3.) A termelés terjedelmében (volumenében) bekovetk ezett vá|tozáshoz valÓ viszony szerintmegktilonboztetrink:a) állando (fix) koltséget (a tevékenység váItozása á]tatában nem vá|toztatja meg

értéktiket),b) vá|tozo koltséget ( a tevékenység vá|tozására értéktik válto zlk (arányosan, arány felett,arány a|att, ellentétes irányban)

o állando ( fix) koltségek : - nem reagá|nak a válto zásra,. vá|tozo koltségek: reagálnak a válto zásra

3.) osszetételtik szerint megktilonboztettirrk:a) egyszeni koltséget ( csak elemi koltsége t tartalmaz p|. anyagkciltség),b) osszetett koltséget (tobb elemi koltséget tartalm az).

Ennek érdekében a számvitelnek nemcsak a ténylegesen felmeriilthanem datoi beÍblvástkoltségek számbavéte| ére'ására, ehhez a kiiltsépek

Mindezeket a számviteli torvényben kcitelezó jelleggel elóírt koltségnem szerintinyilvántartás vezetése bizÍosída, valamint célszeriÍ-ehhez nyilvánt artaniés eleme zni akoltségeknek a ktiltséghelyek és kriltségviselók szerinti elszámolását amit, a célszenirészletezettségri 6. 7. szám|aosztá|yok vezetése is biztosít.

A vá|la|kozás diinti e|, lrogy alka|mazza-e a 6, és 7. szám|aosztá|5rt. vagysem, ugyan isezen szám|aosztályok k<itelezŐ használatát számviteli torvény nem írja elŐ. De a vezetoíinformáciÓs igények kielégítésére javasolja a szám|aosztályokat felhasználni.

A koltségelemzés megállapításai a vezetícr dtintések elŐkés zitése és hatásának ellencírzéseszempontjábÓl kiemelkedó jelentóségriek'

A termék.szintii gazdasági dontések elókés zítésénéInagy szerepet játszanak a hatdrktjltség-számítások, ame|yeket ma inkább a fedezeti pont meghá tározásilrak neve znek.

Fedezeti pont az a tevékenységi-értékesítési volumen' arrrelyné | az adott áron e|értárbevéte| csak a kti|tségeket fedezi.

Fedezetszámitások:

Számíthato a vo|umen és a fedezeti pont|toztartozÓ ( minimum ) ár:

AIlando koltség

Egy egység ára - egy egység vá|tozo koltsége

Fedezeti pont darabszáma :

253

Allando koltség + Yá|tozo koltségFedezeti ár :

Megrendelés ( db )

Fedezeti tisszeg aZ az érték, amely magába foglalja a viszonylag állando koltségeket és avállalkozás nyereségét.

másképpen :

Fedezeti tisszeg : Arbevétel - vá|tozo koltség

Fedezeti tisszeg : ( állando koltség + nyereség )

Fedezeti osszegFedezeti hányad

Árbevétel

YáLaszt kaphatunk arra is, hogy ha a vállalkozás kitiízi az eLérni kívánt nyereség osszegétakkor mekkora a nyereség etéréséhez sziikséges terme|ési volumen, illetverneghatározhato aZ a mennyiség' amelynél a forgalomhoz kapcsolodoan engedmény adhato.A kiiltségek tervezése a vállalkozó számára kiemelkedó fontosságri tevékenység, melynem mertil ki a termékszintti fedezeti pont meghatározásával, hanem sztikséges az informáciÓa vállalkozás teljes tevékenység koltségeinek alakulásárÓl a kovetkezo 3-5 évrevonatko zoan a termelé si c élkittíz é s ek me ghatá r ozásához.

A kti|tségek tervezésének mÓdszerei :

. a bázisadat korrekciojábol kiindulo,

. normákra, norTnatívákra alapozott,

. nulla bázisu koltségvetési modszerek

. fedezeti koltségs zámitás

. a koltségváltozási tényezok alakulásaA koltségek tervezésénél frgyelemmel kell lenni a várhato árváltozásra es a reagálásifokra.A reagálási fok fejezi ki a koltségek alakulása és koltségiellemzo váItozitsának aritnyát.

É,te\^",ése: -

. l 7o-os termelés váLtozás milyen mértékti koltségvá|tozást eredményez, vagy

. a koltségek hányadrésze (hány %-a) tekíntheto proporcionális koltségnek

Egyéb fogalmak:

o rétegkiiltség: a rétegtermelés (a termelés változása) koltsége,. határkti|tség: a rétegtermelés egységére juto rétegkoltség

254

A kii|tsége|emzés |ehet:

. statikus : ajelenségeket állo helyzetben vizsgáljuk. Pl. feladat teljesítményelemzése' vagy egy adott idcípont készletállomány nagyság ánakrisszetételénekvizsgá|ata

. dinamikus : a fejlcídést, aváltozást ellenórizzik.

A koltségek elemzésének meg ke|l állapítani a bázis Vagy tényleges koltség, ak<iltségiellemzcík, és a reagálási fok segítségéve| az indokolt koltséget, ai abszol t és relatíveltérés értékét a kcivetkezcí osszefiiggések alapján:

Ko|tségjel|emzo + reagálási fok

Indokoltkol tség =(1+t 00

Tényleges koltség _ Indokolt koltség + Relatív eltérés

Abszolut eltérés _ Tényleges koltseg - Bázis koltség

Legjobb gazdá|kodás melletti ko|tség _ Indokolt és Tény|eges koltség kozul a kisebb.A fenti kép letek a\apján bármely ik tény ezcí me gál lap í thatÓ.A mÓdszert leginkább aZ tizemi koltséggazdálkodás és koltségtervezés elemzésérealkalmazzuk.Koltségnemenkénti ( écs. leírás, fenrrtartási ktsg., stb....)A koltségek alakulásának elernzését elvégezhedtik a kozvetlerr koltségek vonatkozásában is.Menete:Kozvetlen koltségek a beszámolási idciszakban (váItozatlan áron )

Kozvetlen ktiltséeek a bázis ídöszakbanKozvetlen koltségek r,á|tozása

Ennek elt5ídézÍj tény ezot

l , Volum envá|tozás hatása( Iq l po - Iqopo ) x bázis 'idciszak koltségh ányada

2, osszetétel változás hatása( Beszámolási idószak ktsg, hányada - Bázis id. ktsg. hányada) x Iq1po

3, Koltségmegtakarítás ( tullépés ) hatásaIq l k l - I q l ko

Jelolések:q Termelés mennyisége ( db )p Termelés ára ( Ft/db)k Kozvetlerr koltség ( Ft/db)

255

2|.B) MUNKAERo És a nÉnc nzoLLKoDÁs nr,nvrzÉsn

A vállalkozás tevékenységének elemzése elstisorban a vállalkozá.s vezetot részére biztosítjaazokat az informáciÓkat, amelyekkel a vállalkozás gazdálkodásának eredményes irányításá-hoz sztikséges vezetoí dontések számszakilag is alátámaszthatÓk, ugyanakkor lehetové teszika megtett intézkedések végrehajtásának további vizsgá|atát. Az elemzés tehát olyan feladat,melynek során aZ egyes tényezílk mennyiségi és minoségi váLtozitsát bemutatva segíti a gaz-dálkodás eredményesebbé, hatékonyabbá tételét.

A termelés eróforrdsaiban azok elemzéséhez az al bbi fóbb csoportokat ismerjiik :

o a termelési eszkoz<ik eroforrás elemzése. a készletek ercÍforrás elemzése. a munkaeróforrások és ráfordítások elemzése:

A munkaerö gazd lkod s elemzése:. a|étszám nagysága és osszetétele,o a munkaidó kihasználás, valamint a munkaero és a termelés kapcsolatának

vizsgá|ata ad lényeges informáciokat a vál lalk ozás tigyvezetésének.

A létszám nagysága és tisszetétele vizsgá|atakor abbol kell kiindulni, hogy a vállalkozástevékenységének me gtervezésekor kialaki to tták azt az optimál i san do l gozo ilétszámnagyságot, amellye| az adott idoszakban a munkaido legteljesebb mértéktikihasználása mellett biztosítani lehet a tewezett termékmennyiség eloállítását.

A vállalk ozásnáI a dolgozo létszám azonban a legritkább esetben egyezik meg az á||ománybafelvett létszám mennyiségével, ugyanakkor osszetétele is eltérhet az ideálistol.

A létszőm naglsága és sszetétele (opt.|étszám nagyság)

átlagos dolg. létszámmunkaerö felhasználási mutato : x 100

átl. állományi |étszám

A mutatÓ megmutatja, hogy az osszes alkalmazott|étszám (állományba vett létszám ) hány

száza|éka jelent meg a vállalkozásnáI munkafelvétel céljábol, azaz a l00-tol valo eltérése a

mutatonak a hiányzo létszámot jelenti.A létszámma| kapcsoIatban sziikséges vizsgá|ni a lnunkaeronrozgást (fluktuáciÓt).

Ennek mutatoi:Belépók száma fo x l 00

Belépési forgalom =Atlagos állományi létszám fd

Kilépcík száma fo

Átlagos állományi létszám foKilépési forgalom =

3l t t

Belépcik + Kilépók száma ftíMunkaerŐ forgalom :

Átlagos állornányi létszám

Váltás (munkaer<í cserélódés) a belépók és kilépók koztil a kisebb

Váltás ftíVáltás intenzitása =

Átlagos állományi létszám fó

Ennek fontosságát jelenti az, hogy ebból a kiesó napok származhatnak :

O fizetett szabadság ( rendes és rendkívtili ) miatti távollétból,. betegség miatti távollétb<il,o egyéb engedélyezetttávollétböl,. tgazolatlan távollétb l

Mindezeket már a termelésnél figyelembe kell venni.

telj esített napok számamunkaerŐ kihasználási mutatÓ -

torvényes napok száma

A mutatÓ kifejezi azt, hogy hogyan alakulnak az egéSZ napos távollétek a vállalkozásnál.

*unkunap átlagos hosszateljesített orák száma tulorák nélkti|

teljesített napok szátna

A mutatÓ a tiirtnapi távolléteket a munkanapon beliili idcikiesések elemzéséhez fontosadatok, melyekre a munkanap átlagos hossza és a munkaidti kihasználási mutatÓbankapunk váIaszt.

munkanap átlagos lrosszamunkaidö kihasználási mutatÓ :

munkanap tényleges hossza

A bérgazdálkodás e|emzése:

A koltséggazdálkodás egyik |egfontosabb vizsgálati terulete. Elemzésénél fontos ismemi,hogy a vállalkozás tevékenysége, jovedelemtermeló képessége mílyen nagyságrendti bérkolt-séget képes elviselni, valamint, hogy milyen arányban vannak egymássa| abérarányok ( fizi-kai és nem ftzikat dolgozÓk kozott, teljesítménybéres és idŐbéres foglalkoztatottak kozott )

319

A bérgazdá|kodás teniletén leggyakrabban használt elemzési mutatÓk :

. átlagbér mutatok

. a bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgá|ata :o a munka termelékenységének elemzése. a termelés és értékesítés alakulásának elemzéseo a termelési érték és volumen átfogÓ elemzéseo a termelés minóségének elemzéseo a termelés és értékesítés titemességének elemzése

A munkabér szerkezete: alapbér, illetve torzsbér (idtibér Vagy darabbér),

. bérpÓtlékok,o kiegészító fizetések,o prémiumok,. jutalmak,o egyéb bérek.

Atlagbér Fífti :Béralap Ft

Létszám fö

A bérkti|tsée vá|tozásának okai: ( Beszámolási idoszak bérkoltsége - Bázis idószakbérkoltsége)Létszám vá|tozás = ( Besz. idószak létszáma - bázis idcíszak létszáma ) x Bázis idoszakbérkoltségeAtlagbér változás hatása (Besz. idŐszak átlagbére - Bázis idoszak át\agbére ) Besz. idoszak|étszáma

A bérgazdá|kodás e|emzése.. leggyakrabban haszná|telemzés i mutatÓk

Átlagbér mutatÓk :o I orárajutÓ torzsbér. I orárajuto osszes bér. l napi osszes béro l havi osszes bér. éves átlagbér

B érfo l h as zn á l ás gazdas ágo s s á gán a k v izs gá| ata

Tényleges ( tervezett ) bérkoltségTervezett bérkoltség ( tervezett vagy tényleges tennelési érték )

Bérkoltség x l00Bérhánvad =

Termelési érték

320

Termelési értékBérrentabilitási mutatÓ =

Bérkoltség l 00 forintban

A bérrentabilitási mutatok a termelékenység és átlagbér mutatok viszo nyátis kifejezik mert:

Termelési értékLétszámBérkoltséeLétszám

Termelékenvség-Atlagbér

Bérkoltség x l00Bérigényesség =

osszes koltség

EredményBérhatékonyság =

Bérkoltség l00 Ft-ban

Relatív bére|térés iisszege ( RBo ):

A mutatÓ megmutatja a bérváltozás és az egységrryi termelési értékre jutÓ bérarányhogyan alakult a tervhez képest:

Re lativbéreltérésosszege _ Ténylegesbérkoltség _ ,T!r.vlegestermelésiérték xTervezettberkoltseg)Te rv ez e tt terme l é s i ér t é kA munka termelékenységének elemzése :

TermelésMunkatermelékenység

Munka (élómunka ) ráfordítás

A munkaterme|ékenysé g vil|tozásának okai :

Termelés vonatk ozásában:

o az árak vá|tozása,o a termékosszetétel változása.o a termelési értéken beltil a saját teljesítmények aktivált-értékének aránya

Élómunk a ráforditás vonatkozásában :

o a gyártott termékek korszenÍsége, mintísége,. az alka|mazott gyártástechnolÓgi a muszaki színvonala. a termelés, munkaszervezés színvonala. az emberek szakismerete, ennek fellraszn á|ásao a munkaidó kihasználás színvonalao egyéb tényez<ík.

321

A munkatermelékenység gyakrabban használt mutatÓi :

1. Változatlan ( bázis vagy terv szintti ) normaorárajutÓ termelés :

Tényleges termelési érték Bázis vagy terv( bázis vagy terv szinten)- : termelési értékTermeléshez sztikséges tény Termeléshez sztikségesnormaora (bázis Vagy terv szinten) bázis Vagy terv normaora

A mutato indexe a termelési érték osszetéte!.váItozásának hatását fejezi ki.

2.Egy normaora felhasználásra juto termelési érték =

Tényleges termelési érték Bázís vagy terv( bázis. vagv terv szinten) : termelési érték

Termeléshez sztikséges normaora Termeléshez szrikséges( térry terv szinten ) bázis, vagy terv normaora

Ha a mutatÓ nevezojében a tény|eges normaora felhaszná|ással számo|unk, akkor atermelékenységre hatÓ tényez<íket számoljuk ki :

. a miíszaki fejlesztés hatását

. a norTna szigorítások hatásáto a megváltozott kooperáciot

3. Egy kozvetlen orárajuto termelési érték =

Egv ténv normaorára iuto termelési érték x átlagos teljesítmény ( térry )Egy bázis vagy terv normaorárajuto termelési énék X átlagos teljesítnrény (bázis v.terv)

4.F'gy fizikai orárajuto termelési érték =

Egy kozvetlen orára juto termelési érték ( tény ) x kozvetlen orák tényleges arányaEgy kozvetlen orárajuto terrnelési érték (bázis v. terv) X kozvetlen orák bázis v. terv aránya

5. Egy fizikai dolgozo egy teljesített munkanapjárajuto termelési érték =

Egy fizikai orára juto termelési érték (tény) x a munkanap átlagos hossza (tény)Egy fizikai orárajuto terrnelési érték (bázis v. terv) x tnunkanap átlagos hossza (bázis v.terv)

6.Eey fizikai dolgozo egy torvényes napjára juto termelési érték =

Ee]/ fizikai doleozo teljcsítettmunkanapjára (tény) juto termelesi értck x Tén.vleges munkaero f-e|haszná|áS

E'gy bázis v. terv normaorára juto termelési érték x átlagos teljesítmény (bázis v. terv)

A mutato a torvényes munkanapokkal számol, figyelmen kívtil hagyva az egész napostávolléteket.

7,Egy fizikai dolgozora jutÓ éves termelési érték =

Egy fizikai dolgozo egy torvényes napjára juto termelési érték (tcny) x munkanapok száma (tény)

Egy fizikai dolgozo egy torvénycs napjára juto termelési crték (bázis v.terv) x munkanapok száma( bázis v.tcrv)

322

A munkatermelékenység gyakrabban használt mutatoi :

t.Yáltozatlan ( bázis vagy terv szintii ) normaőrárajutÓ termelés :

A mutato indexe a termelési érték osszetéte!-váItozásának hatását fejezi ki.

2.Egy normaora felhasználásra juto termelési érték =

Tényleges termelési énék( bázis vagy terv szinten)- :Termeléshez sztikséges ténynormaora (bázis Vagy terv szinten)

Tényleges termelési érték( bázis. vagv terv szinten) :

Termeléshez sztikséges normaora( térry terv szinten )

Ha a mutatÓ nevezojében a tényleges normaoratermelékenységre hatÓ tényezoket számoljuk ki :

o a miiszaki fejlesztés hatásáto a norTna szigorítások hatását. a megváltozott kooperáciot

3. Egy kozvetlen orárajuto termelési érték =

Bázis vagy tervtermelési érték

Termeléshez sztikségesbázis vagy terv normaora

Bázis vagy tervtermelési érték

Termeléshez sztikségesbázis, Vagy terv normaora

fe|használássa| számolunk, akkor

ténv normaorára iuto termelési érték x átlagos teliesítménv ( térr

Egy bázis vagy terv normaorárajuto termelési érték X

4.Egy fizikai orárajuto termelési énék =

átlagos teljesítnr ény (bázis v.terv)

Egy kozvetlen orára juto termelési érték (. tény ) x kozvetlen orák tényleees aránya

Egy kozvetlen orárajuto terrnelési érték (bázis v. terv) X kozvetlen orák bázis v. terv aránya

5. Egy fizlkai dolgozo egy teljesített munkanapjárajutÓ termelési érték =

lési erték (tén munkanap átlaqos hossza (t(

Egy fizikai orárajuto terrnelési érték (bázis v' terv) x tnunkanap átlagos lrossza (bázis v'terv)

6. Egy fizikai dolgozo egy torvényes napjára juto termelési érték =

fizikai dolsozo telicsí TénvIeges

E,gy bázis v. terv normaorára juto termelési érték x átlagos teljesítm ény (bázis v. terv)

A mutatÓ a torvényes munkanapokkal számol, figyelmen kívtil hagyva az egész napos

távol1éteket.

7.Egy fizikai dolgozora jutÓ éves termelési érték =

Eg]l f,rzikai do|gozo egy torvényes napjára juto termelési Órték (tén}r) x munkanapok száma (tenY)

Egy fizikai dolgozo egy torvényes napjára juto termelési crték (bázis v.terv) x munkanapok száma( bázis v.terv)

322

A mutato a forvényes munkanapok vá|tozásának hatását mutada a termelékenységi mutatonbeltil.

Terme|ékenység tisszevont mutatÓ ja az egyes részmutatÓk szorzata z

( 1 ) x (2 ) x (3 ) x ( 4 ) x ( s ) x (6 ) x (7 )

Az eredménynek meg kell egyezni a munkatermelékenység általános képlete alapjánkiszámított értékkel:

TermelésMunkaráfordítás

Termelékenységi mutatÓ :

Termelékenységi mutato =

Teljes termelési érték -.. Bázis vagy terv termelési értékFizikai dolgozok átlagos \étszáma(tény) Fizikai dolgozok átlagos |étszáma (bázis v. terv)

A mutato megmutatja a munkaszervezési hiányosságokat.

323

26.8) A vÁlr,AlKozÁst sztxrŰ HlrÉKoNYsÁct MUTArór ÉssncÍrsÉcÜxKnl A HATÉroxysÁc vIZSGÁura

t. A VÁLnatrozÁs n,arÉroNvsÁcÁxaK MUTArÓt

A jovedelmezŐségi és teljesítmény mutatik a gazdasági hatékonyság mérésére szo\gétlnak afelhasznált ertíforrások egységnyi mennyiségére jutÓ jovedelmet ,illetve az egységnyijovedelemhez sztikséges erŐforrások mennyiségét mutatják.

A vállalkozás akkor hatékonyabb (gazdaságosabb), ha az eredményt kisebb ráfordítással érie|, vagy az adott ráfordítással az osszehasonlítási alapnál nagyobb eredményt produkál.Az alapképletek:

teljesitmény ( eredmén1lgazdasági hatékon y ság = )(egyenes mutato)

' gazdasági hatékonyság =(fordított mutato) teljesítmény ( eredmé,y )

Az elemzéshez hasznőlatos kategőriák :

a) a teljesítmény ki,/bjezésére:

o az értékesítés nettÓ árbevétele

. az osszes (brutto) termelési érték;o aZ anyagmentes termelési érték:. hozzáadott érték .

b . az eroforrások kifejezésére:

. osszes termelési koltség

. foglalkoztatottakátl. á1l. létszámao éves bérkoltség. lekotott eszkozok átl. értékeo lekotott tárgyi eszkozok átl.netto értékeo lekotott készletek átl. értéke

felhasznalt termelési erciJbrras ( ráfordítas ) Vagy:

felhasznalt termelési er forrás ( ráJbrdítas)

375

A felsorolt adatokbÓl ktilonfele osszeállításu mutatÓszámok alakíthatok ki.

A vállalkozás hatékonyságának megítéléséhez leggyakrabban az eröforrásokfe|haszná|ása és az értékesitési árbevéte| kapcso|atának e|emzésére szo|gálÓ mutatÓkatalka|mazzák.

Az ilyen típusri mutatok - általánosságban . aÍÍa adnak vá|aszt, hogy az e|értárbevételbez ( 100 Ft-ra Vagy 1000 Ft-ra vetítve) mekkora értékii eszkozt vagy t kéthasználtak fel:

Értékes ités netto arbevételex 100

Eszkrjz vag töke

A mutato reciproka az igényesség, amely az ercíforrásokhoz viszonyított árbevétel mutatja:

Eszkriz vagy tókex 100

Értékes ítés netto arbevétele

I. Az értékesítés árbevétellel sszffiggésben számíthatÓ mutatők

a) Eszkiizarányos árbevéte|:

Azt mutatja meg,hogy a vállalkozás l00 Ft lekotott eszkozzel (befektetett eszkozok'tárgyi eszkozok, forgoeszkozok, készletek) hány Ft árbevételt rea|izá|t. illetve l00 Ftárbevétel eléréséhez hány Ft tökét kellett lekotnie. Az eszkozok értékétkronologikus átlaggal

nyito állomány + záro állomány2

c é ls zerti me ghatőrozni.

Értékesités netto árhevételex 100

( osszes ) lekotott eszkozvagy

(Osszes) lekotott eszkozx 100

tékesítés netto arbevéteIe

Az eszkiiziik .fordulatszáma megmut atja, hogy aZ osszes eszkoz hányszor ténil meg aZárbevételben.

-Ertékesetés nettÓ arbevétele * Pénz gyi míiveletek bevétele

Eszkozok os.szesen

376

- 1 /brdulat)

Á készletek fordulatszáma azt mutat ja, hogy a záro,meg az árbevételben:

illetve az át|agos készlet hányszor ténil

Ertékesítés netto arbevétele

Készletek

A készletek forgási sebessége azt mutatja meg,árbevételt kotnek le.

= (fordulat)

hogy a készletek hány napi értékesítési

Atlagos készletérték x 365

Ertékesités netto arbevétele= (nap )

A mutatő számíthatő még az árukészletre, a vevóallományra, illetve a szállítok atlomanvára,s.

A vevök tlagos tfut si ideje azt mutat ja meg, hogy az át\agos vevóállomány hány napiértékesítési árbevételnek felel meg.

Átlagos vevóÓllomány

Ertékesités netto arbevételex 365 = (nap )

b. A tókearányos árbevétel : e mÓdszerrel mérhetc!, hogy a vállalk ozás I00 Ftlekotott tókével hány Ft árbevételt rea|tzáIt, illetve 100 Ft árbevétel eléréséhezhánvFt tŐkét kellett lekcitnie'

Értékes ítés netto árbevételex 100

osszes forrás ( t ke )

A mutatot ki lehet számítani a töke kiiliinféle megielenési formáíra is:. saját tóke,. idegen tóke (, krjtelezettségek, vagy más megkcizelítésben a hosszu lejáratu

kotelezettségek),o mtikodó toke (a tárgyévben rendelkezésre áIÍo, befizetett tóke átlagos értéke,

vagy más megkozelítésben az immateriális javak, az aktivált tárgyi eszkozok, abefektetett pénzugyi eszkozok és a forgotoke egytittes osszege ),

. forgotoke (a forgÓeszkozoknek a rovid lejáratu kotelezettségekkel csokkentettosszege ) A saját tóke hatékonyságának megítéléséhez célszeni az értékesítésnettÓ árbevéte\éhez viszonyítva a saját tcíke fordulats zámát, illetve atókemegtértilési mutatÓt ki számítani.

J t /

A sajtút tóke fordulatsztúma azt mutatja meg, hogy a saját tcíke hányszor tériil meg 1 év alatt a

nettÓ árbevételból. illetve a bevételból:

Értékesítés netto árbevételeSajat trike

Értékesítés nettÓ árbevétele + Pénziigyi mtiveletek bevételeSqiát tóke

A tókemegtériilésí mutat anaad választ,hogy a mtikodö toke évente hányszor tértil megaz

értékesítés árbevételéból.

Értékesités netto arbevétele + Pénzt'igyi mtiveletek bevételeM k(jdó toke

ahol a mÚikiidó tóke atárgyévben rendelkezésre állÓ (befizetett) toke átlagos értéke:

Megállapítása:(+) a jegyzett" toke átlomány ának kronologikus (mtikodési idotartammal

sulyozott) átlaga(-) jegyzett, de be nem ftzetett tóke(.+) a tciketartalék és az eredménytartalék kronologikus átlaga

Miíki'dó tóke

c) Létszámarányos árbevétel:

A munkaerö kihasznáttságát je|zo mutatÓ, amely azt fejezí ki, hogy a vállalkozás egy

foglalko ztatottjára hány Ft árbevétel j ut.

Értékes ítés rtetto árbevételeLétszám

d) Kiiltségarányosárbevéte|:

E mutatoval azt |ehet mérni' h"gy a vállalkozás l Ft koltségráfordítással hány Ft

árbevételt ért el.

Ertékesítés netto arbevételex 100

378

A mutatÓt ki lehet számítani az egyes koltségfajtákra vonathozoan is.Ilyenek lehetnek például:

Erté kes ités netto arbevé telex 100

Anyag koltség

Értékes ítés netto árbevéte lex 100

Bérkolt,ség

Értékesítés netto arbevétele .x 100

Ertékesítés kozvetlen koltsége

,!_

Ertékes í tés netto á rbevéte lex 100

Érrc kes ítés kozvetett kol t,s ége

e) Eredményarányos árbevétel :

E mutatÓ kiszámításakor arra kapunk választ, hogy a vállalkozásnál I Ft

o tizemi (tizleti) tevékenység eredménye.,o szokásosvállalkozásieredménye.. adózás elcitti eredménye,o adozott eredménye,. mérleg szerinti eredménye (ha anrrak ér1éke nem nulla) rea|izá|ásához hány Ft

árbevételt kellett elérni.

Ertékesítés netto á rbevételex 100

Eredménykategoria

f) A be|fii|di értékesítés és az export aránya azt mutat ja, hogy aZ értékesítés nettoárbevételéböl hány oÁ realizálÓdott belfloldon, illetve ktilfoldon:

Export árbevételx 100

E rtékesítés n ettÓ árbevétele

379

Termelési értékke| tisszefiiggésben számított hatékonysági muta tÓk

a) Eszktizhatékonysági mutatÓk

Az eszkcizhatékonysági mutatÓk a vállalkozás által a tárgyid<iszakban elcíátlított termelésiérték képződéséhez a befektetett eszkozok és a forgÓeszkozok hozzájárulását, illetve aZeszkozok megténilését fejezik ki.

Termelé,si értékEszkoz

Termelési értékként

o a brutto termelési érték,. az anyagmentes termelési érték, - a netto tennelési érték,. ahozzáadott érték kategoriák szerepelhetnek.

Vetítési alap lehet:

o a befektetett eszkozok, kiemelten a tárgyi eszkozok átlagos netto értéke' illetve akészletek átlagos' értéke;

. az immateriális javak koziil jovedelmet termelo vagyoni értékíi jogok és szellemitermékek, tárgyi

. eszkozok, illetve készletek egyrittes rnérleg szerinti értéke.

b) Tökehatékonys gí mutatÓk

A töke hatékonysága azt mutatja meg, hogy egységnyi lekotott toke (pl. saját toke,ídegen tŐke, miikodo töke, forgÓ toke stb.) mekkora tennelési értéket hozott létre. Pi.

Brutto termelési értékSajat tóke

c) Az é| munka hatékonysága

E mutatÓ aZegy fore jutÓ termelésí értéket fejezi ki. Például:

Brutto tertnelési értét

1 fore jutÓ bruttÓ termelési érték (Ft/fo) =Létszám

d) A kiiltséghatékonysági mutatÓ

Az egységnyi koltségráfordítás uj értéket létrehozo képességére ad vá|aszt. Számításakoltségfajtánkét, illetve termelési értékkategoriánként torténhet. Például:

3tro

Bérhatékonysá gi mutatÓk :

Brutto termelési értékx 100

Bérkoltség

Anyagmentes termelési értékx 100

Bérkoltség

Netto termelési értékx 100

Bérkoltség

A ko|tségszint (kti|tséghányad) mutatok fordított hatékonysági mutatoként foghatok fe|. Az''A osszkoltségeljárással késztilo eredménykimutatósbÓl számithatÓ koltségszint mutatókképzésénél a nevezöbe a bruttÓ termelési érték kertil.

A termelési kiiltségszint mutat náI

Termelési koltségekTennelési koltségszint = x 100

vagyBrutto termelési érték

Óss,es koltsegx 100

Brutto termelési értek

Az anyaghdnyad kiszárnításával a termeléS anyag- Vagy munkaigényességére kapunk választ.A mutato azt' mutat ja meg, hogy a tevékenységen beltil aZanyagráfordítás milyen sullyalszerepel.

Any a gj e l l e gti r áfo r dí t as o kx 100

Brutto termelési érték

A bérki)ltség hányad megmutatja, hogy a koltségszerkezetben a bérkoltség és kozterheim ilyen részarányt képvi selnek

Sz em é lyi j el l e gti ráfor dít ás okx 100

Brutto termelési érték

Az értékcsiikkenési leírási hányad a koltségszerkezeten belti| az értékcsokkenés' mintszabadon elkoltheto, a bevételbenrealizálÓdÓ pénzforrás arányát mutat ja.

Ert é kcs o kkenés i l e í rasx 100

Brutto termelési érték

3f,rl

t-

Az egléb kiiltségek hányada az elcibbiekbe nem tartozo koltségek arányát mutatja akoltségs zerkezetben.

Egléb koltsegekx 100

Brutto termelési érték

A ||B,? forgalmi kiiltségelj r ssal késziilö eredménykimutattÍsb l számíthato koltségszint

mutatÓk nem a termelési értékre, hanem a nettÓ árbevételre vetítve képezhetok.

Az értékesítési ktiltségszint azt fejezi ki, hogy egységnyi árbevéte I rea|izá|ása milyenmértékben fedez i az értékesí tés i ko l tsé geket.

Ertékesítés osszes koltségex 100

Ertékesítés netto arbevétele

Az értékesítés kijzvetlen k ltségszintje az értékesítéssel arányos (általában lineárisan) vá|tozoko l tsé ge k ar ány át m utatj a a ko l tsé g szerkezetben.

Ertékesítés kozetlen kolts égeix 100

Értekesítés netto arbevétele

Az értékesítés kiizvetett kiiltségszintje a koltségszerkezetben az értékesítés viszonylag állandokoltségeinek arányát mutatj a.

Ertékesités kozvetett koltségeix 100

Érté ke'sítés netto arbevétele

Az igazgatási-irányítdsi ktiltségsz,int a koltségszerkezetben a termeléstól, az értékesítéstcílfiiggetlen ráfordítások nagyságrendjére, illetve az értékesítés árbevételében aZ igazgatásikoltség arányára utal.

Igazgatasi koltségekx 100

Értékesítés netto arbevétele

Az egtéb általános ki)Itségek k ltségszintje a koltsé gszerkezetben az egyeb rezsikoltségek, nagyságrendjét mutada.

Egyéb általanos koltségekx 100

Ertékesítés netto arbevétel

382