

Az elsö kakasszóra felébredt a legény és czihelözködni kezdeL t. N agyon kényelmetlenül érezte magát, mart nem volt egy lyukas garasa

sem, a melylyel kifizetbette volna számláját. Ó\'a­tosan lekuszott a po.dlátu·ól ós csakhamar bucsut mondott a kapuielfó.n11k. l!ire a koro:smáros feJ. ébredt, már csak h ült helyét taltut a. vendég 'nek.

Multak az évek. A ltorcsmáros milr régeu elfelejtette csalfa vendégét, a mikor csak egy szép uo.pon gyönyörű hintó ó.llt meg a szogényes fogadó előtt. Nógy pompas almásszUrko ló volt a hintó elé fogva., a. bakon libériás szolga ült a ko­csis mellett. A hintóból eltskelö ur szállott Iti. Mióta. csak a korcsma állott, nem voH ilyen finom vendége.

A nagy ur bement az ivóba és keményl-e főtt tojást, meg kenyeret kért. illialatt jóizüen fogyasztott:~. a tojásoko.t, beszédbe ereszked~tt a korcsmárossaL Egyebek közt azt kérdezte tőle,

hogy emlékszik-e an·a a szegény vAndorra, a ki tizenöt évvel ezelőtt megeYett itt hat tojnst és aztán fizetés nélkül megugrott?

- No, ez a. szegény vándor én vagyok mondó. a nagy ur - azért jöttem, hogy busás lta­matlnl megfizessem 1·égi tartozásomnt.

A vendég csakhamnr nyugovóra tért. Edos volt az álma, mint az jgazlelkü embel'nek, a ki nlami régi hibáját hozta helyre.

De nem ugy a korcsmáros! Ez egész éjjel nem aludt. Folyton járt-kelt szobájábao, számolt a nagy asztalon és még a pirkadó hajnal is ébren találta.

A vendég még az igazak álmáli aludta, a mikor már a törvény kapuján kopogtatott; a ravasz korcsmáros. A tudós birák már együtt voltak és intézték az emberek ilgyes-bajos dolgait. Mikor a korosmárosra kerülL a sor, az igy adta elö pa­naszát:

- Tizenöt év előtt szállást adtam egy szeo-~n . d ak k' o y ·~ or~ 1 a 1 megevett vacsorára hat keményre fott toJást. Reggelre aztán megszökött fizetés nél­kül. Most előkerült ismét, csakhogy nem rongyos ruhában, gyalogszerrel, hanem pompé.s, négylo%s

ss hintón. Arra. kérném a bölcs bir6ságot, kötelezzék a vándort régi tartozásának megfizetésére.

A birós&g megidéztette a vándort. Ez kész· séggel elismerte tartozása.t.

- Hát mi a követelésed ? - kérdezték a

birák " korcsmáros t. - Másfél millió tallér, - volt a. felelet. Birák, ügyvédek nagyot néztek, de legjobban

meglepödótt a vándor a rengete:; nagy összeg hallatára. A ravasz korcsmAros meg folytatta:

- Kérem, tekintetes törvénylátó urali, a megavel~ hat tojashól hat csirke lebetett volna;

ez.ek mindegyike legalább szaz!Slven tojást tojt volna, a. mi má'r kilenczszáz tojás lenne. Ebböl. megiut kilenczszb csirko lett volna, ezek megint

tojtak voh1a.

S igy folytat!a. számitásnt a tizenöt éven kereazlUI, a mig végül olyan borzasztó mennyiség11 tojil.st oh·asot t. tissze, hogy alig lehetatt kimondani.

Ennek a sok tojásnak az értéke meg kerek• másfél milliö lull~rt t-elt.

A birnk nem mertek röglőn itéletet mondani a. furcsn pörben, hanem három napi gondolkodási

időt adt.ak a p~rlekedöknek.

Szomornan járt·kelt n szegóny vándor, de

.sehogyso tudott magán segíteni. Annyi pénze se

' 'olt, mint a mennyit a korcsmó.ros.ktivetdt. - Elv .. szik vagyonomat és még be is zárnak

- mondoó(ltta ketségbecsvo.

H16.ba fordult n leghiresebb Ugy\·Cdekhez ta­

nacsót t, sonldse tudott sef.riteni rajta. A 1. vnsz ltorcsmáros szltmitáso. pontos volt. Nngy bujiban kimeiJt az erdöbu, leUit egy

f& aiD. é l.eserve::~~n zokogott. Arra. meot éppen egy lire~ pnm zi. és !átt:l ezt.

- !Ih bnJa, nogy jó uram? - l:érde~le a vind ort.

- Minek is mondjom ol,- teleló n '\"lt.noor,­ha. o.z ort;zllg elsiS URYV~dCl nem segitheltek nj­tam, ltt!!gyelmerl mt:g ugy ee segithet lajomon.

- Mondja csak el a téns ur, - biztatta a pa­

raszt, - néha o. vak tynk is talál buzaszemet!

Erre o.ztlm csak elmondta a baját a vándor.

- No, ha csak ez a baj, ezen könnyen segit­

botUnk, - mondá a paraszt. - Maojen csak el a téns ur holnnp a tárgyalásra, ott leszek majd en is lis ugy kiscgiLern a. bajnból, mint a pinty !

Megko!zönto a vimdor a paraszt. j6akaratat, de ntfui igen 'bizott a segiu;égóben.

Mnsnap mogkezdödott. n. ll,rgyalás. A ravasz korcsm(tros megint előí.erjcsztctte számadásál, s Ui

zony n!frto majd llogy el nom ítélték a vándort, a mík r iJir'Ak eló lépett n paraszt.

- Tudós l irük és 1igyvéd urak1 megkll~elem

alit.Bsnn1 '\"OWO. egy kérdé!;em ebbcu az 1igyben. - No halljuk! - mondá n. legidcsebb bir6.

- Elveteltem a ta\"aEZilZal egy zsak fött babot - folytatta a paraszt - s::oretnem tudni,

mennyi lesz az nratásom?

- Bolond paraszt, - feleli a lJir61 - hisz

a f6U unu llCm terom! - ::dcgkü\etem a ttJkintetcs llirósagot, -

valam~.ol a pa.mszt, - het a keményre fött tojás­ból lesz-o kis csirko?

BelAUák mar most a birák is a ravasz korcs·

máros csnlnfintaságát és elkergt~t.ték pane.szá,•al. A fölmentett , ·nndor pedig nngy dinom-dá­

nomot csnpolt örllméoen1 az üreg parasztot gaz­dagon mcgjutalmnzta és holta napjáig hálásan

emléke:zoLt raja. lrpá.dHy Béla..

YELV ~ mOvell kozönség számára. ~ Ára 11 twe ? korona.

trta: BALASSA JÖZSEF. ?" funetlrtr. 10 tm. li. t Jrendathet6 •z Atluuu1eum rhzv nyl,rtulat kbnyrlclad6· ln ralal~nil Sud&jiCIItn, VII. kerilf011 Ktrtpasl·ut 54. UiiD.

~~~-----------------~

AZ lJ'JSA.G

M6rt sufa a medve farka? - Álla.tmeee. -

A medvének se volt mindig

Dyen suta-kUl·ta farka, De szép hosszu,

Sima, fényes,

Erre volt leginkább kényes. Kefelgette, simogatta,

Ha sár volt, karjara vette1

X y áron naftalin ba tette,

Beczózgette. Sok gondja is volt miatta, Vele történt meg ez eset1

.Minek párja

Nincsen semmi krónikába.

. . . Yalamikor farsang tá.jba ~ Hivogatták núnden házba Jó elöre. Bál lesz Gyertyasz~ntelöre.

Ki számot tesz, Az mind ott lesz.,

A legény is, a leány is, Ott lesz még a viczispány is.

Hires legény Medve Uisi1

Biz· irigye, ki nem hiszi .

Róka ~!árton

Se utolsó ám a gáton, Kem is csuda,

Ha két duda ~eg két dndas

Egy cs~rrHban meg se férnek. llyen !tét kemény legénynak

Szuk lest: majd a deszkapojta, Tngitani k~ll majd rajta. Hát rákezdi i\led\·e Mü:i: - Ht17.1;i rü. cz1gány ~agy a keih-em, Kilencz kiló m&zet ettem,

Kilencz kiló lépes mézet,

Hej ! a babám másra nézett. Hogy szivelné Róka 1\Iárlon! Utóvégre

Nem savóból van a vére, Aztán Ot se gólya klltte. Hogy ellltte ~ngyobb ur lec"'J'en a Med~c.

Kötekedve Visszaszaval: - Az én nótóm csak kivárja, A Rókának nincseu pár:ja. -Ezt meg Medve vágja felbe (?\old sincs galambepéje): - Akármilyen nagy kedve van, A mig csak egy csillag ragyog A faluban, Elsö legény csak én vagyok. -- Ell!bb lelkem Nőijön nagyot! -- Ej ! azébeszéd ! mind hiába Ki n legény a cs{u-:lába?! -Összekaptak, összemen tek 1

Asztalt, lámpást mind le"ertek. Tudnivaló volt előre, )Ji losz vége,

Szegény Rókát Haza vitték lepedőbe. . . . Do nem azért róka Róka,

Hogy ezt csak ugy zsebrevágja. Hisz a szégyen puha szivót .Majd kirágjo..

- Visszaadom meg a kölcs!int, Ugy is ~ok van a ro,·áson ;

Eu mondom ozt! Róka ~lhrtoo ! De n mikor a med,·ével 1fnllllkozott :;zemtöl-szembe,

Jiet.venkedoi semmi ket.h e, Hanem csupa miú-mázi,

Hogy n medve

"\asárnap, szeptember 25.

Alig tudta már lerázni. Azaz csak lerázta volna,

Ha a gyomra Hirom napja

Egy falatot látott volna. De nem látott, dehogy látott,

~ár pediglen lndniva!61

Ebes gyomor

Hamar szerez jóbarátot. S sz61 a medve: -Róka koma!

Tegyilk a haragot félre Jövő télre.

Hanem inkább láss utána, Vacsorára

Hal ker11ljön ám a iálba .

- Nincsen annál semmi könnyebb_! Yond a Róka, A csalóka1

S a ne\"eté.st alig állja. Leli kedvét,

Hogy a medvét

Ez egyszer majd megtréfálja. - Tegnap is hogy magéhUltem Rákra, balra,

Patak partra c~k kiültem, Í.s a farkam

Pntahizbe belógaltam. );'em is soka kallett várni,

)!ert a halak ked,·es farkam ()lit a Yizbe belógatt<-.m) Birizgál tAk,

RánczigéltAk1

Éppen ho~ ki nem czibé.lták. Ín sem UIUl:n tétlen ottan:

Kirántott am. Tesh·érck k özt. legyen mondva, !\o.g-yvcn kiló Hnrcsa, potyka

Volt ám reá akaszkod"a.

A nagyanyám, vén bübá.jos,

Sokszor mondta, mondogatto.

A halak közt igy szokásos. -Mond a medl"e:

- Dyenképpen halat fogni, Mindenkinek lehet kedve, Hál nem binom, lfegpróblilom.

Nem messze a Csali-csárda1

J ó tanácsnak

Két i (eze bor lesz az ára. Halfogasnak

Ott lesz a nn;y áldomása. El is \ál tak. Róka. jobbra1 med\·e balra Pntnkp!irlra.

~!adn Misi kar ~olt hinni l

A róluinak

A komának csalárdsá.gba nincsan párju, IIunczntságban, hidd el, bizony Toltesz kilencz fiskálison. Patak parlján ül a tnedl"e Yárja, YArja,

Bogy a hal'CSa, süll6, potyka Majd a farkát r!nerigálje.. Mátra felöl hüvös a szél, ~I~g megjárja,

Ha náthá~ fog - . vacsorára. De mtr pedzi, Bizton érzi. X emsokára

EgyOt:t lesz a va.csoraja. Hideg esti felszel timad

1

:Medve koma nagyon ihik. De Ul.rclem, egy kicsinyseg Kis fé1órát csak kivárhat.

A mint várja, egyTe Y!rja

(Tyoh, bo csípi best~ rákja) - Mast, vagy ~roha.!

Vasárnap, sze p tember 25.

És kirántja. Szegény medve orra bukott. De a halnak semmi hire És a farka, büszkesége Oda f~ryott .

És azóta. Sutafarku ám a medve. Kedves farkát, hogy elveszté, Bálba járni nincsen ked\"e. Az erdőbe elbujdosott, Hogy ne lássák. Közületek ki kiváncsi, Halfogásnak Megitták-e áldomását? Emma néni.

Ms.&fejfí ssk és rejfví nyek. Az Uiság 1904 szeptember 18-iki szánuiba't

közölt rejtl)ények. megfejtése:

l. Salamon. 2. Visegrád. 3. Kálmán király bölcs kirlily volt, a ki azt

mondá: Boszorkány nincs, tehát emlités se essék róluk.

4. Rákos. 5. Félegyháza. Három ár\"a sir magában. 6. 1-ső sor: 1, 5, 2, 2; 2-ik sor: 2, 2, 3,

'3; 3-ik sor: 3, l, 4, 2 i 4-ik sor: 4, 2, l, 3. 7. Zágráb. A rejtvényeket részben, vagy egészen helye­

sen fejtették meg: Altmann Jenő, Anhalzer János, Bartha Teri,

Brandi Károly, Bánhegyi Pisti, Barabás Sán­dor Bl'ieaer László, Berger Annuska1 Blum­ber~ Ellus

0

és Lolicza, Barna Klára, Gábor és Lili, Bauer Khira, báró Brandenstein Béla és Gyula, Blazsek Teruska, Czukke1·man Tibor, Csaba Erzsi, Di, TertÍz és Ferike, Csaba. Erzsi, Ilonka és Ma­riska, Csikós Zoltán, Chemez Zoltika, Cser­nyánszky Juczó és Aru·én, Deák Gizella. és Adrienne, Dömötör Malvinka, Darányi Liczike l~s Pistike, Dubay Pistike, Dittrich Zsigmond, ~etter Irénke, Freund László, Elza és Artur, Fellner Ferike, Fiaischmann Malvin és Dani, Fejér Vilmos, Göllner Mariska, GöBner Aladár, Gönczy Dusi, Glock Klári, Glaser Magduska, Gruber Emy, Gabrielli Jenő és Mariska, Halmi Flóra, Hecbtl János, Heisler Laczika, Hajóssy Donka, Hermann Vilmos, Holzer . Elln, Halász Yilma, Margit és .Anous, Halács Agoston, Erzsi és Hedvig, Horvát Pisti Romannay Andor, Igó Elek és Aladar, Jóna.' Aranka és Mariska, Jegesi Aladár, Kóbor Noémi, Kőszegi Krisz~ke,, Irma, Gizi, lova? KoBmann J\Iiczike, Knza. Agnes, ~a.z.ár BandJ, L. Keczer Géza, Kacskavics Vtrgtke~ Kö­nig Mariska, Kemény Mar~it, Ka~sa.y Marg1t, Ka­roliny Lajos, Kerékgyártó Eu~eni:', t Em;a .:s Loránd, Kallatb Emma és Margt, ti ü z~t ;~ e és Annuska, Lampel Olgicza, La fnkov~ts Altuor,

L. B a Lautos Oszkár, e ·ov1 s r r, mter arn , Ju}' k Mádi p t

Mecsér 1\fariska, 1\fatuska lS -a, k ~o-nella. és Emike, 1\Iuth Piroska éd ~~nuds

1a,Bö kt-

lik ifj lfalonyay János, .w.a.n e s e, ;~ch Ka D?'t B. öske és Nelly, Miltsók János, .LU.ágocsy- 16 z k N w s· .,. , :M . k Naay Jolán a, euso oss won, JU~tyó .arlS a,N ur'Hermina, Osbek 'Ma.jisenta, N emeth Agnes, -! R· s'ka Petneházy Boriaka Pellátby Béluska kes p ·

0t~ 1 p~pai Elemér Pa.mpe1~ n·l I é Palatsa lS J, • ' .t: 1 z r n, G . és Annus Rosenfeld Mat·-Miklós, Répássy y~rl Irén Ro;gonyi Mariska, git és Dona, Rezn.~ Adél és Juliska, Rein­Róth Margit, Radv ne: Sárika Rónay Olgicza, kopf Edith, Rom~n~Y~adich Laczika. és Margitka, Rakovszky Meny S~ ' ...r.,r.ntka Sárkány Andor ·t 1mon JU.cuo· ' Stemmar :Margl ' f, ld Jenő Spitzer Jolán és és Sándor, Son.nen 8

•9

Irén' báró Schmertzing Aranka, Striny Dona :tana. ':Mariska és D odo, Pista és Egon, Sm El a Schmidt József és Schwartz Katiob ~s. • zG,yula Schwartz Imre,

I G1Z1 es ' A dik Berta, Seho mann ántó 1\fargitka és n. a, Scheiber Ilonka, Sz

1• Ilkn, Böske és Gyur1oza,

Szabó Ninuska, Szégerr d · Szécsey Zoltán és S és ~e Vlg, Lth L Sza thmáry asa . és Irén Szukov~:~o Y a-

Dezs6 Szász :MarJska . és Sárika Szigeti Edith czika ' Szőcs QIU]lüla, LaJIOSZ l tán és Ferike, Tolnai

' V' d r Tót l o T ffl és Gabi, Tafner. .1 0

' Etuska és Irénk~, ~ . er Elek Pál és SZidl, Tóth V 'da Erzsike es Llhke, Au~szta Vértes Oszli~á;, v:Jrtes :Marcsa. és Bandi, Vilinszky

1 Béla és Ju ..';.

8'd Laczi és Géza, Wolf

J ó ' ara Y • · Irén Vagner Elza és en ' é Il)ll'e '\Vet·theuner ' Ernő és l[iczi, Wolf~éla r~ la Widder Elza, Ilon~a ifj. Weiszar Samu e:' G)Zettner Vilma és l\!arg1t. és Stefi, Zarkóczi Sara,

AZ UJSÁG

A három könyvet kisorsoltuk és az egyike& Heisler Laczika.,

a másikat báró Brandenstein Béla és Gyula,

a harmadikat W oU Ern ö és Miczi

nyerték meg.

Ujabb r ejtvények. I.

Melyik az a szó, a malyből ki lehet olvasni huszonnyolcz más szót.

Még pedig 2 tulajdon főnevet: Rima, Mari j 14 közfőnevet: ma, ihar, hit, ima, hát, tér, rét, méta, hir, hét, méb, him, rim1 théma j 6 igét : mér, ihat, hat, ri, rémit ir i számnevet: hat; 2 személyes névmást: ti, mi ;, '2 kötőszó t: miért, ha, 1 mellékneYet: mai. Na.gy Jolánka.

II. Bejtet t név.

- A magyar történelemböl. _:: Kettő volt a fiú, Harmadik az apa; Ezek közül a legkisebb, A legnagyobb vala.

m. Tréfá s számtan i feladat.

:Melyik az a szám, melynek egy harmadát le­vonva, a számnak csak 1 /to-de marad?

IV.

Csillag-rejtvény. A hazai földnjzból.

6o ~

""' ~

T A T ~ R

~ q

~ .fr

v . Xör-rejtvény.

o

...,

Ez a. rejtvény ugy fejtendö meg, hogy minden negyediket olvasva., nevét nyerjük egy nagy városnak, melyne.k két teager mossa falait.

VI.

Rejtvény.

G o l m b o l s

K o m l l l ó s

B a j m o l k

B o g l , a l r

s á. r v á r

Zj 8 l o l l n a, l E városok ugy roodezendők el, hogy a vastagon

bokoritett koczkák egy ujabb vúros ne' ét adjo..

Sohwarta J akab.

39

VII.

Találós k 6r dések. Miféle ét.ektöl kell borzadnunk?

Melyik hónapban eszik a ló legkevesebhol? ·»

- BetU-váltással. -

Ti vin kmet ura. ta.gy. Rembe ertvez setni vézeg. K okirán nyel alant kel. Mapra. tah·agy ha a ziha.

Melyik rózsa nem illatos?

Melyik ló ló.t hátul épp ugy, mint elöl?

vm. S zám.tani fe ladat .

Az apa elhalálozvno, özvegyére s két árvá­jára 20.000 forintot hagyott örökségül· de oly­képp intézkedett, hogy a. nagyobbik gyer~ek 2000 forinttal kapjon tőbbet a kisebbiknél, az anya pe­dig annyit, a monnyit a két gyermek ogyütt\•éYe.

Miképp esett meg tehát az osztás?

IX. Három szóból áll a nevem : Két szótagom kicsiny folyó, Asszonyiról hires város Más kettőben található. Harmadik szó hegyes dolog, Találd ki, hogy mit gondolok ?

Br. Sohmertzing Pista. és Egon.

x. Első tagom télen csuszik, Másodikban süllö uszik, Harmadikat minden ember lakja, Együttvéve kenyerünket adja.

Széger Bözsike.

.A megfejtök közt háront szép mcsekönyvet so1'sol ki :Yagyapó.

B a.&yap6 postája. Blazsek Teruska. Régóta nem irtál Teruaka

Nauapó már aggódott, hogy elmaradtál olvnsóf köréb6l. - Gabrielli Jcnó' és Mariska. Szaretetom­ben ugyis rászesöltök, a mióta elsö kedvos levél­kéteket elolvastnm. Pártfogásra nincs szl.iksé"'tek mert a czilinder· ugy sem feledkezik meg szo~gal~ mas ol\"as6imr61. - Sonnenfeld Jellő. Neuschlass Simonnak megUzenem, hogy 1evelezni szeretosl vele. - H.omomzay .Andor. Egyetleoegy leveledet sem kaptam meg. Csodálhoztam is, hol késel ily sokáig. Rejtvényeid még nem kertiltek sorra. - Pampet· Jfiklds. De szépeo festetted .Miklós fiam a havasoknak támaszkodó két kicsiny kuny­hót. Űgyes és tehetséges fiucska, ki ilyet tud pingáloi. - ~Vévtelen levelet kaptam e héten is. Be sok szóralrozott olvasója van Nagyapóno.k. -:Répássy Gyt,ri. tfs .A11nus. Dehogy nem adja a. Gyuri, ha azépen megkérjük, én meg az Annuska. - Bárd B1·ande1~stei1~ Béla és Gyula. Csókoljátok meg édes mamuskátok 1razét, hogy szivesen segit az ö kicsiny fiainak a rejtvóny-megfejtésben. Szorgal­mas olvasóimnak ozuttal jutalomkönyvet soreoltatn. ki.- Horváth Pisti. Udvözöllek fiacskám.- Sárká11y .t1.ndo1· és Sdndorka. Kaptok, kaptok fiaim, de vár­jatok tlirelmasen. - Jegesi .Aladá,·. Aligh.anem elveszett leveled a. postán. Talán a szekrény melló dobtad kis olvasóm. - Dubay Pistike. Nem ón eszközlöm ki Pislikém, a jó szerencse adja. 'Bizzál szerencsédben és küld el mioden héten a megfejtést. - Szigeti Edith tfs Gabi. Irok, hogyne ir nék. Azt üzo­nem, hogy szorgalmas olva.sóim mmdannyian kap­nak könyvet, Editbke is, Gabika is. - Vdmdy Laczi és Géza. Szaretettel üdvözlöm jó olvasóimat.

Mágdcsy-Dietz Böske és Nelly. Akkora halom­mal jött a rejtvény szobácskámba., hogy a nagy csomóra ráültethotném Bözsikét és NellikÓt. Megérd~m?lnék, mert durczás kis lúnyok és ~em hisztk el Na."ayapónak, hogy rejtvényük 1s sona. kerül, könyvet is nyernek ha vár­nak ~z.épen, türelmesen. - Szőcs CamÍlla, Lajos és Sanka. Ime üzenetet küldök Balász Ib 1 kának és Gazd y Pálmuczinak: Caroilla level: Y: szeretoe v~lük. L ajoshát csókoltat<>m és igen ö~~ lök, ~ogy llyen. okos kis fiunak tetszik a mesó

.l!cllt1er Fcnke. Szegény anyuska mil 1111' dl N ·a ' Y~~ ' a o ga .. r o maJ. megnézzük, hogy szép-e a laká

- .Radu;s Lacttka és Margitlea JaJ· b .6 . s. · e J reJt-

vónyclc, jaj be arany:os gyerekek! - Simmner M11.rgit. Elküldtim l\fargitkám. Osztökélem a vén czilindert, hogs dobJa ki az én ma~yos, unat­Jtozó kis olvadóm nevér. - Mandel Böske. A be­irat:isok miatt a 11 Jlt hé len sok ki.:; o1vasóm nem küldto el a megftcjté.st. Ezentul gyakrabban ir­hattak. - Anltalze1· Jcínos. Bravó Jancsikám. -BMila Gáuo,. és Lilly/u . .Az :.tn urfi vagy kis­tiS,touy nevJt elfelt'ljtet1em, olyan r.;gen nem irt. Nngyupónnk. Ugy r(·mlilc, Klári){iHJak hi"j1\k. -Lul"írs Al(réJ. A rejtvényeket megltaptuk. Kép· rejtvt oyt nem közlllnk1 a tiShbiböl vúlogutunlr. -Fritz Jlist . Gsak ugy, ugy '.Misike, minél szorgal­,nasal.ban l.opogtass u. c?.ilin lm·en. Xe félj, egy­szer csak kitárul s kirepill l le egy gyOoyörü meséskiioy\', - .Vngy Mtithd 1'1/,lla. Mit tizenjek most Vilmuskltnuk \> Azt, hogy r.,:rJ~ ezután is ){'.g.} cn am szerenc,ém, uliuél g~ .. krat ban ! -Olti Emike. Xagyon jó kis lány az Emike, hogy rejtvéuyclcet ltüld N!tgyapónak. Láttad Az Ujsóg­Lnn ki~ Icanyom? Ugy-e hogy az li P.~ Nn~yapó teljesitett-e !:i vánsúgodat? Nlmell• Al'ceka. Jaj, Alicekn, La későn jön a lcvé), n válasz mé·~ kesöbbeu mohet! A czilinder igyelu•zik . -Alf,, lll ll JroQ. Nn!..>yon örfllök, hogy a tntuir ur­nnk ü; nz vull n velemtnye. - 1'olaai Elek, Pali t's Szifli. A meglOJW.S jó \'Olt. Üclvvzüllek. -Sonne11{elJ Jt!llt1. Nagyon f.zivesen fo~adlak olva­:-oóim sor:Hn1. Hem6lem, ti is !!YUuyörködni fCigtok Az t:j;;:\g\.Jan. mely uunyi kis ol\·a:;ót:\nmtokuak uyo~t szóral,ozást. - Ka.·say .:l!argit. ::; ... p teve­ledet most i!'l örömmel olvastam. - Schulhof Rellif'. Bármikor Fzive~en veszem le'i'eledl'lt, hanem az n ~Jaj, hoey ba késön jön, kimnrnd a cúlinder· böJ. - Holzer Ella. A czilinder urat megkértem ht-lyetted. Azt mondta1 hogy: tiszteli Ellácskát, nem feledke7.ik n.eg lÓla. - Sclmidt József és Btri•l . Örömmel Udvijzöllek, de nmrílem, nemC$nk a smegfejtölt táuoráuan, l1auem az olvasókéban is. -GDlluer Jladska. :Jnj de 1lgyes kh1 vors. De n. nynl apó llovll tünt !!l? Hu P.Z benne ~olon. a ver!l­tEm, lröztllném. Próbáld megirni !lfariskhm. -Glillner .Aladtí, , Könnyü annak, ugy·e Alndár, a. kinek versíró kis nénikéje van. - Pilz Irln. 1t!.sgko.pt.nm '.' levolct, kll!l:r.~uöm Jchnyklun . :~lliiOII ~[a ,·ultk(l. HIH holdoggi\ tcE:7. Mnrl!ilku, hn 1lyon lmmllllnP, l>oc::thö levelet ir. Most mltr sok­t>ZQr lesz s:t.croncsl·ltl n gy-e b{u·? - Zarkócz u Sü.m. B . Lolus és P . Boriskn nom kis bablik de uzt. l:Cjtcm, Sárika sem babn már. Ugy ' hi~zem, egykornak lehetnek. P. Borisl;a Sátcraljaujhely­ben lakik, Lolus Temesváron. - Lilfu Et·­nib és Átlmtska. Azt a szelyányt nom kell elkaldeoetek leányk{lim, Nagyapó ismeri olvasóit.

l"!ljda E rzsike és Lilike. Ej be jó anno.k, a kinek ilyen rózsaszinil nrczocskája, s rózsás jó­kedve van ! A. s:z:ép levéltól egé!lz derűs lett Nagy.op6 szounja. - Btitlll"!l!li P.isti. Nng,von j61 ''au r istU - Srusrltloss SimfJn. It t kénJem 1nog ~onncn[eld .Tenöt61, hol lakik. irjo. meg n()ked, s hogy ta n., Aposto1-utczu. ll-ik S7.{n.a nlatt lnl1vl. H:mam a megfejtliS hol ~an :-)imon?

Schulmaiifi Gizi ls Gt!ulrt.. ~ngyon sz~p -:s rendos n. leveletek. Jutalmul mo!lt móg csak igéralot adJ1atok. tLzt, hogy uomsol:úrn. ]Jatze Erzsike és Álltltlska. Örültölt-e mér, hogy iskolába Jártok? A munh is j 61 e:; ik nélln, lthJ\lt hosszu I•ihcnú utún . Jl~rdlik lJúsl:t .. :Xugyon szépeu köszvntim nz ibolyitt, Böz!!ike ked* \'eB hnldeményét. IgenJ Nagyapó mesui megjelen­nak ltad.C.'50n)~· n :\óths K11ticzn. is megjlSn k6ny\·alnldum. AI11fldot és Bnbict iidvUzliílll. -Ltn Z1JCl Olgir.za. ~zi\~S örömmel fogadok Jcis uno­l:ftim közé ilyen kedves kis leí:nykö.t. Akármikor s mint' l gynkral•uan Jegycu szorencsóm Olgicza. A cziJioder mÁr most is - mnjduom a to De\'e­det dobta Iti. - Fctte1· J,·énlle. Igen szi\•e<-eu Irénkém! Altárhányszor! - l'ili11szky Be1o. és Juliska. :Nagyon dorék : minrl mog Yan . ~zorgal* mns gyermekek '\'ngyfok. - Sznbó NimiSka. );a­gyou sok r~ tanulni való t Dizouy itt a. tanuláe ideje, de ntért remélem, lesz id.:Jd olvasgat ni n {i

kis lapotokat? - llcchtl Jáno!. A rejtvón)Ck jók, l!esoroztnm öket. a rejt•ónyg-dnlnun s nomsol:érn kirukkolnak. Ko1m:gi Kris:fi11ka1 Irwr és Giza. Óh, k icsi lt.!ánynim, ibo szomoru o. leve­letok? Ha aok a tunulni ''aló, szflkség nn köz­ben ogy-ogy kis szórnkozitsra, éppen ozórt kuli.ld Nagyapó annyi mesót? Az scm lehet nagy iultor, ha egy pár sorban néha l ckOlditck a tnogfejMst, en logaJább rur.t hittem, hogy l'irömGt okoz ez a Jevo­Jezés nektek, m int annyi kis tarsatolmak. Hogy n ez iliader ro sz1 nrr61 N a~ npó nem tehet:' De n té1 képet, ujra megmondom, hogy ktildjék el! Ugy-e nem feledkeztek ~g ezután se Nagyapóról? -Tvth Zoltál6> "- ft'eri/(e. Jgeu llrnlok, hogy most

AZ lJ J'SÁG mlir ltüzelebh Yagytok Nagynpóhoz. Szóljatok be néha-néha hozzam. l:dvözlillek benneteket. Dömötiú· Jialuinka. Mindig szivcsen válaszolak Mal\'inh levelére. Juj, hát olyan hideg van nálatok? 'l'ali•n korcsolyáztolt is múr? - Bcu·tlta Fui. Reménylem, hogy Ferikének ezetán is lesz ideje, hogy ilyen pompás kis lapocsleát tegyen galambpostára Nagyapó ~zámára.- Bo1·iska. KöszUnöm Boriska! l\ em tudtam, hogy németül is ilyen tal,arosnn tud irni! Van-e !:iOk dolga?­Szri11tó Mat·gitka és A?tdika. Hát nekünk •ál­nunk kell gyermel•em? ~o de ha nincsen is idö­tök 8 sOrü love~ezésre, remélem, szorgalmas -olvasók marad Lok! Es aztán ha nEiha-néha kedve­tek jön az öreg Kagyapóval cse•egni, mio­élig ~zivesen togadlo.k kicsikéim. - Pellátl.y Béluska és Rózsika. Nagyon örlilök, hogy ti is Lclmkkantatok ügyes l()vélkételdrel nz öreg Czilindor bnrlangjába. Csak mioél gyakrab· ban! Ugy-e ugy le~z? - Hc.rl111i Flóra. Nem Yolna kedve P!órikának ver::be szeeloi azt a rejt­vtnyt? Csak az utolsó sz 'tab-ot ne adja a szolgá­lónak, - hanem valnki máonak! - Deák Gizike és Ad,inme. Igen örülök az igéretoek . .Az iskola mellet t bizo u y egy iczi-piczi szórnkoz:is i~ elfér tb Xn~tyapó olyan nag.} on flzivesen megtcszi, a mit tehet! - Csaúa. El' zs i é.i l li. Most leb át k<.<ttccs­kén Yagytok otthon. Hová utaztak kis oh·asóim s hol járnak iskolál.a. - Sagy .Tolduka. P <lmpás rejt>•my, nemsokira közoljiik. A Czi1inder ur tídvi;?.lotét ki IUL Tisztelettel iltodom.Joláukiwak.­Pápai E/emét'. Ej, ej, ~ a te baratod? Ki volt az a1. ügyes n n, a ki eltépte a képes lapodat? Ko lllajd hát:akőtjölc a sarlu\t! Xn;ryapó sze:eti az ilven tréfó!l fiukat. - Sclucartz Imre. Erz3ike is id~fent van? ..:\.l!ármikor szivesen látlak, ha itthon találsz? - ! triny nona és Irén . Jószi\'Ü gyermekek vngytok kicsikéim: egy-egy koronát kioáltok n szeg~ny gyermckel>nek kanicsouyfára. és nzt óhajtjJ\lok, hogy többi kis társatok is igy te~·en . "Vajha solcan követnék példátokat -J!ecsél· Jfa,.iska . Isten h(jzott }Iarisltám! Ugy-e, irsz )hgyapónak ? - Yértc.~li Jfarcsa és Bú71cli. Hocy is gondoltok olyat? Bizony rátok nem vonntlcozott ! X agyon jól ismerem n kis M:n·islt:\t s tndom, hogy notn n ('zilin<lert szcrcH, hanem - tnlt•n Xup-ynpót. is. lstrm \detok. -R··:mtl• lt·lu. Űuvözilllek lciUJy!cám! Az P.de~ mnma üzenetét atadtam a kiarlóhh·ntalnalt. - Szat/ml(í,·y 8asa is l:ledt:ig. Na~'Yon kuszöniSm, hogy jnáki la~ot akartatok küldeni. Hát nálatvk már olvao hideg van? Itt is hüvösödik az idö. - Che;nez Zoltika. Nálatok nemsokára szánkázni lehet, ngy-e, Zoltikáro? B rr, de bnmar. - Rozgonyi Mat·iskLf. )fit ki:zimuuhl, }lari~ka? Szép himzé:;t Yngy hol·~o)8üt? Dizony már t'lzulán a jó rneleg szobá­b:.>.n lesz kcllt'mes dolgozgatni. - Lati11ot:its 'l'illor. IIol n ti báz.1'ok, 'Iihorldm? Szép képe:;lapodat kö~z,IJIÖIT' . Schtuicll J6zse( l~ B"l'fa. Igen urHlök i~órnü t··lill · ~, ~' 11 it alza l vl zonzok, hogy mindhr szobb lll}Jllt i.-::· ·kszmu ktl l rhmi u ek tok ~ ht,:2ft­tok hasonló lm olvasótát-stlit oknak. - Ozukkcl'lllmm Til!IH. A te noved is benno ''olt n czillndorhn

'fii.Jike. - Sch•mrtz Katiuka és Elza. A réjt­vényt n tvbbiekhez tettük. J\Injcl ~;ona veszszük valamennyit. - llosc11(eld Jlargil és Ilona. A többi mese meg szebb lesz )fo.rgitkám. Xelted is tet :~eu i tog Iluslm. - ;:Jj)l(ur .Tolt: J és Anwka. Bizony csollíl!koztlun egy ldcsit. Azt hittem, hogy lustálkodtak Jolúnka és Ilonlta. - Ifj . Jlttlonyay Já11os. ~Iost nem ll'liet, másitor .Tános fiam. _ (;r tÚCl' Emmy. Küziilhot:ök gmwylw. - Rótltl!J Ol!lir'zn. Ynh,hány:Jzor Íl'S?., mindiL!' vitlnszolok. C:ooppet sem hnrng:>zom Olgicz:,m li hizony mou­dom, 110m felelkezern me,:: rtilnd . Ph!Jun é~ Lúszló .tejfvónyei ilgy~ek. - lial,isz rilma, J[a1·g"f (s Amw.~. A ,·ita::~ kt5rdést ezenod elintéú nz üre.,. haragos Kagya.p6. Irjatok mindnyájao: Vilma, n 1J; mint l uclomásnl ve..q?.em, nagy kisasszony és ma­holnap ~;;zigc.ru tnuitónfoi lesz, MR!'gitka és a kis Annu< ... o~ lz Z:ljsda-ban h ~o~z olynn ul-vasruúny ia. Vrh-özüllelc 1Inlci$z Dbzes. _-\. mesét m~g nem oiYMtam <!l. - SzécSetf Zoll<í11 és D.:zs,J. Kah')'npónnk czimezz~tei: Jeycloteket. ~yenuui!Gim. - Jlmh auer Adél r!s Julis1M. ::\em harngszom gyermekeim, de rosszul esik, hogy lll) ID teljesilhetern !t érésteli et. Azt irjú­Lok, hogy d.~en Ini sobt !roll lnm1luotok, do uz~rt Dem hnnyagoljatok el a le\'clci'.ést. Jó tanuló sok mindenre ráér .. a ln~tlmnk .senuairo . ·n cs iucjc. _ BJrrí Schmeri.WI!J f'tl!~a .t.~ E!)on. l'ompils rejhóny n:lc. klrim . . Nngya!Jv H1sh~ot nyomdálln k1lldte s 0 llét"n mt\r ll<•k-ilok 1 éldlmyhan olknldjtik I.:s o!­vasótt'lrfaitolmttk, hndd próbi1l,iák megfejteni. -Bc1·gt:>' Annuslw. Hos!>zu lov{:lre - hot'szu vá­laszt? J 61 ,·an Annuskúm, úll az nlku. Megírted

Vasárnap, szeptember 25.

rend1·e, hogy mit csinfllt:í.l a. vak:iczióban, hogy mnlnttál, mért busultúl. Nagy gyönyörüséggel ol­vastam soraidnt, s mintbogy öreg ember létemre tapasztaltam már egyet-mást, soraidból sejte~ , hogy jószh•ü leánylm Yagy, a ki megérdernlt, hogy l\ agyapó Losszan cse.-eg,en ~ele. De a leg­hosszabb csevegésnek is egy n vége, - minden levelet be kell fejezn;, engem pedig Yftltig sUrget a D) omdász l ácsi. Duc.-:.-uzóul mtig meg'izenero, hogy Vágó Zelma Budal>esten lakilc, horát nem tudom, de arczképét láttnm, 8 nzt hiszem, hogy 13-14 ~zteudös leányka. Kaz,ir Balla;·. Válaszolok Daudikám, két leveledre egy· szerl'e, kurtúu1 de igaz barátsággal és szaretettel hüséges olvasóm iránt. Mi ujsitg Pozsonyban fiacskám? X agyapónak sok olvasl-ja van y:írostokban, ird meg, hogy ismersz-e l;iizüiGI! eg~nl"hány.u~. Utvubi idGben persze ritkan küldik el a megloJ· téot. - Roth Margit. :.:izegány kis olv~óm, beteg voltál a mult héten? Igaz részvéttol kérdezem, meg~ycgyultál·e már? Leginkább 8 Pintal leáuyok reg~n) tarút (az Athen::eum kiadnsa) , Ga .. l ~,·z.:s, Gyarmnthyné, SZ'!Ibóné :Kogáll Janka, 'l'utsek Anna mliveit ajánlom . .Jókai e~v-két müvét is oloh•as­hatod szOleid cn!!edelmé,·~l. ?Wndez persze CSlll'an sz~1rukoznsul s:zol.!al. de a7.t l1i:szen i hon oh as­tuányl·a van N?.ükséged. - Rricge,· Ldczi. 'l'nnulj Laczik~m, s irj röviden, de mindeu héten. -BaroM~ ~~ilzdor ó J.úiza .Í!Jnes. Intézkel m. - Lor:ag Jl:ollmmm Jlir.!ikc. Jó helyrt) c:á­mezled ~Iic:dkőm. Oda, a hol szereleltel fogad­ják !enjJkédet. lJd\·l:lzullek kis kOrünkben s nrrn. kérlek, l1ogy !úgy szorgalmM olvnsólJl. -}{, Hajnall:a. A csók(/lódzó ang'yalkúbt mag~wp· tam, de nem tudom kitöl. Tnhin Kovács Iin.Jnal· kától. - Glaser .:.lfagduslm. Anyuska aegite~t Magdnskának 'f N" o Dum unj, majd egyedUl lS

u1egfujti nz én kicsi ol".":t:~óm e"zteuc1öre, vo';Y ket tö1 c. 1)zeretném me;;c<:ókalni oz t<! esk s )[agdu:;t .. éde1.1 anyjúnak meg kezét esókoltatom.- R.eiuko1Jf Eclifh. Harngszom egy kic.:.it, de megl,éktil!ik, -ha ~zorgt\l.mtc;abb lészsz Editbként. - Jlolzer Ella. Ne bu~ulj Ellu:.kúm, !wg.v ncom tudtad ~alnm~~y­uyit me;;fejteni. Ait-rt 1-ád is gondol a jó czili~­rlerkalnp. - Ktlalil• Biisk~. Az nr~myos . .ktB

l3!il!kO hisa,...ozotl~'t t). en tul r::zive~ 1mgedehnavel Bözsik~uok fogja ;;zólit ni N~noy~pv. - J!all!~ka .Jaliska. Ha ncljf.:7.en Y.irod, lte!n \'Úrod huíba Julisl<llm. -!t! cUi Peli'OilCllC' ef$ E•zsikr. Dehog} ha· rn~.ozom a Jdi Potroz.eliil:-a, n ld legrégiLb és le~~ hü:s~ge_eLb olvn-<óim ~ryike. - lJ"cr • ·,~ ., Jdil· Az öreg Kagyapó csókoltatja a. jó Ir.;nkét és azt üzeni, hogy szép, nagyon szép meseköoyvet fo.g küldeni neld. - J.:yul Hennina. Xngyap6 istU~t kandollóju. mellotf; üldo~ó! mert bizon'-· n::.hUJk 15

"' l J ak fütenek már. A mngarofajt~ Greg omber Ctl

meleg kuczkóbnu érzi jól mngllt. C,.;"roy{\n~zkY Juczl.tól és :'zócs Oamill!tfól megkérdezem. hog] miért nem yfl}as7.olnnk ie,·el d:e, 8 mogiizeuelll: nekik, hogy vi f'zatórt: 'l Fö!dcsre. - DaráJ:!/1

.ú~il:c i$ Pistike. Feh~ro.k n ho:n·e11

,.;zállin~~l'.­nnk n hópihék, n aholnr.p n }IikuU:.:: is beklill""~t Liczikéltez &; Pistik.ibez. A hos. ... :m télen olvnssa· tok szeratett··l Nn~-yapó meséit f::; fcjts.;tek 1 1t.g !lZOrgnlmnsan n rejtv~nyekot. - ]\"'''{'lY J[ar!J~f, Reménységed teljesülni foa. - Karsau ;l[M'U't. IslJlét leve~ot ho:rott a post: n jó ld~ MargiHóL Páj r. :;zemed, szegény lesnyk6m? l!fig rcl'g neDl gyógyult, kituéld meg l:is ~.h·asóm, s lobo· t<í!-:g ke\'e..~t itj &t olvasga::~s. Adja Islell, ho;:.~· hnma1·osnn meg".vó !TlllJ·· - Jú'inig ;l(a·

• t. l · '="• 'i'~ t dülU no; .• Cl, Nem gondolom hanem bizto::~no :n "" · ' · ol· .tuanaklun. - Karo!i y LajfJ . údvözlüm UJ HISÓmnt. Ugy o mo t irió.l cluször Nagyap~ nak. ;- Blmnl ez·g Ettus Js Lolict11. :E!ol\'~S~~d Et\USiUl. n mult ],cti bat:, ht~gy e::~· Ios tnr-

1 le\elczoi nknr ''elad. Hn r.:em ~ettei! és?.r(.>: ol"35~ e :íigyelmoslln Nagyapó postnjó.t. Ri irtt\ n Tudós m0J001

lőrt~n• lét ki 'l 11\n,·om? A sok l'uszit mindenkóppon olkü1dhetc.d. Lolu5ku üdv1iz~öm. Szol:ott-e még du~· cz,i.skodni? - Ke,·éJ.gyádó Eugénia, Emiliti ~'5 Lotálld. Joj, csnk clmahototik n szUl·eti Jll\tlnt: ~:hQm. Bo ~>Zép masékot mondnnók kOdYes uno l . _, • 't S·ép le· ... lnln''~'· - Kal4alh Emma é~> 31a.r{TI · ú

l . l . ., l ól'le­''" et 11·tll :Xngyapónnk, loányl\úm. < ll'Ülll~e ··é-sfilte!n, ho!:V J"ól mulnttntol: :Borti 1Jllcs1 szölőJ l "'· B ,-ö->en. Izlett nz édes gyümölcs, kiesi ,éün. e g., ~y6rü lehet jJyenltor n hóval bo1·itott Tntrn, ~ fú1:~1· lt~.cy6ri ok láuczo1ata! U d~ üztillek !·~,~~ mokeim . - Tl'1ddcr J..iza, )IMJ1m. és SUfi. ~ti\ seu teljesit~m Mrosed<'t El:o:ut~kám s még egyst: me2k 'rdezom t rsa.idtól. ho;y ki aknr veled le\1 d lezui. lii~em és remélem hogy nklu·bány Rkn ·t Mefiko ne, át most 16~m eliször. Ö o.ssk ;.o;j lépett. bo N agya~ 0 táboraba? Pollt1ts~k tS •

Gyere Pi ti bármiko::.