Az esőerdők helyzete, területének csökkenése és ennek okai

Illés Katalinnemzetközi tanulmányok MA, levelező, 1. évfolyam

2010

1. Bevezetés

Ma már mindenki által közismert tény, hogy az esőerdők területe évről évre folyamatosan

csökken, ezzel maradandó károkat okozva a bolygónknak. Mindenki hallott az üvegház-hatásról, a

felgyorsult világ karos gáz és szén-dioxid kibocsátásáról, egzotikus állatokról, akik az esőerdő

melyen laknak. Azt azonban keveset hallani mekkora is az erdőirtás mértéke, mik a befolyásoló

tényezők, és hogyan alakul az esőerdők élete.

Ez a rövid tanulmány a trópusi esőerdők területi változásait kívánja bemutatni,

kontinensekre lebontva, egy rövid elemzéssel az erdőirtás világra gyakorolt hatásáról, és az irtás

okairól is. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 2005-os felmerése

alapján hasonlítom össze az esőerdők területének csökkenését. Ezt a felmérést 5 évente végzik el, az

országok szolgáltatják az adatot hozzá (a következő felmérést 2010-ben végzik, de a tanulmány

írásakor meg nem publikáltak).

Borneó

(forrás:

http://rainforests.mongabay.com/)

2. Az esőerdők

Mielőtt belekezdenék az elemzésbe fel kell tennünk a következő kérdéseket: mi is az

esőerdő és hol tálalhatóak meg? Miért fontosak az esőerdők?

Esőerdők csak a trópusok humid, azaz nedves zónájában találhatók, ahol az évi csapadék

eléri az 1800–2000 mm-t; a legszárazabb hónap csapadékmennyisége is megközelíti a 100 mm-t.

Kiterjedésük az Egyenlítő mentén jelentős; Közép- és Dél-Amerikában nagy területen fordulnak

elő, elsősorban az Amazonas vízgyűjtőjében, Afrikában a Kongó-medencében és Felső-Guineában;

Délkelet-Ázsiában az indo-maláj szigetvilágban, valamint Hátsó-India legcsapadékosabb területein

3

(Burma, Ássam). A csapadékmennyiség csökkenésével és évszakossá válásával az esőerdő

fokozatosan átmegy a lombhullató erdők övébe. A trópusi esőerdők a Föld legváltozatosabb,

legösszetettebb ökológiai rendszerei. Mind a növény-, mind az állatfajok diverzitása ebben az

esőerdőkben a legnagyobb. A trópusi esőerdők rendkívüli diverzitásának nincs egyértelmű

tudományos magyarázata. A diverzitás alakításában közrejátszhatott a kedvező éghajlat, a hosszú

evolúciós időszak, a fajok közötti kapcsolatok és kölcsönös függőségek kialakulása (koevolúció). A

nagymértékű diverzitás ellenére az esőerdők nagyon sérülékenyek, aminek legfőbb oka az, hogy a

tápanyagkészlet legnagyobb részét az élő biomassza tárolja. A kilúgozott vörös talajok tápanyagban

szegény, szervesanyag-tartalma pedig elhanyagolható. Tarvágás, égetés után a tápanyagok rövid idő

alatt kimosódnak a földből, és a termőföld helyrehozhatatlanul leromlik.1

(forrás: http://www.solcomhouse.com/rainforest.htm)

Az esőerdők összesen kevesebb mint 6%-at foglalják el Földünk szárazföldi területének, de

a világ összes állat és fafajának több mint fele esőerdőkben el. A trópusi esőerdőkben több fafaj

található, mint bárhol máshol a világon, egy trópusi erdő összes növényzetének 70%-at fák alkotják.

A világ gyógyszer alapanyagainak 40%-a esőerdőkből származik. Az Amazonasz medence

esőerdejében található a legkiterjedtebb állat és növény bioma a világ bármely más pontjához

hasonlítva. A második legnagyobb állat és növény biomája Dél-kelet Ázsia őserdeiben el. Adatra

lebontva: 1 hektárnyi őserdőben 40-től akár 100 különböző faj is élhet. A trópusi esőerdők adják

Földünk oxigénjének 40%-át, ezért is kaptak a “Föld tüdeje” nevet, másik fontos szempont a

széndioxid és egyéb gáz megkötő képességük, amely csökkenti az üvegház-hatást felerősítő gázok

kijutását a légkörbe, így a klímát védi.2

1 Trópusi esőerdők . http://www.tankonyvtar.hu/biologia/erdeszeti-okologia-080904-75 , 2010.03.282 http://www.blueplanetbiomes.org/rainforest.htm , 2010.03.28

4

2.1. Afrika esőerdei

Afrika kontinensén is találhatók esőerdők, elsősorban a Kongó-medencében. Afrika

kontinens összes favesztesége 2000 és 2005 között 4,000 millió hektár volt évente.3 Ebbe

beletartoznak másfajta erdőségek is, nemcsak a trópusi esőerdők. A legnagyobb kiterjedésű esőerdő

a Kongói Köztársaságban található, ahol 2005-ben 133.610 hektárt mertek. Afrika alábbi 6

országában található jelentős méretű esőerdő: Gabon, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság,

Kongó, Kongói Köztársaság, Egyenlítői Guinea, és Madagaszkár szigete.4 E hat ország közül kettő,

Kongói Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, a világ legszegényebb országai közé sorolhatóak.

Az esőerdő Afrika több országába is átnyúlik, bar itt jóval kisebb az erdők területe.

Közép Afrikai Köztárság: erdőégetés

(forrás: http://www.fao.org/mediabase/forestry/)

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 2005-os felmérése

alapján elsődleges, “primer” erdők - “olyan erdők, amely megmaradt eredeti természetes

állapotában, nem bolygatta meg az emberi beavatkozás”5, őserdők - legnagyobb kiterjedésben

Madagaszkáron (10347 hektár), Szudánban (13509 ha) és Kongóban (7464 ha) vannak.

Az esőerdők területének csökkenése:

Madagaszkár: 1990 és 2000 között 12.200 hektár/év, 2000 és 2005 között 6800 hektár/év a

csökkenés, így az összes erdőségek 80%-a esőerdő. Az Unesco 2007-ben a világörökség

részévé és védett területté nyilvánította az Atsinana esőerdőt.

Kenya: 1990-2000 között 2520 ha/év, 2000 és 2005 között 2400 ha/év, így az összes

erdőségek 20%-a primer erdő.

3 Global Forest Resources Assessment 2005. Roma: Food and agriculture organization of the United Nations, 20064 Buttler, Rhett A.: The Congo . http://rainforests.mongabay.com , 2010.03.29.5 Dr Balázs Dénes: Az őserdők világa. Budapest: Móra Ferenc könyvkiadó, 1990. 13p.

5

Szudán: 1990-2000 között 117807 ha/év, 2000-2005 szinten 117807 ha/év, így 20% esőerdő

maradt az országnak

Kongó: 1990-2000 és 2000-2005 között egyenként 5647 ha/év a csökkenés, így az

erdőterületek 33%-a csak primer erdő.

Nigeria:1990-2000 között 82000 ha/év, 2000-2005 között szinten 82000 ha/év, az összes

erdőségek közül 2,9%-a elsődleges erdő.

Szenegál: 1990-2000 között 10600 ha/év, 2000-2—5 között 11000 ha/év az erdőirtás

mértéke, így 18,4% az esőerdők aránya.

Az erdőtelepítésről is szót kell ejtenünk: Ruandában 2000 és 2005 között: 6,9%, ami

összesen 27 hektárnyi erdőt telepítettek -ami a világ egyik legmagasabb erdőtelepítési rátája 2005-

ben. Afrikában az országok tulajdonában van majdnem az erdőségek összessége. Afrikában nem

jellemző az erdőtűz, vagy az erdő felégetése.

2.2. Dél-kelet Ázsia őserdei

A Kelet-Ázsiában tálalhatóak a világ legrégebbi konzisztens esőerdői a Földön, amelyek

körülbelül 70 millió évvel ezelőtt keletkeztek. Az esőerdő pusztítása nagy méreteket öltött az elmúlt

évtizedek során. Bizonytalan politikai helyzet, természeti katasztrófák, a népesség gyors ütemű

növekedése mind hozzájárul az esőerdők területének csökkenéséhez.

Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 2005-os felmérése alapján a

legnagyobb mértékű esőerdőirtás

Indonéziában 1990-ben 70.419 hektár az erdőállomány, 2000-ben 55.941 hektár, 2005-ben,

pedig 48.702 hektár, a teljes erdőállomány 55%-a. Indonézia kritikus helyzetét nemcsak az

esőerdők pusztításának számadatai mutatják, hanem az IUCN (International Union for

Conservation of Nature) által felállított veszélyeztetett fajok 2008-as listája szerint 701

különböző faj van veszélyben. Holott ebben az országban az államé az összes esőerdő.

6

Indonézia: egy patak és egy út felülről egy korábban

letarolt majd elhagyott területen az esőerdőben.

(forrás: http://www.fao.org/mediabase/forestry

Kambodzsa: a második legnagyobb esőerdő

terület csökkenés figyelhető meg, ahol 1990 és

2000 között 31.000 hektár tűnt el évente, míg

2000 és 2005 között 26.800 hektárral csökkent

évente. Tehát a 2000-2005 közötti 5 évben

majdnem ugyanakkora területet irtottak ki, mint

az azt megelőző 10 évben. Ebben az országban

is az állam a tulajdonos.

Vietnamban 1990 és 2000 között 19.700, míg 2000 és 2005 között 20.400 hektár tűnt el,

igaz ez 0,7% az esőerdők összterületének. Az állam kezében az erdők 56,1%-a van csak.

Sri Lanka 1990 óta 6000 hektárnyi esőerdőt pusztít el évente.

2.3. Az amerikai kontinens esőerdei

A világ legnagyobb kiterjedésű esőerdeje az Amazonasz folyó völgyében található és

körülbelül 10 millió éves. Biodiverzitása óriási jelentőséggel bír, például a világ madarainak egy

ötöde itt él. Tudósok előrejelzései szerint félő, hogy a klímaváltozás, erdőtűz, es erdőirtás miatt az

Amazonasz folyó kevesebb vizet tud majd szállítani, így az esőerdő ökológiai rendszere jelentős

pusztulást szenved el.6 Összesen 9 országon keresztül terül el: Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador,

Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Venezuela.

Brazília: a 9 ország közül a legnagyobb összefüggő esőerdő itt helyezkedik el, összesen

415.890.000 hektár, így a legnagyobb erdőpusztulás is itt található: 1990 és 2000 között

2.720.300 hektár, 2000 és 2005 között 3.466.000. Tehát 2000 és 2005 között jócskán

megnőtt az erdőirtás mértéke.

Peru: a második legnagyobb mértékű erdőterület csökkenést lehet megfigyelni: 1990 és

2000 között 72.200 hektár, 2000 és 2005 között 224.600, tehát itt körülbelül háromszorosára

6 Leahy, Stephen: The Amazon Is Not Eternal. http://www.tierramerica.info/nota.php?lang=eng&idnews=3304 , 2010.03.30

7

nőtt az esőerdő pusztulásának mértéke 5 év alatt.

Kolumbia: a harmadik legnagyobb mértékű esőerdő pusztulás itt volt, ahol 1990 és 2005

között 108.010 hektárnyi terület tűnt el.

Szerencsére vannak olyan országok is, ahol nem csökkent az esőerdők területe (habár itt

eleve kisebbek is az erdők), ilyen ország Suriname, és Paraguay.

Venezuela, aminek egy része az Amazonasz folyó völgyében van, nem szolgáltatott adatot a

Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, így nem tudni mekkora

területet vágtak ki az esőerdőből.

A Karib szigeteken szintén található esőerdő (például a porto rico-i El Yunque esőerdő egy

hegynyi területet foglal el), de területük nem számottevő (Brazíliához képest), és kiterjedésük

csökkenéséről nincsen adat.

A Közép-Amerikai térségben esőerdő található a következő országokban: Belize, Costa

Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua és Panama. Az összes Közép-

Amerikai országban számottevő az esőerdők pusztulása az adott ország egész erdőállományához

képest.

Ezen országok közül a területileg is legnagyobb Mexikóban végezték a legnagyobb

pusztítást: 790.000 hektár esőerdőt irtottak ki 1990 és 2005 között, az összes esőerdő

kiterjedés körülbelül 75%-a.

Guatemala: Mexikóhoz képest jóval kisebb, de meg így is számottevő az erdőállomány

csökkenése, ahol az 1990 és 2005 között 53.623 hektár.

Panamában, 1990 és 2000 között 46700 hektárt vágtak ki, 2000 és 2005 között pedig 43200

hektárt. Ebben az országban jóformán eltűnt az esőerdő.

3. Az esőerdők irtásának következményei

Trópusi erdőirtás 1990-2005 (FAO adatai alapján) (forrás: http://rainforests.mongabay.com/)

8

Az esőerdők irtásának számos következménye van környezetünkre, a leggyakrabban

elhangzottak, hogy csökken az oxigéntermelés, nő az üvegház-hatás, sok állat- és növényfaj tűnik

el. Az üvegház-hatás majdnem mindennapi kifejezéssé vált, sokszor használatos azonban valódi

háttértudás nélkül. Somogyi Zoltán magyarázatában bizonyos gázok (széndioxid, vízgőz, és a

levegőben található több más gáz) gátolják meg, hogy a Napból jövő, a Föld felszínéről

visszaverődő infravörös hősugárzás elhagyja a Földet. Ezek a gázok nyelik el a sugárzást, ami

felmelegíti a levegőt. Ezt hívják természetes üvegházhatásnak, ami a Föld számára kedvező, hiszen

hiányában kb. 33 fokkal lenne alacsonyabb a hőmérséklet. Mindamellett a légkör túl magas

gáztartalma sem jó, mivel ha ezek az üvegházhatású gázok túl sok sugárzást nyelnek el, egyre

jobban felmelegedik a légkör, így a klíma megváltozásához vezet.7 4 lehetséges következménye van

az esőerdők pusztulásának:

a) Széndioxid megkötés:

“Az erdőállomány nagyon fontos szerepet tölt be a Föld széndioxid forgalmában. A fák növekedésük során jelentős mennyiségű CO2 -t építenek be szervezetükbe, ezért az erdőirtások kétféle módon is károsan befolyásoljak a széndioxid forgalmat, így áttételesen az üvegházhatást. Egyrészt az erdők felszámolása (még ha helyükre növényzet kerül is) jelentős mértékben csökkenti a lekötést, másrészt a kitermelt fából a szén nagyobb részben előbb-utóbb visszakerül a légkörbe- miután az erdőirtást sokfelé égetéssel végzik. (...) Jelentős közvetett hatást okozhat a talajban felhalmozott szén esetleges felszabadulása is a területhasználati változások miatt.”8

Az esőerdők irtásával nemcsak nagy mennyiségű széndioxid szabadul fel, hanem kisebb

mennyiségű szénmonoxid és metángáz is. Habar maga az erdőégetés nem is mindig szabadit fel

akkora mennyiségű széndioxidot, a csupaszon maradt földet sokszor állattenyésztésre, rizs vagy

egyéb olyan termény termesztésére használják, amelyeket nitrogénnel trágyáznak. Brazília erdei

összesen 104.638 Mt szenet kötnek le, Kongói Demokratikus Köztársaság esőerdei, pedig 32 152

Mt-t. A folyamatos erdőirtással ez a hatalmas lekötött szén felszabadul széndioxid formájában, és a

légkörbe kerül. Az erdők szén megkötésének fontos “hozzávalója” a biomassza (biológiai eredetű

szervesanyag-tömeg). Ha a biomassza csökken, több széndioxid szabadul fel az adott erdőből, még

ha fairtás nem is történt.9

b) Energia lekötés:

Az erdők nagymennyiségű energiát képesek hasznosítani a Földre beérkező sugárzásokból, mint az

égetés, vagy irtás után maradt területek. Az esőerdők a sugárzás csak 15-20%-at verik vissza. Így a

7 Somogyi, Zoltán: Erdő nélkül?, Budapest: l'Harmattan kiado, 2001. 188.p.8 Rakonczai, János: Globális környezeti problémák, Szeged: Lazi kiado. 161.p.9 Moutinho, Paulo; Schwartzman, Stephan: Tropical Deforestation and Climate Change. Belém,Pará,Brazil: Instituto

de Pesquisa Ambiental da Amazônia; Washington DC, USA : Environmental Defense, 2005. 12-15p.

9

Föld sugárzási egyenlegét negatívan befolyásoljak, azaz az erdőirtás áttételesen az üvegházhatás

ellen hat.10

c) Állat és növényfajok kipusztulása:

“Az erdők nem csupán fák együttese, hanem egy összetett ökológiai rendszer - a trópusi esőerdők pedig a leggazdagabb ökoszisztémát jelentik. Ezen erdők kiirtása fajok sokaságának pusztulását jelenti, s ez végső soron (önző emberi szempontokat is figyelembe véve) az emberiség rendelkezésére álló genetikai tartalékok csökkenését is okozza.”11

Az elmúlt évtizedekben az esőerdőirtás növekedésével, nemcsak a fákat irtják, hanem nagyon sok

állatfajt sodornak a kihalás felé. Indonéziában- ahol, mint fentebb bemutattam, az erdőirtás

hatalmas méreteket öltött - az IUCN 2008-as felmérése szerint 63 fajt a kihalás fenyegeti, 157 faj

pedig veszélyeztetett, és további 481 faj még nincs ugyan veszélyeztetett helyzetben, de vészesen

halad afelé. Sri Lankán szintén 63 faj van “kritikusan veszélyeztetett” kategóriában. Ugyanezen

kategóriák Kolumbiában: 79 faj “kritikusan veszélyeztetett”, 133 “veszélyeztetett”, 217 pedig

“sérülékeny” kategóriába esett.

d) Egy kevésbe feltart hatás továbbá, hogy az erdők égetése során a levegőbe kerülnek a fák

belsejében tárolt nehézfémek amelyek, akár jelentősek is lehetnek egy-egy nagyobb terület

felégetésénél.12

4. Az esőerdők irtásának okai

Az esőerdők irtásának számos körülménye van, de egyetlen oka – a nyereség, beleértve a

gazdag iparosok fakitermelését, és a szegényebb réteg kukoricaföldjét például. Azonban több

körülményt is meg kell vizsgálni, ahhoz, hogy világossá váljon mi is vezet az esőerdők

pusztításához. Az esőerdők irtásának közvetlen okai felsorolásszerűen (a lista a

http://www.savetherainforest.org/savetherainforest_006.htm oldalról származik):

Fakitermelés: kereskedelmi fakitermelő nagyvállalatok csak szelektált, idős fákat vágnak ki.

A magyarázat, hogy ezek a kiválasztott fák helyén természetesen újranő a növényzet, mivel

nem hatalmas területet vágnak ki. Sajnos ez kevés esetben igaz köszönhetően a fakivágás

módszerének, az elszállításnak (út vágása az erdőbe például) – mivel a kiválasztott fák

kivágásához, és elszállításához nehéz gépeket használnak, amik letarolják a terület egy

10 Rakonczai, János: Globális környezeti problémák, Szeged: Lazi kiado, 2003. 161.p.11 Rakonczai 2003 161.p.12 Rakonczai 2003 162.p.

1

részét amin átmennek. Ezek a területek a sok esőnek köszönhetően pedig erodálódnak.

Mezőgazdaság, váltott gazdálkodás: kis méretű gazdálkodás érdekében felégetik az erdő

terület egy részét, mikor a föld “kifárad”, újabb területet égetnek fel. Ezek az emberek

általában nem rendelkeznek földdel (sok esetben a kormány vagy nagy cégek elvették a

földjeiket, hogy cukor vagy kávéültetvényeket telepítsenek), így kénytelenek az esőerdőből

felszabadítani egy darabot.

Mezőgazdaság, könnyen értékesíthető termény és marhatartás: általában exportra való

termelés. Azonban az esőerdő talaja nem alkalmas hosszútavú mezőgazdasági termesztésre,

így a földet mindenféle mesterséges vegyi anyaggal “táplálják”, ami a földet pár év alatt

tönkreteszi, így kénytelenek meg több területet felszabadítani az esőerdőből.

Trópusi esőerdőből mezőgazdasági

földhasználat: gumi vagy olajpálma

ültetvény.

Malajzia

(forrás:http://www.fao.org/mediabase/for

estry/)

Üzemanyag: szerves anyag (fa) használata főzésre, fűtésre, stb.

Gátépítés: energiatermelés gátakkal

Bányászat és ipar

Turizmus: kétségtelen, hogy nemzeti parkok létesítése megóvja az esőerdőket, másrészről a

nem szakszerűen kiépített parkok nyomot hagynak az esőerdőkben.

A trópusi esőerdők irtásának okai (lásd ábra):

kis kiterjedésű mezőgazdaság 35-45%

állattartás: 20-25%

nagy terjedelmű mezőgazdaság: 15-20%

fakitermelés: 10-15%

egyéb:5%

(forrás: http://rainforests.mongabay.com/)

11

A legáltalánosabb indok ami a fent felsorolt okok mögött áll a szegénység. Valóban sok

országban szabadítanak fel erdős területeket, hogy legelőt, szántóföldet nyerjenek (annak ellenére,

hogy az esőerdők vörös talaja nem alkalmas szántóföldnek) az erdők szélén, vagy közelében lakó

emberek. Az alacsony munkabér, termőföld, jó klíma, magasabb ár bizonyos mezőgazdasági

termékért mind elegendő ok az esőerdők irtására. Egy felmérés egyértelműen kimutatja, hogy

Brazíliában nagyobb az irtás azokon a helyeken, ahol többet adnak a vágott marháért.13

Másrészt a nagyobb bevétel (magasabb munkabér) sem szorítja minden esetben vissza az

esőerdők szándékos pusztítását. Jó példa erre a Kerinci-Seblat nemzeti Park, Szumátrában,

Indonéziában. A Világbank Global Environment Facility projektje az esőerdők pusztítását szerette

volna csökkenteni a helyi munkabérek növelésével. A projekt nem vált be, az erdőirtás ugyanúgy

folytatódott, mivel nem feltétlenül a szegénység volt az erdőirtás kiváltó oka, hanem például a

kapzsiság és nyereségvágy, aminek oka, hogy ezen a tájon kiválóak az adottságok a fahéj

termeléséhez.14

Egy másik szempont pedig az, hogy a szegénység növekedhet is az erdők területének

csökkentésével, mivel az erdőben vagy amellett lakók sokszor az erdőből biztosítják

megélhetésüket, élelmüket. Ez a megélhetési mód sokszor sérül, ha az állam vagy más érdekek

megtiltják, vagy korlátozzák az erdőhöz való hozzáférést. Ezek az érdekek lehetnek például a nagy

szójaültetvények tulajdonosainak lobbija a helyi kormány felé. Sok országban probléma a helyi

kormány gyengesége, vagy a nem megfelelő szabályozás, esetleg a jogi kiskapuk, amit a nagy

cégtulajdonosok ki is használnak még több profit termelésére, akár az esőerdők kiirtásának árán is.

Erdőirtás Peruban

(forrás:http://

rainforests.mongabay.com/)

Balázs Dénes így

foglalta össze már 1990-ben:

13 Kenneth M. Chomitz: At loggerheads?, The International Bank for Reconstruction and Development / The World Bank, 2007. 11.p.

14 Chomitz 2007. 4.p.

1

“az erdőirtóknak két nagy csoportját különböztethetjük meg. Az egyik az ipari célú fakitermelők profitéhes hada. ők az értékes keményfákat vágják ki, magát az erdőt nem semmisítik meg teljesen, de helyrehozhatatlanul károsítják. A másik csoport tagjai – a földművelő és állattenyésztő telepesek- teljesen felégetik az őserdőt, hogy gazdálkodhassanak a szabaddá vált földön. Rajtuk kívül az őserdők pusztítói meg az útépítők, a bányavállalkozók, az olajkutatók, az aranyasok és mások.”15

Az erdőirtás üzleti voltát igazolja az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági

Szervezetének felmérése is. Az ipari fakitermelés értéke dollárban 2005-ben: Madagaszkáron

66.976.000 dollár, Kongóban 222.545.000 dollár, Indonéziában 2.159.679.000 dollár, Malajziában

2.081.000.000 dollár, Indonézia fakitermelése előtt csak Brazíliáé nagyobb 2.897.019.000 dollár,

habár az esőerdők és az ország területe jócskán eltér egymástól.

Természetesen meg kell említeni a természet pusztító erejét is: erdőtűz, valamilyen betegség,

vagy egyéb természeti katasztrófák. (Bár természeti erő által elpusztított esőerdő terület adatokról

nincs tudomásom.) Valamint az útépítés, bányászat, gátépítés is kiveszi részét az esőerdők

területének csökkenéséből.

5. Nemzetközi összefogás az esőerdők pusztítása ellen

Számos kezdeményezés, rengeteg civil összefogás, környezetvédő egyesületek próbálják

felhívni a kormányok figyelmét az esőerdők pusztításának csökkentésére több-kevesebb sikerrel.

Nemzetközi kormány szinten is van szó környezetvédelemről, bar egyelőre még mindig úgy tűnik az

adott országok gazdasági érdekei fontosabbak, és csak keveset hajlandók engedni. A Kyotói

egyezményt tárgyaló konferencián felvetettek egy tervet az esőerdőkkel kapcsolatban, de akkor ezt

elvetették. Később 2005-ben országok egy csoportja, Esőerdő Nemzetek Koalíciója, kidolgozott egy

tervet, amelyet Balin tárgyalt az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC)

részes feleinek tizenharmadik konferenciáján (COP13). A terv szerint a kidolgozott REDD projektről a

koppenhágai konferencián születne egyezmény, de sajnos a konferencia nem érte el a remélt sikereket.16

A REDD (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation) magyarul „az

erdőirtásból és erdő tönkretételéből adódó kibocsátások csökkentése” egy nemzetközi projekt,

amelynek az ENSZ a kezdeményezője, amely a fejlődő országoknak segítene megtartani erdőségeiket,

így csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékének csökkenését. Ez a program

segítene az országoknak, hogy jobban megérje megőrizni az esőerdőket érintetlenül, mint az ipari

fakitermelésből származó bevétel, segítene, hogy az őslakosok és az erdő közelében élő közösségek is

15 Dr Balázs Dénes: Az őserdők világa, Budapest: Móra Ferenc könyvkiadó, 1990. 159.p.16 Lang, Chris: REDD: An introduction . http://www.redd-monitor.org/redd-an-introduction/. 2010.04.03.

1

jól járjanak. A projekt a veszélyben lévő esőerdős területeket finanszírozna, azonban a finanszírozás

módja meg vitatott:

“a trópusi országok vezetői két táborra oszlanak. A Pápua-Új-Guinea és Costa Rica vezette koalíció azt akarja, hogy a REDD-et integrálják a széndioxid kvóta-kereskedelem rendszerébe. Ez a megközelítés azt jelentené, hogy saját kibocsátásaik kompenzálására az ipari országok finanszíroznák a REDD projekteket, főképpen a fejlődő országokban. A Brazília vezetésével működő másik koalíció azt pártolja, hogy az ipari országok inkább közvetlenül támogassák a REDD-et, hasonlóan a nemzetközi segélyekhez.”17

A piac-alapú megközelítés azonban azt jelentené, hogy a gazdag országok megveszik az

esőerdővel rendelkező országok széndioxid kvótáját, hogy a saját Kiotói Egyezmény által

meghatározott limitet ne lépjék túl. Másrészről a kvóta megvásárlásával az adott ország káros gáz

kibocsátása nem csökkenne, sőt akár növekedhetne is. Ezen kívül problémát jelenthet az is, hogy egy

idegen ország által finanszírozott REDD program esetleg megfosztaná az adott esőerdővel rendelkező

országot, hogy szabadon, illetve saját döntése szerint bánjon az erdeivel. További aggodalom az

őslakosok jogai az erdőben, és az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC),

tovább kommunikációja az őslakosokkal. A finanszírozás is vethet fel gondokat, például korrupció,

visszaélés.18

Bolíviában elindítottak egy REDD-UN “próba” projektet az Amazonas vízgyűjtő területén

található Noel Kempff Mercado Nemzeti Parkban. “1997-ben a koalíció megvásárolta a park

fakitermelési jogait, majd a környezetvédők bennszülött csoportokkal együtt azon kezdtek dolgozni,

hogy a fakitermelés helyett fenntartható megélhetést biztosítsanak az őslakosoknak, és

megduplázzák a védett terület nagyságát.”19 Ez a projekt sikeresnek bizonyult, a REDD mégis

nehezen halad előre, újabb és újabb viták, és problémák merülnek fel vele kapcsolatban.

Annyi bizonyos, hogy a Kiotói Egyezmény lejár 2012-ben, így az idő kezd egyre sürgetőbbé válni,

hogy a világ káros gáz kibocsátására, és ezen keresztül az esőerdők kérdésére valamilyen megoldást

találjanak a világ vezető hatalmai. A REDD kezdeményezést sokan támogatják (például környezetvédő

szervezetek), mert hatásosan működhetne, a kérdés az, a nagyhatalmak hogyan és mennyi pénzért, és

milyen feltételekkel hajlandóak segíteni.

17 Gadó György Pál: A klímatárgyalások az erdőirtásokra összpontosítanak . http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=21370&PHPSESSID=c23462990eadab88efdad0c7c76b5ba2, 2010.04.02.18 Lang, Chris: REDD: An introduction . http://www.redd-monitor.org/redd-an-introduction/ . 2010.04.02 19 Gadó György Pál: A klímatárgyalások az erdőirtásokra összpontosítanak. http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php? hir=21370&PHPSESSID=c23462990eadab88efdad0c7c76b5ba2, 2010.04.02.

1

6. Összefoglalás

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 2005-os felméréséből

kiemelt adatokkal bizonyítható, hogy az esőerdők irtása nagyléptékű és egyre nagyobb méreteket

ölt. A 21. század egyáltalán nem lassította az ipari fakitermelésre vonatkozó igényeket, habár ma

már egyértelmű milyen káros következményei vannak. Az esőerdők irtásának számos

következményét bemutatva nyilvánvaló, hogy a rengeteg káros gáz kibocsátással, plusz a kiirtott

erdőkből felszabaduló széndioxiddal és egyéb gázokkal visszafordíthatatlan klímaváltozás fog

bekövetkezni, amely Földünk felmelegedését eredményezi. Súlyos hiba lenne azonban arra a

következtetésre jutni, hogy az esőerdővel rendelkező országok felelőtlenek, mivel az erdőirtással

közvetve az ózonlyukat növelik. Az esőerdők pusztítása globális probléma, amiben mindenkinek

része van, így a megoldás is egy nemzetközi összefogásban keresendő. Hiszen nem elvárható egy

fejlődő országtól, hogy abbahagyja azt a tevékenységet, amellyel dollár ezreket kereshet, csak azért

mert a fejlett országok (akik már kiirtották szinte az összes primer erdejüket, és az ipari

tevékenységükkel hatalmas a káros gáz kibocsátásuk) erre kényszerítik őket a Föld klímájának

megőrzésére hivatkozva. A REDD program – mint nemzeteken átívelő projekt – lenne hivatott

megfékezni a hatalmas pusztítást, ha az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménybe

tartozó országok meg tudnának egyezni ennek működőképes formájáról.

1

Felhasznált irodalom:

Dr Balázs Dénes: Az őserdők világa . Budapest: Mora Ferenc konyvkiado, 1990.

Buttler, Rhett A.: The Congo . http://rainforests.mongabay.com , 2010.03.29.

Causes of rainforest destruction. http://www.savetherainforest.org/savetherainforest_006.htm.

2010.03.29.

Gadó György Pál: A klímatárgyalások az erdőirtásokra összpontosítanak .

http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.phphir=21370&PHPSESSID=c23462990eadab88efd

ad0c7c76b5ba2 , 2010.04.02.

Global Forest Resources Assessment 2005. Roma: Food and agriculture organization of the United

Nations, 2006

Kenneth M. Chomitz: At loggerheads? , The International Bank for Reconstruction and

Development / The World Bank, 2007.

Lang, Chris : REDD: An introduction. http://www.redd-monitor.org/redd-an-introduction/ .

2010.04.02

Leahy, Stephen: The Amazon Is Not Eternal.

http://www.tierramerica.info/nota.phplang=eng&idnews=3304 , 2010.03.30

Moutinho, Paulo; Schwartzman, Stephan: Tropical Deforestation and Climate Change .

Belém,Pará,Brazil: Instituto de Pesquisa Ambiental da Amazônia; Washington DC, USA :

Environmental Defense, 2005

Rakonczai, János: Globális környezeti problémák . Szeged: Lazi kiado, 2003.

Somogyi, Zoltán: Erdő nélkül., Budapest: l'Harmattan kiado, 2001.

Trópusi esőerdők. http://www.tankonyvtar.hu/biologia/erdeszeti-okologia-080904-75 , 2010.03.28

http://www.blueplanetbiomes.org/rainforest.htm , 2010.03.28

1