Pénzügyek alapjai IV.-V.

Mizsák Márta

A monetáris rendszer intézményi kerete

Kétszintű bankrendszer, szereplői monetáris szereplők

Monetáris Hatóság

Kereskedelmi bankok

Infláció

Infláció= az általános árszínvonal növekedése, vagy másképp, a pénz vásárlóerejének csökkenése.

Típusai (kúszó~, vágtató~, hiper~) Okai:

Kereslet oldali,Kínálat oldali,

Infláció

Következményei: jövedelem újraelosztás, az állam általában az infláció

legfőbb nyertese, árarányok változása, különböző vagyonelemek értékei megváltoznak, nehezül a gazdasági kalkuláció

Nominális változók (aktuális pénzértéken, áron mért) Pl. folyó áron mért GDP, nominális bérek,

Reál változók (valamilyen kitüntetett időszak árszinvonalán mért) változatlan áras GDP, reálbérek,

pénzfunkciók érvényesülése nehezebb.

Inflációs legyezőábra

-3-2-10123456789

2007.I.n.év

2007.II.n.év

2007.III.n.év

2007.IV.n.év

2008.I.n.év

2008.II.n.év

2008.III.n.év

2008.IV.n.év

2009.I.n.év

2009.II.n.év

2009.III.n.év

2009.IV.n.év

2010.I.n.év

2010.II.n.év

2010.III.n.év

2010.IV.n.év

2011.I.n.év

2011.II.n.év

2011.III.n.év

2011.IV.n.év

2012.I.n.év

2012.II.n.év

2012.III.n.év

2012.IV.n.év

%

-3-2-10123456789

%

A pénzteremtés

Ki teremti a pénzt? 1. Jegybanki pénzteremtés, eredménye jegybankpénz, 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés, kereskedelmi banki

pénz

2 formája: 1. Készpénz kibocsátás - csak a jegybank 2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is!

Pénzteremtés hitelezés útján (+devizaműveletek)

A pénzteremtés mechanizmusa

Két alapvető pénzteremtő művelet:

1. Zárt gazdaság: belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is)

2. Nyitott: monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlása (konvertibilitás)

A pénz megjelenési formái a hitelpénzrendszerben

Jegybank pénz = monetáris bázis. A monetáris hatóság (jegybank) fizetési ígérete. Lehet készpénz és számlapénz.

Kereskedelmi banki pénz. A kereskedelmi bank fizetési ígérete. Ha a kereskedelmi bank csődbe megy, elvész a nála lévő betétesek vagyona.

Pénzkínálat aggregátumai

M0 = monetáris bázis, jegybankpénz = (R+ KP) KP= KPB+KPF M1 = szűkebb értelemben vett pénzmennyiség = DL+KPF M2 = tágabb értelemben vett pénzmennyiség. M1 + DE

Pénz multiplikáció

M1 / M0 = pénz multiplikátor, a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét fejezi ki.

Ez függ:A kötelező tartalékrátától A készpénzhányadtól

A hitelpénz a monetáris rendszer passzívája

Eszközök (követelések, hitelek)

Jegybank - külfölddel, állammal,

kereskedelmi bankokkal szembeni követelések.

Kereskedelmi bankok - jegybankkal (Kp+ tartalék),

külfölddel, állammal szembeni követelések,

- nem monetáris szereplőknek nyújtott hitel

Források (kötelezettségek, betétek)

Jegybank - kibocsátott készpénz,

kereskedelmi bankok tartalékai, állam és külföld betétei.

Kereskedelmi bankok -nem monetáris szereplők

betétei

A KÉTSZINTŰ BANKRENDSZER FELÉPÍTÉSE

Magyar Nemzeti Bank( központi bank)

Pénzügyi intézmény (kereskedelmi bankok)

Hitelintézet

Bank

Szakosított hitelintézet

Külföldi hitelintézet fióktelepe

TakarékszövetkezetHitelszövetkezet

Pénzügyi vállalkozás

Pénzügyi vállalkozás

Pénzügyi holding társaság

Külföldi pénzügyi társaság fióktelepe

… ….MÁK, OBA, PSZÁF, KELER, BÁT, BÉT, BKR, ……. ….(egyéb)

A jegybanktól a monetáris hatóságig

Pénzrendszer Bimetallizmus,

Monometallizmus, aranystandard

Hitelpénzrendszer

Intézményrendszer Egyszintű

bankrendszer,

Kétszintű bankrendszer,

(Monobank rendszer)

Jegybanki függetlenség

Az állam bankjától a független monetáris hatóságig,

Függetlenség fokozatai:Működési,Személyi,Pénzügyi,

Monetáris politika

A pénzteremtés/pénzkínálat nem követi automatikusan a forgalom pénzszükségletét, a pénz keresletét.

A pénz inflációra hajlamos. A pénz stabilitását, a gazdaságban lévő

pénzmennyiség megfelelőségét biztosító cél- és eszközrendszer.

Monetáris politika célrendszere

A pénz stabilitását, a gazdaságban lévő pénzmennyiség megfelelőségét biztosító cél- és eszközrendszer.

Pénz stabilitás, inflációs cél, A célok hierarchiája:

Végső cél, (közvetlen ráhatás nincs)Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél (közvetlen ráhatása van) Monetáris

Tanács döntései

A monetáris hatóság feladatai

A pénz kibocsátása (emisszió)

A kereskedelmi bankok, a költségvetés számláinak vezetése,

Pénzforgalmi rendszer működtetése,

Monetáris irányítás,

Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza), árfolyam-politika,

A pénzügyi stabilitás őre, végső hitelező

A monetáris hatóságok - a központi bank feladatai

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar

Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.

2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére

álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját

Az MNB alapvető feladatai Az MNB alapvető feladatai 4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. (2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott

bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.

(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. (4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban

devizaműveleteket végez. (5) Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket

és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében.

(6) Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

(7) Az MNB más felelős hatóságokkal együttműködve támogatja a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó politika hatékony kialakítását és vitelét; ennek érdekében különösen feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését.

(8) Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

Monetáris finanszírozás tilalma

16. § (1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére -

az Európai Közösséget létrehozó Szerződésnek a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó 101. cikkében, továbbá a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i, 3603/93/EK tanácsi rendeletben foglaltak figyelembevételével - nem nyújthat folyószámlahitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (a monetáris finanszírozás tilalma).

A monetáris hatóság mérlege

Eszköz KKc = külfölddel

szembeni követelés

KHc = költségvetéssel szembeni követelés

RH = kereskedelmi bankokkal szembeni követelés

Forrás R = kereskedelmi bankok

által elhelyezett betétek

KP= kibocsátott készpénz

KDc = költségvetés betétei

KTc = külföldi betétek

Az egyszerűsített jegybankmérleg struktúrája (forrás:MNB)

A kereskedelmi bankok

Pénzügyi értelemben a bank az a pénzügyi szolgáltató szervezet, amely

1. betétet gyűjt a nem monetáris szereplőktől,

2. hitel nyújt nem monetáris szereplőknek, 3. elszámolási számlát vezet nem

monetáris szereplők számára,

Kereskedelmi bank

1. Monetáris pénzügyi közvetítő Betéteit kihelyezi, befektetők és beruházók között

közvetít, Működése során pénzteremtésre képes.

2. Kockázatokkal kereskedő üzem Lejárati transzformációt hajt végre, Volumen transzformációt hajt végre, Delegált megfigyelő, a betétesek helyett kezeli az

általa finanszírozott kihelyezések kockázatait.

A kereskedelmi bankok feladatai

betét gyűjtés, hitelnyújtás, elszámolási számla vezetése,

betét formájában ők teremtik a pénzt (számlapénz) - ez a hitelezés

A kereskedelmi bankok konkrét elnevezése függ az intézményi és szabályozási környezettől. (A jogi szabályozás és a közgazdaságtan nézőpontja nem pontosan ugyanaz.)

Kereskedelmi bankok mérlege

Eszköz KKb = külföldi követelések

KHb = költségvetéssel szembeni követelések

LVH = lakossági és vállalati hitelek

RC= KPB+R = kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz

Forrás DL = látra szóló betét

DE = lekötött és deviza betét

PE = pénzpiaci instrumentum

B = bank által kibocsátott kötvény

Monetáris politika célrendszere

Pénz stabilitás, inflációs cél, A célok hierarchiája:

Végső cél, (közvetlen ráhatás nincs)Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél (közvetlen ráhatása van)

Monetáris Tanács döntései

Monetáris politika eszközei

Direkt Kötelező tartalék ráta meghatározása, Hitelkontingensek, viszontleszámítolási plafon Szelektív, vagy irányított hitelek Kamatkorlátozások, hitelkamat maximumok, betéti kamat

minimumok meghatározása,

Indirekt Refinanszírozási politika, Rediszkont politika, Nyílt piaci műveletek (repo) Erkölcsi ráhatás

Jegybanki eszköztár

Jegybanki eszköztár

A monetáris aggregátumok alakulása

MNB- kamatok és pénzpiaci hozamokalakulása

FX-SWAP piacok implikált

forinthozamainak alakulása

A NKB-k, mint az Eurorendszer szerves részei

Az EU működéséről szóló szerződés 282.cikke kimondja:Az EKB és a nemzeti központi bankok

alkotják a Központi Bankok Európai rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az EKB és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek a hivatalos pénzneme az euró, és amelyek az eurorendszert alkotják.

Függetlenség

Az EU működéséről szóló szerződés 130.cikke kimondja:

A Szerződések és a KBER és az EKB alapokmánya által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása, valamint az ilyen feladatok és kötelezettségek végrehajtása során sem az EKB sem a nemzeti központi bankok sem döntéshozó szerveik valamely tagja

Nem kérhet vagy nem fogadhat el utasítást az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, a tagállamok kormányaitól vagy bármely más szervtől.

Nemzeti Központi Bankok mint az Európai Rendszer szerves részei

Európai Központi Bank ( EKB) Nemzeti Központi Bankok 27 tag (NKB) Eurorendszer 17 tag + EKB Központi Bankok Európai Rendszere

(KBER) 27 tag + EKB

AZ EURORENDSZER ALAPFELADATAI:

A monetáris politika meghatározása és végrehajtása

Devizaműveletek végzése A fizetési rendszerek zavartalan

működésének előmozdítása Az övezethez csatlakozott tagállamok

devizatartalékainak tartása és kezelése

AZ EURORENDSZER EGYÉB FELADATAI: Tanácsadói feladatok Statisztikai adatok gyűjtése és

összeállítása Bankjegyek kibocsátása Nemzetközi együttműködés Hozzájárulás a prudenciális felügyelethez

és a pénzügyi stabilitáshoz

Az EKB feladatai 1

Az Eurorendszer elvi-stratégiai irányvonalai – meghatározás

Monetáris politikai műveletek- meghatározás-összehangolás- nyomon követés

Iránymutatások, utasítások- az Alapokmány felhatalmazás alapján- az EU Tanácsa felhatalmazása alapján

Emisszió- stratégiai tervezés- összehangolás-harmonizáció

Devizapiacok- intervenciók , néha a NKB.-kkal közösen Együttműködés- nemzetközi és európai szintű

Az EKB feladatai 2

Beszámolás a jogszabály által előírtak szerint Pénzügyi kockázatok nyomon követése Tanácsadás ( közösségi intézmények és

nemzeti hatóságok) A „ KBER-rendszerek” informatikai működési

központja Az EKB deviza tartalékállományának kezelése-

iránymutatás a az állományokat kezelő NKB-k számára

A NKB-K FELADATAI

a KBER –alapokmány 12.1 cikke alapján: „..az EKB a lehetségesnek és megfelelőnek ítélt

mértékben a NKB-khoz fordulhat a KBER (eurorendszer) feladatkörébe tartozó műveletek elvégzése végett.”

Monetáris politika – műveletek végrehajtása Devizatartalékok kezelése- EKB és saját részre Fizetési rendszerek- működtetés , a megfelelő nemzeti

rendszerek felügyelete Bankjegyek- készpénzforgalom irányítása és felügyelete Statisztikai adatok gyűjtése- az EKB segítése

Az eurorendszer monetáris politikai eszközei

Az eurorendszernek céljai elérése érdekében

monetáris politikai eszköztár áll a rendelkezésére: Nyílt piaci műveleteket hajt végre, Jegybanki rendelkezésre állást biztosít, A hitelintézeteknek az eurorendszernél vezetett

számláikon kötelező tartalék képzését írja elő.

Az Eurorendszer monetáris politikai műveletei

Nyílt piaci műveletek

A nyílt piaci műveletek szerepe az Eurorendszer monetáris politikájában a

kamatlábak alakítása, a piac likviditási helyzetének kezelése, a monetáris politika aktuális

irányvonalának jelzése

Nyílt piaci műveletek eszköztípusai:

penziós ügyletek végleges adásvételi (outright) ügyletek, kötvénykibocsátás devizaswap lekötött betétek gyűjtése

Monetáris politika célrendszere

A pénz stabilitását, a gazdaságban lévő pénzmennyiség megfelelőségét biztosító cél- és eszközrendszer.

Pénz stabilitás, inflációs cél, A célok hierarchiája:

Végső cél, (közvetlen ráhatás nincs)Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél (közvetlen ráhatása van) Monetáris

Tanács döntései

Köszönöm a figyelmet !