Partnerország: Japán

Partnerország: JapánKözzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

Partnerország: Japán

Az infláció mínusz 0,1, az alapkamat 0,3 százalékos, a hitelkamat pedig 1,5 százalékos. Mind azexport, mind az import tekintetében a világrangsor 4. helyét foglalja el Japán. Exportja 2016-ban641,4, importja 629,8 milliárd dollárt tett ki. Az ország devizatartaléka tavaly 1233 milliárd dollárvolt.

A munkanélküliség irigylésre méltóan alacsony. A vertikális helyett horizontális, úgynevezett „poroszutas” gazdaságszervezési modell folyományaként a magas foglalkoztatási ráta mellett alig éri el azévi 3,2 százalékot, az is elsősorban strukturális jellegű. A mintegy 65,9 millió munkavállaló zöme,70,9 százaléka a szolgáltatási szektorban, 26,2 százaléka az iparban, 2,9 százaléka pedig amezőgazdaságban dolgozik.

A mezőgazdaság feltételeiJapán lakosságának 93,5 százaléka városlakó. A mezőgazdaságilag hasznosítható terület méretenem éri el a magyarországit, de az öntözött terület nagysága egyharmad Magyarországnyi. Amezőgazdasági területek aránya az ország teljes területének csak 12,5 százaléka (alig 4,7 millióhektár), szemben a mi 5,3 millió hektáros, az ország területének 57 százalékát kitevő

1. oldal (összes: 11)


mezőgazdasági területünkkel. Az önellátási szint átlagosan 40 százalékos, a japán mezőgazdasághozzávetőleg mintegy 50 millió ember alapvető élelmiszereit képes előállítani. Természetestörekvése a japán



agrárpolitikának, hogy változtasson ezen a helyzeten, és hosszabb távon enyhítsen azélelmezésbiztonság külpiacoknak való kitettségén. Deklarált cél, hogy kalóriában kifejezve 50százalékosra, a termelési értéket tekintve pedig 70 százalékosra növelje Japán az önellátás szintjét2020-ra (forrás: AKI). Minden talpalatnyi földterületet megművelnek, és lényegesen intenzívebbmezőgazdálkodást folytatnak nemcsak nálunk, hanem a nálunk fejlettebb nyugati államoknál is.



Talán a holland mezőgazdaság vetekszik intenzivitási és területhasznosítási paraméterektekintetében a japánnal.

A japán mezőgazdaság főként zöldséget, gyümölcsöt, rizst, hal- és baromfitermékeket,tejtermékeket, sertés- és marhahúst, virágokat, burgonyát, nádcukrot, hüvelyeseket, búzát és árpátképes magas színvonalon, de sok szubvenció mellett előállítani. Exportra, a relatíve alacsonyönellátási szintek miatt, értelemszerűen nem sok jut. Leginkább feldolgozott élelmiszertermékek és ajapán gasztronómiai kínálat kerül onnan külpiacra.

Japán nemcsak az energiahordozók és nyersanyagok, hanem mezőgazdasági és élelmiszeriparitermékek tekintetében is nettó importőr, az ország a kukorica és a sertéshús legjelentősebbfelvevőpiacává vált napjainkra. A mezőgazdaságilag művelhető terület szűkössége rávilágít egymásik hátrányra is, nevezetesen arra, hogy az abrakfogyasztó ágazatok számára nincs elegendőtakarmánygabona. A területi adottságok következtében nem termelhető meg a szükségesabraktakarmány-mennyiség. Ez is magyarázza a japán húspiac relatív nyitottságát, a többi között amagyar sertés- és baromfihús iránti fogadókészség látványos alakulását.

Magyar agrártermékek a japán piacon





A Japánba irányuló magyar agrárexport felfutása rendkívül dinamikus volt, az elmúlt két évtizedbenmintegy nyolcszorosára nőtt. A kivitel szerkezetében egyre inkább meghatározóvá váltak a húsok éshústermékek. Míg a ’90-es évek második felében az exportunk ötödét-harmadát tették ki a húsok éshústermékek, addig az utóbbi években a növekedés húzóerejét képezik, a kivitelünk 80 százalékánális többet tesznek ki. Az adatok szintjén is érdemes ezt a nem mindennapi piaci fejlődési esetetnyomon követni. Az 1. táblázat idősora egy fejlődőképes, hosszabb távon egyértelműen javulótendenciájú, látványosan bővülő piac képét mutatja.

Mint a táblázatból kitűnik, az elmúlt bő másfél évtizedben a hús és a vágási melléktermékek kiviteledinamizálta a japán agrárexportunkat. A ’90-es évek közepén még a magyar agrárkivitel alignegyedét képviselő termékkör 2014-re elérte a 90 százalékot, 2016-ra pedig 83 százalékos szintenállt be. Miközben a Japánba irányuló agrár- és élelmiszeripari exportunk 1995 és 2016 között közelnyolcszorosára nőtt, addig a hús és a vágási melléktermékek kivitelének értéke a 19-szeresére, amennyisége pedig bő százszorosára ugrott.

A 70,2 millió euró értékű 2013-as japán exportunkra a következő évben 40 millió eurós többletet, azarányokat nézve pedig 56 százalékot tett rá élelmiszergazdaságunk, vagyis a 2014-es kivitelmegközelítette a 110 millió eurót. Ehhez a növekményhez a húsok és vágási melléktermékekkivitelének az átlagot meghaladó, 67 százalékos növekedése járult hozzá leginkább, amiben asertéshús játszotta a fő szerepet. Összességében a 2014-es japán exportunk 90 százalékát adták ahúsok és a vágási melléktermékek. Ezen belül értékelendő a sertéshús szerepe.

Bővülő sertéshús export





A japán húskivitelünk 75 százalékát ugyanis 2014-ben is a sertéshús képezte. Ami még ennél isfontosabb, az az, hogy a Japánba irányuló sertéshúsexportunk egyik évről a másikramegduplázódott. Sőt, ha pontosak akarunk lenni, akkor az index 228,5 százalékot mutatott, azaz a2013-as 32,4 millió eurós japán sertéshúskivitelünk 2014-ben 70,1 millió euróra nőtt, a kivittmennyiség pedig 9,4 ezer tonnáról 20,6 ezer tonnára emelkedett, ami a magyar sertéshúsexportmintegy 15 százalékát jelenti (2. táblázat).

A 2015-ös kiviteli adatok szerint a japán sertéshúsexportunk tovább bővült. A 85,7 millió euró értékű(23 762 tonnás) kivitel 16,7 százalékos növekményt jelent. Az export 2016-ra ugyan némilegvisszaesett, de a csökkenés mindössze 3 százalék volt, ami egy ilyen konjunkturális előzmény utánnem jelentős.

Ide kívánkozik, hogy 1999 előtt a japán piaci magyar agrárexport nem tartalmazott sertéshúst,illetve sertéshús termékeket. A piaci bevezetés időszaka még sem mondható túl hosszúnak, hiszen2001-ben már közel 52 millió euró értékben szállítottunk sertéshúst a szigetországba.

Javuló értékesítési kondíciókAz export mennyisége az utóbbi években stagnált, illetve kevésbé bővült, mint az exportárbevétel,vagyis az exportértékesítési átlagárak javultak. A fagyasztott sertéshús japán exportja például azösszesen exportált 140,4 ezer tonna darabolt, fagyasztott sertéshús kivitelének mindössze a 6,7százalékát, az exportértéknek pedig mintegy 10,2 százalékát adta 2014-ben. A japán piacon elértátlagár akkor 53 százalékkal haladta meg az átlagos értékesítési átlagárat. A 3598 euró/tonnásjapán sertéshús átlagár akkor 51,4 százalékkal haladta meg az átlagos értékesítési átlagárat. Ajapán sertéshús előnye 2015-ben 62,8 százalékkal, 2016-ban pedig – elérve a tonnánkénti 4147eurós átlagárat – már 74,5 százalékkal javult (3. táblázat).

Az exportértékesítési átlagárak alakulásából, pontosabban a japán piaci el - térésekből arrakövetkeztethetünk, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben a japán piacra irányuló sertéshúskivitelünkrendre jobb kondíciók mellett került piacra. Eleinte a japán kivitelünk legalább dupla áron kelt el, ésbár a különbség az idők során gyengült, de végig pozitív maradt.

A japán piac árelőnye 2006-ban csökkent a mélypontra, de még így is 20 százalékhoz közelített. Azutóbbi tíz évben ismét erősödés tapasztalható e téren, és az utóbbi években egyre előnyösebbé váltszámunkra a sertéshús Japánba irányuló exportja, amit az értékesítés látványos mennyiségitöbbletei is igazolnak. A másfél évtizedes időtáv arra is rávilágít, hogy van kiút a hullámvölgyből,amit jó piaci munkával és a fogyasztói bizalmat erősítő lépések sorozatával fokozni lehet.

A japán sertéshúsexportunk túlnyomó hányada szinte 100 százalékban fagyasztott, darabolttermékként érkezik a szigetországba. A 2014-es kivitelben például a 20 582 tonnás exportból 20 570tonnát ebben a formában szállítottunk. A 12,6 tonnás különbséget a statisztika a „sertéshúsegészben vagy félben, hűtve” kategóriában mutatja ki, amiről részletesebb bontás nem létezik.

Tehát a japán sertéshúsexportunk valóságos sikertörténet, különösen ha meggondoljuk, hogy amagyar agrárexport enyhe növekedésének, illetve stagnálásának időszakában a Japánba irányulósertéshúsexportunk kétszámjegyű bővülést ért el, az ottani értékesítési átlagár pedig lényegesenmeghaladja az egyéb piacokra jellemzőt.



Érdemes tehát lényegesen több figyelmet fordítani erre a fizetőképes keresletet felmutató távol-keleti hídfőállásra a tekintetben is, hogy amennyire csak lehet, diverzifikáljuk a kínálatunkat a japánpiacon, és törekedjünk arra, hogy a sertéshús sikerére építve több lábra állítsuk az ottani piacikapcsolatainkat, az exportkínálatunkat. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a sertéshús túlsúlyaellenére a japán piac érdeklődést mutat a fagyasztott baromfi, azon belül kacsa- és libatermékeinkiránt, ide értve a kacsa- és a libamájat is, továbbá a mézet, a bort és a madártollat. Kínálatunk belsőszerkezetének arányait példázzák a 4. táblázat adatai. Az említetteken túl több kisebb exportértéketképviselő termék is szerepel a japán exportpalettánkon: fagyasztott és szárított zöldségek,húskonzervek, állateledelek, cukorkák, cukortermékek, valamint csokoládéfélék.

Visszatekintve a korábbi időszak magyar kínálatára megemlíthető, hogy 2007-ig például atejtermékek egy köre is számottevő volt a japán piaci kínálatunkban, kiváltképpen a sajtok. Ezekvolumene 2100 tonnáig emelkedett, azután rövid csökkenés után eltűnt az exporttermékeinklistájáról.



Akisino japán herceg és lánya, Mako hercegnő Bugacon, 2017. augusztus 20-án. A herceg, Akihitocsászár másodszülött fia a haszonállatok háziasításáról végez kutatásokat.Fotó: MTI - Máthé Zoltán

Ha az exportmennyiségekről is képet szeretnénk alkotni, akkor érdemes nagyságrendekbengondolkodnunk, hiszen a sertéshúskivitel a 20 ezer tonnát is meghaladta éves szinten. A baromfihúsés a baromfivágási melléktermékek is közel voltak a 20 ezer tonnához, míg a mézexportunk az 5,5millió eurós érték mellett 2016-ra megközelítette az 1200 tonnát. Emellett rendkívül kis egységsúlyú,de nagyértékű toll- és pehelyexportunk ugyan növekvő tételt képez a japán kivitelünkben, de atömege alig érte el a 136 tonnát. A szárazkolbász- és szalámikivitel 2015-ben már megközelítette a600 tonnát, a húskonzervek nettó tömege pedig a 280 tonnát. Mindemellett számos kisebbexportértéket képviselő feldolgozott termék is kiegészítette a kínálatunkat.



Tehát van némi alapja a Japánba exportált termékskála bővítésének, és erre jó lehetőséget kínál amostani OMÉK, hiszen lehetővé teszi, hogy a japán importőrök és kormányzati tisztviselők és másdöntéshozók testközelből is megismerkedhessenek a magyar mezőgazdaság és élelmiszeriparezerarcú kínálatával, gasztronómiánk sokszínűségével, boraink évjáratokra bontott szélesválasztékával, vagy a hungarikumok által képviselt történelmi távlatokkal.

Szerző: Szabó JenőKözzététel ideje: 2017. 09. 20., szerda, 07:24

A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2017/09/20/partnerorszag-japan


https://magyarmezogazdasag.hu/2017/09/20/partnerorszag-japan

Documents

Partnerország: Japán