Szervezeti magatartás

Dr. Girasek Edmond

Szervezeti magatartás

• Organizational Behavior (OB)

• Olyan tudományterület, amely a szervezeteken belüli magatartásra gyakorolt egyéni, csoport- és strukturális hatást vizsgálja a célból, hogy ezeket az ismereteket a szervezet hatékonyságának növelésére alkalmazza.

• Területei: motiváció, vezetői viselkedés és hatalom, személyközi kommunikáció, csoportstruktúrák és folyamatok, tanulás, észlelés és beállítódás fejlesztés, változási folyamatok, konfliktus, munkakörtervezés, munkával kapcsolatos stressz

Csoport

• két vagy több olyan egymástól kölcsönös

függésben és interakcióban álló egyén,

akik valamilyen cél érdekében közösen

cselekszenek vagy együttműködnek.

• típusai:

– vezetői (funkcionális) csoportok,

feladatcsoportok, érdek-csoportok

– formális és informális csoportok

Csoportok létrehozása és vezetése

• Csoportok létrejönnek anélkül is, hogy létrehoznánk őket

• Csoportnak tekintünk két vagy több olyan embert, akik rendszeresen interakcióba lépnek egymással, valamilyen közös cél érdekében

• Csoportok létrehozásával kihasználható az együttműkődő emberek kapcsolatából fakadó specializációs és szinergiahatások

• A csoportok segítenek kielégíteni a szociális szükségleteinket

• Csoportvezető feladata: támogatni a csoportot a feladat végrehajtás dimenziójában (célkijelölés, információgyűjtés, kezdeményezés, struktúrálás, véleménykifejtés, feladatkiosztás, ellenőrzés)

• Ugyanakkor érzelmi dimenzióban is szerepet kell vállalnia a csoport vezetőjének, mert különben a csoport széthullik, mert nem tudja kezelni a konfliktusokat (bátorítás, feszültségoldás, kompromisszumkeresés, elfogadás, meghallgatás)

• Csoporttípusok: funkcionális csoport (alá-fölé rendeltségi láncnak megfelelően), feladatcsoportok (team, projekt, bizottság) és az informális csoportok (koalíciók, közös érdeklődésen alapuló csoportok, személyes barátságon alapuló csoportok).

Miért érdemes az

egyénnek csoportokhoz

csatlakoznia?

A csoporthoz csatlakozás

előnyei és költségei

Amiért érdemes:

• Biztonság

• Státusz

• Önbecsülés

• Valahová tartozás

• Támogatás,

elfogadottság

• Hiedelmek megerősítése

• Hatalom

• Célok megvalósítása

Csatlakozás költségei:

• Feszültség

• Személyes „befektetés”

• Elutasítás

• Ellentétek

• Ellenkezés

Miért érdemes a

szervezeteknek csoportokat

kialakítani és milyen

költségeik lehetnek?

A szervezetek előnyei

és költségei a csoportok révén

Előnyök:

• Több tudás és

információ

• Többoldalú probléma-

megközelítés

• A döntés jobb

megértése

• Részvétel-elfogadás

Költségek:

• Bizonytalan

felelősség

• Konformitás,

csoportnyomás

• Egyéni dominancia

• Társas lógás

• Vitamegnyerés vs.

problémamegoldás

„Semmi sem tökéletes”

Ha egy csoport létrejött, vannak „öntörvényű”

cselekvési törvényszerűségei

Az emberek csoport (társas) helyzetben nem

ugyanúgy döntenek, cselekszenek ezek egy része a szervezet számára kedvező, teljesítmény növelő

tényező

más részük kedvezőtlen, a szervezeti teljesítményt csökkenti

A csoport „költségei” Csoportnyomás

Normák, konformitás

Társas lógás (social loafing)

Önérdek, önmozgás, magáért való funkciók, szerepek

10.

Asch, Solomon

A résztvevőknek arra a

kérdésre kellett

válaszolniuk, hogy a

jobb oldali lapon látható

vonalak közül melyik

hosszúsága egyezik

meg a bal oldali lapon

látható

referenciavonaléval.

11.

Az Asch kísérlet eredménye

Konformitás és

csoportméret

(hányan

képviselik a

csoportban a

rossz választ

12.

Aki ellenállt:

Magabiztos: a konfliktust úgy oldotta meg, hogy

energikusan szembeszállt a többségi

véleménnyel és sosem engedett a maga

igazából.

Individualista: elvből figyelmen kívül hagyta a

többségi véleményt, mivel úgy gondolta, hogy

neki mindig igaza van.

Lelkiismeret-furdalásos: bár nem engedett,

jelentősnek ítélte meg a konfliktust, és

kételkedett ítélete helyességében.

13.

Viaszember: annyira kicsi volt az önbizalma, hogy ténylegesen helyesnek érezte a többségi álláspontot.

Önmagában bizonytalan: bizonytalan volt saját ítéletében, és ezért inkább csatlakozott a többséghez.

Kisebbrendűségi érzéssel küzdő: bár teljes tudatában volt annak, hogy saját válasza a helyes, mégis inkább átállt a csoporthoz, mert nem bírta volna elviselni, hogy deviánsnak tekintsék.

Aki behódolt:

Az egyén és a csoport viszonya -

csoportnormák• A csoporttagok viselkedését előíró, mindenki által

elfogadott szabályokat normáknak nevezzük

• A normák megfogalmazhatnak elvárt

viselkedésmintákat, de leírhatnak olyan

magatartásformákat is, amelyeket a csoport nem

tolerál– Normák forrása: erkölcsi, társadalmi közegben elfogadott imperatívuszok,

szervezet írott és íratlan szabályai, egyes tagok értékeiből, korábbi csoportokból

• Azok a szabályok válnak normává:– biztosítják a csoport fennmaradását, túlélését,

– előrejelezhetővé teszik az egyes csoporttagok jövőbeli magatartását,

– csökkentik a csoporttagok közötti kellemetlenségeket,

– megjelenítik azokat az értékeket, amelyekkel a csoport másoktól

megkülönbözteti magát.

Az egyén és a csoport viszonya

• Csoportnormák Teljesítménynormák,

Erőforrások elosztására vonatkozó normák

Külső megjelenés, nyilvános viselkedés

Informális közösségi normák

• Csoportnyomás Behódolás, engedelmesség

Azonosulás

Internalizáció

Deviancia: normaszegő viselkedés

Jó vagy rossz a deviancia?

A deviáns viselkedésre érdemes

odafigyelni!

Deviáns viselkedés

• Devianciának nevezzük a csoport normáihoz

alkalmazkodni nem tudó vagy nem akaró viselkedést

• Szankciók, normák szigorítása

• A változás képessége, a kreatív problémamegoldás, az

innovatív magatartás egy kicsit mindig deviáns, új, a

megszokottól eltérő

• a deviáns magatartás olykor felhívhatja a figyelmet arra

is, hogy nem a viselkedéssel, hanem a normával van a

baj

Stanley Milgram –

tekintélynek való engedelmesség 1961-62 Yale Egyetem

„Az engedelmesség, mint belénk épített időzített bomba.”

„Kísérletvezető-tanár-tanuló” – büntetés hatása a tanulási folyamatra – Hatalomnak való engedelmesség

15V-450V (a halálos mértékű áramütést jelölték a gépen)

Milgram adatai szerint az emberek egészen szélsőséges dolgokra is kaphatóak annak érdekében, hogy megmaradjon jó kapcsolatuk a hatalommal

Az kísérletben résztvevők 65%-aengedelmeskedett a hatalom utasításának éskiadta a 450V-os áramütést

Csoportkohézió

• A csoporton belüli kohézió a csoporton belüli interakciós folyamatokat is befolyásolja; az összetartó csoportok kevésbé tűrik a deviáns viselkedést; mindenkinek alkalmazkodni kell a csoportnormákhoz. A pozitív hozzáállás jelentős hatást gyakorolhat a csoport teljesítményére.

• A csoportkohéziót azzal határozhatjuk meg, hogy

– mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt,

– mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és a csoporthoz. Az is megállapítható, hogy az emberek azokkal a csoportokkal szemben éreznek különleges tiszteletet és elkötelezettséget, amelyekért áldozatokat hoztak, és amelyekbe nehéz volt bekerülniük.

• A vizsgálatok szerint, ha valaki egy csoporthoz csatlakozik, személyes értékei és attitűdjei gyorsan megváltoznak: az illető alkalmazkodik a csoportmércékhez.

19.

Csoportszellem (Group think)

Sebezhetetlenség (túlzott optimizmus, túlzott

kockázat)

Megokolás, megerősítés

Morális támadhatatlanság hiedelme

Sztereotípiák (mi - ti)

Csoportnyomás

Egyhangú egyetértés, döntés

„terelő puli”

Muzafer Sherif

rablóbarlang kísérlet

• Háromhetes nyári táborozás a Robbers Cave nemzeti parkban, Oklahomában

• 200 középosztálybeli, protestáns, fehér, angolszász, jól alkalmazkodó iskolásfiú közül válogattak ki 22, egymást nem ismerő gyereket

• A szülők a táborozás alatt nem látogathatták őket, de aki akart, idő előtt hazamenetett

• 200 hektáros tábor sűrű erdős területen

• A fiúkat 2 x 11 fős csoportban külön

busszal vitték a táborba

• A két csoport táborhelye egymástól

látótávolságon kívül esett

Kísérlet 1. szakasza

• csoportok kialakulása,

együttműkmödő tevékenységek,

kialakuló kulturális normák (pl.

káromkodás), névválasztás, pólók

nyomtatása

• Sasok és Csörgőkígyók

• A hét vége felé tudomást

szereztek egymásról – mi és ők!

• Versenyeket rendeztek a két csoport között

• Szoros versenyek (így szervezték) és értékes díjak

• a vesztes biztosan igazságtalannak fogja találni, mert a saját csoportját jobbnak látja, mint a másikat; különösen, ha a szabályok nem kristály tiszták

• konfliktusok, zászlóégetés, verekedés, megtorlás, (a sasok szétszúzták a csörgőkígyók körletét) háború!

• A Sasok nyerték a bajnokságot a Csörgőkígyók ellopták a trófeákat és csak akkor adták vissza, ha térden kúszva könyörögnek

Kísérlet 2. szakasza

Kísérlet 3. szakasza

• Közös nem versengő tevékenységek

(tábortűz, mozi)

• nem szűnteti meg az ellenségeskedést

Kísérlet 4. szakasza

• A csoportoknak olyan problémákat kell közösen megoldaniuk, amelyek mindkét csoportot érinti

• Fölérendelt célokat állítanak fel, amelyek mindkét csoport számára jelentősek, és megvalósításukhoz, a nehézségek legyőzéséhez minden jelenlevő hozzájárulására szükség van.

• a vízhiány oka, nagy összeget kell fizetniük egy film bérleti díjáért, vagy ki kell rakniuk a teherautót, amely az ellátmányt hozta.

• Az ilyen együttműködés hatása nem jelenik meg azonnal. Az ellenségesség csak több fölérendelt terv megvalósítása után csökken fokozatosan. Ennek során a másik csoportról alkotott kép csaknem olyan kedvezővé válik, mint a saját csoport képe

Mikor nevezhetünk egy csoportot

hatékonynak?

Mitől függ a csoport

teljesítménye egy szervezeten

belül?

A csoport teljesítményét

befolyásoló külső tényezők

• A szervezet stratégiája

• Hatásköri viszonyok

• Szabályok, eljárások, előírások

• Erőforrások

• A szervezet személyi kiválasztási rendszere

• Teljesítményértékelés és érdekeltségi rendszer

• Szervezeti kultúra

• Fizikai munkafeltételek

5

A csoport struktúrája

• csoport mérete

– Mekkora az ideális csoportméret a csoport hatékonysága

szempontjából?

• csoport összetétele

– Hogyan befolyásolja a csoport teljesítményét?

– „Kohorszok” minél több, annál nagyobb a fluktuáció

• szabályok, csoportnormák

– Mire vonatkozhatnak az egyes normák?

• Státusz

– csoportok vagy csoporttagok közötti – rangsor, relatív pozíció

• csoporton belüli szerepek

– A szerepek a csoport tagjainak egymás viselkedésére vonatkozó

elvárásai

6

Csoportszerepek• Feladatorientált szerepek:

célkijelölés, kezdeményezés, információgyűjtés,koordináció, értékelés

• Kapcsolatorientált szerepek:Bátorítás, békéltetés, ösztökélés, normázás, együttműködés

• Önmagunkra irányuló szerepek:

Blokkolás, elismerés hajszolása, dominancia, visszahúzódás

A csoport teljesítménye a feladat- és kapcsolatorientált szerepek összhangján

múlikSzerepészlelés vs. szerep-elvárás

Átgondolandó…

• Milyen szerepet vállalok a csoportban?

• Miben számíthattok rám a közös munka során? (Erősségeim a csapatmunkában)

• Mit ne kérjetek tőlem, ne várjatok el tőlem, mert nem igen tudnám a csapat érdekében jól csinálni? (Gyengeségeim a csapatmunkában)

• Miben szeretnék fejlődni, és ehhez miben kérem a segítségeteket?

• Hogyan (milyen együttműködési szabályok betartása mellett) tudok egy csapatban közös munkát végezni, és milyen munkafeltételek, együttműködési szabályok elviselhetetlenek számomra?

Felhasznált irodalom

• Menedzsment alapjai (EMK jegyzet)

• Dobák Miklós: Szervezeti struktúrák és vezetés

• Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és

vezetés

• Beckhard-Harris: Szervezeti átmenetek –

Komplex változtatások vezetése

Köszönöm a figyelmet!