74 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Lupescu Radu

Vajdahunyad váraA vajdahunyadi vár elegáns sziluettjével mint

gótikus ereklyetartó emelkedik ki szerény kör-

nyezetéb�l. Ez a környezet szerény volt nem -

csak a középkorban, amikor kis mez�városi vá-

lyogházak vették körül, hanem a huszadik szá-

zadban is, amikor a vaskohászati kombinát

szürkesége telepedett a városra, az új tömbhá-

zak rengetege és a bányák pedig szinte körbe-

ölelték a várat. A 19. század közepén egy t⇥z-

vész következtében szinte végzetes csapás

érte. Kevésen múlott, hogy teljesen el nem bon-

tották. Mindezen megpróbáltatások ellenére a

várnak mindig akadtak támogatói, jótev�i, pár-

tolói, mondhatni nemzeti m⇥emlékké n�tte ki

magát. Ez a tör�dés mentette meg a várat, és

lényegében ez élteti a jelen pillanatban is.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 75

Ruszka-havasok keleti lejtőjénekegészen a Cserna folyóig be-nyúló lankás magaslatán, a

Csernába torkolló Zalasd patak men-tén fekszik a vár. Ebbe a szép, de ne-hezen védhető természeti környe-zetbe ültetett rezidenciából nemcsaka várost, de az uradalomhoz tartozókörnyező falvakat is jól szemmel lehe-tett tartani.

AZ ÉPÍTKEZÉS

Amikor 1409-ben Luxemburgi Zsig-mond magyar király (1387–1437) a Hu-nyadiaknak adományozta Vajdahunya-dot – akkori nevén Hunyadot –, a bir-tok elég jelentéktelen volt, még mező-városnak sem tekintették. Pedig azÁrpád-korban a megye legfontosabbközpontjának számított, amelyről akirályi vármegyét is elnevezték. A ki-rályi sánc vár kissé odébb, a Szent Pé -ter-hegyen helyezkedett el. Je len tő -ségét a 13. században veszítette el, ame gye új központi erődítése pedigDéva vára lett.

A közhiedelemmel ellentétben Zsig-mond nem a várat adományozta a csa-ládnak, hanem Hunyad települését ahozzá tartozó földekkel. Eköré szer-vezte meg a család azt az uradalmat,amelynek központjába Hunyadi Jánosimpozáns várat emelt. Az építkezé-sekre az 1440-es években került sor,amikor Hunyadi az erdélyi vajdai tisztettöltötte be. Ez lehetett az oka annak,hogy 1443-ban Szilágyi Erzsébet nema hatalmas építőteleppé alakított Vaj-dahunyadon szül te meg Mátyást, ha -nem a vajdával jó viszonyban lévő Ko-lozsváron.

A vár első periódusának meghatá-rozó eleme egy hosszanti területetkörbezáró, magas várfal volt, téglábólrakott, látványos védőpártázattal. Avárfalat négy, nagyjából egyenlő távol-ságra elhelyezett kerek toronnyal erő-sítették meg. A tornyokat később át-alakították, mindössze az északi, ún.Hímes-torony őrizte meg eredeti alak-ját. A vár bejárata a városra tekintődélkeleti oldalon volt, ide épült a Régi-

kaputorony gyalogos- és szekérkapu-val. A belső épületek közül az északi,emeletes szárny volt a legfontosabb,amely elé Hunyadi olaszos nyitott fo-lyosót emelt.

Az emeleti folyosó falát címersorraldíszítették, az alatta lévő mezőt pediglombornamentikába bújtatott vadász-jelenettel töltötték ki. A címersorI. Ulászló király címerével kezdődött,középre, kiemelt helyre a Hunyadi-címer került. Tőle jobbra sorakoztak avilági előkelők, balra pedig az egyházielőkelők címerei. Sajnos ezt a nemesiművészetpártolásban egyedi kompo-zíciót a 20. század elején leszedték, ésazóta teljesen elpusztult. A vár sajátkápolnával is rendelkezett, melynek lé-tezéséről írott forrás tanúskodik,ugyanis 1443-ban Hunyadi János aSzűz Mária tiszteletére épített várká-polna látogatói számára bűnbocsána-tot kért.

Az így körvonalazódó erődítményta várépítészetben elég ritka, sajátosépítménnyel egészítették ki. Hatal-mas, szögletes tornyot emeltek a várelé, és ezt látványosan szerkesztett,hosszú, fedett folyosóval kötöttékössze a várral, kis felvonóhíd közvetí-tésével. A Nebojsza („ne félj”) nevet vi-selő torony végső menedékhelykéntfunkcionálhatott, de minden bizony-nyal egyéb feladatoknak is megfelelt,mint például a tulajdonos család va-gyontárgyainak a megőrzése. Védettfekvését jól tükrözi az 1854-es tűz-vész, amikor az egész vár lángok mar-taléka lett, azonban a Nebojsza-toronyteljes mértékben érintetlenül maradt.Kétségtelenül a várépítészetben igen

jártas építész művéről van szó, ezértis foglal el a vár sajátos helyet a ma-gyarországi várépítészetben.

Hunyadi 1446-ban érkezett el karri-erjének újabb szakaszához, amikorMagyarország kormányzójának válasz-tották. A pályafutásában bekövetkezettlátványos előrelépés, úgy tűnik, továbbfokozta reprezentációs igényét, amely-nek megvalósítását immár az anyagiaksem gátolták, mivel a királyi jövedel-mek is a kezébe kerültek. Mondhatni,a Zsigmond király után megszakadtudvari építkezés hagyományát támasz-totta fel Hunyadi új vajdahunyadi épít-kezéseivel. Ekkor épült a ma is álló ká-polna, gazdag heraldikai programmal.A kápolna – egy 1450-ben kelt irat ér-telmében – Keresztelő Szent Jánostiszteletére épült, aki minden bizony-nyal Hunyadi János védőszentje is le-hetett. A kápolnával szemben, a nyu-gati oldalon hatalmas palota építésébekezdett, áttörve a korábbi várfalat. Ezegyértelműen arról tanúskodik, hogyHunyadi a várnak már nem tulajdoní-tott különösebb védelmi szerepet.

A kétszintes palota alsó és felső ter-mét öt-öt pillér két hajóra osztotta. Azemeleti, magasabb terem előkelőbbvolt a földszintinél. A földszinti termetközvetlenül az udvarról lehetett meg-közelíteni, míg az emeletre csigalép-csőn lehetett feljutni. Az építményt lát-szólag a földszinti terem második pil-lérének szalagfelirata datálja: „Ezt aművet Hunyadi János, Magyarországkormányzója készíttette az Úr megtes-tesülésének 1452-ik évében.” A dátumtalán csak az alsó terem befejezéséreutal, ugyanis néhány címeres zárókő és

A

74 �&£ � � § £ ™Vajdahunyad várának látképe Arányi Lajoshelyszíni rajza alapján, 1867. A vár nyugati

homlokzatát ábrázolja az 1854. évi t⇥zvészutáni állapotban, a helyreállítási munkálatokmegkezdése el�tt. A Zalasd patakon átível�

hídnak csak a pillérei láthatók.

74 �&£ � � § £ ™

76 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

a csigalépcsőtorony ajtajának igen szé-pen faragott címere a Hunyadi bővítettcímert ábrázolja. Ezt pedig HunyadiJános 1453-ban kapta V. Lászlótól.

A munkálatok minden bizonnyalhosszan elhúzódtak, és az sem zár-ható ki, hogy Hunyadi halálakor mégnem is fejeződtek be. Szintén ebben aperiódusban került sor a keleti és nyu-gati kerek torony átalakítására. Máramindössze a nyugati, ún. Kapisztrán-torony őrizte meg az átépítés emlékét.Kis, boltozott, jól fűthető szobát ala-kítottak ki benne, szépen faragott Szi-lágyi-címeres zárókővel és a franciagótikára emlékeztető kandallóval.

A korszak legnagyobb építkezésérea palota külső homlokzatán került sor.Ezt a Zalasd patakra tekintő homlok-zatot négy hatalmas támpillérrel ta-golták, amelyre kecses, címerekkelgazdagon díszített erkélyeket emeltek,és keskeny folyosóval kötötték összeőket. Az új, látványos építmény a pa-lota külső homlokzatának teljes hosz-

szát kitölti és jelentős mértékbenemeli a vár nyugati homlokzatánakünnepélyes jellegét.

MÁTYÁS KORA

Hunyadi János 1456-ban hirtelen be-következett halálával a vajdahunyadivár átalakítása fokozatosan lelassult,majd megszűnt. A család igen bonyo-lult politikai helyzetbe sodródott,azonban az özvegy Szilágyi Erzsébetemberfeletti erőfeszítésének köszön-hetően végül jól került ki belőle, és1458 januárjában fiát, Mátyást válasz-tották meg Magyarország új kirá -lyának. Mátyás a még mindig óriási ki-terjedésű családi birtokok egy részétanyjának engedte át (Munkács, Debre-cen), nagyobbik részét azonban meg-tartotta magának. Ezek között voltVajdahunyad is.

A vár Mátyás uralkodásának elsőszakaszában háttérbe szorult, az épít-

kezések is teljesen leálltak. Szerepeakkor értékelődött fel ismét, amikoraz 1470-es évek végén egyértelmű lett,hogy Mátyás fiúörökös nélkül marad,és a házasságon kívül született CorvinJános került előtérbe. 1479-ben Má-tyás – Magyarország történetébenaddig szokatlan módon – két örökösispánságot adományozott fiának(Liptó és Hunyad), majd 1482-benmagát Vajdahunyad várát is neki jut-tatta. Ezzel Mátyás új birtokadomá-nyozási politika alapjait fektette le,amelynek célja Corvin János feleme-lése volt az ország legnagyobb mágná-sai közé. A birtokok sorában Vajdahu-nyad kétségtelenül mélyebb üzenetetis hordozott: a Hunyadi család ősi fész-kének átengedésével egyértelművétette mindenki számára, hogy a királyCorvin Jánost a család teljes jogú tag-jának és örökösének tekinti.

Mátyás király nemcsak fiának ado-mányozta a várat, hanem ismét épít-kezni kezdett, hogy a vár megfeleljenaz uralkodói reprezentáció új követel-ményeinek. Ebben a periódusbanépült ki a ma is főbejáratként szolgálóÚj-kaputorony. Szépen faragott, zárterkélyek egész sorával egészítették kia korábbi tereket, amelyek ugyanak-kor jelentős mértékben fokozták a várünnepélyes jellegét, arculatát. A „Má-tyás-loggia” emeleti árkádjainak falké-pei szintén ebben a korban készültek.Ezek nem vallási témájúak, hanem azudvari szerelmi kultúra és játékok je-leneteit örökítik meg. A vár egyik res-taurátora, Möller István a Hunyadi csa-lád eredettörténetét igyekezett bele-magyarázni a falképek üzenetébe,ezzel kapcsolatban azonban számoskifogás merült fel. Végül ebben a kor-szakban fejezték be a palota erkélyso-rának boltozását, ahol Mátyás királyuralkodásának utolsó szakaszára utalócímerek jelennek meg a záróköveken.

A Hunyadiak által támogatott épít-kezések végére a maga nemében egye-dülálló vár jött létre, látványos és gaz-dagon tagolt építészeti formákkal, igé-nyesen faragott épületplasztikával ésolyan sajátos építményekkel, mint aNebojsza-torony és a palota erkély-sora. A családnak azonban nem ada-tott meg, hogy használhassa a várat.Hunyadi János korában még csak egy

74 �&£ � � § £ ™Vajdahunyad vára a t⇥zvész el�tt

(balra) és után ( jobbra)

74 �&£ � � § £ ™

nagy építőtelep volt, Mátyás mindösz-sze kétszer járt Erdélyben, és talánegyszer, ha meglátogatta a várat, Cor-vin János pedig a déli végeken tartóz-kodott, a várat elzálogosította.

A ROMLÁS SZÁZADAI

A hatalmas Hunyadi-vagyont a várralegyütt Corvin János özvegye, Frange-pán Beatrix örökölte meg. Beatrix má-sodik házassága országos ügy lett,amibe a magyar király is beleszólt. Ígytörténhetett meg, hogy II. Ulászló ro-kona, gróf Brandenburgi György vettefeleségül, a tiszteletre méltó Hunyadi-örökség pedig „idegen” kézbe került.

A mohácsi csatát követő polgárhá-borús korszakban a várat SzapolyaiJános emberei foglalták el 1534-ben.Alig két évig maradt a tulajdonában,amikor többek között ezzel a várralköszönte meg Török Bálint híres párt-váltását. A Török család 1618-ig birto-kolta a várat, amikor Bethlen Gábor fe-jedelem tulajdonába ment át. Mivelfiai nem voltak, a várat unokaöccsé-nek, ifj. Bethlen Istvánnak engedte át,majd pedig ennek halála után öccse,Péter örökölte meg.

A Bethlenek birtoklása idején kerültsor az utolsó nagyszabású átalakítására,amely a vár szinte minden részét érin-tette. A Bethlenek 1646-ban bekövetke-zett kihalásával beházasodás révén aZólyomi család tulajdonába ment át. A17. század második felében Thököly

Imre és Apafi Mihály fejedelem birto-kolta a várat. Mint fejedelmi birtok II.Apafi Mihály halálát követően, 1725-benkincstári tulajdon lett. Különféle hiva-taloknak adott otthont, mígnem 1854-ben egy tűzvész során teljesen leégett.

1854 fordulópont volt a vár törté-netében. Mivel a műemlékvédelemnekakkoriban még nem volt intézményesháttere, és az építészeti emlékek védel-mének lehetősége is csak egy igen vé-kony értelmiségi réteg körében kez-dett megfogalmazódni, az első évek-ben senki sem akadt, aki eredménye-sen fellépett volna a vajdahunyadi várvédelme érdekében. A következő évek-ben rohamos pusztulásnak indult éscsak kevésen múlott, hogy a 20. századnem puszta romként örökölte meg.

A VÁR MEGMENTÉSE

A vár megmentése lényegében egy bu-dapesti orvosprofesszor, Arányi Lajosnevéhez kapcsolódik, aki 1863-ban aMagyar Orvosok és TermészetvizsgálókEgyesületének Marosvásárhelyen tar-tott vándorgyűlése alkalmával látogattameg Vajdahunyadot, ahol a Hunyadiaképítészeti gyöngyszeme helyett a ro -mos vár lesújtó látványa fogadta. A kö-vetkező évtizedekben gigászi agitációtfejtett ki a vár megmentése érdekében.Tárgyalt Budapesten és Bécsben építé-szekkel, politikusokkal, a királyi udvar-ral, s minden követ megmozgatott,hogy felhívja a figyelmet a vár szomorú

állapotára. Nagyszerű monográfiábantette közzé az épület történetét,amelyben történelmi forrásokat, fel-mérési rajzokat sőt színes melléklete-ket is közölt. Történt mind ez azokbanaz években, amelyek végül a kiegyezés-hez és az Osztrák–Magyar Monarchialétrejöttéhez vezettek.

1867 új távlatokat nyitott Vajdahu-nyad számára. A vár új rendeltetésérevonatkozó elképzeléseket a történé-szek a Magyar Történelmi Társulat Ko-lozsváron tartott gyűlése alkalmávalfogalmazták meg: „Vajda-Hunyad vá-rának sokáig semmiesetre sem halaszt-ható helyreállítása ügyében Kolozs-vártt, társulatunk gyűlésekor azoneszme merült föl: óhajtandó volna eszent emlékű várat országos költségens oly módon felépíteni, hogy a magyar

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 77

74 �&£ � � § £ ™A vajdahunyadi vár egyik zárt erkélye, 1867A bécsi Képz�m⇥vészeti Akadémia építész-

hallgatóinak rajza a vár palotaszárnyának küls�homlokzatához épített zárt erkélysor egyik

erkélyét dokumentálja. Az erkélysort 1875-benlebontották és az eredeti építészeti elemek

mell�zésével építették újjá.

74 �&£ � � § £ ™