Független ellenőrzés (inspekció) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál

Cegléd, 2012. július 6.1

Független ellenőrzés (inspekció) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál

Molnár Csilla

koordináló független ellenőr

Témák

Az inspekciós rendszer bevezetését előkészítő lépések

Az inspekciós rendszer elindulása, tapasztalatai 2011-ben

Az inspekció tervezett menete 2012-ben


Az inspekciós rendszer bevezetését előkészítő lépések

törvényi háttér (Kkt. módosításai 2011. július 1-től léptek életbe) Kamarai szabályozási háttér (minőségellenőrzési SZMSZ, eljárási

szabályzat) Módszertan alapjainak kidolgozása (KKB szakértők bevonásával

készült két kérdőív) Független ellenőrök felvétele (egyikük koordináló független ellenőr) Módszertan tesztelése egy könyvvizsgáló cég segítségével Módszetan véglegesítése (két kérdőív és a hozzá kapcsolódó

értékelési szabályok)


Kamarai szabályozási háttér

A minőségellenőrzési eljárási szabályzatba bekerültek:az új fogalmak (független ellenőrzés, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, stb.)Független ellenőrzésre való kijelölés meneteVizsgálandó megbízások kiválasztásának eljárási rendje, stb.


Módszertan alapjainak kidolgozása

A kérdőíveket a KKB szakértői készítették, nemzetközi inspekciós módszertanokat valamint az ISA-kat alapul véve.Cégszintű kérdőív – a könyvvizsgáló cég eljárásainak és politikáinak a meglétét ellenőrziEgyedi megbízások kérdőíve – az ellenőrzésre kiválasztott megbízásokra alkalmazandó


Független ellenőrök felvétele

Jelenleg három független ellenőr dolgozik a KKB-nak (egy főállású, két szerződéses ellenőr)

A létszám bővítése egyelőre nem várható A vizsgálatokhoz szakértőként

minőségellenőrök kérhetők fel


Módszertan tesztelése egy könyvvizsgáló cég segítségével

2011 őszén az egyik BIG4 könyvvizsgáló cég segítségével megtörtént a módszertan tesztelése – mintha egy éles vizsgálat lenne

A könyvvizsgáló cég munkatársainak véleményét figyelembe véve módosult a módszertan, néhány kérdés kikerült a kérdőívekből, néhány kérdés átfogalmazódott.


Módszetan véglegesítése 2011-ben

Elkészült a két kérdőív végleges változata, melyet a Kamara Elnöksége 2011. októberében elfogadott, felkerült a Kamara honlapjára

A kérdőívekhez kapcsolódó értékelési rendszer is véglegessé vált


Az inspekciós rendszer elindulása, tapasztalatai 2011-ben

2011. decemberében zajlottak az első független ellenőrzések az öt legnagyobb könyvvizsgáló cégnél

A közérdeklődésnek kitett cégeknél könyvvizsgálatot végző közepes és kis könyvvizsgáló cégek és könyvvizsgálók ellenőrzését 2011-ben még a minőségellenőrök végezték

Az 5 nagy könyvvizsgáló cégnél csak egyedi megbízásokat ellenőrzünk, cégszintű vizsgálat 2011-ben nem történt (előző két évben volt MER vizsgálat)

Összesített tapasztalatok jelentés formájában kerültek közzétételre


2012. év eseményei

Folyamatos konzultáció a kamara Minőségellenőrzési Bizottságával és Szakértői Bizottságával a kérdőívekről. Ezek eredményeként az alábbi változások történtek:Bekerültek az IFRS kérdések a Kamarai kérdőívbőlCsalás témakör egyszerűsödöttAz egyedül dolgozó könyvvizsgálókra külön cégszintű kérdőív készült, ami az eredeti kérdőív leegyszerűsített változataA cégszintű kérdőívbe ún. kiegészítő kérdések kerültek be, melyek arra szolgálnak, hogy ha a meglévő kérdések alapján egy-egy területet nem lehet értékelni, akkor a könyvvizsgáló cég a saját módszerével tudja bizonyítani a követelményeknek való megfelelést.Egyéb kisebb változtatások az igényeknek megfelelően


2012. év eseményei folyt.

Tervben van egy ún. tesztvizsgálat egy nem hálózathoz tartozó kisebb könyvvizsgáló cégnél, ahol a módszertant teszteljük, és a tapasztalatok alapján a kérdőív módosítására is sor kerülhet.


A cégszintű vizsgálat

CÉLJA: a politikák és eljárások meglétét és alkalmazását teszteli

Két változata van: I. kérdőív: egyedül, asszisztens nélkül dolgozó

könyvvizsgálók esetén alkalmazandó, 52 kérdés, ebből 25 „Igen-nem” típusú kérdés

II. kérdőív: a fentieken kívül mindenkire alkalmazandó: 97 kérdés, ebből 32 „Igen-nem” típusú kérdés


A cégszintű kérdőívek tagolása

FEJEZETEK:

Összhangban az 1. sz. Minőségellenőrzési standard tematikájával:

I. fejezet: A vezetés minőségért való felelőssége

II. fejezet: Releváns etikai követelmények, függetlenség

III. fejezet: Ügyfélkapcsolatok és konkrét megbízások elfogadása és megtartása

IV. fejezet: Emberi erőforrások

V. fejezet: Megbízás végrehajtása (konzultáció, minőségellenőrzés, eltérő vélemények, dokumentáció)

VI. fejezet: Figyelemmel kísérés (monitoring)


A cégszintű kérdőívek tagolása folyt.

TÉMAKÖRÖK:

A fejezeteken belül témakörök lettek kialakítva. Egy témakörben 4 vagy annál kevesebb alkérdés található annak érdekében, hogy egyik téma se legyen túlsúlyban. (A kiegészítő kérdések nem számítanak bele, mert azokat csak akkor kell értékelni, ha a témakör többi alkérdése nem értelmezhető.)


Kérdéstípusok a cégszintű kérdőívekben

Eldöntendő kérdések: A rájuk adható válasz igen vagy nem. Minden esetben a szabályzatok meglétére és tartalmára kérdez rá.

Alkérdések: A szabályzatok betartását hivatottak ellenőrízni (interjúk, tesztek, dokumentumok ellenőrzése, stb.)

Kiegészítő kérdések: Csak abban az esetben értékelendő, amennyiben a témakörben szereplő többi kérdés közül több nem értelmezhető. Az I. cégszintű kérdőívben minden fejezet végén, a II. cégszintű kérdőívben minden témakör végén szerepel kiegészítő kérdés.


Értékelés az I. cégszintű kérdőív esetében

Főszabályok:Amennyiben „nem” választ kap az eldöntendő kérdések közül 1-re, akkor nem lehet „megfelelt”. Ha 3-nál többre, akkor „nem felelt meg” eredményt kap.Alkérdések pontokat kapnak (Nem felet meg = 1 pont, Megjegyzéssel megfelelt = 2 pont, Megfelelt = 3 pont), majd az értékelhető kérdések átlagolásra kerülnek.A cégszintű és az egyedi megbízások vizsgálata összekapcsolódikA KKB és a MEB módosíthatja az értékelést


Értékelés a II. cégszintű kérdőív esetében

Cegléd, 2012. július 6.

1. Amennyiben „nem” választ kap az eldöntendő kérdések közül 1-re, akkor nem lehet „megfelelt”. Ha 3-nál többre, akkor „nem felelt meg” eredményt kap.

2. Amennyiben bármelyik fejezet eredménye „nem felel meg”, a cégszintű vizsgálat eredménye is „nem felel meg”.

3. Amennyiben a „megjegyzéssel megfelel” fejezetek száma három, vagy annál több, úgy a cégszintű vizsgálat eredménye is „megjegyzéssel megfelel”.

4. Ha a nem értelmezhető kérdések száma több, mint 40%, akkor a (2) és (3) szabály helyett pontozásos rendszer lép életbe

5. A cégszintű és az egyedi megbízások vizsgálata összekapcsolódik

6. A KKB és a MEB módosíthatja az értékelést

Megj: A témakörök és fejezetek értékelésében segítenek a kérdőív végén található táblázatok. (az értékelés igen megengedő)

17

Az egyedi megbízások vizsgálata

247 kérdés – minden terültet lefed Témakörök: ügyfél- és megbízás elfogadása,

tervezés, végrehajtás, jelentéskészítés, áttekintés, IFRS

CSALÁSI kockázat vizsgálata – kiemelt terület Értékelés – 70% és 90%, 3 VÉTÓ kérdés a

jelentés témakörben


Kulcsfontosságú terület a belső minőségellenőrzés – EQCR

Az ISQC1 megfogalmazza a belső minőség-ellenőrzés kereteit:

KI?

MIKOR?

MIT?

HOGYAN DOKUMENTÁLJÁK?

Nemzetközi tapasztalat: „Too little – too late”


Kulcsfontosságú terület: ISA-240 csalási kockázat vizsgálata

ISA 240: Néhány kötelező lépést ír elő a könyvvizsgálók számára:

A munkacsoport nyitómegbeszélése:Különös hangsúly: •Hogyan és hol lehetnek kitéve a pénzügyi kimutatások csalásból eredő lényeges hibás állításnak?•Hogyan merülhet fel a csalás? (pl. eredmény-menedzsment)•Félre kell tenni a munkacsoport tagjainak olyan esetleges vélelmét, amely szerint a vezetés őszinte és tisztességes

Csalási kockázati tényezők értékeléseÖsztönzés/nyomás, lehetőség, magyarázat


ISA 240 – kötelező lépések

Kockázatbecslési eljárások: Interjú a vezetéssel

Hogyan azonosítja és kezeli a vezetés a csalás kockázatát? Azonosítottak-e konkrét csalási kockázatot v. csalást? A vezetés kommunikálja-e az etikai elvárásokat a

munkatársak felé?

Interjú a belső audittal és más munkatársakkal Van-e tudomásuk bármilyen tényleges, vélt vagy állítólagos

csalásról?


ISA 240 – kötelező lépések folyt.

Feltételezés: csalási kockázat áll fenn a bevételek megjelenítésében

Megerősít Cáfol

Értékeli, milyen típusú megmagyarázza és

bevételekből származhat dokumentálja

ilyen típusú kockázat



Válaszok a csalásból eredő lényeges hibás állítás becsült kockázatairaVálaszok a pénzügyi kimutatások szintjén fennálló csalási kockázatokraVálaszok az állítások szintjén fennálló csalási kockázatokraVálaszok a kontrollok vezetés általi felülírásának kockázatára (lsd. köv. oldal)


Kontrollok vezetés általi felülírására adott könyvvizsgálói válaszok

ISA 240.32

A kontrollok vezetés általi felülírása kockázatainak könyvvizsgáló általi

becslésétől FÜGGETLENÜL a könyvvizsgálónak könyvvizsgálati eljárásokat KELL megterveznie és

végrehajtania


Kontrollok vezetés általi felülírására adott könyvvizsgálói válaszok folyt.

1) A főkönyvben rögzített naplótételek és a pénzügyi kimutatásokban tett egyéb helyesbítések tesztelése

– interjú a pénzügyi beszámolásban résztvevő munkatársakkal– Beszámolási időszak végén rögzített tételeket és helyesbítéseket kell

tesztelésre kiválasztani– Mérlegelni kell az egész időszakra vonatkozó kiterjesztést

2) Számviteli becslések áttekintése– Értékelni kell a vezetőség esetleges elfogultságát– Visszamenőleg áttekinteni a számviteli becsléseket

3) Jelentős és szokatlan ügyletek értékelése



Könyvvizsgálati bizonyítékok értékelése Fontos szabály: Ha a könyvvizsgáló hibás állítást azonosít,

FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY LÉNYEGES-E VAGY SEM, és úgy véli, hogy az csalás eredénye, valamint, hogy a vezetés érintett, akkor újra kell értékelnie a csalási kockázatok becslését és a kockázatokra adandó válaszokat.

Írásbeli nyilatkozatok Dokumentálás



Köszönöm a figyelmet!

Molnár Csilla – koordináló független ellenőr (KKB)

Documents

Független ellenőrzés (inspekció) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál