IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM2008. december–2009. március

450 FT

INTERJÚKBÁGYI BALÁZSGYENGE LAJOS MADAI ZSOLT

BÁNFALVI SÁNDORFATIMA GOZLÁN

AYOTTE CUSTOMJAZZ KIT

A DOBMÚZEUM TAMA GYÛJTEMÉNYE

10 ÉVES A TAM-TAMDOBCENTRUM

BÁGYI

BALÁZS

T A R T A L O M J E G Y Z É K 3« 2 0 0 8 » 0 3

BÁGYI BALÁZS INTERJÚ 4.

DOBHÁRTYA 8.

AMIKOR A DOBNAK MÉG

GYÖKERE VOLT 9.

ÖTLETTÁR 10.

GYENGE LAJOS INTERJÚ 12.

POP, ROCK, BLUES ROCK ’N’ ROLL

ALAPRITMUSOK 15.

DOBOSUDVAR FINKEY 18.

MADAI ZSOLT INTERJÚ 20.

KREATÍV OLDALAK 23.

AYOTTE CUSTOM JAZZ KIT 28.

A DOBMÚZEUM TAMA GYÛJTEMÉNYE 30.

BIG BAND ARRANGEMENT 33.

A RITMUS 36.

A CAISA 37.

BÁNFALVI SÁNDOR INTERJÚ 38.

MAGASISKOLA 41.

KELETI SZÉL 44.

A SZELEKTÍV HALLÁS ÉS

A DINAMIKAI ÖSSZHANG 46.

FATIMA GOZLÁN INTERJÚ 48.

ÁLLJUNK MEG EGY SZÓRA 50.

10 ÉVES A TAM-TAM DOBCENTRUM 52.

PÁLMAI & PÁLMAI DOBAKADÉMIA 53.

ÜTÔS HÍREK A CSERMÁK

HANGSZERÜZLETBÔL 54.

«Fôszerkesztô és lapalapító: Hollósi László • Munkatársak: Martonosi György, KorompayZsolt, Kármán Sándor, Nesztor Iván, Keönch László Farkas, Turán Tamás Levente,Kassai László, Marczell Katalin, Indi • Mûszaki szerkesztô: Grafirka Stúdió • Telefon:30/261-8826, 94/331-783 • e-mail: dobosmagazin@t-online.hu • Megjelenik négy-havonta • Nyomda: MaedInfó Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Szombathely • Kiadó:Topline West Bt. • ISSN 1586-1007

IMPRESSZUM»

4

12

18

20

28

48

38

» I N T E R J Ú4 D O B O S M A G A Z I N

„…így jazz az egész” Beszélgetô partnerem Bágyi Ba-lázs, jazzdob elôadómûvész, zene-szerzô, zenekarvezetô, tanár, pro-ducer… és ki tudja mi minden még.Olyan valaki, aki sok mindent tettle az asztalra az elmúlt tíz évben,nem forog a média sztárokat gyár-tó világában, csak dolgozik a ter-vein nap mint nap, tudatosan építiaz ôt körülvevô zenei világot. Do-bosként rendkívüli muzikalitással,az aktuális produkció iránti maxi-mális odaadással játszik. Mára ahazai jazz – szakma elismert, sike-res embere.

Dobos Magazin: Mindig te vagy azaki beindítja és mûködteti a dolgo-kat, a motor?Bágyi Balázs: Általában igen. Tudodmuszáj, ez belülrôl jön. Annyi ötle-tem, tervem van, mára sok meg isvalósult és mûködik. Van egy jó ma-gyar közmondás: „Magad uram haszolgád nincsen.” Így vagyok vele.Bizony ha nem csinálunk semmit,ülünk otthon a karosszékben és köz-ben panaszkodunk, hogy nem csö-rög a telefon, na így biztos nem leszsemmi. Ha kicsit megrázzuk magun-kat, adunk a dolgoknak lendületet,teszünk bele energiát, akkor biztos,hogy erôfeszítéseinket elôbb –utóbb siker koronázza. Egyébként azönmenedzselés nem csak itthonkényszer, hanem máshol, Európábanés az USA-ban is. Csak a sztároknakvan menedzsmentje. Zenészek szá-zai, teszem hozzá kiváló és elismertzenészek, nap mint nap dolgoznakazon, hogy másnap is legyen fellé-pés, legyen mit játszani a komponá-lás eredményeként, és formában le-gyenek a gyakorlás által. Sok, fôlegamerikai muzsikus barátom él így,reggel a MacBook kinyit, e-mailekcsekkol, szervezôdik a koncert, aturné. Ez egy profi zenész életvitelma, benne van a levegôben. Pláneha zenekarvezetô vagy, vagy pénztkell szerezni egy lemezhez. Ezt látommindenhol, így élek én is. Szerintemegy dobosnak ez pláne kell hogymenjen. Olyan ez mint a dobolás

igen fontos és nélkülözhetetlen ele-mei: a tempótartás, a függetlenítés,a szinkronitás… ez így ebben a sor-rendben, meg fordítva, meg minden-hogyan, reggeltôl estig. Ja és perszeaz improvizáció még a kíséretjáték-ban is. Ez jazz, így jazz az egész. Énsohasem fogtam fel kényszerûség-nek ezeket a tevékenységeket. Élve-zem, ez is egyfajta alkotó folyamat.Egy célirányos munka annak érdeké-ben , hogy a zene a színpadra kerül-hessen, eljusson az emberekhez. Ami mûfajunkban nincs igazán szó tö-megekrôl. Ha egy koncert után csakegyetlen ember ment haza úgy, hogykapott valamit, adott esetben ki tu-dott szállni csak egy órára is abból ataposómalomból amiben él, akkormár volt értelme az egésznek. Lehet,hogy több hetet dolgoztam rajta,hogy összejöjjön, de megérte. Ez, haúgy fogod fel, a játék része. Sokfélemuzsikus van, van aki alkalmas erre,van aki nem. Van aki rátermett, vanaki megtanulja, van aki elmenekül…D.M.: Annak idején te kaptál ilyen is-mereteket, segítséget, hogy mégishogyan kell majd létezni, megélniprofi zenészként a pályán? B.B.: Nem, áh dehogy. Semmilyenerre irányuló oktatás nem volt, plánetananyag, tantárgy, oktató és ha jóltudom a mai napig sincs, pedig nagy

szükség lenne rá. Már régóta ter-vem, hogy egy kis csapattal összeál-lítok egy ilyen jegyzetet önmenedzs-ment témában. Kommunikációs,marketing, közgazdasági, jogi isme-retek, speciálisan a zenészségetérintô problematikákra koncentrálva(számlázás, szerzôi jogok stb…). Az-tán ezt kibôvítve egy átfogóbb élet-mód anyaggá. Egészségmegôrzés,relaxáció, fejlettebb szinteken medi-táció témákban, amolyan tréning-szerûen. Ma akkora a verseny, haúgy tetszik a kenyérharc, hogy sok-kal szélesebb körû és magasabbszintû ismeretekre van szüksége egyfiatal induló zenésznek, zenekarnakahhoz, hogy érvényesülni tudjon. A tehetség önmagában már nemelég, kell egy kis szellemi pallérozott-ság, kurázsi és sok – sok információ.D.M.: Az általad vezetett iskolábanmegvalósítható lenne egy ilyenegyedülálló úttörô kezdeményezés?Egyáltalán kik és milyen céllal men-nek a Dr. Lauschmann Gyula Zene-mûvészeti Jazz Szakközépiskolába?B.B.: Egy ilyen tárgy létrejötte való-színûleg csak rajtam múlna, bár ren-geteg elôkészítést igényelne. Halesz szabad kapacitásom, idôm,energiám, (talán nyugdíjas korom-ban) biztos megcsináljuk. Vagy leszbelôle egy-két elôadás a nyári jazz-táborunkban.Nálunk Székesfehérváron olyan érett-ségizett fiatalok tanulnak, akik amel-lett, hogy egy OKJ-s állami bizonyít-ványt kapnak, szeretnék magukattovább képezni, magasabb szintrejutni hangszeresen, zeneileg. Van,aki tényleg hivatásos zenész akarlenni, esetleg tovább tanulni ezen avonalon felsôfokon. Ehhez mi igazánjó ugródeszka vagyunk. Van, aki egy-szerûen fejlôdni akar és olyan inten-zív zenei környezetben és légkörbenlenni ami ezt elôsegíti. Ebben is tel-jes körûen partnerek vagyunk. So-kan párhuzamosan végeznek egyegyetemet vagy dolgoznak. A lényegaz iskolában számomra az, hogy azitt tanulók szeressenek itt lenni,kapjanak valamit nemcsak szakmai-lag hanem közösségi élményként is,hogy jó legyen együtt lenni, együttdolgozni. Ehhez kiváló tanári gár-dánk van az ország legjobb fiatal ésközépgenerációs mûvész-tanárai-

I N T E R J Ú « 5« 2 0 0 8 » 0 3

ból. Szervezünk bemutató koncerte-ket, szerzünk nekik fellépéseket ésvan lehetôségük sok élôzenét hall-gatni. Vörös Tamással karöltve sokatdolgozunk a város jazz életének ese-ménydússá tételén. Fehérváron amúgy,egyetlen vidéki városként, létezik ahárom szintû jazzoktatás. Alapfokona Hang-Szín-Tér Mûvészeti Iskolá-ban, ahol szintén tanítok, középfo-kon a Lauschmannban és felsôfokona Kodolányi János Fôiskola Mûvésze-ti Tanszékén Mits Gergô vezetésével,itt Szendôfi Peti és Baló Pista tanítjaa dobosokat.D.M.: A Jazztanszakon te mit tanultálannak idején a konkrét zenei dolgo-kon kívül? Milyen volt a viszonyodakkori tanáraiddal, mestereiddel ésmilyen ma?B.B.: Én ’94–’98-ig jártam oda. Emlé-kezz vissza, akkor terjedt el csak amobiltelefon, nem volt internet,Youtube, MySpace, a zenészeknekhonlapja meg ilyesmi. Ha hozzáju-tottunk egy jó oktató videóhoz vagykoncertfilmhez, rongyosra kopott aszalag annyit néztük. Minden las-sabb is volt mint most, az egész élet.Ma van marketing, promóció, stb…Illetve régen is volt csak nem így hív-ták és talán nem volt ennyire hang-súlyos szerepe mint ma. Az 50-60-70-80-as években jobban ment a ze-ne, itthon is, Amerikában is. Tanítottaz élet, meg amiket láttunk, hallot-tunk az idôsebb befutott kollégáktólés a tanárainktól. Minden volt taná-rom igazi egyéniség, nagyon nagyfazon. Mi voltunk talán az utolsó

olyan osztály, akiknek még tanszék-vezetôként Gonda János tanár úr ok-tatta a jazzelméletet. Figyelj, azfelejthetetlen és leírhatatlan… marendszeresen találkozom vele aJazzszövetség elnökségi ülésein.Nagy dolog, hogy valaki ennyi idô-sen nem hagyja el magát, szellemi-leg friss és társadalmilag aktív. Sosefelejtem el azt sem, mikor Kôszegiazt mondta, hogy az életben „többlábon kell állni” (a dobolásnál ugyejó ha kettôn legalább…). Nagyonmegjegyeztem, igaza volt, nekem isbejött. Akkoriban sokat jártunk lehallgatni ôt a klubokba. Szerettem ajátékát, közös platformon állunk,ízig-vérig jazzdobos. Imrét hallottammost nem is olyan rég Szakcsival. Le-nyûgözô az az áradó vitalitás ami jönbelôle és ma is ugyanolyan jól do-bol. Öröm volt hallgatni. NesztorIván az én pedagógiai, módszertanimesterem, hozzá jártam mielôtt fel-vettek. Sokat tanultam tôle tanítani.Ma is tulajdonképpen az ô útmutatá-sai, anyagai alapján oktatok. Szerin-te „az igazi tehetség minden körül-mények között felszínre tör”. Ebbenhiszek én is. Zsoldos Béla igazi kincsa magyar jazz-életben. Az a pártat-lanság és odaadó munka, amivelharcolni tud ügyekért bizonyos fóru-mokon, példaértékû. Borbély Mi-hállyal, aki tanszékvezetô is volt egyrövid ideig, már akkoriban is játszot-tam. Volt trióm és néha elhívtuk ven-dégszólistának. Nagy megtisztelte-tés volt számunkra. Az utóbbi idô-ben rendszeresen koncertezünk, tur-

nézunk együtt és közös lemezünk iskészült. Van egy amerikai magyarkoprodukció Eastern Boundary Quar-tet néven, melyben mi ketten va-gyunk magyarok, a másik két tag aNew York-i avantgard zene emble-matikus figurája, Joe Fonda és Mi-chael Jefry Stevens. Az itteni turné-kat én szervezem, de jövô tavasszalmegyünk két hétre az USA-ba. Meg-hívást kaptunk többek között aZoller Attila gitáros által alapítottrangos Vermont Jazz Centerbe is.Szóval nekem a Jazztanszak egy jóélmény volt és nagyon hasznos akapcsolatokban is. Szerettem odajárni, minden érdekelt és jól mentekaz elméleti tárgyak is. Sok barátomis lett akikkel akkoriban játszottamegyütt pl. Bacsó Kristóf vagy a dobosNémeth Feri (Frank), aki azóta Ame-rikában csinált sikeres karriert. D.M.: Te nem akartál soha az USA –ba menni, Bostonba a Berklee-re,ahogy az általad elôbb említett kol-légáid is?B.B.: Én nem. Sokan voltak kint, azongorista Szabó Dani is… Kristóf ha-zajött, Ferike maradt… Tán nem is volt

» I N T E R J Ú6 D O B O S M A G A Z I N

meg a lehetôségem, ahhoz azért ren-geteg pénz kellett, én akkor még csóróvidéki srác voltam Pesten, albér-leteztem. Otthonról támogattak ugyan,de az éppen a megélhetéshez voltelég. A „multimilliomos jazzdobos”csak a Hungária slágerben létezik.

Aztán azóta jártam arra és amiótarendszeresen dolgozom amerikaiak-kal tudom, hogy ott sincs kolbászbóla kerítés. Sôt! Sokkal rosszabb ahelyzet mint Európában, vagy akárMagyarországon. Azért van Joe is ittállandóan. Most már pláne nem men-nék több dolog miatt sem. Itthon vankialakított életem, jutottam valamire,vagyok valaki. Ott annyi a jó zenészés annyira nehéz érvényesülni, nemlennék senki. Meg nem olyan a ze-ném, nem az vagyok. Más lakik ben-nem, más dallamok, más örökség. Asaját zenekarommal (Bágyi BalázsQuartet) ethno zenét játszom, egy

„földszagú” , naturális, akusztikus vi-lágot. Ha elmennék oda megszûnneaz a légkör, egyfajta „Kárpát-Meden-ceiség” ami a saját zenémet inspirál-ja. Más hatások, multikulti, ott biztosvalami urbánus zenét csinálnék. Dejátszom néha free jazzt is az utóbbi

idôben. Na az például egy tipikusannagyvárosi zenei lenyomat szerintem.De a swing az swing. Az más. Az csakamerikaiasan jó, feketén… én úgyszeretem. Mint kollégám Brian Blade.Nagyon tisztelem ôt, a zenéit, a dobo-lását, magát az embert. Már kétszertalálkoztunk egy éven belül, legutóbbsikerült hosszabban is beszélgetni (…te Brian, te hányas dobverôt hasz-nálsz…? ). Nála alázatosabb, szeré-nyebb sztárral még nem is találkoz-tam. (Hogy ez itthon miért nem di-vat?) Úgy is dobol, iszonyúan kiszol-gálja és egyben megerôsíti a zenét.Persze mindenki úgy játszik, amilyen

ember, amilyen a személyisége. Sokhasonlóság van a játékmódunk, asoundunk, a zenei eszköztárunk kö-zött, csak ô mindezt egy magasabb éstehetségesebb szinten hozza persze.Véleményem szerint ma az egyik leg-nagyobb jazzdobos egyéniség a vilá-gon. Egyébként ô is Ayotte-os. Van íz-lése… D.M.: Meséld el légyszíves, hogy jöt-tek az Ayotte dobok a képbe, ho-gyan lettél te a Közép – Európai kép-viselôjük?B.B.: Ayotte-on játszani régi vágyam,aztán beteljesült szerelem lett belôle,bár a kapcsolat még nagyon friss, aligpár hónapos. Ha nem kaptam volnaígy egy hangszert, valószínûleg elôbb-utóbb megvettem volna. Most itt vanô, helyes kis barna. Ôk elég ismertekhazájukban Kanadában és az USA-ban, sok neves ottani rock és jazzdo-bos játszik Ayotte-on. Ez egy rang, egyszint. Európában még nem ismerikannyira ezt a márkát, Kelet és KözépEurópában meg egyáltalán nem, alegnagyobb dobos gourmandokat ki-véve. Magyarországon tudomásomszerint az enyémen kívül két cucc vanmég, Gerendáséknak egy és KaszásPetinek. Ezek inkább fúziós és rockszerelések, az enyém egy Custom JazzKit. Nekem a legnagyobb megtisztel-tetés és öröm, hogy kiválasztottak,elismerése talán eddigi munkáimnakis. A történet onnan indul, hogy a cég-nek magyar származású a könyvelôje,aki történetesen egy fotós barátomunokaöccse. Ayotte-ék szeretnének ajövôben megjelenni errefelé is a pia-con, bár tudva levô, hogy az ô üzlet-politikájuk a minôségi és nem amennyiségi eladásra épít. Ehhez ke-restek egy magyar dobost, aki képvi-selné ôket bemutatóemberként ésforgalmazóként egyaránt. Legalábbfél év telt el az elsô kapcsolat felvételóta, mialatt jó alaposan körbenézteka neten, a website-okon, belehallgat-tak ebbe-abba én már el is felejtettemaz egészet amikor egyszercsak kap-tam egy e-mailt. Annyira nem számí-tottam rá és meglepôdtem, majd el-dobtam a laptopot örömömben.D.M.: Veled gyakran történik ilyes-mi? Úgy értem efféle meglepetések,égbôl pottyanások?B.B.: Hát ilyen volumenû nem gyak-ran persze, de minden nap történik

Diszkográfia:2003 Whiteful Jazz Quartet: Future In The Past2003 Hangzó Helikon Sorozat: Cseh Tamás – Novák János: Ady Dalok 2004 Bágyi Balázs Quartet: Valahol Máshol2005 Harcsa Veronika Quintet: Speak Low2006 Bágyi Balázs Quartet és Salamon Beáta: Magyar Zene2007 Eastern Boundary Quartet: Keleti Határszél

fotó brian blade-del (forrás: www.balazsbagyi.com)»

I N T E R J Ú « 7« 2 0 0 8 » 0 3

valami kis meglepetés, egy hívás,egy találkozás. Azt hiszem én me-gyek elébe ezeknek a dolgoknakgondolatban tárt karokkal és elôbb-utóbb amit szeretnék, ha ráirányí-tom a figyelmemet és teszek beleenergiát megvalósul. A nyitottság aztudatos alapállás és aztán jön az in-tuíció. Ez történik a színpadon isimprovizáció közben. Ha ezek össze-hangoltan mûködnek akkor az em-ber mindig tudja merre kell továbbmenni, mi az lehetôség a feltárulko-zó nagy halmazból, amit meg kell ra-gadni, illetve melyik szálat hova kellkötni. Persze vannak rosszabb na-pok is, de úgy érzem ha mérlegre te-szem összességében a velem törté-nô pozitív és negatív dolgokat, min-dig jócskán a pozitív felé billen aserpenyô. D.M.: Aki annyi mindent csinál mintte, annak rengeteg háttérmunkát iskell végeznie. Ez temérdek idô ésenergia, az iskola, a koncertek, a tur-nék. Mit szól ehhez a család?Mennyit tudsz velük lenni?B.B.: A család, kösz jól van. Ez meg-felelô szerepvállalás, megértés, hát-tér nélkül nem megy. Ez közhely per-sze, de így van. Szerencsés vagyokebben is. Párom Kriszti tudta, hogymit vállal velem, mellettem és mirefordítódik a tôlük elrabolt idô. Bár ômaga nem zenész, jól ismeri a ze-nész életvitelt. Ha valami sikerül, jóljátszunk, vagy egy projekt véget ér,együtt örülünk. Ô vállalta az anyasá-got és hagy nekem teret, hogy dol-gozzam, alkothassak. Nagyon hálásvagyok neki ezért. Persze ennél fog-va vannak kötelezettségek is, a csa-ládot el is kell tartani. Nem mondha-tom otthon, hogy kisfiam ma estenincs vacsora mert apád akkoranagy mûvész… Levente fél éves gyö-nyörû, fantasztikusan értelmes gye-rek. Rengeteg energiát kapok tôle.Egy reggeli együtt kacagás feltöltegész napra az esetleges éjszakázásután is. Velük együtt így kerek ez ne-kem, csodálatos, termékeny alkotóéletem van.

D.M.Fotó: Juhász Attila

(fotography.hu) – minden jog fenntartva

– balazsbagyi.com2008

BIOGRÁFIA:1973-ban született Pécsett.1998-ban kitüntetéses diploma Liszt Ferenc Zenemûvészeti EgyetemJazz Tanszék.1998–2003-ig a Whiteful zenekar tagja.2004-tôl saját együttes, magyar ethno-jazz vonalat képviselô Bágyi Ba-lázs Quartet. 2005–2006-ig a Harcsa Veronika Quartet dobosa.2005–2006-ben Mediawave Fesztivál, Nemzetközi Improvizatív ZeneiWorkshopok 2007-tôl Eastern Boundary Quartet (Borbély Mihály, Michael JefryStevens, Joe Fonda).2007-tôl világzenei duó P. Szabó Dániel cimbalmossal.2008-ban jelentôs fellépések: „Métamorfózis” Gála – MÜPA, Zene Ün-nepe – Berlin.A székesfehérvári Dr. Lauschmann Gyula Zenemûvészeti Jazz Szakkö-zépiskola igazgatója, a Hang – Szín – Tér Alapfokú Mûvészeti Iskola ta-nára, a Magyar Jazz Szövetség Elnökségi tagja, a kanadai Ayotte dobokKözép – Európai képviselôje

» D O B H Á R T Y A8 D O B O S M A G A Z I N

» S Á R I K P É T E R T R I Ó

BETTER TOMORROWA Sárik Péter Trió 2007-ben alakult. A trió mai felállását indulása után néhány hónap-pal nyerte el, miután Kaszás Péter helyett Berdisz Tamás került a dobok mögé. Közösmunkájuk eredménye a szeptember 30-án megjelent lemez, amely a Better Tomorrowcímet viseli. A lemez már a címében utal arra, ami az új zenei anyag hangulatát végig-kíséri: pozitív, energikus, új gondolatokat ébresztô muzsika, amely nem az elmúlódolgok boncolgatását tartja fô feladatnak, hanem elôremutató gondolatisággal kívánhatni a hallgatókra. A daloknál ritmizációs és dallami variációk széles tárházával ta-lálkozunk, amelyek nemcsak a vájtfülû hallgatókat bûvölik el. Dallamossága és vilá-gos zenei nyelvezete folytán ugyanis az igényes zenekedvelôk széles köréhez tud éskíván szólni. Ami a Better Tomorrow címû album fô jellemzôje, az a játékosság; ezvisszaköszön a lemez külsô megjelenésében is. A narancssárga és kék színnel deko-rált borítón a trió tagjai Budapest egyik bérházának tetején ülnek. A vidám délutánona házmester szidásától sem mentesült a három jazzista, akik tériszonyukat leküzdvea kémények tetejére is felmásztak egy-egy fotó kedvéért. Az elsô „A New Day’sMorning” címû dal jó kezdete a lemeznek. Igazi Sárik Péter szerzemény, ami sodrólendületével megadja a lemez alaphangulatát. A folytatásban is megmarad a kirob-banó energia: A Frey György által komponált Turkey-ben a basszusgitár latinos lükte-tését a zongorán uniszónóban megszólaló téma egészíti ki, mint a szám címében sze-replô állat, vagyis a pulyka imitációja. Az album játékosságának nagyon jó példája azI’ll Catch You címû blues, amelynek gyors, váratlan ritmikai változásai, és a lassú lé-pegetô érzetbôl gyors kergetôzésbe átcsapó részei hûen tükrözik, miért ’Elkaplak’ aszám címe. Az utolsó elôtti dal pedig Berdisz Tamás tisztelgése Michel Camillo elôtt.

M.E.

» TOM-TOM RECORDS» 2008

» K A L E N G O

WORLD FUSIONAz afrikai beszélô dob nevét viselô zenekar stílusa a fúziós jazz és az autentikus ze-ne egyéni ötvözete. A megszólalás sajátos atmoszféráját több földrész etnozenei ésritmusvilágának a mai hangzásban való megjelenítése adja. A csapat életre hívója ésvezetôje az egyéni világú, kreatív dobos-ütôhangszeres, Mády Kálmán (Coleman). A lemez szinte minden dala tartogat valami perkás érdekességet, amelyet a dob mel-lett nem mindennapi módon megszólaltatott ütôhangszerek biztosítanak. Így az udu,a talking drum, az anklung, a gato drum, a cajonga, a checkere, a piccolo conga, ésmég színre lép egy méretes olajoshordó is a lemez „Street Joy” címû zárószámában.A CD zenéit és hangszereléseit György Ákosnak és Mády Kálmánnak köszönhetjük. A kiváló zongorista és billentyûs, György Ákos egyben a lemez hangmérnöke is. A sokközül az egyik, már hangzásában is kiemelkedô szerzeménye a lemez második dala,az „On the Way”. A KALENGO két éve alakult, mára már sok nagyszabású fesztiváltmegjárt, igazi nagyszínpadi produkció lett, amely nemrégiben új taggal is bôvült, azélettel teli Stankovits Katával, aki a zenekar vokális oldalát hivatott erôsíteni. A zene-karban a többi hangszer kezelése is mesterfokú: fúvós hangszereken a kivételes ér-zékenységgel játszó Kedl László, kongáknál a kiváló latin zenész, Kátai István, abasszusgitárnál pedig a fiatal tehetség, Takács Donát. Az album megjelenését támo-gatta többek között az NKA és a Nemzeti Kultúrális Örökség Minisztériuma.

M.E.

» TOM-TOM RECORDS» 2008

A M I K O R A D O B N A K M É G G Y Ö K E R E V O L T « 9« 2 0 0 8 » 0 3

Ha Mindenszentek napján a bükkfáróllehasított faforgács nedves, nos, ak-kor bizonyára esett az esô. Ha szárazvolt az idô, de a kéreg mégis nedves,és még sok bükkmakkot is látunk, ak-kor viszont kemény tél és sok egérvárható a népi megfigyelések szerint.Mielôtt azonban nekilátnánk az ege-rek számolgatásának, tekintsük át:mi mindenre jó még a bükkfa.

Számos népi hiedelemben, népi meg-figyelésben szerepel a növény. A germánok védelmezô fának tartot-ták, melybe nem vág a villám, és leve-lei az ártó szellemek elôl védenek. A betûvetés, az írástudás és az iroda-lom jelképe is volt, érdekes a különbö-zô nyelvekben a betûvel, írással kap-csolatos szavakban és a bükk nevé-ben található hasonlóság (orosz: buk-va, angol: book, német: buch).Ha a gyermekáldást nemcsak saját tel-jesítményünkre akarjuk alapozni, ak-kor érdemes a leendô anyukával egybükkfa alatt leteríteni a pokrócot,mert a fa a termékenység fája is a gö-rögök szerint. Azt tartják: a bükkfánaklelke van (ezt a bükkfadobok tulajdo-nosai, azt hiszem, mindenképpenmegerôsítik), ezért rituális pipákfaanyágát is adta.A Sonor, Yamaha és Amati márkákbannemcsak az a közös, hogy mind-annyian dobokat (is) gyártanak/gyár-

tottak, hanem az is, hogy (többekközt) bükkfát alkalmaznak a testek ké-szítésére. Az Amati gyár már nemgyárt dobokat, de azt hiszem, széles ehazában kevés olyan dobos van, akine tulajdonolt volna egyet a krasliceigyár remekeibôl (egy zöld gyöngyhá-zat vagy egy sárga gyöngyházat…hmm, azok a régi szép idôk!). De a leg-többen legalábbis játszottunk Amatin,és ezek még ráadásul egészen jól isszóltak! Sajnos, a hardware-rel sokvolt a baj, törtek a csavarok, koptak amenetek…de az Amati bükk testek amai napig szépen szólnak. A Sonor egyik legismertebb bükk dobjaa 80-as évek elejétôl gyártott Horst LinkSignatue modell. 2003-tól nem épít acég már ilyen dobokat, de ezek a felsze-relések a mai napig magas árakon cse-rélnek gazdát. Itt egy picit megállnék,mert a német készítésû Sonoroknak vanegy különlegessége. Általánosságban adobtestet adó vékony falemezek megfe-lelôen elôkészített fatörzsekbôl kerül-nek elôállításra úgy, hogy a törzs forog,és közben egy kés a lemezt lehántja. A lemezek mintázata így vízszintes irá-nyú, körbefut a dobtesten. A Sonor ese-tében azonban a törzset elôször hosszá-ban félbevágták, majd a megfelezetttörzs közepébôl szelték a falemezeket,amelyek mintázata emiatt (és így a dob-test mintázata is) hosszanti irányú volt. A bükkfa Sonorok a cég legmagasabb

minôségi kategóriáit képviselték ésképviselik most is (Steve Smith Signatu-re modellje szintén bükk).A Yamaha Beech Custom nevébenbenne van a faanyag neve is. Rendkí-vül szép rajzolatú, nagyon magas mi-nôségû bükk hangszereket kínál a fel-kelô nap országa is.Kicsit szkeptikus szoktam lenni, haegy hirdetésben azt hallom, hogy vala-mi (gyógyszer, építôanyag, ragasztóstb.) mindenre jó: ez számomra in-kább azt jelenti, hogy akkor semmiresem jó. Természetesen a tapasztala-tok mindig meggyôznek. Hogy a bükk-fa mint dobtestanyag kitûnô, az biz-tos. De hogy elûzi-e a rossz szelleme-ket, illetve hogy pozitívan hat-e a nép-szaporulatra… na, errôl még nem sike-rült meggyôzôdnöm.

Turán Tamás Levente

Hangadó fák: a bükkfa

Tudományos név: Fagus sylvaticaEgyéb név: beech, BucheÉlôhelye: a középhegységek 5–600 m feletti területein ôshonos fafajEurópában, kedveli a meszes talajokat.Leírása, habitusa: levelei tojásdadok, 9–10 cm hosszúak és 5–6 cmszélesek, szegélyük hullámos. Lombfakadáskor a levél selymesenszôrös, késôbb sima és fényes. Jellegzetes szürke és sima kérge sok-szor öröknek hitt szerelmek sebeit ôrzi. Makktermésének szúróskupacsa az egész termést borítja. 40 m magasra is megnô, térfogatsúlya 7–800 kg/m3. A 200 évet is megérheti.Felhasználása: Ínséges idôkben a makktermés gyûjtögetése nagy je-lentôségû volt, kenyérpótlónak számított, tésztájából parazsas ha-muban pogácsát is sütöttek. A makkból olaj is sajtolható: ez világítás-ra és fôzésre is kiváló. Nemcsak a termés, de maga a fakéreg is ehe-tô, az idôjósláshoz használt faforgácsdarabokat a hosszú téli estékenkényelmesen elcsócsálhatjuk.

» Ö T L E T T Á R10 D O B O S M A G A Z I N

„Új” utakon natóval együttmûködve (5/b kottapél-da). A négyutas változatok természe-tesen az elôzôekhez hasonlóan itt iselképzelhetôek. Tovább bonyolítva adolgot, a fenti, alaphelyzettôl „eltolt”nagydob-pergô groove kombinálód-hat ismét tizenhatodos képletsort ját-szó lábcinnel is (6. kottapélda).A lehetôségek harmadik csoportja akülönbözô rudimentek használata akíséretjátékban. A 7/a és 7/b példa alábcinen játszott single stroke roll-raépül, ennek megfelelô hangjait visz-szük le a pergôre, míg a nagydobüté-sek együtt szólalnak meg a lábcinnel.A nagydob-pergô rész lehet rock felra-kású (7/a) vagy funk (7/b). A folyama-tos váltottkezes játékba is kerülhet-nek lábcinemelések, a 7/b példagroove-ját próbáljuk elôször lábcin-emelés nélkül lejátszani, majd lábcin-emeléssel „felturbózva”. A fenti cso-port továbbfejlesztéseként jöhet adupla ütések (double stroke) kíséret-játékbeli használata, ekkor tulajdon-képpen a lábcin-pergô között külön-bözô ütésszámú double stroke roll-okat játszunk, a pergôjáték itt is lehetkettô-négyre kerülô, vagy tizenhatodfelütésekre eltolt (8/a és 8/b példa).Mondanom sem kell, hogy a dup-laütéses lábcinszólamokba is kerül-hetnek emelések, többnyire valame-lyik nagydobütéssel együttmûködve.További óriási lehetôségeket rejt ma-gában a rudimentek közül a paradid-dle kézrendek és ezek kombinációi-nak használata, erre példa a 9. groove,ahol a nagydob és a pergô hangsúlyoshangjai még mindig a kiinduló tizen-hatodos képletsort szólaltatják meg a2. példával azonos elrendezésben,azonban kiegészítésképpen árnyék-hangok is kerülnek a pergôre (az ár-nyékhangok használata amúgy is igenjellemzô a tárgyalt stílusokban).

CRASH DOBSTÚDIÓPESTEN ÉS BUDÁN

ZENEKÖZPONTÚ DOBTANÍTÁS

A LEGKORSZERÛBB MÓDSZEREKKEL

A GONDOLKODÓ, KREATÍV

DOBOSOK MÛHELYE

VEZETÔ TANÁR: KASSAI LÁSZLÓ

INFO: 06 30/495-7470

A rovat aktuális cikke kedvcsináló-ként azok számára íródott, akik rock-szerû dolgokat már meglehetôs biz-tonsággal dobolnak, de a fejlôdés-ben nem megállva szeretnének azösszetettebb funk vagy fúziós jellegûdobolás titkaiba is betekintést nyer-ni. Az írás és a kottapéldák ehhezpróbálnak néhány támpontot, ka-paszkodót adni.

Ha rockzenei felvételeken hallott do-boláshoz szokott fülünkkel funk vagyfúziós zenét hallgatunk, az a benyo-másunk támadhat, hogy bár a meg-szólaló ritmusok tulajdonképpen is-merôsen csengenek, mégis minthamásfajta, nehezebben megfejthetôdobolást hallanánk. Ennek oka abbankeresendô, hogy e zenék groove-jai istermészetesen az általunk ismert rit-mus alkotóelemekbôl építkeznek,azonban a funk illetve fúziós stílus arockzenétôl eltérô, meglehetôsenszerteágazó eszköztárat használ ezekdobfelszerelésen való megjelenítésé-hez. Mivel a páros lüktetésû ritmusokmindhárom stílusvilágban némi domi-nanciát mutatnak, páros lüktetésbenmozogva viszont leggyakrabban tizen-hatodos képleteket használunk, ezérta különbségek illusztrálására azt azutat választjuk, hogy egy és ugyana-zon tizenhatodos képletsort alapul vé-ve (1. kottapélda) megvizsgáljuk, ho-gyan jelenik meg az adott képletsorrock-groove formájában, majd ugyan-az a képletsor hányféleképpen mû-ködhet az összetettebb stílusok kísé-retjátékában. Elsô lépésként nézzük tehát a rockgroove-ok alapvetô ismérveit! A 4/4-ben zajló rockkíséretek legfôbb jel-lemzôje az ún. „egy-három, kettô-négy” alaphelyzet, ami azt jelenti,hogy a pergô többnyire keményen amásodik és negyedik negyednél szólalmeg, gyakran minden mást a nagy-dobbal játszunk ki, mindezt egy egy-szerû nyolcados vagy negyedes lábcinostinatóra felfûzve, kiinduló képletso-runk tehát nagyjából a 2. kottapéldá-ban látható módon jelenhet meg rockpatternként. A funk stb. stílusok irá-

nyában továbblépve számtalan érde-kes lehetôség kínálkozik, a továbbiak-ban ezeket próbáljuk némi rendszerbefoglalva sorra venni. A lehetôségek elsô csoportjában agroove nagydob-pergô része marad a 2.kottapéldával azonos módon rockszerûfelrakásban, de a „körítés” már valami-lyen tizenhatodos ostinato, amely meg-szólalhat a lábcinen (3/a kottapélda),ebbe kerülhet persze néhány emelés is,de játszhatjuk a cintányérszólamot aride-on is némi bal láb lábcin hoz-záadással (3/b kottapélda). Maradvaugyanannál a nagydob-pergô groove-nál, a lábcinszólam lehet nem osti-natószerû, játszhatunk tehát a lábcinenis valamilyen tizenhatodos képletsort(4/a kottapélda), ebbe is kerülhetnekemelések (4/b kottapélda), de persze ajobb kéz ride, bal láb hozzáadott lábcin-nel verzió itt is számításba jöhet. A lehetôségek következô csoportjábankiinduló képletsorunk más módon ke-rül a nagydob-pergô között szétosztás-ra, megszûnik az „egy-három, kettô-négy” alaphelyzet, a pergôjáték in-kább tizenhatod felütésekre kerül,funk groove-okra igen jellemzô ez amegoldás. Mindez megszólalhat egy-szerû negyedes vagy nyolcadoslábcinnel együtt (5/a kottapélda),vagy valamilyen tizenhatodos osti-

H-9700 szombathely, Hollán Ernô u. 9.Tel.: +3694/506-940 • Fax: +3694/506-941

Mobil: 0630/3376-829

E-mail: pianho97@axelero.hu

Ö T L E T T Á R « 11« 2 0 0 8 » 0 3

A lehetôségeknek még ezzel sem ér-tünk a végére, újabb csoport az ún. li-neáris kísérettechnika, aminek lénye-ge, hogy két hangforrás (pl. nagydobés lábcin) soha nem szólal meg egy-szerre, a lábcinütések mindig a nagy-dob-pergô groove által szabadon ha-gyott helyeket tölti ki (10/a és 10/bpélda). Végül, mivel a fúziós stílusratöbbek között nagy hatással voltak(vannak) a latin ritmusok, lássuk, ho-gyan nézne ki kiinduló képletsorunknémi latinos ízzel megszólaltatva (11.kottapélda)! Hab a tortán, hogy a fen-ti kísérettípusok java része (a 7. 8. és11. példákat leszámítva) nemcsak aleírt módon, „szögletes” tizenhatod-zakatolással szólaltatható meg, ha-nem ún. „half time shuffle feeling”-gelis, amikor is a tizenhatodok „guru-lós” tizenhatod triolás érzetet kapnak

a 12. példában szemléltetett módon.Funk és fúziós zenékben feltehetôlegfekete hatásra igen gyakori ez a lük-tetésforma. Nos, lehet, hogy némelyek, akik né-hány rocknóta eljátszása után úgygondolták, hogy már tudnak valamit adobolásról, örökre leteszik a dobverôt– ezzel még véletlenül sem akarom le-becsülni az oly nagyszerû zenei vilá-got teremtô, de alapjaiban egyszerûeszközöket használó rock stílust,amely azért fontos inspirációt adottnapjaink jazz-zenéjének a megszüle-téséhez is –, a többség azonban remé-lem, újult erôvel fog a gyakorláshoz,hiszen amint látjuk, a dobjáték pers-pektívái szinte határtalanok. A példá-kat elôször figyelmesen tanulmányoz-zuk, próbáljuk a rendszert megérteni,azután fogjunk hozzá a gyakorláshoz!

Természetesen egy-egy leírt példa ki-gyakorlása nem elegendô az adotttechnika elsajátításához – némelyik-hez megfelelô alapok nélkül nem is ér-demes hozzáfogni –, a kottapéldábanbemutatott kísérettípusok tulajdon-képpen a magasabb szintû dobolásegy-egy hosszan gyakorolható fejeze-tét illusztrálják. A cikk célja is elsôsor-ban a funk és fúziós dobolás techni-káinak áttekinthetô rendszerbe fogla-lása, ugyanis mostanában az a benyo-másom, hogy lassacskán mindenki,aki kettôt tud a dobra ütni, „tanít” is,ugyanakkor a dobolás rendszerét ille-tôen – és egyéb kérdésekben is – saj-nos sokszor nem csak a diák, hanemalkalmasint az úgymond „tanár” fejek-ben is meglehetôs káosz uralkodik.Jó gyakorlást, jó zenehallgatást kívánok!

Kassai László

» I N T E R J Ú12 D O B O S M A G A Z I N

Charlie, Zorán, Ferenczy György,Révész Sándor, Dés László, Hobo:ha csak ezekkel a meghatározóelôadókkal játszott volna GyengeLajos, akkor is páratlan pályafutás-ról beszélhetnénk. Ám még ezekmellett is sok prudukcióban hall-hatjuk játékát. Talán nem véletlen,hogy manapság is az egyik legjob-ban foglalkoztatott dobos.

– Annak idején, mikor a zenélésselkezdtél foglalkozni, milyen hatásradöntöttél a dob mellett?– Ez nem igazán döntés kérdésevolt, korán eldôlt magától. Már 6-7éves koromban az agyára mentemmindenkinek, mert állandóan járt a

kezem: mindenen és mindennel do-boltam, ami a kezem ügyébe került.Tehát mielôtt még a zenei eszmélé-sem megtörtént volna, már azelôtteldôlt – persze nem tudatosan –,hogy dobolni fogok. Végül aztán 10éves koromban a szüleim elvittek ésbeírattak a Postás Erkel Ferenc Ze-neiskolába. Így kerültem NesztorIvánhoz. Zenész egyébként nem volta családomban.– Nesztor Iván egyik legnevesebbtanítványa vagy. A Dobos Magazinegy régebbi számában megjelentinterjúban Iván azt mondta, hogyBorlai Gergôt és téged hosszú éve-kig úgy tanított, hogy szinte észresem vettétek, hogy tanít bennete-ket. Hogyan élted meg ezt az idô-szakot?– Óriási szerencsének tartom, hogyIvánhoz kerültem, mert rendkívül jó

pedagógus, és hihetetlenül érzé-keny és nagy tudású ember, mindenértelemben. Mivel én gyerekként ke-rültem hozzá, nyilván sok dologbanmás módszereket kellett alkalmaz-nia, mint a felnôttek esetében. A mainapig emlékszem például arra aszemléletes példára, ahogyan a ne-gyedeket, nyolcadokat, tizenhatodo-kat magyarázta el egy alma szétda-rabolásával. Játékos módszerekkeltanított, de mindig figyelembe véveaz érzelmi hangulatomat, ami, ugye,egy serdülô kamasz emberkénélnem mindig hálás feladat. Pontosanérezte, ha éppen valamilyen lelki krí-zisben voltam, ilyenkor nem szóltsemmit, csak beült a dobhoz, és ját-szott. Majd megkért, hogy válaszol-jak neki én is a dobon, és ez így ment40 percig. Óra végén elköszöntünk,és én sokkal könnyebbnek éreztemmagam. Volt olyan is, hogy egészórán csak beszélgettünk, mert akkorépp ahhoz volt kedvünk. De perszeazért követelt is, és megtanította akötelezô manuális és technikai dol-gokat. Egyénileg nyúl mindenkihez,igazodva a tanítvány képességeihezés személyiségéhez. Ráadásul Iván-nak remek humora is van! Sokat kö-szönhetek az ott eltöltött éveknek.– Aztán jött a jazztanszak, de ha jóltudom, mégsem végezted el. Mi voltennek az oka?– A Postás Zeneiskolából általábanegyenes út vezetett a jazztanszakra,így természetesen én is felvételiz-tem. Felvettek, és el is kezdtem az is-kolát, de akkoriban én már nagyonsokat zenéltem és koncerteztem. Vi-szont egyre nehezebbé vált bejár-nom reggelenként az órákra, fôlegúgy, hogy hajnalban érkeztem hazavalamelyik vidéki koncert helyszíné-rôl. Döntenem kellett, és inkább azaktív zenélést választottam. Egy évigjártam a tanszakra.– Emlékszel még arra, hogy melyikvolt az elsô zenekarod?– Hogyne! Az Udvari Bolondok nevûbluesbanda volt az elsô. Fôleg feldol-gozás nótákat játszottunk. Egyébkéntezt is Ivánnak köszönhetem, mert

hozzá mentek be dobost keresni, és ôengem ajánlott. 14 évesen kerültembe a csapatba és négy évig nem isvolt más zenekarom. Késôbb mesél-ték a srácok – akik korban már 20 évfelett jártak –, hogy az elsô találko-zásnál, amikor megláttak, annyiramegijedtek, hogy egy ilyen „kisgye-rek” lesz a dobosuk, hogy majdnemelszaladtak. De nem tették, és – állí-tásuk szerint – késôbb nem bántákmeg. Elkezdtünk próbálni, és két hétmúlva jött is az elsô koncert. És nemis akármilyen! Az FMH-ban játszot-tunk elôzenekarként a Hobo BluesBand elôtt! Meghatározó élmény volt. – Jelenlegi fôzenekaroddal, a HoboBlues Banddel nemrég volt a jubileu-mi koncert, de emellett az évek so-rán szinte az egész hazai élvonallaljátszottál. Jelenleg most kikkel?– A Hobo Blues Band mellett játszomZorán, Dés László és Horgas Eszterzenekarában, a Ripoff RaskolnikovBandben (kiváló osztrák blueséne-kes-gitáros), St. Martin kísérôzeneka-rában, valamint Hevesi Tamással.Ezen kívül van még két jazz orientált-ságú zenekar is, a Hárs Viktor nevévelfémjelzett Hárshegy, és az idôszako-san mûködô Silent Way.– Hogyan történik egy-egy megke-resés, és hogy készülsz fel a produk-cióra?– Általában telefonon keresnekmeg, de sokszor elôfordul, hogy egyzenésztársam visz be valamely pro-dukcióba, vagy ajánl be egy-egy ze-nekarba. Ez egy elég kis szakma, így

A zene szolgálója

fotó: juhász balázs»

fotó: juhász balázs»

I N T E R J Ú « 13« 2 0 0 8 » 0 3

általában mindenki ismer mindenkit.Tehát ha egy bizonyos feladatra ke-res zenészt valaki, általában hamarmegtalálja a megfelelô embert. A fel-készülés elég változatos lehet kü-lönbözô produkciók esetében. Rend-szerint adnak egy hangzóanyagot,amit otthon leírok vagy megtanulok,majd egy vagy több próbán aztán azenekarral összerakunk. Persze vanolyan project, amivel nagyon sokatpróbálunk egy turné vagy felvételelôtt, de olyan is akad, ahol csak astúdióban szembesülök elôször azanyaggal, amit fel kell játszani. Ezsok mindentôl függ. – El lehet-e látni ennyi feladatotszáz százalékosan?– Igyekszem minden helyzetben alehetô legjobbat nyújtani, nem na-gyon szeretek félgôzzel csinálnisemmit. De ennek csak így van értel-me. A zene, a zenélés megkívánja,hogy a zenész minden idegszálávaljelen legyen az adott pillanatban,mert ha ez nem így van, azt megérzika zenésztársak, és nem utolsó sor-ban a közönség is. Persze van olyan,hogy nem jön ki a lépés, de hát nemvagyunk gépek, nem biztos, hogymindig sikerül száz százalékot nyúj-tani. Ha az ember ismeri a saját kor-látait, akkor egy határon túl már nemvállal el olyan felkéréseket, amelyekmeghaladják az erejét vagy az idejét.– Hogyhogy nem láthatunk tégednagyobb dobos megmozdulásokon,fesztiválokon?– Eleinte hívtak, de szinte soha nemtudtam részt venni ezeken az esemé-nyeken, mert épp mindig fellépésemvolt valamelyik zenekarommal. Denem is biztos, hogy jól éreztem volnamagam ezeken a rendezvényeken,mert az, hogy kiáll egy nagy csomódobos és órákig „kardoznak”, nemigazán az én mûfajom. Persze tudom,hogy azért ma már ez nem teljesenígy zajlik. Nem vagyok szólisztikus al-kat, sokkal inkább kísérô típus, job-ban szeretek beülni hátra egy zene-karba, és a zenét szolgálni.– Koncertezni szeretsz jobban vagystúdióban lenni?– Mindkettô más hozzáállást kíván.A koncerteken a zenészek szoros köl-csönhatásban vannak egymással ésa közönséggel, ami nagyon izgalmasdolgokat produkálhat. Ráadásul a

különbözô helyszínek sajátosságai ismás és más inspirációt adnak. Ez afeeling pótolhatatlan. Egy kicsit másenergiákkal is játszom a koncerte-ken, mint a stúdióban. A stúdiózás-nak is megvannak a maga elônyei,jobban el lehet mélyülni a munká-ban, lehet kísérletezgetni, többfélemegoldást ki lehet próbálni egyadott ötlet zenei megvalósítását ille-tôen. Ha netán nem úgy sikerül vala-mi, neki lehet menni még egyszervagy akár többször is. A végered-mény pedig talán pontosabb és pre-cízebb. Számomra mindkét feladatörömteli és izgalmas, nem tudnékdönteni egyik vagy másik mellett.– Összeszámoltad már, hogy hánylemezen játszol?– Pontosan még nem számoltamössze, de nagyjából olyan nyolcvan kö-rül lehet. Az igazsághoz tartozik, hogyjó pár lemez, amin játszottam, nincs is

meg, hiszen nem minden kiadó gon-dolja úgy, hogy a közremûködôkmegérdemelnének egy tiszteletpél-dányt… Sok kiadványt egyszerûenmegvásároltam a lemezboltban.– A különbözô mûfajok közül me-lyek azok, amikben igazán jól érzedmagad?– Azt mondanám, hogy mindegyik-ben. Igazából én zenélni szeretek, ezpedig nem mûfajfüggô. Az, hogy en-nek a közös játéknak mi a formája,számomra nem annyira lényeges.

Szerintem majdnem minden mûfaj-ban lehet értékeset alkotni, ez hoz-záállás és tehetség kérdése. Perszenyilván vannak mûfajok, amelyek kí-vül esnek az érdeklôdési körömön,de ezekkel nem foglalkozom. Nagyonélvezem azt, hogy ennyire különbözôdolgokat csinálok egyszerre. Azegyik nap jazzt játszunk egy kis klub-ban, másnap rock-bluest „zúzunk”egy fesztiválon több ezer embernek,harmadnap pedig színészeket kísé-rünk egy színházteremben. A változatosság nagyon jól tud esni,ráadásul plusz energiákat is ad.– Nem gondolkodtál még saját ze-nekaron?– Erre még soha nem gondoltam,nem vagyok egy nagyon önmegvaló-sító típus. Sokkal jobban szeretekbeállni valaki vagy valakik mögé egyadott zenei környezetbe, és azt ki-szolgálni. Nincsenek saját zenei am-

bícióim, és a zeneszerzéshez semnagyon értek. Ráadásul saját zene-kart fenntartani eléggé embert pró-báló: próba, szervezés, egyeztetésstb. Nem biztos, hogy erre én alkal-mas vagyok… – A sok elfoglaltság mellett maradidôd gyakorlásra?– Az igazság az, hogy nem nagyon.Ha van egy kis szabadidôm a sok ját-szás, utazás és próbák után, inkábbpihenéssel vagy kikapcsolódássaltöltöm.

fotó: juhász balázs»

» I N T E R J Ú14 D O B O S M A G A Z I N

– Legendás Yamaha Recording Cus-tom dobod mellett van-e még másszerelésed is?– Van még egy Pearl Session Customszerelésem is, egy juhar hangszer,aminek nagyon szép hangja van. Na-gyon összemelegedtünk az évek alatt.Valamint van még egy Yamaha StageCustom is, amit általában „roham-dob”-nak használok. De a Recording

Custom valóban etalon hangszer, na-gyon szeretem, valószínûleg sohanem fogok megválni tôle. Természete-sen azért még gondolkodom továbbiberuházásokon…– Milyen elképzeléseid vannak a jö-vôre vonatkozólag?– Nincsenek nagyszabású terveim ajövôt illetôleg. Szeretnék sokat ze-nélni olyan zenésztársakkal, mint

amilyenekkel most is van szeren-csém együtt dolgozni. Ha ez a jelen-legi állapot a jövôben is fennmarad,semmi okom nem lesz panaszra.

Hollósi László

fotó: perger lászló»

fotó: juhász balázs»

V E I G E R . H A N G S Z E R T O K . @ T - O N L I N E . H U • W W W . V E I G E R . H U

Tel.: 06 20 981-5027, Fax: 06 83/360-12606 30

Webáruház hamarosan!

HANGSZERTOKGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.8790 Zalaszentgrót, Malom u. 16.

P O R , R O C K , B L U E S « 15« 2 0 0 8 » 0 3

Az elôzô rész nyolcadokra és tizenha-todokra épülô kíséreteiben alkalma-zott pergôdob-variációkat a mostanialkalommal triolákra épülô kísére-tekben alkalmazzuk.

Az elsô, talán legegyszerûbb lehetô-ség az, amikor a pergôdobot nem üt-jük meg a második negyeden, csak anegyediken. Az 1. és a 2. példa kétilyen triolás kíséretet mutat be. Továb-biakat is állítsunk elô, a már ismerttriolákra épülô kíséreteinket felhasz-nálva (ld. Dobos Magazin 2006. évi 3.számának 34. oldalán, illetve honla-pom, a www.korompayzsolt.hu 2007.augusztusi kottái között)! Fontos,hogy a kíséretekben alkalmazott láb-dob-pergôdob ritmusokat képesek le-gyünk alkalmazni shuffle (1.a és 2.apélda) és negyedes shuffle kíséretek-ben is (1.b és 2.b példa). Olyan kísére-teket is elôállíthatunk, amelyekben apergôdob nem a negyedik, hanem aharmadik triola elsô hangján szólalmeg (3-4. példa). Állítsunk elô továbbikíséreteket is, valamint alkalmazzuk avariációkat shuffle és negyedes shufflekíséretekben is (3.a, 4.a, 3.b, 4.b pél-da)! Az elôzô variációk a kíséreteketszellôsebbé, kevésbé intenzív hatású-vá tették. Ezzel ellentétben agresszí-vabb, intenzívebb hatást érhetünk elakkor, ha az összes triola elsô hangjánmegszólaltatjuk a pergôdobot (5-6.példa). Ugyanúgy, mint az elôzô kísé-retek esetében, állítsunk elô továbbia-kat is, valamint alkalmazzuk a variá-ciókat shuffle és negyedes shuffle kí-séretekben is (5.a, 6.a, 5.b, 6.b pél-da)!Olyan pergôdob-variációkat is alkal-mazhatunk, hogy a pergôdobot két-szer ütjük meg a negyedik triolában,az elsô és a harmadik hangon (7-8.példa). Alkalmazzuk ezt a pergôdob-variációt más triolás, valamint shuffleés negyedes shuffle kíséretekben is(7.a, 8.a, 7.b, 8.b példa)! Ezeket a per-gôdob-variációkat alkalmazhatjuk min-den második vagy minden negyedikütemben is, a zenei helyzethez alkal-mazkodva. Olyan variációkat is elôál-líthatunk, hogy a harmadik triola utol-

só hangján szólaltatjuk meg a pergô-dobot (9-10. példa). Ezt a variációt isalkalmazzuk más kíséretekben is, de ashuffle és a negyedes shuffle kísére-tekben kétféleképpen is megszólaltat-hatjuk a pergôdobot, csak a bal ke-zünkkel (9.a, 10. a, 9.c, 10.c példa),vagy váltott kézzel, JB vagy BJ kéz-renddel is (9.b, 10.b, 9.d, 10.d példa).Azt is megtehetjük, hogy a kíséret má-sodik triolájában ütjük meg a pergô-dobot kétszer, az elsô és a harmadikhangon (11-12. példa). Ezen a két lehe-tôségen kívül alkalmazzuk más trio-lás, shuffle és negyedes shuffle kísé-retekben is ezt a pergôdob-variációt(11.a, 12.a, 11.b, 12.b példa).Olyan kíséreteket is elôállíthatunk,amelyekben ütemenként kétszer ütjükmeg a pergôdobot, de az egyik ütés atriola elsô hangja helyett vagy koráb-ban, vagy késôbb szólal meg, valame-lyik triola harmadik hangján. A 13. és a14. példában a második pergôdobütésaz ütem utolsó hangján szólal meg.Természetesen ugyanúgy, mint az elô-zô esetekben, ezen a két lehetôségenkívül alkalmazzuk más triolás, shuffleés negyedes shuffle kíséretekben isezt a pergôdob-variációt (13.a, 14.a,13.b, 14.b példa). A 15-16. példában amásodik pergôdobütés a harmadiktriola utolsó hangján szólal meg. Ezena két lehetôségen kívül alkalmazzukmás triolás, shuffle és negyedes shuf-fle kíséretekben is ezt a pergôdob-va-riációt (15.a, 16.a, 15.b, 16.b példa).A 17. és 18. példában az elsô pergô-dobütés a második triola utolsó hang-ján szólal meg. Ezen a két lehetôségenkívül alkalmazzuk más triolás, shuffleés negyedes shuffle kíséretekben isezt a pergôdob-variációt (17.a, 18.a,17.b, 18.b példa). És végül: a 19. és 20.példában az elsô pergôdobütés azelsô triola utolsó hangján szólal meg.Ezen a két lehetôségen kívül alkalmaz-zuk más triolás, shuffle és negyedesshuffle kíséretekben is ezt a pergô-dob-variációt (19.a, 20.a, 19.b, 20.bpélda).Amikor ezt a cikksorozatot 2006-banelkezdtem, akkor még nem voltam biz-tos benne, hogy sikerül egy doboktató

DVD-t kiadnom. Mire a Dobos Magazinezen száma megjelenik, ha semmi ég-szakadás-földindulás ezt nem akadá-lyozza meg, az „Alapismeretek nemcsak kezdôknek” címû DVD-t már meglehet vásárolni, amelyen többek kö-zött a mostani és a korábbi cikkek pél-dáiból is eljátszom néhányat. Továbbikottapéldák a „Rock, blues és funk rit-musok 1.” címû kottában találhatók.Részletek, további információ a honla-pomon: www.korompayzsolt.hu.Következô alkalommal ismét nyolca-dok és tizenhatodok használatával ál-lítunk elô pop, rock és funk kísérete-ket, de már a bal lábunkat is használnifogjuk: idônként kinyitjuk a kíséretek-ben a lábcintányért! Addig is jó dobo-lást, sok sikert kívánok!

Korompay Zsolt

Pergôdob-variációk

PRO DRUM DOBISKOLA1111 Bp.

Két helyszínen:

az I. és a II. kerületben

www.prodrum.hu

Nemzetközi módszerekre épülô saját tananyag.

Átfogó képzés kezdôtôl haladó szintig.

Felkészítés ROCK, FUNK, JAZZ ésLATIN zenei stílusokra.

Teljeskörû kéz- és lábtechnikaiismeretek.

Play-along zeneanyag használata.Hangszigetelt dobszoba, PEARL

dobok, MEINL cintányérok.

Korompay Zsolt: 06-30-904-7876Jékey Dániel: 06-30-2124-691

Szentmártoni Zsolt: 06-20-444-2217

» P O R , R O C K , B L U E S16 D O B O S M A G A Z I N

P O R , R O C K , B L U E S « 17« 2 0 0 8 » 0 3

» B E M U T A T J U K18 D O B O S M A G A Z I N

Mikor belépnek az „öreg” dobosok,„De szép idôk voltak!”, mondják, éskezdôdik a nosztalgiázás, immáronközel 25 év után, most már a Rákóczi

úton, a Blahánál, egy nagy, jól fel-szerelt üzletben a Finkey testvérek-nél, akik ennyi év után újra visszatér-tek a nagy szerelemhez, a dobokhoz.Ha azt mondjuk: AMATI, TACTON,FINKEY, MEDVECZKI, CENTURY, TA-MA ROYAL STAR, SIMMONS, PAISTE2002, PREMIER, ÜVEG LUDWIG –megdobban a szíve az „öreg” dobo-soknak. Aztán belépnek a most 16-25 éves dobosok, és meglátják a do-bok, elektromos dobok, cinek, bô-rök, állványok, kiegészítôk hatalmasarzenálját. És megdobban a szívük,látva a mai modern, gyönyörû hang-szereket, jó áron. A légkör vidám ésbaráti, a kiszolgálás korrekt, kedves.Szakszerû és fontos információkatkapnak a dobokról, cinekrôl, bôrök-rôl az eladóktól, akik segítik az eliga-zodást a választásnál. Mindenre tud-nak válaszolni, látszik a tapasztalatés a hozzáértés. A dobok szépenössze vannak rakva, beállítva, han-golva. Ilyennek kell lenni egy szaküz-letnek, hogy pontosan tudjuk, mitveszünk, mi-mire való, hogy mûkö-dik. Megszûnik a bizonytalanság,hogy jót vettünk-e. Senki sem megyvásárolni úgy, hogy „na, vegyünk

egy dobot!”. Itt nagy figyelemmelvannak a kezdôkre, akik még nemtudják, milyen szerkót, cint, állványtvegyenek, és ha nem tudnak rögtön

világmárkát venni, kapnak olcsó, kö-zépkategóriás termékeket is. Ilyenkörnyezetben, ilyen jó árakon érde-mes vásárolni.

Egy kis történelem

(a tulajdonos visszaemlékezése)

A nyolcvanas évek elején indult avállalkozás a Garai térnél, egy dob-készítô mûhelyben, ahol édesapánk,id. Finkey Gábor kezdte kiszolgálni adobostársadalmat.„Gyártás és javítás, szakszerûen,gyorsan!” – ez volt a jelszó. Aztánbeléptünk mi, a fiúk is: Zoltán, aki agyártásban, javításban volt jártas, ésén, aki konzis dobosként a fejleszté-sekben, bemutatásban dolgoztam.Így már egy komplett családi cég let-tünk, bôvült a kis mûhely üzlethely-séggel, bemutatóteremmel, beidulta kereskedés is. Elkezdôdött az

Dobosudvar „Finkey” akusztikus dobok fejlesztése „orosz”nyírfából, krómozott réz és acél al-katrészekbôl, mindent kézzel készít-ve, az utolsó csavarig.Elnyûhetetlen hangszereket készí-tettünk, amikbôl a mai napig üze-melnek még darabok. Magunk gyár-tottuk a dobverôket is. Magyarorszá-gon elôször mi fejlesztettünk ésgyártottunk elektromos dobokat.Nem volt dobos, aki ki ne próbáltavolna a dobjainkat, és nagyon sokanhasználták folyamatosan: BardócziGyula (Neoton), Jobbágy Dezsô (OldBoys), Debreczeni Ferenc (Omega),

Tobola Csaba (Ossian), Dolly Roll, R-GO, és a rengeteg vendéglátós ze-nész. Aztán jött a rendszerváltás, ésaz elkerülhetetlen kínai beözönlés,az olcsó tömegáru. Lehetetlen voltkonkurálni ezekkel a termékekkel,ezért váltani kellett. 1989-tôl gitá-rokkal foglalkoztunk 20 évig, és ko-moly nevet és ismertséget vívtunk kimagunknak a gitárpiacon. De a vérnem válik vízzé, eddig bírtuk. Vissza-tértünk a gyökerekhez, a dobokhoz,és milyen furcsa: újra jönnek a húszéve nem látott arcok, nagy szeretet-tel és örömmel megint a FINKEY-hez.És jönnek a fiatalok, akik kedvükreválogathatnak. Ami épp nincs, meg-rendelhetik rövid határidôvel. 2008.augusztus 20-án megnyílt a DOBO-SUDVAR. Újra a dobosok szolgálatá-ban, világmárkákkal, havonta válto-zó akciókkal, egy szaküzlet mindenelônyével.

Finkey Gábor

EGY 25 ÉVE MÛKÖDÔ HANGSZERBOLT VISSZATÉRÉSE A DOBOSOK VILÁGÁBA. Mikor belépünk a szeptemberben nyitott DOBOSUDVAR-ba, a 30–45 éveskorosztály dobosainak azonnal beugrik, hogy elsô dobszereléseiket a 80-as évek közepén kissrácként a FINKEY-nél vették, ott javíttatták egy kismûhelyben a Garai térnél.

H Í R E K « 19« 2 0 0 8 » 0 3

ÚJDONSÁG!A hamarosan megjelenô VERÔFOGÁS címû

könyvben a dobosoké a fôszerep.

ILYEN MÉG NEM VOLT!Tizenkét magyar dobos szólal meg benne:

BERDISZ TAMÁS, BORLAI GERGÔ, JÁVORI VILMOS,KISVÁRI FERENC, KÔSZEGI IMRE, MARECZKY ISTVÁN,

MARTONOSI GYÖRGY, MÁDY KÁLMÁN, MOHAY ANDRÁS, NESZTOR IVÁN, PUSZTAI CSABA,

SZENTMIHÁLYI GÁBOR.

majd meglátjátok: nemcsak a verôkkel bánnak ügyesen,

de a szavakkal is.

„A cintányérokkal és a nôkkel mindig szerencsém volt!” Nesztor Iván

„Azt tanítja a zene, amire a kutyák tanítják az embert: szeretni.”Martonosi György

„Nem szabad beszûkülni, nem szabad szakbarbárnak lenni.” Kôszegi Imre

„Meghatározó élmény volt Peter Erskine-nel játszani.” Pusztai Csaba

„Merni kell belehalni.”Borlai Gergô

» I N T E R J Ú20 D O B O S M A G A Z I N

– Az After Cryingba úgy kerültem,hogy 1998-ban Pejtsik Péter felhí-vott: sürgôsen Rióba kellene men-niük, de éppen dobos nélkül vannak,volna-e kedvem? Igent mondtam,ám az a riói út pont nem jött össze.Helyette 2000–2001-ben sikerült vé-gigturnéznunk Mexicót, az USÁ-t,Venezuelát és Európát, és ezen aszinte hihetetlenül sikeres turnénvagy saját koncerteket adtunk, vagynagy fesztiválokon léptünk fel úgy-nevezett „headliner” zenekarként.Caracasban például 2000 ember jöttel a koncertre, csak miattunk! – Minek volt köszönhetô, hogy ottilyen sokan ismertek, illetve szíve-sen mentek el meghallgatni benne-teket?– A Periferic Records kiadó vezetôjé-nek, Böszörményi Gergelynek, aki-nek igen jó kapcsolatai vannak a kin-ti, progresszív zenét kedvelô közön-séggel. Leírhatatlan érzés volt, ami-kor a világ túlsó felén kiszálltunk egyrepülôbôl, és József Attila idézetek-kel fogadott bennünket egy csapatrajongó! A nemzetközi zenei sajtó isigen kedvezô kritikával illette ezt atengerentúli turnét: több szaklapbanis a legjobb koncertzenekarnak ne-veztek minket. Rajongói szavazatokalapján olyan nevekkel említettekengem együtt, mint Dennis Cham-bers vagy Omar Hakim. Nagyon kü-lönlegesnek és egyéninek tartották ajátékom, több kritikában pedig azt ír-ták, hogy még nem is hallottak ilyen„szólamszerû” dobolást. Persze énbiztos vagyok benne, hogy hallottakmár így játszani mást is, a különbségtalán az After Crying zenekari pro-dukciójának, magának a mûsornak afelépítésében keresendô. – Mi köze a mûsor felépítésének adobos teljesítményéhez?– Nagyon is sok köze van hozzá! A mûsort fel kell építeni, az elsôhangtól az utolsóig, mert minden kishangnak nagy szerepe van. Akkor jó

egy koncert, ha olyan, akár az emberegy átlagos napja: legyen benneöröm, bánat, minden. A zene az el-lentétekrôl szól, úgyhogy adott eset-ben még annak is lehet örülni, haegy számban nincs is dob egyáltalán– mert nem kell bele. Ha viszont vandobszóló – és ráadásul jó helyen! –,akkor még a hetven éves nénikevagy bácsika is odajön a végén gra-tulálni, mondván, hogy ô még ilyenjót nem hallott!– Mit jelent neked az After Crying?– Szakmailag és emberileg is na-gyon sokat. Ahogy bekerültem, azelsô perctôl kezdve kaptam instruk-ciókat, hogy mit hogyan csináljak –és ez jó. De oda is figyeltek minden-re, amit csináltam, sôt, a hangsze-reim hangtulajdonságaira is füleltek,ami egyáltalán nem megszokott do-log: a legtöbb zenekarban szinte tel-jesen mindegy, hogy a dobszerelé-sen éppen mit ütök meg. Sokat ta-nultam ebben a közegben a zenérôl.De más dolgok miatt is örültem,hogy bekerültem a zenekarba. Ko-rábbi tapasztalataim során ugyanismár azt kezdtem gondolni: talán ve-lem van a baj, hogy idôben odaéreka próbákra, és hogy szeretek próbál-ni. Szerintem az együtt zenélés ép-pen arról szól, hogy merjük kidol-gozni az ötleteinket, legyünk kreatí-vak, hátha el lehet valamit máshogyis játszani, netán úgy még jobb is.Nekem egyáltalán nem mindegy,hogy mit hogyan játszunk el, szerin-tem éppúgy igényesnek kell lennünka zenében, mint az élet más terüle-tein, persze megfelelô humorral ésjátékossággal. – Milyen zenekarokban játszottálkorábban, illetve mostanában méghol játszol az After Cryingon kívül?– A jazztanszak alatt már sokféleformációban játszottam pl. a Bonto-vits Kati Groupban, az EichingerSextettben, a Hárs Viktor Bandben,Dely Robyval, Winand Gáborral,

Akinek álmában jönnek a groove-okMadai Zsolt az After Crying zenekar dobosa 1998 óta. Tíz éve tartó töretlenegyüttmûködésük feltétlenül jelez valamit, s hogy mi is ez pontosan, elô-ször arról kérdeztem Zsoltot.

Huzella Péterrel, Micheller Myrtill-lel… Azóta már részt vehettem többnagy projektben: Balázs Fecóval,John Wettonnal (Asia), Elsa Valléval,és kipróbálhattam a world musicot aGhymessel, illetve játszottam szim-fonikus zenekari környezetben aDanubia Szimfonikus Zenekarral. Ôkmost felajánlották, hogy hívnak, haütôsre van szükségük. Az eltérô stí-lusú zenekarokban sokat tanulhat-tam nálam tapasztaltabb zenészek-tôl. Hárs Viktor az egyik ilyen „vér-profi”, akitôl ellestem, hogyan kell alegkülönbözôbb szituációkban, rez-zenéstelen arccal úgy helytállni,hogy az ember mindig hozza azt aszintet, amit magától elvár. Azóta isfolyamatosan játszunk együtt, ô hívengem mindenhová (legutóbb HOBOlemezére illetve koncertjére), és énis ôt hívtam egy jazzlemezemre, amihamarosan megjelenik Trio 3PO cím-mel. A lemezen játszik még Milose-vits Mirkó, és vendégzenészek: Bor-bély Mihály, Winand Gábor és Feke-te-Kovács Kornél, Gereben Zita, DelyRobi. Saját zenéket játszunk rajta,amiket sikerült igen spontán módon,elsô vagy második lejátszásra fel-vennünk. Sok bonyolult hangszere-lés után nagyon hiányzott már ne-kem ez a kötetlen játék.– Játszol még a Fugato Orchestrá-ban is.

I N T E R J Ú « 21« 2 0 0 8 » 0 3

– Ez az egyetlen zenekar, ahol min-denki fiatalabb nálam! Elsô lemezü-kön még egy volt tanítványom do-bolt, az új lemezen már én leszekhallható. Nagyon ambiciózusak ésoptimisták… még… J– Egyáltalán, milyen zenében nemvagy otthon?– Nem játszottam még úgynevezett„slágerlistás popzenekar”-ban… Deaz elmúlt 5-6 évben kipróbálhattamszinte minden létezô stílust. Nagyonszeretem az új zenei kihívásokat, iz-gat az a folyamat, melynek során azember keresgéli és tágítja a dobsze-relés lehetôségeit. A dobolás öröktanulás. Mindig van egy másik variá-ció, amit ki lehet próbálni. Azt a pon-tot kell megtalálni, ahol már mûkö-dik a dolog, és a ZENÉT szolgálja.– Hogyan lehet alkalmazkodni asokféle zenei környezethez? Meg tu-dod-e mindenhol valósítani azt azigényességet, ami az After Cryingrajellemzô?– Igen, mindenhol teret engednekaz elképzeléseimnek. A Fugato zene-szerzôje, Alpár Balázs például konk-rét ötletekkel szokott jönni, amiketmeg kell valósítani. Különös: nevesdobosoktól sokszor hallom ugyanazta dobgroove-ot más és más környe-zetben, mint afféle névjegyet, amirôlrájuk lehet ismerni. Vagy csak nemakartak újat kitalálni…De nekem eznem célom, én arra törekszem, hogyne mindig ugyanazt játsszam.– Neked nincs is ilyen névjegyed?Téged akkor mirôl lehet felismerni?– Mondják, hogy van a játékombanhumor például, és olyan … folyama-tos… De ez nagyon nehéz kérdés! Azbiztos, hogy nem szeretem az alibi-dobolást, szeretem viszont, ha oda-néznek, mert meglepetést okozok. Adobos ne csak reagáljon, hanem ô islegyen kezdeményezô!– Említetted már, hogy a jazztansza-kot végezted. Egyenes út vezetett-enálad a zenésszé váláshoz?– Végül is igen. Elég hamar tudtam,hogy én ezt akarom. Igaz, szüleimjobban szerették volna, ha van vala-mi rendes szakmám is, ezért mégérettségi elôtt elmentem a jogi egye-tem elôkészítôjére. Ott a legelsô al-kalommal bejött egy tanár, és a kö-vetkezôt kérdezte: mit látunk, ha le-tekintünk a Gellérthegy tetejérôl? A

hidakat, a folyót, a fákat, a várost, alevegôt – jöttek a válaszok, de ô csakrázta a fejét. Majd megadta a helyesválaszt: ha a Gellérthegyrôl letekin-tünk, nem látunk mást, mint „jogtár-gyakat és jogalanyokat”. Na, ekkordöntöttem el, hogy ez nem nekemvaló… Volt még egy vargabetû: két-szer is felvételiztem az Iparmûvésze-ti Fôiskolára, mert nagyon szerettemrajzolni, és jól is ment, de nem vettekfel. Akkor jött a jazztanszak egy ma-gánéleti csalódást követôen, és énbelevetettem magamat a zenélésbe.A szüleim is támogattak már ebbenaz idôben, biztattak, segítettek. Si-került bebizonyítanom nekik, hogyén arra lettem „kitalálva”, hogy ze-néljek. Másnak is azt tudom ajánla-ni, hogy sok munkával, gyakorlással,következetességgel mutassa meghozzátartozóinak, hogy igenis meg

tudja csinálni, nem kell félteni. Ami-ben az ember igazán hisz, és csinál-ja ezerrel, az biztos megvalósul. Deezt el kell belül határozni. AhogyYoda mondta: „Tedd, vagy ne tedd.De sohase próbáld!”– Milyen zenék, zenészek voltak ráda legnagyobb hatásal?– Nálunk a családban nem volt ze-nész, így ki kellett taposnom a ma-gam útját, de ezt egyáltalán nem bá-nom. Hallgattam mindent, Boney M-tôl a punkig, de a jazz még váratottmagára. Egyszer azonban, tizenhat

évesen véletlenül odakapcsoltam azegyik, akkor még újdonságnak szá-mító külföldi tévéadó adására, aholéppen egy Billy Cobham koncertetadtak. Annyira sokkolt, azonnal,hogy még a REC gombot sem bírtammegnyomni a szintén újdonságnakszámító, kölcsönbe kapott video-magnón! Elôször is nem értettem:hogy gondolja ez az ember, hogy ígyrakja össze a dobszerelését? Hogygondolja, hogy ballal vezet a lábci-nen? Mitôl szól egyfolytában a per-gô, ha a tomokat üti? És azt meg vég-képp hogy képzeli, hogy csak az uj-jaival pöcköli a verôket? Végtelenerô sugárzott abból az emberbôl, le-nyûgözô volt! Ô nyitott ki engem ajazz felé, és azóta vallom, hogy le-gyen erô, energia a zenekarban, ami-ben játszom. A másik elementáris él-mény késôbb, 1994-ben ért, amikor

volt egy úgynevezett TornacipôsJazzfesztivál, amire Presser Gábor el-hívta Michel Petruccianit, a világhírûzongoristát, aki már sajnos nincsköztünk. Kétórás koncertet adott, sén akkor kattantam rá a zongoráravégleg: napi félórát-órát igyekszemazt is gyakorolni. A példaképek ige-nis fontosak, különösen kezdetben,de elôbb-utóbb le kell ôket vetkôzni.Mi dobosok hajlamosak vagyunk ar-ra, hogy Dennis Chambers erejét isakarjuk meg Horacio Hernandez ko-lomptechnikáját is, valamint Colai-

» I N T E R J Ú22 D O B O S M A G A Z I N

uta agyát és Tony Williams muzikali-tását – de úgyis szembe kell nézniazzal, hogy ahogyan Colaiutábólcsak egy van, úgy énbelôlem is. Te-hát kinek-kinek meg kell találnia amaga stílusát. Én azt szeretem, ha azene változatos, közönségként aztszeretem, ha meglepôdöm egy kon-

certen (ezért szeretem az AfterCryingot is!), és általában azokat azenéket, zenészeket kedvelem, akiktöbbfajta stílusban játsszák a magukzenéjét – például Chick Coreát. Deha felteszem Mozart Requiemjét, ak-kor az is eszembe jut, hogy ugyan mia francot akarunk mi itt ezzel a zör-géssel…?– Milyen szerepet játszik a dobtaní-tás az életedben?– Tizenhat éve tanítok, és nagyonkomolyan veszem. Nem is csinálnám,ha nem élvezném. Bár az én generá-cióm gyermekei igen nagy öntudattalés roppant kicsi „tolerá”-val rendel-keznek… oda kell nagyon figyelni alelkecskéjükre! Igyekszem úgy szer-vezni a tanulásukat, hogy mindig hí-vok valamilyen hangszerest, akivelegyütt játszhatnak, hogy élvezeteslegyen, amit csinálnak, és ha kiállnakeljátszani valamit, az valóbantetsszen is. Bach mellé odateszemnekik Chick Coreát, Mozart melléHancockot, hogy kicsit oldjam a maizeneiskolai alaphelyzetet, nevezete-sen, hogy a zeneiskola nem a való-ság. Kicsit inkább olyan, mint egymúzeum. Persze a dobosok ebbôl aszempontból kedvezô helyzetbenvannak, mert az elmúlt 15–20 évben

nagyon sokat fejlôdött a játékmód.Ez igaz a basszusgitárra is, mely adobbal együtt kortárs hangszernekmondható. De muszáj „up-to-date”-nek lenni, mert kinyílt a világ, és min-den elérhetôvé vált. Aki bezárkózik,nem is lehet jó tanár. Viszont ma mársenki sem hivatkozhat arra: nem tud-

ja, mit kellene gyakorolnia. Ez az in-formációbôség kényelmessé is tehet,pedig befektetett munka és gyakor-lás nélkül ma sem lehet elérni sem-mit. A tanárnak az egyik legfôbbfeladata, hogy megtanítsa a növen-dékeket gyakorolni. Kell, hogy lás-sák: nekem is gyakorolnom kell,hogy én is egy vagyok közülük.– Játszol is meg tanítasz is. Van-emég emellett valami kedvtelésed?– Természetesen. Minden dobosnakkét dolgot tudok ajánlani: hogy pró-báljon többet mozogni, és hogy le-gyen valamilyen, a zenétôl függetlenhobbija. Nem szeretem, ha egy ze-nész azt bizonygatja: neki a zene ahobbija. A hivatás nem lehet hobbi.Szerintem feltétlenül kell valami le-vezetô dolog, amivel az ember kitudja kapcsolni az agyát (más kér-dés, hogy ez igazából nem megy).Nekem van egy berni pásztorku-tyám, és kutyasétáltatás közbenszoktak jönni a groove-ok, meg ál-momban – és mûködnek! MásrésztStar Wars legókat gyûjtök…azokat anagyokat! Eleinte csak a három uno-kaöcsémnek vásároltam játékokat,mert ez az én tisztem a családban,de egyszer csak azon vettem észremagamat, hogy magamnak is veszek

ezt-azt… Eleinte szégyelltem, demost már nem: nekem ez a hobbim,kész. Marha jól kikapcsol, ha ezeketépítgetem. – Beszéljünk a hangszereidrôl is:két dobszerelésed van.– A nagyobbik egy Drum Workshopszerelés: ô a nagy szerelmem. A ki-sebbik szerelés egy Yamaha, amit ro-hamcuccnak hívok. Elôször egyAmatim volt, aztán Dubán Dezsôtôlvásároltam egy Ludwigot, majd egyPremiert – és most meg Pálmai Gáborrábeszélésének engedve ezt a DWszerelést. Ez komoly befektetés, tu-dom. Nekem nincs semmilyen károsszenvedélyem, jó ideje nem mentemnyaralni sehová, vagyis amolyan igaziszakbarbár zenebuziként hangszerbeöltem mindent, amit kerestem. De na-gyon megérte megvenni: bármilyenhangzásra be tudom hangolni, és kü-lönféle bôrökkel lehet ez egy igazi ál-lat rockdob, vagy máskor lehet akáregy finom jazzes hangzású szerelés.Élôlények ezek a dobok: szeretgetni,babusgatni kell ôket, puszilgatni, ésadott esetben kiengesztelni… Egyébként csak az menjen dobos-nak, aki szereti a nehézségeket!Nem elég ugyanis megvenni a drágaszerelést, mert addig az ember úgy-sem tud aludni, míg a cucc biztonsá-gos szállítása nincs megoldva; meg-veszi tehát a drága tokokat hozzá –akkor viszont az egész már nem férbe a kocsiba!– És a cintányérok? – Sabian tányérjaim vannak, az egészegy akciós szett volt, úgy vettem mégDubán Dezsôtôl. A Sabian céget aZildjian testvérek összeveszése utánalapította a másik testvér, és a Sabianmostanában már innovatívabb is,mint a Zildjian. Nagyon szeretem a HH(kézzel kalapált) széria meleg, mélytónusait. A mély hangok különben isnagyon kellemesek: mély hang pél-dául a szívdobogás, amit életünkbenelôször hallunk, de mennyire szeret-jük a cselló hangját is! Jó érzés az,amikor egy hangtól a gyomor is meg-mozdul… Én ajándéknak, kiváltságnaktartom, hogy ezt csinálhatom, és nemtekintem munkának. Hogyha pedigmég tetszik is, amit játszom, az a haba tortán. Akkor úgy érzem, hogy a Ve-rô velem van….

Marczell Katalin

K R E A T Í V O L D A L A K « 23« 2 0 0 8 » 0 2

Elôzô alkalommal egy ütem triola hár-masával csoportosított hangjait alkal-maztuk tizenhatodokként. Ez alkalom-mal négyesével csoportosított hango-kat fogunk egy ütem triolában alkal-mazni.

Egy tetszôleges, nyolcadokat és tizen-hetodokat alkalmazó kíséret végén fill-nek négy tizenhatodot JBJB kézrenddelnagyon sokféleképpen játszhatunk.Megtehetjük pl. azt, hogy mind a négyhangot ugyanazon a dobon szólaltatjukmeg, és azt is, hogy a hangokat kettesé-vel osztjuk szét a dobokon (pl. pergô-1.tom, 1. tom-2. tom stb.). Olyan variá-ciókat is alkalmazhatunk, amelyekbena négy hang közül egy kerül tom-tomra,a maradék három viszont a pergôdobonszólal meg. Az 1.a példa azt a lehetôséget mutatjabe, amikor az elsô tizenhatod kerültom-tomra. A kottapélda szerint a 3.tomot ütjük, de ezen változtathatunk is,akármelyik tomot megszólaltathatjukaz elsô tizenhatodon. Ilyen rövid filleketérdemes kétütemes formában gyako-rolnunk, vagyis üssünk egy ütem tet-szôleges kíséretet, és minden másodikütem negyedik negyedében játsszuk ela fillt. Amikor azonban nem gyakorlunk,hanem zenekarban játszunk, akkorcsak akkor üssünk filleket, amikor ezt azene megkívánja. Az 1.a példában lát-ható ötletbôl könnyen elôállíthatunkújabb filleket úgy, hogy a négy tizenha-todból álló motívumot nem egyszer, ha-nem kétszer vagy háromszor, illetvenégyszer játsszuk el. Az 1.b példa azt alehetôséget mutatja be, amikor a négyhangból álló motívumot háromszor is-mételjük, de nem tizenhatodokat, ha-nem triolákat játszunk. Ennek a fillnekolyan a hangzása, mintha nem is triolá-kat játszanánk. Fontos, hogy számol-junk, miközben játszunk (egyenként,kettônként, vagy akár egy-két-há, egy-két-há…), különben könnyen eltéveszt-hetjük, hogy hol tartunk. A triolákból ál-ló filleket leggyakrabban triolás ritmus-képleteket alkalmazó kíséretekbenhasználjuk (shuffle, swing, stb.).Az 2.a példában a második tizenhatodkerül tom-tomra. A kézrend továbbra is

JBJB, vagyis a bal kezünkkel ütjük atomot. Ebben az esetben kényelmesencsak az elsô tomot tudjuk megütni (haegy kétfelsôs szerelésünk van, hagyo-mányos módon összeállítva), a nagyob-bakat csak kényelmetlenebb módonúgy, hogy a bal kezünkkel a jobb fölöttjátszunk. Lassú tempóban ez nem okoznagy gondot, de minél gyorsabban pró-bájuk ezeket a motívumokat eljátszani,annál nehezebb lesz a dolgunk, ezértha több tempóban is kényelmesen sze-retnénk játszani, akkor jobban járunk,ha a bal kezünkkel csak az elsô tom-tomra nyúlunk ki olyankor, amikor ajobbot a pergôdobon tartjuk. A 2.a pél-dát is eljátszhatjuk kétszer, háromszorés négyszer ismételve. A 2.b példa nemmás, mint a 2.a háromszor ismételve,de egy ütem triolaként eljátszva. Miköz-ben ezt megtanuljuk, számoljuk a han-gokat, különben könnyen eltévesztjük,hogy hol tartunk!A négy tizenhatod harmadik hangja iskerülhet tom-tomra (3.a példa). Mivel aharmadik hangot a jobb kezünkkeljátsszuk, ezért nem csak a kottapéldá-ban szereplô 3. tomot tudjuk könnyenmegütni, hanem bármelyiket, anélkül,hogy a két kezünk egymás útjában len-ne. Ezt az ötletet is ismételhetjük több-ször. A 3.b példa nem más, mint a 3.a,háromszor ismételve, de egy ütem trio-laként eljátszva. A negyedik tizenhatodis kerülhet tomra, de mivel ezt a hangota bal kezünkkel játsszuk, ezért kényel-mesen csak az elsô tomot tudjukmegütni (4.a példa). Ezt az ötletet is is-mételhetjük többször. A 4.b példa nemmás, mint a 4.a, háromszor ismételve,de egy ütem triolaként eljátszva.Négy tizenhatodot úgy is eljátszhatunk,hogy nem csak egy hang kerül tom-tomra, hanem kettô. A következô négyötletben mindkét kezünkkel játszunk atomokon is és a pergôn is. Az 5.a példá-ban az elsô két tizenhatod kerül tom-tomra. A jobb kezünkkel bármelyiktomon játszhatunk, nemcsak egyszerjátszhatjuk el ezt az ötletet, hanem két-szer, háromszor és négyszer is. Az 5.bpélda nem más, mint az 5.a háromszorismételve, de egy ütem triolaként el-játszva.

Az 6.a példában a harmadik és a negye-dik tizenhatod kerül tom-tomra. Ugyan-úgy, mint az elôzô esetben, a jobb ke-zünkkel bármelyik tomon játszhatunk,és nemcsak egyszer játszhatjuk el eztaz ötletet, hanem kétszer, háromszor ésnégyszer is. A 6.b példa nem más, minta 6.a háromszor ismételve, de egy ütemtriolaként eljátszva. A 7.a példában azelsô és az utolsó tizenhatod kerül tom-tomra. A jobb kezünkkel bármelyiktomon játszhatunk, nemcsak egyszerjátszhatjuk el ezt az ötletet, hanem két-szer, háromszor és négyszer is. A 7.bpélda nem más, mint a 7.a háromszorismételve, de egy ütem triolaként el-játszva. A 8.a példában a második és aharmadik tizenhatod kerül tom-tomra.A jobb kezünkkel bármelyik tomonjátszhatunk, nemcsak egyszer játszhat-juk el ezt az ötletet, hanem kétszer, há-romszor és négyszer is. A 8.b példanem más, mint a 8.a háromszor ismé-telve, de egy ütem triolaként eljátszva.Négy tizenhatodot játszhatunk JJBBkézrenddel is. Ezt a kézrendet felhasz-nálhatjuk arra, hogy olyan sorrendbenszólaltassuk meg a dobokat, ahogy

Dobolás és matematika: „NÉGY A HÁROMBAN”1. RÉSZ

Megjelent Korompay Zsolt:Rock ritmusok két lábdobbal (1.)

címû kottája.Kapható a Tam-Tam Dobcentrumban.Megrendelhetô a 06 30/904-7876-os

telefononszámon és a korompayzsolt@freemail.huvagy a korompay@prodrum.hu

e-mail címeken.

» K R E A T Í V O L D A L A K24 D O B O S M A G A Z I N

JBJB kézrenddel kényelmetlen lenne(pl. 3. tom-pergôdob: 9.a példa). To-vábbi változatokat is elôállíthatunkúgy, hogy a jobb és a bal kezünkkel kétkülönbözô dobon játszunk, és ezt azötletet is ismételhetjük többször is. A 9.b példa nem más, mint a 9.a három-szor ismételve, de egy ütem triolakénteljátszva. A kézrend: JJB BJJ BBJ JBB,azaz egy ütem „papa-mama triola”.Két nyolcadból is elôállíthatunk filleket.Ha tempó nem túl gyors, üthetjük minda két hangot a jobb kezünkkel. A dobo-kat ebben az esetben tetszôleges sor-rendben szólaltathatjuk meg, a sok le-hetôség közül egyet mutat be a 10. apélda. A 10. b példa a 10. a háromszorismételve, egy ütem triolaként eljátsz-va, ebben az esetben a trioláknak csaka jobb kézzel játszott hangjait játsszuk,a bal kézzel játszottakat kihagyjuk.Három hangból álló ritmusképleteketis alkalmazhatunk. A 11. a példa egyolyan lehetôséget mutat be, amikornégy tizenhatod utolsó hangját kihagy-juk. A kézrend: JBJ. További változato-kat is elôállíthatunk. Próbáljuk ki azt,hogy a három hangot egy, vagy két,vagy három dobon szólaltatjuk meg!

Természetesen ezt az ötletet is eljátsz-hatjuk kétszer, háromszor és négyszeris. A 11. b példa a 11. a háromszor ismé-telve, egy ütem triolaként eljátszva,ebben az esetben egy ütem triolábólkihagyjuk a negyedik, a nyolcadik és atizenkettedik hangot.A 12. a példa egy olyan lehetôségetmutat be, amikor négy tizenhatod má-sodik hangját kihagyjuk. A kézrend: JJB. További változatokat is elôállítha-tunk. Próbáljuk ki azt, hogy a háromhangot egy, vagy két, vagy három do-bon szólaltatjuk meg. Ezt az ötletet iseljátszhatjuk kétszer, háromszor ésnégyszer is. A 12. b példa a 12. a há-romszor ismételve, egy ütem triola-ként eljátszva, ebben az esetben együtem triolából kihagyjuk a második, ahatodik és a tizedik hangot.A 13. a példa egy olyan lehetôségetmutat be, amikor négy tizenhatod har-madik hangját kihagyjuk. A kézrend: JBB. További változatokat is elôállítha-tunk. Próbáljuk ki azt, hogy a háromhangot egy, vagy két, vagy három do-bon szólaltatjuk meg. Ezt az ötletet iseljátszhatjuk kétszer, háromszor ésnégyszer is. A 13. b példa a 13. a három-

szor ismételve, egy ütem triolaként el-játszva, ebben az esetben egy ütemtriolából kihagyjuk a harmadik, a hete-dik és a tizenegyedik hangot.A 14. a példa egy olyan lehetôséget mu-tat be, amikor négy tizenhatod elsôhangját kihagyjuk. A kézrend: BJB. To-vábbi változatokat is elôállíthatunk.Próbáljuk ki azt, hogy a három hangotegy, vagy két, vagy három dobon szólal-tatjuk meg. Ezt az ötletet is eljátszhat-juk kétszer, háromszor és négyszer is. A 14. b példa a 14. a háromszor ismétel-ve, egy ütem triolaként eljátszva, ebbenaz esetben egy ütem triolából kihagyjukaz elsô, a ötödik és a kilencedik hangot.Ha semmilyen elôre nem látott körül-mény nem akadályoz ebben, akkorezekrôl a példákról is készítek egy vi-deót, amelyeket a szokásos helyekenlehet megtekinteni: www.dobosmaga-zin.hu és www.korompayzsolt.hu.Következô alkalommal folytatjuk a„négy a háromban” témakört, de lineá-ris kéz-láb kombinációkból állítunk elôfilleket. Jó dobolást, sok sikert kívánok!

Korompay Zsolt

Nyugat-Magyarországlegnagyobb dob és ütôhangszer

S Z A K Ü Z L E T E

M A G Y A R O R S Z Á G O N F O R G A L M A Z O T T H A N G S Z E R E K

Használt hangszer eladás, vétel, csereHangszerkölcsönzés és szerviz

E-mail: hofidob1@t-online.hu • információ és tanácsadásZenei szaklapok

Hangszerbemutatók

Nyitva tartás: H–P 10:00–18:00, Szo. 9:00–13:00

9400 Sopron, Ógabona tér 16.Tel.: 0699/333-626, 0630/9-372-440

www.hofferhangszer.hu

www.artbeat-stix.com

K R E A T Í V O L D A L A K « 25« 2 0 0 8 » 0 3

Megjelent Korompay Zsolt: Rock Blues és Funk ritmusok címû kottájának 1. és 2. kötete.

Kapható a Tam-TamDobcentrumban.Megrendelhetô: a korompay@prodrum.hu e-mail címen vagy a 06-30/904-7876-os tele-fonszámon

megjelent korompay zsolt:

ritmikai gyakorlatok

címû kottája.

kapható a tam-tam dobcentrumban.

megrendelhetô:

a korompay@prodrum.hu

e-mail címen vagy

a 30/904-7876-os telefonon.

» H I R D E T É S26 D O B O S M A G A Z I N

Megjelent: ALAPISMERETEK NEM CSAK KEZDÔKNEKtöbb mint 240 perc videóanyag • a dobfelszerelés, és összeállítása

ritmikai gyakorlatok • kéztechnikai gyakorlatok • lábtechnikai és kéz-láb koordinációsgyakorlatok • rock-funk kíséretek nyolcadokkal és tizenhatodokkal

rock-funk fillek nyolcadokkal és tizenhatodokkal • rock-blues kíséretek triolákkalrock-blues fillek triolákkal • swing, rock ’n’ roll és jazz kíséretek

jazzkíséretek seprûvel • latin-amerikai ritmusok alapfokon • példák zenével654 db kottapélda 22 oldalon, PDF formátumban

extrák (werkfilm, bakik, zenék dob nélkül mp3 formátumban…)

Kapható a nagyobb hangszerüzletekben • megrendelhetô: www.korompayzsolt.hu

H I R D E T É S « 27« 2 0 0 8 » 0 3

» H A N G S Z E R28 D O B O S M A G A Z I N

Felütés

Premiernek vagyunk tanúi, kedves do-bos kollégák, több szempontból is!Egyrészt, mert az Ayotte dobok elérhe-tôvé, rendelhetôvé váltak Magyaror-szágon és a régióban. (A márka hivata-los forgalmazója a TIM Produkció Bt.,képviselôje jómagam vagyok.) Más-részt, tudomásom szerint tesztet Ayot-te dobról még nem publikáltak magyarnyelven hazai szaklapban. (Ha téved-nék, szóljatok!) Tehát itt és most a Do-bos Magazinban!Mielôtt konkrétan és részletesen atesztre térnénk, érdemes egy-két be-kezdés erejéig általánosságban megis-merkednünk ezekkel a dobokkal, hi-szen gondolom, sokan még nem hallot-tatok róla. Összefoglalnám a legfonto-sabb tudnivalókat, ismertetô jegyeket.Az Ayotte egy exkluzív kanadai márka,a céget 1982-ben alapították, székhe-lye és gyára Abbotsfordban (British Co-lumbia) található. A dobok kézzel ké-szülnek, legtöbbször egyedi rendelés-re, ilyenformán minden hangszer mes-terhangszer. Nagyon pontos nyilvántar-tást (sorszám, színkód) vezetnek arról,hogy melyik dobot kinek és hova adtákel. A Custom hangszerek mellett Pro ésVelvet szériák is elérhetôek. A dobokanyaga teljes mértékben gondosanszelektált és elôkészített kanadai juhar(maple). Mindenféle extrém méreteketés sok száz színt tudnak, a megrendelôkívánsága szerint. Jellemzô tulajdon-ság a fakáva minden dobon, ennek ôk ameghonosítói. A dobok mellett verôketis csinálnak hikorifából is, sokféle mo-dellben. Egyedülálló az a 10 év garan-cia, melyet nem véletlenül tudnak vál-lalni: a minôségi követelmények és akivitelezés rendkívül magas színvona-lúak. Hazájukban és az USÁ-ban igennépszerûek. Sok ottani jazzdobos ésélvonalbeli rockzenekar használjahangszereiket. Ayotte-on játszani nem-csak élmény, rangos dolog is. A hang-szerek terjesztése kizárólag hivatalosmárkakereskedôkön keresztül törté-nik, boltban, raktárról nem kapható.Rendelési idô 2-3 hónap. Az áruk bor-sos, de megéri. Ha többet, részleteseb-

ben akartok olvasni angol nyelven, ak-kor ajánlom figyelmetekbe a www.ayottedrums.com honlapot.

A tesztelt hangszer paraméterei:

Ayotte Custom Jazz Kit – gyártva 2008„selymes” mogyoróbarna szín (walnutsatin), fakávák 18 x 14 nagydob14 x 5.5 pergô12 x 8 tom a bal oldalon 14 x 12 álló tom Remo Fiberskyn dob bôrökGibraltar állványzat

Kinézet, kivitelezés

Saját dobomról lévén szó, már nézege-tem, szeretgetem, játszom rajta egy-két hónapja, mégse sikerül vele betel-nem. Az ennyi idô alatt kialakult – bárnyilván szubjektív – teszteredmény ala-posságához azt hiszem, nem férhetkétség. Megjelenése, kicsi méretei elle-nére is figyelemfelkeltô, pazar. A széria-gyártású átlag hangszerekhez képeströgtön érezzük, hogy itt valami egészmással, egy premier kategóriás hang-szerrel van dolgunk. A testek festése ki-fogástalan, a barna színárnyalat gyö-nyörû. Én speciel imádom, ha látom afa erezetét, valahogy olyan igazibb, na-turális, hangszerszerûbb az egész.Öreg bôgôk testét szoktam így meg-csodálni. Nincs is szebb egy szépen ki-dolgozott mesterhangszernél! Szét-szedtem már kívül-belül, a rétegek(szám szerint 8) borzasztó jól összepré-seltek, a belsô csiszolás is mestermun-

Ayotte custom jazz kit

ka. A nagydob és a felsô tom – mintahogy ezt a közép kategóriától felfelémár megszoktuk – fúratlanok, a pergô10 babás. A méretek a jazz mûfaj tradí-cióihoz állnak közel (ezért van csak egyfelsô tom is), tehát kistestû dobok.Annyira nem elterjedt az álló tomnak aszokványosnál, mondjuk 14”-esnél rö-videbb, 12”-es mérete. Mivel ez egyedihangszer, ezért nyílhatott erre lehetô-ség. A nagydob a pedál felôli kávánálún. nagydob emelôvel (bass drumriser) van ellátva kis mérete miatt. Ebbekapaszkodik bele a lábgép szorító nyel-ve. A kávák fakávák, a dobtestekkelmegegyezô színben. Ugyanúgy 8 réteg-ben, ám a pergô kávája a nagyobbigénybevétel miatt (gondoljunk csakegy jól odasózott rim shotra!) vasta-gabb, 10 rétegû. Hihetetlen masszív ésedzett, nem spóroltak a faanyaggal.Minden dob felsô kávája be van vágvaa feszítô-húzó lemezeknél, hogy ezek akáva szintjébe süllyedjenek, és neakadjunk el bennük. Egyszerû, de lé-nyeges és okos megoldás. Érdemesszemügyre venni az egyes kisebb alkat-részeket is, az apróbb egyéni találmá-nyokat. A babák egyediek, semmilyenmás gyártó produktumához nem ha-sonlíthatók. Érdekességük az ún. „tun-ing lock” – egy átmenô, a fôcsavarramerôleges, azt megfogó kisebb feketecsavar. Minden fém alkatrész kidolgo-zottsága, eleganciája páratlan. Láthat-juk, hogy a kanadaiaknak ízlés ésdizájn dolgában nem kell a szomszéd-ba menniük. Szintén jól mutat, és fôlegegy egyedi hangszer elengedhetetlen

H A N G S Z E R « 29« 2 0 0 8 » 0 3

tartozéka az a fémtáblácska, mely min-den dobon feltünteti a márkanevét, tí-pusát és sorozatszámát. De itt nem ra-gasztva van ám, még csak nem is sze-gecselve, hanem négy apró finom kiscsavarral megfogatva a sarkokban,hogy el ne vesszen, hiszen ez szavatol-ja eredetiségét és határozza meg érté-két. A pergô húrváltója maga a csoda.Fogasléces mozgatási megoldása általolyan precíz, mint egy óramû, a váltó-kar ergonómiája tökéletes. A dolog fôérdekessége, hogy fordítva mûködik,mint más doboknál: amikor fent van akar, a húrok akkor vannak leengedettállapotban. Az már csak hab a tortán,hogy minden egyes kis alkatrészbenegy „ A” betût találunk, vagy a pergôna húrokat a húrváltóval összekötô sza-lagon, mint hímzés ott díszeleg azAyotte felirat.

Hardware

Mivel az Ayotte állványzatot, gépeketnem gyárt, csak ún. „shell set”-et, ezt aproblémát én egyszerû, ám jól mûködôGibraltar állványokkal hidaltam át. Demindenképpen fontos és nélkülözhe-tetlen, amúgy szintén igen egyéni az anéhány itt következô dolog, amit gyár-tanak és adnak minden dobhoz. A nagydob láb (bass drum spur) na-gyon masszív és amellett egyszerreretro érzetû és modern szerkezet. A megoldás a dobhoz rögzített fix rész-be belecsúsztatott, illeszkedô idom,mely egyben a memóriabilincs funkció-ját is ellátja. Ezeket dobkulccsal kellmegszorítani, utána nagyon tart. Nemlötyög, nem kopik ki, mint a szokvá-nyos távol-keleti megoldások. A tüskenagyon fogja a dobot, nem csúszik,nem mozdul egyáltalán. Megkértemegy-két izmos lábú rockdobos baráto-mat, hogy küldjék meg szegény picijazzdobot amúgy rendesen, izomból.Percekig felvett sarokkal – perszecombból, ahogy kell – taposták ritmi-kusan a pedált, és nem hittek a sze-müknek, hogy a dob egy millimétertsem ment elôre. Ugyanez a két illeszke-dô idomos megoldás van az álló tom lá-bainál, amibôl természetesen hármatkapunk. A felsô tom felfüggesztése isigen jól sikerült remekmû, mondanomsem kell, hogy szép is. A dob oldalán acsavarok alá felfogatva találjuk azt a ki-tárt szárnyra emlékeztetô gyönyörû

idomot, amely minden tom gyári tarto-zéka. Ezt húzzuk rá a korábban az ol-dalsó cintányér állványhoz rögzítetttartó rész nyársára. Itt van egy ütközômemóriabilincsszerû alkatrész. Szinténa dobkulccsal megszorítjuk. Végül agömbcsuklós megoldás által könnyena kívánt pozícióba hozzuk a tomot.

Hangzás

Egy hangszer talán legfontosabb tulaj-donsága, hogy hogyan szól. Ennek adobnak, és az Ayotte doboknak általá-ban, nagy hangja van. Nem véletlenülhasználják ezt a márkát azok az ameri-kai zenekarok, akik sok sportcsarno-kos vagy szabadtéri koncertet játsza-nak. Nem is gondolná az ember, hogy e

kis méretû jazzkitbôl hogy dôl a hang.A 18”-as nagydob akkorát szól, mintmáshol a 22”-es. De itt nem csak pusz-tán hangerôrôl van szó, mert ez a hangnem hangos, ez nyílik és árad: a hang-minôség leírhatatlan! Meleg tónusú,telt, harmonikus, lélegzô hang. Ez jön atomokból is, a pergôbôl is. Utóbbikonkrét soundja ezerbôl felismerhetô.A rim shot olyan jó dögös, harapós.Persze sok minden függ nemcsak a fá-tól, hanem a bôröktôl és a hangolástólis. Az Ayotte doboknál nincsenek gyáribôrök, amiket utána a mûanyag hang-zásuk és silány minôségük miatt el kelldobni. Van viszont eredeti Remo bôr(made in USA), amivel rendeled a do-bot. Ez benne van az árában, nem ter-helnek meg még pluszban a teljes bôr-csere költségeivel. Én Fiberskyn bôrrel

kértem, ezt kevés magyar dobos hasz-nálja, de az én zenéimhez és akuszti-kus jazzhez, akárcsak ez a dob, jó vá-lasztás. Alsó bôrnek sima, egyszerûClear Heads van fent. Általában sokgondot fordítok a hangolásra. Ezt a do-bot bármennyire is felhúzom, mindig azaz érzésem, hogy alapvetô karakteréttekintve egy mélyebb tónusú, öblöshangú dob. Mindezek összességébeneredményezik azt a természetes, natúrhangzást, ami az 50-es, 60-as évekBlue Note lemezeirôl köszön vissza: aSlingerlandek, a Gretschek vintagesoundja, párosulva a mai modern köve-telményekhez igazodó és a világonegyedülálló hangképpel.

Összegzés

Az Ayotte Custom Kit rendkívüli kvalitá-saival, minden területen kimagasló mi-nôségével, egyediségével egy más ní-vót képvisel. Maga a cég üzletpolitiká-jában a mennyiségi eladás helyett a mi-nôségre helyezi a hangsúlyt. Ez nem kí-nai cucc. Sajnos, az ára sem az, de a ké-zi gyártást más mûfajokban is meg kellfizetni. Ennek a dobnak a konkrét árátnem tudom, ezt kaptam. Mivel mindenhangszer egyedi rendelés, nincs árlista,egyénileg elkészített kalkuláció és ár-ajánlat van. A különbözô méretek, szí-nek, stb. mind befolyásoló tényezôk.No meg az aktuális valutaárfolyam!Hozzávetôlegesen 1–1,5 M Ft körül mo-zognak az árak. Ez az összeg talán sok-nak tûnik egy átlag magyar muzsikus-nak, de ha meggondoljuk, hogy egyilyen hangszer az hangszer egy életre,akkor megéri a befektetést. Amúgy pe-dig más nagynevû gyártók prémiumkategóriás (sok esetben nem is kézzelkészített) dobjai sem olcsóbbak. Gon-dolhatjátok persze, hogy azért írtamennyi szépet és jót a hangszerrôl, mertérdekem fûzôdik hozzá. De aki ott voltáprilisban Cegléden a dobosgálán, és astandon beült a cucc mögé, azt hiszem,meg lett gyôzve. Sokan úgy álltak ott,hogy nem hittek a fülüknek, és azt hit-ték: álmodnak. Aki nem hiszi, járjonutána! Állok rendelkezésére.www.balazsbagyi.com

Bágyi Balázs Fotó: Juhász Attila (fotography.hu)

– minden jog fenntartva – balazsbagyi.com

2008

» B E M U T A T J U K30 D O B O S M A G A Z I N

A Japánban, Nagoyában élô Hoshinocsalád 1908-ban kezdett hangszereketárulni a könyvesboltjukban. KésôbbLudwig és Slingerland dobokat impor-táltak a Egyesült Államokból. 1962-tôlnagoyai gyárukban beindították a„Hoshino Star” dobok készítését. A Tama név csak 1974 után jelent mega dobokon. A Tama elôször az állvány-zatra összpontosított, ami érthetô ma-gatartás volt a rock térhódításának ak-kori idôszakában. A Titan temékcsaládtartalmazta az elsô tömegtermelés-

ben elôállított cintányérállványt, melyduplalábas volt, 36 coll terpesztésselés vaskos gumisarukkal.A Tama tervezômérnöke, NaohiroYasuda még jó néhány zseniális ötlet-tel állt elô: nylon szûkítô betétek acsövek teleszkópikus csatlakozásai-nál, vagy a Multi-clamp (több funkciósbilincs), ami lehetôvé tette egy extracintányérkar, kolomp vagy mikrofon,stb. felszerelését, ahová csak a dobosakarta. Ezeket a megoldásokat ké-sôbb az összes gyártó átvette.Kezdetben a Tama legfontosabb sztár-tanácsadója Billy Cobham volt, aki1977 decemberében segédkezett az el-sô csúcsmodellcsalád tervezésében,mely a Superstar volt, lakkozott 6 réte-gû nyír testtel. Cobham felszerelésébetartozott a gong dob: egy egyoldalonbôrözött, állványra szerelt lábdob, túl-méretezett bôrrel. A Tama népszerûsé-

géhez az Octobanok is hozzájárultak.Ezek a – kétszer négy darab, 6 coll át-mérôjû, különbözô hosszúságú –üveggyapot csövek egy tisztán hangol-ható oktávot produkáltak. Emlékeze-tes használóik Stewart Copeland és Si-mon Phillips bravúrosan szôtték beleôket bonyolult funk variációikba, melo-dikus színezettel kiegészítve a zenét.A Tama a Superstar sorozatról fokoza-tosan áttért az Artstar I (1983) és azArtstar II (1986) típusokra, amiket 9 ré-tegû kanadai cukorjuharból készítet-

tek. A családot a nyolc rétegû japán-nyír testû Granstar tette teljessé. Eb-ben az idôszakban a Tama a pergôkszéles választékát is kifejlesztette.Mastercraft pergôi készültek 12 rétegûrózsafából, 6 rétegû juharból, harang-rézbôl és üveggyapotból is. A késôbbiválaszték tartalmazta a nyírt, a tömörjuhart, a madárszemes juhart, a vörös-rezet, sárgarezet és acélt. Nem megle-pô, hogy a Tama vonzó volt a rockvilágnagyjai számára, melyek közül NeilPeart és Lars Ulrich említhetô. A tevé-keny évek után, a 90-es évek elejénszükségszerûen egy csendesebb idô-szak következett a cég életében. 1993-

ban vezették be a nagy hatást keltôIron Cobra lábgépmodellcsaládot, deamin igazán dolgoztak, azok aStarclassic dobok voltak. A változás,amely a dobipar nagykereskedelmidobgyártásától a régi típusú dobok ké-szítése felé mutatott, a levegôbenvolt, és a Tama, mint ahogy késôbbállították – visszatért a gyökerekhez.

A Starclassic, mely 9 rétegû, ötödcoll vastagságú juhar vagy nyír test-tel és alacsony tömegû alkatrészek-kel készült, már akkor bizonyította,hogy a Tamában még nagy tartalé-kok rejlenek…

A kezdet

Talán kevesen tudják, hogy a Tama do-bok magyarországi forgalmazásáhozegy szegedi orvosnak is köze volt.1978-ban a Triál akkori vezetôje, dr.Végsô Marika orvos-dobos ismerôsé-nek, dr. Sipos Zoltán barátomnak a vé-leményét kérte ki arról, hogy milyen tí-

A dobmúzeum Tama gyûjteményeA múzeum 81 felszerelése közül jelenleg kilenc különféle Tama dobomvan, amelyek a japán gyár 1965 és 1990 között készített termékeit rep-rezentálják. Ahhoz, hogy ezt az idôszakot elhelyezzük a világ dobgyártá-sának képzeletbeli térképén, nem árt, ha ismerjük, mi zajlott a Tamánálaz elsô huszonöt évben.

katalógusok a 70-es 80-as évekbôl»

a dobverôtartó»

billy cobham társaságában gödöllôn»

B E M U T A T J U K « 31« 2 0 0 8 » 0 3

pusú és összeállítású Tama dobokatrendeljen, és ezeket milyen áron lehetitthon értékesíteni. Akkoriban mindendobos Billy Cobham bûvöletében élt,aki Superstaron játszott. Ha nem isebben a méregdrága összeállításban,de egy nagy rockfelszerelésben és egykisebb jazz-szettben gondolkodtak.A Superstar jazz szett 18-as nagydob-bal, 12-es felsôtammal, 14-es állótam-mal, 14x5-ös fém pergôvel készült. Eb-bôl 15 garnitúrát rendeltek. A rockösszeállítás 24-es nagydobbal, 12, 13,14, 15-ös felsôtamokkal, 16 és 18-as lá-bon álló tamokkal és 14x6,5-es fém-pergôvel volt szerelve. Ebbôl 10 felsze-relés érkezett. Mindkét széria a jelleg-zetes natúr, mahagóni és türkizkékszínekben volt kapható. Ezenkívül jött

még számos Imperialstar, Royalstar ésSwingstar is. Jellemzô a korszak leleményes megol-dásaira, hogy a Tama dobok magasárát úgy tudták csökkenteni, hogy araktáron lévô szovjet zongoraszékkészletet „felárazták”. Sipos doktor a Superstar rock felsze-relésébôl vásárolt magának két garni-túrát, amik közül a natúr lakkozottidôközben barátjához, Dörnyei Gábor-hoz került.

Dobverôtartó

Mint afféle vidéki fiú, ritkán, kétha-vonta egyszer jutottam fel Pestre. El-sô útjaim a hangszerboltokhoz vezet-tek. Ezeknek a zarándoklatoknakszinte ugyanaz volt a forgatókönyve:megcsodálni a kirakatban lévô, ámszámomra elérhetetlen dobokat, ésvenni valami akármilyen apróságot(dobverô, kotta, kolomp stb.), ami

azért mégiscsak a szerény birtoklásfelemelô érzését adta. A Rákóczi útiTriál hangszerbolt kirakatában voltegy szépséges Tama dobverôtartó,nem volt olcsó, de volt nálam annyipénz. Ekkor már meg volt a Superstarjazz-szerelésem és nagyon vágytamarra a dobverôtartóra, mert ebben amûfajban korábban csak maszekmegoldásokat láttam, amit legtöbb-ször a feleség, a barátnô vagy a sarkilószerszámos varrt a manikûrkészle-tek bedugós szisztémáját követve. Az eladó közölte velem, hogy az azutolsó darab, ami a kirakatban van. Ônem veheti ki, mert nem kirakatren-dezô. Felírja a nevem, egy hét múlvalesz kirakatrendezés, akkor kiveszikés jöhetek érte. Nem lehetne most,

mert én Cegléden lakom, és ritkán jö-vök Pestre? – Nem – hangzott a vá-lasz. De hölgyem – feleltem –, én kira-katrendezô vagyok, ügyesen ki tu-dom venni, és még a helyére is teszekvalamit, ha akarja! Na, magát úgysemtudom lerázni – mondta – jöjjön!

Billy Cobham

1983-ban, amikor elsô Tama dobomatvásároltam, hírét vettem, hogy BillyCobham fellép Gödöllôn, a frankfurtirádió big bandje élén. A zenekar ere-deti dobosa Kurt Bong lett volna, dekisebb balesete miatt csak a dirigá-lást vállalta. Szerettem volna egy riportot csinálniCobhammel, de annyian ôrizték,hogy megközelíthetetlen volt. A mû-sor elsô felében a Pege együttes ját-szott. Alighogy elindult az elôadás,besurrant a nézôtérre egy ismerô-söm, és izgatottan közölte velem,

hogy most el tudjuk kapni a hôsün-ket, mert az üres elôcsarnokban nézia Fradi meccset, miközben mákos fa-gyit nyal. Így is történt, megvolt az in-terjú, és készült egy fotó is. BillyCobham olyan teljesítményt nyújtottezen az estén, amit az eltelt 25 évsem tud elhomályosítani. Mind-annyian úgy jöttünk ki a színházte-rembôl, mint egy jó film után, mikorazt érzi az ember: a fene egye meg,mégiscsak van értelme az életnek!

A gyûjtemény

Star1965-bôl, a Hoshino cég elsô szériái-ból való. Fémszerelvényein felfedez-hetôk az amerikai Slingerland stílus-

jegyei. Ez a black pearl celluloid bevo-natú jazzfelszerelés 20, 12, 16, 14x5(fémpergô) méretû dobokból áll.Pálóczi Horváth Csaba (Indián) aján-dékozta a múzeumnak.

Hoshino1970-1974 között a cég Hoshino né-ven hozta forgalomba hangszereit.Metál bordó színû felszerelésem 24-es nagydobbal, 13, 14-es felsôtammalés 18-as állótammal, 14x6-os fém-pergôvel készült. Erôt sugárzó mû-szaki megoldásai már elôre vetítik acsúcsmodellcsalád Superstar közele-dését. A felszerelés Pálmai Gábor ésCsortos Linda segítségével került agyûjteménybe.

star 1965» hoshino professional»

swingstar»

» B E M U T A T J U K32 D O B O S M A G A Z I N

SwingstarHa megkérdezitek Dubán Dezsô urat aTam-Tam Dobcentrumban, hogy me-lyik az a dob, melynek felépítésében,megbízhatóságában, minôségébensohasem csalódott, valószínûleg aTamát fogja mondani. Ez a 80-as évek-bôl származó Swingstar szett az olcsószériából való, de állítom, hogy né-hány mai felsôkategóriás dobot lepa-rancsolna hangjával a trónról. Színefekete. Méretei: 22, 12, 13, 16 és 14x5-ös fémpergôdob.

RoyalstarA 80-as évek elejének népszerû kö-zépkategóriás dobja. Méretek:22x14, 12x8, 13x9, 16x16, 14x5-ösfémpergô. Szimplalábasan is meg-bízható, stabil „Mercury” állványok,gömbcsuklós dupla tomtartók. Szí-

ne: Metallic White. Kitûnô dobosunk,Szendôfi Péter használt sokáig egyehhez hasonló felszerelést. IfjabbMonori Tibor ajándéka.

ImperialstarEgy igazi rockos felszerelés. BendzselTomitól vásároltam az alapszerelés 4fatestét: 24”, 13”, 14”, 18” – majdmegtaláltam hozzá a 10-es és 12-estamokat és az Imperialstar fémpergôt.

A dekoratív fekete dobokat TamaOctobanokkal (Solti János, LGT) ésRemo Roto-tomokkal egészítettem ki.A dobokat Titán állványgarnitúra ésegy rövid ideig gyártott, szögbendönthetô lábcinállvány veszi körül.

Superstar (Jazz)Az összes dobom közül ez volt a legel-sô, id. Dubán Dezsô segítségével vá-sároltam 1983-ban a Zongoraterem-ben. Az alapszett 18”, 12”, 14” volt14x5-ös fémpergôvel. Az idôk folya-mán egy 8-as és egy 10-es tammal há-rom felsôtamosra bôvült, pergôjét14x6,5-es fatestûre cseréltem. SigraiLaci barátomtól kaptam hozzá egy

14x16-os Superstar gong-tamot is. Azegész szerelés lakkozott mahagóniborítású. Korszerû gépek: zárt lábcin,bowdenes lábcin, Iron Cobra lábcinál-lvány és duplapedál, karám, roto-tomstb. kerültek közé. Sok jó nevû dobos-tól kapott már kitûnô minôsítést.Istambul tányérokkal használom, amia Csermák Hangszerüzlet ajándéka.

Superstar (Rock)Ez a felszerelés eredeti összeállításá-ban egy Elvin Jones modell volt 18-asnagydobbal 12-es, 13-as felsô és 16-os, 18-as lábon álló tamokkal. SigraiLaci barátom megtartotta belôle a 18-as nagydobot, ennek híjával kaptammeg tôle a – a múzeumot messzeme-nôen támogatva – a felszerelést.Svédországból származik az a 14x5-ös Superstar fapergô és a ritka áll-ványzat, amely tojásprofilú csôlábak-kal készült, Tama Camco lábcinállván-nyal és lábgéppel. A 22-es nagydobkiegészítéssel egy igazi rockfelszere-lés született, ami „Superstar Jazz”kisöccséhez hasonlóan lakkozott ma-hagóni színû. Remo Ambassador bô-rökkel használom.

Artstar I.A legmagasabb igényeknek megfele-lô, korlátozott példányszámban ké-

royalstar»

imperialstar»

superstar jazz összeállítás 1983»

superstar rock összeállítás 1983»

a csôlábú titán állvány garnitúra»

szült hangszer 1983-ból. Nyírfa testek,kívül-belül dél-amerikai Cordia fabe-vonat négyszeres poliészter lakkozás-sal. A két külön vásárlásból származó,egyesített kétnagydobos felszerelés25 év használat után egy német ze-

neiskolából került a gyûjteménybeVarga Gábor barátom közremûködé-sével. A hosszított testeket RemoPinstripe bôrökkel szerelték. Méretek:2 db 22x16 nagydob, 10x9, 12x11,13x12, 14x13 tamok, 16x16 állótam,

14x6,5 fémpergôdob. (A teljes szere-lés restaurálása nem készült el a cikkleadási határidejére, ezért az ArtstarI.-es fotó nem mûtermi, hanem egy ko-rabeli katalógusból másolt kép.)

Artstar II.1986-ban indult útjára kilencrétegûcukorjuhar testtel. A dobok itt is a di-vatos hosszított méretekben készül-tek. A Stilt Hardware-ek kétféle újítástis felmutatnak: a dönthetô állványo-kat és a bajonettzáras szorítást. Mére-tei: 22, 10, 12, 13, 16, 14x6,5 fa pergô-dob. Színe Red Vine (vörösbor). Elôzôtulajdonosa, István Attila barátomOlaszországban vásárolta 1991-ben,és csak ünnepi alkalmakon használta.Ezek Yam nevû zenekarának fellépéseivoltak, melyeken többek között BubikIstván is énekelt, és ütôhangszerekenjátszott.

Kármán SándorFotók: Dr. Lénárd Béla,

Lovas Károly, Pálinkás Éva

B E M U T A T J U K « 33« 2 0 0 8 » 0 3

BIG BAND ARRANGEMENTA nagyzenekari jazz népszerûsége fokozatosan növekszik Magyaror-szágon. Nemzetközi színvonalú együttesek is akadnak, mint pl. a Bu-dapest Jazz Orchestra és a Modern Art Orchestra olyan kiváló dobosok-kal, mint Berdisz Tamás és Mohay András. A nívósabb külhoni jazzisko-lákban felvételi feladat big band kotta blattolása is játéksebességben,kitöltô játékkal!!! Éppen ezért hasznosnak találtam egy ilyen, viszony-lag egyszerû dobszólam bemutatását.A fúvós állások, bejátszások kiemelése, esetleges elôkészítése, illetve asúlypontok kitöltése általában a karmester-zenekarvezetô igénye sze-rint a zenekari próbákon alakul ki. A „fill” kitöltô-elôkészítô improvizá-ciót jelzô kifejezés. A big band dobos alkotóképessége, egyéniségeezek megvalósításában mutatkozik meg. Kezdô gyakorlatként elôszörfolyamatos swingalaphoz játsszuk be az elôírt ritmikát csak kisdobon,majd csak nagydobon! A darab az internetrôl (YouTube) letölthetô!

Nesztor Iván

egyénre szabott

doboktatás kezdôknek

és haladóknak

INFÓ:

Hollósi LászlóMobil: 06 30/261-8826

artstar i. 1983»

artstar ii. 1991»

lábgépek: 1972 propedal, 1974 king-beat, 1976 king-beat, 1977 flexi-flyer, 1980 hi-

beat 1980 king-beat, 1981 camco, 1990 flexi-flyer, 1990 probeat

»

Kelle

mes

kar

ácso

nyi ü

nnep

eket

és

bold

og ú

j esz

tend

ôt k

íván

a

Cegl

édi D

obm

úzeu

m! w

ww

.dru

mm

useu

m.h

u

» B I G B A N D A R R A N G E M E N T34 D O B O S M A G A Z I N

B I G B A N D A R R A N G E M E N T « 35« 2 0 0 8 » 0 3

» O K T A T Ó36 D O B O S M A G A Z I N

Az abszolút idô állandó, a relatívidô változó. Az abszolút idôt nemlehet objektíven érzékelni, mintahogy a végtelen teret sem. Az idômúlását csak valamilyen változás-hoz képest viszonyítva lehet értel-mezni, felfogni.

Ilyen változás a ritmus is, amely azidôvel összefüggô fogalom, ésegyúttal természeti jelenség is.Mondhatjuk azt is, hogy idô és rit-mus egymást feltételezô tényezôk. Elemi értelemben tehát a ritmus idô-beli változás, elmozdulás érzete.Formálja, szakaszolja, tagolja azidôt. Létrehozható és érzékelhetôhangjelenséggel összekapcsolvavagy anélkül, rezgés, érintés, fényje-lenség, hôérzet vagy térbeli mozgásáltal közvetítve.A ritmus elvonatkoztatott (abszt-rakt) mozgásérzetet hozhat létre,amely lehet szabálytalan, rendszer-telen vagy szabályozott, rendszere-zett. Az idô változásából származómozgásérzet távolság és tér-érzetetis indikálhat.Az élôvilág, a biológiai lét is ritmiku-san mûködik. Talán éppen ezért azélôlényeknek, így az embernek iskezdettôl szükséglete a ritmus, a rit-mikus mozgás és hangok, dallamoklétrehozása, vagyis a zene.Ez az ôsi elemi igény eleinte semmi-lyen korlátot nem ismert. Ez ma ismegfigyelhetô a természeti népek-nél. A késôbbi korokban azután kü-lönbözô rendezôelvek is kialakultak.Ritmus és dallam a legtöbbször szét-választhatatlanul összekapcsolód-nak, ugyanakkor a ritmus nem szük-ségszerûen dallamos. Egyetlen hangmagasságon illetvehangon végtelen ritmikai folyamatothozhatunk létre az idôben ritmusér-tékek és szünetek segítségével. A ritmusnak, illetve a ritmuszenénekvan önálló (autonóm), alkalmazottés társszerepe. Önálló szerepe a rit-musnak az ôsi vallásokban is volt. Ezma elsôsorban a hangszeres szólók-ban és a mozgásmûvészetekbennyilvánul meg.

Társszerepe a dallamalkotásban il-letve a zenei formák kialakításábana legjellemzôbb. Alkalmazott szere-pe, vagy alárendelt funkciója a táncés a zene kíséretében van.

A ritmus elemi funkciói

a., Sebességérzet, illetve meghatá-rozott mozgás-sebesség létrehozásab., A létrehozott mozgásérzet esetle-ges tagolása, ütemezése c., Organikus vagy repetitív, a ritmusönálló összetevôin belül értelmezhe-tô, vagy önigazoló kifejezô folyamat,ritmikai történet alkotása

a., Ritmikai sebesség (metrum)

Lehet szabályozott, vagy szabályo-zatlan mértékû, természetes (rela-tív) és mesterséges (abszolút) pon-tosságú. Amennyiben szabályozott,akkor lehet egyenletes, egyenlete-sen és összetetten változó. Ha sza-bályozatlan, akkor lehet tetszés sze-rinti vagy beszédszerû. Többszólamúritmus esetén lehet többidejû. A ze-nélés természetes illetve hagyomá-nyos módjainál a játéksebesség aközmegegyezésen alapuló emberipontosság igénye szerint az együtt-mûködô hangszerek játéksebessé-geinek eredôjeként jelenik meg. Másesetekben gépi igények érvényesül-nek (metronóm stb).

b., Ütemezés

Az ütemezés nem más, mint a moz-gásfolyamat illetve érzet tagolása. A tagolás érzetbeli alapja az ismét-lôdô jelleg, az ütemhangsúly vagyaz ütemmondat, illetve ezek kombi-nációi.

Ütemhangsúly: 3/4

Ütemmondat: 3/4

Amennyiben a mozgásérzet és a ta-goltság, illetve az ütemezés nemszimmetrikusan párhuzamosak, re-latív ütemezésrôl beszélhetünk.

A ritmus Folyamatában az ütemezés lehetegynemû (izopódikus) és többnemûvagy összetett (heteropódikus). Megkülönböztetünk kis (2/4) ésnagy (12/8) egyszerû (4/4) és össze-tett 3+2/4) páros és páratlan üteme-ket. Az ütemezés metrikus relatívalapértéke bármely értékosztás le-het. A leggyakoribb az 1/2, 1/4, 1/8alapú. Elôfordulhat ütemmodulációés egyidejû többütemûség.

c., Ritmikai történet

A ritmikai történet felépülhet külön-bözô tartalmi és formai rendezôel-vek szerint kötötten és kötetlenül. A ritmus paraméterei között tartal-mazhat emocionális, intellektuális,drámai vagy humoros elemeket, le-het reális és absztrakt. A kötetlen szólók jelentéstani (sze-miotikai) értelemben önigazolók kelllegyenek. Ez kevésbé vonatkozik akötött ütemû periodikus szólókra,amelyek a megelôzô, vagy követôzenei történésbôl értelmezhetôk. De pl. egy 8 ütemes 4/4-es dobszólóakkor igazán jó, ha nemcsak mate-matikai vonatkozásban teljesül, ha-nem mert a hallgató számára annyi-nak keletkezik. A ritmikai történet lehet ismétlô jel-legû (izoritmikus), és folyamatosanváltozó, organikus (heteroritmikus).Az izoritmikus ritmikai történet épül-het motívumok ismétlôdô és variáló-dó láncaiból, vagy hosszabb, többütemû szakaszok egyszerû, vagykényszerítô (ostinato) ismétlésébôl,refrénnel, vagy anélkül.

Izoritmikus sor:

5/4

Heteroritmikus sor:

4/4

A ritmusfolyamat elôadásbeli értel-mezése a prozódiában, vagyis az ér-telemszerû hangsúlyok (akcentus)és hangerô (dinamika) alkalmazásá-ban valósul meg. A helyes prozódiavagy frazeálás az egészbôl következ-tet a részre a tartalom és a formaegységében.

H A N G S Z E R « 37« 2 0 0 8 » 0 3

Caisa – a domború steeldrumA caisa egy Németországban készültütôhangszer. Alapötlete egy már lé-tezô hangszerbôl, a Karib-szigetekrôlszármazó steeldrumból ered. Alakjatulajdonképpen egy kifordított steel-drumhoz hasonló. Ennek a kialakí-tásnak köszönhetôen olyan játék-technikák alkalmazhatók, melyekkelegy steeldrumot nem lehet megszó-laltatni. A caisa formája erôsen emlé-keztet egy olyan hangszerre, melyszintén ebbe a hangszercsaládba so-rolható; ez a sokak által ismert hang-szer a svájci eredetû hang. Valójábancsak formai hasonlóságról van szó,kialakításban és megszólaltatásbana két hangszer eltér egymástól – acaisa hangja inkább egy meditatívsteeldrumra hasonlít. A caisa testekét részbôl áll: a felsô, kupola alakúacéllemezbôl, és az alsó fa- vagyfémlemezbôl. A felsô részt zsinór se-gítségével rögzítették az alsóhoz; ezaz indirekt megoldás biztosítja azideális rezonanciát, és a hosszanzengô hangokat. A hangszerhezigény szerint kétféle állvány kapható.Ülô játékhoz kiválóan használható aspeciálisan kialakított láb, mely se-gítségével a játékos a lába közé ve-heti a hangszert. Álló vagy ülô játék-hoz az alsó kialakításnak köszönhe-tôen használhatjuk a pergôhöz hasz-nált állványt. A hangszer „lelke” a fel-sô, kupola alakú részben rejtôzik. Atitok a steeldrumokhoz hasonló. Azalapgondolat, hogy a különbözô vas-tagságú és formájú fémlemezek kü-lönféle hangon szólalnak meg – ez al-kalmazható akár egy fémlapon belülis. A lemezen különbözô nagyságúrészeket perforálással különítik el atest többi részétôl, majd kalapálás-sal, valamint az anyag vékonyításá-val kezdik el a hangolás hosszú fo-lyamatát. Mire az egyes részek elnye-rik végsô, tiszta hangzásukat, több-szörös mérésen, hangoláson men-nek keresztül. Minél nagyobb egyilyen perforált rész, annál mélyebb ahang. A caisa esetében a hang az al-só és felsô rész közötti térben erôsö-dik fel. Jelenleg 5 különbözô hango-lásban kapható és ami érdekesebb:

két különféle hangminôségben. A hangminôség a hang lecsengésé-nek hosszára vonatkozik. Hangolá-sok: C pentaton: G, C’, D’, E’, G’, A’,C”, D”, E”, G”; F pentaton: F, C’, D’, F’,G’, A’, C”, D”, F”’, G”; Melok: F, A, A#,C’, E’, F’, A’, A#’, C”, E”; Akebono (C-Moll pentaton): G, C’, D’, D#’, G’, G#’,C”, D”, D#”, G”; Hijazkar: G, C’, C#’,E’, F’, G’, G#’, H’, C”. A hangszer két-féleképpen szólaltatható meg: kéz-zel és gumifejû ütôvel. Az ütôvel éle-sebben csengô, a kézzel és az ujjak-kal finomabb, lágyabb hang hozható

ki a hangszerbôl. Többféle hangzásá-nak köszönhetôen a caisa nagyonsok lehetôséget rejt mind profiknak,mind amatôröknek. Könnyû kezelhe-tôsége miatt könnyen közeli kapcso-latba kerülhetünk vele, egy profi ütôskezében pedig kiváló kísérô és szóló-hangszer lehet. A hangszer megtekinthetô az Ethno-sound világzenei hangszerboltban. 1088 Budapest, Krúdy Gyula u.7.www.ethnosound.hu 0612668105,06209670157.

Korecz Katalin

– Mikor kezdôdött a dobolás irántiszenvedélyed?– Teljesen ösztönösen jött, már egé-szen kisgyerekkoromtól kezdve egy-folytában járt a kezem-lábam, szü-

leim és nôvérem legnagyobb örömé-re (köszönet érte nekik!!!). A család-ban nincsenek zenészek, de a muzi-kalitást talán örökölhettem apai ág-ról: a családi összejöveteleken apu-kám, keresztapám és Bánfalvi nagy-papi elôszeretettel nótáztak órákig.Természetesen a klasszikus, faka-nállal való dobolás nálam is nagyszerepet töltött be. Tisztán él ben-nem az emléke egy mûbôr ülôgarni-

túrának, aminek a mai napig visszatudom idézni a hangját. Imádtam raj-ta dobolni különbözô fakanalakkal,és egy idô után sikerült is teljesenleamortizálnom. Idôvel aztán rájöt-

tem, hogy milyen jó kis dobcuccokattudok építeni magamnak. Volt ott alavórtól kezdve a homokóra alakúmûanyag széken át a távirányítósautó dobozáig minden. Utóbbi volt akedvencem a mély, csattogós hangjamiatt. Természetesen mindent úgyállítottam fel és döntöttem be,ahogy azt a komoly dobosoknál lát-tam, és bár a látvány nem volt rossz,a dobszerkóm egyes részeinek, mint

például a fedôknek csak az „image”szempontjából volt jelentôsége,mert nem szóltak valami jól. Késôbba suliban már megszokott volt, hogy„a Sanyi mindig dobol”, a tanárokelég sokszor rám is szóltak emiatt…– Milyen zenék voltak rád hatássalekkor?– Amellett, hogy állandóan dobol-tam, természetesen fontos szerepettöltött be gyerekkoromban a zene-hallgatás. Ekkor még a bakelitekkorszakát éltük, én pedig teljesenodáig voltam a Korál Homok a szél-ben daláért, állandóan azt hallgat-tam. Így különösen nagy megtisztel-tetés volt, amikor Ákosnál Dorozs-mást (Dorozsmai Péter, többek kö-zött a Korál dobosa – a szerk.) vált-hattam. Másik nagy kedvencem aUniversal volt, sôt, az ô koncertjükreel is jutottam anyuval. Az albumukatnagyon bírom a mai napig. Perszepörögtek a Neoton, R-GO, Dolly Roll,Modern Talking lemezek is (ahogyakkoriban ez nem volt egy ritka do-log) és fontos hatás volt az István, akirály is. Késôbb elkapott a Beatrice,a Lord, a Pokolgép (Éjszakai beve-tés!), és innen egyenes út vezetett aMetallicához, ami hosszú idôre kibé-relte magának a kedvenc zenekarposztot nálam. Fontos állomás voltegy Beatrice buli is, ahova szinténanyu vitt el. A banda Kiskunlacházánlépett fel egy svájci zenekarral, ésekkor láttam és hallottam elôszörduplázót, ami teljesen letaglózott.Csak álltam az óriási hangfalak elôtt,és élveztem, ahogy bömböl a zene afejembe, miközben a késôbbi ze-nésztársaim, akik akkor már nagy-fiúk voltak, mellettem csápoltak. – Mikor kaptad meg az elsô dobfel-szerelésedet?– Elsô pár dobverômet anyukám vet-te (ki más??). Addig csak fakanál volt,úgyhogy ezek a Kiss verôk még job-ban fellelkesítettek, hordtam ôketmindenhova. Az elsô dobcuccomathetedikes koromban kaptam meg.Egy névtelen fehér motyót vettünk(lábdob, pergô, felsô-, és állótam,plusz egy-két tányér) – mondanom

» I N T E R J Ú38 D O B O S M A G A Z I N

A „decibel dobos”Bánfalvi Sanyit a nagyközönség Ákos zenekarából ismeri, de már lassan tízéve a magyar metal underground egyik meghatározó dobosa. Hihetetlen,hogy mekkora erô van benne, és milyen feelingesen képes darabokra ver-ni dobcuccát. Nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne elismerôen bó-logatott volna játékát hallva. Szerencsés vagyok, hogy 1998 óta ismerem,és tanúja lehettem fejlôdô karrierjének. Jó volt látni, amikor egykori csa-patával, a Neck Sprainnel elôször töltötték meg a „Hammer sátrat” a Szi-geten, vagy amikor a Slayer elôzenekaraként zúztak több ezer ember elôtta Pecsa színpadán. És büszke voltam, amikor Ákos oldalán tûnt fel, és be-bizonyította, hogy egy nagy feladat sem lehet túl nagy falat a számára.Sok sztorit hallottam tôle és róla az elmúlt évek során, mostani beszélge-tésünk alatt mégis képes volt meglepni egy-egy újabb történettel.

I N T E R J Ú « 39« 2 0 0 8 » 0 3

sem kell, mennyei érzés volt! A mainapig vissza tudom idézni a hangu-latát az egésznek, érzem az illatokat,és emlékszem, hogy milyen izgatottvoltam. Este vittük haza, és majdmegôrültem, hogy csak másnap reg-gel próbálhatom ki. Persze a cucciszonyatos állapotban volt, az alsótamokon nem voltak bôrök, a szét-hullámosodott Trowa tányérok bor-zalmasan szóltak, de egyáltalán nemcsüggedtem el ettôl. Ha kellett,LEGO darabokkal támasztottam ki alábcinállványt. Ott bandáztak nálama környékrôl a srácok, nagy idôk vol-tak! Ekkor már úgy is gyakoroltam,hogy rájátszottam a számokra. Be-nyomtam a rádiót vagy a magnót, éspróbáltam együtt „élni” a zenével. AHuey Lewis&The News The Power ofLove-ját elsô számú kedvenckéntrengetegszer eldoboltam. Ezek utánönbizalomtól duzzadva mentem azÖnkormányzati Zeneiskolába Rácke-vére, ahol örök tanárom, Berdisz Ta-más kezdett el dobot oktatni. Azt hit-tem, már tudok ezt-azt, de miutánbemutatkoztam a dobszerelésen, atanár úr közölte, hogy: „Jó, akkormost kezdjük elölrôl! A dobverôtnem így fogjuk, a lábgépet nem ígynyomjuk…” stb. Meg kellett tanul-nom a helyes dobverôfogást, és min-den alapvetô technikát. Nagyon él-

veztem ezeket az órákat, három évigjártam szombatonként az oktatásra.Óriási örömömre az itt tanulók közülén játszhattam elôször duettet Tomi-val, illetve ezt bemutathattuk az év-záró hangversenyen is. Ahogy nem-rég elôástam a zeneiskolai tájékoz-tató füzeteimet, jókat röhögtem azegyik bejegyzésen: „Ki ne lyukasz-szad a bôrt! Hej!”… Nem is tudom,honnan találta nekem Berdisz úr a„decibel dobos” nevet (ha-ha!).– Bár sokan csak Ákos zenekarábólismernek, mégis metáldoboskénttartanak számon zenei körökben.Évekig a Neck Spraint erôsítetted. Ezttartod az elsô komoly bandádnak?– Nem, inkább a Wall Streetet.Egyébként az elsô zenekar, ahol ját-szottam, a Droid volt, aztán jött aLark és az Unscarred, utóbbi inkábbfeldolgozásokat játszott. Fôleg ametálzenéket bírtam, de azért becsú-szott egy Jimi Hendrix tribute csapatis, amibôl rengeteget tanultam, fôlegdinamika terén. Akkor szerettemmeg Hendrixet. Ebben az idôben vet-tük meg a második dobcuccomat,egy fekete Magnát, amit már szándé-kosan egy felsôtammal használtam.Jó kis cucc volt, bár a hangolássaleléggé hadilábon álltam. A WallStreet tagjai legendás arcoknak szá-mítottak a környéken, úgyhogy na-

gyon büszke voltam, amikor bekerül-tem a csapatba. Sok helyen játszot-tunk, többek között a Hooligans és aJunkies társaságában. Velük voltamelôször stúdióban.– Hogy ment az elsô stúdiózás?– Meglepetést okoztam a többiek-nek. Még mankógitárra sem voltszükségem, feldoboltam takjelre aszámokat. A többiek meg csak les-tek, hogy a Kölyök milyen ügyes.Azóta már többször szóba került ez asztorizások alkalmával. Tapasztalt, jófej srácokkal zenélhettem itt együtt,akiket nagyon szeretek a mai napig. – A Neck Sprain hogy jött a képbe?– Elérkezett az idô, amikor zeneilegtovább akartam lépni, így pont kapó-ra jött, amikor Levi (Nagy Levente, aNeck Sprain basszusgitárosa – aszerk.) elhívott a Neck Sprainbe. Ez,ha jól emlékszem, 97-ben volt. Ez azidôszak egy újabb fordulópont a dob-felszerelés szempontjából, hiszenszülôi segítséggel 99-ben vásároltammeg azt a Tama Artstar Espritet, amitazóta is használok. A Neck Sprainesetében professzionális hozzáállás-sal találkoztam Levi fanatizmusánakköszönhetôen. Jó példa erre, hogy alegtöbb koncertre saját cuccot vit-tünk, ami egyáltalán nem volt gyako-ri akkoriban. A többnapos, ottalvóspróbák alatt nagyon sok mindent ki

» I N T E R J Ú40 D O B O S M A G A Z I N

tudtunk hozni egymásból és magunk-ból, és számomra stílus szempontjá-ból is nagy beteljesülés volt ez a ban-da. Nekem a zúzás mellett ugyan-olyan fontos, hogy jól felépített dal-szerkezetekkel rendelkezô, masszívbandám legyen. Mint ahogy máshol

is, itt is kivettem a részem a nótaírás-ból, szeretek agyalni a számok felépí-tésén. Büszke vagyok a három nagy-lemezre, és a rengeteg energikus bu-lira, amit csináltunk.– Több külföldi csapat elôtt is fellép-tetek. Melyik bulik jelentették a leg-nagyobb élményt?– A Slayer és a Meshuggah bulióriási volt! A Deftones elôtt is ját-szottunk, és ehhez kapcsolódik egykülönösen kedves emlék. A fellépéselôtt nem találkoztunk a zenekarral,így különösen meglepôdtem, hogyamikor lejöttem a színpadról, Abbe,a dobos ott várt, és egybôl megölelt,majd elkezdett áradozni, hogy mi-lyen jók voltunk. Egyébként ezalattaz idôszak alatt sok olyan dobossaltalálkoztam, akik nagy hatássalvoltak rám gyerekkoromtól kezdve.Ilyen Mike Portnoy a Dream Thea-terbôl vagy Igor Cavalera a Sepultu-rából.– Mitôl függ nálad, hogy melyik do-bos jön be?– Az ideális az, ha valaki egyszerretechnikás is, de van saját karaktere,feelingesen játszik. Inkább azt tu-

dom elmondani, hogy mi nem tetszikegy dobosban. Például sosem sze-rettem azt, ha valaki fapofávaljátssza le a bulit, úgy, mint hogyhaezer jobb dolga lenne a zenélés he-lyett. A másik, amitôl rosszul va-gyok, amikor valaki egy cintányérer-

dô mögött óriási arccal nyomja, ésmég egy normális kettô-négyet semtud megütni. Olyan zenészek voltakrám a legnagyobb hatással, mint pl.John Bonham, a Led Zeppelin dobo-sa. Amikor tinédzserkoromban meg-néztem a The Song Remains TheSame Led Zeppelin filmet, teljesenmagával ragadott a hangulata, amimár csak azért is érdekes, mert eb-ben az idôben leginkább az érdekelt,hogy csattogjon a lábdob, zúzzon agitár. Akkor persze még sok mindentnem értettem, rengeteg váltás, rit-musképlet csak mostanában esik le.Bonzóban megvolt az a zenei alázat,amire minden zenésznek szükségelenne. Amellett, hogy szét tudta zúz-ni a dobszerkóját, hihetetlen dinami-kai váltásokat lehetett hallani tôle.Ezeket a megoldásokat nem is lehettanulni, érezni kell, hogy melyik té-mát kell jobban megnyomni és me-lyiket nem. A másik nagy hatás LarsUlrich, ami értelemszerûen a Metalli-ca iránti rajongásomból következik.Nem tartják a világ legjobb dobosá-nak, de Hetfielddel óriási dalokat ír-tak. Egyébként nekem is volt a Load

Reload lemezek idején egyfajta meg-világosulásom, amikor rájöttem,hogy mennyire pontatlan tud lenni.Ezzel együtt azonban van egy egyénihúzása, és az erô sem hiányzott so-ha a játékából. Mellesleg az sem vé-letlen, hogy egy fehér Tamán nyo-mom… Mike Portnoy is nagy ked-venc, mindig felvillanyoz a játéka.Vinnie Pault sem akarom kihagyni,ha már a kedvencekrôl van szó; ô aprecíz technikájával és a frappánsandörzsölt témáival vívta ki a tisztele-temet. Tommy Leenek pedig a laza-sága jön be nagyon. A magyarok kö-zül szeretem Pálmai Zoltánt, Solti Já-nost, Csányi Zolikát, Kiss Endyt, megegy csomó mást is… – A mai napig rendszeresen gyako-rolsz?– Sajnos, jó pár évet ellébecoltam.Az ember szinten tudja tartani ma-gát egy kevés koncerttel és pár pró-bával, azonban ennél én is többrevágyom. Szeretnék minél jobb lennia hangszeremen, és magabiztosabblenni más stílusokban is. Mostaná-ban újra isteni lemenni gyakorolni,lelazulni. Néha elég egy-két témátkigyakorolni, és máris felbukkan aza csodás melegség, mikor érzed,hogy fejlôdsz. – Ákos zenekarában sok új dologvárt Rád…– Miután Madi (Madarász Gábor gi-táros – a szerk.) kilépett az Ákos ze-nekarból, felmerült Ákosban, hogytalán új dobost is kellene keresni.Külsôre és dobolási technikára isvolt benne egy kép, hogy milyen ar-cot akar, és amikor ezt megemlítet-te Juhász Rob barátomnak, ô egybôlrávágta, hogy ismer valakit, akire eztökéletesen ráillik… A nôvéremmelegyütt sokat hallgattattuk a Bonan-zát és én mindig szerettem Ákos ze-néjét, így egybôl igent mondtam,azzal a kikötéssel, hogy a saját ze-nekaromat sem akarom hanyagolniemiatt. Négy-öt évig sikerült is pár-huzamosan vinnem a kettôt. Érde-kes módon az elsô meghallgatásonnagyon pontatlanul játszottam,mert akkoriban inkább a belassultidôszakunkat éltük a Neck Spra-innel, amit a True Soul Dead Bodylemez nagyon is jól illusztrál. Én iséreztem, hogy takjel ügyben nemvagyok valami tigris, de mivel vala-

I N T E R J Ú « 41« 2 0 0 8 » 0 3

MagasiskolaKözkedvelt a folyamatos rit-musértékek játszása során ket-tôs ütés (papa-mama) alkalma-zása, amely látványos, hatásoselem a szólókban. Ennek tuda-tos alkalmazását segítheti ez akét gyakorlatcsoport. A triolák-nál ez kicsit nehezebb, mert fo-lyamatosan forog a kézrend. A kettôs ütés hangsúlyokhozkapcsolása rálépô- belépô sze-repkörben a legizgalmasabb.Kifinomult, dinamikusan össze-tett technikát követel az elô-adótól. A hangsúlyokat a ta-mokra is „kitehetjük” s ekkor adallami szerepkör is belép a já-tékba. Jó szórakozást!

Nesztor Iván

»»»»

DOBSZERELÉSEK:TAMA, LUDWIG, YAMAHA, PEARL, SONOR, GRETSCH,

MAPEX, PREMIER, PLATIN, DUMPELEKTROMOS DOBSZERELÉSEK:

YAMAHA, ROLAND, PADTECH, D-TRONICCINTÁNYÉROK: PAISTE, SABIAN, ZILDIJAN

HARDVEREK, KIEGÉSZITÔK:GIBRALTAR, PEARL, TAMA, SONOR, PLATIN, STAGG

DOBBÔRÖK: EVANS, REMO, AQUARIANDOBTOKOK, HARDVERTOKOK, CINTÁNYÉRTOKOK

VERÔK: VIC FIRTH, NOVA, BIG STICK, CSIBI, L. A. METALPERCUSSION: MEINL, STAGG

LAKOSSÁGI HITEL, CSOMAGKÜLDÉS • HAVONTA VÁLTOZÓ AKCIÓKe-mail cím: dobosudvar@gmail.com

1074 Bp.,Rákóczi út 60.(a Blaha L. térnél)

NYITVATARTÁS:H–P: 10–18 SZO: 10–13

mennyire bejött a játékom Ákosék-nak, kaptam egy esélyt. Egybôlmélyvízbe kerültem, az elsô fellépé-sem a Sportszigeten volt, amit egykét hónapos intenzív próbaidôszakelôzött meg. Hétfôtôl péntekig fo-lyamatosan készültünk a bulira,ami eléggé kimerített, fôleg, hogyakkor még nem jöttem rá: nem kellminden egyes alkalommal szétvernia dobot. Meg is lett az eredménye,ínhüvelygyulladást kaptam, amireazóta is hajlamos vagyok. Akkorpont rockos mûsort nyomott Ákos,így az teljesen feküdt. Aztán jött azAndante turné, aminek ugyanolyanlelkesen álltam neki. Emlékszem,hogy az elsô próbán álltam a seprû-vel a kezemben, mire Jamie (JamieWinchester – a szerk.) megkérdez-te: „Te mit akarsz azokkal?” Így az-tán unplugged verôkre váltottam.Elôtte nem tanultam ilyesmit, de va-lahogy megoldottam. Nagyon sokattapasztaltam és fejlôdtem ebben azidôszakban.– Jelenleg hogy épül fel a dobfelsze-relésed?– Ahogy említettem, egy fehér TamaArtstar Esprit cuccom van. 22-es láb-dob, 12-es felsô-, 16-os állótam ésegy 14-es Stainless Steel pergô. Cin-tányérból Zildjianokat használok, fô-leg Z-t, de most pl. egy 20” A Custom

kínaim van. Iron Cobra lábgépet ta-posok, Big Stick Extra Heavy verôtmarkolok (fordítva). – Ákos legújabb turnéján nem ve-szel részt, ettôl függetlenül a jövô-ben ismét feltûnhetsz nála. Jelenlegpedig van egy új zenekarod…– Ákos továbbra is számít rám, deezt a mostani koncertsorozatot Do-rozsmai Péterrel nyomja le. Én pedigaddig szívügy-bandázom. JelenlegNagy Dáviddal (Pokolgép) és Pre-

pelicza Zolival (Pantera tribute) csi-náljuk az új zenekarunkat, a D’n S-t.Régi dolgok szabadulnak fel, friss öt-letek is vannak szép számmal. A ba-rátság még nem garancia arra, hogytermékeny legyen egy csapat, de minagyon jól elvagyunk. Feelinges, ke-ménykötésû zenét nyomunk, hatá-rok nélkül, szabadon…

Kovács HédaFotó: „Goolyo”

» M A G A S I S K O L A42 D O B O S M A G A Z I N

M A G A S I S K O L A « 43« 2 0 0 8 » 0 3

» K E L E T I S Z É L44 D O B O S M A G A Z I N

Térjünk a tárgyra! Hangsúlyozásrólmár korábban is szó esett rovatunk-ban, de nem gyôzöm hangsúlyozni,hogy hangsúlyozni márpedig… – Mostállj le, kedves Keönch Laci! – hallomlelki füleimmel. Igen, jogos. Az ismét-lés a tudás anyja, és itt már dédikrôl,sôt „szép” rokonokról is beszélhet-nénk az ügy kapcsán… Akkor hát néz-zük, milyen formában használhatjukmég azokat a bizonyos…igen, azokat(lásd feljebb!). Az elsô kottapélda rit-musai ugródeszkaként szolgálnak to-vábbi (második kottapélda) – izgal-masabb és összetettebb – ritmusainkpontos játékához. A sorok négyüte-mesek. Az elsô két ütem minden eset-ben egy rövid ritmikai „témát” hoz,amit a második két ütem kicsit más-ként, feldúsítva ismétel meg. A dúsí-táshoz „szellemhangokat” (ghost-notes) használunk. A kifejezés arrautal, hogy játék közben a hallgató eze-ket a hangokat szinte csak érzi, de iga-

zán nem hallja, mivel a normál (hang-súlyos…!) hangjegyek hangereje mel-lett elvész a sok apró töltelékhang.Ezek a „másodlagos” töltelékhangokegy egyenletes (példáinkban nyolca-dos) zakatolást eredményeznek, amifelett kirajzolódik az elsô két ütem rit-musa.Ami a kották kézrendjét illeti, mindenesetben logikus rendszerben próbá-lunk játszani, azaz törekszünk a lehe-

Szellemes technikaEgy rövid beszámolóval kezdeném. Nálunk járt a darbukázás egyik nagy-mestere, Issam Houshan, a Bellydance Superstars dobosa. Igazi profi min-den tekintetben! Szeptember 27-én, egy hazai szervezésû táncgálán láthat-ta a tisztelt nagyérdemû, ahol dobszólójával is, és egy amerikai táncosnôvelalkotott duó produkciójával is emlékezetes perceket szerzett nekünk. Mûso-rában közremûködött Hosmann Ádám (riq; csörgôdob) is. Büszkék lehetünkrá. A sztárdarbukás workshopjára is volt szerencsém betekinteni. Volt mitmeglesni… Issam Houshan weboldala: www.tablabyissam.com

tôségekhez képest a legegyszerûbbtechnikát választani. Van, hogy alegegyszerûbb megoldás is nehéz.Küzdelmeinkben tartsunk ki, megéri!Most tárgyalt (szellemhangos) techni-kánk igen jellemzô a közel-keleti ütô-hangszeres játékmódokra (is). Megfi-gyelhetjük, hogy a két kéz szerepealapvetôen kötött: a vezetô kéz (jobb-kezeseknél a jobb) a hangos, az ellen-kezô kéz (jobbkezeseknél a bal) aszellemhangokért felel. Van olyaneset, mikor egyszerû váltottkezes já-tékkal is dolgozhatunk. (pl . a máso-dik kottapélda 3., 4. és 7. sorában).Mostani példáink hangzó anyagai isfelkerülnek a www.darbuka.hu, vala-mint a www. keonchlaszlofarkas.huhonlapokra. Továbbra is várom a ro-vattal kapcsolatos észrevételeket!(info@darbuka.hu)Eredményes gyakorlást,jó játékot és sok sikert kívánok!

Keönch László Farkas

DARBUKAOKTATÁS

06 30 352 81 88

info@darbuka.huwww.darbuka.hu

wwwkeonchlaszlofarkas.hu

K E L E T I S Z É L « 45« 2 0 0 8 » 0 3

» H A S Z N O S46 D O B O S M A G A Z I N

A szelektív hallás és a dinamikai összhangA Dobos Magazin elôzô számában írtcikkemben „A gyakorlás metodikája”címmel már megemlítettem a szelektívhallást. A téma fontossága miatt mostegy egész fejezetet szeretnék szánnirészletes áttekintésére. Három nagykategóriára osztom a zenei stílusokat ahangszer kezelése és annak hallgatásatekintetében: a swing, a latin, illetve agroove zenékre.Minden dobtestnek és cinnek különfunkciója és szerepe van a dobfelszere-lésen. Párokat alkotnak a dallamhang-szerekkel, és velük együtt ritmizálvamozognak, mint a táncos a partneré-vel. A zene lüktetése akkor lesz igazánjó, ha mindehhez megfelelô dinamikais párosul.

A swing

A swing az 1920-as évektôl napjainkigfolyamatos fejlôdésen megy keresztül,és talán a dobolás fejlôdését is legin-kább ebben a zenei stílusban tudjukvégigkísérni. A lendületes, bravúrosimprovizációk és a csodálatosan felépí-tett melódiák, témák zenéje. Ebben azenei stílusban a lüktetés 2-4-es érzet,és éppen ezért a lábcin kettôre, illetvenégyre való taposása a domináns. Erre„ül rá” a zenekar, mérettôl függetlenül,legyen az trió, combó, vagy big band. A másik meghatározó hangszer a ride,más néven a kísérô-vezetô cin. A beve-zetôben utaltam a párokra. A ride és anagybôgô (vagy basszusgitár) együttmozgása adja meg a swing hömpölygé-sét. Hallgasd és gyakorold úgy a kivá-lasztott darabot, hogy csak a bôgôre fi-gyelj, és kizárólag a lábcint, illetve aride-ot használd! A kisdob (pergô) és nagydob együtte-sen alkotják a dallamhangszerek ritmi-kájának párját. Ha egy klasszikus jazztriót veszünk – zongora, bôgô, dob –, azongorista bal keze játssza és ritmizál-ja a harmóniákat, ennek lekövetésére anagydob-pergô páros a legideálisabb.Zenehallgatás közben most koncentrálja dallamhangszer ritmizálására, és eztpróbáld visszaénekelni, memorizálni. Alábcin 2-4 játéka, illetve a ride swingeskísérete közé a stílusnak megfelelô

triolás, szinkópás érzetû nagydob-kis-dob kombinatív elosztásokat játsz-hatsz a memorizált ritmikák felhaszná-lásával. A crash, valamint a felsô és ol-dal tomok színfoltok a pergô és nagy-dob játékában. Az improvizációban viszont teljes értékû,sôt kiemelt szerep jut a tomokra a dal-lamszerkesztésben. A szólószerkesztés-hez vezetô út a téma eléneklése és elosz-tása a komplett szerelésen. Ha a témát eltudod dúdolni, és tudsz rá játszani, márvan mire építkezni. (Egy jól behangoltdob a szóló alatt szinte „énekel”.)Játékunk dinamikáját kíséret közbenezeknek megfelelôen állítsuk be! A rideés lábcin a leghangosabb, tehát ez vanfelül; a kisdob és tomok középen, és anagydob legalul helyezkedik el a dina-mika képzeletbeli piramisán. Ezek agondolatok természetesen nagyon ál-talánosan értendôek.A modern swingzenében már kevésbéjellemzô a 2-4-es lábcinjáték, mert ez ahangszer is a poliritmika részeként kapszerepet a ritmikai szétosztásokban.Ezt a játékmódot Tony Williamsnél vagyJack DeJohnette-nél figyelhetjük megtöbbek között. A fentieket a NesztorIván tanár úr által remekül lejegyzettpéldákból láthatjátok, hallhatjátok agyakorlatban.

A latin-amerikai zene

Van szerencsém együtt játszani SzendiGáborral egy tíztagú salsazenekarban.A latin zenei ütôzés magyarországi csá-

szárától így az elmúlt négy évben bô-vebb betekintést kaphattam, hogyankell gondolkodni ebben a zenei stílus-ban, ha szerelésen játszom. A tradicio-nális latin zenekarokban nincs dobfel-szerelés. Ez talán az egyedüli zenei stí-lus, ahol nem vagyunk kisebbségbenmi, ütôsök, hiszen négy vagy akár ötütôhangszeres is muzsikálhat egy szín-padon: bongó, konga, timbales, mara-cas, guiro, vezetô kolomp, stb. Ám haszerelésen szeretnénk latin zenét ját-szani, az ütôs funkciókat egyedül kellmegoldani.

A salsa

Vegyük példának a salsát! A nagydob a3-2-es claves második hangsúlyátjátssza, az úgynevezett belsô hang-súlyt, ami a basszusgitár vagy nagybô-gô nyújtott ritmusaival mozog együtt. Alábcin a timbales oldalán vagy a mara-cason játszott ritmusképletet játssza,például cascarát. Itt szintén a lábcin az,amire támaszkodik a zenekar. A kis-dobot én általában sodrony nélkülhasználom, mert a tomokkal összehan-golva a timbales hangzását és funkció-ját tölti be. A bal kéz a káván (fektetettverô a kisdobon) a claves (tickfa) szere-pét játssza. Ezt a szólamot cha-cha ko-lompon vagy jam-blockon (mûanyagbékán) is játszhatjuk. Ha jobb kézzel nem a lábcinen, akkor aride-on vagy gyakoribb esetben a veze-tôkolompon, például egy nagy mam-bókolompon játszom a cascarát vagy anegyedeket, illetve egyéb ritmusképle-teket. Ebben az esetben a lábcinen ta-posva 2-4 vagy negyedek szólalnakmeg. (Persze a negyedek vagy a clavesegy lábkolompon bal lábon is szólhat-nak, színesítve a hangzást, csak ehhezrengeteg idô és türelem szükségelte-tik.) A tomok és a kisdob a timbales il-letve konga ritmusvilágában a fillekbenés arrange-okban veszik ki részüket.

A zenekari hangzás

A zenekari hangzás jellemzôje, hogy azongorakíséret úgynevezett „salsa for-gást” játszik, amiben a cascara és a

H A S Z N O S « 47« 2 0 0 8 » 0 3

claves együttesen kihallható. Hallgasdúgy a dalt, hogy csak a zongoraforgás-ra koncentrálsz és a fent említett rit-musképletekre! A jobb és a bal kézösszehangolt játéka a zongorával egysíkon mozog, és ettôl megy elôre agroove. A nagydob illetve a basszus-hangszer szintén összeolvadva, de sok-kal lomhábban, kicsit a „time” mögé,dinamikában halkabban játszik. Érde-mes újra áthallgatni a dalt úgy, hogy abasszusra és a nagydobra figyelünk, atöbbi hangszert ezzel kizárva. Gyako-rolj a felvétellel együtt: 2-4-es lábcinta-posás, tumbao (nyújtott lábak) nagy-dob, jobb kéz negyedek kolompon!Ezek után hallgasd a ritmusszekciótegyben, és játszd rá a komplett groove-ot úgy, hogy külön figyelj az összefüg-gésekre! Végsô fázis a fúvós szekció(trombita, harsona, szaxofon, fuvola),amelyek az arrange-okkal emelik ahangzást. A fent említett sodrony nél-küli kisdob és tomok szerepe itt bonta-kozik igazán ki. A big band dobolássalmegegyezô vehemens, dinamikailagerôsen ingadozó játékmód a jellemzô(megelôzés, arrange felkészítés). Az énekes, vagy a témát játszó hang-szer az egész zenei hangzás tetején he-lyezkedik el. A salsadobolás dinamiká-ját illetôen a vezetôkolomp vagy lábcinvan legfelül, megosztva helyét a kává-val (claves), középen a tomok illetve akisdob, és legalul a nagydob kellemesmorgása.Ez a példa az általunk játszott salsa-romantico stílusra jellemzô dobolástpróbálta bemutatni. A stílus egyik nagymesterét, Horacio El Negro Hernandeztajánlom mindenki szíves figyelmébe.

A groove zene

Itt általánosságban szeretnék a 2-4-espop, rock, funk, R&B, shuffle stílus-irányzatokról írni, dinamikai és hang-szer-csoportosítási vonatkozásban. Ve-gyünk alapul egy combó felállást(basszusgitár, zongora, gitár, dob)!.A lábcin a dal lüktetésének megfele-lôen a gitárkísérettel együtt lüktet,mint egy csörgô. Egy tizenhatodos nó-tában a gitárkíséret tizenhatodokbangondolkodva ritmizál (sikál, kattog), alábcin ezzel összekapcsolva kicsit elôrejátszva lüktet. A kisdob (pergô) 2-4-re a„time” mögé, hátrahúzva, kávás ütés-sel érkezik be. Ennek gyakorlásában

segíthet a hangutánzó szavak haszná-lata! Játék közben mond a 2 illetve a 4helyére azt, hogy „SSSÁ”. Ezzel eléred,hogy hátrahúzd a pergôt. Ha a zenemegengedi, akkor a lábcin tizenhato-dainak negyedik hangját hangsúlyozd,ezzel elôkészítve a pergôt.Példának vegyünk egy váltottkezes tizen-hatodos, egy-hármas nagydobos 2–4-et!

A szájjal dobolásról a szeptemberiszámban már bôvebben írtam.

A nagydob

A nagydob a basszusgitárral párbangroove-ol. Nem feltétlenül kell min-den hangot kijátszani, ami a basz-szusszólamban van. Hallgasd a játé-kot, és emeld ki a fôbb jellemzôbb vo-násokat, így levegôssé válik a játé-kod, és teret biztosítasz a basszusgi-tárnak is. Válassz ki egy számodrakedves dalt, és hallgasd külön a funk-ciókat! Gyakorold külön zenére abasszus- és nagydobjátékot lábcin kí-sérettel, illetve a lábcin és a kisdobfeszességét a gitár vagy zongora rit-mizálásával! Végezetül egyben hall-gasd, és vele együtt dobold el a nótátúgy, hogy közben figyelj a funkciókraés a hangszerpárokra! Dinamikáját il-letôen nem tennék különbséget anagydob, pergô, lábcin között, mertitt az egységes lüktetés a mérvadó. A három hangszer együttesen adja kia tizenhatodos lüktetést. (Ez a gon-dolatmenet a lineáris dobolásra illet-ve szellemhangokra, vendéghangok-ra nem vonatkozik!) Természetesen adalon belüli dinamikai játékot a dob-nak is le kell reagálni, és vele együttmozogni. Kell dinamikai különbséget

tenni a nagydob játékán belül, de ezmár egy másik témakör.

A ride kezelése:

Ha nagyobb tempóban játszunk, ésegy kézzel nem megy a tizenhatodosjáték, segítséget kérhetünk a lábcin-tôl. A kíséret lehet nyolcados, tá-ti-ti ,

vagy ti-ti-tá. Ebben az esetben lábcin-taposással hozzárendelünk a ride-hoz 2–4-es lábcint, vagy nyolcadokat,ezzel a hangzást teltebbé téve.Frazírozni, díszíteni lehet a nagydobjátékát a ride kúpjával. Fontos megje-gyezni, hogy a dobverô nútjával ütömmeg a kúpot, de a ride-hoz képestgyengébben, kisebb dinamikával,mert nagyon átszól a zenekaron, éskellemetlen, zavaró hangzásba for-dulhat át, fôleg klubkoncerteken.

Összegzés

Ez a cikk nem zenetörténet, illetvenem részletekbe menô stílusgyakor-lat, hanem a zenében való hallgató-zást, hangszerünk dinamikai egysé-gét, harmóniáját hivatott elôsegíteni. Ha kedvet kaptál valamelyik zenei stí-lus elsajátításához, szerezd be a hozzámegfelelô kottaanyagot, vagy keresdmeg a zenei stílushoz leghitelesebb ta-nárt, aki segíthet célod elérésében!Ha viszont már játszod és gyakorlodezen mûfajokat, remélem, segítenitudok írásommal, szélesebb látókörtmutatva saját zenei hangzásod meg-teremtéséhez. Amennyiben kérdése-tek van a témával kapcsolatban, írja-tok! bordasjozsef@gmail.com

Bordás József

kézrend:

számolás:

lábcin:

pergô:

nagydob:

egybeolvasva:

e gye sé vel ket te sé vel hár ma sá val né gye sé vel

J B J B J B J B J B J B J B J B

ci ci ci ci ci ci ci ci ci ci ci ci ci ci ci ci

ssá ssá

tu ci ci ci ssá ci ci ci tu ci ci ci ssá ci ci ci

tu tu

» L Á N Y O K A D O B N Á L48 D O B O S M A G A Z I N

– Ritka jelenség, hogy egy lány azélete értelmét a dobolásban találjameg. Mi az, ami téged mégis a dobokfelé vonzott, annak ellenére, hogytöbb mindenben kipróbáltad már ma-gad a színpadon?– Valóban, alapvetôen színésznek ta-nultam. Gyerekkoromban furulyáz-tam, de táncos szerettem volna len-ni, évekig jazzbalettoztam, funkyt ésvogue-ot tanultam, aztán persze en-gem is elkapott az afroláz és a has-tánc ôrület. A Mbaye Ndaye vezetteAfro Magic táncosnôje voltam évekig,és táncszínházakban szerepeltem.Rövid ideig játszottam az Új Színház-ban is, de már akkor is a dobolás volta titkos szerelmem. A szünetekbencserépdobokon szórakoztattam ma-gam, aminek az lett a vége, hogyegy bulin az egész társaságot meg-táncoltattam. Hatalmas sikerélmé-nyem volt, szinte mindenki táncolt azafrikaiaktól ellesett ritmusokra. Azthiszem, itt dôlt el a sorsom, nem énválasztottam a dobokat, ôk választot-tak engem. – Milyen zenei közegben nevelked-tél? Kik voltak rád hatással?– Édesapám algériai, és 4 éves koro-mig Bumerdesben éltünk, egy tenger-parti kisvárosban Algériában. Édes-anyám elmondása szerint a rádióbólfolyton Oum Keltoum és Fejruz szóltés az arab klasszikusok legjava, így akisgyerekkoromat meghatározta azarab zene, s talán a vér se válik vízzé.Aztán kamaszkoromban fôleg Stinget

vagy Femi Kutit hallgattam, nagyonszerettem a hip hopot és néhány jazztis. Amikor zenélni kezdtem, eleintepersze a nagy ütôsök voltak rám ha-tással: Pete Locket, Hossam Ramzy, ésaz utóbbi idôben Manolo Badrena ésTrilok Gurtu. A hazaiak közül pedigHorváth Kornél és Szendi Gábor. Azo-kat az elôadókat szeretem, akik áttudják értelmezni az eredeti ütés-technikákat, s egy sajátos zenei nyel-vet képesek alkotni.– Azt hallottam: sokfelé jártál a világ-ban, külföldi mesterektôl tanultál.Mesélnél egy kicsit a tanulmányút-jaidról?– Eleinte autodidakta módon kezd-tem tanulni, csakis a hallanivalóratudtam hagyatkozni, ami részben jó,mert kialakult egy sajátos technika.De idôvel ezt kevésnek éreztem, éselhatároztam, hogy elutazom Egyip-tomba Said El Artist-hoz, hogy a tanít-ványa lehessek. Ôt magát azonbannem találtam Kairóban, és nem is vá-laszolt a leveleimre, talán mert azarab világban mint nôi ütôst nem iga-zán vettek komolyan, pláne szôkés-barna hajammal és szabad szellemûgondolkozásommal volt nehéz azono-sulniuk. A Mohamed Ali utcában – amia zenészek utcája Kairóban – találtamrá Khamis Henkeshre, egy jónevû der-bukamesterre, aki gyerekeket okta-tott. Nagyon nehéz volt szembenéznia ténnyel, hogy egy 8 éves gyerek ta-nítja az alapokat! Aztán Khamis sze-rencsére tehetségesnek talált, s csak-

Fatima Gozlán

hamar elfogadott tanítványának. 2évre rá Törökországba mentem, mertnemcsak az ütôhangszereket, de azegész klasszikus török zenét szeret-tem volna tanulmányozni. Itt vissza-tértem a gyerekkoromban imádott fú-vóshangszerekhez is, mert csodálatosszerencsémre eljutottam Nyazi Sayin-hoz, a ney (vagy nai) ma élô egyikleghíresebb mesteréhez. A ney spiri-tuális és gyógyító ereje elvarázsolt, ésmegismerkedtem a klasszikus törökritmusokkal. Most pár hónapja Indiá-ból tértem vissza. Már 3 éve jártamott, és vettem egy tablát, de azótaotthon állt, mert valahogy túl nagy fa-latnak éreztem.India nemcsak zenei szempontbólvolt fontos állomás számomra, ha-nem átformálta egész értékrende-

DOBISKOLA A BUDAI VÁRBANBordás József, egykori Jávori Vilmos növendék célja a Jávori-féle módszertantovábbadása, népszerûsítése. A technika és a precizitás mellett nagy hang-súlyt fektet a muzikalitás fejlesztésére. Elmondása szerint nem dobosokat,hanem zenészeket képez iskolájában. Növendékei (jelenleg 9-61 éves korig)szisztematikus, egyénre szabott munkatervvel fokozatosan és hallhatóan fej-lôdnek. A kottaolvasás, a technikai gyakorlatok és számolási kulcsok melletta zenei alapokra történô játék, vagy élô zenére való együtt zenélés is a tana-nyag része. Hatvanperces órák hangszigetelt, patinás környezetben.Kezdôk, haladók, kicsik, nagyok, lányok, fiúk jelentkezhetnek: Tel.: 06 309756 843. • E-mail: bordasjozsef@gmail.com

L Á N Y O K A D O B N Á L « 49« 2 0 0 8 » 0 3

met. Bár nem lettem semmiféle val-lási irányzat követôje, az ott tapasz-talt természetesség világossá tetteszámomra, hogy utam az ôsi értékekfelszínre hozása.Rajasthanban tanultam 3 hónapot, fô-leg folklórt, 8-as ritmusokat, és aztánátmentem Benaresbe, a tabla ôsha-zájába, és belekóstoltam a klasszikusindiai ragákba is. A tabla mellettbansurin is tanultam a világhírûRajendra Prassana unokaöccsétôl,Vinod Prassanától.– Láttál valamilyen elôadót koncer-ten Indiában? Milyen mûvészek köztfordultál meg?– Nagy szerencsémre elkaptam PremJoshuát egy dél-indiai koncerten. Fan-tasztikus volt a színpadi összkép, a lát-vány: a kathakali tánc igazi profi pro-dukció. Benaresbe épp Sivarátrira (Sivaéjszakája) érkeztem vissza, amikor ma-ga Zakir Hussein jött el a Durga temp-lomba játszani. Az elôzenekar egy nôivokalista és egy kathak táncos volt. Márez is teljesen elvarázsolt, ámbár mikorHussein atyánk belelendült a játékba,esküszöm, maga Siva nyilatkoztatott kiáltala!!! Hol városokat épitett, hol hatal-mas vihart kavart, és elpusztította ôket,aztán hazament szeretett családjához, sfiával, Ganeshával vitatkozott! Az aurá-ja az egész teret uralta, s szinte mind-végig libabôrös voltam a hallanivalótól.Láttam már ôt a Millenáris Parkban, deIndiában egy indiai óriás egész más-hogy játszik az indiai közönségnek: lé-legzetelállító volt!!! Több kis koncertetis megnéztem, és azt szûrtem le, hogyegy jó elôadó nemcsak zenész, de szí-nész és humorista is, mi több: szellemivezetô a színpadon!– Aki ennyit utazik, mikor tervezi a le-telepedést?... Magyarországon kikkeljátszottál? A közeljövôben hol láthattéged a közönség?– Egyik elsô együttesem a Tanutuvavolt, játszottam a Korai Örömmel ispárszor, de aztán bekebelezett ahastáncvilág. 3 évadot dolgoztam azOperett hajón mint ütôs: Pekarik Ani-kót és Mayát kísértem többnyire.Együttesem volt a Folkfree, akikkelmagyar népzenét dolgoztunk fel.Majd Jeszenszky István ütôse lettem,aki magával vitt turnéira. Ezután kö-vetkeztek a world music formációk:a Zeusz Band, az Udrub, és nemrégi-ben a Khalifa és David Yengibarjan.

PREMIER OLYMPIC dobfelszerelés cinszettel 99.000 Ft

Az Olamar trióval pedig belekóstol-hattam a jazzbe is, ami már régi vá-gyam volt.Jelenleg a saját formációmon dolgo-zom, elsô saját együttesem a Türkíz!A neve is mutatja, hogy törökös, ke-leties hangzásvilágot képvisel, de sokbalkáni és indiai íz is fellelhetô benne.Nagyon fontos számomra, hogy aszínpadon történjen valami, ezért sze-retek nagyon táncosokkal, mutatvá-nyosokkal dolgozni. Én az egész élete-met úgy élem meg, mint egy mesét.Mindig is a mesékhez vonzódtam, ta-lán nem is vagyok más, mint egy

nagy gyerek, aki mesélni szeretne atöbbi nagy gyereknek. A dallamvilá-got édesnek, a ritmusvilágot dögös-nek látom, s mindez számomra át vanitatva a Szaharával és a rajasthani si-vataggal, s megfûszerezve mindenbölcselettel, ami a miszticizmus zenéi-bôl árad.Legközelebb nagy színpadon decem-ber 20-án Jalalu-Kalvert Nelsonnaladunk koncertet, ahová mindenkitszeretettel várunk. Jalalu egy ameri-kai fekete trombitás, akinek zenéjeLouis Amstrongot idézi.

Martonosi György

1081 Budapest, Kiss József u. 14.,Tel.: 06 1 210 2790, Fax: 06 1 303 1158,

E-mail: fontrade.bolt@chello.huwww.fontrademusic.hu

» Á L L J U N K M E G E G Y S Z Ó R A50 D O B O S M A G A Z I N

Azok a bizonyos endorserek

Aztán, mint derült égbôl a villámcsa-pás, úgy húsz éve ránk köszöntött anagy szabadság, és mindenki úgyvett magának hangszert, ahogyakart, illetve ahogy tudott. Nem kel-lett már vízum Ausztriába (volt, aki akis Polszkiba beszuszakolva hozta átélete elsô Tama dobját Hegyeshalom-nál), és megszaporodtak a magánvál-lalkozásban üzemeltetett hangszer-üzletek is. Akkor még úgy gondoltanéhány nagy múltú gyártó, hogy amagyar piac elég komoly felvevôerôt jelent a termékei számára, ígymegnyílt például a Yamaha, vagy aSonor/Zildjian hazai vezérképvisele-te, akik nem fukarkodtak az – akkormár rendszerfüggetlen – zenei élvo-nal (és másodvonal) tagjainak támo-gatásával. Így történhetett, hogy je-len cikk szerzôje sok más akkori kol-

légájával együtt a leghíresebb né-met ütôhangszergyártó termékeinekendorsere lehetett. Ez nagyjából úgyvolt elérhetô, hogy az illetô dobosbevitte a cég magyarországi képvi-seletéhez azokat az anyagokat (pla-kát, audio- és videokazetta, megje-lent bakelitlemez, stb.), amelyek iga-zolták, hogy bizony ô olyan csapat-ban játszik, amely gyakran lép felélôben, és netán a lemezboltokbanis ott virít az arcképe. Ha meg eset-leg tévéfelvétel volt a birtokában sa-ját magáról (gondoljuk végig, mit je-lentett 5 perc akkoriban a királyi TV-ben!), az maga volt a telitalálat. Ek-kor a cég felajánlotta mondjuk, hogyféláron szerezhetjük be a termékeit,mi meg nem hittünk a fülünknek (azélvonalbeliek persze ingyen kaptáka dobokat!). És persze garanciában

cserélték a tönkrement cuccokat. El-lentételezés gyanánt csak azt kér-ték: népszerûsítsük a dobokat/cin-tányérokat minden tôlünk telhetômódon. Annyi dobos rohangált egy-forma pólóban, mint égen a csillag!Rég volt, szép volt…Persze, semmi sem tart örökké. Szé-pen lassan megritkultak az ilyen irá-nyú lehetôségek, és a vezérképvise-letek megszûnésével végetért a né-hány évig tartó aranykor, a közbeneltelt idôben pedig a megváltozottgazdasági helyzet már nem voltannyira vonzó a gyártók számárasem. Idôközben felnôtt egy újabb ze-nésznemzedék, akik koruknál fogvasem emlékezhetnek a daliás idôkre,és számtalan formában (magánbe-szélgetések, internetes fórumok,stb.) felmerül az a bizonyos endorse-ri kérdés. Boncolgassuk hát, mit istakar valójában ez a fogalom – jelencikk célja, hogy eloszlasson néhány,ezzel kapcsolatos félreértést.A Webster Dictionary egyik megha-tározása az „endorse” kifejezésre azajánlás. Ebbôl kiindulva lássuk, mi-lyen is a különféle endorseri lehetô-ségek és a dobosok/ütôsök egymás-hoz való viszonya!Sokan úgy gondolják, hogy az en-dorserség nem más, mint annak le-hetôsége, hogy hangszereinkhez in-gyen jussunk hozzá. Ez azonban igenmessze áll a valóságtól. Tudomásulkell vennünk, hogy a cégek kizárólagpromóciós céllal bocsájtják rendel-kezésünkre térítésmentesen a ter-mékeiket, a gyártók ugyanis nyere-ség termelése révén maradhatnakéletképesek a piacon. Ezt a nyeresé-get pedig eladások révén érhetik el!Igen, mára az ütôhangszerek eljutot-tak egy olyan szintre, ahol mélyen apénztárcánkba kell nyúlnunk, hamegfelelô minôségû felszerelésenszeretnénk zenei munkánkat végez-ni. Amennyiben lehetôségünk nyílikrá, kaphatunk ingyen (vagy csökken-tett áron) hangszereket, és amikor –mondjuk egy évvel késôbb – egy má-sik gyártó jobb, szebb, újabb fejlesz-tésû termékeket dob piacra, átpár-

Volt idô, amikor Magyarországon az egyetlen „legális” hangszer-kereskedel-mi céget úgy hívták, hogy Triál. Voltak persze magánbeszerzésbôl származótermékek, (például külföldön dolgozó, és így vámmentességet élvezô zené-szek esetében, vagy gondoljunk csak a már akkor is legendás Dubán dob-szaküzletre!), de a magára valamit is adó kemény gerincû szocialistahangszernyûvô a Triált választotta. Az más kérdés, hogy a nevezett cég alap-vetô profilja a játékforgalmazás volt, a zenei instrumentumok beszerzésecsak amolyan „vadhajtás” gyanánt üzemelt… Mert amíg Amati és Tacton do-bokkal (keleti blokk elônyben!) Dunát lehetett rekeszteni, addig a világ veze-tô gyártóinak kapitalista termékeit csak bemutató jelleggel, és természete-sen csakis aranyáron lehetett megszerezni. Akkortájt a vezetô (értsd: a rend-szer által támogatott) beat- és popzenekarok muzsikusai annyiban élveztekelônyt a többi (tûrt, illetve tiltott) kollégával szemben, hogy ôk könnyebbenjutottak hozzá a nyugati szállítmányok tartalmához (ami évente néhány da-rabot jelentett). Ez volt a mi kis KGST-endorseri rendszerünk…

MEGJELENT!!„Open-handed playing / vol.1”Amikor Claus Hessler nálam vendégeske-dett, mutatott példákat ebbôl a fantaszti-kus könyvbôl, melyrôl a következô szám-ban részletesen beszámolok.Billy Cobham, Simon Phillips, Will Kennedy,Carter Beauford, Claus Hessler: néhány név,akik elkötelezték magukat a legtermészete-sebb játékmód, az „open-handed” mellett.

(Akinek nem világos, leegyszerûsítve úgyértheti meg, hogy nincs keresztezô kéz alábcin és pergô között.)

Martonosi György

Á L L J U N K M E G E G Y S Z Ó R A « 51« 2 0 0 8 » 0 3

tolhatunk endorserként a másik cég-hez. Igen ám, de ebben az esetbenhová lett a lojalitás? Gondoljuk csakvégig, milyen lenne az a világ, aholbármelyik mûködô zenekarunkbólbármikor szó nélkül kirúgnak azért,mert egy ifjú titán dobos tûnt fel aláthatáron, aki új zenei színnel ke-csegteti zenésztársainkat? Lenne ak-kor esélyünk arra, hogy saját karrie-rünket építsük? Endorserként egy muzsikus azértjátszik egy bizonyos hangszeren,mert szereti azt a hangszert, miveláltala megfelelôen kifejezheti ma-gát, nem pedig azért, mert a hang-szer ingyen van. Endorserként a ze-nész a gyártóval együttmûködvedolgozik mindkét fél fejlôdésén, azendorser saját zenei világának ki-bontakozását, a cég pedig termékei-nek eladását célozza.Mind a gyártó, mind pedig az endor-ser kötelezettségeket vállal a másikfél felé. A gyártó arra kötelezi el ma-gát, hogy a tôle telhetô legjobb mi-nôségben és legmagasabb szintenállítja elô termékeit, s ezzel igyekszikaz endorser kezébe az ô kívánalmai-nak maximálisan megfelelô hangsze-reket adni. Ez lehetôséget teremt azenésznek arra, hogy a fejlesztési fo-lyamat részese legyen, és ezáltalôszintén képviselhesse a gyártó cégtermékeit. Amennyiben arról megál-lapodás születik, és a megfelelôanyagi háttér is rendelkezésre áll, agyártó segítheti az endorser pályafu-

tásának fejlôdését különféle reklá-mok, promóciós megjelenések, és amanapság oly népszerû „workshop”-okmegszervezésével.Az endorser ezzel szemben vállalja,hogy minden tôle telhetô lehetôsé-get megragad arra, hogy a gyártótermékeit bemutassa koncertjein(tehát kizárólag a cég termékein ját-szik), illetve más megjelenései (pél-dául lemezborító, stb.) esetében. A termék logója élô fellépésein jóllátható, illetve minden szereplése(TV, film, video) alkalmával törekszikannak láthatóvá tételére.A következô kérdések halmozottgyakorisággal merülnek fel beszél-getések alkalmával: „Most kerültembe egy ismert zenekarba, kaphatokvajon endorseri szerzôdést?” vagy„Én sokkal jobban játszom, mint XY,miért nem én kapok támogatást et-tôl a cégtôl?”Ezek olyan kérdések, amikre egy-szerû válasz adható: a zenész fejlô-désének olyan szakaszában juthatel egy endorseri szerzôdésig, ami-kor már – mivel zenével pénzt tudkeresni – megengedheti magának agyártók termékeit. Ne feledjük: ahangszergyártók pénzt akarnak ke-resni. Tegyük fel magunknak a kér-dést: vajon mekkora értéket képvi-selünk abból a szempontból, hogya cég eladásait személyes jelenlé-tünkkel növelni tudjuk? Szerez-tünk-e akkora „nevet” a szakmá-ban, amire sok más kollégánk oda-

figyel? Eljut-e a produkciónk meg-felelô mennyiségû emberhez? Néhaúgy juthatunk endorseri szerzôdés-hez, hogy jól ismert zenekarban ját-szunk. Az endorserség szempontjá-ból tulajdonképpen mindegy, ilyenesetben kié is az endorseri szerzô-dés: a miénk vagy a zenekarunké.Ideális esetben, mire endorserkéntegyáltalán szóba jöhetünk, a gyár-tók már mind-mind tudják, kit is ta-kar a nevünk, és milyen szinten ál-lunk szakmailag. Ez pedig csak sa-ját magunk folyamatos fejlesztésé-vel érhetô el…Az endorseri szerzôdések olyanok,mint a többi szerzôdés a zeneipar-ban. Személyre szólóak – a gyártócég ránk szabott szerzôdést kínál, ésüzleti értelemben semmi sincs in-gyen! Olyan feltételeknek kell telje-sülniük, amelyek mindkét fél számá-ra gyümölcsözôek lehetnek. Megkell határoznunk, hogy fejlôdésünkszakaszaiban milyen szintû hang-szerek felelnek meg elvárásainknak.Ha elég jól cseng a nevünk, bármi-lyen cég termékeit megkaphatjuk,de nagy valószínûséggel a legtöb-bünk nem szívesen játszana olyanfelszerelésen, amely nem éri el az ál-tala elvárt minôségi szintet. Vég-eredményben a hangszer a zenész-nek egy olyan kiterjesztése, amelyhûen tükrözi személyiségét, és fô-ként: zenei hangját. Legyünk igénye-sek önmagunkkal szemben!

Indi

E L H U N Y T E A R L P A L M E R 84 éves korában elhunyt Earl Palmer amerikai dobos, aki a rock and rollkorszak egyik legjobb ütôhangszerese volt. Hosszas betegeskedésután érte a halál Los Angeles-i otthonában. A rock and roll egyik kirá-lya, Little Richard – aki igazán ismerhette, hiszen híres dalát, a TuttiFrutti-t Palmer dobolta a felvételeken – azt írta, hogy Palmer mindenidôk legjobb session dobosa volt. Palmer dobolt Fats Domino, Ike és Tina Turner, Elvis Costello, FrankSinatra, Neil Young, Ray Charles, B.B. King, Paul Anka, James Brown éssok más élvonalbeli zenész mellett-mögött. Phil Spector producer ismeghívta számos mûvészét kísérni. Több ezer felvételen hallható a já-téka. Filmzenék felvételein is gyakori résztvevô volt, az ô játékát hall-hatjuk többek között a Top Gun, a Furcsa pár, az Azok a csodálatosBaker fiúk és a Frédi és Béni epizódok alatt. Hosszú pályafutása elis-meréseként 2000-ben bekerült a rock and roll halhatatlanjai közé.

D. M.

» I N T E R J Ú52 D O B O S M A G A Z I N

Tízéves a Tam-Tam Dobcentrum10 év nagy idô, ami egyszer lassantelik, másszor pedig szinte repül.Tíz év után idôszerû egy kis vissza-tekintés az elmúlt idôszakra. A Tam-Tam Dobcentrum idén lett 10 éves,ezért két vezetôjével, Pálmai Gá-borral és Dubán Dezsôvel egy kisáttekintô beszélgetésre ültünk le.Megidéztük a múltat, konstatáltuka jelent, beletekintettünk a jövôbeis, és megállapítottunk néhány idôtálló igazságot.

– Hogy is kezdôdött az egész? – kér-deztem Pálmai Gábortól.– Különösebb mérlegelés nélkül –válaszolt mosolyogva. – Egy komolyháttérrel rendelkezô dobbolt létreho-zását már régóta fontolgattam, hi-szen külföldi útjai során az ember sokremekül felszerelt, tekintélyes kész-lettel bíró, szakosodott hangszerüz-letet láthatott már régebben is, mígitthon ez nem volt jellemzô. Termé-szetesen ott volt aDubán dobszaküzlet,amely a magyar do-bostörténelem meg-kerülhetetlen pontja,de én azt gondoltam,hogy lehet ezt mégjobban, profibban iscsinálni. Megérettbennem a véglegeselhatározás, hogynem korai ebbe bele-vágni. Így indult aTam-Tam Dobcentrum1998 augusztusábana József körút 58.szám alatt.– És mit szólt mind-ehhez az akkor is márkomoly múlttal, csa-ládi hagyománnyalrendelkezô Dubándobszaküzlet? – sze-geztem a kérdéstDubán Dezsônek.– Az érzelem vegyesvolt, egyfelôl örül-tem, hogy a dobosok,akik között nagyonsok a személyes ba-

rát, egy másik kínálattal,választék-kal, új márkákkal tudnak megismer-kedni. Másfelôl természetesen ag-gódtam a cég jövôjéért, hiszen az el-térô kínálat ellenére a Tam-Tam ak-kor is konkurencia volt. – Szerintem ez a vásárlóknak isokozott egy meghasonlott állapotot– vetettem közbe. – Mert sokakatcsábított az új kínálat, a nagyobbbolt, de közben ragaszkodtak volnahozzád, Dezsô, és a már-már tradi-cionális vásárláshoz a boltodban.– Ezért is volt talán mindenkinekmegkönnyebbülés, amikor a két cégegyesült. Ezek a kételyek minden ol-dalról megszûntek, és a Tam-Tamszó szerint a vásárlók szeme elôttnôtt olyan felszerelt, jól ellátott dob-bolttá, amit még a hazánkba látoga-tó külföldiek is dicsérô szavakkal il-letnek.– Ez a fejlôdés, gondolom, nem voltmindig zökkenômentes…

– Semmi sem az – vette át a szót Gá-bor –, néha belekerül egy-két ho-mokszem a gépezetbe, és minél na-gyobb a gép, annál több esélye vanennek. Ezt a saját bôrünkön kellett,illetve kell néhány alkalommal meg-tapasztalnunk, amikor a gyár vagy aszállítmányozó cég csúszásait ne-künk kell a vevôk felé kommunikálni,természetesen átvállalva a felelôs-séget. Mivel mi közvetlenül a gyá-rakból rendelünk, nem tudunk csakegy dobszettet, egy cintányért, vagynéhány pár verôt rendelni, hanemminden alkalommal elég tetemesmennyiségek érkeznek. Ekkoramennyiségnél sajnos néha becsú-szik egy-egy hiba, és a problémamegoldására sok esetben várni kell.Vannak márkák, ahol adott gyártásiperiódusokat kapunk, és nem lehetmáskor rendelést leadni, mert ez azadott cégnél szigorúan kötött dolog.Ezeket sok esetben nehéz elmagya-

rázni a vásárlónak, aki na-gyon várja az új hang-szert, és érthetô módonminél elôbb szeretné amagáénak tudni.– Ezen kívül megnehezí-tette a dolgot a néhányéve beindult olcsó kínaitermékdömping is – tettehozzá Dezsô. – Olyanmennyiségû kínálat sza-kadt az emberekre, ami-bôl nehéz helyesen vá-lasztani. Itt nem a kínaigyártást ítélem el, hiszennagyon sok neves cégmár hosszú évek ótagyártat Kínában, Thaiföl-dön vagy Taiwanon, ha-nem azokat a cégeket,akik mindezt az igényes-ség legkisebb jele nélkülteszik. Mi is forgalma-zunk olcsó szériás dobo-kat, de azok kiválasztásá-nal döntô szerepet játszika minôség és a megte-remthetô szervizháttér.Nem várható el a vásárló-tól, aki talán élete elsôdubán dezsô»

I N T E R J Ú « 53« 2 0 0 8 » 0 3

dobját veszi, hogy el tudja dönteniaz adott termékrôl, hogy az mennyi-re strapabíró, mennyire lehet velehosszú távon tervezni. Ezért törek-szünk arra a boltban, hogy vásár-lóink a mi tapasztalatainkkal, taná-csainkkal reális döntéseket tudja-nak hozni a hangszervásárlás út-vesztôjében. – Akkor a helyzet nem lett ilyenszempontból könnyebb…– Nem, de alkalmazkodni kell a jelen-hez, már a jövôre figyelve – mondtaGábor. – A mai világban a legtöbb em-bernek az idô és az információ a legna-gyobb kincs. Ezért próbálunk részletesfelvilágosítást adni mindenrôl, gyorsanválaszolni az emailekre, és lépést tar-tani az igényekkel. Próbálunk folyama-tosan új márkákat bevezetni, amiketúgy ítélünk meg, hogy igény lehet rá-juk. Ilyenek például a Vater dobverôk,a Regal Tip seprûk széles választéka,vagy ínyencekre is gondolva ilyenekJohnny Craviotto kézi készítésû, csúcs-kategóriás pergôdobjai.

– A weboldalatokon (www.tam-tam.hu) olvasott cégismertetô utol-só mondatát idézve: változott-e acélkitûzés a tíz év alatt?– Nem, az alapelv nem változott,hogy egy olyan szaküzletet mû-ködtessünk, melyben minden do-bos örömét leli. Ami pedig a jövôtilleti, megpróbáljuk szorosabbrafûzni a kapcsolatot a vásárlók és aTam-Tam Dobcentrum között. Aztszeretnénk, hogy a Tam-Tam necsak egy dobbolt legyen, hanemegy bázis is a dobosok számára,ahol hírekrôl, újdonságokról érte-sülhetnek termékekkel illetve ked-venc dobosaikkal kapcsolatban.Erre alkalmas lesz a reményeinkszerint nemsokára elkészülô újweboldalunk, amely webshopkéntis funkcionálni fog, így meg-könnyítve a vásárlást. Bízunk ben-ne, hogy a vásárlók még sok-soktíz évig megtisztelik bizalmukkal aTam-Tam Dobcentrumot.

T. D.

Pálmai & Pálmai Dobakadémia

Az iskola öt tanár közremûködésévelindult. Ez az öt tanár: Pálmai Zoltán,Donászy Tibor, Weszely János, VéghBalázs és Berdisz Tamás. Gyakorló do-bosokról, napi szinten játszó muzsi-kusokról van szó, akik nem árulnakzsákbamacskát... A dobiskolát úgyalapították, hogy ki-ki a saját profiljátoktatja, megtalálható itt tehát mindena metáltól a klasszikus rockig, agroove-os zenéktôl a jazzig, a párat-lan lüktetésû balkáni muzsikától a la-tin zenéig. Céljuk, hogy a külföldi ze-neoktatásban már bevált szisztémaszerint megpróbálják a doboktatás, adobolás, a stílusok minél színesebbpalettáját lefedni egy intézményenbelül. Természetesen minden mûvész

a rá legjobban jellemzô stílust oktatjaelsôsorban, de a növendékek párhu-zamosan betekintést nyerhetnek azott tanító többi tanár munkájába is. A növendékek zeneelméleti képzést,klasszikus hangszer-alapoktatást(kottaolvasás, ütés- és kéztechnika) iskapnak, mivel a megfelelô technikai,zenei háttér elengedhetetlen feltételea hangszertanulásnak. Az oktatásbantermészetesen részt kap a hagyomá-nyos képzés mellett a mai technika is.A növendékek zenei környezetben ispróbára tehetik tudásukat, ehhez állrendelkezésre egy digitális stúdió,ahol folyamatos kontroll mellett com-puteres oktatóprogram segítségévelzenélhetnek a növendékek, akuszti-

kus és elektromos dobokon.Örömmel tudatjuk minden dobolnivágyóval, hogy elindult a képzésszintfelméréssel, egyéni és csoportosoktatással, gyakorlási és próbalehe-tôséggel, stúdiókörülmények között!A hangszereket, melyeket a dobisko-lában vásárolni is lehet, a TAM-TAMDobcentrum biztosítja. Dobverôk,gyakorlódobok, kották szintén a ta-nulók rendelkezésére állnak.

Pálmai & Pálmai

Egy sikeres Baross Gábor-pályázat indította el a dobiskola létrehozásánakgondolatát. Pálmai Gábor, aki a TAM-TAM Dobcentrum tulajdonosa, szin-tén gyakorló zenész, és Pálmai Zoltán együtt valósították meg ezt az inno-vatív, modern technikai eszközökkel rendelkezô „doblabort”. Nagy segít-séget kaptak a Zuglói Vagyonkezelô Zrt-tôl, Bokor István úr személyében,és nem utolsó sorban az Álmos Vezér Gimnázium igazgatónôjétôl, PuszterBernadettôl, aki befogadta a dobiskolát.

pálmai gábor»

pálmai zoltán és pálmai gábor»

» H Í R E K54 D O B O S M A G A Z I N

Ütôs hírek a Csermák HangszerüzletbôlA Latin Percussion egyik nagy újításaaz, hogy a perkásokon kívül a dob-szerkón játszó dobosokat is „megta-lálta” a számukra összeválogatottütôhangszer csomagjaival. Így az évtizedekig tapasztalható éleshatárok a hagyományos dobfelsze-relésen történô játékmód, és azegyéb ütôhangszerek használata kö-zött mára már az élvonalban játszókközött egyre inkább elmosódtak.Gyakorlatilag csak a fantázia és a te-hetség szab határt annak, hogy mi-lyen ütôs hangszert használunk adobkészlet mellett. Ennek az ún. percussív játékmódnakhazai, és szûkebb hazánkból Sze-gedrôl elindult világszínvonalon dol-gozó képviselôje Dörnyei Gábor, akiszintén LP felhasználó, és a DobosMagazin olvasók közül talán senki-nek nem kell bemutatni.Az elôzô lapszámokban már részle-tesen beszámoltam a Portnoy ésDolmayan féle percussion kiegészí-tôkrôl. Most folytatom a sort, néhány szin-tén neves reprezentáns által hasz-nált hangszerrôl. A Mexikóban született AntonioSanchez neve fiatal kora ellenére islegenda, felsorolni sem volna kön-nyû azokat a projeckteket és leme-zeket, amin latin, world, és fuzionstílusban közremûködött. Nevévelfémjelzett percussion pack a 1204-AS, ami egy apró gödrös réztallérok-kal szerelt Cyclops csörgô karikát(LP174) és egy Piccolo jam blockottartalmaz (LP1204), a hozzá tartozóGibraltár (AM-1) felfogató állvánnyal

együtt. Amilyen puritán és egysze-rû szettrôl beszélünk, olyan nagy-szerûen illeszkedik a dobszerkónk-ba.Alex Gonzales a latinos ízû hard rockfenegyereke. Vérbô akrobatikus ele-meket is felvonultató játékstílusávalnem csak a közönséget, de az ama-tôr dobosokat is elkápráztatja. Errea sajátos stílusra és életérzésre fi-gyelt fel az LP cég is amikor felkeres-te hangszereivel. A Gonzalás pack-jában (007-AG) lévô hangszerek kü-lön-külön már a legtöbbünk számáraismerôsek lehetnek. Piros szinûCyclops acéltallérokkal szerelt csör-gôkarikája, és a már klasszikusnakmondható LP007 Rock kolompja egytartó állványra szerelve, (LP236Z)mind ez megfejelve egy Rock shaker-rel (LP462). Nem csak metál dobo-sok részére ajánlott.Mesterhármasunkból Matt Sorum aza dobos egyéniség, akinek ízes lazajátékán és dobszólóin a keményzenehívôinek több generációja nôtt fel.Elég csak a Guns N’ Roses, a Cult,vagy a Velvet Revolver munkásságá-ra gondolni. Matt packjában (1208-MS) a már jól ismert LP008 piros sze-gélyû rock kolomp, és LP179 Cyclopstambourine mellett egy friss fejlesz-tésû hangszer, az LP1208-K „ StealthBlock” kapott helyet az LP472 „min-denes” kis állványon. Ennek az áll-ványnak nagy elônye, hogy a terve-zôk hagytak helyet több késôbb el-helyezhetô apróbb kiegészítônek.A megszokott magas színvonalú kivi-telezés mellett, a fentiek érdekessé-ge hogy inspiráló hatásuk miatt szí-nesítik és izgalmasabbá tehetik adobszerkón való játékot, akár groov-ba építve, akár kifejezetten szóló já-tékban felhasználva. Áruk egy kö-zépkategóriás pergôdobnál keve-sebb, és új távlatokat nyithat a krea-tív dobosok elôtt.Ha máshol nem tudják kiszolgálni,megvásárolhatja a szegedi CsermákHangszerüzletben.

Volent ZsoltCsermák Hangszerüzlet

GUSTAVITO PERCUSSIONDobtestek és speciális ütôhangszerek készítése:

Pl.: ír dob, sámándob, bolgárdob, chimes, vibra slap, flexaton stb…

Ütôhangszerek, állványok javítása, átalakításaCongák, bongók, egyéb állatbôrös dobok bôrözése felújítása

Perger István 06 30/9926-793 • www.gustavito.hu