Polyánki Balázs

Miért, hogyan és mikor tanuljon gyermekemidegen nyelvet?

Tanulási Stratégiák Bt., Bicske, 2004. Kézirat.

Összefoglalás: A cikk az idegennyelv iskoláskor előtti időszakbantörténő tanulásának néhányszempontját foglalja össze.Bemutat néhány tanácsot ésalapelvet, amelyeket érdemesszem előtt tartani pedagógusnakés szülőnek egyaránt.

A kutatások fényében

Az óvodás korú gyerekek márszilárd – bár még nem teljes –kontrollal rendelkeznekanyanyelvük terén. Azegészségesen fejlődő gyerekek3, 4 és 5 éves korban értik, hogymire való a nyelv és sokattudnak arról, hogy miképpen kellvele bánni. A kutatások szerintaz alábbi négy feltételmegteremtésével ideáliskörülmények biztosíthatók azidegen nyelv tanulásához isebben a rendkívül fogékonykorban:1, A nyelvgyakorláslehetőségének biztosítása(fejlesztő program, érdekesaktivitásokkal, amelyek bevonjáka gyerekeket a tanulásba).

2, A nyelv fókuszáltstimulálásának biztosítása (olyanmodell, média és eszköztársegítségével, amelymegfigyelhető, utánozható,transzferálható és jelentésselbír).3, Olyan szokások kialakítása,amelyek összekapcsolják azeseményeket a nyelvvel (a“csinálom miközben mondom”tanulási módszerekalkalmazásával, olyan témákban,amelyek a mindennapi rutinrészét képezik).4, A társas interakciókstimulálása a gyerekek között(olyan gyakorlatok segítségével,amelyek együttműködésreösztönöznek).

1997 februárjában a Timemagazin amellett érvelt, hogy amásodik nyelv tanulásátérdemes olyan korán elkezdeni,amennyire csak lehet. A szülőkjogosan tehetik fel a kérdést:valóban fontos, hogy gyermekemilyen korán elkezdjen nyelvettanulni? Miért? Milyenkövetkezményekkel jár mindez? Dr. Wolf Singer (Max Planck

1

Institute for Brain ResearchDeutschordenstraße 46. D-60528 Frankfurt/M.) németagykutató professzormeggyőződése: már négyéveskortól célszerű és értelmes dologa gyerekek idegennyelv-oktatása. A negyedik ötödikéletév között ugyanismegsokszorozódik az idegsejtekösszeköttetése az agyban.„ Ekkor érkezik el a gyermeknéla második nyelv tanulásának azideje”- szögezi le az agykutató.“A legtöbb gyermeki agyalkalmas arra, hogy ne azanyanyelvi fejlődésének kárárakezdjen elsajátítani egy másodiknyelvet.” Az ember csak anegyedik-ötödik életévig képesarra, hogy bármely nyelvetkiejtési hibák nélkül, a legendásanyanyelvi szinten tudjonelsajátítani.

Számos tanulmány arrólszámol be, hogy azok agyerekek, akik az adott nyelvetmár kora gyerekkortól fogvatanulják, a későbbiekbenjelentősen jobb kiejtést mutatnakmint azok, akik csak egy későbbiéletkorban kezdik el tanulni azt.Általában egy újabb nyelvtanulása tökéletesíti azanyanyelvi készségeket is.Azáltal, hogy egy másik nyelvettanulnak, a gyerekek mélyebbbepillantást nyernek sajátnyelvük szerkezetébe is. Akutatások szerint azok agyermekek, akik idegennyelviprogramokra járnak javulást

mutatnak a sztenderdizálttesztek, nyelvi képességeketmérő területein.

Gyakorlati útmutató

A legjobb módja egyidegen nyelv koragyermekkorban történőtanításának az, ha azt olyantermészetessé tudjuk tenni,amennyire csak lehet –hasonlóan ahhoz, ahogyananyanyelvünket sajátítjuk el(ezért van az, hogy azok a nyelvitréningek, amelyek biztosítjákezeket a feltételeket körülbelülhatszor hatékonyabbak ahagyományos, “iskolapados”módszereknél).

Számos dolog van, amelyetgyermekeink tanításánál nagyonfontos szem előtt tartani. Alegfontosabb az, hogy nemszabad erőltetni az idegen nyelvtanulását. Nincs annál rosszabb,amikor külső kényszer hatásáramuszáj valamit megtanulnia agyereknek. Ezzel csakakadályokat építünk és segítünkszámára minden érdeklődésételveszíteni. A nyelv tanulásárafordított és felhasznált időt,feladatokat tegyük mókássá. Haegy gyermek élvezettel végezvalamit, akkor érdeklődése,motivációja egyre erősebb lesz.És amikor az öröm jelen van, atanulás automatikussá válik. 30-45 perces foglalkozások

2

ideálisak, de vegyük figyelembea gyerekek között előfordulóegyéni különbségeket is. Haészrevesszük, hogy egytevékenység unalmassá válik agyerek számára, akkor váltsunk,csináljunk valami mást vagyhagyjuk abba a foglalkozást.Soha ne tanuljunk ha fáradt vagynem érzi jól magát. Nagyon sokdíjat adjunk a gyermeknek. Minéltöbbet annál jobb. Ez ösztönzi őt,fenn tartja motivációját, növeliönbecsülését. Soha ne mondjukazt, hogy “Nem jó!” vagy“Rosszul mondtad”. Ettől szinténelveszíti érdeklődését. Egészegyszerűen mondjuk meg ahelyes választ vagy jelentést ésfolytassuk a munkát. Végüllegyünk türelmesek. A gyerekeka saját tempójuk szerinttanulnak. Emlékezzünk: atürelem rózsát terem.

Szülőként nagyon sokatsegíthetünk gyermekünknekazzal, hogy felkeltjükérdeklődését az adott nyelv ésegy másik kultúra iránt. Tegyükvilágossá számára, hogyértékeljük az idegen nyelven valóbeszéd készségét. Nagyon sokmód van arra, ahogyan ezeket agyakorlatban megvalósíthatjuk.Átgondolhatjuk, hogy milyenországokban beszélik azt anyelvet és kultúrájukmegtapasztalása érdekébenképekkel, zenével, tánccal,ételekkel, műsorokkal,kiadványokkal tehetjükgazdagabbá a nyelvtanulás

élményét és örömét. Sőt, habeszéljük a nyelvet, akkorolvassunk fel a gyerek számára.Legjobb ha ezt képekkelillusztrált anyagok segítségéveltesszük (Interneten keresztülkiváló, látvánnyal és hangokkaltámogatott nyelvoktatóprogramok érhetők el). A nyelvegy nyelvben gazdagkörnyezetben virágzik kilegteljesebben. És ez messzetúlterjed az adott idegennyelviprogramon. A teljes közösségetmagában foglalja, amelyben agyermek él és mozog. Ha aprogramon való részvételen túlsegíteni, ösztönözni tudjuk agyermeket és megteremteni anyelv különböző helyzetekbenvaló alkalmazásának ésfelfedezésének lehetőségeit,akkor nyelvi kompetenciájafolyamatosan fejlődni tud. BerryMcLaughlin (Kaliforniai Egyetem,Santa Cruz) szerint a gyerekekaz anyanyelv megtanulása soránszámos hibát elkövetnek. Azegyik legdrámaibb eredményszerint ezek a folyamatoknagyon hasonlóak mindengyermek esetében. Amint atárgyak és az igék képzéséttanulják a legtöbb gyermek egyolyan szakaszon megy keresztül,amelyben azt mondják például,hogy “láttam a lót” a “láttam alovat” helyett. Ez és az ehhezhasonló hibák a természetesnyelvfejlődés részét képezik ésazt mutatják, hogy a gyerekekmegpróbálják kitalálni azokat a

3

mintákat és szabályokat,amelyek a nyelvet működtetik.Az idegennyelv elsajátításasorán felmerülő hasonló hibákrais úgy kell tekinteni, amelyek egyaktív és kreatív folyamat részétképezik. Ezért fontos tehát,hogy türelmesek és toleránsaklegyünk nem csak az iskoláskorelőtti “nyelvtanulók”, hanem anagyobb gyerekek hibázásaitilletően is. Ez persze nem aztjelenti, hogy ne javítsuk ki őket.Azonban tanítóként úgy kellkijavítanunk a gyermeket,ahogyan azt a szülők azanyanyelv elsajátításánál isteszik: támogató és ösztönzőhozzáállással, kiterjesztve éshelyesen elismételve az egyesmondatokat és kifejezéseket.

Felhasznált irodalom:

Cole, M; Cole, S. R. (1997):Fejlődéslélektan. Osiris.Budapest.

Collier, V. P. (1995b). Promotingacademic success for ESLstudents. Jersey City: NewJersey Teachers of English to

Speakers of Other Languages-Bilingual Educators.

Gersten, R. (1999). Thechanging face of bilingualeducation. EducationalLeadership, 56(7), 41-45. (ERICJournal No. EJ585637)

McLaughlin, B. (1984). Secondlanguage acquisition inchildhood: Vol. 1. Preschoolchildren (2nd ed.). Hillsdale, NJ:Erlbaum. (ERIC Document No.ED154604)

Nash, J. M. (1997): Fertile Minds.Time magazine, Feb, 3. 1997.Puchta, H. (1999): Creating alearning culture to whichstudents want to belong: theapplication of Neuro-LinguisticProgramming to languageteaching. In: Arnold, J. (szerk):Affect in Language Learning.Cambridge University Press. UK.

Tabors, P. O.; Snow, C. E.(1994): English as a secondlanguage in preschool programs.In: Richards. J. C. (szerk.):Educating Second LanguageChildren. Cambridge UniversityPress. USA.

4