Hírlevél II. évfolyam, 2013. január 14.

Tartalomjegyzék MVM Újabb TOP 500 2 Új blokkok finanszírozásának kérdőjelei 3 Már a kormány tárgyal az új gázszerződésről 3-4 Nincs miből árengedményt adni a magyaroknak 4-5

Cégcsoport Honlapon a paksi termelési rekord adatai Kevesebb pénzből épülhet meg a bátaapáti tároló 5-6 Kelendő a lignit 7

Szponzorálás Jótékonysági futballgála Pakson 8 MVM-koncertek: David Fray lépett fel Budapesten 9

A hazai energiaszektor hírei Kormánypárti vélemények, javaslatok 9-10 Többszintű ellenőrzés a sikeres rezsicsökkentésért 10-11 Új számlákat küldenek az áramszolgáltatók 11

Távhődíj: 52 milliárdos támogatás 11-12 Mégis nőtt a rendszerhasználati díj a kkv-k számára 12-13

Nullszaldóval terveznek a fővárosi közműcégek 13-14 Mennyi pénz van a gázszolgáltatókban? 14 Pazarlásra ösztönöz a rezsicsökkentés? 14 Stratégiai csapás a Molra 15-16 Felújítják a pusztaedericsi földgáztárolót 16

Hírek az alternatív energiáról Több a gázüzemű autó Európában - a franciák szeretik a villanyautót 16-17 Megépült az első villanykomp 17 Megadóztatják az elektromos autókat Washington államban 18 Németország: rekord a napenergiában - kevesebb a biogázüzem 18-19 Túltermelés: felesleges áram átvételéért fizetnek a németek 19

Idén tesztelhetik Amerika első úszó szélturbináját 19-20

Külföldi energiaszektor Új, negyedik generációs atomerőmű Kínában 20

Beindult az iráni atomerőmű 21 Oroszország visszaszerezné első helyét a gáztermelésben 21-22 Új gázpiacot talált a Gazprom és az E.On - uniós támogatás a lengyeleknek 22-23 Megállapodott a Nabucco az azeri gázmező tulajdonosaival 23 Választási árcsökkentés Bulgáriában - ingyen energia a Vajdaságban? 24

Hírek egy mondatban 24-25 Napelemek Hegyfalun és Faddon - Újabb faaprítékos fűtőmű Szombathelyen - Speciális jelölőanyag benzinbe - Áramütéstől óvják a madarakat

Hírek az MVM-ről

Újabb TOP 500

2013. január 12.

(logó: mvm.hu)

Míg az év első napjaiban a legnagyobb árbevételű, utóbb a legnagyobb

nyereségű 500 hazai cég rangsorát tette közzé a Heti Világgazdaság,

megállapítva, hogy több a különbség, mint a hasonlóság a két lista között. A

forgalom szerint az első ötszázba tartozó társaságok közül csak 227-nek a neve

bukkan fel a nyereségrekorderek között. A nyereség-toplistának - csakúgy, mint

az árbevételinek - az iparvállalatok az abszolút nyertesei. Meglepetésnek

tartotta a hetilap, hogy a rangsor 30 állami tulajdonú vállalata egy év alatt

megnégyszerezte adózás utáni eredményét. A TOP 500-ból a 11-dik helyen

szerepel a Magyar Villamos Művek, miután 2011-ben (2010-hez képest) tíz

helyet ugrott a listán. Ugyanezen időszakot összehasonlítva az MVM Paksi

Atomerőmű Zrt. a 26-dik helyről lépett a 19-dikre, az MVM Trade (amely 2012

nyarán beolvadt az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt.-be) pedig az 57-

dikről a 40-dikre. A cégcsoportból a MAVIR a 82-dik helyről a 94-dikre csúszott.

(fotó: vert.hu)

Újdonságként a hetilap azok cégeknek a százas ranglistáját is közölte, amelyek

2008-dik évi adózott eredményüket 2011-re a legnagyobb mértékben növelték.

Sajátos módon került fel a Vértesi Erőmű Zrt. (a 15. helyre) az eredményüket

a legtöbbel növelők listájára - példaként említette a céget a HVG. Úgy tudta 10

milliárdos pluszba fordítani a három évvel korábban 7 milliárd forintot közelítő

mínuszát, hogy 2010 nyarán csődeljárás indult ellene, ami 2011-ben

egyezséggel zárult: hitelezői 13 milliárd forintnyi követelésükről mondtak le,

amit az oroszlányi erőműcég rendkívüli eredményként számolt el. Ezzel még

anyavállalatát, az állami Magyar Villamos Művek Zrt.-t is bejuttatta ebbe a

rangsorba (a 39-dik helyre), amelyen a Mátrai Erőmű 48-dik helyen szerepel.

Új blokkok finanszírozásának kérdőjelei

2013. január 10.,12.

(fotó: atomeromu.hu)

Minden atomerőmű-projekt küszködik azzal, miként tud finanszírozást találni.

Ez az MVM Magyar Villamos Műveknél sokkal nagyobb és tőkeerősebb

cégeknek is kihívás: 10 éven át kell költeni rá és 50 éven át térül meg - mondta

a Figyelő hetilapnak adott interjújában Varró László, a Nemzetközi Energia

Ügynökség gáz-, szén- és villamosenergia-piaci részlegének vezetője. Varró

László helyes stratégiai döntésnek tartja, hogy Magyarország benn akar

maradni az atomenergiában, de a szabályozási, jogi környezetnek sokat kell

javulnia. A paksi egyes blokk élettartamának 20 éves meghosszabbításáról úgy

vélekedett: egy meglévő erőmű élettartamának meghosszabbítása nagyon

költséghatékony opció. Ha a nukleáris biztonsági vizsgálatok azt mutatják, hogy

tovább lehet üzemeltetni, akkor az energetikai költséghatékonysági

szempontok alapján ezt érdemes megtenni.

Már a kormány tárgyal az új gázszerződésről 2013. január 8.

(fotó: napi.hu)

A magyar-orosz hosszú távú földgázbeszerzési szerződés 2015 végén jár le.

Azzal, hogy az állam - várhatóan ebben a hónapban - átveszi az E.On

magyarországi gázüzletágát, a 2016-tól érvényes szerződésben már az MVM

Zrt. lehet az orosz fél tárgyalópartnere. Ennek kapcsán a Napi Gazdaság

felidézte, a gázszerződés 2005-ben került az E.On-hoz, amikor a német cég

többségi részesedést vásárolt a Mol gázüzletágában. A dokumentumot az E.On

Földgáz Trade Zrt. kezeli.

Nincs miből árengedményt adni a magyaroknak

2013. január 8.

(fotó: Alekszandr Medvegyev, napi.hu)

A Gazprom sohasem ad „árengedményt”, hiszen a fizetendő tételek nem fix

árat jelentenek - mondta a Napi Gazdaságnak Alekszandr Medvegyev, a

Gazprom elnökhelyettese. A lap felvetette, hogy a hírek szerint az elmúlt

időszakban egyes országokban csökkent az orosz gáz beszerzései ára, ám

hasonló kedvezményről Magyarország kapcsán nem lehet hallani. Erre

válaszolta azt, az ármegállapítást minden esetben kétoldalú megállapodások

rögzítik az adott piac tulajdonságai és a rendelkezésre álló alternatív

energiabeszerzési lehetőségek függvényében. A formulákat bizonyos

időközönként felülvizsgálják, néhány uniós országban éppen ez történt az

utóbbi időben. Ilyen lépésre a helyi piaci körülmények alapvető változásakor

kerül sor, az európai gázpiacon azonban minden ország a saját ütemében

fejlődik, ezért az egyikükre érvényes változások nincsenek hatással másokra, így

a magyar szerződésre sem. Azzal kapcsolatban, hogy elképzelhető-e, hogy 2015

után már nem az olajindexált gázárat kell majd fizetnünk, Medvegyev kifejtette,

előfordul, hogy egy-egy európai partner kéri, hogy a spot árakat is vegyék

figyelembe, ami egyre kevésbé népszerű az emelkedő tőzsdei árfolyamok

miatt. A kérdésre: mit szól ahhoz, hogy az MVM szeretné átvenni az E.On

gáznagykereskedő cégének a helyét a 2015 utáni időszakban, az elnökhelyettes

azt mondta: a magyarországi gázszerződés még három évig érvényes, a cég

pedig mindig készen áll, hogy a hosszabbításról tárgyaljon, bármely szereplő

képviselje hivatalosan a magyar oldalt.

(térkép: Déli Áramlat, gazprom.ru)

Az MVM érdekeltségébe tartozó Déli Áramlat földgázvezeték építéséről elmondta, az itteni beruházás értékét 610 millió euróra (mintegy 180 milliárd forintra) becsülik, de a pontos összeget csak a következő években lehet meghatározni. Idén és 2014 első felében a magyar szakasz megvalósíthatósági tanulmányának előkészítése, illetve a tervezés zajlik. A Gazprom-MVM közös cége finanszírozta építkezés 2014 második felében indulhat el, 2015-re pedig be is fejeződik, az első gázszállítmány így 2016. január 1-jén érkezhet. A további együttműködés lehetőségeiről Medvegyev azt mondta, a Gazprom nyitott a

kölcsönösen előnyös együttműködésekre, akár gázkereskedelemről vagy gáztárolásról, akár újabb vezetékek építéséről legyen szó. Ha pedig az MVM megvásárolja az E.On gázüzletágát, akkor a Déli Áramlattal összefüggő hosszú távú együttműködés mellett a gázbeszerzési szerződés meghosszabbításában is a Gazprom partnerévé válik.

A cégcsoport hírei Honlapon a paksi termelési rekord adatai

2013. január 7.

(fotó: atomeromu.hu)

A Paksi Atomerőmű Zrt. honlapján (www.atomeromu.hu) közzétette tavalyi

termelési adatait a 4 blokkra lebontva. Ebből kitűnik, hogy a blokkok átlagos

teljesítmény-kihasználása csaknem 90 százalékos volt. Az, hogy a paksi

reaktorok minden eddiginél több, 15 793 gigawattóra áramot termeltek 2012-

ben, a cégre jellemző termelési, biztonsági és üzemeltetési filozófia

eredménye - mondta korábban Kovács Antal kommunikációs igazgató.

Kevesebb pénzből épülhet meg a bátaapáti tároló

2013. január 8.

(fotó: rhk.hu)

A bátaapáti radioaktívhulladék-tárolóban a tervezettnél kevesebb kamrára lesz

szükség egy új megoldásnak köszönhetően - mondta Kereki Ferenc, az RHK Kft.

ügyvezetője. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. és a paksi

atomerőmű szakemberei dolgozták ki az új megoldást, amely mintegy 19

milliárd forinttal csökkentheti az építés tervezett költségeit, és amellyel jobb a

térkihasználás: 19-ről csaknem 50 százalékra nőhet a tárolótérben elhelyezett

hulladék aránya. 96-ról 110 négyzetméterre növelik a kamrák szelvény-

nagyságát, a betonkonténerek helyett fémkonténereket alkalmaznak, inaktív

helyett aktív cementpéppel töltik ki a hulladékok, illetve az azokat tartalmazó

hordók közötti teret. Lépésenként vezetik be az új megoldást, eleget téve a

biztonsági követelményeknek. Így nem lesz szükség az eredetileg tervezett 17

kamrára. Azt, hogy végül hány kamrát alakítanak ki a mórágyi rögben, több

tényező befolyásolja, például a paksi atomerőmű bővítése, illetve az, hogy a

nagyon kis aktivitású leszerelési hulladékokat ott vagy egy felszíni tárolóban

helyezik-e el véglegesen. A mostani számítások szerint négy kamrát alakítanak

ki az üzemelési és részben a leszerelési hulladékok számára. Kereki Ferenc

tájékoztatása szerint a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló kutatási

munkáira 32 milliárd forintot költöttek, a létesítésre további 36,5 milliárdot

terveztek. Máig két kamra épült meg az úgynevezett mórágyi rögben, az elsőt

2012 decemberében helyezték üzembe. Egy kamrában hozzávetőleg 4600

hordónyi hulladék fér el - írta a Tőzsdefórum, az mno.hu, a greenfo.hu portál.

Kelendő a lignit

2013. január 10.

(fotó: mert.hu)

Árban a lignit a gáz vetélytársa, nem véletlen, hogy a Mátrai Erőmű tavaly

több mint másfélszer annyit adott el belőle, mint az előző évben. A

Világgazdaság beszámolója szerint a visontai és bükkábrányi bánya fokozatosan

növelte termelését: a cég 2008-ban még csak 46 ezer tonna lignitet adott el a

lakosságnak, 2011-ben már 200 ezret, 2012-re pedig 300 ezer tonnát tervezett,

de túlteljesítette 25 ezer tonnával. Valaska József, az erőmű vezérigazgatója

korábban 2015-re már 500 ezer tonna kitermelését valószínűsítette. A lap

megjegyezte, hogy a hazai lignit importot vált ki és munkahelyet jelent, ám a

népszerűsége mégsem jó hír, hiszen égetésekor 5 százaléknyi szállópor kerül a

levegőbe és magas a kéntartalma is (a fűtés során keletkező kénsav kárt okoz a

kazánban és a kéményben). A Levegő Munkacsoport betiltatná a lignit

égetését, de azt is szabályozná, hogy mit szabad eltüzelni a családi házak

kazánjaiban és mit nem.

Szponzorálás

Jótékonysági futballgála Pakson

2013. január 9.,10.

Kovács Zoltán, Lipcsei Péter, Lisztes Krisztián, Mátyus János, Fehér Csaba, Fehér

Attila, Tököli Attila, Éger László, Vayer Gábor - néhány név azok közül, akik

pályára léptek az ASE sportcsarnokban a január 13-án tartott jótékonysági

tornán. Az évek óta súlyos beteg Blatt Pál gyógykezelésére ajánlották fel a

szervezők - az Atomerőmű SE, a Paksi FC valamint a PART - a gála teljes

bevételét. A Paksi Sportegyesület korábbi kiváló labdarúgójának és edzőjének

évek óta megromlott az egészségügyi állapota - emlékeztetett a paksihirnok.hu

portál. Haraszti Zsolt, az MVM Paks ügyvezetője, a torna szervezője örömét

fejezte ki, hogy ilyen sokan összefogtak az Atomerőmű SE és a Paksi SE egykori

kiválóságáért - írta a Tolnai Népújság. Haraszti Zsolt az nb1.hu honlapnak azt is

elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. is az ügy mellé állt.

MVM-koncertek: David Fray lépett fel Budapesten

2013. január 13.

(fotó: David Fray, kultography.hu)

Az MVM-koncertsorozat ékköve idén is a már tizedszerre megrendezett „A

Zongora”. A kerek évfordulót számos nemzetközi és hazai világsztár

Magyarországon ünnepli, köztük David Fray. Az idei első koncerten, január 13-

án ő lépett fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. David Fray

vitathatatlanul a francia zenei élet egyik legújabb felfedezettje, s nem csupán

meggyőző muzikalitásának és technikai tudásának, hanem újító és érzékeny

interpretációinak köszönhetően is, így Johann Sebastian Bach művei is új

értelmezést nyertek. (kultography.hu)

Az összesen 33 koncertből álló évad 2012. október 6-án, a Gödöllői Királyi Kastélyban kezdődött a 13. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál nyitókoncertjével. Az MVM-koncerteken olyan művészeket láthatott a magyar közönség, akik korábban még soha vagy nagyon hosszú ideje nem léptek fel hazánkban. A részletes program az mvm.hu honlapon is olvasható.

A hazai energiaszektor hírei Kormánypárti vélemények, javaslatok

2013. január 12.,10.

(fotó: Lázár János, napi.hu)

Lázár János államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában a 10 százalékos

rezsicsökkentést nem tartotta elégségesnek, mert ma egy fizetésből élő

családnak jövedelme legkevesebb 20 százalékát kell rezsire fordítania. "Ma

Magyarországon sok szakértő azt mondja, hogy legalább 30 százalékkal

drágább a gáz és az áram annál, mint amit egy család vagy egy nyugdíjas ki

tud fizetni" - tette hozzá. (napi.hu, mno.hu, profitline.hu, hirado.hu)

Németh Szilárd, a rezsicsökkentést ellenőrző fideszes munkacsoport vezetője

a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: arra kérik a szolgáltatókat,

hogy jól látható helyen, egyértelműen tüntessék fel számláikon a tízszázalékos

csökkentést. Ha ez nem történik meg, olyan jogszabályi változásokat

kezdeményez, amelyek erre kötelezik a szolgáltatókat. Kifejtette: ha valakinek

nem éri meg Magyarországon termelni, akkor "ebben az esetben nem fogjuk

telesírni a zsebkendőnket". Hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentésnek nem az a

célja, hogy portfólióváltást kényszerítsenek ki a külföldi tulajdonú

szolgáltatóknál, de ez egy kellemes hozadéka is lehet a dolognak. Németh

Szilárd elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az E.On után hasonló tárgyalások

kezdődhetnek arról, hogy magyar közösségi tulajdonba kerüljenek vissza az

ezen a területen működő cégek.

A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal előzőleg bejelentette: a képviselőcsoport

februári ülésén várható döntés egy olyan fogyasztóvédelmi törvényjavaslat-

csomagról, amely a mostaninál jóval szigorúbb eljárásokra kötelezi az

energiaszolgáltatókat. Ezek az előírások erőteljesebben fogják védeni a

családok érdekeit a szolgáltatókkal szemben. Az indítvány két-három héten

belül elkészül és februárban már be is terjesztik a parlamentnek. (Privátbankár)

Egyébként "igencsak energikus mértékű" növekedést tapasztaltak a vízdíjak

alakulásában is, ezért hamarosan ezek mérséklését is fontolóra veszi a Fidesz -

a frakcióvezető ezt az M1 Az este című műsorában mondta. A végleges döntés

tavaszra várható. (Felmerült a szemétszállítás és a kéményseprés díjának

mérséklése is.)

Többszintű ellenőrzés a sikeres rezsicsökkentésért

2013. január 7.,8.

(fotó: facebook.com/2013ARezsicsokkentesEve)

A rezsicsökkentés nyomon követésére létrehozott kormánybizottság és a

kormánypárti munkacsoport vezetője, Fónagy János, a fejlesztési tárca

államtitkára és Németh Szilárd országgyűlési képviselő megerősítette: a két

testület mindent megtesz, hogy az energiaárak tízszázalékos mérséklése

minden háztartásban maradéktalanul érvényesüljön. Egyetértettek abban,

hogy a folyamat első szakasza sikeres, az elfogadott módosítások hatása

egyértelműen megjelent a szolgáltatók áraiban. A testületek a mulasztások

vagy visszaélések leghalványabb gyanúja esetén is készen állnak a

körülmények kivizsgálására, az azonnali intézkedésre, a felmerült probléma

orvoslására. Az ellenőrző testületek vezetői az eddigi tapasztalatok alapján úgy

vélték, a nagy szolgáltatók megfelelően működnek együtt az árcsökkentés

érvényesítésében és a felhasználók mielőbbi értesítésében. A lakossági

fogyasztók ingyenesen hívható telefonszámon is jelezhetik majd

észrevételeiket, panaszaikat - közölte a kormany.hu portál. A Portfólió

beszámolója szerint a Fidesz munkacsoportja Facebook-oldalt hozott létre a

hírek, tapasztalatok megosztására, amely a "2013 a rezsicsökkentés éve" címet

viseli.

Új számlákat küldenek az áramszolgáltatók

2013. január 7.,8.

(fotó: elmu.hu)

Az áramszolgáltatóknak a korábban kiküldött számlák helyett 30 napon belül

újakat kell kiállítaniuk - a Németh Lászlóné miniszter által jegyzett rendelet a

Magyar Közlönyben jelent meg, amelyet a Gazdasági Rádió, az Infórádió is

ismertetett. Miután a panaszosok 90 százaléka az Elmű számlázását kifogásolta,

az Elmű-Émász társaságcsoport közleményében kifejtette: voltak olyanok

ügyfelek, akiknek mérőóra-állását a telefonos rendszer nem fogadta el, de új

menüpontot vezettek be. A cég egyúttal magától értetődőnek nevezte, hogy

januártól új árak szerint számláz. A januárban érkező, de még a decemberi

fogyasztást tartalmazó számla a régi árat tartalmazza. A korábban megküldött,

februárra, márciusra vonatkozó számlákat nem kell befizetni, azok helyett újak

készülnek. Ha valaki ezeket már befizette, a többletet jóváírják, de az

ügyfélszolgálaton kérhető a különbség visszautalása is - közölte a társaság.

Távhődíj: 52 milliárdos támogatás

2013. január 8.

(fotó: mno.hu)

52 milliárd forintos támogatást kapnak a távhőszolgáltatók. Az összeg fele jut

az öt vidéki nagyvárosba, Pécsre, Szegedre, Miskolcra, Debrecenbe, Győrbe,

valamint Budapestre. A Magyar Nemzet cikke szerint az egyes cégeknek szánt

kompenzációt bonyolult számítással állapították meg, az összege maximum a

működési kiadások és bevételek közötti különbözet lehet. A kompenzáció azért

is fontos a cégeknek, mert a Magyar Energia Hivatal számításai szerint a

lakossági és a nem lakossági fogyasztók távhődíjakból származó hátraléka

meghaladja a 18 milliárd forintot.

Évi 65 milliós többletköltsége keletkezik egy átlagos méretű, évente 100 gigawattórányi villamos energiát felhasználó hazai iparvállalatnak amiatt, hogy januártól nem az összes áramfelhasználó, hanem csak a lakosságon kívüliek kötelesek megvásárolni az országban termelt zöldenergiát. (Világgazdaság)

Mégis nőtt a rendszerhasználati díj a kkv-k számára

2013. január 7. A szabadpiaci áramvételezésre kötelezett kis- és középvállalkozásoknál

átlagosan 10-15 százalékkal emelkednek a rendszerhasználati díjak január 1-

jével. Ez jelentős vállalkozói kört, több tízezer vállalkozást is érinthet - derült

ki az energiainfo.hu szakportál újabb elemzéséből. A Nemzetgazdasági

Minisztérium a minap közölte, hogy a 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés

hatásaként nem nőnek a kis- és közepes vállalkozások terhei. A szaktárca

szerint a rendszerhasználati díjaknál nincs külön lakossági és nem lakossági

árkategória, így a lakossági villamosenergia-árcsökkentéssel együtt végrehajtott

rendszerhasználati díjcsökkentés a lakossági fogyasztókkal azonos módon

vételező kis- és közepes vállalkozások energiaköltségét is csökkenti. A

szakportál vezető elemzője, Drucker György amellett érvelt - ő a Magyar

Energia Hivatal 2011-es adataival kalkulált -, hogy körülbelül évi 5,1

terawattórányi áramot fogyasztanak azok a kkv-k, amelyek a lakossághoz

hasonlóan kisfeszültségen vételezik az áramot. Ezek a vállalkozások valóban jól

járnak a rezsicsökkentéssel. Ugyanakkor a kkv-k jelentős része szabadpiaci

vételezésre kötelezett és nem kisfeszültségen csatlakozik a hazai

villamosenergia-rendszerhez. A szakportál szerint az érintett kkv-k körét csak

megbecsülni lehet - az 5,1 terawattóra fogyasztást képviselő, a rezsicsökkentés

haszonélvezőjének tekinthető kkv-k mellett a legalább 4,6 terawattóra

fogyasztást képviselő vállalkozói kör lesz a keresztfinanszírozás kárvallottja:

náluk emelkedik a rendszerhasználati díj, amely az elemzés szerint a

vállalkozások teljes villamosenergia-költségének 20-40 százalékát teszi ki. Az

érvelést több portál is ismertette, köztük az orientpress.hu.

Nullszaldóval terveznek a fővárosi közműcégek

2013. január 10.

A fővárosi közművek eredményességét is visszavetik a 2013 januárjától élő új

elvonások - a Figyelő összegyűjtötte fizetési kötelezettségeiket.

A közműcégeket vezetékeik, csatornáik után évente és méterenként 125 forintos közműadó terheli.

Az energiacégek a 19 százalékos társasági adó mellett 31 százalékos jövedelemadót fizetnek (az összegből a fejlesztéseket leírhatják).

8-ról 11 százalékra emelkedett a Robin Hood-adóként ismert különadó, amelyet az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell.

Változott a helyi iparűzési adózás is, ezzel a közszolgáltatók is rosszul járnak. A helyi adóból levonhatók egyes költségek, de csak évi 500 millió forintos árbevételig, fölötte sávosan egyre kevesebbet lehet levonni, vagyis nő az adóalap, s így az iparűzési adó is.

A közszolgáltatóknak ki kell gazdálkodniuk a 10 százalékos rezsicsökkentést.

A gáz-, víz- és csatornázási műveknek, (illetve a közterület-fenntartónak) együttesen csaknem egymilliárd forintnyi felügyeleti díjat kell fizetniük a Magyar Energia Hivatalnak. Ez nem új teher, s nem is tartozik a legnagyobbak közzé: az összes kiadáshoz viszonyítva a Fővárosi Vízműveknél a legmagasabb, ott 1,0-1,2 százalékot tesz ki, a többi érintettnél ezrelékekben mérhető.

Mennyi pénz van a gázszolgáltatókban?

2013. január 10.

(fotó: portfolio.hu)

A gazdasági válság erősen beszűkítette az energiacégek eredménytermelő-

képességét, a fogyasztás visszaesése érezhetően negatívan hatott az

energiacégek működésére. A lakossági szolgáltatásnál az energiadíjak 2010 óta

történő „befagyasztása” szintén az elvárt bevételek elmaradásához vezetett,

miközben a kintlévőségek is jelentősen növekedtek, vagyis a 2012-es

kormányzati lépések egy korántsem jó pénzügyi helyzetben lévő szektort értek.

A Portfólió az E.On, a GDF Suez, a Főgáz és a TIGÁZ 2011-es beszámolójának

adatai alapján írta, hogy az összes gáztársaságnak veszteséget jelentett az

egyetemes gázszolgáltatás: 2011-re már több cég is negatív saját tőkét

mutatott ki a korábbi évek veszteséges működése miatt. (Az államosítás előtt

álló gáznagykereskedő E.On Földgáz Trade és gáztároló E.On Földgáz Storage

számait nem tekintette át a gazdasági portál.) Érdemi eredményt egyedül a

gázelosztásban értek el a külföldi hátterű társaságok. A hatóságilag

megszabott árak mellett igen szórt képet mutat az egyes elosztótársaságok

jövedelmezősége. Az E.On két gázelosztója 1,5, illetve 3,3 milliárd forintos

profitot realizált 2011-ben. A GDF Suezhez tartozó Égáz-Dégáz 4,4 milliárd, a

Főgáz csaknem 4,5 milliárd, a legnagyobb hálózatú Tigáz gázelosztási

tevékenysége 1,2 milliárd forint adózott eredményt ért el 2011-ben.

Pazarlásra ösztönöz a rezsicsökkentés? 2013. január 10.

A piacinál alacsonyabb ár pazarlásra és a takarékosságot szolgáló

beruházások elhalasztására ösztönöz - emellett érvelt a Pénzcentrum. Kivéve,

ha a kormány minden eddiginél átfogóbb épületenergetikai stratégiát, s hozzá

tartozó pályázati rendszert hirdet, ám erre kicsi az esély, jegyezte meg a portál

cikkírója. Alapvető közgazdaságtani fogalom, hogy az alacsonyabb árak az adott

termék nagyobb mennyiségű fogyasztására ösztönöznek, míg a magasabb árak

attól visszatartanak. Egyértelmű tehát, hogy a rezsiköltség-csökkentés a

nagyobb mennyiséget fogyasztókat támogatja inkább, s emellett nincs

tekintettel a fogyasztók szociális helyzetére, s energiafelhasználásuk

hatékonyságára sem. Így a már érvényben lévő, illetve a további csökkentések

nem nyújtanak hatékony választ az egyre égetőbb problémákra: vagyis nem

csökkentik a felhasználást és nem javítanak az energiahatékonyságon sem. A

penzcentrum.hu Perger Andrást, az Energiaklub projektvezetőjét is idézte, aki

szerint az intézkedés sem az ország energiaszámláját, sem energiafüggőségét

nem mérsékli, és a lakosság terhei is csak látszólag csökkennek.

Stratégiai csapás a Molra

2013. január 7.,8.

(fotó: algyői stratégiai tároló, nol.hu)

Az idén 8 milliárd forinttal, mintegy 12 milliárdra csökkenhet a stratégiai

gáztárolás költségeire a gázszámlákból befolyó összeg - közölte a Népszabadság

megkeresésére Bártfai Béla, a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség

vezérigazgatója. Ennek oka, hogy januártól a lakosságnak nem kell megfizetnie

a köbméterenként 2,06 forintos úgynevezett biztonsági készletezési díjat. Az

1,2 milliárd köbméteres (jelenleg mintegy 800 millió köbméterig feltöltött)

algyői stratégiai földgáztároló 74 százalékban a Mol, 26 százalékban az MSZKSZ

tulajdonában lévő MMBF Zrt. kezében van. A benne tárolt stratégiai

gázkészletek tulajdonosa az MSZKSZ, amely formálisan ugyan a magyarországi

gázcégeké, ám a legfontosabb döntéseket (például a készlet esetleges

felszabadításáról) csakis a kormány hozhatja meg.

A lap felidézte, hogy a Fidesz-kormány jelentősen lazította a stratégiai tárolás szabályait: a miniszter csökkentheti a tárolandó mennyiséget akár 600 millió köbméterre, másrészt tavaly év elején el is adattak belőle csaknem 400 milliót. A tavaly decemberben elfogadott biztonsági tárolásról szóló törvény pedig arról

rendelkezik, hogy ilyen készleteket csak az állam tárolhat. Noha a szabály csak júliusban lép életbe, tudvalévő, hogy jelenleg az államnak sem stratégiai, sem kereskedelmi gáztárolója nincs. Igaz, a múlt év végén szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy az állam megvásárolja az E.On kereskedelmi gáztárolóit. Azon ötlet kapcsán, hogy a kormány a jövőben talán nem is a Moltól, hanem az E.Ontól megvásárolandó mezőn képzelné el a stratégiai gáztárolást, Bártfai Béla megerősítette: az MSZKSZ szakmailag bármely telephelyen kész megteremteni a stratégiai gáztárolás feltételeit. A vg.hu arról írt, hogy a biztonsági gáztárolás létjogosultságát (külön tárolóban) korábban sok szakember kétségbe vonta. Sokallták a beruházás költségét és emlékeztettek, hogy a lakossági igényekre vészhelyzet esetén is bőven elegendők a kereskedelmi tárolók - ez bebizonyosodott a gázválság idején is. Nyugati példák alapján azzal érveltek, hogy a biztonsági gáztárolás úgy is megoldható, hogy a szabályozás adott nagyságú tartalékok tárolására kötelezi a gázkereskedőket, illetve gázfelhasználókat. Igaz, ez esetben a tároló tulajdonosát (akkor is, ha az versenypiaci szereplő) kötelezni kell arra, hogy kapacitásai adott részét biztonsági célra tartsa fenn. Magyarországon ez utóbbi út most még inkább járható lesz, mint eddig, hiszen az MVM ellenőrzése alá kerülő E.On Földgáz Storage, mint állami tulajdonú cég (MVM üzletág) könnyűszerrel kötelezhető ilyen feladatra. Ráadásul az E.On egyik tárolója (Maros-1) egyébként sem működik, feltehetően kereslethiány miatt. Felújítják a pusztaedericsi földgáztárolót

2013. január 13.

(fotó: pusztaedericsi tároló, eon-foldgaz-storage.hu)

Tavaszra elkészül az E.On Földgáz Storage Zrt. (EFS) pusztaedericsi földalatti

gáztárolójában a kitároló rendszer felújítása. A mintegy 1,5 milliárd forintos

beruházással nagymértékben javul a tároló üzemelési biztonsága -

tájékoztatta az EFS a távirati irodát. Az egyetlen nyugat-magyarországi tároló

fontos szerepet tölt be a régió földgázellátásában, összkapacitása 340 millió

köbméter, kitároló kapacitása napi 3,1 millió köbméter - ismertette Fritsch

László, az EFS üzemeltetésért felelős igazgatósági tagja. 1972-ben építették és a

rendszeres karbantartás már nem volt elegendő a földgázkitárolás biztonsági

követelményeihez, ezért a teljes felújítás, illetve az üzembiztonsági rendszer

átalakítása mellett döntöttek. A munka két éve kezdődött, miközben a

kereskedelmi üzemet nem kellett leállítani. Fel kell újítani a besajtoló rendszert

is - erről heteken belül megszületik a beruházási döntés. Ez 1,5-4 milliárd

forintos további fejlesztést jelenthet Pusztaedericsen. (Tőzsdefórum, ma.hu,

figyelo.hu, hirado.hu)

Az E.On Földgáz Storage Zrt.-nek négy földalatti gáztárolója van: a zsanai, a pusztaedericsi, a hajdúszoboszlói és a kardoskúti összesen 4,2 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas, amelyekből naponta összesen 55 millió köbmétert lehet kitárolni. Ezekben több mint tíz hazai gázkereskedő cégnek tárolják az általuk beszerzett gázt. A tárolók lehetővé teszik, hogy a kereskedők akkor vásárolhassanak, amikor az számukra előnyös.

Hírek az alternatív energiáról

Több a gázüzemű autó Európában - a franciák szeretik a villanyautót

2013. január 10.,9.

(fotó: piacesprofit.hu)

Az NGVA Europe (Natural and bio Gas Vehicle Accosiation) adatai szerint 3

százalékkal bővült a földgázzal hajtott járművek piaca. 2011 júniusa és 2012

júniusa között összesen 985 ezerrel nőtt a CNG-üzemű járművek száma

Európában. Az új töltőállomások száma 2627-ről 2860-ra növekedett.

„Figyelembe véve a nehéz európai gazdasági helyzetet, ez a növekedés a

meglévő kiaknázatlan potenciált igazolja a földgázzal hajtott járművek

esetében” - vonta le a következtetést a Piac és Profit cikke szerint

Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület

elnöke. A cseppfolyósított gázt adó kutak száma tavaly elérte a 44-et és a

jövőben további 43 új kút építése várható az unióban.

Franciaországban tavaly 5663 elektromos személyautót adtak el, 15-kal többet, mint 2011-ben. Mindebből az következik, hogy Franciaország elég nagy szeletet tudhat magáénak az elektromos járművek európai értékesítéséből: 2012-ben a piac 35 százalékát birtokolta. A második helyen Norvégia áll 15, a harmadik helyen pedig Németország 13 százalékkal. (Tisztajövő)

Megépült az első villanykomp

2013. január 11.

(fotó: siemens.com/hvg.hu)

Norvégiában 2015-ben már közlekedni fog a Siemens kizárólag árammal

hajtott autóskompja. Majdnem 20 km/h sebességgel halad majd, motorzaj és

károsanyag kibocsátás nélkül. A norvég Fjellstrand hajógyárral közösen

fejlesztette ki a Siemens a világ első villamos meghajtású autóskompját. A 80 m

hosszú hajó - amelyen 120 autó és 360 utas számára van hely -, a Sognefjord

két partján lévő Lavik und Oppdal helységek között közlekedik majd. Két menet

között a kikötőben mindössze tíz perc elegendő a hajó akkumulátorainak

feltöltésére. (hvg.hu)

Megadóztatják az elektromos autókat Washington államban

2013. január 7.

(fotó: plugincars.com)

Washington államban február elsejétől az akkumulátoros-elektromos autók

tulajdonosainak évi 100 dolláros adót kell fizetniük az útalapba - közölte az

automotor.hu/alternativenergia.hu oldal. Az útalap használati díja jelenleg

beépül az üzemanyag árába, de a villanyautósok nem vesznek se benzint, se

gázolajat, miközben használják az utakat. A jogszabály nem terjed ki a hibrid

autókra és azokra, amelyek 35 mérföld/órás (56 km/h) tempónál lassabban

haladnak. Így a felmérések szerint 1600 autót érint a változás, ami miatt az

elektromos autók tulajdonosai nem aggódnak: legtöbben több ezer dolláros

adókedvezményt kaptak a vásárláskor, és éves szinten még így is sok pénzt

spórolnak azzal, hogy nem benzint tankolnak. Még a kaliforniai Plug In America,

az elektromos autók terjedését szorgalmazó érdekvédelmi csoport is támogatja

az új adót, mert mértékét ésszerűen állapították meg.

Németország: rekord a napenergiában - kevesebb a biogázüzem

2013. január 10.

Az elmúlt esztendő végén a német háztartásokban összesen 1,3 millió darab

napenergiát hasznosító berendezés volt, amelyekkel összesen 28 milliárd kWh

áramot termeltek: 45 százalékkal többet az előző évinél. A német kormány

2030-ra szeretné a napenergia felhasználásának részarányát legkevesebb 20

százalékra emelni a teljes áramfelhasználásban. (alternativenergia.hu)

A Német Biogáz Szakmai Szövetség ugyanakkor arra panaszkodik, hogy 2012-

ben összesen 269 új biogázüzem épült az országban a tavalyelőtti 1310-el

szemben. A csökkenés oka, hogy mérsékelték a zöldáram átvételi árát, ugyanis

jelentős kapacitások épültek ki biogázos, napelemes és szélkerekes

erőművekből, amelyek már jelenleg is fedezik a leállított vagy leállítani

szándékozott atomerőművek kieső teljesítményeit. A biogázüzem-építő

cégeknél már tavaly 25 százalékos létszámleépítésre volt szükség. Abban

bíznak, hogy a gyártókapacitásaikat Kelet-Európában, Brazíliában és Kínában

értékesíthetik - erről számolt be a Magyar Mezőgazdaság Online.

Túltermelés: felesleges áram átvételéért fizetnek a németek

2013. január 11.

(fotó: welt.de)

Visszájára fordult és hátráltatja a környezetvédelmi célok elérését a német

energiaipari fordulat - a német Die Welt napilap online a BDEW víz- és

energiaipari szervezet adatait ismertette. Az igazgató, Hildegard Müller szerint

a támogatással előállított nap-, biomassza- és szélenergia kiáramlása

nemzetgazdasági kárt okozhat. Extrém esetekben a német áramszolgáltatóknak

még fizetniük is kellett azért, hogy külföldi hálózatokba adhassák át a felesleges

áramot. A hálózati áramszolgáltatókat törvény kötelezi a teljes hazai

szélenergia-termelés átvételére hatósági áron még akkor is, ha arra egyáltalán

nincs kereslet sem bel-, sem külföldön. Ilyen helyzet alakult ki karácsonykor is:

az áramszolgáltatók megawattóránként 220 eurót fizettek azért, hogy

átadhassák az áramot, holott egyébként 50 eurót szoktak érte kapni. Összesen

mintegy 9200 megawattóra áramot adtak át így külföldi hálózatoknak. Az ilyen

költségek is a német áramfogyasztókat terhelik. A német túltermelés veszélyt

jelent a hálózati stabilitásra, aminek kivédésére a Cseh Köztársaság és

Lengyelország már bejelentette, hogy szükség esetén lekapcsolja a határon

saját hálózatát a németországiról. (Portfólió, stop.hu/MTI)

Idén tesztelhetik Amerika első úszó szélturbináját

2013. január 9.

(fotó: umaine.edu)

Az Egyesült Államok 2013 nyarán Maine partjainál megkezdi első úszó

szélturbinájának tesztjeit. A tervek szerint 5 gigawattos kapacitású

szélerőművet építenének. A körülbelül 20 milliárd dolláros beruházás átadását

2030-ra tervezik. Habib Dagher, a Maine-i Egyetem munkatársa szerint az

öbölnél fújó szelek 150 nukleáris erőmű teljesítményével megegyező

mennyiségű energiát termelhetnek. A biouzemanyag.blog.hu ismertette a

businessgreen.com cikkét, miszerint sikeres tesztelés esetén 2015-2017 között

egy kisebb, 12 megawattos kísérleti projekt kezdődik, két - egyenként 6

megawattos - turbinával. Ezek előfutárai lehetnek a 80 turbinával üzemelő park

kiépítésének.

A külföldi energiaszektor hírei

Új, negyedik generációs atomerőmű Kínában

2013. január 7.

(fotó: worldconstructionnetwork.com)

Negyedik generációs, biztonságos nukleáris erőmű építése kezdődött meg

Kínában. A 108 milliárd forintnak megfelelő összegből épülő, 200 megawattos

erőműnek a kelet-kínai tengerbe nyúló, Santung tartománybeli Rongcseng

városa ad helyet. Az építtető és üzemeltető, a Huaneng Santung Sitao-öböl

Nukleáris Erőmű (HSNPC) arról tájékoztatta a kínai sajtót, hogy az építkezés

decemberben kezdődött, a létesítmény 2017 végére kerül üzemképes

állapotba. Ez az első nukleáris erőmű, melynek a kínai vezetés a fukusimai

katasztrófa után zöld utat adott. Az állami kézben lévő Huaneng cégen kívül a

CNEC nukleáris mérnökségi csoport és a pekingi Csinghua Egyetem is a

befektetők között van. Utóbbi a reaktor kifejlesztőjeként annak rendkívül

biztonságáról nyilatkozott: a negyedik generációs erőművet vészhelyzet esetén

olvadás és jelentősebb szivárgás nélkül gyorsan le lehet zárni. A következő

évtizedekben egy jóval nagyobb, 6,6 gigawattos erőműkomplexummá

bővítenék a beruházók, amely így az ország legnagyobb létesítménye lehet.

Kínában jelenleg 15 nukleáris reaktor üzemel, 26 másikat jelenleg is építenek. A

kormány célja, hogy az ország nukleáris erőműveinek kapacitása az évtized

közepére elérje a 40 millió kilowattot. (Energiainfó, Privátbankár/MTI)

Beindult az iráni atomerőmű

2013. január 9.

(fotó: azernews.az)

Rákapcsolódott az iráni energiahálózatra a busehri atomerőmű - jelentette be

az iráni nukleáris program irányítója, Fereidún Abbaszi Davani. Az azernews.az

azerbajdzsáni portál azt idézte tőle, hogy a teljes kapacitás eléréséhez több

időre, 2-3 évre van szükség. Irán és a térség első atomerőműve Teherántól

1200 km-re, a Perzsa-öböl mellett található. Első reaktorblokkja a nyugati és az

orosz technika keveréke. A Tőzsdefórum/MTI felidézte, hogy a német Siemens

leányvállalata kezdte építeni még 1975-ben, de leálltak a munkák (részben az

iszlám forradalom és a nem sokkal később kirobbant iráni-iraki háború miatt), a

szerződést pedig felmondták. Utána egyik nyugati állam sem vállalta

befejezését. 1998-ban olyan szerződést kötött Irán az Atomsztrojexport orosz

céggel, hogy a vállalat kulcsrakészen adja át az első reaktorblokkot.

Egyes szakértők szerint a busehri reaktor beindítása nem hozza közelebb Iránt a nukleáris fegyverek kifejlesztéséhez, mivel Irán Oroszországtól szerzi majd be a fűtőelemeket, és a kétoldalú megállapodás szerint oda is kell visszaszállítania. Emellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is figyeli, nehogy katonai célokra használják fel a kiégett hasadóanyagot, ami egyébként is csak elméletileg lehetséges. Az 5 százalékos dúsítású urán erőművek működtetésére használható, csak a 80-90 százalékos tisztaságúból készülhet atomfegyver.

Oroszország visszaszerezné első helyét a gáztermelésben

2013. január 7.

(fotó: yandex.ru)

Oroszországnak nagyjából két és félszer akkora nem hagyományos

gázkészlete lehet, mint hagyományos. Összesen 680 ezer milliárd köbméterre

tehető a még a föld alatt lévő nem konvencionális készlet, amelynek egy része

palagáz, de homokkőben és kőszénrétegben is jelentős mennyiség lapul.

Egyetlen más ország sem versenyezhet Oroszországgal, ami a

földgáztartalékokat illeti - az Energiainfó szerint Viktor Szkorobogatov, a

Gazprom kutatási egysége, a VNIIGAZ igazgatója egy sajtótájékoztatón beszélt

erről. Oroszország a hagyományos gáztermelésre fókuszált, amelyben világelső

volt. 2009-ben azonban az USA átvette a vezető szerepet, mégpedig a nem

hagyományos szektor fejlesztésének köszönhetően. A Gazprom és orosz

tisztviselők korábban lebecsülték a szektorban rejlő lehetőségeket. Ám tavaly

áprilisban Putyin felszólította a belföldi energiatermelőket, hogy készüljenek fel

egy változó piacra. Miután az orosz elnök is elismerte a nem konvencionális

energiatermelés hatásait, Oroszország aktívan tanulmányozza a mélységi

repesztéses technológiát. A készletekből 5-20 ezer milliárd köbméternyi a

palagáz, a nehezen hozzáférhető, úgynevezett tight-gas 110 ezer milliárd

köbméter, a kőszén-metán 50 ezer milliárd köbméter lehet. A vízből kinyerhető

földgáz, a gáz-hidrát az ország nem hagyományos készleteinek 75 százalékát

teszik ki, 500 ezer milliárd köbmétert. A kőszén-metán és a tight-gas termelése

2020 után kezdődhet, a bevezető projekteket már elkezdte a Gazprom. A

hidrátok és a palagáz kereskedelmi termelése 2025-2030 előtt nem valószínű.

Új gázpiacot talált a Gazprom és az E.On - uniós támogatás a lengyeleknek

2013. január 9.,10.

(fotó: Ob folyó nevű LNG-tanker, lngas.ru/gazprom.ru )

Hiába csökken a Gazprom vezetékes gáza iránti európai kereslet, s hiába van

túlkínálat cseppfolyós gázból is, az orosz társaság és a német E.On újabb

értékesítési lehetőséget fedezett fel. Mini LNG-létesítményekkel teher- és

személyszállító járművekhez juttatnák el üzemanyagként a gázt - a

Világgazdaság a Gazprom Germania Gmbh cégre hivatkozott, miszerint sokkal

versenyképesebbek lehetnek Európában a kisméretű, olcsóbb és könnyen

telepíthető infrastruktúrák. Ezek népszerűsítésére tavaly 6700 mérföldes

Moszkva-Berlin autóversenyt szerveztek, amelynek résztvevői sűrített (CNG),

illetve cseppfolyós gázt (LNG) használtak. A Germania Gmbh egyik vezetője,

Timo Vehrs egy tallini konferencián azt mondta: a Gazprom a balti és a közép-

európai térség LNG-piacát szeretné fejleszteni saját és megbízható

energiahordozója értékesítésével.

Érdekességként jegyezte meg a lap, hogy a régió maga is szeretne LNG-t importálni, de éppen az orosz szállításoktól való függetlenedés miatt. A három balti ország például közös LNG-kikötőt, Lengyelország pedig egymaga két ilyen terminált építene, a többi ország viszont a lengyel- és a horvátországi beruházásra vár. Az Energiainfó azt közölte: a lengyelországi Swinoujsciében építendő LNG-terminál támogatását az unió az eddigi 23,3 millió euróról 134 euróra növelte. A cseppfolyósított gázt fogadó állomás így olcsóbban működhet majd, azaz kedvezőbb áron nyújthatja szolgáltatásait leendő ügyfeleinek - magyarázta Rafal Wardyinski, a Polskie LNG vezérigazgatója.

A Gazprom Ob nevű LNG-tankere a múlt év végén ért célba az észak-tengeri útvonalon: Norvégiából indult Japánba, bizonyítva: az Északi-tenger is megbízható gázszállítási folyosó lehet az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Megállapodott a Nabucco az azeri gázmező tulajdonosaival

2013. január 10.

(térkép: naturalgaseurope.com)

50 százalék erejéig részvényvásárlási jogot kapnak a Nabucco Konzorciumban

a Shah Deniz gázmező tulajdonosai, ha a Nabucco West győz az európai

szállításra kiírt pályázaton - áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet a

Nabucco Konzorcium tett közzé. Megállapodtak abban is, hogy osztoznak a

projekt fejlesztésének költségein. A részvényvásárlási és a finanszírozási

megállapodás részleteit később dolgozzák ki. A közlemény szerint a

kiválasztásról szóló döntés június 30-ig várható. A bécsi székhelyű nemzetközi

vállalkozás már korábban is jelezte, hogy a Shah Deniz kitermelői érdeklődnek a

Nabuccóban való részesedés iránt, s hogy utóbbi nyitott a társulásra.

(Portfólió/MTI)

A földgázmező részvényesei tavaly júniusban bejelentették, hogy a Nabucco Westet támogatják a gáz Közép-Európába szállítására. Ezzel kiesett a versenyből a hasonló nyomvonalon tervezett Délkelet-európai Vezeték (SEEP). Továbbra is versenyben van a Nabucco mellett az Olaszországig tervezett Transz-adriai Vezeték (TAP). A Portfólió emlékeztetett arra, hogy korábban a TAP kapcsán a Shah Deniz mező tulajdonosai hasonló megállapodást kötöttek a Dél-Olaszországot célzó vezetékprojekt tulajdonosaival is, így a mostani megállapodás egy szükséges feltétel teljesülését jelenti.

Választási árcsökkentés Bulgáriában - ingyen energia a Vajdaságban?

2013. január 7.,9. Bulgáriában a földgáz és a központi fűtés díját 10-10 százalékkal

csökkentették januártól az adók mérséklésével. Ez leginkább a szófiaiakat

érinti, ugyanis az év második félében a fővárosban önkormányzati választások

lesznek. Várnában, Burgaszban és Plovdivban az állami energia- és vízügyi

bizottság szerint a csökkenés kisebb lesz. (vg.hu/Novinite.com)

(fotó: magyarszo.com)

A vajdasági energiaügyi minisztérium azt javasolta, hogy a szociálisan

leginkább rászorulók minden hónapban ingyenesen kaphassanak 120

kilowattóra áramot, illetve 90 köbméter földgázt - a tervről internetes

kiadásában a vajdasági Magyar Szó írt. A javaslatot elküldték a többi tárcának

és az Energiaügyi Ügynökségnek, ezután kerül a kormány elé. Szerbiában az

átlagos havi áramfogyasztás háztartásonként 500 kilowattóra.

Hírek egy mondatban

2013. január 8.

A vas megyei Hegyfalu csaknem hét és félmillió forintot nyert a középületek gázfűtésének kiváltására - egy másik pályázaton kapott 17,3 millió forintból napelemeket szerelnek az intézményekre, a felesleges áramot pedig eladják. (Vas Népe)

2013. január 10.

Sikeres volt a faddi önkormányzat napkollektoros pályázata - a kilencmillió forintos fejlesztéshez mintegy nyolcmilliós támogatást nyertek, amellyel a gázfűtést szeretnék kiváltani. (Tolnai Népújság)

2013. január 9.

Újabb faaprítékos fűtőművet tervez a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. - jelenleg egy 7,5 megawattos üzemel, amivel a város távhőigényének alig ötödét szolgálja ki. (vaol.hu)

2013. január 12. Téli kényszerszünetével 160 milliót spórolt a Szegedi Tudományegyetem - 800 ezer köbméter gázzal, 550 ezer kwh árammal és 12 ezer köbméter vízzel kevesebbet használt fel, mint 2010-2011 évfordulójának hasonló időszakában. (szeged.hir24.hu)

2013. január 10. Júliustól speciális jelölőanyagot kell keverni a hazai üzemanyagokba, mert állítólag sok a visszaélés a benzinkutakon - ilyen vizsgálatról ugyanakkor nem tud a Magyar Ásványolaj Szövetség. (Népszabadság)

2013. január 10.

Áramütéstől óvják a tájvédelmi körzet madarait - a következő években csaknem 1,5 milliárd forintot fordít a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a középfeszültségű szigeteletlen szabadvezeték-szakaszok korszerűsítésére, madárbarát szigetelésére, a légvezetékek földkábellel való kiváltására. (heol.hu)

Összeállította: László Judit