Szent István EgyetemGazdaság – és Társadalomtudományi KarMarketing Intézet

Nemzetközi Marketing

Országtanulmány

OLASZORSZÁG

Készítette:Gelencsér AdriennKg BA III. Kereskedelem és marketing szakEllátási lánc menedzsment szakirányLevelező tagozatNeptun: IDB772

Gödöllő, 2011-02-20

Tartalomjegyzék

I. Az ország történetének rövid leírása:.............................................................................................3

II. Földrajzi-klimatikus viszonyok:.......................................................................................................3

II.1. Az ország elhelyezkedése:...........................................................................................................3

II.2. Klíma:...........................................................................................................................................3

II.3. Topográfia:..................................................................................................................................4

III. Társadalmi intézmények.............................................................................................................5

III.1. A család szerepe:........................................................................................................................5

III.2. Oktatás:......................................................................................................................................5

III.3. Politikai rendszer:.......................................................................................................................6

III.4. Jogrendszer:...............................................................................................................................7

III.5. Társadalmi szervezetek:.............................................................................................................8

III.6. Üzleti gyakorlat és - szokások:....................................................................................................8

IV. Vallás és esztétika.......................................................................................................................8

IV.1. Vallás és más hitrendszerek:......................................................................................................8

IV.2. Esztétika:....................................................................................................................................9

V. Lakás és életfeltételek:.................................................................................................................10

V.1. Táplálkozás:...............................................................................................................................10

V.2. Öltözködés:...............................................................................................................................10

V.3. Üdülés, sport és más szabadidő-tevékenységek:......................................................................11

V.4. Egészségügy:.............................................................................................................................12

VI. Nyelv:........................................................................................................................................12

VII. Bevezetés:................................................................................................................................14

VIII. Népesség:.................................................................................................................................14

IX. Gazdasági aktivitás:..................................................................................................................14

IX.1. Közlekedés, szállítás:................................................................................................................15

IX.2. Munkakörülmények:................................................................................................................16

IX.3. Külkereskedelem:.....................................................................................................................17

IX.4. Külföldi befektetések:...............................................................................................................18

IX.5. Árak:.........................................................................................................................................19

IX.6. Kereskedelmi korlátok:.............................................................................................................19

Irodalomjegyzék:..............................................................................................................................20

2

Kulturális Tanulmány

I. Az ország történetének rövid leírása:

Nem sok ország dicsekedhet ennyire hullámvasútszerű történelmi múlttal. Az olasz félsziget volt a magja a világtörténelem egyik leghatalmasabb birodalmának, a Római Birodalomnak, valamint az egyik legnagyobb vallásnak is – a római katolikusnak. Továbbá főként a virágzó olasz városállamokból indult el a tudásszomj és művészeti invenció ama roppant forradalma, amelyet manapság reneszánsz néven ismerünk. Olaszországnak azonban jócskán kijutott a káoszból és a szenvedésből is. A Római Birodalom összeomlását a sötétség századai követték. A 16. század Európájában megkezdődött a nemzetállamok fölvirágzása – a megosztott Itáliát az érintetlenül hagyta. Olaszország egységét véres küzdelmekben kellett kiharcolni, de rengeteg olasz polgár élt reménytelen nincstelenségben, ha egyáltalán megmaradt otthon, s nem sodorta magával az el – vagy kivándorlás valamelyik hulláma. Csak az 1960-as évek gazdasági csodája állította talpra valamelyest az országot. Ma nem nagyhatalom, mégis kulcsfontosságú szerepet játszik az Európai Unióban.

II. Földrajzi-klimatikus viszonyok:

II.1. Az ország elhelyezkedése:

A csizma alakú ország Európa déli részén, a Földközi-tenger középső részébe nyúlóan helyezkedik el. Hozzá tartozik még két nagy sziget is, Szicília és Szardínia. Keleten, délen és nyugaton a tenger, északon pedig az Alpok vonulatai határolják. A szárazföldön Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Területébe beékelődve helyezkedik el két kisállam: San Marino és a Vatikán.

II.2. Klíma:

Olaszország éghajlata alakjából és fekvéséből kifolyólag északon és délen nagyon eltérő. Az Alpok még a hűvösebb, kontinentális típusa jellemzi (száraz, forró nyár, enyhe, erős tél). Az évi átlagos csapadékmennyiség északon 900 mm (az Alpokban a 2000 mm-t is meghaladja), délen 500 mm. A januári átlaghőmérséklet északon 0 °C, a középső területeken 4 °C, délen 12

3

°C, a júliusi északon 22 °C, míg Szicília területén a 28 °C-ot is elérheti. Délen mediterrán az éghajlat, északon inkább kontinentálisnak nevezhető.

II.3. Topográfia:

A csizma középső részén terül el a termékeny Pó-síkság. Tőle délre, egészen a csizma sarkáig húzódnak az Appenninek csipkés sziklái. Három működő vulkán is van ezen a vidéken: a Vezúv, a Stromboli és az Etna. Az ország legmagasabb pontja 4760 méter magas Mont Blanc, melynek hegycsúcsa már Franciaországhoz tartozik. a hegység keleti vonulata alacsonyabb, de legalább ugyanolyan szép. Itt húzódik a rendkívüli, vadregényes szépségéről híres Dolomitok vonulata. Az Alpok lábánál hatalmas tavak terülnek el; a legnagyobb a Garda-tó, a Lago Maggiore és a Comói-tó. Az Alpokban ezernél is több gleccser található, de sajnos ezek egyre inkább visszahúzódnak.

Az Alpok lábainál elterülő hatalmas Síkságot a Pó folyam osztja ketté, amely a maga 628 km-es hosszával az ország legnagyobb folyója. Ez a vidék igen sűrűn lakott és magas fokon iparosodott.

4

III. Társadalmi intézmények

III.1. A család szerepe:

A család az olasz társadalom középpontja, mely stabil hátteret jelent a tagjai számára. Északon csak a szűk körű család él együtt, míg délen gyakran kiterjedt rokonságok élnek egy házban. A család érzelmi és pénzügyi támasztékot jelent a tagjai számára. A sokáig irigyelt olasz családmodellt végül tönkretette korunk felfokozott tempója, így az olasz gyerekek nagy részét már nem is saját szüleik nevelik, hanem többnyire a gyerekek nagyszülei. Egy nemrégiben készült felmérés szerint az olasz szülők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nem tölt elég időt gyerekeivel. Ezt támasztja alá az a meglepő adat is, mely szerint egy átlagos olasz család mindössze 20 percet van együtt naponta. A valaha az olasz társadalom tartóoszlopának tartott család mai lehangoló helyzetét a La Repubblica című napilap vázolta egy felmérés alapján. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a nyolcvanas évek végéhez képest az olasz édesanyák naponta félórával kevesebb házimunkát végeznek. A fennmaradó harminc percet azonban nem gyerekeikkel töltik, hanem dolgoznak. Az Eurofound felméréseire alapján azt állítja, hogy a 0-13 év közötti olasz gyerekek 64 százalékát ma már nagyszüleik nevelik fel. A klasszikus női szerep azonban nem változott. Az olasz statisztikai hivatal felmérései szerint az anyák napi öt órát fordítanak a családra, a gyerekektől a háztartási munkáig, míg az édesapák mindössze egy óra harmincöt percet. Az összegezett adatok azt mutatják, hogy az egész világon ismert olasz családi kultusz ideje lejárt. Olaszország az EU átlagnál jóval kevesebbet, a GDP-nek csupán 1,4 százalékát fordítja a családpolitikára és az anyaság támogatására.

III.2. Oktatás:

Minden hatodik életévét betöltött gyermek tanköteles. A tankötelezettség 14 éves korig tart. A diákok öt évet járnak általános iskolába (scuola elementare) és három évet a középiskola alsó tagozatába (scuola media inferiore). Olaszországban az alapszintű oktatás ingyenes, és a kötelező oktatás alatt a tankönyveket is a helyi hatóságok biztosítják a diákoknak. Az általános iskola öt osztálya két szakaszra oszlik a gyermekek fejlődésének megfelelően. A középiskola alsó tagozata (scuola inferiore) kötelező, és három évig tart. A diákok összesen 15 tárgyat tanulnak. A harmadik év végén vizsgát tesznek, amellyel megszerzik a középiskola alsó tagozatának befejezését tanúsító bizonyítványt (diploma di licenza media). Olaszországban több típusú felsőoktatási intézmény áll a diákok rendelkezésére. Az egyetemi intézmények egy részét az állam alapította és kizárólagos állami támogatással működnek. Az

5

egyetemek másik csoportját a magánegyetemek alkotják. Ezek általában nem részesülnek állami támogatásban. Az egyetemi felsőoktatás általában 4-5 éves (az orvos- és a sebészképzés hat éves), a nem egyetemi felsőoktatás pedig általában 3-4 éves.

Olaszországban a következő egyetemtípusok léteznek:

Tudományegyetem Műegyetem

Egyetemi Intézet

Az intézmények három kategóriába sorolása nem jelent színvonalkülönbséget az oktatásban, és mindhárom intézmény egyenrangú diplomát nyújt. Az egyetemi oktatás általában három szakaszra osztható. Az első szakasz az egyetemi diploma, második szakasza az egyetemi fokozat, harmadik szakaszában szakdiplomát lehet szerezni.

III.3. Politikai rendszer:

Az olasz képviselőházban 630 képviselő foglal helyet, a felsőházba, azaz a szenátusba 315 szenátort választanak. Ezenkívül örökös szenátusi tagok a volt államfők és néhány kiemelkedő személyiség, akiknek e rangot a köztársasági elnök adományozza. A parlamenti ciklus öt évig tart.

A képviselőház és a szenátus elnökét a két testület választja egyszerű többséggel. Az elnökök jelentős szerepet játszanak az illető ház munkájának alakításában.

A törvényeket a parlament mindkét házának el kell fogadnia ahhoz, hogy azok hatályba léphessenek. A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súllyal vesz részt. Az 1946-ban elfogadott és 1948-ban hatályba lépett Alkotmány értelmében Olaszország 20 tartományból álló, regionális elven felépülő parlamentáris köztársaság. Az olasz Alkotmány rugalmatlannak tekinthető a módosítására vonatkozó különleges eljárások miatt. Az Alkotmány hangsúlyozza az állampolgárok egyenlőségét, gondoskodik a hatalmi ágak egymástól való elválasztásáról a demokratikus politikai berendezkedésnek megfelelően. A hatalom megoszlik a parlamenti, a kormányzati és az igazságszolgálati hatalom között.

Az elnököt - akinek tisztsége alapvetően protokolláris - a képviselőkből és az önkormányzatok delegátusaiból álló elektori testület választja meg 7 évre. Olaszországban az elnök - bár végrehajtási jogosítványai nincsenek - egyfajta közvetítő szerepet játszik a kormányválságok megelőzése érdekében. Ezen kívül az Alkotmánybíróság mellett az elnököt tekinthetjük az alkotmányosság egyik őrének.

6

Az Alkotmánybíróság alkotmányossági szempontból vizsgálja a parlament által megalkotott törvényeket, és gondoskodik róla, hogy a törvények megfeleljenek az Alkotmány fő irányelveinek. Abban az esetben, ha valamely törvény nem felel meg ennek, akkor azt jogellenesnek nyilvánítja és kiiktatja.

Az államfő Giorgio Napolitano, a miniszterelnök pedig Silvio Berlusconi.

III.4. Jogrendszer:

Az olasz jogrendszer a római jogon alapszik, és bizonyos hasonlóságot mutat a német és a francia jogrendszerrel. Az olasz jogrendszert az Olasz Köztársaság 1948-ban kihirdetett Alkotmánya szabályozza. Ez rögzített alkotmány, ami azt jelenti, hogy rendes jogszabályokkal nem módosítható; kizárólag különleges eljárással módosítható vagy egészíthető ki, amely igen összetett, és amelyet maga az Alkotmány állapít meg (138. cikk). Az Alkotmány rögzített jellegét annak nyomon követésével biztosítják, hogy a jogszabályok és jogerővel rendelkező határozatok megfelelnek-e az Alkotmánynak; ez egy speciális alkotmányos szerv, az Alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Alkotmány néhány cikke semmilyen körülmények között sem változtatható meg; ilyen például az Olaszország köztársasági jogállására vonatkozó cikk, amely alkotmányosan nem vizsgálható felül; általánosságban minden olyan pont, amely az alkotmányos rendszer alapvető elemei közé tartozik, megváltoztathatatlannak minősül (például a szabadság és egyenlőség elve, a parlamentáris rendszer, a rögzített alkotmány elve és az alkotmányos igazságszolgáltatás elve). Az Alkotmány azokat az általános elveket tartalmazza, amelyek az állam léte szempontjából alapvető értéknek minősülnek; előírja azokat az elveket, amelyeket a parlament, a régiók, valamint általános vagy egyedi érvényű végzések és rendeletek kibocsátási hatáskörével rendelkező más közintézmények által alkotott jogszabályoknak tiszteletben kell tartaniuk; megállapítja a külpolitika és az Európai Unió jogrendszerével való kapcsolat alapját. Az olasz bírósági rendszerben a bírók az állampolgárok közötti vitás kérdésekben, illetve az állampolgárok és az állam között felmerült jogvitákban hoznak döntéseket.A rendes bíróságok két részre oszlanak: a polgári és a büntető ügyeket ellátó bíróságokra. A polgári jogi ügyeket a Békebíróságok (Giudice Conciliatae) és az elsőfokú bíróságok (Pretore), a Törvényszéki Bíróságok (Tribunale) és a Fellebbezési Bíróságok (Corte d'Apello) bírálják el. Ezt kiegészíti a Semmítőszék (Corte di Cassazione) munkája, amely római székhellyel működik. A büntető bíróságok rendszerét az elsőfokú bíróság bírái (Pretore), a Törvényszéki Bíróság (Tribunale), az Esküdtbíróságok (Corte Assize) és a Semmítőszéki Bíróságok alkotják.

7

III.5. Társadalmi szervezetek:

Olaszországban az olaszokon kívül kisebb közösségekben élnek a németek, franciák, szlovének, görögök és az albánok. Ezen kívül egyéb bevándorló csoportok is fellelhetőek.

III.6. Üzleti gyakorlat és - szokások:

Olaszországban az üzleti érintkezésben az európai szokások érvényesek. Az olaszok a tárgyalásokon sokkal lezserebbek, mint például a németek, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy komolytalanok. Általában formaságok nélkül, a lényegre törve tárgyalnak. A komoly, főleg műszaki profilú nagyvállalatok képviselői általában beszélnek angol nyelven. A kisebb vállalatokkal folytatandó tárgyalások esetén azonban hasznos lehet az olasz nyelvismeret.Olasz vállalkozók gyakori rossz tulajdonsága, hogy ajánlatokra csak akkor válaszolnak, ha az érdekli őket, ellenkező esetben nem. Említésre méltó, hogy az Internet hozzáférés elterjedése megszüntette a földrajzi távolságokat, használata az olasz cégeknél is már olyan szinten elterjedt, hogy a kommunikáció nagy része elektronikus úton történik.

IV. Vallás és esztétika

IV.1. Vallás és más hitrendszerek:

Róma egyet jelent a katolikus egyházzal. A pápa a város kellős közepén székel ( igaz, persze, hivatalosan ez Vatikán állam), s évente több millió ember érkezik ide csak azért, hogy egy pillantást vethessen a matuzsálemi korú Szentatyára. A modern olasz életben a vallás inkább tűnik formaság, semmint hit dolgának. Ám Itáliában fontos dolog a forma, s az elsőáldozások, templomi menyegzők, vallási ünnepek lényeges részét képezik az életnek. A rendszeres templomjárók aránya ugyan a háború utáni 70 % -ról 35 %-ra csökkent, de az olaszok 84 %-a

8

ma is katolikusnak vallja magát. Nem utolsó üzletet jelentenek a zarándoklatok. Zsúfolt zarándokbuszok szállítják az ország egész területén kedvenc szentjeik elébe a vallásos olaszok tömegeit. Különösen népszerű a nemrégiben boldoggá avatott Pio atya. A katolikusok után a muszlimok Olaszország legnagyobb vallási közössége. A bevándorlás alaposan megnövelte arányukat – az összes bevándorló 36,5 %-a muzulmán - , így manapság 580 és 700 ezer közé tehető létszámukkal valóban a második helyre kerültek a katolicizmus után. A harmadik helyet Jehova tanúinak 400 ezres közössége kapja, míg az evangélikus egyház a maga 363 ezrével csak a negyedik.

IV.2. Esztétika:

Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy tudjuk, mit jelent Itália a világ művészettörténetében, de vajon mi történik manapság? Méltók-e vajon a dicső múlthoz az ország modern építészei, írói, filmrendezői és zeneszerzői? Olaszország és zene – lehet-e szó másról, mint operáról? Van-e olaszosabb dolog a világon, mint ha Pavarotti Verdit énekel? Tény és való, hogy a 19. századi itáliai operaszerzők minden idők legjobbjai között vannak. Közülük talán Verdi a legnevesebb, de Puccini, Bellini, Donizetti vagy Rossini sem mondhatók épp ismeretlennek. No és a híres operaházak: a Scala Milánóban, A San Carlo Nápolyban, a Fenice Velencében, a Teatro Massimo Palermóban és a Teatro dell’Opera Rómában – mind a világ abszolút élvonalba tartozik. Szabadtéri előadásokra pedig ott van a veronai Arena. A hangok hangja Luciano Pavarotti, bár komoly énekesi karrierje sokak szerint gyakorlatilag a végét járja. Andrea Bocelli, a vak tenorista szintén hihetetlenül népszerű populáris-klasszikus énekes. A világelső karmesterek közül Olaszország kettővel is büszkélkedhet: Riccardo Mutival és Claudio Abbadóval.

Az archaikus korban Róma a gazdag művészeti formakinccsel rendelkező etruszk városállamok árnyékában élt. Ebből az időből nagyon kevés műalkotás maradt fönn. A Római Köztársaság, mely voltaképpen a Kr.e. 6. században az utolsó etruszk király elűzésével született meg, művészetében az etruszkokat és a görögöket tekintette követendő példának. A gazdag polgárok görög műalkotásokkal ékesítették otthonaikat, így az önálló római művészeti fejlődés háttérbe szorult. Ám a rómaiak nemcsak átvették, hanem alaposan át is formálták a görög örökséget. A hellén művészettel szemben a római teljes mértékig világi volt, s elválaszthatatlanul kötődött az építészethez. A belső kialakításra és a díszítésre sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek, mint az épület külső megjelenésére. Arra törekedtek, hogy minél nagyobb, fényűzőbb belső tereket alakítsanak ki, amelyek kellőképpen kifejezik Róma nagyságát és az egyes egyén, polgár egyre növekvő fontosságát, Öntudatát. A rómaiak leginkább az építészet területén alkottak nagyot, meghatározva ezzel a későbbi európai építészet főbb tér- és tömegalakítási elveit és alaktanát. Építészi és mérnöki erényeiken kívül három fontos területen voltak igazán kiválóak: a portréban, az elbeszélő jellegű képzőművészetben, valamint a tájképfestészetben. A Kr.e. 3. század végére a portré már hagyományos, elismert műfaj volt Rómában. A köztársaság korának jellegzetes portrétípusát

9

a verizmus, vagyis az egyéni jellegzetességeket hangsúlyozó erős realizmus fémjelezte. Jellemző, hogy a római művész érdeklődése nem a tipikus, hanem az egyéni vonások felé irányult. A műfajt az etruszk minták ihlették, de fontos volt a családi öntudat szerepe is – az ősök arcképeinek kiállítása a házban és a halotti maszkok készítésének szokása.

V. Lakás és életfeltételek:

V.1. Táplálkozás:

Itáliában nem egyszerűen eszünk és iszunk, hanem az olasz életet kóstolgatjuk. Ez az ország az egész világon ismertté tette konyhakultúráját, ám olyan, hogy olasz konyha mégsem létezik. Ha eltöltünk egy időt, mondjuk Umbriában, rengeteget fogunk hallani az umbriai konyháról. Az ország földrajza megannyi mkroklímáról gondoskodik, történelme pedig mikrokultúrákról. Az ételek választéka tehát széles, tarka és módfelett izgalmas. Liguria és Campania közt ugyan még mindig nem dőlt el a vita, hogy melyiküké is az elsőség, ám a pasta ma már az egész világ szemében egyet jelent Olaszországgal. Két nagy alfajra oszthatjuk: a száraz – és a friss tésztára.

Az olaszok nemigen hívei a kiadós, komótos reggelizésnek. Inkább a bárban ácsorogva hajtanak fel egy capuccinót, kapnak be egy süteményt. A hagyományos főétkezés a pranzo. Sok üzlet déltájt be is zár három-négy órára az ebéd és az utána következő szieszta kedvéért. A vacsora eredetileg szimplább étkezés volt, de újabban kezd fontossági sorrendben az ebéd helyére lépni, mivel egyre kényelmetlenebbnek érik az emberek, hogy nap mint nap hazautazzanak ebédre. Az olaszok nem nagyon kultiválják az étkezések közötti csipegetést, bár azért délelőtt vagy délután bekapnak néha egy tramezzinót vagy merendinát, esetleg pizzaszeletet.

V.2. Öltözködés:

La Bella Figura – szó szerint a szép alak – az olaszok általános életfilozófiája, az olasz kinézet és divat hajtómotorja. Az életfilozófia magába foglalja a szépséget, a jó megjelenést, az esztétikumot és a fellépést is – amit mi leginkább úgy ismerünk, mint az “olasz stílus”. Nem véletlen, hogy ettől a filozófiától hajtva lett híres az olasz design vagy oly népszerű az olasz divat. Milánóban élve nem sokat kételkedünk a divat fővárosa címben: gyakran még az utcaseprők is túlöltöznek minket, egy vasárnapi séta a belvárosban pedig felér a Divathét katalógus oldalaival. A cipőtől a sálig, beleértve a táskát és az egyéb kellékeket, az olaszok tényleg komolyan veszik az öltözködést. Még akkor is, ha egyetlen díszes vasárnapi ünneplőjük van csak, ha jelenés van (beleértve egy szimpla aperitívót, vagy vacsorát a

10

barátokkal), akkor felöltik és magabiztosan vonulnak be bárhova. Ha egy olasszal természetes közegén kívül találkozunk, akkor sem nehéz felismerni: télen a legutolsó divat szerinti síruha, sportoláshoz már első alkalommal gyönyörű (és vadonatúj) sportfelszerelés, az elmaradhatatlan hatalmas napszemüveg, nyakkendő helyett viselt sál vagy nőknél nyáron is csizma. Magyarként ide érkezve számos sokkal (rózsaszín ing, lila férfi kardigánok és öltönyhöz sportcipő) kell megbirkóznunk, egy valami azonban sosem volt kérdés: a leghihetetlenebb színek és ruhák kombinációja is harmonikus egésszé áll össze minden olasz pasin és nőn. A kövérség nem menő, a kollégák szigorúan ügyelnek az étrendjükre, lépcsőznek (de mindig, a harmadik emeletig biztosan) és ha egy férfi kolléga felszed 3 kilót a 65 kilója mellé, azonnal diétázni kezd és vesz egy éves palestra bérletet. Egy életen át középpontban tartva a bella figurát, nem véletlen, hogy minden olasz tud öltözködni, hogy még a carabinieri is divatosnak néz ki a rendőr egyenruhában és hogy a legtöbb olasznak az élet maga egy fellépés, amelynek minden momentumában tisztelni kell a harmóniát és csodálni a szépséget.

V.3. Üdülés, sport és más szabadidő-tevékenységek:

Az utóbbi években folyamatosan változnak az olaszok nyaralási szokásai, egyre többször és rövidebb időkre mennek nyaralni, mint az általános európai lakosok. A legtöbben korán foglalnak így kihasználva az engedményeket. Sokan már az interneten foglalnak, nem az utazási irodákban (2003ban 5.4%vol 7.8%ra nőtt ezen foglalások aránya). A külföldre indulok Franciaországot és Spanyolországot kedvelik leginkább, de Amerika is egyre népszerűbb a gyenge dollár miatt. Az Olimpiai káosz elmúltával Görögország és Törökország is egyre jön fel, és Mexikó, Brazília és maradnak a Karib szigetek, Kuba. A cunami miatt kissé visszaesett Sri Lanka (Ceylon), a Maldív szigetek és Thaiföld. Ez utóbbiak főleg a turizmusban dolgozók körében elterjedt, akik ugye nyáron nem mehetnek sehova de a téli vagyis a január- március időszakban akár 3 hétre is el tudnak menni egy meleg, napos vidékre. Mégis az utazási irodáknál a legtöbben az olasz tengerpartot választják (92%). A négy vezető úti cél Szardínia (45%), Szicília (12%), Puglia (7,5%) és Kalabria (7%). A meleg miatt csak 4,4 % látogat el a művészetek városaiba (Firenze, Velence, stb). Az olaszoknál régen az volt a szokás, hogy a nagyik leviszik az unokákat egy vagy több hónapra a tengerpartra, saját vagy bérelt nyaralóba és a szülők esetleg csatlakoznak hozzájuk. Ezért van az, hogy sokszor a strandon végignézve szinte csak 60 felettieket látunk kisgyerekekkel.. Ez azonban egyre rövidül a magas árak miatt, és most már ki lehet venni egy nyaralót akár 2 hétre is, sőt némelyik tulaj már egy hétre is odaadja, mert sokan hoppon maradtak az elmúlt nyarakon. A legdrágább és ennek ellenére legzsúfoltabb az augusztus közepe, mert még mindig sok gyár, iroda bezár egész hónapra. Visszaesett a nyári síelés, a nyelvtanulás és a kongresszusi utazás, viszont fellendült az enogasztronomikus és a vallási témájú nyaralás. Sokan választják a residence formát (önelláto) illetve a turisztikai falvakat (all inclusive). A tavakhoz és a hegyekbe is sokan menekülnek a meleg elől. 2004ben az olaszok 55% indult útnak bármilyen foglalás nélkül, 68%uk autóval jutott el céljához.

11

V.4. Egészségügy:

Olaszországban az államilag finanszírozott, túlnyomórészt adón alapuló egészségügyi rendszer (SSN - Servizio Sanitario Nazionale) átfogó fedezetet nyújt az egész lakosságnak. Jóllehet az olasz egészségügy teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is kimagasló, itt is jelentkeznek megoldandó feladatok, mint az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása az északi és a déli területeken. A jelenlegi legnagyobb kihívás a financiális korlátok összeegyeztetése az SSN egyetemességre és szolidaritásra való törekvésével a fokozódó regionális autonómia mellett. Az SSN szervezete országos, regionális és helyi szintre tagolódik. Az országos szint feladatkörébe tartozik az átfogó célkitűzések megvalósítása. 21 régió felelős a szolgáltatások irányításáért és a lakosság ellátásáért. Az egész lakosság számára biztosítandó csomag a „Livelli Essenziali di Assistenza”, (LEA) melyet országos szinten határoznak meg, és minden szükséges és költséghatékonynak tekinthető szolgáltatást magában foglal. A régiókon belül, minden állampolgár a lakóhelyén működő egészségügyi hatósághoz (ASL) tartozik. Bár jelentős különbségek vannak a régiók között, általában az ASL-ek tervezik meg, szervezik és biztosítják lakosságuk átfogó ellátását állami vagy akkreditált magánlétesítmények révén, ideértve az önálló irányítás alatt álló állami kórházakat is. A nagyobb kórházakkal szerződésben lefektetett szolgáltatások mellett, az ASL-ek kisebb helyi kórházakat is működtethetnek. Az alapellátást helyi szinten a háziorvosok (GP-k) nyújtják, és ők küldik tovább a betegeket a szakorvosokhoz, illetve intézkednek a kórházi beutalásokról. A GP-k független, önálló vállalkozók, akik fejkvóta alapú díjazásban részesülnek. A betegek szabadon választhatnak az állami és a magánszektorban dolgozó szakemberek által nyújtott számos egészségügyi szolgáltatás közül. Fellendülőben van az akkreditált magánszolgáltatók tevékenysége az összes szolgáltatóéhoz viszonyítva. A lakosok elégedettségi foka elmarad az EU-átlagtól, országszerte meglehetősen változékony képet mutat, bár az SSN intézménye fölöttébb népszerű. Az állampolgárok magánbiztosítást is köthetnek, és saját költségükön magánkórházban kezeltethetik magukat vagy magánorvost is felkereshetnek. A lakosság mintegy 15%-a rendelkezik a kiegészítő biztosítás valamilyen formájával. A betegeket terhelő díjtételek nagyban hozzájárultak a privát finanszírozás kialakulásához az egészségügyi rendszerben.

VI. Nyelv:

Az olasz nyelv (la lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik. A mai egységes irodalmi nyelv alapja a toszkán nyelvjárás, amely átmenetet képez a keleti és nyugati típusú újlatin nyelvek között. Hangtani

12

szempontból konzervatívabbnak tekinthető a többi újlatinnál, mivel többnyire megőrizte az eredeti szóközi mássalhangzókat, ugyanakkor teljesen elvesztette a latin szóvégi -s hangot, például tempus-tempo. Sok latin ábécét használó nyelvhez hasonlóan, az olaszban is léteznek hosszú (kettőzött) mássalhangzók, amelyeket a magyarhoz hasonlóan, hosszan is ejtenek (ellentétben az angollal, a franciával és a némettel). A legtöbb újlatin nyelvhez hasonlóan a hangsúlyozás sokszor lényeges szerephez jut a jelentés megkülönböztetésében (nem így például a franciában). Az olaszt nem anyanyelvként beszélők száma korábban csökkenőben volt, az utóbbi időben - azonban - ismét emelkedik: jelenleg 70 milliósra tehető. Régebbi adatok még 120 millió ember közvetítő nyelvének mondták. Főleg az egykori olasz gyarmatokon beszélték Eritrea, ezen kívül Szlovéniában, a horvát Dalmáciában és Albániában. Az olasz dialektológia az újlatin nyelvészet egyik leggazdagabb területe. Olaszország területén számos (egyes becslések szerint 200 körüli) újlatin dialektust és aldialektust (nyelvjárást) használnak. Ezek az olasz dialektusok északról dél felé haladva erősen különböznek egymástól, oly mértékben, hogy két távolabbi beszélő meg sem érti egymást: így a kölcsönös érthetőség végett mindenkinek beszélnie kell a sztenderd olasz nyelvet (olasz köznyelv). Az erős dialektális tagolódás oka az egységes Olaszország, illetve az olasz irodalmi nyelv késői kialakulása volt. Sok olasz dialektust ma már teljesen önálló újlatin nyelvként tartanak számon, amelyek már saját helyesírással is rendelkeznek. Ilyenek a szicíliai, a nápolyi, az emilián-romanyol, a velencei, a lombard, a ligur, a piemonti, a szárd és a korzikai. A dialektusok hovatartozása nyelvészetileg még az újlatin nyelvek csoportjain belül sem egységes: a La Spezia és Rimini városokat összekötő képzeletbeli vonaltól északra a nyugati, míg délre az italo-dalmát újlatin nyelvekhez tartoznak. A kettő között természetesen átmeneti nyelvjárások is vannak, mint például az olasz irodalmi nyelv alapjául szolgáló toszkán dialektus. A nyugati és italo-dalmát újlatin nyelvek bizonyos, főleg hangtani tulajdonságok alapján különülnek el, ilyen meghatározó jellemző például a szóközi egyszerű mássalhangzók viselkedése – zöngésülés, eltűnés stb.

13

Gazdasági tanulmány

VII. Bevezetés:

Fejlett ipari-mezőgazdasági ország, jelentős gazdaságbeli különbséggel az északi ipari- és a déli mezőgazdasági területek között. Dél-Európa legfejlettebb országa, jelentős exporttal. Hatalmas hidroenergetikai, ám jelentéktelen energiahordozó-forrásokkal rendelkezik.

VIII. Népesség:

Főváros: Róma

Területe: 301 309 km2

Népesség: 60 090 430 (2009)

Népsűrűség: 199,7 fő/km2

A népesség összetétele:

0-14 év: 13,6 %

15-64 év: 66,3 %

65 év felett: 20 %

Népességnövekedés: -0,019 %

Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 80,2 év (nők: 83,33 év; férfiak: 77,26 év)

IX. Gazdasági aktivitás:

Olaszország hivatalos pénzneme az EURO.

2009-ben a GDP 1520,9 mrd Euro volt. Ez mínusz 5 százalékos változást jelent az előző évekhez képest.

Egy főre jutó GDP: 25,5 ezer €/fő.

14

Az ország bruttó hazai termékének meghatározó részét (2009-ben 64,3%-át) a szolgáltatási szektorban állítják elő, 33%-át az ipari ágazatok, mintegy 2,7%-át pedig a mezőgazdaság termeli. Az elmúlt évek során Olaszország az EU-országok átlagánál alacsonyabb ütemben növekedett. 2009-ben a belső piac zsugorodása, a hagyományosan erős olasz export beszűkülése, továbbá a gazdaságban jelentős szerepet játszó idegenforgalom bevételeinek csökkenése következtében a GDP 5%-kal esett vissza. Az ipari termelés a 2008-as évhez viszonyítva 6,3%-kal csökkent, ezen belül is drasztikusan esett vissza a gépjárműgyártás (több mint 18%-kal). A nemzetközi válság hatásai és az ezek ellensúlyozására hozott kormányzati válságkezelő intézkedések következtében 2009-ben mind az államháztartás hiánya (5,3%), mind a GDP arányos államadósság (115,8%) rekordmagasságba emelkedett. Olaszország ásványkincsekben szegény, legfeljebb a vulkanizmus miatt kialakult ként lehet megemlíteni.

IX.1. Közlekedés, szállítás:

Olaszországban a közúti közlekedés és szállítás elsőbbséget élvez a vasúti közlekedéssel szemben, mégis naponta több mint egymillió ember használja ezt a közlekedési formát.

 

A csaknem 20 000 kilométeres vasútvonal több mint fele villamosított. 1994-ben a nemzeti vasúttársaság elkezdte kiépíteni a nagy sebességű vasúti vonalakat, amelyek lehetővé teszik a 150 kilométeres átlagsebességgel történő közlekedést is.

Olaszország közúti úthálózata rendkívül fejlett. Az úthálózat teljes hossza 309 044 km, ebből 6400 km autópálya.

1952-ben mindössze 552 km-t tett ki az autópályák hossza, a többi a hatvanas években épült ki. Az autópályák többségét állami társaság tartja fenn, de egyes autópályák magántársaságok kezében vannak. A sztrádákon az úthasználat díja az európai átlagnál magasabb, és kapus rendszerben működik. Olaszországban jelenleg 279 működő kikötő található, a legtöbb – 49 – Genova és Liquria régiójában. Az áru fogyasztói forgalomba-hozatalakor a forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, mely adatokat euróban, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. A fogyasztóvédelmi törvény értelmében bármely áru címkéjének tartalmaznia kell az áru pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet, a gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon, a származási helyének megjelölését.Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az előzőeken túl tartalmaznia kell az áru méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban, előállításához felhasznált összetevőket (minőségi, mennyiségi összetételét), rendeltetésszerű

15

használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, alapvető műszaki jellemzőit, minőségi osztályba sorolását, energiafelhasználásának ismérveit, környezet-, illetve természetkímélő jellegét, megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot.Ha az áru jellege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru rendeltetésszerű használatával együtt járó, az áru előrelátható használati ideje alatt fennálló veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket.

IX.2. Munkakörülmények:

2006. júliusában Olaszország is megnyitotta munkaerőpiacát az EU-hoz újonnan csatlakozott országok előtt, így a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak az országban, az olasz munkavállalókkal megegyező feltételek mellett. 90 napon túli tartózkodás esetén a magyar munkavállalóknak mindenképpen be kell viszont jelentkezniük a helyi Önkormányzathoz (Ufficio Anagrafe), amelyhez rendelkezniük kell a munkavégzésre vonatkozó dokumentációval. A bejelentkezésnél első sorban a letelepedés anyagi feltételeinek (munkaszerződés/contratto di lavoro, lakhatás, egészségügyi ellátottság, stb.) meglétét kell igazolni. Olaszországban a munkaszerződést írásban és szóban is meg lehet kötni. A munkaszerződés rendelkezik a munkavégzés pontos feltételeiről, így a munkaidőről is. A törvény szerint a munkaidő napi 8 óra és heti 48 óra. A munkavállalóknak kötelező heti egy szabadnapot biztosítani, amely rendszerint a vasárnap. A munkaszerződések általában kedvezőbb feltételeket rögzítenek a törvényben foglaltaknál (általában közalkalmazottaknál heti 36 óra, egyéb területeken dolgozóknál heti 40 óra).

A túlórákra a munkáltató köteles túlóradíjat fizetni, ez általában a fizetés 110%-a, de itt is elmondható, hogy a munkaszerződés ettől lényegesen kedvezőbb feltételeket is megállapíthat. A túlóradíj 15%-át a munkáltató köteles egy speciális munkanélküli alapba fizetni.

A szabadság időtartamát nem a törvény, hanem kollektív megállapodások rögzítik. Az éves szabadság általában négy hét, de ennek időtartama függ a munkavállaló korától és az érintett ágazattól is. Olaszországban nincs jogilag meghatározott minimálbér, de számos szektorban kollektív szerződésekben rendelkeznek a minimálbérről. A rárakodó bérköltségek szektoronként változnak, a gépiparban például a 15 fő felett foglalkoztató cégek a munkások bruttó bére után 30,88 %-ot fizetnek, míg a munkavállaló 9,19%-ot. Szolgáltatások esetében a munkavállaló bruttó keresetéből szintén 9,19 %-ot fizet, míg a munkaadó a bruttó bér 28,98 %-át. A munkáltató bérköltsége átlagosan tehát a bruttó bér + 30 %.Az olasz törvények szerint a munkáltató köteles 13. havi bért is fizetni, amit a gyakorlatban általában két egyenlő részben szoktak kifizetni. További fontos tényező a magyar rendszerben ismeretlen TFR rendszer (trattamento di fine rapporto), amely szintén a munkaadót terheli és amely a határozatlan időre szóló munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által a

16

dolgozónak kifizetendő összeg. Ez nagyjából a ledolgozott évek számával szorzott havi fizetésnek felel meg. Olaszországban évente 15 munkaszüneti napot tartanak.

IX.3. Külkereskedelem:

A befektetés-ösztönzés szempontjából prioritást élvező ágazatok, melyekben befektetőket várnak, a követezőek: repülőgép- és helikoptergyártás, űrtávközlés, gépjármű alkatrészgyártás, vegyipar, gépipar, ICT, logisztika, nanotechnológia, turizmus. Olaszországban jelentős privatizációs lehetőségek már nem léteznek. Az állami intézmények közbeszerzéseire nyilvános tendereket írnak ki, amelyek mind a helyi Közlönyben, mind az Európai Unió honlapján megtalálhatók. Olaszország a világkereskedelmi termékforgalom mintegy 3,5%-át adja. 2009-ben az export több mint 21%-os és az import 22%-os csökkenése következtében az ország külkereskedelmének egyenlege az előző évhez képest számottevően javult, a többlet elérte a 2,2 Mrd eurót.A hagyományosan legfontosabb partnerországok a kivitelben Németország, Franciaország, és Spanyolország, a behozatalban a meghatározó partnerek: Németország, Franciaország és Kína.A 20 olasz tartomány között mind az exportban, mind az importban 4 tartomány súlya a legnagyobb: Lombardia, Veneto, Emilia Romagna és Piemonte. A városok közül a legnagyobb exportőrök Milánó, Torino, Brescia és Vicenza, a legnagyobb importőrök Milánó, Róma, Torino és Verona. Az észak-nyugati és észak-keleti térség adja az export 71,3%-át.A legfontosabb export árucsoportok: speciális gépek és berendezések, termelő gépek és berendezések, egyéb gépek, finomított kőolajtermékek, közlekedési eszközök, ruházati- és textilipari termékek, gépkocsi- és motoralkatrészek, valamint a gyógyszer- és vegyipari termékek.A főbb import termékek: energetikai termékek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, fémipari termékek, nem vasipari fémalapanyagok, gyógyszer- és vegyipari termékek, ruházati- és textilipari cikkek, termelő gépek és berendezések, finomított kőolajtermékek, agráripari termékek.Itália jelentős turisztikai célország. A válság miatt a beutazó turisták száma jelentősen csökkent 2009 során, míg a kiutazó olasz turizmus ennél kisebb mértékben esett vissza.

Olaszországban az Európai Unióban érvényes export-importszabályozási rendszer működik. Az EU tagállamaiban a termékek forgalomba hozatalához engedély nem szükséges, a termékfelelősség érvényesül, amely – úgy, mint Magyarországon - import termék esetében a forgalmazóé, hazai terméknél pedig a gyártóé. Ettől függetlenül a termék forgalmazója kérheti az illetékes intézetektől a termék bevizsgálását, illetve minősítését.

Vannak természetesen különleges előírásokhoz kötött termékek (pl. bébi ruhák és kellékek,diabetikus termékek, biotermékek, stb.) és megmaradnak továbbra is a fogyasztási

17

cikkek forgalomba hozatalához szükséges, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó, kötelező előírások (címkék, feliratok).

IX.4. Külföldi befektetések:

A hadiipar és a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt területek kivételével a külföldi befektetéseket nem korlátozzák Olaszországban, nincs maximálva a külföldi tulajdoni hányad.

Az olaszországi tőkebefektetések támogatására a magyarhoz hasonlóan több szintről biztosítanak forrásokat, úgymint EU-s, nemzeti és helyi támogatások.

A támogatások közvetítő szervezetei:Olaszországban a támogatásokat az Ipari Minisztérium, a Medio Credito Centrale és a Sviluppo Italia (Nemzeti Befektetési Ügynökség), valamint a Felsőoktatási Minisztérium kezeli.A De Minimis szabály alapján három éven belül 100.000 eurót meg nem haladó támogatás EU bejelentés nélkül is adható.

A támogatási rendszer az alábbi fő tevékenységeket támogatja:

Termelő kapacitások létesítése és bővítése Versenyképtelenné vált termelő egységek átalakítása, bővítése

Fiatal vállalkozók kezdő vállalkozásai

Női vállalkozók

Kutatás és technológiai innovációk

Mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari feldolgozó kapacitások

Új munkahelyek teremtése

EU-s forrásokból, az EU strukturális alapjaiból:

A kevésbé fejlett EU régiók strukturális felzárkóztatása (prioritás 1) A strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és szociális változásainak

támogatása (prioritás 2)

Munkahely teremtő és oktatási programok

18

IX.5. Árak:

Olaszország az eurozónába tartozik, ahol az euro a pénznem. Ezen kívül bankkártyával is fizethetünk. (Visa, MasterCard, Diners, American Express). Hogy mennyire lesz költséges a kirándulás, az attól függ, melyik helyet látogatjuk meg és mikor. A legdrágább Velence és Róma. Az árak augusztusban a legmagasabbak, főleg a szállást illetőleg. A kenyér ára 1,10-2,80 € között mozog, a vaj € 1,40 , 1 l tej € 1,30, egy gombóc fagylalt € 0,80 , az idénygyümölcs és zöldség € 1 , 1 l bor € 0,70 –ba kerül. A financiális plusz költség cca.150-200 € egy személyre és egy hétre számolva. Az üzletek nyitvatartási ideje 9:00-tól 13:00-ig, majd 16:00-tól estig.

IX.6. Kereskedelmi korlátok:

Az Európai Unió alapja a vámunió, ami a teljes áruforgalomra kiterjed, és magában foglalja a tagállamok közötti import- és exportvámok, valamint a vámjellegű korlátozások megszüntetését, illetőleg egységes vámtarifa bevezetését az Európai Unión kívüli harmadik országokkal szemben. Így az áruk és szolgáltatások az Európai Unió belső piacán szabadon áramlanak. Magyarország és a többi EU tagállam – így Olaszország - között nincsenek vámok, megvalósult a szabad kereskedelem. Nem áll rendelkezésre komplett lista azon termékek körére vonatkozóan, amelyek forgalomba hozásához kötelező olaszországi bevizsgálás van előírva. Javasoljuk ezért a magyar exportőröknek, hogy szerződéskötés előtt az importőreiken keresztül tájékozódjanak, hogy az adott termék bevizsgálásra kötelezett-e, s ha igen, annak milyen költségvonzata van, s állapodjanak meg partnereikkel abban, hogy a felmerülő költségeket ki állja, milyen arányban. Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok terén a fizetési módokban - elsősorban az egymástól jelentősen eltérő erőviszonyok, vállalati méretek miatt - egyenlőtlen helyzet alakult ki. Magyar cégek vásárlása esetén a legtöbb olasz cég ragaszkodik az előrefizetéshez, ennek hiányában az árut nem adja fel. Ettől eltérni általában csak személyes kapcsolatok megléte esetén lehet, de általában akkor is előleget szoktak kérni. Legritkább eset az, amikor 30 napos halasztott fizetést elfogad az olasz exportőr.Ezzel szemben magyar vállalatok exportja esetén a leghatározottabban elzárkóznak az akkreditív nyitásától, sőt még az előleg fizetésétől is. Általánosságban érvényesülő tapasztalat, hogy a 60 - 90 napos halasztott fizetést fogadják el. Ez nem jelenti azt azonban, hogy a magyar exportőr pénzéhez jut, mert a fizetési fegyelem meglehetősen laza és nem ritka az, hogy 180 napos határidővel fizetnek az olasz vevők. Ennek az egyensúlytalanságnak a vállalati méreteken túl oka az is, hogy a magyar vállalatok döntően alkatrészeket, félkész- és kevésbé feldolgozott termékeket szállítanak, míg az olasz vállalatok általában gépeket, termelőeszközöket és márkás, világszerte ismert késztermékeket. (Természetesen nem igaz ez a megállapítás a magyarországi multinacionális vállalatok olaszországi kereskedelmi

19

kapcsolataira.)A lejárt kinnlevőségek behajtására polgári peres eljárásban nem érdemes belekezdeni, mivel az ítélethozatalig 4-5 év is eltelhet mivel jelenleg nagyjából 10 millió polgári per zajlik. Javasolt az üzleti életben az előzetes körültekintés, az olasz partner kamarai bejegyzésének beszerzése illetve pénzügyi helyzetének ellenőrzése, valamint, írásbeli szerződés megkötése.

Irodalomjegyzék:

Damien Simonis, Duncan Garwood, Paula Hardy, Wendy Owen, Miles Roddis, Nicola Williams: Olaszország (Park Könyvkiadó, 2004)

Probáld Ferenc, Szegedi Nándor: A világ fővárosai (Kossuth Kiadó, 1986)

Balázs Dávid, Bobák Szilvia, Hollüsi László, Radnóti Edit, Sprok Bence: Nagy képes földrajzi világatlasz (Hibernia Nova Kft, 2007)

Bernard Dumpleton, Anne Gatti, Anna Grayson, Derek Hall: Varázslatos Föld körüli utazás (Kossuth Nyomda, 1997)

http://orszaginfo.itdhungary.com

http://hu.wikipedia.org

http://www.eski.hu

http://www.euvonal.hu

http://www.bacsmagrarkamara.hu

http://www.bombahir.hu/europa

20

21