Pedagógiai programugmszi.hu/Oldalak/Bemutatkozas/Dokumentumok/Docs/... · 2020-03-10 · Az értékelés formái ... Együttműködésünk jellege a pedagógiai és nevelőmunkát

SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szolnoki SZC

RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA 5052 Újszász, Dózsa György út 23.

Pedagógiai program

2019

Szolnoki SZC Rózsa Imre Középiskolája és Kollégiuma 5052 Újszász Dózsa György út 23.

Telefon/Fax 56/552-047, 552-048 • e-mail:[email protected]

http://www.ugmszi.hu


2

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a nagyobb kihívást jelentő nevelési feladatokat is.

Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük a társadalom igényeit és elvárásait.

Eredményeink igazolják, hogy az általunk kínált képzések korszerű és piacképes tudást biztosítanak.

Olyan közösség vagyunk, ahol a megismerés öröme és az ismeretátadás szépsége mellett érték a tolerancia és az összetartozás.

A középiskola dolgozói


3

I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 6

1.1. JOGI ALAPOK ..................................................................................................................................................... 6 1.2. ELMÉLETI ALAPOK ............................................................................................................................................. 6 1.3. EGYSÉGES, ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK .......................................................................................................... 7

2. ISKOLÁNK, HELYZETÜNK FŐBB JELLEMZŐI ..................................................................................... 8

2.1. RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ...................................................................................................... 8 2.2. OKTATÁSI, NEVELÉSI CÉLOK.............................................................................................................................. 8 2.3. ISKOLÁNK OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEI ............................................................................................... 9 2.4. ISKOLÁNK HAGYOMÁNYAI................................................................................................................................. 9 2.5. HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................................................................................ 11

3. PEDAGÓGIAI ÉRTÉK ÉS CÉLRENDSZER .............................................................................................. 13

3.1. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYÜNK FUNKCIÓI ............................................................................................. 13 3.1.1. Gimnázium ............................................................................................................................................... 13 3.1.2. Szakgimnázium ........................................................................................................................................ 13 3.1.3. Kollégium ................................................................................................................................................. 13

3.2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK ...................................................................... 14 3.2.1. Az értelem kiművelése .............................................................................................................................. 14 3.2.2. Kompetenciafejlesztés .............................................................................................................................. 17 3.2.3. Kompetencia alapú oktatás implementációja .......................................................................................... 26 3.2.4. Segítő életmódra nevelés.......................................................................................................................... 27 3.2.5. Egészséges, kulturált életmódra nevelés .................................................................................................. 30 3.2.6. Személyiségfejlesztési céljaink ................................................................................................................. 31 3.2.7. A köznevelés feladata és értékei ............................................................................................................... 33 3.2.8. Közösségfejlesztés .................................................................................................................................... 38 3.2.9. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység ........................................ 42 3.2.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység. Szociális hátrányok enyhítése 43 3.2.11. Iskolai differenciált képzés. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység, felzárkóztató

tevékenység ........................................................................................................................................................ 45 3.2.12. Környezeti nevelés ................................................................................................................................. 49 3.2.13.Egészségnevelési program ...................................................................................................................... 56 3.2.14. Az iskolai közösségi szolgálat ................................................................................................................ 58 3.2.15. Mi az, ami a legfontosabb számunkra? .................................................................................................. 61

4. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................. 62

4.1. A SZAKGIMNÁZIUMI, ILLETVE AZ ARRA ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA ........................................ 62 4.2. A SZAKGIMNÁZIUMBAN FOLYÓ SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS ................................................................................... 62

4.2.1. Alapelvek.................................................................................................................................................. 63 4.2.2. Műszaki szakterület .................................................................................................................................. 63 4.2.3. Kereskedelmi ágazat ................................................................................................................................ 66 4.2.5. Szakmai nap ............................................................................................................................................. 68 4.2.6. ECDL ....................................................................................................................................................... 68

4.3. INTÉZMÉNYI SZAKMAI PROGRAM ..................................................................................................................... 68 4.3.1. A szakgimnáziumban folyó szakképzés alapelvei ..................................................................................... 69 4.3.2. ÉRETTSÉGI UTÁN választható szakképzések ......................................................................................... 69 4.3.3. A szakképzés szervezésének személyi feltételei ........................................................................................ 70 4.3.4. A szakképesítéseket igazoló bizonyítványok kiadása ............................................................................... 70 4.3.5. Belépési feltételek .................................................................................................................................... 70 4.3.6. A vizsgára bocsátás követelményei .......................................................................................................... 71 4.3.7 szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: ........................................................................................ 71 4.3.9. Taniroda .................................................................................................................................................. 78 4.3.10. A gyakorlati képzés ................................................................................................................................ 78 4.3.11. A szakmai munkaközösség ..................................................................................................................... 79

4.4. SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK ................................................................................................................ 80 4.5. MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉSEK ............................................................................................................................ 80

5. KÖVETELMÉNYRENDSZER ...................................................................................................................... 82

5.1. TANULÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ............................................................................... 82 5.2. TANÁROKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK ........................................................................................ 83


4

5.2.1. Tanár szerep ............................................................................................................................................ 84 5.3. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSE..................................................................................... 86

5.3.1. Az értékelés formái................................................................................................................................... 86 5.3.2. Az értékelés négy területe......................................................................................................................... 87 5.3.3. A tanulók teljesítményéhez kapcsolódó tantárgyi mérési és értékelési rendszer...................................... 89

5.4. PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................... 90 5.4.1. Alapelvek.................................................................................................................................................. 90 5.4.2. A pedagógusmunka értékelésének célja ................................................................................................... 90 5.4.3. A pedagógus értékelésének főbb területei ................................................................................................ 90 5.4.4. Iskolavezetés értékelése ........................................................................................................................... 91 5.4.5. Az értékelés eszközei ................................................................................................................................ 91 5.4.6. Iskolavezetés értékelésének eszközei ........................................................................................................ 91 5.4.7. Az iskola általános értékelési rendje ........................................................................................................ 92

5.5. A BELSŐ ELLENŐRZÉS SZINTJEI ........................................................................................................................ 93 5.5.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje: .......................................................................................... 93 5.5.2. A munkaközösség-vezető .......................................................................................................................... 94 5.5.3. Az iskolavezetés ellenőrző munkája ......................................................................................................... 94

5.6. AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS FELTÉTELE, AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELEI ............................................................. 95 5.6.1. Felvétel 9. évfolyamra .............................................................................................................................. 95 5.6.2. Másik iskolából való átvétel rendje ......................................................................................................... 95 5.6.3. Az iskola másik „osztályából, képzéséből” való átvétel rendje ............................................................... 96

5.7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEINK ....................................................................................................................... 97 5.7.1. Minőségbiztosítási modell meghatározása .............................................................................................. 97 5.7.2. Középiskola minőségpolitikai célkitűzései ............................................................................................... 97 5.7.3. Újszász Város Önkormányzata általános elvárásai a helyi közoktatási intézményekkel szemben: ......... 98 5.7.4. További intézmény specifikus elvárások .................................................................................................. 98 5.7.5. Minőségfejlesztési rendszer ..................................................................................................................... 98

6. KERETTANTERV, HELYI TANTERV ....................................................................................................... 99

7. KOLLÉGIUM ................................................................................................................................................ 100

7.1. NEVELÉSFILOZÓFIA ....................................................................................................................................... 100 7.2. A KOLLÉGIUM SAJÁTOS ARCULATA, JELLEMZŐI ............................................................................................ 100 7.3. KOLLÉGIUM CÉLJAI, FUNKCIÓI....................................................................................................................... 100

7.3.1. A kollégium társadalmi szerepe ............................................................................................................. 100 7.3.2. A kollégium funkciója ............................................................................................................................ 101 7.3.3. A kollégium alap funkciói ...................................................................................................................... 101 7.3.4. Kiegészítő funkciók ................................................................................................................................ 101 7.3.5. A kollégiumi nevelés célja ...................................................................................................................... 101

7.4. ÉRTÉKRENDSZERÜNK .................................................................................................................................... 103 7.5. KÖVETELMÉNYRENDSZER ............................................................................................................................. 103

7.5.1. Mit akarunk, mit is várunk el kollégistáinktól? ...................................................................................... 104 7.5.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények ................................................................. 104

7.6. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE .................................................................................................. 105 7.7. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER ....................................................................................................... 106

7.7.1. Szabadidős tevékenység ......................................................................................................................... 106 7.7.2. Hagyományaink, rendezvényeink ........................................................................................................... 106 7.7.3. Kollégiumi önkiszolgálás ....................................................................................................................... 107 7.7.4. A diákönkormányzat szerepe a tevékenységrendszerben ....................................................................... 107 7.7.5. Eszközrendszer ....................................................................................................................................... 107

7.8. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ........................................................................................................ 108 7.9. SZERVEZETI FORMÁK ..................................................................................................................................... 109

7.9.1. A kollégium szerkezeti felépítése ............................................................................................................ 109 7.9.2. Nevelőtestület ......................................................................................................................................... 109 7.9.3 A kollégiumi diákönkormányzat .............................................................................................................. 109 7.9.4. Egyének, csoportok, közösségek ............................................................................................................ 109

7.10. FELTÉTELRENDSZER .................................................................................................................................... 110 7.10.1. Objektív feltételrendszer ...................................................................................................................... 110 7.10.2. A feltételrendszer szubjektív elemei ..................................................................................................... 110 7.10.3. Költségvetési támpont .......................................................................................................................... 110

8. SZERVEZETI FORMÁK ............................................................................................................................. 111

8.1. NEVELŐTESTÜLET SZERVEZETEI .................................................................................................................... 111


5

8.2. TANULÓI ÖNKORMÁNYZAT ............................................................................................................................ 112 8.3. A SZÜLŐK SZERVEZETEI................................................................................................................................. 112 8.4. ISKOLASZÉK .................................................................................................................................................. 112 8.5. ISKOLÁNK KAPCSOLATRENDSZEREI ............................................................................................................... 113

8.5.1. A szülők, a tanulók, a pedagógusok kapcsolatrendszere, együttműködése ............................................ 113 8.5.2. Kapcsolataink más iskolákkal ................................................................................................................ 114 8.5.2. Termelő egységek és középiskolánk kapcsolatrendszere ....................................................................... 114 8.5.3. Kapcsolatunk a felügyeleti szervekkel.................................................................................................... 114 8.5.4. Együttműködésünk jellege a pedagógiai és nevelőmunkát segítő intézményekkel ................................. 115 8.5.5. A nyilvánosság szerepe iskolánk életében .............................................................................................. 115 8.5.6. Külföldi kapcsolat .................................................................................................................................. 115 8.5.7. Nemzeti összetartozás az oktatásban ..................................................................................................... 116

8.6. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ................................................................................................................................. 116 8.6.1. Az iskolai könyvtár működésének célja .................................................................................................. 116 8.6.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai ........................................................................................................... 117 8.6.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ..................................................... 117 8.6.4. A könyvtár használóinak köre, igénybevétel feltételei, nyitva tartás...................................................... 117

II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................... 119

9.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA............................................................................ 119 9.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA ............................................................................................... 119 9.3 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ................................................................................................... 119

1. SZÁMÚ MELLÉKLET – TANULMÁNYI VERSENY EREDMÉNYEINK .......................................... 120

2. SZÁMÚ MELLÉKLET - AZ ISKOLA SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA .............................................. 124

3. SZÁMÚ MELLÉKLET – TANTERVEK, HÁLÓTERVEK ..................................................................... 125


6

Mire való az iskola?

Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon

tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,

megismerje a jól végzett munka örömét,

megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja

szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát,

amit szeretni fog.

Szent-Györgyi Albert nyomán

Egy célért – különböző utakon

„… megfigyelhetjük a szem kettősségét, mely

jellemző minden eleven létezőre. Ha sötétet

mutatunk a szemnek, a világost kívánja; ha a

világosságot ajánlunk, sötétet követel…”

Goethe

1. Bevezetés

1.1. Jogi alapok

A Magyarországnak a közoktatáshoz kapcsolódó törvényei és jogszabályai adják meg a pedagógiai

programunk jogi alapjait. Többek között: a többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti

köznevelésről.

A köznevelési (2011) törvény meghatározzas azokat a jogi kereteket, amely lehetővé és szükségessé

teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését.

Az országosan egységes az érettségi vizsgáról szóló rendelet határozza meg a 100/1997.

(VI.13.) Kormányrendelet alapján.

A Kormány 110/2012. (IV.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásról,

bevezetéséről és alkalmazásáról és az emberi erőforrások miniszterének 51/2012. (XII.21.) EMMI

rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről.

A szakképzés feltételeit, követelményeit a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

törvény és a Kormány 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az

Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló jogszabályok határozzák meg.

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati

fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről.

A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes

nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit.

1.2. Elméleti alapok

A kerettanterv meghatározza minden iskola számára a nevelő, oktató munka közös követelményeit.

A követelményeket meghatározzák az Alkotmányban, a köznevelési törvény bevezetőjében, az

egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a nemzeti és etnikai

kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kialakult

értékek, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban

megjelenő értékek. A követelményeket áthatják a demokrácia értékei, mert a demokrácia

értékrendjére olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz

érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Fontos szerep jut a nemzeti hagyományoknak,

valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez,

etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. A követelmények


7

meghatározásánál ugyanakkor az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít,

amelyek Európához tartozásunkat erősítik.

A dokumentumok figyelmet fordítanak az emberiség előtt álló közös problémákra. Az égész

világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzák az egyén, az állam, és a társadalom

felelősségét, lehetőségeit, feladatait, ezek megoldásában az emberiséget és az egyes közösségeket

egyaránt érintő kérdéseket.

Szolgálják a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak,

kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevelnek.

1.3. Egységes, alapvető követelmények

A Nemzeti alaptanterv, az érettségi követelményrendszer és a kerettanterv együttesen megteremti

annak feltételét, hogy minden iskolatípusban az alapvető tartalmak egységesen és arányosan

érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti

átjárhatóságot hivatott elősegíteni.

Lehetővé teszik, hogy az iskolánk és a tanulóink a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez

és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez

kellő idővel rendelkezzenek. A dokumentumokban képviselt értékek, az egységes, alapvető

követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók

adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel,

szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki

személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési,

kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az

emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó

kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett

kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók

műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb

környezetükben.

Az intézmény pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes,

sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési

készségét, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő

azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.


8

2. Iskolánk, helyzetünk főbb jellemzői

A magyar pedagógiai gyakorlatban régen ismert az a megállapítás, hogy tervszerűséget csak a

tudatosság biztosíthat, tudatosság pedig nem lehet meg tervszerűség nélkül. Jól tudjuk, hogy a

nevelés gyakorlatában adódnak, adódhatnak váratlan, előre nem látható események, bonyolult

szituációk, gyakori konfliktusok. Ezek megoldásához gyors helyzetfelismerések, hirtelen

elhatározások, ötletek szükségesek. Mindezekkel azonban nem ellentétes a folyamatok előzetes

végiggondolása, tudatos tervezése. Minden tervezést megelőz azonban egy helyzetelemzés.

2.1. Rózsa Imre Középiskola és Kollégium

A község területén 1963. szeptember elsejével az általános iskolával közös igazgatás alatt kezdte

meg működését a középiskola gimnáziumi osztálya. Az intézmény elnevezése Általános Iskola és

Gimnázium lett. Az iskola székhelye a Kossuth út 13. alatt volt. 1972. szeptemberében indult az

autóforgalmi ágazat. Ekkor iskolánk Gimnázium és Közlekedési Szakgimnázium, Autóforgalmi

Ágazatként működik. A középiskola új székhelye 1973-tól a Dózsa György út 23. szám alatt van.

Az iskola mellett tevékenykedő diákotthon megkapja a kollégiumi címet. 1985. szeptember elsején

indul meg a vasútforgalmi ágazaton a képzés. 1986. szeptember elsejei kezdettel megindul az

autóforgalmi ágazaton a technikusképzés, ezzel párhuzamosan vasútforgalmi ágazaton a

szakgimnáziumi oktatás, majd két év múlva a technikusképzés. A középiskola ekkor veszi fel

jelenlegi nevét: Gimnázium, Műszaki Szakgimnázium és Kollégiuma. Iskolánk több éven keresztül

folytatott felnőttoktatást gimnáziumi, szakmunkások szakközépiskolája, technikusi vizsgára

kiegészítő tagozaton. A képzés levelező rendszerben történt. Az érdeklődés csökkenése miatt ezt a

képzési formát megszüntettük. 1990-től iskolánk kezdeményezésére megkezdődik az általános

közlekedési tagozaton történő szakképzés, amely már előrevetíti az új igényeket. 1994-től iskolánk

igyekezett tovább bővíteni a szakmatanulási lehetőségeket, olyan diákokat is megcélozva, akik a

középiskola elvégzése, az eredményes érettségi vizsga után szeretnének bekapcsolódni a

szakképzésbe. Ennek a tervnek a szellemében 1994. szeptemberétől a középfokú szoftverüzemeltető

képzés, 1995 szeptemberétől a gépjárműüzemi technikusképzés, 1996. szeptemberétől a

vasútüzemvitel-ellátó képzés és 1997. szeptemberétől az ügyintézői-titkár képzés indult el

iskolánkban. 1997. szeptembertől az eddigi általános gimnáziumi képzés mellett számítástechnika

tagozatos gimnáziumi osztály kezdte meg működését, majd 1998-tól az általános közlekedési

tagozat helyett világbanki közlekedési és informatikai szakmacsoportos képzést indítottunk.

A világbanki program befejezését követően átszerveztük szakgimnáziumi képzésünket, ennek

eredményeként 2004-ben elindítottuk a kereskedelem, marketing üzleti adminisztráció területen

képzésünket. Így jelenleg középiskolánkban három szakmacsoportban folyik képzés. A

szakképzésben bekövetkezett változásoknak megfelelően 2008 folyamán átszerveztük érettségi

utáni szakképzésünket. A 2007/2008-as tanévben európai unios projektek keretében megkezdődött

középiskolánk épületének rekonstrukciója, amely 2010-ben zárult le. Ennek eredményeként egy

korszerű iskolaépületben folytathatjuk oktató-nevelő munkánkat. Ezzel párhuzamosan

végrehajtottunk iskolánk pedagógiai, szakmai tevékenységének megújítását, amelynek keretében az

integrációs nevelés, a kompetenciák fejlesztése és az infokommunikációs tartalmi fejlesztés kapott

meghatározó szerepet. 2011-ben megújítottuk gimnáziumi képzésünket, amelynek eredményeként

az általános képzés mellet tanulóinkat a rendvédelm irányába orientáljuk. 2012. októberében

iskolánk felvette az intézmény alapító igazgatójának nevét iskolánk félszázéves megalapításának

alkalmából.

2.2. Oktatási, nevelési célok

Iskolánk alapításának pillanatától alapvető célként fogalmazta meg a tanulók tanuláshoz, szabad

iskolaválasztáshoz való jogának biztosítását. A gimnáziumban az oktatás, nevelés célja az általános


9

műveltség megalapozása, valamint felkészítés az érettségi és a felsőfokú iskolai tanulmányokra

illetve a munkavállalásra. A szakközépiskolában az általános műveltséget megalapozó, érettségi

vizsgára és felsőfokú tanulmányok megszerzésére valamint a szakmai technikusi minősítő vizsgára

felkészítő oktatás és nevelés a cél. A kollégium feladatai a következők: a feltételek biztosítása az

iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a szabad iskolaválasztáshoz lakóhelyükön

nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

A tanítási órákon kívül a középiskola lehetőséget biztosít a tanulóknak a tanterveken

túlmenően képességük fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására szakkörök, előkészítők, nyelvi

felkészítő tábor, diákmozgalmi körök, egyéb érdeklődési körök szervezésével. Biztosítja a tanulók

egészséges testi és lelki fejlődését, a testnevelés órákon kívüli sporttevékenységben, szakosztályi

munkában. Lehetőséget biztosít turisztikai programok szervezésére, versenyen való részvételre,

nyári táborozás, üdültetés lehetőségének megteremtésére.

2.3. Iskolánk oktatáson kívüli tevékenységei

Középiskolánk tevékenységében fontos szerepet kapott és kap különböző tanfolyamok szervezése,

amelyekkel tanulóink és településünk igényeinek kívánunk és kívántunk megfelelni:

számítástechnikai alap- és középfokú tanfolyamok szervezése,

irodaismeretek, gépírás,

nyelvi tanfolyamok,

egyéb, az aktuális igényeknek megfelelő képzés,

tanfolyamok szervezése,

szállásbiztosítás a kollégiumban,

iskola épületének és eszközeinek bérbeadása,

rendezvények szervezése.

2.4. Iskolánk hagyományai

Az iskola sajátosságait nagymértékben határozzák meg az élő, esetleg már eltűnt rendezvényei.

Hagyományainknak nevelő hatásuk, összetartó erejük van, tehát fenn kell tartani, fel kell újítani

őket, esetleg újakat kell teremteni.

Ünnepélyek

Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró.

Nemzeti ünnepek, iskolai megemlékezések (október 6., október 23., holocaust

áldozatainak emléknapja, kommunizmus áldozatainak emléknapja, március 15.)

Szalagavatóbál (vagy tablóbál)

Ballagás - koszorúzás (iskola - város).

Szabadidős rendezvények

Verébavató

Karácsony

Farsangi bál

Osztály-, évfolyambuli

Diáknap (pl. 24 órás sportvetélkedő és rendezvény)

Sportolási lehetőségek - tömegsport, versenysport, iskolai házi versenyek

Művészeti körök működtetése (cizerazenekar)

Tanulmányi tevékenységgel összefüggő hagyományok

Tanulmányi ösztöndíj


10

Tanulmányi kirándulás (9. évfolyam közlekedési szakmacsoport Közlekedési

Múzeum, 12. évfolyam Terror Háza)

Korrepetálás, előkészítők

Tanulmányi versenyek

A kiemelkedően teljesítő tanulók nyilvános dicsérete, könyvjutalmak

Szoros kapcsolat fenntartása a kollégiummal.

Kapcsolattartást szolgáló rendezvények

Alapítványi bál

Fogadóóra

"0." szülői értekezlet

Szülői értekezlet

Aktív részvétel a város életében – társadalmi és kulturális rendezvények

Együttműködés a település oktatási és kulturális intézményeivel

A nevelőtestület hagyományai

Csapatépítés – programok szervezése


11

2.5. Helyzetértékelés

Középiskolánk a fentiekben megfogalmazott oktatási, nevelési céloknak színvonalasan tudott, tud

megfelelni.

Évről évre fontos igényként fogalmazódik meg az érettségire, szakmai vizsgára való

eredményes, színvonalas felkészítés. Az immáron több évtizede zajló vizsgák eredményei alapján

joggal jelenthetjük ki, hogy ezen elvárásoknak sikerült megfelelnünk. (Eredményeket bemutató

táblázat az 1. számú mellékleten)

Középiskolai tanulmányaikat folytató diákjaink több településről, ennek következtében több

intézményből érkeznek hozzánk. Nagy kihívást jelent ezeknek a diákoknak a tudását egységes

szintre hozni, eljuttatni őket az eredményes érettségi és szakmai vizsgára, a legjobb diákok számára

pedig megteremteni a továbbtanuláshoz szükséges feltételeket.

Iskolánk beiskolázási területe több megyére terjed ki. Ebben szerepet játszik a kedvező

földrajzi elhelyezkedésünk és az, hogy a hozzánk kerülő diákok olyan szakmát sajátíthatnak el,

amelynek képzését az ország nem sok intézménye tudja biztosítani. Így érkeznek hozzánk diákok

Jász-Nagykun-Szolnok megye egész területéről, Pest, Heves, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és

Hajdú-Bihar megyéből is alkalmanként. Az ország bármely területéről tudunk diákot fogadni 90

férőhelyes, korszerűen felszerelt kollégiumunkban.

Egyre több diákunk tűzi ki célként az eredményes érettségi vizsga megszerzése után, azt

hogy valamely felsőoktatási intézményben tanuljon tovább. Minden egyes sikeres felvételi igazolja

munkánk hatékonyságát. Továbbtanuló diákjaink érdeklődése meglehetősen széleskörű. Több

diákunk jelentkezik minden évben valamely műszaki egyetemre vagy főiskolára, jónéhány diákunk

mutat érdeklődést a tanárképző és tanítóképző főiskolák iránt, de találunk a továbbtanulók között

olyat is, aki mezőgazdasági főiskolára, egyetemre, kereskedelmi, katonai főiskolára jelentkezik. ( A

felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.) Iskolánk biztosítani tudja és akarja diákjai számára

azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik az eredményes továbbtanulást. Ennek bizonyítékaként a

2. számú melléklet felsorolja az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az Országos

Szakmai Tanulmányi Versenyen kiváló eredményt elért tanulóink neveit és helyezéseit.

Természetesen nem feledkezünk meg azokról a tanulókról sem, akik az érettségi vizsga után

nálunk folytatják tovább tanulmányaikat, és valamely szakma elsajátítását tűzték ki maguk elé

célként.

Mindenki számára nyilvánvaló az, hogy a munkaerőpiacon az tud érvényesülni, aki olyan

általános és szakmai műveltséggel rendelkezik, amely biztos alapokat nyújt a munkába álláshoz,

lehetőséget teremt a szakmai fejlődésre. Ezeket a feltételeket középiskolánk biztosítani tudja, így

válhatnak diákjaink a munkaerőpiac hasznos és értékes tagjaivá. Ennek jegyében igyekszünk

diákjaink számára a legmodernebb ismereteket átadni. Nagy gondot fordítunk az élő idegen nyelv

tanítására, hiszen Európához közeledni csak úgy lehetséges, ha minél többen beszélik valamelyik

nyugati nyelvet. Az eredményes és színvonalas nyelvoktatás személyi és tárgyi feltételei adottak, a

speciálisan kialakított órakeret pedig lehetővé teszi az eredményes munkavégzést. Ezen a területen

ennek ellenére vannak még kihasználatlan lehetőségeink.

A szakközépiskolában tanulóknál fontos szempont volt az iskolaválasztásnál egy jó szakma

elsajátításának igénye. Minden szakmai oktatás számára nagy kihívást jelent a munkaerőpiac

gyorsan változó igényeinek kielégítése, a gazdálkodási szférában megfogalmazódó elvárások

teljesítése. Az iskolai oktatási rendszer rugalmatlansága ellenére eddig lépést tudtunk tartani az

elvárásokkal. Ehhez elég végiggondolni iskolánk történetét az alapítás évétől napjainkig. Az utóbbi

években folytatott szakképzés során törekedtünk arra, hogy a kialakulóban lévő új

követelményrendszerhez igazítsuk tevékenységünket. Így viszonylag minimális átszervezéssel és

átalakítással képesek leszünk megfelelni az újonnan megfogalmazott elvárásoknak.

Általános követelmény minden iskolával szemben, hogy az oktatási tevékenységen

túlmutatóan is folytasson nevelőmunkát. Ezeknek az elvárásoknak iskolánk mindig igyekezett


12

maximálisan megfelelni. Így jöhetett létre a nagy tanulói létszám ellenére is családias hangulatú,

gyermekközpontú oktató-nevelő munka. Középiskolánk pedagógusai mindig feladatuknak érezték,

hogy tanórán kívül is foglakozzanak diákjaikkal (kirándulások, iskolai sportrendezvények,

színházlátogatás, szakkörök, diákkörök stb.). A diákokra figyelve, problémáikat megértve, azok

megoldásában segítve lehetett, lehet eredményeket elérni.

tanév 1994-95 1995-96 1996-97 1997-98 1998-99 1999-2000 2000-01

létszám 541 576 602 561 585 635 604

A tanulói létszám alakulása 1994-1995-es és 2003-2004-es tanévek között.

tanév 2001-02 2002-03 2003-04 2005-06 2006-07 2007-08 2008-09 2009-10

létszám 600 576 579 511 519 545 538 568

A tanulói létszám alakulása 2001-2002-es és 2009-2010-es tanévek között.


13

3. Pedagógiai érték és célrendszer

3.1. Nevelési-oktatási intézményünk funkciói

Az iskolánk feladata a tanulók rendszeres oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai

vizsgára történő felkészítése. Az érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező

tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi és szakmai vizsgára való felkészülést az

iskolánk nem kötelező (kötelezően választható, választható) tanórai foglalkozásokkal segíti. Az

intézmény alaptevékenységéhez tartozó feladatokat az iskola alapító okirata tartalmazza.

3.1.1. Gimnázium

- Gimnáziumunknak négy évfolyama van. A nevelés-oktatása 9. évfolyamon kezdődik és a 12.

évfolyamon fejeződik be.

- A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó valamint érettségi vizsgára és felsőfokú

iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik.

- Gimnáziumunkban általános tagozaton és általános tagozaton rendvédelmi orientációval folyik

oktató, nevelő tevékenység.

- Fontos szerepet kap a nyelvoktatás és az informatikai ismeretek elsajátítása.

3.1.2. Szakgimnázium

- A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. - A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. - A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. - A középiskolai évfolyamok diákjai tanulmányaikat szakképzési évfolyamon folytathatják (1 vagy

2 év).

- A szakképzési évfolyamon iskolánk az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint

középiskolai végzettséghez kötött, meghatározott szakképesítések körében felkészít szakmai

vizsgára.

- A tanuló szakmai vizsgát csak érettségi vizsgát követően tehet.

3.1.3. Kollégium

A kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze:

- Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a

tanulásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nincs

lehetőségük.

- Biztosítania kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a

tanulásához a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.


14

- A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával

gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről.

- Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt

kollégiumi életük szervezésében.

- A kollégiumunk pedagógiai programjának részletes ismertetése a 6. fejezetben található meg.

3.2. Az intézmény által megfogalmazott célok és értékek

A nevelés céltudatos tevékenység. A kiválasztott és elfogadott célok és értékek áthatják a nevelés

egész rendszerét, az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden

késztetésében, valamennyi tantárgyban érvényesíteni kell őket.

A személyiségfejlesztés, nevelés négy fő területen történik:

1) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia),

2) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia),

3) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia),

4) szakmai képzés alapozása (szakmai kompetencia).

3.2.1. Az értelem kiművelése

Az értelem kiművelésének két alapvető feladata emelhető ki: a kognitív (tanulási) motívumrendszer

és a kognitív képességrendszer kialakulásának segítése.

3.2.1.1. A tanulási motívumok, képességek fejlesztése

A szilárd és pozitív tanulási (kognitív) motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás

eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű, hiszen ez az alapja a

személyiség fejlődésének. Így a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítását, fejlesztését

feladatnak tekinthetjük.

Az iskolai nevelő munkánk egyik alapvető érdeke a kíváncsiság öröklött motívumában rejlő

energiaforrások kihasználása, hiszen ez az eredményes nevelés kiinduló feltétele. Ugyanakkor a

kíváncsiság leépülésének megakadályozása, állandó táplálása, gyakorlása a személyiségfejlesztés

egyik lényeges feladata. Alapfeltétele egy ingergazdag közeg kialakítása és fenntartása. Ennek

érdekében minél több kötődésre, kommunikációra kell lehetőséget kínálnunk. Célunk az, hogy az

iskola élete, a tanuló élményei minél változatosabbak legyenek. Nem hagyhatjuk a fiatalokat

unatkozni! Változatos órai munkával, aktuális, élményt jelentő információk átadásával, tanítási órán

kívül szervezett szakköri, kulturális, sporttevékenység kialakításával érhetjük el célunkat.

A következő fontos lépés az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Az érdeklődés első

tekintetre jelentéktelennek minősíthető kellemes élményt adó ismeretek, vagyis pozitív attitűdök,

meggyőző vélemények, vonzó minták felhalmozásával születik. Ennek egyik alapvető formája a

felnőttek, a társak, a nevelők pozitív viszonya ahhoz, amit csinálnak és mondanak. Aki nem szereti

tárgyát, nem szívesen tanít, akit idegesítenek a gyerekek az nem képes érdeklődést fejleszteni.

Mindebből az a nevelési feladat adódik, hogy minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív

élmények által elsődleges, erős érdeklődés kialakulását segítsük elő. Ez elengedhetetlen feltétele az

eredményes tanulmányi versenyre, felvételire való készülésnek, a szakma magas színvonalú

elsajátításának.

A megismerés másik alapvető motívuma a bizonytalanság. Ebben az esetben a tudás nem

elégséges az egyértelmű döntéshez, ennek eredményeként elindul egy próbálkozás, amely

megoldási kísérlethez vezet. Ezt a folyamatot nevezhetjük felfedező tanulásnak. Az az igazi tanulás,

ha a tanuló maga fedezi fel az összefüggéseket, maga oldja meg a problémákat. A célravezető

megoldás ebben az esetben az, ha a tantárgyak éves tananyagában gondosan kiválasztjuk az erre a

célra legalkalmasabb néhány témát, azokat előkészítjük. Célunkat akkor értük el, ha a tanulók

számára a felfedező, problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamat.


15

A sikeres és élményt adó iskolai tanulásnak egyik fontos feltétele a teljesítményvágy

optimalizálása. Ennek érdekében ismernünk kell valamennyi tanulónk sikervágyának fejlettségét,

jellemzőit, és a nekik adott feladatokat lehetőleg ennek mértékében határozzuk meg. Ezzel

minimalizáljuk a tanulók tanulási kudarcait. Időben fel kell ismernünk a szorongásos

kudarcfélelmet. Az ilyen tanulókra gondosan oda kell figyelnünk, és törekednünk kell arra, hogy

szorongásukat sikerélménnyel feloldjuk.

Az ember öröklött hajlama egymás folytonos értékelése, minősítése. Ha a sikerjelző

elismerés, dicséret gyakori, maga az elismerés válik kívánatossá, szilárdulhat általános motívummá.

Ha a közeg közömbös, az elismerésvágy elsorvadhat. Az indokolatlan elismerés alaptalan

önbizalmat alakíthat ki. A dicséret igen hatékonyan növeli a tanulás eredményességét, de még a

kritika is jobb, mint a közömbösség. Nevelési tevékenységünk fontos feladata ennek a folyamatnak

az optimalizálása.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy szoros összefüggés van a pedagógus iránti kötődés,

szeretet és a nevelés, sőt az általa tanított tantárgy elsajátításának eredményessége között. Így tehát

a kötődés fontos tanulói motívum. A tanár-diák jó kapcsolata tehát nem csupán ideális légkört,

atmoszférát teremt, hanem tantárgyi tudásban is mérhető. Mindennek természetesen az ellenkezője

az igaz. A nevelő a nevelt védelmezője és a támasza, segítője. A tanuló érezze, tudja: szükség

esetén a nevelő együtt érez vele, megvédi, segíti. Lehetetlen mindenkit egyformán szeretni, az

viszont nem kizárt, hogy egy emberhez sokan kötődjenek. Az eredményes nevelő ilyen

személyiség. Tudatosan és kitartóan erősítsük magunkban azt a meggyőződést, hogy neveltjeink

mindenekelőtt együttérzést, védelmet és támaszt, segítséget várnak el tőlünk, hogy ezt képesek is

vagyunk megadni, hogy bízhatnak bennünk, számíthatnak ránk. Függetlenül attól, hogy kihez,

milyen szorosan kötődünk, kit mennyire szeretünk.

A kötelességtudat olyan tanult motívum, amely az elvárt, az elvállalt feladat elvégzésére,

teljesítésére késztet. Független attól, hogy milyen feladatról van szó, ki az, aki a teljesítést elvárja,

milyen előny származik elvégzéséből. Ennek a motívumnak a kialakítása, erősítése fontos

feladatunk. Célunkat olyan feladatok kitűzésével érhetjük el, amelyek reálisan teljesíthetők. A

teljesítést rendszeresen ellenőrizni és következetesen értékelni kell.

Fontos feladatunk a tanulói igényszint optimális kialakulásának segítése. A tanulói

igényszint határozza meg, hogy milyen színvonalú teljesítmény jelent a tanulónak sikert vagy

kudarcot. Ez olyan tanult motívum, amelyet a környezet, iskola, pedagógus befolyásolhat. A

pedagógus feladata az, hogy az adottságok, képességek egyéni figyelembevételével diákjaiban

teljesítéseik során optimális igényszintet alakítson ki.

A sikeres tevékenységek, azok elismerései, avagy a kudarcok, bírálatok nemcsak a

vonatkozó dolgok, tevékenységek, személyek iránti, hanem önmagunk iránti sikervágyat, illetve

kudarcfélelmet is kialakíthatnak. Az egészséges tanulási ambíció alapja a reális önismeret. A

tanulási ambíció fejlődése nagyon sok veszélynek van kitéve, könnyen megrekedhet vagy rossz

irányt vehet. Ezért az egészséges tanulási ambíció fenntartása nagyon fontos feladat.

A tanulás értékét a jobb megélhetés, a magasabb társadalmi státus lehetősége szempontjából

ítéli meg a szülő és a tanuló. A tanulásnak valóban ez a legkézzelfoghatóbb értéke az egyén és a

társadalom számára egyaránt. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a szülő és tanár

együttműködésének. A szülő szilárd hite a tanulás alapvető, jövőt meghatározó gyakorlati értékében

erősítheti ezt a motívumot.

3.2.1.2. Kognitív képességek fejlesztése

A kognitív képességrendszer az információk feldolgozását, kezelését szolgálja az információk

vételével, közlésével, szelekciójával, értékelésével, kódolásával, átalakításával, létrehozásával,

tárolásával, felhasználásával. Ez a szemléletmód egyesíti az információk kezelését lebonyolító

megismerését, kommunikációt, gondolkodást, tanulást.

Az értelmező tanulás kialakítását lényeges pedagógiai célként tűzhetjük ki magunk elé.

Ennek érdekében fejlesztenünk kell a tanulók értelmezési képességét. A fejlesztés egyszerű


16

rendszerek viselkedésének, működésének felfedeztető (értelmeztető) tanításával, a feltárt

szabályszerűségek közös megfogalmazásával és alkalmazásával végezhető el hatékonyan.

Pedagógiai feladatunk a bizonyítási képesség folyamatos fejlesztése, rendszeres gyakorlása.

A tanítás, a magyarázat folyamatában sokszor hivatkozunk a tapasztalatokra, a szemléltetés is

gyakran ezt a célt szolgálja. Az egyszerű bizonyítási eljárások rendszeres alkalmazása az iskola

valamennyi évfolyamán lehetséges. A középiskolai tananyagban gyakran megjelenik a formális

bizonyítás, a logikai belátás módszereinek gyakorlása, a fontosabb alapfogalmak megismerése,

alapvető bizonyítási eljárások megismertetése.

A tanulás folyamatában jelentősek a vizuális információk, amelyek vizuális jelrendszerekbe,

nyelvekbe kódoltak. Így a diákoknak fejlett tanulási vizuális kommunikációra van szükségük,

amely az ábrázolás és ábraolvasás képessége által működik.

Az ábraolvasás és az ábrázolás a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység

eszköze, és csak konkrét tartalmakkal működhet, általuk fejlődhet. Ebből következően ezeknek a

képességeknek a fejlesztése valamennyi tanár és tantárgy feladata, sokféle szemléltető ábra, modell

használatával, rajzi vázlatok készítésével. A tankönyvek megválasztásánál fontos szempont, hogy

változatos, magas színvonalú, didaktikailag kifogástalan ábráikkal segítsék ezen képességek

fejlesztését.

A verbális tanulási kommunikáció egyik legfontosabb összetevője a nyelvtudás. A nyelvtudás a

személyiség értelmi fejlettségének, tanulékonyságának meghatározó tényezője. A nyelvtudás

fejlődése nélkül az értelem kiművelése, a személyiség fejlődése lehetetlen. A szókincs gazdagsága,

összetételének jellemzői, rendezettsége, absztrakciós szintje meghatározza a hozzáférhető,

felfogható ismeretek körét, leküzdhetetlen korlátokat jelent bizonyos szintű ismeretek befogadását

illetően. A nyelvtudás fejlesztése az értelem kiművelésének, a személyiség fejlesztésének alapvető

eszköze. Kívánatos a tananyagok szövegét úgy alakítani, hogy a szókincs, fogalomkincs fokozatos

fejlesztését is hatékonyan segítse. Vonatkozik ez a tananyag nyelvezetére is, amelynek

szabályrendszere a nyelvérzék fejlődését kell, hogy szolgálja. A tankönyvek megválasztásának ez is

egyik fontos szempontja! A tanár megnyilvánulásainak nyelvi köntöse, igényessége nevelő hatású!

A tanulási verbális kommunikáció lényeges eleme a beszéd és beszédértés. Ez olyan

képesség, amelynek magas szintű fejlettsége tanulóinkat esélyesebbé teszi az érvényesülésben, a

tanulás és a munka világában is. Nem csupán esztétikai kérdés! Minden pedagógus feladata, hogy

diákjait érthető artikulációra, igényes szóbeli közlésre késztesse. A szóbeli számonkérések során a

pedagógus tanulóitól várja el, hogy mondanivalójukat igényes közleménnyé szervezzék.

Az értelem kiművelésének alapvető feltétele az írás és az olvasás. Nagyobb szövegegységek

(definíciók, esszék, fogalmazások) elkészítése logikus gondolatmenetet igényel, a tanult ismeretek

rendszerezését. Középiskolás tanulóinktól elvárható és elvárandó kisebb-nagyobb szövegek önálló

(esetleg tanári segítéssel) megírása. Az értő olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése

a 9-10. évfolyamon, különösen a gyengébb tanulóknál a továbbhaladásnak feltétele, így

mindenképp fejlesztendő.

Formalizálás nélkül az információk kezelése mennyiségük és komplexitásuk növekedésével

egyre nehézkesebbé, egy ponton lehetetlenné válik. A formalizálás, szigorú logikai szabályok

alapján, a nyelv grammatikai szabályrendszere alóli felszabadulást eredményezi, ami az

információk nagymértékű tömörítését és áttekinthetőségét teszi lehetővé. A formalizált

kommunikáció a matematika által kidolgozott formulák nyelvén túl az információk robbanásszerű

növekedése miatt, a számítógép segédletével is egyre újabb formákat meghonosítva, egyre több

területen terjed el, egyre általánosabbá válik. Akiben a formalizált kommunikáció képessége nem

alakul ki, azok elesnek a formalizált információk befogadásának képességétől. Fontos feladatunk

ezen képesség fejlesztése. A táblázatok, a formalizált szövegek, a szótárak, lexikonok, a

számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők stb. olvasásának,

használatának megtanítása az iskolába járó tanulók számára egyre inkább létszükséglet lesz.

A gondolkodás bonyolult képességrendszer, amelyet fejleszteni lehet, és kell.

A tanulási képesség fejlettsége a személyiség komponensrendszereinek gazdagságától, a

működésüket szervező képességek fejlettségétől, a tanulási motívumrendszer fejlettségétől függ.


17

Fontos feladat a tanulási módok (szándékok, szándéktalan, ismeretszerző, tájékozódó, felfedező,

próbálkozó, játékos és alkotó tanulás) optimalizálása. A tartalomhoz, feltételekhez és

lehetőségekhez igazodva kell alkalmaznunk az alapvető tanulási módok vagy változataik

valamelyikét.

A cselekvő tanulás, oktatás eredendően szándéktalan tanulás. A cél eredetileg valamilyen

feladat elvégzése, probléma megoldása és e tevékenység közben jól motivált, igen hatékony spontán

tanulás folyik. A szemléletes tanulás, a szemléltető oktatás ősi tanulási, tanítási mód. Feladatként

fogalmazhatjuk meg az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználását. A szemléltető oktatás

sikerének érdekében mindenkinek ismernie kell a szemléltetés módszereit. A szemléltetéssel

oktatandó témát előre ki kell választani! Maximálisan ki kell használni az iskolánkban meglévő

technikai, oktatási eszközöket. A szemléltetés módját alaposan, időben meg kell tervezni

A fogalmi szintű tanítási, tanulási mód meghatározó szereppel bír a tanulás, tanítás

folyamatában. Az értelem kiművelése ennek a módnak a dominanciája nélkül elképzelhetetlen, de

túlzott alkalmazása a tanulást megutáltató verbalizmus melegágya. A többi tanítási móddal

változatosabbá téve hatékonyabbá, eredményesebbé tehetjük ezt a módszert.

3.2.2. Kompetenciafejlesztés

Kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazásához szükséges motivációt

biztosító attitűdök összessége.

Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást

középpontba helyező oktatást értjük. Ennek egyik eszköze a problémaközpontú tanítás,

gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítástanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló

fejlesztés.

A világban zajló gazdasági, technológiai, társadalmi változások szükségessé teszik egy újfajta

magatartásforma kialakítását, amely alkalmazkodik a társadalmi igényeihez. Egy tudatos

pedagógiai törekvésre van szükség, amely nem hagyja figyelmen kívül új műveltségterületek

megjelenését, régi tudásterületek átstrukturálódását, a tantárgyi ismeretek összefüggéseit, a

megtanult elemek új helyzetekbe történő átvitelét előtérbe helyező tudás iránti igényt.

Az alapkészségek (írás, olvasás, számtani műveletek, megértés, beszéd) gondolkodási képességek

(kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás), személyes minőségek (felelősség,

önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség) mellett az utóbbi időben előtérbe kerültek az ún.

kulcsképességek fejlesztésének területei. Ide tartozik az információ (megtalálásának,

szelektálásának, felhasználásának) kezelésének képessége, hangsúlyt kap a kommunikációs,

kapcsolatteremtési és együttműködési, képességek fejlesztésének jelentősége.

A NAT módosításával előtérbe kerül a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben

jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. A NAT kiemeli még a kommunikációs, a normatív, a

döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó,

a kritikai valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket,

kulcskompetenciákat.

A NAT által felsorolt kulcskompetenciák:

anyanyelvi kommunikáció

idegen nyelvi kommunikáció

matematikai kompetencia

természettudományos kompetencia

digitális kompetencia

a hatékony, önálló tanulás

szociális és állampolgári kompetencia

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia


18

esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, ezek:

énkép, önismeret

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

gazdasági nevelés

környezettudatosságra nevelés

a tanulás tanítása

testi, lelki egészség

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

3.2.2.1. A kulcskompetenciák és azok fejlesztése a középiskolában

3.2.2.1.1. Anyanyelvi kommunikáció

Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését, és

értelmezését szóban és írásban egyaránt valamint helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és

kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben a munkában, a családi életben és a

szabadidős tevékenységekben.

Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi

funkciók, különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a

képességgel, hogy kommunikálni tud. Képes megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni

információkat valamint szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően megfogalmazni és

kifejezni.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének fő színtere a magyar irodalom és magyar

nyelvtanórák, de ezen kívül minden más tanárnak is célul kell kitűznie ezen kompetencia

fejlesztését.

Különös figyelmet kell fordítani:

anyanyelvi szöveg értelmezésének képességfejlesztése

szövegben található összefüggések felfedezése, értelmezése

különböző fogalmak definiálása

szakszókincs elsajátítása és többoldalú felhasználása

szóbeli megnyilatkozásukban változatos nyelvi formák használata

különböző információk alapján képes legyen véleményét megfogalmazni és

kifejezésre juttatni

előzetes információszerzés és rendszerezést követően képes legyen véleményének

ütköztetésére

3.2.2.1.2. Idegennyelvi kommunikáció

Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban

és írásban. Az idegennyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például más

kultúrák megértése. Az idegennyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek, és a funkcionális

nyelvtannak valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét.

Fontos a társadalmi hagyományoknak valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és

változatosságának ismerete.

Az idegennyelvi kommunikációs képesség fejlődéséhez szükséges:

szóbeli üzenetek megértésének


19

beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának, lezárásának

szövegolvasásnak

szövegértésnek

szövegalkotásnak

segédeszközök (szótár, internet, folyóirat) megfelelő használatának fejlesztése.

Az idegennyelvi óra a főszíntere az idegennyelvi kommunikáció fejlesztésének. Iskolánk azonban

olyan különleges helyzetben van, hogy anyanyelvi tanárok is segítik a nyelvtanárok munkáját és

ennek a kompetenciának fejlesztésében nagy szerepet játszanak. Az iskola szoros kapcsolatot tart

külföldi iskolákkal. Ez a kapcsolattartás biztosítja például, hogy a tanulók a már elsajátított

kompetenciákat a valós életben is alkalmazzák, továbbfejlesszék. A tantárgyak egymás közötti

átjárhatóságával biztosítani kell más kultúrák iránti kíváncsiság felkeltését, ezáltal biztosítani a

tanulók nyitottságát a világ történéseire.

3.2.2.1.3. Matematikai kompetencia

Matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a

mindennapok problémáinak megoldására is. Ezen kompetencia magába foglalja matematikai

gondolkodásmód elsajátítását, matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák,

grafikonok táblázatok).

Ehhez szükséges ismeretek, képességek az alapműveletek, matematikai fogalmak és összefüggések

valamint ezek megértése. Elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen az ismeretszerzésben és a

problémák megoldásában alkalmazni az alapvető matematikai elveket, illetve az eredményeket

matematikai úton indokolni. Törekedni kell arra, hogy a tanulókban kifejlődjön az a képesség, hogy

a dolgok logikus okát és érvényességét keresik.

A matematika órán kívül, más tanórák keretén belül is megvalósítható a logikus

gondolkodásképességét fejlesztő feladatok alkalmazása, beleértve:

a térbeli tájékozódás képességét fejlesztő feladatok

az adatok ábrázolási képességét fejlesztő feladatok (jelmagyarázat, diagramos

ábrázolás)

adatok összehasonlítási képességét fejlesztő feladatok.

3.2.2.1.4. Természettudományos kompetencia

Ismeretek és módszerek felhasználása, amelyek segítségével a természetben, valamint az ember és a

természeti világ közt lezajló folyamatokat lehet magyarázni és előre jelezni. Ez a kompetencia

kiterjed az emberi tevékenység okozta változások megértésére, illetve az ezzel kapcsolatos egyéni

és közösségi felelősségvállalásra.

A természettudományok esetében a legfontosabb a természeti világ alapelveinek, alapvető

fogalmak, folyamatok illetve az ember által kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának

az ismerete. A cél, hogy a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásának a tanuló képes

legyen természettudományos ismereteit, képességeit alkalmazni.

Az iskola feladata a természettudományos kompetencia területén belül a tanulóban kritikus és

kíváncsi attitűdöt, etikai kérdések iránti érdeklődést, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét

kialakítani. A természettudományos tanórák keretein kívül is nagyon fontos felhívni a tanulók

figyelmét a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, közösségünkre, környezetünkre és

az egész Földre gyakorolt hatására. Ennek szem előtt tartása érdekében alkalmazhatók:

a természeti világ megmagyarázásával kapcsolatos feladatok


20

emberi tevékenységek felelősségeivel kapcsolatos feladatok

társadalom környezet alakító hatását figyelembe vevő feladatok

környezetterhelés felismerését célzó feladatok.

3.2.2.1.5. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia nem más, mint az információs társadalom technológiáinak magabiztos és

kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A következő tevékenységeket

öleli fel: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és

cseréje.

Elengedhetetlen az információs társadalom technológiáinak a személyes és társadalmi életben

valamint a munkában betöltött szerepének megismerése. A kompetencia körébe tartoznak a főbb

számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás –

kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció)

ismerete többoldalú felhasználása.

A legfőbb cél annak felismerése hogyan segíti a technológia a kreativitást és az innovációt illetve,

azon képesség elsajátítása, hogyan tehetünk különbséget a hiteles, megbízható és a hamis,

megtévesztő információ között.

A digitális világunkban elengedhetetlen, hogy ösztönözzük tanulóinkat technológiai ismereteik és

tudásuk sokrétű alkalmazására. Tisztában kell lenniük a technológia többoldalú felhasználásának

lehetőségeivel és annak felelősségteljes kezelésével. Törekedniük kell arra, hogy kifejlesszünk

tanulóinkban olyan igényt, hogy problémák és feladatok megoldását technológiák igénybevételével

keresse.

3.2.2.1.6. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája.

Ez a kompetencia egyet jelent az egyénképességeivel arra vonatkozóan, hogy kitartóan tanulni

tudjon, saját tanulását megszervezni (egyénileg, csoportosan) ill. az idővel és az információval

hatékonyan gazdálkodjon. Ismernie kell szükségleteit, lehetőségeit, a tanulás folyamatát. A

tanulónak késztetést kell éreznie, hogy tudását és képességeit különböző helyzetek sokaságában

használja.

A hatékony, önálló tanulás alapvető feltételei a motiváció és a magabiztosság. Tehát elsődleges

feladat ezek kialakítása a tanulóban.

Ezen kompetencia alapvető képességek meglétét igényli, és ezekre épülhetnek az új ismeretek.

Nélkülözhetetlen a tanulókat megismertetni különböző tanulási stratégiákkal, hiszen csak ezek

ismeretében lesznek képesek saját tanulási stratégia kialakítására. Teret kell adni számukra, hogy

megtapasztalják a közös munka és tudásuk másokkal való megosztásának élményét. Törekedni kell

arra, hogy bizonyos fokú objektivitás kifejlődjön bennük, amelynek segítségével saját munkájukat

képesek lesznek megfelelően értékelni. Az iskolának alapvető feladata megtanítani a tanulókkal,

hogy szükség esetén hogyan kérhetnek tanácsot, információt illetve támogatást és biztosítani is kell

olyan légkört, amelyben ezt szabadon, feszélyezettség érzése nélkül meg is tehetik.

3.2.2.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia

Ezen kompetencia körébe tartozik a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés igénye, a

közjó iránti elkötelezettség és tevékenység és minden olyan magatartásforma, amely révén az egyén

hatékony módon vehet részt a társadalmi életben. Az állampolgári kompetencia teszi lehetővé az

egyén számára, hogy tudását felhasználva, aktívan részt vegyen a közügyekben. Ehhez szükség van

saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekre, normatudatra, viselkedési és

magatartási szabályok ismeretére. Elengedhetetlen olyan alapeszmék megértése, amelyek az

egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, nemek közti egyenlőséggel, megkülönböztetés-


21

mentességgel, társadalommal és kultúrával függnek össze. Az iskolának fontos szerepe van a

demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak, az aktuális eseményeknek,

a nemzeti, az európai és világtörténelem fő eseményeinek ill. különböző társadalmi és politikai

mozgalmak és céljaik megismertetésében. Az Európai Uniós polgárrá válás érdekében tanulóknak

ismerniük kell az EU struktúráit, főbb célkitűzéseit és érdekeit.

Tudatosítani kell bennük az Európai sokféleséget és a kulturális identitást. Ösztönözni kell az

egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csapatok kulturális sokszínűségének

megértését, közösségi tevékenységekben való részvételt, a településhez, az országhoz, az EU-hoz

való tartozás érzésének megerősítését.

A szociális és állampolgári kompetenciát hatékonyan fejlesztik az együttműködési képességet

igénylő feladatok. Ennek legideálisabb formája a projektmunka, amelynek keretein belül mindenki

megtalálhatja a számára legmegfelelőbb, leginkább hozzáillő szerepeket és feladatokat. Bármilyen

csapat-esetleg pármunka a tanuló szociális kompetenciáját fejleszti, tehát ezeket célszerű

rendszeresen alkalmazni. Hasznosak lehetnek még a konfliktus megoldó képességet igénylő

feladatok, amelynek tapasztalatait a későbbiekben, a valós életben is fel tudják használni. Ide

tartoznak a véleményütköztető feladatok, eltérő érdekek és azok megoldási javaslatainak

megfogalmazása, helyzettapasztalatban történő konfliktushelyzet megoldása, konfliktusfeloldó

szerepjátékok.

3.2.2.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Ez a kompetencia segíti az egyént abban, hogy a kínálkozó lehetőségek megragadására képes

legyen. Feltételez azonban bizonyos fokú kreativitást, újításra való törekvést illetve

kockázatvállalást. Ösztönözni kell a tanulót, hogy a lehetőségeket, kihívásokat felismerje, olyan

készségeket és képességeket sajátítson el, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás,

elemzés, kommunikálás, kockázatfelmérés és kockázatvállalás, egyéni és csapatmunkában történő

munkavégzés. A kompetencia fejlesztését segítő feladatok lehetnek azok, melyeknél a tanulóknak

tények, sémák, példák, következtetések alapján új produktumok kell létrehozniuk.

Hatékonyak a szerzett információra épülő viták vagy a szerzett információra épülő elképzelések

megfogalmazása. Elengedhetetlenek a kreativitást igénylő és fejlesztő feladatok. Hasznosak azok a

feladatok, amelyeknél a tanulóknak a terv megfogalmazásától el kell jutniuk a terv

megvalósításához.

3.2.2.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája

Tartalmazza az esztétikai megismerést, élmények és érzések kreatív kifejezését. Az élményeket és

érzéseket ki lehet fejezni a tradicionális művészetek nyelvein, média segítségével és eszközeivel.

Főbb területek: irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek, tárgyak, épületek, terek

kultúrája, modern művészeti kifejezőeszközöket: fotó, mozgókép.

A cél ezen kompetencia fejlesztésével különböző kifejezésmódok ismerete, közízlés fejlődése, az

esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése, esztétikai érzék fejlesztésére való

hajlandóság, nyitottság, érdeklődés, fogékonyság, önkifejezés.

3.2.2.2. Kiemelt fejlesztési feladatok

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a

műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

3.2.2.2.1. Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói

saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző

egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának

mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől


22

és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek

és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító

tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának,

megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését,

felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni

az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás

egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját

fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának

alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért;

az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek

eredményeként a személyes méltóság.

3.2.2.2.2. Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,

nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar

történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét,

munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák

el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az

otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való

azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a

nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől

elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok

értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb

környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az

ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

3.2.2.2.3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió

kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika

szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel.

Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani,

amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is,

hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli

kultúrák iránt is.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású

eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások,

a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek

kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a

problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az

iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi

kapcsolatok ápolásában.

3.2.2.2.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének,

boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil

társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan

részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az

erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A

Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem


23

formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív

állampolgárrá válását.

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság

szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a

képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az

iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek

(pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog

felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés

képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság,

tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére

építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus

gyakorlata biztosíthatja.

3.2.2.2.5. Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket

körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk

részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes

egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden

olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben,

elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára

is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal

való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét,

saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak,

mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a

fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a

kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között.

Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra,

beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon

hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az

iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos

képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos

gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak,

szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

3.2.2.2.6. Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet

megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható

fejlődését.

A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével

tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a

természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak

egyéni vagy közös tetteikért.

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi

gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt,

akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi

szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és

megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik

gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő

magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi

szinten egyaránt.


24

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek

következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon

ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a

környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a

fenntartható fogyasztás elvét.

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban

a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.

Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása

terén.

3.2.2.2.7. A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán

ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja

valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola

alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az

érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,

annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében,

vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és

tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás

módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának

kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket

foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése),

az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások

kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű

rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és

szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése,

módszereinek elsajátítása.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos

tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez

sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden

ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell

sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok,

mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a

keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét,

információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás

technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a

művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is.

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási

segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló

tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit,

stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza

a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses,

szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie

kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken

alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös

tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére,

mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is

lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.


25

Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák

végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az

érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az

életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly

megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő

kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program

összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus

közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet

részt a tanítási folyamatban.

3.2.2.2.8. Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra

nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges

életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az

egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A

pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra

vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a

konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti

elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola

és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb

tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési

eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a

veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére,

tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros

függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás)

kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális

kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő

felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő,

tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges

testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

3.2.2.2.9. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja,

hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok,

képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak

és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és

tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször

kényszerülhetnek pályamódosításra.

Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a

munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek

elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek

megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző

tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt

figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége

egyéni és társadalmi szinten egyaránt.


26

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag

tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely

gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia

fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel

kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének

fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség

erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

3.2.3. Kompetencia alapú oktatás implementációja

Kulcskompetencia-területek fejlesztése

Középiskolánk a 2009-2010-es tanévben sikeresen pályázott a „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő

hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2.” program megvalósítására. A pályázat

elnyerésének kritériuma a program fenntarthatóságának biztosítása minimum öt éven keresztül és

annak biztosítása, hogy a program bevezetése során alkalmazott módszertani eljárások beépülnek az

iskola mindennapi gyakorlatába. Ennek megvalósítása érdekében a középiskolánk az alábbi célokat

fogalmazza meg:

2009-2010-es tanévben

1) A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai

lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 9.

évfolyamon.

2) A „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget

biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 9. évfolyamon.

3) Az „Idegennyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási

program alkalmazása négy tanulócsoportban (két angol, két német) 9. évfolyamon.

4) Az ún. „B komponensek” területén törekszünk minél több tantárgyat bevonni a

kulcskompetenciák fejlesztésébe különös tekintettel a földrajz, a fizika, a történelem, a kémia és a

biológia tantárgyakra.

5) Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai

foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5%-a mértékéig.

6) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása egy területen. A középiskola döntése alapján

ez a „Földünk és környezetünk” műveltségi területen.




évfolyamon, négy tanulócsoportban 9. évfolyamon.


biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 10. évfolyamon, két

tanulócsoportban 9. évfolyamon.


program alkalmazása négy tanulócsoportban (két angol, két német) 10. évfolyamon, hat

tanulócsoportban (négy angol, két német) 9. évfolyamon.


27






6) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása legalább két területen. A középiskola döntése

alapján ez a „Földünk és környezetünk” és a „Matematika” műveltségi területen.




évfolyamon, négy tanulócsoportban 10. évfolyamon, négy tanulócsoportban 9. évfolyamon.


biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 11. évfolyamon, két

tanulócsoportban 10. évfolyamon, négy tanulócsoportban 9. évfolyamon.


program alkalmazása négy tanulócsoportban (két angol, két német) 11. évfolyamon, hat

tanulócsoportban (négy angol, két német) 10. évfolyamon, nyolc tanulócsoportban (négy angol,

négy német) 9. évfolyamon.






6) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása legalább két területen. A középiskola döntése

alapján ez a „Földünk és környezetünk”, a „Matematika” és a „Testnevelés és sport” műveltségi

területen.

2012-2013-as tanévtől az előző évek logikája mentén törekszünk a kulcskompetencia területeken a

módszertani kultúra fejlesztésére.

2009-2010-es tanévtől kezdődően a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai

módszertan alkalmazása keretében tanévenként:

két, három hetet meghaladó projekt szervezünk tanévenként

két, témahetet szervezünk tanévenként

két moduláris oktatási programot szervezünk tanévenként

A projektek, a témahetek és a moduláris programok tartalmát (témája), megvalósításának módját

(időpontja, érintettek köre, dokumentálása stb.) az aktuális tanév munkaterve határozza meg.

3.2.4. Segítő életmódra nevelés

A segítő életmódra nevelés a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend

elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek

kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. A nevelés feladata a szociális

kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása, valamint a pozitív egyéni értékrend és a

képességrendszer kiépülésének, kreativitásuk növekedésének segítése.


28

A szociális kompetencia működését az egyéni szociális értékrend és a szociális

képességrendszer szabályozza. A szociális magatartás, viselkedés az aktuális külső és belső hatások,

az egyéni tudat (világtudat és éntudat) és a szociális kompetencia együtteseként valósul meg. Az

egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlettsége a neveléstől függ.

Az iskolai nevelésünk alapvető feladata a tapasztalati szociális kompetencia kialakulásának

elősegítése, a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és

ismeretek elsajátításának elősegítésével. További feladatunk annak elősegítése, hogy a szociális

kompetencia kreativitása értelmező szinten fejlődjön, aminek az a feltétele, hogy a tanulók

megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, hogy megértsék a

szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét.

Az egyéni szociális értékrend fejlesztésének két legfontosabb feladata a segítő magatartás

erősítése és a szociális viselkedés kreativitásának növelése. Ennek érdekében olyan iskolai életrend,

légkör kialakítása a feladatunk, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a

tanuló folyamatosan tapasztalhassa az egyének és a csoportok kölcsönös megértésének,

együttérzésnek, segítőkészségének előnyeit, hiányuk hátrányos következményeit. Az iskolai nevelés

feladata, hogy a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását segítse. Ezt mindenekelőtt

olyan iskolai értékrend kialakításával, működésével lehet megvalósítani, amelyben a tanulók

biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak,

mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Az iskolánknak feladata, hogy tudatosítsa a

tanulókban a tömegkommunikáció által is „népszerűsített” negatív, antiszociális minták romboló

mechanizmusait. Konfrontálja a negatív viszonyulásokat és a pozitív értékeket, ezekkel

kapcsolatban próbálja meg kialakítani a diákokban az elutasító vagy elfogadó meggyőződést. A

pedagógusok feladata az élményszerű, pozitív minták felmutatása: személyes példaadással,

történelmi személyiségek, irodalmi hősök magatartásának tudatosításával.

A szociális hajlamok közül az iskolában a kötődésnek van kiemelt szerepe.

A szociális kötődés olyan személyközi kapcsolat, amely a bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás

az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Fontos feladatunk, hogy ismerjük azokat a

tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam. Segítenünk kell e hajlam megerősödését. A

megismerés és a segítés hasznos eszköze a kötődési háló, az ember kötődéseinek összessége. A

kötődési háló 6-8 kötődés esetén gazdagnak, a 4-5 megfelelőnek, a 2-3 szegényesnek mondható. Az

egyetlen kötődés bezárkózást eredményez, ami kockázatos, mert hirtelen megszűnése

elmagányosodást, apátiát eredményezhet.

Meghatározott esetekben fontos feladatunk a kötődési háló gazdagítása pozitív hatású

személyekkel, vagy a hátrányos helyzetű kötődések közömbösítése. Ennek feltétele, hogy a

segítségre szoruló diák legalább egy tanárhoz kötődjön. Az eredményes nevelésünk fontos feltétele,

hogy törekedjünk ilyen viszony kialakítására, igyekezzünk magunk iránt bizalmat ébreszteni. Ha

néhány problémával küszködő diákban sikerül bizalmat ébresztenünk, a kialakult kapcsolatot

működtetni tudjuk, akkor tevékenységünkkel eredményesen járulunk hozzá kötődési hálójuk,

kapcsolódási készségük és általában személyiségük fejlődéséhez.

A rangsorképzés öröklött hajlam. Az ember esetében a rangsort sokféle sajátosság alapján

képződhet. Az iskolai életet olyanná kívánatos alakítani, amely a rangsorképzési hajlam működését

lehetővé teszi, ösztönzi, amelyben az elismert rangsorképző sajátosság a kompetencia, és amelyben

mindenki előbbre juthat valamilyen kompetencia (az értelem kiművelése, segítő életmódra nevelés,

egészséges és kulturált életmódra nevelés) rangsorában, de csak az eredményei, a teljesítménye

alapján.

A családi életre nevelést az iskolánk régóta feladatának tekinti. A családi életre nevelés

alapvető feladata, végső célja, hogy a tanulók megismerjék, megértsék a gondoskodó diktatórikus

és a demokratikus családmodell működését. A szilárd, kiegyensúlyozott, boldog családi élet

kialakításának, elsajátításának feltételeit, módjait, sokfajta akadályát, veszélyeit.

A cél a demokratikus családi élet elsajátítása, kialakítása, működtetése, amely tudatos, szándékos,

folyamatos, megértő segítő együttműködéssel, konfliktuskezeléssel valósítható meg.


29

A nevelés fontos feladata és eszköze az érzelmi kommunikáció, a gyakori érzelmi kontaktus

és a szociális közeg pozitív érzelmi kommunikációjának dominanciája. A dominancia azt jelenti,

hogy túlnyomóan pozitívak az érzelmi megnyilvánulások, hogy az aktuális helyzeteknek

megfelelően elmarasztaló érzelmi reagálások is bizalomba, szeretetbe ágyazottak. Mivel az érzelmi

kommunikáció spontán folyamat, a tényleges érzelmeket közvetíti, a szándékos megjátszás

lelepleződik. Az agresszív, gyűlölködő, a gyereket nem szerető személyiség nem képes dominánsan

pozitív érzelmi kommunikációra, azért alkalmatlan arra, hogy hivatásos nevelő legyen. Az iskola

feladata, hogy dominánsan pozitív érzelmi légkört fejlesszen ki és tartson fenn az osztályokban, a

tantestületekben, az iskolában, amelyben a pedagógusok is, a tanulók is biztonságban és jól érzik

magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet.

A csoportban, a közösségben létező iskola számára fontos tulajdonság az együttműködési

képesség. Ez a képesség a közös érdeket szolgáló viselkedés szervezője, amely önállóan vagy

vezetéssel, segítéssel összefonódva érvényesül. A közös érdek értelmében valamennyi

közreműködő érdekelt az együttműködés eredményességében, a cél elérésben, a feladat, a probléma

sikeres megoldásában, mert csak abban az esetben részesülhet az eredményből. Ez a segítő

együttműködés nélkül elképzelhetetlen, így annak fejlesztése fontos feladat. Ezt úgy valósíthatjuk

meg, hogy rendszeresen élünk az együttcselekvés, közös feladatmegoldás eszközével. Továbbá úgy

szervezzük a tanórai, iskolai, iskolán kívüli tevékenységeket, hogy a diákoknak elegendő alkalmuk

legyen a segítő együttműködést gyakorolni.

Az együttműködés sajátos iskolai formája a tanár-diák kapcsolat is. A diák és tanára kapcsolata

megközelíthető a vezető és vezetett oldaláról is. Ahol a tanár tölti be a vezető és a diák a vezetett

szerepét.

A diktatórikus vezetés lényege a kényszer. A vezetőnek módjában áll a vezetettet arra

kényszeríteni, hogy céljainak, elvárásainak megfelelően cselekedjen. A diktatórikus nevelő-nevelt

viszony agresszivitásra, megalkuvó engedelmességre nevel. A diktatórikus vezetés negatív

attitűdöket hoz létre a nevelővel, a tanított tárggyal, tartalmakkal és magával az iskolával, tanulással

szemben. A diktatórikus nevelés, a diktatórikus hajlamú személy kártékony nevelő hatást fejt ki.

A demokratikus vezetésben a nevelés és az együttműködés teljesen természetes. A tanár-tanuló

viszony szükségszerűen vezető-vezetett kölcsönhatás, de a funkciója az, hogy képessé tegye a

tanulót a helytállásra. Vagyis tekintettel kell lennie a vezetett problémáira, nem kellő

felkészültségére. A segítő vezetés tekintettel van arra, ha a vezetett, illetve a vezető önhibáján kívül

nem képes a megállapodás szerint eljárni, teljesíteni.

Az iskolai évek után gyakran felidézett legendás pedagógusok többsége a magatartási

szabályokat szigorúan megtartó, a szorgalmas, eredményes tanulást egyértelműen megkövetelő,

tekintélyes személyiség, aki ugyanakkor tanulóinak biztos támasza, védelmezője. Eredményes

tanító, akit tanítványai tiszteltek, akihez kötődtek, akit szerettek. A „segítő diktatúrát” működtető

nevelő, akit a tanulók túlnyomó többsége elismer, tisztel, akinek készséggel teljesíti elvárásait, a

nevelőtestület megbecsülendő tagja. Ugyanakkor a segítő magatartást nélkülöző diktatórikus

személyeknek nincsen helye az iskolában.

A segítő nevelés leginkább kívánatos képessége a segítő demokratikus vezetés. Ebben a

képességben optimális esetben a segítő nevelés alapszabályai és a demokratikus vezetés, valamint

az együttműködés alapszabályai egymást támogatva érvényesülnek. Ez járul hozzá leginkább a

nevelés, a tanulás eredményességéhez, ez a segítő életmódra nevelés hatékony mintája.

Napjainkban egyre inkább az jellemző, hogy nem alakul ki az emberekben megfelelő

versengési képesség. Ezért a „bármit és bárhogyan szabad” antiszociális versengés terjedésének

lehetünk tanúi. Ennek elsődleges okai a társadalmunkban lezajló átalakulási folyamatokra

vezethetők vissza. A felnövekvő generációnak nem kínálkozik elegendő tényleges versenyhelyzet,

amely által begyakorolhatnánk a lojális, a segítő versengés képességét. Iskolánk feladata a segítő

versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, szimulatív

versengésekben (sportban, versenyjátékokban) rejlő lehetőségeket jobban ki kell használni.


30

3.2.5. Egészséges, kulturált életmódra nevelés

Minden ember közvetlen érdeke, célja a létezés, a túlélés, a testi-lelki egészséges, jó közérzet, a

jólét, szervezetének, személyiségének stabilizálása, optimális működése, fejlődése. Ez a közvetlen

cél a személyes életmód által valósul meg a személyes kompetencia fejlettségétől függő

eredményességgel. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum

szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes

szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését,

eredményességének és igényességének növelését jelenti. Iskolánknak ezen a területen több fontos

oktatási, nevelési feladatot kell megoldani.

Az egészséges életmód kiinduló feltétele a biológiai szükségletek kielégítése. Az iskola

feladata kettős: hozzájárulás a biológiai szükségletek kielégítéséhez, valamint az egészséges és

kulturált szükséglet-kielégítés elsajátításához, szocializálásához.

A szükségletekből fakadó kötelezettségeink a következők. Feladatunk az előírásokat megtartva a

tiszta és kulturált környezet, az elegendő számú, tisztán tartott mellékhelyiségek biztosítása.

Folyamatosan gondoskodni kell a tiszta és friss levegőről (tantermekben a házirend foglalkozik

ezzel!) az optimális hőmérsékletről, megfelelő világításról, egészségvédő belső környezet

kialakításáról. Meg kell az egészségvédő akciókat (szűrések, oltások stb.) szervezni.

Az iskolai nevelésünk a tanulók felé egyértelműen megfogalmazott elvárásokkal járulhat hozzá a

szükséges motívumok kialakításához. Az iskola példás tisztaságával, rendjével, kellemes, esztétikus

közegével is nevel. Diákjaink önálló, alkotó tevékenységként (esetleg tanári segédlettel) végezzék a

tantermek és folyosók díszítését, szépítését! Törekednünk kell arra, hogy az iskola fizikai közegével

szemben negatív attitűdök ne alakuljanak ki, hogy tanulóink szeressenek az iskolában tartózkodni.

Olyan iskolai légkört kell kialakítanunk, amelyben ezeknek az elvárásoknak a teljesítése magától

értetődő módon megvalósul. Előnyös és hátrányos szokások, minták, attitűdök, meggyőződések,

téves és helyes ismeretek szembeállításával, megvitatásával, tudatosításával járulhatnak hozzá a

szükségletek egészséges és kulturált kielégítését szolgáló motívumok, motívumrendszer

elsajátításához.

Az egészséges életmód alapeleme a mozgás. A mozgásszükséglet kielégítése nem korlátozódhat

csupán a tanórára. Így az iskolának feladata, hogy a sport, a mozgás lehetőségét tanórán kívül is

biztosítsa, rendezvényeit támogassa.

A testi egészség mellett a lelki egészség megőrzése is nagyon fontos feladat. Ehhez

nélkülözhetetlen az identitás épségének megőrzése. Ezt szolgálják a szuverenitás motívumai: a

szabadságvágy, az önállósulási és az öntevékenységi vágy. Az iskola feladata, hogy olyan légkört,

szellemet, elvárásrendszert fejlesszen ki, amelyben nem sérül a pedagógusok és tanulók

szabadságvágya, amelyben a korlátok egymás szabadságvágyának érvényesülését szolgálják.

Fontos pedagógusi feladat megtalálni a tananyag azon tartalmait, amelyekben a szabadság,

szabadságvágy sokoldalú megközelítése lehetséges. A téma a vita módszerét vonzza.

Az önállósulási vágy genetikailag kódolt teljes önállóvá válásra, családból való

kiszakadásra, családalapításra való törekvés. A szülők viszont szeretnék minél tovább oltalmukban,

hatalmukban tartani gyereküket.

Az iskola sok esetben a már lezajlott változásokkal szembesül. Az önállótlan, bátortalan,

kezdeményezésre kevésbé képes tanulókkal látszólag nincsen különösebb gond, valójában nem

kapnak kellő figyelmet, holott igen nagy szükségük lenne önállóságuk fejlődésének segítésére. A

korlátot nem ismerő, hiperaktívnak minősített tanulók gyakori konfliktusaik miatt állandóan a

figyelem középpontjában állnak ugyan, de önállóságuk optimalizálása nem, vagy alig halad előre.

Az iskolai oktató-nevelő munkánk során fokozott figyelmet kell fordítanunk ezeknek a

problémáknak időben történő felismerésére és megoldására. Az esetleges nehézségek megoldásához

elengedhetetlen a szülőkkel fenntartott jó kapcsolat, a lelkiismeretes osztályfőnöki munka.

A kamaszkor időszakában szilárdulnak meg az önértékelési motívumok. Ekkor válik igazán

fontossá az önismeret szükségességének tudatosítása. Az önértékelés során elsősorban különböző


31

szempontok alapján magunkat értékeljük. Amennyiben önbecsülésünk pozitív vagy negatív

irányban távol esik a realitástól, vagy mások és önmagunk értékelése rendszerint hibás, úgy ez

szakadatlan külső és belső konfliktusokhoz vezet. Mindebből következik, hogy a nevelés feladata a

reális önbecsülés kialakítása. Minden osztályban akad néhány kisebbrendűségben vagy önteltségben

szenvedő fiatal, aki segítségre szorul. A tanár jobbára pedagógiai érzékére támaszkodva igyekezett

eddig megoldani (több-kevesebb sikerrel) az ilyen jellegű problémákat. Célunk az, hogy

megteremtsük a helyes önismeret kialakításának szervezett kereteit. Ennek első eleme egy

meghatározott fejlesztőprogram elvégzése az osztályfőnöki órákon. Második eleme pedig az

érdeklődő tanulók számára szervezett önismereti csoport létrehozása szakember (pszichológus)

bevonásával.

Annak értékelésében, hogy egy helyzetet, problémát, feladatot meg tudunk-e oldani,

nemcsak a késztetések erejét, az objektív feltételeket vesszük figyelembe, hanem saját

képességeinket azt, hogy mire vagyunk képesek. A kompetencia önértékelésének realitása attól

függ, hogy a tapasztalatok és mások értékelése alapján mennyire bízunk önmagunkban. A nevelés

feladata a reális önbizalom kialakulásának, megszilárdulásának, fennmaradásának segítése. Ennek

az a módja, hogy olyan feladatokat tűzzünk ki tanítványaink elé, amelyek megfelelnek a tanuló

képességeinek, ugyanakkor erőfeszítést és egyben sikert igérőek. Továbbá, hogy a teljesítmények

értékelése reális legyen, vagyis ne csak az eredményt vegye figyelembe, hanem a tanuló képességeit

is.

Fontos pedagógiai feladatként tűzhetjük ki a tanulók pozitív egyéni tudatának fejlesztését.

(világtudat + éntudat). Koherens egyéni tudat nélkül az ember viszonyítási alap, tájékozódási

pontok, „iránytű” nélküli lény, akinek a viselkedését az öröklött mechanizmusok, a szokások és az

aktuális külső erőtér kölcsönhatásai szabályozzák.

A pedagógus feladata, hogy a természet- és társadalomtudományokban a világképi jelentőségű

ismereteket és elemeket kiemelje és elrendezze. A tanulók az értékrendeket, eszméket,

világnézeteket, vallásokat ismerjék meg, és vitassák meg.

Az éntudat és különösen az önazonosságtudat fejlesztése vonatkozásában lényeges motívum a

hovatartozási éntudat. Annak ismerete, hogy mely nemzethez, néphez, réteghez, csoporthoz

tartozunk. A személyiség ezáltal lép egy nagyobb, magasabb szintű emberi szerveződésbe.

Minden pedagógus tartsa fontosnak, hogy a tanulókban a nemzeti azonosságtudat kialakítását

elősegítse. A tanulási folyamat során meg kell találnunk azokat a tananyagokat (elsősorban

történelmi, irodalmi) amelyek konkrét tartalmakkal, példákkal töltik meg a közösség, haza, nemzet

fogalmait. Iskolánk folytatandó szemléletes nevelő tevékenysége a nemzeti ünnepek iskolai szintű

műsorokkal ünneplése.

3.2.6. Személyiségfejlesztési céljaink

A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk

annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat.

A 9-10. évfolyamokon Tanulásmódszertan tantárgy szerepel tantervünkben, melynek fontos

része az önismeret. Kezdeményezések folynak még a Pályaorientáció beépítésére a végzős

évfolyamokon. Erre a tevékenységre addig is lehetőséget adnak az osztályfőnöki órák, ahová a

szakmai tanárokat, (esetleg külső előadókat) meghívjuk a különböző pályák ismertetésére. Az

osztályfőnöki órák egyébként is fontos szinterei az önismeret fejlesztésének. Tanárainkat fel kell

készítenünk, hogy a témát valóban fontosnak tartsák megfelelő szakismeretekkel is rendelkezzenek.

Ezeket az ismereteket elsősorban tanártovábbképzés keretében sajátíthatjuk el.

Célszerű lenne önismereti csoportokat szervezni a diákok köréből, akik érdeklődnek a téma

iránt. Könyvtárunkat, médiatárunkat bővíteni kell a megfelelő szakirodalommal, videoanyaggal. Jó

megoldás önismereti tréningeken való részvétel, esetleg ilyen tréningek iskolánkban történő

megtartása. Kommunikációs kultúrát tanítunk az ügyintéző titkár képzésben mindkét évfolyamon,

mely elengedhetetlen mind az önismeret, mind a személyiség fejlesztéséhez. Célunk kiterjeszteni

ezt más évfolyamokra is.


32

Szükség lenne egy, a témában kellő jártassággal rendelkező pedagógusra, esetleg kisebb

csoportra, akik a munkát összefognák, koordinálnák, szaktanácsadást nyújtanának a többi

pedagógusnak.

A személyiségfejlesztés folyik tulajdonképpen minden tanítási órán, tanórán kívüli

foglalkozáson. Tanárainknak tudatosan kell kiválasztaniuk, hogy mit is akarnak, mit szükséges

fejleszteni. Ehhez gondosan ki kell jelölni a megfelelő témákat a tananyagból, és előkészíteni a

munkát (beleértve az osztályfőnöki órákat is). Elengedhetetlen egy szakismeretekkel rendelkező

pedagógus és egy pedagóguscsoport működése, hiszen ezt a munkát koordinálni kell, ki kell

munkálni, hogy mely évfolyamokon mit szükséges fejleszteni, azt tantárgyakra lebontani, segítséget

nyújtani a tárgyat tanító tanároknak.

Nagyon lényeges, hogy milyen tanulóink meggyőződése. Ennek jó irányba terelése

érdekében össze kell gyűjteni azokat az alapvető ismereteket, amelyekre vonatkozóan elfogadó

vagy elutasító meggyőződés kialakítása lenne kívánatos. Ehhez szintén az előzőhöz hasonló tudatos

munkára van szükség.

Fontos célunknak tekintjük környezetünk kialakítását, ezáltal is biztosítva a kellemes

légkört, hogy jó legyen ide járni, és azt, hogy diákjainknak ez a későbbi életük folytán igényükké

váljék. Biztosítanunk kell iskolánk külső, belső tisztaságát. Ez mindannyiunk (tanárok, takarítók és

diákok) közös célja. Ennek fenntartása érdekében tanári ügyeletet szervezünk, biztosítunk.

Iskolánkat kívülről is alakítani, szépíteni, tisztítani kell. Ennek érdekében parkosítunk (iskola előtti

terület). Ugyanígy alakítanunk kell az udvar felőli részeket is. Nagyon fontos mindezek tudatos

kialakítása, kellemessé tétele. Tisztán tartásába, sőt gondozásába is célszerű lenne a diákok

bevonása! Kellemessé, esztétikussá kell „varázsolnunk” az iskola belsejét, a folyosókat, az

osztálytermeket is. Mindennek folyamatos fenntartásáról is gondoskodnunk kell.

Törekednünk kell az egészségvédő képesség fejlesztésére, mind a testi, mind a lelki

egészség fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket,

pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az

egészséges életmódot. Ezt a következő tantárgyak keretében célszerű végezni: biológia, testnevelés,

osztályfőnöki órák.

Mivel tanáraink sem lehetnek minden témában abszolút jártasak, ezért ki kell választanunk

azokat, melyek ismertetésére külső előadókat hívhatunk (pl. testi egészség, lelki egészség,

szenvedélybetegségek stb.). Ez lehet iskolaszintű vagy osztályszintű osztályfőnöki óra keretében.

Szerveznünk kell külön előadásokat, tréningeket a tanárok számára is.

Szeretetteljes légkört kell kialakítanunk mind az osztályokban, mind a tantestületben. Arra

kell nevelnünk diákjainkat, hogy segítsék egymást. El kell ismernünk segítő tevékenységüket,

valamint el is kell várni, hogy segítsenek egymásnak is, nevelőiknek is, valamint nekünk is

segítenünk kell folyamatosan (példamutatás). Mindezzel összefüggésben az együttműködési

képességüket is fejleszteni kell. Rendszeresen élnünk kell az együttcselekvés, a közös

feladatmegoldás eszközével.

Szem előtt kell tartanunk azt a fontos tényt, hogy a gyermek utánzással tanul. Ez az általunk

tanított korcsoportra is érvényes. Leutánozza agresszivitásunkat, negatív szokásainkat,

magatartásainkat is. Éppen ezért nagyon fontos a tanárok személyes példamutatása. Csak azt

tegyük, amit diákjainktól is elvárunk, ezt próbáljuk tudatosan, következetesen végezni. Ne csak

tanítsunk, hanem neveljünk is.

Legfontosabb céljaink:

tanulóink meggyőződésének jó irányba terelése,

szeretetteljes légkör kialakítása, fenntartása, segítő együttműködés,

tanár – diák viszony ápolása,

önismeret fejlesztése,

kommunikációs kultúra fejlesztése,

iskolánk külső, belső környezetének tisztábbá, esztétikusabbá tétele,

tanulóink egészségvédő képességének fejlesztése.


33

3.2.7. A köznevelés feladata és értékei

Hazánk Alaptörvényében megfogalmazottak és a Nat szerint a köznevelés alapvető feladatát a

„nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes

kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében” jelöli

meg.

Ezen túl feladata: a tanuláshoz és munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök

együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés

megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése.

Célja, hogy a családdal együttműködve arra neveljen, hogy a tanuló cselekvően és elkötelezetten

álljon ki az igazság, igazságosság mellett, legyen fogékony a jóra és a szépre, fejlessze a szellemi,

érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeit, ami által a felnövekvő nemzedék:

A haza felelős polgárává váljék,

kifejődjön benne a hazafiság érzelemvilága,

reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,

megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka

világában,

törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,

legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát

illetően,

váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,

ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,

tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

Fontos, hogy a nevelés, oktatás mindenkor összhangban legyen az Alaptörvénnyel, a jogállammal,

az élet és az emberi méltóság tiszteletével, a lelkiismereti és vallásszabadsággal, a Föld, az ember, a

természet és kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.

Fontos a nemzeti hagyományok, nemzeti öntudat fejlesztése beleértve és egyenrangúan kezelve a

nemzetiségi értékeket is. Különösen fontos az ország és a Kárpát-medencében élő magyarság

életének és hagyományainak, megismerése, Európához tartozásunk tudatának erősítése. A

hagyományok és a táj megismerése mellett szembesíteni kell a tanulókat a globalizáció és fejlődés

környezeti és emberi veszélyeivel és ezekkel kapcsolatban felelős magatartást kell bennük

kialakítani.

Elengedhetetlen, hogy a megszerzett tudás és szemlélet korszerű és értékálló legyen, a tanuló értse

meg, hogy az iskola befejezésével életében nem ér véget a tanulás folyamata, legyen képes

önképzésre és újabb ismeretek befogadására. Sajátítsa el az önálló tanulás képességét.

3.2.7.1. Fejlesztési területek és nevelési célok

A fejlesztési területek – nevelési célok a pedagógiai munka része kell, hogy legyenek, nem elég az

ismeretek átadása. Ennek érdekében a tanító és nevelő munka során:

beépülnek a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba

megjelenhetnek tantárgyak részeként vagy akár önálló tantárgyként a helyi tanterv szerint

különösen fontos szerepet kapnak az osztályfőnöki órák témaköreiben

meg kell, hogy jelenjenek a nem tanórai keretek között zajló rendezvényeken,

foglakozásokon, programokon.

Fontos, hogy intézményünkben dolgozó oktatóink tervezetten, tudatosan törekedjenek a fejlesztési

területek, nevelési célok beépítésére munkájukba, azok részei legyenek pedagógiai kultúrájuknak,

jelenjenek meg a tanulókkal történő kapcsolattartásukban, a tanulókkal való beszélgetésekben, és


34

legyen munkájuk alapvető fokmérője. Mindezek a pedagógiai-szakmai ellenőrzés fontos részét

képezzék.

3.2.7.2. Az erkölcsi nevelés

Cél, hogy fejlődjön a tanuló erkölcsi érzéke. Érezzen felelősséget tetteiért. Kibontakozhasson

igazságérzete, olyan élethelyzeteket éljen át, ami segíti egy önállóan gondolkodó és önálló

életvitelre képes felnőtt lét kialakítását. Fontos a tanárok példamutató magatartása, ami egy diák

számára sokszor követendő példa. Fontos, hogy az iskola életében előforduló, vagy a különböző

tanórákon felmerülő konfliktusokról, erkölcsi problémákról életszerű vita, elemzés folyjon a

tanórákon, ami megalapozza, fejleszti a legfontosabb emberi értékeket, mint a:

kötelességtudat,

a munka,

a mértéktartás,

az együttérzés,

a segítőkészség,

a szeretet,

a tisztelet,

az igazság,

a tisztesség,

a korrupció elleni fellépés,

a türelem,

az empátia,

az elfogadás,

a másság tiszteletben tartása.

3.2.7.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg hazánk történelmét, kultúráját, hagyományait. Tanulmányaik során, vagy

akár tanórán kívüli foglalkozásokon, kiránduláson, helyi rendezvényeken ismerkedjenek meg

hazánk történelmi személyiségeivel, tudósaival, feltalálóival, művészeivel, költőivel, íróival, jeles

sportolóival. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, és népei megismerését,

megbecsülését. Alakuljon bennük ki a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Legyenek

tájékozottak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eseményeiről, nehézségeiről, az ezeket

kezelő nemzetközi együttműködés formáiról. Ismerjék hazánk helyét és szerepét a világban.

3.2.7.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Hogy a tanulók megértsék, hogyan működik egy jogállam, abban milyen cselekvési lehetőségük

van, hogyan kell viselkedniük, mi módon érvényesíthetik jogaikat, mik a kötelességeik, az

iskolának olyan lehetőségeket kell teremteni, hogy ezekkel megismerkedhessenek. Ki kell alakítani

illetve fejleszteni kell az önálló, kreatív kritikai gondolkodást, az elemzőképességet és a

vitakultúrát. Fontos, hogy a tanórákon, illetve egyéb foglalkozásokon, programokon gyakorolják a

felelősség, önálló cselekvés, a megbízhatóság és a kölcsönös elfogadás kultúráját.

3.2.7.5. Önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az, hogy felépíthessük jövőképünket, hogy társas kapcsolataink harmonikusak legyenek, reális

énképpel kell rendelkeznünk. Az iskola tán legfontosabb feladata, hogy megmutassa a tanulónak

kicsoda, mihez van tehetsége és a megfelelő pályára kell, hogy orientálja. Feltétlenül figyelembe

kell venni a pedagógiai munka során, hogy a tanuló miben tehetséges, azt ösztönözni kell, példaként


35

kell állítani a többi tanuló felé, hogy nekik is legyenek céljaik. A Cél nélküli tanulók alulmotiváltak

és gyakorlatilag semmi nem érdekli őket, az iskolát felesleges tehernek érzik. Mind a tanórákon,

mind az egyéb foglalkozásokon önálló feladatokon, szerepléseken, fel kell fedezni a tanulók egyéni

képességeit. Tudatosítani kell, hogy: csak az piacképes, ami más. Benned az az érték, amitől egyedi

vagy.

3.2.7.6. A családi életre nevelés

Fontos tapasztalat, hogy a tanulók a családi mintát követik. Az, akivel otthon kiskorától kezdve

foglakoznak, a szüleitől jó példát lát értékei és céljai vannak. Ezen túl rendkívül fontos a stabil,

kiegyensúlyozott, támogató szülői háttér. Sajnos ez az ideális állapot ritka. A társadalmi

feszültségek (munkanélküliség, szegénység, eladósodás, kilátástalanság), személyes tragédiák

(betegségek, testi erőszak, válások, alkoholizmus, drog, hajléktalanság) a tanulók nagy többségénél

élő valóság. Nem ritka a teljes anyagi kilátástalanság. Tömegesen tapasztalható a szülők

érdektelensége, akik nem törődnek gyermekeikkel. Általános az a tévhit, hogy az oktatási rendszer

egy nevelő gyár, és nekem, mint szülőnek semmilyen nevelési feladatom nincs. Oda beadom a

gyerekemet, és majd megcsinálják. Különösen fontos az iskolának a család szerepét, fontosságát

hangsúlyozni, hogy az új nemzedékben legyen igény a harmonikus családi éltre. Ezen kívül

segítséget kell nyújtani a fiatalok felelős párkapcsolatainak kialakításában, ismerteteket kell

közvetíteni a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Szerepe kell, hogy legyen az

iskolának a szexuális kultúra kérdéseiben is, akár szervezett, vagy spontán beszélgetések

formájában.

3.2.7.7. Testi és lelki egészségre nevelés

Az iskolának kedvet kell csinálni az egészséges testi-lelki állapothoz azzal, hogy tanórán és azon

kívül megmutatja ennek értelmét és örömeit. Iskolánkban nagy hagyományai vannak a nagy

közösségi megmozdulásoknak. Verébavató, zenei világnap, télapó és karácsonyi ünnepségek,

farsangi bál, iskolanap, 12 órás éjszakai vetélkedő, 24 órás kosárlabda, sportversenyek, önvédelmi

oktatás, délutáni sportfoglalkozások, amik tele vannak a testi-lelki egészségre nevelés tudatosan

tervezett elemeivel. Az osztályfőnöki, vagy egyéb órákon is rengeteg kapcsolódási pont nyílik a

helyes és helytelen életmód szembeállítására, a konfliktus-, a stressz kezelés, a betegség megelőzés,

a testi higiéné, a veszélyes anyagok felismerése, a váratlan helyezetek kezelése, a közlekedési

szabályok ismertetése és betartása terén. A pedagógusoknak motiválni kell a tanulókat, akár saját

példamutatásukkal is a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében.

3.2.7.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Munkánk során nap, mint nap találkozunk hátrányos helyzetű vagy fogyatékos tanulókkal. A

pedagógia munka fontos része az előbb említett tanulókra való fokozott odafigyelés, mint:

segítő és személyes beszélgetések,

differenciálás és személyes törődés a tanításban és számonkérésben,

a kortárs csoport a másságot nehezen viselő, kötekedő nyájszellemének leépítése, tompítása,

a közösségbe való beilleszkedés segítése,

segítségnyújtás, konfliktuskezelés váratlan helyzetekben.

Az iskola épületének akadálymentesnek kell lennie.

3.2.7.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

Korunk nagy kihívása a fenntartható fejlődés, energiagazdálkodás, környezetvédelem. Oktató

munkánk során tudatosítani kell tanulóinkban ezeket a problémákat, és konkrét megoldási

javaslatokat, stratégiákat kell felvázolni az alábbi területeken:

erőforrások takarékos használata


36

szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás

a természet szeretete és tisztelete

értékvédő, környezetkímélő a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás

a környezettel kapcsolatos állampolgári jogok és kötelességek

a válságot előidéző folyamatok megismerése

közvetlen közelben lévő értékek megismerése, megőrzése, gyarapítása

3.2.7.10. Pályaorientáció

Az iskolás kor egyik legnagyobb kérdése az, hogy miben vagyok tehetséges. Valójában az

önismeret. Az nevelési munka fontos része, hogy a lehetőségekhez képest átfogó képet adjon a

munka világáról. Mindezt úgy, hogy olyan tevékenységeket kell biztosítania, amiben a tanuló

kipróbálhatja magát, képességeit és elmélyülhessen abban, ami érdeklődési területének megfelel.

Ennek során tudja kiválasztani a neki megfelelő szakmát, életpályát.

3.2.7.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

Fontos, hogy a fiatal nemzedék gyakorlati pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Alapvető célok:

ismerjék meg, hogyan kell a javakkal ésszerűen gazdálkodni

tudják mérlegelni pénzügyi döntéseik következményeit, kockázatát

ismerjék az alapvető banki fogalmakat, azok matematikai összefüggéseit

legyen elképzelésük a gazdaság működésének törvényszerűségeiről

ismerjék a gazdaságtan alapfogalmait

legyenek ismereteik a fogyasztóvédelemről

3.2.7.12. Médiatudatos nevelés

Elsődleges cél, hogy legyenek részei a globális nyilvánosságnak, értsék az új és a hagyományos

média nyelvét, üzeneteit. A médiatudatos nevelés legfontosabb feladatai:

alakuljon ki egy értelmező, kritikai magatartás a médiával szemben

legyen rálátása a média kínálatára

ismerjék meg a tömegmanipuláció alapvető eszközeit azok legjelentősebb történelmi példáit

ismerjék a közszereplés jogi és etikai problémáit

ismerjenek meg olyan csatornákat, ahol ők is megszólalhatnak

3.2.7.13. A tanulás tanítása

A mai kor emberének legfontosabb képessége a tanulás. Az iskola talán legfontosabb feladata ennek

a képességnek a kibontakoztatása. A pedagógus teendője, hogy:

felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít

útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével és hozzáférésével kapcsolatban

hogyan használhatók a könyvtári és egyéb információforrások

melyek az egyénre szabott tanulási módszerek

hogyan működjenek együtt a tanulók csoportban

3.2.7.14. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek

A tartalmi szabályozást a Nat úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle,

differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő

növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartók


37

értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát

körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére.

A Nat nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem

annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nat a

személyiségfejlesztő tanítást ösztönzi. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek

középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátítása,

kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll.

Mindemellett figyelembe kell venni, hogy az oktatás és nevelés színtere nem csak az iskola, hanem

az élet számos egyéb fóruma is.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához a következő szempontokat ajánlatos figyelembe

venni:

Előnyben kell részesíteni az olyan megoldásokat, amik előmozdítják a tanulás belső

motivációit, önszabályzó mechanizmusainak kialakulását.

A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,

előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket.

A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk

átrendezésére.

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-

oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit.

Váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a

feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az

értékelésben.

A tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz

illeszkedő tanulásszervezési technikákat.

Sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő,

sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási

zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában.

A tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is

támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását.

Különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek

egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti

együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

3.2.7.15. Az eredményes tanulás segítésének elvei

Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-

oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola

működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a

következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:

a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak

megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás

további szakaszaiban;

az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai

eszközökkel;

a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;


38

a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a

tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás

eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;

a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e

tevékenység támogatása az iskolán kívül is;

motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl.

sakk, logikai játékok);

egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások

alkalmazása;

a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők

elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése,

a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik

feltárása és fejlesztése.

3.2.7.16. Képesség-kibontakoztató felkészítés

A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a

közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő

lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához,

tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés

megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan

hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg,

kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos

helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek

kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.

3.2.8. Közösségfejlesztés

3.2.8.1. A közösség szerkezete, dinamikája

Tömeg és közösség között alapvető különbség van. A közös cél és érdek a tömegre is jellemző,

azonban a közösség ennél jóval több, lényegesen magasabb szintű társulás. Az iskolai osztályt sem

tekinthetjük spontán állapotában egységes és egyetlen közösségnek. Hogy azzá váljon, megfelelő

nevelőmunka szükséges.

A közösség strukturált szervezet. A nevelő közösségnek két alapvető egysége van: a

pedagóguskollektíva és a tanulóközösség. A pedagógusközösség mint testület szervezi és vezeti a

nevelési folyamatot. Benne az egyes tanár bár egész személyiségével gyakorol befolyást neveltjeire,

a nevelőtestület képviselőjeként is hat rájuk. Közvetíti az iskola pedagóguskollektívájára jellemző

elveket, normákat, tradíciókat, vezetési stílust, hangnemet is. A közösség fejlődését, egyéni

arculatát befolyásolja a pedagóguskollektíva összetétele, kohéziója, tagjainak kooperatív képessége,

nevelési tapasztalataik kicserélése. A nevelő közösség kapcsolatrendszerének sarkalatos pontja az

iskolában kialakuló tanár – diák viszony.

A nevelő közösség másik fő eleme, a tanulóközösség önmagában is rendszert alkot. Kisebb

közösségekre, csoportokra tagolódik. Ilyenek: az osztályok, évfolyamok, azonos szakmát tanulók,

kollégium, diákkörök, bizottságok és egyéb csoportok. Ha ezeket jól átgondolt közösségi koncepció

alapján működtetjük, akkor kialakítható az átfogó iskolaszintű tanulóközösség. A teljes

iskolaközösség fejlesztésének problematikája a kisebb közösségek szerepének, jellegének,

egymáshoz való kapcsolódásának kérdésköréhez vezet. Az egyes tanuló társadalmi

meghatározottsága azoknak a kis közösségeknek a révén érvényesül, amelyekben él, tevékenykedik,

és amelyek személyes kapcsolatainak hordozói.


39

Az iskolai elsődleges közösség – leggyakrabban az osztály – állandó érintkezési

lehetőségeivel a családiasság, a meghittség, barátság szellemét alakíthatja ki. Amellett, hogy

keretein belül is állandó, kooperatív tevékenység folyik, tudomása lehet tagjai más kollektívákban

kifejtett tevékenységéről és magatartásáról. Mindezt nemcsak figyelemmel kíséri, hanem

támogathatja, értékelheti is. Jól ismeri tagjait – céljaikat, adottságaikat, képességeiket – , ezért

segítséget nyújthat önnevelésükhöz, céljaik megközelítéséhez és ahhoz, hogy egyéni törekvéseiket

reális irányba tereljék. Ismeri sérelmeiket, gondjaikat is, ezért szerepe lehet tagjai személyes

érdekvédelmében. Az elsődleges közösségben a kooperatív cselekvő tevékenység mellett

kulcsszerepe van a rendszeres személyes érintkezésnek, kommunikációnak is: a problémák,

események, a közösségi tervek és eredmények megbeszélésének, a személyiség- és közösségelemző

kritikának, a szemléletformálást, közös értékrendet, normákat kialakító vitának.

Az osztály önmagában is további kisebb csoportokra oszlik: a baráti társaságok, a közös

érdeklődésű gyerekek spontán együttest alkotnak. Alakulhatnak külső szervező tényezők hatására is

csoportok: a kollégisták egy osztályon belüli csoportja, az azonos településen, tájegységen lakók

csoportjai, az azonos fakultatív tantárgyat tanuló fiatalok, az azonos diákkörben tevékenykedők, az

azonos gyakorlati csoportba tartozó tanulók stb. Ezekkel a csoportokkal a tanuló gyakran azonosul,

értékrendje, normái viszonyítási alappá válnak számára.

A közösség mozgását, dinamikáját az úgynevezett interperszonális kapcsolatok

szabályozzák. Ezek egyik formáját az interakciók, az együttes vagy az egymással szembeni

cselekvések alkotják. A másik megnyilvánulási csoportba a kölcsönös rokon- és ellenszenveket

sorolhatjuk. Az interakciók és a szimpátiaérzések együttes eredője a kollektíva belső összetartó

ereje (erőrendszere) a kohézió. Legfőbb összetartó erő a közös tevékenység, a közös cél. További

kohéziót fokozó tényezők: a kapcsolatok (kontaktusok) gyakorisága, homogenitása, a közös

hagyományok.

Nagy kohézióteremtő és nevelő ereje van a hagyományoknak. A hagyományok mint rögzült

magatartásformák újra és újra mintául szolgálnak az egyes tagok és az egész közösség számára. Az

új tagok mintegy „belenőnek” a hagyományokba, és kisebb-nagyobb módosításokkal örökítik

tovább. Ilyen hagyományok pl. a kirándulások, a versenyek, a rendezvények, az ünnepélyek, a

megemlékezések stb. Később a közös emlékeket a közösség felelevenítheti a megmaradt

dokumentumokból (fényképek, videofelvétel, magnószalag stb.) ezáltal is erősítve az összetartást.

A jó kollektíva eszmeileg, meggyőződésében is egységes (integrált). Ennek tükrözője az

egységes közvélemény, a nézetek nagyfokú egybevágása. Az összetartó közösségben közösek az

életminták, az etikai normák és a cselekvési modellek. Ezeknek viszont óriási szuggesztív, motiváló

hatása van az egyes tagokra (csoportnyomás). A közvélemény, a közösségi normarendszer óriási

pedagógiai potenciált képvisel. Egyrészt megkönnyítheti és meggyorsíthatja a személyiség

fejlődését, a helyes elvek és magatartási formák kialakulását és megszilárdulását, másrészről

viszont (negatív beállítottságú kollektívák esetén) felőrli az egyén ellenálló erejét, és magával

sodorja a helytelen életutak felé.

A jó közösségekre jellemző a demokratizmus, a döntések közös meghozatala. Ha az egyén

szabadon részt vehet ezek kialakításában, akkor a közös elhatározások elfogadása biztosíthatja az

egyén szabadságát.

A pedagógus tekintélye és a vele egyetértő tanulói közvélemény óriási „pszichológiai

nyomást” gyakorolhat az egyes tanulókra. Ez általában segítheti céljainak elérését. Viszont a nem

teljesen meggyőzött, a célokat nem interiorizáló tanulók negatív módon is reagálhatnak e

csoportnyomásra. Az erős egyéniségek fellázadhatnak, a gyengék és gyávák konformistává válnak.

Természetes, hogy a tanulói közvélemény-kutatás a konkrét nevelőmunka elsőrendű

tájékozódási alapja. Fel kell tárnunk a tanulói közvélemény alakulásának és alakításának

sajátosságait. Meg kell vizsgálnunk a közvéleményt kialakító és befogadó tanulói típusokat.

Ideálisnak azt kellene tartani, hogy minden tanuló közvéleményt formálóvá váljék, s ne csupán a

közvélemény passzív áldozataként vagy csendes lázadójaként fogadja a közös ügyek intézését.

A közösség önszabályozó rendszerként fogható fel. Jellemző rá az egyensúlybomlás

(konfliktusok) és az egyensúly-helyreállítás. Tudatosan kell a megfelelő nevelési módszerek


40

segítségével a tanulói közösségek belső egyensúlyát szabályoznunk, befolyásolnunk. A közösségi

életben az önszabályozás céljait szolgálja a belső hírközlés, a kommunikáció. A jó közösségben az

információk (utasítások, követelmények, parancsok, igények, kívánságok) szabadon és

torzításmentesen áramlanak lefelé és felfelé egyaránt. Változtatás nélkül eljutnak a tagokig, majd a

visszajelzések hasonló módon a vezetőkhöz. Az információáramlás minden megszakadása,

eltorzulása súlyosan veszélyezteti a közösség életét. Tehát meg kell keresnünk az információcsere

optimális csatornáit, a közösségeken belüli és köztes kommunikációs lehetőségeket, illetve meg kell

találnunk az információcsere megfelelő közösségi formáit is.

A közösségek rendszert alkotnak. Az igazi közösség nem izolált csoport, hanem szervesen

beilleszkedik a megfelelő közösségek rendszerébe. A közösségek horizontális és vertikális

rendszerét gondosan ki kell építenünk. A kisebb közösségek (osztály, szakkör, kollégium,

diákkörök stb.) egyaránt meg kell, hogy találják helyüket és funkciójukat az egységes

iskolaközösségben. A legfontosabb természetesen magának az alapközösségnek az élete és helyes

irányú fejlődése. Az egyén számára szükséges egy olyan alapközösség, amely tevékenységét

értékeli, amelynek értékrendszerét elfogadja, és amely befogadván őt, az érzelmi biztonságot, az

együttes élmény örömét adja meg számára. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy az alapközösség ne

záruljon be, ne váljék klikké, amely könnyen önző vagy társadalomellenes célokat szolgál.

3.2.8.2. Közösségeink és céljaink

3.2.8.2.1. Osztályok

A tanulók közösségi emberré nevelése, szocializációja az iskola keretei közt főként az osztályhoz

kapcsolódik. Az egyes osztályok nevelőmunkáját támogatják az iskola többi közösségei. Az

iskolának a nevelőközösségek egymást segítő és kiegészítő, egységes rendszerét kell kiépítenie.

Közösségkialakító tényezők egy osztály életében: az osztályterem, a közös élmények, a

közösségi akciókban való együttműködés, a szolidaritás, egymás segítése stb. Az osztályterem

látszólag külsődleges tényező, de megvan a pszichológiai hatása. Az ülésrend is fontos tényező. A

szomszédok között mindig könnyebben alakul ki barátság. Maguknak a helyeknek is van bizonyos

sajátos hatásuk. Más hatású az első padokban ülni, mint a hátsókban. A hátsó padsorok mindig

jobban csábítanak rendbontásra, titkos megbeszélésekre.

Nagy közösségformáló hatásuk van a közös élményeknek. A tanórák emlékei, közös

munkák, kirándulások, szórakozások, sportesemények mind megannyi közösséget összekovácsoló

alkalmak.

Az igazi osztályközösség egyik szép jellemvonása a szolidaritás, egymás segítése.

Természetesen ennek nem a puskázás, súgás útján kell jelentkeznie. Helyes pedagógiai vezetés és

légkör esetén az osztályközösség nem áll szemben a nevelők közösségével és az iskolaközösség

egészével.

3.2.8.2.2. Kollégium

A kollégiumi közösségben többféle közösség dolgozik együtt. Az elsődleges közösség egy-egy

csoport, amelyik közös hálóteremben lakik. Alapvető probléma, hogy homogén vagy heterogén

elemekből tevődjön-e össze. A maga helyén mindkét megoldás jó. A heterogén csoportban a

különböző életkorúak egymásra való pedagógiai hatása erősebb és sokszínűbb, viszont a homogén

csoportban nagyobb az egység, a közös tanulás és munka lehetősége.

A kollégiumokban nagyobb közösségegységet jelenthet egy-egy évfolyam, vagy egy-egy

tanulószoba közössége. Itt már lehetnek együtt heterogén, különböző életkorú tanulók is. Így a

homogén és heterogén összetétel előnyei egyaránt hatni tudnak a közösségben. A kollégiumok

nevelő jelentősége éppen a közvetlen együttélésből fakadó pszichológiai előnyök miatt igen nagy.

Meg kell találnunk a hangot a szocializációs nehézségekkel küzdőkkel. Sok, a fiatalokat igazán

megragadó, közösségmozgósító pedagógiai kezdeményezésre és ötletre van szükség.


41

A kollégium irányító és érdekképviseleti szerve a kollégiumi diákönkormányzat. E szerv az

összekötő kapocs a nevelőtestület és a kollégiumi diákság között. Természetesen az állandó

kapocsról gondoskodnunk kell.

3.2.8.2.3. Diákönkormányzat

Iskolai szinten is működik önkormányzat. Lényeges feltétel, hogy valóságos jogkörrel, hatáskörrel,

felelősséggel rendelkezzék. E nélkül munkája formálissá válik és elsorvad. A diákönkormányzat

dönt a saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei

gyakorlásáról, az Iskolanap programjáról, és a tájékoztatási rendszert (iskolaújság, iskolarádió stb.)

is szervezi, szerkesztőségét kiválasztja.

3.2.8.2.4. Iskolai sportkör

Iskolánkban sportkör működik. Ez tagjainak és támogatóinak biztosítja a rendszeres mozgási

lehetőséget, játékot, versenyzést, túrák, táborok tervezését, szervezését, lebonyolítását, valamint a

tömegsport és versenysport igények lehetőség szerinti kielégítését. Az iskolában sportcsoportok

működnek, kosárlabda, röplabda, labdarúgás. Hagyományainkat is ápolja, erősíti. (pl. 24 órás

vetélkedő, házibajnokságok)

3.2.8.3. Céljaink

Minden tanulónkkal meg kell ismertetnünk népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,

nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a történelemben kiemelkedő magyarok tevékenységét,

munkásságát. Olyan közösségi tevékenységeket kell szerveznünk, amelyek az otthon, a lakóhely, a

szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz

vezetnek. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a városi és falusi élet hagyományait,

jellegzetességeit. Nyitottaknak kell lenniük a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek,

népcsoportok értékeinek, eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Meg kell alapoznunk a

nemzettudatot, elmélyítenünk a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.

Ki kell alakítanunk tanulóinkban a pozitív viszonyt a közös európai értékekhez. Meg kell,

hogy becsüljék az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét,

hozzájárulásait. Nyitottaknak kell lenniük az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok

iránt, különös tekintettel szomszédainkra. Meg kell ismertetnünk velük az egyetemes emberi kultúra

legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Nyitottaknak kell lenniük és megértőknek a

különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.

Elő kell segítenünk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását.

Képesnek kell lenniük a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi

szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és

megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik

gyakorlására. Be kell kapcsolnunk tanulóinkat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,

gyarapításába. Meghatározóvá kell, hogy váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a

környezeti károk megelőzésére való törekvés. Ennek érdekében fontos az együttműködés, a

környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása.

Fejlesztenünk kell a kommunikációs kultúrát. Ez részben a műveltség, a tudás alapja,

részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek

érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.

Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek

kifejezésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az

anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Iskolánknak az új audiovizuális környezetet

értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.

A tanulók körében egyes témákban közvélemény-kutatásokat kell végezni. A témákat

mindig az adott helyzet hozza elő. A közvéleményt fel kell használnia a Diákönkormányzatnak

döntései meghozatalához. A közvélemény-kutatáshoz pl. lehet teszteket használni stb.


42

Feltétlen javítanunk kell belső hírközlésünkön, kommunikációnkon. Gondosan meg kell

terveznünk ezt a rendszert, meg kell keresnünk az információcsere optimális csatornáit, formáit.

Jelenleg is eredményesen alkalmazzuk, és továbbra is kívánjuk folytatni:

kirándulások szervezése (szülők beleegyezése és anyagi támogatása esetén),

túrák, táborok szervezése (szülők beleegyezése és anyagi támogatása esetén),

játékok szervezése,

közös összejövetelek, rendezvények szervezése,

múzeumlátogatások (pl. tanulmányi kirándulás keretében is), színházlátogatások

szervezése,

Rövidtávon megvalósítandó céljaink:

a kommunikációs csatornák, lehetőségek, formák megkeresése, kialakítása,

a kommunikációs kultúra fejlesztése,

egymás segítése, együttműködés,

a diákönkormányzatok munkájának javítása,

hátrányos csoportszerveződések megakadályozása, leépítése.

Hosszú távú céljaink:

hagyományok ápolása,

tanár – diák viszony javítása,

családias, meghitt, baráti osztályközösségek kialakítása,

közvélemény-kutatások végzése,

a közösségek rendszerének kialakítása,

közösségi akciók szervezése (pl. szemétgyűjtés az iskola körül, csikkek eltakarítása,

parkápolás stb.),

szakkörök indítása, különböző csoporttevékenységek (pl. önismereti),

különböző kultúrák, közösségek megismerése (kirándulások, történelem óra stb.

keretében).

3.2.9. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység

A sikeres iskolai tanulás, a tanulási képességek, a biológiai, kognitív, emocionális-szociális érettség

és az iskolán belüli-kívüli (személyiségfüggő és környezeti) tényezők együtt hatását, megfelelő

tanulási struktúra kialakulását feltételezi. Az iskolai teljesítményzavarok az életkortól, iskolatípustól

függetlenül egyaránt kialakulhatnak. Legnagyobb gyakorisággal az alapvető iskolai teljesítmények,

a kultúrtechnikák elsajátításában mutatkoznak meg. Gyakran együttjárnak magatartászavarokkal,

melyek egyaránt lehetnek a teljesítményzavarok kísérő tényezői és fordítva.

A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól eltérő viselkedés, melynek pontos

meghatározása és felismerése nehéz. A pontos meghatározás nehézségét okozza, hogy a

társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik.

Az iskolának ezzel a gyakran előforduló problémával szembe kell néznie, s ez esetben nagy

feladat hárul az osztályfőnökökre.

Az iskola lehetőségei:

Az osztályfőnök mielőbbi probléma felismerése

Személyes elbeszélgetés

Csoportos, közösségen, osztályon belüli beszélgetés

Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval

Iskolapszichológus alkalmazása


43

Nyomon követés

Egyéni fejlesztési tervek készítése

3.2.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység. Szociális hátrányok enyhítése

A kilencvenes években Magyarországon nagymértékben megnőttek a jobb és rosszabb helyzetű

társadalmi csoportok közötti távolságok. Ez részben az állami gondoskodás korábbi rendszere

részleges felbomlásának, részben a gazdasági válság és a piacgazdaságra való áttérés okozta

változásoknak tudható be. Felerősödtek a szociális, regionális és települési egyenlőtlenségek. Az

egyéneknek, illetve a családoknak a társadalomban elfoglalt helye hatással van a gyermekek

életesélyeire, ezen belül pedig iskolai sikerességükre.

Igazgatási és pedagógiai tevékenységünk fontos célkitűzése, hogy kizárja annak lehetőségét,

hogy bármely gyermek, tanuló származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása miatt, vagy

bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Pedagógiai tevékenységünk

alapvető tétele, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket. Azokat a

lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét

kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, melyek születésénél, családi

vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

Tevékenységünk során különös figyelemmel kell kísérni az iskolánkba kerülő állami

gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb más okból veszélyeztetett tanulók fejlődését.

Elsődleges feladat tehát ezen tanulók felderítése, kiszűrése, melynek módja lehet bemutatkozó

fogalmazás íratása vagy kötetlen beszélgetés kialakítása. Ennél a tevékenységnél különösen fontos

az osztályfőnök tapintatos, körültekintő munkája.

3.2.10.1. Kit tekintünk hátrányos helyzetűnek?

A hátrányos megjelölést azokra a tanulókra értjük, akik szegények, illetve alacsony

szocioökonómiai státusszal jellemezhető társadalmi réteghez tartoznak. Esetükben a különbséget a

szegénység és annak következményei jelentik.

A hátrányos helyzetű tanulók jellemzői a következőkben foglalhatók össze:

Az alacsony jövedelmű családok gyermekeinek testi fejlődése sokszor nem kielégítő. Egyes

családok nem tudják fizetni a társadalombiztosítást, így a gyerekek nem részesülnek

rendszeres orvosi és fogászati ellátásban. Ennek következtében a kezeletlen

egészségügyi problémák krónikussá válhatnak.

Sok család fogyasztási szerkezete nagyon egyoldalú, azaz a kevés jövedelmet teljes

egészében élelmiszervásárlásra kénytelenek fordítani. Vannak családok, akik nem tudják

fizetni az iskolai gyermekétkeztetést, sőt otthoni élelmezésre sem telik, így a gyerek az

iskolában és otthon egyaránt éhezik.

Ezek a családok általában rossz, egészségtelen körülmények között laknak, s mivel a

jövedelmüket felélik, a jobb körülmények közé kerülés kilátástalan a számukra.

Ezekben a családokban a szülők sokszor a legelemibb nevelési ismeretekkel sem

rendelkeznek. A család életvitele nélkülözi a tervszerűséget. A gyerekek nem kapnak kellő

figyelmet, szeretetet.

A hátrányos helyzetű gyerekek sokszor nem részesülnek olyan tapasztalatokban és

élményekben, amelyek megkönnyítenék számukra az iskolai tanulást például a szülők

primitív módon beszélnek velük, nem válaszolnak a kérdéseikre, a gyerek nem kap kellő

figyelmet, mert a szülők a mindennapi problémákkal vannak elfoglalva, nem tudják őket

elvinni kirándulni stb. Az a gyerek, aki mindebben nem részesül, eleve hátránnyal kezdi az

iskolát.

A hátrányos helyzetű tanulók kevéssé motiváltak a jó iskolai teljesítmény elérésére, mivel a


44

szülők maguk sem tartják azt fontosnak. A szülőt többnyire képzetlenek, az iskolát eleve

valamilyen szükséges rossz dolognak tartják. Ha a szülők rossz tanulók voltak, semmiféle

segítséget nem tudnak adni ahhoz, hogyan tanuljon a gyerek.

A hátrányos helyzetű tanulók pályaválasztása is igénytelen. Aki kudarcok sorozatát élte át az

iskolában, nemigen kívánkozik egy nagyobb követelményeket támasztó intézménybe. A

szülők sem biztatják erre, sokkal inkább azt akarják, hogy mielőbb keresőképes legyen.

A rosszul tanuló és alacsony igényszintű hátrányos helyzetű tanuló nagyobb

valószínűséggel él át szerepbizonytalanságot, mint aki gond nélkül halad, és komoly tervei

vannak. Súlyosbítja a helyzetet, ha ráadásul a gyerek valamely kisebbségi csoport tagja (pl.

cigány).

A hátrányos helyzetű tanulókat tehát különböző környezeti tényezők gátolják meg abban, hogy az

adottságaikhoz mért fejlődési utat bejárhassák. A megoldás kézenfekvő: a hátrányos helyzetet

okozó körülményeken kell enyhíteni. Csakhogy ebben a pedagógus hatóköre nagyon korlátozott.

Van azonban néhány dolog, amit a tanár megtehet ezekért a jobb sorsra érdemes tanulókért:

Ne essünk a sztereotipizálás csapdájába, ne gondolkodjunk úgy ezekről a gyerekekről, hogy

reménytelen esetek. Mindig az egyes tanulókra koncentráljunk, kerüljük el az általánosítást.

Ami ugyanis egy csoportra általában igaz, nem biztos, hogy a csoport egyes tagjaira is igaz.

Járjunk el annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű tanuló legalább az iskolában rendszeresen

egyen és kapjon orvosi ellátást (iskolaorvosi ellátás). Étkezés vonatkozásában az iskola

átvállalhatja a költségeket, vagy ha ez nem áll módjában, alapítványi támogatáshoz kell

folyamodni. Legyünk tisztában azzal, hogy a hátrányos helyzetű tanulók számos olyan

tapasztalattal nem rendelkeznek, amiket mások természetesen hoznak magukkal a családból. Ezek

pótlásáról nekünk kell gondoskodni. Vegyünk igénybe minden lehetséges eszközt a hátrányos

helyzetű tanulók motiválására. Talán a legfőbb oka annak, hogy a hátrányos helyzetű tanulók

gyengén teljesítenek az iskolában, nem a képességek, hanem a tanulás iránti érdeklődés hiánya pl.

nélkülözik a szülői biztatást, nincs megfelelő modell a szülők vagy testvérek részéről, alacsony

igényszint vagy állandó sikertelenség. Az ilyen diákokat tanító pedagógus egyik fő feladata a tanulás

iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása.

3.2.10.2. Pedagógusaink alapvető feladatai:

Szoros kapcsolat tartása a szülői házzal, a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetleg

a tanuló lakhelyének önkormányzatával.

Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében

(tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén).

Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a tanuló egyéni képességét,

lehetőségét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát és

segítenie kell képességeinek kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos

helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását.

Kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges

ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.

Feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, hogyha a gyermek

fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.

Köteles a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani.

Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről szülői értekezleten, fogadóórákon.

3.2.10.3. Szociális hátrányok

Az iskolánkba kerülő tanulók közül a szociálisan hátrányos helyzetűek a csonka családban élők,

munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt létminimum alatt élők közül kerülnek ki. A

szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése a társadalmi beilleszkedésbe, a hátrányok

leküzdésébe az iskolának kötelessége. Ennek érdekében iskolánk a következőket tudja tenni:


45

Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése

Pályaorientációs tevékenység

Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése

Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi illetve menzai ellátásban részesüljön

Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, a Megyei

Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel, hivatásos pártfogókkal

Személyiségfejlesztő programok szervezése

Szükség esetén iskolapszichológussal történő együttműködés

Egészségügyi szakszolgálalat igénybevétele

Iskolánk hitvallása szerint „minden gyermek érték”, ezért különös figyelemmel kell kísérnünk a

hátrányos helyzetű tanulóink fejlődését, s vállaljuk segítésüket.

Ennek formái:

Ingyenes tankönyvcsomagok kölcsönzési lehetőségének biztosítása az iskolai könyvtárból.

Kollégiumi elhelyezés biztosítása.

Étkezési lehetőség biztosítása kedvezményes térítés ellenében.

Három vagy annál több gyermekes szülők gyermekeinek étkezéséhez való hozzájárulás.

Segélyezésre javaslat az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős útján az

önkormányzatnál.

Tanulmányi ösztöndíj odaítélése az iskolaszék közreműködésével.

Az egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása az iskolaorvos és a védőnő segítségével.

Nem nézzük tétlenül a diákjainkat veszélyeztető betegségek, szenvedélybetegségek

térnyerését. Megelőző, felvilágosító egészségnevelő programok szervezése.

Az iskola Rózsa Imre Alapítványa is lehetőséget ad a kiemelkedően teljesítő és szociálisan

rászoruló tanulóink támogatására, javaslatok megfogalmazása.

Mindezen feladatok elvégzésében irányító szerepet kap a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

pedagógus.

3.2.10.4. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése

Sosem volt könnyű a fiatalok számára a serdülőkori problémák megoldása. Ma a társadalmi

keretfeltételek ezt még nehezebbé teszik. A sikerességhez a fiatal környezetének egyéni és szociális

feltételei is hozzájárulnak. Ezekkel a problémákkal, mint minden középiskolának – hisz

gyermekeink a legveszélyeztetettebbek – a mi iskolánknak is szembe kell nézni.

A problémák megelőzése kezelése érdekében az iskola a következőket teszi:

Osztályfőnöki óra keretében lehetőség van speciális a témával foglalkozó film

megtekintésére, beszélgetésre

Előadók hívása osztályfőnöki órára

Egy napos drogellenes program szervezése neves előadók részvételével

Előadás szervezése pedagógusok részére

Esetenként kapcsolattartás a rendőrség drogellenes osztályával

3.2.11. Iskolai differenciált képzés. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység, felzárkóztató tevékenység

Az egyes életkori ciklusok közötti átmeneteket, problémákat figyelmesen kell kezelni.

A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek hozzánk a 9.

évben. A szintre hozás az első felmérések után alapvető feladata az itt tanító nevelőknek,

ennek a módja a tanórán belüli differenciált foglalkozás.

Pedagógusainknak figyelembe kell venni a más iskolákból érkező 10. 11. 12. évfolyamon

tanuló diákok esetleges eltérő tananyagát is, velük külön kell foglalkozni.


46

A 13. 14. évfolyamon lehetséges, hogy a csoportnak csak egy része foglalkozik valamely

tárggyal, azok a diákok, akik korábban már elsajátították ezeket az ismereteket, felmentést

kaphatnak megfelelő mérlegelést követően.

A lemaradó tanulók felzárkóztatására szükség esetén külön foglalkozások szervezhetők

bármely évfolyamon. Felhasználható erre az iskola könyvtára és számítógépparkja is.

Az iskola megszervezi a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti

időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók

felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel

diagnosztizált tanulók számára a differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős

foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti

egy-egy óra biztosított az osztályok Nkt. 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

3.2.11.1. Kit tekintünk tehetségesnek?

Azt a személyt, aki az emberi tevékenység egy vagy több területén átlag feletti teljesítményt nyújt.

Kiemelkedő képességei révén magas teljesítmény elérésére képes. Ha képességként (adottság,

készség, diszpozíció) kezeljük a tehetséget, azaz potenciaként, akkor segítő tevékenységünk

alapvetően két lépésből áll:

1. Felismerés

2. Fejlesztés

a./ általánosan 9-10. évfolyamon

b./ speciálisan 11-12. évfolyamon ill. a 13-14. évfolyamon

A tevékenység színterei: a szakórák, illetve minden egyéb diákjaink részvételével,

közreműködésével kapcsolatos foglalkozás, előkészítő (pl. OSZTV versenyekre való felkészítés),

rendezvény (pl. ünnepek).

A felismerés és fejlesztés a tehetség következő összetevőire irányuljon, tudva azonban azt, hogy az

alább felsoroltak sokszor együtt jellemzik a személyt.

3.2.11.2. A tehetség összetevői

I. Képességek

1. intellektuális képességek (logikus gondolkodás, figyelem, absztrakció)

2. szociális képességek (kapcsolat- felismerő, befolyásoló, irányító)

3. esetenként pszichoszomatikus képességek (sport)

4. esetenként művészi képességek (zene, rajz, tánc)

II. Kreativitás:

Kreatív az a személy, aki nem alkalmazkodik, hanem létrehoz, aki nem megtanul, hanem kitalál.

Vagyis aki soha nem észlelt jelenségeket ragad meg, új összefüggéseket ismer fel, eredeti,

szabálytalan, szellemileg rugalmas, könnyed (gondolata szárnyaló).

Ahhoz, hogy ilyen tanulóink legyenek:

Fejleszteni kell a divergens gondolkodást. Feltétlenül szükséges tehát, hogy minden

lehetséges alkalommal - tehát nem erőszakoltan - ismertessük fel, gyakoroltassuk, hogy a

természet egységes egész, hogy a tudományok és a hozzájuk igazodó tantárgyak ugyanazt az

anyagot vizsgálják más-más perspektívából, így sokszor más-más módszerekkel.

Adjunk teret a „lehetetlen” ötleteknek problémamegoldás során, vagyis inspiráljuk

tanulóinkat a témához nem tartozó ismeretek felhasználására.

3.2.11.3. Motiváció és környezet

Számtalan mérés eredménye igazolja, hogy tartós tudást, magas teljesítményt csak belülről

fakadó késztetés (motiváció) eredményez. Azaz fel kell kelteni kíváncsiságukat,

becsvágyukat, kitartásukat, szorgalmukat.


47

A környezetnek, jelen esetben nekünk tanároknak, elfogadónak kell lenni ahhoz, hogy kellő

belső motiváltság mellett realizálódni tudjon a tehetség. Tehát nem elég a szimpátia, a tanár

empatikus legyen. Adekvát elismerésekben kell részesíteni diákjainkat.

A tanítás egyetemes tevékenység. Egy személy egyszerre tanuló és tanító, vagyis a két oldal csak

szerep, attól függ a minősítés, hogy ki a partner. Az iskolában a tanító szerepet elsősorban mi,

tanárok játsszuk. Sikerrel akkor járhatunk, ha önmagunkat képviseljük és nem a jó tanár modellt.

Ki a jó tanár - felmérések szerint egyszerre jellemzi az, hogy

mindig tudja a helyes választ

mindig nyugodt

soha nem elfogult

nem felejt el semmit

mindig divergens gondolkozású

szociális képességei maximumon vannak

intellektuálisan tehetséges

Biztosan nem vagyunk ilyenek, tehát ne játsszuk meg ezt a modellt. Ez rontja a tanuló-tanító

összhangját, amely a taníthatóság legfontosabb eleme.

3.2.11.4. Iskolai differenciált képzés

Az iskolában folyó oktatási-nevelési folyamat fontos eleme az osztályban folyó tanítási munka.

Ennek leglényegesebb része az osztály munkájának szervezési módja. Ha ezt nem támogatja az

oktatott tartalmak rugalmas kezelése és az egyes tanulók előrehaladását mérni képes értékelés, nem

beszélhetünk differenciált oktatásról.

A differenciált nevelés pedagógiai gyakorlatának feltételei:

az ezt támogató finanszírozási rendszer,

a tartalmi szabályozás,

az értékelési rendszer,

a pedagógusképzés és -továbbképzés,

a pedagógiai szolgáltatások,

valamint a megfelelő tankönyv- és taneszköz-kínálat biztosítása.

Az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek kérdése három dimenzióban vetődik fel:

az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés,

az oktatási rendszeren belül zajló tanítási-tanulási folyamat,

valamint a tanulási teljesítmények dimenzióiban.

Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából elsősorban a különböző szintű oktatási

intézmények területi elhelyezkedése, a pénzügyi források elosztásának mechanizmusa és a

szakképzett pedagógusokkal való ellátottság érdemelnek figyelmet.

A tanítási-tanulási folyamat szempontjából mérhető egyenlőtlenségek tekintetében az iskolák

minőségét, az oktatás tartalmát, valamint a tanítás-nevelés minőségét kell feltérképeznünk.

Mindezek alapján az oktatási egyenlőtlenségekkel kapcsolatos „problématérkép” összeállításakor

tehát egyszerre kell figyelembe vennünk az oktatás társadalmi környezetét, a tanulók „hátterének”

leírását szolgáló kategóriákat (társadalmi egyenlőtlenségek és különbségek), illetve az oktatási

rendszeren belüli, az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, azok minőségével és az oktatás

eredményességével összefüggő egyenlőtlenségeket.

A differenciált nevelés iskolai szinten történő megvalósítása

Hagyományos nevelés Differenciált nevelés

A tanulók közötti különbségek rejtettek, vagy akkor

„kezelendőek”, ha problémát okoznak. A tanítás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek

feltárása.

Az értékelés jellemzően a tanulás végén történik. Az értékelés folyamatos, diagnosztikus és a tanításnak a

tanulói igényekhez való alkalmazkodását szolgálja.


48

Egy viszonylag egységes intelligenciafelfogás

uralkodik. Az intelligencia összetettségére való figyelem evidencia.

A kiválóság egyetlen definíciója érvényesül. A kiválóság nagymértékben egy egyéni kezdőponthoz mért

fejlődés alapján határozódik meg.

A tanulók érdeklődésének felkeltése rendszertelen,

eseti. A tanulóknak rendszeresen érdeklődésükhöz alkalmazkodó

tanulási választások állnak a rendelkezésükre.

A tanítás igen kevés tanulási stílust vesz figyelembe. A tanítás igen sok, különböző tanulási stílushoz

alkalmazkodik.

Az egyszerre az egész osztállyal való frontális munka

a domináns. Változatos tanulásszervezési módok a jellemzőek.

A tanítást a szövegek és a tanterv feldolgozása

irányítja. A tanítást a tanulók érdeklődése, tanulási stílusa irányítja.

A tanulás célja a tények és a kontextustól elszakított

készségek elsajátítása. A tanulás célja a különböző készségek használata a

legfontosabb fogalmak megértése céljából.

Az egy lehetséges megoldást felkínáló feladat a

norma. Több lehetséges megoldást felkínáló feladatok léteznek.

A tanítási idő beosztása viszonylag rugalmatlan. A tanítási idő beosztása a tanulói igényekhez alkalmazkodva

rugalmas.

Egyetlen szöveg használata a domináns. Változatos szövegek használata a domináns.

A gondolatok és az események egyetlen interpretációja

létezik. A gondolatok és események több lehetséges

interpretációjának feltárása létezik.

A tanár irányítja a tanuló viselkedését. A tanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, hogy erősítse

önbizalmát.

A tanár problémákat old meg. A tanulók együttműködnek egymással és a tanárral a

problémák megoldásában.

A tanár az egész osztályra érvényes osztályzási

kritériumokat állapít meg. A tanulók együttműködnek a tanárral az egész osztályra

érvényes osztályzási kritériumok rögzítésében.

Az értékelés egyetlen vagy kevés módja használt. Az értékelés igen sok módozata használt.

Az oktatás eredményessége, illetve az eredményesség tekintetében megfigyelhető egyenlőtlenségek

kétféle módon ragadhatók meg:

az oktatási rendszeren belüli előrehaladásról,

valamint a mérhető tanulási teljesítményekről szóló adatok alapján.

Az oktatási rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója a kudarcot vallók, a

leszakadók aránya. Iskolánkban ezek a tanulók elsősorban a középfokú oktatásból kimaradók. Azok

a tanulók is ebbe a csoportba tartoznak, akiknek elhelyezkedési esélyeit nem növeli kellő mértékben

a teljesített szakképzési program. Ide sorolhatjuk továbbá azokat is, akik alapvető tanulási,

életvezetési és a munkavégzéshez szükséges készségek elsajátítása, igen fontos ún. kulturális

eszköztudások (mint például a szövegértés vagy a számítástechnikai alapismeretek) megszerzése

nélkül vagy alacsony pedagógiai hozzáadott értéket képviselő programokat elvégezve lépnek ki az

oktatási rendszerből (pl. közvetlenül az érettségi után, a szakképzési évfolyamok előtt lép ki a

tanuló). Célunk az, hogy a tanulóink a törvényben biztosított lehetőségeket kihasználva több

szakmát is sajátítsanak el iskolánkban.

Küldetésnyilatkozatunkban is megfogalmazott célunk a leszakadók arányának csökkentése. Ehhez

megakadályozásához nagymértékben járulnak hozzá:

Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. Ezeket elsősorban azokon a

területeken szervezzük meg, ahol a verbális és formális kommunikáció fejlesztése a

cél. (pl. a magyar nyelv és irodalom, a matematika) Szervezése az év eleji felmérők

alapján történik, a tanulók a szaktanár javaslatára áthelyezhetők másik csoportba.

Tanulásmódszertan. Az iskolánkba az általános iskolából érkező diákjaink

szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon, gimnáziumban a 9. évfolyamon


49

tanulásmódszertant is tanulnak. Így is próbáljuk a diákjainkat a sikeres tovább

haladáshoz segíteni. Ez a tantárgy „univerzális” jellegénél fogva jól „aládolgozik” az

összes többinek. Nem tananyagot, hanem tanulási képességeket fejleszt.

Az iskolánkkal szemben támasztott követelmények között az érettségire való felkészítés első

helyen szerepel, de előkelő helyen áll a továbbtanulási szándék is. A gimnáziumi osztályokban a

továbbtanulás főleg a felsőoktatás valamely intézményében való továbbhaladást jelenti. A

szakgimnáziumi osztályokban azonban inkább a megfelelő szakmai szakképesítés(ek)

megszerzésére irányul. Mindezek megvalósításában segíthetnek:

9-10. évfolyamon a tanulók tudásukat az érdeklődésüknek megfelelő szakkörökön mélyíthetik

el.

11-12. évfolyamokon az érdeklődésnek megfelelően kis csoportokban előkészítő foglakozásokat

szervezünk. Ebben a formában a kreativitás, a tehetség szabad utat kap.

érettségi előkészítő

felvételi előkészítő

nyelvvizsgára felkészítő

tanulmányi versenyre felkészítő

Iskolánk törekszik arra, hogy a kétszintű érettségi bevezetésével lehetőleg minden tárgyból

biztosítsa az emelt szintű felkészülés lehetőségét.

3.2.12. Környezeti nevelés

A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása 48. (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési

programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési

programját”.

3.2.12.1. A környezeti nevelés fogalma

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük

környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet

érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

- megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill.

élettelen környezettel;

- kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

- felkelti az igényt, képessé tesz:

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;

összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető

kapcsolatok megértésére;

a problémák megkeresésére, okainak megértésére;

kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások

megkeresésére;

az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti

kérdésekben;

a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

(KöNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának

folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet

sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás

kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő

döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.”

(IUCN, 1970)


50

3.2.12.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

3.2.12.2.1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán:

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az

óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a

hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző

interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló

ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is

felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a

diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan,

átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket laboratóriumban megtartott tanórákon

tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a

tapasztalatok hatásainak értékelését.

3.2.12.2.2. Nem hagyományos tanórai keretben

Tanórán kívüli programok:

- A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így

elmélyíthetik elméleti tudásukat.

- Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok összeállításában,

megírásában.

- Különböző akciókban veszünk részt:

- Az iskolában különböző gyűjtési akciókat (elem-, alumínium-, használt háztartási zsiradék és

papírgyűjtés) szervezünk.

- Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: pl. a Föld Napján.

3.2.12.3. Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet

résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot,

együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben

környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen

is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.

3.2.12.4. Iskolán belüli együttműködés

- Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával

példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös

szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a

munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az

iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A

közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

- Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse

társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az

osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett

tanulókból álló diákcsoportnak.

- Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való

közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy


51

szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában pl. a témanapoknak, a hulladékgyűjtési

akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai

környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek

határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi

feladat.

- Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az

iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a

környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon

keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a

tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket

figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói

munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén

fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok

használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás). Példamutató, ha a

tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem

ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az

iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára

is szükségünk van.

3.2.12.5. Iskolán kívüli együttműködés

- Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a

környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának

feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését

elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti

nevelési programokat.

- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti

programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk

számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, és a nemzeti parkok. Ezeket a

látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Az osztályok kirándulásait úgy kell megszervezni, hogy a

négy év során legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt vehessenek a tanulók. Az

adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

- Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti

nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon,

továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és

foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás

igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil

szervezetekkel.

- Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi

és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni

kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy

továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az

iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges

táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.


52

3.2.12.6. Anyagi erőforrások

- Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele,

melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai

beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési

célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a

megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit.

- Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes

tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert

összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

3.2.12.7. Alapelvek, jövőkép, célok

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,

tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

- a fenntartható fejődés;

- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

- alapvető emberi szükségletek;

- emberi jogok;

- demokrácia;

- elővigyázatosság;

- biológiai és társadalmi sokféleség;

- az ökológiai lábnyom.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy

a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

- a környezettudatos magatartást és életvitelt;

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát;

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

- a rendszerszemléletet;

- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

- szintetizálás és analizálás;

- problémaérzékenység, integrált megközelítés;

- kreativitás;


53

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

- vitakészség, kritikus véleményalkotás;

- kommunikáció, média használat;

- konfliktuskezelés és megoldás;

- állampolgári részvétel és cselekvés;

- értékelés és mérlegelés készsége.

3.2.12.8. Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden

színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság

ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást

kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi

kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív,

együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és

megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek

elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk

kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha

minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne

elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az

embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése

kiemelt feladatunk volt és maradt.

Tanórán, laboratóriumban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű,

komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek

okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos

környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

3.2.12.9. Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok

megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Új tervek:

- a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

- tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek

bemutatása;

- új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése:

témanap;

- a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba

építése.

Szaktárgyi célok:

- a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és

környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);

- a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási

lehetőségeik);

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés

hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);


54

- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

- tanórán kívüli szakórák szervezése;

- természetvédelmi versenyekre felkészítés;

- multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

- a számítógép felhasználása a tanórákon.

3.2.12.10. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

3.2.12.10.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért

fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell

ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő

világról. Lehetőségeink:

- terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások,

akadályversenyek, városismereti játékok stb.;

- „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés,

iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”;

- modellezés;

- „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep,

hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;

- versenyek;

- szakkörök;

- iskolazöldítés;

- DÖK-nap;

- projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram);

- Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok,

vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése;

- iskolai projektek

3.2 12 10.2. Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség.

Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat

képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan

tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket

mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így

válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:

- kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;

- játékok;

- modellezés;

- riportmódszer;

- projektmódszer;

- terepgyakorlati módszerek;


55

- kreatív tevékenység;

- közösségépítés;

- művészi kifejezés.

3.2.12.10.3. Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a

környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott

vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a

környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás

eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

3.2.12.10.4. Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció

legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott,

hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni.

Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat

meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre,

az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt –

ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái

- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

- házi dolgozat készítése;

- poszterek készítése és bemutatása;

- iskolarádió felhasználása híradásra;

- drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;

- faliújságon közölt információk készítése;

- szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái

- környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

- környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

- környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

- a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;

- a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes

önkormányzattal.

3.2.12.10.5. Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola

életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek

mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet

az embernek a világban elfoglalt helyéről.


56

Az attitűdvizsgálatot a X. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a XII. évfolyam végén is

elvégezzük.

A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek

mérésre is.

Az iskolai munkaterv részeként elkészítjük az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A

félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is

megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.

3.2.12.10.6. Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell

tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt évente egy-két

tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési

programokon.

3.2.13.Egészségnevelési program

A hozzánk kerülő fiatalok életüknek az egyik legkritikusabb, legsérülékenyebb időszakában

vannak. A serdüléssel a szülői kapcsolatok gyengülnek, erősödik a kortárs csoportok és az egyéb

információ hordozók szerepe a tanulásban és felvilágosításban. Ebben az időszakban érdemi hatást

lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagymértékben meghatározza az életmódjukban

később kialakuló szokásaikat, preferenciáik kialakítását. Az iskola tehát a családi környezet mellett

a szocializációnak azon színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel

készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

3.2.13.1. Általános fejlesztési célok

a pedagógusok és a tanulók egészség ismereteinek bővítése, korszerűsítése,

az oktatási-nevelési tevékenység egészséges környezetben való biztosítása, a környezet

egészségtámogató jellegének erősítése,

az iskola-egészségügyi ellátás tervezett biztosítása,

az iskolai egészségnevelési tevékenység tervezett, ütemezett végrehajtása,

a mindennapos testedzés, testmozgás feltételeinek biztosítása,

az egészségfejlesztésben érdekelt partnerek együttműködésének koordinálása

3.2.13.2. Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek

hagyományos felvilágosító tevékenység: ezek egyfelől az egészségkárosító

magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet – általában elrettentő tartalmú

információk bemutatásának eszközével -, másrészt megoldásként kínálják a helyesnek vélt

egészségmagatartást. Veszélye, hogy az ismeretek átadásának nem feltétele a hallgatóság

aktív bevonása. Tapasztalatok szerint az ismeretek ilyen módon történő átadása önmagában

nem elegendő a viselkedés befolyásolására, hiszen a háttérben meghúzódó motivációk

lényegesen erősebbek lehetnek. Ebbe a csoportba tartoznak az iskolai felvilágosító

előadások, a különböző időszaki kiadványok, brosúrák.

rizikócsoportos megközelítés: korai szűrés eredményeként feltárt egészségi (nem fertőző

betegség) problémákkal, avagy szociális helyzetük szempontjából veszélyeztetettek

felmérése, majd a körükben végzett célzott egészségfejlesztő, betegség megelőző


57

tevékenység. Iskolai szinten ez valósul meg az orvosi vélemény alapján könnyített, vagy

gyógy testnevelési foglalkozásokon részt vevő diákok esetében (differenciált testi nevelés).

a társas-érzelmi készségek fejlesztését fokozó beavatkozások: az érzelmi nevelést előtérbe

helyező modell a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségeit nevezi meg az

egészségkárosító magatartásformák kialakulásának háttereként. Ez a módszer lehetőséget

biztosít résztvevői számára a szocializációra, a társas-kommunikációs készségeik

fejlesztésére. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-

foglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret

fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok ellenállnak az egészségkárosító

magatartásformáknak, nemet mondanak a káros szenvedélyeknek.

kortárshatások az egészségfejlesztésben: a serdülőkorú fiatalok számára a felnőtteknél

(szülő, pedagógus) lényegesen nagyobb véleményformáló hatással van a kortárs. Ezen

felismerésen alapulva indulnak évről-évre azok a főként középiskolás korosztályt megcélzó

kortárs képző programok, melyeket kiképzett szakemberek tartanak, főként a „kényes”

témákat súlypontozva. A képzett kortárssegítők segíthetnek közvetlenül társaiknak,

barátaiknak, illetve modellként szolgálhatnak társaik előtt az egészséges életvitel

kialakításában. Iskolánk eddig is támogatta, és ez után is támogatni kívánja a kortárs képző

programokon való tanulói részvételt.

3.2.13.3. Az iskolai egészségnevelés területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek/témáknak az

iskola pedagógiai rendszerébe be kell épülnie. Ezen témák a következők:

az egészséges táplálkozás

szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol fogyasztás, kábítószer használat)

szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok, családtervezés, AIDS prevenció

a betegség és gyógyulást segítő magatartások, elsősegélynyújtás

testi higiénia

személyes biztonság, balesetvédelem (iskola, közlekedés)

testedzés, mozgás, egészséges testtartás

személyiségfejlődés elősegítése, önismeret, tanulási technikák

egészséges környezet (tanulási környezet, természethez való viszony)

3.2.13.4. Az iskolai egészségnevelés színterei:

3.2.13.4.1. Az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a körzet szerint illetékes védőnő látják el:

a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása (általános

kötelező szűrővizsgálatok 9. és 11. évfolyam, tüdőszűrés évente)

a tanulók elsősegélyben való részesítése

közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve

védőnői feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel

3.2.13.4.2. Tanórai foglalkozások:


58

biológia tanórák: az egyes szervek, szervrendszerek működéséhez kapcsolódó egészségügyi

vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás, testi higiénia,

osztályfőnöki órák: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés,

szexuális felvilágosítás,

testnevelés órák: testedzés, mozgás, helyes testtartás

gyógytestnevelés: az iskolai szintű gyógytestnevelési feladatok ellátását külön időkeretben

oldjuk meg,

minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó balesetvédelmi rendszabályok

ismertetése az adott tantárgy első foglalkozásán történik

3.2.13.4.3. Tanórán kívüli foglalkozások

ismeretterjesztő előadások

témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek

délutáni szabadidős foglalkozások

sportprogramok és tömegsport rendezvények

kirándulások, túrák, nyári táborok

3.2.13.5. Iskolai egészségfejlesztő testmozgás:

A közoktatási törvény jogszabályai alapján fontos feladatunk a mindennapi egészségfejlesztő

testmozgás feltételeinek biztosítása. Ehhez a testnevelés tantárgy órakeretében osztályonként

átlagosan 2 órát biztosítunk, ezen túl a Diák Sportkörrel együttműködve szervezzük meg a délutáni

sportfoglalkozásokat, ahol minden tanuló számára biztosított a tömegsport lehetősége.

Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink:

tanulóinknak biztosítani a kortársképzéseken való részvételt

minden tanulónk a 10. évfolyam végéig kapjon korszerű felvilágosító ismereteket a

szexualitás és a szenvedélybetegségek témakörében, a „kényes” témáknál (pl. kábítószer

használat) külső szakemberek bevonásával

minden olyan prevenciós tevékenység támogatása, amely tanulóink egészségét szolgálja

Középtávú céljaink:

az iskolai egészségfejlesztési program teljes körű kiépítése a minőségfejlesztésben ismert

PDCA ciklus ismérvei alapján. Intézményi helyzetfelmérés alapján (módszere: SWOT,

kérdőív) a legfontosabb célok kiválasztása, majd ezek lebontása intézkedési (=cselekvési)

tervvé. A program megvalósítását folyamatos ellenőrzés és önértékelés kíséri, ami alapján a

terv módosítható.

3.2.14. Az iskolai közösségi szolgálat

fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50

óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti. Ez azt rögzíti jogszabályi szinten, hogy az érettségi

nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek,

a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a

középiskolai tanulmányait befejezze.


59

Az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni,

illetve figyelembe venni:

A kötelezően alkalmazandó jogszabály a köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv

kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet valamint

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

Figyelembe kell venni: A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII.

törvényt, A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és végrehajtásához szükséges

középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Kormány határozatot, valamint Az egyesülési

jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló

2011. évi CLXXV. törvényt.

Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékben szemléletváltás

következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő

viszonyukban. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos

olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, felelős döntéshozatal, vezetői

készségek stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári

léthez.

A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló

helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független,

egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”

Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:

- kritikus gondolkodás,

- érzelmi intelligencia,

- önbizalom,

- felelősségvállalás,

- állampolgári kompetencia,

- felelős döntéshozatal,

- szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,

- kommunikációs készség,

- együttműködés,

- empátia,

- konfliktuskezelés,

- problémamegoldás.

A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet. A pedagógiai célokon

túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. A tanulók

mindegyikének nyújtson lehetőséget a sikeres tevékenységre.

3.2.14.1. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása

a., A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá

gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban

megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és

folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a

bizonyítványban és a naplóban.


60

b., A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős:

- a tanuló felkészítésért,

- pedagógiai feldolgozásért,

- a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,

- adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért,

- a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe,

- a tevékenységek elismeréséért,

- az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért

c., Az iskolai koordinátor

Az intézményvezető nevezi i azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladatként a

neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs,

szervezési és adminisztratív feladatait.

A pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens segítheti. A koordinátor személyével a tanulóknak

is egyet kell érteniük. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségéhez mérten kedvezményeket és

bérpótlékot állapíthat meg a koordinátor részére.

A közösségi szolgálat területei:

a., egészségügyi,

b.,szociális és jótékonysági,

c., oktatási,

d., kulturális és közösségi,

e., környezet- és természetvédelmi,

f., katasztrófavédelmi,

g., közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel,

továbbá idős emberekkel.

Az a., pontban minden esetben, még a b., pontban említett tevékenységi körök esetén szükség

szerint mentort kell biztosítani.

3.2.14.2. A tevékenység megszervezése az iskolában

- Az intézményvezető kijelöli a program megvalósításáért felelős pedagógust illetve pedagógusokat.

- A középiskola a 9-11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan

elosztva szervezi meg a közösségi szolgálat teljesítését.

- Az iskola, éves munkatervében rögzíti az adott tanévre az egyes évfolyamokon a közösségi

munkára vonatkozó feladatokat, felelősöket, illetve azokat a momentumokat, amelyek a

nevelőtestület egészét érintik.

- A helyi lehetőségek számbavételével az iskolának törekedni kell változatos tevékenységi körök és

helyek biztosítására.


61

- A közösségi szolgálatok az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül –

szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő majd legfeljebb öt órás záró

foglalkozást tart.

- Egy órán 60 perc közösségi szolgálat értendő.

- A szolgálat alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

- A szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen

időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

- A program befejezésekor záró értékelésre kerül sor, ahol a tanulóknak lehetőségük van a

visszacsatolásra. A zárás ünnepélyes alkalom, amikor mindenki a már feldolgozott élményeit

megosztja a többiekkel. A zárás keretében kapják meg a tanulók az igazolásokat.

3.2.15. Mi az, ami a legfontosabb számunkra?

Az intézmény egyéni arculatát tehát leginkább az alábbi pedagógiai értékek és célok iránti

elkötelezettség jellemzi:

kötődés

a tanulói ambíció, igényszint fejlesztése

a vizuális és verbális kommunikáció fejlesztése

az egyéni szociális értékrend kialakítása, fejlesztése

az együttműködési képesség fejlesztése

önismeret, önbecsülés

a pozitív egyéni tudat, identitás fejlesztése

demokratizmus

hátrányos helyzetű tanulók segítése

leszakadók felzárkóztatása

piacképes, magas szintű szakmai tudás


62

4. Szakmai program

„Egy egész életre szóló állást nem lehet biztosítani, amit viszont lehet:

mindenkori felkészültséget új állások követelményeihez.”

(Bertil-Olof Svanholm)

4.1. A szakgimnáziumi, illetve az arra épülő szakképzés szakmai programja

A szakmai program készítésénél figyelembe vett jogszabályok:

az 2011. évi CXC törvény a köznevelésről

az 2011. évi LXXXVII. törvény a szakképzésről

az 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

a 2011. évi CLV. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, valamint

a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés

alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről,

valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről

az 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

az ágazati érettségi vizsgát is szabályozó az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet

A szakgimnáziumi szakmai program fő részei:

a szakgimnáziumbaban folyó szakmai képzés

az érettségire épülő szakképzés

a szakképzés személyi feltételei

szakmai, tárgyi programok (helyi tantervek)

szakmai tantárgyi programok

4.2. A szakgimnáziumban folyó szakmai előkészítés

A köznevelési törvény a szakgimnázium célját és feladatát a következőképpen fogalmazza meg: A

szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés

megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra


63

felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a

szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú

szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A

szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához

tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.

A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi

elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit

magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti

közismereti képzés mellett.

4.2.1. Alapelvek

Az oktatásnak és a szakmai képzésnek megkülönböztetett szerepe van a foglalkoztatási problémák

megoldásában, a piacgazdaság fejlődése szempontjából pedig alapkövetelmény a munkavállalók

korszerű szakképzettsége, megfelelő szakmai felkészültsége.

A középfokú szakképzés széles szakmai ismeretet nyújt a felsőoktatásba való bekapcsolódáshoz, a

gyors, munkaerő-piaci elhelyezkedéshez az életpályán szükséges többszöri szakmaváltáshoz.

A szakképzésnek ki kell terjednie a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges

emberi kapcsolatok, viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére,

valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, vállalkozói, idegen nyelvi

ismereteket is magukba foglalják.

A szakképzési rendszer fő törekvése, olyan tartalmak kiválasztása és közlése, melyek segítséget

jelentenek a tanulóknak az ismeretek megszerzésében, a folyamatos tanulásban, a végzetteknek a

gyors munkahelyváltásban. Előtérbe kerül a személyes jártasság, a problémával való megbirkózás

képessége.

Olyan tudás kialakítása a cél, amellyel a jelen és a közeljövő igényeinek meg lehet felelni, amellyel

tudás és ismeret konvertálható és magában hordozza a továbblépés lehetőségét.

Középiskolánkban a 9-12. évfolyamokon, az alábbi szakterületeken illetőleg ágazatokban folyik

képzés, évfolyamonként egy-egy osztállyal:

4.2.2. Műszaki szakterület

4.2.2.1. Informatika ágazat

A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerik

Az információ technológia alapjait

A hálózatok működésének, tervezésének elméletét és gyakorlatát

A Windows és Linux operációs rendszereket

Az irodai szoftverek magas szintű használatát: Szövegkezelés, előadás készítés,

táblázatkezelés, adatbázis-kezelés

Az informatikai szakmák világát, munkahelyi lehetőségeit

A szoftverfejlesztés elméletét és gyakorlatát C#, JavaScript és Pyton nyelveken keresztül

Az adatbázis-kezelés elméletét és gyakorlatát MySQL adatbázis szerver használatával

A webfejlesztés kliens és szerver oldali kódolását, a weboldalak formázásának módját

HTML, JavaScript, .NET, PHP és css nyelvek segítségével

Tanulmányaik során megismerik a számítógép hardver felépítését, összeszerelését, telepítését,

konfigurálását, karbantartását. Megtanulják a számítógépes hálózatok működését a réteg modellek

protokolljainak működésén keresztül. Mindezt kipróbálják szimulátor és éles labor környezetben is.


64

Elsajátítják a CISCO berendezések konfigurációs nyelvét és képesek kis és közepes méretű vállalati

hálózatok tervezésére és konfigurálására. Megismerik a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok

biztonsági problémáit. Betekintést nyernek az internet szolgáltatók feladataiba is. Részletesen

megismerik a Windows és Linux operációs rendszereket, azok telepítését, szolgáltatásait és

konfigurálását mind kliens, mind szerver oldalon. Részletesen megismerik és haladó szinten tudják

kezelni az irodai programcsomagot, konkrétan szövegkezelés, előadás készítés, táblázatkezelés,

adatbázis-kezelés és csoportmunka, irodai felhő szolgáltatások eszközeit. Betekintést kapnak az

informatika szakmák világába, főleg azzal a céllal, hogy ki tudják választani a számukra vonzó

területeket, ahol szívesen elhelyezkednének. Az első évfolyamon RasberryPi mikroszámítógépes

környezetben interaktív módon ismerkednek meg a programozás alapjaival Pyton nyelv

segítségével. Ezzel párhuzamosan a HTML, css és JS nyelv segítségével betekintést nyernek a

webfejlesztés alapjaiba. Felsőbb évfolyamon C# nyelven alaposan megismerik a programozás

vezérlő szerkezeteit, a típusokat, alap algoritmusokat és adatszerkezeteket, valamint az objektum

orientált programozás technológiáját (zártság, öröklés polimorfizmus, szerződés alapú

programozás). Elsajátítják az adatbázis tervezés lépéseit, fogalmait MySQL szerver környezetben,

ahol elsajátítják az SQL nyelvet, aminek segítségével képesek lesznek adatbázis, táblák,

megszorítások, indexek létrehozására, adatbázis adatok feltöltésére, törlésére, valamint adatbázisok

egyszerű és összetett lekédezésére (szűrés, rendezés, több táblás és összetett lekérdezések) sql

szkriptek elkészítésével. JavaScript nyelven megismerik a kliens oldali programozás alapjait, a

fontosabb JS könyvtárak mint például a JQUERY használatát. Alapszinten megismerkednek a css

formázó nyelvvel és css könyvtárak segítségével mester oldal alapú reszponzív site-ok összeállítását

is elsajátítják. Megismerik a PHP nyelv alapjait, és segítségével tudnak adatbázis szerverhez

csatlakozni, sql segítségével tudják azt manipulálni és lekérdezni.

A szakmai tantárgyak mellett nagy hangsúlyt kap a szakmai angol tanulása, ahol angol nyelvű

szakmai oldalak fordításával, online oktató programok megismerésével ismerkednek a nyelvvel.

ezeket az ismereteket fokozottan gyakoroljuk a szakmai órákon is. Tantárgyainkban szinte minden

területen megjelenik a tanulók kompetencia fejlesztése. Ilyen területek az idegen nyelvi,

állampolgári, általános kulturális, matematikai, logikai, szövegértési, munkaszervezési,

munkavégzési, kooperációs kompetenciák. A végzős évfolyamok a tanuló tehetségének

megfelelően emelt vagy középszintű érettségit tesz a szakmai tárgyakból.

Érettségi bizonyítvány megszerzését követően:

máris munkába állhatnak, mint irodai informatikus (OKJ 52 481 02).

további egy év tanulással szoftverfejlesztő (OKJ 54 213 05) képesítést szerezhetnek

sikeres felvételit követően tovább tanulhatnak valamely felsőfokú oktatási intézményben

4.2.2.2. Közlekedési ágazat

Váltókezelő

A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerkednek Magyarország vasúti

földrajzával, a vasút üzemvitelével, a vasúti közlekedéssel kapcsolatos jelzésekkel, a pályavasúti

berendezésekkel, a forgalom lebonyolításával kapcsolatos előírásokkal, a járművek műszaki

jellemzőivel, a fékek működésével és a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokkal.

A képzés 30%-ban gyakorlati órákból áll, melyek során a tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban

megtanulják alkalmazni, valamint kiállítani a szolgálat ellátásához szükséges nyomtatványokat.

Fontos hangsúlyt fektetünk az évközi tanulmányi kirándulásokra, melyeket a környező állomásokon

tesznek a tanulók, illetve az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra a 10. és 11. évfolyamokat

követően, melyet szintén különböző állomásokon töltenek a diákok. Elhelyezésüket a Baross Gábor

Oktatási Központ mint gyakorlati képzőhely végzi.


65

A végzős évfolyam a közismereti tantárgyak mellett szakmai tárgyból tesz közép- vagy emelt szintű

érettségi vizsgát.

Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően:

tanulóink munkába állhatnak mint váltókezelők (OKJ 52 841 02),

további egy év tanulással Vasútforgalmi szolgálattevő (OKJ 54 841 05) képesítést

szerezhetnek.

sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak

a Széchenyi István Egyetem (Győr) Közlekedésmérnöki Karán,

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karán.

Vasútforgalmi szolgálattevő

Váltókezelő ágazaton végzettek 1 év alatt, más szakokról beiratkozók 2 év alatt szerezhetnek

vasútforgalmi szolgálattevő szakmai vizsgát.

A tanulók a váltókezelő ágazaton tanultakon túlmenően további előírásokat ismernek meg a

forgalom lebonyolításával, az állomási és nyíltvonali biztosító berendezésekkel és a villamos

felsővezetéki berendezésekkel kapcsolatban. A képzés elvégzése jó alapokat ad más forgalmi

jellegű munkakörök betöltéséhez is, mint pl. mozdonyvezető.


megtanulják alkalmazni, valamint kiállítani a szolgálat ellátásához szükséges nyomtatványokat.

Fontos hangsúlyt fektetünk az évközi tanulmányi kirándulásokra, melyeket a környező állomásokon

tesznek a tanulók, illetve az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra az 1/13. évfolyamokat követően,

melyet szintén különböző állomásokon töltenek a nem váltókezelői érettségivel rendelkező diákok.

Elhelyezésüket a Baross Gábor Oktatási Központ mint gyakorlati képzőhely végzi.

Az szakmai vizsga letételét követően:

tanulóink munkába állhatnak mint Vasútforgalmi szolgálattevők (OKJ 54 841 05),

további egyéb forgalmi jellegű munkaköröket is betölthetnek,




Vasúti személypénztáros

A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerkednek Magyarország vasúti

földrajzával, a vasút üzemvitelével, az utastájékoztatás, panaszkezelés, menetdíjvisszatérítés

szabályaival, a személyszállítási kedvezményekkel, azok alkalmazásával, a pénztárkezelés

szabályaival, a pénztárakban használt jegykiadó gépekkel, azok kezelésével.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a jó kommunikációs készség, az udvarias magatartás, a

szolgáltatásközpontú, ügyfélorientált szemléletmód kialakítására.

A képzés gyakorlatigényes, 40%-ban gyakorlati órákból áll, melyek során a tanult elméleti

ismereteket a gyakorlatban megtanulják alkalmazni. Konkrét utastájékoztatási, jegykiadási, pénztári

el- és leszámolási feladatokat oldanak meg a tanulók, elsajátítják a különböző személypénztári

nyomtatványok kiállítását. Fontos hangsúlyt fektetünk az évközi tanulmányi kirándulásokra,

melyeket a környező állomásokon tesznek a tanulók, illetve az összefüggő nyári szakmai


66

gyakorlatra a 10. és 11. évfolyamokat követően, melyet szintén különböző állomásokon töltenek a

diákok. Elhelyezésüket a Baross Gábor Oktatási Központ mint gyakorlati képzőhely végzi.

A végzős évfolyam a közismereti tantárgyak mellett szakmai tárgyból tesz közép- vagy emelt szintű

érettségi vizsgát.

Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően:

tanulóink munkába állhatnak mint vasúti személypénztárosok (OKJ 52 841 03),

további egy év tanulással Jegyvizsgáló (OKJ 54 841 10) képesítést szerezhetnek.




Jegyvizsgáló

Vasúti személypénztáros ágazaton végzettek 1 év alatt, más szakokról beiratkozók 2 év alatt

szerezhetnek jegyvizsgáló szakmai vizsgát.

A tanulók a vasúti személypénztáros ágazaton tanultakon túlmenően további előírásokat ismernek

meg a személyszállítással kapcsolatban, megtanulják a fedélzeti munkavégzés szabályait, mindezek

mellett elsajátítják azokat a forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályokat, amelyek a

jegyvizsgálói munkakör betöltéséhez szükségesek. Megismerik a fedélzeti jegykiadógépet, annak

használatát.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a jó kommunikációs készség, az udvarias magatartás, a

szolgáltatásközpontú, ügyfélorientált szemléletmód kialakítására.

A képzés gyakorlatigényes, 40%-ban gyakorlati órákból áll, melyek során a tanult elméleti

ismereteket a gyakorlatban megtanulják alkalmazni. Konkrét utastájékoztatási, fedélzeti

jegykiadási, feladatokat oldanak meg a tanulók, elsajátítják a különböző utánfizetési nyomtatványok

kiállítását. Fontos hangsúlyt fektetünk az évközi tanulmányi kirándulásokra, melyeket a környező

állomásokon tesznek a tanulók, illetve az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra az 1/13.

évfolyamokat követően, melyet szintén különböző állomásokon töltenek a nem vasúti

személypénztáros érettségivel rendelkező diákok. Elhelyezésüket a Baross Gábor Oktatási Központ,

mint gyakorlati képzőhely végzi.

Az szakmai vizsga letételét követően:

tanulóink munkába állhatnak mint Jegyvizsgálók (OKJ 54 841 10),

további egyéb személyszállítással kapcsolatos munkaköröket is betölthetnek,




4.2.3. Kereskedelmi ágazat

A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerkednek a reklámok tervezésével, egy-

egy reklám vásárlókra gyakorolt hatásaival, hogyan lehet a vevőket a különböző reklámeszközökkel

befolyásolni, valamint ismereteket szerezhetnek a vállalkozás alapítás rejtelmeiről. Megismerhetik,

hogy hogyan lehet egy „Startup” vállalkozást elindítani, mitől lehet sikeres vagy éppen sikertelen

egy vállalkozás. Megismerkedhetnek a kis - és nagykereskedelmi egységekben lezajló árukezelési

és raktározási folyamatokkal.

Diákjaink megtanulják, hogy milyen szempontok alapján választunk beszállítót, milyen szempontok

szerint lehet a beszerzendő áruk mennyiségét és összetételét meghatározni, hogyan történhet az áru

megrendelése, illetve elsajátítják az áruátvétel mozzanatait


67

Megtanulják, hogy mitől lesz egy eladási folyamat sikeres, valamint különböző vevőtípusok miként

reagálnak egy-egy reklámhatásra, új termékekre.

Elsajátítják a leltározás folyamatát, annak módszereit, tisztában lesznek a leltárfelelősség

fontosságával.

Az áruforgalmi ismeretek mellett a diákok belátást nyerhetnek a logisztika a raktározás világában is,

amely során megismerkedhetnek a raktározás folyamatival a komissiózási stratégiák jelentőségével.

Megismerik, hogyan működik egy raktárirányítási rendszer, illetve a gyakorlati órák kereteiben

elsajátíthatják, hogy hogyan lehet létrehozni egy komplett raktári rendszert.

A képzés során fontosnak tartjuk, hogy a diákok ne csak az iskolai keretek között találkozhassanak

a szakmával, hanem lehetőleg minél több alkalommal eljussanak üzemlátogatásokra is. Ennek

érdekében évente több alkalommal is szervezünk üzemlátogatásokat a környékbeli kereskedelmi és

raktározási egységékbe.


is meg tanulják alkalmazni diákjaink, például jegyzőkönyvek kiállítását, az áruval kapcsolatos

kifogások intézését, a göngyölegek kezelését leltározását, valamint a raktári bizonylatok kitöltését.

Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazását segíti logisztikai szaktantermünk, ahol

raktározási és anyagmozgatási eszközök segítik az ismeretek elmélyítését.

A diákok a nyári gyakorlat kereteiben, az elméletben és gyakorlatban megszerzett tudásukat

érvényesíthetik a különböző gazdálkodó szervezeteknél.


tanulóink máris munkába állhatnak, mint vállalkozási ügyintéző (OKJ 51 344 11)

további egy év tanulással logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (OKJ 54 841 11

képesítést szerezhetnek.

a sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak bármely Magyarországi felsőoktatási

intézmény államilag finanszírozott vagy költségtérítéses szakán.

4.2.4 Rendészeti ágazat

A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerik

a rendőrség

a katasztrófavédelem

a büntetés-végrehajtás

a személy- és vagyonvédelemi szolgálatellátására vonatkozó általános szabályokat.

Elsajátítják a személy- és vagyonvédelmi, a tűzoltó és tűzmegelőzési alapismereteket, illetve a

büntetés-végrehajtási alapismereteket. Megismerkednek a képzéshez tartozó jogi fogalmakkal, az

Alaptörvény rendelkezéseivel, az állampolgárságra vonatkozó szabályokkal, az emberi és a polgári

jog alapjaival, a büntetőjog általános rendelkezéseivel és a kriminalisztika eszközeivel,

módszereivel. Kiemelten kezeljük az ifjúságvédelem és a bűnmegelőzés feladatainak

elsajátíttatását.


68

A testnevelés tantárgy tanítása során a fizikai erőnlét továbbfejlesztése és az alapvető alaki

mozgások elsajátítása kiemelt feladatként kerül oktatásra. A diákjaink a heti öt testnevelési óra

keretein belül 2 órában önvédelmi képzést kapnak és fegyvertechnikai, lövészeti kiképzésben is

részesülnek. A tanulmányaik során kiemelten kezeljük a kommunikációs készségek fejlesztését, a

szakmai informatikai és idegen nyelvi tudásuk bővítését. A végzős évfolyamok a közismereti

tantárgyak mellett szakmai tárgyból tesznek közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát.


tanulóink máris munkába állhatnak, mint közszolgálati ügykezelők (OKJ 52 345 04).

további egy év tanulással közszolgálati ügyintéző (OKJ 54 345 01) képesítést szerezhetnek.

a sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak

a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán

a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán

rendészeti középiskolában (Adyliget, Körmend, Miskolc, Szeged).

4.2.5. Szakmai nap

Évente megrendezzük az intézményi szakmai napot. Előadóink az egy-egy szakterületen már

„befutott”, nagy elméleti és gyakorlati jártasságot szerzett – diplomás vagy középfokú végzettséggel

rendelkező – volt diákjaink közül kerülnek ki.

A négyórás program első két órájának plenáris ülésén a pályaválasztás előtt álló 12.-es diákjaink

tájékozódhatnak, és kapnak segítséget döntésükhöz.

A szakmai nap második felében szekcióülések keretében a szakképzésben résztvevő hallgatóink

jutnak közelebb a „munka világához”, tájékozódhatnak a munkaerő-piaci lehetőségekről és

kihívásokról, választ kapnak kérdéseikre.

4.2.6. ECDL

Középiskolánkban a 9-10. évfolyamon az informatikaoktatás egységes elvek alapján, azonos tanterv

szerint folyik, melynek célja az ECDL-vizsgára való eredményes felkészítés. A vizsga letételét nem

tesszük kötelezővé, de az évközi érdemjegyadás, ill. a félévi és év végi osztályozás alapjául az

ECDL követelményei szolgálnak.

A bizonyítvány megszerzéséhez a vizsgára jelentkezőknek 1 elméleti és 6 gyakorlati vizsgán kell

számot adni a tudásukról, melyek az alábbiak:

1. alapismeretek

2. operációs rendszer

3. szövegszerkesztés

4. táblázatkezelés

5. adatbázis-kezelés

6. prezentáció

7. kommunikáció, internet

4.3. Intézményi szakmai program

Helyi tanterv

Az iskola készíti amely a kerettanterv adaptációja a helyi sajátosságok figyelembe vételével


69

4.3.1. A szakgimnáziumban folyó szakképzés alapelvei

Szakképzési formák indításánál elsődleges szempont számunkra a végzős tanulók elhelyezkedési

esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes tudás és alkalmazkodóképesség

kialakítása.

A szervezés során figyelembe vettük és vesszük fenntartónk rendelkezéseit, a Jász-Nagykun-

Szolnok Megyei Szakképzés-szervezési Társulás döntéseit, a szülők, diákok és munkatársak,

valamint a gazdálkodó szervezetek, a munkaerőpiac igényeit.

Folyamatos kapcsolattartás szükséges a szülőkkel, diákokkal, gazdálkodó szervezetekkel, hogy a

megváltozott igényekhez időben tudjunk alkalmazkodni.

Az igényeket felmérve a szakképzést folyamatosan meg kell újítanunk, és ehhez a meglévő

személyi és tárgyi erőforrásokat hozzá kell igazítanunk.

A szakgimnázium kilencediktől tizenkettedik évfolyamáig az ágazathoz tartozó szakképesítések

közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi

elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv

szerinti közismereti képzés mellett.

A szakgimnáziumnak feladata, hogy felkészítsen tanulóinkat a:

szakmai érettségi végzettséget adó érettségire

az érettségihez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére

szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra,

szakirányú munkába állásra

A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához

tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.

A szakgimnáziumi képzés során az érettségi vizsgával megszerezhető szakképesítések:

5231/6 FEOR számú jegyvizsgáló

3142/9 FEOR számú számítógépes rendszerkarbantartó

3622/15 FEOR számú kereskedelmi ügyintpéző

4.3.2. ÉRETTSÉGI UTÁN választható szakképzések

Szoftverfejlesztő OKJ 54 213 05

Közszolgálati ügyintéző OKJ 52 345 01

Vasútforgalmi szolgálattevő OKJ 54 841 05

Vasúti árufuvarozási ügyintéző OKJ 54 841 06

Jegyvizsgáló OKJ 54 841 10

Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző OKJ 54 841 11


70

4.3.3. A szakképzés szervezésének személyi feltételei

Az elméleti és gyakorlati képzést a köznevelésről szóló törvény 98.§-ában szabályozott feltételekkel

rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el, főállásban vagy szükség szerint

részfoglalkozásúként, óraadóként.

4.3.4. A szakképesítéseket igazoló bizonyítványok kiadása

A szakképzésről szóló 2011. évi C LVXXVII. törvény 9. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

(4) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a

szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt.

(7) A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye

alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a komplex szakmai vizsgán

eredménytelen vizsgát tett vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét

teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy

részszakképesítések követelményeinek.

(8) A komplex szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány és nyomtatvány használható, amelyet a

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány és a nyomtatvány

előállításához és forgalmazásához a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye

szükséges.

(9) A komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásáról a

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.

4.3.5. Belépési feltételek

Az intézményben rész-szakképesítés megszerzésére nem lehet beiskolázni. Ha a tanuló a szakma

vizsgakövetelményeit teljesítette, képesítést nyer a nevezett rész-szakmákra is, amennyiben az

iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló első szakmai vizsgája eredménytelen volt, vagy csak a

vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, az iskolai rendszerű képzésben csak a javítóvizsgán

szerezhet részszakképesítést.

Általános iskolából érkező diákok:

A szakgimnáziumi osztályokba való belépés feltételeit e szabályzat 5.6. Az intézménybe lépés

feltétele, az átjárhatóság feltételei pontja szabályozza.

A képzés megkezdésének szakmaspecifikus feltétele a vasútforgalmi szolgálattevő és a jegyvizsgáló

képzésnél az:

„Vasútorvosi” alkalmassági vizsgálaton elért valamilyen szintű „Alkalmas” minősítés.

A „Vasúti szolgálatra alkalmatlan” minősítést szerzettek számára lehetőséget biztosítunk

egy másik képzésbe való átjelentkezésre.

Az érettségi utáni képzésekbe való beiratkozás egységes feltételei

Az érettségi utáni képzések egy illetve két évesek attól függően, hogy szakirányú vagy nem

szakirányú érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik a jelentkező.

Érettségi bizonyítvány

Szakirányú érettségi bizonyítvány esetén a képzési idő 1 év

Nem szakirányú érettségi bizonyítvány esetén a képzési idő 2 év


71

25. évnél nem magasabb életkor

A képzés folytatásának szakmaspecifikus feltétele a vasútforgalmi szolgálattevő képzésnél

az:

„Vasútorvosi” alkalmassági vizsgálaton elért valamilyen szintű „Alkalmas”

minősítés.

A „Vasúti szolgálatra alkalmatlan” minősítést szerzettek számára lehetőséget

biztosítunk egy másik képzésbe való átjelentkezésre.

Az érettségi utáni képzések elindításának feltétele legalább 5 fő bejelentkezése.

4.3.6. A vizsgára bocsátás követelményei

A komplex szakmai vizsgára való bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam eredményes

elvégzése, vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki teljesítette (legalább elégséges eredménnyel) a

tantárgyi követelményeket

Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak

szerint teljesített tantárgyak (a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint) egyenértékűek

az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés megszerzésére történő

felkészítése tanulói jogviszonyban történt, és a tanévet eredményesen lezárták, de a komplex

szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni, a

komplex szakmai vizsgát az a szakképző iskola is megszervezheti az általa oktatott szakképesítések

vonatkozásában, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói jogviszonyban.

4.3.7 szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei:

Mentesül a szakmai vizsga vagy annak a versenykiírásban meghatározott vizsgafeladatának letétele

alól az a vizsgázó, aki a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi

versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott követelményt teljesítette, és a

versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ennek alapján mentesül a

szakmai vizsga letétele alól az a versenyző, aki az adott versenytevékenység mindegyikéből

(írásbeli, gyakorlati szóbeli) legalább 71%-ot teljesített.

A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat

eredményét jelesnek (5) kell tekinteni.

A versenyző eredményéről a Versenybizottság Igazolást ad ki, melynek figyelembevételével az

iskola mellett működő szakmai vizsgabizottság állapítja meg a vizsgázó tanuló eredményét és adja

ki számára a szakmai bizonyítványt.

4.3.12. Beszámíthatóság a tanuló előzetes tanulmányai alapján

Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű

igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható

előzetes tanulmányokról és a teljesített követelményekről az iskola vezetője a szakmai

munkaközösség véleménye alapján határozattal dönt.

4.3.8. Eszköz- és felszerelésjegyzék

4.3.8.1. Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

Eszköz Rendelkezésre áll Hiányzik

Telefon, fax


72

Számítógép internet csatlakozással

Projector

Szoftverek (irodai, raktári és ágazati

alkalmazások

Térképek (közúti, vasúti, vízi útvonalakról,

légifolyosókról

Számológép

Nyomtató, szkennelési funkcióval

Fénymásoló

Tarifakönyvek

Menetrendek (digitális és/vagy papíralapú

formában)

Jogszabálygyűjtemén (digitális és/vagy

papíralapú formában)

Fuvarozási szabályzatok (digitális és/vagy


Okmányminták (digitális és/vagy papíralapú

formában)

Raktári árumozgások nyilvántartási

dokumentumai

4.3.8.2. Vasútforgalmi szolgálattevő


Telefon, fax


Projector


alkalmazások


légifolyosókról

Számológép


Fénymásoló

Tarifakönyvek


formában)






73


formában)


dokumentumai

4.3.8.3. jegyvizsgáló


Telefon, fax


Projector


alkalmazások


légifolyosókról

Számológép


Fénymásoló

Tarifakönyvek


formában)






formában)


dokumentumai

4.3.8.4. Közszolgálati ügyintéző


74


Szkenner

Nyomtató

Fénymásoló

Telefon

Fax

Irodai Szoftverek

Nyomtatványok

Iratmegsemmisítő

Hangrögzítő

CD-jogtár

Internet hozzáférés

Irodaszerek

Hivatali nyomtatványok (másolatok)

Szakmai okmányok

Iktató könyv

Postakönyv

Iktató szoftver


75

4.3.8.5. Közszolgálati ügykezelő


A 6.15. – 6.17. pontokban felsorolt szoftverek

ajánlott hardverkonfigurációinak megfelelő 12

db tanulói és 1 db oktatói

számítógép internetkapcsolattal

Oktatói számítógép képernyőjének kivetítésére

alkalmas eszközök

3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási

feladataira alkalmas, VLAN-képes,

menedzselhető kapcsoló

3 db kis- és otthoni hálózatok

forgalomirányítási feladataira és

internetkapcsolatának biztosítására alkalmas

integrált forgalomirányító

2 db kiszolgálói feladatokra alkalmas PC

6 db ügyfél operációs rendszer futtatására

alkalmas, vezetéknélküli interfésszel

rendelkező PC vagy laptop (amennyiben a 6.1.

pontban meghatározott eszköz erre alkalmas,

akkor nem kell további eszközként biztosítani)

Ethernet és soros kábelek [Kábelkészletek

(soros, konzol, egyenes és keresztkötésű UTP)

Patch panelek, fali csatlakozók, RJ45 UTP

csatlakozók - CAT5e UTP kábel (fali, patch)

Rack szekrény]

UTP kábelezéshez szerszámok (csavarhúzók,

klimpelő, blankoló, vágó fogók)

1 db hálózati kábelteszter

Számítógép szereléshez szerelőkészlet

(csavarhúzó, fogó, alkatrész visszanyerő,

csipesz)

6 db antisztatikus csuklópánt és 1 db szőnyeg

Számítógép szereléshez 6 db gyakorló

számítógép és hozzá tartozó perifériák, 1 db

laptop

Számítógép tisztítási eszközök és anyagok,

hővezető paszta

1 db nyomtató

Szoftverek I. (minden tanulói és oktatói

számítógépre)


76

Kliensoldali operációs rendszerek

Office irodai alkalmazás csomag

Böngésző program

Szoftverek II. (minden tanulói és oktatói

számítógépre)

Protokoll analizátor program

Hálózati szimulációs szoftver, amely képes a

10817-16 Hálózati ismeretek I. modulban előírt

LAN és WAN hálózati

eszközök szimulálására, valamint a

konfigurációs feladatok elvégzésére

Szoftverek III. (minden tanulói és oktatói

számítógépre)

Vizuális (blokk) programok készítésére

alkalmas szoftver

Felhasználói programok készítésére alkalmas

programozási nyelv (C++, C#, Java, Phyton)

Integrált fejlesztői környezet Integrált WEB

fejlesztői környezet

Script nyelv

HTML oldalak készítését támogató szoftver

Kliens számítógépen futó adatbázis-kezelő

szerver (MySQL vagy MS SQL)

SQL grafikus eszköz )

4.3.8.6. Szoftverfejlesztő


az ajánlott hardverkonfigurációinak megfelelő

12 db tanulói és 1 db oktatói számítógép

internetkapcsolattal

Oktatói számítógép képernyőjének kivetítésére

alkalmas eszközök

3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási

feladataira alkalmas, VLAN-képes,

menedzselhető kapcsoló

3 db kis- és otthoni hálózatok

forgalomirányítási feladataira és

internetkapcsolatának biztosítására alkalmas


77

integrált forgalomirányító

2 db kiszolgálói feladatokra alkalmas PC

6 db ügyfél operációs rendszer futtatására

alkalmas, vezetéknélküli interfésszel

rendelkező PC vagy laptop (amennyiben az

első sorban meghatározott eszköz erre

alkalmas, akkor nem kell további eszközként

biztosítani)

Ethernet és soros kábelek [Kábelkészletek

(soros, konzol, egyenes és keresztkötésű UTP)

Patch panelek, fali csatlakozók, RJ45 UTP

csatlakozók - CAT5e UTP kábel (fali, patch)

Rack szekrény

UTP kábelezéshez szerszámok (csavarhúzók,

klimpelő, blankoló, vágó fogók)

1 db hálózati kábelteszter

Számítógép szereléshez szerelőkészlet

(csavarhúzó, fogó, alkatrész visszanyerő,

csipesz)

6 db antisztatikus csuklópánt és 1 db szőnyeg

Számítógép szereléshez 6 db gyakorló

számítógép és hozzá tartozó perifériák, 1 db

laptop

Számítógép tisztítási eszközök és anyagok,

hővezető paszta

1 db nyomtató

Mobil eszközök és szimulátorok (tablet,

okostelefon)

Szoftverek I. (minden tanulói és oktatói

számítógépre)

Kliens oldali operációs rendszerek

Office irodai alkalmazás csomag

Böngésző program

Szoftverek II. (minden tanulói és oktatói

számítógépre)

Protokoll analizátor program

Hálózati szimulációs szoftver, amely képes a

11997-16 Hálózati ismeretek I. modulban előírt

LAN és WAN hálózati eszközök szimulálására,

valamint a konfigurációs feladatok elvégzésére

Szoftverek III. (minden tanulói és oktatói

számítógépre)

Vizuális (blokk) programok készítésére


78

alkalmas szoftver

Felhasználói programok készítésére alkalmas

programozási nyelv (C++, C#, Java, Phyton)

Második programozási nyelv (C++, C#, Java,

Python)

Integrált fejlesztői környezet Integrált WEB

fejlesztői környezet

HTML oldalak készítését támogató szoftver

Kliens számítógépen futó adatbázis-kezelő

szerver (MySQL vagy MS SQL)

SQL grafikus eszköz

Szoftverek IV. (minden tanulói és oktatói

számítógépre)

Automatikus tesztelést támogató eszközök

CASE eszközök

Képszerkesztő szoftver

Multimédiás, játékfejlesztői modulok, Szerver

és desktop, mobil operációs rendszerek

4.3.9. Taniroda

Intézményünkben tanirodát működtetünk, melynek szolgáltatásait elsősorban a logisztikai

ügyintéző képzésben részt vevő diákjaink veszik igénybe.

4.3.10. A gyakorlati képzés

Az intézményünkben folyó képzések gyakorlati foglakozásai - a szakképesítések jellegéből

fakadóan - nagyrészt elméletigényes, tanteremi gyakorlatok.

A vasúti képzéseink gyakorlati foglalkozásai az iskola helyiségeiben kialakított, a MÁV által bérelt

és annak eszközeivel felszerelt forgalmi szimulációs és kereskedelmi kabinetekben folynak. Az

oktató tevékenységet segíti a minden szükséges utasítással, nyomtatvánnyal ellátott szertár.

A munkába állás megkönnyítése, az elvárt munkatapasztalatok megszerzése céljából a 10 - 13.

évfolyamot követően minden képzési forma esetében összefüggő nyári termelési gyakorlatot

szervezünk.

A vasúti képzésben résztvevő tanulók gyakorlati szolgálati helyének kiválasztása a BGOK-val való

együttműködésben, a tanuló lakóhelyének figyelembevételével történik.

A rendvédelmi képzésben résztvevő tanulóink gyakorlati helyét a rendőrség, tűzoltóság a

katasztrófavédelem és a büntetés végrehajtás szakembereivel együttműködve határozzuk meg.

A többi képzésünk esetében a diákok mintegy álláskeresési feladatként önállóan keresnek

maguknak gyakorlati helyet. A sikertelenül próbálkozók esetén az iskola biztosít gyakorlati helyet,

kihasználva a gazdálkodó szervezetekkel kialakított több évtizedes kapcsolatrendszert.

A szakmai gyakorlatról a képzési formától függetlenül a tanulók gyakorlati naplót kötelesek

vezetni.


79

A gyakorlati naplót a képzés során látottak és hallottak alapján az előre kiadott tematika

segítségével kell elkészíteniük a tanulóknak és minden tanév szeptember elsejéig leadni azt. A

naplókat évfolyamonként a munkaközösség vezető által kijelölt pedagógus gyűjti össze és értékeli

azt a gyakorlati hely tanulóról készült jellemzésével együttesen, amely a tanuló összefüggő nyári

szakmai gyakorlati jegyét alkotja.

Az értékelés elektronikus naplóban való rögzítése az értékelést végző pedagógus feladata.

Az értékelésként kapott érdemjegy az alábbi tantárgyaknál kerül rögzítésre:

A 2016. szeptember előtt indított képzések esetében:

közlekedés ágazat: 11. évfolyam: közlekedés üzemvitel

kereskedelem ágazat: 11. évfolyam: áruforgalom gyakorlata

rendészet ágazat: 12. évfolyam: speciális gyakorlat IV.

A 2016. szeptember után indított képzések esetében:

9-12. évfolyamosok:

váltókezelő: 10. évfolyam: forgalmi gyakorlat

11. évfolyam: forgalmi gyakorlat

vasúti személypénztáros: 10. évfolyam: pénztárkezelés gyakorlat és

forgalmi ismeretek gyakorlat

11. évfolyam: pénztárkezelés gyakorlat és


vállalkozási ügyintéző: 10. évfolyam: üzleti kommunikáció gyakorlat

11. évfolyam: áruosztályozás gyakorlata

rendészeti ügyintéző: 11. évfolyam: Önvédelem és intézkedés taktika

gyakorlat III.

12. évfolyam: Önvédelem és intézkedés taktika

gyakorlat IV.

informatika nincs összefüggő nyári szakmai gyakorlat

2 éves képzésű 13-14. évfolyamosok:

vasútforgalmi szolgálattevő: 13. évfolyam: jelzési ismeretek gyakorlat

jegyvizsgáló: 13. évfolyam: díjszabási gyakorlat


logisztikai és szállítmányozási ügyintéző: logisztikai tervezés gyakorlat

4.3.11. A szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösség tagjai azok a tanárok, akik

részt vesznek a szakgimnáziumi ágazati tantárgyak tanításában

érintettek az érettségi utáni szakképzésekben.

A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető, irányító tevékenysége mellett végzi.


80

A munkaközösség összehívására két formában kerülhet sor:

Plenáris ülés, minden munkaközösségi tag részvételével (pl.: tantárgyfelosztás elkészítése).

Szekcióülés, a megbeszélésre kerülő témában érintettek részvételével (pl.: informatika,

szakmai idegen nyelv).

4.4. Szakmai tanulmányi versenyek

Középiskolánkban a szakmai tanulmányi versenyeken való részvételnek tulajdonképpen az első

szakgimnáziumi évfolyam kilépéséig, azaz 1976-ig visszanyúló hagyományai vannak.

Maradéktalanul felvállaljuk az NSZFH gondozásában kiadásra kerülő versenyszabályzatokban

deklarált alábbi célokat:

Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenye

a tanulók felkészítése, érettségi vizsgájuk elősegítése,

lehetőség biztosítása az érettségiző tehetséges tanulóknak a megmérettetésre, a kiemelkedő

eredmények eléréséhez,

a szaktanárok tehetséggondozó munkájának bemutatása,

a szakképző iskolák oktató-nevelő munkájának versenyszintű értékelése, a kiemelkedő

oktató-nevelő tevékenység ösztönzése és elismerése.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek célja

a magyar szakképzés színvonalának fejlesztése és bemutatása,

a tanulók felkészítése, szakmai vizsgájuk elősegítése,

lehetőség biztosítása a szakképzésben részt vevő, illetve érettségiző tehetséges tanulóknak a

megmérettetéshez, a kiemelkedő eredmények eléréséhez,

a szaktanárok tehetséggondozó munkájának bemutatása,

a szakképző iskolák oktató-nevelő munkájának versenyszintű értékelése, a kiemelkedő

A versenyekre való felkészítés

Az ÁSZÉV felkészítés órakeretben, az érettségi előkészítő foglalkozások keretében, valamint

tanórán kívüli foglalkozások keretében történik.

Az OSZTV felkészítés egyéni foglalkozások keretében, az érintettek önkéntes részvétele alapján,

órarenden kívüli foglalkozásként kerül megvalósításra.

4.5. Mellék-szakképesítések

1) A középiskola az alábbi mellék-szakképesítések területén folytat képzést:

XIII. Informatika 52 481 02 Irodai informatikus

XXXVIII. Rendészet és közszolgálat 52 345 04 Közszolgálati ügykezelő

XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika 51 344 11 Vállalkozási ügyintéző

XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika 52 841 02 Váltókezelő


81

XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika 52 841 03 Vasúti személypénztáros

2) Ágazatonként a mellék-szakképesítés indításának feltételeit az alábbiakban határozza meg a

középiskola:

a) 12 fő egybehangzó választása esetén indul a képzés

b) Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha az egy ágazatba tartozó tanulók száma nem éri el a

12 főt.

c) A mellék-szakképesítésre a gondviselő és a tanuló aláírásával ellátott, az iskola által készített

formanyomtatványon lehet.

d) jelentkezni a hatályos jogszabályok által meghatározott időpontig lehet, ettől csak különleges

esetben lehet.

e) A jelentkezési határidő lejárta után a már beadott jelentkezésen módosítani nem lehet.

3) Értékelés módja

A tantárgyakat külön-külön évközben érdemjegyekkel félévkor és év végén osztályzatokkal értékeli

a szaktanár.

4) A mellék-szakképesítéshez kapcsolódó előrehozott felkészítés középiskolánkban oktatott minden

ágazat esetében 12. évfolyam első félévének végén ér végett. Azok a tanulók, akik eredményesen

zárják a félévet a mellék-szakképesítéshez tartozó tantárgyakból teljesítik az előre hozott vizsgára

bocsájtás feltételeit.

5) Különös rendelkezések mellék-szakképesítés előrehozott szakmai vizsgájához kapcsolódóan:

A mellék-szakképesítés előrehozott vizsgájára a jogszabályban meghatározott módon és időben

lehet jelentkezni.

A tanulók a tanévrendjében meghatározott időpontban tehetik le vizsgájukat a februári

vizsgaidőszakban.

A tanulókat minden vizsga nap előtt, írásbeli, gyakorlati és szóbeli, megilleti két felkészülési nap,

amelyet az adott vizsgarészt megelőző két tanítási napon vehetnek igénybe.

6) 3. számú melléklet tartalmazza a fő és mellék-szakképesítések hálóterveit ágazatonkénti

bontásban.


82

5. Követelményrendszer

Az előző fejezetben megfogalmazott nevelési, oktatási célokat és értékeket csak abban az esetben

tudjuk megvalósítani, ha diákjaink és tanáraink számára egyértelműen megfogalmazott, egységes

követelményrendszert állítunk. A követelményeknek összhangban kell lenniük az oktatási,

szakképzési törvény támasztotta igényekkel, ugyanakkor differenciálniuk kell. A követelmény a

nevelés célját közvetítő norma, illetve normarendszer, melynek döntő befolyása, szabályzó szerepe

van a személyiség tudatának és magatartásának formálásában.

5.1. Tanulókkal szemben támasztott követelmények

A hozzánk kerülő diákok számára minimálisan elérendő célként a középszintű érettségi letételét

tűzzük ki. Az érettségire való felkészülés során a diákok olyan általános ismeretekre tesznek szert,

amelyek alkalmassá teszik őket felsőoktatási intézményekben történő továbbtanulásra vagy egy

szakma magas szintű elsajátítására. A dinamikusan fejlődő társadalomban, a mindinkább

kibontakozó piacgazdaságban, egy új évezred hajnalán nem engedhetjük meg, hogy diákjaink ne

rendelkezzenek az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, kompetenciákkal

amelyek alkalmassá teszik őket az önművelésre, a folyamatos fejlődésre, változás képességére. Az

érettségi vizsga ezeket az alapokat teremti meg.

A 13-14. évfolyamon tanulók számára a minimális cél az eredményes szakmai vizsga

letétele.

A helyi tanterv megalkotásánál fontos követelményként fogalmaztuk meg azt a célkitűzést,

hogy a nálunk tanuló diákok számára az egyik képzésből a másik képzésbe történő átmenet

("pályamódosítás") a lehető legkisebb problémával járjon.

Az érettségi vizsgán középszinten vagy emelt szinten egyaránt öt tantárgyból vizsgázik az

érettségiző írásban és szóban.

Kötelező:

magyar nyelv és irodalom

matematika

történelem

Kötelezően választható:

élő idegen nyelv

egy szabadon választott tantárgy

Az iskola minden tanévben meghirdeti a 10. évfolyamot végző tanulók számára, hogy

milyen érettségi tárgyakból, milyen szintű érettségi előkészítőt tart. Egy tanulócsoport létszáma

minimum 5 fő, maximum 15 fő a tantárgy jellegétől függően.

További általános követelményként az alábbiakat állítjuk diákjaink elé:

Tegyen eleget rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tanulmányi

kötelezettségének. Képességei szerint tanuljon.

Vegyen részt a kötelező és választott foglakozásokon, szakmai gyakorlatokon.

Tartsa meg az iskola, kollégium belső rendjére vonatkozó szabályokat.

A diákok számára a kötelező és választható tanítási órákat az iskola hálóterve, az

egyes tantárgyak követelményeit a helyi tantervek és tanmenetek határozzák meg.

10. évfolyamon hozza meg döntését, hogy 11. és 12. évfolyamon mely tantárgyakat

és milyen szinten tanulja annak érdekében, hogy középszinten vagy emelt szinten

meg tudjon felelni az érettségi követelményeknek.


83

Minden diák rendelkezzen a 12. évfolyam végére az általános műveltség alapjaival

és olyan képességgel, kompetenciával amely alkalmassá teszi az önművelésre.

Rendelkezzen megfelelő tárgyi tudással, gondolkodási és tájékozódási képességgel a

műveltségi területeken.

A szakképzés során a diákok sajátítsák el a korszerű szakmai ismereteket.

Minden tanuló szerezze meg azt a szakmai tudást, amelynek birtokában képes lesz

szakterületén a technikai és technológiai fejlődést követni, és az ezekből adódó

szakmai követelményeknek megfelelni.

5.2. Tanárokkal szemben támasztott elvárások

Pedagógiai programúnkban meg kell fogalmaznunk azokat a minimális elvárásainkat iskolánk

pedagógusaival szemben, amelyek feltételezik a nevelési célrendszer és értékrendszer

megvalósításának sikerét. Ezeket az általános, minimális követelményeket a következőkben

foglalhatjuk össze:

Legyen képes a pedagógiai program alapján nevelési, tanítási módszer

megválasztására az ismeretek, tananyag tárgyilagos és többoldalú közvetítésére.

Legyen képes egységes követelményrendszer kialakítására és betartatására.

Irányítsa, és folyamatosan értékelje, minősítse a tanulók munkáját.

Törekedjen a sokoldalú számonkérésre, az írásbeli és szóbeli feleletek

egyensúlyának fenntartására.

Munkájában legyen igényes, pontos, fegyelmezett.

Igyekezzen minél több értéket közvetíteni.

Nevelőmunkáját a gyerekcentrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem hassa

át.

Vegyen részt az iskola pedagógiai programjának kidolgozásában, folyamatos

tökéletesítésében, végrehajtásában.

Szakmai ismereteit továbbképzéseken, graduális és posztgraduális képzéseken

folyamatosan gyarapítsa.

Működjön közre az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

A tanuló emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

A szülő, tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa.

Életvitelében, emberi megnyilatkozásaiban legyen méltó a pedagógus hivatáshoz.

Legyen képes részt venni az iskola szakmai tartalmát meghatározó helyi

párbeszédben

Az országos, helyi és személyes elvárásokból tananyagot és követelményrendszert

tud szervezni tanulói számára.

Az oktatás helyett a tanulásra helyezi a hangsúlyt.

Tudatosan biztosítja az eredményes tanuláshoz szükséges pozitív légkört.

Képes a folyamatos tanulásra.


84

Tekintélyét tanóránként megújítandónak látja.

Képes az órai visszajelzéseket beépíteni pedagógusi munkájába.

5.2.1. Tanár szerep

A klasszikus tanár-diák viszonyról alkotott képünk azon a valós vagy képletes helyzeten alapul,

hogy a tanár és a diák a katedra két oldalán áll, kapcsolatukat tehát valamiféle szembenállás,

ellentét jellemzi.

A tanár: tanít, fegyelmez, utasít, követelményeket állít, nevel.

A diák: tanul, szót fogad, végrehajt, megfelel, változik.

A folyamat egyirányú. Az irányító szerep a tanáré, ő vezeti a rábízottakat. Ez egyfelől felelősséggel

terheli a vezetőt, másfelől a hatalmi pozíció szükségszerűen ellenállást szül. A tanítás tehát egyfajta

huzakodás a diákkal: a tanár akinek meggyőződése, hogy a tudás és értékrend átadása a kötelessége,

megpróbálja a diák „fejébe tölteni”, a diák, akinek kevésbé meggyőződése a szellemi gyarapodás

igénye ellenáll. A küzdelem kimenetélőtől függően sikerül megtanítani a tananyagot vagy nem.

A tanár-diák viszonyról ma már azt gondoljuk, hogy nem ellentét, hanem partnerkapcsolat. Ez

szükségszerű viszony, hiszen tanítani csak úgy lehet, ha van kit tanítani, és tanulni csak úgy lehet ha

van kitől. Tanítani csak az tud, aki hajlandó maga is tanulni.

A tanítás és tanulás a tanár és diák közös érdeke kell, hogy legyen, hiszen egy olyan folyamatról

van szó, ahol mindkettőjük személyisége fejlődik.

A tanárral szemben - saját magán kívül - a diákok, a kollégák, az iskola vezetése, a szülők és

különböző szervezetek is elvárásokat fogalmaznak meg, melyek legtöbbször ellentmondóak. Egy

tanár számára naponta probléma a megfelelés saját elvárásainak és egyeztetés a többi elvárás között.

A tanár sokszor olyan terheket hordoz, melyeket nem neki kellene cipelnie, csak a társadalom, a

család stb. ráterhelte ezeket a gondokat, és ő - a mítosznak megfelelni akarván - becsülettel

hordozza azokat. A tanárnak tudnia kell eldönteni azt, hogy miért felelős. A tanári pályán az egyik

legfontosabb dolog a kompetencia eldöntése, annak felmérése, hogy meddig szabad elmenni és

annak tudása, hogy meddig kell elmenni egy ügy megoldása kapcsán.

A jó tanár mítosza

A jó tanár tulajdonságait csokorba gyűjtve a következő listát kapjuk:

– nyugodt, kiegyensúlyozott, nem lehet kihozni a sodrából;

– nem veszíti el „hidegvérét”, nem mutat heves érzelmeket;

– nem az érzelmei irányítják, hangulata nem ingadozik;

– érzelmeit nem mutatja ki;

– nem elfogult, nincsenek előítéletei;

– nem tesz különbséget a diákok között;

– nincsenek kedvencei, nem „pikkel” senkire;

– nem részrehajló, egyformán elfogad mindenkit;

– tudása mindig nagyobb, mint a diáké, mindig tudja a helyes választ;

– nem felejt el semmit;

– következetes;

– megbízható;

– nem követ el hibákat;

– véleményalkotása pártatlan;

– kollégáival kollegiális, a diákok előtt egységfrontot alkotnak;

– kollégáival kapcsolatos személyes érzéseit nem mutatja ki.

Ha a tanár összeveti magát a jó tanár mítosza által követelt személyiségjegyekkel, rájön, hogy nem

képes ezt elérni, ezért el kell, hogy játssza e szerepek valamelyikét. Súlyos belső konfliktusokhoz,

önbecsapáshoz vezethet a diszharmónia a kifelé alakított szerep és a belső tulajdonságok között

(„vizet prédikál...”).


85

A jó tanár tehát hiteles ember, aki tisztában van korlátaival, nem frusztrálódik az elvárásoktól,

felméri képességeit, becsületes és őszinte magához és másokhoz, kellő önismerettel rendelkezik,

érzelmeivel kapcsolatban nyitott, és vállalja a fejlődés kockázatát.

Bármennyire is hiteles egy tanár, ez önmagában kevés munkájának ellátásához. A tanárnak el kell

végeznie a munkáját, tanítania kell, és ehhez meg kell teremtenie a feltételeket. A klasszikus

pedagógia sokféle módszert ajánl, ezek közül (a feltételek megteremtésére) a legismertebb módszer

a fegyelmezés.

Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek kellenek,

csak az nem mindegy, hogy ezen korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket alkalmazunk. Az irányító

jellegű fegyelmezéshez tekintélyre és hatalomra van szükség. A hatalom lehet a tekintély

következménye, illetve származhat a jutalmazás és büntetés alkalmazásából. A tekintély nem

egységes fogalom.

A szakértelmen alapuló tekintély kiérdemelt tekintély. Az illető tudásából, hozzáértéséből,

képzettségéből, bölcsességéből fakad. Az ilyen ember tiszteletnek örvend, tanácsokat kérnek tőle,

és meg is fogadják azokat.

A rangon, címen alapuló tekintély feladatköri tekintély. Az illető munkaköri leírásából,

kölcsönösen elfogadott hivatali rangjából fakad. Az érintettek elismerik a tekintéllyel felruházott

személy jogát, hogy irányítsa bizonyos viselkedéseiket.

köznapi megállapodásokon alapuló tekintély a mindennapi együttélés során kötött

egyezségekből fakad. Olyan íratlan szabályok ezek, melyek a személyes elköteleződés miatt

hatékonyak.

A bizalmon alapuló tekintély abból fakad, hogy a vezetett rá meri bízni magát arra, aki őt

vezeti.

A hatalmon alapuló tekintély valakinek a mások fölötti hatalmából ered. Az ilyen tekintély

képes irányítani, uralkodni, a hatalom gyakorlójának akaratát érvényesíteni, másokat akaratuk

ellenére cselekvésre késztetni. Eszközei a félelem, megfélemlítés, erőfölény.

Könnyen belátható, hogy a szakértelmen, rangon, megállapodáson alapuló tekintélynek

engedelmeskedni nem megalázó, elfogadható az irányítás jogossága. Ha a fegyelmezés ezek

segítségével történik, a diák belátja a változás szükségességét, elfogadja a korlátokat, hiszen tiszteli

azt, aki korlátozza őt, elfogadja az alárendelt szerepet, betartja a vele együtt megkötött

megállapodást. Ezekben az esetekben a diák részese egy döntési folyamatnak, érdekelt a helyzet

alakításában, nem felette, hanem vele történik mindez, a függőséget maga is alakítja, tehát belülről

fegyelmezi önmagát.

A jó tanár lehet szigorú, de csak ha magához is az, és lehet engedékeny, ha az a diák fejlődését

szolgálja. Lehet tekintélye, de az ne a hatalmából, hanem szakértelméből, példaadó önfegyelméből

fakadjon. Legyen következetes, másként büntetései és jutalmazásai hatástalanok, célt téveszthetnek,

de emberi mivoltából fakadóan lehet időnként következetlen, hiszen jogában áll elfáradni, hibázni,

nem tökéletesnek lenni. A jó tanár lehet komoly, ha ez nem szerep és nem álarc, ha a komolyság

belső összeszedettséget takar, és lehet jó kedve, hiszen vidámságra, optimizmusra is kell nevelnie.

Legyen távolságtartó, hogy megőrizze identitását és egyéniségét, de ne távolodjon el a diáktól

annyira, hogy a diák ne láthassa a példát.

A tanár csak olyan követelményeket támasszon a diákkal szemben, amelyeknek maga is

képes megfelelni, egyébként hiteltelen lesz. Soha ne legyen igénytelen, ez a minta öröklődik a

leggyorsabban. A megfellebbezhetetlen tanár ítélkezik, és az ítélkezés a távolságot növeli a tanár és

diák között. Az a legjobb, ha nem ítélkezik, nem minősít, hanem az érzéseit mondja el egy tanulóról

vagy egy szituációról. Az ember csak a saját érzéseiben lehet biztos, a másik érzéseit nem ismerjük,

csak akkor, ha megnyílik előttünk. Egy tanár legyen művelt, de ne szégyellje, ha nem tud mindent.

A szeszélyesség az önfegyelem hiányára utal, nem lehet példa a tanulók számára. A

kiszámíthatóság biztonságérzetet visz a két ember kapcsolatába. Az örök értékek képviselete nem

konzervativizmus, viszont a változásra való képtelenség, az idegenkedés az új befogadásától azzá


86

tesz. A lazaság jó, ha a problémák nem viselnek meg jobban, mint az jelentőségükből következik,

de rossz, ha a következetlenséget, a felelősség nem vállalását jelenti.

A tanári pálya igazi, embert próbáló terhe, hogy jól kell szeretnünk tanítványainkat. Jól

szeretni – többek között – azt jelenti, hogy szabadon hagyjuk tanítványainkat fejlődni, de olyan

mércét állítunk eléjük, amely nem engedi őket igénytelenné válni, és amely képességük, tudásuk

mind hatékonyabb kamatoztatására sarkallja őket. Tanítványaink fejlődésének megtapasztalása – a

szeretet gyümölcseként – minket is gazdagít.

5.3. Nevelő-oktató munka értékelése ellenőrzése

Az értékelés és az ellenőrzés két különböző folyamat. Az értékelés magában foglalja az ellenőrzést

is, mégsem azonos azzal, annál tágabb jelentéssel bír.

Az értékelés és az ellenőrzés közös vonása a kritikai szerep, vonatkozási pontjaik azonban

különbözőek. Az ellenőrzésben mindig jelen van a norma, egy előre meghatározott viszonyítási

alap. Az értékelés inkább az értékekről való gondolkodást jelenti.

Az értékelés magában foglalja a minősítést, a tájékoztatást, a szelektálást, a motiválást. Nem

csupán tényfeltáró tevékenységet jelent, hanem olyan eszközt, amely folyamatokat, változásokat

indukálhat mind az egyénben, mind pedig a szervezetben. Az értékelés során nyert információnak

helytállónak, megbízhatónak és a változásokat is magukban foglalónak kell lenniük.

5.3.1. Az értékelés formái

5.3.1.1. A külső értékelés

Külső értékelésről akkor beszélhetünk, ha az értékelők nem vettek részt tevékenyen a vizsgálandó

teljesítmény létrehozásában. Így az iskola teljesítményének megítéléséhez alapot szolgáltathatnak:

versenyeredmények,

beiskolázási mutatók,

továbbtanulási arány,

nyelvvizsga eredmények,

külső mérések (pl. kompetenciamérés, érettségi),

közvetett (külső) partnerek véleménye.

5.3.1.2. A belső értékelés

A belső értékelés során a teljesítmény létrehozásában résztvevő személyek végzik az értékelést. Az

iskola saját céljaihoz viszonyítva ítéli meg az elért eredményeket.

A belső értékelést végezheti:

a) az iskolavezetés,

b) a munkaközösség vezetője,

c) a munkaközösség (csoportos),

d) a pedagógus,

e) közvetlen (belső) partnerek.

Az értékelés formáit, folyamatleírásait és eszközeit az iskola belső szabályzatai tartalmazzák,

amelyek az iskolai szabályzatokat tartalmazó kézikönyvben (Hatályos Szabályzatok Gyűjteménye)

vannak elhelyezve.


87

5.3.2. Az értékelés négy területe

5.3.2.1. Tanulók értékelése

A megfelelő értékelés az egyik legfontosabb nevelőeszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanuló

munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. A legnagyobb ösztönző erő a tanuló számára

az, ha állandóan érzi, tapasztalja, hogy nem hiába dolgozik, minden jó szándékú igyekezetét a tanár

észreveszi, szorgalmát és hanyagságát, kis és nagy teljesítményeit egyaránt érdeme szerint reálisan

értékeli, és azt valamilyen formában azonnal tudomására is hozza. Az eredményes munka

elismerése sikerélményt nyújt, növeli az önbizalmat, biztonságérzetet ad, s a jó úton haladás

tudatosítása, a megerősítés még aktívabb közreműködésre, kezdeményezésre ösztönöz.

A tanulók értékelését be kell illeszteni a teljes nevelési – oktatási folyamatba. Ennek érdekében

három értékelési típust kell elkülöníteni:

1. Diagnosztikus értékelés (helyzetfeltárás) célja információk szerzése a pedagógiai döntések

meghozatala előtt, kiemelkedő vagy nagyon gyenge teljesítmények feltárása.

2. Formatív értékelés (fejlesztés – formálódás) a folyamat közbeni információ nyújtása a

feladat. A tanulási nehézségek, problémák feltárását segíti, lehetővé téve a beavatkozást,

konekciót a tanulói teljesítmények érdekében.

3. Szummatív értékelés (eredmények megállapítása) egy nevelési – oktatási folyamat zárása.

5.3.2.2. Az értékelés alapelvei

személyre szóló legyen

fejlesztő, ösztönző jellegű legyen

ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű

folyamatosan történjen meg

az iskolai (egységes) követelményrendszerre épüljön

biztosítsa a szóbeli és írásbeli megfelelő arányát, mindkét módon történjen meg az értékelés

legyen tárgyszerű, objektív (mik az erősségek, mik a gyengeségek, hogyan lehetséges a

javítás, fejlesztés)

félelemmentes légkörben történjen

Az alapelvek érvényesítése érdekében az egyes tárgyak követelményeit meg kell fogalmazni a

tanulók számára, azokat a tanulók tudomására kell hozni. A tantárgyak egységes iskolai

követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az egységes követelmények kialakításánál

az iskola programjához igazodó tanmenetek a meghatározók. Az egységes követelményrendszer

megfogalmazása a munkaközösségek feladata, megtartatása a munkaközösség vezetők feladata,

ellenőrzése az iskolavezetés feladata.

5.3.2.3. Az értékelés formái

5.3.2.3.1. Személyes, szóbeli értékelés történik:

a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad

a tanár él a tanórán kívüli lehetőségekkel megerősít, korrigál, tanácsot ad

az érdemjegyek és osztályzatok adása során, azok megállapításakor

szülői értekezleten az osztályfőnök, igény szerint a szaktanár

fogadóórán

a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán az osztályfőnök közvetíti a szaktanárok

véleményét


88

az osztályfőnök a naplók és ellenőrzők felülvizsgálatakor

az iskola, osztály által szervezett programok értékelésekor

a tantestület előtt – félévkor és évvégén a – nevelő – oktató munka értékelésekor

az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi

vétségek kapcsán

5.3.2.3.2. Írásbeli értékelés:

szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén

dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe

a szaktanárnak a dolgozatba írt véleménye

külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság,

pályázatok … stb.)

5.3.2.3.3. Érdemjegyek és osztályzatok:

Az érdemjegyek, osztályzatok megállapítása kényes feladat. A tanulók teljesítményét egzaktan kell

értékelni. A szubjektivitást a szóbeli feleletek során nem lehet teljes mértékben kizárni, mégis

messzemenő objektivitásra kell törekedni. A tanulói teljesítményeket a tantervi követelményekhez

viszonyítva kell mérni.

Az elbírálás öt érdemjeggyel történik:

Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeket pontosan, magas szinten

teljesítette.

Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeket kevés hibával teljesítette.

Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeket pontatlanul, néhány hibával

teljesítette és a nevelő segítségére, kiegészítésére többször rászorult.

Elégséges(2) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeket súlyos hiányosságokkal,

hibákkal teljesíti, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és jártasságokkal

rendelkezik.

Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha a törzsanyagból a tantervi követelményeknek nevelői

útbaigazítással sem tud eleget tenni, és nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális

ismeretekkel és készségekkel.

A hivatalos okmányokba csak egész számok jegyezhetők be. A kétes jegyek eldöntésekor

különös gonddal kell eljárni. Ahhoz ugyanis, hogy az érdemjegy betöltse nevelő funkcióját, a

pillanatnyi teljesítmény értékének megállapításán túl még mérlegelni kell a tanuló szorgalmát, a

felmutatott eredmény eléréséhez befektetett munkáját, aktivitását, a tanuló fejlődését. Ezek

figyelembevétele segíthet egy kétes jegy le-, illetve felkerekítésekor az igazságos, pedagógiai

szempontból helyes döntéshez.

Az írásbeli ellenőrzés feladatlapjainak és témazáró mérőlapoknak az elbírálása objektíven

megoldható. Ehhez pontos javítási és pontozási útmutató elkészítése szükséges. A szaktanár

felelőssége ennek elkészítése és betartása. A szaktanár munkáját a munkaközösség vezető és/vagy

az iskolavezetés ellenőrzi. Így egzakt mérést végezhetünk. Objektíven összehasonlíthatjuk a tanulók

teljesítményét. Megállapíthatóvá válik az átlagos teljesítményszint, ami lehetővé teszi az egységes

osztályozási norma megállapítását.

Az évközi érdemjegyek feladata, hogy értékeljék az egyes teljesítményeket, s ezzel neveljenek,

jobb munkára ösztönözzenek. A félévi és év végi osztályozáskor azt kell megítélni, hogy milyen

mértékben tudta a tanuló a tantervi követelményeket teljesíteni. Ebből következik, hogy a félévi

vagy év végi osztályzatot egyetlen évközi rossz teljesítmény miatt nem szabad lerontani,

ugyanakkor az sem engedhető meg, hogy az ingadozó évközi teljesítményt mutató diák az utolsó


89

napok kampánytanulásával javítsa ki az egész évközi munkájának hanyagságát. Ez igazságtalan

lenne a többi tanulóval szemben, és pedagógiai következménye is nagyon káros, mert arra csábít,

hogy következőkben a többi tanuló is hasonló módon járjon el.

Év elején a korrekt értékelés érdekében minden diákkal közölni kell a következőket:

1) A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját

értékelési rendszerüket (számonkérés, formái, módja)

2) A hiányzások és mulasztások következményeit.

3) A pótlási, javítási lehetőségeket.

4) A dolgozat íratásánál és javításánál az iskolai házirend vonatkozó részeit kell figyelembe venni.

5) „Az érdemjegyek és osztályzatok adása” című iskolai belső szabályzatot kell alkalmazni az

érdemjegyek és osztályzatok adásakor.

5.3.3. Az értékelés nyilvános fórumai

házi versenyek, vetélkedők,

bemutatóórák,

az iskola belső mérési rendszere,

tantárgyi külső felmérések,

a tanulmányi, pedagógiai munka értékelése a teljes diákközösség előtt (tanévzáró,

tanévnyitó, iskolai rendezvények),

értékelés évfolyamok és/vagy tagozatok szintjén,

szakköri, diákcsoporti, osztályközösségi eredmények megjelenítése (beszámolók,

kiállítások),

megyei, regionális és országos tantárgyi versenyek értékelése.

5.3.4. A kiemelkedő teljesítmények elismerése

a) Az iskola Házirendje,

b) A „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzat határozza meg.

c) Tanév végi könyvjutalmazás kiemelkedő teljesítmények elismeréséért.

5.3.5. A magatartás és szorgalom minősítése

Az iskola Házirendjében foglaltak szerint történik

5.3.3. A tanulók teljesítményéhez kapcsolódó tantárgyi mérési és értékelési rendszer

a./ Alapelvek:

Segítse elő a differenciált képzés megvalósítását.

Segítse elő a tanuló teljesítményének nyomonkövetését.

Segítse elő az iskola egységes értékelési rendszerének kialakulását.

Egy eszköze legyen a tanuló teljesítmény objektív mérésének.

Valósuljon meg a személyre szóló értékelés mellett az osztály, a szak és az évfolyam

értékelése.

Jól különítse el a minimum és az optimum szintet.

Tantárgyanként és munkaközösségenként egységes elvek szerint történjen a mérés és az

értékelés.


90

Adjon támpontot a tanári munka értékeléséhez a mérés eredménye és az abból levonható

következtetések.

b./ Értékelés

- Általában érdemjeggyel, szóbeli és írásbeli értékeléssel történik az iskolában általánosan

elfogadott elvek és szabályok szerint. Ettől egy-egy munkaközösség nyomós pedagógiai érvek

alapján, külön szabályzott formában térhet el.

- A minimumszint teljesítése az elégséges szint teljesítését kell, hogy jelentse.

- Az értékelés utáni teendőket a munkaközösség, iskolavezetés egyetértésével a szaktanár határozza

meg. A tanulók számára szükség szerint kötelező és ajánlott foglalkozásokat lehet előírni.

- A szaktanár ez irányú kötelezettségét az ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódó szabályzatok írják elő:

Pedagógiai program

Házirend

Az érdemjegyek és osztályzatok adása

Az iskola mérési rendje

A dolgozatírás szabályai

Az mérések értékelésének szabályai

Az iskola minőségbiztosítási kézikönyve

5.4. Pedagógusok értékelése

5.4.1. Alapelvek

1.) Mindenki által ismert rendszer alapján történjen. Ismertek legyenek az értékelés szempontjai.

(Hatályos szabályzatok gyűjteménye tartalmazza.)

2.) Személyre szóló legyen.

3.) Ösztönző hatású legyen.

5.4.2. A pedagógusmunka értékelésének célja

1.) A minőségbiztosítás folyamatosságának megvalósítása.

2.) Az egyéni és iskolai érdekek összehangolása.

3.) A problémakezelés javítása.

4.) Önértékelési képesség fejlesztése.

5.4.3. A pedagógus értékelésének főbb területei

1.) A tanítás folyamata.

2.) Munkafegyelem (pl. határidők betartása, vállalt feladatok elvégzése).

3.) Eredményesség (pl. versenyeredmények, érettségi, képesítő vizsga eredmények).

Ezen a területen nagyon fontos szempont a tanuló önmagához mért fejlődése.

4.) Többletmunkák (Az adott tanévre megszabott munkaköri leíráson túlmutató feladatok vállalása,

elvégzése.)

5.) Tanári egyéniség (pl. diákokhoz való kapcsolata, munkatársakhoz fűződő kapcsolata.)


91

5.4.4. Iskolavezetés értékelése

- A minőségbiztosítási rendszer nyitott önértékelési folyamatának megfelelően két évente történik.

- Az igazgatói pályázat véleményezésével.

- Az éves munkajelentések véleményezésével.

5.4.5. Az értékelés eszközei

1.) A tanítás folyamatához

a tanulók érdemjegyei és osztályzatai,

az iskola mérési eredményei,

óralátogatások tapasztalatai,

a vizsgaeredmények.

2.) Munkafegyelemhez

a minőségbiztosítási körök munkajelentései,

a feladattervek értékelése,

egyéni megfigyelések, tapasztalatok,

kérdőíves vizsgálat.

3.) Eredményesség

statisztikai adatok elemzése,

pedagógusok jelentései,

munkaközösség-vezetői beszámolók.

4.) Többletmunkákhoz

belső pályázatok, projectek,

egyéni vállalások,

egyéni beszámolók,

munkaközösség-vezetők beszámolói.

5.) Tanári egyéniség

tanári önértékelés,

munkaközösség-vezetői beszámolók.

A pedagógusok, iskolavezetés értékelésénél figyelembe kell venni a külső és belső partnerek

véleményét. Vélemények kikérésének folyamatát, rendszerességét, feldolgozásának metodikáját az

iskola minőségbiztosítási rendszere szabályozza. (Minőségbiztosítási kézikönyv, és a Hatályos

szabályzatok gyűjteménye tartalmazza az idetartozó szabályokat, előírásokat.

5.4.6. Iskolavezetés értékelésének eszközei

- Kérdőívek segítségével történik. A kérdőívek a vezetői munka erősségeit és gyengeségeit tárják

fel. Az iskola szervezeti kultúrájának feltérképezését szolgálja, a fejlesztés irányait meghatározza.

(Az iskola minőségbiztosítási rendszerének megfelelően.)

- A féléves és éves beszámolók tantestületi megvitatása segítségével.


92

- Igazgatói pályázat értékelésével.

5.4.7. Az iskola általános értékelési rendje

Az iskolai munka értékelésének céljai:

A minőségbiztosítási elvek megvalósítása az iskolai munka minden területén,

A folyamatszabályozás biztosítása, fejlesztése,

A stratégiai tervezés segítése,

Az iskola belső működési rendjének folyamatos fejlesztése,

A vezetői ellenőrzés folyamatos biztosítása, fejlesztése,

A partnerigényeknek való folyamatos megfelelés biztosítása,

Az indikátorrendszer kiépítése, fejlesztése, az eredmények felhasználása a fejlesztés során,

A szervezeti kultúra fejlesztésének segítése,

Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése,

A tanulók munkájának értékelése (tanulmányi, közösségi, … stb.).

Az értékelés alapelvei:

Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is).

Legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, folyamatos.

Törekedjen az objektivitásra, a többoldalú és többszintű megközelítésre.

Személyre szóló, ösztönző, fejlesztő szándékú legyen.

Az értékelés az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a

követelmények nyilvánosságát, az értékelés szempontjainak nyilvánosságát.

Mit?

(Mi az, amit

értékelnünk kell?)

Ki?

(Ki az, akinek

értékelni kell?)

Milyen

rendszerességgel?

(Időbeli ütemezés.)

Milyen

formában?

(Formai

követelmények)

Hol?

(Kik előtt történik

az értékelés?)

1 Pedagógiai program Iskolavezetés Évente Írásban

Szóban

Tantestület előtt

2

Helyi tanterv Munkaközösségek Évente Írásban Munkaközösség -

vezetői

megbeszélésen

3 Tanulmányi munka A minőségbiztosítási rendszer szabályzatai és elvei szerint.

„A tanulói értékelés elvei” szerint.

4 Osztályrendezvény Osztályfőnök Esetenként Szóban Osztály közössége

előtt

5

Iskolai rendezvény Iskolavezetés

Rendezvény

felelőse

Esetenként Szóban Tantestület előtt

Iskola közössége

előtt

6 Tanárok munkája A minőségbiztosítási rendszer szabályzatai és elvei szerint.

7

A munkaközösségek

munkája

Igazgatóhelyettesek

Munkaközösség-

vezetők

Évente

Évente

Írásban, szóban

Írásban, szóban

Tantestület előtt

Munkaközösségek

előtt.

8 Könyvtáros

munkája

Igazgatóhelyettes Évente Írásban, szóban Tantestület előtt

9

A diákmozgalom

tevékenysége

Igazgatóhelyettes Évente Írásban, szóban Vezetői

megbeszélésen

Tantestület előtt

10 Érettségi, képesítő Osztályfőnök Évente Írásban, szóban Munkaközösségek


93

vizsga eredményei Munkaközösség-

vezető

Igazgató

előtt

Tantestület előtt

11

Tantárgyi mérések

eredménye

Osztályfőnökök

Szaktanár

Munkaközösség-

vezetők

Igazgató vagy

helyettese

Esetenként Írásban, szóban Osztály közössége

előtt

Munkaközösség

előtt

Tantestület előtt

12

Igazgató, igazgató

helyettesek munkája

Nevelőtestület,

oktató-nevelő

munkát segítők.

Évente Írásban

(kérdőív).

Dolgozói

értekezleten.

13 Az iskola munkája Az iskola külső

partnerei.

A minőségbiztosítási rendszer szabályzatai és elvei szerint.

14

A pedagógusok és

munkatársak átfogó

értékelése

Nyitott önértékelés. A minőségbiztosítási rendszer szabályzatai és elvei szerint.

15 Az iskola

gazdálkodása

Igazgató Félévente. Írásban, szóban Tantestület előtt

16

Ügyvitel munkája Gazdaságvezető Évente Írásban, szóban Dolgozói

értekezleten.

Nevelőtestület előtt.

17

Az épület rendje,

tisztasága

Igazgatóhelyettes. Évente Írásban, szóban. Tantestület előtt

Oktatást-nevelést

segítő dolgozók

előtt

18

Technikai dolgozók

munkája

Igazgatóhelyettes Évente Írásban, szóban Oktatást-nevelést

segítő dolgozók

előtt

Tantestület előtt

Az értékelés szabályai:

Az iskolai minőségbiztosítási rendszer (az iskola Minőségbiztosítási kézikönyve).

Az iskola belső szabályzatai (Szervezeti és Működési Szabályzat, Kollektív szerződés,

személyre szóló munkaköri leírások, Belső ellenőrzési szabályzat, Ügyvitel és iratkezelés

szabályzata, Számítástechnika védelmi szabályzat, Házirend, …stb.)

Az érékelés szempontjainak rendszeréről szóló szabályzat.

Az értékelés módszereiről szóló szabályzat.

5.5. A belső ellenőrzés szintjei

5.5.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje:

A tanított osztály, csoport belépési, kezdési ismeretszintjének egyeztetett mérése,

rögzítése.

A csoporthoz kapcsolódó tanmenet-változtatási feladatok és a felzárkóztatásra,

korrepetálásra kötelezettek kijelölése, egyeztetése.

A tehetséggondozási munkába bevontak kijelölése, egyeztetése.

A tanmenet haladási ütemének tartása, a kétheti óraszámú eltérés jelzése.

A saját maga által szervezett felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás

részeredményeinek év vége előtti felmérése.

A tanulságok összegzése a következő évre.


94

Felzárkóztatásra, korrepetálásra kijelöltek nyomon követése.

Tehetséggondozási munkába bevontak folyamatos nyomon követése, a változások

rögzítése.

Tanmenet javítási, módosítási javaslatok összegyűjtése.

Az általa vezetett csoportok (korrepetálás, tehetséggondozás, versenyelőkészítés …

stb.) haladásának értékelése.

Év végi beszámoló készítése az éves tevékenységről.

5.5.2. A munkaközösség-vezető

Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkáját.

A munkaközösségi tagoknál óralátogatásokat végez, illetve egymás közötti

óralátogatásokat szervez.

A tapasztalatokat munkaközösségi foglalkozásokon megvitatja a munkaközösség

tagjaival.

Évente beszámolót készít a munkaközösség munkájáról az iskolavezetés számára.

Év elején elkészíti a munkaközösség éves programját.

A munkaközösség feladatkörébe tartozó adminisztratív feladatok ellenőrzése.

Tantárgyi mérések ellenőrzése.

A feldolgozás, feladat és célmeghatározás ellenőrzése.

5.5.3. Az iskolavezetés ellenőrző munkája

Áttekinti az önellenőrzési és munkaközösségi ellenőrzéseket, összeveti őket saját

tapasztalataival.

Megtervezett szaktanácsadói segítségkéréssel vizsgáltatja a munkaközösség

munkáját, az egyes tanárok oktató-nevelő tevékenységét.

Az iskola igazgatóságának főbb pedagógiai ellenőrzési módszerei, vizsgálatai.

Az iskola mérési rendszerének ellenőrzése.

A feladatok és célok meghatározásának ellenőrzése, összehangolása.

Belső képzések – munkaközösségek által szervezettek – ellenőrzése.

A differenciált képzés eredményeinek ellenőrzése.

5.5.3.1. Közvetlen ellenőrzési módozatok

Egy-egy osztály egész napját folyamatosan figyelemmel kíséri.

Osztálylátogatások szervezése, ennek során ugyanazon tanárt és tárgyat egymást

követő órákon több alkalommal figyeli meg. Figyelemmel kíséri a tanár szakmai,

módszertani, pedagógiai felkészültségét. A tanárral közösen értékelik az óra

tanulságait. Véleményt alkot a tanár szakmai, módszertani felkészültségéről.

Továbbképzést szolgáló munkaközösségi foglalkozások látogatása, ellenőrzése.

Egy-egy osztályban felmérő dolgozat íratása, értékelése, megbeszélése.

5.5.3.2. Közvetett ellenőrzési módszerek:

A munkatervek, foglalkozási tervek, tanmenetek áttekintése, naplóellenőrzéssel való

összevetésük, megvalósításuk követése.

A naplók, tanulói füzetek összevetése a tanmenettel, tartalmuk vizsgálata, a tanítás

tempójának figyelemmel kísérése /a topogós, lassúbb haladás okainak keresése/.

Tájékozódás a korrepetálási munkáról, az oktatási tartalomra koncentrálva.

Az oktató-nevelő munkára vonatkozó külső vélemények, tapasztalatok áttekintése,

hasznosítása.


95

5.6. Az intézménybe lépés feltétele, az átjárhatóság feltételei

5.6.1. Felvétel 9. évfolyamra

1) Az igazgató a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendeletben foglaltak szerint, annak

rendelkezéseit figyelembe véve határozza meg az iskolai felvételi eljárás rendjét.

2) A tanuló felvételénél, rangsorba állításánál figyelembe vett szempontokat

Az írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény.

A jelentkező által az általános iskolából hozott eredmény.

Azonos eredmény esetén:

o a helybéli tanuló előnyt élvez,

o a HH és HHH tanuló előnyt élvez,

o a tantárgyi tanulmányi, műveltségi versenyeken elért kimagasló eredmény.

3) A felvétel megajánlásának sorrendjére az iskola felvételi bizottsága készít javaslatot, amely

alapján a rangsorról az igazgató dönt. A felvételi bizottság az iskolavezetés tagjaiból, és a

munkaközösségek egy-egy delegált tagjából tevődik össze.

5.6.2. Másik iskolából való átvétel rendje

1) Más iskolából érkező tanuló átvételéről az igazgató, akadályoztatása esetén megbízottja dönt.

2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:

Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.

A jelentkező magatartásának megítélése az előző iskolája által adott fegyelmező

intézkedések alapján.

Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.

A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.

Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből

adódó problémák megoldhatósága.

Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.

A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál

rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.

3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A

döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal.

4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:

melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,

ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,

az átvételnek milyen adminisztratív és pénzügyi következményei vannak,

fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv,

taneszköz problémákért az iskola nem tud felelősséget vállalni.


96

5.6.3. Az iskola másik „osztályából, képzéséből” való átvétel rendje

1) A képzési típus megváltoztatásának engedélyezéséről az igazgató, akadályoztatása esetén

megbízottja dönt.

2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:

Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.

A jelentkező addigi magatartása.

Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.

A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.

Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből

adódó problémák megoldhatósága.

Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.

A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál

rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.

3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A

döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal.

4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:

melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,

ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,

az átvételnek milyen adminisztratív és pénzügyi következményei vannak,

fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv,

taneszköz problémákért az iskola nem tud felelőséget vállalni.


97

5.7. Minőségbiztosítási elveink

5.7.1. Minőségbiztosítási modell meghatározása

Középiskolánk a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program II. intézményi modell –

Teljes körű minőségirányítás alkalmazásával, mint szervezet képessé válik:

folyamatainak szabályozására,

a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére,

a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet

résztvevőinek elvárásai alapján.

5.7.2. Középiskola minőségpolitikai célkitűzései

Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógiai, szakmai célkitűzéseinek

megfelelően működjön.

A minőségi céloknak megfelelő működés biztosítja a folyamatos fejlődést a szervezetben és az

intézmény folyamataiban. Ebből következik, hogy a Pedagógiai Program alapelvei hosszútávon

mind magasabb szinten valósulnak meg.

Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Figyelembe veszik a

változó társadalmi igényeket és közvetlen partnereik elvárásait.

Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden

folyamatára és tevékenységére.

5.7.2.1. A vezetés céljai

A minőségirányítási rendszer működtetésével egyenletesebbé, kiszámíthatóbbá és

felhasználóbaráttá tenni az intézmény működését.

A minőségirányítási rendszer kiépítésével olyan általános szakmai működési keret létrehozása,

amely alkalmas minden szakmai gond folyamatos kezelésére és kijavítására.

A minőségirányítási ciklus végig vitelével pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása.

5.7.2.2. Támogató szervezet működtetése

Az intézmény úgy alakítja ki szervezeti rendjét, hogy az a minőségbiztosítási rendszer működtetését

szolgálja.

Megteremti annak feltételeit, hogy:

a minőségbiztosítási folyamatok átláthatók és irányíthatók legyenek,

a folyamatban részt vevők megkapják a szükséges vezetői és szakmai támogatást,

az eredmények beépüljenek az intézményi folyamatokba és az intézményi kultúrába.

A támogató szervezeti rend működtetését a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével kell

meghatározni.

5.7.2.3. Teamek működése

Az intézmény az egyes feladatok átgondolására és megvalósítására teameket alakít saját szervezetén

belül.


98

A team-munka fejlesztése érdekében az iskola folyamatosan fejleszti módszertani eszközeit,

meghonosít máshol bevált és alkalmazott módszereket.

A teamek működésének feltételeit, szabályait az ide vonatkozó belső szabályzatok határozzák meg

A teamek a PDCA-logika szerint dolgoznak.

Az intézmény vezetése, illetve a minőségirányítási rendszer működéséért és fejlesztéséért felelős

szervezet vagy személy kísérje figyelemmel és folyamatosan értékelje a tervezett célkitűzések

megvalósulását, feladatok végrehajtását.

Az ellenőrzés, értékelés mellett a vezetés biztosítja a megvalósításhoz szükséges támogató

környezetet (például órakedvezmény, szakmai támogatás és motiváció, a vezetői elkötelezettség

kinyilvánítása stb.) és a szervezeten belüli hatékony kommunikációt.

A teamek működésének támogatására az intézmény vezetése megteremti és működteti a

tapasztalatok átadásának, az „egymástól való tanulásnak” a fórumait.

5.7.3. Újszász Város Önkormányzata általános elvárásai a helyi közoktatási intézményekkel szemben:

1. Elvárás az együttműködés eredményességének fokozása érdekében:

- az egymásra épülő intézménytípusok közötti szakmai együttműködés jelenlegi formáinak

bővítése;

- az egyes intézmények közötti szakmai koordináció fejlesztése.

2. Az intézményrendszer hatékony és hatásos működése érdekében elvárás az intézményi

minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése.

3. Minden intézmény gondoskodjon:

- a tehetséggondozásról

-a hátrány kompenzációról.

4. Elvárás az integrált nevelés tartalmi, formai, módszerbeli kimunkálása, fejlesztése a helyi

adottságok ismeretében.

5. Elvárás az intézményvezetőkkel szemben:

- az intézmény imázsának erősítése;

- támogatók, szponzorok megnyerése;

- pályázatok készítése a forrás kiegészítéséhez.

5.7.4. További intézmény specifikus elvárások

Az általános iskolai nevelés és oktatás eredményeire építve alapozza meg a tanulók általános

műveltségét, tegye képessé őket a felsőoktatásban vagy más formában történő továbbtanulásra,

illetve segítse a munkába állást.

Elvárás az idegen nyelv (általános, szakmai) valamint az informatika oktatásában az eredményesség

növelése.

A kollégium nevelési programjában kapjon prioritást a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése,

az önállóságra nevelés, az egyéni bánásmód.

5.7.5. Minőségfejlesztési rendszer

A középiskola minőségfejlesztési rendszerét az iskola Minőségirányítási Programja (MIP)

tartalmazza.


99

6. Kerettanterv, helyi tanterv

A pedagógiai program 4. számú mellékletében található meg az iskola hálóterve 9-14. évfolyamra.

A tantárgyakhoz kapcsolódó tanmenetek külön CD-én kerültek elhelyezésre igazodva az iskolában

folyó képzés jellegéhez.


100

7. Kollégium

7.1. Nevelésfilozófia

Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a

tanulószemélyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a szülők által ránk bízott

tanulókat.

Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel

rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és

vállaló állampolgár nevelése.

Magunk, tanáraink, dolgozóink és gyermekeink hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk

olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos

megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Hiszünk abban, hogy a

szülők által ránk bízott tanulók a magán és társadalmi életben helytállnak és szívesen

emlékeznek vissza majd az itt eltöltött 4-6 évre.

7.2. A kollégium sajátos arculata, jellemzői

A kollégiumunkba felvett tanulók több megyéből jelentkeztek, és várhatóan a jövőben is

érkeznek a jó hírnevünk miatt, amelyet a tanulóink terjesztenek. A felvett tanulók Jász-Nagykun-

Szolnok megye egész területéről, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar

megyékből érkeztek és érkeznek, hozták és hozzák el az ottani szokásokat.

Az iskola mellett először diákotthon működött, majd később 1985-ben kollégiumi címet

kapott. A kollégium akkor az iskola épületéből leválasztott részben 80 fő részére biztosította az

elhelyezést. Iskolánk fejlődése és az ezzel összefüggő létszám növekedése - amely az iskola

pedagógiai programjából egyértelműen kiderül - tette szükségessé és indokolttá egy új, 90

férőhelyes modern kollégium megépítését, amely 1988-ban került átadásra.

A kollégium tanulmányi munkája, szervezettsége igazolja, hogy a kollégiumi tanulók

tanulmányi átlaga néhány tizeddel mindig jobb az iskolai átlagnál, a bukott tanulók száma fele,

vagy annál is kevesebb az iskolához képest. A továbbtanulók száma jelentős. A tanulás mint fő

szempont és feladat mellett igen gazdag sportolási, kulturális lehetőséget is biztosítunk

tanulóinknak. Így érthető, hogy miért szeretik második otthonukat, amely minden igényüket

kielégíti.

A korszerű kollégiumpedagógiai elvek figyelembevételével épült kollégiumunkban 6 fős

szobákban kapnak elhelyezést, otthont a jelentkező diákok. Az iskola épületével egy zárt folyosó

köti össze az épületet. A korszerű kiszolgáló helyiségek, a rendezett környezet, udvar,

sportpályák, a gondozott park kellemes közérzetet biztosít minden tanulónknak és ide

látogatónak.

7.3. Kollégium céljai, funkciói

7.3.1. A kollégium társadalmi szerepe

A kollégium alapfunkciója, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon gyermekek számára,

akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, szabad iskolaválasztásukhoz való joguk

érvényesítésére.

A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést,

egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő

pedagógiai környezet biztosításával elősegíti az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a

konfliktuskezelés demokratikus technikájának elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium

sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, és biztosítja a tudáshoz jutás esélyét.


101

7.3.2. A kollégium funkciója

1) Társadalmi szinten

A szabad intézményválasztás, a tankötelezettség teljesítésének, a továbbtanulás lehetőségének

biztosítása minden tanuló számára a szociális helyzetétől, társadalmi hovatartozásától,

világnézetétől függetlenül.

2) Intézményi szinten

Ellátási funkció. A gyermek életkorának megfelelő színvonalú biológiai és egészségügyi

feltételrendszer megteremtése.

3) Pedagógiai funkció

Esélyegyenlőség biztosítása, felzárkóztatás és tehetséggondozás, pályaorientáció segítése,

demokratikus viszonyrendszer kialakítása.

7.3.3. A kollégium alap funkciói

Alapfunkciók:

Oktatáspolitikai, szociálpolitikai funkció,

A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása,

A tankötelezettség megvalósíthatóságának és teljesíthetőségének biztosítása,

A továbbtanulás lehetőségének biztosítása.

Szociális funkció:

A kollégium alapvető funkciója, hogy lakhatást, ellátást, (otthont) valamint

tanulási lehetőséget biztosítson a szülői háztól távol tanulni akaró diákok számára,

Az élet szociális alapjának megteremtése,

Szociális ellátás és az ellátás biztonsága,

Szociális "védőháló" az egyén és közösség számára,

Az otthon, "a második otthon" kialakításának lehetősége,

A tanulás lehetőségének megteremtése, biztosítása,

Családhelyettesítő funkció,

Szocializációs funkció és személyiségformáló funkció,

Értékközvetítő funkció.

7.3.4. Kiegészítő funkciók

A társadalmi mobilitás, az esélyegyenlőség megteremtése:

Hátrányos helyzet enyhítése, megszüntetése,

Felzárkóztatás,

Tehetséggondozás.

A társadalmi munkamegosztásban való részvételre felkészítés:

Pályaorientáció

Pályaválasztás

Hobbi, kiegészítő foglalkozások megtanítása

7.3.5. A kollégiumi nevelés célja

A kollégiumi nevelés célja a diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, a tanulásnak, a

sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.


102

7.3.5.1. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei

Az alapvető emberi szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok

érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása.

A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át.

A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze.

Az alapvető erkölcsi normák betartása.

Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele.

A nevelőtestület építsen a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére.

Együttműködés a szülőkkel és az iskolával.

7.3.5.2. A kollégiumi nevelés feladatai

7.3.5.2.1. A tanulási kultúra fejlesztése

Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok

számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a

kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a

lehetőséget arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket.

7.3.5.2.2. Szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése

A kollégium helyezzen hangsúlyt a pozitív szociális szokások és minták közvetítésére, a

szociális készségek (empátia-, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita-, szervezőkészség stb.)

fejlesztésére. A kollégium nevelési feladatai között kiemelt helyet kap a párkapcsolat kulturált

kialakítása, a családi életre és benne a takarékos gazdálkodásra való nevelés. Fontos a

kommunikációs, együttműködési és vezetőképességek fejlesztése. E feladat megvalósításában

különösen fontos, hogy kapjon megfelelő teret és lehetőséget a kollégiumi diákönkormányzat.

7.3.5.2.3. Egészséges életmódra és kulturált életmódra nevelés

Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás,

testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása.

A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket

testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának

megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált,

esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket,

műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek helyes

életmódmintát válasszanak maguknak.

7.3.5.2.4. Az önismeret fejlesztése és a tudományos világkép kialakítása

A kollégiumon belüli kapcsolat és tevékenységi rendszer segítse elő az önismeret kialakulását,

fejlődését. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segítsük a

világban való tájékozottság fejlődését. A kollégium nevelje a diákokat környezettudatos

magatartásra, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt. Legyen a tanulók

életvitelében meghatározó a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt.

7.3.5.2.5. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

A kollégium segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a

tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók

képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli

különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése.


103

7.4. Értékrendszerünk

Programunkban számos olyan érték kap hangsúlyt (tudás, tanulás, esztétikai értékek, környezeti

értékek, emberi aktivitás, testi-lelki egészség, egyéni felelősség, önismeret, pályaismeret stb.),

amely a kollégiumi nevelésben alapértékűnek számít.

Kollégiumunk célul tűzi ki az általános emberi személyiségvonások fejlesztését, amelyek a

következők:

1. Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása

szeretet (családtagok, társak, közösség, haza iránt) gyengédség

az értéknek tisztelete

céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség

kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége

2. Becsületesség

jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismerése

őszinteség, a felelősség vállalása

hűség elvekhez, közösségekhez, emberekhez

lelkiismeretesség, az igaz ügy szolgálata

3. Önismeret fejlesztése

testi és lelki tulajdonságok, adottságok, erények és hibák ismerete

igényesség önmagával szemben, törekvés a javításra, fejlődésre

öntudat, önbecsülés

4. A tanuláshoz való viszony

a tanulás, mint személyiségfejlesztés céljának ismerete, közelebbi és távolabbi

célok kitűzése

az alapvető szellemi és fizikai tanulástechnikák ismerete, készsége

szorgalom, többre való törekvés

asszociáció, következtetés, kombinálás

alkotóképesség

5. Illemtudás

a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak

képessége

az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása (beszéd, öltözködés,

mozgás)

A kollégiumban értékekkel az értékekre nevelünk, értékközvetítő funkciót a pedagógiai

környezet minden eleme tartalmaz.

7.5. Követelményrendszer

A követelmény a nevelés célját közvetítő norma illetve normarendszer. A követelményrendszer

meghatározott követeléssé alakított részcélok, feladatok, tevékenységi formák rendszere, amelyet

a kollégiumi nevelési, személyiségfejlesztési standard programjának kell tekinteni. A kollégium

nevelési követelményrendszer a nevelési értékek és célok lebontásából adódik. Ez a

követelményrendszer fogalmazza meg a pedagógusra, a kollégium egészére, az évfolyamokra, a

szobaközösségekre, az érdeklődési csoportokra, az egyes kollégistákra vonatkozó célokat és

elvárásokat.

A követelmény megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a

célok megvalósulása érdekében mit kell tennie, teljesítenie.


104

Feladatunk, hogy a követelmények kialakításánál figyelembe kell venni a következőket:

a kollégium jellemzőit (önálló, iskolához kötött stb.)

a kollégisták életkori jellemzőit

az iskolatípusok jellemzőit (gimnázium, szakgimnázium)

milyen érdeklődésűek a kollégisták

milyen képességűek tanulóink

milyen előképzettségűek tanulóink

milyen szociális háttérrel rendelkeznek

7.5.1. Mit akarunk, mit is várunk el kollégistáinktól?

szeresse szülőföldjét, elbocsátó környezetét, befogadó környezetét

ismerje és szeresse nemzetét, nemzete történetét, szeresse anyanyelvét, ismerje a

határon kívül rekesztett kisebbségben élő magyarok problémáját

legyen pozitív, előítélet-mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekkel,

kisebbségekkel kapcsolatban, tartsa tiszteletben jogaikat, nemzeti érzéseiket

törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére,

megóvására

legyen érzékeny Európa és az emberiség globális problémáira

legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes,

jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes.

ismerje fel, hogy mi a jó, mi a rossz, a helyes és helytelen, az igaz a hamis,

cselekedjen a pozitív értékek szellemében, tudjon és akarjon igazodni az

elfogadott társadalmi normákhoz,

legyen jellemzője az őszinteség, az egyenesség, a nyíltság, a felelősség vállalása,

közösségi környezetében legyen "mi-tudata", s legyen büszke kollégiumára, a

kollégium hagyományaira.

folyamatosan vegyen részt tanulmányi és önképző továbbtanulásra felkészítő

munkákban,

vegyen részt, ha szükséges, társai tanulmányi segítésében,

készüljön tanulmányi és szakmai versenyekre, vegyen részt azokon, s törekedjen

az eredményes szereplésre,

tudja beosztani szabadidejét,

törekedjen az önművelődésre

tartsa be a szabályokat, szabályzatokat.

Összességében a követelményrendszer alapján azt kívánjuk és szeretnénk elérni, hogy legyenek

sikeresek diákjaink és majdan felnőtteink. A követelményrendszer tehát eredményként, a

"kimenet" jellemzőjeként rögzíti az értékrendszerben és a célrendszerben a nevelési folyamat

menetében az előző fejezetekben megfogalmazottakat.

7.5.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények

A kollégiumi tanár hisz hivatásában, hisz a pedagógiai értékekben. Pedagógiai optimizmus

jellemzi.

1. A kollégiumi tanár alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal, beleértve a vezetőket is

együttműködő, folyamatos munkakapcsolatot. Tartson konzultációt a szaktanárokkal, az

osztályfőnökökkel és a munkahely közvetlen vezetőivel.

2. Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok

szellemében járjon el.


105

3. A kollégiumi nevelő ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt

őszinte kapcsolatot. Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat,

segítsen ezek és a kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse elő az otthonosság

kialakításának lehetőségét. Törekedjen a beilleszkedési folyamatok gyorsítására, a közösségi

együttműködés szintjének emelésére. Segítse az általa irányított kollégiumi csoportot és az egész

kollégium öntevékeny tervező, szervező, ellenőrző és érdekvédelmi munkáját.

4. A kollégiumi tanár tartson kapcsolatot a kollégisták szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők

segítségét a nevelési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket gyermekük tanulmányi

előmeneteléről, értesítse őket, ha a tanuló fegyelmi büntetésben vagy jutalomban, dicséretben

részesül.

5. A kollégiumi nevelőink elsősorban csoportjuk körében - de a többi kollégista esetében is -

felelősek az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. Különösen a csonka családok gyermekeire

figyeljen fokozottan. Pedagógiai tapintattal és toleranciával közelítsen meg minden felmerülő

gondot. A megoldásoknál az egyén és a közösség érdekeit kell figyelembe venni. Szükség esetén

működjön együtt a területi, illetve a gyermek lakóhelyén lévő önkormányzati gyermekvédelmi

felelősökkel.

6. A kollégiumi tanár rendszeresen figyelje és olvassa a pedagógiai irodalmat, a kollégiummal

kapcsolatos írásokra hívja fel a kollégák figyelmét. A kollégium anyagi és nevelési helyzetének

javulására vonatkozó pályázatokra hívja fel a figyelmet, adott esetben önállóan pályázik.

7.6. A kollégiumi tevékenység szerkezete

1. A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységet csoportos és egyéni foglalkozások

keretében kell megszervezni attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege.

2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások

a/ Tanulást segítő foglalkozások:

A napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés,

segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és

nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos illetve

egyéni foglalkozás keretében.

A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása tanári

tervezéssel, szervezett keretben folyik. A kiemelkedő képességű tanulók

tehetséggondozása céljából a kollégium az iskolával együttműködve külön

programot alakít ki.

Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a

kollégium különböző szakköröket szervezz az iskolával közösen.

b/ Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások:

A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos

feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel

kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos

ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. A

tanulók egészségének védelme érdekében kapjon helyet a káros szenvedélyek

megelőzése.

A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell

biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek

megoldására tanácsot kapjanak.


106

c/ A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások:

Ezen foglalkozásokon meghatározó szerepet kapjon az egészséges és kulturált

életmódra nevelés, az önkiszolgáló képesség fejlesztése, a diáksport, a természeti

környezet ápolása.

Figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek

fejlesztésére, mely lehetőséget biztosít arra, hogy érzelmileg gazdagabbá

kiegyensúlyozottabbá váljanak.

A kollégium működésében fontos szerepet betöltő önkormányzati rendszerbe

illeszkedő foglalkozások pl. stúdió, diákújság fejlődést segítenie kell.

7.7. A kollégiumi tevékenységrendszer

A kollégium gyakorlati tevékenysége, a konkrét munka a legfontosabb értékmérője a

kollégiumnak, hiszen az előző pontokban megfogalmazott nevelési cél, követelmény és

értékrendszer a gyakorlati tevékenységeken keresztül realizálódik.

Nagyon fontos a tanulmányi munka szervezése, a tanulás. Ennek érdekében a

következőket kell megvalósítani, megtervezni.

1./ A tanulás tanítása, a módszeres tanulásszervezés megismertetése

a tanulási módszerek tanítása, gyakorlása, ellenőrzése

szóbeli feladatok és írásbeli feladatok számbavétele

az egyes kollégista számára könnyűnek ítélt tárgyak tanulása

közös tanulás illetve egyéni tanulás előnyei, hátrányai

a tanári segítés és a tanulói segítés lehetséges formái

2./ Tevékenységek a tanulmányi munkában:

felzárkóztatás, korrepetálás

pályaorientáció, pályaválasztás

tehetségkutatás, tehetséggondozás

Kiemelten kell foglalkozni az újonnan érkezett kilencedikesekkel a hátrányos helyzetű gyengén

tanuló diákokkal, hogy egyetlen kollégista se morzsolódjon le.

7.7.1. Szabadidős tevékenység

Nagyon fontos számunkra, hogy diákjaink a szabadidejüket hasznosan töltsék el.

Fontos, hogy a kollégisták a lehető legtöbb alkalommal jussanak könyvekhez. Célként

határozzuk meg, hogy minden szobában legyen egy könyvespolc, amelyen lexikonok, szótárak

és a mindennapi tanulást segítő segédanyagok legyenek elhelyezve.

Tudatosítani kell, hogy a színházba járás, a színházi kultúra az értelmiségi emberek

személyiségfejlesztője.

Fontos, hogy kollégistáink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába,

hangversenyekre. Olyan előadásokra kell szervezni, amelyek a tanulók általános műveltségét

emelik, illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik.

7.7.2. Hagyományaink, rendezvényeink

Kollégiumunknak is vannak olyan rendezvényei, hagyományai, amelyek az egész közösséget

megmozgatják. Arra kell törekednünk, hogy a rendezvények ne legyenek sablonosak, ne

másolják az iskolai megmozdulásokat, kapjanak valamifajta családias, sajátosan kollégiumi

jelleget. Évek során kialakult hagyományaink, rendezvényeink a következők:

évnyitó közgyűlés

az elsős kollégisták fogadalomtétele: "Verébavató"


107

disco, ismerkedési est

teadélutánok

sportrendezvények, bajnokságok

Mikulás napja

karácsonyi ünnepség

farsangi bál

önkormányzati tisztújítás

sütő és főző verseny

a végzősök búcsúztatója a kollégiumban

záró közgyűlés

A felsoroltak még kiegészülnek az iskolai rendezvényeknél felsoroltakkal, amelyek közös

rendezvények. Hagyományként szeretnénk kezelni az elkövetkező évek során az elsős tanulók

rövid bemutatkozását, amelyről videofelvételt készítünk.

Kollégiumi körök, szakkörök:

Célunk a minél sokrétűbb, az érdeklődéshez és lehetőségekhez igazodó szakköri, kollégiumköri

foglakozási rendszer kialakítása.

7.7.3. Kollégiumi önkiszolgálás

A szabadidős tevékenység fontos része az önkiszolgálás. Tanulóink szabadidejükben részt

vesznek saját környezetük rendben tartásában. Segítséget nyújtanak egy-egy szoba

átrendezésében, szekrények, ágyak, asztalok mozgatásában. A napi étkezés is önkiszolgáló

jelleggel történik.

7.7.4. A diákönkormányzat szerepe a tevékenységrendszerben

A szabadidő eltöltésének irányításában fontos szerepet kell, hogy betöltsön a diákönkormányzat.

Talán ők ismerik legjobban a kollégista tanulók igényeit, hogy mit szeretnének szabadidejükben

csinálni, és azt nekünk, nevelőknek figyelembe kell venni.

Be kell vonni a diákönkormányzatot a környezetvédelmi kulturális és sportolási

tevékenységek megszervezésébe.

A kollégium életében legkedveltebb szabadidőtöltés a sportolás. Szervezzenek a tanulók

a legkedveltebb sportágakban házibajnokságot. A házibajnokságok megszervezése a sportolás

népszerűsége mellett a különben sportolni nem szerető kollégisták sportba, játékba való

bevonását is jelentheti, ami a közösség összetartozását erősíti.

Napjainkban nagy divat a testépítés, elsősorban a fiúk körében. A lányok körében pedig

az aerobik, tornák és táncok kapnak érdeklődési teret. Ezekhez a feltételeket folyamatosan

biztosítani kell.

7.7.5. Eszközrendszer

A nevelési eszközrendszer a következőket tartalmazza:

nevelési módszerek: a célok megvalósulása érdekében alkalmazott nevelési

eljárások együttese

nevelési fogások, módok, eljárások, szisztémák

nevelési eszközök: a nevelési folyamatban felhasznált tárgyi technikai eszközök

objektív felszerelési eszközök

A kollégiumi munkában legfontosabb nevelési módszereknek

a személyes példamutatást


108

a következetességet

a meggyőzést és a tudatosítást

a gyakorlást és a szoktatást

az egyénre és a közösségre gyakorolt közvetett hatást

az ellenőrzést és értékelést

a jutalmazást és büntetést

a kollégiumi tanulás irányítását tartjuk.

Alkalmazandó nevelési fogások, módozatok:

egyéni nevelés, egyéni bánásmód

a kollégista kollégistává nevelésének folyamata a kollégiumválasztásától a

beíratkozáson, a fogadáson, a beilleszkedésen át a kollégistává válásig, a

közösségi, a "mi tudat" tudatos vállalásáig

a kommunikációs kultúra fejlesztése

az egymás iránt érzett felelősség fejlesztése

a kapcsolatteremtő képesség kialakítása, fejlesztése.

A nevelési folyamatban használt tárgyi eszközök:

az eredményes felkészülést biztosító eszközök pl. könyvek, munkafüzetek,

filmtár,

audiovizuális eszközök, az ezekhez tartozó kazetták stb.

a szabadidő értékes eltöltéséhez, sportoláshoz, szórakozáshoz szükséges

eszközök.

Az objektív feltételek

a megfelelően felkészült tantestület és technikai személyzet

a tanulóhelyiségek megléte, a tanuláshoz szükséges csend és nyugalom

megteremtésének lehetősége

a szabadidős tevékenységekhez szükséges, megfelelő helyiségek biztosítása

7.8. Ellenőrzés és értékelési rendszer

Kitűzött céljaink, kijelölt követelményeink és feladataink végrehajtásának, a megtervezett

tevékenységrendszer kivitelezésének a tervbe vett eszközök eredményének, hatásának, tehát

tulajdonképpen a tanulmányi teljesítménynek és a neveltség eredményének a vizsgálata.

Folyamatosan kell ellenőrizni a tervezett és a létező, a meglévő helyzet közötti viszonyt, hiszen

ebből tudjuk megállapítani, hogy haladtunk-e előre.

Ellenőrizni és értékelni kell

a tanulmányi célkitűzés megvalósulását,

a csoport, a közösség felépítésének, szerkezetének belső mozgásának

sajátosságait

a csoport a közösség tevékenységrendszerének jellemzőit, tartalmát,

hatékonyságát, kiterjedtségét,

a közösség stílusát, hangnemét, a közvélemény minőségét,

az önkormányzat működését, minőségét.

Vizsgálódásaink azért szükségesek, mert megmutatják növendékeink aktuális neveltségi

állapotát, nevelésünk eredményességét.

Vizsgálati módszereink a megfigyelés, interjú, kérdőív, iskolai, kollégiumi dokumentumok

elemzése és a végzett kollégistáink követéses vizsgálata.


109

7.9. Szervezeti formák

7.9.1. A kollégium szerkezeti felépítése

a/ A szervezeti formája: iskolával egybeszervezett, közös igazgatású

b/ A fenntartó szerint: önkormányzati

c/ A tanulók életkorát tekintve:

középiskolás kollégium (gimnazisták és szakközépiskolások)

vegyes kollégium, amely 14 éves kortól 22 éves korig fogad be diákokat

d/ A kollégisták nemét tekintve: koedukált kollégium

e/ Létszámát tekintve: optimális létszámú kollégium, a tanulók létszáma maximum

90 fő lehet.

f/ Belső szerkezeti felépítését illetően

szobaközösségekre épülő

tanulócsoportokra épülő

évfolyamokra épülő

emeletekre épülő

valamint ezek egymással kapcsolódó variációi

g/ Az "ellátottságot" tekintve:

megfelelően ellátott kollégium

7.9.2. Nevelőtestület

A közös igazgatású kollégiumokban a kollégiumi tanárok a teljes tantestülethez tartoznak,

ugyanakkor a pedagógiai szempontokat figyelembe véve önálló munkaközösséget alkotnak.

Kapcsolattartás az iskola vezetésével, igazgatójával a munkaközösség-vezetőn keresztül történik.

7.9.3 A kollégiumi diákönkormányzat

A létszámnak megfelelően egy diákönkormányzat működik a kollégiumban. A

diákönkormányzat működése a tanulók önmagukat irányítani akaró ambíciójától és a

diákvezetést segítő tanárok irányító képességeitől függ. Célunk egy olyan működőképes

diákönkormányzat kialakítása, ahová a tanulóközösségek, csoportok képviselői választás útján

kerülnek. A választott diák-önkormányzati tagok kötelesek beszámolni munkájukról a diákoknak

évenként legalább egyszer a közgyűlésen. A diákönkormányzat összekötő kapocs a diákság és a

nevelőtestület között.

7.9.4. Egyének, csoportok, közösségek

a/ A kollégiumban minden személyiség egyformán fontos. Minden tanulót ismerni kell, tudni

kell értékeit, gyengéit, mindegyiket fejleszteni kell az optimális értékre.

b/ A kollégiumban a csoportszerveződések - kiscsoport, kortárs csoport, érdeklődési csoport stb.

szerveződések - rendkívül összetett formában alakulnak, és alakíthatók. Meghatározó összetartó

erő lehet az egy szobában lakás, az egy tanulócsoportba-tartozás, az egy településről, egy

iskolából érkezés, és az azonos érdeklődési kör.

c/ Szükséges a kollégiumi csoport formális szervezése, hiszen a KT 25 fős kollégiumi

csoportokról, egy csoportvezető tanárhoz tartozó csoportról beszél. Ez több szoba

kisközösségéből, azonos évfolyamból tevődik össze.

d/ A kollégiumi közösség

Hangsúlyozni kell, hogy a kollégium közösségi neveléspárti. Meggyőződésünk, hogy mind az

elméleti, mind a gyakorlati kollégiumpedagógiában alapvető szerep jut a közösségnek, a

közösségi nevelésnek, a közösség kialakításának, szervezésének és megerősítésének.


110

7.10. Feltételrendszer

7.10.1. Objektív feltételrendszer

a/ Épületünk

A kollégium épülete maga is hordoz értékeket, sugalmaz nevelési lehetőségeket, szisztémákat.

Gondolkodásmódunkat befolyásolja az épület állapota, korszerűsége, tisztasága. Épületünk a

kollégiumpedagógiai elvek alapján épült, korszerű épület. Feladatunk, hogy a legalapvetőbb

karbantartási, felújítási terveinket megvalósítsuk.

b/ Ellátottság, berendezések, felszerelések

-az ellátó rendszerek minősége, karbantartási tervek

Mindig elsődleges az életveszély és a balesetveszély megelőzése, elhárítása. Ezért fontos az

elektromos hálózat, a dugaljak, a készülékek folyamatos ellenőrzése, a hibák elhárítása.

-a kollégium bútorzatának, eszközeinek, felszerelési tárgyainak milyensége, cserélési

felújítási, berendezés vásárlási elgondolások

c/ Leltározási, eszközvásárlási, selejtezési terv

d/ A kollégium közvetlen környezete: udvar, kert, sportpálya, utak rendje, karbantartása, virágok,

fű, fák gondozása, telepítése.

7.10.2. A feltételrendszer szubjektív elemei

a/ A kollégiumi tanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, hiszen gyakorlatilag a

tanítóképző főiskolától az egyetemig minden tanár fölvehető a kollégiumba.

b/ A posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával

záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel a kollégiumi

nevelők is élni szeretnének.

c/ A kollégium technikai személyzete, a kollégiumhoz, a kollégistákhoz, a pedagógiai

programhoz való jó viszonya elősegíti a jó közérzetet, a kollégiumról kialakított képet.

7.10.3. Költségvetési támpont

A kollégiumi költségvetést az iskolai költségvetés tartalmazza, mivel kapcsolt kollégiumról van

szó. Hogy a kollégiumunkat a kiváló ellátottságú kollégiumok közé lehessen sorolni az

eszközök, felszerelési tárgyak beszerzésénél ütemezni kell. A szükséges eszközöket, a fejlesztési

irányokat a 1. számú melléklet tartalmazza.


111

8. Szervezeti formák

8.1. Nevelőtestület szervezetei

A középiskola rendszerszemléletű megközelítéssel vizsgálva összetett, alrendszerekből épül fel -

gimnázium, szakgimnázium, kollégium. Ugyanakkor az intézmény egésze - autonóm egységként -

része a fenntartóhoz tartozó közoktatási intézménynek, illetve az országos közoktatási rendszernek.

Az intézmény kinevezett magasabb vezető beosztású igazgatója 3 vezető munkatárssal látja

el az intézmény vezetését: 2 igazgatóhelyettes és 1 gazdaságvezető . A vezetés az igazgató

egyszemélyi felelőssége mellett team-munkában történik.

Az SZMSZ szerint az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató adja a tantestület

véleményének megkérdezése után. A helyettesek legitimációját ez adja.

A következő vezetői szint az iskola vezetősége, melynek tagjai a már említetteken kívül a

szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács tagjai és

a szakszervezet vezetője.

A legnagyobb döntési jogkörrel az iskola igazgatója rendelkezik, csakúgy, mint a

legnagyobb felelősséggel is. Jellemző azonban, hogy a stratégiai jelentőségű döntéshozatalai előtt

az igazgató kikéri az iskolavezetőség, az iskolaszék és a szülői munkaközösség véleményét.

Informális beszélgetésekben tájékozódik, javaslatokat kér.

Gyakoriak az:

igazgatóhelyettesek - igazgató,

gazdasági vezető - igazgató,

munkaközösség-vezetők - igazgatóhelyettesek,

közalkalmazotti tanács - igazgató,

szakszervezet vezetője – igazgató,

megbeszélései.

Az SZMSZ-ben megfogalmazottak alapján

a tantestületnek magasabb jogszabályban megfogalmazott döntési jogköre van,

a közalkalmazotti tanácsnak és a szakszervezetnek szintén,

a szakmai munkaközösség számára az SZMSZ teljes szakmai önállóságot, döntési

kompetenciát ad.

A tantestület tagjai az alábbi szervezetekben vesznek részt:

Közalkalmazotti Tanács

Iskolaszék

Iskolai Szakszervezet

Iskolai Diákönkormányzat

Rózsa Imre Alapítvány

A Közalkalmazotti Tanács: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

alapján gyakorolja a törvényben biztosított jogköreit.

A szakszervezet a pedagógusok érdekvédelmét látja el a törvényi keretek között.

A szakmai munkaközösségek fontos szerepet kapnak a nevelési tervek, tantárgyi programok

kidolgozásában. A program végrehajtását a munkaközösség vezetői ellenőrzik, rendszeresen

értékelik, a szükséges módosításokat végrehajtják. Egységes értékelési rendszert dolgoznak ki, a

tapasztalatokat megbeszélik. Megyei versenyek szervezését, lebonyolítását vállalják az éves

munkatervüknek megfelelően. Rendszeres, de szükség esetén rendkívüli ülést, megbeszélést is

tarthatnak.

A tantestület igény szerint munkaértekezletet tart.


112

8.2. Tanulói önkormányzat

A nevelési-oktatási intézmények eredményes működése, az életkor függvényében a demokratizmus

érvényesülése elképzelhetetlen az egyre önállóbban működő tanulói önkormányzat nélkül. A

nevelőközösség és a szülői közösség demokratikus módszerekkel történő irányítása, a nevelőtestület

demokratikus szellemben való működése nélkül nem biztosítható a tanulói önkormányzatok

fejlesztése, fejlődése. Ha azt szeretnénk, hogy egész társadalmunk berendezkedése és működése a

jövőben még demokratikusabb legyen, mint napjainkban, akkor erre a kérdésre nagy figyelmet és

sok energiát kell fordítani.

Célunk egy hatékonyan működő osztály- (ODB) és iskolai diákönkormányzat (IDB)

létrehozása és fenntartása, egy olyan működőképes szervezet kialakítása, ahová a diák képviselők

választás útján kerülnek. A tisztviselőket választóik számoltatják el az elvégzett munkáról a

nyilvánosság előtt. Elvárás a diákönkormányzattal szemben, hogy legyen képes hatékonyan és

érdemben képviselni diáktársaik ügyét. Tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel.

Határozataikat az őket megillető kérdésben önállóan hozzák meg, az iskola követelményeivel és

belső szabályaival összhangban. Legyenek képesek véleményt nyilvánítani minden őket érintő

kérdésben (magatartás és szorgalom érdemjegyeit, iskolai éves működési terve, házirend, iskola

újság, rendezvények...stb.), álláspontjukkal a közösség többségének véleményét képviseljék.

Tudjanak önállóan szervezési feladatokat ellátni osztály és iskolai színtű rendezvényekben

egyaránt.

Az iskolai diákönkormányzat felépítése:

ODB, osztály-diákbizottság osztályonként - minimum 3 fő.

IDB, iskolai diákbizottság osztályonként - minimum 1 fő, egyéb tisztviselőkkel

kiegészítve

Iskolaszék diákképviselői - az iskola diákjai által választott 3 fő.

Diákgyűlés, az iskola diákjainak gyűlése, tisztviselők választásának,

beszámoltatásának, programok összeállításának és az érdekérvényesítésnek legfőbb

fóruma, osztályonként 3 fő.

8.3. A szülők szervezetei

A szülők minden osztályból három SZMK tagot választanak, akik rendszeresen részt vesznek az

SZMK ülésein. Az SZMK szívesen segít a különböző rendezvények lebonyolításában (szalagavató

bál, alapítványi bál stb.)

Számítunk közreműködésükre:

a külföldi cserediákok fogadásánál,

a diák-összejövetelek felügyeletében,

pályaválasztási foglalkozásokon,

a veszélyeztetett tanulók problémáinak megoldásában.

más, aktuálisan felmerülő kérdésekben

Az SZMK három tagot delegál az iskolaszékbe.

8.4. Iskolaszék

Az Iskolaszék céljai:

Segíteni a hatékony oktatási-nevelő munka feltételeinek megteremtését.

Pedagógusok, szülők, a fenntartó önkormányzat és a diákok aktív

együttműködésének kialakítása az iskola érdekében.

Közreműködik az iskola aktuális kérdéseinek megoldásában.


113

Az iskolákat segítő társadalmi erőket (vállalkozókat, vállalatokat, társaságokat stb.)

minél nagyobb arányban az iskola támogatására megpróbálja megnyerni, az oktatási,

nevelési munkához szükséges feltételek megteremtése érdekében.

Az iskola oktatási-nevelési arculatának formálása a társadalmi igények alapján.

Nyitott, toleráns iskola megteremtése.

Bel- és külföldi kapcsolatok kialakításának, fenntartásának segítése. Külső

alapítványokkal kapcsolat kialakítása. Az iskolai alapítvány segítése.

Képviseli az iskola érdekeit.

8.5. Iskolánk kapcsolatrendszerei

Alkotó munkánkat a pedagógiai program rögzíti. Megvalósításához nem elég az, ha az iskolában

működők (tanárok és nem tanárok) ennek megfelelően dolgoznak, be kell vonnunk külső

partnereinket, szűkebb és tágabb környezetünkkel kapcsolatokat kell kialakítanunk. Kontaktust kell

létesíteni más, tevékenységünket és annak eredményességét befolyásoló, segítő intézményekkel.

A kapcsolható szálak nagy része már "él". A NAT bevezetésével új lehetőségek (állami,

egyházi, csoport) adódtak, melyeket idejében fel kellett fedeznünk, az általuk kínált szolgáltatásokat

meg kellet vizsgálnunk saját szempontjaink szerint.

Mivel a környezet is szabályoz bennünket a kölcsönös információáramlást biztosítanunk kell. Tehát

a kapcsolatokat fenn kell tartani.

8.5.1. A szülők, a tanulók, a pedagógusok kapcsolatrendszere, együttműködése

Külső partnerkapcsolataink közül a szülőkkel fenntartott kapcsolatot tartjuk a legfontosabbnak.

A kapcsolattartás formái:

0. szülői értekezlet a 9. évfolyamosok számára

szülői értekezlet minden évfolyamon évente legalább kétszer

fogadóóra az adott tanév munkatervében foglaltak szerint

iskolai értesítés fegyelmi és tanulmányi ügyekben szükség esetén

egyénileg szervezett beszélgetés szaktanárral, osztályfőnökkel, kollégiumi nevelővel

rendezvények, (sportvetélkedők, szalagavató bál)

iskolaszék

megfelelés-elégedettség mérése tesztekkel

Az iskolánkba bekerülő gyerekek szüleinek és pedagógusainak első találkozási lehetősége a

hagyományok között említett 0. szülői értekezlet. Ez a fórum kiváló lehetőséget biztosít iskolánk

értékeinek, hagyományainak bemutatására, és elvárásaink ismertetésére.

Az évente két alkalommal tartott szülői értekezletek a havonta ismétlődő fogadóórák

alkalmasak arra, hogy a partnerek kölcsönösen megismertessék egymással a másik fél által

tapasztalt jelenségeket, megbeszéljék az aktualitásokat és közösen próbáljanak megoldásokat

keresni a problémák orvoslására.

A szülőkkel való kapcsolattartás kötetlenebb formái a 24 órás sportvetélkedők, szalagavató

bálok. Itt a szülők közvetlenül játszhatnak, sportolhatnak a gyerekekkel. Sajnos ezeken a

rendezvényeken a szülőknek csak kisebb csoportja (SZMK tagok, helybeli szülők) vesznek részt,

így ezen a téren bőven van még tennivalónk.

Iskolánkban a kollégium és az iskola szerves egységet alkot. A rendszer természetes hibáin

túl (iskolai és kollégiumi ügyek szétválasztása) rengeteg előnnyel bír. A kollégiumban felmerülő

problémák az iskola nevelői előtt is ismertté válnak, így a két testület tanárai együtt kereshetik a

legjobb megoldásokat. Ugyanakkor a két intézmény tanárai is napi kapcsolatban állnak egymással,

így folyamatosan tudják segíteni egymás munkáját.


114

8.5.2. Kapcsolataink más iskolákkal

Általános iskolák - feltétlenül szükséges az eddigi beiskolázási körzeteinkbe tartozó iskolák

pedagógiai programjának megismerése - esetleg egyeztetés, módosítás az igazgatóval való

személyes beszélgetés alapján.

A szakmai együttműködést segíti, iskolánk megismerését támogatja az általános iskolásoknak

szervezett vetélkedő(k) szervezése, lebonyolítása.

A 8. osztály szülői értekezletein való megjelenés, középiskolánk bemutatása a helyszínen, közös

sport, játékprogram szervezése.

Társintézmények

Más gimnáziumok, szakközépiskolák képzési irányainak iskolai szerveződéseinek

megismerése

Középiskolai tanulmányi versenyek lebonyolítása

Továbbképzések lebonyolítása

Szakmai együttműködés fenntartása a hasonló profilú középiskolákkal, szakmai

látogatások szervezése, követelményrendszer, óratervek összehangolása.

Képzéseinket ismertető tájékoztatók küldése

8.5.2. Termelő egységek és középiskolánk kapcsolatrendszere

Az iskolának széleskörű kapcsolatrendszere van mindazokkal a vállalatokkal, vállalkozásokkal,

melyek a tanított szakmákkal összefüggésbe hozhatók. Legszélesebb kapcsolat a vasúti képzés

révén a MÁV Vezérigazgatósággal, a budapesti igazgatósággal és a szolnoki főnökséggel van. A

logisztikai képzés kapcsán a JÁSZKUN VOLÁN-nal és különböző fuvarozási vállalkozásokkal

alakult ki együtműködés, és a jövőben is ez lesz a kapcsolatok fő színtere.

Az együttműködés területei:

a munkaerőpiaci igények változása

tantárgyi gyakorlatok, üzemlátogatások

nyári termelési gyakorlat elősegítése képzési helyek biztosításával

a képzési feltételekhez való hozzájárulás (eszközök biztosításával, nyomtatványok

biztosításával)

a képzési követelmények változásának egyeztetése

szakképzés anyagi támogatása

A város üzemei, vállalkozásai is támogatják a középiskolát. A szakképzési alap átadásával segítik a

szakképzés feltételeinek javítását, és egy-egy tantárgyi gyakorlat helyben megoldására is van

lehetőség. Pl. anyagmozgatás raktározás - gabonaipar.

Végzett tanulóink révén több olyan gazdasági vállalkozás is támogatja az intézményt,

melyek nem szakirányban tevékenykednek.

Az intézmény arra fog törekedni, hogy meglévő kapcsolatai erősödjenek, szélesedjenek és

hogy növekedjék a támogatók köre, hozzájárulva az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek

javításához.

8.5.3. Kapcsolatunk a felügyeleti szervekkel

Szakmai ellenőrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat országos, területei, megyei szinten az

oktatási miniszter, szakképzés területén az adott területet felügyelő miniszter megyei szinten a

megyei önkormányzat a megyei fejlesztési terv, és az oktatás politikai célkitűzések előkészítése

megvalósítása érdekében. Települési szinten a városi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai

koncepció célkitűzéseinek előkészítése, megvalósulásának megismerése, iskolai neveléssel és

oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése céljából.


115

8.5.4. Együttműködésünk jellege a pedagógiai és nevelőmunkát segítő intézményekkel

Munkaügyi Központ

Munkaerőpiaci igények felmérése.

Átképzési programok jelzése, támogatása.

Pályázati lehetőségek kihasználása.

Munkahelykeresési technikák tanítása.

Pályaalkalmassági vizsgálatok tartása.

Megyei Pedagógiai Intézet

Alkalmi és rendszeres továbbképzéseken való részvétel

Szaktanácsadóik segítségének igénybevétele.

Szakkönyvtár használata.

A Vöröskereszt segítségét rendszeresen igényeljük:

A dohányzás és drogfogyasztás elleni tevékenységünkhöz.

A kulturált szexualitás kialakításához (AIDS elleni küzdelem).

Az egészséges életmódra neveléshez.

Támogatjuk a Vöröskereszt által szervezett segélyakciókat (pl. véradás).

8.5.5. A nyilvánosság szerepe iskolánk életében

Az iskolának egy szisztematikusan felépített kampányt, tájékoztatást kell folytatnia. Meg kell

győzni a szülőket arról, hogy érdemes gyerekeiket ebben az intézményben taníttatni, az

önkormányzatot, a vállalatokat és alapítványokat arról, hogy érdemes támogatniuk minket.

Folyamatosan meg kell jelennünk az Újszászi Híradó hasábjain. Ezáltal tudjuk elérni azt,

hogy az itt lakók jobban megismerjenek minket, az iskolánkat magukénak érezzék, településük

fontos és nélkülözhetetlen részeként tartsák számon. Ehhez nélkülözhetetlen a folyamatos, korrekt

tájékoztatás. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy szerepeljünk a megyei lapokban és

médiákban. Minden olyan eseményről, eredményről hírt kell adni, ami siker, és érdeklődésre

számot tarthat. Iskolánk neve így még inkább bekerül a köztudatba, amely a pályaválasztásnál,

iskolaválasztásnál erőteljesen befolyásolhatja a szülőt és gyermeket egyaránt.

Az image kialakítását elősegíti több célcsoportok számára elkészített színvonalas,

látványosan megszerkesztett, érthetően megfogalmazott kiadvány elkészítése. Nem szabad sajnálni

az erre fordítandó időt és pénzt!

El kell érnünk azt, hogy középiskolánk minél több tanulmányi, kulturális versenynek,

rendezvénynek adjon otthont. Ez természetesen plusz munkát igényel, de befektetés nélkül nincs

felmutatható eredmény. Minden ilyen rendezvény alkalmat teremt arra, hogy beszéljenek rólunk, és

a jól sikerült rendezvény öregbíti iskolánk hírét.

Részt kell vennünk, és nagyobb szerepet kell vállalnunk Újszász kulturális életében.

8.5.6. Külföldi kapcsolat

Városunknak testvérvárosi kapcsolata van Auseville-lel (Franciaország). Ezt a lehetőséget

kihasználva középiskolánk törekszik testvériskolai kapcsolat, együttműködés kialakítására egy

franciaországi középiskolával.

Immár több éves eredményes együttműködést tudhatunk magunk mögött a lückenwaldi

(németországi) középiskolával. Az együttműködés során diákcserétől indulva jutottunk el közös

szakmai projektek megvalósításáig.

Tervezzük más országok középiskolájával hasonló jellegű kapcsolat kialakítását, ebben

segítséget remélünk városunk önkormányzatától és polgármesterétől.


116

8.5.7. Nemzeti összetartozás az oktatásban

A KNT 9. § (4) bekezdése a 2010. október 21-én a magyar országgyűlés 101/2010. sz.

nemzetpolitikai határozata alapján a közoktatási intézményeknek előírja a nemzeti összetartozás

emléknapjáról való iskolai megemlékezést, továbbá valamennyi közoktatásban tanuló diák számára

lehetővé kívánja tenni állami támogatással a magyarlakta területekre irányuló tanulmányi

kirándulásukat.

Június 4-i emléknap megtartása az iskola éve munkatervében kerül meghatározásra. A

„Határtalanul” kirándulások pályázati források elnyerésének függvényében kerülnek

megszervezésre.

A szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló iskolai kirándulások révén diákjaink

megismerik a határon túli magyarság életét, lehetőségük lesz személyes kapcsolatok kialakítására.

Az összetartozás iskolai emléknapja ezt készíti elő, illetve segíti, feldolgozásban, továbbá évről évre

folyamatosan hozzájárul a nemzeti összetartozás gondolatának felidézéséhez, megéléséhez.

Cél, hogy a külhoni témának az iskolába történő bejutását a társadalomba történő beágyazódás,

kollektív tudássá válás kövesse. A fiatalokon keresztül jusson el a szülőkhöz, nagyszülőkhöz is.

Váljék kollektív tudássá a külhoni magyarság ismerete.

Jelentéktelenedjen el, hogy állam és nemzet határai eltérnek.

Az iskolai emléknapok, a külhoni kirándulások funkciója a múlt eseményeinek fiatalokkal való

megismertetésén túl még inkább a jelen megértése és egyfajta egymáshoz, a nemzethez való

kötődés kialakítása.

Olyan szemléletmód kialakítására kell törekedni, amely szerint az a tény, hogy több millió

magyar külhonban él, számtalan lehetőséget rejt magába. Jó dolog a magyar lakta területekre

kirándulni, jó érzés másik magyarral találkozni idegenben, jó büszkének lenni bárhol a világon egy

magyar ember eredményére.

A „Határtalanul” program a tanórai keretek között tanultakat egészíti ki iskolán kívüli tudással,

személyes tapasztalatokkal, emberi kapcsolatokkal.

8.6. Az iskolai könyvtár

8.6.1. Az iskolai könyvtár működésének célja

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a

neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását,

megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek

oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Könyvtárunk működésének hangsúlyait alapvetően meghatározza az, hogy a Nemzeti alaptanterv

fejlesztési területként jelöli ki a tanulás tanítását. Iskolánk alapvető feladata, hogy diákjainkat

megtanítsuk az egyéni ismeretszerzés módjaira, útbaigazítást adjunk az információk kezelésében. El

kell sajátíttatnunk, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások az egyéni

információszerzésben.

Iskolai könyvtárunk működése különösen két műveltségi terület fejlesztési feladataiban tölt be

fontos szerepet: a magyar nyelv és irodalom és az informatika területén. A tanulási képesség

fejlesztése a kulturált könyvtárhasználattal és a tanulást támogató eljárások bemutatásával

valósítható meg. Az iskolai könyvtárunkban tartott órákon van lehetőség az adatkeresés,

anyaggyűjtés, szelekció, értékelés lépéseinek tudatosítására, a nyomtatott és elektronikus források


117

etikus használatának megtanítására. Célunk tanulóink könyvtárhasználati műveltségének

fejlesztése, a könyvtári információk fellelésének segítése.

Fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a kerettantervi követelményekben szereplő

könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok

elsajátíthassák.

Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.

Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának. Állományával segíti a

diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a

szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb.

használatát is.

Könyvtárunk együttműködik az iskola székhelyén működő városi könyvtárral. Ennek fő területei:

kölcsönös tájékoztatás, közös rendezvényszervezés és egyéb alkalmi együttműködés.

8.6.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások

tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára

g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok

igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

8.6.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára

beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket

kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó

szabályok alapján használják. Ennek részletes szabályozása a könyvtárunk SzMSz-ében található

meg.

8.6.4. A könyvtár használóinak köre, igénybevétel feltételei, nyitva tartás

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe

veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik.

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata,

a számítógép- és internethasználat térítésmentes.

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok

igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár ajtajára kifüggesztett, az iskolai könyvtár

működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A nyitva tartás rendjét az iskola éves

munkaterve határozza meg.


118

Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének részletes

szabályait, amely a középiskola SzMSz-ében található meg.


119

9. Záró rendelkezések

9.1. A Pedagógiai program személyi és időbeli hatálya

1. A Pedagógiai program előírásainak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára,

tanulójára nézve kötelező érvényű.

2. A Pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel

egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Pedagógiai programja.

9.2. A Pedagógiai program felülvizsgálata

1. A Pedagógiai program felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a fenntartó,

az iskola igazgatója,

amennyiben a jogszabályi háttér megváltozása ezt indokolttá teszi, vagy az alapító okirat változása

szükségessé teszi, vagy az iskola életében bekövetkezett változások indokolják.

2. A Pedagógiai program felülvizsgálatát háromévente vagy az iskola vezetésében bekövetkezett

változás esetén el kell végezni. Az esedékes felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el. A

felülvizsgálat eredményéről írásbeli beszámolót kell készíteni, amelynek eredményétől függően

kezdeményezni kell a Pedagógiai program módosítását.

9.3 A Pedagógiai program nyilvánossága

1) Az Pedagógiai programot elfogadása után nyilvánosságra kell hozni, biztosítani kell mindenki

számára a szabad hozzáférhetőséget. Az Pedagógiai program elhelyezésre kerül:

- irattár

- igazgató

- általános igazgatóhelyettes

- gazdaságvezető

- könyvtár

Újszász, ….. év ………… hó …. nap Szolnok, ….. év ………… hó …. nap

Jóváhagyta: Jóváhagyta:

Árvai Alíz Kalmár Andrea

tagintézmény-vezető főigazgató


1. számú melléklet – Tanulmányi verseny eredményeink

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV)

1966. Kaló Ilona 8. (kémia)

1976. Grósz Károly 1. (magyar irodalom)

1983. Nánási Zsigmond 4. (történelem)

1985. Diószegi Éva 10. (orosz)

1993. Vincze Tamás 4. (magyar)

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV)

Szakmai tanulmányi versenyeken elért eredményeink

Gépjárműüzemi szak (1999- ig)

Szállítmányozó szak (2000-től) Vasútüzemi szak

Gazdasági informatikus

II. Ügyintéző titkár

Szakmai Előkészítő Érettségi

Tárgyak Versenye (SZÉTV)

1976.

2. Balkovics Mihály

1977.

4. Dalmadi György

1978.

4. Puskás Tibor

1979.

5. Farsang Károly

1980.

1. Gráner Zoltán

1981.

2. Csábi Tünde

1982.

4. Csomor László

1983.

4. Szászi Gábor

1984.

5. Szaniszló Miklós


121

1985.

4. Lázár János

1986.

5. Katona Béla

1987.

2. Sápi Gábor

5. Cseh László

1988.

1. Besenyei Zoltán

3. Farkas Gábor

1989.

2. Lukács Pál

6. Vágó László

1990.

4. Nagy János

2. Csábi Béla







1991.

5. Géczi István

6. Karsai Zsolt

1992.

6. Tóth Árpád

6. Majercsik Zsolt

1993.

2. Juhász Mariann

4. Veres János

1994.

2. Hajdú Ákos

5. Zöld József

1995.

7. Bata Roland

2. Szilágyi Gerzson

1996.

2. Oldal Csaba

3. Nagy Erzsébet

1997.

2. Farkas István

5. Ludasi Andrea 8. Nagy Lajos

1998.

1999.

4. Rajna Tibor

7. Hajós László 2. Bajor Zita

2000.

1. Kórós Judit

3. Fekete Mária


122

2. Mikula Richárd

3. Szabó Krisztián

6. Balázs Edit

7. Kálmán Miklós

4. Varga Ferenc

6. Nagy Zsuzsanna

2001.

1. Varga Norbert

2. Gömöri István

3. Fuith László

4. Várkonyi Erika

7. Sallai Annamária

9. Urbán Viktor

5. Ondok Ferenc

6. Berta József

7. Nagy István

1. Erdélyi Katalin (K)

2. Urbán Katalin (Gy)







2002.

2. Bódi Szilvia

3. Varga László

2003.

8. Szántó Lajos

2004.

5. Sallai Judit

6. Jobbik Béla

2005.

11. Sinkovics Róbert

7. Burai Bianka

5. Hajdu Georgina

7. Miknai Dávid

11. Apró Norbert

23. Csalami Norbert

28. Seres Melinda

29. Gyurinka Dávid

2006.

7. Kurucz Imre

6. Szatmári Csaba

5. Darányi Erika

6. Hegedűs Terézia

7. Gyáfrás Zsuzsanna

8. Kovács Piroska

16. Dani Szandra

18. Oszlánczi Renáta

23. Jenei Mária

2007.

2. Szeder Richárd

14. Buckó Gábor

16. Ádám Norbert

5. Ferenczy Krisztián

5. Bakos Diána

9. Gácsi Mónika

12. Mohácsi Sára

18. Tóth Lajos

20. Lukács Gergő

2008.

1. Oszlánczi Renáta

6. Fodor Emese

8. Fodor Gabriella


123

2009.

5. Bárány László

7. Kiss Alexandra 9. Turucz Judit

2010.

10. Frisch Ádám (F)







2011.

2012.

2013.

1. Tóth Kármen (Sz)

2014.

8. Facskó Csilla (F)

8. Dézsi Viktor

2015.

1. Kasoly Bence (Sz)

5. Pandur József (F)

6. Ézsiás Beatrix (F)

2016.

4. Zsákai Amália (Sz)

5. Dézsi Viktor (F)

6. László Valentina (Sz)

7. Vörös Béla Dániel (Sz)

2. Matula Bálint

4. Szatmári Zoltán

7. Cseri Dávid

13. Mári Zoltán

30. Barna Sándor

F: forgalom

Sz: személyszállítás

Gy: gyorsírás

K: komplex


2. számú melléklet - Az iskola szervezeti struktúrája


125

3. számú melléklet – Tantervek, hálótervek

CD mellékleten.

Documents

Pedagógiai programugmszi.hu/Oldalak/Bemutatkozas/Dokumentumok/Docs/... · 2020-03-10 · Az értékelés formái ... Együttműködésünk jellege a pedagógiai és nevelőmunkát