Az UNIMA (Union Internationale de la Marionnette) a bábművészek világszövetsége 1929-ben alakult. A Magyar Központ 1962-ben jött létre, a bábművészettel foglalkozó hazai szakemberek legszélesebb körét tudhatja tagjai között. A Magyar Központ eddig számtalan hazai és nemzetközi rendezvény, szakmai találkozó, bábfesztivál lebonyolításával igazolta vissza a bábjátszás értékeit, amelynek szerepe a kisgyermekek életében közismerten fontos. 1996-ban hazánk fővárosa adott helyet a műfaj XVII. Kongresszusának és a hozzá szorosan kötődő Világtalálkozónak A hazai szervezet programjában kiemelt helye van a bábjáték iskolai nevelő/oktató tevékenységbe való bevonása támogatásának és lehetőségei szerint mindent megtesz, amivel elősegíti a műfaj területén folyó koherens képzés teljes vertikumának kialakítását.

A bábjátéknak, az árnyjátéknak évezredekre visszanyúló története van, a legrégebbi, legnagyobb kultúrákban (India, Kína, távolkelet) mindig, máig is jelenlévő műfaj. Mint mindenütt, nálunk is fellelhetők a bábjáték természetes rétegei, gondoljunk csak a földművelő-állattenyésztő életmód kísérőire (busók, kisze), vagy a keresztény hitélettel együtt járó áhítatos formákra (bábtáncoltató betlehemezés). Az emberiség viszonyulása meglehetősen kétarcú ehhez a művészeti ághoz. Bár elismeri nevelő erejét, a gyermektársadalomra gyakorolt tagadhatatlan hatását, mégis sokszor igyekszik visszaszorítani. A hazai igen jó óvodai nevelésben komoly hagyományai vannak a bábjátéknak. Az iskolába való átmenet alkalmával sok veszteség éri a gyerekeket: kevesebb a játék, a játékos módszer, a művészi kifejezőkészség terepe beszűkül.

Az iskolában megjelenő bábjáték ma még csak fehér holló és a tánccal, drámával együtt emberművelő szerepe szerinti elismertség elérésére vár. Pedig nem egy sikeres alternatív pedagógiai irányzat (Waldorf pedagógia, Zsolnai-módszer) alkalmazza, felismerve a személyiség fejlesztésében betöltött szerepét, utalva az értéktudat kialakulására, a reális énkép és az önkifejező képesség fejlődésére. Az iskolán kívüli nevelőmunkában fel is bukkan, sok kis bábcsoport tevékenykedik szerte az országban.

Aligha akad olyan pedagógus, aki az előbbieket megkérdőjelezné, mégis sokkal kevesebben alkalmazzák a napi emberépítő munkában, semmint arra szükség volna. Az egyik ok a pedagógusképzésben keresendő.

Nincs ma olyan tanterv, kerettanterv, helyi tanterv sem, amelynek az alapján készülő tanmenetben, személyes pedagógiai programban ne kaphatna helyet vagy integrált, vagy önálló formában a bábjáték.Itt az idő, hogy az iskola a bábművészetet – mint művészeti ágat, integrált művészeti nevelési programot, módszert – jobban megismerje, hogy alkalmazhassa, hasznosíthassa nemes céljai elérésében.

Élmény és nevelés – nevelés bábjátékkal

A magyar iskolarendszer évek óta tartó töretlen törekvéssel azon van, hogy megfeleljen a korszerűség, a XXI. század elvárásaihoz igazodás követelményének, miközben a társadalmi környezet több mint tíz éve átalakulóban van. Folyik a felzárkózás Európa gazdagabbik feléhez, ami rövidtávon bizonyos körön belüli, gyorsan megszerezhető ismereteket, könnyen mozgósítható tudást, jártasságokat követel meg az iskolázottaktól. Parancsoló szükség a több nyelven is beszélők, a számítógépekkel bánni tudók, a modern iparban, egyes szolgáltató ágazatokban könnyen elhelyezkedni képesek megsokszorozása, ami néhány tantárgy hatékony, sikeres tanítását követeli meg. Ezalatt többen - leszakadni látszanak a jó minőséget tartani igyekvőktől és már „csak a tanterv végrehajtására” törekszenek.

Az élet jóval több, összetettebb, teljesebb, mint a munka világában való talpon maradás. Az élet elhelyezkedés a világban, amire a ma iskoláiban, a jelenleg favorizált tantárgyak - önmagukban - nem készítenek fel. Az iskolák jobb vagy rosszabb „versenyistállóként” a középiskolai felvételi eljárásra összpontosítanak és az ottani tesztfeladatok által érintett ismeretkörre, tananyagokra koncentrálnak. A tanítványok előtt ígéretes lehetőségek sejlenek fel - és talán meg is nyílhatnak -, mégis ott ólálkodik a remények összeomlásának lehetősége. Jó úton vagyunk ahhoz, hogy az iskola egyszerre legyen a siker és a sikertelenség mezeje. Végül mindenkiből lesz „valaki”, ilyen-olyan tanulmányok után azzá lesz - vagy nem - amivé korábban válni szeretett volna. Ám ez, amióta világ a világ, esetleges...

Az iskola képes lenne – s ahol arra gondot fordítanak, képes is - a többletre felkészíteni. Ha a tantestület úgy rendelkezik a helyi pedagógiai program segítségével képes az emberi személyiség olyan oldalait is gondozni, a személyes képességeket úgy fejleszteni, hogy a valamikori gyerek, az iskoláit befejező diák végül az átlagosnál boldogabb, sikeresebb legyen, mert nemcsak a munka világában, de azon túl is tud érvényesülni, egyszerűen j ó l n e v e l t .

A Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv olyan szellemi bázist biztosít a közoktatásban folytatandó munkához, amely lehetőségeivel az eddig használt dokumentumokat messze meghaladja. Tagadhatatlan, hogy nagymértékben épít a pedagógusok kreativitására, és nem utolsó sorban az aktív dokumentumelemző képességükre. De cserében alkalmat ad arra, hogy mindenhol „testre szabott” helyi tantervre épülő tanmenetek, személyes tanítási programok születhessenek.

Megfontolásra ajánljuk.

Ezzel a tájékoztatóval az a célunk, hogy a figyelmet a művészettel nevelésre irányítsuk, benne a dráma műveltségterület fontosságára felhívjuk. Szeretnénk elérni, hogy azokon a helyeken, ahol lehetőség van rá, nyitottság mutatkozik ott az alsófokú oktatásban a szabadon felhasználható órák keretén belül a bábjátékot válasszák.

Szeretnénk megerősíteni a döntéshozókat, hogy ez a művészeti ág nagy segítségére van a hatékony nevelőmunkát végezni szándékozóknak, hisz az iskolapadokban a bábszínház klasszikus közönsége ül, akik nem csupán nézőként „értik”, hanem alkalmasint

bábkészítőként, előadóként művelik is ezt a műfajt. (lásd a közismert TV műsort: „Égből pottyant mesék…”) Szeretnénk, ha az életkorhoz pontosabban alkalmazkodva kapna helyet az iskolában színházművészetnek ez a sokarcú ága. Jelenleg az 5. osztályban jelenik meg nevén nevezve, a korábbi évfolyamokon az anyanyelv és irodalom fogadja be. Több tantárgy oktatásában is ajánlják, mint módszert, de ilyen alkalmazásának eredménye léptékekkel kevesebb, mint amennyit valójában el lehetne érni vele.

Igyekszünk vázlatosan előtárni a tervezéshez és a megvalósításhoz elmaradhatatlan determinánsokat, így ez a tájékoztató nem csupán a kínálható tartalmakat, a megvalósítás iskolai formáit tartalmazza, hanem

érinti a pedagógusok képzéséhez, továbbképzéséhez létrehozott lehetőségeket és az iskolai munkában szükséges legegyszerűbb változatok leírását, esetleges beszerzési

lehetőségeit is / lásd függelék /.Ez a pár oldal nem helyettesítheti azokat a kézikönyveket, tanterveket, tanmenetjavaslatokat, amelyek nagy skálában épp a lehetőségek bőségének bemutatása céljával jöttek létre. Arra azonban reményeink szerint alkalmas, hogy a több lehetőség előtt állókat tájékoztassa egy összetett, a tananyagokat és képességfejlesztést igen magas fokon integráló tevékenységről.

A Nemzeti Alaptanterv és a hozzá szorosan kapcsolódó kerettanterv tartalmazza azokat a tartalmakat, amelyekkel találkoztatni kell a magyar iskolákban tanulókat. Alapos szemlélődés, a drága energiák, a humánerő kímélésére összpontosító kutatás nyomán fel kell tűnnie, hogy rengeteg olyan tudáselemet találhatunk a legkülönfélébb tantárgyak területén, amelyek szinte kiáltanak egymásért. Egy céltudatosan áttekintő, integrált tervezés eredményeként, ezeknek tartalom, vagy képességfejlesztő potenciáljuk alapján való összevonásával akár tananyagcsökkentést is elérhetnénk a feladatokban fuldokló iskolában tanítók, tanulók számára egyaránt.

Ez a gondolkodás nem idegen az iskola kezdőszakaszában dolgozóktól. A jobb helyeken ma is tanító tanítja az összes tantárgyat, aminek nyomán tudja, hogy a kedden olvasott monda szereplőinek ruházatát – mint jelmezt - a szerdai rajzórán meg lehet tervezni, majd a csütörtöki technika órán „le is gyártható” és a pénteki énekórán azokat a dalokat éneklik a tanulók egyszerű hangszeres kísérettel, amit annak idején, de ma is benne van az énekkönyvben. Mindenütt más képességeket fejlesztünk, más tudást alapozunk meg – bár a tartalom egy és ugyanaz. A motiváltság azonos szinten marad, az érdeklődés, a kíváncsiság nem veszít erejéből.

Művészeti nevelés - művészettel való nevelés. Az iskolázásban alkalmazott bábjáték – elvi alapok

A művészet legbelsőbb lényege az élmény, amely szorosan kötődik a megismeréshez. Az élmény tartalma műalkotásban ölt formát, amely a művészeti műfajok sokasága szerint más és más.

Akik bármilyen műalkotással - a művészi kifejezés eredményével - kerülnek kapcsolatba, azok lényegében a világ élményen alapuló megismerésének eredményével találkoznak. Tehát a művészet és élvezete is megismerés. (Ebben a mozzanatban elhanyagolhatatlan elem mind a művész, mind a befogadó személye, személyisége, ami viszont - főként a befogadás esetében - erősen függ a tanultságtól, műveltségtől.)

A művészet - mind alkotás, mind befogadás formájában - különleges, élményekkel teli nevelési, művelési lehetőség, amelyet a pedagógia művészeti nevelés címszó alatt emel be az oktatás-nevelés területei közé.

Visszatérve a megismeréshez, a tanuláshoz belátható, hogy célja a szükségszerűségek és a lehetőségek felderítése. Az ember mint kreatív élőlény alakítja a világot, a kreatív fantázia segítségével mesterséges újdonságok sorát hozta és hozza létre. Ezek egy része döntően etikai és esztétikai normák kontrollja alatt születik, amit mint folyamatot - és annak eredményét is - művészetnek nevezzük. Ez elképzelhetetlen az embernek önmagára való visszahatása nélkül, amelyben fokozatosan fejlődik ki és erősödik meg az önismeret szerepe, az önépítés igénye.

Sajnálatos, hogy a mai verbalizáló, a habzsoló informáltságot, az ismeretek (néha) öncélú birtoklását értékén túlbecsülő, javarészt passzív tanulóiskolában alig van szerepe az öneszmélést és az önmegvalósítást segítő, a teremtő emberi képességeket fejlesztő és karbantartó művészeti nevelésnek, amely helyes felfogásban értékes, magasrendű művészettel, tevékenységben, tevékenykedés közben való nevelés. A bábjáték különösen alkalmas a művészettel való nevelésre.

Miért éppen a színház, a bábjáték?

A színház, a bábszínház, mint élő eleven forráshoz járul tartalmakért az élethez. Ez annyira kézenfekvő, hogy fordítottja ordító igazság – nem sokat ér az a színház, amely nem élő emberit vesz alapul és üzenetével, tanulságaival nem vezet vissza az élethez.

Az pedig már végképp nem lehet kérdés, hogy az iskola az életre készít fel.

Iskola és színház ebből a szemszögből szemlélve egymástól nem elválasztható. A személyiség fejlesztésére sokat adó pedagógiai szisztémák nem is feledkeznek el arról, hogy didaktikai megfontolásokkal az alkalmazott dráma változatait beemeljék az iskolázás folyamatába.

Válasz a gazdagság , gazdaságosság

Mint a színházművészet ágai általában, a bábjáték is sok társművészetre támaszkodva, sok tudománnyal laza vagy szorosabb kapcsolatot fenntartva épül és működik.

Ezek közül is különösen fontos a képzőművészet. A bábu maga – és persze a kellékvilág - plasztikai alkotás, lényegében ember által megmozdított szobor, amely a színpadon mozogva „élővé” válik. A bábu egyben olyan konstrukció, amelyet a képzőművészet törvényszerűségeire figyelemmel alkotunk meg. A berendezett színpadi tér, a díszletvilág létrehozása egyfajta építészet, amelynek történeti, technológiai ismeretei büntetlenül nem kerülhetők meg. Mindez együtt a mesterséges megvilágítást is figyelembe véve - egy céltudatosan komponált, színes világot alkot, amelyben a színelméleti törvényszerűségek érvényesítésével érhető el a kívánatos eredmény. A bábjáték és az irodalom kapcsolata egészen nyilvánvaló, hisz maga a dráma is egyike irodalmi műnemeknek. Sokkal jobban mutatkozik meg azonban mindez, ha a dramatizálás felől közelítünk és a lehetséges drámai alapanyagok között ott találjuk az epikát és a lírát.A zene – főként, ha tágabb értelemben az akusztikus effektusok világának vesszük - megkerülhetetlen bábszínházi elem. A bábjáték nagyban támaszkodik a zenei aláfestésében rejlő lehetőségekre, a szereplők énekére. Ennél is fontosabb, hogy a bábjáték sok zenemű esetében bizonyult (esetenként a balettet is meghaladóan) adekvát kifejezésnek. A bábjátéknak a többi műfajhoz kötődő összefüggései eredményeképpen az esztétikával de a filozófiával is szoros a kapcsolata éppúgy, mint a művészettörténettel, a történelemmel és a vele szorosan összefüggő földrajzzal, néprajzzal, kulturális antropológiával. Az alkalmazott bábjáték és néprajz kölcsönviszonya az iskolában megjelenő hagyományápolásban különösen karakteresen nyilvánul meg. A népmesék, mondák színpadra vitele visszaigazolja a kellékként, jórészt természetes anyagokból, szerény szerszámkészlettel létrehozott tárgyak ismeretét, készítését.

A bábjáték egyes tudományokhoz fűződő kapcsolatai nem annyira szembeötlők, amint az a kapcsolatok jelentőségéből következne. Pedig báb- és díszletkészítés alkalmával, tervezés közben a fizikában (mechanika), a kémiában és a matematikában (geometria, aritmetika) tanultak segítségével ellenőrizzük terveink helyességét.Sokszor a tudományok felől erőteljesebb az érdeklődés, az arányok eltolódnak feléjük. A lélektan igen régóta hangsúlyozza a bábjáték személyiségformáló szerepét. Az elvont fogalmi gondolkodásra alig képes kisgyermek fejlődésében a morál körébe tartozó normák elfogadásához, elsajátításához kifejezetten alkalmasak a bábjátékos előadás szituációiba ágyazott fogalmak, viselkedési formák, szokások. Ráadásul ez a komplex érzékeléshez hasonló módon - látás, hallás, szaglás - valósul meg. Ha ez a gyermek által végzett bábozás alkalmával történik meg, az előbbiek még fokozottabban érvényesülnekA bábukat explorációs céllal is felhasználja mindenki, aki egészen kis, vagy valamivel nagyobb gyerekek lelki, vagy testi problémái mögé szeretne látni, aki keresi a felszín alatti, kiváltó okokat, sőt ezzel szoros összefüggésben a (lélek)gyógyászat terápiás célokkal is használja.

A személyiségformálás a nevelés kitüntetett feladata, így talán nem meglepő, hogy a pedagógia a művészeti nevelés területén - mint komplex lehetőséget - tartja számon a bábjátékot. Több tantárgy módszertana pedig előszeretettel ajánlja az oktatás hatékonyságának növelése céljával.

Kikerülhetetlen a bábjáték és különféle mesterségek, kismesterségek kapcsolatának felemlítése. Mivel a bábok megjelenési formája - ezzel összefüggésben a felhasznált anyagok köre és kombinációinak száma - szinte végtelen, nyilvánvaló hogy a báb-, kellék- és díszletkészítésen keresztül a bábjáték kapcsolatban áll a textil-, papír, fa-, fém-, bőrművességgel és egy sor szakma alapműveleteit, fogásait és szerszámait használja (ács/asztalos, lakatos, szabó, textilfestő, cipész, könyvkötő, villanyszerelő stb.).

esztétika irodalom (dráma) irodalom (tartalom) filozófiaképzô- és iparművészet:

mesterségek:néprajz

szobrászat (forma) fafaragó, történelemfestészet (szín) szabó, kult. antrop.(tér) építészet pszichológiazeneművészet BÁBJÁTÉK pedagógia

színházművészet fizikatánc- és mozgásművészet könyvkötô,

lakatos,geometria

cirkuszművészet műszerész

Fentiek nyomán bízvást kijelenthetjük, hogy a bábjáték rendkívül összetett műfaj. Komplexitása garancia a gazdag és hasznos nevelőmunka végzésére.

Hol, mit és hogyan? Az alkalmazott bábjáték gyakorlata

A kerettanterv a tanítás helyett a tanulásra összpontosít. Nem időbeosztást ad, hanem rámutat azokra a tartalmakra, amelyek alkalmasak a mai iskola

követelményeinek teljesítésére, a legfontosabbnak ítélt kompetenciák kialakítására.

A bábjáték az alábbi kulcsszavak szerint, az alábbi szerkezetben segít az iskolai nevelőmunka különböző szakaszaiban - tevékenységek végzése és képességek kialakítása közben.

1. elemzés 2. tervezőmunka és kivitelezés 3. elôadásolvasás

értelmezés,megértés

alkotó fantázia,kreatívitás

munka,sokoldalú alkalmazói

attitűd

játék,kifejezés,

önkifejezésigényes

befogadói attitűdalkotói képességek

fejlesztésealkotói képességek

fejlesztése, gyakorlatkommunikáció,

kooperáció

Az iskola - meghatározott időkeretek között, - válogatott tananyagok segítségével,

- pedagógiai, pszichológiai és módszertani tekintetben kifogásolhatatlan módon igyekszik ellátni feladatait.

Vajon a taní tó köze lében o t t vannak a munkavégzés t b iz tos í tó e lemek?Azt válaszolhatjuk, hogy igen. De mint sok más egyéb tantárgy esetében is, ezúttal alakítani kell a rendelkezésre álló anyagokon. Lássuk, mit tehetünk és az milyen haszonnal jár? A teljesség igénye nélkül a lehetőségek széles skálájára épp csak rávillantva az alábbiakat hozzuk fel példának:

Alkalmas művek dramatizálása, feldolgozása. Elemzés.Manapság alig van olyan szövegkönyv formában elérhető bábszínpadi mű, amit változatlan formában lehetne használni. A pedagógus feladata, hogy megfelelő alapanyagot találjon, amelyet dramatizálni, bábszínpadra alkalmazni lehet. A keresés akkor eredményes, ha a kiválasztott műben a cselekményesség aránya nagy, ha ellentétes érdekű jellemek vannak benne, akik szembe is kerülnek egymással, ha a szöveg párbeszédes formára átalakítható, ha mulatságos humoros, története van, tanulságai általánosak

egyszóval, összességében drámai töltése nagy.

Legjobb, ha a műveket a gyerekekkel együtt dramatizáljuk, hisz ebben a megvitatással teli munkában van a legtöbb termelőerő. A műveket - mivel nem eleve kifejezetten drámának készültek - „talált formájukhoz” képest át kell alakítani. Ebben a folyamatban legtöbbször megtartunk részeket, sokszor kihagyunk egyes elemeket (húzunk) és - ez a leglényegesebb - hozzáteszünk olyanokat, amelyeket - bár leírt formában nem

találtuk meg az eredeti szöveganyagban, de (mint a metakommunikáció járulékos elemei – gesztusok, mimika -, vagy éppenséggel hangutánzó szavak) következnek a helyzetekből, a szituációkból.

További lényeges szempont, hogy mindent jelenidőbe teszünk át és így fűzzük fel a cselekményt. A dráma lényege az itt és most történés.A jelenidejűség érdekében - és a szövegekben található másidejűségből következő problémák egyszerű feloldására – sajnos általában megszokásból (...ritkábban e szerep félreértéséből) - narrátort kapcsolnak be az előadásba.

Célravezető munkaforma – az elemző óra

A középpontjában az előadásra kiválasztott mű van. Ilyenkor az a feladat, hogy tanítványokat hozzásegítsük a lehető legtöbb megvalósítandó elem felismeréshez, és azok kimondásához. Ez a munka a pedagógustól a választott mű igen alapos ismeretét követeli meg, ami elengedhetetlen a jó kérdések megfogalmazásához. Tanítványaink a feltett kérdésekben megnyilvánuló segítség nyomán globálisan értelmezik, majd további segítségünkkel részekre, „jelenetekre” osztják a művet, javaslatot tesznek a figurák számára vonatkozóan, elmondják meglátásaikat a jellemek belső és külső tulajdonságaira vonatkozóan, stb.Ez az óra a szabad beszélgetés módszerével halad és leginkább a brain storming (a magyarra lefordíthatatlan „viharos agyalás”) módszerével hozza elő a legkülönfélébb asszociációkat.

Az elemző órák központi médiuma a tábla vagy a szerepét helyettesítő íves (csomagoló)papír, amelyre az asszociációk, a felszínre jött gondolatok látszólag összefüggéstelen rendetlenségben de hiánytalanul kerülnek fel. Ezt követi a szelekció.Végeredmény a mű előadásának egy lehetséges változatáról közmegegyezéssel kialakított végleges kép, amely a vita nyomán megmaradt és szükségesnek talált részletekből, válogatott elemekből áll össze. Cél kettős: az eredetitől az átalakítottig vezető lépésekkel az elemzőképesség alakítása és a darab egy rendezői példányának létrehozása.Feladat a célhoz vezető lépések megállapítása, megvitatása, az ideális sorrend rögzítése, az elemzés technikájának gyakorlása.Javasolt teremrend: nem frontális elhelyezkedés.

Feldolgozható témák, mesék az 1. és 2. osztály számára

1.példa A farkas és a hét kecskegida (dramatikus játék tárgyakkal Grimm meséje nyomán).Szempontok a tárgyak kiválasztásához: egységes, harmóniára törekedő anyaghasználat - egyneműség méretarányosság az egyes szereplők között, megközelítő anatómiai egyezések, szükséges funkciók megléte (pl. a „Farkas” bendőjébe

férjenek bele a „Gidák”).Kiválasztott tárgyak szerepek szerint: Kecskemama: evőkanál, Gidák: különféle kiskanalak, Farkas: szenes vasaló, Díszletek, kellékek: vesszőkosár (ház, kavicsok, stb.).Szempontok a feldolgozáshoz: a dramatizálás alatt olyan játékváz alakuljon, amely teret biztosít az improvizációnak is. A Kecskemama és kisgidái viszonya az ismert szülő-gyermek modellre építsen. (Elvileg

korlátlan számú kisgidával is játszható, hogy minden tanuló részt vehessen a játékban.) A differenciálás lehetőségei: egyéniesítés a gidák viselkedésében. (Különböző szerepeket mások és mások játszhatnak

el, hogy a szerepekben válthassák egymást a gyerekek.)

2.példa Vajas pánkó (dramatikus játék tárgyakkal)Szempontok a tárgyak kiválogatásához: anyagok felhasználása szerint különüljenek el egymástól

a biztonságos otthon és az ismeretlen vadon.

méretarányosság egyes szereplők között, szükséges funkciók megléte, anatómiai egyezések. (az állatoknak legyen szája)Példa az anyagok, a tárgyak kiválogatására - a szerepek szerint. Fa: erős de nem rideg.

Ház: vesszőkosár, Apó: használt főzőkanál, Anyó: használt főzőkanál, kisebb.

Fém: erős, rideg. Nyúl: ollós süteményes villa, Farkas: krumplinyomó, Medve: kisebb fazék, fedővel.

Róka: hagyományos kézi mákdaráló. Só-liszt gyurma: képlékeny.

Vajaspánkó: só-liszt gyurma.

3. példa(kör) Népmesék feldolgozásaA feldolgozás ajánlott módja: először a mese szerkezeti elemeire bontása, majd egy-egy mesei motívum, majd később epizód eljátszása. (Célszerű hasonló témakörű

mesék elemzése során az egymásra építhető motívumokat kiválasztani, azokat játék improvizációk során epizódokká alakítani.)

Éljünk a népmese műfaji sajátosságával: szerkezeti elemei szűkíthetők, bővíthetők, elhagyhatók vagy mással helyettesíthetők. (Igen alkalmas az improvizációs készség fejlesztésére.)Ajánlott eszközök a játékhoz: egyszerű botbábok, fakanálbábok.

Feldolgozott téma: Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi (a hollóvá változó tündérlányok)Szükségesek: szereplőnként egy-egy db átváltozó (úgynevezett bukó)bábu, a bábok elkészítéséhez munkaasztalok, valamint elegendő szabad terület a játékhoz.A játék menete mozgásgyakorlatok váltanak át helyzetgyakorlatokba: élet Tündérországban miben hasonlít és miben különbözik a tündéreké a földi lányok életétől milyen a lakhely (pl. a felhőn) milyen a mozgásuk (könnyed, légies) milyenek a mozdulataik (finomkodóak) mik ételeik, italaik (fénysugár, manna) mik a játékaik (gyermekjátékok közül alkalmasat kell választani) milyen szokásaik vannak (pl. éjjelente a földre szállnak)

A szükséges eszközök elkészítésével a következő alkalommal az aranyalma ellopásának, egy másik alkalommal az aranyalmát termő fa őrzésének motívumaival bővíthető a játék.

További ajánlott tananyagok - vázlatszerűen3. osztályTémák: népmesei hősök küzdelme az alvilági erőkkel (királyfi és sárkány – csoportos játék) a két kecskegida (páros játék) lovagi torna – zsinóros asztali bábtáncoltatás (páros játék) táltosok küzdelme népmeséinkből – árnyjáték (csoportmunka) török-magyar csatajelenet színes árnyjátékkal (csoportos játék)

Az oktatással/képzéssel szembeni követelmények:Ismertesse meg a tanulókkal

a bábkészítéshez használható alapvető technikai fogásokat, bábok, tárgyak mozgatással történő megelevenítésének módját, a karakteralkotás összetevőit a bábos játék szabad térben történő módjait valamint egyszerű színpadi terek használatát

Fejlessze a tanulók animációs látásmódját, beleélő képességét, lényegkiemelő, karakteralkotó képességét,

improvizációs készségét.Ösztönözze a tanulókat

a bábkészítésre, bábmozgatással való kölcsönhatás kialakítására csoportos alkotóforma gyakorlására az alkotótársakkal való toleráns magatartásra

A tevékenység biztosítson lehetőséget: a kisgyermekkori befogadói magatartásból elindulva a műfaj műhelytitkaiba, az alkotásba

való lépésenként bevezetésre életkornak és érdeklődésnek megfelelő feladat elvégzésére bábszínházi előadás értő megtekintésére

Ismerjék és tudják a tanulók az animáció útján történő kifejezés sajátosságait, a rögzített előadásmód (playback) és az improvizációs technika közti különbséget, az

alkalmazás lehetőségeit

BábmozgatásA báb típusának, jellegének, méretének megfelelően kell kézben tartani (vagy kézre húzni) és mozgatni a figurákat.Alkalmazzunk különfélemunka kereteket: a kiscsoportos, páros illetve egyéni játékok váltsák egymást. Ezek tartalmilag épülhetnek rögtönzésre vagy irodalmi anyag kötött feldolgozására.Ajánlott variációk, ötletek bábmozgatási alapgyakorlatokhoz.

Merevebb tartású, szerényebb mozgáslehetőséggel bíró síkbábok, fakanálbábok, botosbábok esetében:

ballag, sétál, szalad jobbra, balra dülöngélve jön, megáll, továbbhalad táncol, lassít, gyorsít megy, megáll, körülnéz, továbbmegy tol vagy húz valamit, megáll és folytatja figyel, tekintetével követ valamit, utána megy lefekszik, alszik, felébred, felkel és így tovább …

Plasztikusabb figurák mozgatásánál, asztali játéknál lásd, mint fent - kiegészítve a színpadi tér-irányok alkalmazásával.Kiléphetünk az asztali léptékből is - pld. repülés. Marionett bábok mozgatása kiegészülhet: táncoltatás zenére vagy könnyed, légies mozgások, lépések gyakorlásával. Állatok mozgását, járását is megjeleníthetjük pl. a béka ugrálását, a medve cammogását, a róka sompolygását, a madár repülését, stb.

Bábszínház látogatás - beavatás a bábművészetbe.Hazánkban 11 hivatásos bábszínház, több páros, szólójátékos és régiónként igen sok amatőr bábcsoport működik. A jó darabválasztással kezdődő, a cselekményre felkészítő, a látottakat feldolgozó, utólag részletesen elemző foglalkozások nagymértékben javítják a művészi élmény hasznosulását.

Bábkiállítás Különféle technikájú bábok, alkotások kiállítása iskolai illetve városi, regionális szinten - létrehozása vagy megtekintése egyaránt hasznos.

Tessék belépni íme a sokarcú bábjáték világa.

Az alábbiakban azokat az alsó tagozatosokkal művelhető egyszerűbb, illetve kevéssé bonyolult bábjátékos technikákat vesszük sorra, amelyekkel a tantervi célok elérhetők.

A kézjátékA kézjáték arra felismerésre épül, hogy az emberi kéz, mint forma egyben fölöttébb összetett mozgásra képes bonyolult szerkezet, alkalmas a különféle asszociációk, gondolattársítások felkeltésére. Különös plusz, hogy bizonyos gesztusok - fenyegetés, hívogatás, elutasítás., vagy egy bizonyos mozdulatban való kimerevítése (számok) - az emberi kommunikációban komoly jelentőséggel vesznek részt és nem egyszer fogalmakat, mondatokat, mondatsorokat képesek helyettesíteni, de legalábbis megerősíteni.

Ezért a bábszínpadon megjelenő csupasz vagy (színes) kesztyűbe bújtatott kéz alkalmas egyes jelenetek, kisebb történetek, a klasszikus programzene ( Mozart Macskaduettje...) vagy akár a könnyűzene kategóriájába tartozó művek interpretálására.Egy kiegyenesített, szétterpesztett ujjakkal felnyújtott kéz jelenthet fát - több együttesen már erdőt -, a kissé behajlított, összezárt ujjakkal felemelt két tenyér, amelyeket a középsőujj hegyénél összeérintünk házat. Magányosan araszoló ujj jelenthet kukacot, ökölbeszorított, piros kesztyűs kéz almát, egy másik, zöld kesztyűs az almára félig ráboruló falevelet. A kukac beköltözhet a gyümölcsbe,

kikukkanthat (az ujjak résén) ütött „ablakon”, majd egy kis idő után színes tarka lepkeként repülhet tova...Kicsikkel számtalan hasonló játékot játszhatunk el.

Kesztyűvel másAz ember sokféle kesztyűt ismer és használ, amelyekkel különféle tevékenységei közepette védi (veszélyes munkafolyamatok - húsipari vagy kőműves védőkesztyű, sport - ökölvívó kesztyű) vagy öltözteti (esküvő - csipke, hobby - autóskesztyű) a kezét. Ezek közül sok annyira speciális - polgári védelemben használatos védőkesztyű, háztartási gumikesztyű, laboratóriumi polietilénkesztyű - hogy puszta feltűnése a bábszínpadon alkalmas a szereplők azonnali azonosítására. A durva kétujjas bokszkesztyű és a finom ötujjas bőrkesztyű bankrablásról szóló, szerkesztett párbeszéde alatt a nézőnek mindvégig világos lesz, hogy ki a „főnök” és ki a húsagyú végrehajtó.

Végy tizenkét gyerekkesztyűt és egy nőit, s már kezdődhet is a 2.b osztály játszótéri esetének előadása ...

Ezekre a gyakorlatokra építve, valamivel később, a kéz szerény jelzések (gyűrű, kötés, csipkefátyol) segítségével való szerepazonosításával bonyolultabb üzenetek bábszínpadi megfogalmazására is sort keríthetünk.A kéz - különösen az erőteljes, határozott és pontosan ismert gesztusok használásával - alkalmas arra, hogy segítségével a

bábos kézpantomim formájában, vagy zenék kézmozdulatokkal való „megképiesítésével” komoly mondanivalókat fogalmazzon meg. Ha ehhez ráadásul gondosan megtervezett akusztikai- és fényeffektusok járulnak, a hatás megtöbbszöröződik.

Ezek az absztrakt változatok kifejezetten alkalmasak arra, hogy a felsőbb évfolyamokban újra bekerüljenek az alkalmazott bábjátékos tevékenységbe.

Árnyék a falon, a vet í tőernyőn.A kézjáték sajátos változata a kéz/árnyjáték. Különösen a keleti kultúrákban ismeretes, ahol a kézügyességnek mindig is nagyobb szerepe volt és ma is élő, nagy hagyományai vannak. A kezek és az ujjak együttesen bonyolult sziluetteket adhatnak ki, amelyeket a nézők állatként (kutya, nyúl), növényként vagy emberként azonosítanak. Ennek a játéknak csupán a kéz anatómiája szab határt valamint a tény, hogy a kéz/kar folytatása maga az ember... aki/ami csak korlátozott esetben jelenhet meg egyszerre a saját kezéből formált karakterrel (papagáj száll a gazdája fejére és a hajában turkál).

Jó tanács:- ha lehet, a kicsik között használjunk kesztyűt- egyes kesztyűket alapszínekkel fessünk be

A tárgyjáték

Az egyik leginkább „bábos” megnyilatkozás válogatott, keresett tárgyakat megmozdítani az üzenet áttételes, bábszínpadi megfogalmazása céljával. A tárgyak - különösen azok, amelyekben ott szunnyad az átvitel, az átlényegülés lehetősége, például a rítusok, szertartások vagy egyszerűen köznapi munkafolyamatok karakteres eszközei: szerszámok, automaták, kisgépek - szinte kínálják magukat, hogy a velük dolgozó embert megjelenítsék. A tárgyjátékban igen fontos szerepet kap az emberi kéz, amely a tárgy közvetlen

közelében feltűnve - mintegy annak kezeként - igen jelentős, a gesztusvilág gazdagságából következő ábrázoló potenciállal kapcsolódik be az előadásba.

Tárgyjátékhoz leginkább olyan tárgyak használhatók fel, amelyek fajtájukon belül is igen sokfélék. Ilyenek például az üvegpalackok, amelyek a drága parfümös üvegcsétől a negyedhektós ballonig mindenféle méretben, színben, formában állnak rendelkezésünkre. Hasonló a helyzet az írószerszámok (szemceruza korongecset), a nyomtatványok (leporelló lexikon) esetében. A karakterek száma szinte végtelen. Az egymással szembeállítható tárgyak - ráadásul olyanok, amelyek egymás „pusztítására” használatosak (papírlap - olló, vagy borszesz égő, üvegtárgy - kalapács) - különösen alkalmasak a színpadi feszültség, konkrét személyektől elvonatkoztatott, absztrakt megjelenítésére.A tárgyjáték általában asztalon játszódik, de ismeretesek alulról (pálcával) és ritkán marionettként mozgatott változatai is.

Játék „talált” tárgyakkalA talált tárgyak igazából nincsenek. Azokat is „kerestük” (és eközben találtuk meg) az előadni kívánt műhöz, ami messze meghatározza, hogy valójában a tárgyak mely köréből

válogassunk. Ennek a kutatásnak a terepe bármi lehet: padlás, MÉH telep, zsibvásár, lomtalanítás utáni csatakép... Lényeg, hogy olyan karakteres tárgyakhoz jussunk, amelyek a kijelölt szerepet a leghitelesebben képesek megjeleníteni. A talált tárgyakat (általában) abban a formájukban tesszük a színpadra, ahogy megleltük őket.

A tárgyjáték legismertebb változatában az embert az őt körülvevő használati tárgyain által idézzük meg. Itt vannak például a cipők, amelyek nemekhez (női, férfi), életkorhoz (tipegő, mamusz), foglalkozáshoz (bakancs, balettcipő, stoplis futballcsuka), nemzetekhez (holland facipő, sváb klumpa, cowboy csizma) kötődnek, alkalmasak a játékra. A szerszámok, eszközök, gépek bizonyos konkrét foglalkozások - ezen túl persze művelőik, az emberek ezen belül is különféle jellemek - megelevenítői lehetnek. Találkozik három billentyűs holmi. Rögtön kiderül, hogy melyikük a matematikatudós, ki a TV műszerész és ki a vállalkozó (tudományos zsebszámológép, feszültségmérő és mobiltelefon..). Találkozik a harapófogó és az olló. Minthogy nyílni tudnak, hát jönnek-mennek, a „lábaikon” megállnak, ha találkoznak beszélgetnek, idegesen csattognak veszekedés közepette.... Átalakított, összeépített tárgyak a bábszínpadon – konstrukció, kreativitás

Előfordul, hogy javítani, vagy éppenséggel összeépíteni, szerelni kell a talált tárgyakat. Ismeretes olyan előadás, amelyeket egyenesen fémépítőből szerelt, összeállított különös figurákkal (robotok) adott elő a bábművész. Előfordulhat az is, hogy az eredetileg egyszerűbb szerkezetű tárgyat bizonyos szerepekhez, az abból következő feladatok megoldásához fel kell szerelni, ki kell egészíteni mással.

Jó stílusgyakorlat lehet robotot eszkábálni a már kidobásra ítélt műanyagflakonokból. Műember műanyagból, amely az egyetlen helyes gondolat, ha a mindent elborító göngyölegek világából választunk karakteres formát - úgymond újrahasznosításra .

Bábot ácsolhatunk, barkácsolhatunk faládából, lécdobozból stb. is, éspedig úgy, hogy az eredmény közelebb lesz a „ládához” mint a fából készült bábhoz - ez is tárgyjáték!Kötelező érvényű szabály itt is az egyneműség követelményének betartása, az anyagok, funkciók harmóniájának megtartása, ami a társításoknak bizonyos

határt szab. Óvakodjunk „füvet fával”, elemzés nélküli összedolgozásoktól. Nagyon kifinomult stílusérzék kell az anyagában, keletkezésében egymástól távol eső tárgyak esztétikailag kifogástalan összeházasításához. Az is bizonyos, hogy éppen az ilyen feladatok fejlesztik legjobban a biztos és a végén tévedhetetlen stílusérzéket .

Játék babákkal, állatfigurákkal – improvizáció, a gyerekszoba lakóivalA legáltalánosabbnak mondható tárgyjátékos megoldás. Lényegében annyiban különbözik a köznapi „babázástól”, hogy míg ott a résztvevők köre a játszó és játékbabájának párosa, itt a bábozás alkalmával kiegészül a nézőkkel, egyben megjelenik a közlés igénye, vele együtt az üzenet is. Az eljárás annyira kézenfekvő, hogy magyarázatával, leírásával nem vesszük igénybe az olvasó türelmét.

A legalkalmasabb forma a hátulról való mozgatás, klasszikus szcenikai megoldása az asztali játék. A mozgató kezének, arcvonásainak ilyenkor kisebb szerepet kell játszania. Ennek ellentéteként megnő a baba-bábok mozdulatainak a szerepe (különösen a fejre és a végtagokra érvényes ez). Növekszik a testtartás gesztusértéke, ami pontos mozgatást követel meg. A mozgást kiegészítő - nem egyszer karikírozott - beszéd szintén fokozott jelentőséget kap.Ennek a játéknak kézenfekvő kellékei a játékszerek. A díszletvilág is sokszor adott: a gyerekszoba bútorzata, vagy az azt idéző festett (papír)dobozok, párnák, stb. Természetesen ezek a bábok is elkeveredhetnek a mese, a mondák, a legendák világába

Terménybábok (rögtönzött bábokként is ismeretesek)A termések, virágok, levelek, bizonyos (jól kiszárítható) gyümölcsök régóta ismeretes alapanyagok a bábkészítésben. Vesszők, ágak szolgálnak a figurák „törzséül” amelyekre azután különféle szálas anyagokkal (rafia, háncs, zsineg, kóc) kötözzük fel a különféle színű és alakú elemeket (leveleket, száraz virágokat, kukoricacsuhét). Vannak termések (mák), amelyek - minthogy „fejük” van - fokozottan alkalmasnak tűnnek a bábkészítésre. Az ilyeneket egyszerűen „felöltöztetjük”. Más termések (vadgesztenye, gubacs stb.) kis megmunkálás nyomán különféle gallyakkal, ágakkal összeépíthetőkké válnak, s ugyancsak felruházhatók. Kiegészítésül (szemek, száj) színes magvakat, jól szárítható bogyókat, csonthéjakat (pisztácia, kajszi) használunk.A terménybábok további kiegészítői lehetnek a karakteres száraz növények - például az árvalányhaj, amit persze nem „hajként”, hanem finomsága, lágysága okán sokkal inkább a „tündéri” kifejezésére használunk.Szabad, mivel a származás azonos, fagolyókat, fagyűrűket stb. felhasználni. Ismeretes eljárás a szálas anyagok (fű, rafia, csuhé) fonása, szövése - sőt horgolása is. Ha elkerülhetetlennek látszik és meg kell festeni a figurát - vagy egyes elemeit -, akkor használjunk növényi festőszereket (tea, hagymalé, diófapác, stb.)

Nagyon érdekes világot teremthetünk a gyökerekből (pl. szőlő), vékonyabb vagy vastagabb, egészséges vagy sérült faágakból kifűrészelt részekből. Különösen megnöveli a hatást a háncsfelszín megbontása vagy teljes eltávolítása, de az ellenkezője is igaz. Minden bizonnyal nagy feszültséget hozhatunk létre a különféle kérgű (szín és felület) fadarabok bábszínpadi összetársításával (cseresznye, meggy - meleg, sima, fényes és a platán - szinte katonai ruha terepszínei). Ennek a megoldásnak a díszletvilágában leggyakrabban felhasznált anyag a hullott levél, a puha avar, a rönk; ipari „városi világa” a fenyődeszka, a pozdorjalemez; folyója, patakja a kibontott kötél, amelynek természetes hullámait a kötélverés technológiája biztosítja.

Őszi terménybábokIsmeretesek bonyolultabb változataik. A bonyolultság ez esetben nem az összetettségben, hanem az elkészítés művességében ragadható meg - például a csuhébáboknál. Ezek a terménybábok karakteres családját alkotják. Közös tulajdonságuk, hogy alapanyagukat a kukoricából nyerjük. Törzsük többnyire csutka, ruhájuk csuhé. Kötözéshez magát a csuhét használjuk, amelyet fonhatunk is. Jól egészíti ki több vízparti növény, közülük is különösen szép a gyékény. Méretéből következően kis gyerekekkel való munkálkodásra igen alkalmas.A csuhéfigurák természetes díszletvilága könnyen összeválogatható a gyékényből készült tárgyak (lábtörlő, szakajtó) és egyes - természetes alapanyagból készült - eszközök (vessző- vagy cirokseprű = fa, alkalmas formájú cserépedény = búboskemence, stb.) közül.

Jó tanács:

-A csuhét, gyékényt feldolgozásakor mindig nedvesítsük be. Hosszabb ideig tartó szárazon tárolás esetén munkába vétel előtti alapos beáztatása javallott.

Gyümölcs és zöldségbábok – életre kelnek a kamra és a konyha lakói A rögtönzött bábok közé tartoznak. Általában különleges alkalmakkor (táborozás) kerül sor alkalmazásukra, de egy jó játékért elővehetjük az alapötletet akár karácsonykor is. A zöldségbábok évszaka leginkább a nyár az ősz és a tél. Minthogy esetükben amúgy is megszokott a darabolás, csonkolás, könnyen összekapcsolhatók a konyhai szerszámokkal és felszereléssel, ami mulatságosabbnál mulatságosabb eredményekre vezethet. A báb feje lehet káposzta, orra vörös retek, füle zöldpaprika szelet, szemei retekszeletek. Az elemeket fogpiszkáló, hústű stb. „szegezheti” a helyére. Teste fehér konyharuha vagy textilszalvéta, sarkain csomóval. Céklából, csípős/vörös paprikából, répából kis ügyességgel ördögöt készíthetünk egy-két perc alatt. Ezeket a figurákat a tarkóba szúrt villa segítségével fogjuk meg, kezeit közvetlenül mozgatjuk. Rögzítési módok, technikák: összetűzés hurkapálcikával vagy fogpiszkálóval, vagy kihegyezett gyufaszállal. A száradt elemeket természetes ragasztóanyagokkal rögzítjük. Ügyelünk arra, hogy a kiegészítő, díszítő elemek is természetes anyagból legyenek.

Terménybábok-termésbábok: a természet megismerése a népi hagyományok, szokások a régi falusi gyermekjátékok újjáélesztésében fontos. Lehetőség szerint gyakran készítsünk ilyen figurákat és talán az a legjobb, ha a szabadban dolgozunk és a gyerekekkel ott gyűjtjük be az alapanyagokat is.Felhasználható anyagok: faágak, fűfélék, jól száradó virágok, a zöldségek közül általában az almát, krumplit, hagymát, uborkát használjuk fel.

Jó tanács:- a tárgyakat az asszociációk biztonságos felkeltése céljából lehetőleg egy körből válogassuk össze, pld.: takarítószerek és -eszközök, elektrotechnikai szerszámok és eszközök vagy az asztalos- és kádárműhely környéke, a zöldség- és gyümölcsbolt, stb.- az összeillesztések, szerelések állják ki a mozgatással járó megterhelést- mindig a vonatkozó mesterség szabályai szerint járjunk el - textíliákat mindig varrjuk és sose ragasszunk- a kukoricacső megmunkálásakor számoljunk ennek az anyagnak a szinte hihetetlen erősségével, ami a kés, fúró, fűrész - mi több satu használatát követeli meg - a zöldségbábok csak egy alkalommal szerepelhetnek, mindig újat kell csinálni

GyűszűbábokA gyűszűbábok közé azokat a figurákat soroljuk, amelyeket legtöbbnyire egy, ritkábban két ujjra felhúzva mozgatunk. Ismeretes ujjbáb, minibáb elnevezésük is. Méretük miatt legkisebbek közé tartoznak, általában a nagyon közvetlen, családi bábjátékok szereplői.A gyűszűbábok „teste” az emberi ujj, mozgáslehetőségeiket az ujj anatómiája határozza meg.

Feje az utolsó ujjperc (amin a köröm van), nyaka maga az ízület. Törzse a középső ujjperc, dereka a következő ízület, lába az ujj tövénél, a tenyérhez közvetlenül kapcsolódó ízületnél van. Az előbbiekből következően az ujjbábok többnyire csak korlátozott mozgásra képesek, általában jönni, menni, meghajolni,

„beszélgetni” tudnak. Ebből kiindulva a gyűszűbábok legtöbbször szemből ábrázolják az életre kelteni szánt jellemeket. Ha igazán pontosan szeretnénk végezni a dolgunkat, akkor néhány karaktert - a madarakat, vagy például olyan békés növényevő állatokat, mint a nyúl, birka stb., de a lovat és a sárkányt is - profilban kell megfogalmaznunk.

Négylábúkat érdemes két ujjra felhúzható, profilban fogalmazott megoldással elkészíteni. Egyrészt így világos méretkülönbségeket teremthetünk kisebb nagyobb lények - sárkány és legyőzője - között, másrészt a figura is veszít szükségtelen komikumábólA gyűszűbáboknak nagyon egyszerűeknek, színeket, formákat, jellegzetességeket illetően pontosan kimérteknek kell lenniük, különben túlságosan részletezettek lesznek, sőt előadódhat, hogy a részelemeket nem is tudjuk az apró testekre felvarrni. A jó gyűszűbáb a biztos karakterérzék megnyilvánulása, a tömör fogalmazásra és a kétségtelenül legjellemzőbb jegy kiemelésének képességére mutat.

Az ujjbábok világa „tenyérnyi”. Ebben a világban a kézre húzott kesztyűk, a kesztyűkre applikált elemek (ház, palota, hegycsúcs, lombozat, stb.) adják a díszleteket, amelyek harmóniában vannak az ujjbábukkal.

A klasszikus gyűszűbáb - textilből, többnyire posztóból készül. Teste hasonlít a kesztyű levágott ujjához, amire felvarrjuk azokat a kiegészítőket, amelyek meghatározzák a figurát. természetesen más anyagokat is használhatunk, szóba jöhet a vékony bőr, a prém, vagy a különféle kötött, horgolt anyagok - minden, amit és amire varrni lehet A szemek apró gyöngyökből, piciny flitterekből készülnek. Gyűszűbáb - egyéb megoldások. A gyűszű nem véletlenül került a szóösszetételbe. Bármi, amit az ujjunk hegyére húzunk és szemet szájat pingálunk neki - szolgálhat gyűszűbábként. Pezsgősdugó, sóliszt-gyurmagolyó, ping-pong labda is lehet alap ujjbáb készítéséhez. Pillanatok alatt készíthetünk robotot is, ha a se szeri se száma flakon kupakját vagy bármelyik dezodor szórófejét házasítjuk a filmtekercsek tárolására használt apró polietilén tégelyekkel. Már csak egy-két szegecs, csavar, fényes rugó kell és kész a mini-ufolény.

A gyűszűbábok fejlesztik az ujjak, a kéz finommozgásait. A tenyérben is elférő, egy vagy két ujjra felhúzható figurák parányi mivoltuk, kicsinységük okán igen közel állnak a gyerekekhez. Rövid idő alatt elkészíthetők, a játék és a készítés időben sokszor nem is válik szét.Felhasználható anyagok: pezsgősdugó, pinponglabda, gyufásdoboz, fagolyó, filc, papír, stb.Technikák: vágás, illesztés, varrás vagy ragasztás.

Jó tanács:- Mivel ezek a bábok nem használják a kezeiket, ne fogassunk velük semmit.- Csak élőlényt formázzunk meg gyűszűbábként. Ha a Napot szeretnénk megjeleníteni, készítsük a „fej” gondolatának jegyében (ujjhegyre, tenyérre)- A gyűszűbábnak csak akkor csináljunk (lötyögős) kezet, ha végképp elkerülhetetlen, de akkor is nyugodjunk bele, hogy nem fogjuk mozgatni.- Csoportot - öt testvér, hét törpe stb...- csak akkor húzzunk a kezünkre, ha azt a jelenet és a szöveganyag is segíti.

SíkbábokA síkbábok nagy családjába azok a figurák tartoznak, amelyek megjelenésükben sokkal inkább a képhez, mint a szoborhoz állnak közelebb.

Ennek következtében síkbábnak tekinthető a hurkapálcikára felerősített kartonfigura éppúgy, mint a zsinóron a fénykévébe belógatott, áttört, színes árnyfigura vagy - bármilyen meglepő - a különösebben meg nem munkált lapos, fakanálbáb. A síkbábok legjellegzetesebb tulajdonsága ugyanis az, hogy vagy csak szemből láthatók jól, ellenkező esetben, élbe fordulva - laposságukból következően - „láthatatlanokká” válnak.A síkbábok is teljes életet élnek a színpadon. Bejönnek, beszélgetnek, teszik dolgukat szerepük szerint, majd kimennek. Eközben alkalmanként meg kell fordulniuk, irányt kell változtatniuk. Ennek megfelelően a síkbábok mindkét oldalát - elejét/hátulját vagy jobb és baloldalát - egyaránt el kell készíteni. A síkbábok megtervezését, kivitelezését meg kell előznie a szerepükkel szerinti színpadi mozgást gondosan elemző munkának, különben sasszé lépésekkel kell be- és kijönnie olyan szereplőknek is, akik profilban megalkotva csak sarkon fordulnának és mehetnének.A síkbábok - hacsak nem készítjük csuklós, ízelt kezekkel - általában alkalmatlanok arra, hogy bármit is megfogjanak. Ízelt karokkal is csak korlátozott mozgásra, csak egy mozgássora képesek (evezés, bottal hadonászás, stb.)A síkbábok esetében fokozottan „tettenérhető” a báb jel, szimbólum jellege. A jó síkbáb síkjellegű, lapos. Készíthetünk figurákat ismert síkidomok összeszerkesztéséből. Egyik közismert változat a vásári mézeskalács báb (így is hívják!). A legegyszerűbb síkbábok a gyermekrajzokból kivágott, pálcára erősített figurák.

A síkbábok „természetesen” a síklapokból készített díszletek között érvényesülnek a legjobban. Plaszticitást, takarást, különböző rétegeket, amelyek mögött megbújhatnak hajtogatással is adhatunk ezeknek a felületeknek, amelyek között zavartalanul mozoghatnak penge vékonyságú szereplőink. Ezek esetében a dekorativitás, az anyagok harmonikus válogatása elsőrangú feladat.

A síkbábot általában - megszokásból - kartonpapírból készítik. Aki a bábbal való játékra is gondol, az a mozgatással is törődik. Ekkor már nem mindegy, hogy miből készül a bábu. A mozgatás technikai megoldásai ugyanis a megszokástól eltérő alapanyagok felhasználását indokolják. Ennek megfelelően kartondobozok lemezeiből, vagy megerősített hullámpapírból készíthetünk nagy síkbábokat is, amelyeket textilből készült áttételek, összekötések egészíthetnek ki, tehetnek mérsékelten mozgékonnyá. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél egyszerűen gyerekruhát (kinőtt pulóver, nadrág) húznak a síkelemekből készült bábra. Ebben az esetben már kötelező az arcot, kezet vékony, testszínű textilbevonattal a „ruhához” igazítani.A síkbábok egyes (arasznál nem nagyobb) változatai úgy készülnek, hogy a kivágott sziluett felsőteste képes befogadni a bábos két ujját (hüvelyk és mutató). Ez a megoldás - természetesen a „bebújós kéz” segítsége nyomán alkalmassá teszi a kis figurát arra, hogy megfogjon, felemeljen, letegyen kellékeket, megcsináljon bizonyos feladatokat. Térhatásokkal is kísérletezhetünk pl.: legyezőfarkú vagy szárnyú papírmadár, origami figurák hajtogatásával, amelyeket cérnaszállal mozgathatunk. Sajátos módon térbe kerülhet a síkfigura ha az ujjak számára lyukat vágva a lábak, kezek, mancsok vagy az elefánt ormány számára helyet csinálunk. Félplasztikus síkbábok - zacskóbábok.Elkészítésük a papírzacskó applikálásával történik.

Felhasználható anyagok: különféle színes kartonok, hullámpapírok, újságpapírok, tapétapapírok. Kiegészítésül használhatunk színes fóliát, kisebb textildarabokat.

Óriás síkbáb készülhet, ha a gyerekek körberajzolják egymást, majd a kész rajzokat kivágják, kifestik. Ezeket azután maguk előtt tartják. Viszonylag szerény mozgáslehetőséget kínál, de nagy történelmi tablók életre keltésére, passiójátékok eljátszására alkalmas.

Alulról mozgatott síkbábA síkbáb általános megjelenésben arasznyi vagy alig nagyobb, kartonlapból kivágott, festéssel színezett vagy színes papírokkal applikált figura, amelyet igen egyszerű megoldással - többnyire ragasztással - felerősített pálcával mozgat a játékos.Helyes megoldásban a darabbeli szerephez, a cselekvések köréhez alkalmazkodóan szemben vagy profilban megfogalmazott, mindkét oldalán kidolgozott bábu, amelyet alkalmasan rejtett fogóval mozgathatunk.Kisebb méretek esetében alaklemezek segítségével kivágott papírt (különféle kartonok, hullámpapír-doboz lemez) alkalmazunk, amelyeket erőteljes ragasztóval (gyorsan kötő tubusos változatok vagy mindkét oldalán tapadó tapétaragasztó) illesztünk össze úgy, hogy közöttük a fogót is elhelyezzük. Árnyfigura, árny sík-marionettHa a sziluetteket fénykévébe tartjuk és az árnyékot vetítőernyőn fel fogjuk, árnyszínházat hozunk létre. Az árnyszínházban egyszerű vagy többé-kevésbé mechanizált figurákat használunk, amelyek elkészítése technikailag megegyezik a síkbáb előállításával, csak jóval erősebb alapanyagot (pl. vulkánfíber) használunk és ügyelünk, hogy a csuklópontok kiképzése eleve jobban bírja az igénybevételt.Az árnyfigurák lehetnek tömörek és áttörtek. Az áttört részekre - a fény színezésére - színes fóliákat használunk.

Jó tanács:- A síkbáb sosem lehet félprofil figura !- Síkbáb nem készíthető meseillusztrációból közvetlen másolással, kivágással- Egyes állatfigurákat (madarakat, növényevőket, ormányosokat) és azokat az emberi karaktereket, amelyeknek jellegzetes vonásai oldalnézetben jobban érvényesülnek (sasorr) vagy szerepük szerint többnyire csupán bejönnek és azonmód sarkon is fordulnak - profilban illik elkészíteni. - A síkbábok beszélgetés közben sem fordulnak egymással szembe . A síkbábok beszélgetéskor enyhén egymás felé hajolnak és a „fülükkel beszélgetnek”.

Pálcás síkmarionett. Tulajdonképpen az alulról mozgatott síkbáb felső mozgatású változata. Az eljárás teljesen megegyezik az előbbiekkel, csak itt a mozgatópálca a bábu fejéből felfelé indul ki. Ez a megoldás használatos a dobozszínházak, az asztali játék esetében. Ha szeretnénk körültekintően eljárni, akkor fessük be a fogót. Legáltalánosabb eljárás a díszletvilág színére festés.

Egyszerű marionettbábok.Az iskolában, főként az alsófokon óvakodjunk a nagyon bonyolult, nehéz változatok alkalmazásától. Ezek előállítása és használata is

túlzott befektetés – ágyúval nem vadászunk verébre! Az egyszerű és sikeresen alkalmazható változatok közül is különösen alkalmas a lényegében a szicíliai marionett hagyományaira támaszkodó, belga, vagy cseh mintára készülő pálcás marionett. Ez nem más, mint egy bábu, amelyet felülről merev pálcával mozgatunk. Jól engedelmeskedik a gyerekkezeknek is.

Botbábok Botbábnak nevezhetjük azokat az egyszerű megoldással készült figurákat, amelyek törzse egy gally, egy darab bot vagy éppenséggel egy fakanál. Fejük plasztikus lehet teniszlabda, tömör, kemény termés vagy tömött zokni vagy más textildarab. Közös tulajdonságuk - ami a vayangbábtól is megkülönbözteti ezeket -, hogy kezük mozgatására nem szolgál áttétel, ennek eredményeképpen azok szabadon „lötyögnek”. A síkbáboktól plasztikus, reliefszerű voltuk különbözteti meg.

FakanálbábokA fakanálbábok relief-szerű síkbábok. A fakanalakat felöltöztetjük különféle textíliák segítségével, amikoris az öltözet elkészítésén túl alkalom nyílik a tapintással végzett megismerésre, az alkalmazás lehetőségeinek megbeszélésére (pl. mihez milyen textilt használhatunk fel).

A jellegzetes ruhadarabok elkészítésére egyszerű szabásmintát használunk, a munkát kötözéssel, egyszerű öltésekkel, illetve finomabb varrással fejezzük be.

Plasztikus bábok Dobozból és hengerből készülhetnek. Alapanyaguk a környezetünkben megtalálható, általában szemétnek tartott használati tárgyak, amelyek könnyen bábfigurává alakíthatók.Felhasznált anyagok: összegyűrt újságpapír, feliratos dobozok, göngyölegek.

Botosbábnak nevezzük a figurák viszonylag nagy csoportját. Az elnevezés abból indul ki, hogy a bábu fejét, kezeit nem közvetlenül kézzel, hanem valamilyen pálcás vagy egyszerűen bot áttétellel mozgatják. Legismertebb, keleti változata a jávai vayang golek. Hazánkban orosz közvetítéssel terjedt el, Obrazcov bábszínházának köszönhetően.Ennek a technikának különféle - bonyolultabb és egyszerűbb - változatai fejlődtek ki, amelyek viszonylagosan elterjedtnek tekinthetők.

Eleinte egyszerű botbábokat készítsünk a tanulókkal, amelyek alkalmasak arra, hogy az egyszerű mozdulatokat - állás, lépés, tánc, futás - gyakorolhassuk. Nem alkalmasak viszont arra, hogy leüljenek, mert derekuk merev és bizony lefeküdni is csak úgy képesek, hogy teljesen eldőlnek. A vayang bábok - amelyeket bonyolult voltukra tekintettel rendszerint később, az idősebb tanulókkal készítünk - derékban tudnak hajolni és kezeikkel is sok kifejező mozdulatra képesek.

Egyszerű vayangbábokKönnyen készíthetünk nagyon egyszerű vayang bábokat. A technika lényege a kéz méreténél nagyobb formátum, amikor is csak áttétellel lehet a báb kezét mozgatni.

A báb törzse egy erős bot vagy egy darab seprűnyél, amelyre fejet szerelünk. A botot alul megmarkolva tartjuk, egyben ez lesz a báb dereka is. Ez a báb úgy hajlik meg előre, hogy megdöntjük a törzset de anélkül, hogy változtatnánk karunk függőleges tartásán.A báb karja ízelt (felkar, alkar), könyökénél behajlítható. A kezet mozgató pálcát a tenyérhez csatlakoztatjuk. Segítségével a bábu meg tud fogni kellékeket, kifejező kézmozdulatokra képes. Minden csatlakozás egyszerűen elkészíthető - akár erős zsinegek felhasználásával is, de alkalmazhatunk művesebb megoldásokat is (bőrszalagok, szegecselés).A bábok bármiből készülhetnek, mégis általános követelmény, hogy könnyűek legyenek. Felhasználhatunk üres flakonokat, amelyeket textilbevonattal láthatunk el. Ha ezeket a műanyag felületeket csupasz valóságukban meghagyjuk - sőt fémszínű szóró lakkokkal meg is tetézzük - robotokat készíthetünk. Ruházatként bármit fel lehet használni, - ha a darab megengedi - itt is alkalmazhatjuk a kinőtt gyermekruhákat, a bálás ruházati cikkekből nyert nagyobb textildarabokat. Szükség esetén ezeket megfestjük.A díszleteket - a bábokkal összhangban - erősebb anyagokból (hullámpapír dobozokból, cartonplast lemezekből) készítjük. Mivel maguk a figurák is eléggé nagyok. a vayangbábok világa megköveteli a körültekintően megépített díszletvilágot, ahol a háttérelemeket már ajánlatos speciális tartókra szerelni. Természetesen ennek is vannak rögtönzött megoldásai: a díszletelemekből kiálló tartókat hozzáfogjuk hosszabb rudakhoz, hogy elkerüljük, hogy a díszletartás aránytalanul megerőltető munkát jelentsen.

Zsák- vagy kesztyűbábok A klasszikus kesztyű- vagy zsákbáb egy olyan figura, amelybe alulról bedugjuk a kezünket. Alkalmazása nem nélkülözheti a játszók takarását biztosító paravánt, amiért a nagy befektetésekkel kezdődő vállalkozások közé tartozik. Nem sorolhatjuk a könnyű változatok közé és a közönségnek is örömet okozó műveléséhez bizony sok-sok gyakorlat szükséges. A Nemzeti alaptantervben is a felsőbb osztályokban ajánlják alkalmazását.

Rögtönzött, provizórikus változatokat is ismerünk, ahol a fej és az öltözet anyaga, kidolgozottsága megáll a legegyszerűbb fokon: néha csak egy fagolyó, pezsgősdugó, tenisz- vagy ping-ponglabda, amelyhez csak egy egyszerű zacskóféleség, közepén átlukasztott zsebkendő, textildarab járul testkéntA sokkal inkább kidolgozott változatok elkészítéséhez igen terjedelmes szakirodalom áll rendelkezésre.

Maszk, maszkos játék - óriásbábokAz álarc, maszk egy olyan takarás, amely alól nem látszik ki az élő, mimikára képes arc, a bőr. Ilyenformán nagyon hasonlatos a szoborhoz, és különösen a bábhoz, amely alapjában véve a holt anyag megmozdulásának illúziójából meríti életét. Magát a maszkot igen erős jelnek is tekinthetjük, amelynek elkészítésekor ugyanazon a törvényszerűségek szerint járunk el, mint az a bábfejnél elfogadott. A méretek eredményeképpen a maszkot viselő ember - főleg ha mozgását, ehhez a merev archoz igazítva, keresetten válogatott gesztusokkal fűszerezi - óriásbábnak is felfogható.Mindig alkalmazzuk, amikor a báb és a fölötte (égi vagy természetes) hatalmat gyakorló egyszerre jelenik meg a néző előtt. A maszkos játék arra is jó, hogy a gyerekek a szerephez illő gesztusokat a pantomim erejével gyakorolhassák.

Jó tanács:

- maszkos játék alkalmával kezünket is el kell takarni (ruhaujj, kesztyű)- a jó jelmez kiválasztásával vagy készítésével kell a maszk erejét biztosítani- nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyerekek jól kilássanak a maszk mögül

Zacskóból készített maszkA legismertebb, legegyszerűbb megoldás. Általában a kicsik körében találkozhatunk alkalmazásával, de rögtönzött megoldásként bármilyen korcsoportnál előfordulhat. A kisebb-nagyobb papírzsákok elterjedése óta különösen erős alaphoz juthatunk, egyébként meg kell elégednünk az egyszerűbb, a péksütemény- vagy a gyümölcsboltokban található kevésbé tartós változatokkal. Elkészítése meglehetősen könnyű. Először is döntünk a szemek nyílásáról. Ne fukarkodjunk a lyuk méretével - a botorkáló maszkosnál esendőbb figura aligha képzelhető el. Temperafestékkel, nagy ecsettel kifesthetjük, vagy színes papírdarabokkal applikálhatjuk.

Festett álarcok.Esetükben vagy síklapból vagy valamilyen más alapból - lapos papírmasé álarc - indulunk ki. Az eljárás megegyezik az előbb leírtakkal, itt is a színek összehangoltsága, jelértéke, a festett felületek nagysága határozza meg az eredményt. Egyszerű, az arcot eltakaró kartonlapon nyílást vágunk a szemeknek. Az orrot, fület, esetleg bajuszt, szakállat vagy éppenséggel csőrt, ormányt külön ragasztjuk fel, ügyelve arra, hogy azok plasztikusan emelkedjenek ki.A papírmasé álarc elkészítése kissé bonyolult, mert egy hosszadalmas ragasztási/száradási folyamat van benne, de azok a mókás, plasztikus formák, amelyek így hozhatók létre, megérik a fáradságot. Az eljárás első lépcsője egy agyag-arc létrehozása, amelynek folyamán hatalmas orrok, erôs szemöldökök, vastag ajkak stb. formázhatók. Ezt borítjuk be több réteg, tapétaragasztós újságpapírral, amit később fedőfestékkel kifestünk.Az archoz gumiszalaggal szorítjuk, vagy egyszerűen zsineggel felkötjük.LéggömbmaszkEz is tulajdonképpen papírmasé maszk, amelyet különféle alakú - dinnye, körte, uborka - léggömb segítségével készítünk el úgy, hogy egyszerűen több réteg tapétaragasztós újságpapírral bugyoláljuk be a megfelelő, általában a fejnél jóval nagyobb méretűre felfújt lufikat. Ezenközben kígyó alakú léggömbök bevonásával kisebb hurkák készíthetők, amelyekből majdan orrot - ha szétvágjuk őket - füleket készíthetünk. A kisebb elemeket a nagy fejformára felragasztjuk. Az így készített teljes maszkba egy fejnagyságúra kivágott lukon bújhatunk be. Kilátni az orr alatt tátongó szájnyíláson lehet.

TextilmaszkA néprajzi leírások is gyakran szólnak erről a nagyon egyszerű megoldásról, amely lényegében nem más, mint arc elé kötött textildarab. Többnyire a szemek, esetleg a száj számára vágnak nyílást, amelyeket alkalmas színű, vastag kontúrrajzok vesznek körül. Alkalmazásukat főként ilyen jelenetekben javasoljuk.

Összegezve az előbbi leírásokat megállapítható, hogy sokféle és azon belül is sok változat áll az alkalmazott bábjátékot választani szándékozó pedagógus rendelkezésére. Anyagigénye és a megmunkáláshoz használt szerszámok köre nem haladja meg a régebbi nevén technikának nevezett tantárgyét. Akad olyan eljárás, amely egészen magas fokon művelhető az iskola falai között, mert különös mód éppen az oktatástechnikai eszközök egy csoportja alkalmas a létrehozására

Az árnyjáték. Különösen attraktív, igen jól alkalmazható technika. Régen akár egy mécses fénye is elég volt, manapság megteszi a zseblámpa, az asztali lámpa is. Vetítőernyőként egy alkalmas méretű vászon felületet használhatunk, amelyet gondosan keretre feszítünk. Kisebb mérethez pauzpapír, zsírpapír is megteszi, amit egy nagyobb papírdobozon kialakított A3-as vagy nagyobb nyíláson rögzítünkA megvilágításhoz kétféle fényforrást használunk: felülről jövő szórt fény (neoncső, opálizzó), vagy pontfény (kerékpár vagy gépkocsi lámpák izzói).Ezek a létrehozható változatokat azonmód be is határolják, így az első csoportba a kínai rendszerű, az árnyfigurára hátulról, merőlegesen rögzített

pálcákkal végzett eljárás tartozik, ahol a szórt fény miatt a bábokat – hogy éles kontúrokat, szép rajzolatú képet kaphassunk - rá kell szorítani az ernyőre,

a második csoportba a modern – néha több, váltakozva bekapcsolt pontizzó fényére alapozott – változat tartozik, ahol a fénykévébe bárhol betartott bábukat lentről, vagy fentről irányítják.

Pontfény esetében a bábok mérete megnő ha a fényforráshoz, illetve csökken ha a vetítőernyőhöz közelítjük – ami nagy, mesei/mondai varázslatokra ad lehetőséget.Az árnyszínház fényei – színes fóliákkal – megszínezhetők, üvegcserepekkel, prizmákkal továbbvariálhatók .Árnyjáték létrehozására az írásvetítő és a diavetítő külön-külön, de együtt is kiválóan alkalmas. A bábokat kartonpapírból, fotókartonból készíthetjük. Az alapjában sziluettként felfogott árnyfigurákat át is törhetjük és az így nyert nyílásokat csipkével, hálóval, stb. lefedve filigrán bábukat hozhatunk létre.A fénykévébe – óriásbábként – mi magunk is beállhatunk, ami további utakat nyithat meg.

Ez a pár oldalas, szerény kínálat a szakirodalom fellapozása nyomán hatalmasra duzzadhat.

Merre és hogyan tovább?

Eddig nagyon az iskolára, annak is a kezdő szakaszára összpontosítottunk. Semmilyen oktatás sem lehet igazán vonzó, ha nem látszik a kapcsolata a való élettel, ha nem köthető össze reálisan vállalható és vonzó pályával. Manapság is gyerekek ezrei látogatják a bábszínházakat, mégis utánpótlási problémákkal küzd a hivatásos színházak egy része. Ha jelentkezik is valaki, érezhető a kimaradás, ezen a területen nem látszik olyan simának a felvezető út, mint a néptánc-mozgalomban, vagy a zenei pályákon. A továbbiakban azt a jövőképet szeretnénk felrajzolni, amely csak akkor fog létrejönni, ha a felfelé tartó korosztályokból jelentkezők sokasága igazolja vissza szükségességét.

Iskolarendszerű báboktatás középfokonA középiskolákban, az évek óta sikeresen és eredményesen működő drámatagozatos osztályok mintájára, bábjáték tagozatos osztályok indítása. Különösen jó helyzetben vannak azok a középiskolák, ahol már működik drámatagozat. Előnyt jelent, hogy a két különböző művészeti ág oktatása között sok közös vonás, tehát igen gazdaságosan lehet a drámatagozatos mellett a bábjáték tagozatos osztály működtetése.

A beindításához már nem szükséges külön oktatási programot kidolgozni, mert a NAT, az alapfokú művészeti iskolák, valamint a középfok bábjátékos tantervei ehhez a teljes dokumentációt biztosítják és részletes útmutatással szolgálnak.(lásd: függelék).

Az érettségi eljárás körüli változások magukkal hozták a dráma tantárgy(körből) való vizsga letételének lehetőségét.

Adjunk esélyt a teljes vertikum megteremtéséhezLétezik, jól működik és eredményes az iskolai oktatás mellett folyó zeneoktatási modell. Ennek mintájára az osztályok – bennük a csoportok, a párok, esetleg a tehetséges szólójátékosok, a követelményrendszert évről évre teljesítve, magasabb osztályba lépve folytathatják tanulmányaikat, az intézményt érintő, állami – esetlegesen önkormányzati - támogatás mellett. A minőségbiztosítás jegyében a tanulók a tanév befejeztével nyilvános bemutatón mutatkoznak be évad során született produkcióikkal.

„Gyerekeink játsszák!”Ez a sorozat évenkénti rendszerességgel megjelenő, állandó fórum lehetne a közszolgálati csatornán (MTV1), ahol a hazai gyerekbábosok legújabb és legszínvonalasabb előadásaikkal szerepelhetnek. Ehhez azonban ügyes, gyakorlott gyerekbábosok tömege kell.

A bábszínházi gyerekkorú nézők támogatásaTámogatást kapnak azok a bábszínházak és magánbábosok is, akik – megfelelő szakmai ajánlás mellett – arra vállalkoznak, hogy óvodákba, iskolákba elvigyék előadásaikat. Megkülönböztetett figyelmet kapnak azok a produkciók, amelyek illeszkednek a NAT általános követelmény rendszeréhez, szorosan kapcsolódnak tananyagaihoz.

A bábművészettel foglalkozó szakemberek képzéseNincsen, nem létezhet jól működő művészeti ág, mellette színvonalas amatőr előadói gyakorlat, illetve esetünkben iskolai oktatómunka - megfelelően felkészült, professzionális szakemberek nélkül. Vannak jó hagyományaink, amelyek azonban megszakadtak, felelevenítésük, megújításuk mindenképpen szükséges. (lásd függelék)

Kedves Pedagógusok!

Köszönjük, hogy figyelemmel kísérték ajánlásunkat. Reméljük, hogy ezzel a tájékoztatóval elértük célunkat, nevezetesen ráirányítottuk a figyelmet a művészettel nevelésre, benne a bábjátékra. Bizakodunk, hogy azokon a helyeken, ahol lehetőség van rá és kellő nyitottság mutatkozik, ott az alsótagozatban szabadon felhasználható órák terhére a bábjátékot választják.

Reméljük, sikerült támogatni azokat a helyes kezdeményezéseket, amelynek nyomán éppen a megfelelő időben, a kisiskolás életkori sajátosságokhoz jobban illeszkedve, a legalkalmasabb formában jelenhet meg a színházművészetnek ez a sokarcú ága.

Függelék

Akkreditált pedagógus továbbképzések:Bábkészítő, bábrendező, kreativitásfejlesztő program (T300730/145/1999)

Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, SopronBábtanfolyam, módszertan és gyakorlat a bábjáték óvodai és iskolai bevezetéséhez

Budapesti Tanítóképző FőiskolaBáb és dráma a hitoktatásban (T300730/929/1999)

Református Hittudományi Egyetem, DebrecenBábozzunk! 60 óra (T300730/418/1999)

Magyar Művelődési Intézet, BudapestSzín-, vers, báb-játék (T300730/423/1999)

Magyar Művelődési Intézet, BudapestBábjáték – NAT Pedagógusképzés a műveltségi területre felkészüléshez (120 órás) (T300730/533/1999)

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Tatabánya A kreativitás és kommunikációs képességek fejlesztése a drámajáték és a bábjáték módszereinek felhasználásával (T300730/941/1999) 60 órás

Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, ZalaegerszegA bábjáték helye a nevelésben, szerepe a személyiségformálásban (T300730/958/1999)

Kőrös Főiskola Brunszvik Teréz Óvóképző Intézete, SzarvasGyógyító nevelés – dráma – tánc – bábterápia (T300730/1570/1999)

Fővárosi Pedagógiai Intézet, BudapestBábtanfolyam a bábszínházban (T300730/1793/1999)

Budapest Bábszínház, BudapestBarkácsolás az óvodában (hajtogatások, maszkok, bábok, origami, ünnepi készülődés)

Szort Bt. Budapest, Deák F. u. 61. (XXV/1/99/2000)Bábjáték és dramatikus játékok a kisgyermekek nevelésében.

FABULA Humánszolgáltató Bt., Miskolc Avar utca 22./ Budapest, Lisznyai u 24

Tantervek(forrás: www:oki.hu /tanterv / html / 127.3 / htm )

Tánc és dráma a Budai Tanítóképzőből 1-6 Bábjáték és animáció 1-4 - Calibra-Fifti tantervcsalád -Tánc és dráma (1-8) - Nyíregyházi tantervcsalád -Tánc és drámajáték, bábjáték 1-10 - Nemzeti Tankönyvkiadó tantervcsalád ÉKP Bábozás 1-6 - ÉKP-tanterv -ÉKP Bábozás 7-10 - ÉKP-tanterv -ÉKP Bábozás 11-12 - ÉKP-tanterv -Kerekasztal 1-10, a Kerekasztal Színházi nevelési társaság tanterve

Ajánlott irodalomMűvészeti nevelés (tanári kézikönyv) Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest 1998.Balogh Beatrix: Marionett mindenkinek Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982.Ember és báb. Bábszínházak, műhelyek, kísérletek. Szerk.: Tömöry Márta Múzsák, 1990.

Híves László: A bábjáték I. – II. Népművelési Intézet, 1990.Kós Lajos : Kéz és mozgás (Bábanatómia) Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982.Kós Lajos : A bábszínház technikája (Szcenika I. – V.) Népművelési Propaganda IrodaLenkefi Konrád : Bábkészítés. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest 1983.Óhidi Lehel: A bábmozgatás technikája I. – II. Bábjátékos kiskönyvtár, 1987.Tömöry Márta: Itt a bábszínház, Móra, Budapest, 1985.Szabó Zsuzsa: Te is bábozz velünk! Ferling-Press Kiadó, Pécs, 1992.Granasztói Szilvia : Menjünk mi is Betelehembe. Háttér Lapkiadó, Budapest, 1990.Lengyel Pál : Színházasdi. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1987.Szentirmai László : Nevelés kézzel – bábbal. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp. 1998.Termésbábok mindenkinek – Lakatos Lilla figuráiból. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1985.Szilágyi Dezső : A mai magyar bábszínház. Corvina, Budapest, 1978.Hevesi Sándor : A drámaírás iskolája. Gondolat, Budapest, 1961.Forrai Katalin : Ének az óvodában. Zeneműkiadó, 1993.Pécsi Géza : Kulcs a muzsikához. Tankönyvkiadó, 1992.

Magyarország i bábsz ínházakBóbita Bábszínház, Pécs (ig.:Sramó Gábor)Budapest Bábszínház, Budapest (ig.: Meczner János)Ciróka Bábszínház, Kecskemét (ig.: Kiszely Ágnes)Fabula Bábszínház, Budapest (ig.: Felszeghy Tibor)Figurina Animációs Kisszínpad, Tinnye, (ig.: Siklósi Gábor)Harlekin Bábszínház, Eger, (ig.: Szíki Károly)Hattyúdal Színház, Budapest, (ig.: Tömöry Márta)Kabóca Bábszínház, Veszprém, (ig.: Sarkadi Nagy László)Kolibri Színház, Budapest (ig.: Novák János)Kövér Béla Bábszínház, Szeged, (ig.: Kövér László)Levendulaszínház, Cserkút (ig.: Szabó Zsuzsa)Mesebolt Bábszínház, Szombathely, (ig.: Horváth Jánosné)Mikropódium Családi Bábszínház, Eger, (ig.: Lénárt András)Miskolci Csodamalom Bábszínház, Miskolc, (ig.: Németh Erzsébet)Sáfár Együttes, Budapest, (ig.: Goivannini Kornél)Vaskakas Bábszínház, Győr, (ig.: Kocsis Rozi )