Némethy Tímea igazgató ATI-KTVF

TERMÁLENERGIA ÉS TERMÁLENERGIA ÉS TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS

JOGI HÁTTERÉNEK ÉS JOGI HÁTTERÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSÁNAK

VÁLTOZÁSAI VÁLTOZÁSAI ENGEDÉLYEZÉSI ENGEDÉLYEZÉSI

ELJÁRÁSOKELJÁRÁSOKNémethy TímeaNémethy Tímea

igazgatóigazgatóATI-KTVFATI-KTVF

SZAKMAISZAKMAI NAPNAP

2011. március 23.2011. március 23.

Vázlat

BevezetésBevezetés AlapfogalmakAlapfogalmak Jogszabályi háttérJogszabályi háttér Termálvíz hasznosítások Termálvíz hasznosítások

engedélyezési eljárásaengedélyezési eljárása

1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény alapján:

termálvíztermálvíz:: minden olyan felszín minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;vagy annál magasabb;

BevezetésBevezetés

XIX. sz. A hévízfeltárás kezdeti lépései

A szénhidrogén-kutatás során növekedett a hévízkutak száma: sok helyen a keresett olaj- vagy gázmezők mellett melegvizet találtak.

Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel hévizet.

Nagyobb települések balneológiai célra hévízkutakat fúrattak.

A ‘60-as években az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag támogatta a mezőgazdasági vagy kommunális fűtési célra szolgáló hévízkutak létesítését.

A hévízkutak létesítésének időbeli alakulása: mind a db-szám, mind a víztermelési kapacitás tekintetében az ‘50-es évektől fellendülés, a ‘60-as években tetőzés, majd csökkenés volt tapasztalható

A Dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításnak több évtizedes hagyományai vannak a növénytermesztés, állattenyésztés, balneológiai, ipari felhasználás területén.

A területünkön található termálkutak egy része használhatatlan (kb. 10 %), illetve ideiglenesen lezárt, vagy vízszintészlelési célokat szolgáló kút (20 %).

Területünkön a balneológiai célokat szolgáló termálkúttal üzemelő fürdők száma: 16 db

Az ATIKTVF területén lévő hévízkutak Az ATIKTVF területén lévő hévízkutak talphőmérsékletetalphőmérséklete

A Dél-alföldi termálkutak jellemzői A Dél-alföldi termálkutak jellemzői és hasznosításukés hasznosításuk

A medencebeli törmelékes hévíztárolók vize általában alkáli hidrogénkarbonátos. Az összes oldott sótartalom 1-3 g/l, de elérheti a 10 g/l értéket is. A nagy sótartalmú vizek a tárolók mélyebb, zártabb zónáiban fordulnak elő.

A nagyobb mélységben lévő vizek fölött több helyen vízrekesztő agyagmárgák helyezkednek el. Az ilyen vizek gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő. 1 m3 vízzel több m3 gáz is felszínre kerül ezekből a rétegekből. A gáz főként metán, ami robbanásveszélyt okoz. Egyes kutak vizében olaj és fenol is előfordul.

Engedélyezési Engedélyezési eljárásokeljárások

Környezetvédelmi engedélyezésBányahatósági engedélyezésVízjogi engedélyezés

Hatályos szabályozásHatályos szabályozás 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény

15. §. (3)(3) alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag kizárólag energia hasznosításenergia hasznosítás céljából kitermelt céljából kitermelt termálvizettermálvizet - a külön jogszabályban - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.” vissza kell táplálni.”

Balneológiai vízhasználatokBalneológiai vízhasználatok következtében keletkező használt termálvizek esetében a jogszabályok nem teszik lehetővé a használt vizek visszasajtolását.

Környezetvédelmi Környezetvédelmi engedélyezésengedélyezés

(„keret-engedély”)(„keret-engedély”) A 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet „a

környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” 3. melléklet 134. pont alapján: a vízbesajtolás

felszín alatti vízbe a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

3. melléklet 80. pont alapján. Felszín alatti vizek igénybevétele, ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel - termál karsztvízből az 500 m3-t - termál rétegvízből a 2000 m3-t meghaladja (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)


(„keret-engedély”)(„keret-engedély”) 1. melléklet 56. pontja alapján:: a

vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától a rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles tevékenység

1. melléklet 34. pontja alapján:: Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m3/év vízkivételtől.


(„keret-engedély”)(„keret-engedély”) 3. § 3. § (1) A környezethasználó (1) A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti előzetes vizsgálat iránti kérelmetkérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amelytevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú a 3. számú mellékletben szerepel, mellékletben szerepel,

3. § 3. § (7) A környezethasználó (7) A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat bekérelmet nyújthat be a felügyelőséghez, ha olyan a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri elabban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbetevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a . Ha a felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés a) a) pont pont aa) aa) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

5/A. § 5/A. § (1) A környezethasználó (1) A környezethasználó előzetes konzultációtelőzetes konzultációt kezdeményezhet a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység kezdeményezhet a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amelymegvalósítását tervezi, amely

a) a) az 1. számú mellékletben szerepel,az 1. számú mellékletben szerepel,


(„keret-engedély”)(„keret-engedély”) Az előzetes vizsgálati, előzetes Az előzetes vizsgálati, előzetes

konzultációs (is), környezeti konzultációs (is), környezeti hatásvizsgálati dokumentáció egyes hatásvizsgálati dokumentáció egyes részeit részeit a tartalmi követelményeknek a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületekenmegfelelő részszakterületeken - a - a környezetvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértőivízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján - tevékenységről szóló jogszabály alapján - szakértői jogosultsággal rendelkező szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el szakértő készítheti el

Eljárási díjak Eljárási díjak A környezetvédelmi, A környezetvédelmi,

természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló

33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet – 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke

Előzetes vizsgálat (I. 49.) Előzetes vizsgálat (I. 49.) 250.000 250.000 FtFt

Előzetes konzultáció Előzetes konzultáció 250.000 Ft250.000 Ft Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati

eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV. eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV. 20. 4) 20. 4)

1.200.000 Ft1.200.000 Ft Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles

(II. 12.) (II. 12.) 1.350.000 Ft1.350.000 Ft

Megosztott engedélyezési jogkörök

a múltban A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény alapján

1. § 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:(1) E törvény hatálya alá tartozik:h) h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a a geotermikus energia hasznosítása, valamint a

felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyeréseés kinyerése;;

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény alapján 1. § 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:(1) E törvény hatálya alá tartozik:d) d) a vizek hasznosítása, hasznosíthatóságának megőrzése és a vizek hasznosítása, hasznosíthatóságának megőrzése és a a vízkészletekkel való gazdálkodás;vízkészletekkel való gazdálkodás;

Amennyiben a geotermális energia Amennyiben a geotermális energia hasznosítás vízkivétellel járt, az eljáró hasznosítás vízkivétellel járt, az eljáró

hatóság a KTVF-ek voltak.hatóság a KTVF-ek voltak.

Megosztott engedélyezési jogkörökjelenlegA bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény

alapján: Zárt területenZárt területen koncesszió keretében meghatározott koncesszió keretében meghatározott

ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz.adományoz.

„„Zárt terület”:Zárt terület”: meghatározott ásványi nyersanyag meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. A vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.2500 m alatti földkéreg-rész.

Engedélyezés energetikai Engedélyezés energetikai célú termálvíz hasznosítás célú termálvíz hasznosítás

eseténeseténÚj létesítmény :Új létesítmény : Elvi vízjogi engedélyElvi vízjogi engedély Környezetvédelmi engedélyezésKörnyezetvédelmi engedélyezés Vízjogi létesítési és üzemelési engedélyezésVízjogi létesítési és üzemelési engedélyezés

1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény 15. § (3) 15. § (3) alapján a kizárólag energia hasznosítás céljából alapján a kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.vissza kell táplálni.

A mentesség csak 2009. szeptember 30-án A mentesség csak 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemelési engedéllyel jogerős vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezőkre vonatkozik!rendelkezőkre vonatkozik!

Vízjogi engedélyezésVízjogi engedélyezés 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény valamint 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény valamint

a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet alapján a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet alapján történik.történik.

A kutakra vonatkozó vízjogi engedélykérelemnek A kutakra vonatkozó vízjogi engedélykérelemnek a a 18/1996. (VI. 2.) KHVM18/1996. (VI. 2.) KHVM rendelet rendelet előírásainak kell megfelelnie.előírásainak kell megfelelnie.

Elvi vízjogi engedély Elvi vízjogi engedély (1. §)(1. §) Létesítési vízjogi engedély Létesítési vízjogi engedély (2. §)(2. §) Üzemeltetési vízjogi engedélyÜzemeltetési vízjogi engedély (3. §)(3. §)

Az elvi vízjogi engedélyezés megelőzheti Az elvi vízjogi engedélyezés megelőzheti a környezetvédelmi engedélyezést!a környezetvédelmi engedélyezést!

Vízjogi engedélyezésVízjogi engedélyezés A hévízkutatás és - termelés - függetlenül a

hasznosítás módjától - a 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény, valamint a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik.

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozást és a vízkútfúrás szakmai követelményeit a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szabályozza.

A tervezésnél figyelembeveendő jogszabály a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Kormány rendelet.

Vízjogi engedélyezés Vízjogi engedélyezés energetikai célú termálvíz energetikai célú termálvíz

hasznosítás eseténhasznosítás esetén147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 10-11. § alapján 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 10-11. § alapján támasztott követelmények közül néhány:támasztott követelmények közül néhány:

A kizárólag energetikai kitermelési célú A kizárólag energetikai kitermelési célú vízilétesítményeket úgy kell tervezni, telepíteni, vízilétesítményeket úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és üzemeltetni, hogy hatásuk ne érintse kialakítani és üzemeltetni, hogy hatásuk ne érintse károsan a források és a karsztforrások hozamát és károsan a források és a karsztforrások hozamát és hőmérsékletét. hőmérsékletét.

A energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a A energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba kell hasznosítást követően ugyanazon vízadóba kell visszatáplálni. A visszatáplálással működő visszatáplálni. A visszatáplálással működő vízhasznosítást csak a visszatáplálás fenntartásával vízhasznosítást csak a visszatáplálás fenntartásával lehet folytatni. lehet folytatni.

A vízveszteség, amely az energetikai célra kitermelt A vízveszteség, amely az energetikai célra kitermelt felszín alatti víz hitelesített vízmérővel mért, kivett felszín alatti víz hitelesített vízmérővel mért, kivett és a visszatáplált mennyiségének különbözete, nem és a visszatáplált mennyiségének különbözete, nem haladhatja meg a kutak karbantartásához feltétlenül haladhatja meg a kutak karbantartásához feltétlenül szükséges - vízjogi üzemeltetési engedélyben szükséges - vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott-technológiai vízmennyiséget, meghatározott-technológiai vízmennyiséget, figyelemmel a vízmérők mérési hibájára is.figyelemmel a vízmérők mérési hibájára is.


hasznosítás eseténhasznosítás esetén Meglévő létesítmények esetén:Meglévő létesítmények esetén: A vízgazdálkodási Trv. alapján vízügyi A vízgazdálkodási Trv. alapján vízügyi

hatósági feladatokat ellátó szerv - a 2009. hatósági feladatokat ellátó szerv - a 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, üzemeltetési engedéllyel rendelkező, energia hasznosítási célú energia hasznosítási célú termálvíztermelés esetében - kérelemre termálvíztermelés esetében - kérelemre engedélyezi a visszatáplálás mellőzését, ha engedélyezi a visszatáplálás mellőzését, ha a kérelemmel érintett kitermelés megfelel a kérelemmel érintett kitermelés megfelel az (1) bekezdésben meghatározott az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesülését szolgáló, a szempontok érvényesülését szolgáló, a Kormány által rendeletben meghatározott Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek.feltételeknek.

Hatályos: 2009. XII. 17-tőlHatályos: 2009. XII. 17-től


hasznosítás eseténhasznosítás esetén 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek

hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról (hatályos: 2010. V. vonatkozó általános szabályokról (hatályos: 2010. V. 14.-től)14.-től)

78. § (4) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. 78. § (4) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdése alapján a visszatáplálási törvény 15. § (3) bekezdése alapján a visszatáplálási kötelezettség alól a kizárólag energia hasznosítás kötelezettség alól a kizárólag energia hasznosítás céljából termálvizet kitermelő vízjogi engedélyes céljából termálvizet kitermelő vízjogi engedélyes a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben gyenge vagy a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben gyenge vagy

romló mennyiségi állapotúnak minősített víztestek romló mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb esetében legkésőbb 2014. december 22.2014. december 22. napjáig, napjáig,

b) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben jó mennyiségi b) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben jó mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb legkésőbb 2020. december 22.2020. december 22. napjáig mentesül. napjáig mentesül.


hasznosítás eseténhasznosítás esetén 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozat 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozat

Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről 1. A Kormány vízpolitika terén a közösségi fellépés 1. A Kormány vízpolitika terén a közösségi fellépés

kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt tagállami kötelezettség irányelvben foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében Magyarország vízgyűjtő-teljesítése érdekében Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervét az 1. számú mellékletben gazdálkodási tervét az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően közzéteszi.foglaltaknak megfelelően közzéteszi.

2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet érintő és arra 2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet érintő és arra jelentős hatást gyakorló, átfogó gazdaságfejlesztési jelentős hatást gyakorló, átfogó gazdaságfejlesztési stratégiákat fel kell mérni és azoknak a vízgyűjtő-stratégiákat fel kell mérni és azoknak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel való összhangját biztosítani gazdálkodási tervvel való összhangját biztosítani kell.kell.


hasznosítás eseténhasznosítás eseténA 10. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségetA 10. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget (3) A energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba kell visszatáplálni. A (3) A energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba kell visszatáplálni. A

visszatáplálással működő vízhasznosítást csak a visszatáplálás fenntartásával lehet folytatni.visszatáplálással működő vízhasznosítást csak a visszatáplálás fenntartásával lehet folytatni.

az engedélyesnek a termálvíznek nem minősülő felszín az engedélyesnek a termálvíznek nem minősülő felszín alatti vizek energetikai célú hasznosítása esetében alatti vizek energetikai célú hasznosítása esetében 2014. december 22. napjáig kell teljesíteni. Ennek 2014. december 22. napjáig kell teljesíteni. Ennek érdekében a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyeket érdekében a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyeket hivatalból módosítja. hivatalból módosítja.

Ha a 77. § alapjánHa a 77. § alapján 77. § 2012. december 22. napján hatályukat a vesztik a 10. § (3) bekezdésében és a 60. §-ban meghatározott 77. § 2012. december 22. napján hatályukat a vesztik a 10. § (3) bekezdésében és a 60. §-ban meghatározott

tevékenységek vonatkozásában kiadott, az e rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokban hozott tevékenységek vonatkozásában kiadott, az e rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokban hozott a) határozatlan időtartamú vízjogi üzemeltetési engedélyek, valamint a) határozatlan időtartamú vízjogi üzemeltetési engedélyek, valamint b) a 2012. december 22. napja után lejáró vízjogi üzemeltetési engedélyek.b) a 2012. december 22. napja után lejáró vízjogi üzemeltetési engedélyek.

a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély a hatályát vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély a hatályát veszti, akkor a vízkitermeléssel járó vízhasználat veszti, akkor a vízkitermeléssel járó vízhasználat 2014. december 22. napjáig csak akkor 2014. december 22. napjáig csak akkor engedélyezhető, ha a vízkitermeléssel járó engedélyezhető, ha a vízkitermeléssel járó vízhasználatra irányuló vízjogi engedély iránti vízhasználatra irányuló vízjogi engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a visszatáplálásra vonatkozó kérelemmel egyidejűleg a visszatáplálásra vonatkozó vízjogi létesítési engedély iránti kérelem a vízügyi vízjogi létesítési engedély iránti kérelem a vízügyi hatósághoz benyújtásra kerül.hatósághoz benyújtásra kerül.


hasznosítás eseténhasznosítás esetén 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairólvizek minősége védelmének szabályairól

28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól.egyes szabályairól.

Technológiai határértékekTechnológiai határértékek Területi határértékekTerületi határértékek Egyedi határértékekEgyedi határértékek

A termálkutak ellenőrzése a 27/2005. (XII. 6.) KvVM A termálkutak ellenőrzése a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet „a használt és szennyvizek kibocsátásának rendelet „a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról” alapján ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról” alapján történik. történik.

Eljárási díjakEljárási díjak Vízjogi üzemeltetési engedélyezés esetében:Vízjogi üzemeltetési engedélyezés esetében:

a vízjogi létesítési engedélyre megállapított a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek díjtételek 80 %-a80 %-a (I. 28. pont) (I. 28. pont)

szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50%-adíjtétel 50%-a (I.29. pont)(I.29. pont)

módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított megállapított díjtétel 80 %-ának 50 %-adíjtétel 80 %-ának 50 %-a (I.28. pont és (I.28. pont és 51. pont)51. pont)

A termálkutak üzemeltetése során A termálkutak üzemeltetése során fizetendő különböző díjak, fizetendő különböző díjak,

járulékok, bírságokjárulékok, bírságok Vízkészlet járulékVízkészlet járulék (1995. évi LVII. tv. A (1995. évi LVII. tv. A

vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról)kiszámításáról)

Vízszennyezési bírságVízszennyezési bírság (220/2004. (VII. 21.) (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM Korm. rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet)rendelet)

BányajáradékBányajáradék (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény rendelkezik a geotermikus energia rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról)hasznosításáról és a bányajáradékról)

A termálvíz visszasajtolása A termálvíz visszasajtolása esetében esetében

nem kell fizetninem kell fizetni::

vízszennyezési bírságot,vízszennyezési bírságot, vízkészlet járulékotvízkészlet járulékot

Célok, javaslatokCélok, javaslatok

Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket.nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket.

A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra kell csökkenteni a környezeti kockázatot.kell csökkenteni a környezeti kockázatot.

Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél szélesebb felhasználására. szélesebb felhasználására.

A termálkutak visszasajtolás nélküli, A termálkutak visszasajtolás nélküli, hosszútávú üzemeltetése következtében a hosszútávú üzemeltetése következtében a termálvíz, mint megújuló energiaforrás meddig termálvíz, mint megújuló energiaforrás meddig jöhet számításba?jöhet számításba?

A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon mind az új létesítmények, mind pedig a mind az új létesítmények, mind pedig a meglévő létesítmények esetében csak a meglévő létesítmények esetében csak a használt hévizek energiatartalmának teljes használt hévizek energiatartalmának teljes kihasználása a jó környezeti állapot kihasználása a jó környezeti állapot megteremtése fenntarthatósága járulhat hozzá.megteremtése fenntarthatósága járulhat hozzá.

A feltételek biztosítása azonban jelentős anyagi A feltételek biztosítása azonban jelentős anyagi ráfordítást és hosszabb időt igényel.ráfordítást és hosszabb időt igényel.

Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési irányok meghatározásakor egyrészt a irányok meghatározásakor egyrészt a versenyképesség javítása érdekében olcsó versenyképesség javítása érdekében olcsó energiaforrásokat alkalmazzanak, energiaforrásokat alkalmazzanak, másrészt a környezeti jó ökológiai másrészt a környezeti jó ökológiai állapotok megteremtése és állapotok megteremtése és fenntarthatóságának biztosítása is fenntarthatóságának biztosítása is érvényesüljön. Csak azok a fejlesztések érvényesüljön. Csak azok a fejlesztések lesznek hosszútávon eredményesek, lesznek hosszútávon eredményesek, melyek a környezeti állapot minimális melyek a környezeti állapot minimális változását idézik elő.változását idézik elő.

A jelenlegi termálenergia hasznosítási A jelenlegi termálenergia hasznosítási gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell lennie. lennie.

Köszönöm Köszönöm a a

figyelmüket!figyelmüket!

Documents

Némethy Tímea igazgató ATI-KTVF