Időjárás és éghajlat. Éghajlatmódosító tényezők

1. Fogalmak

Idő: A légkör pillanatnyi fizikai állapota;Időjárás: a légkör pillanatnyi fizikai állapotának megváltozása egy rövidebb időszak alatt (pl. néhány óra vagy nap);Éghajlat: a légkör pillanatnyi fizikai állapotának megváltozása egy hosszabb időszak alatt (pl. néhány hónap, év).

Az időjárást és az éghajlatot a következő időjárási elemek befolyásolják, módosítják:hőmérséklet, légnyomás, szél, (vízgőztartalom, csapadék1).

2. A hőmérséklet

A levegő a napsugárzás jó részét átengedi, tehát közvetlenül a napsugárzástól nem is melegedhet fel. De a felmelegedést mégis a napsugárzás biztosítja közvetve. A közvetítő a Föld felszíne. A hőmérséklet változását a Föld felszínén a besugárzás szakaszossága idézi elő. Az egyik változás a tengely körüli forgással kapcsolatos. A nap egyik szakaszában a besugárzás (nappal), a másik szakában (éjjel) a kisugárzás az erősebb. Ez idézi elő a hőmérséklet napi járását. A hőmérséklet napi járása bizonyos késéssel követi a Nap látszólagos járását. Napkelte után nem emelkedik azonnal a hőmérséklet (az éjszakai kisugárzás még érezteti hatását). A legmagasabb napi hőmérséklet 14,00 órakor van. A második hőmérsékleti változás oka a Föld nap körüli keringése. Ez a hőmérséklet évi járását magyarázza. A hőmérsékleti adatokat időjárási térképeken ábrázolhatjuk. Az azonos hőmérsékleti pontokat összekötő vonalat izoterma vonalnak nevezzük.

3. A légnyomás

A levegő minden molekulájára hat a nehézségi erő. A nehézségi erő a levegőmolekulákat a Föld felszínére igyekszik összesűríteni. A nehézségi erővel szemben hat a levegőnek, mint gáznak a feszítőereje. Ez megakadályozza, hogy az összes levegőmolekula a felszín közvetlen közelében sűrűsödjön össze. A Föld felszíne közelében egy térfogategységben több, attól távolabb kevesebb számú levegőmolekula van. A legfelső levegőmolekulák a nehézségi erő hatására már bizonyos súllyal nyomják az alattuk lévőket, amelyek ezt a nyomást a sajátjukhoz hozzátéve adják tovább az alacsonyabban lévő részecskéknek. A földfelszínt már a felette lévő levegőoszlop egész súlya nyomja. Az egységnyi felületre eső levegősúlyt légsúlynak vagy légnyomásnak nevezzük, amelynek értéke a tenger szintjében minden cm2 felületre 1013 hPa, amely megfelel egy 1013 cm magas vízoszlop nyomásának. A légnyomási adatok is térképre vihetők. Az azonos légnyomású területeket összekötő vonalat izobárvonalnak nevezzük.

4. A szél

A szél a levegő vízszintes irányú mozgása. Az azonos szinten kialakult légnyomáskülönbség idézi elő. A levegő a magas nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé áramlik.

1 A vízgőztartalomról és a csapadékról ebben a tételben nem kell beszélni, ez egy másik tétel anyaga!

1

Ha csak vízszintes irányban mozdulnának el a légtömegek, akkor a Föld egyik felén nagyméretű légritkulás, a másikon légsűrűsödés állna be. Ez nem következhet be a csereáramlás miatt. A légcirkulációból (lásd a lenti ábrát!) mi csak a földfelszín felett fújó szelet érezzük.A szél iránya mindig az az irány, ahonnan a szél fúj. Pl. ha É-ról D-re tart, akkor északi szélről beszélünk. Mivel a Föld Ny-ról K-re forog, ezért a szél irányára is hat a kitérítő vagy Coriolis-erő. Hatására minden mozgás az é-i félgömbön jobb, a déli félgömbön bal kéz felé tér ki.

1. ábra Egyszerű légcirkuláció modellje

M

100m/10C hűl

M A*

(hűvös légtömeg) (meleg légtömeg)

*A meleg levegő felszáll, de ebben az esetben lehűl, így magas légnyomásúvá válik.

2

szél