KOOPERATÍV

GYAKORLATOK II.

Autonómia és Felelősség Tanulmánykötetek V.

KOOPERATÍV GYAKORLATOK II.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet

Pécs, 2018

Sorozatszerkesztő:

Arató Ferenc

Szerkesztő:

Andl Helga – Trendl Fanni – Varga Aranka

Szerzők:

Aszalósné Krauter Éva, Bacheszné Fürész Klára, Bäckerné Tassy Ildikó, Bali Tímea, Balogh

Edit, Battyányi József, Béresné Timár Andrea, Bíró Józsefné, Bíróné H. Ildikó́, Bognár

Tamás, Czimermanné Sztraka Tímea, Csapiné Matos Ibolya, Csapó Mária, Deli Kitti, Dombi

Anna, Dornné Balogh Szilvia, Erni Krisztiánné, Eszteri Zsolt, Fajszi Éva, Faragóné Fekete

Valéria, Fischerné Szabó Ágnes, Fodor Ferenc, Fodorné Somogyi Emőke, Forgách Beatrix,

Frikk Mónika, Gaálné Pap Zsófia, Grőber Andrea, Haász Gyöngyi, Hegyiné Király Krisztina,

Helstáb Edit, Hencseiné Grain Andrea, Dr. Híves-Varga Aranka, Hockné György Éva,

Horváth Balázs, Horváth Réka, Horváthné Vertike Andrea, Huszárné Szabó Mária, Ignácz

István, Jakabné Molnár Ilona, Jancsi Zsolt, Jékiné Szabó Rita, Kádár Edit, Kámán Éva, Kasztl

Rozália, Kátai Dalma, Klementné Szabó Franciska, Klencsár Dezső, Kovács Ferenc,

Kovácsné Takács Tímea, Láng Eszter, Löffler Éva, Dr. Magyarlakiné Fekete Adrienne,

Mendlerné Bencsik Magdolna, Mező Éva, Mózes Erika, Nádasdiné Szanyi Judit, Németh

László, Némethné Valkai Mária, Palatinusné Szücs Anita, Pintér László, Pintér Mónika, Piros

Andrea, Polyák Réka, Retkes Anett, Salavecz Mariann, dr. Sebestyénné Toth Krisztina,

Somossyné Kanász Piroska, Szabóné Debreceni Erzsébet, Széki Tibor, Dr. Tarnai Istvánné,

Vadicskó Judit, Vajtáné Boros Éva Klára, Vajtáné Boros Éva Klára, Varga Csabáné Zakariás

Emőke, Veperi László, Vilinovszky Ferenc, Zöldföldi Anita

Lektor: Arató Ferenc

ISSN: 2064-9371

Digitális ISBN: 978-963-429-319-4

1

Kooperatív gyakorlatok II.

Szerkesztette:

Andl Helga

Trendl Fanni

Varga Aranka

Pécs, 2018

2

Bevezetés

Az olvasó egy olyan óravázlat gyűjteményt tart a kezében, amely közel száz kipróbált, a kooperatív tanulásszervezésre épülő óra tervezetét és a megvalósítás reflektálását tartalmazza. A foglalkozás- és óratervek a Pécsi Tudományegyetem Pedagógus továbbképzési programjának „Sajátos szükségletű tanulók, csoportok nevelése, oktatása” című kurzusának keretében készültek 2013, 2015 és 2017 tavaszán. Ahogyan a gyűjtemény tantárgyi sokszínűsége is mutatja, a kurzuson résztvevők is sokféle területről érkeztek. A kurzuson elsajátított kooperatív tanulásszervezés elméletét próbálták ki saját gyakorlatukban és elemezték annak megvalósulását a kooperatív tanulásszervezés alapelvei és didaktikai elemek mentén. A legtöbb esetben olvashatunk a résztvevők kooperatív tanulásszervezéssel kapcsolatos félelmeinek és attitűdjének változásáról is. A gyűjtemény célja, hogy azok, akik most ismerkednek a „koop”-pal vagy már gyakorolják, további ötleteket és erőt meríthessenek a már kipróbált gyakorlatokból. A gyűjtemény tantárgyanként és tématerületenként csokorba szedve tartalmazza az óraterveket. Az egyes tantárgyi csoportokon belül különböző iskolatípusokban és osztályokban próbára tett óratervek olvashatók az óvodai csoporttól, a szakképzés 13. évfolyamán át a felsőoktatásig. Az óratervek között a klasszikus 45 perces órák mellett néhány hosszabb időtartamra szóló tervet is találhat az olvasó. A tanórákon túl szervezeti megbeszélés tervezetét is tartalmazza az óratervgyűjtemény, bizonyítva a kooperatív tanulásszervezés osztálytermen kívüli használhatóságát is. Továbbá a köznevelés különböző intézménytípusaiban kipróbált óratervek mellett a gyűjtemény része néhány felsőoktatásban használt óraterv is, mely rámutat a kooperatív tanulásszervezés egyetemi kurzusokon való alkalmazhatóságára. Az óratervekhez kapcsolódó mellékletek is csatolásra kerültek, amennyiben ezeket a szerzők a tervhez illesztették, azonban a lényeges elemeket, lépéseket minden esetben tartalmazzák a vázlatok és a kapcsolódó leírások. Ez utóbbiak a szerzők személyes véleményét, gondolatait tükrözik, a szerkesztés során az egyéni vélemények, megfogalmazások nem kerültek átalakításra.

Bízunk benne, hogy a gyűjtemény támogatja mind a kooperatív tanulásszervezést még csupán tervező, mind az ebben már gyakorlott pedagógusok és pedagógusjelöltek tanórai és tanórán kívüli munkáját. Köszönjük a foglalkozás- és óratervek készítőinek, hogy munkájukkal hozzájárultak a kiadvány összeállításához!

A szerkesztők

3

Tartalom Matematika ....................................................................................................................................................................... 4

Természettudományok ................................................................................................................................................... 32

Idegen nyelv .................................................................................................................................................................. 174

Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................................................. 237

Irodalom .................................................................................................................................................................... 238

Magyar nyelv/Nyelvtan ............................................................................................................................................. 299

Olvasás ...................................................................................................................................................................... 318

Történelem, társadalomismeret, országismeret .......................................................................................................... 328

Művészetek ................................................................................................................................................................... 395

Hittan, etika ................................................................................................................................................................... 425

Testnevelés ................................................................................................................................................................... 440

Osztályfőnöki óraterv .................................................................................................................................................... 477

Informatika .................................................................................................................................................................... 483

Szakmai tárgyak ............................................................................................................................................................ 494

Óvodai foglalkozástervek .............................................................................................................................................. 512

Fejlesztő foglalkozások.................................................................................................................................................. 525

Kollégiumi nevelés, könyvtárhasználat ......................................................................................................................... 537

Szakmai értekezlet ........................................................................................................................................................ 564

Felsőoktatásban használt óratervek ............................................................................................................................. 569

4

Matematika

5

Az óratervet készítő neve: Somossyné Kanász Piroska Helyszín: községi általános iskola A tanulócsoport bemutatása1: 5. osztály, a tavalyi negyedikes osztályom, velük már próbálgattam a kooperatív csoportmunkát tavaly matematikából, magyarból, környezetismeretből és az idei évtől informatikából. Tetszik nekik ez a munkaforma, ügyeskednek is.12 fő, ebből 3 SNI-s, 3 BTM-es. 9HH/5HHH a statisztikai adat. Rengeteg szünetben lévő problémát (összeveszés, egymás piszkálása, el nem fogadása) tudtunk kiküszöbölni a csoportmunka segítségével. Az óra célja2: számítástechnika – Számoljunk! C. tananyag, Mozaik Kiadó, 41. oldal. A számok kialakulása, számolás csomókkal, abakusszal, kézzel, számológéppel, műveleti sorrendek

Lépések3 Idő4 Eszköz5 Tanári szerep6

Kooperatív alapelvek7

1 = II □

□□

Célkitűzés: A mai órán a számokról tanulunk, csoportmunkában fogjuk, nem fogtok aludni rajta. :D (Szeretik.) Gyűjtés körtáblán

4 csoport alakítása 3 db 3 részre vágott képeslap segítségével Hol használunk számokat? Mire használjuk? Miért fontosak?

4 rész a körtáblán: 1. otthon

2. iskolában 3. számítástechnikában

4. boltban Gyűjtés 1. Csoporton belüli, majd gyűjtés 2. Mindenki mond egyet a csoportból, ami még

nem volt, felírjuk a táblára

1p.

1p.

5p.

5p.

csomagolópapír, íróeszközök,

„ragacs” füzet

információt osztó, motiváló, célkitűző

szerep csoportalkotás

szerepe (irányító szerep)

feladatismertető szerep egyenlő

hozzáférést generáló szerep!! ellenőrző szerep (magamat is ell.) összegző szerep

I I I

I I I

I I

Villámkártya

Párválasztás: Párok párja módszerrel

1 perc 6 perc

monitorozó, instruáló és

1 Pár mondatos összefoglaló a tanulócsoportról (évfolyam, csoportlétszám, csoportjellemzők stb.) 2 A tantárgy (téma) terület megnevezése, a tananyagtartalom megnevezése, a tanulási folyamat lépése(i)nek megnevezése, esetleges kompetenciafejlesztési területek megnevezése 3 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanári és diák egyaránt). Ebben jelennek meg a kooperatív tanulásszervezés fogalmai (struktúrák megnevezése) 4 Percben megadva, minden lépéshez hozzárendelve. 5 Az adott tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. papír, toll, kiosztandó feladat stb.) 66 Az adott lépés során a tanár tevékenysége (pl. feladatismertető, instruáló, monitorozó, koordináló, összegző stb.) 7 A négy tanult kooperatív működésének ellenőrzése az adott lépésben. (jelölése: működik = álló egyenes, nem működik = vízszintes egyenes)

6

A kártyát már előző órákon is használtuk, a gyerekek készítették technika órán velem. Egyik oldalán egy piktogram van, másik oldalán a piktogram jelentése. Készítettünk ilyet emotikonokkal is.

5 db villámkártya párban a három fordulóval, majd csere Ellenőrzés párban

szükség esetén koordináló szerep

I I I I

Képtárlátogatás Csoportalakítás: véletlenszerűen, 3 csoport: 4 db négyfelé vágott képpel, gyerekek húznak

egyet, az egymáshoz tartozó képrészletek egy csoportot alkotnak. Minden csoport kap egy szövegrészt a könyvből, és színes filcet+ nagy lapot. Színes filcek

tulajdonosainak szerepe van, ezt tisztázni. (bátorító, időfigyelő, nyomolvasó, jegyző – egyéni munkánál is figyel, nemcsak amikor ő ír). Minden csoporttagnak egy mondatot, egy

jellemzőt, egy fontos állítást kell írnia a lapra. Lap elején az anyagrész címe. Figyelni kell rá, többször mondjam, ne egyvalaki másolja le az egész anyagot, tényleg

mindenki csak egyet, közösen beszéljék meg. Anyagrész:

1. számok kialakulása-számolás csomókkal 2. számolás abakusszal

3. számolás számológéppel Lapok falra ragasztása (én): majd a képtár látogatása, esetleges kérdések a lapjuk mellé

ragasztott üres lapra felírhatók, majd ezek megbeszélése

1 p.

1 p. 10 p 10 p.

tankönyv csom. papírok, egy

nagy 3 részre vágva

4 különböző színű vastag filc

(4-4-4)

csoportalakító szerep

feladatosztó szerep monitorozó szerep koordináló szerep instruáló szerep

I I

I I

I I

I I

Eszközök dobozomba visszapakolása Dicséret

Szóban (általam nekik) és tűzijáték tapssal

1 p. 3 p.

dicsérő szerep (ez megalapozza a

köv. óra motiváló szerepét)

I I I I

7

Reflexió

A reflektálásomat az előkészülettel, a tanítási óra megtervezésével kezdeném. Először is ki kellett választanom az osztályt és a tantárgyat. Mindkettő nehéz volt számomra, mert sok lehetőség

közül választhattam. Alsós tanító vagyok, jelenleg elsős osztályom van, mivel számítástechnika tanár is vagyok, így a felsősöket is tanítom. Mindegyik évfolyamon, az általam tanított mindegyik

órán próbálkoztam már a kooperatív csoportmunkával, ami úgy gondolom, a mi iskolánkban főnyeremény. A gyermekek nem szívesen veszik a sima FOM-os órát, sok magatartási, beilleszkedési

zavarral rendelkező tanulónk van, ami a sima FOM-os órán még több problémát eredményez, amit meg is értek, jómagam is nehezen ülöm végig az olyan „csak ülős, csendben lévős” programokat,

amik kötelezőszerűek és/vagy esetleg nem igazán állnak a szívemhez közel, mert pl. nem értem. A kooperatív csoportmunka úgy látom, azért is tetszik tanulóinknak, mert igazán részt vehetnek

benne, nem mellesleg úgy tanulnak, hogy észre sem veszik.

A tavalyi negyedikes osztályomban sok magatartási problémát próbáltunk kiküszöbölni, csökkenteni e módszerrel. Ezért most erre az órára őket választottam a dolgozatom megírására.

Egy olyan tananyagot választottam az ötödik osztályos számítástechnika tantárgyból, amit kitűnően fel tudtam volna olvasni, sok szöveget tartalmaz, és a tanulók óriásit pihenhettek volna alatta,

ha szerencsém van, csendben, de biztos vagyok benne, hogy annyira nem ragadta őket meg az óra, s az anyaga. A 45 percre 3 db kooperatív csoportmunkaformát választottam. Már a tervezésnél

sejtettem, hogy az idő kevés lesz rá. Úgy gondoltam, majd a villámkártyáknál rövidítek, hosszabbítok, ha kell, ezt több-kevesebb kártyalap kiadásával tudom megtenni az adott eltelt idő

mérlegelésével. Ez meg is történt. 5 helyett 4-et kaptak a tanulók. A kártyákat előre elkészítettük már technika órán. Készítettünk kresz-villámkártyákat is, használtuk is környezetismeret órán.

Figyeltem, hogy az osztálytermi környezet kialakítása megfelelő legyen, bár a géptermünk igen kicsi, de mivel szinte minden órán csempészek be egy kis kooperatív csoportmunkát (mégha csak

10 percre is), így minden órán a teremcsere nem megoldott egy nagyobbal, hiszen a gépek itt vannak. Figyeltem rá, hogy megvalósuljon az egyenlő részvétel, a párhuzamos interakció

megvalósuljon.

Arra jöttem rá, hogy (bár lehet, hogy csak én vagyok így ezzel), számomra mindig van mit tanulni a kooperatív csoportmunkáknál, mind előtte, mind utána. Előtte, mert szeretem átnézni a

nyomtatott anyagaimat, az internetet is szoktam keresgélni ez ügyben, szeretem kérdezgetni a kollégáimat (nagy mázlim van, mert az igazgatónőnk sokat tud segíteni ebben). Szeretem azokat

az órákat, ahol ezt a munkaformát választom, mert úgy érzem, hasznosan repül az idő vele, élmény nézni a tanulókat, ahogy dolgoznak, élmény nézni, ahogy segítenek egymásnak, pedig pl. az

óra előtti 5 percben éppen „örökharagban” voltak, de ez a munkaforma észrevétlenül békíti őket, emellett még tanulnak is.

8

Az óraterv készítőjének neve: Nádasdiné Szanyi Judit

Az óra célja: A konvex sokszögek átlói számának meghatározása, a tanult módszer alkalmazása hasonló feladatokban – új anyag feldolgozó óra

Időtartam: 45 perc

Csoport: nyelvi előkészítő csoport 9. évfolyam – 20 fő

Lépések1 Idő2 Eszköz3 Tanári szerep4

Kooperatív alapelvek5

1 = II □

□□

Jelentés, naplóbeírás 1’ irányító

Csoportszabályok lefektetése, csoportalkotás módjának ismertetése

Padok átrendezése, papírlapok kiosztása 2’

papírlapok, ollók,

színes ceruzák

Feladatismertető,

koordináló I

Csoportalkotás – félévi osztályzatuk alapján heterogén csoportok kialakítása, majd a

csoporton belüli kooperatív szerepek (jegyző, időgazda, bátorító, csendkapitány) és egy-

egy szerepszín (kék, fekete, zöld, piros,) adása.

3’ színes ceruzák Feladatismertető,

monitorozó I I I I

Szavazókártyák készítése – „papír-olló”:1 vágja, 3fogja

Ráhangolódás az új óraszervezésre, csoportos munkára és közben az előző órákon

tanultak átismétlése: Füllentős módszerrel

Minden csoport 1 hamis és 3 igaz állítást gyűjt össze az előző órákon tanult geometriai

témakörökből.

10’ papír, olló, toll

Feladatismertető,

koordináló,

monitorozó, dicsérő

I I I I

1 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanári és diák egyaránt). Ebben jelennek meg a kooperatív tanulásszervezés fogalmai (struktúrák megnevezése) 2 Percben megadva, minden lépéshez hozzárendelve. 3 Az adott tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. papír, toll, kiosztandó feladat stb.) 4 Az adott lépés során a tanár tevékenysége (pl. feladatismertető, instruáló, monitorozó, koordináló, összegző stb.) 5 A négy tanult kooperatív működésének ellenőrzése az adott lépésben. (jelölése: működik = álló egyenes, nem működik = vízszintes egyenes)

9

Minden csoportból a szerepszín alapján kiválasztott diák olvassa fel a közösen

összegyűjtött állításokat. a többiek szavaznak.

A létrehozott öt csoport öt különböző oldalszámú sokszöget kap – a feladat azonos: 1. a

sokszög megrajzolása 2. az egy csúcsból húzható átlók berajzolása a szóforgó módszerrel.

Aki nem rajzol, ellenőrzi, hogy a rajzoló minden átlót berajzolt-e. Végül meghatározzák,

hogy összesen hány átlót rajzolt a csoport az egyes sokszögekbe.

8’

kiosztandó feladat

A/4-es papírlap

színesek

koordináló,

monitorozó I I I I

1 marad, 3 megy módszerrel megnézik, hogy a többi csoport milyen eredményre jutott és

anyagot gyűjtenek a táblára került táblázat kitöltéséhez. 2’ koordináló I I I I

Csoportos megbeszélés: A visszaült csoporttagok beszámolnak a többi csoport munkájáról.

Elkészítik a táblán levő táblázatot a füzetükbe és beírják a kapott eredményeket. A

táblázatban összegyűjtött eredmények alapján szabályt fogalmaznak meg.

5’ koordináló

I I I I

A tanultak összegzése: minden csoportból egy tanulót véletlenszerűen kiválaszt a tanár és

ismerteti a csoport munkáját. Közös szabály alkotása, majd fölírása a táblára – tanár. A

csoportok munkájának értékelése.

5’ tábla, kréta

monitorozó,

tanári magyarázat,

értékelés

I I I

A tanultak alkalmazása: „Hol az olló, komámasszony” játék ismertetése. Feladat:

Hányféleképpen cserélhetett helyet egy gyerek? Hányféle csere lehetséges összesen? A

feladat megbeszélése, értékelése diák-kvartett alkalmazásával.

5’

kiosztandó feladat

füzet, A/4-es lap,

színesek

monitorozó

értékelő

I I I I

Házi feladat fölírása a tálára 1’ tanári instrukció

Kilépőkártya: a tanulók reflektálnak az új óraszervezési módszerre, illetve saját tanulási

folyamataikra. 2’ Feladatismertető. I I

Reflexió

10

A kooperatív tanulásszervezést eddig még nem alkalmaztam tanóráimon. Már előfordult, hogy dolgoztak csoportban a diákok, de nem volt ilyen tudatosan megszervezve az óra, nem voltak a

szerepek így kiosztva, hiszen eddig nem találkoztam ezzel a módszerrel.

Az óravázlat egy nyelvi előkészítős 9. évfolyamos osztály matematika órájához készült. A csoport 22 főből áll, de az adott órán két fő hiányzott. A 22 főből 14 fiú és 8 lány, a hiányzók lányok

voltak. A tanulók fele érdeklődik a matematika iránt, hárman közülük kiemelkedő teljesítményűek, matematikaversenyen is jól szerepeltek már. Eddig többször külön feladatot kaptak, és az órán

önállóan dolgoztak. Most azonban őket is bevontam a csoportmunkába.

A kooperatív tanulásszervezés alapja a heterogén (különböző képességű, nemű,) összetételű 2-6 főből álló csoportalkotás. Mivel a csoportoknak nagyobb részben önállóan kell dolgozniuk,

legideálisabbak a négy fős csoportok, mivel ebben az esetben a párokban való munka és az egyidejű párhuzamos interakciók egyaránt lehetségesek. A tanulókat a félévi osztályzatai alapján

oszlopba állítottam, majd az eleje és a vége alkotott egy párt. Utána újból a kapott oszlop eleje és vége alkotta a csoportot. Így elértem azt, hogy minden egyes csoport – legalábbis eredményei

alapján – különböző képességű tanulókból álljon. A 20 fős csoportból így pontosan 5 db 4 fős csoportot lehetett kialakítani és pont úgy alakult, hogy minden egyes csoportban volt legalább egy

lány.

Az óra a tervezettek szerint zajlott. Miután először alkalmaztam az órámon ezt a módszert, az eredetileg elképzelthez képest jóval kevesebb anyagot terveztem. Éreztem, hogy nem tudok majd

olyan gyorsan haladni, mint egyébként, amikor én diktálom a tempót. A diákoknak még meg kell tanulniuk az új szerepeket, az új módszertani dolgokat.

Az óra elején a házi feladat ellenőrzése most elmaradt, mivel olyan feladatot kaptak a diákok, melyet otthon a tankönyvük végén található eredmények alapján könnyen tudtak ellenőrizni. A feladat

a mértékegységek átváltása volt. Az órára minden tanuló elhozta a matematika órához szükséges felszerelését (füzet, könyv, vonalzó, színes ceruzák).

Az óra a csoportalkotással kezdődött, már ezt is meglepő volt a diákoknak. Az első feladat az volt, hogy a korábban tanult elsősorban geometriai témakörből minden egyes csoporttag fogalmazzon

meg egy állítást, ezt beszéljék meg, írják le a papírra úgy, hogy közülük egy állítás hamis legyen, három pedig igaz. Majd minden egyes csoportból a „bátorító” szerepet kapó diák felolvasta a

négy állítást, a többi csoport pedig szavazott, hogy melyik volt a hamis. A diákok különböző definícióval és tétellel kapcsolatos állítást fogalmaztak meg, és ezáltal szinte játszva átismételtük az

előző órákon tanultakat. Nagyon élvezték a tanulók ezt a feladatot, többen ügyesen –néha beugratósan- fogalmaztak. Voltak persze olyanok is, akik kicsit pongyolán fogalmaztak, ezért nem volt

egyértelmű, hogy a négy állítás közül melyik volt a hamis. Hasznos és tanulságos volt ez a feladat, mert rádöbbentette a diákokat arra, hogy a matematikában mennyire fontos a precíz, szakszerű

szövegalkotás. Közben pedig lemérhettem, hogy mennyire sajátították el a tananyagot és mennyire értik azt.

Az új anyag feldolgozása is kooperatív tanulásszervezéssel zajlott, amely módszert a szóforgóhoz lehet hasonlítani. Az öt csoport öt különböző (nyolc, kilenc, tíz, tizenkettő, tizennégy) oldalszámú

sokszöget kapott, melyet először mindenki berajzolt a saját füzetébe, kiválasztott egy csúcsot és az abból húzható összes átlót berajzolta. Majd a kapott lapra megismételte ugyanezt: minden

diák a saját színével egy csúcsból rajzolta be az átlókat, majd a tőle jobbra elhelyezkedő tanuló folytatta a következő csúccsal. Addig ment ez így körbe, míg minden csúcs sorra nem került.

Közben mindenki megszámolta, hány átlót tudott egy csúcsból berajzolni. Ha már egy átló be volt rajzolva, de az nem az adott csúcsból volt kezdeményezve, akkor közvetlen mellette kellett a

másikat berajzolni, úgy, hogy a színek (átlók) továbbra is jól látszódjanak. Aki nem rajzolt az ellenőrzött, hogy a másik minden átlót berajzolt-e. Végül meghatározták, hogy összesen hány átlót

tudtak berajzolni. A színek által nagyon jól áttekinthető, és a későbbi szabályszerűség megállapításához jól használható ábrát kaptak a diákok.

Ezután a „három megy, egy marad” módszerrel megtekintették a többi csoport munkáját, és adatot gyűjtöttek a közben általam a táblára felírt táblázathoz. Majd a különböző információk birtokában

a csoport szabályt fogalmazott meg. A csoportok eredményei a táblára is felkerültek, a jegyzők által. Véletlenszerűen választottam ki az egyes csoportokból a diákokat, akik megfogalmazták

eddigi eredményeiket, tapasztalataikat, ötleteiket a szabály megalkotására.

Nem nekem kellett a fenti feladattal kapcsolatos állításokat kimondani, hanem a diákok saját tapasztalataik alapján jutottak el annak megfogalmazásához. A szerepem csak annyi volt, hogy

irányítottam őket, majd dicsértem munkájukat és a néhol pontatlan megfogalmazást helyesbítettem. Mivel mindig mindenkinek volt feladata, és közben egymásra is voltak utalva a munka során,

ezért nem kellett őket rendeznem, hogy leírtad már, amit kértem, amiről beszéltünk stb. hiszen a csoport tagjai állandóan figyeltek egymásra.

A következő feladat a tanultak alkalmazását, a megértés ellenőrzését és a gyakorlást szolgálta olyan feladattal, melynek szövege a mindennapi életből származott. A „Hol az olló, komámasszony?”

elnevezésű gyerekjátékhoz kapcsolódtak a kérdések. A feladatot nehezítette a viszonylag hosszú szövegkörnyezet. Először meg kellett érteni a szöveget, majd ki kellett belőle keresni, hogy

ebben mi is a matematikai feladat és az milyen kapcsolatban van az előzőekkel. A csoportok munkáját ennél a feladatnál a diák-kvartett módszerével ellenőriztem.

11

Az óra befejezéseként kilépőkártyát alkalmaztam annak érdekében, hogy a tanulók reflektáljanak az elsajátított tananyagra, illetve a saját tanulási folyamatukra és kíváncsi voltam arra is, hogy

mennyire tetszett nekik ez az új óraszervezés. Azt kértem, hogy írjanak egy pozitív és egy negatív véleményt a fenti szempontok alapján. Egy kivételével minden csoport csak jó a dolgokat emelte

ki. Ezek közül néhány:

- A csoportmunka egyszerűbb, érdekesebb és változatosabb volt.

- Össze tudtunk dolgozni.

- Jobb a feldolgozás.

- Jó a csapatmunka; jó csapatban dolgozni.

- Játékosan tanultunk.

- Könnyebben érthető volt az anyag.

- Jók voltak a feladatok; hasznos volt az óra.

- Egy kicsit fegyelmezetlenek voltunk.

Szerintem is nagyon jó hangulatú és eredményes volt az óra. A tanóra tartalmi és módszertani célkitűzéseit, valamint tartalmi és tanulási készségek és képességek fejlesztési követelményeit

sikerült megvalósítani, miközben én, mint szaktanár a hagyományos ismeretátadó óra követelményeivel ellentétben a tanulás szervezőjeként vettem részt. A tanulás szervezőjeként irányítottam

a munkafolyamatokat, miközben a tanulók többnyire aktív és alkotó részvétellel egymást segítve dolgoztak.

A csoporton belül általában jól működtek a kiosztott szerepek, csak 1-2 esetben kellett őket figyelmeztetni, hogy nem egy tanuló oldja meg a feladatot, nem csak ő dolgozik, hanem mindenki

egyformán kiveszi a részét. A korábban ritkábban érdeklődő tanulók is jól bekapcsolódtak a munkába.

Kezdetben kicsit nagyobb volt a munkazaj, többször mindenki egyszerre akart beszélni, de hamar elfogadták a szabályokat, és a csendkapitány is megtanulta szerepét az óra végére.

Az időbeosztással sem volt gondjuk a csoportoknak, az időgazdák jól dolgoztak. Ehhez hozzájárult az is, hogy a feladatok nem voltak olyan nehezek, mindenki számára megoldhatóak voltak.

A tanóra előkészítése sokkal több időt igényelt, de ennek eredménye, ha nem is rövidtávon meg fog térülni a hatékonyság és az eredményesség vonatkozásában. Én sokkal jobban elfáradtam,

mint egy másik típusú órán, hiszen sokfelé kellett egyszerre figyelnem, és erősebben kellett koncentrálnom.

Azt hiszem, többször is fogom alkalmazni a tanult új technikákat annak ellenére, hogy kicsit lassabban tudunk így haladni, mint egyébként. Összességében elégedett voltam a tanórával.

12

Az óratervet készítő neve: Kasztl Rozália

A tanulócsoport bemutatása1: Az osztály egy kisvárosi gimnázium 10. osztályának matematika tagozatos csoportja. A matematikát 9. osztálytól emelt óraszámban tanulják. A csoporthoz 11

fő tartozik, kilenc fiú és két lány. A matematika iránt érdeklődőek. Tudásszintjüket tekintve elég nagy szórást mutatnak, a matematika versenyzőktől kezdve az órai feladatokkal nehézkesen

megbirkózókig bezáróan. Mivel volt egy hiányzónk két 3 fős, meg egy 4 fős csapatot alakítottunk. A heterogén csoportokba tanulmányi eredmény alapján kerültek a tanulók.

Az óra célja2: Matematika óra – Hegyesszögek szögfüggvényei

Tankönyv: Sokszínű matematika 10. osztály, Mozaik Kiadó

Az előző témakörben tanult hasonlóság alapján értelmezzük a szögfüggvényeket, megállapítjuk a tulajdonságaikat, alkalmazzuk feladatok megoldásában. Megtanuljuk a számológép segítségével

kiszámolni adott szög különböző szögfüggvényeit, valamint, ha adott a szögfüggvény értéke, visszaszámolni a megfelelő szöget. A két egymást követő tanóra 90 percére terveztem a következőket:

hasonlóság átismétlése, szögfüggvények definíciójának feldolgozása a tankönyvből egyéni munkával, majd a csoport tagjai készítenek egy közös plakátot a csoport szögfüggvényéről (rajzzal,

definícióval). A következő lépés az alkalmazás: adott derékszögű háromszögben minden csoport ki kell, hogy számítsa a saját szögfüggvényének megfelelő értékeket, majd ezeket kitöltik a

feladatlap megfelelő táblázatában. Szakértői mozaikkal a többieknek is átadják az új információkat, majd ellenőrző feladat következik. Egyéni munka, a csoporttársak egymást közt egyeztetik az

eredményeket. A számológépek használata következik: adott szögek szögfüggvényeinek kiszámítása, majd tapasztalatgyűjtéssel válaszolni kell a feladatlapon lévő kérdésekre. Szintén

számológép segítségével adott szögfüggvény alapján vissza kell számolni a szöget. Az elvégzett feladatok eredményei és a következtetések szintén a plakátra kerülnek. Ezt újabb szakértői

mozaik követi, hogy minden csoport mindhárom szögfüggvénnyel (sin, cos, tg) megismerkedjen. A „füllentős” módszerrel a csoportoknak három állítást kell alkotniuk, amelyből egy hamis és kettő

igaz. A többi csoportnak meg kell találnia a helytelen állítást. Hiba esetén a küldő csoportnak kell indokolnia. Feladatküldés következik. Lezárásként a tanulók kilépőkártyán értékelik a saját

munkájukat, a csoportjuk teljesítményét, a többi csoport munkáját. Leírják benyomásaikat a módszerről. Az óra céljai között szerepel a különböző kompetenciaterületek fejlesztése, elsődlegesen

a feladatmegoldó készségek fejlesztése, a szögfüggvények megfelelő alkalmazása, számológép megfelelő használata. A csoportmunkának köszönhetően fejlődnek a diákok személyes és

szociális kompetenciái, tanulási képességei is, mert a kiscsoportban jól kell teljesíteni, hisz a társak egymás tudására is építenek, nagyobb mindenki felelőssége.

Lépések3 Idő4 Eszköz5 Tanári szerep6

Kooperatív alapelvek7

1 = II □

□□

Előzmények: kb. 10

perc

három ábra 3-3-4

részre vágva

Feladatismertető,

koordináló,

kooperatív

I I I I

1 Pár mondatos összefoglaló a tanulócsoportról (évfolyam, csoportlétszám, csoportjellemzők stb.) 2 A tantárgy (téma) terület megnevezése, a tananyagtartalom megnevezése, a tanulási folyamat lépése(i)nek megnevezése, esetleges kompetenciafejlesztési területek megnevezése 3 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanári és diák egyaránt). Ebben jelennek meg a kooperatív tanulásszervezés fogalmai (struktúrák megnevezése) 4 Percben megadva, minden lépéshez hozzárendelve. 5 Az adott tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. papír, toll, kiosztandó feladat stb.) 6 Az adott lépés során a tanár tevékenysége (pl. feladatismertető, instruáló, monitorozó, koordináló, összegző stb.) 7 A négy tanult kooperatív működésének ellenőrzése az adott lépésben. (jelölése: működik = I (igen), nem működik = N (nem))

13

A matematika órákon dolgoztunk már csoportokban, gyakorló órán az

azonos szinten álló tanulók egymással egyeztették az elért eredményeket,

javították egymás hibáit.

A csoport most először találkozott a kooperatív tanulásszervezéssel.

1. tanóra A csoportok kialakítása

A csoportalkotáshoz három ábrát vágtam fel 3-3-4 darabra (három csoport),

és a hátuljára ráírtam a diákok neveit a szerepeket jelölő színekkel.

Heterogén csoportokat alakítottunk ki, elsősorban a tudás- és

képességszintek figyelembevételével. Megbeszéltük a színeket jelölő

szerepeket és feladataikat (kék=jegyző, piros=bátorító, fekete=időgazda,

zöld=nyomolvasó). A kisebb csoportokban a bátorító és időgazda szerepét

egy tanuló tölti be. Próbáltam a gyerekek tulajdonságait figyelembe véve

kiosztani a szerepeket, hogy a gyengeségeiket erősítsük az adott

szereppel. Átrendeztük a termet is a kooperatív órákhoz.

viselkedésformák

bemutatása

Csoportfejlesztés:

A csoport tagjai közösen fel kell vágják a kilépőkártyákat tartalmazó ívet,

mindenki vagy az ívet, vagy az ollót fogja.

5 perc Kilépőkártyák egybe

nyomtatva, olló Feladatismertető I I I I

Ráhangolódás:

A tananyagra való ráhangolódás céljából átismételjük a háromszögek

hasonlóságát, hasonlósági alapeseteket. A kiscsoportokban ABLAK

technikát használnak. Miután elkészültek minden csoport ismertet egy-egy

hasonlósági esetet. Közben minden csoport kiegészíti a saját jegyzetét.

5+5 perc

Csomagolópapír,

minden szerepnek

megfelelő színű toll

Koordináló

Tanulási környezet

megteremtése

I I I I

Jelentésteremtés:

Az új anyag feldolgozása

Csoporton belüli mozaik

A tankönyv segítségével minden csoport feldolgoz egy-egy szögfüggvényt

(szinusz, koszinusz és tangens függvények). A csoport tagjai közös plakátot

készítenek rajzzal és definícióval. Ennek alkalmazására a feladatlap

10 perc Feladatlap, tankönyv,

vonalzó, színes tollak

Forrásokat biztosít,

monitorozó, segítő I I I I

14

megfelelő részeit töltik ki. A színek alkalmazásával és az írásos

csoportforgóval elérjük, hogy mindenki vegye ki a részét a közös munkából.

Az új anyag ismétlése

Szakértői mozaik

A tanulók átrendeződnek, színek szerint alkotnak új csoportot. Az elkészült

plakátok segítségével mindenki ismerteti a csoportja által feldolgozott

szögfüggvényt, elmagyarázza a feladat megoldási módját. Itt mindenki

jegyzetet készít a füzetébe a társai magyarázata alapján. A plakátok körbe

mennek, míg minden csoport mindhárom szögfüggvénnyel meg nem

ismerkedett.

10 perc Plakát

Feladatismertető

Koordináló

Monitorozó

ha szükséges,

kooperatívan

kiigazító

I I I I

2. tanóra A tanulók visszarendeződnek a kezdeti csoportbeosztás szerint, mindegyik

csoport a saját plakátján dolgozik tovább.

Új anyag feldolgozása:

Számológép használata szögfüggvények meghatározásához. Számológép

használata szögek meghatározásához.

Minden csoport a saját szögfüggvényéhez tartozó értékeket tölti ki a

feladatlapján, közben figyelik, a szögfüggvények értékei hogyan változnak.

A tapasztalatokat is össze kell foglalni a feladatlapon. Írásos csoportforgót

használnak. Mindenki egymás után számol, jegyzetel, ellenőriz.

15 perc Számológép, plakát Feladatismertető,

segítő, koordináló I I I I

1 marad, a többi megy technikával ismertetjük egymással az eddigi

tapasztalatokat. A tanulók saját szögfüggvényükkel kapcsolatban feladatot

adnak, majd ellenőrzik az eredményt. Minden füzetbe, minden

szögfüggvénnyel kapcsolatban gyakorló feladat kerül.

10 perc Feladatgyűjtemény,

számológép

Kisegítő (ahol

szükséges

kisegíteni, mert

különböző

számológépeket

másként kell

használni)

I I I I

Az új anyag rögzítése

Füllentős

A csoportok visszarendeződnek az eredeti felállásba.

5+5 perc A plakátra felkerülnek

az állítások Koordináló I I I I

15

Minden csoport közösen ki kell, hogy találjon három állítást a

szögfüggvényével kapcsolatban. Az állítások közül kettő igaz, egy hamis. A

többi csoport meg kell, hogy találja a hamis állítást.

Az állítások ismertetése után a csoport tagjai egyeztetik álláspontjukat,

majd a megadott jelre egyszerre a csoportok azonos szerepű tagjai a

kezüket felemelve mutatják hamis állítás sorszámát. Indoklást is kell adni,

ha a többiek nem találták el a hamis állítást

Az új anyag rögzítése

Feladatküldés

Minden csoport feladatot küld a többi csoportnak, felhasználva a

feladatgyűjteményt.

5 perc A plakátra kerülnek fel

a megoldások Koordináló I I I I

Reflektálás

Kilépőkártyák kitöltése

Értékelni kell a saját munkát, a csoport munkáját és a többi csoport

munkáját

Benyomásokat kell megfogalmazni az órával kapcsolatban.

5 perc

Az első óra elején

feldarabolt

kilépőkártyák kitöltése

Feladatismertető I I I

Reflexió

Az óra érzésem szerint összességében jól sikerült, dákjaim élvezettel vettek részt a feladatokban. Az eltervezett feladatokat sikerült kisebb csúszásokkal végrehajtanunk.

Leginkább az időbeosztás miatt aggódtam az óra megtervezésekor. Nagyon oda kellett figyelni, hogy az időtervet tartani tudjuk. Az óra elején többször figyelmeztetni kellett a felelősöket, hogy a

feladatokra koncentráljanak.

Számomra nagyon érdekes volt, hogy a csoportfejlesztésnél kiderült, hogy az egyik csoportba két olyan tanuló is került, aki aznap ünnepelte születésnapját. A matematika órákon eddig ilyen

személyes dolog nem igazán került elő.

A tanulók szeretnek csoportban dolgozni, majdnem mindenkinek tetszett, hogy egymásnak magyaráztak. Volt, aki lassúnak ítélte így a haladást, úgy érezte, egyedül gyorsabban haladt volna a

feladatokkal.

Az elkészült plakátok pontosak voltak, az előadott magyarázatokat a tanulók is, én is megfelelőnek találtuk. Szükség esetén pontosítottam.

A legizgalmasabb rész a füllentős volt. A csoport tagjai maximálisan együtt dolgoztak, hogy olyan állításokat fogalmazzanak meg, amelyek fejtörést okoznak a többi csapatban. Nagyon kreatív

ötletek születtek.

Nagyon örülök, hogy a pedagógus szakvizsgán a kooperatív tanulásszervezésről tanultakkal rendszerbe kerültek az eddigi ismereteim. Szeretném folytatni a tanultak alkalmazását. A tanulók

visszajelzései összességében pozitívak voltak.

16

Az óratervet készítő neve: Fodorné Somogyi Emőke

A tanulócsoport bemutatása: 9. osztály, matematika óra

A csoport magasabb óraszámban tanulja a matematikát, heti öt órában. Év eleje óta vannak együtt. Képességeik és előzetes tudásuk nagyon különböző. Az eddig nyújtott teljesítményük,

eredményük nem kielégítő. A tantárgyhoz való viszonyulásuk igen eltérő. A csoport 16 tanulóból áll. Jó csoportközösség és légkör alakult ki, egymást segítik és támogatják a diákok. Fontosnak

tartom a csoport fejlesztését és ettől a teljesítmények javulását is várom.

Az óra célja1: Speciális négyszögekről tanultak rendszerezése. A tananyag jelentős része ismétlés, az általános iskolában tanult fogalmak, tételek felelevenítése, pontosítása, kiegészítése,

alkalmazása egyszerű feladatok megoldása során.

Kompetenciafejlesztési területek: Kommunikációs képességek: szövegértés, szövegértelmezés, prezentáció. Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás. Tudásszervező

képességek: kreativitás, problémamegoldás. Tanulási képességek: figyelem, emlékezet. Készségek: számolás, szöveges feladatmegoldás.

Tankönyv: Sokszínű matematika 9. Mozaik Kiadó-Szeged, 2003.

Lépések2 Idő3 Eszköz4 Tanári szerep5

Kooperatív alapelvek6

1 = II □

□□

A tervezett óra előzményei:

1. Terem berendezése. (A mikrocsoportok U patkó alakban legyenek, a mikrocsoporton belül az emberek könnyen elérhetőek legyenek, a frontális ismeret közlése lehetséges legyen.)

2. 4 db 4 fős csoport alkotása heterogenitás figyelembevételével, hajlított véleményvonallal.

3. Csoportfejlesztés. (Csoportnév választása, csoportszín adása, kooperatív szerepek adása: nyomolvasó-zöld, jegyző-kék, időmérő-fekete, bátorító-piros).

4. Dosszié összeállítása. (színes papír, fehér papír, filc, színes tollak, olló)

1 A tantárgy (téma) terület megnevezése, a tananyagtartalom megnevezése, a tanulási folyamat lépése(i)nek megnevezése, esetleges kompetenciafejlesztési területek megnevezése 2 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanári és diák egyaránt). Ebben jelennek meg a kooperatív tanulásszervezés fogalmai (struktúrák megnevezése) 3 Percben megadva, minden lépéshez hozzárendelve. 4 Az adott tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. papír, toll, kiosztandó feladat stb.) 5 Az adott lépés során a tanár tevékenysége (pl. feladatismertető, instruáló, monitorozó, koordináló, összegző stb.) 6 A négy tanult kooperatív működésének ellenőrzése az adott lépésben. (jelölése: működik = álló egyenes, nem működik = vízszintes egyenes)

17

Tervezett óra: Speciális négyszögekről tanultak ismétlése, rendszerezése

Ráhangolás:

Láncfeladat labdával: Szópárok alkotása:

Mindenki mond egy síkidomot és hozzácsatol az életből egy tárgyat.

Cél: A figyelem nagycsoportos szintre emelése.

5

perc labda

feladatismertető

javító | | - |

Új ismeret kialakítása:

Csoporton belüli mozaik módszer: csoporton belül az előzetesen kiosztott szerepek és

színek szerint a tanulók feladatokat kapnak, amelyeket egyéni olvasás és egyéni

jegyzetkészítés alapján kell elvégezniük. Önálló feldolgozásra alkalmas, négy részre

osztható témakört kapnak, melyek megtalálhatók a tankönyvükben.

Zöld-nyomolvasó:

Írd le a négyzet és a téglalap definícióját! (Tk.128. o.)

Gyűjtsd össze az adott négyszögek tulajdonságait!

Hogy számoljuk ki az adott négyszögek kerületét, területét?

Oldd meg a tankönyv 130.o./9/a feladatot!

Kék-jegyző:

Írd le a trapéz és húrtrapéz definícióját!

Gyűjtsd össze az adott négyszögek tulajdonságait!

Hogy számoljuk ki az adott négyszögek kerületét és területét?

Oldd meg a tankönyv 208.o.130/2a feladatot!

Fekete-időmérő:

Írd le a deltoid és a rombusz definícióját!

Gyűjtsd össze az adott négyszögek tulajdonságait!

Hogy számoljuk ki az adott négyszögek kerületét és területét!

Oldd meg a tankönyv 209.o.130/7/a feladatot! Piros-bátorító:

Írd le a paralelogramma és a rombusz definícióját!

10

perc

tankönyv

füzet

toll

feladatismertető

monitorozó

| | - -

18

Gyűjtsd össze az adott négyszögek tulajdonságait!

Hogy számoljuk ki az adott négyszögek kerületét és területét?

Oldd meg a tankönyv 214.o. 130/5.a feladatot!

Új ismeret ismétlése:

Szakértői mozaik és kerekasztal struktúrával.

Az azonos feladatot készítők ülnek egy szakértő csoportba. Közösen értelmezik a

feladatokat és közösen készítenek vázlatot kerekasztal módszerrel. Körbe adnak egy

nagyméretű papírt, amelyre mindenki feljegyzi a gondolatát saját színű filctollával. Ez

folyamatosan körbe-körbe megy.

A feladat végeztével mindenki visszaül az eredeti asztalához és az elkészített vázlatot a

nagycsoporton belül adják körbe.

10

perc

saját jegyzet

nagyméretű papír

színes filctoll

feladatismertető

monitorozó | | | |

Új ismeret referálása:

Két körös írásos forgó és interaktív frontális struktúrával.

A csoport tagjai sorban elmondják egymásnak a megoldott feladataikat, a szakértői

csoportban elkészített vázlat alapján. Egy tanuló szóbeli előadást tart, a többiek egyéni

jegyzetet készítenek a füzetükbe.

20

perc

toll, füzet feladatismertető

koordináló | | | |

Gyakorlás:

Kettős kör és villámkártya struktúrával.

A 16 fős nagycsoport 8-8 főből álló két koncentrikus kört alkot. A külső és belső kör tanulói

egymással szemben helyezkednek el. A belső kör tanulói helyben állnak, először ők a

kérdezők és javítók, a külső kör tanulói adott irányban forognak, ők a válaszadók. A

szerepek felcserélődnek, amikor a forgásban lévő tanuló visszaér az eredeti helyére.

Mindig párban dolgoznak. A kérdezés és javítás a korábban elkészített villámkártya

alapján történik. Minden tanuló készít egy kártyát, melynek egyik oldalán egy kérdés,

másik oldalán a helyes válasz áll. Ha több idő áll rendelkezésre, akkor több kártya is

készíthető.

15

perc villámkártya

feladatismertető

koordináló | | | |

Ismétlés: 10 toll, papír feladatismertető | | - |

19

Füllentős struktúrával.

Minden csoport megfogalmaz a témával kapcsolatban 3 igaz és 1 hamis állítást. Az egyik

csoport felolvassa az állításait, a többi csoport megállapodik, melyik a hamis állítás. A

csoport kijelölt tagja az ujjával mutatja a hamis válasz számát.

perc

Számonkérés:

Egyéni teszt struktúrával

Az általam elkészített teszt 12 állítást tartalmaz a speciális négyszögekről, amelyekről el

kell dönteni, hogy igazak-e vagy hamisak.

10

perc egyéni teszt monitorozó | | - -

Értékelés:

Kooperatív értékelés struktúrával.

A teszt első oszlopában jeleztem, hogy melyik állítás melyik csoport munkájához köthető.

Minden csoporthoz három állítást rendeltem, így egy csoport munkája 25 %-ot ér a

számítás során. Ezzel a teszttel értékelhető az egyén, a csoport és a szakmai csoport

munkája is.

10

perc egyéni teszt

összegző

koordináló | | - -

Reflexió

A szemináriumon tanult fenti struktúrákat mindenféleképpen ki akartam próbálni, ezért dupla órát terveztem.

A tanulók nagyon élvezték, hogy a tanóra nem az állandó csendről, fegyelemről és az egyéni munkáról szólt, hanem az együttműködésről. A heterogén csoportokat jól állítottam össze, tudtak

együtt dolgozni. Igaz, hogy a tanulók nem azzal kerültek egy csoportba, akit választottak volna, de ez, mint utóbb kiderült, nem zavarta őket. Tartottam attól, hogy a diákok nem veszik majd

komolyan az órát, más témáról fognak beszélgetni, de szerencsére ez nem következett be, tényleg a kiadott feladatokkal foglalkoztak. Sok párhuzamos interakció valósult meg, élvezték egymás

tanítgatását, sőt néha vitáztak is. A „Kettős kör” feladatnál volt lehetőségük egy kis mozgásra is, amit különösen élveztek. A fegyelem fenntartását és az időkeretek betartását még gyakorolnunk

kell. Meg kell tanulniuk a gyerekeknek csendesen kommunikálni. A diákok tudták, hogy az óra végén egyéni tesztet írnak, ez is ösztönzőleg hatott rájuk. A teszt kiértékelése egy kicsit nehézkesen

ment, mert ennyi szempont alapján még nem értékeltünk, de mindenféleképpen nagyon hasznos volt.

Sok időt és kreativitást igényelt az órára való felkészülés, de úgy gondolom, hogy érdemes volt, mert a gyerekekben pozitív élményként maradt meg az óra, szívesen oldották meg a feladatokat

csoportban. Csoportfejlesztés szempontjából csak jót tudok mondani. Együttműködési készségük és az egyéni felelősségvállalásuk is fejlődött. Számomra is pozitív élményt jelentett az óra,

érdemes folytatni. A jövőben több kooperatív órát fogok tartani.

20

Melléklet

Egyéni teszt a speciális négyszögekről

Tegyen X-et a megfelelő helyre!

IGAZ HAMIS

Z 1. Van olyan téglalap, amelyik rombusz.

P 2. Minden paralelogrammának van derékszöge.

K 3. Van olyan trapéz, amelynek szárai párhuzamosak.

F 4. Ha egy deltoid téglalap, akkor négyzet.

Z 5. Minden téglalap négyzet.

K 6. A trapéznak 2 pár párhuzamos oldalpárja van.

F 7. A deltoid átlói felezik egymást.

P 8. Ha egy paralelogrammának van derékszöge, akkor téglalap.

F 9. A deltoid 2-2 szemközti oldala egyenlő.

P 10. A paralelogramma középpontosan szimmetrikus.

K 11. Van olyan trapéz, amely tengelyesen szimmetrikus.

Z 12. A négyzetnek 4 szimmetriatengelye van.

21

Az óratervet készítő neve: Dombi Anna

Az óra/modul címe: Függvények ábrázolása, a függvénytan, mint analízis előkészítése

Tervezett óraszám: 1 tanóra

A tanulócsoport bemutatása1: Évfolyam: 9. évfolyam /matematika orientációjú osztály/

A csoport 20 fős, a nagy létszám ellenére szerencsés helyzetben vagyok, hiszen öt négy fős csoport hozható létre.

A csoportban korábban kétszer próbálkoztam kooperatív szervezésű tanóra tartásával, szintén a függvénytan körében, októberben. Ez most az jelenti, hogy bizonyos „szabályokkal”, szerepekkel

a diákok már tisztában vannak. Iskolánkban van egy, ilyen típusú tanórák megtartására berendezett terem (hatszögletű asztalokká alakítható padok), az órát ebbe a terembe tervezem. (Bár

tudom, hogy mennyire fontos a terem közös berendezése, de ha van megfelelő bútorzatú terem, akkor kár lenne ezt nem kihasználni.)

A diákokat párhuzamosan két matematika tanár tanítja, a tananyagot témakörökként bontjuk ketté, geometria – analízis és algebra körébe tartozás szerint. Én az előbbi témakört tanítom ebben

a csoportban. A diákoknak emelt óraszáma van, heti öt és fél, és egy kötelező szakkör.

Az óra célja2: A matematikai analízis központi szerepet játszik az összes természettudományban. A téma elsajátítása során elengedhetetlen a definíciók pontos megtanulása, a fogalmak

megértése, azok alkalmazása. Az órán előforduló feladatok ebben nyújtanak nagy segítséget. Segít abban, hogy a diákokban kialakuljon a precíz kidolgozás igénye. A tanított tananyag a korábban

megtanított ismeretek összegző áttekintése, előkészítő tananyag a 11. évfolyam analízis oktatására.

Célok:

függvény és görbe egyenletének különbözősége

folytonos és szakadási hellyel rendelkező függvény közötti különbség elsajátítása

összetett függvény ábrázolása

grafikon és hozzárendelési utasítás közötti kapcsolat felismerése

zérushely és szélsőérték fogalmának elmélyítése

Előfeltételek:

alapfüggvények ábrázolása

összetett függvény fogalma és ábrázolása

fogalmak pontos ismerete

egyszerűsítés – nevezetes azonosság ismerete

1 Pár mondatos összefoglaló a tanulócsoportról (évfolyam, csoportlétszám, csoportjellemzők stb.) 2 A tantárgy (téma) terület megnevezése, a tananyagtartalom megnevezése, a tanulási folyamat lépése(i)nek megnevezése, esetleges kompetenciafejlesztési területek megnevezése

22

Kiemelt feladataim a tanóra során:

pontos tanári útmutatás

csoportfelelősség erősítése – potyautas kérdése

időbeosztás

a csoportok munkáinak értékelésének fontossága – dicséret

Csoportalkotás: hajlított véleményvonal 3 perc az óra elején (Mennyire vagy járatos a függvények ábrázolása témakörben?)

Lépések1

Idő2 Eszköz3 Tanári szerep4 Kooperatív alapelvek5

1 = II □ □□

Ráhangolás Függvény a szerelmemnek!

Mit szól hozzá a matematika tanárod? egyéni olvasás – jegyzet közös értelmezés a csoportban – szóforgó közös értelmezés nagycsoportban – csoportforgó

2 p 1 p 1 p

aktív táblán kivetítve

feladatismertető

koordináló

x

x x

x

x

Új anyag elsajátítása – szakértői mozaik alkalmazása Időfelelős Ábrázold az alábbi függvényt!

feladatlap

feladatismertető

1 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanári és diák egyaránt). Ebben jelennek meg a kooperatív tanulásszervezés fogalmai (struktúrák megnevezése) 2 Percben megadva, minden lépéshez hozzárendelve. 3 Az adott tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. papír, toll, kiosztandó feladat stb.) 4 Az adott lépés során a tanár tevékenysége (pl. feladatismertető, instruáló, monitorozó, koordináló, összegző stb.) 5 A négy tanult kooperatív működésének ellenőrzése az adott lépésben. (jelölése: működik = álló egyenes, nem működik = vízszintes egyenes)

23

32

442

x

x

xxx

Folytonossá tehető-e az alábbi függvény? Miért? Nyomkövető Add meg a függvények hozzárendelési utasításait!

Jegyző

Add a c értékét úgy, hogy a valós számokon értelmezett cxxx 22 függvénynek

a. 2 zérushelye legyen

b. 1 zérushelye legyen

c. ne legyen zérushelye

d. az egyik zérushelye a 3 legyen!

Ábrázold egy – egy ilyen típusú függvényt! Bátorító Hol és milyen szélsőértéke van annak a valós számokon értelmezett másodfokú függvénynek melyre igaz a követező?

203

02

01

f

f

f

egyéni olvasás – egyéni jegyzet azonos szerepek szerint szakértői csoportok – közös értelmezés

négyzetrácsos papír

számológép

vonalzó

csomagoló papír

koordináló

24

plakát készítés – kerekasztal a szakértők visszatérnek a saját csoportjukba és a plakátok alapján megtanítják a csoport többi tagjának a feladatok megoldását – írásos csoportforgó

5 p 5 p 5 p 4-4 p

filctoll

x x x x

x x

x x x x

x x x

Ellenőrzés Igaz – Hamis kártya

Minden függvény folytonossá tehető.

Minden függvény a valós számok halmazán értelmezhető.

Van olyan négyzetgyökfüggvény, melynek nincs zérushelye.

Minden másodfokú függvénynek van szélsőértéke.

kártyák felmutatása – csoportforgóval (nyomkövető kezd)

5 p

igaz – hamis

kártyák

monitorozó

koordináló

x

x

Házi feladat: Ábrázold és jellemezd az alábbi függvényt!

862 xxx

Igaz vagy hamis?

I. Tekintsük az 2xx függvényt! a) A függvény grafikonját a lineáris függvény grafikonjából az x tengely alatti

részének az x tengelyre való tükrözéssel kapjuk. b) A függvény grafikonját parabolának nevezzük. c) A függvény páros függvény. d) A függvény grafikonja középpontosan szimmetrikus az origóra. e) A grafikonnak van töréspontja.

II. Tekintsük az bxx 2 függvényt! a) A függvénynek pozitív b esetén nincs közös pontja az x tengellyel. b) A függvénynek negatív b esetén pontosan egy közös pontja van az x tengellyel. c) A függvény bármilyen b esetén páratlan. d) A függvény negatív b esetén lefele nyíló parabola. e) A függvény csúcspontjának koordinátái a (0; b) koordinátájú pont.

2 p

feladatlap

feladatkitűző

x

x

x

25

Reflexió

A tanórát április 9-én tartottam. A tavaszi szünet előtt befejeztem a csoporttal a hasonlóság témakört, a szünet után dolgozatjavításra került sor. A tanmenetem szerint ismét a függvényekkel

kapcsolatos ismeretek kerültek sorra, mivel az őszi időszakban még algebra terén sok hiányosságuk van a diákoknak, ott csak egyszerű függvények kerülnek elő, itt már egy kicsit az analízis

előkészítése folyik. A tanóra elején szokásos házi feladat ellenőrzése azért maradt el, mert írásbeli nem volt, csupán a korábbi tanult tananyag ismétlése.

Amikor először 2005-ben a HEFOP 1.3.1 pályázat kapcsán az akkori osztályom bekerült a kompetencia alapú oktatásba, nagy harcot kellett vívnunk a szülőkkel, nagyon nagy volt bennük

az ellenállás. A szülők nagy része ragaszkodik és kifejezetten követeli, hogy gyermekét a hagyományos módszerekkel tanítsák, hiszen annak idején őt is így tanították, és ez volt a kulcsa annak,

hogy bejutott az egyetemre, főiskolára, és a „játékkal” a gyermeke nem tudja majd a tananyagot megtanulni.

„A tanár azért kapja a fizetését, hogy megdolgozzon érte, és ne a diákok tanítsák egymást. Az ő gyerekével senki se kísérletezzen.” – hangzott gyakran a bírálat.

Akkor gondolkodtam el azon, hogy egy kötelező 0-dik évfolyam milyen segítséget adhat az ilyen típusú tanulásszervezéshez és a szülők „beszoktatásához”. Lenne idő megtanítani a

diákoknak a szerepeket, lenne idő megtanítani a struktúrákat, lenne idő a fenti kompetenciák kialakítására a szintre hozás közben. Nem jellemző a kooperatív tanulásszervezés az általános

iskolákban (sok helyről történik a beiskolázás hozzánk, és az elmúlt nyolc évben EGYETLEN diákom sem hallott még róla, akár belvárosi elit iskolából, akár a megye másik iskolájából felvételizett

hozzánk). A szakemberek véleménye is eléggé különböző a használhatóság terén. Olyan egyetemi tanár, aki lelkes híve a kooperatív tanulásszervezésnek, jelentette ki, hogy „de matematikát,

azt azért NE”. A diákok a pályázati program kapcsán szerették az ilyen órákat, de a dolgozatok számszerű eredménye alacsonyabb volt, mint a hagyományos, gyakran frontális csoportmunkát

használó óravezetés során. Így a lelkesedés és az alkalmazás gyakorisága egyre csökkent.

Elfáradtam. Nagyon. A tanóra sokkal több energiát és állandó odafigyelést igényelt tőlem, mint bármelyik hagyományos tanóra megtartása. Olyan volt, mintha öt órát tartottam volna

párhuzamosan, hiszen mindegyik csoport munkáját szakmailag folyamatosan kellett ellenőriznem, nehogy félre sikerüljön valami, nehogy valami rosszul rögzüljön.

Bár látszólag egész végig a háttérben maradtam, látszólag nem dolgoztam, mégis mind a 45 percben élénken figyeltem. Ennek oka egyrészt biztos abban is keresendő, hogy sem a

csoport, sem én nem gyakoroltuk be a hasonló tanórák menetét.

A diákok még gyakran elkalandoztak a feladattól, és nem minden nyomkövetőnek sikerült a csoport munkáját az adott mederben tartani. Ez az elkalandozás igazán ott volt megfigyelhető,

amikor az azonos szereppel bíró diákok új csoportot alkottak.

Azt is bevallom, kicsit csaltam, az idővel. Egy sütővekkerrel. Az órát beállítottam minden feladat kitűzése során úgy, hogy egy perccel a lejárat előtt jelezzen. Hatásos volt, a jelzés után

kissé felgyorsult a munka. Úgy gondolom, ez nem túl nagy csalás, egészen addig, amíg ez a tanulásszervezés nem válik minden szereplőnek belső tudásává. Az óra részben engem is

figyelmeztetett, amire bevallom szükségem is volt. Nem szerettem volna fél percenként az órámat nézni, de az időbeosztást is tartani kívántam.

„A kooperatív tanulás során a tanulási folyamatot a diákok együttműködést célzó interakciói hozzák létre.”1

Igyekeztem a fenti elvet mind a tervezés, mind a kivitelezés során elsődleges szempontként figyelembe venni. A csoportalakítással működő közösségek kialakítása volt a célom. Sikerült

heterogén csoportokat kialakítani, még az is jól alakult, hogy minden csoportba jutott leány is. Mindenhol volt jó és kevésbé jó képességű, szorgalmas és kissé lusta tanuló is.

Célom volt, hogy a tanulók aktív gondolkodással, alkotó módon, együttműködve jussanak el az ismereteik egy új szinten való rendezésére, felhasználásra. Mert valóban nem teljesen új

tananyag került feldolgozásra, inkább az ismereteik alkalmazása került elő összetett feladatok kapcsán.

A terem berendezése alkalmas volt a szemtől szembeni kommunikációra, mindenkinek jutott elegendő hely a csoportban, hiszen elég nagyméretűek a padok, melyek hatfősek, de a

csoportok csak négy főből álltak. Könnyű volt a csoportok közötti mozgás nekem és a tanulóknak is. Mivel mozgatható kivetítővel rendelkezik a terem, az aktív tábla használata is könnyű és

mindenki számára látható volt.

1 Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás

26

A választott struktúra, a szakértői mozaik szerintem elősegítette a diákokban a kölcsönös függőség, a megosztott felelősség kialakulását. A számonkérés során pedig az egyéni

számonkérhetőség is megjelent. Talán ez lehet a tanulási folyamat hatékonyságának biztosítéka. Ezek a képességek azonban csak folyamatosan alakíthatók ki, és folytonos fejlesztést igényelnek.

Vagyis néhány ilyen módon szervezett tanóra mindehhez kevés.

Azonban a tanulók közben közösen dolgoznak, megtapasztalják, hogy a közös munka során többet érhetnek el, mint egyedül, a párbeszédek során fejlődik kommunikációs készségük.

És bátrabbak lesznek kérdésfeltevéseikben. Többször tapasztalom, „nem merek kérdezni, mert nem is tudom, mit nem értek”. Ez a félelmük oldódik a kortársak között.

Mit sikerült megvalósítanom? A vekkernek köszönhetően és a diákok munkájának köszönhetően a tervezett feladatot mind. A házi feladat a tanórai feladatokhoz kapcsolódott. Fontosnak

tartom, hogy begyakorlás miatt az óraihoz hasonlóak kerüljenek kitűzésre. Ennek oka az igaz – hamis feladat is. A következő órán, ennek ellenőrzése során csak két tanulónak voltak gondjai az

előző óra anyagával (kérdése volt) és egy tanulónak a házi feladat megoldásával. Ez alapján mondhatom, hogy sikeres volt az óra.

Diák vélemények:

„Lehetne így írni dolgozatot?”; „Kicsit gyorsabban megértettem az anyagot.”; „Nem sikerült mindent lemásolnom a füzetbe, gyors volt a tempó.”; „A barátaimmal jobb lett volna együtt

dolgozni, de így sem volt rossz.”

27

Az óratervet készítő neve: Mező Éva

A tanulócsoport bemutatása1:

A csoport 19 tanulóból áll. Az osztályt ebben a félévben ismertem meg, így nem nagyon ismertem ki még őket. A dolgozati eredmények és a táblánál való szereplés alapján átlagos képességű

csoportnak tekinthető. Az osztálytársak összeszokottak, hisz több mint egy éve ismerik már egymást, de idén a felsőbb osztályokból pár tanuló még csatlakozott évismétlés miatt.

Az óra célja2: Az előző órákon vettük már a hiányos másodfokú egyenlet megoldását (elsőfokú vagy a nulladfokú tag hiányzik), továbbá a másodfokú egyenlet megoldóképletét, és begyakorlását.

Ennek az órának a célja ezen ismeretek összefoglalása, együttes ismétlése.

Évfolyam: 10.

Témakör: A másodfokú egyenlet.

Fejlesztési követelmények: Rendszerezze az eddig megszerzett ismeretet. Az együttműködés megteremtése, csoportkohézió kialakítása.

1 Pár mondatos összefoglaló a tanulócsoportról (évfolyam, csoportlétszám, csoportjellemzők stb.) 2 A tantárgy (téma) terület megnevezése, a tananyagtartalom megnevezése, a tanulási folyamat lépése(i)nek megnevezése, esetleges kompetenciafejlesztési területek megnevezése 3 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanári és diák egyaránt). Ebben jelennek meg a kooperatív tanulásszervezés fogalmai (struktúrák megnevezése) 4 Percben megadva, minden lépéshez hozzárendelve. 5 Az adott tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. papír, toll, kiosztandó feladat stb.) 6 Az adott lépés során a tanár tevékenysége (pl. feladatismertető, instruáló, monitorozó, koordináló, összegző stb.) 7 A négy tanult kooperatív működésének ellenőrzése az adott lépésben. (jelölése: működik = álló egyenes, nem működik = vízszintes egyenes)

Lépések3 Idő4 Eszköz5 Tanári szerep6

Kooperatív alapelvek7

1 = II □

□□

Szervezési feladatok, köszönés, adminisztráció.

1

Tanár: Csoportverseny ismertetése. Minden csapat kap egy feladatsort, melyre rá kell írni

a csapattagok nevét és egy csapatnevet. A feladatlap négy feladatból áll, a negyedik

feladat csak az első három feladat megoldása után lehetséges. Minden csapat felírhatja a

megoldását a táblára, melyet az óra végéig egyszer még módosíthatnak. A helyes

megoldással rendelkező csapat minden tagja ötös érdemjegyet kaphat.

3

Kiosztandó

csoportverseny

feladatlap

feladatismertető

instruáló │ │ ― │

28

Az adott órára a házi feladat:

Egyenlet a b c D Gyökök

száma

Kisebbik

gyök

Nagyobbik

gyök

Gyökök

összege

Gyökök

szorzata

Tanár: Feladatlap kiosztása.

Diákok: A kapott feladatlapot kirakják az asztal közepére, mely minden csapattag számára

elérhető. A csapat saját maga osztja be a feladatok menetét, hogy ki melyik feladatot

csinálja, vagy csinálják. A kapott részeredményeket ráírják a feladatlapra, az utolsó, végső

feladatot pedig együtt oldják meg, illetve ellenőrzik a megoldásokat.

36

Kiosztandó

feladatlap,

papír, toll

Monitorozó,

koordináló │ ― │ │

Tanár: Feladatlap és a számolási lapok beszedése. Szóban minden csapat munkájának

az értékelése. Az eredménytől függetlenül mennyire látszott a csapatmunka, elhivatottság,

csapatszellem. Minden csoportban kiemelni azt a kooperatív alapelvet, ahol a legjobban

megmutatkozott.

5 Feladatlap Összegző

29

A csoportverseny feladatlap:

30

Reflexió

Ebben a csoportban még nem sok órát tartottam, így nem tudtam kiismerni, hogy melyik tanuló milyen képességű. Továbbá megtudtam, hogy ezzel az osztállyal még nem volt kooperatív óra

tartva, így a csoportválasztást, ki kivel szeretne egy csoportban lenni, teljesen rájuk bíztam. Meghatároztam, hogy négy fő tartozzon egy csoporthoz, és mire becsengetnek az órára, mindenki

legyen a megfelelő helyen. Mivel az órán nem teljesen ilyen típusú feladatokat gyakoroltunk, így a kooperatív feladatsorra rávezető házi feladatot adtam.

Az óra elején így kialakult négy csoport, két négyfős és két ötfős, továbbá ismertettem a feladatlapot és a hozzá kapcsolódó tudnivalókat. Nem határoztam meg, hogy milyen módon oldják meg

a feladatokat, csak ötletet adtam. Ha felosztják egymás között, oly módon, hogy mindenki az egyéni kompetenciájához igazodva választja ki, hogy melyik részfeladatot akarja megoldani, és

melyiket tudja biztosra, akkor előbb elkészülhetnek, mintha a csapat legjobb képességű tanulója végig oldja a feladatsort. Így saját maguk határozták meg a csoporton belüli szerepeket, ami a

gyengébb tanulóknak is felkeltette az érdeklődését, önbizalmát. Kívülről látszott a csapatokon, hogy a barátok kerültek egy csapatba, nem pedig képességek szerinti elosztást hoztak létre. Az

egyik csoportba csak gyengébb képességű tanulók kerültek, oda is hívtak, hogy szerintük ez nekik nem fog menni, mert nem tudják megcsinálni. Azt tanácsoltam nekik, hogy olvassák el az egész

feladatlapot, mivel nemcsak a múlt órai anyag szerepelt benne, hanem még azt megelőző is. Az óra végére egy feladatot (3.) hibátlanul sikerült is megoldaniuk, amiért kis ötöst kaptak. Volt olyan

csoport is, hogy az előző órán begyakorolt megoldóképlettel akartak minden feladatot megoldani, de persze egy kis segítséggel már ők is felismerték a hibájukat. Ezeknek az okai szerintem, hogy

nem tudták, mire számítsanak egy ilyen kooperatív órán. Fel kellett ismerniük, hogy együtt meg tudják oldani a feladatot. Meglepő volt látni, hogy mindenki dolgozott csapattól függetlenül, mindenki

a saját feladatmegoldási sebességéhez mérten, a maga által választott feladaton. Több csapatnál láttam az egymás motiválását, minden csapat arra törekedett, hogy mindenki dolgozzon, ha

kellett, egymásra is rászóltak a cél eléréséért. Ha valamelyik tanuló elkészült az egyik részfeladattal, akkor a pad közepére rakott feladatlapra ráírta az eredményét, és a végén a csapattagok

összesítették az eredményeiket.

Sajnos az időkeretbe nem sikerült beleférni, csak egy csapatnak sikerült eredményt felírnia a táblára. Ebből azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy egy ilyen kooperatív óra megtartására a 45 perc

elég szűkös, főleg úgy, hogy először volt ilyen. Mivel egyik csapatnak sem volt hibátlan feladatlapja, így hibátlan részfeladatonként járt kis ötös minden csapattagnak. Következő órára maradt a

csapatok értékelése.

Mivel nekik ez volt az első kooperatív órájuk, ezért szerettem volna, ha ők is reflektálnak az órára. Több kérdést is feltettem az órával kapcsolatban. A kapott válaszokon nagyon egyöntetűek

voltak, mindenki pozitívan értékelte az órát. Nagyon sokan kiemelték a véleményükben, hogy mivel ők választhatták meg a csapatot, így szívesebben is dolgoztak.

A kérdések, amiket feltettem nekik:

1. Mit gondoltok a múlt óráról, csoportversenyről? (Azért tetszett/nem tetszett, mert…; Jó volt/nem volt jó, mert…)

2. Hogyan értékelitek a saját csapatotok munkáját, a csapatmunkát?

3. Lennél-e máskor is a csapatoddal, miért?

4. Szerintetek jó volt-e az, hogy ti választottatok magatoknak csapatot, miért/miért nem?

5. Legyen-e még többször is hasonló óra?

Néhány válasz:

31

32

Természettudományok

33

Az óratervet készítő neve: Csapó Mária

Műveltségi terület: Ember és természet

Tantárgy: Kémia

Témakör: Szerves kémia

Osztály: 8. osztály (21 fő)

Az óra címe: Szenvedélybetegségek

Az óra cél- és feladatrendszere:

Az óra célja a diákok ismeretének tágítása a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásairól, szenvedélybetegségekről

A tanulók ismerjék a drogok kémiai összetételét, élettani hatásait

Az óra didaktikai feladatai:

Egészségtudatos magatartás kialakítása a gyerekekben

Kooperatív csoportmunka révén az együttműködési, kommunikációs, és előadói képesség fejlesztése

Tantárgyi kapcsolatok:

- Biológia: Emésztő-és légző szervrendszer egészsége, betegségei, idegrendszerünk egészsége

Tankönyv: Kecskésné- Kiss- Rozgonyiné: Kémia 8. (OFI)

34

Lépések1 Idő2 Eszköz3 Tanári szerep4

Kooperatív alapelvek5

1 = II □

□□

Koncentrációfejlesztés: számolós játék 2 feladatismertető - I - I

Csoportalakítás: hajlított véleményvonal (4 db 4 fős és egy 5 fős csoport), szerepek

kijelölése (korábban már megalakultak a csoportok) 0

feladatismertető,

koordináló - I - -

Tananyag elolvasása: alkaloidok, koffein, morfin, nikotin, tudatmódosító szerek (minden

gyerek a csoportban feldolgoz egy káros szenvedélyt, melyet elolvas és 5 lényeges

információt összegyűjt belőle)

5 füzet, tankönyv feladatismertető,

koordináló I I - -

Szakértői mozaik 8 jegyzet, filctoll,

papír

feladatismertető,

monitorozó - I I I

Szakértők megtanítják, majd kikérdezik a csoporttagokat a tanultakról 20 füzet, értékelőlap

(papír, olló, filc)

feladatismertető,

monitorozó I I I I

Füllentős játék 10 papír, olló, filctoll feladatismertető,

összegző - I I -

1 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanári és diák egyaránt). Ebben jelennek meg a kooperatív tanulásszervezés fogalmai (struktúrák megnevezése) 2 Percben megadva, minden lépéshez hozzárendelve. 3 Az adott tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. papír, toll, kiosztandó feladat stb.) 4 Az adott lépés során a tanár tevékenysége (pl. feladatismertető, instruáló, monitorozó, koordináló, összegző stb.) 5 A négy tanult kooperatív alapelv működésének ellenőrzése az adott lépésben. (jelölése: működik = álló egyenes, nem működik = vízszintes egyenes)

35

Reflexió

A 8. d osztályban 2017. április 28-án (péntek 2. óra) tartottam az órát, ahol egy SNI-s (figyelemzavaros), egy BTM-es és egy Asperger-szindrómás gyerek tanul. Az osztályba 21-en járnak.

Közülük egy kitűnő, három jeles tanuló. Nagy különbség van az osztályba járó diákok képessége és tanulmányi eredménye között. Ötödik osztálytól vagyok az osztályfőnökük, biológiát és kémiát

tanítok nekik. Nagyon jól ismerem az osztályt. Humán és művészeti beállítottságúak, a természettudományok nem tartoznak a kedvenc tantárgyaik közé. Nehéz bevonni őket a tanórába, felkelteni

az érdeklődésüket, figyelmüket. Nem könnyű így a mindennapi munka.

Csoportban ritkán szoktak dolgozni. Kooperatív módszereket pedig még sosem használtak. Most mégis azért választottam őket, mert olyan a tananyag, melyet egymástól is meg tudják tanulni,

illetve az osztályon belüli együttműködés lehetővé teszi a csoportmunka megvalósítását.

A márciusi szeminárium után – a következő héten – rögtön kipróbáltam náluk biológia órán (összefoglalásnál) a súlyozott cetli és a kettős kör módszerét. Legjobban a csoportalakítás, a hajlított

véleményvonal tetszett nekik. Azóta is az így kialakult csoportokban dolgoznak, ezért a megvalósított óratervben nem szerepel külön idő megjelölése a csoportalakításhoz. A tavaszi szünet után

is egy-egy kooperatív módszert becsempésztem minden órára (számolós játékkal kezdünk minden órát).

Az óra tervezésekor a legtöbb fejtörést a reális időbeosztás okozta. Ugyanis nagyon szeretnek beszélni a gyerekek, figyelmetlenek, többször el kell mondanom egy feladatot nekik. Az elkészített

óratervemet tempósan próbáltam megvalósítani, azonban a füllentős játékot sajnos nem tudtuk teljesen befejezni az órán. A tanórán az tapasztaltam, hogy mindenki szívesen vett részt a

feladatokban, élvezték, hogy megmozdulhatnak, mozoghatnak az órán. Mindezek mellett az önálló feladatot nagyon fegyelmezetten, teljesen csendben (ez nem jellemző rájuk) végezték. A

párhuzamos interakciók közben sem voltak hangosak. Mindenki elkészítette a saját vázlatát, egymástól tanultak, nekem csak koordinálni és beosztani kellett a feladatokat és az időt. Előre

jeleztem nekik, hogy milyen eszközökre lesz szükségünk az órán, melyeket el is hoztak (ez sem túl gyakori náluk).

A csoportszerepekre figyeltek legkevésbé a gyerekek. A tanév hátralévő részében ezt kell még fejlesztenem. A legjobb élményem az órán az volt, hogy mindenki (a családi gondokkal küzdő

gyerek is) dolgozott, jól érezték magukat. A „szakértők tanításuk” során alaposan elmagyarázták a tananyagrészüket és kérdéseket tettek fel hozzá kapcsolódóan a csoporttársaknak. Meglátásom

szerint a gyerekeknek ez tetszett legjobban.

Nagyon furcsa érzés volt az órán, hogy „csak” irányító szerepem volt a tanulási folyamatban. A foglalkozás alapos megtervezése nagyon fontos volt az óra zökkenőmentes megvalósításához.

Nagyon jól éreztem magam, tetszett, hogy kooperatív együttműködésben látom az osztályomat. Jó lett volna, ha korábban felismerem, hogy náluk ez egy nagyon jól működő módszer. Az osztály

létszáma és habitusa is alkalmas erre a feladatra. Rajtuk kívül még tíz osztályban tanítok, de többségükben nem tudom elképzelni, hogy ilyen jól sikerülne. Jelenleg teljes tanórán már csak a 8.

d osztályban használom ezeket a kooperatív módszereket. Ennek oka, hogy négyféle tantárgyat tanítok négy különböző évfolyamon. Így rengeteg időt elvenne a napi 5-6 kooperatív órára

felkészülni. A többi osztályban is minden órán használok egy-egy kooperatív módszert. Sajnos iskolámban a termek bútorzata (rögzített padok) nem a legmegfelelőbb ehhez a munkaformához.

De sikerült ezt a problémát is megoldani, bár nem volt olyan kényelmes a gyerekeknek.

Örültem a feladatnak, pozitív élmény volt. A reflektálással pedig ismételten átgondoltam az órán történteket, sokat tanultam belőle.

Ezen az órán a felsős igazgatóhelyettes is részt vett, aki rendhagyónak, újszerűnek nevezte az órát, mert nem jellemző, hogy ilyen módszerekkel tanítunk. Kooperatív csoportmunka címen a

hagyományos csoportmunkát érti és használja kollégáim többsége.

36

Az óratervet készítő neve: Dr. Tarnai Istvánné

Osztály: 2. osztály

Tantárgy: természetismeret

Téma: Tájékozódás összefoglalása

Témakörök, ismeretanyag (röviden): Irányok, test helyének meghatározása, hosszúságmérés, alaprajz, térképvázlat, útvonalrajz, felszíni formák, természetes vizek, energiafelhasználás,

energiatakarékosság

Tankönyv: Környezetünk titkai 2. Mozaik Kiadó

Képes környezetünk atlasza 3-6. osztályosok számára Mozaik Kiadó

A tanmenet 2 órát biztosít a téma lezárására. Már megvolt az első összefoglalás, ez az óravázlat a 2. összefoglaló óra. A tantárgy óraszáma heti 1.

Mivel az osztállyal egész délelőtt együtt vagyunk, és ez az óra a második, így a hetesek jelentése már megvolt.

1 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanári és diák egyaránt). Ebben jelennek meg a kooperatív tanulásszervezés fogalmai (struktúrák megnevezése) 2 Percben megadva, minden lépéshez hozzárendelve. 3 Az adott tevékenységekhez szükséges eszközök (pl. papír, toll, kiosztandó feladat stb.) 4 Az adott lépés során a tanár tevékenysége (pl. feladatismertető, instruáló, monitorozó, koordináló, összegző stb.) 5 A négy tanult kooperatív működésének ellenőrzése az adott lépésben. (jelölése: működik = álló egyenes, nem működik = vízszintes egyenes)

Lépések1 Idő2 Eszköz3 Tanári szerep4

Kooperatív

alapelvek5

1 = II □

□□

Előkészület:

Az osztályom 27 fős, amit 9*3 fős csoportra tudtam osztani. Így a csoportok azonos létszámúak. El kellett

készíteni a 9 csapatnevet és a hozzátartozó 3-3 kulcsfogalmat.

5 perc

kalap

szókártyák a

kulcsfogalmakkal

feladatismertetés,

instruálás,

koordinálás

I I I I

37

A kulcsfogalmak:

vonalzó mérőszalag méterrúd

arasz lépés kőhajítás

mihez viszonyítok irány távolság

észak dél kelet

víz szél Nap

síkság hegység dombság

város falu tanya

jeleket tartalmaz kicsinyített kép egy terület felülnézeti rajza

tenger folyó tó

Csoportnevek:

MÉRŐ-ESZKÖZ

PONTATLAN MÉRTÉKEGYSÉG

HELYMEGHATÁROZÁS

VILÁGTÁJAK TERMÉSZETES VIZEK

TÉRKÉPVÁZLAT

MEGÚJULÓ ENERGIA

FELSZÍNI FORMÁK TELEPÜLÉSFORMÁK

Ráhangolódás

Mivel már az összefoglalás egy részén túl voltunk, ezért arra gondoltam, hogy a csoportalkotást összekötöm az

előző órai anyag ismétlésével. A csoportalkotás véletlenszerű (mármint, hogy kik kerülnek egy csoportba), a

csoporttagok 1-1 definíció kulcsszavait húzzák ki. A csoportneveket én adom meg, melyek az asztalon vannak

elhelyezve. A gyerekek feladata, hogy a kulcsszó alapján találják meg a csoportjukat. Keresd a párod!

Ismétlés: A csoportok elmagyarázzák a szomszéd csapatról, hogy miért ők vannak együtt!

csoportnevek az

asztalokra

A fő feladathoz 9 borítékba tettem a 3 feladatot, ragasztót, a 3. feladathoz tartozó kivágott szókártyákat, piros,

kék, zöld színest. Mozaik módszer.

1. feladat

Párosítsd össze a kifejezéseket az energiatakarékossági tanácsokkal! Kösd össze!

csöpögő csap Ne hagyd hosszabb ideig nyitva!

televízió Kapcsold ki, ha nem nézed!

5 perc

az

önálló

munka

borítékban

feladatlapok,

szókártyák ragasztó,

piros, kék, zöld színes

feladatismertetés,

koordinálás,

monitorozás,

magyarázat

(feladatértelmezés)

I

I

I

I

38

lámpa Ne tegyél a tetejére könyvet, ruhát!

hűtő Jól zárd el!

ablak Kapcsold le, ha nem vagy a szobában!

fűtőtest Fűtéskor csak rövid ideig szellőztess!

környezettakarékos izzó Fürdés helyett zuhanyozz!

tisztálkodás A hagyományos izzó helyett használj energiatakarékos égőt!

közlekedés Amikor csak teheted, gyalog vagy kerékpárral közlekedj!

2. feladat

Pécs és környékének felszíne _____________________.

A kapott térképvázlat alapján (térkép 9. oldal) írj példát a felszíni formákra!

síkság: ___________ dombság: _______________ domb: ___________hegység: _____________ hegy:

____________

39

3. feladat

Sorold fel a települések fajtáit! Írd a vonalra! Melyikre mi jellemző? A megfelelő szócikket ragaszd a település

alá!

Szókártyák:

____________________ ____________________ _______________________

sok emeletes ház széles utcák

rengeteg ember az úton több traktor,