Az ÉSZAKERD İ Zrt. stratégiájaphd.lib.uni-miskolc.hu/.../document_11355_section_3452.pdf7 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 20. o A vál-lalat küldetés

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Vezetéstudományi Intézet

Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája

Kurucz Gábor

2011.

2

Tartalomjegyzék

1. Témaválasztás indoklása és a kidolgozás menete .................................................. 4

2. Stratégiai tervezés elméleti alapjai ......................................................................... 6

2.1. Katonai gyökerek ............................................................................................ 6

2.2. Stratégia tényezıi, fogalma ............................................................................. 7

2.4. Stratégiai menedzsment ................................................................................ 10

2.5. A vállalat küldetése ....................................................................................... 11

2.6. A vállalat érintettjei és azok céljai ................................................................ 12

2.7. Felelıs vállalat koncepciója .......................................................................... 14

3. Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája ........................................................................ 15

3.1. Az ÉSZAKERDİ Zrt. bemutatása ............................................................... 15

3.1.1. Történelmi elızmények .......................................................................... 15

3.1.2. A Társaság rövid bemutatása.................................................................. 15

3.1.3. A Társaság tevékenységi szerkezete, gazdálkodása ............................... 17

3.1.4. Szervezeti sajátosságok .......................................................................... 19

3.2. A Társaság stratégiája ................................................................................... 20

3.2.1. Küldetés .................................................................................................. 20

3.2.1.1. Fogyasztói igények a termékek és szolgáltatások iránt ................... 20

3.2.1.2. Az erdıvel, mint különleges vagyontárggyal kapcsolatos társadalmi

igények.......................................................................................................... 21

3.3. Környezetelemzés ......................................................................................... 22

3.3.1. Makro környezet elemzés ....................................................................... 22

3.3.1.1. SWOT- analízis ............................................................................... 22

3.3.1.2. STEEP elemzés ............................................................................... 24

3.3.2. Mikro környezet elemzés ....................................................................... 27

3.3.2.1. Elemzés Porter versenyerı modellje alapján................................... 27

3.3.3. Prognózisok ............................................................................................ 29

3.4. Az ágazati és az ágazatra nem osztható tervek ............................................. 30

3.4.1. Ágazati tervek ......................................................................................... 30

3.4.1.1. Erdészeti alaptevékenységek ágazati tervei .................................... 30

3.4.1.1.1. Szaporítóanyag termelés ........................................................... 30

3

3.4.1.1.2. Erdıfelújítás ............................................................................. 31

3.4.1.1.3. A fahasználat feladatai ............................................................. 35

3.4.1.1.4. Fatermékek értékesítése............................................................ 42

3.4.1.2. Vadgazdálkodás és vadászat ........................................................... 44

3.4.1.3. Főrészipar és fafeldolgozás ............................................................. 47

3.4.1.4. Közjóléti, közcélú tevékenységek ................................................... 49

3.4.1.4.1. Erdei kisvasutak ........................................................................ 50

3.4.1.4.2. Erdészeti erdei iskola ................................................................ 52

3.4.1.5. Egyéb ágazatok tervei (Erdıgazdálkodási szolgáltatás és egyéb

tevékenységek) ............................................................................................. 53

3.4.2. Az ágazatra nem osztható tervek ............................................................ 55

3.4.2.1. Beruházás, fejlesztés........................................................................ 55

3.4.2.2. Humánerıforrás gazdálkodás .......................................................... 56

3.4.2.3. Információs rendszer ....................................................................... 58

3.4.2.4. Marketing stratégia .......................................................................... 59

3.4.2.5. PR stratégia ...................................................................................... 60

3.4.2.6. A Társaság pénzügyi helyzete ......................................................... 61

4. A Társaság 2008-2010. évének összefoglaló értékelése ...................................... 63

4.5.1. Erdıgazdálkodás ..................................................................................... 63

4.5.2. Vadgazdálkodás ...................................................................................... 64

4.5.3. Főrészipar és fafeldolgozás .................................................................... 64

4.5.4. Közjólét és egyéb szolgáltatások ............................................................ 64

4.5.5. Ágazatokra nem osztható tervek értékelése ........................................... 65

5. Javaslatok az ÉSZAKERDİ Zrt. 2011-2013. évi stratégiájának kialakítására ... 66

6. Összefoglalás ........................................................................................................ 69

Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 71

Zusammenfassung .................................................................................................... 72

Mellékletek ............................................................................................................... 74

4

1. Témaválasztás indoklása és a kidolgozás menete

Dolgozatom témájává az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. stratégiáját

választottam.

Tettem ezt több okból. Egyrészt közel áll hozzám a természet, az erdık ügye.

Emellett fokozódik a társadalom érdeklıdése is a faanyagot, rekreációt, üdülést és

szebb környezetet biztosító természet iránt és nemzetközi aktualitása is van, hiszen

a Biodiverzitás Éve (2010) után az ENSZ a 2011-es esztendıt Az Erdık Nemzetközi

Évének nyilvánította.

Másrészt, a mai felgyorsult, állandóan változó világban egy cég csak úgy képes

fennmaradni, ha rendelkezik egy világos, jól definiált céllal, mely cél eléréséhez

szükséges akciók is a rendelkezésére állnak. Az alapvetı célok a vállalat

alapításánál meghatározásra kerülnek, azonban szükséges ezek rövidebb –hosszabb

idıszakokra való bontása. Így beszélhetünk rövid-, közép- és hosszú távú

tervezésrıl.

Stratégiai tervezés alatt a hosszú távú tervezés értendı.

Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. stratégiájának elkészítése során e két fı ok

találkozik.

Emellett a vállalat belsı érintettjeként jelen vagyok a Zrt. mőködésében, így külön

öröm számomra, hogy betekintést nyerhetek a Társaság stratégiai tervezésének

világába.

A diplomamunka során összefoglalom a stratégiai tervezés szakirodalmát, majd

bemutatom a Társaságot. Rövid áttekintést adok kialakulásának történelmi

elızményeirıl, jelenlegi tevékenységi szerkezetérıl, szervezeti sajátosságairól.

Ezt követıen környezetelemzést végzek SWOT analízis és STEEP elemzést

alkalmazva. Ezen kívül használom a Porter versenyerı modelljét a mikro környezet

jellemzıinek feltárására.

5

A Társaság ágazati tervei közt értékelem az erdıfelújítási, fahasználati,

vadgazdálkodási, fakereskedelmi, főrészipari és közjóléti tevékenységet. A fı

hangsúlyt a fahasználatra, a vadgazdálkodásra és a közjólétre fektetem, hiszen

mindhárom tevékenység döntıen befolyásolja a vállalat eredményének alakulását.

Ezután az ágazatra nem osztható tervek értékelése következik. Ebben a témakörben

foglalkozom a beruházás, a humánerıforrás gazdálkodás, az információs rendszer, a

marketing és PR stratégiával.

A dolgozat utolsó két fejezete az elızı három év értékelésének összefoglalását és a

jövıbeli stratégia kialakításához néhány javaslatot tartalmaz.

A dolgozatban található javaslatokkal igyekszem hozzájárulni az ÉSZAKERDİ

Zrt. eredményes mőködéséhez.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Szintay István egyetemi és

Lénártné Orliczki Judit vállalati konzulensemnek a dolgozat létrehozásában nyújtott

segítségükért.

6

2. Stratégiai tervezés elméleti alapjai

2.1. Katonai gyökerek

„ A stratégia egyike az emberiség legrégebben használt fogalmainak, kezdetben

kizárólag katonai területen értelmezték. Az ókori görögök már i.e. 400 körül

használták. (…)

Már korán felismerték, hogy a gyızelmi pálma azt illeti, aki már az összecsapások

elıtt világos céllal rendelkezik, e cél eléréséhez pedig jobb stratégiát dolgoz ki,

stratégiai erıforrásait jobban fejleszti.”1

„A stratégia szó eredeti ógörög értelemben hadmővészetet jelent, amit a

sztratégoszok mőveltek, és ami abból állt, hogy a hadviselés közben szerzett

tapasztalataik alapján, meghatározták az országuk jelenlegi és jövıbeli helyzetét,

céljait s a célok eléréséhez szükséges eszközeit. Ugyanakkor a hadmővészet, mint

minden mővészet nem jelentett mindennapi rutint vagy tudományt, ahol az objektív

ismertek és döntések túlsúlya kívánatos a szubjektív szempontokkal szemben.

Éppen ebben különbözik a hadmővészet a hadvezetéstıl vagy a hadtudománytól,

hiszen a stratégiában az intuitív elemeknek is fontos szerepük van.

A stratégia mai értelmezése, felfogása kétségkívül összhangban van a régi idık

terminológiájával.”2

1 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt kiadó, 2008.,11.o. 2 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 161. o.

7

2.2. Stratégia tényezıi, fogalma

M őködési e lvek, sz ab ál yok

F e l t é t e l e k

Tevékenységek

K üldetés

Tartós, táv la ti célok

Közvet len, irány ítási cé lok

O pera tív , mő köd ési cél ok

F e l t é t e l e k + E s z k ö z ö k

Stra tég ia Al ap vetı

cé l

1. ábra A stratégia tényezıi

( Chikán Attila )

A fogalomtár „feltöltésekor” induljunk ki a vállalat definíciójából, majd onnan

térjünk a vállalati stratégia fogalmára.

„Vállalat: jogi személyiséggel rendelkezı üzleti vállalkozás szervezeti kerete.

Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetı célja fogyasztói

igények kielégítése nyereség elérésével.”3

„Vállalati stratégia: a vállalati mőködés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük

lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalat helyzetének értékelése és a környezet

elırejelzése alapján.

3 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 16. o.

8

Formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben

közreadott normatív megfogalmazása. A hatékony formális stratégia úgy tudja a

vállalat pályáját irányító szerepét betölteni, hogy az alábbi négy fı jellemzıvel bír:

1. Mindenképp tartalmaznia kell három, egymással szoros kapcsolatban kialakított

összetevıt:

A vállalat küldetését, jövıképét, a legfıbb célokat és változtatásuk

szabályait.

Küldetés: a vállalat alapvetı céljainak meghatározása-mi végbıl létezik,

milyen tevékenységben kíván részt venni, milyen fogyasztók igényeit

szeretné kielégíteni.

Jövıkép: a kívánatos elérendı jövıbeli állapot, a szervezet aspirációja.

Célok: a kívánt jövıbeli állapot idıskálán való konkrétabb bemutatása.

A vállalati tevékenységek (szervezeti) kereteit, illetve a megváltoztatásukra

irányuló szabályokat.

Azokat a fı tevékenységi sorozatokat, programokat, amelyekkel az adott

keretek között a célokat értjük.

2. A hatékony stratégia néhány fı alapelv és akció körül épül. (…)

3.A stratégia mindig jövıorientált. (…)

4.Végül, de nem utolsó sorban a stratégia részstratégiákból áll, amelyek

hierarchikus és dinamikus struktúrákban kapcsolódnak egymáshoz.”4

4 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, 2008. Perfekt Kiadó, 18-20 o.

9

2.3. Stratégia szintjei

„A stratégia szintjeit a szervezeti felépítés határozza meg. A stratégia és a szervezet

szintjeinek összefüggéseit a 2. ábra mutatja.

2.ábra. A stratégia és a szervezet szintjeinek összefüggései (Fülöp Gyula)

Ennek alapján három stratégiai szintet szokás megkülönböztetni: összvállalati,

üzleti egység és funkcionális stratégiát.

Az összvállalati stratégia a szervezet egészének fı célkitőzéseit és ezek

megvalósulásának módjait foglalja magában. Meghatározza, hogy milyen

termékekkel, milyen piacokon van jelen.

Az üzleti egységek stratégiája az adott piacokon alkalmazott konkrét verseny-

stratégiákat fogalmazza meg, megkeresve a versenyelınyök kihasználásának és

folyamatos fenntartásának legjobb módszereit.

Felsıvezetıi szint

1. Üzleti egység 2. Üzleti egység

Marketing

Innováció

Humán

Termelési

Pénzügyi

Összvállalati stratégia

Üzleti egységek

stratégiája

Funkcionális

stratégiák

Marketing

Innováció

Humán

Termelési

Pénzügyi

10

A funkcionális stratégiák az egyes funkciókkal kapcsolatos fontos tennivalókat

határozzák meg részletesen. A funkcionális stratégiák feladata az erıforrások

hatékony felhasználásának és folyamatos megújításának biztosítása.”5

A fent jellemzett három stratégia szint szorosan összefügg egymással.

Az összvállalati stratégia kialakítása felsıvezetıi feladat. Az üzleti egységek

stratégiáját az üzleti egységek vezetıi –a felsı vezetıkkel együtt- alkotják meg,

azonban a végrehajtás már az egységvezetı feladata. Az összvállalati és az üzleti

egységek stratégiájából származtathatóak a funkcionális stratégiák, melyek

megalkotása összvállalati feladat.

2.4. Stratégiai menedzsment

„Komoly vállalatot ma már nem lehet vezetıi tudatosság nélkül, csupán intuíciókra

építve vezetni. A tudatosság természetesen eltérı konkrétumokban jelenik meg a

különbözı közelítésmódok esetén, mindenesetre tartalmaznia kell

- egy küldetést, értékelést magáról a vállalatról, annak különbözı

érintettjeirıl és ezekhez való viszonyáról, illetve mindezek kívánatos jövıjérıl;

- egy tervet a stratégiai elképzelések megvalósítására;

- egy visszacsatolásos mechanizmust a stratégia alkalmazásával elért

eredményekrıl, valamint ezek összevetésérıl az eredeti szándékokkal.

E három elem, a stratégiaalkotás (input-meghatározás, elemzés, változatképzés és

döntés), a stratégia megvalósítás és a visszacsatolás együttes integrált alkalmazását

stratégiai menedzsmentnek nevezzük.

5 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt kiadó, 2008.,167.o.

11

Az integrált alkalmazáson azt értjük, hogy az egyes elemek nem elkülönülten,

hanem egyidejő kölcsönhatásban jelennek meg a vállalatnál.

A stratégiai menedzsment állandó, folyamatos tevékenység, amelynek szigorúan

véve nem definiálható az eleje vagy a vége, hiszen visszacsatolásokat tartalmazó

körfolyamatok vannak benne.6

3.ábra. A stratégiai menedzsment folyamatábrája (Chikán Attila)

2.5. A vállalat küldetése

„A vállalat küldetése az alapvetı célból vezethetı le. Az alapvetı cél a vállalat

létének értelmét adja, - a küldetésben pedig az fogalmazódik meg, milyen módon

kívánja a vállalat az alapvetı célt elérni.

Alapvetı cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét

kifejezı cél.

Vállalat küldetése: a vállalat alapvetı céljának konkrét értelmezése. .”7

6 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt Kiadó, 2008. 57. o. 7 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 20. o

A vál-

lalat

küldetése

Környe-

zeti kihí-

vások

A vállalat

mai és

jövıbeni

helyzetének

elemzése

Stratégiai

alternatívák

kialakítása,

értékelése

Stratégiai

döntések

Stratégia

megvalósu

lása,

vállalati

magatartás

Teljesít-

mény

Stratégiai tervezés

Stratégiai ellenırzés és visszacsatolás

12

Tehát a küldetés meghatározása elıtt meg kell ismerkedni vállalat alapvetı céljával.

„A vállalatalapításnak nagyon sok motivációja lehet: nyereségszerzés, kereslet-

kielégítés, foglalkoztatás, szociális szempontok egyaránt szerepelhetnek az okok

között. Azonban az üzleti vállalkozás alapvetı célja a fogyasztói igények kielégítése

nyereség elérése mellett, (…)

Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplıi nem saját

szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak

kielégíteni. ” 8

Nyilvánvaló tény, hogy egy vállalat küldetése ritkán korlátozódik egy szegmensre,

így maga a vállalati stratégia sem lesz homogén, több rétegbıl fog állni, mely

rétegek egymáshoz viszonyított fontossága idıben változó képet mutat.

2.6. A vállalat érintettjei és azok céljai

Egy vállalat tevékenységének meghatározásához nem elegendı a vállalat

küldetésének meghatározása. A vállalat, mint szervezet céljai a küldetésen kívül a

vállalati mőködés érintettjeinek céljaiból származtathatók.

„Vállalati mőködés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport,

aki/amely befolyásolhatja a szervezet mőködését és/ vagy érdekeit annak

következményeiben.

8 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 18. o

13

Két nagy csoportba: belsı és külsı érintettek körébe soroljuk ıket.

Belsı érintettek: Külsı érintettek:

� tulajdonosok, � fogyasztók,

� menedzserek, � szállítók,

� alkalmazottak � versenytársak,

� stratégiai partnerek,

� állami intézmények,

� helyi és önkéntes állampolgári

közösségek,

� természeti környezet”9

A belsı érintettek a vállalatban töltenek be különbözı szerepeket és eltérı

érdekekkel rendelkeznek. Ennek következménye, hogy más és más célok

megvalósítása érdekében kapcsolódnak a szervezethez.

A tulajdonos a vállalkozásba fektetett tıkéjének a gyarapodását reméli, így a célja

elérésének eszköze a profitnövelés.

A menedzser az, aki a legjobban kötıdik a szervezethez. Döntéseivel erıteljesen

befolyásolja a vállalat mőködését. Célja többek között a vállalat méretének

növelése, illetve a nyereségesség fokozása, de emellett lehetnek a

profitmaximalizálástól eltérı céljai is (pl. munkafeltételek javítása). A tulajdonosi

körrel ellentétbe kerülhet.

Az alkalmazottak fı célja a jövedelmük maximalizálása mellett az önmegvalósítás

lehetıségének is szerepet játszik. Konfliktusban a menedzserekkel és a

tulajdonosokkal áll, hiszen az ı jövedelmének növelése a szervezet számára

költségekkel jár, ami profitot csökkenti.

9 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 23 o

14

2.7. Felelıs vállalat koncepciója

A vállalkozásoktól mindig is elvárt a társadalom bizonyos viselkedésmintákat, mely

folyamat napjainkban egyre erdısödik. Ezért a vállalati célok között egyre nagyobb

hangsúlyt kap az erkölcsi alapokra épülı kiegészítı célok. Ez a tendencia vezetett el

a „felelıs vállalat” koncepciójához.

„Felelıs vállalat koncepció: a vállalatnak társadalmi felelıssége is van, és ennek

jegyében mőködése során mintegy szőrıt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan

elfogadható alternatívák között.”10

10 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 43 o

15

3. Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája

3.1. Az ÉSZAKERDİ Zrt. bemutatása

3.1.1. Történelmi elızmények

Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság több mint

90 éves múltra tekint vissza.

A Bükk-hegységben a XVIII-XIX. században a diósgyıri koronauradalomhoz

tartozó erdıket a Kamara kezelte. A trianoni békeszerzıdés megkötése után a

jelenlegi országhatáron belüli kincstári erdıbirtokok kezelésére hozták létre a

Miskolci Erdıigazgatóságot, mely 1945-ig mőködött.

A II. világháborút követıen a megalakított erdıgazdaságok kezelésbe kapták az

államosított magán-erdıterületeket is. 1970-ben a Miskolci és a Zempléni

Erdıgazdaságot összevonták. Megalakult a Borsodi Erdı- és Fafeldolgozó

Gazdaság (BEFAG), ami állami vállalatként mőködött 1993-ig.

Ezek után 1993. június 30-án a BEFAG átalakulásával annak általános jogutódaként

az 1992. évi LIV. törvény IV. fejezete szerint – határozatlan idıre – alakult az

ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság.

3.1.2. A Társaság rövid bemutatása

AZ ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

gazdálkodik. Az alábbi táblázat a megye fontosabb erdıgazdasági vonatkozású

adatait tartalmazza.

16

1. táblázat

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Megye

Közig.

területe

Erdıterület Erdısültség Erdıgazd.

célú

Ál-

lami

Közös-

ségi Magán

Ve-

gyes

(km )2 (km )2 (%) (km )2 (%) (%) (%) (%)

7247 2054 28,3 2145 60,5 1,1 37,6 0,9

Forrás: MgSzH Adattár, 2009. XII. 31.

A „vegyes” kategória az állami, magán vagy közösségi tulajdont vegyesen

tartalmazó erdıterület.

A táblázatból látható, hogy a megye erdısültésége (28,3%) az országostól (21%)

magasabb.

A Társaság kezelésében lévı erdıterület 103 ezer hektár. Ez az ország

erdıterületének 6 %-a. Ez a hatalmas, megyényi terület/erdıterület adja a

gazdálkodás alapját.

A kezelésben lévı erdık kis része (kb. 7 700 ha) a Nagyalföldön van, míg a többi

terület az Északi Középhegység erdıgazdasági tájcsoport keleti részén található. Az

elhelyezkedés eredménye a változatos domborzati, vízrajzi jellemzık, amelyhez

párosul még a talajviszonyok változatossága is. Ebbıl adódóan színes képet

mutatnak a Társaság kezelésében lévı erdıállományok. Egyszerre vannak jelen a

jól fejlıdı, nagy fatömeget adó állományok a kisebb fatermıképességő erdıkkel.

A kocsánytalan tölgy és bükk ıshonos fafajok a terület 2/3 részén találhatók, és

ugyanezen fafajok adják az élıfakészlet közel 70 %-át.

A kezelt területen található faanyaggal az ÉSZAKERDİ Zrt. gazdálkodik a 14

hagyományos erdészete révén. Teszi ezt úgy, hogy a törvényi szabályozásnak eleget

téve, a gazdálkodást fenntartható módon végzi, és emellett szolgálja a lakosság

természet iránt támasztott igényeit.

17

A Társaság a kezelt erdıterületeinek több mint felén a gazdálkodási célokat aláveti

a védelemnek, hiszen a terület bıvelkedik természeti értékekben.

A területen található két nemzeti park: a Bükki és az Aggteleki.

Ezek mellett természetesen tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek is

kijelölésre kerültek.

Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. nagy hangsúlyt fektet a közjóléti

tevékenységekre is. Meghatározó szerep jut a két kisvasútjának (Lillafüredi Állami

Erdei Vasút és a Pálházai Állami Erdei Vasút), melyek összesen évente közel

260 ezer utast szállítanak.

„A társaság árbevételeibıl fedezi erdıkezelési alapfeladatainak elvégzését, a

szervezet mőködtetését, és annak jelentıs részét közvetlenül, vagy közvetve

közjóléti, közcélú tevékenységre fordítja. E mellett a költségvetésbe

évi nettó 1 milliárd forintot fizet be különféle adók, illetékek, járulékok

formájában.”11

3.1.3. A Társaság tevékenységi szerkezete, gazdálkodása

A Részvénytársaság tevékenységi körei:

• mag- és csemetetermesztés,

• erdıfelújítás,

• fakitermelés,

• vadgazdálkodás,

• erdei mellékhaszonvétel,

• fafeldolgozás,

• erdıgazdálkodással összefüggı szolgáltatások,

• közjóléti tevékenység.

11 www.eszakerdo.hu

18

Az erdıfelújításban az erdısítés alávont területe évente közel 6 ezer hektár, a

befejezett erdısítés 500-600 hektár, a természetes felújítás prioritása érvényesül.

A fenyıkkel és nemesnyárakkal történı felújítás erıteljesen korlátozott.

Az éves véghasználati területnek 60 %-a sarj eredető erdı.

Az erdıhasználatban az évi fakitermelés mértéke 300 ebrm3, melynek nettó

mennyisége 220-250 em3. Az ágazat specialitása a rövid - vegetáción kívüli -

termelési idıszak, mely nem teszi lehetıvé a folyamatos munkavégzést.

Jelentıs mértékő az átrendezıdés a véghasználati módok között a természetes

felújítás javára, a sikeresen erdısült területbıl már több mint 80 %-a természetes,

mag eredető újulat.

A természetes úton fel nem újítható egyéb állományok esetében a tarvágások kis

területőek. A fenyıállományok pusztulása miatti letermelést követı mesterséges

felújítás bükkel és tölggyel történik.

A fafeldolgozás, főrészipar feladata elsısorban az, hogy a fakitermelés során

keletkezett kevésbé piacképes hengeresfa hasznosítása megoldódjék.

A vadgazdálkodás nettó üzemi területe közel 70 ezer hektár, fıként hegyvidéki,

erdıvel borított terület. A zempléni rész génmegırzési célú különleges rendeltetéső

kijelölést kapott a kárpáti gímszarvas, a színi pedig a vaddisznó számára. Az évi

nagyvad kilövések mértéke több mint 2 ezer db.

A mőszaki szolgáltató tevékenységgel az üzemegység a termelı ágazatokhoz

igazodik, a saját munkákon túlmenıen erdıgazdasági és lakossági szolgáltatást

végez.

Az erdı jóléti, rekreációs funkciójából adódó fokozódó társadalmi elvárások

kielégítése fontos feladat. Számos tanösvény létesült, melyek rendkívül

közkedveltek, a meglévı szálláshelyeken erdei iskolai programokat is bonyolít a

Társaság. Közel 130 különféle közjóléti létesítményt, kirándulóhelyeket, sétautakat

19

mőködtet. Ezek közül legfontosabbak az erdei kisvasutak. Kizárólagos feladatuk a

jövıben is az idegenforgalmi, turisztikai személyszállítás, összesen 36 km

vasútvonallal.

3.1.4. Szervezeti sajátosságok

A magyar állami tulajdonban lévı erdıterületeket a Magyar Fejlesztési Bank

(MFB) által tulajdonolt 22 erdıgazdasági részvénytársaság kezeli -ideiglenes

vagyonkezelıi szerzıdés keretén belül- melyek közül egyik az ÉSZAKERDİ Zrt.

A Társaság feladatait ellátó stratégiai egységek:

• 14 hagyományos erdészet,

• 1 főrészüzem,

• 1 mőszaki szolgáltató egység,

• 1 erdei vasútüzem,

• 1 központi irányító egység.

A központi irányító egység feladata többek közt a jövıkép, stratégia, éves vállalati

célok, tervek megalkotása; kereskedelmi feladatok, szerzıdéses irányelvek

meghatározása; beruházási stratégia, célok, beruházási keretek meghatározása;

erdészetek nagy értékő beszerzéseinek lebonyolítása és természetesen a pénzügyi

célok kijelölése.

A Társaság szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

20

3.2. A Társaság stratégiája

3.2.1. Küldetés

Az ÉSZAKERDİ Zrt. küldetésének kialakításánál fontos szerep jut a tulajdonos

elvárásainak. Ilyen elvárás többek között:

� az erdıvagyonnal való tartamos, fenntartható gazdálkodás,

� az erdıvagyon gyarapítása,

� az erdı vadeltartó képességének megfelelı vadállományszint kialakítása és

egyensúlyban tartása

� az erdı funkcióinak maradéktalan teljesítése.

Ezekhez társulnak a Társaság által kielégíteni kívánt konkrét fogyasztói igények:

3.2.1.1. Fogyasztói igények a termékek és szolgáltatások iránt

� főrész-ipari termékek biztosítása a lakosság, a bútor és épületasztalos ipar

számára,

� faanyag kereslet; ipari-fa alapanyag biztosítása tovább feldolgozók

számára,

� tőzifa biztosítása,

� erdei melléktermék kereslet kielégítése: fenyılomb, gyógynövény, gomba

stb.,

� erdészeti szaporító anyag biztosítása az egyéb erdıgazdálkodók számára,

de elsısorban saját felhasználásra,

� vadászati igények kielégítése mind belföldön, mind pedig a külföldi

vadászok számára,

21

� az erdıgazdasági szolgáltatásokra vonatkozó igényének kielégítése (pl:

fásítás),

� mőszaki szolgáltatás igényének kielégítése saját szervezeten belül és

kívülállók részére.

3.2.1.2. Az erdıvel, mint különleges vagyontárggyal kapcsolatos társadalmi igények

� az erdı hármas funkciójának megvalósítása iránti igény úgy, hogy a

funkciók összhangban legyenek egymással és az elvárásokkal

Az erdı hármas funkciója:

• gazdasági funkció: a fatermesztés, amely alapanyagot

szolgáltat a társadalomnak.

• védelmi funkció: „talajvédelem (erózió,defláció),

vízvédelem, légtisztító és klímajavító hatás, zajcsökkentés,

mezıgazdasági területek védelme, élıvilág-védelem,

humánökológiai szolgáltatások.”12

• szociális funkció: az erdı szebbé teszi a környezetet, üdülési

és rekreációs programok színhelye.

� Az erdı folyamatosan megújítható természeti erıforrás (energia - forrás)

Az erdıvel fenntartható, tartamos módon kell gazdálkodni, hiszen a társadalom

hosszú távú igénye, hogy a jövı nemzedékei is legalább olyan mértékben

részesülhessen ebbıl az erıforrásból, mint a mai és az elmúlt korok nemzedékei.

12 Prof. Dr. Lett Béla, A multifunkcionális erdıgazdálkodás a társadalom szolgálatában, Nyme, Erdımérnöki

kar

22

Meg kell említeni, hogy az erdı hármas funkciója közül a közjóléti funkciót

fokozódó társadalmi elvárások között kell teljesíteni, azonban épp ezen

tevékenység, ahol a Társaság (és a többi erdészeti részvénytársaságnál is) által

nyújtott szolgáltatások nem találkoznak a fizetıképes kereslettel, ezért cél azt

elfogadtatni, hogy az erdıvel kapcsolatos közjóléti igények kielégítését a

fogyasztóval meg kell fizettetni, vagy a költségvetésbıl kell finanszírozni.

3.3. Környezetelemzés

A fejezetben elıször a makro környezet elemzését végzem el SWOT illetve STEEP

elemzési módszerrel, majd a Porter féle öt versenyerı modellje segítségével a

Társaság mikro környezetét vizsgálom.

3.3.1. Makro környezet elemzés

3.3.1.1. SWOT- analízis

Erısségek:

• a részvénytársaság által kezelt erdıterület nagysága,

• az erdık fafaj-összetételének sokfélesége,

• a természetközeli erdıgazdálkodás megvalósíthatósága,

• az alaptevékenységben foglalkoztatható vállalkozói kör megléte,

• mőködı főrész- és faipar (biztosítva az alapanyag feldolgozhatóságát),

• átlagostól jobb likviditási helyzet, forgóeszközhitel nélküli gazdálkodás,

• szakmai hivatástudat.

23

Gyengeségek:

• az erdık nagyarányú védettsége miatt gazdálkodásunk korlátozott,

• a bükk állományok túltartottak, ennek következtében a minıség romlik,

• a véghasználati állományok eredetének összetétele kedvezıtlen,

• fenyı állományaink nagymértékben károsodottak, erıteljes a pusztulás,

• a feltártság, az idıjárás biztos utak aránya alacsony,

• a vállalkozók eszközparkja elöregedett,

• a főrészipari kapacitás elavult,

• nagy az export piactól való távolság.

Lehetıségek:

• a tüzifa energetikai célú felhasználása,

• a kis dimenziójú, de jó minıségő választékok feldolgozhatóságához a

feltételek megteremtése,

• a főrészipari ágazat megtartása és a recesszió átvészelése,

• a természeti adottságok kiaknázásával a minıségi ökoturizmus fokozása,

• a szellemi tıke emelése szakembereink folyamatos továbbképzésével,

nyelvvizsgák, másoddiplomák megszerzése révén,

• a pályázati lehetıségek maximális kihasználása,

• az állami tulajdonban lévı erdıgazdaságok közötti együttmőködési

lehetıségek jobb kihasználása, megszilárdítása.

Veszélyek:

• természetvédelmi korlátozások erısödése,

• a faanyagot helyettesítı alapanyagok (mőanyag, fém) növekvı aránya,

• európai országokból importált faanyag jelenléte a piacon,

• a főrészipar és fafeldolgozás országos beszőkülése,

• a magánerdı tulajdon és az erre épülı feldolgozás piaci elınye,

• környezetvédelmi hatósági elıírások szigorodása,

• szabályzók gyakori változásai és azok kedvezıtlen hatásai.

24

Az elemzés alapján a Társaság kiemelhetı erısségei:

• kezelt erdıterület nagysága,

• a természetközeli erdıgazdálkodás,

• átlagostól jobb likviditási helyzet.

Ezzel szemben a gyengeségek:

• az erdık nagyarányú védettsége,

• az idıjárás biztos utak alacsony aránya,

• nagy az export piactól való távolság.

3.3.1.2. STEEP elemzés

Társadalmi helyzet

A Társaság gazdálkodási területén nagyfokú munkanélküliség jellemzı. Jelentıs

probléma a képzetlen munkaerı.

Új vállalkozások nem indulnak, kevés a munkalehetıség. Az utóbbi idıben megnıtt

a migráció, sokan elhagyják a térséget, különösen a szakmával rendelkezı, vagy jól

képzett, diplomások.

A lakosság száma csökken, elöregszik.

A kisebb településeken a képzetlen munkavállalóknak talán egyetlen lehetıség a

munkába álláshoz, az erdészet. A Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak

visszajelzései alapján a Társaság lakosságmegtartó ereje egyértelmő.

Ebben a gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségben: gyakoriak a falopások.

Az elkövetık szinte természetesnek érzik, hogy fáért mennek az erdıre. A hatósági

eljárás nem hozza meg a kívánt eredményt.

25

Az erdıben, a pihenıhelyekre kihelyezett berendezéseket szándékosan tönkre

teszik.

Az erdıkben hatalmas mennyiségő szemét van a szervezett és rendszeres

szemétgyőjtés ellenére. A kirándulók, a közelben lakók gondolkodás nélkül dobják

ki, rakják le a szemetet az erdıben, az erdı szélén.

Technológia, tudás

A természetkímélı gazdálkodási mód elterjedésével a technológia fejlıdése várható.

Bioenergetikai területen folytatott K+F prioritások erısödnek.

Az informatikai fejlıdés megállíthatatlan.

A Nyugat-magyarországi Egyetemen nemzetközileg is elismert, diplomás

szakembereket képeznek. A középfokú erdészeti tanintézetekben is magas szintő

oktatás folyik. A jól képzett utánpótlás biztosított.

Természeti környezet

A környezet állapota a Társaság gazdálkodási területén rosszabb az országos

állapothoz viszonyítva. A térségben mőködı ipari üzemek környezetében az erdık,

fokozottan pusztulnak. Jellemzı a fenyı száradása is.

Vélhetıen a globális felmelegedés miatt az elmúlt években egyre gyakoribban és

intenzívebbek az áradások. A folyók menti területeken az árvizek, más területeken a

heves esızések miatt bekövetkezı természeti környezetben okozott károkkal

várhatóan gyakrabban kell számolnia a Társaságnak.

Számolnia kell a fokozódó ökotechnológiák alkalmazásával, zöldmozgalmak

erısödésével is.

Nemzeti / nemzetközi gazdasági helyzet

A Társaság mőködési területe az ország észak-keleti része. Az általános gazdasági

recesszió ezt a gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elmaradott vidéket

26

fokozottan sújtja. A statisztikák szerint az ország egyik legmagasabb

munkanélküliségi rátájú térsége. Az alapanyag értékesítésének lehetısége térségen

belül korlátozott, mivel nem indulnak új vállalkozások, fafeldolgozó üzemek csak

elvétve vannak. Az országrész infrastrukturális elmaradottsága megdrágítja és

megnehezíti a nyugati piacok elérését. A még mindig magas inflációt a Társaság

áraiban nem tudja maradéktalanul érvényesíteni.

Megfelelı munkaerıt toborozni a nagy munkanélküliség ellenére még az

idénymunkák elvégzésére is nehézkes. Szlovákia térbeli közelsége konkurenciát

jelent. Az onnan beszállított olcsó (elsısorban fenyı) faanyaggal a Társaság nem

tud versenyezni.

Politika

Az erdık egy részének állami tulajdonban tartása a mindenkori kormányzat

álláspontja szerint (is) elengedhetetlen.

A részvénytársaság gazdálkodását elsısorban a 2009. XXXVII. törvény (Az erdı,

az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról) határozza meg, de emellett erıs

hatása van a természet védelmérıl és a vad védelmérıl szóló törvényeknek és ezek

végrehajtási utasításainak is.

Az ÉSZAKERDİ Zrt gazdálkodása során alkalmazandó törvények, szabályzatok,

rendeletek, utasítások gyakori változása miatt naprakész információkkal kell

rendelkezni.

27

3.3.2. Mikro környezet elemzés

3.3.2.1. Elemzés Porter versenyerı modellje alapján

A modell tényezıi:

Szállítók Vevık

Potenciális újversenytársak

Helyettesítı

A szektoronbelüli

Verseny aszektor

Az új belépık fenyegetése

A vevık alku-poziciójának

erıssége

A helyettesítı termékfenyegetése

A szállítók alku-poziciójának

erıssége

Forrás: Porter (1980); idézi: Chikán A, Vállalatgazdaságtan, 488.o.

Szektoron belüli verseny

Jellemzı a térség erdıbirtokosainak az erısödése, ami tényt figyelembe kell venni a

mennyiségi elhelyezésen kívül az árképzésnél is. Azonban jelenleg még -az

erdıgazdálkodást tekintve- a piaci szereplı száma felülrıl korlátos. Ennek

következményeként nem tapasztalható kiélezett verseny a magánszektorral

szemben.

A szomszédos –megyényi területen gazdálkodó- állami erdıgazdaságok a

jelentısebb famennyiségük révén vetélytársai a Társaságnak.

28

Új belépık

A Társaság területének egy része a kárpótlás, vagyonnevesítés során magánkézbe

került. A kialakult erdıgazdálkodói kör azóta jelentısen nem módosult és várhatóan

nem is fog.

Új versenytárs belépése esetleg külföldrıl várható, elsısorban akkor ha valamilyen

természeti katasztófa (pl. 2004-tátrai széldöntés) következtében hirtelen nagy

mennyiségő, jó minıségő faanyag áramlik az országba. Ez ellen a Társaság

védtelen.

Helyettesítık

Egyre inkább terjed a bútor és asztalosiparban az olcsó alapanyagból készülı

különbözı faforgács alapanyagú, mőanyaggal kombinált bútorlapok használata.

Növekszik a földgáz, energiafő, energainád, geotermikus energia használata, amely

a tőzifa piaci elhelyezhetıségeit korlátozhatja.

Szállítók

A Társaság tevékenységébıl adódóan nem vásárol alapanyagokat, hiszen ı maga is

alapanyagtermelı, amit vállalkozók révén végeztet. A vállalkozók viszont kis

méretük miatt nem képesek alkupozícióba kerülni.

A mőködéshez szükséges áruk/szolgáltatások vásárlásánál (gázolaj, benzin, víz,...)

az eladó által diktált árakat fizeti.

Vevık

A vevık alkupozíciója jelentıs. Ezek közül is kiemelt szerepük van a nagy

erımőveknek, a multinacionális faipari vállalatoknak.

29

3.3.3. Prognózisok

A stratégia megalapozott kialakításához szükség van a gazdálkodást befolyásoló,

sok esetben korlátozó feltételek alakulásának vizsgálatára.

• A fatermékek minıségét a kitermelt faállomány határozza meg.

• A primer fatermék energetikai célú felhasználási lehetıségének

növekedése

• A főrészipar és fafeldolgozás országosan stagnál ill. csökkenı tendeciát

mutat

• A termelt főrészáru minıségét a feldolgozott alapanyagon kívül az elavult

technika befolyásolja.

• A főrészipari, fafeldolgozási termékek értékesítési lehetıségének

növekedése több éve várt, de folyamatosan bizonytalannak ítélhetı

tényezı.

• Termékeinket a piac - termékcsoportonként jelentısen eltérı - igényeihez

alkalmazkodva kell fejleszteni.

• Az árképzést alapvetıen meghatározza a kínálati piac, a vevık révén

lehetıség van árképzési politikánk folyamatos kontrolljára.

• Az európai uniós határfeloldódás nehezíti a kereskedelmi tevékenységet.

Gyakran érvényesül árleszorítás, olykor jobb minıségi kínálattal társulva,

mellyel (pl. alapanyag esetében) a Tárasaság nem tud versenyezni.

• A költségvetési támogatások szőkülnek.

• A Társaság az európai uniós forrásokból csak korlátozottan részesülhet.

30

3.4. Az ágazati és az ágazatra nem osztható tervek

3.4.1. Ágazati tervek

3.4.1.1. Erdészeti alaptevékenységek ágazati tervei

3.4.1.1.1. Szaporítóanyag termelés

2008-2010. évek célkitőzéseinek értékelése:

Az idıszak céljának megfelelıen a csemetetermelés és az erdıfelújítás

makkszükségletét a származásazonosított szaporítóanyag forrásaiból és vásárlásból

biztosította a Társaság. A fı fafajaik esetében a makktermés ebben az idıszakban

nagyon változó volt, csak a kocsánytalan tölgybıl és cserbıl volt győjthetı

mennyiség.

Az erdıfelújítások csemeteigényét saját és magán csemetekertekbıl oldotta meg a

Társaság.

Aktuális helyzet értékelése:

A fı fafajok termése változó, győjthetı mennyiség várhatóan nem lesz (kivéve a

csert), így az erdısítésekhez szükséges szaporítóanyag vállalkozóktól való

beszerzése prognosztizálható.

A karácsonyfatelepek értékesíthetı választékai stagnálnak, amennyiben természeti

károk nem következnek be, úgy veszteséggel nem kell számolni.

31

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:

� a csemetetermelési ágazat az erdısítési csemeteszükségletet csak részben

termeli meg, ezért a hiányzó mennyiséget egyéb forrásokból kell biztosítani,

� a még üzemelı kis csemetekertekben a hegyvidéki erdıfelújításhoz

szükséges fafajok (bükk, fenyı) termelését folytatni kell,

� a magtermelı állományok és vörösfenyı plantázsok jelentıs ráfordítást

igényelnek, ezét csak a saját szükségleteinket biztosító területeket kell

kezelni.

3.4.1.1.2. Erdıfelújítás

Fontosabb fogalmak: (A 2009. évi XXXVII. törvény szerint)

Erdısítés:

Az erdıfelújítás, erdıtelepítés munkái a talaj-elıkészítéstıl a csemeteültetés,

magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történı befejezetté

nyilvánításáig.

Erdıfelújítás:

Az erdı felújítása az erdı kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli

létrehozására irányuló tevékenység.

Erdıtelepítés:

Nem erdımővelési ágban lévı, erdıvel nem borított területen a talaj-

elıkészítést követıen csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdı

létrehozása.

32

2008-2010. évek értékelése:

Az ágazat a tervezett feladatait teljesíteni tudta, melyben segített a

közmunkaprogram keretében elvégeztetett talajelıkészítés, erdısítés, befejezetlen

ápolás. Az idıszak erdıfelújítási munkálatai – az elızı évekre jellemzıen is -

összhangban voltak a véghasználatokkal. A véghasználati területek növekedésével

arányos volt a sikeresen erdısült területek mennyiségének növekedése. A

bekövetkezett természeti károk helyreállítási munkái során minıségi szaporítóanyag

került felhasználásra. Az erdısítések védelme érdekében vadkárelhárító kerítések

építése volt indokolt.


Az ÉSZAKERDİ Zrt. munkatársai -az elmúlt évek alapján mondható- megfelelı

szakmai színvonalon végzik ez irányú munkájukat, melynek eredménye, hogy a

természetes erdıfelújítás aránya több mint 80 %, és az erdıfelújítási tevékenység

összhangban van a véghasználatokkal.

A –sajnos- szinte minden évben bekövetkezı (pl.: 2004: Gyapjas pille hernyójának

rágása, 2008: bánkúti széldöntés) természeti károk helyreállítási munkái

– amennyiben lesznek – prioritást élvezve, végrehajtásra kerülnek. Az így

keletkezı, de elıre nem tervezhetı erdısítési munkálatokhoz is minıségi,

termıhelynek megfelelı csemete kerül felhasználásra.

Az erdısítések sikerességét –az idıjárási viszonyokon túl- a vadállomány által

okozott kár mértéke befolyásolja döntıen. Ennek elhárítása érdekében vadvédelmi

kerítések építése várható, illetve folytatni kell a vadkár megelızését célzó

vadászatot és a vegyszeres vadriasztószerek alkalmazását. Ezen eszközök

használata mellett, azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a vadállomány létszámának

csökkentésére.

33

A befejezésre tervezett erdısítések szerkezete:

2. táblázat

Célállomány 2010. évi 2011. évi terv

ha % ha %

Tölgy 201 34 237 40

Bükk 167 28 135 23

Akác 24 4 29 5

Egyéb

kem.lomb 141 24 149 26

Nemesnyár 47 8 17 3

Egyéb lágy

lomb 2 0 6 1

Fenyı 12 2 10 2

Összesen 594 100 583 100

Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve

A befejezett erdısítések szerkezetét tekintve látható, hogy a bükk-tölgy ıshonos

állományok több mint 50%-ban képviseltetik magukat. Ez a tény az

erdıgazdálkodás szempontjait nézve - mind ökológiai, mind pedig ökonómiai

oldalról - rendkívül elınyös, hiszen így a termıhelynek megfelelı állományok

alakulnak ki illetve ökonómiai szempontból az értékes faanyagot adó fafajok

kerülnek elıtérbe. Mindezek mellett persze összhangban áll a természetvédelem

által hangoztatott elvárásokkal is.

Az erdıfelújítás szakmai feladatai összességében - a biotikus és abiotikus károk

nagysága, a különbözı természetvédelmi és közcélú igények által támasztott

feladatok többletráfordításainak ellenére - megfelelı szakmai színvonalon kerülnek

elvégzésre.

34

3. táblázat M.e.: MFt

Az ágazat : 2010. 2011. 2012. 2013.

bevétele: 0 0 0 0

ráfordítása: 527,1 496,7 507,1 515,1

eredménye: -527,1 -496,7 -507,1 -515,1



� az erdımővelési ágazat továbbra is a mindenkori hatályos jogszabályoknak

és elıírásoknak eleget téve és a legmagasabb szakmai elvárásoknak

megfelelve végezze munkáját,

� a mesterséges erdıfelújítások lehetıleg helyi származású csemetékkel

történjen, törekedve az elegyfajok arányának növelésére,

� a természetes felújítások alkalmazásának növelése,

� a biotikus és abiotikus károsítások preventív munkáinak fokozása,

� a vadkárosítások további mérséklése aktív és passzív kárelhárítási

módszerek fokozott alkalmazásával,

� folytatni kell a fafajcserés mesterséges felújításokat, a meglévı sarj és a nem

ıshonos célállományú erdıkben,

� az ágazatban jelentkezı munkákat továbbra is vállalkozókkal kell

végeztetni.

� a közmunkaprogram meghirdetése esetén minél nagyobb létszám

foglalkoztatása

35

3.4.1.1.3. A fahasználat feladatai

Fontosabb fogalmak: (A 2009. évi XXXVII. törvény szerint)

Tarvágás:

A faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata.

Fokozatos felújítóvágás:

A faállomány fokozatos, idıben elhúzódó, több alkalommal végrehajtott

véghasználat jellegő kitermelése.

Szálalás:

A folyamatos erdıborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és

szerkezető erdı kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a

készletgazdálkodáson alapul.


A fokozatos felújító vágásoknál a természetes újulat megjelenése miatt a

szakmailag indokolt bontóvágások és végvágások végrehajtásra kerültek, a

felújítóvágások területi aránya nıtt, mely egybevág az erre esı idıszak terveivel.

A tarvágások területe az egészségileg megromlott fenyı állományok szükségessé

vált kitermelése miatt –kissé- szintén növekedett.

36

A fokozatos felújító vágások és a tarvágások százalékos arányát ( az összes

fakitermelési mennyiséghez viszonyítva) a következı táblázat szemlélteti:

4. táblázat

Forrás: saját szerkesztés

A nevelıvágásokat és az egészségügyi termeléseket a szakmai elvárásoknak

megfelelıen úgy hajtották végre, hogy közben a gazdaságossági érdekek összhangja

jellemezte a munkákat.

A nagy értéket képviselı választékok termelési aránya nem javult, ami elsısorban a

túltartás miatt bekövetkezı egészségügyi állapot romlását tükrözi.

Az energetikai tüzifát – mint környezetbarát és megújuló termék- a Társaság

hosszútávú szerzıdés keretén belül jól értékesítette.

A szigorodó természetvédelmi elıírások és a felújítási nehézségek összességében a

fahasználati lehetıségeket korlátozták.

Az eredményesség javítása érdekében jelentıs költségtakarékossági intézkedések

bevezetésére került sor.

Összességében elmondható, hogy a Társaság a tartamosság és a tervszerőség

követelményeinek megfelelıen gazdálkodott, az idıszak tervének sarokpontjait

tartani tudta. Eltérés a fenyı állományok jelentıs egészségügyi romlása

Az összes kitermelt famennyiség megoszlása véghasználati mód szerint

Tarvágás Fok. felújító vágás

Nevelıvágások, egyéb termelés

2008. év 15% 76% 9%

2009. év 13% 69% 18%

2010. év 17% 71% 12%

Az elmúlt 9 év átlaga 18% 73% 9%

37

következtében szükségessé vált fakitermelések illetve a 2008-as széldöntés miatti

bükk többlet okán bekövetkezı mennyiségi növekedés volt.


A fahasználat az erdıgazdaságok legmeghatározóbb ágazata, azonban erıs hatósági

ellenırzés kíséri. Egyfelıl az erdészeti hatóság (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága), másrészt a természetvédelmi szakhatóság.

Az elmúlt évek alapján kijelenthetı, hogy a fakitermelések a Társaság szakmailag

kifogástalanul hajtotta végre és ennek eredménye, hogy az említett két hatóság

elismerıen minısítette ezen tevékenységet.

Az ÉSZAKERDİ Zrt. az erdıtervben engedélyezett fakitermelési lehetıség 80%-át

használja ki, egyrészt az erdı- és természetvédelmi törvény korlátozásai miatt,

másrészt a terepi adottságaiból, a kitermelési ciklus rövidségébıl és nem utolsó

sorban a piaci tényezıkbıl adódóan.

A kitermelt faanyag választék-összetételében a kedvezıtlen irányú változások

továbbra is fenn állnak, így csökkenı tendencia várható a minıségi és főrészrönk

mennyiségét tekintve, növekedni fog viszont az alacsonyabb értékő fagyártmányfa,

valamint a sarangolt választékok volumene. A kedvezıtlen változás oka, hogy az

állományok (elsısorban a bükkösök) kitermelése nem a mőszaki vágásérettségi

korban, hanem a biológiai vágásérettségi korban történik, amikor is az erdık

egészségi állapota erısen leromlott. Az iparifa kihozatalt oly módon lehet mégis a

kívánatos szinten tartani, hogy a választékolást a legmagasabb szakmai színvonalon

kell megvalósítani.

A fakitermelési munkákat továbbra is vállalkozók végzik, azonban a növekvı

üzemanyagárak következtében nınek a termelési és szállítási költségek, amit a

vállalkozói díjakban nem tudnak érvényesíteni, hiszen – a hiányzó fizetıképes

kereslet miatt- a faanyag árának emelése nem realizálható.

38

Éppen ezért is fontos szempont marad a költségtakarékosság, amit pl. a tı melletti

értékesítés fokozásával vagy a lakossági faanyaggyőjtés ösztönzésével érhetı el.

4.ábra, Forrás: saját szerkesztés

A diagramból látható, hogy a véghasználatok aránya növekszik, ezen belül viszont a

tarvágások csökkenése figyelhetı meg a természetvédelem és a közvélemény által

is preferált felújítóvágásokkal szemben. A felújítóvágások arányának

növekedésével a véghasználattal érintett erdırészletek száma is évrıl évre nı, a

termelés a szétaprózódó terület miatt többletköltséggel jár. Ez a környezetkímélıbb

gazdálkodás azonban több élımunkát és speciális technológiát kíván, amely szintén

a Társaság költségeit növeli.

39


Jelentısen csak a tölgy és gyertyán aránya növekszik, illetve kisebb növekedést

mutat a nyár és a főz.

A termelés választék szerkezete: 5. táblázat M.e.: n.m3

Választékok 2010 mego. 2011 mego.

% terv %

Minıségi rönk 5 400 2 5 100 2

Főrészrönk 24 600 10 24 500 10

Fagyártmányfa 37 200 15 37 500 16

Egyéb iparifa 6 500 3 6 300 3

Sarangolt iparifa 16 300 6 15 000 6

Összes iparifa 90 000 36 88 400 37

Tőzifa 158 000 64 150 000 63

Mindösszesen 248 000 100 238 400 100


40

A nagy értéket képviselı minıségi rönk választék sajnos nincs arányban a meg-

növekedett véghasználati, illetve tölgy termeléssel, csak a bükk, illetve a nemes

nyár fafajok kitermelésébıl adódó választékkal számolhat a Társaság.

A főrészipari rönk és a fagyártmányfa választék aránya -a véghasználati volumen

növekedése ellenére-lényegesen nem változik. A tölgy állományokban növekvı

arányban érvényesülı felújító vágások nem járnak együtt a tölgy iparifa kihozatal

növekedésével. Ennek oka, hogy a lényegesen magasabb iparifa hányadot biztosító

fenyı és nemesnyár helyett jelenik meg, továbbá az elızı évi magtermésre alapozva

az elsı bontások fatömege növekszik, amely az állomány fakészletének átlagon

aluli minıségő részének kitermelését jelenti.

Összes hozamban a magasabb értéket képviselı tölgy főrészipari alapanyag jelenti a

választékcsoport nagyobb árbevételének tervezhetıségét.

Viszont az adatokból látható, hogy az erdıgazdaság nem törekszik a tüzifa

mennyiségének növelésére.

Számolni kell a természetvédelem által további korlátozásokra úgymint, védett

madárfajok fészkelése miatti idıbeli korlátozások vagy akár a Társaság által

kialakított termıhelynek megfelelı állományokban természetvédelmi indokú

fakitermelési korlátozások.

Emellett figyelemmel kell kísérni a térségben lévı magánerdıtulajdonosok és

erdıgazdálkodási társulatok ”mozgását”, hiszen mint konkurencia jelen vannak a

piacon.

41


Az ágazat : 2010. 2011. 2012. 2013.

árbevétele: 1 850,0 1 923,0 1 997,0 2 057,0

hozama(egyéb bevétellel): 2 038,0 2 111,3 2 195,9 2 270,0

ráfordítása: 1 306,9 1 345,9 1 388,3 1 421,3

eredménye: 731,1 765,4 807,6 848,7



� folytatni kell a hosszú távú, tartamos és természetközeli erdıgazdálkodást,

� az üzemtervi lehetıségek rugalmas kihasználása,

� növelni kell a fokozatos felújítóvágások arányát,

� az átalakító üzemmód bevezetése, majd a szálaló üzemmód minél szélesebb

körő alkalmazása,

� a piaci igények követése, rugalmasság növelése,

� költségtakarékosság fokozása,

� a hatóságokkal való együttmőködés javítása,

� a választékolás minıségének további javítása,

� az erdıvédelmi és egészségügyi jellegő termelések idıben történı

végrehajtása,

� a fakitermelési munkákat továbbra is vállalkozókkal kell végeztetni.

Ezen túlmenıen komoly kihívás a „Natura 2000” program, mely a madárvédelemre

és az élıhelyvédelemre helyez nagy hangsúlyt.

42

3.4.1.1.4. Fatermékek értékesítése


A bükk fafaj értékesítési nehézségei enyhültek, a tölgy választékok kedvezı piaci

helyzete pedig stabilnak volt mondható, így az ágazat céljait teljesíteni tudta.

A nemesnyár értékesítése kifejezetten jól sikerült, amivel a fenyı választékokra

vonatkozó kereslet is párosult.

A sarangolt választékok közül az energetikai célra történı értékesítés alapvetıen

meghatározta a kereskedelmet. Sikerült az értékesítés irányát, volumenét a

korábbiaknál optimálisabban meghatározni, ezáltal a tervezett szállítási és

költségoptimalizálást sikerült elérni.

Az idıszak alatt jelentkezı piaci lehetıségekre a Társaság idıben és gyorsan

reagált, így kötve hosszútávú szerzıdéseket.


A több lábon állás politikája a kereskedelem alapvetı szabálya, ezért a stratégia

fontos részét képezi. A kifejezetten keresett termékek (pl. tölgy hordódonga

alapanyag) esetében a piaci helyzet hirtelen változása mellett is könnyő más vevıt

találni. A kevésbé piacképes termékre vonatkozólag már sokkal nehezebb a helyzet,

még árengedménnyel sem lehet hirtelen, a megváltozott környezetben új vevıket

találni. Ilyen lehet nemesnyár esetében a raklap-piac hanyatlása, bükk fafaj

értékesítésben a nagy területen bekövetkezı széldöntés, vagy tőzifa esetében az

enyhe téli idıjárás. Ezt a problémát csak elızetesen kialakított széles és biztosan

fizetı vevıkörrel lehet elkerülni, akik más–más területen dolgozzák fel az

alapanyagot.

Fontos feladat a Társaság számára a szállítás további optimalizálása, melynek

értelmében a teljesítés során térben és idıben is úgy kell az ütemezést kialakítani,

43

hogy a lehetı legkisebb szállítási költség terhelje a választékokat. Értelemszerően a

felhasználóhoz legközelebb esı feladó egység teljesítése legyen a mérvadó, és csak

ezután kell további egységeket bevonni a szállításba a mennyiségi teljesítés

biztosítása végett.

A kialakult jó hírnév megtartása az egyik legalapvetıbb cél, ugyanis ennek

elvesztése nem pótolható. Fontos feladat a nagy mennyiségre kötött szerzıdések

teljesítésének nagyon pontos nyomon követése.

A tölgy választéksor a remények szerint aránylag jól lesz értékesíthetı.

A hordódonga alapanyagra jó kereslet van, ezért a jól bevált vevıkör a lehetı

legjobb árbevétel érdekében versenyeztethetı lesz egymással.

A bükk fafajból termelt hámozási és késelési rönk értékesítése nem okoz problémát.

A nemesnyár értékesítése a hámozásai rönk és a raklap alapanyagigénytıl függ. Az

elızıt a nagy hazai vevık furnér piaca, illetve az olasz gyümölcsös láda igény

határozza meg.

A nyár főrészrönk és fagyártmányfa értékesítést is a piaci igények határozzák meg.

A sarangolt választékok várhatóan jól értékesíthetıek lesznek és nem kizárt néhány

százalékos áremelés sem.

A tőzifa értékesítésénél figyelemmel kell lenni a szomszédos erdıgazdaságok

átmozgására illetve a magánerdı tulajdonosokra. A lakosság felé áremelés nem

realizálható.


� a biztosan fizetı vevıkör megtartása és további bıvítése,

� továbbra is elsıdleges a „több lábon” való állás szerinti kereskedelem,

� a szállítások racionalizálása, optimalizálása,

� gyors döntéssel történı elınyszerzés a konkurenciával szemben,

� az értékesítési módok együttes ill. egymást kiegészítı alkalmazása,

44

� a kialakult jó hírnév és megbízhatóság megtartása,

� információgyőjtés, piacelemzés.

3.4.1.2. Vadgazdálkodás és vadászat


A vaddisznó és a gímszarvas esetében a vadállomány-létszám változás precíz

figyelemmel kísérése mellett történt a hasznosítás, összehangolva az erdıfelújítások

védelmének szükségességével.

A vaddisznóállomány 2008-as hasznosítása jóval visszafogottabb volt a

megszokottól, hiszen jelentıs szaporulat kiesés volt tapasztalható illetve az

állományban ismét jelentkezett a sertéspestis.


A fent említett kieséstıl eltekintve a diagramból látható, hogy az ágazat

– a terveknek megfelelıen - egyenletes teljesítményt nyújt.

45

A minden évben szokásos hajtások értékesítése kielégítı volt és a minıségi

szolgáltatások eredményeként kis mértékben emelkedett az egyéni vadászatokon

résztvevık vendégek száma is.

A válság hatása itt is jelentısen éreztette hatását, a külföldi bérvadászok rövidebb

idıre jöttek és a közepes árkategóriájú trófeákat keresték.

Emellett viszont emelkedett a hazai bérvadászok aránya.

A kiemelt vadászterületeken a szakmai elvárásoknak megfelelıen történt a

gazdálkodás.


Az ágazat fı célja továbbra is az erdıgazdálkodás és a vadgazdálkodás

összhangjának megteremtése és fenntartása. Az erdıgazdálkodás elsıdlegességének

megtartása mellett a vadászterületeken a vadállomány létszámát olyan szinten

szükséges fenntartani, amely lehetıvé teszi a vadászati ágazat eredményességét.

A Társaság három fı vadászterületén a feladatok eltérıek. A kárpáti szarvas

populációjának génmegırzése miatt különleges a zempléni vadászterület. A

feladatokat itt ezen elıírásoknak megfelelıen kell végezni.

Különleges a szelcepusztai vadászterület az értékes vaddisznó populáció miatt. Itt a

fı cél a nagymérető, értékes vadkanok nevelése.

Harmadik nagy vadászterülete a Társaságnak a bükki vadászterület, ahol a közepes

minıségő vadállománnyal való gazdálkodás az erdıgazdálkodással összhangban

történik és a Zrt. nem kívánja az erdıét megelızıen érvényesíteni a vadászat

érdekeit.

Az ágazat eredményes gazdálkodását negatívan befolyásoló vadkár enyhítése

érdekében továbbra is szükséges a fokozott vadföldmővelés és takarmányozás,

illetve a jól ütemezett vadkárelhárító vadászatok szervezése és a vadkárelhárító

berendezések létesítése, karbantartása.

46

Az eredményesség érdekében törekedni kell a vadászatok saját irodán keresztül

történı szervezésére, továbbá a vadászházak szezonon kívüli kihasználtságának

növelésére. Ennek érdekében fokozni kell az ökoturizmus szolgáltatások

(vadfényképezés, madárles stb.) mellett a vadászházak és infrastruktúrájuk

minıségének emelését is.

A vadhúspiacon való részvétel fenntartása érdekében – hosszú távú értékesítési

szerzıdésekre alapozva – az EU-s elıírásoknak megfelelı 4 darab saját hőtıkamra

további üzemeltetése elengedhetetlen.


Az ágazat : 2010. 2011. 2012. 2013.

árbevétele: 105,0 113,0 118,0 120,0

hozama (egyéb bevétellel): 112,3 119,3 119,2 126,3

ráfordítása: 93,3 98,1 98,6 100,3

eredménye: 19,0 21,2 20,6 26,0



� a természetvédelem és a vadgazdálkodás összhangjának megteremtése,

� az ágazat eredményességének növelése,

� génmegırzési tevékenység folytatása,

� vadászházak fejlesztése,

� szezonon kívüli idıszak kihasználása a vadászházakban,

� vadkárok enyhítése.

47

3.4.1.3. Főrészipar és fafeldolgozás


Ennél az ágazatnál éreztette a legjelentısebben hatását a gazdasági világválság. Az

építıipar hirtelen és nagyarányú hanyatlása következtében súlyos gondot jelentett a

faipari termékek értékesítése. A hazai faipar beszőkült, a nemzetközi visszaesett.

Ezen okokból kifolyólag nem csak az eladási árak, hanem az értékesíthetı

mennyiségek is csökkentek.

Az ellensúlyozás érdekében a Társaság a miskolci üzemében technológiai

korszerősítést hajtott végre, amely új innovatív termék elıállítására képes és

lehetıvé tette a termelés stabilitását.

A terveknek megfelelıen a sárospataki üzemben a parketta gyártás szünetelt, a

készletek értékesítése zajlott.


Jelenleg is a piaci igények és lehetıségek, a rendelkezésre álló alapanyag

mennyisége és minısége, a termelı üzemek mőszaki állapota határozza meg a

főrész és faipar lehetıségeit.

A főrészipari termékek iránti piaci kereslet rendkívüli módon visszaesett, az

árakban sem az infláció, sem a szabályozók okozta költségnövekedés nem

érvényesíthetı.

A fahasználati lehetıségeket az üzemtervek behatárolják, így a feldolgozható

főrészipari alapanyag mennyisége jelentısen nem változik, minısége az eredetbıl,

korosztály összetételbıl adódóan romlik.

A megmaradt miskolci üzem feladata elsısorban a fakitermelés során keletkezett,

kevésbé piacképes hengeres fa hasznosítása. Az üzem részére biztosított a

megfelelı mennyiségő alapanyag. A gazdaságosabb mőködtetés érdekében

48

bevezetésre kerül az ütemezett alapanyag-beszállítás és az egy mőszakos

üzemeltetés. A piaci kereslet hanyatlása olyan mennyiségi kiesést jelent, mely

mellett nem lehetséges a jövedelmezıség fokozása.

Várhatóan a Társaság feldolgozóipar kapacitása nem fog bıvülni, ezért a hangsúlyt

inkább a választékbıvítés felé kell orientálni.

Fontos cél a miskolci főrészüzem nyereséges mőködtetése, melyhez technológiai

fejlesztéseket kell végrehajtani. A fejlesztési célokat a megvalósított beruházás

hatékony mőködtetése határozza meg, melynek feltételei:

- gazdaságos hıenergia termelés a környezetvédelmi elıírásokat és uniós

normákat kielégítı, faaprítékkal üzemelı kazánnal,

- innovatív új termékek elıállítása, piacra való bevezetése,

- hossztoldott tömörfa lapok alapanyagát képezı választék kihozatalának

növelése,

- a szárítókapacitás kihasználásának fokozása és

- az infrastrukturális és kiszolgáló részlegek korszerősítése.

A hossztoldott tömörfa táblák árában a többlet ráfordítások érvényesíthetıek

lesznek, hiszen ez egy magasabb hozzáadott értéket képviselı termék, mint az eddig

gyártottak.

Ezért elsıdleges cél a ragasztott tömörfa táblák gyártásának felfuttatása, piacra

történı bevezetése.

A vállalat jövedelme nem teszi lehetıvé a teljes főrészipari rekonstrukciót, az ehhez

szükséges tıkét külsı források (pl.: pályázat) útján szükséges megszerezni.

A fafeldolgozás kibontakozási lehetıségének lehetséges útja a termelés kooperáció,

kapacitáslekötı bérmunka, s a piaci lehetıségek függvényében kölcsönösen elınyös

kereskedelmi kapcsolat-bıvítés lehet.

49

Azonban az üzem termelését fokozott figyelemmel kell kísérni, ezen belül is a

termelési költségek állandó felülvizsgálata szükséges illetve a lehetıségekhez

mérten azokat csökkenteni kell.


� kiemelt figyelem fordítása a meglévı partnerek igényeinek pontos, gyors

kielégítésére,

� innovatív termékek bevezetése,

� infrastruktúra fejlesztése,

� új kereskedelmi partnerek keresése,

� részletes terméklista közzététele a Társaság honlapján,

� a termékekrıl szóló hirdetések, szórólapok terjesztése,

� szakmai vásárokon, kiállításokon való részvétel.

3.4.1.4. Közjóléti, közcélú tevékenységek


A Társaság minden nehézség ellenére biztosította az erdı közjóléti-szociális

funkcióját.

Folyamatosan üzemeltette a legfontosabb közjóléti létesítményét, az erdei

kisvasutat, mind Lillafüreden, mind pedig Pálházán. A lillafüredi szakaszon

megrendezésre került a szokásos „Mikulás-vonat”, ami rendkívül népszerő a kicsik

és nagyok körében egyaránt. A LÁEV –nál ez idıszak alatt elindult egy több mint

200 millió forintos pályázati fejlesztés.

Az erdei iskolák és a hozzájuk kapcsolódó tanösvények üzemeltetése, karbantartása

–a terveknek megfelelıen- szintén megtörtént.

A cég több alkalommal véghezvitte az illegális szemétlerakatok megszüntetését.

50

A források, pihenıhelyek és esıbeállók karbantartása, cseréje a rendelkezésre álló

anyagi feltételek szabta kereteken belül megtörtént.


A társadalmi elvárás fokozódik az erdı szociális-közjóléti funkciója iránt, melyet

elsısorban az állami erdıkben kell biztosítani. Éppen ezért a Társaság jelentıs

közjóléti feladatokat, ezzel összefüggésben számottevı anyagi terheket vállal

továbbra is.

Az adottságok kedvezıek és az igény is nagy. Összhangba kell hozni a közjóléti

fejlesztéseket a gazdasági és természetvédelmi érdekekkel úgy, hogy a kirándulási

és üdülési igények kielégítésre kerüljenek. A fejlesztéseket azokra a területekre kell

koncentrálni, ahol a megnövekedett turista létszám nem okoz ellentétet az erdı- és

vadgazdálkodóval.

A növekvı igények az erdészek továbbképzését is szükségessé teszik.

Biztosítani kell a területre esı országos túraútvonalak (pl.: kéktúra útvonal)

ösvényeinek járhatóságát.

Az elhatalmasodó illegális szemétlerakatok ismétlıdı eltakarítása továbbra is saját

forrást igényel, azonban törekedni kell a helyi önkormányzat illetve civil

szervezetekkel való hatékony együttmőködésre, melynek keretén belül lehetıség

lenne a „szeméthegyek” eltüntetésére.

3.4.1.4.1. Erdei kisvasutak

A Társaság jelenleg két erdei kisvasutat üzemeltet, melyeknek kizárólag közjóléti

(idegenforgalmi) funkciójuk van.

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) Miskolc második leglátogatottabb

idegenforgalmi attrakciója a Barlangfürdı után.

51

A 2010-es évben pályázat útján több mint 200 millió forintos fejlesztést hajtott

végre a Társaság, melynek eredménye többek között a világelsı dízel-hibrid

meghajtású mozdony megépítése és üzemeltetése.

A másik kisvasút a Pálházai Állami Erdei Vasút (PÁEV).

Sajnos a két vasút üzemeltetése csak veszteség mellett lehetséges, így a cégnek kell

a felmerülı költségeket kigazdálkodnia, mivel a központi támogatások megszőntek.

Az erdei kisvasút üzemeltetési költségei várhatóan emelkedni fognak az általános

infláció és a bérköltségek szükségszerő emelkedésével, így a Társaság vesztesége

nıni fog. Az árbevételben viszont csak olyan mértékő növekedést lehet elérni, amit

az utaslétszám és a jegyáremelés lehetıvé tesz. A jegyárak árképzésénél

figyelemmel kell lenni arra, hogy nem nıhetnek jobban, mint a városi közlekedés

tarifái, mert az rontja a versenyképességet.

Mindkét vasút esetében törekedni kell az utaslétszám növelésére különféle

akciókkal (pl.: Mikulás vonat, Valentin napi vonat), a veszteségek csökkentésére,

több pályázat elnyerésére a fejlesztési célokhoz, valamint a szakmai PR és vasút

kapcsolatának fokozására.

8. táblázat M.e.: ezer fı

2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

Utaslétszám 229 214 232 291 151

- Lillafüredi 184 168 183 235 103

- Pálházai 45 46 49 56 48


A 2010-es erıs visszaesést az okozta, hogy a LÁEV és PÁEV pályaszakaszait a

nagy esızések alámosták, hordalékkal fedték be, illetve áprilisban a Diósgyıri

Papírgyárnál (LÁEV szakasza) lévı pályaszakaszon a rézső megcsúszott a hirtelen

lezúduló nagy mennyiségő csapadék hatására és a helyreállítási munkák ideje alatt

(több hónap a nyári idıszakban) a kisvasút nem a teljes pályahosszon közlekedett.

52

3.4.1.4.2. Erdészeti erdei iskola

A természetszeretetre való nevelés, az ember-természet kapcsolatát ismertetı

oktatás egyre növekvı igényének kielégítése érdekében az ÉSZAKERDİ Zrt. több

erdészeti erdei iskolát is üzemeltet, melyek kiváló helyszínei a gyakorlati

foglalkoztatás lebonyolítására az erdıben.

A Csanyiki Erdei Iskola egész évi mőködtetésével növelhetı a LÁEV utasforgalma

is, fıleg a nyári táborozások idıszakában.

A Fónagysági Oktatási Központ felújítása –pályázat útján- az idei évben

megtörténik, így egy magasabb színvonallal várja a leendı vendégeit.

A Répáshutai és a Szín-Szelcepusztai Erdei Iskolák hatékonyabb mőködése

érdekében programfejlesztések végrehajtása kívánatos.

A Társaság továbbra is megrendezi a hagyományos rendezvényeit, versenyeit (pl.:

Madarak és Fák napja, Erdık Hete), melyeket várhatóan kellı érdeklıdés kísér

majd.

A kialakult jó kapcsolatot ápolni kell a város Pedagógiai Intézetével és

segítségükkel lehetséges a városi óvodákkal, iskolákkal való további kapcsolattartás

is.

Az ágazati (közjólét) tevékenységek tavalyi vesztesége 80,5 millió Ft volt, míg az

idei terv 94,4 millió Ft. A támogatások elmaradása miatt a Társaság saját

bevételeibıl tudja csak a forrásokat biztosítani, ezért keresni kell a gazdaságos

mőködés lehetıségét, illetve a pályázati lehetıségeket minél jobban ki kell

használni.

9. táblázat

2010. év 2011. év terv

Közjóléti eszközök értéke (E Ft) 818 543 918 300

Közjóléti eszközök

üzemeltetésének, fenntartásának

üzemi eredménye (E Ft)

-80 550 -94 400


53


� a kisvasutak esetében cél az utaslétszám további növelése, veszteségek

csökkentése, több pályázat elnyerése,

� az erdész szakemberek továbbképzése a fokozódó közjóléti funkciók

minıségi ellátása érdekében,

� rendszeresen meg kell jelentetni a Társaság honlapján az erdei iskolák által

nyújtott programlehetıségeket, a tanösvényekrıl szóló tájékoztató anyagot,

� a hiányos, elavult közjóléti eszközök cseréjét, felújítását folytatni kell,

� kiemelt feladat a nyári táborok bıvítése,

� az erdészeti erdei iskolák látogatószámának növelése,

� a Társaság által végzett közjóléti tevékenységek megismertetése a

társadalommal.

3.4.1.5. Egyéb ágazatok tervei (Erdıgazdálkodási szolgáltatás és egyéb

tevékenységek)


A segédüzemágak tevékenysége iránt az elmúlt években az erdészeti igények

csökkentek, emiatt elsısorban külsı igények kielégítését célozták meg, azonban így

növekvı konkurenciával kellett megküzdeni.

A gépüzemben a teljesítés elmaradt a tervezettıl, néhány gépcsoport kihasználtsága

nem volt megfelelı.

Továbbra is nagy volt a kereslet a gépjármővek mőszaki vizsgáztatása és

környezetvédelmi felülvizsgálata iránt, melyet több éve a mőszaki szolgáltató

egység végez. Ennek technikai feltételeként új berendezéseket kellett beszerezni.

A kiszámlázott építıipar több éves dinamikus növekedése megtorpant.

A két kisvasúttal csak közjóléti célú személyforgalomat bonyolít a Társaság.

Jelentıs akadályok leküzdése árán, de összességében a kitőzött eredményt elérték.

54


Az erdészeti szolgáltatás ágazatnál fellendülési lehetıség nem látható. A meglevı

géppark fenntartásához elegendı külsı munkára nem lehet számítani, ezért az

ágazat romlása tervezhetı. Viszont növekszik a parképítési és parkfenntartási

munkák iránti igény, mely kihasználása kívánatos.

A Mőszaki Üzemigazgatóság a Miskolc város villamos projektje által érintett oly

módon, hogy a jármővizsgáztatás feladatait jelenleg nem tudja ellátni. Az erdészeti

útépítés iránti igény megtorpant, de várhatóan ez az állapot csak átmeneti, hiszen a

lehetséges pályázati források felkutatásával és jelentıs saját beruházási keret ide

csoportosításával növelni lehet az útépítést, ami a kiesı külsı megrendelés

elmaradása esetén biztosítja a megmaradt útépítı gépek foglakoztatását.

A segédüzemágak teljesítménye romló, elsısorban az egyre csökkenı belsı

felhasználás miatt, az értékesítés pedig az élesedı konkurencia következtében egyre

nehezebbé válik. A sok piaci szereplı jelenléte rugalmasabb alkalmazkodást

igényel.

A gépüzem néhány gépcsoportjának jelenlegi méretét felül kell vizsgálni az

optimális, még fenntartható teljesítményszint elérése érdekében.

A javítómőhely tevékenységének eredménye a vártnál kedvezıtlenebb.

Az elmúlt évek alapján kijelenthetı, hogy az egyéb ipari és építıipari ágazat

eredménye nem tudja ellensúlyozni a növekvı közjóléti (erdei vasutak, erdei

iskolák stb.) tevékenység veszteségeit.


� parképítési és parkfenntartási munkák elnyerése,

� a segédüzemágak feladata továbbra is az alaptevékenység kiszolgálása és az

ezen felüli kapacitások értékesítése,

55

� a gépüzem hatékony mőködtetése, összhangban a kiszámíthatatlanul változó

piaci igényekkel,

� a javítómőhely esetében csak a legszükségesebb kapacitások fenntartása,

� a mőszaki vizsgáztatás újraindítási lehetıségének vizsgálata,

� vasútüzemnél pályafenntartás, utaslétszám növelése, kapcsolatok bıvítése,

� útépítésnél a saját úthálózat fenntartása, a felesleges kapacitások

értékesítése.

3.4.2. Az ágazatra nem osztható tervek

3.4.2.1. Beruházás, fejlesztés


A saját forrásból tervezett beruházások maradéktalanul teljesültek.

Pályázat útján megvalósult a Lillafüredi Állami Erdei Vasút Ökoturisztikai

fejlesztése címő ÉMOP pályázat. Elindult a Fónagysági „Bagoly-vár” Erdei iskola

felújítása.

Az elhasználódott gépjármővek cseréje folyamatosan zajlott le.


A folyamatban lévı beruházások befejezése (pl. Fónagysági „Bagoly-vár” Erdei

iskola felújítása) a legfontosabb feladat.

A jármőpark elhasználódását figyelemmel kell kísérni és ennek függvényében a

folyamatos csere szükséges.

Fontos feladat az erdészeti feltáró utak karbantartása, bıvítése, mely

elengedhetetlen a termelési célok elérése érdekében.

A vadkárelhárító kerítések létesítése az erdıfelújítás érdekében szükséges, azonban

a volumen minimalizálása elsıdleges feladat.

56

Prioritással kell kezelni a gazdálkodási területen lévı vadászházak felújítását a

magasabb szolgáltatási nívó elérése érdekében, miáltal növelhetı a kihasználtságuk

és ez által a realizálható árbevétel.


� az erdıfeltáró hálózat fokozott korszerősítése a támogatási lehetıségek

kiszélesedése esetén,

� termelı gép és jármőpark tervszerő cseréjének megvalósítása,

� szükséges mennyiségő vadkárelhárító berendezés létesítése,

� vezetékes közmőhálózattól távol lévı objektumok víz- és

szennyvízrendszerének korszerősítése a környezeti hatások csökkentésével,

� vadászházak felújítása, korszerősítése.

3.4.2.2. Humánerıforrás gazdálkodás


A humánerıforrás gazdálkodás, a rendelkezésre álló eszközökkel biztosítani tudta a

célok megvalósítására képes, azokat megvalósítani akaró munkaerıt. Mindezt a

meglévı munkaerı céltudatos képzésével, megfelelı szakmai és iskolai végzettségő

új munkaerı munkába állításával, a korlátozott lehetıségekkel rendelkezı, de

mindenki által elfogadottan mőködtetett érdekeltségi és ösztönzési rendszer

alkalmazásával tette.

Az elmúlt évek kihívásai, változásai, belsı intézkedései mellett a munkáltató és a

munkavállalók érdekképviseleti szerve mindig megtalálta azt a kompromisszumot,

mely mindkét fél számára elfogadható volt, így az eredményes munkavégzés

feltételei errıl az oldalról is biztosítottak voltak.

A teljes munkaidıs létszámban tovább folytatódott az egyenletes csökkenés, melyet

a Társaság belsı munkaerıátcsoportosítással ”orvosolt”.

57

Létszámadatok (fı) 10. táblázat 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008 2009 2010

Teljes

munkaidıs 537 517 512 480 451 423 399 367

-fizikai 289 272 266 234 208 186 161 137

-alkalmazotti 248 245 246 246 243 237 238 230

Forrás: saját szerkesztés

A nık aránya -a közép és felsıvezetésben- a korábbi 4 fırıl 6-ra emelkedett.

Az ÉSZAKERDİ Zrt. 54 alkalmazottját támogatta különbözı képzésekben

(pl.: veszélyes fakitermelıi bizonyítvány megszerzése, mérnök-közgazdász képzés).

Minden év végén újratárgyalásra és aláírásra került a Kollektív Szerzıdés.


Jelenleg a Társaság feladatainak ellátásához mind mennyiségileg, mind pedig

minıségileg (képzettség) rendelkezésre áll a megfelelı munkavállalói létszám.

Az erdészeti alaptevékenységek végzése vállalkozók útján történik, melyben

változás nem prognosztizálható.

A kialakult jövedelmi szerkezeten a Társaság nem kíván változtatni, az egyes

jövedelem elemek mértékét a keresetszabályozás és az eredménytermelı képesség

adta lehetıséggel összhangban emeli.

A kereseteken belül, - elsısorban a magas szakképzettséget igénylı

munkakörökben- kismértékben kívánatos növelni az alapbér súlyarányát, ehhez

hasonlóan (ugyancsak a keresetszabályozás keretein belül) törekedni kell a kötelezı

legkisebb munkabér központi emelése következtében kialakult torzulások

„kiigazítására”, amely azonban több éves feladat.

58


� továbbra is hatékonyan biztosítsa a Társaság küldetését, filozófiáját,

értékrendjét megvalósítani képes munkaerıt

� a bérezésben kialakult torzulások „kiigazítása”,

� a fafeldolgozással és az erdıgazdálkodással összefüggı szolgáltatások

kivételével a fizikai munkavégzést továbbra is vállalkozók révén való

biztosítása,

� az alkalmazott munkaerı szakmai színvonalának folyamatos javítása,

� teljesítmény értékelése: ellenırzési rendszer kialakítása, követelmények

meghatározása, pontosítása,

� pályakezdı fiatalok foglalkoztatása,

� a jövedelempolitika fejlesztése,

� oktatási és képzési tervek készítése.

3.4.2.3. Információs rendszer


A mőködéshez szükséges alapinformatikai struktúrát, az eszközparkot, az operációs

rendszereket, a hálózati operációs rendszereket a bevált és megbízhatóan mőködı

verziókkal korszerősítette a Társaság.

Folyamatosan mőködött a Központ és az Egységek közti hálózat; az ÉSZAKERDİ

Zrt. honlapja; LÁEV-nél a korszerő jegykiadó és elszámoló rendszer.

2010-es évben 4 fı ECDL START bizonyítványt szerzett.

Bevezetésre került az erdészeti szakmai munkát segítı, Digiterra Kft. által

fejlesztett EIRv4 szoftver.

59


A szakértelem, a megbízhatóság és pontosság mellett egyre fontosabb a gyorsaság.

Mindezekhez elengedhetetlen a korszerő, biztonságos információ feldolgozás és

továbbítás, ezért a vállalati információs rendszer továbbfejlesztése folyamatos

feladatot jelent.

Az irodai szoftverek vonatkozásában a Microsoft termékekkel a homogén környezet

kialakult.

Permanensen fenn kell tartani a stabil kapcsolatot a telephelyek és a központ között,

így teremtve lehetıséget a gyors informálódásra, ügyintézésre.

A Társaság kizárólag legális szoftvereket alkalmaz továbbra is.

Az adatbiztonság érdekében folytatni kell a rendszeres adatmentést a központi

szervereken keresztül.


� a vállalati információs rendszer további korszerősítése,

� az üzembiztonság és a legális szoftverhasználat fenntartása,

� az informatikai oktatás további folytatása,

� megbízható Internet és e-mail használat minden jogosult számára,

� adatmentés a központi szervereken keresztül,

� átállás az EIRv5 szoftverre.

3.4.2.4. Marketing stratégia

A Társaság egyik fontos célkitőzése a marketing tevékenység fejlesztése, azonban

alaptevékenységének sajátságos jellemzıi miatt ez korlátozott.

Fı terméke a fa, mint alapanyag, ezért a változó piaci igényekhez nem tud

alkalmazkodni új termék kialakításával. Azonban megvan az az elınye a

60

Társaságnak, hogy az általa forgalmazott terméket nem kell a fogyasztók számára

bemutatni.

A termékek ellenértékének kialakításánál a nagy, koncentrált vevık által diktált

feltételek a meghatározók. İk azok, akik nagy tételben vásárolnak, így az általuk

kalkulált ár jelentıs mértékben befolyásolja a vállalat eredményességét.

A cég disztibúciós lehetıségeit tekintve, szintén korlátozott.

Viszont abban a szerencsésnek mondható helyzetben van, hogy a

nemzeti/nemzetközi tendencia és propaganda is erıteljesen hangoztatja a megújuló

energiaforrások minél szélesebb körben való alkalmazását, ezáltal ”besegítve” a

kommunikációs politikába.


� cégek felkeresése, személyes kapcsolattartás,

� potenciális vevık részére küldött irányított levél, reklám,

� nagy tételek vásárlásánál árkedvezmény adása.

3.4.2.5. PR stratégia

Az ÉSZAKERDİ Zrt. szervezeti felépítésében (1. számú melléklet) nem található a

PR tevékenységért felelıs egység, mivel elsısorban a cég felsı vezetése hivatott

ezen terület ellátásáért. İk azok, akik az erdész szakmán belül és a közvélemény

irányába is közlik a Társaság filozófiáját, tevékenységét stb., így alakítva ki minél

kedvezıbb képet a vállalatról.

A Társaság legfontosabbnak az erdıgazdálkodás szükségességének és

okszerőségének objektív bemutatását tartja. Mivel különleges -más gazdasági

társaságokra nem jellemzı- körülmények között tevékenykedik, a PR stratégiája is

sajátságos. Területi kiterjedése következtében az erdészeti igazgatóságok vezetıi,

mőszaki vezetıi és kerületvezetı erdészei is részesei a PR tevékenységnek, hiszen

ık azok a vezetık, alkalmazottak akik naponta közszereplıi az adott kistérségnek.

61

Emellett a cég természetesen részt vesz különbözı kiállításokon (pl.: FEHOVA),

szakmai találkozókon (pl.: Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Vándorgyőlése),

évente több alkalommal TV illetve rádióriportot ad.

Az erdei iskolákhoz kapcsolódó tanösvények (a nevelési funkció mellett) és a

hozzájuk kapcsolódó szakszemélyzet általi vezetés szintén a PR tevékenység részét

képezi.

Alkalmazottai közül többen tagjai az OEE Közönségkapcsolati Szakosztályának.


� a Miskolci Főrészüzem által gyártott, mint környezetbarát termékrıl

szóróanyagok készítése, terjesztése,

� évente több alkalommal rendezvények szervezése,

� vezetık közszereplésének fokozása,

� a Társaság tevékenységét bemutató híradások növelése,

� a szakmai találkozókon és különbözı kiállításokon való részvétel folytatása,

� a munkavállalók (mőszaki vezetık, erdészek) esetében tudatosítani

szükséges személyes PR tevékenységük jelentıségét és annak lehetıségeit,

� az erdei iskolák programjainak bıvítése.

3.4.2.6. A Társaság pénzügyi helyzete


A Társaság a vizsgált idıszakban is a finanszírozási stratégiájának megfelelıen

gazdálkodott. Ennek következménye volt a kiegyensúlyozott, stabil pénzügyi

helyzete. Azon kevés vállalkozások közé tartozik, amelyek köztartozásait minden

esetben idıben és pontosan kiegyenlítette. Zavartalan üzletmenete pénzügyileg

biztosított volt.

62


Legfontosabb feladatként folytatni kell a Társaság vagyonának növelését, a

mőködıképesség megtartását célzó gazdálkodást illetve a folyamatos likviditás

fenntartását úgy, hogy az eredményességet a lehetıségekhez mérten növelni

célszerő.

A befektetési szabályzat szerint folytatható a pénzeszközök befektetése. (Így csak

garantált állampapírba lehet fektetni.)

Rendkívüli eredmény nem várható.


� a cég mőködıképességének megtartása,

� a Társaság likviditásának fenntartása,

� kismértékő eredménynövelés.

63

4. A Társaság 2008-2010. évének összefoglaló értékelése

A Társaság által kitőzött középtávú stratégiai fı célok teljesültek.

Az elvárt szakmai és gazdasági célok –a külsı és belsı körülmények változása

ellenére- megvalósultak.

4.5.1. Erdıgazdálkodás

Alapvetı célja –a tartamos erdıgazdálkodás- megvalósult.

Szaporítóanyagtermelés

� A megmaradt kis hegyvidéki csemetekertekben tovább folyt a kívánt

mennyiségő alapanyagtermelés.

� Az erdısítés alapjául szolgáló mag illetve csemete minden esetben

származásazonosított forrásból lett kielégítve.

Erdıfelújítás

� Az elvégzett munkák minısége javult.

� A befejezett erdısítések célállomány-összetétele kedvezıen alakult mind

ökológiai, mind ökonómiai szempontból.

� A véghasználatokkal arányban állt a felújítás alá vont területek nagysága.

Fahasználat

� Az üzemtervi lehetıségeket nem használta ki a Társaság.

� Az átalakító, szálaló üzemmód alá vont terület nagysága növekedett.

� A fenyı száradás tovább folytatódott, ennek következményeként kis

mértékben nıtt a tarvágások területi aránya

� A minıségi választékok aránya tovább csökkent.

64

� Az ágazat eredményessége határozta meg a Társaság gazdasági céljainak

elérését.

Fatermékek értékesítése

� A Társaság a gazdasági válság közepette is tudta biztosítani a faanyag

értékesítést, így biztosítva alapot a szervezet mőködéséhez.

� Megtartásra került a biztosan fizetı vevıkör.

� Az igényeiben is változó vevıkör kiszolgálása megtörtént, ami a folyamatos

alkalmazkodás tett lehetıvé.

4.5.2. Vadgazdálkodás

� Az ágazat eredménye hozta az elvárt szintet.

� A kiemelt vadászterületeken (Zemplén, Szelcepuszta) a szakmai munka az

elıírásoknak megfelelıen történt.

� Sikerült a vadászati szolgáltatások minıségét emelni.

4.5.3. Főrészipar és fafeldolgozás

� A gazdasági válság következtében az értékesítés számottevıen csökkent.

� Technológiai fejlesztések befejezıdtek.

� Átadásra került a bükk értékes faanyag fülledését gátló locsolótér.

� Elindult a hossztoldott tömörfa táblák gyártása, piaci bevezetése.

4.5.4. Közjólét és egyéb szolgáltatások

� A Társaság ebben az idıszakban is betöltötte közjóléti szerepét, jelentıs saját

forrást használva fel.

� Sikeresen zárult a Lillafüredi Állami Erdei Vasút infrastrukturális fejlesztése.

65

� Több alkalommal felszámolásra kerültek az illegális szemétlerakatok.

� A közjóléti berendezések felújítása, cseréje folyamatos volt.

� Az erdészeti szolgáltatások iránti kereslet csökkent, ami negatív irányba

módosította az ágazat eredményét.

� A mőszaki vizsgáztatási igény kielégítésre került.

� A Társaság saját úthálózatának fenntartása folyamatos volt.

4.5.5. Ágazatokra nem osztható tervek értékelése

� A beruházások, fejlesztések az éves terveknek megfelelıen alakultak.

� Több pályázaton is indult a Társaság, a LÁEV infrastrukturális fejlesztése

sikeres volt.

� A humánerıforrás gazdálkodás biztosította a cég céljainak elérését segítı

munkaerıt.

� Évente átlagosan 176 fı közmunkást foglalkoztatott az ÉSZAKERDİ Zrt..

� Az információs rendszer folyamatosan és stabilan mőködött.

� A terveknek megfelelıen történt a hardver és szoftver bázis fejlesztése.

� A központ és a telephelyek közti kapcsolat megbízható volt.

� A Társaság által megfogalmazott marketing és PR stratégia megvalósult, a

cég honlapja folyamatosan mőködött és az aktuális információkat

naprakészen tartalmazta.

� Az ÉSZAKERDİ Zrt. pénzügyi helyzete kielégítı volt, ami a megállapított

stratégia következetes betartása eredményezett.

� Vagyoni gyarapodás és köztartozás mentesség jellemzi az idıszakot.

� A cég likviditása kimagasló volt.

66

5. Javaslatok az ÉSZAKERDİ Zrt. 2011-2013. évi stratégiájának

kialakítására

Rövid, átfogó cégdiagnózis:

Az Északerdı Zrt. a legnagyobb élıfakészlettel rendelkezı erdıgazdasági

részvénytársaság, azonban a legjobb minıségő állományok természetvédelmi

területeken vannak, következésképpen a korlátozások, kötöttségek miatt nem, vagy

nehezen hozzáférhetık.

Széles tevékenységi spektrummal rendelkezik, termékei és szolgáltatásai nagy

változatosságot mutatnak.

A cég szervezeti felépítése jól bevált, a hagyományos erdészeti igazgatóságokra

épített rendszer továbbra is mőködıképes, a rentábilis gazdálkodás alapja.

Kapcsolata a tulajdonossal, a szakhatóságokkal, üzletfelekkel korrekt, konstruktív

alapokon nyugvó.

Javaslatok a 2011-2013. évi stratégia kialakítására

A dolgozatban igyekeztem értékelni és elemezni a Társaság ágazatainak

tevékenységét, majd megjelölni a jövıbeni stratégia irányát.

Ezen oknál fogva, ebben a fejezetben néhány igazán lényeges területet emelnék már

csak ki és ezekre foglalnám össze a vonatkozó fıbb javaslataimat.

Fahasználat:

Tartani kell az elmúlt évek 220-250 enm3 fakitermelési mennyiséget, ami biztosítja

a Tulajdonos által elvárt célt, azaz a hosszú távú, tartamos és természetközeli

erdıgazdálkodást.

A fokozatos felújítóvágásokat még jobban elıtérbe kell helyezni és növelni kell a

szálalással kezelt erdıterületek nagyságát is.

67

Nagyobb figyelmet kell fordítani a kitermelések végzésénél a visszamaradó

állomány sérülésének minimalizálására. Ennek eszköze akár a vállalkozói díj

visszatartása is lehet.

Vadgazdálkodás:

Elsıdleges cél a vadállomány és az erdı vadeltartó képességének egyensúlyba

állítása lehet. Ennek elérési módja a fokozott vadhasznosítás, melyet a vadászathoz

köthetı szolgáltatások (pl.: vadászházak állapota, vadászati módok) fejlesztésével,

bıvítésével lehet elérni. Emellett a szakszemélyzetet is érdekelté lehet tenni a

vadállomány fokozott hasznosítására (pl.: vadhús kedvezményes megvásárlása).

Fakereskedelem:

Erısödik a társadalom azon elvárása, hogy az általa vásárolt termék igazoltan

természetes és fenntartható gazdálkodásból származik. Ezért felárat is hajlandóak

fizetni.

Ezen oknál fogva javaslom, hogy a Társaság végezzen elemzést, valamilyen

nemzetközi minısítéső, fatermék tanúsítványt adó rendszerhez való csatlakozás

lehetıségérıl. A két legismertebb rendszer: FSC (Forest Stewardship Council) és

PEFC (Pan European Forest Certification).

A tanúsítási rendszer tartalma:

„... a termék olyan erdıbıl származik, melynek gazdálkodása a Forest Stewardship

Council (FSC) által meghatározott társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi

szempontok szerint történik.

A tanúsítási program az alábbiakat foglalja magában:

• Felelıs erdıgazdálkodási tanúsítás: a szabvány alkalmazása annak

ellenırzésére, hogy a felelıs erdıgazdálkodás FSC szerinti elvei és

követelményei teljesülnek.

• Chain-of-custody (c-o-c) audit során a fa-alapú termékek erdıbıl való

elszállítását és feldolgozását vizsgáljuk, melynek során a végtermék

kiskereskedelmi egységekben a fogyasztóhoz kerül. Feladatunk a fatermékek

eredetének feltárása és igazolása.

68

• Képzés: Nemzetközi erdıtanúsítási képzés és magas színvonalú

erdıgazdálkodási rendszerekrıl szóló tanfolyam.

Az SGS (SGS QUALIFOR a világvezetı és legelismertebb felelıs

erdıgazdálkodási tanúsítási programja) az egyetlen tanúsító testület a világon, mely

teljes mértékben integrált erdıgazdálkodási rendszertanúsítást kínál ügyfeleinek.

(1994 óta több mint 1550 erdı, fafeldolgozó vállalkozás és fatermék gyártó szerezte

meg az SGS QUALIFOR tanúsítást a világ 60 országában)

A kombinált tanúsítások az alábbiakat tartalmazzák:

• Erdészeti tanúsítások: FSC Qualifor / PEFC / SFI / CSA

• Környezetvédelmi tanúsítás: ISO 14001

• Munkahelyi egészség és biztonságtanúsítás: OHSAS 18001

• Minıségirányítási rendszertanúsítás: ISO 9001.”13

Marketing és PR tevékenység:

Ez az a terület, melyet a Társaságnak mindenképp erısítenie kell, és ami a szakma

elvárásával egybecseng.

Javaslom egy Marketing osztály létrehozását, ahol szakemberek végeznék a cég

marketing tevékenységét. Emellett egy állandó szóvivı kijelölését is fontos

lépésnek tartanám.

Mindenképp folytatni kell a szakvásárokon, rendezvényeken, kiállításokon való

részvételt; a Társaság termékeit, szolgáltatásait prospektusokon, szórólapokon való

terjesztését érdemes növelni.

Az alkalmazottakban ki kell alakítani a marketing szemléletet.

Fokozott marketing tevékenységet az erdei kisvasutak és erdei iskolák területén kell

végezni, ezáltal -a létszámnövekedés elérése mellett- kialakítható egy kedvezı kép

is a Társaságról.

13 http://www.hu.sgs.com/hu/fsc__qualifor?serviceId=8697&lobId=19035

69

6. Összefoglalás

Dolgozatom témájává az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiájának bemutatását és

elemzését választottam.

A téma kidolgozását a stratégiai elméletek szakirodalmának áttekintésével kezdem,

majd a bázisvállalat bemutatásával folytatom. Foglalkozom a Társaság rövid

történetével, gazdálkodási sajátosságaival. Bemutatom mőködésének földrajzi

területét, tevékenységi szerkezetét.

Egy nagyobb fejezetben környezetelemzést végzek több módszer segítségével,

melyek eredményeként prognózist állítok fel a Társaság körülményeinek várható

alakulására.

Részletesebb elemzést a fıtevékenységeknél végzek. Ide tartozik az erdıfelújítás,

fahasználat, vadgazdálkodás és főrészipar, de a jelenlegi trendeknek megfelelıen

kellı részletességgel tárgyalom a cég közjóléti szerepét is.

Ágazatokon belül elıször értékelem az elmúlt három éves idıszakot, majd elemzem

az aktuális helyzetet és ezek eredményeként javaslatot teszek a 2011-2013-as

idıszak céljainak kialakítására.

Ugyanezen metodika alapján vizsgálom az ágazatra nem osztható terveket is,

úgymint beruházások, humánerıforrás gazdálkodás, informatikai rendszer,

marketing és PR.

A dolgozat végén külön fejezetben összefoglalom az elmúlt idıszak értékelését

- a könnyebb és gyorsabb áttekinthetıség érdekében-, majd ugyanezen oknál fogva

összegzem a fentebb említett idıszakra vonatkozó javaslattételeimet is.

Konklúzióként megállapítható, hogy a Társaság gazdálkodása megfelelı annak

ellenére, hogy az ÉSZAKERDİ Zrt. területének nagy része természetvédelmi

70

oltalom alatt áll - így fahasználati lehetıségei korlátozottak- és területi adottságai

összességében kedvezıtlenek. A körültekintıen megalkotott stratégiát követve az

elmúlt idıszak alatt a rábízott erdıvagyonnal tartamosan és fenntartható módon

gazdálkodott úgy, hogy eközben gyarapította is azt.

Közjóléti feladatait saját forrásból fedezve ellátta.

71

Irodalomjegyzék

[1] Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, AULA Kiadó, 2003.

[2] Fülöp Gyula, Stratégiai menedzsment, Elmélet és gyakorlat, Perfekt Kiadó, 2008.

[3] Prof. Dr. Lett Béla, A multifunkcionális erdıgazdálkodás a társadalom szolgálatában, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet, 2008.

[4] David Jobber: Európai marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2002., 25-28.o.

[5] http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdovagyon_adatok/adatok

[6] ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti tervei

[7] ÉSZAKERDİ Zrt. kiegészítı mellékletei

[8] ÉSZAKERDİ Zrt. éves jelentései

[9] http:/www.eszakerdo.hu/

[10] Bedı Péter: Barangolások Észak-Magyarország tanösvényein, A mi erdınk 2011. március-április, 12-13.o.

[11] http://www.hu.sgs.com/hu/fsc__qualifor?serviceId=8697&lobId=19035

72

Zusammenfassung

Als Thema meiner Arbeit habe ich die Vorstellung und Analysierung der Strategie

der ÉSZAKERDİ AG gewählt.

Bei der Ausarbeitung des Themas beginne ich mit einer Übersicht über die

Fachliteratur der strategischen Theorien und fahre mit der Vorstellung des

Basisunternehmens fort. Ich beschäftige mich mit der kurzen Geschichte der

Gesellschaft, ihren wirtschaftlichen Eigenheiten. Ich stelle das geographische

Gebiet ihrer Wirksamkeit, ihre Tätigkeitsstruktur dar.

In einem grösseren Kapitel führe ich mit Hilfe mehrerer Methoden eine

Umweltanalyse durch, mit deren Ergebnis ich eine Prognose über die

voraussichtliche Gestaltung der Umstände der Gesellschaft aufstelle.

Eine ausführlichere Analyse führe ich bei den Haupttätigkeiten durch. Hierzu

gehören die Waldverjüngung, die Holznutzung, Wildwirtschaft und Sägeindustrie,

aber dem gegenwärtigen Trend entsprechend behandle ich auch die Rolle der

Wohlfahrtsfunktion der Firma mit gebührender Ausführlichkeit.

Innerhalb der einzelnen Fachzweige bewerte ich zuerst die Zeitspanne der

vergangenen drei Jahre, danach analysiere ich die aktuelle Lage und unterbreite als

deren Ergebnis einen Vorschlag über die Gestaltung der Zielstellungen für den

Zeitraum 2011 – 2013.

Anhand der gleichen Methodik untersuche ich auch die nicht direkt zum Zweig

gehörenden Pläne, wie zum Beispiel Investitionen, Wirtschaft mit humanen

Kraftquellen, Informatiksystem, Marketing und PR.

Am Ende der Arbeit fasse ich in einem gesonderten Kapitel - im Interesse einer

leichteren und schnelleren Übersicht - die Bewertung der vergangenen Zeitspanne

73

zusammen und aus dem gleichen Grund summiere ich auch meine sich auf oben

erwähnten Zeitraum beziehenden Vorschläge.

Als Konklusion kann festgestellt werden, dass die Gesellschaft trotz der Tatsache,

dass der Grossteil des Gebietes der ÉSZAKERDİ AG unter Umweltschutz steht –

wodurch die Holznutzungsmöglichkeiten beschränkt sind – und die

Beschaffenheiten des Gebietes ungünstig sind, eine entsprechende Wirtschaft führt.

Einer umsichtig gestalteten Strategie folgend hat die Firma in der vergangenen

Zeitspanne mit dem ihr anvertrauten Waldvermögen auf dauerhafte und

aufrechterhaltende Weise so gewirtschaftet, indem sie dieses zwischendurch sogar

vermehren konnte.

Ihre Wohlfahrtsaufgaben hat die Gesellschaft durch Deckung aus eigenen Quellen

versehen.

74

Mellékletek

Documents

Az ÉSZAKERD İ Zrt. stratégiájaphd.lib.uni-miskolc.hu/.../document_11355_section_3452.pdf7 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 20. o A vál-lalat küldetés