Kultúra - Pécsi Tudományegyetem · 2019-02-11 · EFOP-3.6.1-16-2016-00004 „Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében”

EFOP-3.6.1-16-2016-00004 „Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az

intelligens szakosodás megvalósítása érdekében”

EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Comprehensive Development for Implementing Smart

Specialization Strategies at the University of Pécs

Kultúra

a magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítódása és követett

magatartása generációs szemléletű vizsgálattal – országosan reprezentatív

személyes (n=2001) és online megkérdezés (n=1038) eredményei

The attitudes and behaviour of Hungarian population about culture – results of national

online (n=1038) and face-to-face surveying (n=2001)

PAVLUSKA VALÉRIA

PhD, habilitált egyetemi docens, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet,

[email protected]

JAKOPÁNECZ ESZTER

PhD, egyetemi adjunktus, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet,

[email protected]

TÖRŐCSIK MÁRIA

CSc, egyetemi tanár, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet,

[email protected]

Pécs, 2018

Hivatkozás módja:

PAVLUSKA, V. – JAKOPÁNECZ, E. – TÖRŐCSIK, M. (2018): Kultúra. A magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítódása és

követett magatartása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat. [Számítógép-fájl]. EFOP-3.6.1-16-2016-00004, Pécs, PTE KTK, xx. p.

PAVLUSKA, V. – JAKOPÁNECZ, E. – TÖRŐCSIK, M. (2018): Culture. The attitudes and behaviour of Hungarian population about

culture. Working paper. [Electronic file]. EFOP-3.6.1-16-2016-00004, Pécs, PTE KTK, xx. p.

ISBN 978-963-429-316-3

2

Tartalomjegyzék

1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan ............................................ 10

Kutatási kérdések ................................................................................................................. 10

Kutatási módszertan ............................................................................................................. 11

2. Irodalmi előzmények ......................................................................................................... 12

Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 16

3. Az online kutatás elsődleges eredményei ......................................................................... 18

3.1. A kultúrához fűződő személyes viszony ...................................................................... 19

3.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás ................................................................. 25

3.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei ........................................................................ 29

4. Az online kutatás háttérelemzési eredményei ................................................................. 31




5. A személyes megkérdezés elsődleges eredményei ........................................................... 86




6. A személyes megkérdezés háttérelemzési eredményei ................................................... 92



6.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei ...................................................................... 106

7. Fókuszcsoportos viták eredményei ................................................................................ 107

7.1. A kutatás bemutatása, módszertan ............................................................................. 107

7.2. Fókuszcsoportos viták általános eredményei ............................................................. 107

7.3. Fókuszcsoportos viták generációs eredményei .......................................................... 115

8. Összegzés .......................................................................................................................... 117

Táblázatjegyzék

1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői .................................................. 18

2. táblázat: A személyes megkérdezés mintájának demográfiai jellemzői .............................. 86

3. táblázat: Generációs különbségek a kultúrafogyasztás egyes kérdéseiben

a személyes módon megkérdezettek körében (n=2001) ...................................... 118

3

Ábrajegyzék

1. ábra: A kultúra által kiváltott érzések jellege a megkérdezettek körében (n=1038) ............ 19

2. ábra: A kultúra fontossága összességében (n=1038) ............................................................ 19

3. ábra: Egyes kulturális területek iránti érdeklődés a válaszok átlaga alapján (n=1038) ....... 20

4. ábra: Egyes kulturális területek iránti érdeklődés a válaszok gyakorisága

alapján (n=1038) ...................................................................................................... 21

5. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés a válaszok átlaga szerint (n=1038) ..................... 21

6. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés a válaszok gyakorisága szerint (n=1038) ........... 22

7. ábra: Az egyes filmes műfajok kedveltsége a válaszok átlaga szerint (n=1038) ................. 22

8. ábra: Az egyes filmes műfajok kedveltsége a válaszok gyakorisága szerint (n=1038) ....... 23

9. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott válaszok

átlagai szerint ........................................................................................................... 24


gyakorisági megoszlása szerint ................................................................................ 24

11. ábra: Egyes kulturális programokon, eseményeken való részvétel az elmúlt

évben (n=1038) ........................................................................................................ 25

12. ábra: Egyes kulturális programokról, eseményekről való távolmaradás okai .................... 26

13. ábra: Az elmúlt évben elolvasott könyvek száma (n=1038) .............................................. 26

14. ábra: Az elmúlt évben elolvasott könyvek számának megoszlása kategóriák

szerint (n=1038) ....................................................................................................... 27

15. ábra: Fesztiválokon való részvétel az elmúlt két évben (n=1038) ..................................... 27

16. ábra: Az otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltés megoszlása (n=1038) .................. 28

17. ábra: Az elmúlt évben vásárolt kulturális termékek megoszlása (n=1038) ....................... 28

18. ábra: Kulturális célú kiadások alakulása (n=1038) ............................................................ 28

19. ábra: Egyedül vagy közösségben végzett kulturális tevékenységek (n=1038) .................. 29

20. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok 18 éves korig (n=1038) ........................................... 30

21. ábra: Az internet használata kulturális céllal (n=1038) ...................................................... 30

22. ábra: A kulturális célú internethasználat területei (n=790, akik használják

az internetet kulturális céllal) ................................................................................... 31

23. ábra: A kultúra fontossága összességében – demográfiai különbségek ............................. 32

24. ábra: A könnyűzene (pop) iránti érdeklődés – demográfiai különbségek .......................... 32

25. ábra: A műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek iránti érdeklődés –

demográfiai különbségek ......................................................................................... 33

26. ábra: A filmsorozatok iránti érdeklődés – demográfiai különbségek................................. 33

27. ábra: A szórakoztató irodalom iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ................... 34

28. ábra: A színház iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ........................................... 34

29. ábra: A szépirodalom iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ................................. 35

30. ábra: A képzőművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek .............................. 35

31. ábra: A népzene, világzene iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ........................ 36

32. ábra: A fesztiválok iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ..................................... 36

33. ábra: A népművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek .................................. 36

34. ábra: Az iparművészet, design iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ................... 37

35. ábra: A komolyzene iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ................................... 37

4

36. ábra: Az operett, magyar nóta iránti érdeklődés – demográfiai különbségek .................... 38

37. ábra: A dzsessz iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ........................................... 38

38. ábra: A cirkusz iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ........................................... 39

39. ábra: A balett vagy más táncművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek ....... 39

40. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: vígjáték – demográfiai különbségek ............... 40

41. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: stand up comedy – demográfiai különbségek 40

42. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: musical – demográfiai különbségek ................ 40

43. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: rockopera – demográfiai különbségek ............ 41

44. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: zenés színmű – demográfiai különbségek ....... 41

45. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: klasszikus színmű, dráma, tragédia –


46. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: kortárs színmű – demográfiai különbségek .... 42

47. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: táncszínház – demográfiai különbségek .......... 42

48. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: operett – demográfiai különbségek ................. 43

49. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: ifjúsági és gyermek színmű –


50. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: előadóestek, versmondás –


51. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: alternatív, kísérleti előadások –


52. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: opera – demográfiai különbségek ................... 44

53. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: balett – demográfiai különbségek ................... 45

54. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: bábelőadások – demográfiai különbségek ....... 45

55. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: vígjáték – demográfiai különbségek .......................... 46

56. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: természetfilm – demográfiai különbségek ................. 46

57. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: kalandfilm – demográfiai különbségek ...................... 46

58. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: akciófilm – demográfiai különbségek ........................ 46

59. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: dokumentumfilm – demográfiai különbségek ........... 47

60. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: családról, gyerekekről szóló film –


61. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: kosztümös, történelmi film –


62. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: sci-fi – demográfiai különbségek ............................... 48

63. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: mesefilm – demográfiai különbségek ........................ 49

64. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: fantasy film – demográfiai különbségek .................... 49

65. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: animációs film – demográfiai különbségek ............... 50

66. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: filmdráma – demográfiai különbségek ....................... 50

67. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: musical – demográfiai különbségek ........................... 51

68. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: western – demográfiai különbségek ........................... 51

69. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: pszicho-thriller – demográfiai különbségek ............... 51

70. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: rövidfilm – demográfiai különbségek ........................ 52

71. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: művészfilm – demográfiai különbségek .................... 52

72. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: operafilm – demográfiai különbségek ........................ 53

73. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: balettfilm – demográfiai különbségek ........................ 53

5

74. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes” –


75. ábra: „Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény” –


76. ábra: „A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az ember személyiségét, életstílusát” –


77. ábra: „Egy vonzó kulturális programért hajlandó vagyok elutazni is” –


78. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése” –


79. ábra: „Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik” –


80. ábra: „Kulturális érdeklődésem alakulására nagy hatással voltak a szüleim” –


81. ábra: „A párom nagymértékben befolyásolja kulturális időtöltésemet” –


82. ábra: „Elsősorban személyes okok (pl. elköltözés, gyermekszületés) miatt történt, hogy

felhagytam korábbi kulturális elfoglaltságokkal” – demográfiai különbségek ....... 57

83. ábra: „A barátaim nagymértékben befolyásolják kulturális időtöltésemet” –


84. ábra: „Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik” –


85. ábra: „A korszellem, a divat nagymértékben befolyásolja kultúrafogyasztásomat” –


86. ábra: Szórakozóhelyek (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó) látogatásának

aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek ................................................ 59

87. ábra: Moziban való részvétel aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek ........... 60

88. ábra: Műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek látogatásának aránya

az elmúlt évben – demográfiai különbségek............................................................ 60

89. ábra: Nyilvános könyvtár látogatásának aránya az elmúlt évben –


90. ábra: Művelődési, közösségi ház látogatásának aránya az elmúlt évben –


91. ábra: Színházi előadáson való részvétel aránya az elmúlt évben –


92. ábra: Múzeum vagy képtár látogatásának aránya az elmúlt évben –


93. ábra: Könnyűzenei koncerten való részvétel aránya az elmúlt évben –


94. ábra: Fesztivál látogatásának aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek ........... 63

95. ábra: Balett vagy más táncművészeti előadás látogatásának aránya az elmúlt évben –


96. ábra: A távolmaradás okai: opera előadások – demográfiai különbségek ......................... 64

97. ábra: A távolmaradás okai: dzsesszkoncertek – demográfiai különbségek ....................... 64

6

98. ábra: A távolmaradás okai: operett vagy magyar nóta előadások –


99. ábra: A távolmaradás okai: balett vagy más táncművészeti előadások –


100. ábra: A távolmaradás okai: cirkuszi előadások – demográfiai különbségek .................... 65

101. ábra: A távolmaradás okai: komolyzenei koncertek – demográfiai különbségek ............ 66

102. ábra: A távolmaradás okai: népzenei, világzenei koncertek –


103. ábra: A távolmaradás okai: színházi előadások – demográfiai különbségek ................... 67

104. ábra: Elolvasott könyvek száma kategóriák szerint – demográfiai különbségek ............. 67

105. ábra: Fesztiválokon való részvétel: városnapok, falunapok, búcsú,

helyi rendezvények – demográfiai különbségek ...................................................... 68

106. ábra: Fesztiválokon való részvétel: borfesztivál – demográfiai különbségek .................. 68

107. ábra: Fesztiválokon való részvétel: gasztronómiai fesztivál –


108. ábra: Fesztiválokon való részvétel: könnyűzenei fesztivál –


109. ábra: Fesztiválokon való részvétel: történelmi hagyományokhoz,

helyszínekhez kötődő fesztivál – demográfiai különbségek ................................... 70

110. ábra: Fesztiválokon való részvétel: természeti ünnepekhez vagy történelmi

eseményekhez kötődő fesztivál – demográfiai különbségek ................................... 70

111. ábra: Fesztiválokon való részvétel: gyermek és ifjúsági fesztivál –


112. ábra: Fesztiválokon való részvétel: roadshow-termékbemutatók –


113. ábra: Fesztiválokon való részvétel: színházi fesztivál – demográfiai különbségek ......... 71

114. ábra: Fesztiválokon való részvétel: filmfesztivál – demográfiai különbségek ................ 71

115. ábra: Fesztiválokon való részvétel: komolyzenei fesztivál –


116. ábra: Fesztiválokon való részvétel: irodalmi fesztivál – demográfiai különbségek ......... 72

117. ábra: Fesztiválokon való részvétel: egyik sem – demográfiai különbségek .................... 72

118. ábra: Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális elfoglaltságok megoszlása –


119. ábra: Könyvek vásárlása – demográfiai különbségek ...................................................... 73

120. ábra: Műsoros CD, DVD vásárlása – demográfiai különbségek ..................................... 74

121. ábra: Kulturális termékek vásárlása: egyiket sem – demográfiai különbségek................ 74

122. ábra: Kulturális célokra fordított költések havonta, kategóriák szerint –


123. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: fotózás – demográfiai különbségek ..................... 75

124. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: tánc – demográfiai különbségek .......................... 75

125. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: kézműveskedés, rajzolás –


126. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: éneklés – demográfiai különbségek..................... 76

127. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: hangszeres zene – demográfiai különbségek ....... 76

7

128. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: kreatív számítógépes munka –


129. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: színjátszás – demográfiai különbségek ............... 77

130. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: filmkészítés – demográfiai különbségek ............. 77

131. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: egyiket sem – demográfiai különbségek ............. 78

132. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: ének – demográfiai különbségek ......................... 78

133. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: tánc – demográfiai különbségek .......................... 79

134. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: hangszeres zene – demográfiai különbségek ....... 79

135. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: kézművesség, rajzolás –


136. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: fotózás – demográfiai különbségek ..................... 80

137. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: színjátszás – demográfiai különbségek ............... 81

138. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: kreatív számítógépes munka –


139. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: vers-, esszé-, novella- stb. írás –


140. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: filmkészítés – demográfiai különbségek ............. 81

141. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: egyiket sem – demográfiai különbségek ............. 82

142. ábra: Internethasználat kulturális célokra – demográfiai különbségek ............................ 82

143. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: zenét hallgat–


144. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: filmeket, kulturális rádió

vagy TV programokat hallgat, illetve néz – demográfiai különbségek ................... 83

145. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: információkat keres

kulturális termékekről, eseményekről – demográfiai különbségek ......................... 83

146. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: zenét tölt le –


147. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra:

kulturális blogokat olvas vagy néz – demográfiai különbségek .............................. 84

148. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális témájú online

újságcikkeket olvas – demográfiai különbségek ..................................................... 84

149. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: filmeket,

kulturális rádió vagy TV programokat tölt le – demográfiai különbségek .............. 85

150. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális termékeket

vásárol – demográfiai különbségek ......................................................................... 85

151. ábra: A kultúra fontossága összességében (n=2001) ........................................................ 87

152. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott

válaszok átlagai szerint ............................................................................................ 88

153. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre adott

válaszok gyakorisági megoszlása szerint ................................................................. 88

154. ábra: Egyes kulturális programokon, eseményeken való részvétel

az elmúlt évben (n=2001) ........................................................................................ 89

155. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt évben (n=2001) ............................................. 90

156. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt évben kategóriánként (n=2001) .................... 90

8

157. ábra: Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális időtöltések megoszlása (n=2001) ....... 91

158. ábra: Kulturális termékek vásárlási gyakorisága (n=2001) .............................................. 91

159. ábra: Az internet használata kulturális céllal (n=2001) .................................................... 92

160. ábra: A kultúra fontossága összességében – demográfiai különbségek ........................... 93

161. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol” –


162. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése” –


163. ábra: „Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb

élmény” – demográfiai különbségek ....................................................................... 94





166. ábra: „Kulturális időtöltésem annak kérdése, hogy a program a lakóhelyemen

zajlik-e” – demográfiai különbségek ....................................................................... 96

167. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése” –


168. ábra: „A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott koncert) számomra könnyebben

elérhető” – demográfiai különbségek ...................................................................... 97





171. ábra: Kulturális programokon való részvétel: szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés,

műsoros klub, kávézó) – demográfiai különbségek ................................................ 99

172. ábra: Kulturális programokon való részvétel: moziban – demográfiai különbségek ....... 99

173. ábra: Kulturális programokon való részvétel: színházi előadások –

demográfiai különbségek ....................................................................................... 100

174. ábra: Kulturális programokon való részvétel: művelődési, közösségi házban –


175. ábra: Kulturális programokon való részvétel: nyilvános könyvtárban –


176. ábra: Kulturális programokon való részvétel: könnyűzenei koncerten –


177. ábra: Kulturális programokon való részvétel: műemlékek, történelmi emlékhelyek,

helyszínek látogatásán – demográfiai különbségek ............................................... 101

178. ábra: Kulturális programokon való részvétel: múzeumban vagy képtárban –


179. ábra: Kulturális programokon való részvétel: fesztiválon –


180. ábra: Kulturális programokon való részvétel: operett vagy magyar nóta

előadáson – demográfiai különbségek ................................................................... 102

9

181. ábra: Kulturális programokon való részvétel: cirkuszi előadáson –


182. ábra: Elolvasott könyvek száma kategóriánként – demográfiai különbségek ................ 103

183. ábra: Otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltések megoszlása –


184. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: könyv –


185. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: műsoros CD, DVD –


186. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: képzőművészeti,

iparművészeti alkotás – demográfiai különbségek ................................................ 105

187. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: egyiket sem –


188. ábra: Az internet használata kulturális céllal – demográfiai különbségek ..................... 106

10

1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan

Jelen tanulmány annak a kutatási beszámolónak a részeként készült, amely a magyar lakosság

több fogyasztási témakörre kiterjedő fogyasztói magatartásának generációs szemléletű

kutatási eredményeit foglalja össze.

Közismert, de kevéssé kutatott terület az egyes generációk eltérő fogyasztói magatartása.

Az idősödés, az öregedő társadalmak problémája, valamint a fiatal generáció újszerű

reagálása, sokszor nehezen érthető döntési szempontrendszere azonban egyre relevánsabbá

teszi az ilyen szemléletű vizsgálódást. Az egyes generációk szemléletmódjának, fogyasztói

magatartásának kutatása ugyanis elengedhetetlen feltétele a sikeres piaci működésnek, a

sikeres innovációknak. Ebből a kiindulópontból sokféle elágazás tehető, így a projekt során

néhány súlypontot képeztünk, ezek egyike a kultúra területe, ezen belül a lakosság kultúrához

való viszonya, kulturális érdeklődése, kulturális részvétele, kultúrafogyasztása. A kutatás

során körbejárt kérdésköröket és módszertant az alábbiakban közöljük. A bemutatott

eredmények az alapösszefüggéseket mutatják, mélyebb elemzéseket további publikációkban

közlünk.

kutatási kérdések

A kultúra témakör kapcsán a következő kérdéskörökben vizsgálódtuk a lentebb bemutatott

kutatási módszerekkel:

Mi jellemzi általában a magyar lakosság kultúrához való viszonyát az alábbiak szerint:

kultúrára vonatkozó érzelmi beállítottság, a kultúra fontosságának vizsgálata,

kultúrára vonatkozó attitűdállításokkal való egyetértés.

Milyen kulturális érdeklődéssel kapcsolatos megállapítások tehetőek általában és

generációnként a magyar lakosság körében az alábbi témakörökben:

egyes főbb kulturális területek iránti érdeklődés,

egyes színházi műfajok iránti érdeklődés,

egyes filmes műfajok kedveltsége,

fesztivállátogatással kapcsolatos preferenciák.

Milyen befogadó jellegű kulturális részvétellel kultúrafogyasztással/kulturális időtöltéssel

kapcsolatos megállapítások tehetőek általában a magyar lakosság körében az alábbi ismérvek

mentén:

kulturális programokon, eseményeken, helyszíneken való részvétel,

könyvolvasás,

otthoni, illetve otthonon kívüli kulturális időtöltés,

kultúra nemfogyasztás és indokai,

kulturális termékek vásárlása, kulturális kiadások.

Milyen alkotó jellegű kulturális időtöltéssel kapcsolatos megállapítások tehetőek általában a

magyar lakosság körében az alábbi tevékenységek kapcsán:

nem kötelező művészeti/kreatív ipari tanulmányok,

művészeti/kreatív ipari egyéni és/vagy közösségi tevékenységek.

Milyen megállapítások tehetőek a magyar lakosság kulturális célú internethasználatával

kapcsolatban?

11

kutatási módszertan

Kutatásunk adatbázisát három módszer alkalmazásával képeztük: személyes, illetve online

módon megkérdezést végeztünk a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív minta segítségével,

valamint fókuszcsoportos vitát szerveztünk három helyszínen.

A kutatási kellékek (kérdőívek, fókuszcsoportos vita forgatókönyve) összeállításánál a

legutolsó átfogó hazai (ANTALÓCZY et al., 2009, 2010), illetve EU-s kultúrakutatás

(SPECIAL EUROBAROMETER 399., 2013) kellékeire támaszkodtunk.

Online módszerrel 1038 főt kérdeztünk meg 2018 áprilisában és májusában abból a célból,

hogy a magyar lakosság kultúrához való viszonyát, kulturális érdeklődését, kulturális

részvételét – kultúrával kapcsolatos időtöltését, kultúrafogyasztását – vizsgáljuk.

A megkérdezés reprezentatív a 15-74 éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves

intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. Az eredményeket két egységben mutatjuk be:

elsőként az elsődleges elemzéseket végezzük el (átlagok és gyakoriságok), amiket a

demográfiai háttérelemzések követnek. Ez utóbbi során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk,

hogy az egyes demográfiai csoportoknak egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e

statisztikailag igazolható (ún. szignifikáns) eltérések. A háttérelemzésbe bevont változók:

nem, generációk (16-29 éves fiatalok, 30-59 éves középgenerációs, 60-74 éves idősek),

lakóhely településtípusa (Budapest, megyei jogú város, város, falu vagy község), iskolai

végzettség legmagasabb foka (alapfok, középfok, felsőfok), jövedelmi helyzet szubjektív

megítélése (lásd az online megkérdezési eredmények fejezetben a demográfiai adatokat

bemutató táblázatot).

Személyes módszerrel 2001 főt kérdeztünk meg 2018 áprilisában és májusában abból a célból,

hogy a magyar lakosság magatartását és véleményét több témakörrel kapcsolatban is

vizsgáljuk. Ezek a témakörök: ageing, egészségügyi innovációk, turizmus, étkezési szokások,

kulturális részvétel, életstílus. Jelen tanulmányban a kultúra témakör eredményeit közöljük,

vagyis a magyar lakosság kultúrához való viszonyával, kulturális érdeklődésével, kulturális

részvételével kapcsolatos kérdéseket elemezzük. A megkérdezés reprezentatív a 15-74 éves

magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján.

A személyes megkérdezés eredményeit is két egységben mutatjuk be: először az elsődleges

eredményeket (átlagok és gyakoriságok) ábrázoljuk kérdésenként, amiket a demográfiai

háttérelemzések követnek. Ennek során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk, hogy az egyes

demográfiai csoportoknak egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e statisztikailag

igazolható, szignifikáns eltérések. Az elemzésbe bevont változók a fent említett

részletezettséggel: nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség legmagasabb

foka, jövedelmi helyzet szubjektív megítélése.

Fókuszcsoportos vitákat szerveztünk 2018 áprilisában és májusában Budapesten, Pécsett és

Szolnokon az alábbi időpontokban:

− 2018. április 19. 17:00 óra Budapest,

− 2018. április 26. 17:00 óra Pécs,

− 2018. május 15. 17:00 óra Szolnok.

12

A fókuszcsoportos vitákat képzett moderátor vezette előre elkészített forgatókönyv alapján.

A viták 1,5-2 órán át zajlottak 8 fő részvételével mindhárom helyszínen. A résztvevők

toborzását és kiválasztását az alábbi kritériumok szerint végeztük:

− 3-3 fő fiatal (18-29 éves) és középgenerációs (30-59 éves), valamint 2 fő idős (60 év

feletti) generációs képviselő,

− vegyesen nők és férfiak,

− a résztvevők kommunikatív, nyitott emberek,

− az elmúlt egy év során legalább egy kulturális eseményen részt vettek.

Az eredmények közlését két részben tesszük meg: egyrészt bemutatjuk az általános

eredményeket, másrészt rámutatunk a generációs eltérésekre is.

2. Irodalmi előzmények

A tanulmány alapját jelentő, a kultúra területére vonatkozó fogyasztói kutatás talán

legnagyobb kihívása annak tisztázása, hogyan határozzuk meg a vizsgálat körét az általunk

képviselt tudományterület, a gazdálkodástudomány, a marketing és azon belül a fogyasztói

magatartás szempontjából. Alapvető célunk, hogy a kulturális részvétel, vagyis a kultúra

szférájába sorolható javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a kulturális időtöltés, a

kultúrafogyasztás kérdéseit vizsgáljuk a hazai lakosság körében általában, valamint a főbb

szociodemográfiai, mindenekelőtt a generációs változók mentén. A téma közelíthető a

tényleges fogyasztás/befogadás, az alkotás/önkifejezés, valamint az ezekhez szükséges

képességek, lehetőségek szempontjából egyaránt (PASIKOWSKA-SCHNASS, 2017).

A kutatás további nehézsége a kultúra értelmezési tartományának meghatározása, vagyis az,

hogy milyen területekre vonatkozzanak a fenti vizsgálati szempontok. Következik ez a

kultúrafogalom természetéből, sokrétű jelentéséből, összetett jellegéből. Mindennapi

szóhasználatunkban legtöbbször művészeti alkotások létrehozásához és/vagy közvetítéséhez

kötjük, de gyakran használjuk bizonyos viselkedésminták, szokások, normák vagy az

életstílus kifejezésére is. Ezt a sokrétűséget tükrözik a „kultúra” szóval kapcsolatos

asszociációs kutatások eredményei (EUROPEAN COMMISSION, 2007:5). Hasonlóan

többrétű a fogalom tudományos, szakmai megközelítése is. A latin „colere” (jelentése:

művelni, ápolni) igéből származó „cultura” kifejezésnek a mai értelmezésekhez való

közeledése Cicero megfogalmazásával kezdődik, aki a földművelés (cultura agri) metaforikus

jelentéséhez kötődően a szellem, a lélek műveléséről, ápolásáról beszél (cultura animi).

A kultúrával kapcsolatos értelmezési törekvések azóta is folyamatosan jelen vannak a

szellemi életben, de mind a mai napig nem született egyetlen általánosan elfogadott

meghatározás sem. A fogalom napjainkig tartó jelentésváltozásai éppen azt tükrözik, hogy a

kultúra rendkívül összetett, változatos, belső ellentétektől sem mentes dinamikus jelenség,

amit általánosan nehéz meghatározni (PAVLUSKA, 2014). A kultúra-fogalom változásának

történetét számos munkában követhetjük nyomon (pl. KROEBER – KLUCKHOHN, 1952,

VITÁNYI, 2002, KONDOR, 2003, DALFOVO, 2005), ezekből csak néhány fontos

momentumot emelünk ki. Az eredeti, ókori értelmezésben a kultúra fogalmát az egyénhez

kötik. Kultúrán az egyén tökéletesítésének, műveltsége megteremtésének folyamatát és ennek

eredményét, az intellektuális fejlődést értik. Az egyén ugyan beleszületik a kulturális

hagyományokba, de a kultúrát neki magának kell elsajátítania, vagyis az egyének maguk

13

alakítják kultúrájukat (tudásukat, műveltségüket). Ez a közelítés leginkább a mai oktatás

fogalmunknak felel meg. A kultúra tárgyai mindenekelőtt a tudományok, legmagasabb foka

az elmélkedés, a filozófia, ami azoknak való, akiknek egyrészt megvan hozzá a szellemi

képességük, másrészt egyéni helyzetük ezt lehetővé teszi. A kultúra tehát birtokolható,

egyesek számára elérhető, mások számára nem. A kultúra ebben az eredeti értelmezésében

közvetetten elitista is (DALFOVO, 2005). A modern kultúraértelmezések – a 17-18. századi

Európában kezdődően – komplexebb értelmet adnak a fogalomnak, kiszélesítik és társadalmi

jellegét hangsúlyozzák. A Tylor által 1871-ben megfogalmazott első modern antropológiai

kultúrameghatározás nyomán formálódó új értelmezések szerint a kultúra a múlt öröksége, a

végösszege mindannak, amit az egyén formális és informális tanulás/befogadás révén

megszerezhet attól a társadalomtól, amiben él: tudás, hitek, művészet, törvény, erkölcsök,

hagyomány és bármilyen más képesség és szokás (KROEBER – KLUCKHOHN, 1952,

DALFOVO, 2005). Ebből a szempontból nincsen nem kulturált ember, hiszen mindenki

beleszületik egy társadalomba.

A legújabb értelmezések célravezető megoldásnak tekintik a kultúra korai (a kultúra, mint az

egyén szellemi fejlődése), illetve modern (a kultúra, mint társadalmi egész) értelmezésének

kiegyensúlyozását, harmonikus kapcsolatba hozását. Ennek indoka, hogy az előbbi az

abszolút értékekre, az egyénre, az alapelvekre, a hagyományokra és az emberi jogokra

fókuszál, viszont egyoldalassága egyszínű, fundamentalista, intoleráns, idealista,

individualista szemléletmódot eredményezne. Utóbbi az élet közösségi dimenzióit, a

társadalmi összetartást, az együttműködést, a toleranciát, a gyakorlatiasságot támogatja, de

kizárólagossága a relativizmus, a pragmatizmus, a szabadelvűség attitűdjét erősítené

(DALFOVO, 2005). A ma használatos kultúra-fogalmak főbb dimenzióit és azok jellemzőit a

következőkben foglalhatjuk össze (PAVLUSKA, 2014):

A kultúra alanyai: az egyének és közösségeik, akik alkotó tevékenységükkel

(kreativitásukkal) éltetik a kultúrát (létrehozzák, közvetítik, befogadják, alakítják stb.).

A kultúra megjelenési formái: anyagi és szellemi (tárgyiasult és nem tárgyiasult; külső

és belső) emberi teljesítmények.

A kultúra tárgya, értelmezési tartománya: a szűkebb értelemben vett kultúrától

(tudomány, művészetek) az emberiség történetében valaha ember által alkotott anyagi

és szellemi értékek összességéig. Ez a kultúra horizontális szerkezetét, különböző

szféráinak együttesét rajzolja ki (tudomány, művészet, nyelv, erkölcs, vallás, tárgyi

kultúra, életmód, viselkedéskultúra stb.).

A kultúra szintjei, funkcionális fajtái: magaskultúra – mély/népi kultúra – szórakoztató

kultúra – médiakultúra; szimbolikus kultúra – mindennapi kultúra. A funkcionális

különbségek a kultúra vertikális szerkezetét rajzolják ki.

A kultúrafogalom összetettsége, változásai és az egységes értelmezés hiánya miatt

egyértelműen nem tudjuk ugyan kijelölni a kultúra szféráját, ám számos elvi támpontot

nyerünk ahhoz, hogy a ma releváns értelmezéshez illeszkedve határozzuk meg a főbb

vizsgálati kérdésköröket:

A kultúra szférájához hagyományosan a valóság tükrözését, szimbolikus

reprezentációját, az alkotótevékenységeket (művészet és tudomány), illetve ezek

közvetítését soroljuk, beleértve a múltban született alkotásokat is. A gyakorlatban külön

14

értelmezzük az alapvetően esztétikai kategóriákkal operáló művészetet és közvetítőit, és

hagyományosan ezt tekintjük a kulturális szféra alapvető körének.

A kultúrafogyasztás tényleges megismeréséhez helyt kell adni a kultúra minden

szintjének: a populáris, a szórakoztató, valamint a médiakultúra ugyanúgy része a

vizsgálati körnek, mint a magas művészetek.

Az elsősorban az ún. magaskultúra területeit érintő hagyományos kultúra-fogalmat ki

kell egészítenünk a mindennapi élet tradícióira, szokásaira építő – az utóbbi években

erősen feltörekvő – kulturális területekkel (pl. fesztiválok, helyi, szakmai, egyházi stb.

ünnepek, tájházak stb.) is. Ez egyrészt csökkenti a szűkebb értelemben vett kultúra

elszakítottságát a mindennapi élettől, másrészt erősíti az érintett közösség identitását,

aktivizálja a lakosságot, „survival” és „revival” eredményeket hoz (KAPITÁNY –

KAPITÁNY, 2011).

A technika, az infokommunikációs-technológia (napjainkban mindenekelőtt az internet)

általános hatásának köszönhetően egyrészt új eszközök állnak rendelkezésre a kultúra

közvetítésére, és ennek hatására kialakul a „kultúripar” (ADORNO, 2001, THROSBY,

2010, 2012) másrészt új típusú alkotások jönnek létre (pl. online audiovizuális

termékek), amelyeket gyakran amatőrök hoznak létre és osztják meg a világhálón.

A kultúra szférájába be kell vonnunk az amatőr kulturális tevékenységeket is, amelyek

kifejezetten alkalmasak a közösségi élet szervezésére. A nem professzionális alkotók,

illetve kultúraközvetítők tevékenysége sokszor nem is a nyilvánosságnak szól, céljuk az

önmegvalósítás, az önkifejezés.

A kutatás értelmezési tartományának meghatározására az elvi megközelítés mellett

kézenfekvőbb, gyakorlatiasabb és ezért talán egyszerűbb lehetőség a kultúrával kapcsolatos

nemzetközi – elsősorban európai – és hazai statisztikák, tényfeltáró elemzések, kutatások

forgatókönyveinek figyelembevétele. Ennek a megoldásnak egy további előnye az adott

kutatásokkal való összehasonlíthatóság megteremtése. A kulturális statisztikai rendszerek

meghatározásaira azért érdemes figyelni, mert ezek jelenítik meg rendszeresen és átfogóan az

egész szférát. Az ad hoc kutatások viszont rendszerint mélyebb és speciálisabb vizsgálatokat

jelentenek, módszertanuk rendszerint kifinomultabb és aktuálisabb kultúraértelmezést

eredményez.

Az UNESCO statisztikai keretrendszere a szűkebb értelemben vett kulturális szektor elemeit a

következő főbb csoportokba rendezi: kulturális és természeti örökség, előadás és ünneplés,

vizuális művészetek és kézművesség, könyvek és sajtó, audiovizuális és interaktív média,

design és kreatív szolgáltatások, szellemi kulturális örökség (UNESCO, 2009). Az EU

tagállamai számára az Európai Statisztikai Rendszer (European Statistical System, ESS)

szervezeteiből létrehozott ESSnet-Culture nevű kultúrastatisztikai hálózat alkotott az

UNESCO keretrendszerével kompatibilis új kulturális statisztikai rendszert. A definíciós

kérdésekkel foglalkozó munkacsoport meghatározása szerint kulturális tevékenységként

értelmezünk bármilyen kulturális értéken és/vagy művészi kifejezésen alapuló piaci, illetve

nem piaci tevékenységet, amelyet egyének, csoportok, vállalatok, intézmények, amatőrök

vagy hivatásosak egyaránt végezhetnek (BINA et al., 2012). A kultúrafogalomnak így fontos

definíciós eleme a kreativitás, a szellemi tulajdon és elsősorban a szimbolikus (kulturális)

érték. Az új statisztikai metodológia alapján végzett első Eurostat adatgyűjtés témakörei közül

15

(EUROSTAT, 2016) kutatásunkban a kulturális részvétel, az infokommunikációs technológia

kulturális célú felhasználása, valamint az egyéni kulturális kiadások kérdéseit vizsgáltuk.

A hazai statisztikai adatgyűjtés a fentieknél szűkebben, lényegében a hagyományos kulturális

területek – múzeum, könyvtár, színház, mozi, könyvkiadás stb. – alapinformációival

(intézmények, rendezvények, látogatók száma) jeleníti meg a kulturális szférát, vagyis

alapvetően az intézményesült kultúra előállítását és fogyasztását vizsgálja (BÁRDOSI –

LAKATOS, 2005, KSH, 2017). A módszer legnagyobb hiányossága, hogy nem foglalkozik a

technológiai fejlődés legújabb eredményeivel, mindenekelőtt az internetes megoldásokkal.

A statisztikai rendszerek kiemelkedő szerepet játszó fogalomértelmezése mellett forgalomban

vannak más gyakorlati célú kultúraértelmezések is. Magyarországon 1978 óta végeznek nem

statisztikai célú országos kutatásokat a hazai kulturális állapotokról, és ezek keretében a

kultúrafogyasztásról. A kutatások fontos kiindulása minden esetben a kultúrafogalom

értelmezése. A 2003-ban végzett országos kutatás az otthonon kívüli kulturális elfoglaltságok

közül a színház, múzeum/kiállítás, komolyzenei hangverseny, könnyűzenei koncert, mozi,

művelődési ház, könyvesbolt, könyvtár, helyi és országos fesztiválok látogatottságát, az

otthon keretei közötti kulturális tevékenységek közül a könyv- és újságolvasást, a

televíziózást, illetve az internetezést vizsgálta (HUNYADI, 2004a, 2004b, DUDÁS –

HUNYADI, 2005, HUNYADI, 2005). A legutolsó országos kultúrakutatás, melyre 2008-ban

került sor, a hagyományos, befogadó jellegű kulturális területek mellett bevonja azokat az új

tereket is (pl. internetkávézó), amelyek az interaktív, nem intézményesült kultúrafogyasztásra

teremtenek lehetőséget. További újszerűsége, hogy a kultúrafogyasztás mennyiségi mérése

mellett a kutatók vizsgálták a kulturális háttér, a mentalitás, az értékorientáció, a világ- és az

önkép hatását is a kulturális fogyasztásra és tevékenységre (ANTALÓCZY et al. 2009, 2010).

Az Európai Bizottság megbízásából 2007-ben, majd 2013-ban folyt átfogó kutatás az EU

tagországok állampolgárainak kulturális részvételéről, kultúrához való hozzáféréséről

(SPECIAL EUROBAROMETER 278., 2007, SPECIAL EUROBAROMETER 399., 2013),

melyek főbb vizsgálati területei a következők voltak:

A kultúra mint jog, képesség és eszköz:

- a kultúrával kapcsolatos asszociációk,

- a kultúra fontossága.

A kultúrához való hozzáférés és a kulturális részvétel:

- aktív és passzív kulturális részvétel,

- elitizmus és demokratizmus a kulturális részvételben,

- a digitalizáció hatásai („prosumerek”).

A kulturális részvétel akadályai:

- akadályozó tényezők és sztereotípiák.

A kutatásban – az összehasonlíthatóság megteremtése érdekében is – a legutolsó átfogó hazai,

illetve a fenti EU-s kultúrakutatások forgatókönyveit vettük figyelembe.

16

Irodalomjegyzék

Adorno, T. W. (2001): The Culture Industry: Selected Essays on Mass Culture. Routledge,

London.

Antalóczy, T. – Füstös, L. – Hankiss, E. (szerk.) (2009): [Vész]jelzések a kultúráról. Jelentés

a magyar kultúra állapotáról No. 1. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest.

Antalóczy, T. – Füstös, L. – Hankiss, E. (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? Jelentés a magyar

kultúra állapotáról No. 2. Magna Produkció, Budapest.

Bárdosi M. – Lakatos Gy. (2005): A kulturális statisztika módszertana és fogalmai. Központi

Statisztikai Hivatal, Budapest.

Bina, V. – Chantepie, P. – Deroin, V. – Frank, G. – Kommel, K. – Kotynek, J. – Robin, P.

(2012): ESSnet-Culture. European Statistical System Network on Culture. Final Report.

European Commission, Eurostat, Luxembourg.

http://ec.europa.eu/assets/eac/culture/library/reports/ess-net-report_en.pdf

Letöltve: 2018. jún. 22.

Dalfovo, A. T. (2005): Some Clarifications on Culture. In: Hogan, John P. (ed.) (2005):

Cultural Identity, Pluralism, And Globalization. Vol. 1. Cultural Pluralism and

Democratic Freedom. The Council for Research in Values and Philosophy,

Washington, 93-127.

Dudás, K. – Hunyadi, Zs. (2005): A hagyományos és a tömegkultúra szerepe a kulturális

fogyasztásban. Találkozások a kultúrával 6. Magyar Művelődési Intézet – MTA

Szociológiai Kutatóintézet, Budapest.

Eurostat (2016): Culture Statistics. Publication Office of the European Union, Luxembourg.

http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/7551543/KS-04-15-737-EN-

N.pdf/648072f3-63c4-47d8-905a-6fdc742b8605 Letöltve: 2018. júl. 22.

Hunyadi, Zs. (2004a): A budapestiek kulturálódási szokásai. Találkozások a kultúrával 3.

Magyar Művelődési Intézet – MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest.

Hunyadi, Zs. (2004b): A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban.

Találkozások a kultúrával 2. Magyar Művelődési Intézet – MTA Szociológiai

Kutatóintézet, Budapest.

Hunyadi, Zs. (2005): Kulturálódási és szabadidő eltöltési szokások, életmód csoportok.

Találkozások a kultúrával 7. Magyar Művelődési Intézet – MTA Szociológiai

Kutatóintézet, Budapest.

Kapitány, Á. – Kapitány, G. (2011): Néhány gondolat a kultúraközvetítésről

(és támogatásáról) a huszonegyedik század első évtizedében. In: Laki I. – Ságvári B.

(szerk.): Kultúra, változás, társadalom. Kutatási összefoglaló. MTA Szociológiai

Kutatóintézet, Budapest, 161-178.

Kondor, Zs. (2003): A kultúra fogalmának és tartalmának változása Cicerótól Carey-ig.

(Részlet). In: Nyíri K. – Kovács G. (szerk.): Virtuális egyetem Magyarországon. Typotext,

Budapest, 338-344.

Központi Statisztikai Hivatal (2017): Színpadi szórakoztatás, 2016. KSH, Budapest.

17

Kroeber, A. L. – Kluckhohn, C. (1952): Culture: A Critical Review of Concepts and

Definitions. Papers of the Peabody Museum of American Archeology and Ethnology.

Harvard University Press, Cambridge.

http://www.pseudology.org/Psyhology/CultureCriticalReview1952a.pdf

Letöltve: 2018. júl. 22.

Pasikowska-Schnass, M. (2017): Access to Culture in the Europen Union. European

Commission, Bruxelles.

Pavluska, V. (2014): Kultúramarketing. Elméleti alapok, gyakorlati megfontolások.

Akadémiai Kiadó, Budapest.

Special Eurobarometer 278. (2007): European Cultural Values. European Commission,

Bruxelles. https://data.europa.eu/euodp/data/dataset/S477_67_1_EBS278


Special Eurobarometer 399. (2013): Cultural Access and Participation. European

Commission, Bruxelles.

http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/archives/ebs/ebs_399_en.pdf


Throsby, D. (2010): The Economics of Cultural Policy. Cambridge University Press,

Cambridge

Throsby, D. (2012): Valuation and the cultural sector: current issues and future directions.

Lecture delivered at conference on Culture and Innovation: New Ways of Capturing Value.

Temple Bar Cultural Trust. Dublin, 9 May 2012.

http://www.slideshare.net/TBCT/culture-the-economy-davsid-throsby-valuation-and-the-

cultural-sector Letöltve: 2018. júl. 16.

UNESCO Institute for Statistics (2009): The 2009 UNESCO Framework for Cultural

Statistics (FCS). UNESCO Institute for Statistics, Montreal.

Vitányi, I. (2002): A civilizáció és a kultúra paradigmái. Magyar Tudomán., Vol. XLVII (6)

720–729.

18

3. Az online kutatás elsődleges eredményei

Jelen fejezetben az online megkérdezésben alkalmazott kérdések leíró statisztikáit, az egyes

kérdésekre adott átlagok és gyakorisági eloszlások eredményeit közöljük. Az 1. táblázat a

minta demográfiai jellemzőit mutatja be.

1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői

Demográfiai csoportok fő % Demográfiai csoportok fő %

Nemek 1038 100,0% Gazdasági aktivitás 1038 100,0%

férfi 505 48,6% nem tudom/nem szeretnék válaszolni 37 3,6%

nő 533 51,4% aktív fizikai dolgozó 255 24,3%

aktív szellemi dolgozó 353 34,0%

Korcsportok 1038 100,0% GYES-en, GYED-en 38 3,7%

15-24 éves 150 14,4% háztartásbeli 10 1,0%

25-34 éves 168 16,2% tanuló 46 4,5%

35-44 éves 213 20,6% nyugdíjas 248 23,9%

45-54 éves 179 17,2% munkanélküli 34 3,3%

55-64 éves 185 17,8% egyéb inaktív kereső 10 1,0%

65-74 éves 143 13,8% egyéb eltartott 7 0,7%

Generációk 1038 100,0% Lakóhely településtípusa 1038 100,0%

fiatal (16-29 éves) 213 20,5% Budapest 185 17,9%

középgeneráció (30-59 éves) 579 55,8% megyei jogú város 228 22,0%

idős (60-74 éves) 246 23,7% város 353 33,9%

falu, község 272 26,2%

Családi állapot 1038 100,0%

hajadon/nőtlen 204 19,7% Család havi nettó jövedelme (szubjektív) 1038 100,0%

házas 437 42,0% Nem tudom / nem válaszolok. 113 10,9%

elvált 139 13,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni. 75 7,2%

özvegy 40 3,9% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni. 377 36,3%

élettársi kapcsolatban él 218 21,0% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak. 378 36,4%

Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle. 68 6,6%

Iskolai végzettség 1038 100,0% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak. 27 2,6%

nem szeretnék válaszolni 14 1,4%

legfeljebb 8 általános 31 3,0% Háztartás jövedelmi helyzete 1038 100,0%

szakmunkásképző 125 12,0% jelentősen az átlag alatti 48 4,6%

szakközépiskolai érettségi 220 21,1% átlag alatti 177 17,1%

gimnáziumi érettségi 173 16,7% átlagos 570 54,8%

felsőfokú technikum 93 8,9% átlag feletti 121 11,7%

főiskolai diploma 213 20,6% jelentősen az átlag feletti 9 0,9%

egyetemi diploma 169 16,3% nem tudom/nem kívánok válaszolni 113 10,9%


Háztartás tagjainak száma 1038 100,0% Egészségi állapot szubjektív megítélése 1038 100,0%

1 fő 143 13,8% Nem tudom/ nem szeretnék válaszolni. 44 4,3%

2 fő 388 37,4% Az egészségi állapotom nem korlátoz semmiben. 671 64,6%

3 fő 228 22,0% Az egészségi állapotom némiképp korlátoz az életvitelemben. 282 27,1%

4 fő 175 16,8% Az egészségi állapotom minden tekintetben korlátoz. 41 4,0%

5 fő 80 7,7%

6 fő 17 1,6% Tartós betegséggel rendelkezők száma a háztartásban 1038 100,0%

7 fő 5 0,5% nincs tartós betegséggel rendelkező 588 56,6%

8 fő 1 0,1% 1 fő 287 27,6%

10 fő 1 0,1% 2 fő 133 12,8%

14 éven aluliak száma a háztartásban 1038 100,0% 3 fő 27 2,6%

nincs 14 éven aluli 783 75,5% 4 fő 2 0,2%

1 fő 149 14,4% 5 fő 2 0,2%

2 fő 78 7,5%

3 fő 21 2,0%

4 fő 6 0,6%

7 fő 1 0,1%

60 év felettiek száma a háztartásban 1038 100,0%

nincs 60 éven felüli 655 63,1%

1 fő 212 20,4%

2 fő 163 15,7%

3 fő 4 0,4%

4 fő 3 0,3%

5 fő 1 0,1%

Forrás: saját szerkesztés

19

A kutatás főbb eredményeit a következő alfejezetekben közöljük:

3.1. A kultúrához fűződő személyes viszony: kultúrával kapcsolatos érzések, a kultúra

fontossága, kulturális érdeklődés, attitűdök.

3.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás: passzív és aktív kulturális részvétel,

kultúrafogyasztás/vásárlás, nemfogyasztás.

3.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei: kultúrával kapcsolatos tanulmányok, kulturális

célú internethasználat.

3.1. A kultúrához fűződő személyes viszony

Ebben a blokkban foglaljuk össze a kultúrával kapcsolatos általános érzések jellegét, a kultúra

általában vett fontosságára és a kulturális érdeklődés irányaira adott válaszokat, valamint az

attitűdállítások eredményeit.

A kultúrához fűződő általános érzéseket mérő skála szerint a kultúra szó általában pozitív

hatást kelt a megkérdezettekben. Átlagosan 7,95-re értékelték véleményüket, ami kifejezetten

pozitív viszonyt tükröz. A leggyakrabban választott érték a 10 fokozatú skálán a 10-es érték

(26,9%) (1. ábra).

1. ábra: A kultúra által kiváltott érzések jellege a megkérdezettek körében (n=1038)

„Milyen érzése van, ha a kultúra szót hallja?”


A kultúra fontosságát összességében 7,39-re értékelték a megkérdezettek a 10 fokozatú skálán

(2. ábra). A válaszadók 5,4%-a inkább nem tartja fontosnak, ők legfeljebb 3-as értéket

jelöltek. A többség, 53,6% fontosnak tartja a kultúrát, véleményüket legalább 8-as értékkel

fejezték ki.

2. ábra: A kultúra fontossága összességében (n=1038)

„Összességében mennyire fontos Önnek a kultúra?”


A kultúra iránti érdeklődést 17 különböző területen mértük, 5 fokozatú skálán

(1 – egyáltalán nem érdeklődik; 5 – nagyon érdeklődik). A 3. ábra az egyes skálakérdésekre

kapott válaszok átlagait, míg a 4. ábra az egyes skálaértékek gyakoriságát mutatja be.

A megnevezett területek közül a film/mozi, a könnyűzene (pop), a műemlékek/történelmi

3,3% 0,5%

0,7% 0,6%

1,7% 9,4% 7,9% 12,4% 21,8% 14,8% 26,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%nem tudom, nem szeretnék válaszolni 1 - nagyon negatív 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - nagyon pozitív

átlag: 7,95

2,3% 1,6%

1,3% 2,5%

3,6%

11,4% 10,5% 13,3% 20,1% 12,3% 21,1%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

NT/NV egyáltalán nem fontos 2 3 4 5 6 7 8 9 nagyon fontos

átlag: 7,39

20

emlékhelyek/helyszínek látogatása, a filmsorozatok, a szórakoztató irodalom, a színház és a

szépirodalom vált ki átlag feletti érdeklődést. Legkevésbé a balett vagy más táncművészet, a

cirkusz, a dzsessz, az operett és a magyar nóta érdekli a megkérdezetteket. A válaszok

gyakorisága szerint a film/mozi esetében az 5-ös érték, a könnyűzene (pop), illetve a

műemlékek/történelmi emlékhelyek/helyszínek látogatása esetében a 4-es, a sorban

következőknél pedig a 3-as skálaérték adja a móduszt.

A kulturális területek iránti érdeklődést és kedveltséget részletesebben is vizsgáltuk két

kiemelt terület, a színházi és a filmes műfajok vonatkozásában.

Az 5. ábra azt mutatja, hogy a színházi műfajok közül a könnyed, szórakoztató jellegűek a

legnépszerűbbek: a válaszadók általánosságban a vígjátékot értékelték legmagasabbra, amit a

stand up comedy, a musical, a rockopera, a zenés színmű követ átlag feletti értékkel.

Valamivel átlag feletti érdeklődés övezi a klasszikus színmű, dráma, tragédia műfaját.

Legkevésbé általában a bábelőadás, a balett, az opera és az alternatív, kísérleti előadás érdekli

a megkérdezetteket. Ezeket 2,0 alatti átlaggal értékelték, ami az érdeklődés hiányát mutatja.

A fenti megállapítást erősítik a 6. ábrán jelzett gyakorisági eredmények is. Az első három

legkedveltebb színházi műfaj esetében a módusz jellemzően a 4-es érték, a sorban

következőké pedig a 3-as. A legkevésbé kedvelt színházi műfajok kapcsán, az alternatív

előadás kivételével, a jelzett másik három területnél több mint 50% jelezte, hogy egyáltalán

nem érdekli a műfaj. A 15 felsorolt műfaj közül 9 esetében az 1-es érték veszi fel a móduszt,

vagyis azt válaszolták legnagyobb arányban, hogy egyáltalán nem érdeklődnek az adott

színházi műfaj iránt.

3. ábra: Egyes kulturális területek iránti érdeklődés a válaszok átlaga alapján (n=1038)

„Mennyire érdeklődik az alábbi kulturális területek iránt?”


3,90

3,56

3,52

3,33

3,32

3,23

3,09

2,79

2,76

2,73

2,68

2,65

2,47

2,27

2,18

2,16

2,14

1 2 3 4 5

film, mozi

könnyűzene (pop)

műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek

filmsorozatok

szórakoztató irodalom

színház

szépirodalom

képzőművészet

népzene, világzene

fesztiválok

népművészet

iparművészet, design

komolyzene

operett, magyar nóta

dzsessz

cirkusz

balett vagy más táncművészet

átlag: 2,87

21

4. ábra: Egyes kulturális területek iránti érdeklődés a válaszok

gyakorisága alapján (n=1038)



5. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés a válaszok átlaga szerint (n=1038)

„Kérjük, jelölje be, hogy mennyire érdeklik Önt az alábbi színházi műfajok!”


2,0%

5,2%

6,7%

10,3%

10,6%

12,3%

14,6%

18,5%

17,6%

21,6%

18,8%

20,8%

27,7%

36,9%

38,7%

39,0%

40,4%

8,4%

9,4%

10,9%

14,8%

13,9%

15,5%

19,2%

20,8%

25,2%

23,0%

27,3%

23,6%

26,0%

23,6%

25,1%

25,2%

24,0%

21,3%

29,8%

28,3%

28,2%

27,5%

28,0%

27,2%

32,7%

30,0%

26,6%

29,6%

32,8%

25,7%

21,1%

21,0%

22,0%

22,2%

33,8%

34,7%

31,8%

24,9%

29,2%

25,5%

21,1%

18,5%

17,5%

18,4%

16,1%

15,4%

12,4%

12,1%

9,8%

8,1%

7,8%

34,4%

20,8%

22,3%

21,7%

18,8%

18,6%

17,9%

9,4%

9,7%

10,4%

8,2%

7,4%

8,2%

6,3%

5,5%

5,6%

5,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

film, mozi

könnyűzene (pop)

műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek

filmsorozatok

szórakoztató irodalom

színház

szépirodalom

képzőművészet

népzene, világzene

fesztiválok

népművészet

iparművészet, design

komolyzene

operett, magyar nóta

dzsessz

cirkusz

balett vagy más táncművészet

1 - egyáltalán nem érdeklődik 2 3 4 5 - nagyon érdeklődik

3,80

3,16

3,12

2,95

2,86

2,74

2,42

2,38

2,37

2,15

2,11

1,99

1,95

1,87

1,79

1 2 3 4 5

vígjáték

stand up comedy

musical

rockopera

zenés színmű

klasszikus színmű, dráma, tragédia

kortárs színmű, dráma, tragédia

táncszínház

operett

fjúsági és gyerekszínmű

előadóestek, versmondás

alternatív, kísérleti előadások

opera

balett

bábelőadás

átlag: 2,51

22

6. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés a válaszok gyakorisága szerint (n=1038)



A filmes műfajok kedveltségét ugyancsak 5 fokozatú skálán mértük. Az értékelések alapján a

vígjátékok 4-es feletti átlagos értékelést kaptak, ami meghaladja a legkedveltebb színházi

műfaj iránti érdeklődést is. A sorban a természetfilmek, a kalandfilmek, az akciófilmek

következnek. Legkevésbé a balett és opera témájú filmeket kedvelik, ezeket 2-es átlag alatt

értékelték a megkérdezettek (7. ábra).

7. ábra: Az egyes filmes műfajok kedveltsége a válaszok átlaga szerint (n=1038)

„Ön mennyire kedveli az alábbi filmes műfajokat?”


32,6%

22,5%

18,9%

15,2%

12,2%

11,8%

10,1%

8,3%

7,3%6,4%

5,0%

4,0%

3,7%

3,4%

2,8%

34,4%

24,6%

25,2%

22,0%

22,0%

19,0%

13,8%

14,3%

14,2%

7,5%

7,0%

9,5%

9,8%

7,7%

4,4%

19,9%

19,6%

23,8%

26,7%

27,0%

26,0%

18,2%

19,4%

23,8%

12,8%

12,8%

21,4%

21,1%

19,6%

15,3%

6,6%

13,3%

13,3%

15,0%

17,4%

17,2%

18,9%

22,6%

22,6%

21,0%

20,0%

28,0%

24,4%

23,7%

23,6%

6,5%

20,1%

18,8%

21,1%

21,4%

26,0%

39,0%

35,4%

32,1%

52,3%

55,2%

37,2%

41,0%

45,7%

53,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

vígjáték

stand up comedy

musical

rockopera

zenés színmű

klasszikus színmű, dráma, tragédia

operett

táncszínház

kortárs színmű, dráma, tragédia

opera

balett

fjúsági és gyerekszínmű

előadóestek, versmondás

alternatív, kísérleti előadások

bábelőadás

5 - nagyon érdekli 4 3 2 1 - egyáltalán nem

4,16

3,90

3,84

3,66

3,59

3,56

3,38

3,35

3,21

3,14

3,10

3,08

3,04

3,00

2,90

2,78

2,70

2,48

1,86

1,75

1 2 3 4 5

vígjáték

természetfilm

kalandfilm

akciófilm

krimi

dokumentumfilm

családról, gyerekekről szóló film

kosztümös, történelmi film

sci-fi

mesefilm

fantasy film

animációs film

filmdráma

musical

western

pszicho-thriller

rövidfilm

művészfilm

operafilm

balettfilm

átlag: 3,12

23

A 8. ábra szerinti gyakorisági megoszlások szerint a két legkedveltebb filmes műfajnál 5-ös

módusz értéket találunk, a következőknél pedig inkább a 4-es és a 3-as érték jellemző.

Az opera és balett témájú filmekkel kapcsolatos érdektelenséget mutatja, hogy a

megkérdezettek több mint 55%-a 1-es értéket jelölt.

8. ábra: Az egyes filmes műfajok kedveltsége a válaszok gyakorisága szerint (n=1038)



A kultúrával kapcsolatos beállítottságot attitűdkérdések használatával mértük, amelyek

alapvetően a kultúrával kapcsolatos követett magatartás, a kultúrafogyasztás különböző

aspektusaira vonatkoztak. 17 állítást fogalmaztunk meg, amelyekről a megkérdezettek 5

fokozatú skálán fejezték ki véleményüket. Az egyes kérdésekre adott átlagos véleményeket a

9. ábra, míg az egyes skálaértékek megoszlását a 10. ábra szemlélteti. Az átlagértékek alapján

a legnagyobb egyetértést a következő két állítás váltotta ki a válaszadók körében: „Egy

kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes”, illetve „Egy kulturális

program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol”. Legkevésbé azzal értenek egyet, hogy

a korszellem, a divat meghatározná a fogyasztásukat, illetve, hogy a magaskultúra iránti

érdeklődés határozná meg a műveltséget. A gyakorisági eloszlások azt mutatják, hogy a

nagyobb egyetértést mutató állításokra adott válaszok között a 4-es és 5-ös értékek

dominálnak. Az egyet nem értést mutató állítások esetében a 3-as értékek is meghatározóak az

1-es értékek mellett. Viszonylag nagy tehát a semlegesek, bizonytalanok aránya.

45,8%

39,9%

32,9%

30,6%

27,3%

26,8%

25,1%

25,1%

24,0%

21,8%

19,4%

17,9%

17,5%

15,9%

15,7%

12,4%

9,1% 8,1%

5,0%

3,8%

32,9%

28,0%

33,8%

29,9%

31,6%

20,5%

29,1%

24,0%

20,4%

26,6%

21,6%

22,3%

17,6%

22,8%

23,0%

21,3%

12,8%

17,1%

6,2%

5,8%

14,9%

18,5%

22,1%

21,8%

22,5%

19,0%

28,3%

24,2%

18,4%

28,3%

26,0%

26,0%

18,7%

25,5%

27,2%

28,3%

23,9%

30,7%

14,1%

10,6%

4,5%

9,5%

7,2%

9,6%

10,1%

14,4%

11,6%

14,4%

16,0%

14,0%

19,5%

17,6%

17,3%

16,3%

17,5%

19,9%

25,4%

25,0%

19,1%

21,3%

1,9%

4,2%

4,0%

8,0%

8,5%

19,2%

5,9%

12,4%

21,2%

9,2%

13,5%

16,2%

28,9%

19,4%

16,7%

18,0%

28,8%

19,1%

55,6%

58,5%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

vígjáték

természetfilm

kalandfilm

akciófilm

krimi

sci-fi

dokumentumfilm

kosztümös, történelmi film

fantasy film

családról, gyerekekről szóló film

mesefilm

animációs film

pszicho-thriller

musical

filmdráma

western

művészfilm

rövidfilm

operafilm

balettfilm

5 - nagyon kedveli 4 3 2 1 - egyáltalán nem

24


átlagai szerint

„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?”



gyakorisági megoszlása szerint



3,92

3,92

3,77

3,74

3,56

3,35

3,31

3,06

2,96

2,92

2,81

2,79

2,77

2,67

2,52

2,50

2,42

1 2 3 4 5

Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes.

Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol.

Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése.

Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény.

A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az ember személyiségét, életstílusát.

Egy vonzó kulturális programért hajlandó vagyok elutazni is.

A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az emberek közötti társadalmi

különbségeket.

Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő kérdése.

A konzervkultúra (pl. koncert DVD-ről) számomra könnyebben elérhető.

Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez kötődik.

Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése.

Kulturális érdeklődésem alakulására nagy hatással voltak a szüleim.

A párom nagymértékben befolyásolja kulturális időtöltésemet.

Elsősorban személyes okok (pl. elköltözés, gyermekszületés) miatt történt,

hogy felhagytam korábbi kulturális elfoglaltságokkal.

A barátaim nagymértékben befolyásolják kulturális időtöltésemet.

Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik.

A korszellem, a divat nagymértékben befolyásolja kultúrafogyasztásomat.

átlag: 3,12

4,4%

4,8%

5,0%

5,7%

5,9%

4,5%

5,3%

4,5%

6,5%

4,8%

5,3%

4,8%

6,8%

7,4%

4,5%

4,7%

4,6%

4,0%

3,9%

6,3%

8,7%

7,8%

11,2%

9,1%

13,0%

18,5%

18,2%

19,7%

21,3%

25,9%

28,5%

27,4%

27,4%

28,9%

4,7%

5,1%

5,4%

7,6%

6,1%

12,7%

12,7%

14,3%

14,7%

17,5%

18,6%

17,6%

13,5%

14,6%

19,0%

18,1%

19,9%

21,1%

22,1%

24,5%

18,9%

27,8%

24,6%

29,3%

36,3%

27,2%

27,0%

29,5%

28,7%

23,3%

21,7%

28,5%

30,9%

29,8%

30,8%

28,0%

26,1%

23,9%

30,9%

25,3%

26,9%

18,0%

18,2%

19,1%

14,1%

15,0%

16,8%

14,4%

13,5%

12,8%

10,9%

35,0%

36,2%

32,7%

35,2%

21,6%

21,7%

16,7%

13,9%

14,9%

13,4%

12,8%

12,4%

13,6%

13,3%

7,0%

6,1%

5,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha emlékezetes.

Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol.

Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése.

Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény.

A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az ember személyiségét, életstílusát.

Egy vonzó kulturális programért hajlandó vagyok elutazni is.

A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az emberek közötti társadalmi

különbségeket.


A konzervkultúra (pl. koncert DVD-ről) számomra könnyebben elérhető.



Kulturális érdeklődésem alakulására nagy hatással voltak a szüleim.

A párom nagymértékben befolyásolja kulturális időtöltésemet.

Elsősorban személyes okok (pl. elköltözés, gyermekszületés) miatt történt,

hogy felhagytam korábbi kulturális elfoglaltságokkal.

A barátaim nagymértékben befolyásolják kulturális időtöltésemet.

Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt érdeklődik.

A korszellem, a divat nagymértékben befolyásolja kultúrafogyasztásomat.

25

3.2. Kultúrával kapcsolatos követett magatartás

Ebben a blokkban összefoglaljuk a megkérdezettek tényleges kulturális részvételének

jellemzőit az alábbi témakörök mentén: kulturális programok, események, helyszínek

látogatása, távolmaradás/kultúra nemfogyasztás, könyvolvasás, otthoni, illetve otthonon kívüli

kulturális időtöltés, kulturális termékek vásárlása, aktív/alkotó jellegű kulturális tevékenység.

A kulturális részvételt elsőként aszerint vizsgáltuk, hogy milyen gyakran voltak a

megkérdezettek egyes programokon, eseményeken, helyszíneken az előző évben. A 11. ábra

szerint a válaszadók 10% feletti arányban több mint évi 5 alkalommal látogattak

szórakozóhelyeket, mozit, műemlékeket/történelmi emlékhelyeket/helyszíneket, nyilvános

könyvtárakat és művelődési/közösségi házakat. Ezzel szemben a válaszadók 80% feletti

arányban egyszer sem látogattak opera előadást és dzsesszkoncertet. Három eset kivételével

(mozi, műemlékek/történelmi emlékhelyek/helyszínek, múzeum/képtár) azok vannak

többségben, akik egyszer sem voltak az adott kulturális programon, eseményen vagy

helyszínen. Azok között pedig, akik legalább egy alkalommal voltak, többségben vannak

azok, akik 1-2 alkalommal vettek részt az adott programon.


az elmúlt évben (n=1038)

„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön...?”


A távolmaradók körében részletesen vizsgáltuk ennek okait is. A 12. ábra szerint minden

programtípus esetén az érdeklődés hiánya a legjellemzőbb magyarázat. Ezt többnyire az

anyagi lehetőségek, illetve az idő hiánya követi. Az elégtelen kínálat játszik legkevésbé

szerepet az akadályozó tényezők között. 70% feletti arányban válaszolták az érdeklődés

hiányát az opera előadások, a dzsesszkoncertek, az operett vagy magyar nóta előadások,

illetve a balett vagy más táncművészeti előadások esetében. A pénz hiányát 20% feletti

arányban, tehát átlag feletti mértékben válaszolták a fesztiválok, mozik, könnyűzenei

koncertek és színházi előadások kapcsán. Ugyancsak 20% feletti arányban választották az idő

hiányát a mozik, műemlékek/történelmi emlékhelyek/helyszínek, nyilvános könyvtárak,

36,7%

31,7%

26,2%

57,7%

42,7%

46,7%

36,6%

46,6%

49,8%

73,2%

74,2%

79,6%

86,3%

78,0%

74,8%

83,7%

33,4%

32,3%

37,2%

21,7%

32,2%

29,3%

37,7%

35,2%

35,5%

18,9%

18,6%

15,0%

9,5%

17,7%

21,6%

12,7%

15,0%

21,5%

23,4%

8,9%

14,9%

15,6%

19,1%

12,8%

10,9%

5,3%

5,2%

3,5%

2,8%

3,3%

2,9%

3,0%

15,0%

14,5%

13,2%

11,7%

10,3%

8,5%

6,5%

5,3%

3,8%

2,6%

2,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó)

moziban

műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek látogatásán

nyilvános könyvtárban

művelődési, közösségi házban

színházi előadáson

múzeumban vagy képtárban

könnyűzenei koncerten

fesztiválon

népzenei, világzenei koncerten

komolyzenei koncerten

operett vagy magyar nóta előadáson

opera előadáson

balett vagy más táncművészeti előadáson

cirkuszi előadáson

dzsesszkoncertenegyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször

26

színházi előadások, múzeumok vagy képtárak esetében. A társaság hiánya a színházi

előadások esetében eredményez legmagasabb arányban távolmaradást.

Megkérdeztük a válaszadókat, hány könyvet olvastak el az elmúlt egy évben (nem számítva a

munkával kapcsolatos és az iskolai kötelező olvasmányokat). A 13. ábra szerint a legnagyobb

csoportot (18,1%) azok alkotják, akik egyetlen könyvet sem olvastak a jelzett feltételekkel.

Válasza alapján 59 fő viszont legalább 50 könyvet olvasott. A 14. ábra kategóriákba sorolva

mutatja be a megoszlásokat. 33,8% válaszolta, hogy legfeljebb 4 könyvet olvasott. További

23,4% legfeljebb 10-et, 10,6% pedig legfeljebb 11-20 könyvet olvasott az elmúlt 1 évben.

Ennél több könyv olvasását 13,5% jelezte.

12. ábra: Egyes kulturális programokról, eseményekről való távolmaradás okai

„Mi az a legfőbb indok, amiért az utóbbi egy évben Ön nem volt vagy nem volt gyakrabban

a felsorolt kulturális programokon? Csak egy válasz lehetséges!”


13. ábra: Az elmúlt évben elolvasott könyvek száma (n=1038)

„Hány könyvet olvasott az elmúlt évben, nem számítva a munkájával kapcsolatos

és/vagy az iskolai kötelező olvasmányokat?”


72,5%

71,1%

71,7%

72,8%

68,4%

69,6%

67,3%

66,3%

54,0%

40,7%

48,7%

69,5%

54,6%

51,9%

36,1%

44,7%

11,6%

10,2%

10,7%

11,3%

10,6%

11,8%

13,2%

5,6%

24,0%

21,4%

22,9%

8,2%

18,7%

13,7%

23,0%

18,9%

6,8%

8,9%

9,0%

8,0%

13,1%

9,2%

10,4%

21,0%

13,1%

20,2%

13,4%

13,3%

11,9%

20,4%

26,2%

21,5%

5,7%

5,4%

5,2%

3,9%

3,7%

6,4%

4,7%

2,0%

6,1%

12,6%

10,3%

5,2%

12,0%

9,9%

9,0%

10,8%

3,4%

4,4%

3,4%

4,0%

4,2%

3,1%

4,4%

5,0%

2,8%

5,0%

4,7%

3,9%

2,8%

4,2%

5,8%

4,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

opera előadáson

dzsesszkoncerten







fesztiválon






moziban


érdeklődés hiánya pénzhiány időhiány társaság hiánya nem megfelelő kínálat

18,1%

7,3%

12,2%

10,1%

4,3%

9,3%

3,4%

0,9% 2,3%

0,2%

7,4%

0,5% 1,9%

0,2% 0,8%

3,3%

0,3% 0,1%

3,8%

0,3% 0,3%

1,9%

0,2% 0,3%

2,6%

0,2% 0,4% 1,0%

2,3%

0,9% 0,2% 0,4% 0,5%

0,2% 0,3%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

0 d

b1 d

b2 d

b3 d

b4 d

b5 d

b6 d

b7 d

b8 d

b9 d

b10

db

11

db

12

db

13

db

14

db

15

db

16

db

17

db

20

db

21

db

22

db

23

db

24

db

25

db

26

db

27

db

28

db

29

db

30

db

32

db

35

db

36

db

37

db

40

db

42

db

48

db

50

db

60

db

62

db

63

db

70

db

75

db

79

db

80

db

10

0 d

b10

1 d

b10

2 d

b10

5 d

b12

5 d

b15

0 d

b20

0 d

b22

0 d

b24

5 d

b

27

14. ábra: Az elmúlt évben elolvasott könyvek számának megoszlása

kategóriák szerint (n=1038)




Ma erősen fejlődő kulturális terület a fesztiválok világa, ezért részletesen is megvizsgáltuk,

hogy hogyan alakult a különböző fesztiváltípusokon való részvétel. A felsoroltak közül többet

is megjelölhettek a válaszadók aszerint, hogy milyen jellegű fesztiválon vettek részt az elmúlt

két évben. A válaszadók közel 60%-a volt valamilyen település szintű helyi rendezvényen.

Sorban a borfesztiválok és a gasztronómiai fesztiválok következnek. A legkisebb

látogatottság, 5% körüli részvételi arány jellemző a komolyzenei és az irodalmi fesztiválokra

(15. ábra).

15. ábra: Fesztiválokon való részvétel az elmúlt két évben (n=1038)

„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben?

Több válasz is lehetséges!”


A kulturális időtöltést abban a metszetben is vizsgáltuk, hogyan oszlik meg egymás között az

otthon végzett, illetve az otthonon kívüli tevékenység. A 16. ábra szerint átlagosan 4,22-es

értékkel válaszoltak a megkérdezettek a 10 fokozatú skálán, ami az otthoni időtöltés nagyobb

arányát mutatja. 43,4% a skála 1-3-as fokozatait választotta, tehát inkább otthoni

tevékenységet végez, 13,3% pedig legalább 8-as értéket adott, tehát a válaszadók ekkora

hányada lényegesen több időt tölt otthonon kívüli kulturális tevékenységgel.

18,7%

33,8%

23,4%

10,6%

13,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

egyet sem

1-4 db-ot

5-10 db-ot

11-20 db-ot

legalább 21 db-ot

59,6%

36,8%

33,4%

26,4%

16,8%

15,1%

10,7%

7,6%

6,8%

6,7%

6,4%

5,9%

5,7%

5,1%

4,9%

24,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

városnapok, falunapok, búcsú, helyi rendezvények

borfesztivál

gasztronómiai fesztivál

könnyűzenei fesztivál

történelmi hagyományokhoz, helyszínekhez kötődő fesztivál

természeti ünnepekhez vagy történelmi eseményekhez kötődő fesztivál

gyermek- és ifjúsági fesztivál

nemzetiségi fesztivál

táncfesztivál

roadshow-termékbemutatók

színházi fesztivál

egyházi fesztivál

filmfesztivál

komolyzenei fesztivál

irodalmi fesztivál

egyik sem

átlag: 16,5%

28

A kulturális javakkal kapcsolatos vásárlási szokásokat 4 termékkör kiemelésével vizsgáltuk.

A válaszadók 65,5%-a jelezte, hogy vásárolt valamilyen könyvet, 22,4%-a pedig valamilyen

audiovizuális terméket. 10% alatti arányban jutottak hozzá vásárlással képzőművészeti,

iparművészeti alkotáshoz, 6% alatti arányban pedig valamilyen régiséghez. A válaszadók

valamivel több, mint egynegyede (27,7%) nem vásárolt a fenti kategóriákba tartozó kulturális

termékekből (17. ábra). Kulturális célokra átlagosan 9422,25 Ft-ot költenek havonta azok a

megkérdezettek, akik ezt meg tudták becsülni. A kategóriákba sorolt válaszok szerint az

összes válaszadó 12,2%-legfeljebb 2000 Ft-ot költött ilyen céllal, 5000 Ft-nál többet pedig

19,9%. A többség nem válaszolt, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre

(18. ábra).

16. ábra: Az otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltés megoszlása (n=1038)

„Összességében hogyan oszlik meg az Ön kulturális időtöltése otthoni,

illetve otthonon kívüli elfoglaltságra?”


17. ábra: Az elmúlt évben vásárolt kulturális termékek megoszlása (n=1038)

„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből?



18. ábra: Kulturális célú kiadások alakulása (n=1038)

„Ön körülbelül mennyi pénzt költ havonta kultúrára, beleértve az olyan

többletkiadásokat is mint pl. az utazási költség?”


4,1% 23,9% 8,3% 11,3% 7,8% 15,2% 9,0% 7,1% 6,0%

1,7%

5,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%nem tudom, nem szeretnék válaszolni 1 - lényegesen több időt tölt otthoni 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - lényegesen több időt tölt otthonon kívüli

átlag: 4,22

65,5%

22,4%

9,9%

5,7%

27,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

könyv

műsoros CD, DVD

képzőművészeti, iparművészeti alkotás

régészeti, történeti jellegű, jelentőségű emlék

(minden 50 évnél régebbi tárgy)

egyiket sem

12,2%

13,4%

9,2%

6,2%

4,6%

54,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

legfeljebb 2000 Ft

2001 - 5000 Ft között

5001 - 10000 Ft között

10001 - 20000 Ft között

20001 Ft felett

NT/NV

29

A passzív – a befogadó jellegű – kulturális időtöltés mellett vizsgáltuk az aktív kulturális

részvételt is, ahol maga a megkérdezett egyedül vagy valamely csoport tagjaként alkotó

kulturális tevékenységet végez. Általában megállapítható, hogy a válaszadók szűk köre – a

vizsgált területek átlagában 12,2%-a – vesz részt valamilyen alkotó tevékenységben, és 47%-a

semmi ilyesmit nem végez. Kivételt a fotózás jelent (32,9%), amiben minden harmadik

válaszadó érintett, és az átlagosnál nagyobb aktivitást találtunk a tánc, a kézműveskedés és

rajzolás, valamint az éneklés területén is. Ugyanakkor csupán néhány százaléknyi a részvétel

az alábbi területeken: filmkészítés, színjátszás, kreatív írás (19. ábra).

19. ábra: Egyedül vagy közösségben végzett kulturális tevékenységek (n=1038)

Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi

tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”


3.3. Kulturális részvétel feltételei, eszközei

A kulturális részvételt befolyásoló kulturális tőkefeltételek közül kutatásunkban részletesen,

explicit módon vizsgáltuk a kultúrával kapcsolatos nem kötelező tanulmányok körét, valamint

a kulturális célú internethasználatot.

A kulturális részvétel feltérképezése érdekében azt is megkérdeztük, milyen nem kötelező

kreatív/művészeti tanulmányokat folytattak a válaszadók 18 éves korukig. A 20. ábra a

különböző tanulmányok megoszlását szemlélteti. A tanult tevékenységek között az ének, a

tánc, a hangszeres zene, illetve a kézműveskedés, rajzolás jellemzi átlag feletti arányban a

válaszadókat. Legkisebb arányban a filmkészítést, a kreatív írást, illetve a kreatív

számítógépes munkát tanulták. Figyelemreméltó, hogy 41,9% egyik felsorolt területen sem

képezte magát fiatal korában. A fiatalkori tanulmányok és a megkérdezést megelőző évben

folytatott alkotó tevékenységek, valamint a befogadó jellegű kulturális részvétel közötti

kapcsolat mélyebb elemzésére később kerül sor.

32,9%

17,4%

16,2%

16,1%

8,1%

7,7%

6,4%

2,7%

2,4%

47,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

fotózás

tánc

kézműveskedés, rajzolás

ének

hangszeres zene

kreatív számítógépes munka (pl. weboldal

vagy blog tervezés)

vers-, esszé-, novella- stb. írás

színjátszás

filmkészítés

egyik sem

átlag: 12,2%

30

20. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok 18 éves korig (n=1038)

„Mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül legalább egy évig

18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)? Több válasz is lehetséges!”


Az online megkérdezés keretében vizsgáltuk az internet kultúrafogyasztásban betöltött

szerepét is. A megkérdezettek 76,1%-a válaszolta, hogy használja ezt a csatornát kulturális

célokra (21. ábra). Kiemelten vizsgáltuk néhány online tevékenység esetében, hogy milyen

gyakran végzik azokat a válaszadók (22. ábra). Ezek között a napi gyakoriság mindenekelőtt a

zenehallgatásra jellemző. A sorban következő tevékenységeket napi vagy heti gyakorisággal

végzik: kulturális rádió vagy TV programok hallgatása vagy nézése, kulturális információk

keresése. Magas arányban (80% körül) olvasnak blogokat vagy újságcikkeket az interneten

ebben a témában. Háromból ketten vásárolnak is valamit online, jellemzően havonta. A saját

tartalmú weboldal vagy blog készítése, illetve a saját tartalom megosztása csak szűk kört

érint, kevesebb, mint 20%-ot.

21. ábra: Az internet használata kulturális céllal (n=1038)

„Használja Ön az internetet kulturális céllal?”


28,1%

23,2%

21,3%

19,6%

10,5%

10,4%

7,9%

7,5%

1,8%

41,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

ének

tánc

hangszeres zene

kézműveskedés, rajzolás

fotózás

színjátszás

kreatív számítógépes munka (pl. weboldal vagy blog tervezés)

vers-, esszé-, novella- stb. írás

filmkészítés

egyik sem

átlag: 14,5%

76,1%

23,9% használja az internetet kultrális

céllal

nem használja

31

22. ábra: A kulturális célú internethasználat területei (n=790, akik használják az

internetet kulturális céllal)

„Milyen gyakran használja az internetet az alábbi kulturális célokra?”


4. Az online kutatás háttérelemzési eredményei

A demográfiai háttérelemzések során – ahogy azt a fentiekben már felvezettük – azt

vizsgáljuk, hogy a feltett kérdésekre adott válaszokban az egyes demográfiai csoportok

mutatnak-e statisztikailag igazolható eltéréseket. A háttérelemzést öt változó mentén végeztük

el: nem, generációk (16-29 éves fiatal, 30-59 éves középgeneráció, 60-74 éves idős), lakóhely

településtípusa (Budapest, megyei jogú város, város, falu vagy község), iskolai végzettség

legmagasabb foka (alapfok, középfok, felsőfok), jövedelmi helyzet szubjektív megítélése.

Az alábbiakban csak azokat az eredményeket közöljük, melyek a statisztikai elemzési

kritériumoknak megfelelnek és szignifikáns eltéréseket mutattak.


A megkérdezés során a kultúrával kapcsolatos kérdéseket azzal nyitottuk, hogy a kultúra

szóval kapcsolatos érzelmeket fejezzék ki a válaszadók egy 10 fokozatú skálán. A kiemelt

demográfiai csoportok véleménye között nincs szignifikáns különbség e kérdésben.

Összességében is értékeltettük a kultúra fontosságát. A kapott válaszok alapján a nemek

mutatnak jelentősebb véleménykülönbségeket (23. ábra). A nők 58,6% válaszolt legalább 8-as

értékkel a 10 fokozatú skálán, míg a férfiak 47,3%-a tett így. Legfeljebb 3-as értéket adott

meg a férfiak 7,7%-a, a nők körében 3,4% volt ilyen véleményen.

27,8%

15,9%

11,5%

7,3%

6,8%

6,1%

5,3%

3,4%

2,3%

2,2%

1,8%

21,5%

16,2%

19,7%

6,8%

15,7%

17,5%

7,8%

5,2%

2,8%

3,2%

2,7%

27,2%

31,8%

36,1%

18,5%

27,3%

28,5%

21,3%

20,0%

12,4%

6,3%

6,8%

14,2%

24,2%

29,0%

25,7%

28,1%

30,8%

23,3%

34,4%

51,1%

5,8%

10,8%

9,2%

11,9%

3,7%

41,6%

22,0%

17,2%

42,3%

37,0%

31,4%

82,5%

78,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

zenét hallgat

filmeket, kulturális rádió vagy TV programokat

hallgat, illetve néz

információt keres kulturális termékekről,

eseményekről

zenét tölt le

kulturális blogokat olvas vagy néz

kulturális témájú online újságcikkeket olvas

filmeket, kulturális rádió vagy TV programokat tölt le

múzeumi, könyvtári vagy más szakosított weboldalt

látogat tudása bővítése érdekében

kulturális termékeket vásárol (pl. könyv, színházjegy,

CD)

kulturális tartalmú saját weboldalt vagy blogot készít

saját kulturális tartalmat tesz fel a hálóra, pl.

közösségi hálózatra vagy megosztó oldalra

naponta többször naponta egyszer hetente havonta soha

32

23. ábra: A kultúra fontossága összességében – demográfiai különbségek



A kultúra iránti érdeklődést illetően a vizsgált 17 különböző kulturális terület közül több

esetében is találtunk értelmezhető különbségeket az egyes demográfiai csoportok között.

A demográfiai különbségeket bemutató ábrákat az egyes területek iránti átlagos érdeklődés

alapján rendeztük sorba. A legnagyobb érdeklődéssel bíró kulturális terület, a film és mozi

kapcsán nincsenek jelentős különbségek. A könnyűzene (pop) iránt átlag feletti arányú

érdeklődést mutatnak a nők és az alapfokon képzettek (24. ábra).

24. ábra: A könnyűzene (pop) iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



A műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek iránt átlag feletti arányban mutatnak

érdektelenséget az alapfokon képzettek és azok, akik a hétköznapokban megélhetési

gondokkal küzdenek (25. ábra). Minél magasabb a válaszadó képzettsége, annál valószínűbb,

hogy mutat érdeklődést ilyen témák iránt. A jövedelmi csoportok közül ugyancsak a jobb

körülmények között élők érdeklődnek legnagyobb arányban a műemlékek, történelmi

emlékhelyek, helyszínek iránt.

A filmsorozatok iránt a nők nagyobb arányban mutatnak érdeklődést, mint a férfiak

(26. ábra). A generációk közül kiemelkedik a fiatalok érintettsége. A szubjektív jövedelmi

csoportok közül a jobb körülmények között élők átlag feletti arányban adtak 4-es értéket.

A szórakoztató irodalom kapcsán több eltérést is mutatnak az eredmények. A nemek között a

nők, a generációk között az idősebbek mutatnak átlag feletti érdeklődést (legalább 4-es

értékelés) (27. ábra). Minél nagyobb településen lakik a válaszadó, annál valószínűbb, hogy

érdekli ez a terület. A végzettségi csoportok között a felsőfokon képzettek mutatják a

2,5%

2,0%

3,0%

1,5%

1,8%

1,3%

1,4%

1,8%

0,9%

2,6%

4,2%

1,1%

3,6%

4,4%

2,8%

11,4%

14,9%

8,1%

10,4%

10,7%

10,2%

13,5%

13,1%

13,9%

19,9%

20,4%

19,4%

12,4%

12,3%

12,6%

20,8%

14,7%

26,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)

nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem fontos 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - nagyon fontos

5,2%

5,0%

5,5%

8,3%

5,9%

3,6%

9,4%

11,1%

7,7%

5,8%

10,4%

9,3%

29,8%

31,2%

28,6%

34,6%

26,0%

31,4%

34,7%

36,9%

32,7%

26,9%

37,2%

35,8%

20,8%

15,9%

25,6%

24,4%

20,6%

20,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)

alapfokú végzettség (n=156)

középfokú végzettség (n=393)

felsőfokú végzettség (n=475)


33

legnagyobb érdeklődést, míg az alapfokú képesítéssel rendelkezők körében kiemelkednek az

1-es értéket választók. Akik megélhetési gondokkal küzdenek, kisebb arányban érdeklődnek,

illetve magasabb arányban válaszolták, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja őket ez a terület.

A színházzal kapcsolatos beállítottság kérdésében szembetűnő a nemek közötti különbség: a

nők nagyobb érdeklődést mutatnak (28. ábra). Generációs bontásban az idősek érdeklődése

emelkedik ki különösen. A lakóhely településtípusa szerint a fővárosiak, az iskolai képzettségi

szintek szerint a magasan képzettek mutatnak szembetűnő érdeklődést. A szépirodalom

területe is hasonló demográfiai csoportokat vonz elsősorban: a nők, az idősek, a magasan

képzettek, illetve a jó anyagi körülmények között élők mutatják a legnagyobb mértékű

affinitást (29. ábra).

25. ábra: A műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek iránti érdeklődés –

demográfiai különbségek



26. ábra: A filmsorozatok iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



6,6%

15,4%

6,6%

4,0%

2,7%

5,6%

6,9%

18,8%

10,9%

9,6%

10,7%

11,6%

10,7%

11,4%

10,8%

7,3%

28,3%

32,7%

30,6%

24,2%

22,7%

26,3%

30,2%

26,0%

31,8%

22,4%

30,1%

36,4%

40,0%

34,2%

31,5%

19,8%

22,4%

19,9%

21,9%

23,8%

24,0%

22,5%

20,6%

28,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)




jól él, félre tud tenni (n=75)

megél, keveset tud félretenni (n=377)

éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)

megélhetési gondokkal küzd (n=96)


10,3%

11,5%

9,2%

4,2%

10,7%

14,2%

13,3%

9,8%

8,7%

14,6%

14,9%

17,7%

12,2%

5,6%

18,0%

15,4%

14,7%

15,4%

16,7%

12,5%

28,3%

31,0%

25,7%

22,5%

28,2%

33,6%

20,0%

29,2%

29,1%

32,3%

24,9%

22,2%

27,4%

26,8%

25,4%

21,9%

30,7%

24,7%

22,0%

16,7%

21,7%

17,7%

25,5%

40,8%

17,6%

15,0%

21,3%

21,0%

23,5%

24,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)

fiatal (16-29 éves) (n=213)

középgenerációs (30-59 éves) (n=579)

idős (60-74 éves) (n=246)






34

27. ábra: A szórakoztató irodalom iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



28. ábra: A színház iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



10,6%

14,1%

7,3%

15,1%

12,1%

3,2%

7,0%

10,1%

9,6%

14,4%

24,2%

10,9%

5,3%

6,7%

7,4%

14,3%

17,7%

14,0%

17,6%

10,5%

12,3%

15,2%

12,1%

11,8%

15,4%

13,3%

15,1%

18,5%

15,2%

11,4%

12,0%

12,2%

15,3%

11,5%

27,4%

30,7%

24,3%

27,8%

27,7%

26,7%

24,2%

23,2%

29,2%

31,4%

23,6%

25,9%

29,7%

28,0%

29,2%

25,1%

27,1%

29,3%

25,0%

33,3%

25,9%

26,8%

37,7%

31,7%

31,1%

31,2%

23,2%

20,4%

29,7%

32,3%

38,7%

29,7%

28,8%

25,0%

18,8%

12,7%

24,5%

18,9%

18,2%

20,2%

25,3%

20,2%

16,7%

15,9%

13,4%

18,3%

21,3%

14,7%

21,5%

16,4%

18,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)

megyei jogú város (n=228)

város (n=353)

falu, község (n=272)









12,3%

17,0%

7,9%

14,6%

13,3%

7,7%

5,4%

8,7%

13,4%

18,8%

32,1%

12,5%

5,3%

15,5%

19,4%

11,8%

16,0%

16,8%

12,2%

10,8%

13,1%

17,3%

18,8%

18,6%

17,3%

13,1%

28,0%

30,7%

25,5%

26,3%

29,2%

26,8%

23,7%

31,9%

24,4%

32,4%

25,6%

30,3%

27,4%

25,4%

21,6%

29,1%

27,2%

23,5%

28,9%

30,6%

24,9%

28,7%

18,4%

12,2%

23,9%

30,9%

18,7%

11,3%

25,7%

16,0%

17,1%

24,4%

29,6%

21,4%

16,2%

11,8%

11,5%

16,0%

23,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






35

29. ábra: A szépirodalom iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



A képzőművészet iránt az idősek és a fővárosiak mutatják a legnagyobb érdeklődést a

demográfia csoportok közül (30. ábra). Mérhetőek a különbségek az iskolai végzettség

tekintetében is – a felsőfokon képzettek javára –, ebben a dimenzióban azonban kisebbek a

vélemények közötti eltérések.

30. ábra: A képzőművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



14,5%

18,8%

10,5%

20,2%

16,6%

4,9%

31,4%

13,2%

9,5%

14,7%

12,7%

15,6%

27,1%

19,2%

24,8%

13,9%

23,0%

21,9%

9,3%

16,7%

23,9%

16,4%

14,7%

21,2%

20,6%

10,4%

27,2%

28,6%

25,8%

30,5%

29,0%

20,3%

29,5%

27,4%

26,1%

26,7%

26,0%

26,5%

28,1%

21,1%

17,3%

24,7%

16,9%

17,8%

32,1%

14,1%

20,6%

24,2%

25,3%

19,1%

21,2%

18,8%

18,0%

10,5%

25,1%

9,4%

14,7%

33,3%

8,3%

15,0%

23,8%

18,7%

21,0%

16,1%

15,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)









18,5%

23,9%

22,1%

5,3%

14,1%

17,5%

17,6%

23,5%

30,1%

19,3%

13,9%

20,8%

13,6%

24,4%

18,8%

14,1%

18,0%

24,6%

22,8%

19,9%

20,9%

20,5%

32,7%

36,2%

30,4%

35,1%

32,4%

35,5%

30,6%

33,5%

26,3%

33,8%

34,2%

18,5%

15,5%

15,5%

28,2%

25,9%

20,2%

17,3%

13,6%

15,4%

17,0%

21,1%

9,5%

10,8%

7,6%

12,7%

13,5%

8,8%

9,9%

6,6%

8,3%

8,9%

10,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






36

A népzene és világzene területe a fiatalokat és az időseket jobban érdekli, mint a

középgenerációhoz tartozókat (31. ábra). A felsőfokon képzettek ugyancsak magasabb

arányban mutatnak érdeklődést.

A fesztiválok a nemek és generációk mentén osztja meg a válaszadókat (32. ábra): a nők

valamivel nagyobb érdeklődést mutatnak férfi társaikhoz képest. Generációs bontásban a

fiatalok affinitása tűnik ki egyértelműen.

A népművészet területének generációs bontása mutat értékelhető különbségeket: az idősek

magasabb arányban érintettek (legalább 4-es érték), körükben az elzárkózók is kevesebben

vannak (33. ábra).

31. ábra: A népzene, világzene iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



32. ábra: A fesztiválok iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



33. ábra: A népművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



17,6%

18,8%

20,2%

10,6%

24,2%

19,8%

13,3%

25,1%

24,4%

25,4%

25,6%

20,4%

29,0%

23,4%

30,0%

27,7%

30,6%

30,5%

29,9%

27,7%

32,4%

17,5%

16,4%

14,7%

24,8%

14,6%

14,5%

20,8%

9,7%

12,7%

9,0%

8,5%

10,8%

8,9%

10,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)





21,6%

23,4%

19,9%

13,6%

21,9%

27,5%

22,9%

25,8%

20,2%

19,7%

20,9%

30,8%

26,7%

24,2%

29,0%

27,2%

26,4%

26,7%

18,4%

18,7%

18,2%

20,2%

21,1%

10,5%

10,4%

7,9%

12,7%

19,2%

9,7%

4,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)


18,8%

24,9%

20,9%

8,5%

27,3%

28,2%

28,7%

23,4%

29,6%

27,2%

29,4%

32,3%

16,1%

13,1%

13,7%

24,2%

8,2%

6,6%

7,3%

11,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)


37

A következő terület az iparművészet és design (34. ábra). Ebben a kérdésben a fővárosiak és a

felsőfokon képzettek a leginkább érdeklődőek. A generációk között az idősek adtak

legnagyobb arányban pozitív válaszokat, de tőlük a fiatalok sincsenek nagyon lemaradva.

A komolyzene iránt érdeklődőket az idősek, a fővárosiak és a felsőfokon végzettek körében

találjuk legnagyobb arányban (35. ábra). A fiatalok ugyan átlag feletti arányban mutatnak

elzárkózást, ugyanakkor körükben az érdeklődők aránya is figyelemre méltó. Szembetűnő,

hogy az alacsonyan képzettek körében magas arányban mutatkozik meg az érdeklődés teljes

hiánya.

34. ábra: Az iparművészet, design iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



35. ábra: A komolyzene iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



20,8%

19,8%

24,6%

12,7%

14,5%

18,9%

21,2%

26,1%

34,0%

21,6%

15,4%

23,6%

25,5%

23,0%

23,3%

19,4%

23,7%

25,1%

24,6%

19,9%

25,4%

23,2%

32,9%

32,1%

32,0%

35,5%

32,3%

31,6%

31,9%

35,3%

28,2%

31,0%

35,2%

15,5%

12,7%

13,1%

23,3%

21,0%

19,7%

14,4%

9,2%

11,5%

13,2%

19,0%

7,3%

9,9%

7,3%

5,3%

12,9%

6,1%

7,3%

4,8%

6,4%

8,7%

7,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






27,8%

32,9%

30,1%

18,0%

21,4%

23,8%

28,6%

34,2%

43,6%

31,6%

18,5%

26,1%

17,8%

28,0%

28,6%

20,3%

28,6%

24,6%

29,4%

19,2%

28,8%

25,9%

25,8%

26,3%

26,3%

24,1%

32,1%

25,1%

24,9%

23,2%

22,4%

24,9%

28,0%

12,3%

14,1%

10,0%

15,9%

13,9%

12,8%

13,3%

9,6%

7,7%

8,9%

16,8%

8,1%

8,9%

5,5%

13,5%

12,3%

9,7%

8,5%

3,7%

7,1%

5,9%

10,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






38

Az operett és a magyar nóta műfajától a férfiak az átlaghoz képest magasabb arányban

zárkóznak el (1-es érték). A fiatalok és a középgeneráció tagjai körében is ezt a tendenciát

láthatjuk. Az idősek körében vannak az érdeklődők legnagyobb arányban (36. ábra).

A dzsessz általánosságban kevésbé kedvelt műfaj, azonban több ismérv mentén különbségeket

mutatnak a vélemények (37. ábra). A férfiakra nagyobb mértékű megosztottság jellemző:

magasabb arányban vannak az érdeklődők, ugyanakkor az érdektelenek is. A generációk

között az időseket szólítja meg ez a terület legnagyobb arányban, illetve ők a legkevésbé

elutasítóak. A fővárosiak körében nagyobb affinitás mérhető, ahogy a magasan képzettek

csoportjában is.

36. ábra: Az operett, magyar nóta iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



37. ábra: A dzsessz iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



36,9%

41,1%

32,8%

41,1%

42,9%

19,1%

23,6%

22,5%

24,6%

25,2%

23,4%

22,8%

21,1%

17,6%

24,4%

19,2%

19,4%

26,4%

12,1%

13,4%

10,9%

11,2%

8,5%

21,5%

6,4%

5,3%

7,3%

3,3%

5,9%

10,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)


38,7%

40,3%

37,3%

40,2%

43,0%

27,2%

33,7%

39,0%

38,1%

43,0%

46,8%

44,7%

30,4%

25,0%

25,0%

25,1%

25,7%

25,0%

24,4%

23,4%

23,2%

23,9%

29,4%

23,1%

22,6%

28,3%

21,0%

17,5%

24,3%

18,2%

19,0%

28,0%

20,1%

24,6%

22,2%

16,9%

19,2%

19,3%

23,0%

9,7%

11,5%

8,1%

10,7%

8,5%

12,2%

15,2%

7,5%

10,5%

7,0%

6,4%

8,9%

11,6%

5,5%

5,8%

5,2%

5,1%

4,5%

8,1%

7,6%

5,7%

5,4%

3,7%

4,5%

4,6%

6,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






39

A cirkusz a fiatalokat és az alapfokon képzetteket érdekli leginkább a demográfiai csoportok

közül (38. ábra).

A balettal vagy más táncművészettel szemben a férfiak, a középgeneráció tagjai és az

alapfokú képesítéssel rendelkezők a leginkább elutasítóak: ezekben a csoportokban közel

50%-ban, vagy a felett választották a skála 1-es értékét (39. ábra). A nők a férfiaknál

jelentősen nagyobb arányban mutatnak érdeklődést, illetve a fiatalok és az idősek is a

középgeneráció képviselőivel szemben.

38. ábra: A cirkusz iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



39. ábra: A balett vagy más táncművészet iránti érdeklődés – demográfiai különbségek



A két kiemelt kulturális terület, a színházi és a filmes műfajok vonatkozásában mutatkozó

érdeklődés és kedveltség részletes vizsgálata során az alábbi demográfiai sajátosságokat

találtuk a háttérelemzés segítségével. A felsorolt színházi műfajok közül a vígjáték iránt a nők

magasabb arányban érdeklődnek a férfiaknál. Az egyes skálaértékek megoszlását a 40. ábra

mutatja be.

39,0%

30,7%

40,8%

42,3%

34,8%

36,1%

43,4%

25,2%

20,3%

25,9%

27,6%

23,9%

25,2%

25,3%

22,0%

25,5%

21,1%

21,5%

21,9%

25,2%

18,9%

8,2%

11,3%

7,9%

5,7%

9,0%

7,4%

8,8%

5,6%

12,3%

4,3%

2,8%

10,3%

6,1%

3,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)





40,4%

50,0%

31,3%

31,9%

49,7%

25,6%

54,2%

41,8%

34,4%

24,0%

23,8%

24,2%

25,8%

21,2%

28,9%

18,1%

23,0%

27,0%

22,2%

17,9%

26,3%

25,8%

18,0%

28,9%

13,5%

22,4%

24,9%

7,8%

6,3%

9,2%

10,3%

6,2%

9,3%

5,8%

7,7%

8,4%

5,6%

2,0%

9,0%

6,1%

4,8%

7,3%

8,4%

5,1%

5,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





40

A 41. ábra szerint a stand up comedy iránt átlag feletti arányban érdeklődnek a fiatalok és a

középgeneráció tagjai, a felsőfokon képzettek, illetve a legalább jó jövedelmi helyzetben élők.

A musical műfaja iránti érdeklődésben a nők emelkednek ki legnagyobb arányban, őket az

idősek, illetve a magasan képzettek követik. A férfiak és az alapfokon képzettek mutatnak

legnagyobb arányban érdektelenséget a kérdésben (42. ábra).

40. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: vígjáték – demográfiai különbségek



41. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: stand up comedy –




42. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: musical – demográfiai különbségek



6,5%

7,5%

5,6%

6,6%

8,1%

5,2%

19,9%

22,9%

17,0%

34,3%

35,8%

33,0%

32,6%

25,7%

39,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)


20,1%

19,2%

16,6%

29,1%

30,1%

22,1%

15,0%

18,7%

17,0%

19,4%

31,6%

13,3%

8,0%

12,8%

18,6%

12,2%

13,2%

13,3%

12,0%

11,9%

13,8%

21,1%

19,5%

19,2%

17,6%

24,7%

20,5%

16,5%

21,7%

14,7%

18,0%

22,6%

16,8%

24,5%

24,9%

27,3%

17,8%

17,9%

24,9%

26,4%

22,7%

28,1%

22,3%

15,8%

22,5%

28,6%

25,6%

9,7%

19,2%

23,2%

23,6%

32,0%

24,9%

21,8%

14,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)









18,8%

24,6%

13,3%

23,9%

21,1%

8,9%

31,8%

20,4%

13,1%

13,4%

18,5%

8,6%

13,1%

13,0%

14,2%

13,0%

15,0%

11,8%

23,7%

26,4%

21,2%

23,0%

23,8%

24,3%

24,7%

19,1%

26,9%

25,2%

20,6%

29,5%

21,1%

23,1%

33,6%

16,2%

24,9%

28,8%

18,9%

9,9%

27,4%

18,8%

19,0%

19,0%

14,3%

20,6%

19,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





41

A rockopera érdekesebb a nők számára: 43%-uk legalább 4-es értéket választott, míg a férfiak

körében 31,3%-ot tesznek ki a hasonló véleményről nyilatkozók (43. ábra).

A zenés színművek iránt átlag feletti arányú érdeklődést mutatnak a nők (43% legalább 4-es

érték). A legmagasabb arányú érdektelenséget az alacsonyan képzettek és a férfiak mutatják: e

két csoportban 50% feletti arányban nem érdeklődnek (legfeljebb 2-es érték) (44. ábra).

A klasszikus színművek, drámák, tragédiák iránt a nők, az idősek, a fővárosban élők, a

felsőfokon képzettek, illetve a jobb jövedelmi helyzetben lévők mutatnak átlag feletti

arányban érdeklődést (a skálán legalább 4-es értéket választottak). Minél jobb helyzetben van

a válaszadó a társadalmi státuszt mutató demográfiai változók vonatkozásában (képzettség,

lakóhely településtípusa, jövedelmi helyzet), annál nagyobb érdeklődést mutat a műfaj iránt

(45. ábra). A kortárs színművek iránt a felsőfokon képzettek és a nők érdeklődnek a

legmagasabb arányban. A generációk között a fiatalok és idősek is átlag feletti arányban

érintettek (46. ábra).

A táncszínházak a nők érdeklődését váltják ki leginkább (47. ábra).

Az operett ugyancsak a nőket, illetve az időseket érdekli átlag feletti arányban. Különösen az

idősek csoportja mutat kiemelkedő figyelmet ezen színházi műfaj iránt (48. ábra).

Az ifjúsági és gyermek színművek a nőket átlag feletti arányban érdeklik, míg a férfiak

többsége, több mint 70%-a nem igazán mutat érdeklődést (49. ábra).

43. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: rockopera – demográfiai különbségek



44. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: zenés színmű – demográfiai különbségek



21,1%

21,4%

20,8%

14,9%

16,4%

13,5%

26,7%

30,9%

22,7%

22,1%

19,0%

25,0%

15,2%

12,3%

18,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)


21,4%

27,4%

15,8%

24,8%

24,4%

11,8%

35,5%

21,6%

16,5%

17,5%

23,4%

11,8%

16,4%

17,3%

18,7%

17,4%

20,6%

14,3%

27,0%

24,4%

29,5%

21,5%

27,1%

31,3%

19,4%

23,9%

32,3%

22,0%

17,9%

25,9%

26,2%

18,3%

26,8%

16,1%

20,8%

25,3%

12,2%

6,9%

17,1%

11,2%

13,0%

11,4%

11,6%

13,2%

11,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





42

45. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: klasszikus színmű, dráma, tragédia –




46. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: kortárs színmű –




47. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: táncszínház – demográfiai különbségek



26,0%

31,0%

21,2%

24,4%

29,6%

18,7%

17,8%

22,8%

29,0%

30,5%

48,7%

28,0%

16,8%

21,3%

22,1%

27,8%

35,4%

17,2%

18,4%

16,1%

17,4%

18,7%

13,4%

15,1%

16,7%

17,6%

18,8%

15,4%

20,6%

14,3%

13,3%

15,7%

17,7%

17,7%

26,0%

25,7%

26,2%

26,3%

24,9%

28,5%

23,8%

27,2%

26,4%

25,7%

19,2%

24,9%

29,2%

25,3%

26,3%

28,0%

29,2%

19,0%

15,4%

22,5%

19,7%

14,7%

28,5%

25,9%

20,2%

17,0%

15,8%

8,3%

17,8%

23,7%

25,3%

20,2%

18,8%

9,4%

11,8%

9,5%

14,0%

12,2%

12,1%

11,0%

17,3%

13,2%

9,9%

9,2%

8,3%

8,7%

16,0%

14,7%

15,7%

7,7%

8,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)










32,1%

36,5%

27,9%

29,7%

36,3%

24,4%

52,3%

35,3%

22,5%

22,5%

24,2%

21,0%

20,8%

22,5%

24,4%

21,3%

23,9%

21,9%

23,9%

20,2%

27,3%

25,5%

21,8%

27,2%

16,1%

22,3%

27,4%

14,2%

12,9%

15,4%

16,5%

11,2%

19,1%

4,5%

12,7%

18,9%

7,3%

6,2%

8,4%

7,5%

8,1%

4,9%

5,8%

5,8%

9,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





35,4%

43,1%

28,1%

22,6%

25,2%

20,2%

19,5%

17,9%

21,0%

14,3%

9,9%

18,4%

8,3%

4,0%

12,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)


43

48. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: operett – demográfiai különbségek



49. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: ifjúsági és gyermek színmű –




Az előadóestek, versmondások a nőket és az időseket szólítják meg legnagyobb arányban.

Az idősek több mint 50%-a legalább 3-asra értékelte érintettségét (50. ábra).

Az alternatív, kísérleti előadások a fiatalokat és magasan képzetteket vonzzák a legnagyobb

arányban. A generációk között a középgeneráció tagjai körében vannak legnagyobb arányban

az érdektelenek (51. ábra).

Az opera, mint színházi műfaj az időseket, a fővárosiakat és a felsőfokon képzetteket érdekli

átlag feletti arányban. A nemek között a nők mutatnak magasabb arányban nyitottságot a

műfaj iránt. A generációk között a középgeneráció képviselőinek körében vannak az

érdektelenek legnagyobb arányban, az iskolai végzettség szerinti csoportok között pedig az

alapfokon képzettek (52. ábra).

50. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: előadóestek, versmondás –




39,0%

45,5%

32,8%

50,2%

43,9%

17,4%

18,9%

20,0%

17,8%

18,8%

17,3%

23,1%

18,2%

16,0%

20,3%

13,6%

18,7%

21,1%

13,9%

12,3%

15,4%

12,2%

9,9%

24,7%

10,0%

6,1%

13,7%

5,2%

10,2%

13,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)


37,2%

41,9%

32,7%

28,0%

30,6%

25,6%

21,4%

19,2%

23,5%

9,5%

6,2%

12,6%

4,0%

2,2%

5,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)


41,0%

45,0%

37,2%

47,9%

44,3%

27,5%

24,4%

25,7%

23,2%

18,3%

28,4%

20,6%

21,1%

18,2%

23,7%

22,5%

18,5%

25,9%

9,8%

8,5%

11,0%

8,9%

6,2%

18,6%

3,8%

2,6%

4,9%

2,3%

2,6%

7,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)


44

51. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: alternatív, kísérleti előadások –




52. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: opera – demográfiai különbségek



A balett iránt a nők, az idősek, a budapestiek és a magasan képzettek körében van a legtöbb

érdeklődő. A férfiak, a középgeneráció tagjai és az alapfokon képzettek érdeklődése a

leginkább mérsékelt (53. ábra).

A bábelőadások a nőket nagyobb arányban érdekli a férfi válaszadókhoz képest (54. ábra).

45,6%

36,9%

49,3%

44,9%

41,4%

42,6%

47,0%

49,4%

62,2%

48,1%

38,3%

23,7%

19,6%

24,4%

25,5%

29,0%

23,9%

21,5%

22,5%

13,5%

22,4%

27,4%

19,5%

26,6%

15,9%

21,9%

14,0%

20,0%

21,5%

20,3%

14,7%

21,6%

19,8%

7,7%

12,1%

6,9%

5,7%

11,3%

9,6%

7,9%

3,3%

4,5%

5,6%

10,7%

3,5%

4,7%

3,5%

2,0%

4,3%

3,9%

2,0%

4,4%

5,1%

2,3%

3,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






52,3%

56,3%

48,4%

55,9%

58,0%

35,8%

45,2%

49,3%

54,1%

57,6%

66,7%

57,1%

43,7%

21,1%

21,1%

21,0%

16,0%

19,9%

28,0%

15,6%

24,2%

23,2%

19,2%

15,4%

19,9%

23,2%

12,8%

10,3%

15,2%

13,1%

11,8%

15,0%

16,1%

13,7%

11,9%

10,7%

11,5%

10,5%

15,6%

7,4%

7,7%

7,1%

10,3%

5,7%

9,3%

11,8%

5,7%

5,4%

8,9%

1,9%

6,9%

9,7%

6,4%

4,5%

8,3%

4,7%

4,7%

11,8%

11,3%

7,0%

5,4%

3,7%

4,5%

5,6%

7,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






45

53. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: balett – demográfiai különbségek



54. ábra: Színházi műfajok iránti érdeklődés: bábelőadások – demográfiai különbségek



A filmes műfajok kedveltségének elemzése során a krimi műfajában nem találtunk jelentős

demográfiai különbségeket. A többi filmes műfaj esetében a lenti demográfiai különbségeket

mértük. A bemutatási sorrendet az általában vett kedveltség arányai alapján állítottuk fel.

A vígjátékot a nők átlag feletti arányban kedvelik: körükben 50,5% válaszolt 5-ös értékkel,

míg a férfiaknál 41,0% (55. ábra).

A természetfilmeket az idősebbek kedvelik leginkább: 83,3%-uk legalább 4-es értéket

választott. Minél idősebb generációhoz tartozik a válaszadó, annál valószínűbb, hogy nagyobb

mértékben kedveli ezt a filmes műfajt (56. ábra).

A kalandfilmek a férfiak és a középgenerációsok körében a legnépszerűbbek: több mint 70%-

uk legalább 4-es értékkel válaszolt. Az idősek körében vannak a kedvelők legkisebb

arányban: köreikben 57,8% választott 4-es vagy 5-ös értéket (57. ábra).

Az akciófilmek az alapfokon végzettek és a férfiak körében a legnépszerűbbek (5-ös értékek

magas aránya). Minél magasabb végzettséggel rendelkezik a válaszadó, annál valószínűbb,

hogy kevésbé kedveli az akciófilmeket. Az elutasítók az idősek (32,8%) és a nők (25,7%)

körében vannak legnagyobb arányban (1-es és 2-es értékek magas aránya) (58. ábra).

55,1%

62,8%

47,9%

47,9%

64,4%

40,2%

50,3%

54,4%

58,1%

55,5%

65,8%

57,8%

49,5%

20,0%

20,8%

19,3%

23,0%

17,1%

24,0%

21,6%

19,7%

17,6%

22,1%

15,5%

20,4%

21,3%

12,8%

8,5%

16,9%

14,1%

9,5%

19,1%

8,6%

15,8%

13,6%

12,1%

9,0%

10,7%

15,6%

7,0%

5,5%

8,4%

9,4%

5,0%

9,8%

9,2%

7,0%

6,5%

6,3%

1,9%

6,1%

9,5%

5,0%

2,4%

7,5%

5,6%

4,0%

6,9%

10,3%

3,1%

4,2%

4,0%

7,7%

5,1%

4,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






53,9%

53,4%

54,3%

23,6%

26,8%

20,6%

15,3%

14,3%

16,3%

4,4%

4,0%

4,9%

2,8%

1,6%

3,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)


46

55. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: vígjáték – demográfiai különbségek



56. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: természetfilm – demográfiai különbségek



57. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: kalandfilm – demográfiai különbségek



58. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: akciófilm – demográfiai különbségek



1,9%

2,2%

1,7%

4,4%

4,6%

4,3%

14,9%

15,4%

14,4%

32,9%

36,8%

29,1%

45,9%

41,0%

50,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)

1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli

4,1%

7,9%

4,0%

1,2%

9,5%

13,6%

10,5%

3,7%

18,5%

27,1%

18,3%

11,8%

28,0%

23,4%

27,3%

33,3%

39,9%

28,0%

39,9%

50,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)


3,9%

2,2%

5,6%

3,3%

3,5%

5,7%

7,2%

6,3%

8,1%

10,3%

5,4%

8,5%

22,2%

18,8%

25,3%

20,7%

20,4%

28,0%

33,8%

36,4%

31,3%

28,6%

35,2%

35,0%

32,9%

36,2%

29,6%

37,1%

35,6%

22,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)1 - egyáltalán nem 2 3 4 5 - nagyon kedveli

8,0%

2,6%

13,1%

4,7%

5,5%

16,6%

3,2%

8,9%

8,8%

9,6%

6,5%

12,6%

9,9%

6,9%

16,2%

3,8%

8,9%

11,8%

21,8%

19,8%

23,6%

22,1%

20,7%

23,9%

20,5%

19,1%

23,9%

30,0%

33,9%

26,3%

28,6%

34,2%

21,1%

23,7%

31,0%

31,5%

30,6%

37,2%

24,4%

34,7%

32,6%

22,3%

48,7%

32,1%

23,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





47

A dokumentumfilmek a férfiak (60,2%), az idősek (59,7%), illetve a kisebb városok lakói

(57,7%) körében a legnépszerűbbek (4-es és 5-ös értékek). Az elutasítók a fiatalok körében

vannak legnagyobb arányban: 22,8% legfeljebb 2-esre értékelte véleményét (59. ábra).

A családról, gyerekekről szóló filmek a nők körében a legkedveltebbek: közel 60%-uk

legalább 4-es értékkel válaszolt. A legkevésbé a férfiak kedvelik ezt a műfajt: a legkisebb

arányban vélekednek pozitívan (4-es és 5-ös értékek: 36,6%), illetve a legnagyobb arányban

negatívan (1-es és 2-es értékek: 28,8%) (60. ábra).

A kosztümös, történelmi témájú filmeket az idősek, a felsőfokon képzettek, a jó jövedelmi

helyzetben élők és a nők kedvelik legmagasabb arányban (legalább 4-es értékek magas

aránya). Ezt a műfajt a fiatalok (41,5%), az alapfokon képzettek (36,6%) és a megélhetési

gondokkal küzdők (36,5%) utasítják el legnagyobb arányban (1-es és 2-es értékek) (61. ábra).

59. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: dokumentumfilm – demográfiai különbségek



60. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: családról, gyerekekről szóló film –




5,9%

5,0%

6,8%

8,4%

5,7%

4,1%

6,5%

4,4%

6,8%

5,1%

11,6%

9,7%

13,3%

16,4%

11,9%

6,5%

6,5%

13,6%

9,7%

15,8%

28,3%

25,1%

31,3%

26,6%

28,4%

29,7%

30,8%

26,8%

25,9%

31,3%

29,1%

32,1%

26,3%

26,2%

28,9%

32,1%

28,1%

34,6%

30,7%

23,2%

25,1%

28,1%

22,3%

22,4%

25,1%

27,6%

28,1%

20,6%

27,0%

24,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)



9,2%

10,5%

7,9%

15,5%

7,4%

8,8%

14,0%

18,3%

9,9%

5,8%

15,1%

16,0%

28,3%

34,6%

22,3%

31,6%

24,7%

29,7%

26,6%

23,3%

29,8%

21,9%

27,6%

27,4%

21,9%

13,3%

30,0%

25,2%

25,3%

18,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)





48

61. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: kosztümös, történelmi film –




A sci-fi műfaját átlag feletti arányban kedvelik (legalább 4-es érték) a férfiak, az alapfokon

képzettek, illetve a jobb jövedelmi helyzetben élők körében. Legkevésbé az idősek mutatnak

érdeklődést a műfaj iránt, körükben vannak legnagyobb arányban az elutasítók (legfeljebb

2-es érték) is. Őket a nők követik (62. ábra).

A mesefilmek a fiatalok és a nők körében kedvelt kiemelkedő arányban. Minél idősebb a

válaszadó, illetve minél magasabban képzett, annál valószínűbb, hogy kevésbé kedveli ezt a

műfajt (63. ábra).

62. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: sci-fi – demográfiai különbségek



12,4%

13,9%

11,0%

18,9%

12,3%

6,5%

23,1%

14,0%

7,2%

13,3%

9,5%

12,7%

24,0%

14,3%

15,0%

13,7%

22,6%

12,1%

12,7%

13,5%

15,0%

13,7%

9,3%

14,6%

15,4%

12,5%

24,2%

25,1%

23,2%

22,6%

24,9%

24,1%

21,8%

22,9%

26,1%

32,0%

23,3%

23,9%

18,8%

24,0%

25,5%

22,5%

17,5%

24,5%

28,6%

17,9%

23,9%

26,5%

18,7%

23,5%

27,1%

21,9%

25,1%

20,4%

29,6%

18,4%

26,3%

28,2%

23,7%

24,2%

26,5%

26,7%

29,1%

21,0%

22,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)









19,2%

10,7%

27,3%

12,2%

15,7%

33,5%

20,0%

19,8%

18,3%

20,0%

21,0%

17,0%

25,0%

14,4%

9,5%

19,0%

12,7%

13,1%

19,0%

7,1%

12,7%

17,7%

14,7%

14,1%

12,5%

10,4%

19,1%

17,5%

20,7%

24,4%

16,6%

20,2%

20,0%

19,3%

18,7%

12,0%

17,6%

23,3%

15,6%

20,5%

22,8%

18,2%

17,8%

23,3%

16,1%

16,8%

22,8%

20,2%

20,0%

19,9%

22,3%

17,7%

26,8%

39,5%

14,8%

32,9%

31,3%

11,3%

36,1%

25,4%

25,1%

33,3%

27,4%

24,9%

31,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)









49

63. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: mesefilm – demográfiai különbségek



Figyelemreméltó, hogy a fantasy filmeket a fiatalok jelentősen átlag feletti arányban kedvelik.

Különösen azok aránya jelentős, akik 5-ösre értékelték ezek kedveltségét (közel 40%).

A generációk közül az idősek inkább elutasítóak: 63,2% inkább nem kedveli ezt a műfajt

(64. ábra).

Az animációs filmek ugyancsak a fiatalok körében népszerűek leginkább – ezzel szemben

minden második idős inkább nem kedveli ezt a műfajt. A nagyobb városok lakói nagyobb

arányú érdeklődést mutatnak, mint a kisebb városokban vagy községekben élők (65. ábra).

64. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: fantasy film – demográfiai különbségek



13,6%

15,4%

11,8%

6,6%

11,9%

23,6%

10,2%

10,1%

17,0%

13,9%

14,1%

12,5%

14,5%

19,4%

22,1%

16,9%

12,7%

19,3%

25,2%

14,0%

19,7%

19,3%

23,1%

15,4%

19,6%

20,0%

26,0%

29,1%

23,1%

24,4%

27,1%

24,8%

33,9%

28,9%

25,9%

18,7%

23,1%

23,9%

28,4%

21,6%

21,5%

21,6%

24,9%

22,6%

16,3%

22,6%

22,4%

21,3%

20,5%

19,9%

21,1%

22,9%

19,4%

11,9%

26,6%

31,5%

19,0%

10,2%

19,4%

18,9%

16,5%

23,8%

27,6%

22,9%

14,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






21,2%

13,7%

28,3%

9,8%

17,1%

40,5%

14,6%

21,0%

23,6%

22,8%

16,0%

13,1%

18,8%

11,7%

14,9%

22,7%

17,3%

15,3%

15,6%

16,5%

18,3%

19,1%

17,6%

18,7%

19,2%

16,2%

20,0%

15,7%

18,8%

19,1%

20,4%

24,7%

16,3%

20,1%

23,7%

13,0%

18,4%

22,7%

21,3%

18,4%

24,0%

29,4%

18,9%

39,7%

25,2%

7,7%

29,7%

25,3%

20,7%

23,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)



50

65. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: animációs film – demográfiai különbségek



A filmdrámákhoz a magasan képzettek és a legalább jó jövedelműek viszonyulnak a

leginkább pozitívan, tehát körükben vannak legnagyobb arányban a műfaj kedvelői. Minél

alacsonyabban képzett valaki, illetve minél szűkösebb anyagi körülmények között él, annál

valószínűbb, hogy inkább nem kedveli a műfajt (66. ábra).

A musical műfaja az idősek, a nők és a magasan képzettek körében a legnépszerűbb (legalább

4-es értékek magas aránya). Az elutasítók az alapfokon képzettek körében vannak kimagasló

arányban: közel 30% 1-esre értékelte beállítottságát (67. ábra).

A western filmek a férfiak és az alapfokon képzettek körében a legnépszerűbbek. Szembetűnő

a nők érdeklődésének lemaradása más demográfiai csoportokhoz képest (68. ábra).

A pszicho-thriller témájú filmek a fiatalok és az alapfokon képzettek körében a

legnépszerűbbek. A legkisebb arányú érdeklődést az idősek körében mértük (69. ábra).

66. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: filmdráma – demográfiai különbségek



16,3%

13,1%

19,3%

6,1%

14,9%

28,0%

10,2%

13,5%

19,3%

18,4%

17,6%

17,3%

18,0%

9,4%

17,5%

25,6%

12,4%

18,3%

18,1%

20,2%

26,0%

29,0%

23,2%

22,5%

25,6%

30,1%

29,6%

23,1%

26,1%

25,7%

22,3%

23,2%

21,3%

28,6%

24,6%

11,0%

30,1%

27,1%

19,3%

16,9%

17,8%

17,5%

18,2%

33,3%

17,5%

5,3%

17,7%

17,9%

17,3%

18,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)



16,7%

27,1%

18,5%

10,9%

12,0%

13,3%

18,5%

24,0%

17,5%

16,8%

18,5%

16,4%

14,7%

18,4%

16,7%

15,6%

27,2%

23,9%

26,6%

29,5%

30,7%

24,2%

32,0%

22,9%

22,9%

16,1%

22,6%

25,7%

20,0%

26,3%

22,0%

17,7%

15,7%

16,1%

13,7%

17,5%

22,7%

17,8%

10,8%

19,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)









51

67. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: musical – demográfiai különbségek



68. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: western – demográfiai különbségek



69. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: pszicho-thriller – demográfiai különbségek



19,4%

25,3%

13,7%

24,1%

21,8%

9,8%

29,5%

18,5%

16,7%

16,3%

21,6%

11,3%

17,5%

17,8%

11,4%

15,4%

16,8%

16,1%

25,6%

25,9%

25,2%

26,9%

24,0%

28,0%

22,4%

25,4%

26,0%

22,9%

19,2%

26,3%

15,6%

21,1%

33,3%

16,7%

20,8%

27,1%

15,9%

7,9%

23,5%

16,0%

15,2%

17,5%

16,0%

18,5%

14,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





18,0%

9,9%

25,7%

19,9%

17,3%

18,1%

19,9%

15,1%

24,5%

11,5%

19,5%

22,7%

28,3%

28,4%

28,3%

24,4%

27,9%

29,9%

21,3%

29,2%

13,9%

20,5%

24,6%

18,9%

12,4%

17,5%

7,7%

23,7%

10,7%

10,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)





28,9%

23,2%

34,3%

19,6%

25,1%

45,5%

30,1%

28,8%

28,3%

17,3%

18,3%

16,5%

20,1%

16,1%

18,3%

10,9%

18,8%

17,9%

18,7%

21,8%

15,7%

17,3%

18,5%

20,3%

18,6%

15,0%

21,9%

17,5%

18,8%

16,3%

20,1%

19,7%

10,2%

16,0%

18,3%

17,5%

17,5%

17,9%

17,2%

22,9%

20,6%

5,7%

24,4%

19,1%

14,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





52

A rövidfilmeket átlag alatti arányban kedvelik az alapfokon képzettek és a falvak, községek

lakói, illetve körükben vannak legnagyobb arányban azok, akik egyáltalán nem kedvelik ezt a

műfajt (70. ábra).

A művészfilmeket a felsőfokon képzettek és az idősek kedvelik átlagot meghaladó arányban.

A kedvelők tábora az alapfokon képzettek körében a legszűkebb, illetve körükben vannak

legnagyobb arányban az elutasítók is (71. ábra).

Az opera témájú filmek kapcsán az idősek érintettsége jelentősen kiemelkedik: körükben

vannak legkisebb arányban az elutasítók (1-es érték), illetve legnagyobb arányban azok, akik

valamilyen mértékben kedvelik e műfajt (legalább 3-as érték) (72. ábra).

A balettfilmeket a nők és az idősek kedvelik leginkább. A megoszlások alapján figyelemre

méltó a férfiak és a középgeneráció képviselőinek érdektelensége (73. ábra).

70. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: rövidfilm – demográfiai különbségek



71. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: művészfilm – demográfiai különbségek



19,2%

18,9%

21,9%

16,4%

20,3%

28,2%

19,1%

15,8%

25,0%

21,1%

22,4%

24,9%

30,3%

21,8%

26,5%

24,5%

30,6%

33,5%

32,5%

30,3%

27,7%

26,3%

28,8%

34,0%

17,1%

17,3%

17,1%

21,8%

10,7%

10,9%

17,6%

19,0%

8,1%

9,2%

6,1%

6,5%

11,1%

12,8%

8,1%

6,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

Budapest (n=185)


város (n=353)






28,8%

30,2%

32,2%

19,6%

39,5%

29,3%

24,2%

25,4%

24,1%

26,5%

24,5%

19,7%

27,2%

25,4%

24,0%

26,4%

20,2%

30,2%

24,2%

26,2%

22,5%

12,7%

11,8%

10,7%

18,4%

8,9%

10,4%

16,4%

9,1%

7,5%

10,4%

7,3%

7,6%

6,9%

11,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)





53

72. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: operafilm – demográfiai különbségek



73. ábra: Filmes műfajok kedveltsége: balettfilm – demográfiai különbségek



Demográfiai háttérelemzést végeztünk a vizsgálatba bevont 17 attitűdállítás kapcsán is,

keresve az egyes csoportok között megfigyelhető és értelmezhető különbségeket.

Az alábbiakban az egyetértés mértéke alapján rangsoroltuk az egyes állításokat.

Abban a kérdésben, miszerint „Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha

emlékezetes”, átlag feletti arányban mutatnak egyetértést az idősek és a felsőfokon képzettek

(legalább 4-es értékek) (74. ábra). Minél idősebb a válaszadó, illetve minél magasabban

képzett, annál valószínűbb, hogy egyetért ezzel az állítással.

Az élő kulturális programokat a nők és a magasan képzettek vélik élményszerűbbnek

legnagyobb arányban. Az állítással az alapfokon végzettek értenek egyet legkevésbé

(75. ábra).

A kulturális időtöltés és a személyiség, valamint az életstílus kapcsolatával a nők és a

felsőfokon képzettek értenek egyet leginkább (4-es és 5-ös válaszok magas aránya).

A végzettségi csoportok között az alapfokon képzettek közel 23%-a inkább nem ért egyet

ezzel, illetve legnagyobb arányban azok vannak közöttük, akik semlegesen viszonyulnak a

kérdéshez (3-as érték) (76. ábra).

55,6%

56,5%

60,6%

42,5%

64,5%

58,4%

49,9%

19,1%

17,8%

18,7%

21,5%

12,3%

16,8%

23,4%

14,1%

15,0%

11,6%

19,4%

14,8%

13,3%

14,7%

6,2%

5,1%

5,2%

9,3%

2,6%

6,4%

7,4%

5,0%

5,6%

4,0%

7,3%

5,8%

5,1%

4,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)





58,5%

62,4%

54,9%

57,9%

65,1%

42,9%

62,2%

61,7%

54,0%

21,4%

22,0%

20,9%

20,1%

17,3%

32,0%

16,0%

18,8%

25,4%

10,5%

9,3%

11,7%

9,8%

9,7%

13,4%

12,2%

9,1%

11,3%

5,8%

4,0%

7,5%

7,5%

4,0%

8,9%

2,6%

7,1%

6,1%

3,8%

2,4%

5,1%

4,7%

4,0%

2,8%

7,1%

3,3%

3,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





54





75. ábra: „Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény” –




76. ábra: „A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az ember személyiségét, életstílusát” –




4,4%

7,0%

4,5%

2,4%

7,7%

4,3%

3,2%

3,9%

3,3%

4,5%

3,2%

10,3% 3,8%

2,1%

4,8%

5,2%

5,7%

2,4%

7,1%

6,1%

2,7%

21,6%

26,3%

21,2%

18,1%

16,7%

22,8%

22,1%

30,8%

29,6%

30,5%

32,7%

23,7%

26,6%

36,2%

34,5%

28,6%

33,6%

41,1%

34,6%

36,3%

33,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)




nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 5 - teljes mértékben egyetért

5,6%

6,3%

4,9%

9,0%

5,6%

4,0%

8,9%

9,9%

8,1%

20,6%

9,4%

4,8%

7,7%

9,1%

6,4%

9,7%

9,7%

5,0%

19,2%

20,0%

18,5%

16,8%

19,6%

20,0%

23,8%

24,7%

23,0%

16,1%

21,1%

28,4%

34,7%

30,0%

39,1%

27,7%

34,6%

37,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)





5,8%

6,0%

5,4%

7,8%

5,6%

4,4%

8,0%

8,9%

7,1%

16,9%

7,9%

5,5%

6,2%

8,2%

4,3%

5,8%

6,9%

5,7%

27,7%

28,4%

27,2%

29,2%

30,0%

25,4%

30,4%

30,8%

30,0%

19,5%

27,0%

36,8%

21,9%

17,7%

25,9%

20,8%

22,6%

22,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)





55

Egy kulturális program érdekében vállalt utazásra a magasan képzettek mutatnak legnagyobb

arányban hajlandóságot: körükben 53,8% legalább 4-es értéket adott az 5 fokozatú skálán.

Az alapfokon képzettek körében 30,7% van ilyen véleményen (77. ábra).

Az idő kérdését a fiatalok tartják legnagyobb arányban meghatározónak: 40,4%-uk legalább

4-es értékkel válaszolt. Ugyanakkor a módusz mindhárom generáció esetén a 3-as skálaérték.

Az idősek átlag feletti arányban válaszolták, hogy nem értenek egyet az állítással.

A végzettségi csoportok között a magasan képzettek vannak leginkább idő szűkében, bár

körükben is a 3-as értéket választók vannak legnagyobb arányban (78. ábra).

Az internetes kultúrafogyasztás a férfiakra, az idősekre és az alapfokon képzettekre jellemző

átlag feletti arányban (4-es és 5-ös válaszok magas aránya). A nők és középgeneráció tagjai

vannak azon a véleményen legnagyobb arányban, miszerint nem értenek ezzel egyet (79. ábra).

A szülők hatása kapcsán abban mutatkoznak meg a véleménykülönbségek, hogy az alapfokon

képzettek magas arányban nem értenek egyet (1-es skálaérték), míg a magasan képzettek

körében a 3-as értéket választók vannak többségben (80. ábra).

A párok hatását a magasan képzettek, illetve a jobb jövedelemi helyzetben élők ismerik el

legnagyobb arányban. A nők körében azok vannak többségben, akik nem értenek egyet ezzel.

Legnagyobb arányan a megélhetési gondokkal küzdők utasítják el az állítást (81. ábra).

77. ábra: „Egy vonzó kulturális programért hajlandó vagyok elutazni is” –








4,4%

5,8%

4,3%

3,6%

11,1%

26,5%

10,5%

6,7%

13,0%

14,2%

15,8%

9,9%

24,9%

23,9%

25,8%

25,0%

25,2%

12,3%

23,2%

30,9%

21,3%

17,4%

20,4%

23,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)





4,5%

6,1%

4,1%

4,0%

7,1%

4,3%

3,4%

13,2%

7,0%

11,6%

22,3%

19,2%

14,0%

10,3%

14,1%

13,1%

13,6%

15,8%

13,5%

12,4%

15,6%

36,9%

33,3%

38,3%

36,4%

32,1%

39,8%

36,5%

17,7%

26,3%

16,6%

13,0%

10,9%

17,3%

20,0%

13,7%

14,1%

15,7%

8,5%

17,3%

12,2%

14,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)





56





80. ábra: „Kulturális érdeklődésem alakulására nagy hatással voltak a szüleim” –




81. ábra: „A párom nagymértékben befolyásolja kulturális időtöltésemet” –




4,8%

5,6%

4,1%

6,5%

4,5%

3,7%

6,5%

5,1%

3,8%

18,2%

12,3%

23,8%

11,2%

20,4%

19,5%

15,5%

19,8%

17,5%

17,4%

17,9%

16,9%

18,2%

18,3%

14,6%

15,5%

14,5%

20,4%

27,4%

25,2%

29,5%

32,7%

27,7%

22,0%

23,9%

26,7%

29,3%

19,1%

22,8%

15,6%

18,2%

17,5%

23,6%

14,8%

20,6%

19,2%

13,1%

16,3%

10,1%

13,1%

11,6%

16,7%

23,9%

13,2%

9,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





4,7%

5,8%

3,6%

4,4%

21,6%

32,1%

22,7%

17,9%

17,9%

13,5%

18,1%

18,9%

29,1%

23,7%

28,3%

31,8%

14,9%

12,2%

15,1%

15,8%

11,7%

12,8%

12,2%

11,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)





6,7%

6,9%

6,6%

7,7%

6,4%

6,1%

9,2%

5,3%

6,1%

9,4%

26,2%

20,8%

31,3%

36,1%

30,6%

19,8%

14,5%

22,1%

29,3%

38,5%

13,5%

15,8%

11,3%

14,2%

12,0%

14,3%

14,5%

14,6%

12,1%

8,3%

23,6%

25,3%

22,0%

23,2%

22,7%

24,7%

22,4%

23,1%

24,8%

25,0%

16,5%

17,8%

15,2%

7,7%

14,8%

20,9%

21,1%

21,0%

15,3%

6,3%

13,5%

13,3%

13,7%

11,0%

13,5%

14,1%

18,4%

13,8%

12,4%

12,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)









57

A kulturális szokásokra a személyes okok változásai átlag feletti arányban gyakoroltak hatást a

magasan képzettek körében, illetve azok esetében, akiknek jövedelmi helyzete problémás,

gondokkal teli (82. ábra). Legkevésbé azok értenek egyet az állítással, akik jobb jövedelmi

helyzetben vannak.

A barátok hatását a fiatalok érzékelik legnagyobb arányban, őket a magasan képzettek

követik (4-es és 5-ös értékek magas aránya). Az alapfokú végzettséggel rendelkezők értenek

egyet legkevésbé az állítással (83. ábra).

A magaskultúra műveltséget meghatározó szerepét a férfiak, az idősek, illetve a magasan

képzettek ismerik el legnagyobb arányban (legalább 3-as érték). Az alapfokon képzettek

körében vannak legnagyobb arányban, akik nem értenek egyet a kulturált ember ilyetén

meghatározásával (84. ábra).

A korszellem, a divat befolyásoló hatását a fiatalok és az alapfokon képzettek ismerik el

legnagyobb arányban (legalább 4-es érték). Ugyanakkor az alapfokon képzettek és az idősek

körében vannak legnagyobb arányban azok is, akik nem értenek ezzel egyet (85. ábra).

82. ábra: „Elsősorban személyes okok (pl. elköltözés, gyermekszületés) miatt történt,

hogy felhagytam korábbi kulturális elfoglaltságokkal” – demográfiai különbségek



83. ábra: „A barátaim nagymértékben befolyásolják kulturális időtöltésemet” –




7,3%

11,5%

4,8%

6,9%

6,8%

4,8%

6,6%

8,2%

28,9%

31,4%

32,3%

25,7%

39,2%

30,3%

27,2%

24,7%

14,7%

11,5%

15,3%

15,6%

6,8%

18,9%

13,5%

5,2%

21,6%

18,6%

20,6%

23,6%

21,6%

21,0%

21,2%

26,8%

14,0%

9,0%

14,5%

15,2%

13,5%

13,6%

16,1%

12,4%

13,5%

17,9%

12,5%

13,1%

12,2%

11,4%

15,3%

22,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)









4,4%

6,1%

4,0%

4,5%

7,6%

4,1%

3,2%

27,1%

15,0%

28,2%

34,8%

38,2%

29,0%

22,1%

18,7%

18,3%

17,8%

20,6%

16,6%

18,1%

19,6%

28,7%

31,9%

29,2%

25,1%

22,9%

29,0%

30,9%

14,1%

20,2%

13,5%

10,1%

6,4%

14,5%

16,2%

6,9%

8,5%

7,4%

4,9%

8,3%

5,3%

8,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)





58





85. ábra: „A korszellem, a divat nagymértékben befolyásolja kultúrafogyasztásomat” –




Nincs értékelhető demográfiai különbség a következő attitűdállítások esetében:

− „Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol.”

− „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése.”

− „A kulturális elfoglaltság jól tükrözi az emberek közötti társadalmi különbségeket.”

− „A konzervkultúra (pl. koncert DVD-ről) számomra könnyebben elérhető.”

− „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése.”


Demográfiai háttérelemzésekkel mélyítettük a megkérdezettek tényleges kulturális

részvételének jellemzőit is. Ebben a blokkban a kulturális programok, események, helyszínek

látogatása, távolmaradás/kultúra nemfogyasztás, könyvolvasás, otthoni, illetve otthonon kívüli

kulturális időtöltés, kulturális termékek vásárlása, aktív kulturális tevékenység körében

végzett háttérelemzések eredményeit közöljük.

4,5%

5,0%

4,1%

6,1%

4,2%

4,5%

5,2%

4,3%

4,0%

28,1%

23,0%

32,9%

31,6%

28,9%

23,1%

39,4%

29,0%

23,8%

17,8%

17,0%

18,6%

21,2%

17,8%

14,6%

15,5%

20,4%

16,4%

31,2%

34,5%

28,2%

27,4%

32,7%

31,2%

25,8%

30,0%

34,1%

12,6%

14,5%

10,9%

10,4%

11,1%

18,2%

6,5%

11,5%

15,6%

5,7%

6,1%

5,3%

3,3%

5,4%

8,5%

7,7%

4,8%

6,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)





4,5%

7,0%

4,2%

3,3%

6,5%

4,6%

3,4%

28,8%

19,2%

28,2%

38,6%

37,4%

28,6%

25,9%

19,7%

15,9%

21,6%

18,7%

11,6%

17,1%

24,7%

30,3%

35,5%

29,6%

27,2%

25,2%

33,9%

29,3%

11,0%

14,5%

10,7%

8,5%

9,0%

10,5%

12,0%

5,7%

7,9%

5,7%

3,7%

10,3%

5,4%

4,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)





59

A követett magatartást elsőként azon kérdés mentén elemeztük, hogy milyen gyakran voltak a

megkérdezettek egyes eseményeken, helyszíneken az elmúlt évben. A háttérelemzési

eredményeket ezúttal is a legszélesebb kört érintő területekkel kezdjük.

Szórakozóhelyeken átlag feletti arányban jelentek meg a fiatalok (arányukat és a gyakoriságot

tekintve is), a jobb jövedelemi helyzetűek, illetve a fővárosban élők. Mindhárom demográfiai

ismérv mentén jól látszik a tendencia: minél idősebb a válaszadó, vagy minél kisebb

településen él, illetve minél szerényebb, szűkösebb anyagi lehetőségei vannak, annál kevésbé

látogat ilyen helyeket. A megoszlások számszerűsítését a 86. ábra foglalja össze.

A moziban átlag feletti arányban voltak az elmúlt évben a fiatalok, a Budapesten élők, a

felsőfokon képzettek, illetve azok, akiknek az anyagi lehetőségei megengedik, hogy kiadásaik

mellett félre is tudjanak tenni (87. ábra). Ezekben a csoportokban 20% feletti arányban

vannak azok, akik legalább 5 alkalommal voltak moziban. Szembetűnő a férfiak magas

arányú elmaradása (50%).

Műemlékeket, illetve történelmi emlékhelyeket elsősorban a fővárosban élők és a jól szituáltak

látogatnak: a magasan képzettek és a jó anyagi helyzetben élők (88. ábra).

Nyilvános könyvtárakat az átlagosnál magasabb arányban a nők, a fiatalok, a kisebb városok

lakói, illetve a jól képzettek látogatnak (89. ábra).

A művelődési és közösségi házak legnagyobb arányban az időseknek, a kisebb várásokban

élőknek nyújtottak programokat a vizsgált időhorizonton. Legnagyobb arányban a Budapesten

élők és az alapfokon képzettek maradnak el ezekről a helyszínekről (90. ábra).

Színházi előadáson 60% feletti arányban vettek részt a fővárosiak, a magasan képzettek és a

jó jövedelmi helyzetben élők (akik valamilyen mértékben félre is tudnak tenni). Az alapfokon

képzettek csoportja a legszűkösebb anyagi helyzetben élőkhöz hasonló arányban maradtak el

a színházakból (91. ábra).

86. ábra: Szórakozóhelyek (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó) látogatásának

aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek



36,6%

21,6%

35,6%

52,0%

31,4%

33,2%

36,6%

43,4%

20,0%

32,1%

41,8%

52,1%

33,4%

30,0%

35,8%

30,9%

31,4%

35,4%

33,2%

33,1%

32,0%

34,2%

32,8%

28,1%

15,0%

20,2%

15,4%

9,8%

15,1%

14,8%

15,1%

15,1%

14,7%

15,9%

15,3%

12,5%

14,9%

28,2%

13,3%

7,3%

22,2%

16,6%

15,1%

8,5%

33,3%

17,8%

10,1%

7,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több mint 5-ször

60

87. ábra: Moziban való részvétel aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek



88. ábra: Műemlékek, történelmi emlékhelyek, helyszínek látogatásának aránya

az elmúlt évben – demográfiai különbségek



31,7%

50,0%

31,3%

12,3%

32,4%

47,0%

20,5%

27,6%

30,9%

43,9%

50,0%

30,5%

26,9%

21,3%

28,4%

32,6%

54,7%

32,3%

23,8%

24,2%

28,8%

32,7%

34,4%

32,4%

35,1%

33,1%

28,8%

28,2%

32,8%

32,6%

29,3%

29,7%

33,7%

30,5%

21,5%

17,9%

26,3%

31,6%

20,4%

15,4%

25,9%

25,0%

19,8%

18,1%

15,4%

21,4%

24,2%

25,3%

23,1%

23,1%

8,4%

14,5%

6,3%

9,2%

27,4%

14,5%

3,2%

21,1%

12,3%

16,1%

9,2%

6,4%

15,3%

16,4%

24,0%

18,8%

10,6%

6,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)










26,1%

31,9%

49,7%

25,6%

21,0%

26,3%

22,9%

33,5%

42,3%

26,6%

20,6%

21,3%

18,6%

28,8%

48,4%

37,2%

25,8%

21,2%

28,9%

36,0%

37,3%

39,7%

34,6%

36,5%

40,6%

33,9%

25,3%

37,1%

41,0%

30,5%

23,5%

25,8%

18,0%

28,9%

25,8%

19,3%

23,8%

25,0%

15,4%

21,6%

27,8%

26,7%

25,7%

22,0%

15,8%

13,2%

10,3%

6,2%

9,3%

17,2%

17,1%

13,6%

7,0%

5,8%

11,2%

17,7%

26,7%

18,6%

8,2%

5,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)










61

89. ábra: Nyilvános könyvtár látogatásának aránya az elmúlt évben –




90. ábra: Művelődési, közösségi ház látogatásának aránya az elmúlt évben –




57,7%

62,4%

53,3%

50,2%

62,2%

53,8%

62,2%

60,7%

54,3%

56,6%

67,3%

61,8%

50,4%

21,7%

19,2%

24,0%

24,4%

20,6%

21,9%

18,4%

20,1%

23,9%

22,8%

21,2%

17,6%

25,4%

9,0%

9,1%

8,8%

12,7%

7,9%

8,1%

8,6%

7,9%

9,1%

9,6%

7,1%

9,4%

9,5%

11,7%

9,3%

13,9%

12,7%

9,3%

16,2%

10,8%

11,4%

12,8%

11,0%

4,5%

11,2%

14,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






42,7%

46,9%

44,3%

35,4%

55,1%

49,6%

33,0%

41,0%

54,5%

40,5%

40,0%

32,2%

31,9%

33,0%

30,1%

27,6%

28,9%

37,2%

31,4%

30,1%

32,8%

32,6%

14,8%

14,1%

13,7%

18,3%

9,7%

12,3%

19,3%

14,8%

9,0%

14,8%

16,8%

10,3%

7,0%

9,0%

16,3%

7,6%

9,2%

10,5%

12,9%

6,4%

12,0%

10,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)






62

91. ábra: Színházi előadáson való részvétel aránya az elmúlt évben –




Múzeumban vagy képtárban az idősek, a fővárosiak, illetve a magasan képzettek jártak az

elmúlt időszakban, legnagyobb arányban. Az alapfokon végzettek körében van relatíve a

legtöbb távolmaradó, ők 55,1%-ot tesznek ki (92. ábra).

92. ábra: Múzeum vagy képtár látogatásának aránya az elmúlt évben –




46,7%

52,2%

41,6%

49,8%

48,7%

38,9%

31,4%

50,2%

45,3%

55,9%

69,2%

49,6%

36,4%

38,2%

39,0%

52,5%

62,5%

29,3%

27,2%

31,3%

31,9%

29,0%

27,9%

32,4%

26,2%

29,7%

29,0%

23,1%

30,0%

30,9%

34,2%

31,6%

26,8%

27,1%

15,5%

13,9%

17,0%

14,6%

12,8%

23,1%

21,1%

12,7%

18,4%

10,7%

5,8%

13,5%

20,4%

13,2%

18,6%

15,9%

7,3%

8,5%

6,7%

10,1%

3,8%

9,5%

10,1%

15,1%

10,9%

6,5%

4,4%

1,9%

6,9%

12,2%

14,5%

10,9%

4,8%

3,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)










36,7%

39,8%

33,8%

37,1%

38,9%

30,9%

30,8%

36,8%

33,2%

45,0%

55,1%

38,3%

28,8%

37,7%

37,6%

37,9%

38,5%

39,8%

32,5%

40,0%

39,0%

38,4%

34,3%

32,1%

37,8%

39,6%

19,1%

15,3%

22,7%

18,3%

15,2%

28,9%

20,0%

16,2%

21,6%

17,3%

9,0%

17,6%

23,8%

6,5%

7,4%

5,6%

6,1%

6,1%

7,7%

9,2%

7,9%

6,8%

3,3%

3,8%

6,4%

7,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)

fiatal (16-29 éves) (n=213)középgenerációs (30-59 éves) (n=579)

idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)megyei jogú város (n=228)

város (n=353)falu, község (n=272)

alapfokú végzettség (n=156)középfokú végzettség (n=393)felsőfokú végzettség (n=475)


63

A könnyűzenei koncertek a fővárosban élőket, illetve a magasan képzetteket vonzotta

legnagyobb arányban. A generációk között a fiatalok mellett a középgeneráció képviselői is

magas arányban vettek részt ilyen programokon (93. ábra).

A fesztiválok közönségét illetően a végzettség mutatott értelmezhető különbségeket: minél

jobban képzett a válaszadó, annál nagyobb valószínűséggel látogatott meg valamilyen

fesztivált. Az is megfigyelhető, hogy a középgeneráció tagjai vannak legtöbben, akik

gyakrabban látogattak ilyen helyszíneket (94. ábra).

Valamilyen táncművészeti előadáson a nők magasabb arányban voltak jelen férfi társaikhoz

képest. Más demográfiai ismérv mentén nem találtunk jelentős különbségeket (95. ábra).

93. ábra: Könnyűzenei koncerten való részvétel aránya az elmúlt évben –




94. ábra: Fesztivál látogatásának aránya az elmúlt évben – demográfiai különbségek



95. ábra: Balett vagy más táncművészeti előadás látogatásának aránya az elmúlt évben –




46,7%

45,5%

43,4%

55,7%

40,5%

45,2%

44,6%

54,6%

59,6%

47,2%

41,9%

35,2%

32,9%

36,9%

33,3%

35,1%

34,2%

37,8%

33,2%

31,4%

36,0%

35,6%

12,8%

12,2%

14,4%

9,8%

15,1%

15,4%

12,5%

9,6%

6,4%

12,8%

15,2%

5,3%

9,4%

5,4%

1,2%

9,2%

5,3%

5,1% 2,6%

2,6%

4,1%

7,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)


idős (60-74 éves) (n=246)





49,8%

60,3%

50,1%

46,6%

35,5%

30,8%

31,8%

39,7%

10,9%

6,4%

13,0%

10,5%

3,8%

2,6%

5,1%

3,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)





78,0%

81,6%

74,6%

17,6%

14,3%

20,9%

3,3%

3,2%

3,4%

1,1%

1,0%

1,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)


64

Nincsenek szignifikáns különbségek a demográfiai csoportok között a következő kulturális

programokon való részvételben: népzenei, világzenei koncertek, komolyzenei koncertek,

operett vagy magyar nóta előadások, opera előadások, cirkuszi előadások, dzsesszkoncertek.

Ugyanezen kulturális területek kapcsán vizsgáltuk a távolmaradás okait is. A háttérelemzést

ezekre a kérdésekre is elvégeztük, a következő eredményekkel.

Az opera előadások kapcsán a fiatalok nyilatkoztak legnagyobb arányban az érdeklődés

hiányáról. A társaság hiánya az időseket akadályozza leginkább, ahogy a pénzhiány is.

Az időhiány a fiatalok körében a leginkább meghatározó (96. ábra).

A dzsesszkoncertek esetén szintén a fiatalok azok, akikre az érdeklődés hiánya legnagyobb

arányban jellemző. A pénzhiány az időseket tartja átlag feletti arányban távol, míg az idő

hiánya a középgeneráció képviselőit (97. ábra).

Operett vagy magyar nóta előadások kapcsán is a fiatalok emelkednek ki az érdeklődés

hiánya kérdésében. Ezen a téren már nagyobbak a generációk közötti különbségek.

Az idősek azzal tűnnek ki, hogy a pénz, az idő vagy a társaság hiánya rájuk jellemző

leginkább (98. ábra).

A balett vagy más táncművészeti előadásokról való távolmaradás a generációk mellett a

nemek között is mutat különbségeket (99. ábra). A nőkre sokkal inkább jellemző a pénz vagy

a társaság hiánya. A generációk között a középgeneráció képviselői a leginkább érdektelenek,

az anyagiak pedig az idősebbeket érinti legnagyobb arányban.

A cirkuszi programok esetében az érdeklődés hiánya a nőkre és az idősekre jellemző

leginkább. Az időt a fiatalok és a férfiak jelölték meg legnagyobb arányban. A társaság hiánya

az idősekre jellemző leginkább (100. ábra).

96. ábra: A távolmaradás okai: opera előadások – demográfiai különbségek




97. ábra: A távolmaradás okai: dzsesszkoncertek – demográfiai különbségek




72,5%

75,5%

74,3%

64,5%

11,6%

6,0%

11,5%

17,0%

6,8%

8,2%

7,0%

5,5%

5,7%

6,5%

3,7%

10,0%

3,3%

3,8%

3,5%

3,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=896)



idős (60-74 éves) (n=200)


71,0%

74,4%

72,9%

63,6%

10,2%

7,4%

8,9%

15,7%

8,9%

5,7%

10,9%

7,1%

5,4%

7,4%

3,4%

8,6%

4,5%

5,1%

3,8%

5,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=869)



idős (60-74 éves) (n=198)


65

98. ábra: A távolmaradás okai: operett vagy magyar nóta előadások –





99. ábra: A távolmaradás okai: balett vagy más táncművészeti előadások –





100. ábra: A távolmaradás okai: cirkuszi előadások – demográfiai különbségek




A komolyzenei koncertek kapcsán a férfiak az érdeklődés hiányát, a nők a társaság hiányát

jelezték átlagot meghaladó arányban (101. ábra).

A népzenei és világzenei koncertek kapcsán a fiatalok nyilatkozták legnagyobb arányban az

érdeklődés hiányát. Az idősek, a falvakban és községekben élők, illetve az alapfokú

végzettséggel rendelkezők esetében a pénzhiány átlag feletti arányban jelent akadályt. Az idő

71,6%

79,4%

70,9%

65,7%

10,7%

5,1%

11,9%

13,4%

9,1%

4,0%

10,2%

11,0%

5,2%

6,9%

3,1%

9,3%

3,4%

4,6%

4,0%

0,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=826)



idős (60-74 éves) (n=172)


72,8%

78,6%

66,8%

74,2%

76,0%

63,2%

11,4%

9,5%

13,3%

6,7%

10,8%

17,2%

8,0%

7,5%

8,5%

8,6%

7,9%

7,5%

3,8%

1,5%

6,3%

5,5%

2,3%

6,3%

4,0%

2,9%

5,0%

4,9%

3,0%

5,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=809)

férfi (n=412)

nő (n=397)



idős (60-74 éves) (n=174)


68,4%

64,4%

72,1%

67,1%

67,3%

71,9%

10,6%

10,0%

11,1%

6,8%

11,2%

11,8%

13,1%

15,4%

11,1%

18,5%

14,3%

6,9%

3,6%

5,1%

2,2%

4,1%

1,9%

6,9%

4,3%

5,1%

3,5%

3,4%

5,4%

2,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=777)

férfi (n=371)

nő (n=406)



idős (60-74 éves) (n=203)


66

hiánya a középgeneráció tagjaira és a megyei jogú városok lakóira jellemző leginkább.

A társaság hiányát az idősek válaszolták legnagyobb arányban (102. ábra).

Színházi előadásokon az alapfokon képzettek és a férfiak nem vettek részt legnagyobb

arányban az érdeklődés hiánya miatt. A pénzhiány a nőket érinti leginkább ezen a területen.

Az idő hiányát a felsőfokon képzettek válaszolták kimagasló arányban, ahogy az elégtelen

kínálatot is (103. ábra).

A távolmaradás kérdésében nincs sziknifikáns különbség a vizsgált demográfiai csoportok

között a következő helyszínek látogatása esetében: nyilvános könyvtárak, fesztiválok,

könnyűzenei koncertek, művelődési, közösségi házak, szórakozóhelyek (pl. diszkó, zenés,

műsoros klub, kávézó), múzeumok vagy képtárak, mozi, műemlékek, történelmi emlékhelyek,

helyszínek.

101. ábra: A távolmaradás okai: komolyzenei koncertek – demográfiai különbségek




102. ábra: A távolmaradás okai: népzenei, világzenei koncertek –





69,5%

72,3%

66,9%

11,8%

11,8%

11,8%

9,2%

9,7%

8,8%

6,4%

3,2%

9,3%

3,1%

3,0%

3,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=770)

férfi (n=372)

nő (n=398)


67,2%

75,0%

67,2%

60,8%

73,9%

67,5%

67,2%

63,3%

63,0%

68,0%

67,7%

13,3%

9,0%

12,9%

17,6%

12,7%

7,2%

13,8%

17,6%

18,9%

16,0%

8,7%

10,4%

7,1%

12,6%

8,0%

8,2%

13,9%

8,1%

11,4%

8,7%

10,0%

11,5%

4,7%

4,5%

3,5%

8,0%

6,6%

7,3%

3,3%

6,3%

3,7%

5,3%

4,3%

4,5%

3,7%

5,7%

5,2%

4,8%

3,6%

4,3%

3,1%

2,3%

6,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=759)



idős (60-74 éves) (n=176)

Budapest (n=134)


város (n=247)






67

103. ábra: A távolmaradás okai: színházi előadások – demográfiai különbségek




Az elolvasott könyvek számát tekintve a fent bemutatott kategóriák alapján végeztük el a

háttérelemzést. Az eredmények szerint (104. ábra) az alapfokon képzettek körében három

válaszadóból egy egyetlen könyvet sem olvasott a megelőző évben. 20% feletti arányban

válaszoltak így a fiatalok és a középgenerációba tartozók, illetve a megélhetési gondokkal

küzdők, és akik éppen megélnek. A legtöbb könyvet az idősek olvassák, illetve a nők és a

felsőfokon képzettek (legalább 11 db-ot évente).

104. ábra: Elolvasott könyvek száma kategóriák szerint – demográfiai különbségek




A következőkben az egyes fesztivál típusokon való részvételi arányok alapján elemezzük a

demográfiai különbségeket az általánosságban vett népszerűség sorrendjében.

A legnépszerűbbnek bizonyult város- és falunapok, illetve más helyi rendezvények a nőket, a

kisebb városok és községek lakóit, illetve a jó jövedelmi helyzetben élőket vonzották

legnagyobb arányban (105. ábra). A demográfiai csoportok közül a fővárosban élők és a

legszűkösebb anyagi helyzetben lévők látogattak ilyen rendezvényeket legkisebb arányban az

utóbbi két évben.

40,8%

47,7%

32,6%

51,9%

41,0%

32,4%

21,3%

17,2%

26,2%

22,2%

22,6%

20,2%

20,3%

19,1%

21,7%

10,2%

21,0%

24,9%

12,6%

10,3%

15,4%

13,0%

11,8%

14,5%

5,0%

5,7%

4,1%

2,8%

3,6%

8,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=484)

férfi (n=262)

nő (n=222)





18,7%

25,0%

12,7%

21,0%

21,1%

11,3%

32,7%

21,4%

11,6%

10,7%

16,4%

21,7%

27,8%

33,8%

34,7%

33,0%

35,0%

36,8%

25,5%

29,5%

33,3%

35,6%

38,7%

31,8%

36,0%

29,9%

23,4%

20,2%

26,4%

26,6%

21,8%

24,3%

20,5%

23,9%

24,0%

34,7%

23,6%

19,3%

20,6%

10,7%

8,5%

12,7%

8,4%

9,2%

16,2%

7,7%

8,4%

13,9%

4,0%

13,5%

10,3%

7,2%

13,5%

11,7%

15,2%

8,9%

11,2%

22,7%

9,6%

13,0%

14,9%

12,0%

14,6%

12,7%

14,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)








egyet sem 1-4 db-ot 5-10 db-ot 11-20 db-ot legalább 21 db-ot

68

A borfesztiválokon való részvétel differenciálja a generációkat: az idősek átlag alatti, míg a

fiatalok átlagot meghaladó arányban képviseltetik magukat (106. ábra). Az iskolai végzettség

és a jövedelmi helyzet még jobban differenciálja az érintettséget. Minél képzettebb a

válaszadó, illetve minél jobb anyagi helyzetben él, annál valószínűbb, hogy járt ilyen

eseményen. Több nő, mint férfi jár ilyen rendezvényre.

A gasztronómiai fesztiválok a nagyvárosok lakóit, a felsőfokon képzetteket, illetve a legalább

jó jövedelmi helyzetben élőket vonzották átlag feletti arányban (107. ábra).

Könnyűzenei fesztiválon a fiatalok, a magasan képzettek, illetve a legalább jó jövedelműek

vettek részt magasabb arányban. A települési típusok között a falvak, községek lakói

elmaradnak a városiakhoz képest a részvételben (108. ábra).

105. ábra: Fesztiválokon való részvétel: városnapok, falunapok, búcsú, helyi

rendezvények – demográfiai különbségek




106. ábra: Fesztiválokon való részvétel: borfesztivál – demográfiai különbségek

„Az alábbiak közül milyen fesztiválokon vett részt az utóbbi két évben? Több válasz is

lehetséges!”


59,6%

55,0% 63,9%

46,5% 51,3%

66,3% 66,5%

54,7% 67,4%

59,0% 43,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)



jól él, félre tud tenni (n=75)megél, keveset tud félretenni (n=377)

éppen elegendő, nem tud félretenni (n=378)megélhetési gondokkal küzd (n=96)

36,7%

40,4%

33,2%

41,3%

38,4%

29,1%

23,9%

36,0%

41,7%

50,7%

42,7%

34,0%

15,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)


idős (60-74 éves) (n=246)




69

107. ábra: Fesztiválokon való részvétel: gasztronómiai fesztivál –





108. ábra: Fesztiválokon való részvétel: könnyűzenei fesztivál –





A történelmi hagyományokhoz, helyszínekhez kötődő fesztivál jellegű rendezvények az

időseket, a megyei jogú városok lakóit, a magasan képzetteket, illetve a legalább jó anyagi

helyzetben élőket vonzotta az átlagnál magasabb arányban. Az alapfokon képzettek, illetve a

megélhetési gondokkal küzdők képviseltették magukat a legkisebb arányban (109. ábra).

A természeti ünnepekhez vagy történelmi eseményekhez kötődő fesztiválok a nőket, az

időseket, a magasan képzetteket, illetve a legalább jó anyagi helyzetben élőket vonzották

átlagot meghaladó arányban (110. ábra).

A gyermek és ifjúsági fesztiválokon a nők jelentek meg legmagasabb arányban. A generációk

között a fiatalok és középgeneráció tagjai nagyobb érintettséget mutatnak, mint az idősek

(111. ábra).

33,4%

40,0%

39,0%

32,7%

25,0%

17,9%

29,8%

41,7%

42,7%

39,9%

30,0%

22,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

Budapest (n=185)


város (n=353)









26,4%

34,1% 27,1%

18,2%

29,2% 27,6% 29,0%

19,9%

14,2% 23,9%

32,4%

33,3% 30,5%

24,1% 17,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)


idős (60-74 éves) (n=246)






70

A roadshow-k, termékbemutatók a férfiakat nagyobb arányban vonzották az elmúlt két év

időszakában, mint a női megkérdezetteket (112. ábra). Ezeken a fesztiválokon több mint

kétszerese volt a férfiak részvételi aránya, mint a nőké.

Színházi fesztiválokon a megyei jogú városok lakói vettek részt legmagasabb arányban, őket a

felsőfokon képzettek követik (113. ábra).

A filmfesztiválokon a Budapesten élők és a megyei jogú városok lakói vettek részt kimagasló

arányban (114. ábra).

109. ábra: Fesztiválokon való részvétel: történelmi hagyományokhoz, helyszínekhez

kötődő fesztivál – demográfiai különbségek




110. ábra: Fesztiválokon való részvétel: természeti ünnepekhez vagy történelmi

eseményekhez kötődő fesztivál – demográfiai különbségek




16,9%

11,7%

17,0%

20,7%

15,1%

22,4%

17,0%

12,9%

9,7%

11,7%

23,6%

21,3%

22,5%

12,7%

10,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)


idős (60-74 éves) (n=246)






15,1%

11,7%

18,4%

10,8%

13,8%

22,0%

8,4%

12,0%

20,0%

21,3%

20,2%

10,6%

11,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)


idős (60-74 éves) (n=246)




71

111. ábra: Fesztiválokon való részvétel: gyermek és ifjúsági fesztivál – demográfiai

különbségek




112. ábra: Fesztiválokon való részvétel: roadshow-termékbemutatók –





113. ábra: Fesztiválokon való részvétel: színházi fesztivál – demográfiai különbségek




114. ábra: Fesztiválokon való részvétel: filmfesztivál – demográfiai különbségek




10,8%

8,3%

13,1%

12,7%

12,3%

5,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

6,6%

9,1%

4,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)

6,4%

7,0%

10,1%

5,9%

3,7%

1,3%

6,9% 7,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)




5,8%

10,2%

8,3%

4,5%

2,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

Budapest (n=185)


város (n=353)


72

A komolyzenei fesztiválok elsősorban a felsőfokon képzetteket szólították meg (115. ábra).

Az irodalmi fesztiválok esetében a lakóhely mutatkozik differenciáló hatásúnak: minél

nagyobb városban él a válaszadó, annál valószínűbb, hogy részt vett ilyen rendezvényen

(116. ábra).

Igen magas értéket mutat a felsoroltak közül egyik fesztivált sem látogatók aránya (24%).

A többi csoporthoz képest kimagasló arányban nem vettek részt fesztiválon az idősek és az

alapfokon képzettek. Figyelemreméltó, hogy a legnagyobb arányban (45,3%) a megélhetési

gondokkal küzdők jelezték a távolmaradásukat (117. ábra).

Nincsenek szignifikáns különbségek az egyes demográfiai csoportok között a következő

fesztiváltípusok esetében: egyházi fesztivál, nemzetiségi fesztivál, táncfesztivál.

115. ábra: Fesztiválokon való részvétel: komolyzenei fesztivál –





116. ábra: Fesztiválokon való részvétel: irodalmi fesztivál – demográfiai különbségek




117. ábra: Fesztiválokon való részvétel: egyik sem – demográfiai különbségek




5,0%

0,0%

4,8%

7,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)




4,9%

9,1%

5,7%

3,4%

3,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

Budapest (n=185)


város (n=353)


24,1%

18,3%

24,2%

28,5%

34,6%

26,5%

18,5%

17,3%

17,8%

23,6%

45,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)


idős (60-74 éves) (n=246)




73

Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális tevékenységek kapcsán a nemek között

tapasztaltunk értékelhető különbségeket (118. ábra): a nők jelentősen magasabb arányban

választották az 1-es értéket a 10-es skálán. A legmagasabb értékeket viszont valamivel kisebb

arányban választották ők, mint a férfiak. Ez azt jelenti, hogy körükben nagyobb arányt

képvisel az otthoni kulturális elfoglaltság, mint a férfiaknál.

118. ábra: Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális elfoglaltságok megoszlása –


„Összességében hogyan oszlik meg az Ön kulturális időtöltése otthoni,

illetve otthonon kívüli elfoglaltságra?”


A kulturális javak vásárlása körében a felsorolt kulturális termékek közül a könyvek és a

műsoros CD-k, DVD-k kapcsán találtunk szignifikáns demográfiai különbségeket. Könyveket

a nők, az idősek, illetve a magasan képzettek és a jó anyagi körülmények között élők

vásároltak legnagyobb arányban az elmúlt évben (119. ábra). A legnagyobb különbségeket az

iskolai végzettség és a szubjektív jövedelemi helyzet alapján mutatnak a csoportok. A könyvet

vásárlók aránya a felsőfokú végzettségűek körében kétszer olyan gyakori, mint az alapfokon

képzettek között. Műsoros CD-t vagy DVD-t a férfiak, az idősek és magasan képzettek

vásároltak legnagyobb, míg a fiatalok a legkisebb arányban (120. ábra).

119. ábra: Könyvek vásárlása – demográfiai különbségek




4,2%

5,2%

3,4%

23,4%

19,2%

27,4%

8,0%

9,9%

6,2%

10,9%

11,9%

9,9%

7,8%

8,5%

7,1%

15,8%

14,5%

17,1%

9,2%

8,3%

9,9%

7,4%

8,3%

6,6%

6,1%

6,9%

5,3%

1,6%

2,4%

0,9%

5,5%

4,8%

6,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)

nem tudja, nem szeretne válaszolni 1 - lényegesen több időt tölt otthoni elfoglaltsággal 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - lényegesen több időt tölt otthonon kívüli elfoglaltsággal

65,0%

57,8% 71,9%

60,1% 63,7%

72,4%

71,5% 62,7%

68,8% 57,7%

36,1% 63,9%

75,6%

73,3% 69,5%

62,4% 51,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)


idős (60-74 éves) (n=246)






74

120. ábra: Műsoros CD, DVD vásárlása – demográfiai különbségek




Átlag feletti arányban egyik vizsgált kulturális terméket (könyv, műsoros CD, DVD, képző-

vagy iparművészeti alkotás, régiség) sem vásárolták a férfiak, a falvak és községek lakói,

illetve a megélhetési gondokkal küzdők. Szembetűnő a semmilyen kulturális terméket nem

vásárlók magas aránya az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében (121. ábra).

121. ábra: Kulturális termékek vásárlása: egyiket sem – demográfiai különbségek




A kulturális célokra fordított kiadások háttérelemzése szerint a férfiak átlag feletti arányban

költenek legfeljebb 2000 Ft-ot, míg a nők körében azok aránya magasabb, akik 2001 és 5000 Ft

között költenek. A végzettségi csoportok között az alapfokon képzettek 53%-a nem költ

2000 Ft-nál többet. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében a 2001 és 5000 Ft közötti

költések képezik a móduszt. A felsőfokon képzettek sajátja, hogy legmagasabb arányban

költenek legalább 5001 Ft-ot (122. ábra).

21,4%

24,2%

18,8%

15,5%

22,1%

24,7%

18,6%

16,8%

26,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)




28,3%

33,5%

23,5%

21,6%

30,3%

25,9%

34,3%

48,4%

30,0%

20,0%

20,0%

24,7%

31,0%

36,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)






75

122. ábra: Kulturális célokra fordított költések havonta, kategóriák szerint –


„Ön körülbelül mennyi pénzt költ havonta kultúrára, beleértve az olyan

többletkiadásokat is mint pl. az utazási költség?”


Az egyénileg vagy közösségben végzett aktív, alkotó jellegű kulturális időtöltés körében a

háttérelemzések során a lenti szignifikáns demográfiai különbségeket találtuk.

A fotózást a férfiak és a felsőfokon képzettek 37% feletti arányban végzik. A fiatalok átlag

alatti arányban érintettek ebben a tevékenységben (123. ábra).

Táncban inkább a nők és a fiatalok érintettek, ők átlag feletti arányban végezték ezt a

tevékenységet az elmúlt évben (124. ábra).

A kézműveskedés, rajz a nőkre jelentősen magasabb arányban jellemző, mint a férfi

válaszadókra (125. ábra).

123. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: fotózás – demográfiai különbségek

„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként az alábbi



124. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: tánc – demográfiai különbségek

„Az elmúlt évben Ön akár egyedül, akár egy szervezett csoport tagjaként

az alábbi tevékenységek közül melyeket végezte? Több válasz is lehetséges!”


27,4%

35,7%

19,9%

52,9%

26,7%

19,9%

28,8%

24,1%

33,1%

22,1%

31,8%

28,6%

20,0%

16,1%

23,5%

7,4%

19,9%

23,8%

13,7%

10,7%

16,3%

8,8%

11,4%

16,9%

10,1%

13,4%

7,2%

8,8%

10,2%

10,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=473)

férfi (n=224)

nő (n=249)




legfeljebb 2000 Ft 2001 - 5000 Ft között 5001 - 10000 Ft között 10001 - 20000 Ft között 20001 Ft felett

32,9%

37,4%

28,7%

24,4%

31,3%

37,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)




17,3%

12,1%

22,3%

24,4%

16,8%

13,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)


középkorú (30-59 éves) (n=579)

idős (60-74 éves) (n=246)

középgenerációs

76

125. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: kézműveskedés, rajzolás –





A megkérdezettek körében a nők és a fiatalok énekeltek az elmúlt évben legnagyobb

arányban. A középgenerációba tartozókra és az idősekre hasonló arányban jellemző ez a

tevékenység, de mindkettő elmarad a fiataloktól (126. ábra).

Hangszeres zenét a fiatalok műveltek az elmúlt időszakban legnagyobb arányban, a fiatal

generációhoz tartozók 16%-a (127. ábra).

A kreatív számítógépes munka kapcsán több demográfiai ismérv mentén jelentős

különbségeket találtunk a csoportok között. Ez a tevékenység legnagyobb arányban férfiakra,

a jobb jövedelmi helyzetben levőkre, illetve a Budapesten élőkre és a fiatalokra jellemző.

A végzettségi csoportok között a felsőfokon képzettek a leginkább érintettek (128. ábra).

A színjátszás a demográfiai csoportok közül a férfiakra és a fiatalokra jellemző átlag feletti

arányban (129. ábra). Ugyancsak a férfiak és a fiatalok emelkednek ki érintettségükkel a

filmkészítés területén is (130. ábra).

A kreatív írás kapcsán nem találtunk szignifikáns demográfiai különbségeket.

126. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: éneklés – demográfiai különbségek




127. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: hangszeres zene – demográfiai különbségek




16,2%

9,7% 22,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)

16,1%

12,7%

19,3%

23,0%

14,4%

14,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)


idős (60-74 éves) (n=246)

8,1%

16,0%

5,9%

6,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

77

128. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: kreatív számítógépes munka –





129. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: színjátszás – demográfiai különbségek




130. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: filmkészítés – demográfiai különbségek




7,8%

9,7%

6,0%

13,6%

7,8%

2,8%

13,5%

10,5%

5,7%

4,4%

3,9%

6,1%

10,3%

18,7%

7,4%

6,9%

8,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)


idős (60-74 éves) (n=246)






2,7%

3,8%

1,7%

5,2%

2,1%

2,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

2,4%

4,0%

0,9%

4,7%

2,4%

0,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

78

Egyik kiemelt kulturális tevékenységet sem végezték az elmúlt időszakban átlag feletti

arányban az idősek, illetve a kisebb települések lakói. Minél kisebb településen lakik a

válaszadó, annál valószínűbb, hogy nem érintett ezen tevékenységekben. Ugyanez a tendencia

érvényesül az iskolai végzettség kapcsán is (131. ábra).

131. ábra: Aktív kulturális tevékenységek: egyiket sem – demográfiai különbségek





A kulturális tőkefeltételek köréből részletesen vizsgált két témakör – a kultúrával kapcsolatos

nem kötelező tanulmányok, valamint a kulturális célú internethasználat – kapcsán a következő

szignifikáns demográfiai különbségeket kaptuk a háttérelemzések során:

A kultúrával kapcsolatos – kreatív/művészeti – tanulmányok demográfiai háttérelemzését az

érintettség arányai alapján felállított sorrendben tekintjük át.

A kulturális tanulmányok közül az ének tanulása a nőkre és a fiatalokra jellemző legnagyobb


132. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: ének – demográfiai különbségek

„Az alábbiak közül mit tanult az alábbiak közül a kötelező iskolai tanulmányokon kívül

legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)?



47,1%

35,2%

49,7%

51,2%

39,2%

44,5%

48,2%

52,9%

57,1%

48,6%

41,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)





28,3%

21,8%

34,3%

39,4%

25,4%

25,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

79

A tánctanulás a fiatalokra kiemelkedően jellemző, körükben 41% az érintettek aránya.

Kiemelkedő a nők részvételi aránya is az ilyen oktatásban (133. ábra).

Hangszeres zenét a fiatalok, a kisebb városok lakói, illetve a felsőfokú képesítéssel

rendelkezők tanultak jelentős arányban 18 éves korukig (134. ábra).

A kézművesség és a rajzolás tanulása a fiatalokra jellemző leginkább. Átlag feletti arányban

válaszolták a nők, illetve a nagyobb városok lakói is, hogy részt vettek ilyen képzésben

(135. ábra).

Fotózást a válaszadók közül a férfiak, illetve az idősek tanultak 18 éves korukig legnagyobb

arányban. A végzettségi csoportok között a magasan képzettek is kiemelkednek. Legkevésbé

a fiatalok vettek részt korábban ilyen oktatásban (136. ábra).

133. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: tánc – demográfiai különbségek





134. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: hangszeres zene – demográfiai különbségek





23,3%

16,7%

29,6%

41,1%

20,0%

15,9%

23,2%

25,0%

23,6%

21,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)


21,9%

30,0%

20,4%

18,3%

21,5%

24,6%

25,9%

14,4%

10,9%

16,8%

29,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)

Budapest (n=185)


város (n=353)





80

135. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: kézművesség, rajzolás –






136. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: fotózás – demográfiai különbségek





Színjátszást a fiatalok, a fővárosban élők, illetve a magasan képzettek tanultak korábban.

Legnagyobb arányban a fővárosiak jelezték érintettségüket. Minél alacsonyabb a válaszadó

képzettsége, annál kevésbé valószínű, hogy részt vett ilyen képzésben (137. ábra).

A kreatív számítógépes munka tanulása a férfiakra és a fiatalokra jellemző leginkább

(138. ábra). A kreatív írást a fiatalok tanulták átlag feletti arányban (139. ábra).

A filmkészítés a férfiakra nagyobb arányban jellemző, mint a női válaszadókra (140. ábra).

Kultúrával kapcsolatos, nem kötelező jellegű tanulmányok folytatása legkevésbé az alapfokon

képzettekre jellemző: körükben 53,8% egyik vizsgált területen sem képezte magát 18 éves

koráig. A generációk között a középgeneráció képviselői és az idősek is átlag feletti arányban

válaszolták, hogy nem vettek részt ilyen oktatásban (141. ábra).

19,7%

16,2%

23,0%

31,5%

17,6%

14,2%

21,1%

22,8%

17,6%

18,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)


középgenerációs (30-59 éves) (n=579)idős (60-74 éves) (n=246)


város (n=353)


10,1%

15,0%

5,4%

5,1%

9,7%

15,4%

3,8%

8,1%

14,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)


idős (60-74 éves) (n=246)


81

137. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: színjátszás – demográfiai különbségek





138. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: kreatív számítógépes munka –






139. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: vers-, esszé-, novella- stb. írás –






140. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: filmkészítés – demográfiai különbségek


legalább egy évig 18 éves kora előtt (ha még nincs 18 éves, akkor mostanáig)? Több válasz is

lehetséges!”


10,9%

16,4% 7,4%

13,4%

17,2% 8,8% 11,0%

8,1%

3,8% 10,4%

13,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)


idős (60-74 éves) (n=246)




8,3%

10,1%

6,6%

18,8%

6,2%

4,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)

nő (n=533)



idős (60-74 éves) (n=246)

7,5%

14,1%

4,7% 8,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)


idős (60-74 éves) (n=246)

1,8%

3,0% 0,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

férfi (n=505)nő (n=533)

82

141. ábra: Kulturális jellegű tanulmányok: egyiket sem – demográfiai különbségek





A kulturális céllal történő internethasználat kérdésében is végeztünk háttérelemzést. Ennek

alapján azt látjuk, hogy elsősorban a budapestiek, a felsőfokon képzettek, illetve a jobb anyagi

helyzetben élők használják ilyen célokra a világhálót (142. ábra). Ezek a csoportok 80%

feletti érintettséget mutatnak. Legkisebb arányban az alapfokú képesítéssel rendelkezők

érintettek, körükben 60%-os ez az arány.

142. ábra: Internethasználat kulturális célokra – demográfiai különbségek



Az internethasználattal kapcsolatos kiemelt tevékenységek esetén is elvégeztük a demográfiai

háttérelemzést. Az alábbiakban a gyakoriság sorrendjében mutatjuk be az egyes

tevékenységekben megmutatkozó szignifikáns különbségeket.

A zenehallgatás a generációkat osztja meg (143. ábra): az idősek átlag feletti arányban

jelezték, hogy soha nem hallgatnak zenét az interneten, míg legkisebb arányban ez a fiatalokra

jellemző. A fiatalok közel 62%-a legalább naponta hallgat interneten zenét, míg a

középgeneráció tagjai körében már csak 50% ez az arány.

A televíziós és rádiós műsorok nézése és hallgatása a férfiakra és a fiatalokra jellemző

leginkább (144. ábra). Az idősek jelezték legnagyobb arányban, hogy sosem fogyasztanak

ilyen tartalmakat (20,6%). A fiatalok 37,8%-a minden nap végez ilyen tevékenységet.

41,7%

25,8%

45,9%

45,7%

53,8%

46,8%

32,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)



idős (60-74 éves) (n=246)




76,0%

84,4%

74,2%

76,4%

71,3%

60,3%

74,6%

83,2%

81,3%

79,8%

73,8%

66,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=1038)

Budapest (n=185)


város (n=353)









83

143. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: zenét hallgat–





vagy TV programokat hallgat, illetve néz – demográfiai különbségek



Információkeresési céllal az idősek 75%-a legalább heti gyakorisággal használja az internetet.

Körükben vannak azok is legnagyobb arányban, akik legalább napi rendszerességgel

használják ilyen céllal a világhálót (145. ábra).

A zeneletöltés kérdésében a generációk mutatják a legnagyobb különbségeket. A fiatalok

80%-a használja valamilyen rendszerességgel erre az internetet, közel 25%-uk naponta.

Az idősek körében 57% egyáltalán nem végez ilyen tevékenységet. Az iskolai végzettség

tekintetében azt tapasztaljuk, hogy minél magasabban képzett a válaszadó, annál valószínűbb,

hogy ritkábban tölt le online zenét. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 10% alatti

arányban vannak azok, akik ezt naponta megteszik (146. ábra).

A kulturális témájú blogok olvasása a nőkre és az idősebbekre jellemző leginkább. Ezzel

szemben legritkábban a fiatalok böngésznek ilyen oldalakat kulturális témákban (147. ábra).

145. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: információkat keres

kulturális termékekről, eseményekről – demográfiai különbségek



9,3%

2,4%

7,6%

18,9%

14,1%

15,2%

12,7%

16,3%

26,9%

20,0%

30,6%

24,2%

21,7%

17,6%

24,2%

19,5%

28,1%

44,8%

24,9%

21,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=790)



idős (60-74 éves) (n=188)soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször

12,0%

8,8%

14,9%

7,8%

9,9%

20,6%

24,0%

24,2%

23,9%

18,6%

26,9%

22,2%

32,2%

33,2%

31,3%

35,9%

32,6%

28,0%

16,2%

18,9%

13,7%

14,4%

16,6%

16,9%

15,5%

14,9%

16,1%

23,4%

14,0%

12,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=790)

férfi (n=376)nő (n=414)


idős (60-74 éves) (n=188)

soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször

4,1%

4,8%

4,4%

2,6%

29,7%

30,7%

32,5%

22,2%

35,6%

36,7%

33,6%

39,2%

19,4%

13,9%

18,4%

26,5%

11,3%

13,9%

11,1%

9,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=790)



idős (60-74 éves) (n=188)


84

146. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: zenét tölt le –




147. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális blogokat olvas

vagy néz – demográfiai különbségek



Kulturális témájú online újságcikkeket az idősek olvasnak átlag feletti arányban, a fiatal

generáció tagjai ebben is kisebb gyakoriságot mutatnak (148. ábra).

A filmek, TV programok vagy rádiós tartalmak letöltése a fiatalokra jellemző leginkább, az

idősekre a legkevésbé. A férfiak gyakrabban végeznek ilyen tevékenységet, mint a nők, illetve

szélesebb körben is. A generációk között a fiatalok 43%-a legalább heti rendszerességgel tölt

le ilyen tartalmakat, velük szemben az időseknek csupán 25%-a. Az iskolai végzettség szerinti

bontásban az alapfokon képzettek a legintenzívebb felhasználók (149. ábra).

148. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális témájú online

újságcikkeket olvas – demográfiai különbségek



41,1%

20,5%

42,1%

56,9%

37,2%

36,7%

45,2%

26,3%

33,1%

25,7%

21,3%

20,2%

26,5%

27,4%

18,1%

21,7%

18,6%

13,8%

12,8%

19,0%

18,5%

6,9%

10,8%

6,7%

3,7%

17,0%

6,5%

4,8%

7,6%

13,9%

6,9%

4,3%

12,8%

11,2%

4,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=790)


középgenerációs (30-59 éves) (n=435)idős (60-74 éves) (n=188)



felsőfokú végzettség (n=394)soha havonta hetente naponta egyszer naponta többször

22,4%

25,6%

19,6%

26,5%

24,6%

13,8%

28,8%

29,9%

27,8%

34,3%

29,7%

21,7%

27,0%

29,1%

25,1%

22,3%

24,4%

37,0%

15,2%

10,9%

19,1%

9,6%

14,7%

21,7%

6,6%

4,5%

8,5%

7,2%

6,7%

5,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=790)

férfi (n=376)

nő (n=414)



idős (60-74 éves) (n=188)


16,7%

17,6%

18,9%

11,1%

31,8%

37,0%

33,3%

23,7%

28,1%

24,2%

26,9%

34,2%

17,3%

15,8%

14,9%

24,2%

6,1%

5,5%

6,0%

6,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=790)



idős (60-74 éves) (n=188)


85


vagy TV programokat tölt le – demográfiai különbségek



A kulturális termékek vásárlása csak a nemek között mutat értékelhető különbségeket: a

férfiak körében magasabb arányban vannak, akik sosem vásárolnak ilyen céllal, míg a nők

körében a havonta vásárlók tűnnek ki átlag feletti arányukkal (150. ábra).

150. ábra: Internethasználat gyakorisága kulturális célokra: kulturális termékeket

vásárol – demográfiai különbségek



Nincs szignifikáns demográfiai különbség a következő online kulturális tevékenységek terén:

múzeumi, könyvtári, vagy más szakosított weboldalt látogat tudása bővítése érdekében,

kulturális tartalmú saját weboldalt vagy blogot készít, saját kulturális tartalmat tesz fel a

hálóra, pl. közösségi hálózatra vagy megosztó oldalra.

42,6%

36,3%

48,3%

26,1%

43,3%

55,6%

44,1%

42,0%

43,0%

23,1%

21,9%

24,2%

30,9%

21,9%

19,0%

14,0%

25,9%

22,8%

21,4%

24,3%

18,8%

28,5%

21,2%

15,9%

19,4%

20,8%

22,3%

7,6%

10,4%

5,1%

7,9%

7,8%

6,3%

11,8%

4,1%

8,9%

5,3%

7,2%

3,6%

6,7%

5,8%

3,2%

10,8%

7,2%

3,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=790)

férfi (n=376)

nő (n=414)



idős (60-74 éves) (n=188)





31,4%

36,0%

27,3%

51,3%

46,4%

55,8%

12,3%

12,5%

12,1%

2,8%

3,5%

2,2%

2,2%

1,6%

2,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=790)

férfi (n=376)

nő (n=414)


86

5. A személyes megkérdezés elsődleges eredményei

Ebben a fejezetben a módszertan bemutatásában jelzett, 2001 fős személyes megkérdezés

kultúrával kapcsolatos eredményeit foglaljuk össze, azon belül is az elsődleges elemzésből

nyert adatokat (átlagok és gyakorisági eredmények). A 2. táblázat a megkérdezetti kör

demográfiai jellemzőit mutatja be.

2. táblázat: A személyes megkérdezés mintájának demográfiai jellemzői


Nemek 2001 100,0% Család havi nettó jövedelme (szubjektív) 2001 100,0%

férfi 973 48,6% Nem tudom / nem válaszolok. 72 3,6%

nő 1028 51,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni. 151 7,5%

Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni. 790 39,5%

Korcsportok 2001 100,0% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak. 869 43,4%

15-24 éves 287 14,3% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle. 97 4,8%

25-34 éves 324 16,2% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak. 22 1,1%

35-44 éves 414 20,7%

45-54 éves 342 17,1% Iskolai végzettség 2001 100,0%

55-64 éves 356 17,8% nem szeretnék válaszolni 10 0,5%

65-74 éves 278 13,9% legfeljebb 8 általános 271 13,5%

szakmunkásképző 681 34,1%

Generációk 2001 100,0% szakközépiskolai érettségi 406 20,3%

fiatal (16-29 éves) 462 23,1% gimnáziumi érettségi 239 11,9%

középgeneráció (30-59 éves) 1082 54,1% felsőfokú technikum 125 6,2%

idős (60-74 éves) 457 22,8% főiskolai diploma 191 9,5%

egyetemi diploma 78 3,9%

Családi állapot 2001 100,0% Lakóhely településtípusa 2001 100,0%

hajadon/nőtlen 437 21,9% Budapest 372 18,6%

házas 867 43,3% megyei jogú város 423 21,2%

elvált 207 10,3% város 654 32,7%

özvegy 162 8,1% falu, község 552 27,6%

élettársi kapcsolatban él 327 16,4%

Gazdasági aktivitás 2001 100,0%

Háztartás tagjainak száma 2001 100,0% nem tudja/nem szeretne válaszolni 24,00 1,2%

1 fő 306 15,3% aktív fizikai dolgozó 841,00 42,0%

2 fő 687 34,3% aktív szellemi dolgozó 374,00 18,7%

3 fő 450 22,5% tanuló 124,00 6,2%

4 fő 353 17,6% nyugdíjas 471,00 23,6%

5 fő 140 7,0% munkanélküli 42,00 2,1%

6 fő 33 1,7% egyéb inaktív keresők 106,00 5,3%

7 fő 18 0,9% egyéb eltartottak 18,00 0,9%

8 fő 11 0,6%

9 fő 3 0,1%

13 fő 1 0,0%

14 éven aluliak száma a háztartásban 2001 100,0%

nincs 14 éven aluli 1441 72,0%

1 fő 354 17,7%

2 fő 152 7,6%

3 fő 38 1,9%

4 fő 10 0,5%

5 fő 6 0,3%

6 fő 1 0,0%

60 év felettiek száma a háztartásban 2001 100,0%

nincs 60 éven felüli 1367 68,3%

1 fő 379 18,9%

2 fő 247 12,3%

3 fő 8 0,4%


87

A személyes megkérdezés során az online megkérdezéshez hasonló nagyobb témakörökben

vizsgálódtunk, melyek a következők: a kultúrához fűződő személyes viszony, a kultúrával

kapcsolatos követett magatartás, valamint a kulturális részvétel feltételei, eszközei.


Ebben a kérdésblokkban a kultúra általában vett fontosságáról, valamint a kultúrával

kapcsolatos néhány attitűdállításról alkotott véleményeket vizsgáltuk.

A kultúrát összességében inkább fontosnak tartják a válaszadók, a 10 fokozatú skálán,

véleményük átlaga 6,31-re. 13,7%-ot tesznek ki azok, akik legfeljebb 3-asra értékelték a téma

fontosságát, legalább 8-as értéket 34,5% választott (151. ábra). A szóbeli és az online

megkérdezés eredményeinek összehasonlítása szerint az online kutatás válaszadói kedvezőbb

véleményen vannak: az átlagos válaszok magasabbak 1 értékkel. 19% ponttal azok is többen

vannak az online válaszadók körében, akik legalább 8-asra értékelték beállítottságukat.

151. ábra: A kultúra fontossága összességében (n=2001)



A kultúrával kapcsolatos beállítottságot 10 attitűdállítás segítségével mértük 5 fokozatú skála

segítségével, amelyek itt is alapvetően a kultúrával kapcsolatos követett magatartás különböző

aspektusait fogalmazták meg. A 152. ábra a kapott válaszok átlagait, míg a 153. ábra azok

megoszlását mutatja be. Az állításokkal átlagosan 3,4-es értékű egyetértést mutatnak a

megkérdezettek. A leginkább azzal értettek egyet, hogy „Egy kulturális program akkor jó, ha

könnyed, szórakoztat, kikapcsol” – ezt átlagosan valamivel 4 felett értékelték a válaszadók.

Legkevésbé azzal értettek egyet, hogy a kulturális időtöltés egyre inkább az internethez

kötődne, illetve, hogy a magaskultúra iránti érdeklődés alapozza meg a műveltséget – ezek

átlagos értéke 3 alatti. Az online megkérdezés során a fenti állításokat továbbiakkal

egészítettük ki, összesen 17 attitűdállítást vizsgálva. Az eredmények így csak korlátozottan

hasonlíthatóak össze, az azonban látszik, hogy az állítások sorrendje hasonló képet mutat a két

megkérdezésben.

0,9%

4,7%

2,8% 6,2%

5,4% 18,3% 13,4% 13,8% 15,9% 7,2% 11,4%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

NT/NV egyáltalán nem fontos 2 3 4 5 6 7 8 9 nagyon fontos

átlag: 6,31

88

152. ábra: Kultúrával kapcsolatos beállítottság az attitűdkérdésekre

adott válaszok átlagai szerint




gyakorisági megoszlása szerint



4,06

3,88

3,82

3,77

3,56

3,40

3,11

3,00

2,82

2,54

1 2 3 4 5

Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed,

szórakoztat, kikapcsol.

Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban

érdeklődés kérdése.

Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig

nagyobb élmény.

Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha

emlékezetes.

Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban idő

kérdése.

Kulturális időtöltésem annak kérdése, hogy a program a

lakóhelyemen zajlik-e.

Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz

kérdése.

A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott koncert)

számomra könnyebben elérhető.

Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt

érdeklődik.

Kulturális időtöltésem egyre inkább az internethez

kötődik.

1,1%

1,0%

0,6%

0,9%

0,9%

0,5%

3,0%

4,8%

6,5%

9,0%

6,1%

11,4%

12,9%

17,8%

21,1%

23,7%

33,9%

5,2%

4,6%

6,4%

6,5%

6,3%

9,4%

10,7%

12,1%

12,3%

13,7%

17,1%

21,4%

19,3%

26,3%

26,7%

28,6%

31,0%

29,0%

29,6%

27,7%

25,4%

27,6%

23,1%

25,3%

24,8%

23,3%

21,5%

20,7%

20,5%

14,0%

47,5%

38,7%

41,3%

35,2%

29,9%

25,8%

18,1%

16,6%

11,0%

10,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat,

kikapcsol.

Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés

kérdése.

Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig

nagyobb élmény.

Egy kulturális program akkor jó, ha elgondolkodtat, ha

emlékezetes.


Kulturális időtöltésem annak kérdése, hogy a program a

lakóhelyemen zajlik-e.


A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott koncert) számomra

könnyebben elérhető.

Az a művelt, kulturált ember, aki a magaskultúra iránt

érdeklődik.


NV egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért

n=2001

n=1979

n=1980

n=1990

n=1983

n=2001

n=1982

n=1991

n=1941

n=2001

átlag: 3,40

n=2001

n=1979

n=1980

n=1990

n=1983

n=2001

n=1982

n=1991

n=1941

n=2001

89


Ennek keretében először azt kérdeztük a válaszadóktól, milyen rendszeresen látogattak

különböző kulturális programokat az előző évben. A 154. ábra erről ad összefoglalást, a

látogatások arányának sorrendjében. Az online megkérdezéshez hasonlóan a válaszadók a

szórakozóhelyeket és a mozikat látogatták legnagyobb arányban, illetve leggyakrabban is.

A résztvevők aránya azonban ezek esetében sem érte el az 50%-ot. 10% alatti volt a

látogatottsági arány a következő kulturális programok esetében: balett vagy más

táncművészeti előadások, dzsesszkoncertek, opera előadások, operett vagy magyar nóta

előadások. Az online megkérdezés válaszadói nagyobb arányban vettek részt minden felsorolt

programban valamilyen rendszerességgel, illetve azok is nagyobb arányban vannak az online

válaszadók körében, akik gyakoribb kategóriákat választottak (3-5-ször, több mint 5-ször).


az elmúlt évben (n=2001)

„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön .....?”


Az online kutatáshoz hasonlóan a személyes módszerrel végzett megkérdezés során is

vizsgáltuk, hány könyvet olvastak el az elmúlt évben, nem számítva a szakmai és iskolai

kötelező olvasmányokat. Átlagosan 8,63 db könyvet olvastak el azok a válaszadók, akik

tudtak válaszolni a kérdésre (155. ábra). Legnagyobb arányban azok vannak, akik egyetlen

könyvet sem olvastak el. Az online megkérdezés válaszadói nagyobb arányban, és többet is

56,0%

53,5%

66,4%

69,9%

82,8%

61,9%

71,3%

72,2%

64,7%

89,5%

88,1%

92,5%

91,0%

95,3%

95,3%

85,2%

19,3%

22,8%

21,3%

20,3%

10,3%

25,8%

20,0%

20,8%

26,4%

7,2%

9,0%

5,7%

7,5%

3,8%

3,8%

12,7%

12,3%

14,4%

8,2%

6,3%

3,7%

9,5%

6,8%

5,2%

7,3%

2,6%

2,3%

1,3%

1,3%

0,7%

0,7%

2,2%

12,3%

9,2%

4,1%

3,6%

3,2%

2,9%

1,9%

1,7%

1,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%


moziban







fesztiválon




dzsesszkoncerten

opera előadáson



egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször több, mint 5-ször

90

olvasnak: a legszembetűnőbb különbség azok között mérhető, akik egy könyvet sem olvastak

az elmúlt időszakban: több mint 25% pontos az eltérés a két válaszadói kör között az online

kutatás javára (43,3% szemben a 18,1%-kal). Az elolvasott könyvek számának gyakoriságát

kategóriákba rendezve azt látjuk, hogy közel minden harmadik válaszadó legfeljebb

4 könyvet olvasott az elmúlt évben (156. ábra). A kategóriák megoszlása azt láttatja, hogy a

több könyvet olvasók körében vannak az eltérések a két minta között: az 1-4 könyvet olvasók

hasonló arányban vannak a két mintában, az ennél több könyvet olvasók azonban jóval

magasabb arányban vannak az online válaszadók körében.

155. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt évben (n=2001)




156. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt évben kategóriánként (n=2001)




5,4%

43,3%

32,6%

11,6%

4,1%

2,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem válaszol

egyet sem

1-4 db-ot

5-10 db-ot

11-20 db-ot

legalább 21 db-ot

5,4%

43,3%

7,6%

13,0%

7,5%

4,5%5,3%

1,4%0,3%1,0%

3,5%

0,6%1,5%

0,2%1,5%

0,4%0,9% 0,5%

0,5%0,3%0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

NV 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

20

22

24

25

30

32

35

37

40

50

100

102

átlag: 8,63

91

Vizsgáltuk az otthoni és otthonon kívüli kulturális elfoglaltságok egymáshoz viszonyított

arányát. Átlagosan 4,17-es értéket választottak a 10 fokozatú skálán (157. ábra), ami hasonló

mintázatot mutat az online megkérdezettek szokásaihoz viszonyítva. A személyes módon

végzett megkérdezés válaszadói körében 44,9% választott legfeljebb 3-as értéket, legalább 8-

ast pedig 13%. Az egyes skálaértékek megoszlásában sem találunk jelentős eltéréseket az

online és a személyes megkérdezés válaszadói között.

157. ábra: Az otthoni és az otthonon kívüli kulturális időtöltések megoszlása (n=2001)

„Összességében hogyan oszlik meg az Ön kulturális időtöltése otthoni, illetve otthonon kívüli

elfoglaltságra?”


A felsorolt kulturális termékek közül könyvet vásároltak legnagyobb arányban, a válaszadók

36,3%-a. Műsoros audiovizuális terméket 14%, képzőművészeti vagy iparművészeti alkotást

pedig 6% körüli arányban vásároltak. Elenyésző azoknak az aránya, akik régiséget szereztek

be ilyen módon. A nemvásárlók meghaladják az 55%-ot (158. ábra). Az online válaszadók

körében jelentősen magasabb arányban vannak a vásárlók: 72,3% szemben a személyes

megkérdezés 44,5%-ával. A termékek népszerűségi sorrendje viszont ugyanazt a képet

mutatja mindkét mintában.

158. ábra: Kulturális termékek vásárlási gyakorisága (n=2001)

„Mit vásárolt az elmúlt évben az alábbi kulturális termékek köréből? Több válasz is

lehetséges!”


23,3% 9,2% 12,4% 7,3% 18,1% 10,3% 6,4% 7,3% 3,2%

2,5%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

otthoni kulturális időtöltés 2 3 4 5 6 7 8 9 otthonon kívüli kulturális időtöltés

36,3%

13,6%

5,9%

1,0%

55,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

könyv

műsoros CD, DVD

képzőművészeti, iparművészeti alkotás

régészeti, történeti jellegű emlék (minden 50

évnél régebbi tárgy)

egyiket sem

átlag: 4,17

92


A személyes megkérdezés során arra az egy kérdésre kerestük a választ, hogy a

megkérdezettek használják-e az internetet kulturális célokra. A válaszadók körében 52,1%

azok aránya, akik erre a kérdésre igennel válaszoltak (159. ábra). Az online kutatás válaszadói

körében 24 százalékponttal magasabb arányban vannak az érintettek.

159. ábra: Az internet használata kulturális céllal (n=2001)



6. A személyes megkérdezés háttérelemzési eredményei

A demográfiai háttérelemzések bemutatása során azt vizsgáljuk, hogy az egyes kérdések

kapcsán vannak-e statisztikailag igazolható jelentős eltérések a demográfiai csoportok között.

Öt változó mentén végeztük el a háttérelemzést: nem, generációk (16-29 éves fiatal, 30-59

éves középgeneráció, 60-74 éves idős), lakóhely településtípusa (Budapest, megyei jogú

város, város, falu vagy község), iskolai végzettség legmagasabb foka (alapfok, középfok,

felsőfok), jövedelmi helyzet szubjektív megítélése. Az alábbiakban azokat az eredményeket

közöljük, melyek a statisztikai elemzési kritériumoknak megfelelnek és szignifikáns

eltéréseket mutattak.


A kultúra fontosságát a nők, a nagyobb városok és a főváros lakói, illetve a legalább

középfokon képzettek tartják átlag feletti arányban fontosnak (legalább 8-as érték a 10-es

skálán). Az érdektelenek a kisebb községek és az alapfokon képzettek köréből kerülnek ki

magasabb arányban (160. ábra).

A 10 vizsgált attitűdállításra kapott válaszok kapcsán az egyetértés mértéke szerinti

sorrendben mutatjuk be a szignifikáns demográfiai különbségeket.

A kulturális programok könnyedségét, szórakoztató jellegét a falvak és községek lakói és az

alapfokon képzettek tartják legfontosabbnak (4-es és 5-ös értékek átlag feletti aránya)

(161. ábra).

Az érdeklődésnek való megfelelés a megyei jogú városok lakói és a magasan képzettek

számára magas arányban jelent fontos kritériumot a programok terén (162. ábra).

52,1% 47,9%

használja az internetet

kultrális céllal

nem használja

93

160. ábra: A kultúra fontossága összességében – demográfiai különbségek



161. ábra: „Egy kulturális program akkor jó, ha könnyed, szórakoztat, kikapcsol” –




4,7%

5,8%

3,7%

3,0%

1,9%

6,9%

5,5%

8,1%

1,7%

1,3%

2,8%

3,1%

2,6%

3,3%

2,4%

2,6%

3,1%

4,2%

2,3%

0,5%

6,2%

6,7%

5,8%

5,7%

2,4%

7,9%

7,7%

8,6%

4,9%

2,8%

5,5%

6,3%

4,7%

5,4%

4,3%

4,8%

7,5%

5,6%

6,3%

4,1%

18,5%

19,5%

17,5%

15,4%

19,8%

18,3%

19,6%

21,0%

18,0%

13,6%

13,6%

13,0%

14,0%

15,4%

11,7%

13,4%

13,7%

13,0%

15,3%

11,8%

14,0%

13,5%

14,3%

13,3%

15,7%

14,0%

12,8%

12,8%

13,5%

17,7%

16,0%

16,0%

16,0%

11,7%

19,8%

17,7%

14,1%

12,7%

20,2%

17,4%

7,2%

6,6%

7,8%

7,3%

8,6%

6,2%

7,5%

6,0%

6,1%

12,1%

11,5%

9,3%

13,6%

19,5%

13,6%

8,2%

8,4%

7,9%

11,7%

18,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)

nő (n=1028)

Budapest (n=372)


város (n=654)





egyáltalán nem fontos 2 3 4 5 6 7 8 9 nagyon fontos

4,8%

2,9%

3,8%

5,0%

6,5%

6,2%

3,4%

3,8%

5,2%

7,0%

5,9%

4,6%

4,2%

4,3%

5,9%

6,3%

17,1%

20,4%

21,3%

16,4%

12,5%

15,4%

17,7%

19,5%

25,5%

20,6%

27,9%

24,5%

28,1%

24,1%

25,3%

28,2%

47,5%

49,1%

41,1%

49,5%

48,7%

50,0%

47,6%

42,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

Budapest (n=372)


város (n=654)





egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljes mértékben egyetért

94

162. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban érdeklődés kérdése” –




Az élő kulturális programokat a fiatalok, a magasan képzettek, illetve a jobb jövedelműek

tartják legnagyobb arányban élményt adónak (legalább 4-es érték) (163. ábra).

Hogy egy program elgondolkodtató és emlékezetes legyen, elsősorban a felsőfokú

végzettséggel rendelkezők és a jobb anyagi helyzetben élők számára fontos (164. ábra).

Az időtényezőt a kulturális elfoglaltság szempontjából a fővárosban élők és a középgeneráció

tagjai tartják lényegesnek legnagyobb arányban (5-ös értékek magas aránya) (165. ábra).

163. ábra: „Az élő kulturális program (pl. koncert) számomra mindig nagyobb élmény”

– demográfiai különbségek



6,6%

8,6%

3,6%

6,1%

8,3%

8,8%

5,2%

3,6%

4,6%

3,5%

3,8%

4,4%

6,3%

5,6%

4,2%

2,8%

21,7%

23,5%

19,7%

20,1%

23,8%

24,8%

19,7%

17,9%

27,9%

20,5%

36,7%

26,4%

28,0%

26,5%

29,1%

29,8%

39,2%

43,8%

36,3%

43,1%

33,7%

34,3%

41,8%

45,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

Budapest (n=372)


város (n=654)






9,0%

5,4%

6,8%

18,2%

9,6%

7,8%

8,4%

10,3%

11,2%

7,5%

6,6%

3,3%

7,3%

10,6%

19,1%

6,4%

5,0%

6,0%

8,7%

6,0%

4,5%

6,3%

8,3%

6,9%

6,6%

4,8%

6,6%

4,8%

7,0%

9,6%

19,4%

19,1%

19,2%

20,4%

20,2%

22,6%

19,5%

16,4%

22,2%

17,0%

16,8%

17,2%

17,4%

21,5%

17,4%

23,4%

21,0%

26,0%

19,7%

22,1%

24,9%

23,2%

23,2%

21,7%

24,6%

25,2%

21,2%

23,5%

23,5%

23,5%

41,7%

49,5%

42,0%

33,0%

42,1%

40,1%

42,6%

41,9%

38,0%

44,3%

46,6%

51,7%

46,9%

37,5%

30,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)










középgenerációs

95



„Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?






A programok lakóhelytől való távolsága az idősek, a kisebb települések lakói és az alapfokon

képzettek számára a legfontosabb (4-es és 5-ös értékek átlag feletti aránya) (166. ábra).

A pénz, illetve az anyagi lehetőségek meghatározó jellegét a kultúrafogyasztásban a

megélhetési gondokkal küzdők és a Budapesten élők tartják legnagyobb mértékben

kardinálisnak (5-ös értékek magas aránya) (167. ábra).

A konzervkultúra a fiatalok, a megyei jogú városok lakói és a felsőfokon végzettek számára a

legkönnyebben elérhető (4-es és 5-ös értékek magas aránya). A jövedelmi csoportok között a

legjobb és a legrosszabb körülmények között élők hasonló arányban nyilatkoztak ilyen

kedvezően (168. ábra).

6,1%

5,6%

3,8%

6,2%

8,2%

8,4%

4,7%

3,0%

1,3%

5,8%

6,9%

8,6%

6,5%

5,6%

3,8%

8,5%

7,1%

7,0%

7,0%

5,1%

6,7%

4,2%

8,3%

8,6%

26,4%

27,2%

28,6%

29,0%

21,2%

27,9%

25,7%

23,6%

20,0%

23,0%

29,1%

26,7%

25,4%

23,1%

30,7%

25,1%

23,3%

24,8%

25,7%

26,4%

22,0%

26,4%

25,7%

25,0%

35,4%

38,4%

33,1%

31,3%

40,1%

32,0%

37,0%

41,9%

50,0%

40,6%

30,0%

31,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

Budapest (n=372)


város (n=654)










11,5%

10,0%

9,1%

18,8%

10,5%

14,7%

9,8%

11,7%

6,4%

6,1%

6,2%

7,3%

5,7%

4,7%

7,7%

6,4%

27,0%

27,0%

26,0%

29,0%

27,8%

29,1%

26,3%

25,3%

25,0%

29,0%

25,4%

20,1%

16,5%

28,7%

25,7%

27,5%

30,1%

27,9%

33,3%

24,8%

39,5%

22,7%

30,5%

29,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)



középgenerációs

96

166. ábra: „Kulturális időtöltésem annak kérdése, hogy a program a

lakóhelyemen zajlik-e” – demográfiai különbségek



167. ábra: „Számomra a kulturális elfoglaltság elsősorban pénz kérdése” –




12,9%

13,2%

12,3%

13,8%

18,3%

11,6%

12,4%

10,7%

10,6%

16,0%

13,7%

21,9%

14,4%

9,7%

17,6%

9,4%

11,0%

9,7%

7,0%

13,7%

9,7%

8,6%

7,4%

6,7%

9,9%

14,9%

11,9%

10,4%

8,1%

11,8%

28,6%

30,3%

29,7%

24,1%

28,0%

29,3%

29,1%

27,9%

27,0%

29,3%

31,1%

28,5%

27,0%

30,0%

21,0%

23,4%

24,2%

21,9%

26,0%

14,8%

20,8%

25,2%

28,8%

25,8%

20,6%

21,8%

16,6%

24,6%

24,1%

20,2%

25,9%

21,2%

26,4%

29,1%

25,3%

28,6%

24,8%

25,2%

29,8%

24,2%

18,5%

21,2%

23,7%

28,2%

29,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)










középgenerációs

18,0%

14,0%

23,3%

15,0%

20,2%

16,5%

18,5%

21,6%

28,7%

18,4%

16,2%

17,9%

10,8%

12,1%

6,7%

13,9%

9,2%

9,6%

11,3%

12,4%

16,0%

11,9%

8,7%

10,3%

31,3%

31,5%

34,0%

31,6%

28,6%

31,9%

31,5%

29,9%

25,3%

32,2%

31,9%

26,5%

21,7%

14,8%

24,7%

21,5%

24,2%

20,2%

23,2%

22,8%

13,3%

23,7%

22,0%

17,1%

18,3%

27,5%

11,4%

18,0%

17,8%

21,9%

15,6%

13,2%

16,7%

13,8%

21,1%

28,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

Budapest (n=372)


város (n=654)










97

168. ábra: „A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott koncert) számomra

könnyebben elérhető” – demográfiai különbségek



A műveltség és a magaskultúra szoros kapcsolatát a fővárosiak és a megélhetési gondokkal

küzdők utasítják el legnagyobb arányban (1-es értékek magas aránya) (169. ábra).

Az interneten zajló kulturális időtöltés elsősorban a fiatalokra jellemző: 67,5%-uk jelölt

legalább 3-as értéket. Kiemelkedik még a megyei jogú városokban és a fővárosban élők, a

felsőfokon végzettek, illetve a legjobb anyagi körülmények között élők csoportja. Ez a

beállítódás legkevésbé az idősekre jellemző (170. ábra).





21,2%

14,3%

18,9%

33,6%

18,9%

14,0%

21,1%

28,4%

24,7%

18,7%

17,3%

20,7%

21,9%

20,3%

31,0%

12,2%

13,0%

13,3%

8,6%

11,1%

10,5%

14,7%

11,2%

11,6%

13,4%

11,7%

10,7%

13,6%

11,7%

9,5%

29,1%

30,2%

29,7%

26,5%

29,6%

32,1%

28,2%

27,5%

27,5%

31,0%

29,0%

24,0%

30,5%

28,9%

14,7%

20,8%

23,9%

21,4%

16,2%

22,9%

25,2%

19,4%

17,4%

20,3%

20,9%

21,6%

20,0%

20,3%

22,1%

19,0%

16,7%

18,5%

16,7%

15,1%

17,5%

18,1%

16,5%

15,4%

15,9%

15,9%

20,4%

24,7%

13,7%

17,0%

25,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)










középgenerációs

24,4%

28,1%

21,9%

22,0%

26,8%

24,0%

27,3%

22,3%

27,4%

12,7%

12,4%

9,7%

15,2%

12,4%

15,3%

12,7%

11,3%

21,2%

30,5%

32,6%

34,7%

27,8%

28,8%

29,3%

29,6%

32,6%

22,1%

21,1%

17,7%

28,0%

19,6%

19,7%

15,3%

20,3%

22,7%

20,4%

11,3%

9,3%

5,7%

15,3%

12,4%

16,0%

10,2%

11,1%

8,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

Budapest (n=372)


város (n=654)







98






A kulturális részvétel kérdésében elsőként 16 különböző területet vizsgáltunk. A demográfiai

csoportok közötti különbségeket a részvétel gyakoriságának sorrendjében mutatjuk be.

Szórakozóhelyeken (pl. diszkó, zenés, műsoros klub, kávézó) átlag feletti arányban voltak

jelen az elmúlt évben a fiatalok, a fővárosban élők, a felsőfokon képzettek, illetve a jobb

anyagi helyzetben élők. Ezek a csoportok a látogatás gyakoriságában is kitűnnek a többi

szegmenshez képest. Az egyes ismérvek között a generációk mentén látjuk a legnagyobb

eltéréseket (171. ábra). A demográfiai csoportok közül az idősek látogattak szórakozóhelyeket

a legkisebb arányban.

A részvételi gyakoriság sorrendjében a mozi követi a szórakozóhelyeket. Ezeken a

helyszíneken a fiatalok, a nagyobb városokban és a fővárosban élők, a felsőfokon képzettek és

a jobb anyagi helyzetben élők fordultak meg átlag feletti arányban. A legaktívabb csoportnak

ezen a területen a jómódúak mutatkoznak (172. ábra).

Színházi előadásokon a megyei jogú városokban élők, illetve a felsőfokon képzettek vettek

részt átlagot meghaladó arányban. A nők valamivel nagyobb arányban, illetve gyakrabban is

voltak színházi előadáson, mint a férfi válaszadók (173. ábra).

Művelődési vagy közösségi házakban a kisebb városok lakói, illetve a magasan képzettek

fordultak meg átlag feletti arányban (174. ábra).

Nyilvános könyvtárban a fiatalok és a felsőfokon képzettek voltak az elmúlt évben

legnagyobb arányban (175. ábra).

A könnyűzenei koncerteken való részvétel a generációk között mutat legnagyobb

különbségeket: míg a fiatalok 59,1%-a volt valamilyen gyakorisággal ilyen eseményeken,

addig az időseknek csak 12,8%-a (176. ábra).

34,0%

17,3%

32,1%

55,0%

26,6%

25,9%

36,6%

41,8%

41,7%

28,6%

24,4%

27,8%

32,6%

34,9%

46,6%

13,7%

15,2%

14,6%

10,3%

12,9%

12,5%

15,9%

12,7%

11,0%

16,6%

15,7%

15,9%

14,7%

11,6%

17,8%

27,7%

32,5%

29,9%

17,7%

30,6%

36,1%

25,4%

22,1%

23,3%

31,7%

31,2%

29,8%

27,4%

28,9%

15,3%

14,1%

22,3%

12,5%

9,4%

10,5%

15,3%

13,6%

15,9%

14,2%

13,5%

14,5%

8,6%

15,5%

13,9%

11,0%

10,6%

12,8%

10,9%

7,6%

19,4%

10,1%

8,4%

7,6%

9,9%

9,6%

14,2%

17,9%

9,7%

10,7%

9,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)










középgenerációs

99

171. ábra: Kulturális programokon való részvétel: szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés,

műsoros klub, kávézó) – demográfiai különbségek



172. ábra: Kulturális programokon való részvétel: moziban – demográfiai különbségek



56,0%

30,3%

55,2%

83,8%

49,6%

54,5%

55,7%

61,9%

65,0%

49,6%

44,9%

37,1%

50,5%

63,6%

76,3%

19,3%

18,4%

24,3%

8,6%

19,6%

19,4%

19,9%

18,3%

17,8%

20,5%

21,8%

21,9%

21,5%

17,0%

17,8%

12,4%

22,1%

11,8%

3,7%

12,1%

12,8%

13,6%

10,7%

9,7%

13,0%

17,5%

13,9%

14,7%

10,6%

4,2%

12,4%

29,2%

8,7%

3,9%

18,8%

13,3%

10,7%

9,1%

7,6%

16,9%

15,7%

27,2%

13,3%

8,7%

1,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)










középgenerációs

53,6%

28,8%

51,5%

83,6%

47,2%

46,2%

52,8%

64,1%

66,4%

45,2%

36,3%

28,3%

45,6%

62,0%

82,2%

22,9%

24,0%

27,3%

10,9%

23,7%

25,9%

23,5%

19,0%

19,5%

24,1%

29,2%

28,9%

25,4%

21,0%

13,6%

14,4%

26,0%

14,0%

3,7%

17,0%

16,7%

14,7%

10,5%

8,3%

19,4%

20,8%

19,7%

18,6%

10,7%

3,4%

9,2%

21,2%

7,3%

1,8%

12,1%

11,1%

9,0%

6,3%

5,8%

11,3%

13,7%

23,0%

10,4%

6,3%

0,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)










középgenerációs

100

173. ábra: Kulturális programokon való részvétel: színházi előadások –




174. ábra: Kulturális programokon való részvétel: művelődési, közösségi házban –




175. ábra: Kulturális programokon való részvétel: nyilvános könyvtárban –




66,4%

70,5%

62,5%

64,7%

56,0%

66,9%

75,2%

77,0%

62,5%

47,7%

21,3%

19,6%

22,9%

23,2%

23,9%

22,7%

16,5%

15,8%

23,1%

32,0%

8,2%

7,0%

9,3%

7,3%

14,7%

6,6%

5,6%

4,9%

9,8%

13,2%

4,1%

2,9%

5,2%

4,9%

5,4%

3,8%

2,7%

2,3%

4,7%

7,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)nő (n=1028)





69,8%

71,8%

67,9%

76,6%

78,5%

61,7%

68,5%

71,7%

71,8%

62,2%

20,3%

20,7%

19,9%

16,7%

14,2%

25,7%

20,8%

20,2%

18,0%

23,9%

6,3%

4,9%

7,6%

3,5%

5,2%

7,2%

7,8%

5,9% 6,8%

6,6%

3,6%

2,6%

4,6%

3,2%

2,1%

5,4% 2,9%

2,2%

3,4%

7,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)nő (n=1028)





82,8%

85,6%

80,2%

76,7%

82,4%

89,7%

83,1%

84,7%

78,9%

85,5%

88,7%

80,8%

72,0%

10,3%

9,1%

11,4%

14,3%

10,4%

5,9%

10,2%

8,3%

13,5%

8,2%

8,1% 9,6%

16,8%

3,7%

3,0%

4,4%

6,3%

3,4%

1,8%

2,2%

4,2%

4,1%

4,0%

2,2%

5,1%

5,1%

3,3%

2,4%

4,1%

2,8%

3,7%

2,6%

4,6%

2,8% 3,5% 2,4%

1,1%

4,5%

6,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)nő (n=1028)

fiatal (16-29 éves) (n=462)középkorú (30-59 éves) (n=1082)

idős (60-74 éves) (n=457)





középgenerációs

101

176. ábra: Kulturális programokon való részvétel: könnyűzenei koncerten –




A műemlékek és történelmi emlékhelyek a magasan képzett válaszadókat vonzották

legnagyobb arányban (177. ábra).

Múzeumban vagy képtárban a nők, a középgeneráció tagjai, a megyei jogú városokban élők és

a felsőfokon képzettek jártak átlag feletti arányban az elmúlt évben. A generációk között

elsősorban a középgeneráció és a fiatalok intenzívebben érintettek az időseknél (178. ábra).

Fesztiválokon a fiatalok kimagasló arányban vettek részt a vizsgált csoportok között.

Átlag feletti érintettséget mutatnak még a megyei jogú városok lakói és a felsőfokon

képzettek (179. ábra).

Operett vagy magyar nóta előadásra a nők magasabb arányban jutottak el, mint a férfi

válaszadók (180. ábra).

Cirkuszi előadáson egyetlen válaszadó sem volt 5-nél több alkalommal. A csoportok között a

kisebb városokban élők jártak ilyen programon legnagyobb arányban (181. ábra).

177. ábra: Kulturális programokon való részvétel: műemlékek, történelmi emlékhelyek,

helyszínek látogatásán – demográfiai különbségek

„Az utóbbi egy évben hány alkalommal volt Ön....?”


61,8%

40,9% 60,1%

87,1%

61,7% 55,1%

58,6% 71,0%

71,4% 54,6%

50,6%

25,8%

36,4% 28,4%

8,8%

25,1% 25,1%

30,7% 20,8%

19,6% 29,8%

34,1%

9,5%

16,7% 9,5%

2,4%

11,1% 14,7%

8,6% 5,8%

7,6% 11,2% 11,7%

2,8%

6,1% 1,9% 1,8%

2,2% 5,2% 2,1%

2,4%

1,5%

4,5% 3,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)


idős (60-74 éves) (n=457)





középgenerációs

71,2%

70,6%

68,0%

79,8%

72,2%

68,8%

69,3%

75,0%

79,0%

70,5%

54,5%

20,0%

20,8%

22,1%

14,3%

15,6%

22,0%

21,4%

19,8%

16,2%

20,5%

28,5%

6,8%

6,5%

7,7%

5,0%

10,0%

6,9%

7,6%

3,6%

3,8%

6,7%

14,0%

1,9%

2,2% 2,2%

0,9%

2,2%

2,4%

1,7%

1,6%

1,1%

2,3%

3,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)


idős (60-74 éves) (n=457)





középgenerációs

102

178. ábra: Kulturális programokon való részvétel: múzeumban vagy képtárban –




179. ábra: Kulturális programokon való részvétel: fesztiválon –




180. ábra: Kulturális programokon való részvétel: operett vagy magyar nóta előadáson

– demográfiai különbségek



72,3%

75,1% 69,6%

71,9% 69,4%

79,4%

73,4% 64,3%

72,3% 77,4%

80,7% 70,3%

55,4%

20,8%

18,8% 22,7%

21,6% 22,7%

15,3%

18,0% 26,2%

21,4% 17,8%

15,0% 22,8%

31,4%

5,3%

5,0%

5,4%

5,0%

5,9%

3,9%

6,7%

6,4%

5,2%

3,4%

3,5%

5,0%

9,6%

1,7%

2,3%

1,5% 2,0% 1,3%

1,9%

3,1% 1,1%

1,4%

0,8%

1,9% 3,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)nő (n=1028)


idős (60-74 éves) (n=457)





középgenerációs

64,7%

61,7%

67,6%

43,8%

65,4%

84,2%

72,6%

56,3%

63,5%

67,4%

70,1%

61,0%

57,4%

26,4%

28,6%

24,4%

39,9%

27,1%

11,2%

21,0%

31,7%

27,2%

25,0%

22,8%

27,8%

33,2%

7,3%

8,1%

6,6%

13,9%

6,3%

3,3%

5,1%

10,4%

7,2%

6,7%

5,7%

9,6%

7,9%

1,5%

1,6%

1,4%

2,4%

1,2%

1,3%

1,3%

1,7%

2,1%

0,9%

1,5%

1,6%

1,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)

nő (n=1028)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)






középgenerációs

90,2%

92,4%

88,1%

7,8%

5,7%

9,8%

1,4%

1,3%

1,4%

0,7%

0,6%

0,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)

nő (n=1028)


103

181. ábra: Kulturális programokon való részvétel: cirkuszi előadáson –




A demográfiai háttérelemzések szerint nincsenek jelentős eltérések az egyes csoportok között

a részvétel kérdésében a következő kulturális programok esetén: komolyzenei koncertek,

népzenei, világzenei koncertek, balett vagy más táncművészeti előadások, dzsesszkoncertek,

opera előadások.

Az olvasott könyvek számát tekintve a legtöbbet olvasók a Budapesten élők és a felsőfokú

végzettségűek köréből kerülnek ki. Az alapfokon képzettek, a férfiak, a városok és a kisebb

települések lakói körében 50%-ot meghaladó arányban vannak, akik egy könyvet sem

olvastak az elmúlt évben (182. ábra).

Az otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltés megoszlásának kérdésében végzett

háttérelemzés eredményei szerint az idősek, a budapestiek és az alapfokon képzettek körében

vannak legnagyobb arányban azok, akiket szinte csak az otthoni időtöltés jellemez. A skála

másik oldalán vannak a fiatalok, a megyei jogú városok lakói, illetve a felsőfokon képzettek,

akikre magasabb arányban jellemző az inkább otthonon kívüli kulturális időtöltés (183. ábra).

182. ábra: Elolvasott könyvek száma kategóriánként – demográfiai különbségek

„Hány könyvet olvasott az elmúlt évben, nem számítva a munkájával kapcsolatos és/vagy az

iskolai kötelező olvasmányokat?”


85,2%

83,5% 82,3%

93,9%

90,1% 83,7% 82,7% 85,9%

12,7%

14,3% 14,9%

5,7%

9,4% 15,4%

14,2% 11,1%

2,2%

2,2% 2,9%

0,4%

0,5% 0,9%

3,1% 3,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)


idős (60-74 éves) (n=457)



egyszer sem 1-2-szer 3-5-ször

középgenerációs

43,3%

50,2%

36,8%

33,6%

31,9%

50,2%

50,5%

55,1%

35,6%

28,2%

32,7%

28,9%

36,2%

35,2%

41,4%

30,9%

26,3%

28,0%

37,9%

35,5%

11,7%

9,0%

14,2%

13,4%

19,4%

8,9%

7,8%

5,3%

14,1%

23,1%

4,1%

2,9%

5,3%

5,4%

3,3%

3,2%

4,7%

1,9%

5,3%

7,6%

2,9%

2,7%

3,1%

3,8%

3,1%

1,1%

4,2%

2,5%

3,1%

3,3%

5,4%

6,4%

4,5%

8,6% 0,9%

5,7%

6,5%

7,1%

4,0%

2,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)

nő (n=1028)

Budapest (n=372)


város (n=654)





egyet sem 1-4 db-ot 5-10 db-ot 11-20 db-ot legalább 21 db-ot NV

104

183. ábra: Otthoni és otthonon kívüli kulturális időtöltések megoszlása –


„Összességében hogyan oszlik meg az Ön kulturális időtöltése otthoni, illetve otthonon kívüli

elfoglaltságra?”


A könyvek, mint kulturális termékek vásárlásáról a nők, a megyei jogú városok lakói, a

magasan képzettek és a jobb anyagi helyzetben élők kimagasló arányban nyilatkoztak

(184. ábra).

184. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: könyv –





23,4%

23,4%

23,3%

11,5%

22,1%

38,1%

31,4%

19,3%

21,8%

22,8%

29,7%

18,1%

16,5%

9,2%

8,8%

9,5%

7,4%

8,7%

12,2%

9,1%

5,4%

9,5%

11,8%

10,6%

9,4%

5,8%

12,4%

10,2%

14,5%

11,3%

12,8%

12,4%

9,9%

11,1%

13,7%

13,4%

12,4%

13,2%

11,1%

7,3%

6,9%

7,7%

6,5%

7,9%

6,5%

5,4%

5,0%

7,8%

9,8%

7,8%

5,9%

8,1%

18,1%

19,5%

16,7%

20,2%

18,9%

13,9%

17,2%

22,2%

17,5%

16,1%

16,2%

19,8%

19,5%

10,3%

9,6%

11,0%

13,2%

10,4%

7,0%

8,0%

13,2%

10,4%

9,4%

8,0%

13,2%

10,6%

6,4%

6,7%

6,1%

9,8%

6,3%

3,5%

5,6%

7,3%

7,5%

4,9%

4,9%

7,1%

8,6%

7,4%

8,4%

6,3%

9,5%

8,1%

3,3%

7,0%

8,5%

6,4%

7,8%

5,7%

7,6%

11,4%

3,2%

3,5%

2,9%

5,4%

2,8%

2,2%

1,6%

5,9%

2,6%

3,1%

2,7%

3,6%

4,1%

2,5%

3,0%

1,9%

5,2%

2,0%

0,9%

4,8%

2,1%

2,8%

0,9%

2,0%

2,2%

4,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)

nő (n=1028)



idős (60-74 éves) (n=457)

Budapest (n=372)


város (n=654)





otthoni kulturális időtöltés 2 3 4 5 6 7 8 9 otthonon kívüli kulturális időtöltés

középgenerációs

36,3%

29,7%

42,6%

42,0%

53,8%

30,0%

26,4%

22,0%

43,1%

59,4%

51,3%

40,6%

29,9%

31,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)

nő (n=1028)

Budapest (n=372)


város (n=654)









105

Audiovizuális termékeket a megyei jogú városok lakói és a jobb jövedelműek vásároltak

átlagot meghaladó arányban (185. ábra).

Képzőművészeti vagy iparművészeti alkotást a felsőfokon képzettek vásároltak a legnagyobb


A megkérdezettek körében az alapfokon képzettek nyilatkoztak legnagyobb arányban arról,

hogy egyik felsorolt kulturális terméket sem vásárolták az elmúlt évben. Átlagon felül

jelezték, hogy nem vásároltak a felsorolt kulturális javakból az idősek, a kisebb városok, a

falvak és községek lakói, illetve a szerényebb anyagi helyzetben lévők (187. ábra).

185. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: műsoros CD, DVD –





186. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: képzőművészeti,

iparművészeti alkotás – demográfiai különbségek




13,6%

16,0%

11,3%

17,3%

14,5%

7,7%

11,0%

20,1%

12,5%

11,6%

10,8%

16,0%

16,2%

17,2%

15,9%

11,2%

10,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)nő (n=1028)


idős (60-74 éves) (n=457)






középgenerációs

5,9%

3,5%

6,1%

8,4%

4,5%

4,0%

6,1%

10,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

Budapest (n=372)


város (n=654)





106

187. ábra: Kulturális termékek vásárlása az elmúlt évben: egyiket sem –






A kulturális célú internethasználat kérdésében a fiatalok, a felsőfokon képzettek, illetve a

jobb jövedelműek azok, akik legnagyobb arányban, míg az idősek, az anyagi gondokkal

küzdők és az alapfokon képzettek a legkisebb arányban érintettek. Kiemelkedő a generációk

közötti, a végzettség szerinti, valamint a jövedelmi csoportok közötti különbség. A fiatalok

kulturális célú internethasználata 40 százalékponttal haladja meg az idősekét, a felsőfokú

végzetteké 35 százalékponttal az alapfokon végzettekét, a jómódúaké 30 százalékponttal a

megélhetési gondokkal küzdőkét (188. ábra).

188. ábra: Az internet használata kulturális céllal – demográfiai különbségek



55,5%

60,6% 50,6%

53,0% 53,7%

61,9%

52,4% 37,8%

60,2% 65,6%

68,3% 49,6%

34,8%

38,0% 48,8%

63,8% 62,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)nő (n=1028)


idős (60-74 éves) (n=457)






középgenerációs

52,2%

49,2% 55,0%

69,5% 55,6%

26,3%

60,6% 56,7%

49,4% 46,2%

37,8% 60,4%

72,6%

68,2% 59,2%

44,8% 36,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

átlag (n=2001)

férfi (n=973)nő (n=1028)


idős (60-74 éves) (n=457)






középgenerációs

107

7. Fókuszcsoportos viták eredményei

7.1. A kutatás bemutatása, módszertan

A fókuszcsoportos viták során általában 8-10, egymás számára ismeretlen ember beszélget

különböző témákról egy képzett moderátor vezetésével nagyjából 1,5-2 óra hosszan.

A moderátor egy forgatókönyv alapján irányítja a beszélgetést, teszi fel kérdéseit. A jelen

tanulmányban bemutatott fókuszcsoportos vitákon az alábbi nagyobb témaköröket érintettük:

− a kultúrához való viszony, a kultúra fontossága,

− kulturális érdeklődés,

− követett magatartás: kulturális részvétel, kultúrafogyasztás, kultúra-nemfogyasztás,

− az internet szerepe a kultúrafogyasztásban.

A fókuszcsoportos viták 2018 áprilisában és májusában zajlottak három magyarországi

városban: Budapesten, Pécsett és Szolnokon az alábbiak szerint:

− 2018. április 19. Budapest,

− 2018. április 26. Pécs,

− 2018. május 15. Szolnok.

A fókuszcsoportos vitákon 8 fő vett részt minden helyszínen. A résztvevők kiválasztása során

az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt:

− csoportonként 3 fő fiatal (18-29 éves), 3 fő a középgeneráció képviselője (30-59 éves)

és 2 fő idős (60 év feletti) szervezését céloztuk,

− csoportonként 4 fő nő és 4 fő férfi résztvevő,

− a résztvevők kommunikatív, nyitott emberek.

További szűrőfeltétel a média-kultúra vizsgálati elem esetén az volt, hogy a fókuszcsoportok

minden tagja az előző év során legalább egy kulturális eseményen vegyen részt.

Az eredményeket két nagyobb blokkban közöljük: először az általános eredményeket, majd a

generációnkénti eltéréseket mutatjuk be.

7.2. Fókuszcsoportos viták általános eredményei

A beszélgetések rövid bemutatkozást követő első fázisában a kultúra fogalomhoz kötődő

néhány szó hallatán születő első gondolatokra, asszociációkra voltunk kíváncsiak.

A kultúra szó minden résztvevőben ébresztett gondolatokat. A többség a hagyományos

kultúra fogalomra asszociált: művészet általában, vagy valamelyik területe, színház, zene,

film, múzeum. Többen említették a szórakozást, kikapcsolódást, vidámságot. Történt utalás a

kultúra szerteágazó jellegére is.

A műveltség szóra némileg kevesebben asszociáltak. Említették a tudást, az olvasottságot, a

tájékozottságot, a műveltség szerteágazó jellegét, fejleszthetőségét és szükséges voltát.

„Egy bizonyos alapfokú műveltségnek csak meg kell lenni,

hogy mindenhez hozzá tudjon szólni valaki.” – Kati, idős generáció, Pécs

108

A magaskultúra szót is kevesebben értelmezték. Az említések között szerepelt a komolyság,

elvontság, zárkózottság, ritkaság.

„Ahhoz, hogy a magasabb szintű kultúrát valaki megértse, lehet,

hogy kell már valami háttértudás is.” – Attila, fiatal, Pécs

A populáris kultúra szó hallatán már többeknek támadt gondolata. Leginkább a tömegre,

széles körre asszociáltak, említették, hogy nem feltétlenül színvonalas.

„Számomra a populáris kultúra inkább a tömegek által fogyasztott kultúra. Gondolok itt popzenére,

ismerősebb rádióslágerre, vagy a Dal című műsorra, ezt a tömegek elérik.” – Beáta, fiatal, Pécs

A kultúrához való személyes viszony, a kultúra fontossága témakörön belül a

fókuszcsoportokon megkérdeztük a résztvevőket arról, milyen helyet foglal el a kulturális

időtöltés szabadidős elfoglaltságaik között, és volt-e az utóbbi időben nagy kulturális

élményük. A résztvevők mindegyike valamilyen módon fontosnak tartja kulturális

elfoglaltsággal (is) eltölteni szabadidejét. A válaszok azonban igen szóródnak mind az

intenzitás, mind a kulturális területek, a műfajok szempontjából. Van, aki csak alkalmi

jelleggel részese kulturális részvételnek, mások hetente több napot vagy órát töltenek ilyen

tevékenységgel, megint mások napi rendszerességgel olvasnak, filmet néznek, tévéznek, stb.

Egyesek csak egy-két műfajt említenek kedvtelésként, mások az ún. mindenevőket képviselik.

„Én mindenevő vagyok a kultúrában: szeretem a színházat, a mozit, sok mindent. Kifejezetten olyan

programokra, amiket szerveznek, azokra is szívesen járok, pl. koncertek, fesztiválok, kiállítások.” –

Emília, idős generáció, Szolnok

Többen említenek olyan elfoglaltságot, amelyet csak az újabb értelmezések szerint tekintünk

kulturális tevékenységnek. Ilyen pl. a gasztrokultúra vagy a különféle fesztiválokon való

részvétel.

„Az enyém a gasztrokultúra. Szívesen járok étterembe, szívesen készítek ételeket. Alapvégzettségem

vendéglátós, ezért a szívemhez közel áll a piknik, a nyársalás, a bográcsolás.

Jó dolog egy borkóstolás is.” – Zoltán, középgeneráció, Szolnok

A kulturális időtöltést többen a családi, baráti kapcsolataik szempontjából is fontosnak tartják.

Előbbi inkább a középgeneráció, utóbbi inkább a fiatalok képviselőit jellemzi.

„Próbálok a kisfiamnak élményeket adni. Kiállításokra vagy színházba viszem.

Ezek maradandó dolgok.” – Darinka, középgeneráció, Pécs

„Mi nyaranta járunk a gyerekkel a könyvtárba, onnan kivesszük a könyveket, megnézzük, tetszik-e a

gyereknek, ha igen, akkor megvesszük. (...) A büdös életben el nem mentem volna Ghymes koncertre,

ha nem lépett volna ott fel a gyermekem. Nagyon jól éreztük magunkat.” –

György, középgeneráció, Szolnok

„Kifejezetten egyet nem tudok megjelölni, nekem az a fontos, hogy a közeli barátaimmal együtt

legyünk, velük bármire nyitott vagyok.” – János, fiatal, Szolnok

„A barátaimmal inkább moziba szoktunk menni, az nálunk függőség.” – Bianka, fiatal, Szolnok

Az utóbbi időben átélt nagy kulturális élményről többen is lelkesen nyilatkoztak.

„Legutóbb a Ghymes koncerten voltunk, de előtte félelemmel vegyes kíváncsiság volt bennem, mert a

YouTube-on egyszerűen nem tudtuk végighallgatni a számokat. Élőben viszont olyan varázslat vette

körül az egészet, hogy élveztük.” – György, középgeneráció, Szolnok

109

„Tavalyelőtt, amikor a Red Hot Chili Peppers Magyarországra jött, az igazi kemény, amerikai banda,

akkor arra a koncertre elmentem. Azt szavakkal nem lehet leírni, hogy milyen hangulat uralkodik ott,

egy igazi nagy koncerten.” – János, fiatal, Szolnok

„Hétfőn egy melodrámát néztem meg, Az Egy asszony címűt, olvastam a könyvet is, lenyűgöző volt.” –

Beáta, fiatal, Pécs

„Tegnap voltam hangversenyen, felemelő volt.” – Edit, idős generáció, Pécs

A kultúra fontossága témakörön belül arra is rákérdeztünk, hogy kit nevezhetünk ma kulturált,

művelt embernek, és fontosnak tartják-e, hogy az emberek kulturális elfoglaltsággal is töltsék

az idejüket, divat-e ma ezzel foglalkozni. A műveltség meghatározását nehéz kérdésnek

tartották a résztvevők. Általánosságban a tájékozottságot említették, de voltak, akik ezzel

kapcsolatban az iskolázottságra, az olvasottságra utaltak azzal a megszorítással, hogy nem

mindegy, ezeknek mi a tartalma, vagyis, hogy mit tanultak (mit kellett tanulniuk), mit

olvastak.

(A művelt ember) „Sok mindenhez ért egy kicsit, felszínesen, de sok mindenben képben van.” –

Kinga, középgeneráció, Budapest

„Bármilyen beszédtémához hozzá tud szólni.” – Márk, fiatal, Budapest

„Ha valaki olvas, akkor ismeretre tesz szert. Persze nem újságot olvasok, hanem komolyabb

könyveket. Abból tanulni lehet.” – Edit, idős generáció, Pécs

„Ha valaki olyat tanul, ami hazugság és átadja a jövő generációinak, az nem kultúra.

Ellentétes az elveimmel.” – Tamás, középgeneráció, Pécs

Elsősorban a budapestiek vélik úgy, hogy a kultúra fontosságának megítélésében nagy a

különbség a főváros és a vidék között, legfőképpen a kistelepülések rovására.

„Én óriási szakadékot látok Budapest és vidék között. (...) A városok mindenképpen előrébb járnak

ebből a szempontból, mások az adottságaik, lehetőségeik. Én sem úgy gondoltam, hogy Budapest és az

összes többi vidék között van szakadék, hanem a városok és a kis falvak között.” –

Zoli, idős generáció, Budapest

„A városok és a kis, falusi közösségek között vannak különbségek.” – Géza, középgeneráció, Budapest

A résztvevők elviekben fontosnak tartják az emberek kulturális időtöltését, de megítélésük

szerint ez ma nem igazán divatos tevékenység. Vannak, akik ezt anyagi okokkal, mások

inkább az igény hiányával magyarázzák.

(A kulturális elfoglaltságot) „Fontosnak tartom, mert azzal együtt a kulturáltság is emelkedik.

Nem mindenkinél változik, de a lehetősége megvan.” – Edit, idős generáció, Pécs

„Szerintem is fontos. Az ember nem szürkül be, nem lesznek egyhangúak a napjai, hetei,

ha kicsit kimozdul.” – Attila, fiatal, Pécs

„Egyáltalán nem trendi. Van a szegény és gazdag réteg. (...) A szegény ember máról holnapra él és

gondolkozik, hogy holnap is meglegyen a betevő. (...) Manapság megszűnt a középréteg.

Csak gazdag és szegény van.” – Kati, idős generáció, Pécs

„Egy picit cáfolom. Ha végignézik a pécsi kulturális események kínálatait, rengeteg ingyenes program

van, és nagyon sok 500 forintos, és nyugdíjas jegy is. (...) Azt gondolom, hogy ez nem csak szegénység

vagy gazdagság, hanem igény kérdése is.” – Edit, idős generáció, Pécs

„Az emberek 90 százaléka nem fog elmenni hangversenyre akkor sem, ha fizetnek érte.” –

Tamás, középgeneráció, Pécs

110

A fókuszcsoportos viták következő témaköre a kulturális érdeklődésre (az ízlésre)

vonatkozott. Ennek keretében elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a résztvevők hogyan

értelmezik a magas-, illetve a populáris kultúrát, mint fogalmakat. Ha van, akkor mi a fő

különbség közöttük, és milyen műfajokat sorolnának a két kategóriába. A résztvevők a

magaskultúráról fogalmazták meg inkább gondolataikat, amelyek igen sokfélék voltak.

A fogalmat elsősorban műfajokhoz kötve értelmezték: opera, komolyzene, balett. Volt, aki

igen sommásan a klasszikus műveltséggel hozta párhuzamba a magaskultúrát.

„A zenében, aki szereti az operákat, vagy aki operákkal foglalkozik, az már magaskultúrát jelent

szerintem, szemben azzal, aki csak pop koncertekre megy el esetleg, az egy kommersz,

populáris dolog.” – Ferenc, idős generáció, Pécs

„(...) ha már színház, akkor balett előadás, ami magasnak számít..”– Beáta, fiatal, Pécs

„Ez az, amit úgy neveznek, klasszikus műveltség?” – László, középgeneráció, Budapest

Volt olyan vélemény is, amely a magaskultúra elit jellegét hangsúlyozta, mintegy a tehetős

felső társadalmi osztályokhoz tartozó jelenséget. Az elit jelleget azonban mások feloldhatónak

látták, vagyis azon a véleményen vannak, hogy a magaskultúra műfajai megfelelő közvetítési

módokkal közel vihetők a nagyközönséghez is.

„Ez egy rossz kifejezés. Stigmatizálás. Lehet, hogy valakinek nincs lehetősége elmenni egy olyan

koncertre, de otthon esetleg Mozartot hallgat. Az elit kultúra fogyasztása anyagi háttér

függőnek tűnik.” – Emília, idős generáció, Szolnok

„A Tisza-tavi fesztivál az operára van pozícionálva, ahol neves előadók vannak. Nem olcsó a

belépőjegy. Kicsit hétköznapiasabbá tudják tenni a nyári környezettel, a tóval. Egy nyaralásos

környezetbe behoznak egy ilyen fesztivált.” – Erika, középgeneráció, Szolnok

A populáris kultúráról erős kritika fogalmazódott meg a színvonala miatt.

„(...) milyen minőségű ma a zene, de a filmművészetben még rosszabb a helyzet szerintem. Olyan

filmek jönnek be, amelyekre kár az időt pazarolni, akkor inkább pihenek, vagy olvasok.” –


A magas- és a populáris kultúra közötti különbséget a válaszadók az előképzettség

szükségességében látják, ami feltétele a megértésnek, a befogadásnak.

„Ha van olyan, hogy elit kultúra, azt érteni is kell, a komolyzenét érteni kell. A populárisat talán

többen fel tudnak fogni.” – Emília, idős generáció, Szolnok

„Sokkal kisebb a réteg.” – Ádám, fiatal, Szolnok

Kutatási témánk szempontjából igen figyelemre méltó, hogy markánsan megfogalmazódott a

magaskultúra iránti érdeklődés területén mutatkozó generációs különbség.

„Azt figyeltem meg, ha megyek színházba, múzeumba, csak akkor találkozom korombeliekkel, vagy

fiatalabbakkal, ha iskolai csoportban mennek.” – Márk, fiatal, Budapest

A kulturális érdeklődés témakörön belül kitértünk arra is, hogy mikor és milyen tényezők

hatására alakul ki valakinek a kulturális érdeklődése, ízlése. Mi a szerepe ebben az iskolának,

a családnak, a munkahelynek? Fontos-e, hogy a gyerekek művészetet tanuljanak az iskolán

kívül is? A fókuszcsoportok résztvevőinek általános véleménye az, hogy a kulturális

111

érdeklődés kialakulásában a szülők, a család, a gyermekkor hatása a meghatározó, de szerepet

játszanak a barátok, az iskola, sőt a munkahely is.

„Én pl. gimnazista voltam, amikor azzal szembesültem, hogy mennyit számít, ki, milyen családból

érkezik, mit kap otthon.” – Edit, idős generáció, Szolnok

„Szerintem már gyerekkorban kialakul az igény. (...) Ha esetleg támogatja a munkahely.

Színházbérleteket szoktak adni, ez lehet, hogy valakit arra ösztönöz, hogy elmenjen ezekre az

előadásokra, így akár meg is kedvelheti a színházat. Sajnos ez nagyon ritka.” – Attila, fiatal, Pécs

„Nekünk szerencsénk volt, mert az iskolában a gyerekekkel az akkori tanító bácsi megszerettette a

színházat. Kedvezményes bérletünk volt.”– Darinka, középgeneráció, Pécs

Általános vélemény az is, hogy a gyermekkori művészeti képzés kedvező hatással van a

kulturális érdeklődésre. Nemcsak a kultúrához való viszonyt teszi pozitívvá, hanem a

hozzáértést, a megértés, a befogadás feltételeit is javítja és növeli a művészekkel szembeni

tiszteletet.

„Az én meglátásom szerint, ha valaki belekóstol valamibe, hosszabb-rövidebb ideig csinálja, ami őt

érdekli, megmarad a rajongás, de egy kis szakmaiság is lesz benne, és kritikusabb szemmel, füllel,

aggyal áll hozzá a dolgokhoz. Ha zenész, akkor nemcsak rajongani fog, hanem sokkal nagyobb alázat,

tisztelet lesz benne azzal a zenésszel szemben. A színjátszó érti, tudja azt, hogy mi munka van abban,

hogy azt a darabot úgy játssza el. A táncosnál te azt nézed, hogy kapja a fejét, te más szemmel nézed,

mert te táncoltál.” – László, középgeneráció, Budapest

A résztvevők személyes kulturális érdeklődésének jellegéről és változásáról igen sokszínű

képet kaptunk a fókuszcsoportos vitákon. Az érdeklődést illetően többen mondták magukról,

hogy mindenevők, vegyes érdeklődésűek. Jellemző, hogy legtöbbeknek változott az

érdeklődése az utóbbi években. Ebben ugyancsak sok tényező játszott szerepet, így az

igények változása, a család hatása, az életíven való elmozdulás, az életmód változása,

különböző személyes dolgok stb.

„Színházba középiskolás koromban jártam édesanyámmal, de utána fölöslegesnek tartottam, nem

jártam már színházba. Szolnokon nem volt az elvárásaimnak megfelelő előadás.” –

János, fiatal, Szolnok

„Nem a harmincasokhoz, negyvenesekhez tartozom. Kicsit úgy érzem, hogy korábban a sláger zene is

nagyobb szerepet kapott az életemben, mint 20 évvel ezelőtt. Eltolódott a komolyzene felé inkább az

érdeklődésem.” – Edit, idős generáció, Pécs

„Az utóbbi években válogatósabb lettem színház terén, ezért a szolnoki színházba már nem nagyon

megyek. Inkább Pestre megyünk színházba.” – Erika, középgeneráció, Szolnok

„Mostanában a gyerek miatt többféle eseményen voltunk, pl. Ghymes koncert, gálák, ezek által

többféle dolgot megismerek.” – György, középgeneráció, Szolnok

„Nekem a kulturális érdeklődésem annyiban változott, hogy régebben táncoltam és csellista voltam, ez

kiesett az egyetem mellett. (...) Mióta elköltöztem otthonról, a színház is visszaszorult, most inkább a

mozi került előtérbe, a fesztiválok, a Budapesti Egyetemi Napok. Szívesebben elmegyek már

messzebbre is most, hogy felnőttem.” – Bianka, fiatal, Szolnok

A következő kérdéscsoport a követett magatartásra, a tényleges kulturális részvételre, a

kultúrafogyasztásra vonatkozott. Ennek keretében először azt kérdeztük meg a résztvevőktől,

hogy szerintük mi ma a legelterjedtebb kulturális időtöltés, és van-e a generációk között ebből

a szempontból különbség. A résztvevők határozottan és általánosan az internetet tartják a

112

legelterjedtebb kulturális időtöltésnek, és a vélemények szerint a fiatalok részben emiatt,

részben az igényes kultúra befogadásához szükséges háttértudás hiánya miatt választanak

elsősorban a könnyedebb műfajokból.

„A gyerekek nagyon függőek.” – Darinka, középgeneráció, Pécs

„A fiatalok a kocsmával, droggal foglalkoznak. A mai fiatalok selfie-znek, mobiloznak.

A saját gyerekemből indulok ki.” – Tamás, középgeneráció, Pécs

„Szerintem a fiatalabb korosztály előbb elmegy moziba. Egy operához nem is biztos, hogy elég érettek.

Nem biztos, hogy megvan az a háttértudásuk, ami kell egy ilyen mű megértéséhez. De mondhattam

volna egy kiállítást is. Kell háttértudás nagyon sok esetben. Nyilván egy mozi sokkal könnyebben

befogadható.” – Beáta, fiatal, Pécs

A témakörön belül arra is rákérdeztünk, hogy saját magukat milyen kultúrafogyasztónak

tartják a résztvevők a preferált kulturális műfajok, kulturális időtöltés, az otthoni és az

otthonon kívüli kulturális részvétel aránya szempontjából. Kitértünk a beszélgetések során

arra is, milyen feltételek esetén fordítanának több időt kulturális elfoglaltságra. A műfaji

preferenciákat illetően néhányan határozott véleményt fogalmaztak meg egyik vagy másik

kulturális szint vagy terület irányába. A többféle műfaj iránt érdeklődők inkább az idősebb

korosztály tagjai közül kerülnek ki, a fiatalabbak egysíkúbbak, a szórakoztató műfajokat

említik többször preferenciaként. Az olvasás az a kulturális terület, amit általában minden

korosztály kedvelt időtöltésnek tart.

„Én populáris vagyok. Mi könnyűzenei koncertre, pl. Hooligans, Wellhello, Piramis, 30Y, Scooter,

Cosmix stb. járunk, színházba is szeretek menni. Amikor lovasbemutatók vannak, pl. Gladiátort,

amikor játszották, Richter fivérek stb., ezekre mindig elmegyek, ez érdekel.

A komolyzene nem érdekel.” – Kinga, középgeneráció, Budapest

„A mi családunkra jellemző, hogy mindig kultúra közelében voltunk, mindig volt színházbérletünk.

Mindig mentünk családostól koncertekre, kiállításokra, mindenféle kulturális programokra.” –

Erika, középgeneráció, Szolnok

„Közepes fogyasztó vagyok. Mindenből kicsit.” – Kati, idős generáció, Pécs

„A könnyűzenét én is kedvelem, a komolyzenét nem annyira.” – Zoli, idős generáció, Budapest

„Az olvasás nálam is napirenden van. Mai napig szeretek olvasni, és a metrón is kedvelem azokat az

embereket, akik olvasnak, ritkán, de még vannak ilyen emberek.” – Grácia, fiatal, Budapest

Érdekes volt arról hallani a résztvevőktől, hogy a kulturális elfoglaltság nem egy szokványos

fogyasztói tevékenység számukra, hanem valamilyen emelkedett dolog is, aminek megadják a

módját, mert így az további értéket jelent az érintettek számára.

„(...) nekem szentély a színház, ahol megfelelőképpen jelentem meg. Most, ha elmegyek a színházba,

farmerban és pulóverben jelennek meg az emberek, ami nekem azt jelzi,

hogy semmibe veszik a kultúrát.” – Zoli, idős generáció, Budapest

„Én, ha készülök valamire, nemcsak a színészeknek, a napnak, hanem magamnak is megadom azt az

érzést, hogy másképp nézzek ki, mint tegnap. Én erre készülök, ettől szebbnek,

jobbnak gondolom magam.” – Gabriella, idős generáció, Budapest

A kultúrára fordított időt illetően a válaszadók általában közepes vagy nagyfogyasztónak

tartják magukat, de többen említették, hogy korábban gyakrabban jártak el otthonról kulturális

programokra. A budapestiek pl. a színházba járást mérsékelték, és az előadásokat inkább

otthon nézik meg tv-n vagy interneten. Ennek okát egyrészt a jegyárakkal magyarázzák, ezért

113

általános attitűd, hogy keresik a kedvező áron megszerezhető színházjegyeket. Az otthoni

kultúrafogyasztás azért is alternatívája az otthonon kívülinek, mert bizonyos esetekben

(pl. a mozinál) nagyjából ugyanaz az élmény érhető el.

„Azt hiszem, hogy a színházból luxust csináltak, mert iszonyatosan drágák a jegyek. Emlékszem, fiatal

koromban heti szinten voltam színházban, most már egyre nehezebb eljutni,

inkább a gyermekeimnek biztosítom.” – Zoli, idős generáció, Budapest

„Régebben sokkal többször jártunk mi is színházba. Igazából az ember rá van kényszerülve, hogy a

tv-ben nézze meg a színházi előadásokat.” – Gabriella, idős generáció, Budapest

„Akkor vásárolok színházjegyet, ha meg lehet venni 3-4000 forintért, 7000-10000 forintos

színházjegyre nem adok ki pénzt. Ha olyan darabra megyünk ketten, azt mindig meg lehet szerezni,

attól függ, milyen darabot hoz fel éjfélkor az az oldal, nem tudom pontosan mi a neve.” –

Kinga, középgeneráció, Budapest

„Én is azt vettem észre magamon, hogy moziba már kevésbé járok, simán ki tudom várni azt az időt,

míg felkerül az internetre, majd letöltöm. Otthon rendelkezésre áll minden, megvan a hangélmény is,

kukoricát pattogtatni otthon is lehet.” – Grácia, fiatal, Budapest

A kevés válaszból, amely arra vonatkozott, milyen feltételek esetén fordítanának több időt

kulturális elfoglaltságra az szűrhető le, hogy egyrészt a nagyobb jövedelem, másrészt a több

szabadidő a két fontos befolyásoló szempont.

„Pénzkérdés, valamint, ha egy nap nem 24 órából állna, hanem 30-ból.” – Attila, fiatal, Pécs

Rákérdeztünk arra is, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább azt, hogy valaki mennyi

időt tölt kulturális elfoglaltsággal. A spontán válaszok során a résztvevők három olyan

tényezőt említettek, amelyek leginkább befolyásolják a kultúrafogyasztást: érdeklődés, pénz,

szabadidő.

„Ez egyrészt már gyerekkorban kialakul. Hogy utána mikor tudja ezeket gyakorolni, az pénz és

szabadidő kérdése. Ez a kettő kell hozzá mindenképpen.” – Attila, fiatal, Pécs

A kultúrafogyasztás témakörén belül konkrét kérdésként szerepelt a lakóhelyen elérhető

kulturális kínálat mennyiségének és színvonalának értékelése. Mivel a résztvevők a

fővárosnak, illetve két vidéki nagyvárosnak a lakói, ahol az országos átlagnál lényegesen több

kulturális intézménnyel, rendezvénnyel, programmal találkozhatnak a lakosok, nem meglepő,

hogy a kínálat mennyiségével elégedettek. A kínálat színvonalának megítélése már nem ilyen

egyértelműen pozitív.

„Hetente vannak koncertek, nagyon sok van belőlük, és felhígult. Inkább várjunk fél évet,

de az minőségi legyen.” – Kinga, középgeneráció, Budapest

Kitértünk a beszélgetések során a kultúra-nemfogyasztás kérdéskörére is. A nemfogyasztás

vizsgálata a marketingkutatás újabb témáinak egyike. A kultúrafogyasztás területén ez azért is

különösen indokolt, mert – a jelen kutatáshoz hasonlóan – a korábbi kutatások is a

nemfogyasztók igen magas arányát állapították meg, viszont mélyebb elemzéseket eddig nem

igazán végeztek az okok feltárására. Kutatásunkban a témakörön belül arról kérdeztük a

résztvevőket, hogy van-e olyan kulturális elfoglaltság, amiben még soha nem vettek részt, és

van-e olyan, amit korábban végeztek, de már felhagytak vele. Kíváncsiak voltunk a

magyarázatokra is. Általában is szerettük volna megtudni, hogy a résztvevők szerint mik

114

lehetnek a magyarázatai a kultúra-nemfogyasztásnak. Talán a nem egyértelmű

kérdésfeltevéssel magyarázható, hogy a résztvevők a még soha nem gyakorolt kulturális

elfoglaltság körében általában a vágyaikat fogalmazták meg, amit még nem láttak, ahol még

nem voltak, de nagyon szeretnék, ha megtörténne. Arra a kérdésre, hogy milyen kulturális

elfoglaltsággal hagytak már fel, sokféle – a kutatási céloknak is megfelelő – választ adtak.

Ilyen pl. az, hogy egyszerűen elmúlt az érdeklődés, megszűnt az a kulturális kínálat, nincs rá

idő, van ennél fontosabb.

„Nekem a mozizás kopott ki teljesen az életemből, akárhogy hívnak a barátaim.

Valamiért ódzkodom a mozitól, nem szeretem.” – Ádám, fiatal, Szolnok

„(...) régebben a nagy koncerteken az első sorban, a dühöngőben hallgattuk a zenét,

ma ez már nem így van.” – Zoltán, középgeneráció, Szolnok

„Én már nem szeretem a nagy koncerteket, amiket nagy arénákban rendeznek, akár könnyű,

akár komolyzenei legyen.” – Edit, idős generáció, Szolnok

„Régen voltak felnőtteknek szakkörök. Egyet sem tudok mondani, ami a mai napig működne.” –

Tamás, középgeneráció, Pécs

A kultúra-nemfogyasztás általában vett okaként többen említik az időhiányt, a családi

indíttatást, a pénzhiányt, a munka miatti fáradtságot, a családi okokat (pl. kisgyerek van a

családban), az egyéb feltételek hiányát (pl. megfelelő öltözék).

„Az embereknek nincs ideje, meg nem olyan családban nevelkedtek… Előfordult, hogy nem tudtam

elmenni, mert fáradt voltam.” – Edit, idős generáció, Pécs

„Biztos vagyok benne, hogy többet járnék színházba,

ha nem lenne ennyire az anyagiakhoz kötve.” – Beáta, fiatal, Pécs

„Van, aki a munkája során úgy elfárad hétvégére, hogy örül, ha hazaesik szombat este és lepihen.

Ha hétköznap van egy előadás, elkezdődik 7-kor, 11-re van vége. Ez is lehet visszatartó ok.

Az is, ha valakinek kisgyereke van, és nem tudja hova elvinni,

akkor színház projekt egy darabig nincs.” – Attila, fiatal, Pécs

„Egy melegítőben nem lehet odaállítani, kell normális cipő, stb.” – Tamás, középgeneráció, Pécs

Befejező témaként az internet kulturális célú felhasználásáról és ennek hatásairól kérdeztük a

fókuszcsoportok résztvevőit. Kíváncsiak voltunk, hogy véleményük szerint befolyásolja-e az

internet a kultúrafogyasztást, ha igen, ez miben nyilvánul meg, és ők személyesen használják-

e az internetet kulturális céllal.

Az internet kultúrafogyasztásra gyakorolt hatását a résztvevők inkább pozitívan látják.

Megítélésük szerint ez a hagyományos kulturális szolgáltatások igénybevételét ugyan

csökkenti, de nem veszélyezteti. Kedvező hatásnak vélik, hogy az interneten óriási a kínálat

minden műfajban. Széles közönség hozzáférését biztosítja kényelmes, gyors, olcsó, időhöz és

helyhez nem kötött módon.

„YouTube-on rengeteg koncertfelvétel van, szinte mindenféle műfajban, komolyzenétől a

könnyűzenéig. Lehet, hogy valaki nem megy el, hanem otthon bekapcsolja. Lehet pozitív hozadéka is a

dolognak. Aki nem ér rá, vagy nincs pénze rá, akkor, ha nem is olyan minőségen,

de mégis hozzáfér ilyenekhez.” – Attila, fiatal, Pécs

„Szerintem sokkal nagyobb réteghez el tud jutni az interneten keresztül.” –

Beáta, középgeneráció, Pécs

115

A fókuszcsoportok résztvevőinek többsége használja az internetet kulturális célra is. Többek

között kulturális hírek olvasására, jegyvásárlásra, online filmek és könyvek elérésére, előzetes

tájékozódásra, YouTube videók nézésére, stb. Előnyének tartják a mobilitást, de említenek

hátrányokat is. Így pl. azt, hogy illúzióromboló vagy hogy rossz a szemnek.

„Mozijegyet onnan szoktam rendelni. Ha nincs bérletem, akkor színházjegyet is. Én inkább ilyen

területen használom. Ha moziba elmegyek, előtte megnézem a film tartalmát interneten.” –

Edit, idős generáció, Pécs

A résztvevők határozottan egyetértettek azzal a szintén pozitív hatással, hogy az internet

segítségével az emberek megbeszélik kulturális élményeiket, ajánlanak egymásnak

programokat. Sőt, ma már ott tartunk, hogy blogokat vezetnek, írnak és ezen keresztül

befolyásolják a többieket.

7.3. Fókuszcsoportos viták generációs eredményei

Az alábbiakban a fókuszcsoportos vitákon elhangzottakat generációs szempontból értékeljük,

vagyis azokat a véleményeket foglaljuk össze, amelyekben szignifikáns különbség mutatkozik

az egyes generációs csoportok között. Kutatásunkban a 18-74 év közötti magyar lakossági

mintát generációs szempontból úgy választottuk ki, hogy lehetőség szerint azonos létszámban

legyen képviselője az alábbi három életkorcsoportnak:

− fiatal generáció: 18-29 évesek,

− középgeneráció: 30-59 évesek,

− idős generáció: 60-74 évesek.

A kultúrához való személyes viszony, a kultúra fontossága témakörben arról kérdeztük a

résztvevőket, hogy milyen helyet foglal el a kulturális időtöltés szabadidős elfoglaltságaik

között, és volt-e az utóbbi időben nagy kulturális élményük. A résztvevők mindegyike

valamilyen módon fontosnak tartja a kulturális időtöltést, de a magyarázatok között lényeges

különbséget találunk a generációk között: az idősebbekre inkább jellemző az, hogy sokféle és

elsősorban az ún. klasszikus műfajokban látják a kultúra fontosságát, míg a középgeneráció

tagjai és a fiatalok a populáris, szórakoztató műfajokat említik inkább. Az idősebbekre

jellemzőbb a mindenevőség is, szemben a fiatalok egysíkúbb gyakorlatával.

„A kultúrába minden belefér nálam, az olvasástól a zenéig, a színházig minden.” –


„A könyvtárat senki sem említette, a hagyományos kultúrára nemigen gondol senki.” –

Edit, idős generáció, Szolnok

„Legutoljára a Dumaszínházban voltam Kecskeméten, amit nagyon élveztem, nagyon szeretem

Hadházit. Inkább az ilyen programokat kedvelem.” – Bianka, fiatal, Szolnok

„Nekem a legkülönösebb élményem az volt, hogy végigjártam majdnem az összes

magyar könnyűzenei előadó koncertjét.” – János, fiatal, Szolnok

„Az jutott eszembe, hogy a gasztronómia része a kultúrának, de jó dolog.” –


116

A kulturális időtöltést más-más szempontból tartják fontosnak a különböző korcsoportok

tagjai. A középgeneráció tagjainak a családi, a fiataloknak inkább a baráti kapcsolataik

szempontjából fontos a kultúra.

„Próbálok a kisfiamnak élményeket adni. Kiállításokra vagy színházba viszem.

Ezek maradandó dolgok.” – Darinka, középgeneráció, Pécs

„Mi nyaranta járunk a gyerekkel a könyvtárba, onnan kivesszük a könyveket, megnézzük, tetszik-e a

gyereknek, ha igen, akkor megvesszük… A büdös életben el nem mentem volna Ghymes koncertre, ha

nem lépett volna ott fel a gyermekem. Nagyon jól éreztük magunkat.” –


„A barátaimmal inkább moziba szoktunk menni, az nálunk függőség.” – Bianka, fiatal, Szolnok

A műveltség megítélésében is megfigyelhető a generációk közötti különbség. Az idősebbek

elsősorban az olvasottságot, a lexikális ismereteket tekintik a műveltség alapjának, a

fiatalabbak ezzel szemben szkeptikusak.

„Attól, hogy valakinek magas a lexikális tudása, még nem biztos, hogy kulturáltan tud viselkedni.” –

Beáta, fiatal, Pécs

„Van egy kétismeretlenes egyenlet, amit meg kell tanítani a diáknak. Elmegy a diák a boltba,

nem tud kettőt meg ötöt összeadni.” – Tamás, középgeneráció, Pécs

„Ez nagyon sokélű dolog, viszont abban mindenképp egyet kell értenünk, hogy megfelelő könyvek

olvasásával csomó ismeretet lehet szerezni.” – Edit, idős generáció, Pécs

A kulturális érdeklődés kialakulása, változása témakörben feltett kérdésekre adott válaszok

körében is számos eltérést találunk a generációk között. Egyetértés van abban, hogy az egyéni

kulturális érdeklődés a szülők, a család hatására alakul ki, és további nagyon fontos szerepet

játszik benne az iskola. A fiatalok és a középgeneráció képviselői azonban fontos szerepet

tulajdonítanak emellett a baráti társaságnak, a munkahelynek is.

„Szerintem a családi példa, a szülői példa az egyik legfontosabb része ennek, hogy én mit mutatok,

utána persze a gyermek dönti el, hogy mire van indíttatása, mire van igénye.” –


„A baráti társaság hatására is.” – Bianka, fiatal, Szolnok

Figyelemre méltó, hogy a fiatalok kevésbé vonzódnak a magaskultúra műfajaihoz, miközben

az idősebbek erős kritikával szólnak a populáris kultúráról. Érdekes momentum, hogy a

fiatalok magaskultúrához fűződő negatív attitűdjére éppen egy fiatal résztvevő hívta fel a

figyelmet.

„Azt gondolom, hogy nagyon abba az irányba megy el, hogy fantasztikum, irrealitás, erőszak.

Ez nekem nem jön be.” – Zoli, idős generáció, Budapest

„Azt figyeltem meg, ha megyek színházba, múzeumba, csak akkor találkozom korombeliekkel, vagy

fiatalabbakkal, ha iskolai csoportban mennek.” – Márk, fiatal, Budapest

A fentiek alapján már nem meglepő, hogy a résztvevők személyes kulturális érdeklődésének

jellegében és változásában is kitapinthatjuk a generációs eltéréseket. Bár a legtöbben

mindenevő kultúrafogyasztónak tartják magukat, az idősebbek többször utalnak a klasszikus

kultúra, míg a fiatalok a szórakoztató jellegű kultúra műfajaira. Az érdeklődés változásában

jellemző generációs hatás, hogy az életkor előrehaladtával az érdeklődés elmozdul a

klasszikusabb műfajok irányába, a korábban kedvelt szórakoztató műfajok aránya csökken.

117

„Próbálom vegyesen kezelni, inkább mindenevő vagyok.” – Beáta, fiatal, Pécs

„Inkább komolyzenét hallgatok, de minden mást is meghallgatok, és szelektálok közülük.” –


„Moziba járunk rengetegszer.” – Krisztina, fiatal, Budapest

„Új popkultúra alakult ki, ami régen a popkultúra volt, az most magas kultúra lett, eltolódott.” –

Márk, fiatal, Budapest

„Moziba járok legkevésbé, színházba, koncertre viszont nagyon sokat.

Mindenféle érdekes előadásra is szívesen eljárok.” – Edit, idős generáció, Szolnok

„Nem a harmincasokhoz, negyvenesekhez tartozom. Kicsit úgy érzem, hogy korábban a sláger zene is

nagyobb szerepet kapott az életemben.” – Edit, idős generáció, Pécs

A követett magatartás, a tényleges kulturális részvétel, a kultúrafogyasztás témakörében

egybehangzó volt a résztvevők véleménye abban, hogy napjainkban a média, az internet a

legelterjedtebb kulturális időtöltés. Tekintettel arra, hogy az internet használata a fiatalabb

korosztályok körében totális, ez is az egyik oka annak, hogy a fiatalok a könnyedebb,

szórakoztató műfajokat preferálják.

Az internet kulturális célú felhasználását mindhárom generáció általánosnak és széleskörűnek

tartja. Mindannyian használják is kulturális elfoglaltságukkal kapcsolatban a világhálót.

A generációk közötti különbség annyiban érzékelhető, hogy az idősebbek inkább az internet

kiegészítő szolgáltatásait hasznosítják (jegyvásárlás, információkeresés), míg a fiatalabbak

szívesen fogyasztanak online kulturális tartalmat is.

„Mozijegyet onnan szoktam rendelni. Ha nincs bérletem, akkor színházjegyet is.

Én inkább ilyen területen használom.” – Edit, idős generáció, Pécs

„YouTube-on rengeteg koncertfelvétel van, szinte mindenféle műfajban,

komolyzenétől a könnyűzenéig.” – Attila, fiatal, Pécs

„A YouTube-on lehet nézni videókat, élő közvetítést… Online filmeket is lehet nézni,

könyveket is tudunk olvasni.” – Bianka, fiatal, Szolnok

„Micsoda különbség!” – Edit, idős generáció, Pécs

„Illúzióromboló… Én soha nem olvasok online könyveket.” – Emília, idős generáció, Szolnok

8. Összegzés

Jelen tanulmányban a 16-74 éves magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítottságát és

követett magatartását, valamint a kulturális részvétel feltételeivel, eszközeivel kapcsolatos

jellemzőit vizsgáltuk, két nagymintás megkérdezés adatainak, illetve három fókuszcsoportos

vitának az elemzésével. Online módszerrel 1038 főt, személyes módon 2001 főt kérdeztünk

meg országosan reprezentatív mintán. A fókuszcsoportos vitákon 8-8 fős csoportokkal

dolgoztunk a fővárosban és két vidéki nagyvárosban. Jelen munkánk az elsődleges

eredmények és a demográfiai háttérelemzés eredményeinek bemutatására, valamint a

fókuszcsoportos viták összegzésére irányul. A mélyebb összefüggéseket majd további

tanulmányokban mutatjuk be.

A kvantitatív módszerek között az eltérő módon elért válaszadók különbséget mutatnak

magatartásukban és beállítottságukban egyaránt: az online válaszadók kedvezőbben értékelték

a kultúra fontosságát, és esetükben az egyes programokon való részvételi arányok, az olvasási

szokások, illetve a kulturális termékek vásárlása is azt mutatja, hogy aktívabban vesznek részt

118

a kultúrafogyasztás különböző területein, mint akiket személyes módon értünk el. Mivel a

fókuszcsoportok kialakításánál feltétel volt a megelőző évben legalább egy kulturális

programon való részvétel, az eredmények ebben a körben is valamelyest pozitívabb viszonyt

és magatartást tükröznek a kultúrával kapcsolatosan.

A megkérdezések demográfiai háttérelemzései szerint a legtöbb kérdésben vannak, több

esetben egészen jelentősek az egyes alcsoportok közötti különbségek. Lényeges különbségek

a fókuszcsoportos viták során is kitapinthatók voltak. Miután vizsgálódásunk középpontjában

a generációk állnak, az alábbiakban összefoglalást adunk azokról az eredményekről, amelyek

az egyes generációk magatartási mintázataiban jelentősebb különbségeket mutatnak.

A 3. táblázat azt mutatja be, hogy a személyes megkérdezés (2001 fő) eredményeiből mely

kérdések mutatnak szignifikáns generációs különbségeket, illetve, hogy azok kapcsán melyik

generáció emelkedik ki érintettségével (leggyakoribb részvétel, legkedvezőbb beállítottság).

A táblázatban bemutatott kiemelések szerint több attitűdállítás és a követett magatartás is a

fiatalokra jellemző leginkább: ilyen a szórakozóhelyeken való részvétel, a mozik látogatása, a

fesztiválokon való jelenlét. Ezt támasztja alá az is, hogy az otthonon kívüli elfoglaltságok is e

generáció tagjaira jellemzőek legnagyobb arányban. Az idő kérdése elsősorban a

középgeneráció, míg a lakóhelytől való távolság az idősek számára jelent befolyásoló

tényezőt.

3. táblázat: Generációs különbségek a kultúrafogyasztás egyes kérdéseiben

a személyes módon megkérdezettek körében (n=2001)

Vizsgált kulturális aspektus

Generációk

Fiatalok

(16-29 éves)

Középgeneráció

(30-59 éves)

Idősek

(60-74 éves)

„Az élő kulturális program (pl. koncert)

számomra mindig nagyobb élmény.”

70,5% választott 4-es

vagy 5-ös értéket - -

„Számomra a kulturális elfoglaltság

elsősorban idő kérdése.” -


vagy 5-ös értéket -

„Kulturális időtöltésem annak kérdése,

hogy a program a lakóhelyemen zajlik-e.” - -

55,1% választott 4-

es vagy 5-ös értéket

„A konzervkultúra (pl. DVD-ről játszott

koncert) számomra könnyebben elérhető.”



„Kulturális időtöltésem egyre inkább az

internethez kötődik.”



Járt szórakozóhelyen (pl. diszkó, zenés,

műsoros klub, kávézó).

51,3% évente

legalább 3-szor - -

Járt moziban. 47,2% évente


Járt nyilvános könyvtárban. 23,4% évente

legalább 1-szer - -

Járt könnyűzenei koncerten. 22,8% évente


Látogatott műemlékeket, történelmi

emlékhelyeket. -

32,0% évente

legalább 1-szer -

Látogatott múzeumot vagy képtárat. - 30,6% évente

legalább 1-szer -

Részt vett fesztiválon. 56,2% évente

legalább 1-szer - -

119

Vizsgált kulturális aspektus

Generációk

Fiatal

(16-29 éves)

Középgenerációs

(30-59 éves)

Idős

(60-74 éves)

Részt vett cirkuszi előadáson. - 17,8% évente

legalább 1-szer -

Szinte csak otthoni kulturális időtöltés

jellemző. - -

62,7% választott

legfeljebb 10/3-as

értéket

Az otthonon kívüli kulturális időtöltés

dominál.

29,9% választott

legalább 10/7-es

értéket

- -

Vásárolt műsoros CD-t, DVD-t. 17,3% - -

Nem vásárolt kulturális terméket. - - 61,9%

Használja az internetet kulturális céllal. 69,5% - -

Nem használja az internetet kulturális

céllal. - - 73,7%


A fókuszcsoportos viták főbb generációs eltérései a következők:

Az idősekre inkább jellemző az, hogy sokféle és elsősorban az ún. klasszikus

műfajokban látják a kultúra fontosságát, a középgeneráció tagjai és a fiatalok a

populáris, szórakoztató műfajokat említik inkább.

Az idősek elsősorban az olvasottságot, a lexikális ismereteket tekintik a műveltség

alapjának, a fiatalabbak ezzel kapcsolatosan szkeptikusak.

Az idősekre jellemzőbb a mindenevőség, szemben a fiatalok egysíkúbb érdeklődésével.

A középgenerációnak a családi, a fiataloknak inkább a baráti kapcsolataik

szempontjából fontos a kultúra.

A kulturális érdeklődés kialakulásában, változásában a fiatalok és a középgeneráció

képviselői fontos szerepet tulajdonítanak a baráti társaságnak, a munkahelynek is.

A fiatalok kevésbé vonzódnak a magaskultúra műfajaihoz, az idősek erős kritikával

szólnak a populáris kultúráról.

Az életkor előrehaladtával az érdeklődés elmozdul a klasszikusabb műfajok irányába, a

korábban kedvelt szórakoztató műfajok aránya csökken.

Személyes kulturális érdeklődésük kapcsán az idősek többször utalnak a klasszikus, míg

a fiatalok a szórakoztató jellegű kultúra műfajaira.

Az idősek inkább az internet kiegészítő szolgáltatásait hasznosítják (jegyvásárlás,

információkeresés), míg a fiatalabbak szívesen fogyasztanak online kulturális

tartalmat is.

Documents

Kultúra - Pécsi Tudományegyetem · 2019-02-11 · EFOP-3.6.1-16-2016-00004 „Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében”