4
Kőszeg, 1904. március hó 13-án. E 1 ó f i i e t ó a i ár: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre £ korona, egyes szám Ara «0 fillér. Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetés nagyság szerint. Szépirodalmi, társadalmi, és köz gazdasági hetilap. Megjelenik minden vasárnap. XXIV. évfolyam. Felelős szerkesztő : (íYUIi A, II. szám. Egyesüljünk! Az ember társas léuy. Az életviszonyok lán- colatai sokféle mődon összekötnek bennünket egy- mással ; HZ életszükségletek megszerzése egymásra uralja az embereket ; u normális ember benső kény- szer hatása alatt kénytelen keresni ai emberi tár- saságot tikkor is, ha azt meri magáról állitani liogy nem szorul rá senkinek támogatására: természetes és emberi dolog, hogy a társas érint- kezést keressük. Az anyagi és szellemi viszonyok külőnfélesége HÍ egyéni rokonszenv úgyis természetes korlátot adnak H társas érintkezésnek, ami abban nyilvánul, hogy kisebb-nagyobb csoportok gyakoribb s ben- sőbb érintkezésbe jutnak egymással. fiz is természetes é« emberi dolog. Ezen nem lehet megütközni, ezt nem lehet csodálni. Sajnos a/.onban, hogy ezeken a teruiésirttes korlátokon kivül az emberek meg mesterséges kor- látokat alkotnak maguknak a társas érintkezésben, keresve a különválást akkor is, ha arra asükség nincs ; és fönntartják a különválást akkor is, ha annak gyakorlati keresztülvitelét mir nem is óhajt- ják, mert azt károsnak ismerték. A társas köröket azért csinálják ai emberek, hogy az egyes hazakban lehetetlen tömegesebb tár- hadalmi érintkezést lehelövé tegyék : oly helyeket teremtvén, ahol mindenki, ki odajár, egyenlő jo- gokkal és kötelességekkel élvezhesse a társas élet előnyeit. Ott ahol a társas érintkezés ln>ei oly nagy- számmal vannak, hogy ugy anyagilag mint erköl- csileg több társaskört képesek fönntartani és fej- leszteni, ott több társaskör alakítása és fönntartása jogosult, mert a tagok igényei kielégítést nyer- hetnek. iia azonban M társaságnak tagszáma csekély, ós igy a társaskör fejlesztene kérdésessé válik, ott egyesülés, tömörülés szükséges. Ott nem szabad különválni, netn szabad különválva maradni : mert ily esetben a különválás valóságos absurdum a társas életbou. Az csak nem nevezhető társas életnek, ha különválunk akkor, mikor kütöu-külöu uein tudunk megfelelni föladatunknak ? mikor elkülönítve egyik társaskör sem képes céljának minden tekintetben megfelelni, és nem képes a tagok jogos igényeit kielégíteni ? Bizonyára észreveszi a t. olvasó, hogy nem Portan húrról van szó, hanem saját magunkról, a mi társas köreinkről. Ugy is van ! N'f/.zünk csak körül egyszer társas köreink szerény estélyein ! Azt fogjuk látni, hogy itt is ott is látjuk ugyanazokat, és ba a tarsaság egy része külön- böző is, ez az eltárés nem változtat azon az igaz- ságon, bogy na.uuk a tarsaság a különböző tar- sankörökbou ugyanaz. Vagy talán elképzelhetjük azt, hogy bárme- lyik társaskörünk nagyobbszabásu estélye anyagi és erkölcsi sikert mutathatna föl, hogyha a másik kör tHgjai tüntetőleg távol maradnának ? Bizonyosan nem ! Kérdem inár most, inicsoJa célja van annak, hogy mi egyszer ebben, máskor abban a körben rendezünk magunknak estélyeket ? Van-e abban ráció, hogy itt is ott is fizetjük a tagsági dijakat a társas érintkezés kedveért, hogy egyúttal elkülö- nítve is legyünk önnönmagunlctól ? A társas köröknek eélja ugyanaz : a társas érintkezés közvetítése és a magyar kuliura terjesz- tése. Ezt a célt egy társaskör csak ugy képes megvalósítani, ha tagjai számában és szellemében biztosíthatja H kör fejlődését! A stagnació vagy épen a visszafejlődés azt bizonyítja, hogy az illető társaskör nem nyugszik ily bázison, és nem képes célján.tk megfelelni. Legyünk őszinték ! Bármelyik társaskörünk nem tudná magát fönntartani, ha a közönság te- temes része nem áldozna mindkettőnek. Ez az áldozat pedig igazán céltalan, m*rt a tagok a rivalizálás útjára nem térhetünk, különben az egyiknek előnye a másiknak hátrányára válnék : így az.ián egyik sem fejlőilik és mindegyik c*ak létezik. A közönség pedig fizet, és nem kap érte úgyszólván semmi' ! Fizetünk két helyiséget, fönntartunk két könyv- iárt, rendezünk kétfelé estélyeket : a kívánatos ered- mény azonban várat magára, a fejlődét• nem észlelhető. Egyesüljünk ! C-ak azt hangoztatom, hogy egyesüijüuk, inert az egyesülésben van az erő. Tárca. tiltsd íHCiJ . . . Irta: J. L. 1. Ne tiltsd meg, hogy szeresselek, Ne tiltsd meg énnékem, Úgyis élted virul-hervad Reménytelen éltem. 2. Vidítsd fel tájó szivemet Boldogságom gyöngye, Hogy ne hulljon két szememből A szerelem köuuye. S. üzd el tőlem a bánatot, Hogy vissza se térjen : Úgyis érted virul-hervad Reménytelen éltem. A konyha titkai. IrU: K.rtéiii L. A déli harangszónál közvetlenebbül figyelmezteti az embert ebédjének elfogyasztására, az a rengeteg ha- talommal biró nagy zsák : a gyomor. Amidőn leülve az asztalhoz, elibénk hozzák az ételek királyát, a liust, igen kevesen gondolnak ilyenkor arra, hogy a milyen jőizli és fontos tápláléka ez az em- bernek, annyira veszedelmes is lehet, mz ember egész- ségére, a beléje jutott külómbözó gombák és állati élős- ködők miatt. Többféle betegségben szenvedő embertársainkat, igen sokszor halljuk pauaszkodui, hogy azért betegek, mert meghűltek, mert a levegő rossz, a lakás ós talaj- viszonyok rosszak és mert a foglalkozásuk nem megte- lelő. l)e váljon hallunk-e panaszt emelni aiuiatt, hogy egyik-másik esetben a húsban levő aliatiélőskodók, vágyj gombák voltak a betegség okai P Bátrau azt telelhetjük, hogy a legritkább esetben. Talán 10 0 eset közül 1-2-szer esik erről szé és ez is legtöbbször olyankor, a mikor a hatóság be- avatkozása vallott szükségessé, a betegség okának ki- derítése céljából. A szakácsnénak eszében sincs arra gondolni, hogy nem c ak Ízletes legyen a hus, de ugy is készíttessék el, hogy az esetleg abban levő káros anyagok meg- semmisüljenek. Nem is lehet ezt rossz néven venni sem a sza- kácsnőtől, sem a háziasszonytól. Honnan tudnák ók ezt P Talán a szakácskönyvekből P Ezek inkább valami francia, vagy angol kétszer sültről, k ülőui bőzA tortákról és befőttekről írnak, sokszor igen bő részletességgel, — mintsem csak egy- szóval is említést tennének arról, hogy a hus ne csak ízletes, de az emberi egészségre valóban ártalmatlan is legyeu és miképpen tehető ilyenné ? Bizonyára lesznek többen olvasóim között, akik azt mondják, hogy az íz- letes hus egészséges is egyúttal. No, hogy ez csak részben igaz, az majd az alantlakból eléggé ki fog tűnni. A szarvasmarha, de ffdeg sertésekben, az izom- rostok kőzött, (a nyelv, bordaközti izmokban, a szivben, stb.) egy, az emberben előforduló galandféreg (pántli- kás giliszta) tejletleu alakja igen gyakori Ez a fejletlen alak, gombostüfejnagyságu, halvány- szürke szinti, a kóze|»éu egy sötét ponttal bir és egy vékony burokkal van körülvéve. Nagyító alatt ez a pont a galandféreg teje és nyaka (dajkaja), mely körösitől ül horgokkal van ellátva, melyekkel az ember belének nyálkahártyáján megtapad. Neiu kell egyébb, mint en- nek a megtapadása, mert a dsjkaból (tej es nyak) sar- jadás utjáu & ><> —100 0 5 - 1 ciu. hosszú íz képződik, melyek a több méter hosszú galandlérget alkotjak. Ezekbeu az izekben számtalau pete vau, melyek, ha megérnek, az érett petéket taitalma/ó izek elsza- kadnak a galandféreg fejétől, illetőleg nyakától és az ember bélsarával kiürülnek. Ha valahogy a sertések az ilyen bélsárhoz jutva, azt felveszik, vagy a peteket a szél, vagy viz, mezőkre, illetve legelőre viszi és azokat a szarvasmarhák, eset- leg sertések a takarmánnyal bekebelezik ; ismét kilejlő- dik az előbb említett fejletlen alak, mely az izomiostok között keres maganak helyet. Ha azután ilyen husi fogyaszt az ember, az alanti szabályok figyelembe vé- tele nélkül kifejlődik benne az a hosszú és jól ismert galandféreg, amely sok embernek, nem egyszei már halálát is okozta Akár főzik, akár sütik a hust, a meleg behatására a húsban levő fehérjék megolvadnak, és annak felületén egy halványszürke kéreg képződik. Részben ez, részben a hus vastagsági átmérője oka annak, hogy a hus belsejébeu uincs akkora hőmér- séklet, mint annak a környezetében. Minél több a fehérje a húsban és minél nagyobb a hus vastagsági átmérője, annál vastagabb ez a kép- ződött burok és annál kevésbbé ereszti át a hőt. Ha ezt a két tényezőt figyelembe nem vesszük, akkor sokszor megtörténhetik, hogy amig a hus felüle- tesebb részei jól megfőnek, illetve sülnek, addig auuak A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez iutézeudők. Előfizetési pénzek és reklamációk, Feigi Gyula kiadó elmére küldendők.

Nyilttér sor 4a0 fillér. Megjelenik minde vasárnapn · Kőszeg, 1904 márciu. hsó 13-án. E 1 ó fi ie tó ai ár: Egész évr 8e korona félévr, 4 koronae , negyedévre £ korona

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Nyilttér sor 4a0 fillér. Megjelenik minde vasárnapn · Kőszeg, 1904 márciu. hsó 13-án. E 1 ó fi ie tó ai ár: Egész évr 8e korona félévr, 4 koronae , negyedévre £ korona

Kőszeg, 1904. március hó 13-án.

E 1 ó f i i e t ó a i á r :

Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre £ korona, egyes szám Ara

« 0 fillér.

Nyi l t tér sora 4 0 fillér. H i r d e t é s n a g y s á g s z e r i n t .

S z é p i r o d a l m i , t á r s a d a l m i , é s k ö z

g a z d a s á g i h e t i l a p .

Megjelenik minden vasárnap.

XXIV. évfolyam. Felelős szerkesztő :

( í Y U I i A , II. szám.

E g y e s ü l j ü n k !

Az ember társas léuy. Az életviszonyok lán-

colatai sokféle mődon összekötnek bennünket egy-

mással ; HZ életszükségletek megszerzése egymásra

uralja az embereket ; u normális ember benső kény-

szer hatása alatt kénytelen keresni a i emberi tár-

saságot tikkor is, ha azt meri magáról állitani

liogy nem szorul rá senkinek támogatására: —

természetes és emberi dolog, hogy a társas érint-

kezést keressük.

Az anyagi és szellemi viszonyok külőnfélesége

HÍ egyéni rokonszenv úgyis természetes korlátot

adnak H társas érintkezésnek, ami abban nyi lvánul ,

hogy kisebb-nagyobb csoportok gyakoribb s ben-

sőbb érintkezésbe jutnak egymással.

fiz is természetes é« emberi dolog. Ezen nem

lehet megütközni, ezt nem lehet csodálni.

Sajnos a/.onban, hogy ezeken a teruiésirttes

korlátokon kivül az emberek meg mesterséges kor-

látokat alkotnak maguknak a társas érintkezésben,

keresve a különválást akkor is, ha arra asükség

nincs ; és fönntartják a különválást akkor is, ha

annak gyakorlati keresztülvitelét m i r nem is óhajt-

ják , mert azt károsnak ismerték.

A társas köröket azért csinálják a i emberek,

hogy az egyes hazakban lehetetlen tömegesebb tár-

hadalmi érintkezést lehelövé tegyék : oly helyeket

teremtvén, ahol mindenki, ki odajár, egyenlő jo-

gokkal és kötelességekkel élvezhesse a társas élet

előnyeit.

Ott ahol a társas érintkezés ln>ei oly nagy-

számmal vannak, hogy ugy anyagilag mint erköl-

csileg több társaskört képesek fönntartani és fej-

leszteni, ott több társaskör alakítása és fönntartása

jogosult, mert a tagok igényei kielégítést nyer-

hetnek.

i i a azonban M társaságnak tagszáma csekély,

ós igy a társaskör fejlesztene kérdésessé válik, ott

egyesülés, tömörülés szükséges. Ott nem szabad

különválni, netn szabad különválva maradni : mert

ily esetben a különválás valóságos absurdum a

társas életbou.

Az csak nem nevezhető társas életnek, ha

különválunk akkor, mikor kütöu-külöu uein tudunk

megfelelni föladatunknak ? mikor elkülönítve egyik

társaskör sem képes céljának minden tekintetben

megfelelni, és nem képes a tagok jogos igényeit

kielégíteni ?

Bizonyára észreveszi a t. olvasó, hogy nem

Portan húrról van szó, hanem saját magunkról, a

mi társas köreinkről.

Ugy is van !

N'f/.zünk csak körül egyszer társas köreink

szerény estélyein !

Azt fogjuk látni, hogy itt is ott is látjuk

ugyanazokat, és ba a tarsaság egy része külön-

böző is, ez az eltárés nem változtat azon az igaz-

ságon, bogy na.uuk a tarsaság a különböző tar-

sankörökbou ugyanaz.

Vagy talán elképzelhetjük azt, hogy bárme-

lyik társaskörünk nagyobbszabásu estélye anyagi

és erkölcsi sikert mutathatna föl, hogyha a másik

kör tHgjai tüntetőleg távol maradnának ?

Bizonyosan nem !

Kérdem inár most, inicsoJa célja van annak ,

hogy mi egyszer ebben, máskor abban a körben

rendezünk magunknak estélyeket ? Van-e abban

ráció, hogy itt is ott is fizetjük a tagsági dijakat

a társas érintkezés kedveért, hogy egyúttal elkülö-nítve is legyünk önnönmagunlctól ?

A társas köröknek eélja ugyanaz : a társas

érintkezés közvetítése és a magyar kuliura terjesz-

tése. Ezt a célt egy társaskör csak ugy képes

megvalósítani, ha tagjai számában és szellemében

biztosíthatja H kör fejlődését!

A stagnació vagy épen a visszafejlődés azt

bizonyítja, hogy az illető társaskör nem nyugszik

ily bázison, és nem képes célján.tk megfelelni.

Legyünk őszinték ! Bármelyik társaskörünk

nem tudná magát fönntartani, ha a közönság te-

temes része nem áldozna mindkettőnek.

Ez az áldozat pedig igazán céltalan, m*rt a

tagok a rivalizálás útjára nem térhetünk, különben

az egyiknek előnye a másiknak hátrányára válnék :

így az.ián egyik sem fejlőilik és mindegyik c*ak

létezik. A közönség pedig fizet, és nem kap érte

úgyszólván semmi' !

Fizetünk két helyiséget, fönntartunk két könyv-

iárt, rendezünk kétfelé estélyeket : a kívánatos ered-

mény azonban várat magára, — a fejlődét• nem

észlelhető.

Egyesüljünk !

C-ak azt hangoztatom, hogy egyesüijüuk, inert

az egyesülésben van az erő.

T á r c a .

tiltsd í H C i J . . .

Irta: J. L.

1.

Ne tiltsd meg, hogy szeresselek, Ne tiltsd meg énnékem, Úgyis élted virul-hervad Reménytelen éltem.

2. Vidítsd fel tájó szivemet

Boldogságom gyöngye,

Hogy ne hulljon két szememből

A szerelem köuuye.

S.

üzd el tőlem a bánatot,

Hogy vissza se térjen :

Úgyis érted virul-hervad

Reménytelen éltem.

A konyha titkai. IrU: K.rtéiii L.

A déli harangszónál közvetlenebbül figyelmezteti az embert ebédjének elfogyasztására, az a rengeteg ha-talommal biró nagy zsák : a gyomor.

Amidőn leülve az asztalhoz, elibénk hozzák az ételek királyát, a liust, igen kevesen gondolnak ilyenkor arra, hogy a milyen jőizli és fontos tápláléka ez az em-bernek, annyira veszedelmes is lehet, mz ember egész-

ségére, a beléje jutott külómbözó gombák és állati élős-ködők miatt.

Többféle betegségben szenvedő embertársainkat, igen sokszor halljuk pauaszkodui, hogy azért betegek, mert meghűltek, mert a levegő rossz, a lakás ós talaj-viszonyok rosszak és mert a foglalkozásuk nem megte-lelő. l)e váljon hallunk-e panaszt emelni aiuiatt, hogy egyik-másik esetben a húsban levő aliatiélőskodók, vágyj gombák voltak a betegség okai P Bátrau azt telelhetjük, hogy a legritkább esetben.

Talán 10 0 eset közül 1-2-szer esik erről szé

és ez is legtöbbször olyankor, a mikor a hatóság be-

avatkozása vallott szükségessé, a betegség okának ki-

derítése céljából.

A szakácsnénak eszében sincs arra gondolni, hogy

nem c ak Ízletes legyen a hus, de ugy is készíttessék

el, hogy az esetleg abban levő káros anyagok meg-

semmisüljenek. Nem is lehet ezt rossz néven venni sem a sza-

kácsnőtől, sem a háziasszonytól. Honnan tudnák ók ezt P Talán a szakácskönyvekből P

Ezek inkább valami francia, vagy angol kétszer sültről, k ülőui bőzA tortákról és befőttekről írnak, — sokszor igen bő részletességgel, — mintsem csak egy-szóval is említést tennének arról, hogy a hus ne csak ízletes, de az emberi egészségre valóban ártalmatlan is legyeu és miképpen tehető ilyenné ? Bizonyára lesznek többen olvasóim között, akik azt mondják, hogy az íz-letes hus egészséges is egyúttal. No, hogy ez csak

részben igaz, az majd az alantlakból eléggé ki fog tűnni. •

A szarvasmarha, de ffdeg sertésekben, az izom-

rostok kőzött, (a nyelv, bordaközti izmokban, a szivben,

stb.) egy, az emberben előforduló galandféreg (pántli-

kás giliszta) tejletleu alakja igen gyakori

Ez a fejletlen alak, gombostüfejnagyságu, halvány-szürke szinti, a kóze|»éu egy sötét ponttal bir és egy vékony burokkal van körülvéve. Nagyító alatt ez a pont a galandféreg teje és nyaka (dajkaja), mely körösitől ül horgokkal van ellátva, melyekkel az ember belének nyálkahártyáján megtapad. Neiu kell egyébb, mint en-nek a megtapadása, mert a dsjkaból (tej es nyak) sar-jadás utjáu & ><> —100 0 5 - 1 ciu. hosszú íz képződik, melyek a több méter hosszú galandlérget alkotjak.

Ezekbeu az izekben számtalau pete vau, melyek, ha megérnek, az érett petéket taitalma/ó izek elsza-kadnak a galandféreg fejétől, illetőleg nyakától és az ember bélsarával kiürülnek.

Ha valahogy a sertések az ilyen bélsárhoz jutva, azt felveszik, vagy a peteket a szél, vagy viz, mezőkre, illetve legelőre viszi és azokat a szarvasmarhák, eset-leg sertések a takarmánnyal bekebelezik ; ismét kilejlő-dik az előbb említett fejletlen alak, mely az izomiostok között keres maganak helyet. Ha azután ilyen husi fogyaszt az ember, az alanti szabályok figyelembe vé-tele nélkül kifejlődik benne az a hosszú és jól ismert galandféreg, amely sok embernek, nem egyszei már halálát is okozta

Akár főzik, akár sütik a hust, a meleg behatására a húsban levő fehérjék megolvadnak, és annak felületén egy halványszürke kéreg képződik.

Részben ez, részben a hus vastagsági átmérője oka annak, hogy a hus belsejébeu uincs akkora hőmér-séklet, mint annak a környezetében.

Minél több a fehérje a húsban és minél nagyobb a hus vastagsági átmérője, annál vastagabb ez a kép-ződött burok és annál kevésbbé ereszti át a hőt.

Ha ezt a két tényezőt figyelembe nem vesszük, akkor sokszor megtörténhetik, hogy amig a hus felüle-tesebb részei jól megfőnek, illetve sülnek, addig auuak

A lap szellemi részét illető közlemények

a szerkesztőséghez iutézeudők.

Előfizetési pénzek és r e k l amác i ó k ,

F e i g i G y u l a

kiadó elmére küldendők.

Page 2: Nyilttér sor 4a0 fillér. Megjelenik minde vasárnapn · Kőszeg, 1904 márciu. hsó 13-án. E 1 ó fi ie tó ai ár: Egész évr 8e korona félévr, 4 koronae , negyedévre £ korona

A magyarosodás, a társas érintkezés érdeke

égetően kívánja az egyesülést, mert csuk akkor

leliet ü kitU/.öfl célúkat aiogvalósitHni.

A ' i mondják, hogy a különválást személyi

okok, tapintatlanságuk idézték elő.

I f i voltak is ily okok, ezek nem indokolják

a különválást H kUlönmaradásf, mert egyes

mélyeknek nem szabad érvényesülni a társaságok-

kal szemben.

Ak i megzavarja a társas érintkezést, az men-

jen mAtstííli4. De a társaságnak nem szabad oly

gyengének lenni, hogy egy gyufa pattogása i* szét-

riasztl iatja.

Egyesül jünk !

AB a kiváló szellemi erő, és azok a jelenté-

keny anyagi eszközök, ami most szétforgácsolva

nem képes nagyot művelni , — micsoda hatalmas

taklora lehet a nemzeti ku l iurának, ha egyesül !

Gyűl jenek össze, léssák l»e, hogy külön-külön

is ttgifiluazuk vagyunk, és olvadjanak egyhe.

Számol junk le a személyi hiúságokkal, és mű-

köd jiink együtt a tarsaskörök nagy föladatainak

magvalósításában, melyeknek összfogialuta : a ma-

gyar nemzeti művelődés terjesztébe ! 1).

Városi ügyels. 617/1S04.

Ajánlati hirdetmeny. kőszeg szsb. kir. város képviselő testülete egy téglaégető

körkemence épiténét határozván el. fólbivom a körkemence építésre

vállalkozókat hogy tervrnj" i i l s részletes költségvetéssel e l l á tod

ajánlataikat f. é. március hó 27-ig polgármesteri hivatalnál nyújtsák

be.

A i a jánlóiban foltQntetenJők a fizetési feltételek ás különösen

a körkeiuencenek felepilási időtartama.

Kovebb fölvilágositás a Táros polgármesteri hivatalában (11 ajtó) nyerhető.

kös i eg , 1804, március hó 7-éu

Dr. Sissovics, polgármester,

1804.

Hirdetmény. A csords-utrai volt vámháznak lebontását a kot ináuvhatósáK

jo«áhatf]rfáu, fulli.\oin m in t á toka t , kik a lebontás kivitelére vállal-

koznak. hogy ajanlataikat f. á. március hó 2.»-ig bezárólag a város

polgármesteri hivatalánál (városház 11. a j tó) nyujii»ák be.

Az ajánlatban foltQntHieudö, hogy nnly leltételek mellett

történik a lebontás én m anyag els/állitasa, ás mely időre lenne a i

befejezve.

kőszeg, l »0 t . március hó 7-én.

Dr. bittovict, polgármester.

662, IVU4.

Hirdetmeny. ko /h i r r é lestem, hogy a belügy minisztérium 22089, 1V04.

az. rendelete értelmclien. az or-zággyül«si képvi<elóválasttói j og

uj törvénye* szabályozása céljából szüksége* s ietUst ikai adatok

gyűjtése f március hó 2-ik felében fog eszközöltetni.

Az K»szeirast 1 -2 * » .• házszámig Jamhr i ts I . H J O S városi iktaté,

t o l |i>0 házszámig Decker ka lmán gyakornok 401-SoO házs/ámig

e- kőszegfalván Kertész Lipót varod állatorvos, 001-StB házszámig

NN öllel Ka imén díjnok fogja teljesíteni.

Az. rlihtiz szBkséges adatokat a hatóságok éa azok meg.

bízottjainak felszólítására mindeuki szolgáltatni köteles , 1

évi X X X V . t . c. ». §.)

A ki tndva h.wuis vagy valótlan statisztikai adatokat vall be

vagy az adalszolgaliatast meg'Hg.idja, kihágást követ el ea UH)

koronáig teí jsdheto pen,bintete-ael büntettet ik. Ht«7. e v i X X X V

». c. 18. í ) A ki az összeírás fogén itositását hamis hirek terjesztésé-

vel megnehezíti, vagy ez ál la l a felvételnek az előazahott időben

vaU> vtgrehaj lását megakadályozta, az ebhól származó ká ioka t ,

ug»mint esetiéi; si&kséfetfá sált u jabb felveteli vagy egyébb

intézkedések költségeit viselni tariO' ik. Az okozott károk meg-

térítésére voaatkozo kötelezettséget, a kárö-s/.eget, valamiut a

költségek ősszegét a i i l l . tákes királyi b ir frág ál lapit ja meg. (1897.

ávi X X X V . t. c«. 14. #.) A statisztikai adatoknak akár a m. kir. központi statisz-

tikai hivatal valamely alkalmazottja, a U r az összeírásnál kőire-

mQkftdö.t listás 'gi közegek ás azok megbízottjai r- szeról valamely

illetékleien egyénnek bármely idéb-n vagv alakba., való ki-tol-

tráltatása vagy a törvánv ellenére köztudomásra ju t ta tás , , a meny-

íiyib 11 a cselekedett súlyosabb büi.tetőj .g. beszámítás ala nem

esik kihágást képez ás 2 hónapi? terjedhető elzárá.sal, valamint

600 k' .-ig terjedhető péntbOntetéHsel böntettelik. Fenmarad ezen-

kívül • fegyelmi felelősség és az okozott kár in«gtáritesánek

kötelezettsége, (ISI»7. ávi X X X V . t. e. 15. § I

As egyáui statisztikai adatok az. adok kiveiá-enél a lapul

nem vehetők s nem egyénenkint, hanem csak terilloii vagy tárgy

szerinti összefoglalásban tehetők közzá. (1»»7. évi X X Y V t. c.

17.§ .) KSszag, 1904. március hó 8-án.

Dr. Sinsot'ics, polgármester.

717/1904.

Hirdetmeny. Az 1S90 évi I. törvénycikk H3 . §-a, és az ltí<>3. évi X I I .

t. c. 46 alapján fö lh ívom "a közutak mentán levő fák birtokosait,

hogv fáikat f. é. március h> vég ig iegalyaz/ák s lenyesnek akkép

hogv az ut főlszinétől legalább t meter magasságban az úttestre

faág ne hajoljon át , — ói hogy a távirda s távbeszélő vezetéket

Iság ne árintse.

A k i a hatóxág ezen meghagyását nem teljesíti 200 ko roná i g

terjedheti pénzbüntetéssel büntetendő, s.flkség esetén pedig a

nye.és és leg.ilyazás a f l költségére hatóságilag foganutositendó. Kőszeg, 1HO4. március 10-áu.

Dr. Üisovics, polgármester.

703/1 ÍH)4.

Hirdetmény. Közzá teszem, hogy a Keres.lelmi m. kir. Miniszter 12491, V I I

5. számú leiratával megengedte, hogy a kőszeg városban mmden

év j t n u i r hó utolsó hétfőjére eső országos vátár ezentúl á l landóan

minden év j unuá r hó utolsó szerdáján tariassék meg.

Kősseg, 1904. március 10-én.

Dr. Sisorics, polgármester.

7i8 '1904.

Hirdetmeny. A DIK. gszda ágról s mezőrendőrségről szóüó lS94-évi X I I ,

törvénycikk 50 § értelmében minden földbirtokos köteles, a fák

rQgyeinek fakadása előtt , legkésőbb azonban minden áv Március

hó vegéig, a belsőségekben, majorokban, szfillőkben, gyüinölcs isök-

bens körtekben levő fáit és bokrsit a kártékony hernyóktól , ille-

tőleg heruyöfésrkektől <s lepketojásoktól megtisztítani s az össze-

gyűjtött hernyókat , hernyófészkeket s hernyótojásokai elégetni.

A később mutatkozó kárt> kony hernyók valamint a cserebogarak

tömeges megjelentsük a lka lmáva l is megfelelő módon pusztitwndók.

A szerb tövi* (Xar i th ium spinosum) a törvény 51 sze

rint minden birtokos áital birtoka ei;ész területén ir tandó a virág-

zás slött, úgyszintén irtandó az aranka, fellépte után u/.onnal.

Lóhere és lurernatnagvakar, ha azok nem teljesen arunka-

meutesek, termesztés céljából forgalomba hozni tilos.

At utak mentén valamint az utteateu a szerb tövist továbbá

egyébb gyomot ás gazt irtani, at utkaparó kötelets -ge, a g\Üuiölcs-

fákat pedig a kártékony hernyóktól megtisztítani a gyümölcsfa

birtokosa tartozik.

Aratás vagy kaszálás a lkalmával a ga i s gyoinfoltokat meg-

hagyni tilos A foltokban levA, már magba ment gyomok aratás

vagy kaszálás u án azonnal összegyüjtendők s elágeteiidök.

Hogy . zen tórvéutes int zkedósek foganatosíttassanak, a

mező- s hegyőri személyzet a kül területeken, — a városi rendőr-

ség pedig a váró i belterületén fogja az ellenőrzést gyakorolni s

a mulasztókat, az. elmaradt irtási munká la toknak az ó költségű-

k<>n leendő foganatosítása, s a törvényes büntetés kiszabása cél-

jábó l , — feljelenteni.

kőszeg 1904. ávi március hó 10-én.

Dr. Sütovci, polgármester.

H i r e k .

— M á r c i u s 15. Március idusAt fényes estélyijei

ünnepeli meg városunk lakossága. Aa ünnepély H „SJU-

lató" nagyterűiében lesz kedden március 15 én este. Az üunepély meghivój* kővetkező: A kőszegi vPolgári

Kör-, a .Katii, polgári olvasókör", az . Ipartestület ' ,

a ,8zinp4rtol6 egyesület" és a .Concordia dalesrvesülef

•IhatArozták, hogy március 15 ikéi a lia/a szabadsági-

nak ezen dicső napját, együttesen ünneplik meg, inelyte

tentnevezett egyesületek összes tagjai » ezek család-

belseje, a télig főtt illetve sült állapotban marad. Ha

az ilyen lielyen véletlenül egy galandféreg fejletlen

alakja vagy pld. egy betokolt tonalAc (trichina) van, az

ilyen tókeletlen főzés, illetőleg sütésre nem semmisül

meg, liansm életben marad és a hússal bejutva az em-'

beibe, ott tovább tejlődve kifejti megbetegítő hatását.

Nagyon ajánlatos tehát hogy a hust (főleg a ser-

tését) vékony szeletekben teljesen puhára főzzük, vagy

süssük meg. Először j ó ez azért, mert nyugodtak Ie>-

tünk, hogy amennyiben állati élósködő volna a húsban,

az ilytn esetben elpusztul, tehát tovább fejlődni néni

bir Másodszor a gyomor munkáján is könyitiink ez által,

mei l a puha hus megemésztése gyorsabb és végül mind-

ezek mellett a hus ép oly jó izü lehet, (sőt jobb) mintha

télig nyers volna.

Lám mily egyszerű dolgok mindezek és hány csa-

lád VHn, hol mindezt figyelembe sem veszik.

Sokan nem is sejtik, hogy a vágóhídon leölt vagy

levágott állatok húsainak, egészségügyi vizsgalatánál,

milyen ioolos faladat háramlik a husszemlét teljesítő

enjénre. Ennek a lelkiismeretességétől és pontosságától

lügg teljesen, hogy az emberek egészsége a husélvezete

által meg ne táinadtassék. I)e mivel a jelenlegi viszo

nyok között, a husszemlét, a tudomány mai álláspont-

jának inegtelelóleg, lelkiismeretesen elvégezni nem lehet,

isian nem csekély szolgálatot teszek, ha olvasóimat

figyel meztetem, miszerint jól teszik, ha a fönt el-

mondottak szerint maguk is résen állva óvják egész-

ségüket.

Hogy a husszemlét inért nem lehet a jelenlegi vi-t-zoiiyok között a leglelkiuineretesebben teljesíteni, arról is szólok:

Magyarországon ma még igen sok vágóhíd van, 11 nusazemlét, nem szakember, tehát állatorvos, ha-

nem teljesen laikus egyéu (a bíró, ugy uia») végn, ki-

től a tudományos alapon végzendő husszemlét megkö-vetelni nem lehet.

Nagy baj az is, hogy nincs törvényünk, mely a

, husszemlét az egész országban egységesen és a mai

kornak megUlelőleg szabályozná, hanem minden község-

ben vagy városban ennek szabályrendelete máskép irja

körül a busszemle mikénti elvégzését.

Mondanom sem kell, hogy ezek a szabályrendele-tek amilyen osdiak. az alkotásuk idejét tekintve ép oly elmaradottak a mai kortól is, főleg ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy azokat igen gyakran nein is szak-emberek alkotják.

Nagy baj az is, hogy a sertések és borjuk leölését igen ssk helyen (így városunkban is) nem a közvágó-hídon, hanem magán vágóhidakon, végzik. Mi sem ter-mészetesebb, hogy az itt leölt állatok húsának megvizs-gálása lehetetlen.

V glil igen gyakran maga a közönség is a hus-

szemlét teljesítő egyén felett tör pálcát, amikor az tu-

lajdonképpen a közönség érdekét szolgálja.

Legjobban bizonyítja ezt az, hogv sokszor a vá-

góhídon valamely betegség konsUtálása folytán, részben

vagy egészben, a fogyasztástól elvont állathusa nnatt

nemcsak az érdekelt mészáros, de a közönség is zugo

lódik, pedig ez igen helytelen elj.irás. Mert az ilyen

eset csak a közönség egészségének megóvása érdekében

töiténik, és azt hiszem, hogy inkább károskodjék egv

ember anyamag, mint száz és száz ember az egészséeét

kockáztassa. 8

Reményünk van, ha az éppen most módosított vá-

góhídi és husvágási szabály rendelet a minisztérium által

jóváhagy atik, és a közvágóhíd ennek értelmében át fog

alakittatui mindezek megtörténte utáu a hiisazemlét

pontosan, a tudomány mai álláspontjának uieglelelőleg

lehet gyakorolni.

taf ja i . nemkülönben Kőszeg sz. kir. város hazafias kö-

söasége (a hölgyek ís) ezennel tisztelettel meghívatnak.

AZ ünnepély este 8 órakor kezdődik a „Mulató" nagy.

lermebsn. Az üuuepély sorreud,e: 1. Unuepi megny itó.

Elmonja: Csorna Jeuó. 1. Hyinnus. Euet l i a „Coucordia"

dalegyesület. J . Incédy László: .Petőfi". Szavalja;

Farkat Győző. 4. Pósa Lajos, „A márciusi ifjúság".

Ssavalja : l\o»íc* Jóssef. 5. unnpi emlékbeszéd. Tartja:

Dr. Szemtő Sándor. 6. .Magyar dal". Előadja a Concor-

dia" dalegyesulet. 7. Ábrányi Em i l : „Március 15".

Szavalja : zetJnyi Ákos. 8. .Szózat". Énekli a „C'oucordia"

dalegyesület. Ürömmel értesülünk arról, hogy ez üune-

pélyen igeu sokan fognak reszt venni s hogy az méltó

lesz a nagy nap emlékéhez.

— Március 15 ike a gymnaziumban. A helybeli gymnázium ltjusaga is luegunuepli szabadságharcunk

nagy napjanak évfordulóját. Mint halljuk, hazafias énekek

kíséretében Pásztori: .Márczius 15." czimti kis szín-

darabját fogják elóadai hétfői, azaz marcz. U-eu este

7 órakor az iulézet tagos rajztermében, A meghívást

magyar-ruhás ifjak végzik.

S z e m é l y i h í r e k . iVayy Jenő Mosonvármegye

főispánja, t. hó 8-áu városunkban tartózkodott. —

bntredj István dr. Vasvármegye alispánja f. hó tí-áu

•árosuukban volt.

— Tavaszi szemle. Péuleken tartotta l i tzmat' i

cs. és kir. vezérőrnagy hadosztály parancsnok a helybeli

II-ik vadász-zászlóalj lelett a tavaszi szemlét, mely

alkalommal ugy tisztikarnak, uiint a legénységitek

megelégedését fejezte ki.

—• K ö z g y ű l é s . Vasvármegye törvényhatósági bi-

zottsága t hó 19-éu rendkívüli közgyűlést tart, mely-

ben városunkat érdeklő ügy leeud a huszárszazad be-

szállásolásával fölmerült terhek viselésére megyei segély

adása. Ezt a megyei ssgélyl a szállásadónak fogjak

megadni a beszállásolási pótadóról alkotott törvény

alapján.

Nyilvános köszönet. Kisuuyoini Korchmáros Gáspár nyug. kir. Ítélőtáblái biró egy perben részére

megállapított 10 korona unudi jat a szegeuyek segélye-

zésére nekem átadott, amit ezennel nyugtatok, és köszö-

netet mondok a nagylelkű adományért.

Kőszeg, 19 4 . március hó lü-én Dr. üitocic* -polgármester.

— Gyászrovat. Egy magas kort ért matróna, ki-

nek elhunyta felett 14 déduuoka is gyászolt, költözött

jobb létre f. hó 8-án élete y«t-ik évében özv. Wurczen-Urgtr Józsefné született felső őri Nagy Etelka. Teme-

tésén, mely f. ho 10-én délután 4 órakor volt, impozáns

számú gyászközönség vett részt. Ott voltak a gyászolók

közölt Nagy Jen i , Mosón vármegye főispánja családjavai,

Üezerédj István dr. Vasmegye alispanja, a Wurczeuber-

ger, Gyökhegyi, Szabadhegy, Audraskay, Hartl, Vaszary,

Wagner, Muller család, uiiut rokouok, és a varos la-

kosságából számosan.

— M e g j ö t t e k az o k l e v e l e k . A szombathelyi ipar-

kiállításon resztvett iparosaink részére a mull héten

érkeztek ineg a kitüntetések. Vau azok közt bronzérem,

aranyérem, ezüstérem is — de csak papiroson. Az okieve-

ket a polgármester már kézbesitletle a kiállítóknak.

— Ö s s z e í r á s . A jövő hét elején veszi kezdetét a

20 éven fölüli lérfl lakosság összeírása, mely az uj

valasztasi törvényhez szükséges adatok gyűjtésére szol-

gál. Nem kell félni senkinek, nem lesz uj adó behozva,

csak azt kell összeírni, hogy hány férfi van, milyen

ismeretei s tanulmányai vannak és bir-e ingatlant. Az

összeírás soknak meghozza majd a választól jogot.

— Vadkacsak a vidékén. Kac*>kkal mar többször

volt alkalmunk találkozni Kőszegen is, meg a vidéken,

de rodk icsa itt ritkaságszámba megy. — Chernrl István

urat érte a szerencse, hogy a uiull héten Kószegtalva

telep környékén két vadkacsát hozott aggatékra.

— Talalkozo. Megbízható forrásból értesültünk,

hogy a helybeli kalouai alreáliskolauak volt növendékei

a folyó évbeu városunkba ellatogalui szándékoznak. Ez

a kirándulás impozáusuak ígérkezik, mert az itt járt

növendékek külön egyesületet alkotnak, melyben a szo-

ros bajtársi viszonyt ápoljak, és igy már előre szervez-

kedvék a testületi fellépésre. Ugy látszik Kőszeg város

nein olyan rossz hely, mert iuie vissza-vissza térnek,

kik itt éllek, és gondoluak a kedves Kőszegre.

— Vizhasznalati engedely. Cteke József és társa

céghez a napokban elkezelt le a vármegye alispánjától

az engedély a volt hercegi malom esésének megszün-

tetése és a Ceke-téle gőzmalom vizi hajtóerejének foko-

zása tárgyában. Az engedélyezett munkálatokat hat hó-

uap alatt kell lélesiteiii.

— Fölváltás. Ugyhirlik, hogy az újoncozás immár

végérvényesen t. é. március 21-én fogja kezdetét venni,

és hogy a bevonuló újoncok fölváltják a behívott pót-

tartalékosokat ugy hogy ezek május hó elején szabad-

ságoltatni fognak. Lesz öröm országszerte a póttarta-

lékosok között, másrészt meg megszűnik a sorköteles

legénységnek bizonytalansága: be kell állni kstouának:

— U j g y á r k i l a t a s b a n . Egy virágzó tengelygyár

tulajdonosa érintkezésbe lepett a város hatóságával,

mert az a szándéka, hogy gyárát Kőszegre helyezi ál,

ahol a vizeró tóihaszuálasával jövedelmezőbbé tudna

tenni. A gyár jelenlegi forgalma oly nagy méretű, hogy

Iietenkéut ezer koronánál több a kifizetett mukanapszám,

és így- kétségtelen, hogy ez a vállalkozás a város for-

galmat jelentékenyen emelné. Csak az a kérdés, hogy a

gyáros által b.zonyára igéuyelt szubvenciói a város

vállalja-e Y A napokban fog a vállalkozó a város ható-

ságával az ügyben értekezni.

— Tavaszodik. A kalendárium szerint a hivatalos

tavasz kezdet közel \au; de époly biztos jele a tavasz

közeledtének a hatósagnak mai számunkban közzételt

különféle hirdetménye. Pusztítani kell immár a kár-

tékony rovarokat s hernyókat, nyesni kell a fákat, és

készülni kell a kártékony uövéuyek elleni védekezéshez.

Page 3: Nyilttér sor 4a0 fillér. Megjelenik minde vasárnapn · Kőszeg, 1904 márciu. hsó 13-án. E 1 ó fi ie tó ai ár: Egész évr 8e korona félévr, 4 koronae , negyedévre £ korona

— Köszönet. A kőszegi iparosok rokkant s nyug-díj egyesületének elnöksége hálás köszönetet mond a kőszegi takarékpénztár tekintetes igazgatóságának az

egyesületnek kuidött 50 korona adományért, kőszeg,

1904. február KSutgi József elnök, Kúltn Lajos

pénztáros.

— Kőszállítás akadályokkal. A varos „Biuder-riegel" nevü kólejtójébeu termelt kőre már égető szük-

ség volna az utakra, — a város azoubau ueiu ka-

pott fuvarost, mert a kőfejtőből levezető ut helyeukiut

veszélyes volt. A inult liéteu ezt az utat alaposan

megcsinálták és igy remélhetőleg a jövő héten kezdódik

a leszállítás.

— V á l t o z á s v á s á r a i n k b a n . A város indokolt kérel-

mére a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy

a január havi országos vásár nem a hó utolsó heltőjéu,

hanem a hónap utolsó szerdáján tartassék, s igy az

országos vásár a heti vásárral egy napra esik, tíz a

változás a vásárnak csak javára tog válni.

— Az Iskolai tandijak sok veszódséget adnak a városi hatóságnak, és aztán köszönet sincs benne, mert

a tandíj végrehajtásoknál a hatósagot igazságtalanul

kritizálják meg. A mi szegényeink a legnagyobb indolen-

ciával nem folyamodnak az illetékes hatösaghoz elenge-

désért, hanem egyszerűen nem tízeinek. Mikor aztán jön

a végrehajtó és zálogol, akkor szaladnak, — de ntm

az illetéke* hatósághoz, hanem befolyással biró egyének-

be! és elpanaszolják, hogy a hatóság uiilyeu krgytlltn velük szemben: behajtja a tandíjakat I Aki szegeuy és

ezen a réven kedvezményt akar elérni, az jelentkezzék

a halóságnal, ahol remélhetőleg az ügyet igazságosan

eliutézik. Néma gyereknek a szavat az anyja se érti 1

— Eltűnt fiu. Klmmz Ferenc 15 éves lakatos

tanonc Kőszegen lakó szüleitől február lü-an elment

és azóta nyoma veszett. Szülei kérelmére a rendőrka-

pitány a fiút körözteti. Talán fölcsapott a gyerek japán

katonának !

— Hazafias felhívás es kerelem a magyar ipar e r d e k e b e n . Lelkes nagyasszonyaink Budapesten: honi

bált akarnak rendezni; de nincsen elég választék ma-

gyar származású báli kellékekben ; ugy hogy : a szerb-

vászon áll idáig leginkább reudelkezesre. A hazatias cél

érdekében (elkéretnek mindazon gyárak és kereskedők

— épenugy az ipaiosok, hogy : minták beküldése mellett

tudassák a ,Magyar Védő Egyesülettel", Budapest VI I I .

.Tózsetkörut 1». — hogy kiuek milyen huni készítményé

van, hogy ezeket a „honi bálban" résztvevőknek, és a

nagy közönségnek, mely a hazai ipai termékeknek előnyt

adni óhajt, ajanlhassuk. Általabau, minden kereskedő,

gyáros és iparost telkérüuk, hazai anyagokból előállított

aruiuak a M. V. E.-nél való sürgős bejeleuiésére. hogy

a hazai ipartermékek lajstromát összeállítva, magyar

iparcikkeink létét kimutatni és a nagy v«vó közönség-

nek ajánlani tudjuk, mert máris tömegesebb az ilyen

honi áruk iránti érdeklődés és tudakozddas ; uiue uezve

hogy a nagy közöuséget kellően tájékoztassuk : a gyá-

rosok, iparosuk és kereskedők részére kik magyar szar-

mazásu árukat gyártanak és árulnak, kirakati jelző láb-lakat fogunk kiadni.

— Gazdak ha nagy termeshez akarnak jutni, Mautner-téle magvakat vessenek. Idei árjegyzékéi, mely

*J2t> oldalra terjed, Mauthntr Cdön c«. r» kir. udvari maykere<k$dése Had i/ieíttn, ltollenbiller-ulca 33, minden-

kinek i«</yn megküldi. A kilunóen tisztított, legnagyobb

csiraképességgel biró, fajtiszta magvak aiai alacsonyak.

Különösen tölemlileudók az impregnált takarmáiiyrépa-

magvak és a legnemesebb gabonafélék dús vaiaszteka.

— Tessek csak a Kőszegen gyártoti mososzap p a n t használni! Az első próba megfogja győzni arról,

h o g y ép olyan j ó mint bármely inas gyártmányú szap-

pau. Kapható iiiiuden tüszerkereskedésbeu a gyárosnál :

F r e y b e r g e r Sándor bői kereskedésében Kó>zegen.

E g y s z é p u t c a i l a k á a (a kíráiy-uion)

5 szobabol és a többi melléképületekkel együtt

májtlt l-tol fogva bérbe adatik.

Bővebb felvilágitás király-ut 746. sz. a.

tisztviselőinek, altiszjeiuek gyermekeit falai közt egybe-

gyűjtve, tauitH-ban «s nevelésbeu részesítse őket. Mivel

a vasúti vuuatszeiuély zel kebelébeu nagyon sok a nem-

zetiségi alkalmazott is, ezekuek az idegen nyelvű houfi-

Ursaiukuak gyermekei u l tanulják meg a magyar szót.

A szegedi lutezel a sváb és rác, a kaposvári a horval

uemzelisegu vasúti gyermekek megiuagyatositásaban

szerzett mar is nagy erdemet. Éveukint 40o üu talál

otthout a kél lutsriiatusbau. A vasút igazgatósága el-

határozta, hogy az annyira bevált ínteruátusok számát

szaporítani fogja. Az uj internátus szamára a helyet is

a legjobban valasziotta meg — Szatmár városaban,

melynek környékén valóságos nemzeti missziót tog

betölteni a uagyszamu oiahsag megmagyarositásábau. A

szatman internátus is *ou gyermek számára le>z be-

rendezve, hatalmas palolabau, melyet b00,0 <0 korona

koltseggel fognak építeni es minden tekutletbeu korsze

rueu fölszerelni. Az intézet élére egy igazgatót és egy

gonduokot állit a va.>ut, sajat kipróbált főtisztviselői

közül. Az uj internátus epitéset a tervezet szerint mar

a folyó évben fogjak megkezdeni.

l t o * l c r t ü a i i o n i i ^

k e r é k p á r - és m o t o r j a r m ü - g y a r a J u s s i g a | E .

Irodalom es művészét. ( * ) E l k é s e t t l e v e l e k (Briefe, die ilui uicht erreich-

teu) ciuiu munka, mely nevteleuul jelent meg a nemet

könyvpiacon, IOVIU uéháuy hét alatt lorrongasba ho/.ta A

koutineus irodalmi koréit. — Az Auouyiua alatt a leg-

magasabb nemet ailsztokiacia egyik hölgy tagja Heykmg

baroué született Fleinmiug grófuö a mexikói követ neje

rejtőzik, ki uiúvébeu, mely ment minden szenzáció

hajhaszastol, fényes uoi tehetsegevei beiisóseges jelene-

teket lest (JUina nemzetközi nepeletebol es az oltaui

bouyadaliuakról, az o részint íiovelisztikus, másreszt

szellemesen kuuzalo meleg moduraöaii. A mu első kiada-

sanak megjelenesétól, vagyis mull év április honapjatol J

oö kitdast, minden kiadasi u.»u peldanyban, összeseu

tehal TÍ;I, ZÖO példauyi hozott forgalomba kiadója s igy

e kouyv statisztikailag is az elmúlt év egyik legkelen-

dőbb könyve volt. A mű egyedül jogosított magyar

kiadása, melynek szövegűd magyal (ordítását Miklós

Jeuoiroiik es pub.icisláuk, az „ügyeiéi tea" beisó munka-

társa vegezte, díszes kialiila»bau meg e hó folyamait

jeleink m*g Szilagyi Bela könyvkiadómvalala (,Bu laprsi,

IV., karoly-korut -ö. sz.J kiadottban. Bolti ara luzve

2.8 , lenyes diszkotesöeu ö. - kor. lesz. tvaplialó a ki-

adóiul es minden hazai könyvkereskedő uljau.

Bátorkodom a nagyérdemű közönség ügyeim t fel-

hivni a ruganyos motorkerékpárokra > ku Ö I . O X H

a ruganyos kerékpárokra, melyek m g u i o - / u (MI való kerékpározást is kellemessé tos/ik, mi-

vel nem rá/nak.

A gyár képviseletiben

Heidenreich Lajos, P.illisoh-ulca 86., hol mindennemű javítások és

megrendelések gyorsan és pontosan eszközölt -tnek.

Köszöne tny i l v án í t á s .

Mindazoknak a kik idegboldogult szeretett jó

anya, napa, uagyauya és dédauyauak

özv. Dr, Wurczenherger Jozsefne ital. felső -sori Higy Etelkának

temetésén i észt vetlek, és fajdalmunk enyhítésé-

hez hozzájárulták, ezutou fejezzük ki hálás kö-

szönetünkéi.

Kószeg, 1004. évi március hó 8-án.

A gyaszolo csalad

* Anyakönyvi statisztika. A kőszegi anyakönyvi-

hivatalbau az utóbbi időben a következő születési-

é i halálozási-eseteket jegyezték be :

Születés.

Március 1-én. Mikolits Mihály és Szigeti Rozália

leánya, Gizella, róm. kath.

Február 23-án. Orbáu János és Kulcsár Margit

leánya, Margit, ev. ret.

Március 4-én. Ott Ede és Riughofer Erzse fia,

Adolf, róm. kath.

Március 7-én. Schlapfer Pál és Kuntner Auna fia,

József, róm. kath.

Halálozás.

Március 6-án. Mait* Ferenc, róm. kath , 10 hóna-

pos, tüdólob.

Március 6-án. Kuntner József, szőlőműves, róm.

kath., rts éves, agyvéröinlény.

Március 7-én. Karlovits Istvánné sz. Freyberger,

háztartásban, róm. kath., 69 éves, aggkor.

Március 8 án. özv. dr. Wurczenberger Józsefné sz.

felsó-eóri Nagy Etelka, háztartásban, róm. kath , 00 éves,

aggkór.

Március 8-én. Körmöczy Pál, gyógykovács tauhall-

fató, róm. kaiú., 26 éves, tndővész.

* Vasúti internátusok. A magyar kulturáunk hat-

hatós terjesztői azok a fiúnevelő intézetek, melyeket s

magyar királyi államvasút néhány év elótt az ország

egy-két helyén alapított. Előbb Szegeden, majd Kapós

várott nyilt meg ilyen internátus azzal a nemes céllal,

fcogy a várostól, iskolától távol eső vasúti állomások

A R i c h t e r - f é l e

LINIüüENTüM CAPS. COIP. H o r g o n y - P a l n - E x p c l l e r

nyi ki|>rvjlwlt li*«i»z«r. s ».»iy mar tobb miat ,it rv >>U HKxUilialÓ )vü'>ruoi*«ftl aikaémaaUtik lsi:»»rfsd. ctunl aijhitartitf. Intés. S''»nyabhi utanaatok rrnatt b*TH«arltaktr

' vatvak l"e>unk » rs*l» Twle* ev«K*4*t

fogadjunk ti — Hl) 1 k. 40 f. w l V arhan a tatnbb i«y»a*rtárb«i ka(>)M*a K'raktár:Török Jözaef grofynmmmél Budapesten .

Fliciiter F. Ad. és tarea, -Min klr uararl sitimAk

R u d o l f t a d t

É r t e s i t ó s .

Van szerencsém a n. é. közönségnek szive-

tudomására hozni, hogy

m i i f t i l e i f t i i a | i O-töl 5 óráig Kőszegen

b i x t O M H U található vagyok.

Kivá ló tisztelettel

Scüarpf Jenő, fogtechnikus.

K ó s z e g , Kslcz Adelffy utca 4 6 . sz.

" C J z l e t i - a j á a a l e u s -

Alulírott m''ly tisztelettel ho/otn iu iomá-ár.t

Kőszeg és v i| k<» UHgyrnbecsillt közönségének,

hogy különféle

k á l y h á t iniudeiiféle formában és min 'ázatban, nemkii-

lölibeii ;» legdivatosabb SZtíCeSSZÍüS kályhákul

is á l l andóu l rakiárou tartok.

Kívánatra mindennemű asztali-, konzolos kredenz- és sokszorosito kalyhakat miud-n-

neiuQ mintázat és kiáll ításban a leglelkiiNine-

rétese ben készítek, s ugy a kész kályhákat ,

mint e g y b megrendeléseket a gondolhaió leg-

olcsóbb árban számítom.

Rendelésre a kályhák a legpontosabb csi-

szolással állíttatnak ÖSS/H.

Ká lyhák lisEtitását helyben vagy vidéken

ugyancsak h g|>onio».<|ibnn ofl/.kö/.löm és Icg-

olcsobb árak mellett.

• Számos rendelést kér kiváló tis/.teleitel

I I V I I I M I t t ' / . N O , KTinzcj;, THkáih'r, 532. kályha- é« azyng ra^yúrtú.

Szerkesztői üzenetek. A meghurcoltaknak. Nem szeretné a szerkesztőség,

ha csiikuyi/aii meghurcoltam utak, azért ebben a szaluban nem közöljük elhamarkodott nyilatkozatukat és a név*

aláiráMikkal ellátott levelet, mert azt tartjuk, .kinek

nem inge, u« vegye magara*. Fölkérjük, hogy a szer-

kesztőség elleu irányuló soraikat üatuarosau vonjak

vissza és a kéziratot vigyek el t uyomdából, mert kubai-

ben jó vő számunk bau lekozóljúk: ez pedig csak önök-

nek lesz kellemetlen I

Síirdetés. Ezennel koib irré tétetik, hogy a f. év

á p r i l i s h ó 2 5 - i k é t ö l K< szegcu állomá-

sozó Os. és kir. 9. huszárezred 3. ss.iz.id |>a-

i ancsuoksaga a körülbelül ItíO Irb. lo Utáni

T K A O - T Ü

átvételére p á l y á z a t o t hirdet. A/, ajánlatok

legkésőbb f . év aprillS ho I-íQ a S irajevoban

ál lomásozó iiuszáresred 3. század parancs-

nokságához küldendők.

Sarajevo, 1904. február hó.

N u l í r

századparancsnok.

Page 4: Nyilttér sor 4a0 fillér. Megjelenik minde vasárnapn · Kőszeg, 1904 márciu. hsó 13-án. E 1 ó fi ie tó ai ár: Egész évr 8e korona félévr, 4 koronae , negyedévre £ korona

F O G O R V O S I és FOGTECHNIKA I működés végeit Kúszegen leif ej)"i|teiu, amiről

K"j>aeg város <:s vidékének nagyérdemű kö/.ünségét

szíves tudomásul értesítem.

Lak is: i i / v . X ó n i o l l i F e r e i i c n ó hájsá-,

bon (a városi major átellenében) rendelek napon-

kint reggel H órától esti O óráig.

Dr . XXoiyéayv fogorvos.

GYÓGY-COGNAC K I Z Á R Ó L A G

BORBÓL-PAROLT CAMIS&STOCK-PAROLÓ-TELEPE > T R | E S T - E A J ^ C O L A

' , p a l a c k K . 5 - — ' i p a l a c k i t « 0 . S z ö l ö l u g a s t iiltUMMÜnk lu iar ieu m e l l é

k e r t j e i u k b e u löl«l- é* h o m o k t a l a j o n .

Erre uzou len noiu mind n »z515faj a lka lmas, (bár tnitnl koaj-ó

természetű) mart nagyo!>brós/.« hu m.ignő is, tormést nem lios,

ezért sokau nem értekel eredményt eddig, l lol lugaa'iak a lkalmas

fajokat ültet lek, azok bőven e l l á i j ák liá/.ukat a* egós* "xőlőéró*

idején a legkitűnőbb la iukatá ly és más édos szőlőkkel .

A szőlő hazánkban mindenütt megterem sn incsen oly ház

melynek fala mellett a legcsekélyebb gondolással felvehető nem

vonta, ezenkívül más épületokuek, kertokuek, kerítéseknek stb.

a legremekebb dísze, anélkül , hogy legkevesebb helyet is elfog

lalua az egyébre használható részekből. E'. a leghá ladatoaabb

gvüiiiölcs, inert minden évben lerem.

A fajok ismertetésúro vonatkozó, színes fénynyomatu kata-

lógus bármitek iugy<ii és bórmentve küldet ik meg, a k i cimát

egy levelezőlapon tudat ja . C z i 111 :

Ermelléki első uőlőollványtelep Nagy-Kágya, u. p. Székelyhíd.

Lietau & Co udvari szállítók, magtermesz-

tók, lutt- és kereskedelmi

kertészek. Erfurt 1.

Csalhatatlan csodás eredmények. Wil l ie ln i Ferenc u rnák , gyógyszerész, cs. és kir. udvari

Hzállito Neunk i i chen , Alsó-Ausztria.

London .

Évek óta használom az ön Wi lhe lm-fé le antiur-

thri t ikus a i i t i reumat ikus véi tisztitó-teáját, mert ceak

ez tudott megszabadítani erős reumámtó l .

Tisztelettel Ho r n C. I ' .

London 4«. Museum 8treet, a Briti-h

Muzeuui mel le i t .

W i l h e l m Ferenc urnák , gyógyszerész, cs. és kir.

udvari «záll itó Neunk i rchen , Alsó-Ausztria.

O r o s i. m e z 5.

Nem mulaszthatom el Nagyságodnak l egóme le t-

teljesebb k iWóne ten i ' t Kifejezni a kü ldöt t Wi lhe lm-

fé » ant iar i l i rh iku" ant ireuiuat lkus véf i i s ' t i t ó teáért,

m iu l áu két teljes es t- ndőu kere»/.tül l ába imon rette-

netes reumával k ín lódtam és az ön vértiaztitA teájának

használata á l ta l ettől megszabadul tam, amit tehát most

és a jövőben a közönségnek tudomására hozok.

Lekötelezett je

l l i i l ies torcr H e n r i k , adóbeszedő.

Kapható Franz Wilhelm, gyogyizoresz. e«. e» kir udvari izallitínal Ni.nlcirchen. Alsó Auiztría, vala-mint a nevesebb gyojjyrzertarakbines drogueriakban

1 csomag ára 2 k., I |»osiacsomag _ l ó csomag ára

'.'4 k. Iléruientve minden mngyar jiostsállouiá-ra.

csak félannyit venn i , m i n t m á a p ó t k á v é k b ó l , m e r t a valódi - F r a n c k - 3 k á v é - p ó t l é k a

U e r ö s e b b , *•> s z í n d ú s a b b . *•> s z a p o r á b b , t e h á t 4 ) o l c s ó b b — 's a m e l l e t t J o b b í z ű

ée n e m i g e n k e s e r ú . (r

* F e k e t e ' k a ^ a b o s : A: karxé.1 b a b k á v ó v a l - 1 ka n á d , P r a j a o k : ' f * i « p é t i a k

, T e j o « » m * Q 4 1 g F * m x x o l c * m m m

1> Iriüi Ma í I I I.W.L.

A természetes keseiiivizek sorából magasan kiemelkedik Schmidthauer-téle

I V I S m á n d i k e s e r ü v i x 9 mely a székrekedés és azzal járó belső bkoknak u. m. é t v á g y h i á n y , g y o m o r f e l f u v ó d á s , a r a n y é r , v é r b ő s é g stb. páratlan

természetes Kyó?yitója.

Már fél pohárral reggelilés elótt liMználva teljesen táidalom nélkül hat, a nélkill hogy a szervezetet gyöugiteué. Kapható Kfisze^en Jánosa Gyula tftszerkeieskedó, töraktáros urnái, ugy e*ész, mint a közönség kényelmére a 2-3-szori használatra eUtgeudfl kis (él Üvege* töltésben is. Uta-sítás mellékelve. >/« üveg 30 flliér. Egész üveg f>0 fillér.

Nyomatott F e t g l tfyula könyTnyomdájábaa KöMeg««»-

T á i g y s c i o z a t :

1. E lnök i jelentés

2. Zárszámadás felolvasása 1903. évről.

3. Felügyelő bizottság jeleuiése.

4. Alelnök választása.

5. 1 igazg. tag és 1 felügy. biz. 'ag választása.

G. A/, alapszabályok 29. §-áuuk módosítása.

7. E-etleges indítványok.

M e g h í v á s .

Á n a g y - c s ö a ö t e i g y ö n g y ö s - m e l l é k ! ö a a sg é l y s ö s zovs tkeze t

1904. évi márc ius ho 13 án délután 3 órakor,

Nagy-Csömötén, a hivatalos helyiségben

e z é v i r e n d e s k ö z g y ű l é s é t t a r t j a .

U . i. A v e t e m é n y magvak belio/.aialaéit nem kell vámol fizetni. Egy 5 kgos. pos-

tacsomagnak a szállitá>i dija Magyarország bármely poslaallouia»ara csak t»0 fillérbe kerül.

kei tek és mezük szamara megjelent, melyet minden t. olvasónak ingyen és bérmentve

megküldünk, és kérjük azt egy levelezőlapon megreudelni.

A v i l ágh í rű erfurt i vetemény

magvakró l szóló legú jabb

magyar üiadásu főmagárjegyzéüünü