Jude Watson - Az elkeseredett küldetés

5/12/2018 Jude Watson - Az elkeseredett küldetés - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/jude-watson-az-elkeseredett-kueldetes 1/60

Jude Watson

Last of the Jedi -- The Desperate Mission

Az utolsó Jedi -- Az elkeseredett küldetés



1. FEJEZET

Az alkonyat mindig meglepetésként érte. Ezen a két nappal rendelkezı világon eléghamar bekövetkezett, az egyik nap lenyugodott, mire a másik gyorsan üldözni kezdte ahorizontig. Az éles napfény miatt hosszú árnyékok szürkére festették a kanyonok földjét.

Újabb napnak vége. Újabb nap következik. Mindegyik ugyanaz.Obi-Wan Kenobi lehorgasztotta a fejét ahogy kilépett a tatooine-i lakásából. Eljött azidı, hogy megtegye az utat a Jundland kopár vidékein. Eljött az idı, hogy kémkedjen egy

párologtató farm után, ahol egy kisbaba szokott kúszni. Eljött az idı, hogy megnyugtassamagát, mert egy újabb nap elteltével Luke Skywalker továbbra is rendben van.

Megnézte, hogy jól bezárta-e az ajtót. A buckalakók ugyan tartottak tıle, mégis jobbügyelni a biztonságra. Senki nem volt biztonságban a fosztogatók vad rajtaütéseitıl.

A lakása kicsi volt és egyszerő, egy kis kunyhó, amit a kanyon falából faragtak ki.Kényelmessé alakította – de nem azért, mert szüksége volt kényelemre, hanem így legalábbelfoglalta magát. Az elsı hónapokban azzal nyugtatta magát, hogy kiseperte a homokot a

padlóról, átalakította a főtésrendszert, megjavította a repedezett falat, ami reggelente

beengedte a napfényt és a gyakori homokviharnál szinte ömlött rajta a homok.Véletlenül találta meg ezt az otthont, de szerencse is kellett hozzá. Egyszerően csak az

eopie hátán elkezdett egyre szélesedı körben körözni a Lars farm körül, amíg nem talált egyolyan helyet, ami elég közel van, hogy gyalog elérje a farmot, de elég távol, hogy a család nevegyen észre semmit a jelenlétébıl. Valószínőleg egy átmeneti lakó hagyta hátra, aki farmotakart nyitni, esetleg kereskedni akart a jawákkal. Semmi kétség, rá kellett jönnie, hogy aTatooine-on csak legkeményebbek és a legszerencsésebbek éltek túl.

Owen és Beru Lars tudta, hogy itt lakik. A kapcsolatuk eléggé kínos volt; tudták, hogyı mentette meg Luke-ot, de Luke nagybátyja és nagynénje azt is tudta, hogy ezzel milyenfenyegetést is elhozott a Tatooine-ra. Tudomásuk volt arról is, hogy néha megnézi a fiút, deabban megegyeztek, hogy észre sem fogják venni, így Luke is megtanulhatja nem észre venniıt. Hálás volt az elıvigyázatosságukért, mivel ez azt jelentette, hogy más idegenek ellen is ígyviselkednek majd.

De ki hibáztathatja ıket? gondolta Obi-Wan, miközben végigcammogott a sivatagon.Luke az erıszak és a nyomor idejében született. Természetes, hogy meg akarják védeni. Nemakarják, hogy a Birodalom kezébe kerüljön – vagy a buckalakókéba. Vagy hogy úgy végezze,mint Obi-Wan, a harcos akibıl egy megkeseredett öregember lett.

Volt valami egyáltalán önmagában? Az éjjeli priccsén gondolkodott el ezen, miközbena durva kımennyezetett nézte. Hogy lehet egy élılény egyszerre érzéketlen és fájdalommalteli?

Annyi minden volt, amirıl gondoskodnia kellett. Most pedig szinte mindenki, akit

szeretett, meghalt.A nevek és arcok mind feltőntek az elméjében. Qui-Gon. Siri. Tyro Caladian. MaceWindu.

A tanítványok – Darra Thel-Tanis. Tru Veld. A mestereik – Ry-Gaul. Soara Antana.A tisztogatásban lemészárolt többi Jedi. Mivel mindössze ez volt az egész – mészárlás,

sokkoló, pusztító, gyors... de nem elég gyors az áldozatoknak.A legkedvesebb barátai, Bant és Garen. A zsarnoki Jocasta Nu. A szelíd Ali Alann és

Barriss Offee. A harcosok – Shaak Ti, Kit Fisto, Luminara Unduli. És a nagy Jedi Mesterek – Ki-Adi-Mundi, Adi Gallia, Plo Koon...

Elmentek. Ez a szó harangként kongott a fejében.Elmentek.

Elmentek.



Jedik, akikkel együtt harcolt, együtt tanult, együtt nevetett – a halottak névsorának felidézése minden egyes szívverésnél fájdalmasan hasított bele.

És aztán, ahogy a hajnal fénye megvilágította a mennyezetét, elérkezett, mint mindig,a legrosszabb dologhoz. A dolog, amivel a szembenézést nem kerülhette el, a dolog, ami alegborzalmasabb fájdalmat okozta.

A fiú, akit úgy nevelt fel és szeretett, mintha csak a fia lenne, árulóvá vált. Gyilkossá.Szörnyeteggé. A sötét oldal bábjává, Obi-Wan útmutatásának, tanításának hibájává. A fiú,Anakin Skywalker az Uralkodó kezei között halt meg, és ugyanott született meg Darth Vader,a Sith Nagyúr.

Elıször Obi-Wan még azt hitte, hogy Anakin meghalt a Mustafar lávájának lángjában.Csak hónapokkal késöbb tudta meg, mi is történt, hogy az Uralkodó életben tartotta,legalábbis azt a részét, amit akart – a haragot és erıt. Obi-Wan látta Darth Vader képét egyadathordozón, amit Mos Eisley egyik utcáján talált – egy HoloNet tudósítást tartalmazott – ésakkor egyszerre, egy ıt beteggé tevı sokk kíséretében megtudta, hogy Darth Vader nagyúr egykor Anakin Skywalker volt.

Csak egyvalaki a galaxisban érthette meg a fájdalmát, de ı is számőzetésben volt, és

nem szabadott kapcsolatba lépnie vele. Yoda a Dagobah-n volt, egy mocsár közepén éltelzárva mindentıl, annyira, hogy senki nem talána ott rá.

És a szellem, aki segített neki, aki megígérte, hogy segít neki – Qui-Gon – nem jelentmeg neki. Ehelyett csak a hangját hallotta.

Nem állsz készen a tanulásra.De igen, mester. Most már nincs más semmim.Ezért, Padawanom, nem állsz készen.

Nehéz volt nem érezni türelmetlenséget, de még nehezebb nem érezni haragot Qui-Gon iránt. Obi-Wan minden nap ezzel az érzéssel küzdött. A mestere volt az, aki megígértettevele, hogy elfogadja Anakint tanítványként. És most Qui-Gon volt az, aki elhallgatta aWhillek İsi Rendjétıl tanult tudást, amivel Obi-Wan talán egy kis békére lelhetne.Megtanulhatná, hogyan váljon eggyé az Erıvel, de közben megtarthatná öntudatát.

Vajon ez azt jelenti, hogy megszabadulna a fájdalomtól? gondolkodott Obi-Wan.Obi-Wan meglátta maga elıtt a Lars tanyát. Egy pillanatra megállt, hogy biztosra

tudja, Owen nem ırködik a határon. Késı volt, az árnyékok hosszúra nyúltak, a napok már asziklák mögé húzódtak. Beru és Owen mindig ügyet arra, hogy sötétedés után a földalattiépületben legyen.

Elırébb lépett, úgy érezte magát, mint az árnyékok, amelyek ujjakként nyúltak ki ahegyek közül. Lehajolt, lefeküdt a földre, és a perem felett lenézett a lenit fı udvarra.

A baba haja napfénnyel teli volt, és még ebben az alkonyi éjszakában is csillogott. Nevetve mászott egy labda után, amit Beru gurított el. Vajon csak Obi-Wan képzelıdött, vagy

a fiú tényleg lelassította a labdát, anélkül, hogy hozzáérne? Ha az Erıt használta – tudta, hogyLuke Erı-érzékeny – azt viszont nem tudta, hogy a fiú tudja-e ezt. Még nem. Még sokáignem, ha egyáltalán valaha is tudni fogja képzés nélkül.

Beru nevetve hátrább lépett az ajtó felé. Mint mindig, most is fızött valamit, és most pár percre el is tőnt, hogy megnézze. Luke odakúszott az ajtóhoz, hogy nézze, mit csinál. Úgytőnt, valamilyen különös módon muszáj volt látótávolságon belül tudnia.

Obi-Wan hallotta Beru nevetését és látta Luke botladozását, mialatt vele nevetett. Demindez nem volt elég ahhoz, hogy elmosolyodjon. Az, hogy látta Luke-ot, elégedettséggeltöltötte el, de a mosolyt és a nevetést már hátrahagyta, valahol egy másik életben.

Az elégedettség elég volt neki. Megígérte Padménak, hogy a gyerekei biztonságbanlesznek, és teljesítette is. Leia az Alderaanon nevelkedett, mind adoptált gyereke Bail

Organának, a legkedvesebb és legnagylelkőbb embernek, akit Obi-Wan valaha ismert, és



feleségének, a Királynınek. Azt kívánta, bár Padmé is tudná, hogy a gyerekeivel nemcsak jól bánnak – hanem szeretik is.

De Padmé – a heves, szomorú, gyönyörő Padmé – is halott volt.Owen jött elı a házból. Ez jelezte Obi-Wannak, hogy ideje indulni. A sötétség egyre

erısebb volt, Owen pedig hamarosan aktiválja a határmenti KPR droidokat. Obi-Wan

habozott egy ideig, figyelve Berut, aki végigüldözte a házon Luke-ot. Látta a fényt, amintkiszőrıdik az ajtón át, szinte érezte az enyhe meleget, a finom étel illatát.Hátat fordított és érezte a hidegséget az arcán. Anélkül, hogy valaki észrevette volna,

Obi-Wan Kenobi elsétált az egyre növekvı sötétben.A következı este Obi-Wan átmanıverezett Mos Eisley kantinjának hangos tömegén.

Havonta egyszer megtette az utat az eopie hátán a titkos útvonalon az őrkikötı felé, de mindiga sötétség leple alatt. Ilyenkor mindig megállt a kantinnál is. A galaxis mocskának mágnesevolt – kóbor őrpilóták, kalandozók, bőnözık. Olyan teremtmények, akik nemcsak a

bantharaguval és a sörrel laktak jól, hanem a különbözı pletykákkal és szóbeszédekkel is.Obi-Wannak tudnia kellett, hogy mi is történik a galaxisban. Visszavonulhat, de attól méginformáltnak kell maradnia.

A Galaktikus Szenátus még mindig mőködött, de már inkább volt már vitafórum, mintkormányzó testület. Az Uralkodó irányított mindent, és amit ı javasolt, azt mind elfogadták.Bail Organa is ott volt, harcolt amikor és ahogy csak tudott. Nem adta meg az Uralkodónak azt az örömöt, hogy lemond. Obi-Wan mindennel tisztában volt, de eldöntötte, hogy tartja atávolságot. Távolról is látta, miként pusztul mindinkább a szabadság, noha már egyáltalánnem volt hatással az ı életére. Ha engedi magának, hogy frusztrált és haragos legyen, akkor teljesen uralma alá vonja.

Csuklyáját a szemébe húzta, majd kinézett magának egy sötét sarkot. Hála amegvesztegetés hatásosságának, az egyszemő Abyssi csapos figyelte, hogy senki ne zavarjameg a magányát. Itt ı Ben Kenobi volt, a félırült remete, akinek egyáltalán nincs szükségetársaságra. Az italát egy sietı pincér vitte ki neki, lerakta gyorsan, majd továbbsietett akereskedık asztalához, akik láthatóan verekedésre készültek, ha nem kapják meg azonnal aszínes rendelésüket.

Obi-Wan óvatosan választotta meg az asztalát. Felismerte az egyik mellette ülıcsapatot, a Weasy nevő őrpilótával. Izmos, szırıs Bothan volt, aki arról volt ismert, hogy

bármilyen rakományt elszállított kérdések nélkül. De szintén híres volt arról, hogy túlzások nélkül tudósított. Néhány másik pilótával és egy nagy korsó sörrel együtt ült.

Obi-Wan az Erıt hívta segítségül, hogy kiszőrje a felesleges zajokat, aztán kihallgattaa pilótákat. Egy ideig csak figyelt, hogy megbizonyosodjon, elég józanok-e. Hozzászokottmár azokhoz a dicsekvésekhez, amiket itt a kantinban „hír”-kén emlegettek.

– Az utazási korlátok egyre szőkebbek – mondta az egyik pilóta, antennái

aggodalmaskodva hullámzottak. – Egyre nehezebb lefizetni a hivatalnokokat. Mind ijedtek...valamitıl, nem tudom. A pletykák szerint büntetés jár a korrupcióért.Egy másik pilóta felhorkantott

– A lefizetéseknek még a Birodalomban sem lesz vége.Weasy belekortyolt a korsójába.

– Egészen addig, amíg ez is valami, amibıl hasznuk van. – Nézd, én nem panaszkodom – mondta az elsı pilóta. – A Birodalom tökéletesítette

az üzletem. Nincs több őrkalóz a Rutan rendszerben. De egyre szigorítanak. Hallottátok, mitörtént a Bellassán?

– Persze, lemondatták a kormányzót, és berakták a saját fickójukat a helyére – mondtaa második pilóta. – Hát aztán? Rengeteg világon tették ugyanezt. Szeretik megmondani a

kormánynak, hogy mit csináljon. Sose szeretik azt a kormányzót, aki épp kormányoz. – Jótnevetett a saját viccén.



– Igen, de a Bellassán akadt egy kis probléma. Azok a lények akaratosak. Mindenlakost kivittek az utcákra – mondta az elsı pilóta – Tömeges letartóztatások voltak mindenvárosban. Azt hiszem, letartóztatták Ussa felét. Én mondom, ez valami nagy dolog kezdete.

– Az őrkikötıben voltam, mikor ez történt – mondta Weasy. – Minden be volt zárva,csak azért, mert valaki megszökött a börtönbıl, és teljes riadót rendeltek el miatta.

Obi-Wan lerakta az italát. Semmi érdekes nem volt számára. Csak a szokásos pletyka.A Birodalom különféle leckéztetései nem voltak hírek. – Egyetlen fickó miatt, el tudjátok képzelni? Egy teljes hétig feltartották a forgalmat.

A kerekeket hőtöttem... még azt se engedték meg, hogy Ussa őrkikötıjét elhagyjam – folytattaWeasy.

Obi-Wan feállt. A kantin zaja felerısödött, miután hagyta, hogy az Erı lenyugodjon. – ...mondtam is magamban, egyáltalán ki ez a Ferus Olin? – fejezte be Weasy.Ferus Olin.Ez a név megállította a testét.Obi-Wan lassan megint leült. Ismét lehalkította a zajt, úgy figyelt. Ma este nem megy

sehová. Addig nem, amíg nem tud meg valamit Ferus Olinról.

Mivel valamikor Ferus Olin Jedinek lett kiképezve.Mostanra pedig talán ı az egyetlen, aki megmaradt.

2. FEJEZET

– Aki felkelti a Birodalom érdeklıdését, az minden bizonnyal bátor vagy ırült – mondta az elsı pilóta.

– Vagy halott – mondta a második, mire mind nevetni kezdtek. – Úgy hallottam, ı ırült és bátor is – mondta Weasy. – De nem halott... még nem

legalábbis. Extra katonákat rendeltek, csak miatta, és már meg is érkezett az egyik birodalmizászlóalj. Köröket vert a rohamosztagosokra. Már legendává vált a Bellassán.

– De mi történt vele? – Senki nem tudja. Megszökött. Nagyon nagy vadászat folyik utána... azt akarják,

hogy példa legyen mindenki számára, aki lázadni akar. Megér egy kis pénzt, ha érdekel. – Engem nem – az mondta az elsı pilóta. – Én nem törıdök a Birodalommal. Még ha

segítek is nekik ezzel. A legjobb, ha távol maradok. Add oda azt a korsót, jó? Még mindig józan vagyok.

– A társa még mindig börtönben van – mondta Weasy. – Azt hiszem arra gondolnak,

hogy Ferus Olin majd megmenti, de már régóta eltőnt. – Böfögött egyet, ahogy lerakta akorsót. – Jobb neki ha eltőnik. Ma este megint elmegyek Ussára. Alacsony ott a kínálat, ésmindig jól jön pár kredit.

Obi-Wan belekortyolt az italába, mialatt próbálta megérteni az érzéseit.Ferus élt.Ferus egykor Jedi tanítvány volt. Nem számított, hogy tizennyolc éves korában

elhagyta Rendet, hogy civil életet éljen. Akkor is közéjük tartozott, és még életben volt. Nyomon követte Ferust az elején. Mindig is gondolt rá, hogy a klónháború után

megkeresi ıt. Miután elpusztítják a szeparatistákat.Ez még azelıtt volt, hogy rájött, a sötét oldalt nem lehet ilyen egyszerően elpusztítani.Tudta, hogy Ferus egy bizonyos Roan Lands-et választott üzlettársul. Ez a kettıs aztán

bérbe adta magát az olyan kormányoknak, akiknek érdekük volt védeni az informátorokat – olyanokat, akik különösen gonosz vállalatokban fedték fel a gaztetteket.



Obi-Wan nem tudott sokkal többet róla ennél. Hallotta, hogy Ferus és Roan aKöztársasági Hadseregnél tisztek lettek, de soha nem volt ideje rá, hogy megkeresse ıket.

Miután Anakin átállt a sötét oldalra, Obi-Wannak megint eszébe jutott Ferus. UgyanisFerus volt az, aki elıször figyelmeztette ıt Anakinnal kapcsolatban. Ferus érezte, hogyAnakin különleges képességei alatt nyugtalanság rejtızik. Ferus látta Anakin igazi erejét – és

félt tıle.Tartozott neki. – Csak annyit tudok, hogy amikor legközelebb a Bellassára mész, már nem lesz gond

– mondta a második palota. – Ferus Olin már halott lesz.Obi-Wan csak ült, elméjében sok minden kavargott. Olyan érzések kerítették

hatalmába, mint amilyeneket már rég nem érzett.Egy másik életben nem hezitált volna. Azonnal elindult volna a Bellassára. De már

minden megváltozott. Itt kellett maradnia, hogy figyeljen Luke-ra. Mivel Luke és a nıvérevoltak a galaxis utolsó reményei. Meg kell védeni ıket. Obi-Wan ezt megígérte Yodának,Bail Organának, de megígérte Padménak is, a halálos ágya mellett, hogy vigyázni fog rá.

Amíg el nem jön a mi idınk, elvonultan élünk, mondta Yoda.

De ugyanakkor itt volt Ferus ügye. Nem léphet kapcsolatba Yodával, hogy a tanácsát kérje. Qui-Gon nem szívesen jelent

meg neki. Döntenie kellett. Vállalnia kellett a felelısséget.Csakúgy, ahogy vállaltam a felelısséget Anakinért.Igen, és most láthatod, mi történt vele...A hangok a fejében ismerısek voltak, de nem kevésbé valódiak. Nehéz volt bíznia

magában.A feladata az volt, hogy megvédje Luke-ot. Maradnia kell. És ha egyszer megbánja ezt

a döntést, akkor együtt fog élni vele. Úgy, mint az összes többivel.Obi-Wan kilépett a szabadba és vett egy mély levegıt a hideg levegıbıl, remélve,

hogy ezzel előzi a kantin zaját és szagát. Körbepillantott, hogy meglássa az eopie-ját. Azeopie-k nem az intelligenciájukról voltak híresek, de ennek a különös példánynak mégissikerült kiszabadítania magát a pórázából, hogy elvándoroljon egy kisebb homok zuzmócsomó felé. Felkapva magára a köpenyét, Obi-Wan keresni kezdte az állatot, gondolatbanrendesen leszidva. Azt gondolnád, hogy ha egy vadállatot megetetsz és törıdsz vele, akkor hőséges marad hozzád, de nem, hanem a fagy elsı jelére lelép.

– Nem az eopie-ra vagy dühös. – A hang száraz volt, de mulatott. – Itt vagy te, a JediMester, de még mindig nem tudod felismerni a saját érzéseidet.

Úgy tőnt, Qui-Gon hangja az árnyakból hallatszik. Obi-Wan megállt. Legyızték. Amestere volt az. Már ezek a szavak is felidézték Obi-Wan elméjében Qui-Gon kedves,kemény arcát. És azt az ironikus mosolyát.

– Azt mondtad, nem vagyok kész a tanulásra. – Nem is vagy – mondta Qui-Gon. – De szükséged van segítségre.



3. FEJEZET

– Itt vagy? – mondta Obi-Wan. A szavak ostobán hangzottak. Érzelmek áradatátérezte, hogy újra hallhatja Qui-Gont.

Obi-Wan a kantinnal szemben lévı üres épületben volt. A gazdátlan menedéknek nem

volt teteje, tehát tisztán lehetett látni a csillagok ragyogását. – Mindig itt vagyok – mondta Qui-Gon. – Az, hogy mikor vagy kész, a te választásod,Padawanom.

– De már választottam – mondta Obi-Wan. – El akarom kezdeni a tanulást. Nemértem, mire gondolsz.

– Mikor rájössz, miért nem állsz készen, akkor leszel kész – mondta Qui-Gon. – Most úgy beszélsz, mint Yoda. – Köszönöm az elismerést – felelte Qui-Gon, a hangja egyszerre érkezett a csillagok

közül és Obi-Wan elméjébıl. – Most pedig itt vagyok, téged nézlek, amint egy eopie-ravadászol – ami mellesleg a kantin mögött van – ahelyett, hogy a saját érzéseidre figyelnél.

Obi-Wan felsóhajtott. Öregnek érezte magát. Mégis úgy tőnt, sokat kell még tanulnia.

– Az Élı Erı, Padawanom – mondta Qui-Gon. – Segítségével annyira megismerhetedmagad, mint másokat.

– Tehát mi a kérdésed? – Egyszerő: Mit érzel most? – Nyomaszt, hogy hallak. – Ez a kezdet. – Haragszom az eopie-ra... – Nemigen. Újra! – Irritálnak a rejtvényeid. – Jó! Talán jutunk valamerre. – Haragszom magamra – tört ki Obi-Wanból.Qui-Gon nem mondott semmit. Obi-Wan valahogy telinek érezte a szívét. Egy

pillanatig képtelen volt megszólalni. Emlékek lepték el, küldetések évei, azok a beszélgetések,Qui-Gon tanításai és útmutatásai. A halála után Obi-Wan minden egyes nap hiányoltamesterét.

– Mondd el – mondta Qui-Gon gyengéden. – Haragszom, mert össze vagyok zavarodva – mondta végül Obi-Wan. – Régen

nagyon könnyen hoztam döntéseket. Tudtam, mit kell tennem, és azt tettem. Ha egy másik Jedi veszélyben volt, én máris indultam. És most, bár a küldetésem világos, az elmém nem.Menni akarok. De mégis itt kell maradnom. Luke a galaxis új reménye, és nekem meg kell ıtvédenem.

– Ez mind igaz – mondta Qui-Gon. – De nem ez az egyetlen igazság. A reménynek nem csak egyetlen eredete lehet. – Vagyis? – Ha Luke-nak van végzete, akkor Ferusnak is. Ha Birodalomnak el kell pusztulnia, ha

az Erınek egyensúlyba kell állnia, akkor az ellenállás több helyrıl is érkezhet. Ezek együttesen hoznak majd változást.

– Azt mondod, mennem kéne? – Ezt a döntést neked kell meghoznod, Obi-Wan. Követned kell az érzéseid. Én csak

azt mondhatom el, amit látok. Biztosíthatlak viszont, hogy ha elmész, azzal nemveszélyezteted a fiút. Ezt tudom. A másik dolgot te is jól tudod – ha Luke felnı, akkor kelllegyen valami, amihez csatlakozhat.

– Tehát Ferus is lehet ennek a része. – Inkább azt mondd, mit tudsz Ferusról, ne csak találgass!



– Az egyik legtehetségesebb tanítvány volt, persze Anakin után. – Ilyen képességekkel szembeszállhat a Birodalommal is. – De akkor egyedül kéne itt hagynom Luke-ot – mondta újra Obi-Wan. Ezzel a

feladattal maga Yoda bízta meg, és tudta, hogy alapvetı dologról van szó. – Nem fogod egyedül hagyni. Majd én vigyázok rá. Egy ideig biztonságban lesz. Luke

tényleg veszélyben van, de ez a veszély egyenlıre zárva van. Érzem, de nem tudomfelismerni. De azt tudom, hogy Ferus a kulcs hozzá.Obi-Wan megriadt.

– Ferus tud Luke-ról? – Nem, ennyire azért nem egyszerő. Érzek valamilyen kapcsolatot... annak ellenére,

hogy Ferus nem tud róla.Bizonyosság öntötte el Obi-Want. Bizonyosság és megkönnyebbülés. Minden egyes

érzéke félreérthetetlen volt most már. Segíteni akart Ferusnak, persze csak ha tudott. – Akkor mennem kell. – Most legalább – mondta Qui-Gon –, a szívedbıl szóltál.Oly sok minden akart még mondani, és még többet kérdezni, de Qui-Gon már nem

volt jelen. Otthagyta Obi-Want a bizonytalanságban, de legalább volt valamilyen iránya.Kint várakozott a hidegben, de többé már nem érezte. Vendégek léptek ki a kantinból,

sokan közülük csak támolyogtak. Megkönnyebbülve vette észre, hogy Weasy egyedül jött ki.Az érzés csak erısödött, mikor látta, hogy magabiztosan lépked. Tehát józan volt.

Obi-Wan követni kezdte ıt. Miután megtett néhány lépést, Weasy megérezte, hogyvan mögötte valaki, és megfordult.

– Ki van ott?Obi-Wan egy kicsivel közelebb lépett. Szándékosan engedte, hogy Weasy rájöjjön,

követik; Jediként könnyedén a nyomába eredhetett volna anélkül is, hogy észrevenné. – Oh, te vagy az. – Weasy még mindig gyanakodva nézett rá. – Nem hiszem, hogy

tudom a neved, de láttalak a kantinban. – Ben. – Nos, Ben, mit tehetek érted? – Vigyél el Ussára.Weasy szemei összeszőkültek.

– Az Ussa veszélyes hely.Obi-Wan várt.

– De ez nem az én gondom, ha van elég kredited. – Weasy megadta az árat.Obi-Wan odaadta neki a krediteket, amelyek a Coruscantról hozott pénzének utolsó

darabjai voltak, és Weasy megfordulva elsétált, láthatólag nem érdekelte, hogy Obi-Wanköveti-e.

– A jármővem az őrkikötıben van. Figyelmeztetlek, hogy az Ussáig nem szeretnémhallani a hangod. Nem akarom megismerni az élettörténeted, de te sem fogod az enyémet.Érthetı?

– Nem hiszem, hogy ez probléma lenne – mondta Obi-Wan.Weasy elvezette ıt a leszállóhelyig. Ott aztán a corelliai őryacht felé intett.

– Szállj fel, amíg elıkészítem a hajót az indulásra.Obi-Wan így is tett, majd odafent elfoglalta a helyét. Perceken belül megjelent Weasy

és leült a pilótaülésbe. A hajtómővek életre keltek, hamarosan pedig kilıtték ıket a sötétbe.Elhagyták a Tatooine légkörét, Weasy pedig beállította úticélként a Bellassát.



4. FEJEZET

Mikor a klónháború elkezdıdött a Bellassa egy virágzó világ volt, választottkormánnyal. Egy hadsereggel is támogatta a Jediket a szeparatisták elleni harcban. Nyitott,

békés világ volt, óriási készletekkel, és így mikor a Birodalom megalakult, azonnal rátették a

kezüket. A kormányzót lemondatták, és megkezdıdött a személyes szabadságjogok korlátozása. Az újságírókat elhallgattatták. Az ellenállókat börtönbe vetették.Obi-Wan ennyit már tudott. De mindez közel sem volt elég. A régi szép idıkben

egyszerően csak segítségül hívta volta Jocasta Nut a Templomban. Miután leszidta volna,mondván, hogy maga is olyan ügyesen kutakodhatna, mint ı – ez persze egyáltalán nem voltigaz – természetesen pár másodperc alatt elıkerítette azt, amit neki órákba telne elıhalászni.

Obi-Wan ismét elviselhetetlen fájdalmat érzett.Madame Nut a szeretett könyvtárában ölték meg. Közben a Jedi Templom lángolt.Kirázta a fejébıl ezeket a képeket. Annak nem veszi hasznát, ha hagyja, hogy

elárasszák az emlékek. El kell ıket engednie. – Megérkeztünk. – Ez volt az elsı mondat, amit Weasy mondott azóta, hogy elhagyták

a Tatooine-t. – A biztonságiak leellenıriznek majd, miután leszállunk. Tudni akarják majd,mit ettem reggelire. Meg azt is, hogy az anyukám mit evett reggelire.

Egy mindenre kiterjedt ellenırzés után, a hajót végre engedték leszállni. Weasy együres területen landolt, nem messze az őrkikötıtıl. Aktiválta a leszállórámpát, majd Obi-Wanhoz fordult, miközben megragadta az ID kártyáját és a hajó papírjait.

– Az utasok ott ellenırzik. Nekem a dokkolást kell elintéznem. Sok szerencsét!Obi-Wan bólintott.

– Köszönöm a fuvart. – És Ben?Obi-Wan megfordult, holott már türelmetlenül várta az indulást.

– Tartozol egy itallal Mos Eisley-ban.Obi-Wan észrevette, hogy Weasy egy egésze sajátságos módon óvatosságra inti.

Biccentett, majd lelépkedett a rámpán.Még csak korán reggel volt, de az Ussa őrkikötıje mégis nyüzsgı volt. Miután a

biztonságiak leellenırizték, percekig állt a leszállóhelyen a várost nézve, megpróbálva betájolni a helyzetét. Bár volt az adattárolóján egy térkép, mégis segített neki látni a földet.

Ussa kör alakú kerületekbıl épült fel, melyeket hét tó köré csoportosultak. Alakóépületeket és a kereskedelmi épületeket alacsonyan hagyták. Széles utak futottak végig atavak körül, koncentrikus körökben. Láthatólag kellemes itt az élet – vagy volt.

Látta a Közös Területet, azt a hatalmas zöld vidéket, ami a város közepén terült el.Valaha egyszer fontos találkozóhelyként funkcionált, de ünnepségek helyszíne is sokszor volt.

Most viszont gigantikus fekete épületek szinte teljesen kiírtották a füvet. A fákat és a többiıshonos növényeket kivágták, hogy felépülhessenek. A Birodalom idetelepített ugyanis egy birodalmi helyırséget, és vele együtt ezeket az épületeket, melyek a rohamosztagoszászlóaljak barrakjaiként, valamint a felkelı nép bebörtönzésére szolgáltak.

Ussa városa most már a félelem városa volt. Ezt érezte odalentrıl.Egy turbóliftet vett igénybe, hogy lejusson a földszintre. Hővös és felhıs idı volt,

mely esıvel fenyegetett. Obi-Wan elvegyült a gyalogosok között, kerülgette a futókat és alégitaxikat az utca forgatagában. Különös volt ismét egy sőrőn lakott világon járkálni, de mégkülönösebb hideg levegıt érezni. Olyan sokáig volt már egyedül. Lassított a tempón, mikor már a Közös Terület közelében volt. Erısen érezte a rohamosztagosok jelenlétét, ahogy azok ki és be menetelnek a helyırség kapuján. A rohamosztagosok és az épület látványa dermesztı

volt. Mikor a klónháború elkezdıdött, ezeket a katonákat a Köztársaság biztonságáért vetették be, mostanra viszont a megfélemlítés eszközeivé váltak.



És ı volt az, aki megtalálta ıket a Kaminón. İ hívta fel rájuk a Jedik figyelmét. Aztgondolták, hogy a rohamosztagosok óriási serege segíthet nekik a Geonosis után. Ehelyettazonban átverték ıket. Elárulták. Obi-Wan figyelte egy ideig az utcán menetelı fehér oszlopokat, az ıket nagy ívben elkerülı gyalogosokat, mire a kétségbeesés és a bőntudatismét hatalmába kerítette, egészen addig, amíg a saját lépéseinek zaját teljesen elnyomta az ı

kemény trappolásuk.Az emberek megpróbálták elfordítani a tekintetüket a helyırségrıl, viszont a szemük sarkából mégis félıs pillantásokat vetettek rájuk. Olyan sok fontos út haladt végig a KözösTerületen, hogy nem tudták elkerülni, mégis amikor beléptek a területre, abbahagyták a

beszélgetést. Még a lépések zaja is elhalkult, bár a Bellassaiak megpróbáltak minél hamarabbátérni.

Obi-Wan is felgyorsított a többiekkel együtt. Az elsı megállója Ferus régi irodája lesz.A Felhı-tó kerület egyik utcájában volt, elég messze ahhoz, hogy a hosszú séta alattmegismerje a város alaprajzát.

Már látta ezt ezelıtt is. Minden jel itt volt – a fenyegetés a levegıben, a különös csend.Az osztagok az utcán, az elszáguldó fekete futók, bennük egyenruhás tisztekkel. Obi-Wan jól

tudta, hogy ık szorítják össze a karmaikat ezen a békés világon. De az egész rosszabb volt. Nemcsak félelem volt a levegıben – hanem terror is.

Esni kezdett, majd a ködben a levegı is pislákolt. A Felhı-tó ezüstös korongkéntlátszódott, mikor végigsétált a kerületet körülölelı utcákon. Ferus irodája be volt zárva, aredınyöket pedig lehúzták. Kívül egy kicsi lézerfeliraton ez volt olvasható: OLIN/LANDS.Ez volt minden. Csendes utca volt, az egyik legtávolabbi a tótól, amely most csak aprófoltként látszódott. Boltok és egy kávézó volt Ferus szomszédságában. Kicsiny üzletek leginkább – egy könyvelı irodája, egy szabó, valamint egy bolt, ami kerámia teáskannákat éstányérokat árusított.

A szabó üzletének ajtaja pontosan szembe volt. A kinti táblán a MARIANATÖKÉLETES TERVEZÉSEI, SZABÁSOK MINDEN ÍGÉNYRE felirat volt olvasható. Obi-Wan átment az utcán. Az ajtón egy táblára kézzel fel volt írva, hogy ZÁRVA, de maga az ajtófélig nyitva volt. Tolt egyet rajta, mire teljesen kinyílt, belül pedig berregı hang hallatszott.

Egy kövérkés, középkorú nı sietett ki a hátsó szobából. A haja vékony copfokbanlógott, amiket elég sietısen csinálhatott meg, mivel néhány fonák a vállára hullott.

– Sajnálom, zárva vagyunk – mondta kellemes hangon, de nyilvánvalóan elfoglaltvolt.

– Sajnálom, hogy zavarom – mondta Obi-Wan. – Az Olin/Lands-et keresem.A nı mosolya lehervadt.

– Azt az üzletet bezáratták. – A felirat még ott van az ajtón.

– Nem volt már esélyük arra, hogy levegyék. Sajnálom... – Tudja, hogy mi történt velük? Találkozónk lenne... – Sajnálom. Nem segíthetek.Tisztán érzıdött a hangjából, hogy befejezte a beszélgetést. Obi-Wan köszönésképpen

bólintott, és kiment. Egy rövid, szők sikátor vezetett a bolt hátsó bejáratához. Az ottani ajtó iszárva volt, de Obi-Wan talált a falnak támasztva egy gravsledet, a kukák mögött. Egy fiatalfiú volt ott, a lábait lóbálta. Talán tizenkettı vagy tizenhárom éves lehetett, vékony és izmosvolt, keskeny fejjel rajta kékes hajjal.

Obi-Wan átsétált a sikátoron. – A szabónál dolgozol?A fiú élesen ránézett.

– Már zárva vagyunk.



– Hallottam. De talán te segíthetsz nekem. Csöngettem az Olin/Lands-nél, de nemválaszoltak.

– És én mit tudjak csinálni?Ilyen stílussal csoda volt, hogy a bolt még mőködött.

– Csak kiváncsi vagyok, tudod-e, mi történt velük.

– Nem. – Tudod, mikor jönnek vissza... – Nem. Figyeljen, épp egy csomagot kell elvinnem... – Tudod, hol kaphatnék több információt? – Nem, de azt tudom, hol vehet magának egy új utazóköpenyt. – A fiú végigmérte ıt.

– Elkelne magának egy új, ha engem kérdez. Van mindenünk – romex, chaughaine, leathris,még páncélszövetes is. De maga mintha a Ramordian selymet kedvelné. Vegye csak le!

A fiú vihorászott egy keveset erre. Valamilyen különös okból emlékeztette Obi-Wanta kisfiú Anakinra. Ugyanis Anakin is épp ilyen ravaszul ugratta ıt, közben megtartva anormális arckifejezését. Egyszerre elbővölte és felbosszantotta ez a gondolat. Mindenalkalommal, mikor a fiú Anakinra gondolt, úgy csapott bele a fájdalom, mint egy áramütés.

– Nem, köszönöm. – Obi-Wan elindult visszafele a sikátorban, közben a fiú csak röhögött, míg végül ki nem ért az utcára.

Ismét átsétált az úton és elindult Dorma Kávézója felé, amely Ferusék másik oldalánvolt. A specialitásukat rendelte. A pultnál ült le, mint az egyetlen vendég. A pult mögött állónınek ıszinte arca volt, rajta meleg mosollyal.

– Nem valami forgalmas nap – jegyezte meg Obi-Wan. Erıszakolnia kellett magátarra, hogy hangja természetesnek hangozzon. Már nagyon régóta nem folytatott ilyen csevejtsenkivel, tehát vissza kellett emlékeznie rá, hogyan is kell.

– Egyik nap sem valami forgalmas – felelte a nı. – Ez már csak így van. Az egészszomszédságnak valaha óriási forgalma volt. De ezekben a napokban senki nem akar kimenniaz utcára. Minden nappal egy újabb üzlet zár be.

– Nehéz lehet – mondta Obi-Wan.A nı az állával az utca felé intett.

– Mariana – a szabó – csak nehezen tudja eltartani magát. Szegény. Kinek vanmanapság új ruhára kreditje, persze a birodalmiakat kivéve? – Ráharapott az ajkára, és az ajtófelé pillantott. Tudta, hogy ilyen dolgokat mondani nem volt biztonságos.

– Észrevettem, hogy a szomszéd üzlet már bezárt.A nı bólintott, a szomorúság tisztán látszódott a szemében.

– Szegény fickók. – Mi történt? – kérdezte Obi-Wan. Nézte, miként zár be a nı. Szinte érezte, hogy mit gondol. Egy idegen kérdezısködik.

Talán egy birodalmi kém. Ez történt tehát az új galaxisban. A legegyszerőbb beszélgetést isátitatta a félelem és az aggodalom. – Ferus Olin az egyik barátom volt – mondta Obi-Wan. – Hosszú utat tettem meg,

hogy lássam.A nı elfordult és elkezdte törölgetni a pultot.

– Ha a barátja volt, akkor már tudnia kellene, mi történt. És azt is, hogy nem tanácsosa barátjának neveznie magát.

A beszélgetésnek vége szakadt. Ferus szomszédjaitól semmiféle információt nemkapott. Vagy hőségbıl vagy félelembıl, mindenesetre nem nyitották ki a szájukat.

De legalább az étel finom volt. Obi-Wan fölé hajolt, beleszagolt, majd harapott mégegyet. Qui-Gon is arra bíztatná, hogy egyen. Soha nem vesztegetett el egy lehetıséget, még

ételnél sem. Emlékezett az egyik fontos leckére a mesterektıl, amit Qui-Gon gyakran idézett,mikor padawan volt: Mikor megérkezik az étel, edd meg. Természetesen a mondás ennél azért



többet is jelentett. Arról szólt, hogy élvezd azt, amit megkaptál. De Qui-Gon kedvességeodáig is kiterjedt, hogy felismerte, mikor éhes egy növésben lévı gyerek.

Épp meg akarta dicsérni a nı fıztjét, amikor mindketten koppanásokat hallottak kívülrıl. A nı az ablakhoz futott.

– Egy rohamosztagos portya – mondta félelemmel a hangjában.

– Nem kell nekik indok. Menjen! Ha nincs itt senki, talán nem jönnek be.Obi-Wan egy pillanattal késıbb az utcára lett lökve. A rohamosztagosok egy pár ajtóval lejjebb található galéria ajtaján kopogtattak. Nem akarta, hogy kikérdezzék. Bár az IDdokumentumok, amiket Bail szerzett neki, elég jók voltak, de mint egy kívülálló, akár le istartóztathatják.

Obi-Wan megfordult és sétálni kezdett. – Te ott! Megállni!Tovább sétált. Épp elıtte volt egy sikátor.Hallotta a rohamosztagosok gyors lépteit mögötte. Obi-Wan élesen jobbra fordult, be a

szők sikátorba.Kis híján nekiütközött egy oldalra fordított gravslednek, amely ugyanaz volt, mint

amelyik a szabó hátsó ajtajánál parkolt. Most viszont tele volt duracél tartókkal, bennük ruhákkal. Obi-Wan hátrébb lépett, és meglátta a fiú meglepett képét, aki a gravsledet vezette.

Obi-Wan felszállt mellé.

5. FEJEZET

– Hé, szálljon le! – A fiú megpróbálta lelökni ıt. Meglepıen erıs volt.Obi-Wan az egyik kezével lefogta a fiút, miközben leguggolt és másik kezével

megragadta a vezérlıt. Látta a rohamosztagost megállni és körülnézni. İ azonban még nemlátta Obi-Want. A ruhák tömege, a kartondobozok, és a gravsled magas oldalai eltakarták.

A fiú ekkor lábszáron rúgta. Obi-Wan megrándult. A gravsled megmozdult, mire arohamosztagos felé nézett és felordított.

– Te ott! Leállítani a gravsledet!Obi-Wan rálépett a fékre, majd megfordította a jármővet, így az a másik irányba

nézett. A rozoga gravsled kis híján szétesett a manıver során, de végül kibírta a terhelést. Ezis az egyik olyan dolog volt, amit Anakintól tanult, mégpedig hogy a gépek igenis át tudják lépni a kapacitásukat, ha megfelelıen bánnak velük. Sokszor látta Anakint, amint elképesztıdolgokat mővel egy gravsleddel.

Obi-Wan élesen jobbra fordult, és kivezette a jármővet a sikátorból. – Mégis mi a fenét mővel, maga bőzlı majomgyík! – kiáltotta a fiú. – Én voltam itt

elıbb!

Most élesen balra fordult, átlépve a maximumsebességet. – Azok birodalmi rohamosztagosok! – ordított a fiú.Obi-Wan gyengéden beletolta a fiút az egyik felborult ládába.

– Nyugalom!Egy robogó jelent meg a saroknál, majd utána egy újabb. Két rohamosztagos. Jó.

Kettı jobb, mint egy. Egymás útjába kerülhetnek.A fiú felállt, kezeit ökölbe szorította, és megindult elıre. Az Erıt segítségül hívva Obi-

Wan felemelte az egyik kezét, miközben a másikkal keményen fogta a vezérlıt. A fiúképtelen volt megmozdulni. Szemeit szélesre nyitotta.

– Vissza fogod kapni a gravsledet. Csak ne mozdulj! – Egy apró Erı-lökés, és a fiúvisszakerült a ládába. Ezúttal azonban ott is maradt.

A gravsled vezérlıje teljesen felforrósodott a kezei alatt. Rázkódott is. Jóval többethozott ki a jármőbıl, mint amire tervezték.



Csak tarts ki még egy kicsit, mondogatta.A raktárépületek közé kerültek mostanra. Az utca teljes hosszában hidroemelıvel

felszerelt teherautók, nagyobb gravsledek és szállító robogók parkoltak. Az egyik rohamosztagos magasabbra emelkedett, valószínőleg azt tervezve, hogy felülrıl csapjon le rá.A másik jobb felé tért ki. Megpróbálták leszorítani ıt az oldalánál található raktárépülethez.

Az idızítésen múlt minden. Egy gravsled pedig nem volt olyan mozgékony, mint egyrobogó. Viszont egy dolgot már megtanult a rohamosztagosokról, mégpedig azt, hogy annak ellenére, hogy teli vannak energiával, jó a fegyverzetük és minden áron véghezviszik afeladatukat, nem igazán rendelkeznek képzelıerıvel. Nem értettek a stratégiához. Csakis a

parancsteljesítéshez értenek.Maximális sebesség mellett Obi-Wan ismét az Erıhöz fordult segítségért. Látása

élessé vált. Az idı lelassult. Látta az elıtte levı építési jármővet, amint egy épület oldalátrakta éppen fel. A munkások hirtelen abbahagyták az elülsı falon végzett munkájukat.

Obi-Wan lecsatolta a fénykardját és az oldalához szorította, majd eltakarta aköpenyével. Rejtve kell maradnia, amíg nem lesz szükséges a használata; ha rájönnek, hogyegy Jedi, hamarosan az egész bolygó a nyomában lesz. Magasabbra döntötte a gravsledet,

tudva, hogy csak pár másodperce lesz, mielıtt újra lecsapnak rá. Ahogy elhagyta az építési jármővet, elıreugrott a jármő vezérlıfülkéjébe, és egy tiszta és erıs csapással rávágott amőszerfalra.

Az óriási építési gép hatalmas robajjal eldılt. Az érkezı robogók már nem tudták kikerülni a monstrumot.

Obi-Wan szabadon száguldott tovább... de nyugtalanul.Obi-Wan a Kékkı-tó határutcájánál állította le a gravsledet, közel a Közös Területhez.

Itt már volt forgalom és gyalogosok is. Kevésbé lesznek feltőnıek.Miután megállította a gravsledet, a fiú szinte azonnal felháborodva ordítani kezdett.

– Meg is ölhetett volna! És rohamosztagosokat hozott a nyakamra! – Nem, ezt nem tettem. Senki nem látott meg, leszámítva azt a kettıt, akik ki lettek

lapítva – mondta Obi-Wan. – Rendben leszel. – Nem leszek rendben! – kiáltotta a fiú. – Nem tudom, mire készül maga, de engem

hagyjon ki belıle. – Elkezdte ledobálni a ládákat a gravsledrıl. – Fogja ezt és hagyjon engem békén!

– Hé! Mit csinál... – Obi-Wan megállt, visszaemlékezve a fiú korábbi felkiáltására, Énvoltam itt elıbb! És hogy lézengett a sikátorban. Tehát csak színlelte, hogy Marianának, aszabónak dolgozik.

– Egy pillanat – mondta, majd kivette a fiú kezébıl az egyik ládát és visszadobta. – Nem házhoz szállítottál. Te elloptad ezeket a ruhákat!

A fiú elıretolta az állkapcsát.

– Ezt pont maga mondja! Maga lopta el ıket tılem! De tartsa csak meg! Majdmeglátja, mi történik, ha megpróbálja eladni ezeket.Obi-Wan az útjába állt a ládáknak.

– Nem szép dolog más emberek szerencsétlenségébıl elınyt kovácsolni. Az a szabóközel áll az üzlet bezárásához.

Hallotta saját magát – Anakin egykoron mindig ellenállt az ilyennek. Obi-Wan azonkapta magát, hogy Anakin éles visszavágását várja... aztán rájött, hogy azt már soha nemhallja meg.

Helyette viszont itt volt ez a fiú, aki undorodva szipogott egyet. – Most meg kiselıadást tart itt nekem. Pompás teliholdas napunk van. Mi elıl futott,

fınök?



Obi-Wan hagyta, hogy elteljen egy másodperc. A tó felé pillantott. Egy eladó italt ésharapnivalót árusított egy nagy, hajlékony ernyı alatt. A következı lépését is Qui-Gontóltanulta. A fiúk mindig éhesek.

– Mit szólsz egy kis ételhez?A fiú megint szipogott.

– Kösz a meghívást, de nem.Obi-Wan leugrott a gravsledrıl. Elsétált az eladóhoz, vett két üdítıitalt, és valamilyenételt.

Érezte, hogy a fiú továbbra is hezitál. Aztán beleharapott az ételbe. Nem rossz.Obi-Wan egy munkapadra leült. A másik italt lerakta maga mellé, majd a megmaradt

étellel együtt a munkapad közepére rakta.A fiú leszállt a gravsledrıl és lassan elindult felé. Felmászott a munkapad másik

végére. Aztán, hirtelen, odakapott az ételhez. Kicsomagolta és elkezdte enni. – Tehát, mi a neved? – kérdezte Obi-Wan. – Miért érdekli? – Csak beszélgetni akarok.

– Szóval most, hogy vett nekem kaját, a barátjának kéne lennem? – Legalábbis barátságosnak.A fiú kinyitotta az italosdobozt.

– Trever – mondta. – Ben vagyok – mondta Obi-Wan. – Tehát, Ben, külviláginak tőnsz nekem – mondta Trever meglengetve az ételt. –

Szóval engedd meg, hogy ellássalak néhány tanáccsal. Ha helyet akarsz ezen a feketepiacon,akkor bizony gondjaid lesznek. Kis csoport vagyunk. Nem kedveljük a külvilágiakat.

– Hol vannak a szüleid? – Meghaltak. – Sajnálom. – Miért? Nem te ölted meg ıket. – Mi történt velük?Trever vállat vont.

– Az anyám kapitány volt a Köztársasági Nagy Seregben. A T’olani csatában haltmeg, a Wuun rendszerben...

Obi-Wan bólintott. – Emlékszem rá. Borzalmas csata volt. – A háború elején történt. Trever körülbelül

kilenc éves lehetett.Mivel Trever nem tett ehhez hozzá semmilyen egyéb információt, Obi-Wan

gyengéden megkérdezte:

– És az apád? – Egy klinikán dolgozott – orvos volt. A klónháború után rögtön meghalt. ABirodalom csapatokat küldött ide. Át akarták venni a hatalmat a bolygó védelmi rendszerefelett – a mi érdekünkben, ezt mondták. – Trever szipogott egyet. – Szóval egy csapat Ussaielhatározta, hogy békésen elfoglalják helyettük a védelmi üzemet. İ is bent volt, mikor azüzem felrobbant. Bumm. Viszlát, apa.

Obi-Wan tudta, hogy a fiú viselkedése mély fájdalmat rejt – olyan fájdalmat, amilyetnagyon sokan érezhettek, szerte a galaxisban.

– Ki vigyáz rád azóta? – kérdezte Obi-Wan. – Senki. – Nincs egy nénikéd, bácsikád...

– Nincsen senki, rendben? – Trever újra beleharapott az ételbe. Semmiféle érzelmetnem mutatott. Obi-Wan várt, miközben csámcsogva falatozott. – Tudok vigyázni magamra.



Obi-Wan megrázta a fejét. Ismeri a háború összes árát, gondolta. Az összesszenvedést. Az összes igazságtalanságot. Mind szívszorítóak voltak, de valaki mindenelvesztett. A háború árvákat teremtett.

– Ezért tehát megtanultál lopni. – Sokat megyek össze-vissza. Az Ussa biztonsági erıi mással vannak elfoglalva. Az

embereket megzavarja az elfoglalás. Én pedig ismerek olyan helyeket, ahol adnak ennem éshelyet ahol aludhatok. Néha Dorma is ad ételt. Ferus pedig...Trever megállt.

– Tehát ismered Ferus Olint – mutatott rá Obi-Wan.Trever nem mondott semmit.Obi-Wan folytatta.

– Segített neked, igaz?Trever néma maradt.

– Figyelj, Trever, szükségem van a segítségedre. Ferus Olin barátja vagyok. Régi barátja. Hallottam, hogy bajban van. Meg akarom ıt találni.

A fiú lenyelte a falatot, és belekortyolt az italba.

– És mit kapok én ezért? – Ferus segített neked. Nem akarsz te is segíteni neki? Nem akarod megállítani a

Birodalmat, hogy elpusztítsa a bolygódat? – Azt mondtam, mit kapok én ezért?Obi-Wan felsóhajtott és átadott néhány kreditet.Ahogy Trever elrakta ıket, sötét szemeivel Obi-Want fürkészte.

– Hogy tetted tönkre azt az építési gépet? – kérdezte. – Hol van Ferus? – Hogy tudtál megállítani engem úgy? Ki vagy te? – Az nem számít. Ami számít, az az, hogy segíthetek Ferusnak. Láttad ıt azóta, hogy

letartóztatták?Trever arca megkeményedett.

– İ halott. – Honnan tudod? – Halottnak akarják. És ık mindig megkapják, amit akarnak. – De mégsem tudhatod biztosra. – Azt tudom biztosra, hogy ha nem lenne halott, akkor itt lenne. Soha nem hagyná,

hogy Roan börtönben maradjon. Megpróbálná megmenteni.Obi-Wan felsóhajtott. Ferus nem halott. Trever semmit nem tudhat biztosra.

– Volt egy bátyám is, tudod – mondta hirtelen Trever. – Tike. İ is abban az üzembenvolt. Túl fiatal volt, hogy csatlakozhasson a Köztársasági Sereghez, de a Bellassát meg akarta

védeni. Ezért ment az apám az üzembe. Tudta, hogy Tike bent van, és tárgyalást akart a védık és a birodalmiak között. De mikor beért az épületbe, felrobbantották.Egy régi érzés támadt fel Obi-Wanban – düh. Tudta, hogy a Birodalom mire volt

képtelen. Egy Sith vezette ıket, és elvetemülten lemészárolták a Jediket, milliók halálátokozva. Küzdenie kell a feltörı haragja ellen, mert tudta, hogy az csak elhomályosítja azelméjét. Helyét lassan nyugodtság vette át.

Vett egy mély lélegzetet és a tóra pillantott. – Akiket én szerettem, mind halottak, Trever.Trever felkapta az ételzacskóját és az üres üvegét, majd bedobta ıket a szemét közé.

– Igen. Nos. Végül mindenkit legyıznek. Csak túl kell élni.Obi-Wan el akarta mondani a fiúnak, hogy a túlélés egyáltalán nem elég. A túlélés

könnyő volt. Céllal élni már nehéz. A fiú viszont túl fiatal volt még ehhez. – Azt hiszem, megmenthetem Ferust. Azt hiszem, még mindig él.



– Honnan tudod? – Azt hiszem, tudnám, ha már meghalt volna. – Bár ezt Obi-Wan mondta, mégis

eltőnıdött, vajon igaz-e. Most hogy a sötét oldal ilyen hatalmas, bízhat az Erıben?Trever hitetlenkedve szipogott egyet.

– Nem hiszel a két ember közötti kapcsolatban? – kérdezte Obi-Wan.

– Hiszek a magam és magam közötti kapcsolatban. Ez minden. – Trever ránézett, majdhirtelen elhatározásra jutott. – Gyere ide!Visszaengedte ıt a gravsledre.

– Azt hiszed, hogy elınyt kovácsolok Marianából? Ez egy vicc. A boltja tökéletesenmegy. Csak nem akarja, hogy bárki is megtudja.

– Mire gondolsz?Trever arrébb rakosgatta az egyik ruhakupac tetején levı ruhákat. Alul birodalmi

egyenruhák hevertek. – Mosás és foltozás – mondta a fiú. – Nekik. Az egész helyırségnek. – Hát – mondta Obi-Wan. – Valahogy meg kell élnie, nem? Nekik pedig kellenek a

tiszta ruhák.

– Persze, miért is ne segítenénk a gyilkosoknak, akik ellopták a bolygónkat? – Trever arca kipirult. Félrerúgott egy újabb kupac ruhát. – Tudod, hogy mik ezek? Börtönegyenruhák!Olyan sokan vannak közülünk börtönben, hogy már nem is bírják az ellátásukat! Az ı

boltjában pedig egyre több az újabb rakás ruhaanyag. Elbújik oda, miközben a saját népének börtönegyenruhát készít! Azt hiszem, hogy ez bőzlik, mint egy majomgyík a forró napon.Megérdemli, hogy kirabolják! Az Ussán senki sem segítene nekik – csak ı!

Obi-Wan felmászott a gravsledre. Lenézett az egyenruhákra, amik rikítóan sárgák voltak, hogy a rabokat könnyedén észrevegyék. Több láda is tele volt velük, a boltban pedigmég több anyag is van? Még hány Ussait fognak a birodalmiak letartóztatni?

A csizmája valamilyen fémes anyagba ütközött, mire lehajolt. Az ujjai valamilyenapró tárgyon szorultak össze. Egy birodalmi kódhenger volt az – ezzel a tulajdonosa adatokatkérhetett le a számítógépekrıl vagy lezárt területekre is beléphetett. Az egyik egyenruhazsebébıl eshetett ki az üldözés alatt.

A saját zsebébe csúsztatta. – Tehát, most mit mondasz, fınök? Miért nem kéne ellopnom a ruhákat? – kérdezte

türelmetlenül Trever.Obi-Wan egy pillanatra elgondolkodott. A kódhenger csak egy ideig lehet jó, amíg a

katona észre nem veszi, hogy elvesztette. Viszont mielıtt jelentené, valószínőleg felforgatjaaz egész szobáját. Egy elveszett kódhenger minden bizonnyal büntetést von maga után.

– Mariana tudja, hogy el lettek lopva? – Hah, egy kész rutinja van. Megvártam, amíg elmegy, aztán betörtem a boltba.

Minden nap tízkor elmegy a börtön szennyeséért.Obi-Wan rápillantott a kronójára. – Vissza kell vinnünk a ruhákat a szabóhoz – mondta Trevernek. – A helyırség nem

tudhatja meg, hogy ellopták ıket. – Mi? – Trever visszalépett. – Tudni akarod a sikerem titkák? Soha nem

jótékonykodom. Soha. – El fogod adni ezeket a ruhákat, nem? Kifizetem azt, amit ezekért adtak volna – ha

visszaviszed ıket. Mondd meg az árat.Trever megmondta.Obi-Wan grimaszolt.

– Ennek a felét fogom adni most, a felét késöbb. – A fiú drága volt, de mindenesetre

tudhat még érdekes dolgokat.



– Az apám régi partnere – egy klinikát üzemeltet. Odavitték Roan Landset. Kis híjánmegölték, de élve akarják ıt. Titokban vitték oda.

Egy birodalmi terepfutó közeledett feléjük lassan, mire Obi-Wan és Trever lazánelfordultak. A futó tovahaladt.

Trever egyik lábáról a másikra állt.

– Tudod, nem jó ötlet Ussában egy helyen maradni sokáig. Mennünk kellene.Visszavihetjük a gravsledet. – Elıször is le kell engem raknod a klinikánál és meg kell várnod ott. – Nem hallottál? Nem vagyok az a jótékonykodó típus.Obi-Wan fellépett a gravsledre.

– Nem tudom, észrevetted-e, de eddig csak az árad felét fizettem ki. – Honnan tudod, hogy nem fogom a pénzt, hagylak ott és lopom el a ruhákat mégis? – Vállalom a kockázatot. – Bátor fickó. – És különben is – mondta Obi-Wan –, ha ott is hagysz, meg tudlak találni.

6. FEJEZET

Tehát ismét egy küldetés elıtt állt. Ez olyasvalami volt, amit nem gondolt volna, hogymég egyszer be fog következni az életében.

Obi-Wan feltekerte a köpenyét egy szők golyóvá, majd bedobta a háta mögötti egyik ládába. Belebújt egy kezeslábasba. Trever jól vezette az ütött-kopott gravsledet, rendesenvégrehajtotta a szők kanyarokat és átjutott a forgalmon. Qui-Gon volt az, aki megtanítottaObi-Want arra, hogy egy küldetésben minden segítı hasznos lehet, legyen az akár egyöregember vagy egy ilyen fiú.

Ismerıs érzés volt egy lehetséges veszély felé közelegni. Ismerıs volt állandóanfigyelni, ellenırizni az utcákat és a légiközlekedést, és mindig figyelve egy esetlegesmenekülési útvonalat. A pulzusának enyhe emelkedése elárulta, hogy bármire készen áll.

Minden ismerıs volt, mégis minden megváltozott. Egyedül volt. Egykor a segítık virágzó szervezetének tagja volt, egyike a galaxis ezernyi Jedijének. A Templomban mindigmegkapta a szükséges információkat. Most viszont mindez nem állt rendelkezésére. Senkinem állt a rendelkezésére. És egyetlen bolygón sem kereshet további Jedik után.

İ volt az utolsó. És ugyanígy ez a küldetés is valószínőleg az utolsó lesz.Elérték a klinikát. Obi-Wan leguggolt a ládák mögé. A kódhengert itt nem fogja tudni

használni; csak a helyırségnél érvényes. – Nem fogsz bejutni – mondta Trever. – Be fogok.

– Nos, ha bejutsz – de nem fogsz – keresd meg Dr. Arnie Antint. İ az, akihez behozták Roant. Ott elıl! – Trever egy kicsi, szürke épületre mutatott a bal oldalon. Kétrohamosztagos állt elıtte. – Ne hagyd, hogy az a kettı megtévesszen. Mindenhol biztonságiak vannak. Még a tetın is. Ellenırzés nélkül senki nem jut ki vagy be. Ha a szennyest viszed be,akkor is rajta kell legyél a jegyzéken.

– Majd kitalálok valamit. Csak állj meg egy pillanatra, hogy le tudjak ugorni. Aztánvárj meg abban a sikátorban! Nem tart sokáig.

– Meglesz.A gravsled lelassult. Egy kötegnyi szennyest a vállára téve, Obi-Wan leugrott a

jármőrıl. Anélkül indult el a lépcsık felé, hogy hátranézett volna.Az egyik rohamosztagos elırébb lépett, puskáját készenlétben tartva.

– Állapítsa meg a dolgát! – Szennyest hoztam – mondta Obi-Wan.



– Ellenırzöm a jegyzéket.Obi-Wan intett a kezével.

– Nem szükséges ellenıriznie. A szennyes bemehet. – Nem szükséges ellenıriznem. A szennyes bemehet. – A rohamosztagos befelé

mutatott. Obi-Wan elsétált a két katona között, vállain továbbra is ott volt a szennyes. Ekkor

már hátranézett. Trever a sikátorban állt. Viszont amikor meglátta, hogy Obi-Wan átjutott azırségen, kifordult és elszáguldott.Tehát nem bízhat a fiúban. Nem lepte meg. Egyedül is el tudja intézni.Odabent gyorsan elment a vizsgálók mellett, ahol a páciensek arra vártak, hogy

orvosdroid nyilvántartásba vegye ıket. Úgy gondolta, hogy Roan Landset a hátsó szobákbantartják.

Elhaladt egy zaklatottnak tőnı orvos mellett. – A szennyest arra kell vinni – mondta az orvos gorombán egy duplaajtó felé mutatva.Az ajtó mögött egy nagy kamra volt. Obi-Wan lerakta a szennyeskupacot, majd

gyorsan levette a kezeslábasát és bedobta egy szemetesládába. Felkapott egy orvosi tunikát ésfelhúzta magára. Ezután újra a folyosóra lépett.

Ezúttal senki nem állította meg, miközben elhaladt egy asztal mellett, aminél azorvosok számítógépekbe táplálták be a betegek adatait, és mindenféle kórlapokatrendszereztek. Valaki egy tálca ételt hozott. Obi-Want senki nem vette észre a zőrzavarban.

Nem tartott sokáig megtalálni a szobát, ahol Roan Landset tartották. Kétrohamosztagos állt az ajtó elıtt. Obi-Wan eléjük lépett.

– Azért jöttem, hogy megvizsgáljam a rabot – mondta. – Dr. Antin kérésére. – İ semmit nem említett. – Nem is kell orvosi dolgokat emlegetnie önöknek – mondta Obi-Wan csípısen.

Megindult, hogy megkerülje ıket, de a rohamosztagos felemelte a puskáját. – Látnom kell az azonosítóját.Épp ekkor az ajtó résnyire kinyílt. Egy orvosi tunikát viselı nı állt bent. Középkorú

lehetett, de szép volt, erıs arccal és csillogóan fekete szemekkel. Fehéresszıke haját szorosana fejéhez fésülte.

– Ki ez itt? – Azt mondta, hogy önnek segít, Dr. Antin – mondta a rohamosztagos.Obi-Wan lazán az oldalához vezette a kezét, hogy bármikor elıkaphassa a fénykardját.

Egyenesen Dr. Antin szemébe nézett. Csak egy pillanat telt el, mire megérezte a nıtekintetében az élességet.

– Igen. Jöjjön be, doktor. – Dr. Antin szélesebbre nyitotta az ajtót.Obi-Wan besétált. Rögtön észrevette, hogy a szobát a súlyosabb betegeknek tartják

fent. A falon egy orvosi báb volt, rajta sok kis eszközzel. Egy fiatalember feküdt az ágyon. A

zöld szemei nyitva voltak, de csak vakon meredtek a mennyezetre. Nem mozdult. Fekete hajaa vállára hullott, és láthatólag jó erıben lehetett. Még mindig a sárga börtönegyenruhátviselte.

– A diagnózisa, doktor? – A nı hangja csípıs volt. – Semmi gond, tudom, hogy maga nem orvos, és talán nincs már sok idınk. A

Tizenegybıl való? Néha, ha nem válaszolsz egy közvetlen kérdésre, megkaphatod a szükséges

információt. Obi-Wan várt. – Nézze, ezt már megbeszéltem Wil Asanival. Szimpatizálok azzal, amit tesznek, de

nem keveredhetek bele. Túl sok páciens vár arra, hogy kezeljem. Az egyetlen, amit tehetek,hogy átadom, amit tudok. – Dr. Antin felsóhajtott és Roanre nézett. – Elmondhatja Wilnek,

hogy nem tudom mi a baj, és nem tudom, hogy túléli-e. Azt akarják, hogy tartsam ıt életben,de azt nem mondták meg, hogy mi a baja. Nem Loquasin vagy Mangoriza – egyik szokásos



betegség sem. Adtam neki Spectacillint – elkapott valamilyen fertızést, de nem attólhaldoklik. Rákötöttem egy gázgyüjtıt – ez a mőszer megtisztítja a vérét a mérges gázoktól.De hacsak nem tudom meg, mivel hozták be, nem tudom kezelni. Túlságosan instabil. Akár meg is ölhetem. Láttam már ezeket a tüneteket. A Birodalmi Börtön feltehetıleg egy új szerttalált fel, amirıl semmit nem tudok. Ami viszont biztos, hogy nincs ellenszerük. Csak

remélik, hogy én megtalálom. Sok kutatást végeztem a neurotoxinokon, szóval azt hiszem ezlesz az.A kezét Roan vállára helyezte.

– Csak ki kéne tartania. Reméljük a legjobbakat.Felnézett Obi-Wanra.

– Kikísérhetem. De ne jöjjön vissza! Csak ennyit tehetek.Obi-Wan kintrıl felfordulást hallott. Dr. Antin összeráncolta a szemöldökét. Egy

képernyıhöz sietett, ami azonnal életre kelt. Rohamosztagosok csüggesztı látványa volt rajta,amint bemasíroznak a klinikára. A sor közepén egy magas alak volt, gesztenyebarnaköpenyben, mely akár feketének is beillett volna – olyan volt, gondolta Obi-Wan, mintha úgyakarna az Uralkodóhoz hasonlítani, hogy közben nem személyesíti meg. Csuklyája teljesen

eltakarta az arcát. – Malorum – vett egy mély levegıt Dr. Antin. – Ez nem jó. – Ki ı? – kérdezte Obi-Wan. – Az egyik Inkvizítor – ezt a csapatot maga az Uralkodó hozta létre. İ a bolygón a

biztonsági vezetı. Azért jött ide egy csapattal, hogy kiképezze az új Felügyelet és BiztonságAlakulatot. A Birodalmi Biztonsági Hivatal része lesznek. A BBH-nak személyesen is itt kelllennie, hogy maga és a csapata után eredjen. – A nı megfordult. – De ezt nem tudta?

– Mondhatni, én vagyok az újfiú – mondta Obi-Wan. – Már késı kimenni. El kell bújnia!Obi-Wan érezte, hogy valami megmozdul a levegıben. Az Erı? Nem volt erıs, inkább

csak fuvallat, de hát már nagyon sok idı eltelt azóta, hogy valakinek a jelenlétét így érzékelje.Visszanézett a monitorra. Malorum. Tıle származott az Erı.Ki vagy te, Malorum?

– Gyerünk! – Dr. Antin a fal felé sürgette ıt. A nı megnyomott egy gombot éskinyitotta az orvosi bábot. Már hallották a folyosón a csizmák trappolását.

– Csak ne felejtsen el kiszedni innen! – mondta Obi-Wan, mikor a nı becsukta a bábajtaját és bezárta.

Obi-Wannak az Erıt kellett segítségül hívnia, hogy hallja, mi történik a bábon kívül. Ahangok jelentısen tompultak, de azért ki tudta venni a szavakat.

– A páciensem nagyon beteg. Nem engedhetek be látogatókat. – Aligha vagyok látogató. – A hang lágyan szólt. – Csak tanácsot szeretnék adni,

doktor. Vegye figyelembe, hogy már régen felkeltette az érdeklıdésünket. – Igen, abban nagyon jók, hogy valamire odafigyeljenek. Azért vagyok itt, hogy a pácienseimet szolgáljam. Nem a maguk szabályait.

– És lesz majd páciense, ha bezáratjuk a klinikáját? – Azt nem tehetik. Még a Birodalom sem akarhat kórházakat bezárni, hogy aztán az

utcákat ellepjék a beteg haldoklók. – Biztosíthatom, hogy a Birodalom az, ami összetartja a galaxist. Nem logikus a

kisebbség jogait figyelembe venni a többség kárára. Sokaknak adunk mi szabadságot, deehhez áldozatok is szükségesek. Sajnálom, hogy maga nem érti meg ezt.

– Szép szónoklat. Szabadságról beszél, de mégis tárgyalások nélkül zárat beembereket.

– Szükséges a törvény érdekében. Veszélyes idıket élünk. – Maga törvénytelen szereket használ kínzásra!



Obi-Wan nem tudta ezt elhinni. Tudta, hogy Dr. Antin fél; tisztán érezte a nı félelmét.És mégis vitázik Malorummal, és nem vonul vissza.

Érezte Malorum haragjának moraját. – Elég. Visszaélt a jó természetemmel, Dr. Antin.El tudta képzelni Dr. Antin szemöldökráncolását, mikor az meghallotta, hogy „jó

természet”. – Veszélyes dolgokat tesz. Tudjuk, hogy kapcsolatai vannak a Tizeneggyel. – Ez nem igaz. – Az egyiküket ellátta. – Azért vagyok itt, hogy a betegeket szolgáljam. – Van egy fia, vagy ez sem igaz? Adem, igaz? – Dr. Antin nem felelt semmit, de Obi-

Wan érezte, hogy egyre jobban fél... de egyre jobban dühös is. – Tíz éves, azt hiszem. Egyedül szokott iskolába menni – képzelje csak.Obi-Wan ki akarta nyitni az orvosi báb ajtaját, hogy szembenézzen Malorummal. De

mégis érezte, hogy Dr. Antin tud magával vigyázni. – Így van – mondta Dr. Antin. A hangja csendes volt és legalább annyira lágy, mint

Malorumé. – Iskolásfiú, és csak a gyávák fenyegetnek gyerekeket. Ez a maga nagy galaxis-tervéhez tartozik?

– Ferus Olint rejtegeti. Látta ıt. Jelentésünk van egy gyanús egyénrıl, amint belép aklinikába.

– Az egy orvos volt, akit én hivattam. Dr. Merkon – mondta Dr. Antin. – Már elment. – Nincs felvételünk a távozásáról. – Akkor nézzék meg újra a felvételeket – csattant fel Dr. Antin. – Hallani fog még rólunk, Dr. Antin. – Obi-Wan hallotta a távolodó lépéseket,

amelyeket a sötét gonosz is követett.Egy pillanattal késöbb a báb ajtaja kitárult.

– Nincs vesztegetni való idınk – mondta Dr. Antin. – Ki kell juttatnom magát. – Ki tudom juttatni magam. – Nem, mert lezárták az egész helyet. Én viszont tudok egy utat. – A fiát fenyegette.A nı erre teljesen elfehéredett. Még az ajkai is szinte teljesen fehérek voltak,

miközben ezt mondta: – Igen. Ez az ı hibája volt. Azelıtt megpróbáltam természetes lenni. De többet nem.A betegágy felé pillantott.

– Roant is vinnünk kell. – De mégis hova? – A maga biztonságos házába, természetesen. A Tizenegyhez.

Obi-Wan már csak azt remélte, hogy Dr. Antin tudja az utat.7. FEJEZET

Obi-Wan segítségével Dr. Antin berakta Roant az orvosi bábba. A szoba közvetlenülegy kicsi leszállóhelyre nyílt, ahol egy orvosi terepfutó várakozott. Dr. Antin fürgén leszedtea futó oldaláról a panelt. Így épp elég hely jutott Obi-Wannak, hogy meghúzódjon.

– A klónháború alatt építettem – mondta a nı. – Idırıl idıre jól jön.Obi-Wan behajlított lábakkal elhelyezkedett.

– Kapaszkodjon! – figyelmeztette az orvos. – Szeretem a száguldást.Visszarakta a panelt a helyére. Obi-Wan érezte maga alatt a hajtómővek felbúgását,

ahogy elıretörtek.Feltehetıleg egy ellenırzıponthoz érkeztek, mivel pár pillanattal késıbb a nı lelassult.



– Beteget viszek a ragályos kórók klinikájára – hallotta odakintrıl. – Engedélye? – Itt van.Várt.

– Rendben van.

A futó megint felgyorsult. Érezte, hogy a hajtómővek egyre erıteljesebb remegését,ahogy haladtak. Egy idı után a gépek már csak lágyan doromboltak. Aztán megálltak.A panel ismét le lett emelve.

– Üdv itthon – mondta Dr. Antin.Obi-Wan látta, hogy kicsiny elkerített területen voltak. Néhány másik futó, a legtöbb

régebbi model, parkolt a helyen. – Azt hiszem, ideje elmondanom – mondta. – Én nem...Hirtelen kitárult egy ajtó, és egy Bellassai állt ott, fegyverrel a kezében. Alacsony volt

és rendesen ki volt dolgozva a teste, a haja pedig már megszürkült. Obi-Wan megfeszült, de aférfi csak Dr. Antinra nézett rosszallóan.

– Arnie, nem vártalak.

– Nem figyelmeztethettünk. Gyorsan kellett visszahoznom. A klinikát teljesenlezárták.

A férfi ezüstös tekintete Obi-Wanra siklott. – İ kicsoda? – Nem... hozzátok tartozik? – Azon a napon elıször, Dr. Antin elbizonytalanodott.A férfi Obi-Wanra fogta a sugárfegyverét.

– Attól félek, nem.Dr. Antin elırébb lépett, hogy beálljon a férfi mögé.

– Sajnálom, Wil. Én azt hittem... – Késıbb. – Wil egy kicsivel közelebb ment Obi-Wanhoz, kezében továbbra is a

fegyverrel. Obi-Wan abból, hogyan fogja a pisztolyt, meg tudta állapítani, hogy nem lehetrossz lövı. – Miért nem mutatkozol be?

– A nevem Ben – mondta Obi-Wan. – Ferus Olin egyik régi barátja vagyok. Hallottama gondjairól, és azért jöttem, hogy segítsek, ha tudok.

– Ki küldött? Kinek dolgozol? – Egyedül dolgozom – mondta Obi-Wan. – Megtudtam, hogy Roan Lands a klinikán

van, ezért elmentem, hogy meglátogassam. Azt hittem, tud valamilyen nyommal szolgálni. – Honnan tudta meg, hogy Roan Lands a klinikán van? – kérdezte élesen Dr. Antin. – Egy fiú, akivel az utcán találkoztam, elmondta. A neve Trever. – Trever Flume? – Dr. Antin igazán ijjedtnek tőnt. – Látta ıt? Rendben van? – Úgy tőnt, tud magára vigyázni.

– Évek óta ismerem ıt – mondta a nı Wilnek. – Az egész családját megölték. Az apjaa kollégám volt.Wil továbbra sem eresztette le a fegyvert.

– Wil, meg kell néznem Roant – mondta Dr. Antin. – Az orvosi bábban van. – Idehoztad ıt? – Itt is el tudom ıt látni – mondta. – Azt hiszem, az Uralkodó csapatai vissza akarják

vinni a börtönbe. Feladták a tervüket, hogy életben hagyják. – Rendben. – Wil fürkészıen nézett Arnie Antinra. – És te? Te visszamész oda? – Nem. Most már közétek tartozom. Malorum Ademmel fenyegetızött, és ez volt az

utolsó csepp. – Mi majd megvédjük a fiadat. Azonnal elküldök érte valakit.

– Köszönöm.Wil ismét Obi-Wanra fordította a figyelmét.



– Szólok a többieknek. Majd döntünk a rab sorsáról.Rab? gondolta Obi-Wan. Ez nem hangzik jól.Egy kicsi szobában ült öt férfival és öt nıvel, beleértbe Dr. Antint is. Tíz barátságtalan

tekintet figyelte most ıt, ráadásként egy puskacsıvel. – Miért állította, hogy a Tizenegy közé tartozik? – kérdezte az egyikük.

– Nem állítottam – mondta Obi-Wan. – A mai napon érkeztem a bolygójukra. Azt semtudom, micsoda a Tizenegy. – Egy olyan csoport vagyunk, aki a Birodalom ellen küzd – mondta Wil. – Mi

tizenegyen alapítottuk a csoportot, de most már többen is vagyunk. Mi vagyunk... – Wilkörbemutatott a szobán. - ...a mag.

– Attól félek, én nem érdemlem meg ezt a kitüntetést – mondta csendesen Arnie Antin. – Ma csatlakoztam csak a Tizenegyhez. Hamarabb meg kellett volna már tennem.

– Megértettük az okokat, amikért kívül kellett maradnod – mondta Wil. – Nyomósokok voltak. – Visszafordult Obi-Wanhoz. – Egy kisebb árnyékadással kezdtük, amin híreketsugároztunk a Bellassa többi részére. Híreket a valódi történtekrıl, nem a Birodalomirányítása alatt álló HoloNet hazugságait. Ezen kívől célzott támadásokat intéztünk. Nem

titok. Ezért akar a Birodalom megtalálni minket. Azelıtt kémekkel is próbálkoztak. – Már megmondtam. Nem vagyok kém. Csak egy barát. Ferus is tagja a Tizenegynek? – Ferus és Roan indították el a csoportot – mondta Wil. – Ezt mindenki tudja, még a

Birodalom is. Ezért vették célba ıket. Nem tudjuk, honnan jöttek rá, hogy benne vannak acsoportban, de azt igen, hogy még nem szivárgott be senki sem. Mostanáig.

– Nem szándékom beszivárogni – mondta Obi-Wan. – Segíteni akarok. – Nem engedhetjük el innen. – Nem hiszem, hogy vissza tud tartani.Wil a puskájára mutatott.

– A hısködés ostoba dolog, amikor egy fegyver csövével néz valaki szembe. – Nagy hibát követne el – mondta csendesen Obi-Wan.Wil egy pillanatra megingott.

– Ha tényleg ismered Ferust, akkor a titkát is tudnod kell. Velünk megosztotta.Tudnod kell, hol töltötte el fiatalkorát.

Obi-Wan hezitált. – Ferusnak különös képességei voltak... – Látta, hogy a többiek erre pillantásokat

váltanak. Tudták. Semmi olyant nem fog most elmondani, amit Ferus már el nem árult nekik.Ferus bízott ezekben az emberekben. – Jedinek tanult. A Coruscanton élt, a Jedi Templomban.

– És ezt onnan tudod, hogy... – Wil megállt. – Csak egyféleképpen tudhatod ezt. Ha teis Jedi vagy.

– Ha tényleg Jedi lenne, akkor pillanatok alatt lefegyverzett volna – mondta egy sötét

hajú nı. – Nem hiszem, hogy...Obi-Wan intett a kezével. Wil kezébıl a fegyver belerepült Obi-Wanéba. Obi-Wanezután becsúsztatta az övébe a pisztolyt, majd visszaült a helyére. A fénykardját majd csak akkor használja, ha szükséges lesz. Eddig nem volt az – ez teljesen nyilvánvaló volt.

– Oh – mondta szélesre nyitott szemekkel a nı.Wil meghökkent arckifejezése lassan vigyorrá alakult.

– Üdvözöllek a Tizenegynél – mondta. – Ti rám bíztátok a ti titkotokat – mondta Obi-Wan. – Most már én is az enyémet

rátok. – Megtartjuk a titkod – mondta Wil. – De azt nem tudjuk, hol van Ferus. Én is azt

gondolom, hogy Roan talán tudja.



– İ és Ferus nagyon közel állnak egymáshoz – mondta egy cikkcakkos fegyvertartóövet a mellkasán viselı nı. – Roan egyszer elmondta, hogy már elkészítettek egy tervet arraaz esetre, ha bujkálásra kényszerítenék ıket.

– A Birodalom elsıdlegesen foglalkozik vele – mondta Obi-Wan. – Csak ma két portyát is láttam.

– Az egész várost lezárták – mondta Dr. Antin. – Nem fogják feladni. – Meg kell ıt találnunk, mielıtt még a Birodalom találja meg – mondta valaki. Egymagas férfi volt, komoly arccal, aki eddig nem szólalt meg. – Kiterjesztették a hálójukat. AzUssán kezdik és folyamatosan haladnak vidék felé. Az egész Bellassát átfésülik, ha szükséges.Üzenetként akarják felhasználni Ferust, hogy nem tolerálják a lázadást, és hogy azellenállókat nem kímélik. De ez nem csak egy bolygóra terjed ki. A Birodalom az egészgalaxist így akarja kormányozni. Bellassa csak egy kis lépés a sok közül.

Obi-Wan ezzel megértette. Tudta, hogy miért kell itt lennie. Nem csak egy régi baráton kell segítenie. Segítenie kell a lázadás eszméjének megszületésénél. Ha Ferustelkapják, akkor az egész galaxisban elterjed, hogy jár egy lázadó. De ha Ferus szabad marad,akkor vele együtt a remény is...

– Ezt nem hallottuk, Loran – mormolta valaki. Mindannyian aggodalmaskodó pillantásokat váltottak.

– Ferus több, mint egy ember a Bellassaiaknak. İ egy jelkép – mondta Wil. – És a barátunk – mondta a sötét hajú nı lágyan. – Ugyan nincsen vezetınk, és mi

mind egyenlıek vagyunk, mégis... – Igen, Rilla, Ferus volt a vezetınk – mondta bólintva Wil. – İ tartott össze

bennünket. – Hiányoznak a viccei – mondta a nı az övvel. – Bátorított minket – mondta egy férfi. – Én miatta is csatlakoztam.Obi-Wan nem tudta elhinni, amit hall. A Ferus, akit még fiúként ismert egy

szabálykövetı ember volt. A képességei hihetetlenek voltak, de hiányzott belıle Anakinragyogása. Mit is mondott neki egyszer Ferus? Mindenki szerette ıt, de senki nem volt a

barátja. Ez az egész most egy teljesen különbözı Ferusról szólt. Ferus, mint vonzó vezetı?Ferus, akinek hiányoznak a viccei?

Mégis Ferus volt az, aki belelátott Anakin szívébe. İ volt az, aki odaállt elé, Anakinmesteréhez, hogy elmondja, valami nincs rendben. Bátor dolog volt egy padawannak, hogy

beleszólt egy mester dolgaiba a tanítványával. Talán nem kéne meglepnie mindez. A vezetésszikrája mindig is ott volt benne. Talán csak nem látta...

Mert mindig csak Anakinra gondolt. İ volt a Kiválasztott. És a közelségük elvakítottaıt.

– Ferus vissza fog jönni Roanért. Azt hiszi, még mindig börtönben van. Meg kell

találnunk ıt, és el kell mondanunk neki, hogy ne jöjjön vissza. – Roan tudja, hol van – mondta a Rilla nevő nı. – Tudom, hogy tudja.Mindenki Dr. Antinra nézett. İ erre széttárta a kezeit.

– Sajnálom. A legjobb, amit tehetek, hogy stabilan tartom az állapotát és hagyom,hogy maga lábaljon ki belıle. A neurotoxinok trükkösek. Az ellenszerek erıteljesek. Meg isölhetem.

– De ha tudnád, mit adtak be neki, akkor meg tudnád menteni – mondta Obi-Wan. – Azt hiszem – mondta a nı. – Arnie Antin ismeri az egész galaxisban a legjobban a neurotoxinokat – mondta Wil.

Obi-Wan kihallotta a büszkeséget a hangjából és észrevette a csillogást a szemében, mikor anıre nézett. – Ha ı nem tudja megmenteni, akkor senki.



– És ezzel együtt másokat is megmenthetnék – mondta Dr. Antin. – Ezek azelvetemültek mindent megtesznek, hogy megkapják, amit akarnak. A börtöneink politikairabokkal vannak tele.

Obi-Wan megmarkolta a birodalmi kódhengert a zsebében. – Elhozom neked, amit akarsz – Felnézett a tíz arcra maga körül. – Csak be kell

törnöm a birodalmi helyırséghez.Sokkolt csend következett. – Ah – mondta Rilla. – Most már tudom, hogy tényleg Ferus barátja vagy.

8. FEJEZET

Ferus Olin sokszor ígérte meg magának, hogy egyszer a friss hegyi levegın fogvakációzni. Hát most itt is volt. Egy hegyvidéki faházban, az ég pedig teli csillagokkal.Hálásnak kéne lennie. Végre volt ideje levegıt venni, pihenni, erısödni.

Igen, valóban hálásnak kéne lennie. Ha nem kezdene teljesen megırülni.Ferus kinyújtotta az egyik lábát, majd a másikat. A sebe már majdnem begyógyult. A

szédülés is elmúlt, ami mindig rátört, ha felállt. Minden nappal erısebbnek érezte magát.Dona hozott neki gyógyszereket – bactát és polybiotikumot a sebére, de ezeken kívől mégfőszereket és erısítıket a hegyek közül. Ételt is hozott neki – túl sok ételt. Levest, sülteket éskenyeret készített neki, és mindig megpróbálta elcsábítani ıt. Olyan sok levest evett már,hogy a szemei már lassan ki akartak esni a helyükrıl. Nagy türelemmel és kevességgeltörıdött vele a nı, ı pedig azzal akarta ezt viszonozni, hogy amilyen gyorsan csak lehet,felépül.

Ferus halkan felnyögött, ahogy felállt az ágyáról. Ha sokáig maradt egytesthelyzetben, akkor a lába mindig megmerevedtek.

A szoba elég szőkös volt, egy alvóhelyen és egy fiókos szekrényen kívül semmi nemvolt benne. A déli idıszak ellenére is sötét volt. Dona ugyanis páncélozott pajzsokat rakott azablakokra, amiket szorosan össze is zárt.

Dona nem szerette a díszítéseket. A napjait a hegyekben töltötte, ahol főszereketgyüjtött és vadászott, és csak néha ment le a faluba, hogy feltöltse a készleteit. Ferus nemtudott menni, még a tőzhöz szükséges fa győjtésénél sem tudott segédkezni, mivel odakintakár halál is várhatott volna rá. Mostanra már egy hete be van zárva ebbe a kis kunyhóba.

Olyan volt, mintha megint börtönbe lenne, bár most nem kínozták. Valójában az is, hanem vesszük figyelembe Dona kitartó csiripelését.

Az Ussáról nem sok hír jutott el hozzájuk. Annyira el voltak zárva, hogy napokba is

telhet, mire befogják a HoloNet adásait. Árnyéksugárzások sem voltak, így csak a Birodalomáltal cenzúrázott híreket kaphatnák meg, amikbıl senki nem tudhatja, mi igaz. Ahogy tudta,Roan még mindig börtönben van. Nem akart rágondolni, mi történhet ott vele. De mégisrágondolt. Mindig.

Ferus elhúzta a kezét egy szenzor felett, mire a nehéz páncél résnyire kinyílt. Odaálltaz ablakhoz, mely a völgyre nézett. Egy kissé kinyitotta, hogy beszívja a fagyos kinti levegıt.A tél közepén a hó mély volt, színe pedig kékes, hála az ég ragyogásának. Magasabbanvoltak, mint az erdı, és itt már csak sziklák és szirtek vették körül a házat. Messze lent voltak az ıshonos pinirfák, ezek a nagyszerő teremtmények, melyek egyenes törzsükkel többszázméter magasra nyúltak fel, szinte már egészen az égig.

A hegy lábánál lakóhelyek álldogáltak, de aligha lehetett a falunak nevezni a vidéket.

Régen ugyanis egy bányásztelepülés volt. Mikor az érc elfogyott, az emberek is eltőntek



onnan. Néhányan azonban maradtak, olyan okból, amit Ferus nem érthetett. A telek kemények voltak, a nyarak pedig rövidek. A legközelebbi falu egy órányi járásra volt.

A saját természetéhez túlságosan is el volt zárva. Szerette ugyanis a városokat.Vicces, merengett Ferus, miközben a téli tájat nézegette. Jediként egyáltalán nem

tudta, mit szeret. A Jedik nem törıdnek a választékkal. Ideküldik ıket, odaküldik ıket.

Felszállnak egy luxushajóra vagy egy tömött teherhajóra. Kitőnı ételt esznek vagy egyszerőmoslékot. Nem számított semmi. Kivéve persze magát a küldetést.Hónapokba telt, mire mint egy normál polgár rájött, hogy választhat is akár. Hogy

szerethet egy dolgot jobban, mint a másikat. Például a várost a vidéknél. A kék színt a pirosnál. Minden nap ezernyi döntést hozott, és mindegyikrıl gondolkodnia kellett. Akezdetekkor fárasztó és dühítı volt az egész. Utálta magát a hezitálásáért. Roannel az egyik reggel találkozott egy kávézóban, ahol Roan kiröhögte ıt, mert ı nem tudott választani egyrolád és egy muffin között. Roan végül mindakettıt rárakta a tálcájára, és ezek után egészendélig beszélgettek.

Roan kitörı nevetésének emlékére Ferus gyomra összeszorult. Miután otthagyta aJediket, az élete hatalmas fordulatot tett. Bolygóról bolygóra elcsodálkozott. A Jedik ugyan

adtak neki krediteket, kapcsolatokat, és tanácsokat az új életéhez. De ezek a tanácsok semtudtak segíteni a zavarodottságon, amit érzett.

Roan volt az, aki végül megmentette. Roan mutatta meg, milyen az, ha valakinek vanotthona. Mikor Ferus elıjött egy üzlet ötletével, Roan mindent eladott, hogy finanszíroznitudja. Társakká váltak, de ugyanakkor barátokká is.

İ és Roan elhatároztak valamit, nem sokkal azután, hogy elkezdték a küzdelmüket aBirodalommal: ha valamelyiküknek sikerül megszökni, az nem megy vissza a másikért. Eztaz egyezséget a klasszikus Bellassai módon kötötték, vagyis egymás vállára rakták a kezeiketés egymás szemébe néztek közben.

Ferus becsületszavát adta, de mégis tudta, hogy amint alkalma lesz rá, megfogjaszegni a szavát. Minden nappal erısebb lett. Minden nappal egyre közelebb került atávozáshoz.

Hallotta maga mögött az ajtó nyikorgását. Kezei ösztönösen az övéhez csúsztak. Már évek teltek el azóta, hogy otthagyta a Jediket, de még mindig sokszor nyúlt nemlétezıfénykardja után.

– Mit csinálsz? Nem állhatsz az ablakhoz! – Dona gyorsan elıresietett. Vastag ésszéles kezét elhúzta a szenzor felett, mire a sugárfegyver-biztos páncél a helyére csúszott. – Már mondtam, hogy a birodalmiak kutaszdroidokat küldenek mindenhova. Ide is elfognak érni, talán már itt is vannak. – Dona a válla mögé dobta szürkés fonatát és körbejárta a szobát,megigazította a termáltakarót, elrakta a vizeskorsót innen oda, és beállította az adatképernyıdılését. Mindig mozgott, általában közben beszélt is, és ezzel az ırületbe kergette Ferust.

Ennek ellenére rajongott érte. Az életét is odaadná érte. Sebesülten mászott el ide, telefáradtsággal és fájdalommal, de a nı mégis kérdés nélkül befogadta. Elrejtette ıt,gondoskodott róla, de akár meg is halna érte, ha azzal megmenthetné.

Dona volt az elsı kliense. İ és Roan épp elindították az üzletet, és alig nyitották ki azajtókat, ı már ott volt. Bizonyítékokat győjtött a fınöke ellen három hónapig, amígkiderítette, hogy olyan oltóanyagokat használt gyerekeken, amik romlottak voltak. Készen álltarra, hogy a hatóságokhoz forduljon, de tudta, hogy ezzel nemcsak kirúgatja, hanem egylehetséges merényletnek is kiteszi magát. Ferus és Roan szerint enyhén eltúlozta a dolgot, deazért felvették. Hiszen igaza volt. A szülıvilágának a kormánya benne volt a vállalatban.

Nemsokára meg is próbálták kétségbe vonni ıt, aztán letartóztatni, végül pedig meg is ölni.Roan és Ferus eltüntették ıt, új személyazonosságot adtak neki, és mellette tanúskodtak a

galaktikus bíróságon. Elintézett egy kormányt és egy vállalatot, de még mindig voltak ellenségei.



Dona annyira leleményes volt, hogy Ferus nem is kért kreditet azért, mertmegmentették az életét. A nı elfoglalta a hegyi kunyhót, amit ık találtak neki, és átalakítottaegy kisebb erıdítménnyé. Csapdákat állított fel és megtervezte saját felügyelıtechnikáit.Ferus elmondta neki, hogy valószínőleg az Olin/Lands segítsége nélkül is sikerrel járt volna.Azonban azt a hitét nem tudta kibeszélni belıle, hogy ı és Roan megmentették az életét.

Légköri zavarként hallotta eddig a beszédét, de most már odafigyelt a nıre. – ...az a baj a galaxissal, hogy nem bízhatsz meg senkiben. Legalább azelıtt el tudtaddönteni, kiben bízhatsz és kiben nem, legalábbis legtöbbször. Persze ezt nem pont nekemkellene mondanom. Én nem bízom meg senkiben. De tényleg nem. Tehát ne állj az ablakhoz,csak ennyit kérek. Akarsz valamit? Épp most csináltam egy fazék...

Csak levest ne, gondolta Ferus. – Nem, kösz, Dona – vágott közbe gyorsan. – Én... – Ferus megnyomott egy gombot,

amit lámpakapcsolónak gondolt, mire hirtelen a padló megnyílt. Lecsúszott egy csúszdán,majd egy kemény kıpadlón landolt, de a fejét is beverte az esés közben.

Felnézett a homályba. Dona a fejét dörzsölve nézett le hunyorogva a lenti folyosóra. – Levest? – kérdezte.

Roan, nem tudok tovább várni, hogy elmondjam. Maradj életben. Maradj életben,hogy aztán újra nevethessünk, könyörgött Ferus magában, miközben lassan bólintott.

9. FEJEZET

Obi-Wan átsétált a szők utcákon a Holdkı-tó körül, mely a várostól legtávolabbi tóvolt. Ussa többi részéhez képest eléggé koszos kerületnek tőnt. Az utcák itt szőkek voltak éselképesztı mintákba rendezıdve kanyarogtak. A házak egymást érték, a gyalogosok pedigszemüket lesütve, gyorsan sétáltak. Obi-Wan mozgást vett észre egy árnyas sikátorban.Gyorsított tanfolyamon vett részt, amin megtudta, hogyan mőködtette Wil és Rilla afeketepiacot.

Bal kezét szabadon hagyta, benne egy gızölgı teával teli eldobható csészét tartott. Nem ivott bele, csak tartotta. Ussában sok teaárus volt, így mindenhol könnyen lehetett kapniegyet. Az embernek csak egy dolgot kell tennie, biztosította ıt Wil és Rilla, hogy egyteáscsészével a bal kezében az utcákat járja a Holdkı Kerületben. Elıbb vagy utóbb valaki ígymeg fogja ıt közelíteni. Egy egész rendszer volt ez, amit mindenki ismert, de a Birodalomnak mégsem sikerült beszüntetnie. A feketepiac virágzott az Ussában, és ez a birodalmiakatfelettébb dühítette, legalábbis ezt mondták Obi-Wannak.

– Tudod – mondta neki Wil – lehet, hogy megkapták a kormányunkat, a sajtónkat és agyárainkat. De nem vehetik el a hőségünket. A kémeik itt nem dolgozhatnak.

Rilla rábólintott erre.

– Ezért utálják annyira Ferust is. Senkit nem találnak, aki elárulná ıt, még a Bellassaösszes kreditjéért sem. Ez reményt ad a többi bolygónak is. Nem kellett sok idı Obi-Wannak, hogy kapcsolatot létesítsen. Egy fiatal nı, akinek a

haját teljesen eltakarta egy sötét sapka, odalépett hozzá. – Mit keresel? – Ruhát – felelte erre.A nı csalódottan felsóhajtott.

– Technikai cuccaim vannak... néhány mőködı adatpad, felhıkocsi alkatrészek... – Nem kell, sajnálom. – Akkor a következı sikátorba fordulj be balra, és fütyülj.Obi-Wan követte az utasítást. A sikátor sötét volt, bár még egyáltalán nem volt

éjszaka. Lágyan fütyült.



Egy pillanattal késıbb zörgés hallatszott. Egy gravsled lebegett közelebb, megrakodvaszín és szövet szerint sorrendbe rakott ruhákkal. Úgy tőnt valaki már rendesen megtapogattaıket. A vezérlıpanel mögött Trever állt. Mikor elkapta Obi-Wan tekintetét, a fiú megrázta afejét.

– Na ne. Csak téged ne.

– Én is örülök, hogy újra látlak – mondta Obi-Wan. – Azt hittem, megegyeztünk hogymegvársz. – Nyugtalan lettem a rohamosztagosok miatt. – Tartozol nekem kreditekkel. És a köpenyem – remélem, hogy nem adtad még el.

Azért fizettem neked, hogy megvárj.Trever megemelte a lábát.

– Figyelj, már nincsenek meg a kreditjeid, rendben? Már elköltöttem ıket. De helyettevihetsz egy kis ruhát. Még mindig a Ramordian selymet ajánlom. A köpenyed pedigszerintem még itt van... – Trever kutatni kezdett a kupacok között. Mikor újra felállt, akezében ott volt Obi-Wan köpenye, amit oda is dobott neki. – Itt van. Most már rendbenvagyunk, ugye?

– Még nem. Szükségem lenne egy birodalmi egyenruhára. – Te mondtad, hogy vigyem vissza ıket Marianához, nem emlékszel? – De nem tetted. Értékesek lehetnek neked. Valószínőleg megtartottad ıket.Trever felmordult.

– Tudtam, hogy a mai nap nem lesz sikeres. Gyere!Obi-Wan követte a gravsledet a sikátor kövein át. Trever áthaladt egy ütött-kopott

fémajtón és intett Obi-Wannak, hogy ı is menjen be. Trever egy kisebb helyiségben hagyta agravsledet, ahol további repulzoros jármővek álltak, a legtöbb mindenféle tárggyalmegpakolva.

Egy újabb ajtón kívül máshova nem lehetett továbbmenni. Obi-Wan elırenyúlt, hogykinyissa, de Trever rászólt:

– Várj!A fiú elırelépett, kezével megérintett egy koszos szenzort, ami Obi-Wan szerint rég el

volt törve.A régi idıkben egyáltalán nem gondolt volna ilyenekre. Talán kezdi elveszíteni a Jedi

tudatát? Obi-Wan kijavította magát. Nem, csak úgy kell fókuszálnia, mint azelıtt. Nemengedheti, hogy az elszigeteltség napjai, a fájdalom hetei és hónapjai miatt elhanyagolja aképességeit.

Az ajtó kattant, Trever pedig kinyitotta. Odabent egy nagy terem volt, mely araktárépület teljes elsı emeletét elfoglalta. Zsúfolva volt csempészáruval. Obi-Wancsodálkozva nézett körbe. Háztartási kellékek, droidok, számítógép alkatrészek, jármő

alkatrészek, ruhák, irodai berendezések, de még egy sértetlen felhıkocsi is volt ott. Adolgokat különbözı rakásokba rendezték. Férfiak és nık kaptak fel tárgyakat egyesrakásokból és rakták ıket taligára, de a kisebbeket a ruhájuk alá is rejtették, majd elindultak kifelé. Úgy tőnt, néhányan vásárolnak is, ık szorosan követték az eladókat.

– Hogyan védik meg a saját dolgaikat? – kérdezte Obi-Wan. – Becsület a tolvajok közt. Gyere!Egy távoli sarokhoz vezette Obi-Want, ahol gondosan elrendezett duracél ládák

hevertek. A fiú egyenesen egy hátsó láda felé ment. Egy alacsony rangú birodalmi egyenruháthúzott elı. De mielıtt odaadta volna Obi-Wannak, hezitált egy kicsit.

– Ne mondd el, mit akarsz tenni vele. És ez az utolsó szívességem neked. – Utolsó szívesség. Ígérem. – Obi-Wan elvette az egyenruhát.



– És ne itt húzd fel magadra – mondta Trever. – Pánikba esne itt mindenki. Mindenkiazt hinné, hogy azt jöttél, hogy letartóztasd ıket. – Egy pillanatig várt még. – Ferusról vanszó, ugye?

– Azt hittem, nem akarod tudni. – Hát, ha megtalálod ıt, akkor mondd meg...

Obi-Wan várt. Látta a küzdelmet a fiú arcán. Tehát mégis érdekelte Ferus sorsa. – Mondd meg neki, hogy bőzlik, mint egy bantha – mondta gyorsan Trever. – Megmondom – ígérte Obi-Wan, majd az ajtó felé fordult.

10. FEJEZET

Egyszer régen Obi-Wan és Qui-Gon zuhogó esıbe került. A víz hajthatatlanul verteObi-Wan minden testrészét. Minden lépésével meg kellett küzdenie, holott mestere szélesválla nyugodtan mozgott elötte. Obi-Wan kitörölte a vizet a szemébıl és tovább hadakozva azesıvel, folytatta az utat. Qui-Gon továbbra is nyugodtan sétált.

Kilométereken át küzdött, mialatt remélte, hogy mestere nem vesz észre ebbıl a

harcból semmit. Mikor aztán végre megálltak pihenni, Obi-Wan nekidılt a menedékkéntszolgáló barlang falának. Mindent átitatott az esı – a köpenyét, a csuklyáját, a csomagját és acsizmáját. Úgy érezte, mintha köveket cipelne a zsebeiben.

Még mindig emlékezett rá, hogyan nézett ki Qui-Gon a fémes égbıl hulló esıre. – Birtokolnod kell az esıt, Obi-Wan. A részed kell legyen, a meghosszabbításod. Ha

harcolsz vele, akkor ı nyer. Ha elfogadod, akkor minden bajodnak vége.Tizennégy éves volt akkor. Megtanulta a leckét, amit, Qui-Gon többi tanításaival

együtt, más helyzetekben is fel tudott használni. Forróság, szél, hideg – megtanulta, mikéntfogadja el ıket, és ne küzdjön ellenük.

Most pedig egy birodalmi tiszt egyenruháját viselte, és birtokolta is. Arca frissen volt borotválva, arckifejezése közömbösnek látszott. Végigsétált az utcákon, és nem törıdött aBellassaiakkal, akik, ha meglátták, összegörnyedve elmenekültek elıle. Amíg a ruha rajtalesz, nem szabad kapcsolatot létesítenie. Egy pillantással vagy egy mozdulattal nem árulhatjael magát, hiába győlölte az egészet, hiszen ami rajta volt, azt jelképezte, ami ellen harcolt.

A birodalmi kódhenger minden baj nélkül eljuttatta a helyırség bejáratához. Ez azt jelentette, hogy a valódi tulajdonosa még nem jelentette az elvesztését. De azért továbbra isgyorsan kell cselekednie. Tudta, hogy a klónok könyörtelenek és fantáziátlanok. A birodalmitisztek pedig vadállatok vagy megalkuvóak, esetleg mindkettı. És mind magukkal hordozták azt az arrogáns önbizalmat, amit az abszolút hatalom adott nekik. Mind részei voltak Palpatine császár Jedik elleni árulásának... Obi-Wannak viszont ezt a gondolatot ki kellettőznie magából, ha végig akarta az egészet csinálni. Nem engedheti, hogy a harag vagy a

szomorúság elragadja. Most nem. De máskor sem.Senki nem állította meg vagy nézett rá gyanúsan. A helyırség forgalmas volt, afolyosókat megtöltötték a mozgékonyan, de mégsem sietve menetelı osztagok és tisztek. ABirodalom kiterjesztette a rangjait, de még azt is észrevette, hogy sokan mégcsak nem isklónok, hanem a galaxis legkülönfélébb részeibıl összeszedett opportunisták voltak. Arohamosztagosok zörgı páncélzatot viseltek, rajta gumibottal és sugárpajzzsal. Talánkészülıdtek valamire? Obi-Wan nem volt benne biztos, de szüksége volt információra, hogyszükség esetén leléphessen.

Követte az Aurebesh betőkkel írt HÍRSZERZİ EGYSÉG/BIZTONSÁG feliratot,amíg talált egy üres irodát. Obi-Wan gyorsan becsukta maga mögött az ajtót, majd akódhenger segítségével belépett a számítógépes adatbázisba. A ROAN LANDS nevet ütötte

be.



Biztonsági üzenetek jelentek meg. Obi-Wan szerencsés volt. A henger valószínőlegegy parancsnokhoz tartozott, így magas színtő dolgokhoz is hozzáférhetett vele.

A hírszerzés által fizetett alkalmazott szerint Lands a Tizenegy alapítótagja volt, FerusOlinnal együtt... veszélyesnek minısítették a Birodalom számára...

Fizetett alkalmazott? Kém? Obi-Wan keresett, de nem talált további adatot az

alkalmazottról. Mindössze egy Inkvizítorokhoz vezetı aktacsomagra akadt rá. Mikor megpróbálta elıhozni ıket, elutasítást kapott. Parancsnokának tehát nem volt ennyire magas a beosztása.

A megfigyelt elhagyta az irodáját, és a Kékkı-tó kerület felé indult. A megfigyeltelveszítve, miután egy nagy piacra betért.

A megfigyelt elhagyta az otthonát, és a Gree Park felé indult. A megfigyelt elveszítvea túrázók között.

– Jó neked, Roan – mormolta Obi-Wan. Roan Lands láthatóan mesterien tudta leráznimagáról a követıit.

A fájl eléggé hosszú volt. Gyorsan áttekerte a hologramot. Roan és Ferusletartóztatásával végzıdött. Egy teljes szakasznyi katona vette ıket körül a város közepén, így

inkább feladták magukat, semmint veszélybe sodorják a lakosokat. Obi-Wan nem találtemlítést a vádakról. De aztán rájött, hogy a birodalmiakat valószínőleg egyáltalán nemzavartatja a vádemelés.

Ah, az orvosi jelentés. Obi-Wan lepörgetett egy PERSUASIAI TECHNIKÁK nevezető cikkig. A vérnyomása leesett.

Roan nem kevés neurotoxinnak tették ki. A férfi rendkívüli módon erısnek bizonyult.Obi-Wan megpróbálta memorizálni a gyógyszerek neveit, a börtönben töltött utolsó napokrakoncentrálva.

Egyre több lépést hallott a folyosóról, és egyre inkább érezte a külsı energiákat.Érezte, hogy nem lesz sok ideje a távozásra, de tartozott a Tizenegynek annyival, hogy alehetı legtöbbet megtalálja. Egészen addig, amíg bent tud maradni az adatbankban, keresniekell.

Kilépett Roan aktájából, majd kutatni kezdett néhány tiszt után, de legtöbbhöz nemvolt hozzáférése.

VÉGIGSÖPRİ LETARTÓZTATÁSOK. Határozott fellépés szükséges. Mindengyanús egyént letartóztatni. Lehetséges célszemélyek: újságírók, írók, mővészek,fegyverkereskedık, visszavonult hadi tisztek és katonák...

A rendelet címe felkeltette Obi-Wan érdeklıdését.FORGATÓKÖNYV A HARMINCHETES PARANCS UTÁN MEGMARADT

TESTEK ELTÜNTETÉSÉHEZ.Obi-Wan ledermedt. Hozzáfért az aktához.

Fontos, hogy a testeket ne adják ki a családtagoknak... Minden HoloNet kapcsolatlegyen beszüntetve azon a reggelen, és a beszüntetés a következı hónapig maradjon fenn,hogy a COMPNOR meg tudja akadályozni az információk kiszivárgását... Beszámolók terjesztése tilos, mivel a környezı rendszerek birodalmi fennhatóságát rengetné meg... Atestektıl megszabadulás bizonyítékait, melyeket Malorum inkvizítornak dokumentáltak, átkell adni DVN-nek...

DVN... Darth Vader nagyúr?Testek százai. Testek százaitól készültek megszabadulni. Obi-Wan átkutatta a

dokumentumot, valamilyen nyomot keresve.Kiket fognak elvinni? Mikor? Nem talált információt. Mintha a parancsot már ki is

adták volna...

Az osztagok a folyosón. Az érzés, hogy valami készülıdik...Obi-Wan hirtelen az Erı sötét oldalának hullámát érezte.



Ezt az jelenthette, hogy a biztonságiak minden tagja hamarosan lecsap Obi-Wanra pillanatokon belül.

Kikapcsolta a számítógépet. A tenyerében tartva a kódhengert, Obi-Wan kilépett azajtón. Egy szakasznyi tiszt menetelt el, ı pedig csatlakozott hozzájuk. Elveszett azegyenruhák tengerében. Mikor elhaladt egy felszereléseket győjtı láda mellett, bedobta a

kódhengert. Senki nem tudhatja meg, hogy itt járt. Senki nem tudhatja meg, hogy látta azokataz aktákat.Érezte, hogy Malorum közel van.Zengı hang hallatszott a hangszórókon át. A hang ezt mondta:

– A harminchetes parancs kiadva. Kérjük, jelentkezzenek az állomásaikon. Ismétlés: aharminchetes parancs kiadva.

A folyosókat hirtelen ellepték a rohamosztagosok. Obi-Wan hagyta, hogy elsodorja azár.

Végül kitört a helyırségbıl. A katonákkal maradt, így velük együtt menetelt végig aKözös Területen, majd az utcákon, ahol egyes szakaszok leváltak, hogy minél nagyobbterületre eljussanak. Néhány ember megmerevedve figyelte ıket, míg sokan futásnak eredtek,

hogy elkerüljék a kattogó csizmákat.Egy idısebb Bellassai megállt, és aggodalmas arccal nézte a rohamosztagosokat. Obi-

Wan sokkolva látta, hogy egy rohamosztagos leüti a férfit a kábítóbotjával. Az idıs ember aföldre esett. A bot valószínőleg erısre volt állítva.

Obi-Wan elırébb lépett, de tudta, hogy nem segíthet. Egy nı próbálta meg helyette, deegy másik rohamosztagos ıt is leütötte. A nı leesett a megbénult férfi mellé.

Repulzorokkal felszerelt jármővek, melyeket még több katona vezetett, áramoltak ki ahelyırségbıl. Egymás után vették be az utcákat. Miközben a rohamosztagosok gyalogosokatelgázolva vezettek, egyre több test került a rakodótérre. A levegıt sikítások zaja töltötte be.

Obi-Wan remegett a harag és a tehetetlenség miatt. Semmit nem tudott tenni. Sohanem érezte magát ennyire egyedül. Egykoron bármit megtehetett volna, Jedi rangjátfelhasználva közbeléphetett és erısítést hívhatott volna. De most csak nézni tudott.

Sikoltások hallatszottak minden utcában és házban, mialatt egész családokatelragadtak. Minden ellenállót leütöttek. Gyerekeket, idıseket, nıket, férfiakat.

Ezek lennének azok a testek, amikrıl az akta beszélt? Tényleg megteheti ezt aBirodalom? Tényleg megölhetnek ilyen sok embert ok nélkül? Vagy esetleg volt ok? Hogyvégezzenek Ferusszal és minden hozzá hasonlóval?

Obi-Wan végigsietett az utcákon. Volt egy menekülési útvonal, vissza a Tizenegy biztonságos fıhadiszállásáig. Az egyenruhájának hála nem zargatták a katonák, de agyalogosok sem. İk rettegve kerülték el.

Nem tudta levenni magáról. Úgy érezte, mintha ráégett volna a bırére.

Miután megtalálta az elrejtett Jedi ruháit, megfordult a fıhadiszállás felé. A házatgondosan választották ki. Nem voltak ablakok, sem ajtók, leszámítva a hátsó bejáratot. Obi-Wan beütötte a kapott kódot, majd átsurrant az kapun. Épp abban a pillanatban, Wil kinyitottaa ház ajtaját is.

– Hallottuk a híreket. Tömeges letartóztatások.Obi-Wan néhány mély lélegzettel próbált lehiggadni.

– Mindenki, aki az útjukba kerül...Wil bevezette és becsukta az ajtót.

– Örülök, hogy te biztonságban vagy.Obi-Wan továbbra is érezte a menetelı katonák lépéseit, látta a meggyötört arcokat, és

testeket, amint feldobják a rakodókra.

– Magad miatt kellene aggódnod – mondta.



Mély aggodalom árnya jelent meg Wil arcán, Obi-Wan pedig észrevette, hogy nemérte aggódik.

– Mi történt? – Hallottunk valamit. Ferus nagyobb veszélyben van, mint tudtuk. – Mi?

– Elıször is, nem jelentették be, hogy Roan megszökött. Azt akarják, Ferus úgy tudja,még mindig fogva tartják. Mi pedig kapcsolatba léptünk az Olin/Lands néhány kuncsaftjával.Mindegyiküket rohamosztagosok látogatták meg, hogy átkutassák, de néha még el is

pusztítsák a házukat. Csak arra gondolhatunk, hogy a birodalmiak megszerezték azOlin/Lands kuncsaftjainak titkos listáját. Nem tudjuk, hogy. De ha ez valóban így van... haFerus az egyikıjüknél rejtızik...

– Akkor elég hamar meg fogják ıt találni – fejezte be helyette Obi-Wan.

11. FEJEZET

Obi-Wan besietett a szobába, ahol Amie Antin volt Roannel.

– Loquasin és Titroxinate kombinációját használták – mondta Obi-Wan. Megismételtea neveket a doktornak. – Aztán, az utolsó napon, Skirtopanolt is adtak neki.

– Nem valami új szerek. A kombináció az új – sóhajtott Dr. Antin. – Ezmegmagyarázza az állapotát. De hát ez a kombináció... ezek megırültek.

– Elszántak voltak – mondta Obi-Wan. – Most már tudom, mit tegyek – mondta a nı, és el is indult az asztala felé. – Ti ketten

menjetek ki, pihenjetek vagy valami. Szólok, ha felébred. Csendre van szükségem.Obi-Wan elindult Wil után a folyosón a konyha felé. A ház hangszigetelt volt, de

mindketten jól tudták, mi folyik odakint.Wil egy pillanatra a kezeibe süllyesztette a fejét.

– Kimenni oda ırültség lenne. De idebent... itt én ırülök meg. – Semmit nem tehetünk – mondta Obi-Wan. – Várnunk kell a megfelelı pillanatra.Wil felemelte a fejét. Szürke szemei hidegen villantak.

– Miért most? – kérdezte. – Nem volt felkelés, se csata. Nem értem, a tömegesletartóztatást.

– Az embereid biztonságban vannak? – kérdezte Obi-Wan. – A fıcsapat mind itt van, mert találkozó volt. A családjainkat már régen kijuttattuk a

városból. Amie fiát is még sikerült megmentenem. Biztonságba van. De még sokkal többen isvannak, szerte a városban... De még egy ideig nem fogunk hallani róluk. – Leült az asztalmellé, kezeivel a fegyverét markolta. – Nem tudom, mivel fog végzıdni ez az egész.

Obi-Wan nem tudta, mit mondjon. Nem voltak válaszai. A galaxis a teljes és kiterjedt

sötétség markában volt. A Sith-ek gyızedelmeskedtek. – Nem hiszem, hogy örökké tart az uralmuk – mondta végül.Wil egy tál ételre mutatott, de Obi-Wan megrázta a fejét. Valahogy nem lett volna

szép dolog egy meleg konyhában falatozni, miközben odakint az ismert borzalmak folytak. – Nem. És sokkal többre lesz szükségünk, hogy elpusztítsuk ıket – mondta Wil. –

Többre, mint amire az elején készültünk. És remélem, hogy megérem a végét.Obi-Wan csendben egyetértett. A gyerekekre gondolt, Luke-ra és Leiára, akik most két

különbözı bolygón nevelkedtek. Remélte, hogy látja majd ıket felnıttként, harcra készen. Eza gondolat valahogyan csak emelte a tehetetlenség érzetét – és eszébe jutatta, hogy nemsokáravissza kell térnie Luke-hoz.

Amie Antin jelent meg az ajtóban.

– Felébredt.Obi-Wan gyorsan felállt.



– Ez gyors volt. – Nagyon erıs. Az elméje már aktív, de a testének még idıre van szüksége. Legalább

egy hét kell még, hogy talpra álljon, azt hiszem. A szerek is erısek voltak. Gyertek. Adhatok nektek egy percet.

Obi-Wan és Wil követte a nıt. Mikor beléptek a szobába, Roan azonnal fel akart állni.

– Ferus – mondta. – İ nincs itt – mondta Wil. – De tudjuk, hogy biztonságban van.Amie gyengéden visszalökte Roant az ágyra.

– Egy ideig még gyenge leszel. Jobb, ha fekve maradsz.Roan engedelmeskedett. Erıteljes teste láthatóan teljesen legyengült, hiszen Amie

apró lökése is elegendı volt, hogy visszafeküdjön. A pillantás, amit Obi-Wan felé küldött,tartalmazta azt az erıt, amit teste jelenleg nem birtokolt.

– Ki ez itt? – Ferus egyik régi barátja vagyok – mondta Obi-Wan. – Jedi vagy – találta ki Roan. – Azért jöttem, hogy segítsek, ha tudok.

– Nem tudok neked semmit mondani.Obi-Wan elıszedett egy széket, és leült.

– Szerintem pedig igen – mondta. – Szerintem, tudod, hol van.Roan idegesen fészkelıdött.

– Hamarosan felépülök. Ha szüksége van segítségre, én majd segítek. – Dr. Antin szerint az még egy hét. – Dr. Antin téved. – İ a neurotoxinok szakértıje. – De nem az én szakértım.Roan szája elhajolt, mintha vigyorogna.

– A felvétel kedvéért – vágott közbe Dr. Antin –, én soha nem tévedek. – Ferus életével akarsz játszadozni? – kérdezte Obi-Wan. – Roan, tudnunk kell, hol van – mondta Wil. – Erıs a gyanúnk, hogy a birodalmiak a

ti régi kuncsaftjaitoknál fogják keresni ıt. Listájuk van. – A listával nem mennek semmire – mondta Roan. – Ott van biztonságban, ahol most

van. Sajnálom, Wil, de Ferus és én fogadalmat tettünk. Senki nem tudhatja. Még a Tizenegysem.

A tekintete állhatatos volt, de Obi-Wan hirtelen észrevette benne a színt. – Pihennie kell – mondta Amie.Wil vonakodva elindult az ajtó felé. Obi-Wan utánament, de az ajtónál megállt.

– Csak még egy perc kéne – mondta halkan Wilnek és Amie-nek.

– Csak egy perc – mondta Amie. – Ismerem ıt – mondta Wil. – Nem fog elmondani semmit. De hibáztathatod ezért? A birodalmiak valahogyan megtalálták az aktáját. Lehet, hogy kém van a szervezetben. Ki kellvizsgálnunk ezt az ügyet.

Wil és Amie csendesen kimentek. – Azt hiszem, tudom, ki vagy – mondta csukott szemmel Roan. – Nem voltak elöttem

titkai. Te Obi-Wan Kenobi Jedi Mester vagy, a Jedi Nagytanács tagja – illetve egykori tagja.Tökéletesen írt le téged.

– Mégis hogyan? – Magas és önfejő. És merev. – Merev?

– Merev. – Roan megfordult az ágyban és kinyitotta a szemeit, tekintete hirtelenáthatóvá vált. – A Jediket kivégezték mind, te mégis élsz. Hogyan?



– Képes voltam... elkerülni a történteket.Roan továbbra is rajta tartotta a szemét.

– Milyen szerencsés. – Mit mondasz? – Hallottam, hogy néhány Jedi átállt... átállt a sötét oldalra. Honnan tudhatnám, hogy

te nem? – Nem tudhatod – mondta Obi-Wan. – De a Ferusnak, akit ismertem, remek ösztöneivoltak. Egy alkalommal nem vettem komolyan, és azóta is bánom. Nálam sokkal jobbantudott hallgatni a megérzéseire. Ha te is jól ismered, akkor ezt te is tudod.

Észrevette, hogy Roan hezitál. Szavai ellenére, Obi-Wan látta, hogy a fiatalember tudja, még egy ideig nem kelhet fel az ágyból.

– Nem mondom ez a Tizenegynek. Senkinek nem mondom el. Bíznod kell bennem! – mondta Obi-Wan. – Ferus egykor bízott bennem. Én vagyok az egyetlen aki, képes lehet erre.Ennek a bolygónak a harca felkeltheti a többinek a figyelmét is. Most kell cselekednünk, hogymegmutassuk, a Birodalom nem pusztíthatja el az emberek akaratát.

– Ferus és én fogadal...

– És azt hiszed, ı betartja a fogadalmát? Úgy tudja, még mindig börtönben vagy. Azthiszed, távol fog maradni?

Roan megint becsukta a szemeit. – Nem – mondta halkan. – Nem fog távol maradni. – Nem adhatok neked tényeket. Az érzéseid alapján kell döntened. – Most úgy beszélsz, mint Ferus. – Roan vett egy mély lélegzetet, majd a plafont

kezdte nézegetni. Obi-Wan látta a küzdelmet az arcán. – Arno hegyvidéki területein van – mondta. – Odaadom a koordinátákat. Találd meg! Nem fogja bevallani, de biztos el kell nekia segítség.

Megvárta, amíg leszáll az éj. Nappal az utcák túlságosan is veszélyesek voltak. Rilla újID dokumentumokat adott neki, és szerzett egy csillagvadászt is – ezekért a dolgokért a nınek az összes befolyását be kellett vetnie. Üzletember volt tehát a Raed-7-rıl. A Tizenegy nemtudta, hova megy, de segítettek neki eljutni oda. Mind egyetértettek abban, hogy amíg fennálla beszivárgás veszélye, jobb az információt biztonságban tudni.

– Még mindig van pár üzleti ügyünk a Raed-7-tel – magyarázta a nı. – Egycsıvezetéket építenek a városon túl. Kérdezgetni fognak, de a papírjaid rendben vannak. Haúgy gondolják majd, hogy ok nélkül voltát itt, talán feltartóztatna majd az őrkikötınél.

– Ez a legjobb mód az Ussa elhagyására – értett egyet Wil. – Biztos vagyok benne,hogy a mai nap után a külvilágiak a lehetı leggyorsabban el akarják majd hagyni a várost.Többen is lesznek majd.

Obi-Wan bedugta a papírjait az utazóköpenye zsebébe.

– Jó utat – mondta Rilla. – Mondd meg Ferusnak, hogy ne jöjjön vissza – mondta Wil. – Ha biztonságban van,akkor maradjon ott. Mondd meg neki, hogy kicsempésszük majd Roant hozzá. Nem kellvisszajönnie. Tudnia kell, hogy Roan jól van.

– Meg fogom találni – ígérte Obi-Wan.Elsétált az őrkikötıhöz. Az utcák sötétek voltak; a holdat felhık takarták. A házakban

erıtlenek voltak a fények, mintha a Bellassai lakók félnének kimutatni, hogy otthon vannak.Alkalmanként hallott egy-egy ırjáratot, de ilyenkor visszahúzódott az egyik sikátorba.

Mikor elérte az őrkikötıt, Obi-Wan meglepve tapasztalta a nyüzsgését. Az embereketaz ellenırzıpontig terelték, sokan vittek magukkal méretes csomagokat.

Egy birodalmi tiszt rosszindulatú arckifejezéssel lépett elıre.

– Minden Bellassai térjen vissza az otthonába. A Bellassaiak nem hagyhatják el a bolygót. Ussa le van zárva. A külvilágiak jöjjenek elıre ellenırzéshez.



– De a feleségem az Anturus rendszerben van! – Különleges papírjaim vannak a birodalmi kormánytól a Coruscantról!Ezekhez hasonló kiáltások hallatszottak a tömegbıl.A tiszt és a katonái felemelték a puskáikat és egyenesen a tömegre szegezték.

– Térjenek vissza az otthonaikba!

Obi-Wan észrevette, hogy a mellette álló nı reszket. Egy férfi a kisfia vállára rakta akezét. A bentlakók végül lassan hátrálni kezdtek, csomagjaikkal és gyerekeikkel. Nem tudta elképzelni, hogyan gondolták, hogy elmehetnek. De mégis elszántak

voltak, és egyesek mindent meg is próbáltak.Obi-Wan látta, hogy egy fekete ruhába öltözött csapat miként áll ki az ellenırzéshez

sorbanállók közül. Rögtön rájött, hogy birodalmi kémek. A távozó Bellassaiak nem vették észre, hogy a férfiak a nyomukba erednek. Egészen hazáig követni fogják ıket. Megszerzik anevüket. A Bellassaiak, akik el akartak menni, felkerülnek egy listára, ami a Birodalomlehetséges ellenségeiként fogja megnevezni ıket.

– Maga ott! – Mutatott felé a tiszt.Obi-Wan elırelépett, kezében az ID dokumentumokkal. A tiszt az ellenırzıpont felé

intett a fejével. Obi-Wan elindult.Egyenletesen lélegzett, amíg a tiszt tüzetesen átvizsgálta. Bízna kellett Rillában és

Wilben. Elég régóta nem bízott már magán kívől senkiben. – A DP-x Explorer a magáé – mondta a tiszt. – Jó kis gép egy üzletembernek. – A Raed-7 kikötıjében szereztem, elég olcsón adták a klónháború végén – felelte

Obi-Wan ıszinte hangon. – Jó vásár volt. Akkoriban sok szépséget adtak ilyen olcsón. A pilótáik ugyanis meghaltak – rossz nekik, de jó nekem!

– Rendben – mondta a tiszt kifejezéstelenül. – Tovább mehet!Obi-Wan ment is, ID papírjait pedig visszadugta az övébe. Alig pár lépést tett meg,

mikor a nevét hallotta kiáltani. – Ronar Hanare!Megállt és megfordult. Talán csak egy trükk volt; de nem lehetett benne biztos. Néha

egyes egyének átjutnak hamis papírokkal az ellenırzésen, aztán elfelejtik a hamis nevüket. Atiszt talán csak azért kiáltott, hogy lássa, milyen gyorsan reagál.

– Mielıtt elmegy, ki kell töltenie a repülési tervet – mondta a tiszt. Tekintete óvatosvolt. Talán megérzett valamit?

– Rendben – mondta Obi-Wan.Lassan kiengedte a levegıt, miközben a cirkálójához ment, ami egy kellemes kis gép

volt, mélyőri hajtómővekkel felszerelve. Egy Jedi technikával úgy kutatta át a környéket,hogy nem nézett semerre. Minden rendbennek látszott. Nem érezte, hogy az Erıfigyelmeztetné. Egy másik nagynak és gazdagnak tőnı ember a közelben beszélgetett a

pilótájával. Kétségkívül üzletember volt, aki minél hamarabb el akarta hagyni a viharos bolygót. Egy alacsonyabb alak, fekete repülısruhában, Obi-Wan háta mögött, épp egy szürkecirkáló hajtómőveit ellenırizte. Obi-Wan felismerte a Firespray-osztályú hajót, ami eléggéritka darab volt.

Obi-Wan felmászott a saját jármőjébe. Gyorsan kitöltötte a repülési tervet a Raed-7-re,majd elküldte az ellenırzı központnak. Mikor a felszállási engedélyt jelzı lámpa kigyulladt,azonnal felszállt a bolygó atmoszférájába.

Követte a repülési tervet az őrbe. Egy kör fog megtenni orbitális pályán, aztánvisszatér majd a légkörbe, hogy megkeresse Arno koordinátáit.

Lepillantott a radarképernyıre. Egy hajó szállt fel épp mögötte. Ugyanazon az útonhaladt, de rejtegette magát. Különös. Álcázott azonosítóval rendelkezett. Megfordult, hogy

vizuális kapcsolatot teremtsen a pilótafülke képernyıjén keresztül.



A Firespray támadóhajó volt az. Valaki követte ıt – valaki, jött rá hirtelen, valakimegtudta az igazat a múltjáról.

12. FEJEZET

A repülési terv szerint Obi-Wannak hamarosan hipersebességre kellett volnakapcsolnia. İ azonban eldöntötte, hogy egy kissé eltér ettıl a tervtıl, és megnézi mi történik.A valós őrben maradt tehát, lazán lebegve a Bellassa körül. Mikor elérkezett a

hiperőrugrás ideje, ugrás helyett tovább repkedett.A Firespray növelte a sebességét. Obi-Wan úgyszintén.A pilóta feltehetıleg a hajtómővet is átalakította a hajó külsejével együtt.Obi-Wan maximumig emelte a sebességét. Most már elérte az eget, de a hajó

rendíthetetlenül követte. Hamarosan lıtávolságon belülre kerül. De hát biztosan nem foglıni...

Egy robbanás rázta meg a hajót. A vezérlık kiestek a kezébıl, ı pedig kis híján leesetta székérıl. A Firespraynek láthatóan a fegyverei is át lettek alakítva. Halálos fegyverek

voltak. A proton torpedó a lehetı legközelebb robbant fel a hajóhoz.Obi-Wan kitérımanıverekkel próbálta elkerülni a halálos lézersugár záport. Már elég

régen nem csinált ilyent, de még nem felejtett el mindent – ismét vezérlıket tartott a kezében,de ismerıs volt az érzés a gyomrában is, valahányszor meredeken lesüllyedt.

A Firespray tovább tüzelt felé. Nem figyelmeztetı lövések voltak. Bárki is volt a pilóta, nem kellett neki élve Obi-Wan.

Obi-Wan csigavonalban cikázott a saját gépével, de tudta, hogy csak idı kérdése, éstalálatot fog kapni.

Ha Anakin itt lenne, ı mindent megoldana. Imádta az ilyen kihívásokat.Ez a gondolat hívatlanul ötlött fel benne. Nem úgy tőnt, mintha valaha is elfelejtheti az

ilyesféle gondolatokat. Még mindig élt benne a tanítványa és barátja emléke. Anakiné. Nemazé, akivé vált.

Nem akart emlékezni. Túl sok fájdalommal járt.Egy gyors pillantással a navigációs komputerre észrevette, hogy Arno hegyvidékeinek

közelében van. Nem akarta odavezetni az üldözıjét, de ha sikerrel jár, akkor nem tudnák meg,hogy leszállt. Amennyire csak tudott felgyorsult, így pillanatnyilag az üldözı hatótávolságánkívülre került. Aztán a felszín felé vette az irányt. Ha az üldözı követi ıt egy komputeren,akkor most azt hiheti, hogy Obi-Wan a hegyek között akarja lerázni ıt, ahol a szenzorok csak

bajosan vennék észre.Tudta, hogy csak pár másodperce van, mielıtt a Firespray vizuálisan észreveszi. Obi-

Wan egy hegyoldal mentén fel és le száguldott a völgyekben, néha olyan közel, hogy akár a

csúcsokon meg is számolhatta volna a hókristályokat. A meredek lejtık és a mély völgyek között a hatalmas szél csakúgy dobálta a hajót.A jég kékesen tükrözıdött alatta a mély hasadékban. Óriási hidakat alakított ki a jég,

amik alatt ı lazán elrepült. Tartotta a sebességet, de egyre nehezebb volt kormányozni. Aszemeivel a havas felszínt pásztázta.

Végre meglátta, amit keresett – egy nyáron valószínőleg zöldellı rétet, amit mostteljesen hó borított. Nem volt biztos benne, mennyire mély – kapott különbözı adatokat, amik szerint eltérı nagyságban rakódott le a hó. Egyes helyeken az ötven métert is elérte a mélység.Óvatosan figyelte a felszínt. Nem látott sehol jeget, ami azt jelentette, hogy nem fog nyomothagyni a landolással. A hónak azonban keménynek kellett lennie, hogy a hajó ne süppedjenmélyre. Reménykedett.

Obi-Wan lélegzetét visszafojtva teljes sebességgel vitte le a hajót, majd kikapcsolta azenergiát. A hajó vitorlázva ment tovább a hóágy felé.



Aztán becsapódott. Obi-Wan beverte a fejét az ütközés hatására. A hangokat teljesenletompította a hótakaró. Azt azonban még hallotta, hogy a feltúrt hó lehull a pilótafülketetejére. A fehérség körülvette ıt.

A hajó megállapodott, a hó pedig csak hullott rá. Olyan volt, mintha élve eltemették volna. A hajó ezután lejjebb csúszott néhány métert, de végül végleg megállt.

Sötét volt, de mégis volt valami világosság ebben a sötétségben. A leheletemeglátszott a levegıben. Várt. Az érzékeit kell használnia, nem az eszközeit.Az Erıt hívta segítségül. Tudatát kiküldte a hó molekulái közötti kicsiny téren, fel a

levegıbe. Hallotta vagy érezte – ebben nem volt biztos, de tudta, hogy a Firespray kint van ésıt keresi, össze-vissza repkedve a hegyek között, zümmögve, mint egy megzavart bogár.

Egy idı után aztán érezte, hogy távozik. Az Erı elsimult odakint. Egyedül volt.Obi-Wan kibámult a pilótafülkébıl. Innen semmiképpen sem tud felszállni. Még ez a

meglepıen erıs hajó sem lenne képes kitörni a hórengeteg alól. Ki kell tehát másznia.Aktiválta a pilótafülke nyitóját. A fedı küzdött a hótakaró ellen, de felemelkedni nem tudott.Vett egy mély lélegzetet és kikapcsolta. Nem engedte magának, hogy a csapdába esés érzeteelárassza.

Felcsatolta a túlélıcsomagját és beállította a hıfokot. Aztán elıvette a fénykardját ésvágott egy lyukat a fülkébe. A hó rögtön behullott, de azért ki tudott mászni. A leszállásakor létrejött egy légbuborék, ami elég volt a légzéshez. Kinyúlt és belemarkolt a hóba. Nem elégerıs, hogy megtartsa.

Próbált visszaemlékezni, mit látott odafent. Leakasztotta az övérıl a csáklyáját. Aszerszám egy kötél végén volt, amit ki lehetett lıni, viszont a kampónak valamibe bele kellettakadnia. A fénykardjával eltüntette a havat felette, majd kilıtte a csáklyát arrafelé, amerre egysziklacsoportot sejtett.

A kábel célt tévesztett, és pár pillanattal késıbb visszatért a pilótafülkébe. Újra próbálta. A kábel ismét visszatért.

Obi-Wan újra és újra fellıtte a levegıbe a kábelt. A hó olvadozni kezdett, hála a hajóés az ı testmelegének. Nagyobb darabok hullottak le a tetejérıl. Ha tovább folytatná alövöldözést, egy kisebb lavinát indítana el, ami akár el is temethetné. Megint fellıtt. Ezúttalmegfogott valamit. Mőködnie kellett. Aktiválta a szerkezetet, ami aztán felhúzta ıt a havonkeresztül. A hóból emelkedés közben jutott a hajára és a szájába, de nem hagyta abba amozgást.

Áttört a havon és végre megláthatta a szürke eget. Obi-Wan lefeküdt a hóra.Kikapcsolta a szerkezetet, mire a csáklya visszahúzódott. Visszadugta a szerszámot az övébe.Aztán lassan felállt, közben a hatalmas hegyeket nézve.

Lesöpörte a havat a tunikájáról, majd elindult.Miután elhagyta az utolsó sziklát a Roan által adott koordináták felé vezetı úton, már

a második éjszaka szállt le. A legegyenesebb utat választotta, ami azt jelentette, hogy az idejenagy részében felfelé mászott az óriási sziklákon. Ki volt fáradva és fázott. Melegítıjét jég borította. Az épp növekvı szakállán és a szemöldökén is jégcsapok alakultak ki. De eltökélte,hogy még ezen az estén befejezi az utat.

És akkor végre meglátta – egy kicsiny fehér kıkunyhót, mely szinte beleolvadt a hóba.Megkönnyebbülve indult el felé.

Egy hang hallatszott mögötte. A nıi hang erıteljesen szólt. – Egy lézerpuskát szegeznek a hátadra. Ne mozdulj! – Barát vagyok. – Nekem nincsenek barátaim. – Roan küldött.

– Soha nem hallottam róla.



Ekkor meghallotta annak az eltéveszthetetlen hangját, amikor egy lézerpuskátnyomnak valaki hátába. A kezével kitapogatta a fénykardját. A kunyhó ajtaja kitárult.

– Dona, ne lıj! – mondta Ferus hosszú szünet után. – Attól félek, a barátom nemszeretné, ha lelınék.

13. FEJEZET

Obi-Wan elıre lépett. Ferus jelenléte egy pillanatra nem tőnt valósnak. – Azt hittem, meghaltál – mondta Ferus. – Talán meg is – válaszolt Obi-Wan.Obi-Wan meglepetésére Ferus odalépett elé és megölelte. Ferus, akirıl ilyent el se

tudott volna képzelni. Már elég sok idı eltelt azóta, hogy Obi-Wan olyasmit érezzen, amitılfélt, hogy elsöpri ıt. Nyelt egyet és ellökte magától Ferust. A hirtelen jött érzés forráskénthatott a torkára. Ferus élt, ami azt jelentette, hogy a múltja sem halt meg. Legalábbis nemteljesen.

Ferus visszalépett és elvigyorodott.

– És azt hittem, hogy már nem érhetnek meglepetések. – Dona felé fordult. – Tehát,mit mondasz? Szerinted meghívhatjuk? Te vagy a fınök.

A nı nem mosolygott, de Obi-Wan látta, hogy élvezi Ferus ugratását. – Ahogy nézem, ráfér egy kis kiolvasztás – mondta. – Csak ne pocsolyázza össze a

padlót. – Egy valamit elmondhatok – súgta oda Ferus Obi-Wannak. – Biztosan levest fogunk

enni.Ferus bevezette ıt a ház melegébe. Most, hogy a fényben álltak, Obi-Wan észre tudta

venni a változásokat rajta. Magasabb lett, de egyben izmosabb is. Az arca megérett; sokkalkeményebb volt. Még mindig a húszas évei elején járt, de az aranyszínő csík a hajában már inkább volt szürke. Olyan ember benyomását keltette, aki már sok dolgot átélt, de nem akar

beszélni ezekrıl.Egyfajta lazaság is érzıdött rajta, de ez újdonság volt. Még a járása is megváltozott.

Egykor Ferus mereven mozgott, ami fegyelmezett elméjét jelezte. Most viszont a lábávalhúzott oda egy széket a kandallóhoz, amihez aztán odalökte Obi-Want is. A régi Ferus sohanem tett volna ilyen laza és könnyed mozdulatot. És azelıtt Obi-Wan soha nem hallotta Ferustviccelni. Sok olyan dologban is megváltozott, amiket Obi-Wan egyenlıre nem tudottfelfedezni.

– Bámulsz – mondta Ferus. – Sajnálom, de hát nagyon megváltoztál. – Te is. Teljesen megıszültél. Öregebbnek látszol. Igazából nem vagy valami jó

bırben. – Kösz.Miután Obi-Wan nedves cuccait Dona elvitte, és a meleg tőz mellett ültek, Ferus már

nem bírta leplezni a türelmetlenségét. – Azt mondtad, hogy Roan küldött – mondta Ferus. – Jól van – mondta Obi-Wan. – Kicsempésztük a klinikáról a Tizenegyhez. Kapott...

néhány neurotoxint a börtönben.Ferus bólintott.

– De megtudtuk, hogy mit is adtak be neki, mostanra pedig már felébredt. Minden pillanattal erısebb. Megkért, hogy elmondjam, ne menj vissza Ussára. Tömegesletartóztatások voltak azon a napon, amikor eljöttem. Nem biztonságos hely.

Ferus felsóhajtott és lesüllyedt egy székre Obi-Wan elıtt. – Utálom a Birodalmat. És utálom ezt a számőzetést.



– Nem maradhatsz itt – mondta Obi-Wan. – A birodalmiak leellenırzik a kuncsaftjaidlistáját. Roan szerint biztonságban vagy, de én ebben nem...

– Dona nincs rajta azon a listán. – Valaki követett az Ussától. Nem tudom, miért vagy ki. Nem tudom, ennek van-e

valami köze hozzád, de nem kockáztathatunk.

Ferus megint bólintott. – Hol van a jármőved? – Betemette a hó. – Donának vannak szerszámaik, majd kiszabadítjuk. Igazad van – mennem kell. A

dolgok megváltoztak. Vissza kell mennem, hogy kapcsolatba lépjek a Tizeneggyel. Egy kicsitmég várnunk kell a megfelelı idıre, de akkor is terveket kell készítenünk.

Obi-Wan kinyújtotta a kezét egy Dona által hozott bögre felé. Hideg ujjait megégette aforróság. Ezt is teljesen elfelejtette – vagyis hogy milyen újra melegséget érezni egylehetetlen küldetés után.

– Mi a terved, mit teszel majd? – A tervem, hogy megdöntsem a Birodalom uralmát, bolygóról bolygóra – válaszolt

Ferus. – Ez a legkevesebb.Ahogy Ferus hátradılt a székén, Obi-Wan észrevette a fájdalmát.

– Semmiség – mondta Ferus, mikor meglátta, hogy Obi-Wan a sebesült lábát nézi. – Amenekülés során megsérültem. Eltaláltak egy sugárpisztollyal. Dona kezelte, és már majdnem

be is gyógyult. – Érzek valamit, ami meglep – mondta lassan Obi-Wan. – Nem hittem volna, hogy a

Jedi Renden kívüli élet jó lesz neked. – Én is ezt gondoltam – mondta nevetve Ferus. – De aztán hozzászoktam. Siri mindig

azt mondogatta, hogy el kell fogadni a változást. Üdvözöld, mondta – a változás tartjamozgásban a galaxist. Ez teszi széppé. – Ferus belenézett a tőzbe. – Tudtam, hogy meghalt,még a többiek elıtt. Sajnálom, Obi-Wan.

– Sokan meghaltak – mondta Obi-Wan. Ferus nem tudhatta, de Obi-Wan még mindignagyon hiányolta Sirit.

– Sajnálom, de meg kell kérdeznem, Obi-Wan – Anakin. İ se élte túl?Obi-Wan nem tudta elmondani neki. Így az igazság egy változatát választotta.

– İ sem élte túl. – Azaz Anakin, akit mindketten ismertek, halott volt. – A Birodalomıt is levadászta.

Ferus fájdalommal a szemében bólintott, bár ı és Anakin inkább voltak riválisok, mint barátok.

– Azt hittem, hogy a Jedik otthagyása a legrosszabb esemény az életemben – mondta. – De kiderült, hogy megmentette az életem. Nem voltam a Templomban a rajtaütéskor, sem

valamelyik másik bolygón, Nem vadásztak le. De hallani azokról a dolgokról... nehéz voltelviselni. Árulás. És látni galaxist az Uralkodó markában – ez az, ami emészt engem. Mitehettünk volna, mit kellett volna észrevennünk?

– Nem nézünk vissza. Minden pillanatot megragadunk.Ferus kinyújtotta a lábait.

– Oh, igen, a Jedik bölcsessége. Tehát, hol voltál az elmúlt egy évben? – Itt és ott – mondta Obi-Wan. Bízott Ferusnak, de Luke-ról és Leiáról nem beszél

neki. Minél több titkot árul el, annál kevésbé marad titok. – Ah, nem fogok kérdezgetni – mondta Ferus. – De örülök, hogy látlak. Tudsz több

túlélı Jedirıl?Obi-Wan hezitált. A tény, hogy Yoda életben volt, újabb titoknak minısült.

– Tudok valakit, aki biztosan él, de ıt nem említhetem meg – mondta. – És talánnéhányan még elrejtıztek valahol. Nem tudhatjuk. A Templomból egy üzenetet sugároztak,



ami minden Jedit visszahívott, de ott aztán lemészárolták ıket. Kicseréltük az üzenetet arra,hogy maradjanak távol – de lehet, hogy akkor már késı volt. Talán addigra már nem maradtsenki.

Ferus elıredılt, alkarjával megtámaszkodott a térdein, kezeit pedig összekulcsolta. – Nehezen hiszem el az egészet. Valamilyen módon csak meg lehet ıket találni. A

Jedik nem voltak annyira gyengék, hogy teljesen ki lehessen irtani ıket. Muszáj lennie mégmásoknak, akik hozzád hasonlóan túlélték. Ezen a kérdésen rágódom régóta. Kísért engem.Obi-Wan megrázta a fejét.

– Sajnálom, Ferus. Lehetetlen elhinni, de muszáj. A Jediknek vége.A tőz fénye megvillant Ferus sötét szemeibe, és egyfajta narancsos árnyalatot

kölcsönzött neki. – Soha nem fogom elhinni – mondta. – És most, hogy itt vagy, tehetünk is valamit.Obi-Wan tovább rázta a fejét.

– Nekem más feladatom van. Most segíthetek, de ezek után mennem kell, hogy sohane térjek vissza.

– Ezt nem gondolhatod komolyan.

– De. – De hát olyan sok minden ellen kell küzdeni. – Az én küzdelmemnek már vége. – Mi lehet ennél fontosabb?Obi-Wan nem válaszolt.

– Nem szeretek egy Jedi Mestertıl kérdezısködni – mondta Ferus. – A régi szokások nehezen halnak ki. De viccelsz velem? Inkább elbújsz, semmint harcolnál?

A szavak és a modor sokkolta Obi-Want. Rosszallóan maradt csendben. – Ne akarj Jediként kioktatni – mondta Ferus. – Látom az arcodon. Nem vagyok a

tanítványod, Obi-Wan. Természetese tisztellek. De rég megtanultam már ıszintén beszélni.Ez már egy új valóság, egy új galaxis.

– Harcoltunk és meghaltunk ebben az új galaxisban – mondta Obi-Wan kisséingerülten.

– Tudom – mondta Ferus. – Arra gondoltam, hogy a galaxis megváltozott. Hacselekedet helyett a számőzetést választjuk, akkor elnyomásra ítéljük magunkat.

– Ferus, én nem vagyok a Tizenegy tagja – mondta Obi-Wan. – Én egy régi barátvagyok. Nem azért jöttem, hogy besorozzanak.

– Tehát, mi a válaszod a Birodalomra?Obi-Wan belenézett a tőzbe. Érezte a szavakat az ajkán, de nem akarta kimondani

ıket. Azzal feldühítette volna Ferust. – Várni.

– Várni?Úgy tőnt, Ferus hamarosan kiugrik a székébıl és leüti Obi-Want. Obi-Wan nyugodtanfigyelte. A galaxis talán megváltozott, de még mindig tudta, hogyan nyugtasson le egyingerült tanítványt.

Ferus hirtelen elmosolyodott és hátradılt a párnára, amit Dona hozott neki. – Még emlékszem azokra az idıkre, amikor ez a nézés megijesztett. Majdnem most is

sikerült. Majdnem, Obi-Wan.Ferus annyira barátságosan beszélt, hogy Obi-Wan érezte, minden haragja elszáll.

Természetes, hogy Ferus nem érti meg az elhatározását.Obi-Wan belekortyolt a levesébe.

– Van még valami, amit el kell mondanom – mondta. – Van egy birodalmi biztonsági

tiszt, egy Inkvizítor, a neve Malorum... – Igen, találkoztam vele – mondta Ferus. – Ott volt a kihallgatásokon, de nem beszélt.



– Kapcsolata van az Erıvel.Ferus lassan bólintott.

– Gyanítottam... de nem voltam benne biztos. Már elég régóta nem használtam azErıt. Még mindig a részem, de már nem használom.

– Tudsz valamit róla?

– Annyit, hogy a legfelsıbb körökig feltornászta magát – mondta Ferus. – Aztmondják, Vader nagyúr különleges háziállata. İ megválaszthatja a beosztottjait. – Nagyon szeretne téged bezárva tudni, ennyit tudok én – mondta Obi-Wan. – Hát akkor biztosan csalódott – mondta Ferus. – Nem szándékozom újra beköltözni

egy birodalmi cellába. – Felkapta a kanalát. – Most pedig tehetnénk azt, amit a Jedik tennének...

Obi-Wan elmosolyodott. – Mikor megérkezik az étel, egyél.Obi-Wan úgy gondolta, nehezen tud majd elaludni, de a teste többi része

gyızedelmeskedett az elméje felett. A Dona által szıtt takaróval beburkolva, hamarosanelaludt a tőz melegénél.

Reggel Obi-Wan ragyogóan kék ég és fehér sipkás hegyek látványára ébredt fel. – Dona nem szereti, ha kinyitom a páncélozott ablakokat, de itt a hegyek miatt úgyse

venne észre senki – mondta Ferus, miután Obi-Wan felkelt. – Jól aludtál? – Igen, köszönöm – mondta Obi-Wan. Különös volt ilyen átlagos beszélgetést

folytatni valakivel, mint vendég a házigazdával, ilyen körülmények között. Olyannormálisnak tőnt, mikor a helyzet minden volt csak normális nem. Obi-Wan képtelen voltmegszokni az új pozícióját. Ferus többé nem volt padawan. Minden szabály, amely egykor közéjük állt, már nem létezett többé.

Dona berontott a konyhába, reggeli köpenyét maga köré terítette. – Híreim vannak – mondta. – Rákapcsolódtam a HoloNetre.Ferus szipogott.

– Nem hihetünk el mindent, amit ott mondanak. A Birodalom irányítja. – Attól félek, ez most igaz – mondta Dona. – A tömeges letartóztatások Ussában... a

Birodalom ultimátumot adott. Ha a város nem adja ki Ferus Olint huszonnégy órán belül,akkor minden letartóztatottat kivégeznek. A parancsot hat órával ezelıtt adták ki.

Ferus arca teljesen elfehéredett. A teste megmerevedett. – Tehát ezért csinálták az egészet – mondta Obi-Wan. – Többeket letartóztatnak,

csakhogy egyet elkapjanak. – Vissza kell mennem – mondta Ferus. – Fel kell adnom magam.

14. FEJEZET

Nem volt választása. Ha nem tenné meg, ártatlan emberek halnának meg miatta. Már akkor, amikor felállt az asztaltól, Ferus azon gondolkodott, mennyi idıbe telhet eljutniaUssára. Donának nem volt olyan jármőve, amivel ilyen messzire ellehetne menni, de viszontvolt egy barátja a faluban...

– Várj! – mondta Obi-Wan, megragadva a másik kezét.Ferus minden Birodalom érzett haragját az elötte álló férfira zúdította, aki most

visszatartotta. – Csak ennyire vagy képes – várni? Azonnal mennem kell! – Ferus nem tudta elhinni,

hogy Obi-Wan még mindig ugyanaz a Jedi volt, aki régen. Úgy emlékezett Obi-Wanra, mintaki óvatos, na de hát ez már nevetséges.

– Csak azt akartam mondani, hogy jobban meg kéne gondolnod, hogyan térj vissza – kezdte Obi-Wan. – Kell lennie egy...



Dona konyhájában ekkor halkan megszólalt az adattábla. – Behatolás – mondta a nı. – Valaki van a légtérben. Had vizsgáljam...Robbanás hatására törmelék hullott a fejükre, majd egy nagyobb légáram a földre

taszította ıket. Ferus mint egy lassított felvételen hátraesett. Keményen landolt a konyha padlóján, hátát pedig beverte a mögötte levı pultba. Látta, hogy az asztal felé repül, és tudta,

hogy egy pillanat alatt elveszítené az eszméletét, ha sebesült lábára esne. Kinyúlt az Erıért, deaz nem felelt, így kézmozdulata minden energia nélkül maradt. Érezte az Erıt, de nem férthozzá.

A meglepetésére végül az asztal kitért elıle. Látta, hogy Obi-Wan egy Erı-lökésseltérítette el, bár ı maga is a földre zuhant. A bútor a kráterbe esett, amely helyén egykor egykézzel készített szınyeg hevert.

A feje felett látható volt a kék ég. A támadás egy lukat égetett a megerısített tetıre.Obi-Wan már mozgásban volt, és az ablak felé pillantott, mikor Dona elhúzta a kezét a

páncélzat vezérlı érzékelıje felett. – Ez a Firespray, ami követett Ussától.Ferus gyengéden megfogta Dona kezét.

– Már túl késı – mondta. – Nem hiszem, hogy a páncélfüggöny meg tudja állítani.A nı felnézett a helyre, ahol egykor a tetı nagy része volt.

– Természetesen. – Van valamilyen jármő? – kérdezte Obi-Wan. – Olyan nincs, amivel leelızhetnénk – mondta Dona. – És fedezék sincs, ha futnánk – mondta Obi-Wan. – Nem kell futnunk – mondta Dona. – A ház ellen tud állni egy ideig, de azért nem

kéne maradnunk. Erre!Ekkor történt, hogy egy lövés hatására az ajtó berobbant, mire mind fedezékért

kezdtek kutatni.Ferus egy felborult szék alatt elkúszott az ajtóig. Egy lény jelent meg, aki a testével

blokkolta a beszőrıdı fényt. Egy kiborg volt, testét páncélzat borította. Viszont ott, ahol afejének kellett volna lennie, egy lézerágyú volt. Közvetlenül Ferusra szegezıdött. Látta avörös célzófényt.

Tehát ketten voltak. Egy a levegıben, egy a földön. Ezek aztán egyáltalán nem voltak jó hírek.

Obi-Wan megmozdult, fénykardja pengéje hamar felbukkant. Elıre lépett és célbavette a lény fejét. A lénynek azonban el kellett lépnie, ha ki akarta kerülni a vágást. Alézerágyú elsült, de elvétette Ferust és belecsapódott a mosogatóba. Víz szökött fel a magasbaés lángok törtek ki.

– Indulás! – kiáltotta Obi-Wan.

Ferus segített Donának felállni. Együtt aztán kirohantak a konyhából. Mialatt magát ésDonát biztonságba helyezte, Ferus agya továbbra is ádázul dolgozott. Nem tudta otthagyniObi-Want.

Ferus a folyosó rejtett kamrájához sietett. Tudta, hova van eldugva az összes fegyver aházban. Egy lézerpuskát rakott fel a vállára, a zsebeit pedig feltöltötte C16-os gránátokkal.Donának is dobott egy párat, aki azokat aztán berakta az övébe. Tudta, hogy a nı mindig tartegy puskát az oldalánál. Felkapott egy kábításra való fegyvert, majd a nıvel visszasiettek afolyosón, miközben a fejük fölül lézerlövedékek csapódtak be a járólapokba.

Dona elérte a padlóba rejtett csapóajtót, és megnyomta a nyitógombot. Ferus segítettneki kinyitni.

– Menj! – mondta aztán. – Menj le a faluba. Nem téged akarnak. Csak engem.

– Nem tudlak itt hagyni.Ferus megfogta mindkét kezét, mialatt egy újabb lézerlövés rázta meg a házat.



– Eleget tettél már. Több mint eleget. Soha nem felejtem el. Ráadásul ez a ház se fogjavalószínőleg túlélni. Most pedig indulj ki!

A nı elengedte ıt, majd lecsúszott a rámpán.Ferus visszarohant a konyhába. Egy pillantással felmérte, hogy Obi-Wannak sikerült

kint tartania az ajtóban a betolakodót. A betolakodót, aki közben teljesen tönkretette a

konyhát. Az egyik fal lángokban állt, a másik pedig szinte teljesen le volt bontva. Obi-Wannak nemcsak a fentrıl támadó hajó lövéseit, de a lény fején lévı lézerágyú lövedékeit isel kellett kerülni.

Ferus a kábító fegyvert úgy dobta el, mint egy gerelyt. A fegyver beleállt a lénymellkasába. Bár a kiborg páncélozott volt, a robbanás hatására egy pillanatra megszédült éshátrébb lépett. A lény a térdeire rogyott.

– Erre! – kiáltotta Obi-Wannak Ferus.A csapóajtó még nyitva volt. Obi-Wan leugrott és lecsúszott a rámpán. Ferus követte,

de közben rácsapott a vezérlıre. A csapóajtó azonnal bezárult mögöttük.A fenti hangok eltompultak, mikor földet értek és végre talpra álltak.

– Van egy bejárat innen a régi bányák felé.

– Hol van Dona? – kérdezte Obi-Wan. – Leküldtem a faluba. Jobb ha arra nem megyünk. Ha megtalálnák az alagutat, akkor

jobb nem hozzá vezetni ıket.Obi-Wan bólintott.

– Induljunk akkor!Ferus rátette a kezét egy meredek sziklának tőnı képzıdményre. A szenzor épp ott

volt, ahol Dona mutatta neki. A rejtett ajtó kinyílt, ık pedig beléptek. – Mutoniumot bányásztak, mielıtt az ásvány ki nem fogyott. Szép számmal vannak

ilyen alagutak a hegyek között. Mikor Dona idejött, mindet felfedezte – úgy ismeri ıket, minta tenyerét. Nekem is adott leckéket az érkezésem utáni pár napban, hogy egyedül is megtudjak szökni. Van egy ötletem, hogyan juthatunk át a hegy másik oldalára. Talán nemtalálják ki, hogyan lehet ide lejönni.

– Ezt valahogy kétlem – mondta Obi-Wan. – Menjünk!Ferus elindult lefelé az alagúton. A bányászoknak egykor kemény sziklán kellett

áttörniük, amiket aztán erıs duracél gerendákkal támasztottak ki. A lámpák már nemmőködtek, de Ferus szemei gyorsan hozzászoktak a sötéthez, így gyorsan tudtak haladni.

– Gondolod, hogy követtek téged? – Nem – mondta Obi-Wan. – A landolási helyemtıl senki nem követett. Másképpen

találtak meg. Az a kiborg, akinek lézerágyú van a feje helyén... – Jóképő teremtmény. Igazán kellemes bemutatkozás volt. De végülis miért kopogna,

ha ki is lıheti az ajtót?

– Valami ötlet, hogy ki küldhette? – Hallottam a börtönben pletykákat, miszerint Malorumnak dolgozik egy pár fejvadász. Az egyik neve D’harhan, egy kiborg, aki inkább olyan, mint egy sétáló fegyver. İkell legyen az. Nem hallottam a Firesprayesrıl.

Obi-Wannak viszont volt ötlete, ki lehet a hajóban... – Bár tudnám, mi történik odafent – mondta Obi-Wan az alagút mennyezetére

pillantva. – Mikor becsukod magad mögött az alagút ajtaját, aktiválódik egy szerkezet. Mikor

valaki megpróbálja újra kinyitni, az egész felrobban. Hallani fogjuk idelent is. Akkor tudnifogjuk, hogy megtalálták a csapóajtót.

Ferus szíve hevesen dobogott, de nem a támadás miatt. Csak Ussa polgáraira tudott

gondolni, akik a kivégzésükre vártak.



– Minden perc amit itt töltök olyan perc, amikor nem Ussán vagyok. A kivégzések kevesebb, mint egy nap múlva elkezdıdnek.

– A jelenre kell koncentrálnod – mondta Obi-Wan. – Nem arra, ami talán megtörténik. – Obi-Wan, figyelmeztetlek – mondta Ferus. – Ha továbbra is úgy beszélsz, mint a

Jedi Kódex, akkor nem fogunk kijönni egymással.

– Tehát, mit keresünk? – kérdezte Obi-Wan. – Vizet. Tudom, hogy van egy kijárat egy földalatti tónál.Elindultak tovább. Hirtelen tompított robajt hallottak.

– Azt hiszem, megtalálták az ajtó – morogta Ferus.Gyorsítottak a lépteiken, így már kis híján futottak.Ferus nem hitte, hogy a robbanás megállítja ıket. Bár érdekes bónusz lenne, ha az a

lézerágyú apró darabokra szakadna a hatására. – Ha túlélték a robbanást, akkor sem találhatnak meg – mondta végül Ferus. – Az

alagutak egy labirintust alkotnak, és el fognak tévedni. Sehogyan sem...Egy rakéta hangját hallották maguk mögül. Lefeküdtek a földre, mialatt a rakéta

elrepült a fejük felett és belecsapódott egy sziklába. A mennyezet omladozni kezdett, és

kisebb szikladarabok hullottak rájuk, de az alagút maga nem omlott be. – Mondtál valamit? – kérdezte Obi-Wan. – Ki azok a fickók? – kérdezte Ferus, és kiköhögte a törmeléket magából, majd

mindketten rohanni kezdtek.

15. FEJEZET

A kisebbik páncélt és sisakot viselt, valamint rakétákat a csuklóján és a térdein. Obi-Wan el tudta hárítani a lézerlövedékeket a fénykardjával, de így viszont folyton forogniakellett, ugyanis a lézerágyútól csakis a futás menthette meg ıket. Szerencsére azonban azüldözıknek óvatosnak kellett lenniük. Túl sok ágyúlövés akár az egész alagutat rájuk omlaszthatta volna.

Már hosszú hónapok óta nem használta a fénykardját. Mégis tökéletes egyensúlybanmozgott a kezében, gyorsan és könnyedén. Képes volt kicsavarodva futni, hogy kivédje alövéseket, szökkenni és forogni, fénykardja tökéletesen irányítva száguldozott körülötte. Újraúgy harcolt, mint egy Jedi.

Ferus gyorsan futott, de Obi-Wan észrevette, hogy néha rángatózva halad, bizonyítva,hogy lába azért még nem gyógyult meg teljesen. El kellett veszíteniük a követıket, nem pediglehagyni ıket.

– Érzed? – mondta Ferus a lézerzápor közepette. – Ez víz. – Nem mehetünk egyenesen oda – mondta Obi-Wan a fénykardjával hadonászva. –

Úgy kell odajutnunk, hogy ne vegyenek észre. – Egy vagy két oldalági alagút is biztosan odavezet – mondta Ferus. – A kérdés az,megtaláljuk-e a helyeset.

Obi-Wan kinyúlt az Erıért. Csak gyengén érezte a víz és a nedvesség illatát. Meglepte,hogy Ferus egyáltalán felismerte, bár érezte, hogy vele van az Erı. Miközben a fénykardjávalviaskodott, a szagra koncentrált, egészen addig, amíg végül teljesen be nem tudta tájolni alelıhelyet.

– Elıttünk a harmadik alagút balra – mondta. – A kanyarulat után. Próbáljuk meg azelterelést.

Ferus olyan pontossággal dobott hátra egy gránátot, hogy az még Obi-Want islenyőgözte. Úgy célzott, hogy hamar felrobbanjon, de a két támadó ezt nem tudhatta. A gránát

becsapódott, óriási lukat ütve a kemény padlózaton, és hátralökve a fiatalabbik fejvadászt. Akiborg erısebb volt, ráadásul figyelt a robbanásra, de így is belezuhant a keletkezett lukba.



Füst és porfelhı lepte el az alagutat. Ferus és Obi-Wan ezt használta ki, és befordultak az oldalsó alagútba. Csendesen mozogtak lefelé a szőkebb folyosón. Épphogy hallották, hogyüldözıik tovább folytatják az utat a fıalagútban. Lerázták ıket – egy idıre.

A sötét és szők alagút állapota az évek során jelentısen megromlott. Víztócsákonkellett átgázolniuk és lehullott gerendákon átmászniuk. Teljes sötétség uralkodott. Olyan volt,

mintha a hegy szívébe temették volna ıket. De legalább nem lövöldöztek feléjük.A víz szaga egyre erısebben érzıdött. Végre Obi-Wan fénysugarat vett észre maguk elıtt. A tó.

Beléptek egy hatalmas, sötétvörös színő sziklákkal teli barlangba. Feltornyosulósziklák vették ıket körül, mint valamilyen erdı. A tó olajfekete vize simára nyaldosta a padlóvörös köveit. A tavon túl látható volt az alagút folytatása, amelynek bejáratát részlegesenlezárták a lehulló támasztógerendák.

– A jó hír, hogy megtaláltuk – mondta Ferus. – A rossz, hogy át kell úsznunk rajta.Obi-Wan Ferus felé nyújtott egy víz alatti lélegeztetıt.

– Ezen kell osztozkodnunk. Víz alatt kell maradnunk, hogy ne vegyenek észre. A vízszínébıl ítélve, nem sokat fogunk látni. Gondolod, hogy tudod használni az Erıt?

Ferus megrázta a fejét. – Már próbáltam, de...Obi-Wan benyúlt az övébe, majd elhúzta a horgonyát. Röviden kiengedte a kábelt, és a

végén levı kampót ráakasztotta Ferus övére. – Akkor kapaszkodj ebbe!A víz sokkolóan hideg volt. Obi-Wan lebukott a felszín alá. Érezte, hogy a bıre

megfeszül a borzalmas hideg hatására. Remélte, hogy Ferus meg tudja csinálni. Az ehhezhasonlóan hideg víz akár bénulást vagy görcsöt is okozhatott. Az Erı segítsége nélkülFerusnak gondjai lehetnek az úszással is.

Elindult keresztül a tavon, érezve, hogy a kábel idırıl idıre megrándul, jelezve, hogyFerus mögötte úszik. Néha-néha Ferus erısen megrántotta a kábelt, majd átadta a lélegeztetıtObi-Wannak. Olyan mélyen haladtak, amennyire csak tudtak, mivel mindenáron el akarták kerülni a leleplezıdést.

Körülbelül a tó közepén érezte, hogy a kábel megfeszül. Megfordult, de csak alig tudtakivenni Ferus árnyalakját maga mögött.

Ferus bajban volt. A sebesülése és a hideg nehézzé tette számára az úszást. Küzdött,de Obi-Wan látta, mennyi erıfeszítésébe kerül a mozgás.

Visszanyúlt Ferus keze felé, így egy kézzel haladt tovább, maga után húzva Ferust.Fárasztó volt így mozogni. Kinyúlt az Erıért, összegyőjtve azt a vízbıl, a sziklákból és afelettük levı levegıbıl. Hullámként akarta meglovagolni, amíg át nem jutnak a biztonságostúlpartra. Nem akarta elvenni a lélegeztetıt Ferustól; érezte, hogy Ferus minden

levegıvételért keményen küzd. Viszont nem biztos, hogy sokáig bírja még nélküle.Ekkor Obi-Wan meglepı dolgot érzett. Az Erı találkozott az Erıvel, és bár gyengén,de Ferus is hozzáfért, táplálta, próbálva csatlakozni Obi-Wanhoz. Talán az segített, hogytestjeik is összekapcsolódtak. És végül az Erı ott pulzált körülöttük, összetartotta ıket, és ígyaztán eggyé váltak a víz molekuláival, és könnyedén siklottak végig a tavon.

Obi-Wan Ferusra nézett. İ bólintott Obi-Wannak, és láthatólag örült a történteknek, ahideg és a veszély ellenére is. Újra megismerte az Erıt. Átnyújtotta a lélegeztetıt Obi-Wan, ésezzel megint osztozkodni kezdtek.

Obi-Wan hamarosan érezte, nem pedig látta, hogy már közel a túlpart. Most talánvállalhatják a kockázatot, és visszatérhetnek a felszínre. Az üldözıknek elég fény álltrendelkezésre, hogy meglássák ıket, ha netán erre néznének. Csendesen kell cselekedniük.



Obi-Wan felemelkedett a felszín felé, hogy csak a feje látszott ki. Azonnal meglátta akét fejvadászt. A hátukat mutatták a tó felé, és körözve próbálták kitalálni, merre is mehetettFerus és Obi-Wan.

Obi-Want emlékek csapták meg. Ismerte a kisebbiket. Ahogyan ott járkál... A sisakjaeltakarta az arcát, de Obi-Wannak mégis ismerıs volt. Megvizsgálta a páncélzatot. Egy zöld

Mandaloriai harci páncélzat volt, a csuklóinál pedig Kelvarek rakétákat helyezett el.Úgy nézett ki, mint Jango Fett kisebb változata. De hát Jango Fett halott.Viszont volt egy fia... egy klón. Boba.Boba nem láthatja meg ıt. Felismerné. A Kaminón találkozott Bobával, mikor még

kisfiú volt, de Obi-Wan még mindig emlékezett arra a merev tekintetére. Ráadásul azok után,hogy a Geonosison saját szemmel látta, miként fejezi le apját Mace Windu, nem biztos, hogya Jedik a legjobb barátai. Hány éves lehet most? Tizenhárom, tizennégy? Csak egy fiú, demégis több. A klónháború újabb árvája, akinek hamar kellett megismerkednie a felnıttséggel.

Emlékezett Jango Fett hajójára – egy Firespray volt. Módosított fegyverzettel,hajtómővel, célzóberendezéssel. Feltehetıleg újrafestette.

Ezek a gondolatok suhantak át Obi-Wan agyán, aki közben oldalba lökte a feljövı

Ferust. Elindultak kifelé, most már a vízben sétálva, de vigyázva, nehogy a legkisebb hang isrájuk vonja a figyelmet.

Majdnem az alagút bejáratánál voltak már, amikor észrevették ıket. A lézerágyúelsült. A lövedék felspriccelte a vizet, ık pedig megint lebuktak a víz alá, próbálva elrejtıznia sekély vízben.

Obi-Wan hallotta a robbanást, ahogy a lövedék belecsapódott az alagút gerendáiba. Avízben keletkezett hullám mélyebbre sodorta ıket. Azonnal kellett cselekedniük, hogyelkerüljék a víz alatti csapdába esést, mialatt Boba Fett utánuk ered. Sietniük kellett.

Ferus közvetlenül mellette volt. Nem kellett egymásra nézniük vagy jelet adniuk amásiknak. Egy elme voltak most, egy céllal.

Ferus Obi-Wannal egy idıben tört ki a felszínre, majd gázolt keresztül a térdig érıvízen. Mögöttük Boba Fett aktiválta a hátirakétáját. A levegıbe emelkedett, és elindultfeléjük.

Az Erıt használva Obi-Wan hullámot gerjesztett maga mögött. A víz mindenmolekulájáért kinyúlt, hogy aztán az Erı segítségével óriási fekete hullámmá álljanak össze.Érezte, hogy Ferus is ugyanezt teszi, így a hullám már olyan erıs volt, hogy képes voltmindkettıjüket az alagút szájához sodorni.

Az alagút most már szinte teljesen beomlott, két duracél gerenda keresztet formázvazárta el a bejáratot. Por és kıdarabok szálltak lefelé a plafonról, még nehezebbé téve atájékozódást.

Boba Fett kiengedett egy rakétát, az alagút bejárata felé célozva. A becsapódás

félelmetes volt. A másik gerenda is összetört, a plafon pedig részben beomlott.Obi-Wan és Ferus a a hullám tetején lovagoltak. Átsiklottak a még megmaradt résen aleomlott sziklák között, majd mögöttük az alagút bejárata teljesen lezárult.

Obi-Wan arca becsapódott az iszapos talajba, így egyszerre érezhette a tó vizének, a pornak és a sziklának az ízét. Érezte, hogy a hátára is omlik valami, ezért remélte, hogy nemtemetıdik el élve.

A zaj elhalkult. Lassan megmozdult, lerázva magáról a koszt és a szikladarabokat. – Ferus?Ferus szemei csukva voltak. Az arca egyik felét porréteg borította, a másik egy

kıdarabon hevert. Obi-Wan megfogta a kezét. – Ferus!

A szemei végre kinyíltak. – Hát ez... nem semmi volt – mondta, miközben felállt.



– Gyerünk. Azt a kettıt egy beomlott alagút nem állítja meg. Felismertem a másikat.Boba Fett az, egy fejvadász. Csak egy gyerek, talán tizennégy vagy tizenöt éves.

– Érdekes gyerek – mondta Ferus, majd lerázta magát. – Merre? – Nem vagyok benne biztos... balra, azt hiszem.

Tova botladoztak. Alig tettek meg száz métert, mikor újabb robbanás hallatszott. – Nem üldöznek tovább minket – mondta Ferus. – Ránk akarják omlasztani azalagutat.

Talán sikerül is nekik. Obi-Wan látta, mennyire remegnek a duracél gerendák. Sziklák gurultak le a padlóra. A föld is rengett.

Mögöttük az alagút beomlott. A fejük felett a tartógerenda megreccsent. – Futás! – kiáltotta Ferus.Futni kezdtek, lefelé az alagúton, mialatt a gerendák és a tartóoszlopok ijesztıen

recsegtek.Elıl valamilyen fényt láttak meg. Dona volta az, aki még mindig az alkonyi hó

színéhez hasonló ibolyaszín köntösét viselte. A szürke haját hátravetette.

– Gyorsan! – szólt. – Erre! – Mit csinálsz? – kérdezte Ferus, mikor felfelé másztak. – Mondta, hogy el tudjuk ezt

intézni. – Igazán jól csináljátok – felelte a nı.Újabb robbanás rázta meg az alagutat. A duracél gerenda a földre zuhant mögöttük.

Obi-Wan megragadta Donát és csinált egy Erı-ugrást, Ferus szorosan a nyomában. Akövetkezı alagútban landoltak, miközben a hátuk mögött a sziklák és a kosz mindent elzárt.

– Ez az alagút sem tart ki még nagyon sokáig – mondta Dona. – Gyerünk!Dona vezetésével az eddiginél sokkal gyorsabban haladtak elıre. A földet hamarosan

újabb hatalmas robbanás rázta meg, de a nı gyorsan behúzta ıket egy oldalalagútba, ahol egynyitott ketreccel ellátott liftakna volt.

– Mőködik? – Nagyon remélem. Befelé! – Dona beugrott és rácsapott az emelıre. Ahogy a ketrec

megindult felfele, elvigyorodott. – Csak vicc volt. A biztonság kedvéért, ezt karban tartottam.A gép zümmögése megnyugtató volt. Obi-Wan boldogan hagyta maga mögött az

összes alagutat. A lift a felszín felé tartott, minden egyes robbanásnál egy rázkódással.Dona kivezette ıket a fülkébıl egy kisebb épületbe, amit a hegyek közé építettek fel.

Kisétáltak a ragyogó napsütésre. Magasan a falu felett voltak. – Lemászunk a hegyrıl a faluba. Van egy ismerısöm, akinek van egy gyors futója. Az

majd eljuttat Ussáig. – Kevesebb, mint tizenhat óránk van még – mondta Ferus.

16. FEJEZET

Több idıbe telt, mint amennyit a türelmetlen Ferus el tudott viselni, de végül mégis azUssa felé tartottak a kétüléses futóval. Semmi nyoma nem volt Boba Fettnek vagy halálostársának. Obi-Wan tudta, hogy rendbe kell hoznia az itteni dolgokat – aztán amilyen titokbancsak tud, visszatért a Tatooine-ra.

– Figyelmeztetlek – mondta Obi-Wan Ferusnak –, feladhatod magadat, de az még nemgarantálja, hogy Malorum szabadon engedi a rabokat. Attól félek, épp az ellenkezıjét teszimajd.

– Mire gondolsz? Alkut ajánlottak fel.

– Azt teszik, amit akarnak – mondta csendesen Obi-Wan. – Ezt már biztos te isészrevetted, Akár az összes rabot képesek kivégezni. Téged is beleértve. Meg akarják



félemlíteni az összes lakost Ussában. El akarnak téged pusztítani, csakúgy mint a polgárok lelkesedését. Ha feladod magad, azzal még nem mented meg ıket. Láttam egy aktát ahelyırségen. Arról szólt... miként lehet elrejteni nagyszámú holttestet. Testektıl akarnak megszabadulni.

Ferus elborzadt.

– Nem gyilkolhatnak le mindenkit. – Ferus, a gonoszságuk hatalmasabb, mint gondolnád – mondta Obi-Wan. – Ez agonoszság pedig a csúcson kezdıdik, és onnan folyik lefelé. Palpatine császár egy Sith

Nagyúr. – Egy Sith? – nézett rá sokkolva Ferus. Hirtelen valami megcsillant a szemében. – A

Sith, akit kerestünk... a küldetésem a Korribanra... – Igen, de ezt tartsd titokban! Dooku gróf volt az, akivel Granta Omega találkozott.

Ezért mondta, mikor Omega meghalt, hogy szeretném tudni, amit ı tudott. A Sith Nagyúr kilétérıl.

Ferus egy ideig elcsendesedett. – Tehát már egy ideje el volt tervezve az egész. És Darth Vader...

– Az ı tanítványa. – Obi-Want megcsapta egy fájdalomhullám. Nem akarta felfedniFerus elıtt Vader kilétét. Nem kellett tudnia róla.

– A Sith-ek uralják a galaxist – mondta Ferus. – Ez sokkal, sokkal rosszabb, mintgondoltam. Azt hittem, hogy akivel küzdünk... egy átlagos gonosz. Tehát ezért pusztították ela Jediket. Csak ti tudhattátok volna legyızni ıket.

– Igen. Vagyis most már érted, miért gondolom, hogy bármire képesek. Malorum nemSith, de a sötét oldal vele van. Majd kitalálnak valamit, amivel leplezhetik a kivégzéseket. Aztis tervezik, hogy a Bellassa összes kommunikációs rendszerét lezáratják. Információs tilalomlesz egy hónapig. Lezárják az őrkikötıt, és teljesen izolálják a bolygót. Minden bizonyítékoteltőntetnek. Így, ha mégis kiszivárog valami, azonnal tagadni tudják. Ussa az egészgalaxisnak példát fog mutatni. Ez egy sokkal nagyobb terv része.

Ferus most hosszú ideig csendben volt. Maguk mögött hagyták a hegyeket, most pedigegy nagy kiterjedéső alföld mentén robogtak. Úgy tőnt, Ferus annyira koncentrál a vezetésre,mintha az üres vidék helyett az őr forgalmában vezetne.

– Elıször is látnom kell Roant. Aztán kapcsolatba lépek velük. Elhiszek mindent, amitmondtál, Obi-Wan, de mégis fel kell adnom magam. Van más választásom?

– Soha nincsen csak egyetlen választás. A feldühítésedet kockáztatva emlékeztetlek egy a Jedi bölcsességre – mondta Obi-Wan.

– Én már nem vagyok Jedi. – Valóban? – mondta Obi-Wan. – Akkor bizonyára csak képzelıdtem, mikor az Erıt

használtad támadásra az alagútban.

– Aligha használnám a támadás szót – mondta Ferus. – Olyan voltam, mint egy bantha borjú. – Még visszakaphatod – mondta Obi-Wan. – Már el is kezdted. Nem vesztetted el,

amit eddig tudtál. – Talán el akartam veszíteni – mondta Ferus. – Talán már nem is olyan egyszerő az

Erıvel bánni azok után, hogy otthagytam a Jediket. – Most már tudod használni. Szükséged van rá. És ott is lesz veled. – Akkor mondd el a bölcsességedet, Obi-Wan – mondta Ferus. Az egyik lábát

kitámasztotta, miközben megragadta a vezérlıt. – Tedd, amit tenned kell, de váratlan úton. – Ah. A fénykard-kiképzés elsı leckéje.

– Nem, a fénykard-kiképzés elsı leckéje, hogy ne ess össze.Ferus halkan felnevetett.



– Emlékeszem. – Akkor erre is emlékezned kell – minden, amit megtanulsz a fénykard-kiképzés

folyamán... – ...felhasználható az élet folyamán is – fejezte be Ferus.Rövid csend következett.

– De hát – mondta Ferus –, mi lenne annak, hogy feladom magam, a váratlan útja? – Végre – mondta Obi-Wan –, feltetted a helyes kérdést.Ferus Roan ágya mellett állt.

– Hé, partner. – Hé, partner. – Valamilyen mentség a fekvésre?Roan elmosolyodott.

– Nos, soha nem kaptam szabadnapot, mikor veled dolgoztam. – Minden órával egyre jobban lesz – mondta Arnie Antin.Roan keményen Ferusra nézett.

– Feladod magad, nem igaz?

– Igen, de nem úgy, ahogy várnád. – Ferus Obi-Wanhoz fordult. – Az öreg barátomnak van egy terve. – Wil, Rilla és Arnie ránéztek.

– Az alkut semmiképpen nem vehetjük semmibe – mondta Obi-Wan. – Akkor mindenki meghalna. Ehelyett gondoskodunk róla, hogy mindenki életben maradjon.

– Hogyan? – kérdezte Wil. – Azt fogjuk használni, ami már van nektek, nem azt, amire szükségetek van – mondta

Obi-Wan. – Mink is van? – kérdezte Wil. – Nincsenek fegyvereink, sem hajóink... – Csakis mi vagyunk egymásnak – mondta Rilla. – Pontosan – mondta Obi-Wan. – És csak erre is van szükség.

17. FEJEZET

Obi-Wan a Holdkı Kerület egymásba fonódó, szők utcáihoz vezette Ferust. Egyköpeny csuklyája alatt Ferus úgy tudott végigsétálni az utcákon, hogy közben nem ismerték fel.

– Mit csinálunk itt? – kérdezte Ferus, árnyalatnyi türelmetlenséggel a hangjában. – Kifutok az idıbıl...

– Még van hét órád. – Vagyis mehetünk vásárolni? – Találkozni fogunk valakivel – mondta Obi-Wan. – Az egyik barátoddal, aki

egyébként megkért, hogy adjak át neked egy üzenetet. – Mi az? – Bőzlesz, mint egy bantha.Ferus megértette az üzenetet és nevetni kezdett.

– Trever? A kölyök, aki mindig az iroda környékén lebzselt?Befordultak egy sikátorba, ahol meglátták a fiút, aki épp azzal volt elfoglalva, hogy

gravsledjét kihúzza egy konténer mögül.Trever felnézett, és észrevette Obi-Want.

– Nem – mondta Trever. – Nem, nem, és nem.Ferus hátratolta a csuklyáját.Trever megdermedt, majd egy lépést tett meg hátra.

– Életben vagy.



Megkönnyebbülés ült ki az arcára, amivel mindent elmondott Obi-Wannak, amittudnia kellett.

– Beszélnünk kell – mondta Obi-Wan Trevernek.Trever elvezette ıket a helyre, ahol éjszaka szokott aludni – Obi-Wan nem tudta az

„otthon” szót használni. Levezette ıket egy másik sikátorba, egy szürke ajtó elé, amit egy

kóddal ki is nyitott. – A mővezetı megengedte, hogy itt aludjak – mondta. – Rendkívüli ajánlatot tettemneki. – Kinyitott egy kisebb helyiségbe vezetı ajtót. A szoba meglepıen meleg volt.

– Közel van a melegítıkhöz – magyarázta Trever. – Télen jól jön. Üljetek le!A szoba berendezése egy alvó matracból és egy székbıl állt. Az egyetlen további

ülıhely a padló volt, tehát Obi-Wan és Ferus leültek. Trever melléjük telepedett. – Hozhatok valamit? Cukros tortát? Virágteát? – Trever elvigyorodott. – Csak

vicceltem. Nincs semmim.A vicce erıltetett volt, Obi-Wan pedig tudta, miért.

– Mit loptál el az Olin/Lands irodától? – kérdezte Trevert.Trever arca megbénult.

– Semmit.Ferus csendben maradt. Trever nem nézett rá.

– Pont azelıtt, hogy Ferust és Roant letartóztatták. – Mondtam, hogy semmit – mondta Trever. – Ezért jöttetek? Mert... – Trever, minden rendben – mondta Obi-Wan. – Azt hiszem, jobb ha elmondod

Ferusnak. Valami kis dolog volt, amirıl azt gondoltad, senkinek nem hiányzik majd? – Azt hittem, nem ér sokat – mondta gyorsan Trever. – Azt hittem... azt hittem, hogy

ki akarják majd úgyis dobni. Egy régi energiadroid, romlott motivátorral. Kiegészítıenergiatermelınek használták, de aztán kidobták a szemét közé.

Ferus a kezeibe temette az arcát. – De hát kidobtátok! Minden mást otthagytam, hogy ha egyszer visszatérnek, ne

legyen változás. A birodalmiak elvették az adatpadjaikat és az aktáikat, így az gondoltam,hogy egy törött droid... talán eladhatom a feketepiacon.

– A droid – mondta Ferus. – A kódolt aktáinkat tápláltuk be a motivátorába. Azadatkártyához hozzá lehetett férni... de mégis úgy tőnik, mintha el lenne törve. Ez volt a titkosrendszerünk.

– Kinek adtad el? – Egy másik kölyöknek. A kerületben voltam, ı pedig megkérdezte, van-e valami

eladnivalóm. Nem gondoltam, hogy...Obi-Wan Ferusra pillantott.

– Azt hiszem, az a fiú Boba Fett volt. Szerintem kifigyelte, hogy Trever folyton az

iroda környékén van. Szerintem megszerezte az aktákat, átadta ıket Malorumnak, és kettenegyütt feltörték a kódot. Így tudta meg Malorum, hogy te és Roan megalapítottátok aTizenegyet. Így szerezték meg a kuncsaftjaitok listáját. Nem azt a listát, ami az adatpadonvolt, hanem a valódit... amin Dona is szerepelt. – Visszafordult Treverhez. – És te tudtad ezt.Gyanítottad, hogy a droidot épp a rossz embernek adtad el.

– Nem tudtam biztosra – morogta Trever. – De valóban sejtettem. Úgy értem, Ferustés Roant pont azután kapták el. Te mindig jó voltál velem, Ferus. A károdra a Bellassa összeskredtijéért sem tettem volna meg. Úgy értem, loptam tıled idırıl idıre, persze, de téged nemkevertelek bele sosem.

– Most jóvá teheted az egészet – mondta Obi-Wan. – Segíthetsz Ferusnak. – Hogy?

Obi-Wan elıatta, mire lenne szüksége. Trever már azelıtt rázta a fejét, hogy Obi-Wan befejezte a mondandóját.



– Ez a legırültebb ötlet, amit valaha hallottam – mondta. – De miért is kellek énehhez?

– Mert te ismered Mariana napi rutinját – mondta Obi-Wan. – És te tudod, mikor éshogyan lopd el, ami kell nekünk.

– Nézd – mondta Trever. – Sajnálom, amit Ferusszal tettem. De a nyakamat azért nem

teszem fel érte. Így élek én túl.Ferus közelebb hajolt. – Olyan dologra kérünk, ami nehéz – mondta. – Azt hiszed, hogy az ellenállás

értelmetlen. İk akarják, hogy te ezt hidd. Azt hiszed, hogy annyi bıven elég, hogy magadateltartod. İk akarják, hogy ezt hidd. És mindeközben a saját otthonodat lopják el az orrod elıl.És azt mondják, az életed most már sokkal jobb. Azt mondják, békét és szabadságot adnak neked, és elvárják, hogy megvedd, amit eladnak. Azt akarják, hogy csendben maradj, éselhidd a HoloNet összes hazugságát. Meg akarod adni nekik, amit akarnak?

Obi-Wan ránézett Ferusra. Ez volt az a karizmatikus vezetı, akirıl a többiek beszéltek, a férfi, aki egyszerően, mégis hatásosan tudott beszélni. A változást könnyá voltészrevenni Treveren.

– Megteszem – mondta. A szemei Ferusra villantak. – De ne hidd, hogy azért, mertmeggyıztél. Csupán nem akarok elvetni egy ilyen szórakozást.

A város a felszínen nem változott. Az Ussaiak hazatértek a munkából, megették avacsorájukat, és vigyáztak a gyerekeikre. De ezalatt az átlagos felszín alatt, egy újabb céltámadt fel. A tehetetlenség hónapjai után Ussa embereit a kockáztatásra kényszerítették. İk

pedig válaszoltak.Ferus üzenetet küldött a helyırségnek. Hajnalban fogja feladni magát, de csak egy

feltétellel – elıször az összes rabot szabadon engedik.A helyırség kapuja elıtt fog állni, a Közös Területen. Mikor minden egyes rab

kisétált, ı be fog menni.Éppen hajnal elıtt, Obi-Wan egy légisiklóban ült a Közös Terület környékén egy

sikátorban. Ussa népe hatalmas tömegbe győlt össze az utcákon. A helyırség elıtt a KözösTerületet a rohamosztagosok tisztán tartották, akik az épület kapuja elıtt strázsáltak, kezükbentartva fegyverüket.

A tömeg csendes volt, de nem mozdult. A hideg ellen bebugyolálva figyelték a kaput,tekintetüket néha leeresztve a helyırség elıtti gyepre, mely baljóslatúan feketének látszott afélhomályban. A kapuk mögött volt a börtön, ahol szeretteiket tartották fogva.

Wil tartott tıle, hogy elrendelik a feloszlatást, de végül Obi-Wannak volt igaza, akiszerint a birodalmiak szeretnék, ha minden Ussai látná kegyetlenségüket. Úgy fognak tenni,mintha elengednék a rabokat, de mikor már megszerezték Ferust, azonnal újra elfogják ıket aKözös Területen masírozó rohamosztagosokkal. Ebben biztos volt. Az ı dolga az volt, hogy

tökéletesen idızítve mentse meg Ferust. Ha Ussa népe véghez viszi a dolgot, akkor mindenrendben lesz.Köd szállt le a gyephez. Az ég sötétszürke volt, de az árnyékok mégis felfénylettek,

mikor hirtelen az egész tömeg elhalkult. Ferus sétált át lassan az utcákon, mialatt elıtte atömeg kettéoszlott.

A barna utazóköpenybe öltözött magas alakja egyedül sétált le a hosszú füves vidékre.A helyırség kapujánál megállt.

Egyetlen köhintést vagy lépést nem lehetett hallani. Még egy lélegzetvételt sem.A kapu lassan kitárult. Egy férfi jelent meg a küszöbön, sárga börtönuniformist

viselve. Aztán egy másik. Aztán egy nı. És végül mind kiözönlöttek a Közös Területre. Egyosztagnyi rohamosztagos lépkedett mellettük, egy csoportban tartva ıket.



A rabok a füves téren kavarogtak, összezavarodva, félelemmel az arcukon.Türelmetlenül kutatták a tekintetükkel a tömeget, keresve a családtagos vagy barátok ismeretlen arcát.

Malorum jelent meg a kapuban. Beszélni kezdett, hangját mesterségesen felerısítették,hogy mindenki hallja.

– Hálásak vagyunk Ussa lakosainak, amiért együttmőködtek velünk a Ferus Olin nevő bőnözı átadásában...Mormogás futott át a tömegen. Átadás! Nem is adták ıt át! Hiszen szabad akaratából

adta fel magát.Egy osztagnyi rohamosztagos vette körbe Ferust, lézerpuskájukat rászegezve.

– Sajnálatos módon az engedetlen tömeg miatt a rabokat egyenként fogjuk elengedni acsaládjaikhoz, de csak azután, hogy átestek egy biztonsági ellenırzésen...

Keserő moraj hallatszott a tömegbıl, mely folyamatosan erısödött. – Nem! – kiáltott fel valaki.A szabadsághoz oly közel, a rabok elkezdtek elıre nyomulni. Semmi nem volt köztük

és az utcák között, amiket a családtagjaik töltöttek meg.

– Nem – suttogta Obi-Wan. – Ne mozduljatok! Még ne... – A rabok fellázadtak! Elkapni ıket! – szólt Malorum.Itt is volnánk, gondolta Obi-Wan. A kettıskereszt. A légsiklóval felemelkedett a

levegıbe, de csak egyhelyben lebegett. Ha túl hamar indult volna el, akkor arohamosztagosok a tömeg ellen fordultak volna. Gyötrelmes volt, de mindenképpen várniakellett pár másodpercet.

Ussa lakosai tüntetıleg felordított, és elindultak a rabok felé. A rohamosztagosok felemelték a fegyvereiket.

Obi-Wan kezei rászorultak a légsikló vezérlıjére. Várnia kellett, amíg arohamosztagosok megzavarodnak. Ha azt hiszik, hogy támadó szándékkal érkezik, akkor azonnal tüzelni kezdenek rá.

Ussa lakosai ledobták magukról nehéz kabátjaikat.Egy hullámban indultak meg elıre. A rohamosztagosoknak túlerıvel kellett

szembeszállniuk. Mind megzavarodtak – hirtelen egyenruhások voltak mindenütt. Tengernyiember sárga rabegyenruhában, de itt és ott birodalmi tisztekéi is láthatóak voltak. Nemhasználhatták egyik fegyverüket sem, ha elıfordulhatott, hogy birodalmi emberben is kárttehetnek.

Obi-Wan elindult elıre, ahogy a polgárok beözönlöttek a Közös Területre.Elvegyültek a rabok közé, így egy pillanattal késıbb már senki nem mondhatta meg, ki volteddig börtönben és ki nem. És további százak voltak mögöttük, mind egyenruhában, azutcákon masírozva.

Trever lopta az egyenruhákat, amiket Mariana a szennyes közé dobott, de még azóvatos szabó által félretett árukat is elhozta. Minden egyes lakos egész éjszaka dolgozott,hogy az egyenruhákat megfelelıre szabják, és így felkészüljenek a birodalmiakkal valótalálkozásra.

A rab fogalomnak nem volt értelme. Ussában minden lakos rab volt már. És meg istörtént, amire Obi-Wan számított – Malorum nem adhatott ki tőzparancsot, mivel – legalábbismég – nem engedhette meg magának, hogy egy egész várost kiírtson.

Fentrıl figyelve Obi-Wan arra gondolt, hogy ilyen bátorságot még nem látott. Mindenegyes lakos küzdött az életéért. Mindenki együtt.

Malorum, ezt észrevette, dühös volt – és feszült. Egy egyszerő parancs leadása utánmegfordult, mire a rohamosztagosok kábító bilincseket raktak Ferusra, majd elkezdték

ráncigálni ıt az ajtó felé.



Ne! kiáltott fel magában Obi-Wan. Ha beviszik Ferust a helyırség területére, akkor onnan többé nem jut ki. Túl veszélyes volt ahhoz, hogy életben hagyják.

Természetesen vállalták a felelısséget. Úgy gondolták, hogy az elterelés elég idıt fogadni Obi-Wannak, hogy kiszabadítsa Ferust. De Malorum szavai feltüzelték a tömeget, akik erre egy kicsivel elıbb indultak meg elıre. Obi-Wan még mindig túl messze volt.

A helyırség ajtaja záródott. Obi-Wan nem hagyhatta, hogy így érjen véget. Nemveszíthette el Ferust. Így nem.

18. FEJEZET

Obi-Wan oldalra fordította a légisiklóját és lebukott, megcélozva a helyırség záródóajtai közötti szőkülı rést. Hallotta a fémes nyikorgást és a csattanást, mely jelezte, hogyvalami letört a sikló oldaláról. Csak remélni tudta, hogy nem valami nagyon fontos dolgothagyott el; arra nem volt ideje, hogy megnézze.

Ferust rohamosztagosokkal körülvéve egy széles folyosón vezették le. Szerencsére amennyezet itt elég magas volt, hogy egy jármő kényelmesen elférjen a folyosón. Úgy, hogy

kábító bilincseket raktak a csuklójára, egyetlen rossz mozdulatra térdre kényszeríthetnék.Érezte, hogy Obi-Wan közeled, holott a rohamosztagosok még nem látták meg ıt, egyenlıre.Obi-Wan megérezte az Erıben a Ferus által küldött rezgést, miközben tovább repült felé.

Malorum ekkor megfordult. Mint mindig, most is csuklyás köpenyt viselt, így Obi-Wan a szemei helyén csak két fekete pontot látott, melyek dühösen villantak meg.

Elıkapta a fénykardját. Nem volt választása. Malorum mostanra biztosan tudta, akkor is, ha Fett még nem mondta el neki, hogy egy Jedi még életben van. Nem éppen így akartaleleplezni magát.

De Obi-Wan tudta, hogy meg kell tennie. A Ferushoz hasonló lények voltak azok, akik kikövezték az utat, akik tovább fognak harcolni, akik majd ezernyi úton-módon gyengítik aBirodalmat, míg végül el nem érnek a teljes gyızelemhez. Most értette meg Qui-Gon szavait.Elsıkézbıl látta, milyen hőséget tud gerjeszteni Ferus.

Ahogy a sikló ereszkedett, a pengével a kábító bilincsekre csapott. Egy pillanatra acsapás ereje megrengette a vállait, de aztán végül a bilincsek csörögve landoltak a padlón.

Nem hátrált meg, nem is állt meg. Érezte az Erı mozgását, lüktetését, és Erı-lökések sorozatával eltolta a rohamosztagosokat, miközben kezet nyújtott Ferus felé.

Ferus megragadta a kezét. Az Erı átáramlott rajtuk, olyan láncot alkotva, mely sohanem törik szét.

Ferus felkerült a jármőre, segítve a saját testi erejével és az Erıvel. Feruselhelyezkedett a siklón, Obi-Wan pedig rálépett a gázra. A jármő kilıtt, de közben egy kicsitmegingott Ferus súlya miatt, ám tekintve, hogy nemrég egy kisebb darabot elveszített a

kapunál, hamar visszaállt az egyensúlya.A lézerzápor elkezdıdött. Obi-Wannak a siklóval kellett törıdnie. Hátralökte afénykardját Ferusnak. Ferus állóhelyzetbe ugrott a sikló fedélzetén.

Obi-Wan a szeme sarkából is látta, milyen gyorsan mozog Ferus, és hogyan védi ki alövedékeket az imbolygó jármővön. Miközben össze-vissza csavarodott, hihetetlen módonmégsem esett le. Obi-Wan lejjebb süllyedt a széles folyosón. Nehéz volt egy ilyen kis helyenegy légisiklót vezetni, fıként ha még megfelelı egyensúlyban sem volt, így félt tıle, hogyFerus elıbb-utóbb lezuhan.

Valaki kilıtt egy rakétát. Hallották, ahogy végigsüvít a levegın. – Balra! – kiáltotta visszanézve Ferus, mire Obi-Wan gyorsan balra fordította a gépet.A célzóberendezésnek köszönhetıen a rakéta a nyomukban maradt. A légisikló vad

táncot lejtett a levegıben, cikkcakk alakban repkedve a folyosón, miközben odalent tisztek ésrohamosztagosok próbáltak fedezéket találni. A rakéta milliméterekkel tévesztette el ıket, és



végül a falnak csapódott, ezzel repülésre kényszerítve néhány rohamosztagost. Obi-Wanérezte, hogy a haját is összekócolja a robbanás lökéshulláma.

A hajtómő füstölni kezdett. Obi-Wan utoljára még beletaposott, és egy éles jobbkanyarral egy üres folyosó felé fordította a jármővet. A siklónak sikerült bevennie a kanyart,de aztán a hajtómő leállt. Obi-Wan és Ferus gyorsan leugrott róla, majd a sikló nekicsapódott

a falnak.A jármő lángba borult. A folyosót füstfelhı lepte el. Riasztó szólalt meg. Locsolók zúdítottak vizet a folyosóra.

Másodperceik lehettek. Vagy még kevesebb.A fejük felett Obi-Wan észrevett egy szellızıt. Leszakította a borítást róla.Ferusnak nem volt szüksége szavakra. Feltolta magát, majd a lábait is behúzta maga

után. Obi-Wan követte, így mindketten bent voltak a légcserélı rendszer plasztik borítású járatában. Visszatették a helyére a borítást. Nem lesz nehéz rájönniük, hova mentek, de azérttalán nyertek pár percet.

Ferus elindult lefelé a járatban, olyan csendesen mozogva, mint egy Jedi.Alig mentek egy keveset, mikor hallották, hogy egy lézerlövedék végleg leszakítja a

szellızırács borítását. Hallották a fémes csattanást, ahogy leesett. Nem nyertek perceket tehát. Csak pár másodpercet. Ami, figyelembe véve, hogy egy

birodalmi helyırség közepén voltak, egyáltalán nem volt elég idı.Gyorsan befordultak egy kanyarba. Ferus egy szőrırács felé mutatott. Obi-Wan

bólintott.Ferus óvatosan leemelte a rácsot, majd eltőnt a mögötte levı lyukban. Obi-Wan

követte. Ferus egy vízcsın egyensúlyozott, kezében tartva a szőrırácsot. Obi-Wan iskimászott, mire Ferus visszahelyezte a rácsot. Most tehát már kint voltak a szellızıjáraton,egy csövekkel teli helyen. Néhány csı forró volt, a levegı pedig eléggé párás.

Úgy kell majd mozogniuk, hogy ráakaszkodnak a csövekre. Elképesztıen nagyenergia kell majd hozzá, de a rohamosztagosok biztosan nem fogják itt ıket keresni.

Ferus egyik kezét a másik után rakva, gyorsan elindult. Obi-Wan szintúgy. Ferushomloka izzadságtól csillogott.

– Valami ötlet, hogy hova menjünk? – Soha nem kerülünk ki innen, ha nem tudjuk, hol vagyunk – mondta Obi-Wan. –

Találnunk kell egy kijáratot. – Ha találnánk egy üres irodát, egy adatpaddal, akkor megkereshetnénk az épület

tervrajzait – mondta Ferus. – Szükségünk lesz egy tucatnyi menekülési tervre. – Próbáljuk meg – értett egyet Obi-Wan.Folytatták az útjukat, amíg észre nem vettek egy silány panelt maguk alatt. Obi-Wan

lecsüngött a térdein. Becsukta a szemeit, koncentrált, kutatott az élı Erı után. Mikor biztos

volt a dolgában, leemelte a panelt. Miután végzett a mővelettel, egy üres irodahelyiséget látottmeg. Éppen elég hely volt ahhoz, hogy lemásszanak.Obi-Wan óvatosan leugrott az iroda padlójára. Ferus követte. A berendezést

mindössze egyetlen szék és egy csiszolt kıbıl készült asztalszerőség alkotta. Mély csuklyávalellátott köpenyt terítettek a szék támlájára. Nagyon sötét gesztenyebarna színe volt, és egyvörös folt jelezte, hogy nemrég valami történt a viselıjével.

– Rossz érzés fogott el – mondta Obi-Wan. – Azt hiszem, Malorum személyes irodájában landoltunk. – Ferus szemei

megvillantak. – Végre valami szerencse. – Szerintem siessünk.Ferus azonnal az asztalon heverı adatpad felé indult. Obi-Wan ırt állt az ajtónál.

– Elıször az épület sematikáját keresd – mondta Obi-Wan. – Ha nem jutunk ki innen,akkor aligha tehetünk egyebet.



– Rendben. Letöltöm az épület tervrajzát. – Ferus gyorsan megnyitotta az aktát, majdletöltötte azt a saját zseb adatpadjára. Odadobta Obi-Wannak, mialatt ı kutakodni kezdett.

– Rengeteg felügyeleti aktája van, de a Bellassáról nem sok... hé, hallottál már valahaegy olyan helyrıl, hogy Polis Massa?

Obi-Wan jéggé dermedt.

– Igen.Ferus átkutatta az aktát. – Tíz szintje van ott a biztonságnak. Valami lehet ott. – Próbáld kideríteni! – Rendben... – Ferus ujjai végigzongoráztak a gombokon. – Megvan az elsı... felbérelt

egy nyomozót, hogy szerezze meg az orvosi felvételeket a klinikáról. De azt nem írja, mit iskeresett pontosan. De azt sem, hogy megtalálta-e.

Obi-Wan behunyta a szemeit. Polis Massa volt az a hely, ahová Padmét vitték, hogy biztonságban megszülje a gyerekeit. Vagyis azt hitték, hogy biztonságban. A nı végül ott ishalt meg.

Itt van tehát. Itt van a kapcsolat, amit keresett. Ferus volt a kulcs, mivel a férfi, aki

Ferust kereste, ugyanakkor Padmé halála után is kutakodott. A pletykák szerint ugyanis aJedik ölték meg ıt a „lázadás” során.

– Itt van egy győjtemény adat Vader nagyúrnak, de egyiket sem továbbította – mondtaFerus. – Nem tudom értelmezni. Túl korlátozottak.

– Valaki jön. – Ó, épp le akartam szerelni a kerekeket a székérıl. – Ferus, megtennéd, hogy sietsz? – Obi-Wan beugrott a függöny mögé. Nem a legjobb

rejtekhely volt, de nem rendelkeztek sok választási lehetıséggel. Arra már nem maradt idejük,hogy visszatérjenek a plafon mögé.

Hallották, hogy az ajtó sziszegve kitárul. Nehéz csizmák léptek be.Obi-Wan kikukucskált a függöny mögül. Vissza kellett folytatnia egy morgást.

Malorum volt az – és Boba Fett.

19. FEJEZET

Ferus hallotta Malorum hangját felcsengeni a szobában. İ és Obi-Wan a függönyegyik kisebb szakadásán keresztül figyelték az eseményeket.

– Nagyot kockáztattam rajtad – sziszegett Malorum, mint egy csúszómászóteremtmény. – Ráadásul azok után, hogy nem tudtad elhozni nekem a kért dolgokat sem aPolis Massáról, sem a Naboo-ról. Az aktád, fiatalságod ellenére, lenyőgözı volt.

Boba Fett már nem viselte a sisakját. Úgy állt, hogy az egyik kezében tartotta azt. Asötét szemei meg sem rezzentek a mocskolódásra. Ferus ismerte ezt a tekintetet, hiszen nemkevés fiatal szemében látta már a háború után. Túl sokat láttak és túl sokat szenvedtek ahhozképest, mennyire fiatalok voltak. Olyan fiúk, mint Trever. De Trever, bár bekerült a bőnözéshullámaiba, a szívében mégis jó maradt. Ellentétben ezzel, ami már végleg elpusztult,gondolta Ferus.

– Hagytad, hogy elszökjenek! – emelte meg a hangját Malorum, minden egyes szótkülön hangsúlyozva.

Boba csendben maradt. Ferust elbővölte, de ugyanakkor nyugtalanította is Bobahallgatása. Ennek a fiatalembernek túl sok önbizalma volt. Valóban nyugtalanító.

Még Malorum is zavartnak tőnt.

– Nem akarsz mondani végre valamit? Miattad, Ferus Olin elmenekült, és így visszatudott térni Ussára. Most pedig itt van valahol ebben az épületben!



– Nem ezt akarta elérni? – kérdezte Boba. – Meg akarta mutatni Ussa lakosainak, hogyel tudja kapni ıt. Hát most megvan. Ha itt van az épületben, akkor majd megtalálja. Innennem juthat ki.

Malorum közelebb hajolt. – Azért fizettelek, hogy megtaláld. Megmondtam, itt van az épületben. Hozd elém!

– Megmondtam, hogy csak akkor vállalom a munkát, ha mindenrıl tudok – mondtaBoba. – Nem mondta viszont, hogy egy Jedi is benne van az egészben. – Nem tudtam. – Tudnia kellett volna. – Felismerted? – Nem. De eléggé ügyes. – Érdekes – morogta Malorum. – Kifogásként használod a Jedit a bukásodra? – Nem – mondta Boba. – Csupán nagyobb kihívás lett vele az egész munka. És

drágább is. – Már így is a legmagasabb árat kapod – mondta Malorum. – Nem tudok többet fizetni

neked.

– Akkor intézze el, hogy tudjon – mondta Boba. – Azonnal kapd el ıket! Bárhol lehetnek!Boba megint nem válaszolt.

– Ez az utolsó munkád nekem – sziszegte Malorum. – Bármihez hozzáférhetsz. Most pedig fogd azt a halálos társadat, és találjátok meg ıket. Ezúttal nem tőröm a bukást.

Az ajtó kinyílt. Boba kilépkedett. Malorum követte, ıt pedig a széles köpenye. – Ez a Boba hátborzongatóan hozzáértı – morogta Ferus. – El tudod képzelni, hogy

milyen lehetett az apja? – Nagyon is – mondta Obi-Wan, visszaemlékezve arra a bizonyos csatára a Kaminón.Obi-Wan lekérte az épület tervrajzait, majd gyorsan áttanulmányozta ıket.

– Van egy leszálló platform a börtön-terület mellett. Szolgálati bejáratként használják,és onnan indítják a rabszállítást. Azt hiszem, meg kéne próbálnunk. A csırendszerenodajuthatunk.

– Nem szeretnék vitatkozni veled, Obi-Wan, de nem gondolod, hogy a börtönnélviszonylag erıs a biztonság?

– Trever elmondta, hogy a birodalmiak nem tudják rávenni a helyieket, hogyelvégezzenek különbözı munkákat, mint szemétgyőjtés, szennyes lerakás – nehéz olyanembereket találni, akik profitot szereznének a bolygó elfoglalásától.

– Igen. A birodalmiak megırülnek ettıl. Importálniuk kell még a munkaerıt is. Nemnagyon szeretik.

– Igazából droidokat használnak, hogy összegyőjtsék a szennyest és a többit. Trever

szerint Mariana minden reggel kilenckor veszi át a szennyest egy droidtól. Ez azt jelenti, hogya droid hozzáférhet a szolgálati bejárathoz... – ...ami a leszállóhelyre vezet, ahol talán van valamilyen megfelelı jármő számunkra.

És mindezt körülbelül hat perc alatt. – Ferus beletúrt a hajába. – Azt mondod, hogy ahhoz,hogy kijussunk, be kell szöknünk a börtönbe?

Obi-Wan bólintott. – Szeretem a gondolkodásod, Kenobi mester.És végül ismét felmásztak a plafon szők résén a csıvezeték rendszerhez. Volt egy

nagyobb csı is, aminek a tetején is tudtak haladni. Obi-Wan memorizálta az útvonalat, így ıvezette kettejüket a börtön felé.

Hirtelen megállt.

– Most értünk el a börtön területére – mondta. – Egy biztonsági rendszer van elıttünk. – Meg tudod mondani, milyen típus?



– Infravörös. Mindenféle testhımérsékletre reagál, de figyelmen kívül hagyja afőtésrendszert. Valószínő arra az esetre, ha egy rab fel akarna mászni ide. Megszólalna ariasztó azonnal.

– Én ki tudnám iktatni. – Ne, azzal figyelmeztetnénk ıket. Az Erıt használva le kell lassítanunk az

életmőködésünket. Nem kell messzire mennünk. Gondolod, hogy sikerülhet?Ferus habozott. – Talán. De ha nem tudom megtenni, akkor téged is elkapnak. Még mindig gyenge

vagyok, és ha elbukom, akkor te is velem. Menj csak, Obi-Wan! Én keresek egy másik utat.Obi-Wan ránézett.

– Meg tudod csinálni. Érzem. Tudom, hogy meg tudod csinálni. Tudom, hogy lehetszújra Jedi.

Ferus nyelt egyet. Mi lesz, ha ı lesz a felelıs Obi-Wan elkapásáért? Hiszen ı rángatta bele az egészbe.

Gyerünk, Ferus, látom, hogy gondolkodsz. Siri kanyargós mosolya tőnt fel elméjében.Úgy tőnik fáj, hogy ennyire gondolkodsz Inkább csak menj elıre, és csináld! Engedd a

gondolatokat tovaszállni, és tedd meg! Gyerünk! – Csináljuk – mondta.Együtt nyúltak ki az Erıért, ı pedig érezte, hogy növekszik.Tudom, hogy lehetsz újra Jedi.Behunyta a szemeit, és az Erı segítségével rávette a testhımérsékletét, hogy

lesüllyedjen. Megtapogatta a bırét, ami rendkívül hideg volt.Obi-Wan megindult elıre. Ferus követte. Gyorsan mozogtak, miközben a testük a

forró csövek ellenére is hideg maradt. Ferus nem érzett semmit. Semmit, leszámítva az Erıt ésa kapcsolatot Obi-Wannal.

A tervrajzra emlékezve, Obi-Wan végül kiugrott egy rácson, így egy kis raktárba jutottak. Kiléptek az ajtón. Megláttak egy droidot, szennyessel teli, repulzorokkal ellátotttaligával. A droid megállt a szoba elıtt és bement, de a taligát kint hagyta.

Ferus és Obi-Wan ezt kihasználva felmásztak a taligára, és betakargatták magukat alepedıkkel és paplanokkal. Egy pillanattal késıbb egy rakásnyi törölközıt dobtak a fejükre. Ataliga elindult elıre.

A taliga lassan haladt elıre, pár másodpercenként megállva, hogy a droid többszennyest rakjon fel rá. Végre aztán elértek az ajtóhoz, ami a privát leszállóhelyhez vezetett.

A droid elindult a vezérlı panelhez.Hirtelen csizmák koppanása hallatszott a kemény padlón. Egy hang csattant:

– Állj!Egy alacsonyabb rangú birodalmi tiszt volt, egy darab rohamosztagos társaságában.

A droid megfordult. – Kilépés a leszálló platformra, naponta ebben az idıben. – Riadó van. Senki nem mehet ki. Beleértve a szükséges szolgáltatásokat is.A szenzor fénye felgyulladt.

– A szennyes szolgálat várja a kézbesítést – mondta a droid. – Mondd nekik, hogy menjenek el! – mondta kurtán a tiszt. A droid elırelépett és

megnyomott egy gombot a panelen. – A mai napon nincs szennyes átvétel. Hozzáférés a leszállóhelyre megtagadva. – Ó, ugyan már, fınök!Ferus és Obi-Wan váltottak egy pillantást. Trever volt az.

– Nem fınök, hanem szolgálati droid. Hozzáférés... – ismételte a droid.

– Én nem megyek el.A birodalmi tiszt elıre lépett.



– Akkor kilıjük innen. Mozgás! – Megnyomott egy gombot, mire egy képernyınmegjelent Trever arca.

– Nézze, itt vannak nálam Malorum tábornok ruhái... – mondta Trever. – İ nem tábornok, ı Malorum inkvizítor. – Mindegy. Itt vannak a ruhái, és külön kérte a reggeli átvételt.

– Riadó van... – Igen, igen, hallottam. Vagyis mondja meg neki, hogy ma nem kap tiszta ruhát.Mondta már neki, hogy az egyik parancsa nem teljesült? – Trever vállat vont. – Inkább maga,mint én.

– Várjon!Obi-Wan látta, hogy egy cseppnyi izzadság hogyan folyik le a tiszt homlokáról az

arcára. Visszautasíthatja az átvételt, de akkor Malorum nem örülne. Vagy engedhetné azátvételt, és Malorum megkapná a ruháit.

– Csakis ezt viheted – mondta a tiszt a droidnak, és megnyomta a nyitógombot.A droid aktiválta a taligát, és elindultak az ajtó felé.Majdnem ott voltak. Majdnem szabadon.

Egy riasztó szólalt meg hirtelen, és az ajtó abbahagyta a nyílás folyamatát. – Valami hatástalanította az ajtót – mondta idegesen a tiszt.Ferus és Obi-Wan teljesen egyszerre ugrott le a taligáról. Ez volt az egyetlen esélyük,

így meg kellett ragadniuk.A tiszt megperdült és tátott szájjal kapott a fegyvere után. Obi-Wan elıre lépett, majd

egy Erı-lökéssel a falhoz vágta a tisztet. Nos, nem mőködhetett mindig ez sem.A lökés után elindult a férfi után, majd egy nagyot ütött a tiszt fejére. Obi-Wan ezután

átlépett a félig kinyílt ajtón, Ferus pedig követte.A gravsled üres volt. Trever valószínőleg gyalogosan távozott, mikor a riasztó

megszólalt. Ferus meglátta a Firesprayt a leszállóhely végében. Egy másik ezüstös cirkáló álltaz ellenırzıpont közelében. Bár Ferus élvezte volna Boba Fett hajójának ellopását, a másik sokkal közelebb volt. Elindultak felé.

Lézerzápor vágott bele a cirkáló borításába. Rohamosztagosok indultak el utánuk.Obi-Wan fénykardja heves táncot járt a kezében.

Ferus felugrott a pilótafülkébe. A lézerágyút a rohamosztagosok felé fordította, majdtüzelt.

Obi-Wan is beugrott a cirkálóba. A leszállóhely másik végében feltőnt egy sötét alak.Boba Fett volt az, aki éppen a Firespray felé haladt. Ferus felszállt a géppel.

Kilıttek az ég felé. Odalent Ussa városa egy apró kék pöttyé változott. Másodperceken belül maguk mögött hagyták a légkört, és kiértek az őrbe.

– A hipertérbe kell ugranunk, csakis így rázhatjuk le magunkról Fettet – mondta Obi-Wan. – Tudom. – Egészen addig, amíg a bolygón maradsz, a Birodalom fel fog használni téged a

lakosok fenyegetésére. Miután elmentünk, talán nagyon sokáig nem térhetsz vissza. Talánsoha.

Ferus visszanézett a Bellassára. Arra gondolt, mi mindent hagy maga mögött. Roanregondolt.

– Tudom – mondta megint.



20. FEJEZET

Mikor már a hipertérben voltak, egy ideig egyikük sem szólalt meg. Ferus óriásifájdalmat érzett a szívében. Nem volt bennszülött Bellassai, de mégis azt a világot tartottaotthonának. Egyfajta szülıbolygója volt. Ott ismerte meg az életet. Úgy érezte magát, mintha

kettévágták volna.Obi-Wan két haldokló csillag, a Vörös Ikrek körül keringı egyik őrállomáskoordinátáit állította be. A Birodalom kezei nem értek el ilyen messzire, legalábbisközvetlenül nem. Ellenırizte a rendszereket, ezzel is idıt hagyva Ferusnak a talpraállásra.Ferus jobban megismerte Obi-Want az elmúlt két nap alatt, mint azelıtt évek alatt a JediTemplomban. Azt mindig is tudta, hogy Obi-Wan nagyon bátor, de azt nem, hogy mennyireaz érzelmei irányítják ıt is.

– Mi történt a Polis Massán? – kérdezte Ferus, megtörve a csendet. – Olyan kék lettél,mint egy Twi’lek, amikor felolvastam a nevet.

Obi-Wan belemerült a navigációs komputer képernyıjébe. A kép fénye valahogykimutatta, mennyire megviselt.

– Nem mondhatom meg – mondta. – Olyan dolgokkal áll együtt... amiket titokban kelltartanom. Ha továbbadnám, azzal veszélybe sodornálak téged, de nemcsak téged... Veszélybesodorná azt, amiben hiszel. – Obi-Wan megfordult, hogy szembe nézzen vele. – Nem a

bizalomról van szó. Én bízom benned, Ferus. De visszatérek oda, ahol a számőzetésemettöltöm. Ha szükséged van rám, akkor kitaláljuk, hogyan tudsz majd kapcsolatba lépni velem.Te ezt nem érted meg, de azt hiszem, hogy a galaxis jövıje azon múlik, mennyire vagyunk képesek várni.

– Rendben – mondta Ferus. – Ez a feladatod. De az enyém viszont az, hogy annyiJedit találjak, amennyi csak túlélte ezeket. Muszáj lennie még valakinek. Erı-érzékenyek,akiknek segítségre van szükségük. Jedik, akiknek el kellett rejtızni. Tudom, hogy valaholodakint vannak. Megtalálom ıket. Ha alapíthatnék egy biztonságos helyet, ott felkészülhetnék arra, aminek jönnie kell.

– Újabb háború? – Elkerülhetetlen. Fıként azok után, hogy elmondtad, az Uralkodó egy Sith. – Még egy ok, amiért várnunk kell – sóhajtott Obi-Wan. – De mielıtt elválunk,

kérdezni szeretnék valamit. Mindig is azt gyanítottam, hogy Anakin miatt hagytad el aJediket.

– Mindenki miatt hagytam ott ıket – mondta Ferus, elkerülve a választ. – Mi változik ettıl? Már mind halottak.

Látta, milyen nehéz Obi-Wannak kimondani Anakin nevét. Hiányzott neki atanítványa. Ferus elgondolkodott, hogyan halhatott meg Anakin, de nem kérdezte meg. Nem

akart felszínre hozni egy borzalmas emléket Obi-Wanban.És nem is akarta elmondani neki a valódi okot, amiért elhagyta a Jediket. Hogygyanította, Anakin szándékosan nem mondta el azt a fontos információt Tru Veldfénykardjáról, hogy egy csatában könnyen tönkremehet. Darra Thel-Tanis emiatt halt meg.Ferus felelısnek érezte magát. İ javította ugyanis Tru fénykardját, ami egy Mester és egyPadawan között szabályszegésnek számított, így titokban tartotta. Anakin is tudta ezt, így ı istitokban tartotta.

Az egész olyan régen történt. Hibák, melyeket fiúk követtek el, Padawanok, akik arrólálmodtak, hogy egyszer Jedi Mesterek lehetnek.

Az álmok meghaltak. Rendkívül nehéz volt elfogadnia Ferusnak, hogy a Jedi Rend ismeghalt. Nem tudta elhinni. Nem engedheti magának, hogy elhiggye. Át fogja kutatni az

egész galaxist addig, amíg minden megmaradtat meg nem talál. Az oka pedig a Bellassa volt.Igaz, most már az egész galaxis túlélése volt a tét.



– Meg kellett volna értenem – mondta Obi-Wan. Ferus rájött, hogy ı még mindig arrólgondolkodik, miért hagyta el a Rendet. – Többet kellett volna kérdeznem. Valami nem voltvilágos abban az idıben.

– Nem probléma – mondta Ferus. – Elsétáltam. Az életem egyik legnehezebb döntésevolt, de most már az egyik részem örül, hogy megtettem.

– Te még mindig Jedi vagy, Ferus. – Nem – mondta lassan Ferus. – Nem vagyok. Soha többé nem lehetek még egyszer Jedi. Nemcsak amiatt, mert elhagytam a Rendet. – Visszanézett a Bellassa felé. – Most már ragaszkodom.

– Egyszer én is akartam valamit, amit tiltott a Jedi Kódex – mondta Obi-Wan. – Qui-Gon mondott nekem akkor valamit. Azt mondta, talán egy másik galaxisban a dolgok megfognak változni. A Jedi majd egyszer megváltoznak. Itt van a változás, Ferus. És azt hiszem...az új rendben a ragaszkodások erısek lesznek. Talán így mentjük meg a galaxist. Tehát igen,még mindig Jedi vagy.

Hirtelen egy kék hajjal borított fej bukkant fel egy kisebb raktár ajtajából. – Te Jedi vagy, Ferus? Te majomgyík – ez galaktikus!

Ferus felállt a székébıl. – Trever! Mit csinálsz te itt?Trever kitört a meglehetısen szők helyiségbıl, és levágódott a pilótafülke padlójára.

Gyorsan felállt és lerázta magáról a port. – Mit vártál, mit csinálok, ha megszólal a riasztó? Elbújtam. – Tudtad, hogy ezzel a cirkálóval megyünk majd – mondta Obi-Wan komoran. –

Mondhattál volna valamit, mielıtt a hipertérbe ugrunk. Miért maradtál rejtve? – Mert vakációzni akartam? – mondta Trever. – Nagyszerő. Élvezd az utat! – mondta Ferus. – Miután leszálltunk, az elsı járattal

hazamész. – Nem teheted – mondta Trever. – Felismertek az ellenırzıpontnál. Megvan a képem

az adatbankjukban. Azonnal börtönbe dugnának. Talán ki is végeznének, mert segítettem aszökésedben. – Trever elvigyorodott, mikor meglátta Ferus felbosszantott arcát. – Úgy tőnik,hogy sikerült rád akaszkodnom.

– Micsoda óriási szerencse – mondta Ferus.Tehát minden erıfeszítése ellenére, hogy számőzetésbe vonuljon, mégis újra Jedivé

vált. Obi-Wan lepillantott a fénykardjára. Egy érzés tört elı valahol mélyen, de hosszú idıután elıször nem fájdalom vagy megbánás volt. Szándék volt. Most már megértette, hogy azigazság még visszatérhet. Azt nem tudta, hogyan vagy mikor, de azt igen, hogy a Ferushozhasonló emberek a részei lesznek. Mikor arról beszélt Ferusnak, hogy a ragaszkodás is azerısségük lehet, akkor önmagáról is beszélt. A dolog, ami Ferushoz vezette ıt, sokkal több

volt, mint a törıdés Luke iránt. Újra kapcsolatba lépett valamivel, amit elvesztett. Oly sok hónapot eltöltött azzal, hogy a halottakról gondolkodott. Hogy róluk álmodott. Hát most eljöttaz idı, hogy csatlakozzon az élıkhöz.

Ezért volt olyan elengedhetetlen, hogy vigyázzon Luke-ra. Ezért nem veszíthette el areményt, ezért nem tétovázhatott. Minden, amit ismert, elment, és mikor a dolgok megváltoznak, sokszor nem úgy teszik, ahogy ı akarja. Nem kapja vissza azt, amit elvesztett.Most jött rá, mennyi keserősége tört elı annak a gyerekes vágynak a formájában – hogyvissza akarta kapni, amit elvesztett.

Amit szeretett, elment örökre.Ami el fog jönni, talán nem fogja látni.Amit meg kell tennie, hogy megtörténjen, azt meg fogja tenni. Most már többnek

tekinti, mint egyfajta feladatot. A szívébıl fogja csinálni.



Közel az úticéljukhoz léptek ki a hipertérbıl. A Vörös Ikrek egy sőrő nebulábanrejtıztek, így a navigációs komputert kellett használniuk, hogy odataláljanak hozzájuk. Aztánhirtelen vizuálisan is meglátták a vörös ködöt, mely úgy nézett ki, mint egy erıtlenül pislogócsillag.

Obi-Wan megcélozta az őrkikötıt, ahová szabad jelzést kaptak a leszálláshoz. Ferus

pontosan a kijelölt leszállóhelyen rakta le a cirkálót, majd onnan manuálisan vezette be egy parkolóba. A mővelet végén nyújtózott egyet. – Elkelne egy kiadós evés és pihenés – mondta. – Attól félek, arra még egy kicsit várnod kell – mondta Obi-Wan.Rossz elıérzet fogta el Ferust. Követte Obi-Wan tekintetét a tömött őrkikötı felé.

Mindössze méterekkel arrébb parkolt a Firespray támadóhajó.Boba Fett megtalálta ıket.

Documents

Jude Watson - Az elkeseredett küldetés