36 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

KALOT szellemiségéhez vezetőút ideológiai építőköveit első-ként francia és német katoli-

kus írók és gondolkodók rakosgattákegymásra. Írásaikban megfogalmaztáka társadalom perifériájára szorult sze-gény rétegek sorsa iránti keresztényifelelősséget, s megkísérelték kibékíteniaz egyházat a polgári demokratikusfejlődés új követelményeivel.

A RERUM NOVARUMÉS HAZAI KÖVETŐI

A katolikus egyház hivatalos szociálistanítását a jezsuita neveltetésben ésdiplomataképzésben részesült XIII. Leópápa alapozta meg. 1877-ben, pápáváválasztása előtt egy évvel, Perugia püs-pökeként Kultúra és egyház című kör-levelében fejtette ki, hogy a modern vi-

lágot újból kereszténnyé, a keresztényéletet pedig modernné kell formálni.Pápaként a Rerum novarum encikliká-val történelmi jelentőségű dokumen-tumot adott ki 1891-ben: részint ösz-szefoglalta a marxista szocializmus ésa liberális kapitalizmus elleni érveket,részint elindította a katolikus egyházmegújulását, ezen belül az egyházi szo-ciálpolitika modernizálását. A pápa –holott azt az egyházon belül is nem ke-vesen ellenezték – elismerte a munká -soknak azt a jogát, hogy érdekeik vé-delmére az államtól független, de afegyveres osztályharcot elutasító szer-vezeteket alakítsanak. Amikor rámuta-tott az egyház eminens feladatára, aszegények és kiszolgáltatottak védel-mére, azzal nemcsak tükröt tartott aklérus elé, de legitimálta a keresztényszellemiségű szakszervezeteket, egye-sületeket és pártokat.

A pápai inspiráció hatására lendüle-tet kapott – először Németországban,majd Belgiumban, Hollandiában, Auszt-riában, Svájcban, Olaszországban, Fran-ciaországban – a keresztény szakszer-vezeti mozgalom. Megjelentek a kari-tatív tevékenységen túlmutató első ka-

BALOGH MARGIT

A KALOT történeteA 19. század végére az addig csupán rendészeti-karha-

talmi kérdésként kezelt szociális problémák roppant

mód kiéleződtek és politikai üggyé váltak. A katolikusok

jámbor hitbuzgalmi önszerveződéseit a mindennapok

problémáira is választ kereső, új érdekérvényesítő erők

feszítették. Ebből a forrongásból született 20. századi

történelmünk egyik legsikeresebb civil szerveződése,

a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tes-

tülete, közismert rövidített nevén a KALOT, amely a ma-

gyar keresztény politika korszerű alternatíváját ígérte.

A

tolikus szervezetek is. Magyarországona politikai katolicizmus első önálló po-litikai szervezete, a Katolikus Néppárt1895-ben alakult. Giesswein Sándorprelátus (1856–1923) az elsők közt öt-vözte az egyház érdekeit a demokrati-kus és szociális tanításokkal, őt tekint-hetjük a modern kereszténydemokrá-cia első jelentős közvetítőjének.

A reformkatolicizmus másik jelesképviselője Prohászka Ottokár (1858–1927) székesfehérvári püspök, aki aRerum novarum enciklikát lefordítottaés életét a szociális igazságosságnakszentelte. A jezsuita Bangha Béla(1880–1940), a szociális átalakulás ne -ves munkása a közgondolkodás alakí-tásának eszközeként létrehozta a Ka-tolikus Sajtóvállalatot. A női szociálisszerveződések sorában 1896-ban létre-jött az Országos Katolikus NővédőEgyesület Farkas Edit irányítása alatt,1908-ban pedig megalakult a SzociálisMissziótársulat, amelyből 1921-benSlachta Margit vezetésével kivált a nőimunkavállalás gondjait feltáró SzociálisTestvérek Társasága. A Jézus Szíve Nép -leányai (1921) művelődéspolitikai ésszociális munkásságot folytattak. EgriNorma néven 1926-ban országos se-gélyszervezet indult a ferences OslayOsvald közreműködésével.

Magyarországon 1918 után az addigcsak marginális keresztényszocializ-mus átmenetileg a szociáldemokráci-ával szemben is versenyképes erővé iz-mosodott, taglétszáma 1920-ra meg-

közelítette a kétszázezret. A rendszerstabilizálódásával azonban gyorsanvisszasüllyedt korábbi periférikus hely-zetébe. Az a kötelék, amely az egyházata fennálló rendszerhez kötötte, megbé-nította a keresztény érdekvédelmet. Vi-szont az 1930-as évek második felében– a világgazdasági válságra adott kato-likus válaszok hatására – megjelentekaz ún. hivatásrendi szociális szerveze-tek, amelyek XI. Pius pápa 1931. május15-én, a Rerum novarum 40. évfordu-lójára kibocsátott Quadragesimo annokezdetű enciklikájából építkeztek. (Ezvolt az első évfordulós körlevél, amelyetazóta több is követett: 1961-ben XXIII.János pápa kiadta a Mater et Magistra,1981-ben II. János Pál pápa a Laboremexcercens, ugyanő 1991-ben a Centesi-mus annus kezdetű enciklikákat.)

A társadalmi és gazdasági változá-sokra, a fasiszta és bolsevik diktatúrákterjeszkedésére az egyetemes egyház– a Rerum novarummal ellentétben –már nem csupán egyedi és esetenkéntiszociális reformokkal, hanem a gazda-sági struktúra gyökeres átalakításánakkoncepciójával válaszolt, és új társa-dalmi rendet kínált. XII. Pius pápa el-vetette mind a kapitalista-liberális,mind a szocialista-szociáldemokrata ki-utat, s helyettük a katolicizmus erköl-csi iránymutatásaiból is levezethetőkorporatív (hivatásrendi) gazdasági éstársadalmi formációt ajánlott.

A hazai főpapság bizalmatlanul fo-gadta a Quadragesimo annót, és óvott

a radikális megoldásoktól, de túl kel-lett lépni a kompromittálódott keresz-tény párton, a megcsontosodott kong-regációkon és hitbuzgalmi szervezete-ken. Prohászka Ottokár és GiessweinSándor szociális reformmunkásságá-nak gyümölcse most kezdett beérni:nyitott, a társadalom szociális megújí-tására kész fiatal papok és világi értel-miségiek indították el a szociális átala-kulást. Egyszerre akartak gátat emelnia baloldali, ateista törekvéseknek és ajobboldali, náci és nyilas „újpogányság-nak”, amihez szervezeti keretként kü-lönböző mozgalmakat indítottak útra.Gyakorlati mintául a belga JOC, JAC ésa felvidéki Szlovenszkói Katolikus Ifjú-sági Egyesület (SZKIE) szolgált.

AZ INDULÁS

A KALOT születése Szeged városáhozés a jezsuita rendhez kötődik. A klérus-ban a jezsuiták voltak a legfelkészülteb-bek a hivatásrendi társadalmi mozgal-mak vezetésére. Szegeden, a Jézustár-sasági Bölcseleti és Hit-tudományi Főiskolán az1930-as évek elején vi-rágzó jezsuita szocioló-giai iskola működött, alegtöbb novícius itt ka-pott alapképzést, majdaz innsbrucki egye te -men folytatta tanulmá-nyait. A Szegedre költö-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 37

Minden vidékiKALOT helyi

szervezet sajátszékházzal

rendelkezett, aholhetente gyılést

tartottak megadottprogram szerint

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

zött csanádi püspökség is a jezsuitaatyákra bízta 1931-től az újjászerve-ződő szeminárium vezetését, ráadásulGlattfelder Gyula csanádi püspök volta közéleti és szociális kérdések felelősea püspöki karban. 1921-ben az alföldikisvárosba költözött a kolozsvári Fe-renc József Tudományegyetem is, ahola korkérdésekre fogékony értelmiségiréteg dolgozott és tanult. A tanyavilág-gal övezett Szeged mintegy modelleztea társadalmi feszültségeket, és hama-rosan a falukutatás kiindulópontjává, anépi írók irányzatának bölcsőjévé vált.Ez a szellemi gyújtópont kellő táptalajtnyújtott egy katolikus szociális mozga-lom elindításához is.

Amikor Kerkai Jenő, az innsbruckitanulmányait éppen csak befejező, kül-detéstudattal áthatott 31 éves jezsuita1935 októberében felkereste a csanádipüspököt a munkás- és parasztfiatalságmegszervezésének tervével, Glattfeldernem zárkózott el, hanem szerény ösz-szeggel, havi 50 pengővel támogatta amunkát. A szervezésben Kerkainak kez-dettől egy másik rendtárs, Nagy Töhö-töm és két világi ember, a jogi végzett-ségű, 27 éves Farkas György és a színi-növendékségtől a vattacukor-árusításonát a parkett-táncosig bezárólag számosszakmát kipróbáló „világcsavargó”, a 25éves Ugrin József volt a segítője. A kétjezsuitát sokan „ikertestvérekként” em-legették: Kerkai volt az agy, Nagy pátera motor. Két különböző személyiség,mégis életre szólón összeforrottan.Nagy páter így jellemezte önmagukat:„Olyanok vagyunk, mint egy utca párosés páratlan oldala: az egyik egyessel kez-dődik, a másik kettessel, de egyik sincsmeg a másik nélkül.”

Kerkaiék 1935 decemberében tar-tották az első három és fél napos veze-tőképző tanfolyamot. 1936 januárjábanjelent meg a mozgalom első lapja, aDolgozó Ifjúság. 1936. augusztus 15-én,Nagyboldogasszony napján megrendez-ték az első legénynapot Kiszom borban.Ezek voltak a korszak legsikeresebbéváló hivatásrendi szociális mozgalma,az 1935–1946 között mű ködő KALOTelső lépései. A Magyarországi KatolikusLegényegyletek Országos Szö vetsége1936. november 10-én forma lizálta is amagyar agrárifjúság szervezését: errea feladatra felállította a Katolikus Ag-rárifjúsági Legényegyletek OrszágosTitkárságát (később Testületét). 1937januárjában a KALOT már újabb lapotindított Forrástár címmel, majd meg-kezdte munkáját a KALOT Műsorköz-pont, amely a falusi műkedvelő színpa-

dokat katolikus szempontból kifogás-talan előadási anyagokkal, könyvekkel,játékokkal látta el. Láthatóan egy rop-pant erőteljes és agilis mozgalom szü-letett a magyar vidéken.

A mozgalom 1938-ban lépett túl acsanádi egyházmegye határain, és váltországossá, miután Keresztes-Fischerbelügyminiszter október 11-én lát -tamozta alapszabályát. 1939 végére97 690 rendes és 150 ezer pártoló tagjavolt. A KALOT alapprogramját 1937-ben Farkas György országos ügyvezetőtitkár négy rövid jelszóban foglaltaössze a Vezérkönyv agrárifjúsági veze-tők számára című kötetben. Sikerültegy elvont értékrendszert a korszellem-nek megfelelően rövid és közérthetőjelszavakban összefoglalnia: 1. Krisztu-sibb embert! 2. Műveltebb fa lut! 3. Élet-erős népet! 4. Önérzetes magyart! Ajelszavakba sűrített program egyszerrekeresett választ a falu létkérdéseire(szövetkezeti földbérlés, képzés) és akor erőteljes, kereszténytelen ideoló-giáira (nemzetiszocializmus, kommu-nizmus), s egyértelműen a keresztényszellemiség, a nemzeti meggyőződés ésa szociális igazságosságra törekvés(perszonalizmus, szolidarizmus, szub-szidiarizmus) általánosan követett ér-tékrendszere köszönt vissza benne.

Az első jelszó a keresztény értékeketképviseli: krisztocentrikus világképnekés valláserkölcsi normáknak kell áthat-niuk a magán- és a közéletet. Mindeztermészetes és magától értetődő volta magyar faluban, amelyben a vallásos-ság adta az élet társadalmi kereteit aszületéstől a halálig. Kevésbé hatott vi-szont természetesnek, hogy egy kato-likus szervezet az evangélium alapjárólfejtsen ki társadalombírálatot. A Mű-veltebb falut! követelése a paraszti kul-túra értékeinek nagyobb megbecsülé-sét, a műveltség alapkincseinek a faluszámára is elérhetővé tételét jelen-tette. Az Önérzetes magyart! jelmon-dat a parasztság keresztény és nemzetiöntudatának felébresztését célozta. Aszociális követeléseket az Életerősnépet! jelmondat foglalta össze.

A FÖLDREFORMSZÖVETKEZETI ÚTJA

Nagy páter emlékirataiban azt mondja,hogy a KALOT eredeti célja egy „általá-nos parasztmozgalom” elindítása volt,amelyet nagy szociális reformok gon-dolatával akartak életre kelteni, „amelymajd elvezet a legfőbb, legtitkosabb cél-

hoz, megtartani őket az egyház szá-mára”. A nagy szociális reformgondo-lat a parasztság esetében nem lehetettmás, mint válasz a földéhségre.

A kérdésre a KALOT a szövetkezetiföldbérlés konkrét kísérletével vála-szolt. 1941-ben Gömör vármegyébennyílt meg a KALOT Jánosi Telepeskép -ző Népfőiskolája, ahol gazdaságpoliti-kai programjának gyakorlati megvaló-sítását – azaz a földbérlő szövetkeze-tek működtetését – próbálta előkészí-teni. A tanfolyamosok itt sajátíthattákel a földbérlő szövetkezetek és telepekvezetésének ismereteit azzal a céllal,hogy a várt földreform után a nagybir-tokok területein létesülő új telepesfal-vak, illetve földbérlő szövetkezetekmegszervezői és irányítói legyenek.

Alapos válogatás eredményeként 27legény került be a népfőiskola első, tízhónapos tanfolyamára. A válogatásnáltöbb szempont érvényesült: nagycsa-ládos származás, szociális ráutaltság,korábban elvégzett népfőiskolai tanfo-lyam, letöltött katonai szolgálat, nőt-lenség, egészségügyi alkalmasság.

A népfőiskola az Országos Nép- ésCsaládvédelmi Alaptól 250 hold szán-tóföldet és 10 hold kertgazdaságot ka-pott. A Földművelésügyi Minisztériumelismerte a tanfolyamot, elvégzői ezüst -jelvényes, illetve ezüstkalászos kertgaz-dákká váltak. A tanárok a Rimaszom-bati Állami Gazdasági Iskola pedagó-gusaiból kerültek ki. A munkabeosz-tást hetenként cserélték, a gazdaságvezetője is mindig más lett. Így a mun-kát is és a vezetést is elsajátíthatták ahallgatók. A tíz hónapot annak tudatá-ban tanulták végig a legények, hogyföldbérlő szövetkezetet alakítva egy újfalut fognak felépíteni maguknak.1942. szeptember 15-én az első tanfo-lyam 27 hallgatójából 20 fő az Egeg–Szentlászló község határában (Barsvármegye) létrehozott KALOT-falubantelepedett le.

A telepesek e célra 418 kat. holdatkaptak tíz évre a Katolikus Vallásalap-tól. Bérleti díjként az első két év bér-mentessége után kataszteri holdan-ként 12 q gabona fizetséggel tartoztak.Tőkehiány miatt közös műveléssel in-dultak, de felszereltségük meghaladtaaz átlagot. A közös jószágállománybakerült hat ló szerszámmal és kocsival,4 pár ökör szekérrel és 40 tinó. A holtfelszerelést képezte 7 db vaseke, 2 dbvetőgép, 2 nehézfogas, 2 könnyű mag-takaró, 3 leveles magtakaró és 2 ló-kapa. Ezenfelül minden család kapottegy-egy törzskönyvezett, ellés előtt álló

38 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

üszőt és anyakocát, továbbá 10 kender-magos tyúkot egy kakassal. A telepes-házak s azok népi motívumokkal díszí-tett bútorai az ONCSA 48 ezer pengőstámogatásával készültek el.

A KALOT a jánosi népfőiskolával ésaz egegi telepítéssel akarta bizonyítani,hogy a földreform szövetkezeti útja jár-ható. 1942 őszén Jánosiban beindulta második telepesképző tanfolyam.A második turnus telepítését azonbana háború és az SAS-behívók lehetet-lenné tették.

A KALOT tudatosan készítette elő aföldreformot azon az úton, amelyetmég megtűrt az állami és az egyházivezetés. Ám a dolog mégiscsak ambi-valens volt: a mozgalom katolikusnak,egyházilag legitimáltnak vallotta ma -gát, elvárta és részben el is nyerte anagybirtokos főpapság támogatását,miközben az egyházi földbirtok távlatifelszámolását, de legalábbis korláto-zását fontolgatta. Tehát a KALOT, mi-közben egyháza számára igyekezettmegnyerni a paraszti tömegeket, éppa katolikus hierarchiával kerülhetettszembe, amely nagybirtokosként e tö-rekvésekben ellenérdekelt volt.

Nem kevesen vélték úgy, hogy „ezek”a jezsuita álmodozók veszélyes illúzió-kat kergetnek. Glattfelder Gyula csaná -di püspök meg is intette a vezetőketradikalizmusuk miatt, ám lényegébenegyetértett velük, amit közölt is azActio Catholica központjával: ha ko-moly tömegmozgalmat akar az egy-ház, akkor „szalonhanggal” nem megysemmire. A püspök szerint a kérdésazon áll vagy bukik, hogy az egyház el-szánta-e magát „komoly és esetleg fáj-dalmas reformokra”, s akkor biztatnikell a mozgalmat, vagy nem, s akkorcsendben kell maradni és ártatlan hit-buzgalmi meg kulturális próbálkozá-sokkal megelégedni. A főpapok több-sége inkább hajlott a KALOT és a hozzáhasonló szervezetek mérséklésére,mint buzdítására, ám a KALOT-ot egye-lőre mégsem kényszerítették hitbuz-galmi-karitatív-kulturális keretek közé.

NÉPFŐISKOLÁK, NÉPMŰVELÉS

1940. október 1-jén nyílt meg a KALOTelső állandó jellegű bentlakásos népfő-iskolája a fővárostól 15 km-re fekvőÉrd községben. A jezsuita rendtől igenkedvezményes áron megvásárolt haj-dani Szapáry-kastély ettől kezdve az is-kolán kívüli katolikus felnőttoktatás-nak adott otthont.

Kurzus az érdi népfŒiskolán. A KALOT elsŒ tíz évében mintegy 32 ezer fiatal vidékivett részt a szervezet tanfolyamain (fent)4

Színpadtechnikai oktatás is folyt a KALOT népfŒiskoláin (lent)

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Kerkaiék Dániát te-kintették példának,ahol Grundtvig evan-gélikus püspök peda-gógiai elképzelései sze-rint a szá zad első har-madában már mintegy

60 népfőiskola működött. Magyaror-szágon az 1918–19-es forradalmakatkövető népfőiskola-alapítási láz, majdannak pangása után az 1930-as évek-ben figyelhetünk meg újabb kezdemé-nyezéseket. Lendületet a sárospatakireformátus teológia faluszemináriumá-nak sikere adott, ahol a hangsúly nema mezőgazdasági szakképzésen, ha nema nemzeti és paraszti öntudat fejlesz-tésén volt. A sárospataki kísérlet hatá-sára igen sok népfőiskolai tanfolyam in-dult szerte az országban. Kiemelkedőszerepet játszottak a református ifjú-sági szervezetek, kiváltképp a Soli DeoGloria és a Keresztyén Ifjúsági Egyesü-letek Nemzeti Szövetsége, a KIE.

A Móricz Zsigmond szerkesztésé-ben megjelenő Kelet Népe 1940-benvitát indított a népfőiskolák szerepé-ről, s annak nyomán a lap köré csopor-tosuló népi baloldal megalakította aMagyar Írók Első Népfőiskolai Közös-ségét. A pezsgő légkör ösztönzőleg ha-tott és a reformátusokhoz képest né-hány év késéssel, az agrárifjúsági moz-galom szervezésében megnyílt az elsőkatolikus alapítású népfőiskola.

1940 őszéig 12 ezer vidéki fiatal vettrészt a néhány napos agitátorképző

tanfolyamokon. A növekvő igényt a köz -pont mind kevésbé bírta energiával éspénzzel, ugyanakkor meg kellett olda-nia a tanfolyamokon addig részt vettlegények továbbképzését is. Mégpedigolyan szellemben, amely versenyképesa koreszméknek nevezett marxizmus-sal és nemzetiszocializmussal, illetvegátat emel a városi (liberális) kultúravallásilag bomlasztó hatásai ellen éserősíti a hitéletet.

Az érdi népfőiskolán háromféle tan-folyamot tartottak: kulturálist, hivatás-rendi vezetőképzőt és bizományos-ügynökképzőt. A népi kultúra megőr-zése szempontjából leghasznosabbnaka magyar műveltség néven indítottkulturális stúdiumok voltak. A hallga-tók két és fél hónap alatt elsajátíthat-ták a népi színjátszás és színdarabren-dezés fortélyait, nótákat és táncokattanultak, s mindemellett irodalmi,föld rajzi, egészségtani, történelmi, gaz-dasági, számviteli és illemtani ismere-teket is kaptak.

A néphagyomány felújításának ésmegtartásának programja több fiatal ér-telmiségit is a népfőiskolára vonzott. Anépfőiskola első hivatásos munkatársaiközé tartozott Molnár István táncku-tató. Élő népballadák című gyűjteményea népi színjátszáshoz adott anyagot,csakúgy, mint Muharay Elemér Magyarjátékszín és Hagyományunk, műveltsé-günk, életünk című munkái. 1942–1943között Muharay állt az Ifjúságunk címűKALOT-lap szerkesztőbizottságának

élén, amely induló költők és írók elsőszárnypróbálgatásait is közölte. A ké-sőbb Kossuth-díjas költő, JankovichFerenc magyar irodalmat, magyar tör-ténelmet és éneket tanított az érdinépfőiskolán. Az 1942-ben megjelentIránytű a népi irodalomban című nép-szerűsítő irodalomtörténetét kimon-dottan a népfőiskolai tapasztalatok ha-tására írta: addig ugyanis nem létezetta parasztság számára érthető, mégisszínvonalas irodalomtörténeti össze-foglalás.

Illésy Péter festőművész és KádárZoltán művészettörténész az új, ma-gyar egyházművészeti stílus kereséseés népszerűsítése közben a BarthaMiklós Társaságtól jutott el a népfőis-kolára. Közreműködésükkel jött létrea Szépmíves műhely, ahol a tehetsége-sebb népfőiskolások szakavatott mes-terek mellett faragták fába istenfélel-müket, Szűz Mária-tiszteletüket éssaját, röghöz kötött életüket. Az okta-tógárdában találjuk Somogyi Imre írótis, a Kert-Magyarország leglelkesebbhívét és hirdetőjét.

A kulturális tanfolyamok eredmé-nye kézzelfogható módon csapódott leaz egyleti életben. Egyházi ünnepek,seregszemlék és egyéb demonstrációkalkalmával a legények – gyakran aKALÁSZ lánykörökkel karöltve – népiműsorokkal lepték meg a hallgatósá-got. Ismert és ismeretlen szerzők népijátékainak, elfelejtett mesejátékoknakés tüzes magyar táncoknak több száz

40 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

P. Kerkai a KALOT és az EgyházközségiMunkásszakosztályok(EMSZO) gyılésén

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

falu lakossága tapsolt. A csíksomlyóipünkösdi KALOT-seregszemlén 1941.má jus 18-án 10 ezer székely ember néz -te végig a Somlyó hegy oldaláról Mu-haray Elemér Egyszer egy királyfi címűénekes népi játékát és Bálint Vilmoscsíkszenttamási plébános Gazdag ésszegény Lázár című misztériumjátékát.

A hivatásrendi vezetőképző tanfo-lyamokat az egyletszervezés, gyűlésle-vezetés, ünnepségszervezés és közsze-replés „tudományának” elsajátításárarendezték. A harmadik fajta tanfolyamspeciális gazdasági képzést adott. A be-iratkozott hallgatók bizományosi ésbiztosítási ügynökképzési igazolássaltávozhattak, ezzel szerezve lehetősé-get, hogy a föld szétaprózódása eseténis a faluban maradva találjanak megél-hetési forrást. A toborzó röplapokonugyanakkor a zsidókérdés pragmati-kus olvasata is megjelent: „Kiépítjük azsidó biztosítási ügynökségek helyén amagyar népbiztosítási hadállást”, mert„feladatunk lesz felváltani az agrárke-reskedelemben szereplő zsidókat a tör-vény előírása szerint”.

Az elkövetkező négy évben további19 hasonló intézmény nyílt a követ-kező helyszíneken: Szeged, Zirc, Palics-fürdő, Jánosi, Csíksomlyó (1941), Ba-latonberény, Püspöknádasd, Hajdúdo-rog, Eger, Kisunyom, Egyházasfalu,Ungvár, Szatmárnémeti és Vágsellye(1942), Szilágysomlyó, Vértesacsa,Kecs kemét, Endrőd és Kassa (1943).Az anya gi támogatók közül kiemelke-dik a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz-térium, illetve a MiniszterelnökségNemzetiségi és Kisebbségi Osztálya.A képzés csaknem minden népfőisko-lán hasonló volt. Kötelező érvényűtanterv nem készült, hiszen az meg-ölte volna a helyi igényekhez igazodókezdeményezőkészséget. Az elméletitananyagot beszélgetés és vita formá-jában dolgozták fel.

A tanfolyamokon igyekeztek igaziélethelyzeteket szimulálni. A legényeksaját képviselő-testületet választottak,házi bankot, szövetkezetet alapítottak,ahol közülük kikerült „igazgatók” és„pénztárosok” intézték a „falu” ügyes-bajos dolgait. Tűzoltás, légvédelem,könyvelés, iratminták ismerete, nyug-ták, elismervények, szerződések, vég-rendeletek, váltók, kérvények, bead -ványok, jegyzőkönyvek, adóívek, sze -mély azonosságot igazoló iratok,kereske delmi iratminták (csekk, szál-lítólevél, pénzesutalvány stb.) kitöltésemind szerepelt az általános tananyag-ban. A kertészeti ismeretek oktatására

mindegyik népfőiskola néhány holdasmintagazdaságot üzemeltetett.

A KALOT nevelő-oktató munkájávalaz átlagos műveltség hiányainak pót-lása és a gyakorlati ismeretek tovább -adása mellett egy demokratikus politi-kai rendszer jövendő polgárait is ké-pezte. Vezetői irányt mutattak, nem-zetépítő folyamatot indukáltak,társadalmi párbeszédre tanítottak,meghaladtak egy korszerűtlen menta-litást, és mindezzel feszegették a poli-tikai-közjogi rendszer kereteit. Az éveksorán mintegy harmincezer fiatal for-dult meg a népfőiskolákon.

A KERESZTÉNYSZOCIÁLISMOZGALMAK

A KALOT-tal egy tőről fakadt s mintegykiegészítette azt a Magyar DolgozókOrszágos Hivatásszervezete. Formáli-san önálló és az egyháztól függetlenmozgalom volt, nem is vallotta magátkatolikusnak, hanem felekezetközi (in-terkonfesszionális) keresztény mozga-lomnak, amely nem a valláserkölcsre

helyezte a hangsúlyt, hanem az egye-temes nemzeti jellegre. A jezsuita atyákmég kimondottan agrárszervezetnekindították a hivatásszervezetet: míg aKALOT a fiatal legényeket szervezi, a hi-vatásszervezet a felnőtt parasztságot.Ezt a keretet azonban a szervezkedéshamarosan kinőtte, és célja az egészdolgozó társadalom, tehát az ipari ésmezőgazdasági munkások, valamint azértelmiség gazdasági-szociális érdekvé-delme lett hivatásrendi alapon.

A hivatásszervezet országos szerve-zését hatóságilag 1939. március 30-ánengedélyezte a belügyminiszter. A csú-cson, 1941-ben mintegy 300 szerve-zetben 25 ezer tagot tömörített. Céljaimegvalósítása érdekében három, hiva-tások szerinti tagozatot állítottak fel:iparit, agrárt és értelmi-ségit. A tagozatok „népikamarákra” osztódtak,függetlenül attól, hogya tagok épp munkálta-tók vagy munkavállalók.A hivatásszervezet prog-ramja a szociális igazsá-gosság tág általánossá-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 41

A KALOT tanfolya-main végzettek

szövetkezetetalapítva kamatoz-

tathatták ismereteiket

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

gában mozgott, önmagában nem kí-nált valódi szociális és gazdasági ér-dekvédelmet. Viszont 1939 derekán ahivatásszervezet figyelemre méltó ak-tivitást mutatott: ipari tagozata 1939.június 1-jétől november 3-ig – saját ki-mutatása szerint – 82 érdekvédelmi,illetve kollektív bérkövetelési ügybenjárt el. A bérkorrekció 80 783 (!) mun-kást érintett, és mint egy 6 312 705pengő bértöbbletet ered ményezett.Más források is megerősítik, hogy szá-mos gyárban vagy vállalatnál, ahol aszociáldemokrata pozíciók gyengéb-bek voltak, a hivatásszervezet vagy azEMSZO által indukált sztrájkhullámvonult le.

Az EMSZO (Egyházközségi MunkásSzakosztályok) is hivatásrendi jellegűkatolikus szociális mozgalom volt,mégis mind jogállását, mind szerepétés működését tekintve különbözöttmind a KALOT-tól, mind a hivatásszer-

vezettől. Az EMSZO a katolikus egy-házközségek és az Actio Catholica ke-retén belül működött, így világi papokirányították és nem jezsuiták vagy civilaktivisták. Eredeti szándéka nem a gya-korlati szociális tevékenység volt, ha -nem a Quadragesimo anno enciklikaismertetése, a pápai tanítások terjesz-tése, a hivatásrendiségben nevelt egy-házközségi tagok felkészítése a keresz-tény szakszervezeti vagy hivatásrenditagságra. A mindennapokban azonbanaz EMSZO túllépett a tanításon és köz -életi aktivitást is kifejtett.

A KALOT és az EMSZO által 1938-ban kiadott közös röpirat csak általá-ban beszélt földreformról, de azt leszö-gezte, hogy „e tekintetben az egyházibirtokot sem kívánjuk megkülönbözte-tett elbánásban részesíteni”. Egy év velkésőbb, immár a hivatásszervezettel isegyütt jegyzett Magyar Cél című bro-súrában viszont már a nagybirtok mél-tányos, de hosszú lejáratú kártalaní-tása mellett fölosztásra ajánlott min-den bank, kereskedelmi és ipari vállalattulajdonában lévő földbirtokot, min-den 200 kat. holdnál (!) nagyobb bir-tokot, amelynek birtokosa vagy felme-

női a magyar állampolgárságot 1898után szerezték meg (a zsidóság jogiemancipációja 1895-re teljesedett be,a gazdasági és hitelszövetkezetekrőlszóló XXIII. törvénycikket 1898-ban fo-gadták el), a világháborús spekuláció-val szerzett 200 kat. holdon felüli bir-tokokat, ha nem gazdálkodással foglal-kozó birtokosok tulajdonában vannak,vé gül minden földbirtoknak 1000 kat.holdat meghaladó részét az erdőbirto-kok kivételével. A közcélokat szolgálóés közhasznú intézmények fenntartá-sával terhelt földvagyonokra – és azegyházi birtokok zömmel ilyenek vol-tak – külön elbírálást javasolt, egyelőrekonkrétumok nélkül.

Legsürgősebbnek a módszeres tele-pítést tekintette, hogy a legszegényeb-bek házhelyet, olcsó kölcsönt és akkoraföldtulajdont kapjanak, amekkoránakhozadékából emberi módon élhetnek.A program a földbérlő-szövetkezetekalapítását is szorgalmazta. A bevezetőazonban leszögezte, hogy a radikálisreform szükségessége és a reális lehe-tőség között mély szakadék tátong,ezért rövid időn belül csak a jogi vo-natkozásokat tartja elintézhetőnek.

42 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Teleki Pál tart elŒadást egy KALOT-népfŒiskolán. A fiatalokat arra buzdította, hogy alakítsanak ki kisebb szövetkezeteket saját termékeikárusítására.

Összességében ez a csomag mélyebbrenyúlt, mint az 1940. április 20-án elfo-gadott földbirtok-politikai törvény.

A Magyar Cél a telepítésen túlme-nően további fontos tételeket, köztükkonkrét népjóléti intézkedéseket fek-tetett le, lényegében ez tekinthető akeresztényszociális mozgalmak elsőnemzetpolitikai programjának. Végcél-ként független, erős és „szociális népál-lamot” kívánt, amelyhez – összhangbana Quadragesimo anno szellemiségével– a korporációkon át vezet az út. Követ-kezésképp egyaránt elvetette az államerejét megbontó szocialista irány za to -kat és a totális fasiszta diktatúrát.

A Ma gyar Cél megvizsgálta az ún.zsidókérdést is. A program alkotójamegkísérelte összeegyeztetni a keresz-tény alapelveket az „új világ alakulásá-val”: hangsúlyozta azt az alapvető ke-resztény tanítást, amely szerint Istenelőtt és a maga belső és született em-beri méltóságában minden emberegyenlő, ugyan akkor kétféle zsidókér-désről beszélt, a politikairól és a gaz-daságiról. Az előbbi alapja a magyar-országi zsidóság többségének és a ke-resztények világnézete közötti – akkoráthidalhatatlannak vélt, de a II. vati-káni zsinaton feloldott – ellentét.

Megoldásként az első és másodikzsidótörvényhez hasonló eljárást java-solt: az állam ne bíz za többé zsidó vi-lágnézetű tanítókra, tanárokra az ifjú-ság nevelését: az újságírásban, a jog-szolgáltatásban, a közigazgatásban, atörvényalkotásban, a köz rendészetbenés az állami apparátusokban 5 száza-lékos arányra szorítsa vissza a zsidó-ságot. Ez az arányszám alacsonyabb,tehát szigorúbb a törvényekben meg-állapított kvótáknál. A prog ram a gaz-dasági zsidókérdés megoldását a hiva-tásrendi szerveződéstől várta, de atisztázatlan fogalmakkal és intézmé-nyekkel tág teret hagyott az antipar-lamentáris értelmezésnek.

KORMÁNYZATI HÁTSZÉL –ELŐNYÖK ÉS VESZÉLYEK

A KALOT egyházi elfogadásában ésmeg erősödésében komoly súllyal esetta latba, hogy mind Imrédy Béla, mindgróf Teleki Pál miniszterelnökök haté-konyan támogatta a mozgalmat, ab banmindketten az agrártársadalom nyilasés szélsőbaloldali fertőzésének fő gát-ját látták.

1938 szeptemberében Imrédy Ka-posváron meghirdette az „új csodás for-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 43

Minden nagyobb régió KALOT-ifjúsága évente egy alkalommal összegyılt egy nagyobbseregszemlére is, Csíksomlyó, 1942

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

radalmat”. HallgatóságátKALOT-aktivisták szervez-ték. A miniszterelnök szo-ciálpolitikai tervei szélestámogatottsággal bírtak,

üdvözölték a KALOT, az EMSZO és a hi-vatásszervezet berkeiben is. Imrédyazonban a reformokat nem a konzer-vatív ellenforradalmi politika talaján,hanem az adott rendszer egész struk-túrájának átformálásával, végered-ményben egy náci típusú diktatúramegteremtésével akarta megvalósí-tani, ami persze csak idővel vált vilá-gossá. Lépéseket tett egy olyan moz-galom megszervezésére, amely képeslehet arra, hogy konkuráljon a nyila-sokkal, és elvonja tömegbázisukat.A saj tó a Magyar Frontnak nevezettmozgalomhoz csatlakozók között em-lítette az EMSZO-t és a KALOT-ot is.A szándék mind nyilvánvalóbbá vált:Imrédy pártpolitikai célokra akarta ki-használni a katolikus szociális mozgal-makat, láthatóan szívesebben támasz-kodott rá juk, mint a választott parla-menti képvi selőkre.

Meddig azonosulhatnak a katolikusmozgalmak Imrédy programjával? A vá -lasz nem született meg azonnal, fél évtelt el az egyértelmű „nem”-ig. Az évmásodik fele még a kormányzat és ahivatásrendi mozgalmak kézfogásá-nak jegyében telt el. A belügyminiszter1938. október 11-én láttamozta a KA -LOT alapszabályait, miközben más

egye sületek működését korlátozta, sőtegyeseket be is tiltott. Az aktussal aKALOT országos hatókörű mozgalom -má vált. 1939-ben a KALOT-központBu dapestre költözött. A feltétlen kor-mánypártiságot azonban nem vállal-hatták a hivatásrendi szervezetek. Az1939. évi parlamenti választásokonbiztos befutónak számító két listás he-lyet elhárították. Lassan elfordultakImré dytől, és a Magyar Élet Mozgalom1939. január 6-i zászlóbontásánál mársem a KALOT, sem az EMSZO nem voltjelen; ahogy egy korabeli jelentés le-szögezte: „Nyilas csodaszarvas és kü-lönféle egyéb mozgalmak kifogott sze-leit fújni és fúvatni nem elsősorbanpapok dolga.”

A „nemzeti és szociális megújhodás”jelszavával lépett a miniszterelnöki hi-vatalba másodszor Teleki Pál, aki szin-tén a nagyobb mértékű állami beavat-kozás és a szakszervezeteket felemész -tő korporációs rendszer híve volt. Akeresztényszociális hivatásrendi szer-vezeteket Teleki is támogatta, de felül-ről irányított népmozgalom helyettnemzetnevelési terveiben számoltvelük. A kormányzati elképze léseket aszociálpolitikai hivatalnak álcázott pro-pagandaszerv, az ún. Társadalompoli-tikai Osztály dolgozta ki Kovrig Bélaegyetemi magántanár vezetésével.

A kiindulópont annak elfoga dásavolt, hogy az egyházhoz simuló katoli-kus szociális mozgalmak nem folytat-

hatnak nyílt politikai és társadalmi te-vékenységet. Ezért a tagság politikai ésérdekvédelmi képviseletét más, demindenképpen közös cégér alá terel-nék. Az egységes, interkonfesszionálisalapon álló tömegszervezet feladatalenne, hogy a társadalom keresztényszellemű szervezését, osztályharcosformák helyébe hivatásszervezetek ki-alakítását, szélsőséges irányzatok tö-rekvései helyett a magyarság hagyo-mányos életformáinak megőrzését sür -gesse. Gyakorlati feladata pedig abbólállna, hogy megküzdjön a szociálde-mokráciával, és magához vonzza azo-kat a keresztény munkástömegeket,amelyek a szociáldemokrata szerveze-tek remélt bomlása esetén átcsapód-nának a nyilas mozgalomhoz.

Az újabb szervezeti keretek kialakí-tása előtt a KALOT és az EMSZO a kor-mány megbízásából szervezett ideoló-giai munkát fejtett ki, először a hábo-rús propagandaszolgálat terén. Kovrigdolgozta ki a területi revízió érdekébenviselendő háború „nemzeti” beállításá-nak módszereit, a bel- és külföld feléirányuló propaganda részleteit és en -nek intézményi kereteit: az „egyénimegbízottak” és „hangulatkeltők” há-lózatának kiépítését. Míg az egyénimegbízottaktól hangulatjelentéseketvártak, addig a hangulatkeltők főbb fel-adata a nemzet lelki mozgósítása, ahadviselés társadalom-lélektani felté-teleinek megteremtése, a végső győze-

44 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Molnár István népdalokat tanít

lembe vetett hit szüntelen ébrentar-tása, a kedvezőtlen szociális viszonyokokozta csüggedés ellensúlyozása és afelelős politikai, illetve katonai szemé-lyek „reklámozása” volt. (A név szerintis megbízandó személyek között ta-láljuk P. Varga László, Vida István ésFreesz József hivatásszervezeti ésEMSZO-vezetőket, Ambrus Józsefet, aKALOT szlovák nemzetiségi titkárátvagy Pehm József zalaegerszegi prelá-tust, akit később Mindszenty Józsefesztergomi érsekként ismert meg azország.) A Társadalompolitikai, majd1940-től Nemzetpolitikai Szolgálatnaknevezett bizalmas információs és pro-pagandatevékenység azt a célt is szol-gálta, hogy a beszervezett egyesülete-ken keresztül belülről teremtsék mega feltételeket a kormány „nemzetne-velő propagandájának” befogadására.

A Nemzetpolitikai Szolgálatnakhárom központ csúcsszerve lett, ame-lyek egymással párhuzamosan és egy-mástól függetlenül látták el a bizalmas

feladatokat. Az egyik a Magyar Szolgá-lat ne vet kapta. Ebbe tartozott aKALOT, az EMSZO, a református Ke-resztyén Ifjúsági Egyesületek NemzetiSzövetsége (KIE), a Fiatal Magyarságés a gróf Zichy Rafaelné vezetése alattálló Magyar Katolikus NőegyesületekSzövetsége. A Nemzetpolitikai Szolgá-lat adta a gerincét annak a „szellemihonvédelemnek”, amelyet Teleki azegész országot átszövő, titkos ellenál-lási mozgalomnak szánt. A bizalmasfeladat ellentételezéseként a KALOTönellátóvá vált: népvezetői tanfolya-mok, népfőiskolák, székelyföldi, délvi-déki és muramelléki programok szer-vezésére is telt bevételeiből. A hivatás-szervezet agrártagozata külön is ka-pott havi 10 ezer pengőt.

1940 végén kezdték meg a MagyarSzociális Népmozgalom szervezését.Ehhez ugyancsak a KALOT, az EMSZO,a hivatásszervezet, illetve a felvidékiProhászka-körök csatlakoztak. Telekiminiszterelnök tisztában volt azzal,

hogy a szociálpolitika az adott viszo-nyok között a honvédelmi politika ré -sze, de a háborús körülmények köze-pette nem állt módjában erőteljesebbenadagolni a szociális orvosságcseppeket.A Magyar Szociális Népmozgalom révénviszont „kieresztette a gőzt”, és kordá-ban tarthatta a szociális problémákat.A hivatásrendi mozgalmak vezetői tá-mogatták a miniszterelnök náci- és nyi-lasellenes elképzeléseit is.

Hiába tették le voksukat a kormányháborús politikája mellett, a keresz-tényszociális hivatásrendi mozgalmaknem szerepeltek sem Bárdossy László,sem Kállay Miklós miniszterelnökökterveiben. Immár direkt kormányzatitámogatás nélkül, de az adott törté-nelmi helyzetben a ka tolikus hivatás-rendi mozgalmak megvédték az ifjúsá-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 45

A KALOT-nak néprajzi csoportja is mıködött. Molnár István vezetésével a magyar néptáncot

tanulmányozták

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

got attól, hogy a szélsőjobb hálójábake rüljön, kivált a falvakban sikerültgátat emelni a nyilasokkal szemben.A KALOT vezetői felismerték, hogy anemzetiszocializmus nem pusztánazért veszélyes, mert egy idegen szel-lemet akar átültetni, hanem mert éppa hitlerizmust akarja meghonosítani.

A világháború kitörésével előtérbekerült az ifjúság katonai előképzése. Azállam totális igényt tartott az ifjúság ne -velésére és szervezésére, így a KALOT1941. október 18-án egyezségre kény-szerült a Leventeegyesületek OrszágosKözpontjával. Nemigen lehet máskéntértelmezni, mint előremenekülésként:a jezsuita atyák ezzel hárították el aKALOT betiltását, illetve ellehetetlení-tését, de lépésükért már akkoriban is,1945 után meg különösen sok kritikaérte őket.

A katolikus püspöki kar 1941. októ-ber 8-án körlevelet bocsátott ki a ka-tolikus ifjúsági szervezetekről, első -sorban a KALOT-ról és a KALÁSZ-ról. A főpapok a honvédelmi érdekek, aleven teszervezetek fontosságának el-

ismerése mellett rámutattak a különkatolikus, valláserkölcsi szervezetekszerepére és szükségességére, de álta-lában véve a keresztény társadalmi ésszociális szerve ződések elvi fontossá-gára is a kötelező, állami és nemzetimozgalmak ellenében.

PÁRTSZERVEZÉSI TÖREKVÉSEK

A népfrontos erők érzékelhető össze-fogása a hivatásrendi mozgalmak ve-zetőit újabb együttműködésre serken-tette. Erre megy vissza egy új keresz-ténydemokrata politikai párt megala-pozásának kísérlete 1943. augusztusvégén. A politikai katolicizmus keresz-ténydemokratának nevezhető irány-zata a püspöki karban addig alig találttámogatásra, az 1940-es években első-sorban báró Apor Vilmos győri megyéspüspök rokonszenvére számíthatott.Ez az irányzat szembefordult a németfasizmussal és hazai szövetségeseivel;demokráciát, általános, titkos válasz-tójogot, demokratikus parlamentariz-must követelt. Győrött, a püspöki pa-lotában 1943. augusztus 26-án zajlottle az a titkos tanácskozás, amelyenApor püspök elnökletével 23 egyháziszemélyiség vett részt. A megbeszélés

– hasonlóan a népi írók, demokratákszárszói találkozójához – a jövő nagykérdésére kereste a választ: miként ké-szüljenek fel a háború utáni időkre?

A jelenlévők egyetértettek abban,hogy a háborús vereség a küszöbön áll,és az ország újabb sorsforduló elé ke-rült. Megállapították, hogy az egyházvezetése alatt álló társadalmi tömeg-mozgalmak, elsősorban a KALOT és azEMSZO, hatalmas potenciális erőt kép-viselnek. Ahhoz azonban, hogy a krisz-tusi erkölcsi elvek és a pápák szociálistanai érvényre jussanak, olyan kon-centrált politikai akció kell, amelyre ahagyományos keresztény párt nem al-kalmas. Ezért többen egy új tömegpártmegalakítását javasolták, de a többségmég ekkor sem volt hajlandó ejteni apolitikai katolicizmus hagyományospártját. Helyette elhatározták, hogy tá-mogatják a katolikus hivatásrendi szer-vezetek és mozgalmak egyesítését Ka-tolikus Szociális Népmozgalom néven.Egyúttal kérték, hogy a püspöki kar in-tézzen körlevelet a papsághoz, „mely-ben általános direktívákat adna, hogya mostani válságos időkben milyen ma-gatartást tanúsítson s a különböző po-litikai felfogásokkal szemben milyen ál-láspontra helyezkedjen”. E kérést Aporpüspök különösebb eredmény nélkül

46 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™A püspöki kar tagjai szívesen látogatták a KALOT rendezvényeit. Képünkön Czapik Gyula veszprémipüspök fogadja a szervezet küldöttségét.74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

tolmácsolta a püspökök 1943. október6-i konferenciáján.

A KALOT vezetői 1944 elején újabbjavaslatot tettek egy ütőképes katolikuspolitikai párt szervezésére. A tavaszipüspökkari konferenciától azt kérték,hogy engedélyezze és támogassa aNemzeti Parasztpárt (Veres Péter, ErdeiFerenc és Kovács Imre) ellensúlyozásátcélzó, kimondottan katolikus jellegűparasztpárt szervezését. Nagy Töhötömés Kerkai Jenő páterek beadványát akonferencia megtárgyalta, a javaslattalelvileg egyetértett, mert abban meg-látta mind az antifasiszta, de a vidékitársadalmat erjesztő parasztmozgal-mak, mind az antiklerikális Szociálde-mokrata Párt elleni fellépés eszközét.1944. március 19-én, a német megszál-lás napján írták alá a keresztény szak-szervezeti központ és a hivatásszerve-zet közötti együttműködésről szólóokmányt, amelyhez csatlakozott azEMSZO és a protestáns EvangéliumiMunkásszövetség is. E szervezetek ek -kor már az életben maradásért harcol-tak, mert a Sztójay-kormány napirend -re tűzte az egységes állami munkás-ér-dekképviselet létre hozását, ami egyplatformra sodort keresz tényt és szo-ciáldemokratát, hivatásrendi mozgal-mat és munkás-szakszervezetet.

Ahogy a Katolikus Szociális Népmoz-galomból sem lett mozgalom, úgy ezeka kísérletek is elkéstek, a hadiesemé-nyek megakadályozták a kibontakozást.Pedig a tömegbázis személyi feltételeiadottak voltak: az eltelt tíz év alatt aKALOT-ban, EMSZO-ban, hivatásszerve-zetben, KIOE-ban és a női keresztény-szociális mozgalmakban mintegy egy-millió tag fordult meg. Szervezeti kere-tek híján azonban a katolicizmusnaknem volt hatékony politikai képviselete.Politikai párt alapítására csak 1944. ok-tóber közepén, illegális körülményekközött került sor, amikor már a püspökikar is hozzájárult egy új, keresztényde-mokrata párt szervezéséhez. A pártépí-tésnek azonban nem kedveztek a körül-mények. Az addigi „kétfrontos harc” azantifasiszta baloldallal és a szélsőjobb-oldali nyilasokkal megakadályozta, hogytömegméretű katolikus antifasizmus ésellenállás bontakozhasson ki.

ÚJRAKEZDÉSI KÍSÉRLETEK

Szálasi hatalomátvételét (1944. októ-ber 16.) követően a KALOT központjátis feldúlták, több tagját a Nemzeti Szá-monkérő Szék hurcolta el. Nagy Töhö-

töm 1944 decemberében másodmagá-val Miskolcnál átjutott a fronton. ElőbbRoman J. Malinovszkij marsall, a 2. Uk -rán Front parancsnoka főhadiszállá-sára, majd Debrecenbe, az IdeiglenesNemzetgyűlés székhelyére ment, hogybiztosítsa a mozgalom működési felté-teleit. Ennek az akciónak is köszön-hető, hogy a KALOT, bár népfőiskolái,értékei megsemmisültek, a nehézsé-gek ellenére „feltámadt” és hozzáfo-gott az építkezéshez.

1945 tavaszára azonban kimerültekaz anyagi tartalékok, P. Nagy ezért Ró-mába indult, azzal a tervvel, hogy on -nan Amerikába utazik és pénzt szereza mozgalom fenntartására. Ehhez kel-lettek azok az írásbeli támogatások,amelyeket Mindszenty József veszp-rémi püspök és Angelo Rotta apostolinuncius adott. Mindszenty bensőségeslevélben köszöntötte a KALOT-mozgal-mat. Az amerikai politikai követséghezírt első levelei egyikét is a KALOT be-mutatásának szentelte. UgyanekkorOlaszországban a volt magyarországipápai nuncius azzal igazolta a mozga-lom eredményességét és szükségessé-gét, hogy ez az egyetlen katolikus szer-vezet, amely képes felvenni a harcot abolsevizmussal.

Minden erőfeszítés ellenére a ma -gyar országi kereszténydemokráciának

csak epizódszerep jutott,holott a KALOT bekapcso-lódott a demokratizálódásfolyamatába is. 1945. jú-lius 14–16-án a fasizmusés a reakció elleni küzde-lem jegyében részt vetthét ifjúsági szervezet kép-viselőinek hódmezővásárhelyi tanács-kozásán, majd 1946. március 4-én csat-lakozott a Magyar Ifjúság Országos Ta-nácsához (MIOT), amiért MindszentyJózsef hercegprímás megvonta addigitámogatását a mozgalomtól.

Az 1946. tavaszi politikai válság a ci -vil szerveződések felszámolásához ve-zetett. A KALOT és számos más egye-sület betiltásának ürügyét egy 1946. jú-nius 17-én elkövetett, két szovjet ka-tona és egy magyar leány életét kioltómerénylet szolgáltatta. Július 2-án Szvi-ridov altábornagy, a Szövetséges Ellen-őrző Bizottság helyettes elnöke levél-ben követelte a magyar kormánytól azáltala fasisztabarátnak bélyegzett ifjú-sági egyesületek feloszlatását. A Bel-ügyminisztérium 1946. július 18. és 27.között a KALOT 611 helyi egyesületétoszlatta fel, és összesen több mint1500 felekezeti jellegű egyesület szűntmeg. Volt ugyan újrakezdési próbálko-zás, de a KALOT, egy évtized műve, lé-nyegében megsemmisült.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 47

A KALOT kilencújságot adott ki,

ezeknek külön szerkesztŒséget

és saját nyomdátis fenntartott

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™