154 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 155

1956. november 2-án éjjel a legnagyobb

titokban találkozott egymással Nyikita Szer-

gejevics Hruscsov és Joszip Broz Tito.

A szinte konspiratív körülmények kö -

zött létrejött megbeszéléseken a szovjet és

a jugo szláv kommunista pártok vezetŒi a

magyar forradalom elleni szovjet fellépés

részleteit egyeztették.

Az este 6 órától másnap hajnali 5-ig tartó

tanácskozás színelye a festŒi szépségı

Brioni szigeteken található exkluzív Tito-

rezidencia volt.

A titkos találkozóról sem feljegyzések,

sem fényképek nem készültek, így az íráshoz

mellékelt fotók Tito 1956 nyarán lebonyolí-

tott háromhetes szovjetunióbeli látogatásán,

illetve Hruscsov 1956. szeptemberi és 1963.

augusztusi jugoszláviai útján készültek.

FARKAS LAJOS

A titkosbrionitalálkozó

4∞&£∞∞§£™Hruscsov látogatása a Brioni

szigetcsoporthoz tartozó Vanga szigeten, 1956. szeptember 22.

A képen Tito, Hruscsov és Nikolaj Firjubin 4∞&£∞∞§£™

156 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

20. század hidegháborújánakegyik legnagyobb „játékosa”volt Josip Broz Tito jugoszláv

államfő. Már az ókori görögök is tud-ták, hogy egy ember jelleme akkor mu-tatkozik meg a legjobban, ha hatalmatadnak a kezébe. Ez teljes mértékbenigaznak bizonyult Titóra. A második vi-lágháború legendás partizánparancs-noka a világégést követően Sztálin leg-jobb tanítványának számított, és hata-lomra jutása után szinte azonnal aszovjet berendezkedést kezdte ráeről-tetni a több nemzetből és nemzetiség-ből álló Jugo szláviára. Ellentmondástnem tűrően alakította a Szovjetunióképére a dél szláv államközösséget.Mindenben a szovjet modell volt ameghatározó és mérvadó.

A SZOVJET–JUGOSZLÁV VISZONY

Tito hiú, távolságtartó, de öntudatosés okos egyéniség volt, aki gyorsan ki-ismerte magát a legbonyolultabb hely-

zetekben is, és szinte azonnal vála-szolni tudott a kihívásokra. Nagy szó-noki tehetséggel rendelkezett, meg-volt benne az a képesség, hogy vélemé-nyét el tudja fogadtatni környezetével.Még a nyugati diplomaták is elismer-ték rendkívüli diplomáciai érzékét. Ké-sőbb azonban mindinkább zavarta,hogy a szocializmus minden kérdésé-ben Sztálin szava a döntő, s egyre in-kább látszott, hogy Jugoszlávia egy sa-játos kommunista utat fog választani.

Moszkva mindent elkövetett, hogya jugoszlávok a szocialista tömbönbelül maradjanak – még egy Tito ellenimerénylettől sem riadt vissza –, de tö-rekvései nem jártak sikerrel. Ekkortólnevezik a szovjet és a kelet-európaikommunista vezetők Titót az imperia-listák láncos kutyájának. Rákosi a ju-goszláv államfőt használta fel arra,hogy leszámolhasson pártbeli riválisai -val, Rajk Lászlóval és Kádár Jánossal. Anyugati világ azonban, élén az Ameri-kai Egyesült Államokkal, felismerte,hogy Jugoszlávia fontos láncszem Nyu-

gat-Európa déli területeinek védelmeszempontjából, ezért jelentős katonai,anyagi és technológiai segélyt adott Titónak, s így személye felértékelődötta nemzetközi politikában.

Josip Broz Tito jugoszláv kommu-nista államfő 1948-ban, miután szakí-tott a hivatalos sztálini politikával, na-gyon gyorsan megtisztította a ju-goszláv állampártot az oroszbarát kom-munistáktól. Ez a folyamat igenkeményen zajlott le, nem kis zavartokozva a partizánharcokban is résztvevő hithű kommunistákban és a ve-zető beosztású párttagokban, akik sze-mében Sztálin egyen lő volt Titóval.Mindkettőjüket istenként tisztelték,ezért komoly törést jelentett szá-mukra Jugoszlávia összetűzése a szov-jet blokkal. Sokan nyíltan felvállaltákszimpátiájukat Sztálin iránt, őket kímé-letlenül eltávolították a köz életből,függetlenül attól, hogy milyen pozícióttöltöttek be az akkori rendszerben, il-letve milyen partizánmúlttal rendel-keztek.

A

A megtorlások elérték a kívánteredményt. Aki biztonságban szerettevolna érezni magát, az nagyon gyor-san Tito és a Jugoszláv KommunistaPárt híve lett, a moszkvai politikapedig egyszerre ellenséggé vált. Ettőlkezdve Tito személye megkérdőjelez-hetetlen lett, vezéregyéniségét senkisem merte vitatni, ő testesítette mega jugoszláv egységet, ami a délszlávállam alapját jelentette. A szovjet vá-lasz sem maradt el, különböző szank-ciókat és támadásokat hajtottak végrea jugoszláv állam- és pártvezetés ellen,szinte mindennapossá váltak az inci-densek a magyar, román és bolgár ha-táron, nem kevés emberáldozatoteredményezve mindkét oldalon.

A Sztálin halála utáni, XX. szovjetpártkongresszus rámutatott a sztálinidiktatúra hibáira és túlkapásaira. AHruscsov vezette új szovjet politikai

irányvonal képviselői igyekeztek meg-békülni Titóval és Jugoszláviával, ezért1955 májusában a szovjet főtitkárnépes küldöttség élén Belgrádba uta-zott. Tito ezzel teljes diadalt aratott.

Budapesten 1956. október 6-án,Rajk László újratemetésén egy csoportJugoszláviát éltette, ami nagy feltűnéstkeltett. Az október 23-án kitört forra-dalom már egy teljesen új helyzetet te-remtett.

A BRIONI PARADICSOM

Az akkori Jugoszláviához, ma Horvát-országhoz tartozó, 14 szigetből állóBrijuni (olaszul Brioni) szigetcsoportaz Adriai-tenger egyik gyöngyszeme,alig félórás hajóútra van az Isztriai-fél-szigettől. A kedvező éghajlati adottsá-goknak köszönhetően a szigetek mára történelem előtti korban benépesül-tek. A rómaiak már kétezer évvel ez-előtt is márványpalotákat építettek itt,a 20. század elején pedig kedvenc szó-rakozóhelyei voltak sok gazdag turis-tának. A két világháború között olaszfennhatóság alatt álltak, a második vi-lágháborút követően Tito kisajátítottaés lezáratta, majd önmaga, illetve a

kommunista elit számára építtetett ittluxusszállodákat.

Tito legszívesebben a Vanga nevűkis szigeten tartózkodott, mely 800méter hosszú és sehol sem szélesebb200 méternél, de a nagy Brioni szige-tet is használta. Évente 4, de egyes ese-tekben 6-7 hónapot is itt töltött a kül-világtól elzárva, élvezve a paradicsomiállapotokat és a kitűnő tengeri levegőt.A szigetek dús növényzete eredetilegmediterrán volt, de a betelepített szub-trópusi és egzotikus növények a mainapig jól érzik magukat.

Tito számos magas rangú politikaivezetőt és államfőt fogadott itt. A fi-gyelemtől távol, festői környezetbennépek és országok sorsa dőlt el. Nemegy politikai fejvesztés színtere voltBrioni, például Alexandar Rankovićnagy hatalmú jugoszláv belügyminisz-teré, és amint sokkal később kiderült,itt tanácsolták Nasszernak Izrael meg-támadását, itt folytak atitkos tárgyalások az oro-szokkal, majd a líbiai ésa kubai vezetőkkel is. Ittalakították ki az el nemkötelezettek politikáját,megfordultak itt külön-böző politikai hatalmas-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 157

Josip Broz Tito látogatása a Szovjetunióban,1956. június 5. Bal oldalon a szovjet fél: Hruscsov, Bulganyin, Vorosilov, Molotov, Mikojan, Sepilov, jobb oldalon a jugoszlávküldöttség: Veljko Micunovic, Mijalko Todorovic,Koca Popovic, Edvard Kardelj és Tito

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Hruscsov és Tito

szovjet kolhoz -látogatáson

Kropotkinban, 1956. június 12.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

ságok, császárok és dik-tátorok Hailé Szelasz -szié tól egészen Kadha-fiig, s olyan filmsztárokis, mint Sophia Loren,Gina Lollobrigida, Elisa-beth Taylor és Richard Burton. John F.Kennedy amerikai elnök is járt a szige-ten. Sok külföl di vendég élő állatot ho-zott ajándékba Titónak, így IndiraGandhi elefántokat, Erzsébet angoluralkodó papagájokat.

HRUSCSOV LÁTOGATÁSA

A fellángoló magyar forradalom miatt1956. november 1-jén a szovjet veze-tők, Nyikita Szergejevics Hruscsov, aSzovjetunió Kommunista Pártjánakelső titkára, valamint Georgij Makszi-milianovics Malenkov és VjacseszlavMihajlovics Molotov Breszt-Litovszk-ban találkozott Władisław Gomułka,Józef Cyrankievicz és Edward Ochablengyel állam- és pártvezetőkkel. A Ma-gyarországgal szembeni intervencióróltájékoztatták a lengyeleket, akik külön-véleményüket ugyan hangoztatták, dea döntést tudomásul vették. Molotovezután visszautazott Moszkvába, Hrus-csov és Malenkov viszont titokban Bu-karestbe, majd ezt követően Szófiábarepült, ahol a román, a csehszlovák ésa bolgár vezetők már készségesenigent mondtak az invázióra.

A magyar forradalom katonai leve-rése előtt a szovjetek számára nagyonfontos volt Tito véleménye, biztosakakartak lenni abban, hogy Jugoszlávianem avatkozik be a magyar esemé-nyekbe, és nem nyújt segítséget a for-radalmároknak. Ezért november 3-ánBrionira utaztak egy kis kétmotoros Il-jusin–14-es gépen. A látogatás a legna-gyobb titokban történt, szovjet kezde-ményezésre. Arra kérték a jugoszláv ál-lamfőt, hogy délután vagy este fogadjaőket, amikor már sötétedik.

Az út maga volt a pokol a szovjetekszámára. Hruscsov így emlékezett visz-sza: „Undorító idő volt, alattunk hegyek,kitört a vihar, cikáztak a villámok. Előt-tünk egy kis felderítőgép haladt, rész-ben az ő fényeit követtük, de később el-veszítettük vele a kapcsolatot. A pulairepülőtéren nem voltak meg a megfe-lelő technikai feltételek, nekünk pedignem voltak rotációs műszereink, ígycsak a pilóta ügyességének köszönhető,hogy nem történt tragédia.” Malenkovaz egész utat a padlón ülte végig,hányva. Pulából titokban hajón utaztak

Brionira, óriási viharban, hatalmas hul-lámokkal dacolva. Malenkov itt is apadlóra feküdt, mint később mesélte,nem hitte, hogy valaha is célba érnek.

Este 6 körül érkeztek meg Brioniba.Tito, Alexandar Ranković, Edvard Kar-delj és Veljko Mićunović, Jugoszláviamoszkvai nagykövete már várta őket.A titoktartásra jellemző, hogy a ju-goszláv külügyminisztérium részérőlsenki sem volt jelen. A szovjet pártve-zetőket nagyon megviselte az út, demindössze félórás pihenő után szinteazonnal elkezdődtek a megbeszéléseka villa első emeleti tárgyalótermében.Veljko Mićunović nagykövet könyvé-ben ezt részletesen le is írja: „Nincsjegyzőkönyvvezető, technikai személy-zet, se tolmács. Az asztal csupasz, nincspapír, ha mégis valaki valamit felír, ösz-szetépik és a hamutartóba teszik, hogyne maradjon semmi nyom sem. Szocia-lista táboron belül, a szocializmus tör-ténetében ilyenre még nem volt példa.”

A MAGYAR ÜGY

Hruscsov mindjárt azzal kezdte, hogyami Magyarországon történik, az óriásiveszélyt jelent az egész szocialista táborszámára. Majd így folytatta: „Magyaror-szágon kommunistákat akasztanak, sküszöbön áll a kapitalizmus visszaállí-tása. Nem nézhetjük tétlenül, sem mintkommunisták, sem mint internacionalis-ták. Ha engednénk, a kapitalisták azthinnék, hogy gyengék vagy ostobák va-gyunk.” A szovjet pártvezető közölte ajugoszlávokkal: biztosították a megfe-lelő létszámú csapatot, hogy beavatkoz-hassanak a magyar eseményekbe. Úgyvélte, az előkészületekre elég egy-kétnap. Azt is megemlítette, hogy beszélttelefonon Bulganyinnal, a Miniszterta-nács akkori elnökével, aki közölte, hogyKádár Jánosnak és Münnich Ferencneksikerült megszöknie Budapestről, ésMoszkvába tartanak. Közölte, hogyApró Antalt is ki kell menteni.

158 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Hruscsov és Tito,Moszkva 1956.

június 18.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Hruscsov úgy gondolta, egy esetle-ges sikeres magyar forradalomnak sú-lyos következményei lennének a Szov-jetunióban is, hisz a szovjet emberekazt mondanák, hogy a keménykezűSztálin idejében ilyen nem történhe-tett volna meg, bírálva ezzel is az új ve-zetést. A moszkvai vendégek számol-tak azzal, hogy a szuezi válság bizo-nyos értelemben eltereli a nemzetközifigyelmet a magyar eseményekről, ésezt kedvezőnek ítélték meg. Hruscsovmeg jegyezte, hogy Magyarország aNyugat szövetségeseként már kétszerviselt háborút az oroszok ellen, ezérta szovjet hadseregben erős a magyar-ellenes hangulat. A magyarok mostmegint a Nyugattal kötnek szövetsé-get a Szovjetunió ellen.

Tito szerint a magyarországi helyze-tért Rákosi Mátyás tehető felelőssé, deőt is aggasztotta az esetleges jobbrato-lódás az országban. A jugoszláv véle-mény az volt, hogy ha Magyarországonellenforradalom van, akkor szükségesa beavatkozás, de nem szabad csak aszovjet fegyverekre támaszkodni, mertakkor nagy lesz a vérontás, hisz min-den magyar fegyvert ragad a szovjetekellen. Tito álláspontja szerint mivel aMagyar Dolgozók Pártja – a magyar

kommunista párt – szétesett, mentenikell a menthetőt úgy, hogy magyarok-ból álló kommunista forradalmi kor-mányt kell létesíteni, amely valamilyenprogrammal fordulna a néphez.

A szovjetek egyetértettek ezzel a vé-leménnyel, és Münnich Ferenc voltmoszkvai nagykövetet ajánlották újkormányfőnek, aki a forradalom előttmár belgrádi nagykövet volt. Ugyanak-kor felvetődött Kádár János neve is.Hruscsov minden átmenet nélkül, hir-telen elkezdte az ekkor Moszkvábantartózkodó Rákosit szidni: „Az a ba -rom Rákosi felhívott engem, hogy segítrendet teremteni Pesten, mire én aztválaszoltam neki, hogy menjen csaknyugodtan, majd jól felakasztják. Errefel akarta hívni Budapestet, de a szov-jet telefonos megtagadta a kapcsolást.”Malenkov erre megjegyezte: „Az a te-lefonos nagyobb politikai érettségrőltett tanúbizonyságot, mint Rákosi, akiolyan hülye, hogy a legelemibb dolgo-kat sem képes felfogni.”

A megbeszélésen alkoholos italtnem szolgáltak fel, az este 10 óra körülkezdődő vacsorán is csak mértékkel.Látszott, hogy mindkét fél tiszta fejjelszeretné lezárni ezt a nem minden-napi találkozót.

Hruscsov ismét felvetette a kérdést,hogy ki alakítson kormányt Magyaror-szágon. Látszott, hogy Kádárt nem iga-zán veszi be a gyomruk, nem az ő em-berük – em lékezett vissza a volt ju-goszláv nagykövet. A szovjet pártvezérMünnich Ferencet dicsérte, akivel mégvalamikor a harmincas években egy sá-torban lakott egy oroszországi hadgya-korlaton. Veljko Mićunović szerint vi-szont Rákosi alatt Münnich moszkvainagykövet volt, míg Kádár rab Budapes-ten, ami minden magyar ember szemé-ben döntő érv lehet Kádár mellett.

Hruscsov elismerte Mićunović iga-zát, és nem érvelt többet. Szóba kerül-tek még más nevek is. A szovjetekBata Istvánt javasolták honvédelmi mi-niszternek, de a jugoszlávok szerintBata Rákosi alatt is betöltötte már ezta tisztséget, így ez a megoldás gyengelábakon áll. Ezt a vendégek is belátták.Felvetődött Losonczi Géza neve is, Titoés munkatársai dicsérték, az oroszok

Tito és felesége, Jovanka Broz Hruscsovval a hivatalos fogadáson, melyet Veljko Micunovic,

Jugoszlávia moszkvai nagykövete rendezett aSzovjetszkaja Hotelban. Moszkva, 1956. június 18.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Nagy Imre emberének tartották, ígygyanakvással fogadták. Maléter Pálbanviszont a jugoszlávok nem bíztak,mert nem tudtak róla semmit. Titoúgy vélte, Kádárra kell hagyatkozniszemélyi kérdésekben, mert ő ismerilegjobban a magyar elvtársakat.

Emlékirataiban Mićunović leírta,hogy szovjetek már az egész magyar-országi forgatókönyvet előre megírták,ha valamin mégis változtattak, azt csak -is jugoszláv javaslatra tették meg. Avendégek és a vendéglátók éjfél körülálltak fel az asztaltól. Hruscsov már na-gyon fáradt volt, kijelentette, hogy jóvolna aludni egyet. Tito azonban ígyválaszolt: „Nem, bírják ki, beszéljük átaz éjszakát.” Hruscsov engedett, pedigmár alig állt a lábán, de beletörődött,hogy majd csak a repülőn fog pihenni.

NAGY IMRE SORSA

A további beszélgetés témája NagyImre sorsa lett. Tito közölte, informá-ciója van arról, hogy Nagy Imre a ju-goszláv nagykövetségre szándékozik

menekülni, és majd mérlegeli, mittehet e téren, mire az oroszok közöl-ték, hogy ők ezen a téren tehetetlenek.A jugoszlávok vállalták, hogy megpró-bálják befolyásukat Nagy Imrénél érvé-nyesíteni. Ennek a szovjetek nagy je-lentőséget tulajdonítottak.

Mint Veljko Mićunović írta, a szov-jet vezetők nem közölték a katonai in-tervenció pontos idejét, a jugoszlávokpedig nem kérdezték. Ez kissé zavartaa volt moszkvai nagykövetet, mert haTitóék tudták volna a katonai akciópontos dátumát, a felesleges vérontáselkerülése érdekében esetleg megpró-báltak volna hatni Nagy Imrére, mertMićunović szerint a tanácskozáson ki-mondatlanul is ebben állapodtak meg.

Titót és munkatársait az is érdekelte,hogy ki vesz még részt az intervenció-ban, Hruscsov erre azt válaszolta, hogya szovjeteken kívül senki más. Tito eztszemlátomást megkönnyebbüléssel fo-gadta. „Ez jó, nagyon helyes. A többi szo-cialista országnak nem kell beavatkoz-nia. A Szovjetunió nagyhatalom, és csa-patai már úgyis Magyarországon van-nak. Nyújtsanak csak törvényes alaponsegítséget a magyar munkásosztálynak.”Az emlékiratok szerint a megbeszélé-sen nem tértek ki arra, hogy Tito mit isértett törvényesség alatt. Hruscsov tá-jékoztatta a jugoszláv felett arról, hogya románok is készek csapatokat küldeniMagyarországra, de ezzel Tito nem ér-tett egyet. A megbeszélések november3-án hajnali 5 órakor értek véget.

Mićunović emlékiratában részlete-sen kitér arra, hogy Hruscsov és Malen-kov szerényen, sőt szelíden viselkedtek.Mindig készségesen elfogadták a ju-goszláv észrevételeket, látszott, hogyaz egyetértés jegyében szeretnék le-zárni ezt a tárgyalást. Számukra na-gyon fontos volt ez a találkozó, hisz ittvált nyilvánvalóvá, hogy Jugoszláviasemmilyen formában nem fog beavat-kozni a magyar eseményekbe. A magasrangú moszkvai pártvezetők a kívántcélt elérték, így bár hullafáradtan, deelégedetten távoztak Brioni szigetéről.

„Miután lekísértük látogatóinkatTito villájának tövébe, bezárkóztamszobámba, hogy papírra vessem enneka rendkívüli, egész éjszakán át tartó ta-lálkozónak a jegyzeteit. Nem volt köny-nyű, hisz emlékezetből kellett összeállí-tanom a tíz óra hosszat tartó tárgya-lások részleteit” – írta visszaemlékezé-seiben Veljko Mićunović. A hajóval valóvisszautazás ugyancsak körülményesvolt, és a szovjet gép az odaúthoz ha-sonló mostoha időjárásban szállt fel apulai repülőtérről.

AZ ELÃBBI KATASZTRÓFA, AZ UTÓBBI HIBA

Ami Brioniban ítéltetett, az Budapes-ten 1956. november 4-én hajnali 4 óra15 perckor bevégeztetett. Ekkor indultmeg a szovjet csapatok általános táma-dása, majd az ungvári rádión keresztül

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Josip Broz Tito látogatása a Szovjetunióban, 1956.Hruscsov jugoszláviai látogatásán séta a Brionkavillából a Fehér villába, 1963. augusztus 25. (Balról jobbra: Hruscsov, Tito, Jovanka Broz. Mögöttük: Ivan Stevo Krajacic, Nyina PetrovnaHruscsova, Aleksandar Rankovic, Cvijetin Mijatovic

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

felhangzott Kádár János Moszkva-ba -rát kormányának felhívása a magyarlakossághoz.

November 4-én reggel 6 és 8 közötta jugoszláv nagykövetségre érkezettNagy Imre és több társa. Összesen 43-an kaptak menedékjogot, majd ezt kö-vetően a követség épületét orosz pán-célosok vették körül. A Szovjetuniómegvádolta Jugoszláviát, hogy magyarellenforradalmárokat rejteget, adélszláv állam azonban visszautasí-totta a vádakat.

Josip Broz Tito 1956. november 11-én egy pulai pártgyűlésen hibának mi-nősítette a szovjet intervenciót, de kije-lentette: „Mindig azt fogjuk mondani,hogy az idegen katonai beavatkozásellen vagyunk, de mi most itt a kisebbik

rossz? A káosz, polgárháború, az ellen-forradalom, az újabb világháború vagyaz ott tartózkodó szovjetek intervenciója.Az előbbi katasztrófa, az utóbbi hiba.Akkor elvtársak, ha ez megmenti a szo-cializmust Magyarországon, akármeny-nyire is a beavatkozás ellen vagyunk, el-mondhatjuk, hogy a szovjet intervenciószükséges volt. A szovjetek még mindigazt gondolják, hogy a katonai erő min-dent megold, de ez nem igaz! Látható,hogy milyen szörnyű ellenállásra képesegy nép, még ha kell, puszta kézzel is, haa szabadság és a függetlenség kivívásaa célja. Már az sem érdekli, hogy milyenfüggetlenségért harcol, hogy az ország -ba visszajön a burzsoázia és visszaáll arégi reakciós rendszer, csak hogy kivívjanemzeti függetlenségét.”

A jugoszláv és a magyar kormánymegállapodása értelmében, mely sze-rint szavatolják biztonságukat, NagyImre és társai november 22 este fél 7-kor elhagyták a jugoszláv nagykövet-ség épületét. A szovjetek a megállapo-dás ellenére mindannyiukat letartóz-tatták. A jugoszlávok erélyesen tilta-koztak a történtek miatt, de ez márnem segített az időközben Romániábahurcolt miniszterelnökön és társain.Nagy Imrét, Gyimes Miklóst és Malé-ter Pált 1958. június 16-án Budapestenkivégezték.

EPILÓGUS

A magyar forradalom vérbe fojtásaután Moszkva és Belgrád között ismétfellángolt a kölcsönös vádaskodás, de amagyar ügy sem a jugoszlávok, sempedig a szovjet fél számára nem volt kü-lönösebben fontos, így a Brionin történ-tek hamarosan a feledés homályábamerültek. Miután Hruscsovot eltávolí-tották a hatalomból, s a helyére Brezs-nyevet nevezték ki a szovjet párt elsőszámú vezetőjévé, a szovjet–jugoszlávviszony teljesen normalizálódott. Aszovjetek még néhányszor megkísérel-ték Titót a keleti övezetbe csábítani, dea jugoszláv államfő ezt mindig elutasí-totta. Tito megmaradt a sajátságosmunkásönigazgatás-alapú szocializmu-sánál. A jugoszláv külpolitika fő irány-vonalát pedig az el nem kötelezett moz-galom jellemezte, melynek Tito Nasz-szerrel és Nehruval alapítója volt.

Kádár János és Josip Broz Tito kö-zött idővel, mondhatni, baráti kapcso-lat alakult ki, többször is találkoztakazon a szigeten, ahol valamikor titok-ban döntöttek Kádár kinevezéséről.

Tito vezetése alatt Jugoszlávia a het-venes évektől kezdve közepesen fejlettország lett, ám jóval később e fejlődésmagával hozta a szövetségi állam bu-kását. Tito tudta, hogy a délszláv népeknem fogják elismerni egymás hegemó-niáját, ezért szorgalmazta a decentra-lizációt. Ez azt jelentette, hogy a belg-rádi központi hatalmat ellensúlyozta ahat tagköztársaság önálló törvényke-zése és az úgynevezett munkás-önigaz-gatási modell, amely jugoszláv jellegze-tességnek számított, de az ország szét-esésével ez is megszűnt.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 161

Hruscsov látogatása a Brioni szigeten lévŒBrionka villában, 1963. augusztus 25.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

con rubicon rubicon

rubicon rubicon rubicon rubicon

icon rubicon rubicon rubicon rubic

rubicon rubicon rubicon rubicon

bicon rubicon rubicon rubicon rub

n rubicon rubicon rubicon rubicon

ubicon rubicon rubicon rubicon rub

on rubicon rubicon rubicon rubicon

rubicon rubicon rubicon rubicon ru

on rubicon rubicon rubicon rubico

rubicon rubicon rubicon rubicon r

con rubicon rubicon rubicon rubico

rubicon rubicon rubicon rubicon

icon rubicon rubicon rubicon rubic

rubicon rubi

rubiconRUBICON MEGRENDELÉS: www.rubicon.hu

Sikerszámaink!

E számunk a Nemzeti Kulturális Alaptámogatásával készült.EMMI

9 770865 634092

0