NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE

ÉRDEKÉBEN(kihívások, kötelezettségek, nemzeti

reagálás)

Dr. Szerdahelyi GyörgyKözlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

2

MIÉRT KERÜLT AZ ENERGIAPOLITIKÁK ÉLÉRE A MEGÚJULÓ ENERIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS

NÖVELÉS?Az EU és a hazai energiapolitikában kezelendő fő

azonos kihívásokKihívások:• Energiaimport függőség-ellátásbiztonság• Az energiahordozók hosszabb távú drágulása• Az éghajlatváltozás kezelése• Az EU energiapolitikájával való összhang

FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE

3

AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG NÖVELÉSÉNEK AZ ESZKÖZEI

Hazai források fokozottabb kihasználása- energiafelhasználás mérséklése (importfüggőség)

ezekkel összefüggésben: - energiatakarékosság - megújuló energiahordozók - az atomerőmű helyzetének a rendezéseÚj, korszerű erőművek(2020-ig 4-5000 MW)Új gázforrások, hálózatfejlesztésStratégiai készletezés fokozása-földgáz –1,2Mrd m3 Megfelelő kapacitás tartalékok

4

AZ ENERGIAÁR NÖVEKEDÉSÉNEK AZ ENERGIAPOLITIKAI KIHATÁSAI

•Felértékelődik az atomenergia szerepe

•Nagyobb szerepet kap az energiatakarékosság

•Gazdaságosabbá válik a megújuló energiahordozó-felhasználás

5

A klímaváltozás jövőbeli hatásai a nemzetközi kutatások szerint

VESZÉLYEK• 2050-re földi fajok 17-35%-a kihalhat • 2060-ra károk nagyságrendileg azonosak a globális GDP-

vel• A felmelegedés következtében a tenger Hollandiát,

Velencét, meg több más területet elboríthatjaMEGOLDÁS• Szén-dioxid min. 60% mérséklés• Metán 15-20% mérséklés• Dinitrogén-oxid 70-80% mérséklés

ELŐTÉRBE KERÜL: ENERGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓK

6

A megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a további

szempontjai

• Környezetvédelem• Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség)• Külkereskedelmi mérleg• Gazdasági élénkülés (vállalkozások,

beruházások)• Munkanélküliség csökkentése• Vidék népességmegtartó képességének a

növelése• Optimális földhasználat• Nemzetközi elvárások

7

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TAGÁLLAMI

ELVÁRÁSOK

• 2001/77/EK irányelv: 2010-re 22,1%-ra növelni a zöldáram részarányt. Magyarország felé elvárás (3,6%),

• 2002/91/EK irányelv: 1000 m2 fölött vizsgálni kell a megújuló energiahordozó bázisú hőellátás lehetőségét,

• 2003/30/EK irányelv: 2005 -ig 2 %-ra, 2010-ig 5,75%-ra kell növelni a közlekedésben a bioüzemanyagok arányát

• 2007 január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika CÉLOK: -20% ÜHG mérséklés, 20% energiatakarékosság (9% helyett)

-2020-ig 20% megújuló energiahordozó részarány és 10%

bio üzemanyag részarány

• 2008 december: az Európai Parlament megerősítette a 3-szor 20%-os EU szintű elvárást

8

A GÁZELLÁTÁSI ZAVAROK HATÁSAAz Európai Parlament 2009 február 3-i állásfoglalása az energiapolitika

felülvizsgálatáról

• Ellátásbiztonság: Nabuccó, Déli Áramlat, cseppfolyós gázbázisok,stratégiai gáztárolás, 10%-os rendszerek közötti összekötő kapacitás

• Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság (jogszabályok szerepe kiemelve, EU támogatások szorgalmazása, közlekedés vasútra és vízi útra terelése)

• Az EU saját forrásainak jobb kihasználása: kiemelve a megújuló energiahordozó felhasználás növelése (nap és szél hangsúlyozva)

• A nukleáris energia szerepének az újragondolása: konkrét EU beruházási menetrend javaslata, hangsúlyozva a radioaktiv hulladékok végleges ártalmatlanítását

• 2050-es távlat: 80%-os ÜHG mérséklés 35%-os energiatakarékosság 60%-os megújuló energiahordozó részarány

9

Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló

energiaforrásból előállított energia támogatásáról/1• Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat: ez Magyarország

vonatkozásában 13 %.• Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen 10 %-os kötelező arányát és a

fenntarthatóság követelményét.• Rögzíti , hogy a közösségi célkitűzések eléréséhez állami támogatás szükséges.• Rögzíti a támogatási, elszámolási feltételeket a következők szerint:

- szivattyús tározónál a felhasznált villamosenergiát le kell vonni,- hőszivattyúknál a felhasznált energiát le kell vonni és csak az olyan hőszivattyú támogatható, amelyik megfelel a 2007/742/EK bizottsági határozatban foglalt minimumkövetelményeknek- a megújuló energiahordozó bázisú távfűtés és távhűtés támogatása ajánlott,- a szállító és elosztó hálózatokhoz való kapcsolódáshoz támogatás szükséges- zöldáramra előírja a hálózatokhoz az elsőbbségi hozzáférést és az állami támogatás szükségességét.

• Előírja, hogy 2010 június 30-ig a tagállamok készítsenek nemzeti cselekvési terveket és meghatározza ezek egységes formanyomtatványát.

10

Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról/2

• Lehetővé teszi hogy a más tagállamban felhasznált energiát – származási garancia mellett - a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába

• Lehetővé teszi hogy a közösségen kívülről importált villamosenergiát – származási garancia mellett - a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába

• Jelentési kötelezettséget ír elő 2011.december 31-ig, majd kétévente további előrehaladási jelentéseket, amelyek részletezik:- a statisztikai adatokat, az előző 2 évre vonatkozóan is,- a támogatási rendszereket és az egyéb intézkedések működését,- a származási garanciák rendszerét,- a biomassza használatában elért haladást,- valamint a nettó üvegházhatású gáz megtakarítást.

• A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvet hatályon kívül helyezi, a 2010-re szóló előírások 2011 végéig maradnak hatályban.

• A nemzeti jogba való átültetés határideje 2010. december 5.

11

Megújuló részarányok a végső energiafelhasználásból

7,2%

8,7%

9,4%

10,3%

15,0%

16,0%

17,0%

17,8%

18,0%

20,5%

23,3%

28,5%

34,9%

39,8%

15%

20%

16%

23%

23%

25%

30%

24%

25%

31%

34%

38%

42%

49%

Lengyelország

Spanyolország

Bulgária

Franciaország

Litvánia

Szlovénia

Dánia

Románia

Észtország

Portugália

Ausztria

Finnország

Lettország

Svédország

2020

2005

0,0%

0,9%

1,3%

2,2%

2,4%

2,9%

3,1%

4,3%

5,2%

5,8%

6,1%

6,7%

6,9%

10%

11%

15%

13%

14%

13%

16%

13%

17%

18%

13%

14%

18%

Málta

Luxemburg

EgyesültKirályság

Belgium

Hollandia

Ciprus

Írország

Magyarország

Olaszország

Németország

Csehország

Szlovákia

Görögország

Magyarország

cél

tény

20%

12

A hazai energiapolitika alapelvei és a kapcsolódó fő dokumentumok

Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat

– EllátásbiztonságImportfüggőség mérséklése: energiatakarékosság,

megújuló energiahordozó felhasználás– Versenyképesség

Költségek mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás

– Fenntartható fejlődésKörnyezetvédelem: energiatakarékosság,

megújuló energiahordozó felhasználás

A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. )

A Kormány elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát (2148/2008 (X.31.) Korm. hat. )

13

ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ(tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is)

2001 2007 (2008 előzetes)

PJ PJ %

Geotermia(energetika) 3,6 3,6 6,4

Napenergianapkollektornapelem

0,060

0,10,001

00

Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza)

30,6 45,18 80,7

Biogáz 0,13 0,60 1

Vízenergia 0,67 0,76 1

Szélenergia 0 0,40 0,7

Bio-üzemanyagok 0 0,84 1,5

ÖSSZESEN 35,1 51,48 91,3

Hulladékégetés 1,3 4,53 8,7

Mindösszesen 36,4 56,0 (65) 100

14

Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergia-termelés

2001 2007 (2008 előzetes)

GWh GWh %

Geotermia - - -

Napenergia 0,06 0,3 0

Tűzifa (szilárd biomassza)

7 1373 73

Biogáz 7,6 44 2

Vízenergia 186 210 11

Szélenergia 0,9 110 6

Összesen 201,5 1737 94

Hulladékégetés fele 56 141 8

Mindösszesen 257 1878 (2355) 100

15

Megújuló energiaforrások Magyarországon 2007 (PJ/év)

50

47,2 53,6

0,12

46

0,54 0,7

48

0

10

20

30

40

50

60

Geo

term

ia

Nap

Bio

mas

sza

Szél

Víz

ener

gia

PotenciálisanfelhasználhatóJelenleg hasznosított

En.növény term.

16

MEGÚJULÓ EN. STRATÉGIA: ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY TERVEZETT ALAKULÁSA

15% körüli prognózis(2007-ben 4,9%)A megújuló részarány várható alakulása

a halmozatlan bruttó energiafelhasználásban a BAU és POLICY forgatókönyvek alapján

0.0%

2.0%

4.0%

6.0%

8.0%

10.0%

12.0%

14.0%

16.0%

Policy (-EVHAT)PolicyBAU (-EVHAT)BAU

tény prognózis

2007:56

186

136

17

MEGÚJULÓ EN. STRATÉGIA: A ZÖLDÁRAM TERVEZETT RÉSZARÁNYA 20%-21% (2007-ben 4,3%)

A megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának várható alakulása a teljes

villamosenergia-felhasználásban

0.0%

2.0%

4.0%

6.0%

8.0%

10.0%

12.0%

14.0%

16.0%

18.0%

20.0%

Policy (3%)Policy (1,4%)BAU (3%)BAU (1,4%)prognózis

tény2007:1878

7557

9470

18

Megújuló energiafelhasználás 2008-2020

Megújuló energiafelhasználás mindösszesen

2008 2020

Mindösszesen PJ 65 186,3

Bioüzemanyag PJ 6,9 19,6

Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ 58,1 166,7

Vízenergia PJ 0,75 0,9

Szél PJ 0,74 6,2

Napenergia (napelem+napkollektor) PJ 0,16 1,7

Geotermikus PJ 3,6 11,4

Biomassza PJ 50,0 130,8

Biogáz+biometán PJ 0,91 12,6

Hulladék megújuló része PJ 1,94 3,3

19

Megújuló stratégia: megújuló energiaforrások felhasználása

Magyarországon (PJ/év)2008-2020

3,6 0,16

50,9

0,74 0,75 6,911,41,7

143,4

6,2 0,9

19,6

0

20

40

60

80

100

120

140

160

Geo

term

ia

Nap

Bio

mas

sza

Szél

Víz

ener

gia

Bio

üzem

anya

g

20082020 terv

20

Megújuló stratégia:kapacitás fejlesztés

TELJESÍTMÉNYEK 2008Fejlesztés

20020-ig

VILLAMOSENERGIA TERMELÉS MW 504 1541

Vízenergia MW 56,9 0,9

Szél MW 176 744

Biomassza MW 264 709

Biogáz MW 7,1 87

Napelem MW 0,37 0,32

HŐENERGIA TERMELÉS

Napkollektor m2 100ezer 677ezer

Geotermikus PJ 3,63 11,4

Biomassza PJ 43, 55 62

Biogáz+biometán PJ 1 5,1

Bio üzemanyag PJ 6,9 12,65

21

ÖSSZEFOGLALVA: 2008-2020 stratégia a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának a

növeléséreCélok: - A megújuló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra

való növelése, ami 15% körüli részarányt jelent (2008-ban 65 PJ, ez 5,8%)

- A zöldáram termelés 9470 GWh-ra való növelése, ami 21% körüli részarányt jelent (2008-ban 2355 GWh, ez 5,4%)

Szükséges pénzügyi eszközök:- 2300 Mrd Ft beruházás- 380 Mrd Ft támogatás

22

MIK A KORÁBBI CÉLÉRTÉK LEGFŐBB FESZÜLTSÉGPONTJAI?

• A vállalkozási és önkormányzati tőke hiánya

• A támogatási igény fedezetének a bizonytalansága

• Az árrendszer felülvizsgálata

• Rendszerszabályozás problémái (szélerőművek és napelemes áramtermelés)

• Lassú és bizonytalan energetikai növénytermesztés (2020-ig a terv 1 M hektár-ÚMVP-ben jelenleg 4720 hektár pályázat)

• A meglévő pályázati rendszerek problémái

• Túl szigorú környezetvédelmi feltételrendszer (vízenergia és geotermia)

23

ÖSSZEGEZVE: stratégia váltás szükséges!• A szükségszerű módosítás fő okai:• A korábbi stratégia nem számolt a 2008-2009 gazdasági recesszió

energiaigény mérséklő hatásával. A legújabb energiaigény prognózisok –figyelembe véve az EU időközben közzétett 2020-ra szóló energiamegtakarítási elvárásait- lényegesen alacsonyabb 2020. évi energiaigényeket valószínűsítenek, mint amit a korábbi stratégia figyelembe vett.

• A megújuló energiahordozó felhasználás nemzeti célértékeit az összenergia igény függvényében kell megállapítani, ahol –Magyarország esetében- a 2020. évi nemzeti célérték az összenergia igény 13%-a.

• Végezetül a nemzeti kötelezettség vállalás megalapozásánál figyelembe kell venni az adott ország gazdasági hátterét, a várhatóan rendelkezésre álló jövőbeni támogatási lehetőségeket. Magyarország esetében hosszabb távon kell számolni kell a támogatási források szűkösségével, így nemzeti célkitűzésként az EU elvárást kell tekinteni.

• Stratégiai cél továbbra is –az elérhető nemzeti előnyök minél hatékonyabb realizálhatósága

24

80%

90%

100%

110%

120%

130%

140%

150%

160%

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

*

1980

=100

%

villamos energia

összenergia

GDP

*: előzetes adat

25

Gazdaság-fejlődési szcenáriók

75

85

95

105

115

125

135

145

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

(%)

Optimista szcenárió Realista szcenárió Pesszimista szcenárió

26

Energiaigény prognózisoka GDP alakulás, a 2006-2008 közötti GDP-energia összefüggések és a megtakarítási

arány függvényében(korábbi en. pol. prognózis: 1170-1248)

1230

984

1203

1023

1148

1033

900

950

1000

1050

1100

1150

1200

1250

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

(PJ)

Optimista szcenárió 20% megtakarításRealista szcenárió 15% megtakarításPesszimista szcenárió 10% megtakarítás

27

ÚJ ENERGIAIGÉNY PROGNÓZIS (az energiapolitika 1170-1248 PJ/év energiaigényt

prognosztizált)

2009-2020 időszak GDP növekedései:• Optimista szcenárió: 136,8%• Realista szcenárió: 127,2%• Pesszimista szcenárió: 107,5%A 2000-2008 regresszió (1%GDP-0,25%összenergia) és az

energiatakarékosság figyelembe vételével a 2020-ra adódó energiaigények:

• Optimista szcenárió és 20% en. tak.: 1230 PJ→984• Realista szcenárió és 15% en. tak. : 1203 PJ →1023• Pesszimista szcenárió és 10% en. tak. : 1148 PJ →1033

28

NEMZETI CÉLKITŰZÉS

A 13%-os elvárás mellett 128-135 PJ/év 2020. évi megújuló energiahordozó felhasználás a tagállami kötelezettség.

A nemzeti célkitűzés (kötelezettség vállalás!!) 135 PJ/év, a stratégiai cél továbbra is a korábbi 186 PJ/év. Az ösztönzés különböző formáit (kötelező átvétel, beruházási támogatás) ez utóbbihoz kell alakítani.

29

A KÖZELJÖVŐ FELADATAI• Megújuló energiahordozó Cselekvési Terv kidolgozása, honosítása

• Megújuló energiahordozó törvény mérlegelése

• Az árrendszer felülvizsgálata

• A kötelező átvétel felülvizsgálata

• Az agrárenergetikai program gyorsítása

• Új támogatási források keresése

-2013 KEOP önálló energetikai operatív program

-2012 utáni széndioxid aukciós bevételek ide allokálása

• A rendszerszabályozásra megoldás keresése

• További jogszabályi előírások keresése (pl. új középületek, engedélyezési rendszer egyszerűsítése, stb.)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium