Ára: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

69. évf. 8. szám 2014. május 1. Ijjár 1. 5774. Csillagok a házakon isÉppen hetven éve lépett hatályba az a rendelet, mely minden hatévesnél

idôsebb, zsidónak nyilvánított magyar állampolgárt sárga csillag viselésérekötelezett. Június 21-én a csillag közel kétezer olyan budapesti lakóház kapu-ja felett is ott virított, amelyeket számukra kényszerlakhelyként kijelöltek.

Az OSA Archívum épületében megtartott sajtótájékoztatón Rév Istvánigazgató nyújtott átfogó ismertetést a meghívottaknak, résztvevôknek: törté-nészeknek, programfelelôsöknek, partnerintézmények képviselôinek (a Hit-község részérôl Zoltai Gusztáv üv. igazgató volt ott), valamint a megjelenttúlélôknek és érdeklôdôknek.

Rév István történelmi tényeket sorolt, majd bemutattak egy néhány percesfilmrészletet a Spielberg-interjúkból. Az igazgató beszélt a budapestieknekszóló „Csillagos házak” program indításáról mint az emlékév egyikkiemelkedô eseményérôl, valamint arról, hogy 2014. január végétôlweboldaluk (www.csillagoshazak.hu) térképén megtalálható a fent említettközel kétezer épület – magánházak, bérházak és intézmények egyaránt.

A cél többek között az, hogy e kevéssé ismert tragikus idôszak, a hajdanicsillagos házak története arra késztesse a városlakókat, nézzenek szembe aközös történelmi múlttal. Így került fel április közepéig mintegy 1570, mégálló lakóház, középület kapujára egy „senkit megzavarni nem akaró, ezértkönnyen el is távolítható” matrica, egy sárga csillagos kis matrica, ezzel isemlékeztetve a kényszerköltöztetés hetvenedik évfordulójára. Egyúttal meg-hívják a lakókat a június 21-ére tervezett (a Múzeumok Éjszakájához isköthetô), közös programokkal tarkított megemlékezéssorozatra. Ehhez kap-csolódik még egy emléktáblaprojekt, melynek igény szerinti kihelyezésébenaz OSA segítséget nyújtana a házbelieknek.

Makón és Pécsett emléktáblát ál-lítottak a gyermekáldozatoknak ésa gyermekmentô tanároknak, ÁderJános, Navracsics Tibor és PokorniZoltán a Cipôk a Duna-parton em-lékmûnél emlékeztek. Az elsô ma-gyarországi gettóépítések hetvene-dik évfordulóján fákat ültettek aHolokauszt Emlékközpontban,majd Kádár György a koncentráci-ós táborok borzalmait megrajzolókiállítását nyitották meg. Beregszá-szon a holokauszt kárpátaljai áldo-zataira emlékeztek.

Orbán Viktor miniszterelnök,Mesterházy Attila, Bajnai Gordonés Gyurcsány Ferenc pártelnököklevélben fejezték ki együttérzésü-ket a magyar zsidó közösséggel.

Pokorni Zoltán: A német meg-szállás magyarázat és nem ment-ség a holokausztra

A holokauszt a magyar történelemrésze, nem egy európai város vagyország ügye, hanem a „mi ügyünk”,hiszen magyarok voltak a gyilkosokés az áldozatok is. (...) A német meg-szállás magyarázat és nem mentségaz akkori magyar kormány számára.

Orbán Viktor: A holokauszt anemzet közös fájdalma volt

A nemzet közös fájdalmának ésveszteségének nevezte a holokausz-tot Orbán Viktor miniszterelnök aholokauszt magyarországi áldozatai-nak emléknapja alkalmából aMazsihisznek írt levelében.

A Heisler András Mazsihisz-elnöknek címzett levélben – amelyetHavasi Bertalan, a MiniszterelnökiSajtóiroda vezetôje juttatott el az

A rabok tetoválására szolgáló, ere-deti bélyegzôlemezeket fedeztek felaz egykori auschwitz-birkenaui kon-centrációs tábor területén – adta hírüla Jerusalem Post a lengyelországiAuschwitz-múzeum közleményealapján.

„Ezeket a fémlemezeket helyeztéka tetováló eszközökbe, belôlük pármilliméteres tûk állnak ki. Egy leme-zen egy számjegyet formáltak a tûk.A tábor evakuációs útvonalán felfe-dezett bélyegzôlapok kollekciója nemteljes, egy nullás és két hármas kerültelô, valamint két olyan, amely hatosvagy kilences számot formált” – kö-zölte Elzbieta Cajzer, a múzeumauschwitzi gyûjteményének vezetôje.

Az elsô foglyokat 1940-ben hur-colták Auschwitzba. A rabok akkor aruhájukra felvarrható azonosítótkaptak. Az ôröket azonban összeza-varta, amikor elhasznált öltözékeiketmeghalt társaik ruháira cserélték amég élô fogvatartottak.

A szovjet hadifoglyok mellkasára1941 ôszétôl kezdtek azonosító szá-mokat tetoválni. Ehhez fémbé-lyegzôket használtak, amelyekbe

cserélhetô lemezeket helyeztek,ezekbôl emelkedtek ki az egyesszámjegyeket formáló tûk. A tintábamártott bélyegzô egyetlen ütéséveltartósan a bôrbe rögzítették a teljesszámot – írta a Jerusalem Post.

Az auschwitzi láger vezetôsége1942 tavaszától rendelte el, hogy afoglyok bal alkarjára tetoválják azazonosító számot. Szinte minden ak-kori és késôbb érkezô foglyot – anôket is – így jelöltek meg.

Az auschwitzi volt az egyedülikoncentrációs tábor, ahol tetoválás-sal bélyegezték meg a rabokat.Egyetlen hasonló eszköz került ed-dig elô, az a szentpétervári katonaimúzeumban található.

„A lelet az utóbbi évek egyik leg-fontosabb felfedezése. Sosem hittükvolna, hogy ilyen hosszú idô utánelôkerülhetnek még a tetováló esz-közök. A hajdani rabok közül is na-gyon kevesen élnek ma már, ezért azôket megjelölô számok is ritkán lát-hatók” – idézte a hírportál Pjotr M.A. Cywinskit, az Auschwitz-múzeumigazgatóját.

MTI

Holokauszt-emléknap Megemlékezések országszerte

7070

(Fotó: Mohai Balázs / MTI)

Orbán Viktor biztosította aMazsihisz elnökét, hogy a magyarzsidók közössége a most alakulófél-ben lévô kormány tiszteletére, barát-ságára és védelmére a jövôben isszámíthat.

„A holokauszt magyarországi ál-dozatainak emléknapja alkalmábólkérem, fogadja együttérzésemet, ésengedje meg, hogy kifejezzem a ma-gyarországi zsidó közösség irántinagyrabecsülésemet” – zárta leveléta miniszterelnök.

Mesterházy Attila: Szembe kellnéznie a múlt tragédiájával és nap-jaink fenyegetéseivel

Mesterházy Attila szerint aholokauszt magyarországi áldozatai-nak emléknapján minden magyarnakôszintén szembe kell néznie a múlttragédiájával és napjaink fenyegeté-seivel is. Az MSZP elnök-frak-cióvezetôje az MTI-vel azt is közöl-te, hogy nincs szükség a német meg-szállás emlékmûvére, mert az nem aszembenézést szolgálja, hanem aszembenállást mélyíti.

Az ellenzéki politikus közleményeszerint ôszinte választ kell találni arra,hogy miként történhetett meg a 70 év-vel ezelôtti tragédia, miként fordulha-tott az ország egykori vezetôsége sa-ját népe ellen. Hogyan fordíthatta el afejét a bûnöket látva sok millió ma-gyar? – tette fel a kérdést a pártelnök,aki szerint azt is meg kell kérdezni,hogy az ország mai vezetôsége miértfordul szembe a holokauszt túlélôivelés leszármazottaival.

Mesterházy Attila azt írta, a kor-mány nem a holokauszt áldozataiemlékének ápolásával foglalkozik,

Rév István az évente megrendezett, közkedvelt „Budapest 100”, NyitottHázak eseményhez csatlakozva tett javaslatot „Budapest 70” névvel egy szin-tén évszázados volt csillagos ház látogathatóságára.

Kenyeres József, a Levéltár igazgatója a rendelkezésükre álló óriási irat- ésdokumentumanyagról tartott beszámolót, szó esett tematikus weboldalról,forrásanyagokról, digitalizációról, egyebek mellett a díjmentes „Nyitott Le-véltár” programról és egy novemberi tudományos konferenciáról.

A matricák kiragasztásához, a programok szervezéséhez önkénteseket vár-nak, jelentkezni a www.csillagoshazak.hu oldalon, a „Június 21.” menüpontalatt lehet.

-gj-

Furcsa tárgyakat találtakAuschwitzban

MTI-hez – a kormányfô azt írta: azemléknapon „új alkotmányunk sza-vaival valljuk, hogy a 20. század er-kölcsi megrendüléshez vezetô évti-zedei után múlhatatlanul szükségünkvan a lelki és szellemi megújulásra”.A miniszterelnök szerint itt az idô amegújulásra, eljött az ideje annak,hogy a magyar nemzet történelmétvégre egészben lássuk.

„A magyar zsidóság fájdalma min-den magyar ember fájdalma. Bár aholokauszt borzalma zsidó honfitár-sainkra méretett, az ô életüket, javai-kat pusztította el, a nemzet közös fáj-dalma és vesztesége volt. Felfogá-sunk szerint ugyanis a magyar zsidó-ság a magyar nemzet része volt, és azis marad” – fejtette ki.

hanem az egykori elkövetôk bûnei-nek tisztára mosásával próbálkozik.Közölte, a német megszállás emlék-mûve nem a társadalmi megbékéléstszolgálja, hanem az ellenségeske-dést, nem nyugalmat hoz, hanem fe-szültséget szít.

Az MSZP vezetôje szerint felmen-tésre, bûnbocsánatra senki nem tart-hat igényt az egykori felelôsök kö-zül, miként a történelem meghamisí-tása sem adhat a mai felelôsöknekfeloldozást. Nincs olyan ideológia,amely igazolná az Orbán-kormányszándékát, az emlékmû létjogosult-ságát, védelmezôinek igazát – fogal-mazott.

Az ellenzéki párt elnöke közölte,ma is felelôsségünk védelmezni atörténelmi igazságot, kivívni a jog-és esélyegyenlôséget, megteremtenia biztonságos életet.

A közleményben Mesterházy Atti-

la úgy fogalmazott, „a mai naponminden ôszinte demokratával közö-sen megfogadjuk, hogy vállaljuk atörténelmi felelôsséget”. Úgy foly-tatta, fejet hajtanak az áldozatok em-léke elôtt, az elkövetôkre pedig em-lékeztetnek. „Mert csak így tanulha-tunk a múltból, és csak így akadá-lyozhatjuk meg, hogy az egykori bû-nöket elkövessék megint” – tettehozzá.

Bajnai Gordon: A német meg-szállás ténye korántsem menti fel amagyar államot

Ma van a holokauszt magyarorszá-gi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdôdött a gettókés gyûjtôtáborok felállítása Kárpát-alján.

A holokauszt az egész magyarnemzet tragédiája, melynek sorántöbb mint félmillió honfitársunkatpusztították el. A német megszállásténye korántsem menti fel a magyarállamot a történelmi felelôsség alól,hiszen zsidó honfitársaink össze-gyûjtése és deportálása a magyar ál-lami szervek hathatós közremûködé-sével történt. Ne feledjük el ezt ak-kor, amikor a kormány egy olyanemlékmûvet akar ránk erôltetni,mely a magyar államot igyekszik fel-menteni e felelôsség alól.

A mai emléknapon hajtsunk fejetaz áldozatok elôtt, és emlékezzünk!Ne felejtsük el ôket soha!

Emlékezzünk azokra a hôsökre is,akik életüket kockáztatták, hogy má-sokat megmentsenek: rájuk legyünkbüszkék!

Ne feledjük soha a bûnösöket sem:emlékezzünk, hogy nemzeti tragédi-ánk soha ne ismétlôdhessen meg!

Gyurcsány Ferenc: Az áldoza-tok fájdalma mindannyiunk fáj-dalma

Horthy rendszere halálba küldteegymillió honfitársunkat. Kit a Donirányába, kit a gázkamrák poklába.Sokan azt gondolták, sôt, gondoljákma is, hogy ez rendben is volt. Pedigaz a sár, ami akkor ránk tapadt, ma iségeti a bôrünket. Mi, demokraták,azt akarjuk, hogy a nemzet tanuljontörténelmi bûneibôl. Ne fosszuk mega nemzetet attól, hogy jobbá, neme-sebbé, tisztességesebbé váljék.

Ha megtörik a józan ész és a be-csület erejét, ahogy 1944-ben tették,akkor erre a veszélyre figyelmeztetnikell 2014-ben is. Nincs ebben túlzotthisztéria. Inkább a közöny volt túl-zott hetven éve, és az akkori gyilko-soknak, kollaboránsoknak ma semlehet megbocsátani. A holokausztmagyarországi áldozatainak emlék-napján álljon a lelkünkben, a szí-vünkben az örök mementó, hogyerôsnek kell lennünk, tudnunk kellnemet mondani, és van olyan helyzetis, ahol a vélemény sem lehet sza-bad, ha valakit emberi méltóságában,gyászában aláznak meg. Az áldoza-tok fájdalma mindannyiunk fájdal-ma. Nem fogjuk hagyni, hogy a Go-nosz arcát emberivé próbálják feste-ni hazug emlékmûvekkel.

A történelem nem fogja felmente-ni azokat sem, akik ma sunyítanak,és elmossák a bûnösök felelôsségét.Hitványságuk közössé válik gyalá-zatos 1944-es elôdeikével.

Meghajtom fejem a zsidó és a ro-ma holokauszt minden áldozataelôtt, osztozom leszármazottjaik fáj-dalmában.

Mazsihisz

ÚJ ÉLET2 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET2 2014. MÁJUS 1.

Körzeti kitekintô

A belvárosi Centrál Kávéház eme-leti részén tartották a „Memento 70”(a kormány Civil Alap pályázatán el-nyert támogatást visszautasítók szö-vetsége) sajtótájékoztatóját. Az ese-ményen a hazai médiák képviselôintúl külföldi laptudósítók is megjelen-tek.

Szenthe Antónia programkoordi-nátor üdvözölte a résztvevôket és azta négy szóvivôt, akik a kampányt(2014 áprilisától 2015 áprilisáig) anyilvánosság elôtt képviselik: Csiz-madia Tibor (Magyar Színházi Tár-saság), Gaborják Ádám (József Atti-la Kör Irodalmi Egyesület), Heisler

András (Mazsihisz) és Toronyi Zsu-zsa (Magyar Zsidó Levéltár).

Megfogalmazódott a cél is: támo-gatásokkal, adományokkal elô-teremteni a programok anyagi forrá-sát, lehetôséget adva hazai és hatá-ron túli zsidó és nem zsidó szerveze-teknek, valamint magánszemélyek-nek, hogy ilyen módon is kifejezésrejuttassák az ügy mellé állásukat.

Csizmadia Tibor többek között el-mondta: a kényszerû, de morálisokokból szükséges kampány ered-ményeként közadakozásból valósul-nak meg olyan rendezvények, me-lyeket igazán mindenki a sajátjának

A szembenézés éve van. Volna.Egy német felmenôm után ku-

tatva Mezôberény városának hon-lapjára keveredtem.

mezobereny.huVárosunkról: kôkor, honfogla-

lás, tatárjárás, békési uradalom.Mohács, Rákóczi-szabadságharc,betelepítések.

Szlovák 44,5%, német 34,1%,magyar 21,4%. Három lakókör-zet. Észak, közép, dél. Békés egy-más mellett élés.

Kulturális élet a 19. században.Orlai Petrics Soma. Szendrey Jú-lia és udvarlója. Polgárosodás.Szabadságharc. Lendületes fejlô-dés a dualizmus korában. Gyárak,üzemek.

Jellegzetes mezôvárosi arculatelnyerése, iskolák, templomoképülése, és a bumm.

Súlyos veszteségek. 570 férfi esikel a különbözô háborús hadszínte-reken.

Ez hát a város története. A városhonlapja szerint. Önkormányzataszerint. Gondoltam, ha már itt já-rok, beütök valamit az oldalkeresôjébe.

„Nincs találat a keresett zsidó ki-fejezésre.”

IFJAINKNAK ÉS ÖREGEINK-NEK. / ISTEN SZENT NEVEMÁRTÍRJAINAK NEVEI EZEK,

/ AKIKET 1944-BEN MEGÖL-TEK, MEGFOJTOTTAK /VAGY TÛZBEN PUSZTÍTOT-TAK EL. / EMLÉKEZZÉK MEGRÓLUK, AKI SZÁMON TART-JA / AZ ÁRTATLANUL KION-TOTT VÉRT.

Ez a szöveg persze nem a városhonlapján olvasható. Ez a szöveg azOrlai Petrics Soma Gyûjtemény ud-varán álló zsidó emlékmûvön olvas-ható, amit dr. Szegô Istvánmezôberényi orvos és néhány visz-szatért munkaszolgálatos állíttatott.

Az emlékmûvön 151 név szere-pel. 151 halott.

„1911-ben a hitközség lélekszá-ma 218, családszám 59, adófizetôtag 71. Foglalkozásuk: 30kereskedô, 7 orvos, 4 gazdálkodó,2 ügyvéd, 2 nagykereskedô, 2köztisztviselô, 2 magántisztviselô,1 tanító, 13 magánzó és 8 egyéb.

A háborúban 46-an vettek részt,közülük öten hôsi halált haltak.Megemlítésre méltó üzem CzieglerMór szövôgyára, amely 128 mun-kást foglalkoztat. (Magyar ZsidóLexikon, 1929)

Az emlékezés éve van. Volna.„Emlékezzék meg róluk, aki szá-

mon tartja az ártatlanul kiontottvért.” Az ártatlanul kiontott vért.

Aki számon tartja.Gerlóczy Márton

ZuglóMint arról többször beszámoltunk, a zsinagóga Földvári-termének födémje

októberben beszakadt, így az események (bár micva), nagyobb kidusok, ün-nepi mûsorok eleinte a Dózsa György úti körzetben, majd a zsinagóga szûkösfalai között zajlottak. A munkálatok a kerületi önkormányzat anyagi és aBZSH mûszaki támogatásával peszáchra elkészültek, így a szédert már a kul-túrteremben tarthattuk meg, amelyet a fél évet nélkülözni kénytelen hittestvé-rek zsúfolásig megtöltöttek.

Szombaton kora este érkezett ahír, hogy együttmûködési megálla-podást kötött a Veritas Történetku-tató Intézet, valamint a HolokausztDokumentációs Központ és Emlék-gyûjtemény Közalapítvány. AzMTI szerint az együttmûködésimegállapodást a közalapítvány ne-vében Haraszti György kuratóriumielnök, a Veritas részérôl pedigSzakály Sándor fôigazgató írta alá.

Tegnap estétôl megszámlálhatat-lan e-mailt és sms-t kapok baráta-imtól. Mindenki megdöbbenését fe-jezi ki a Páva utcai emlékközpontés a Veritas intézet között létrejöttegyüttmûködési szerzôdés miatt –ezt vasárnap mondta lapunk-nak.Heisler András, a Mazsihisz el-nöke.

A történetkutató intézet közlemé-nyében azt írta, hogy a két intéz-mény az idén közös rendezvények-re készül. A szeptemberben rende-zendô konferencián Megszállástólmegszállásig címmel az 1944/45-ösévek sorsfordító eseményeit idézik

fel. A másik, október közepére ter-vezett konferenciát A magyar köz-igazgatás és a holokauszt címmeltartják majd a Nemzeti Közszolgá-lati Egyetemmel együttmûködve.

A felek megállapodtak abban is,hogy a jövôben közös kutatásokatvégeznek, azok eredményét pedigkiadványokban teszik közzé. A2014-re szóló megállapodás a kétkutatóhely hosszú távra tervezettegyüttmûködésének kezdetét jelen-ti.

Heisler András megjegyezte:azon túl, hogy Haraszti György aközalapítvány kuratóriumi elnöke,nem mellesleg a Mazsihisz intéz-ményeként mûködô ORZSE tan-székvezetôje.

Másik oldalról Szakály Sándor aza történész, aki a kamenyec-podol-szkiji deportálást „idegenrendészetieljárásnak” nevezte.

A Mazsihisz közgyûlési határo-zata érvényben van – mondtaHeisler András. A határozat arrakéri a kormányt, hogy a Veritas élé-

7070

„Szép város Kolozsvár...” (1940)

Meghalt Beer IvánAz ORZSE tanára, a Holokauszt Bizottság elnöke és még jó néhány tiszt-

ség betöltôje – volt. A rendszerváltozás után rehabilitálták a „cionista izgatás”miatt leült börtönbüntetéséért. Mások politikai karriert csináltak ennélkevesebbôl. Ô nem akart élni vele. Rabbi lehetett volna, mert elvégezte tanul-mányait – nem engedték. Tudásával, kapcsolatteremtô képességével, mûvelt-ségével, olvasottságával – egy pesti „csikágói” bazár pultja mögött várta avevôket...

Az ORZSE felismerte benne az „elveszett” rabbit – ott tanított haláláig.Méltatlan szenvedés után, 72 éves korában adta vissza lelkét Teremtôjének.

(kápé)

Májustólúj ügyvezetô igazgató

Meghívásos pályázatot ír ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsé-ge a szervezet ügyvezetô igazgatói posztjának betöltésére – tájékoztatta aMazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) együttes vezetôségi ülésétkövetôen a Mazsihisz elnöke az MTI-t.

Heisler András közölte, az ügyvezetô megválasztásáig a vezetôségi ülésdöntése alapján ô maga veszi át a Mazsihisz igazgatói feladatait, a BZSH-banpedig ugyancsak az elnököt, Tordai Pétert bízták meg az ügyvezetô igazga-tói jogkör ellátásával.

Az új ügyvezetô igazgatót várhatóan a Mazsihisz, illetve a BZSH május 22-én és 25-én megtartandó közgyûlésén választják meg – tette hozzá.

A mostani ülésre azt követôen került sor, hogy Zoltai Gusztáv, aki 1991 ótatöltötte be a Mazsihisz ügyvezetô igazgatói tisztségét, lemondott posztjáról.A híradások szerint mentális leterheltségére hivatkozva hozta meg a döntést,ám felmerültek gazdasági indokok is.

A Mazsihisz elnöke elmondta: az ülés fontos pontja volt a Mazsihisz és aBZSH szervezeti, jogi és gazdasági átvilágítása, ami eredményes volt. Szá-mos, a szervezetek mûködését jellemzô anomáliára felhívta a figyelmet,amelynek nyomán lehetôség nyílik a hibák kijavítására.

Az átvilágítás kiterjedt a szervezet egészére, ám a Zsidó Múzeum liftberu-házása, illetve a Kozma utcai temetô körüli ügyek nem képezték az átvilágí-tás részét. Ugyanis ezek 2011-re datálhatóak, miközben a gazdálkodást 2012-tôl vizsgálták. Vagyis „hibásak” az ezzel kapcsolatos sajtóértesülések – tettehozzá.

A Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: Zoltai Gusztáv szóban és írásban is az-zal indokolta döntését, hogy nem kíván a magyar közéletben dolgozni.Ugyanakkor nyilvánvalóan komplex helyzetelemzés alapján hozta meg elha-tározását, sok egyéb szempontot is figyelembe véve, így korát, munkatársai-nak körét, a jövô feladatait és az átvilágítás esetleges eredményét.

Heisler András a Szabadság téri szobor ügyével kapcsolatban, megerôsítvekorábbi álláspontját, azt mondta, hogy a Mazsihisz értékközpontúan közelítimeg a német megszállás áldozatai emlékmûvének kérdését, és nem kíván be-lefolyni a pártpolitikai csatározásokba. Véleménye szerint a sok tiltakozásazonban azt jelzi, hogy ez nem „zsidó ügy, hanem a magyar társadalomügye”.

„MEMENTO 70”érezhet. Ôrizzük tisztaságukat –hangsúlyozta.

Gaborják Ádám a forrásteremtôtevékenységnek köszönhetô progra-mokról beszélt, mint Székely Magdaköltô életmûvének feldolgozása, azország több színházába elvitt emlé-kezés, valamint a Gólem Színházformabontó darabjának színrevitele,melyet egy nem klasszikus értelem-ben vett szakácskönyv ihletett: halál-táborban szenvedô asszonyok egy-fajta túlélési stratégiaként írták le ahazai ízeket, a családi ebédek hangu-latát. A közös múlt létrehozása ajövô érdekében történik – zárta tájé-koztatóját.

A Mazsihisz elnöke, Heisler And-rás a sajtó képviselôinek kérdéseireegyebek mellett elmondta: aMazsihisz véleménye szerint az egy-házaknak együttmûködési kötele-zettségük van a mindenkori kor-mánnyal. Több vitás kérdésben nemsikerült egyezséget kötniük a kabi-nettel, pedig „elmentek addig a hatá-rig, ameddig elmehettek”. Így töb-bek között megtettek mindent annakérdekében, hogy ne valósuljon meg anémet megszállás áldozatainak em-lékmûve. Szólt arról is, hogy a„Memento 70” akciója „nem alkupo-zíciót nyitott”, mert a pénz vissza-utasítása jogilag is végleges. A kor-mány részérôl szembenézésrôl,felelôsségvállalásról beszélnek – je-gyezte meg, hozzátéve: ezek fontosnyilatkozatok, amelyeket örömmel isvesznek, de az is fontos, hogy a tet-tek szinkronban legyenek ezekkel adeklarációkkal.

Toronyi Zsuzsa elsôként emlékez-tetett a hajdan volt „Filléres tagság”-ra: a segítség mellett fontos és tanu-landó a jó ügy mögé állás is. Véle-ménye szerint az igazi probléma az aszellemiség, amely a közéletben je-lenleg tapasztalható, s ennek követ-kezménye a Szabadság térre terve-zett emlékmû és a Sorsok Háza körülkialakult vita. Ha ebbôl visszakoznaa kormány, újragondolnák a kezde-ményezésüket, de a most indított„Memento 70” program a bizalomraépül, s önmagában is érték.

A sajtótájékoztatót a programko-ordinátor Bál Sém Tov mondatávalzárta: „A felejtés számûzetés, az em-lékezés megszabadulás.”

További információ: www.memento70.hu. Ha valaki egy általakiválasztott programot szeretne tá-mogatni, írjon az info@memen-to70.hu címre, jelölje meg vagy írjaa közlemény rovatba a célprogramot.

A „Memento 70” számlaszámai: HUF: 11707024-20386324 EUR: 11763842-00362887

gjuli

Aki számon tartja a kiontott vért

A Mazsihisz elnöke is megdöbbentHDKE–Veritas szerzôdés

rôl távolítsák el Szakály Sándort.Haraszti cselekedete ezért aMazsihisz részérôl morálisan nemvállalható. Heisler ezért azonnalmegkereste az ORZSE rektorát az-zal a kéréssel, hogy „tegye meg aszükséges és lehetséges lépéseket ahelyzet rendezése érdekében”.

A Mazsihisznél új korszak kez-dôdik – hangsúlyozta Heisler.Megszûnik az a gyakorlat, amelyszerint „következmények nélkültörténhetnek a dolgok”. Korábbanugyanis – folytatta – következmé-nyek nélkül le lehetett rombolni aKozma utcai temetô sírjait, eddigkövetkezmények nélkül maradt azelhíresült temetôi botrány és követ-kezmények nélkül kötôdtek a szer-vezet számára elônytelen szerzôdé-sek.

A Páva utcai emlékközpont eddigsem mûködött hibátlanul, de ese-ménytörténeti kiállításai hitelesenmutatták be a holokauszt történése-it. A Haraszti György által aláírtegyüttmûködési szerzôdés komolyaggályokat kelt az emlékközpontjövôbeli mûködését illetôen – jelen-tette ki Heisler András.

nol.hu / Czene Gábor

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32014. MÁJUS 1.

A mai Ukrajna területén már a 11.században jelentôs közösség éltmind a Kijevi Nagyfejedelemség-ben, mind Galíciában és a LengyelKirályság területén.

A régió egyik legnagyobb számúkisebbségeként a zsidók gyakortavoltak célpontjai pogromoknak.Leghírhedtebb ezek közül Hmel-nickij kozákjainak mészárlása, mely-nek során a több mint ötvenezer fôtszámláló zsidóság legalább 1/3-át ki-irtották vagy fogságba ejtették, el-pusztítva ezzel becslések szerint há-romszáz közösséget. Az ezt követôidôszakban lépett színre Bál SémTov, és indult világhódító útjára achászidizmus.

Számos chászid irányzat gyökere-zik az ukrán zsidóságban.

A régió zsidóságának történeteigen hányattatott: az éppen aktuáliskirekesztô és kiutasító rendeleteketkövetve hol itt, hol ott telepedtekmeg. A 19. században Odessza lettaz ukrajnai zsidóság egyik fontosközpontja, ahol az antiszemita táma-dások és a kirekesztô törvények elle-nére a lakosság 37 százaléka zsidóvolt. Az Orosz Birodalom ukrán kor-mányzóságaiban és Galíciában élt aszázad elsô felében a kelet-európai

Az elmúlt idôszak híradásai nyo-mán sokunkban fölmerült a kérdés,hogy mi a zsidóság kapcsolata azUkrajnától elszakadó Krím-félszi-gettel. Jelenleg mintegy 17 ezer zsi-dó él ott, de a történelem folyamánnagyobb zsidó közösségek is otthon-ra leltek ezen a szép tájon. Az ókorgörög gyarmatain népes zsidó közös-ségek éltek Pantikapaionban (a maiKercs), Theodosiában (a maiFeodózia) és Khersonesosban (a maiSzevasztopol). Görögül beszéltek,görög neveket viseltek, közösségei-ket synagogének (görögül közösség)nevezték. Késôbb, a középkorban,amikor a terület a zsidó vallású kazárbirodalomhoz tartozott, szintén sokzsidó lakott itt. A tatár uralom alattkisebbségi sorsba szorultak, de ami-kor a 18. század végén Katalin cárnôfelszámolta a krími tatár államot,szóba került áttelepítésük az elha-gyott vidékekre. Lengyelországbanegész hitközségek jelentkeztek, hogy„zsidó parasztok” legyenek, de csakkevés mezôgazdasági telep létesült.Az orosz polgárháborúban a fehércsapatok itt is pogromokat rendez-tek, amelyeknek sok zsidó esett ál-dozatul. Amikor a szovjet hatalomzsidók tömegeit vitte át akereskedelembôl és más általuk im-produktívnak ítélt foglalkozásokbóla termelésbe, szóba került zsidómezôgazdasági telepek létesítése afélsziget meglehetôsen rossz adott-ságú, száraz északi részén. Még Pa-

lesztinából is voltak baloldali cso-portok, amelyek idejöttek. Több kol-lektíva alakult a 20-as években, hé-ber elnevezéseik (Mismár, Kadima,Tel háj, Avoda, Herut, Ahdut és Bét-lehem) tanúskodnak errôl. Ezeket atelepeket a szovjet hatalom a Joint ésmás amerikai zsidó szervezetek pén-zén hozta létre. Amikor 1927-benBirobidzsán mellett döntöttek, leállí-tották a krími települést, amelyet anem zsidó lakosság különben is iri-gyen, rossz szemmel nézett. Ezek atelepek, amikor a második világhá-borúban a Krím német megszállásalá került, teljesen elpusztultak. La-kóikat, ha nem menekültek elidôben, a németek legyilkolták, föld-jeiket velük együttmûködô kozákok-nak osztották ki. Viszont a háborúután ismét szóba került egy zsidóköztársaság megalapítása a Krímészaki részén, amelynek elnökéül ál-lítólag Szolomon Mihoelsz nagy jid-dis színészt szemelték ki. Sajnos vál-tozott az irányvonal, Mihoelszt meg-gyilkolták, és szóba sem került a krí-mi telepítés ügye.

Látjuk tehát, hogy van történelmielôzménye a zsidó jelenlétnek aKrímben. Sajnos a zavaros viszo-nyok jelenleg a közösség egy részétéppen a távozás gondolatára ösztön-zik! Szomorú lenne, ha a zsidókolyan hosszú múlt után eltûnnénekerrôl a földrôl!

Róbert Péter

Lehet, hogy csak provokáció?Április 15-én este három maszkos férfi szórólapokat osztott szét a donyec-

ki zsinagóga környékén. A hivatalosnak tûnô papíron az áll, hogy mindenhelyi zsidónak regisztráltatnia kell magát a Donyecki RegionálisKözigazgatás épületében. Egyelôre nem tudni, hogy oroszbarát vagy ukrán-barát provokációról van-e szó.

A Novosztyi Donbassza ukrán hírportál beszámolója szerint maszkos férfi-ak peszách ünnepén olyan szórólapokat osztogattak a donyecki zsinagógaközelében, melyen a donyecki ideiglenes, oroszbarát kormányzat arra szólít-ja fel ôket, hogy regisztráltassák magukat.

A hivatalosnak tûnô papír szerint – melyen szerepel egy aláírás, ám nem azoroszbarát vezetô, Denisz Pusiliné – az intézkedés arra válasz, hogy az ukránzsidó vezetôk támogatták a kijevi juntát.

A papír arra szólít minden, 16. évét betöltött zsidó származású donyeckilakost, hogy regisztráltassa magát. Ehhez be kell fizetnie 50 dollárt és be kellmutatnia az útlevelét. Aki ennek nem tesz eleget, azt azzal fenyegetik, hogyelkobozzák a vagyonát és megfosztják állampolgárságától.

A dokumentum hitelességét ugyanakkor nem tudták ellenôrizni, a közössé-gi médiában pedig számos találgatás megjelent azzal kapcsolatban, hogy azukrán vagy az orosz fél érdekét szolgálhatta-e az antiszemita provokáció. Azorosz híreket gyûjtô izraeli Newsru hírportál szerint egyikre sincs bizonyíték.

atv.hu / ml

Ki volt Bôhm Samu?Egy igen régi, diófából esztergált kis pipát ôrzök íróasztalfiókomban. Haj-

danán anyai nagyapám tulajdonát képezte. A kis fapipa szárán apróka betûk-kel a készítô „védjegye”, neve: „Bôhm esztergályos, Pápa”.

A dunántúli kisvárost, Pápát vérzivataros évszázadai alatt nemcsak jeles os-kolái s azok jeles tanárai, de mûvelt iparosai és kereskedôi révén joggal em-legették a „Dunántúl Athénjaként” országszerte.

Iparosembereink az évszázadok alatt – különösképpen a történelmi forron-gásokat, háborúskodásokat követôen – a helyreállítások, a növekedés, a tech-nikai fejlesztések révén európai hírûvé tették a magyar ipart. Ugyanakkormesterségük mellett gondot fordítottak saját mûvelôdésükre, önképzésükre, stámogatták a magyar kultúra ügyét is. Az ország gazdaságának és polgároso-dó társadalmának hajtómotorja volt a magyar iparosság a 19. században. S en-nek a jeles iparosságnak szerves része volt az önzetlen magyar zsidóság. Pá-pának is, hiszen egykoron Magyarország egyik legnagyobb számú zsidó kö-zössége élt itt. A fontos szerepet játszó pápai zsidó iparosok, szakemberek,kereskedôk soraiból emelkedett ki Bôhm Samu (1868–1942) is.

Ha az 1929-ben megjelent, Dálnoki-Kováts Jenô országos ipartestületiigazgató neve alatt futó, „A magyar ipar almanachja” címû kötetet fellapoz-zuk, abban számos iparosportréval találkozhatunk, köztük Bôhm Samuévalis. Innen tudható, hogy családi ereklyeként ôrzött pipám készítôje, Bôhm esz-tergályosmester Pápán, a Kossuth Lajosról elnevezett sétálóutcában, a 34.szám alatt lakott, munkálkodott; fô profiljába pedig a dohányzókészletekgyártása tartozott. Önálló kis üzeme 1883 óta állt, s mindig két segédet fog-lalkoztatott maga mellett. Bôhm mester nagy tiszteletnek örvendett, a helyiiparosság egyik „nesztoraként” tartották számon. A dolgos zsidó iparosmes-ter azonban nemcsak mûhelyében volt aktív. Városa közéletének, politikaiéletének közmegbecsülésnek örvendô, fáradhatatlan tagjaként tartották szá-mon. Ha véleménye volt, akkor tollat ragadott, s cikkeket is írt a helyi újság-ba. A Pápai Hírlap 1932. évi 10. számában például „Visszatekintés a régi ipa-ros világra” címmel vetette papírra gondolatait, melyben városa iparosságá-nak fénykorát, dicsô múltját hasonlította össze szomorú jelenével. Mindamel-lett a fiatal generációkat kitartásra buzdította, mert szerinte övék a jobb, bol-dogabb jövô. Sajnos tudjuk, hogy ez a jobb, boldogabb jövô nemigen kö-szönthetett rájuk...

Böhm nemcsak írásban, de élôszóban is ragyogóan ki tudta magát fejezni,kiváló szónokként ismerték a korabeliek. Szüksége is volt erre a képességére,hiszen egy ideig a városi ipartestület elnöki tisztét töltötte be, vezette azIparos-betegsegélyezôt, öt évtizeden át munkált önkormányzati képviselô-ként, tagja volt a gyôri kereskedelmi és iparkamarának, valamint a pápai iz-raelita hitközség, illetve a Lloyd Társulat vezetôségének. Munkásságát több-ször részesítették elismerésben. Egy alkalommal Hieronymi Károly(1836–1911) kereskedelemügyi miniszter tüntette ki; az 1936-os pápai Ünne-pi Hét folyamán pedig az ipari államtitkár, a magyar alumíniumipar egyikúttörôjévé váló vitéz Petneházy Antal (1895–1973) a nyilasok személyes zak-latásáig polgármesterkedô Hamuth János (1883–1947) jelenlétében a JókaiSzínházban, a zsúfolásig megtelt nézôtér elôtt ötven éven túli ipari munkás-sága elismeréseként miniszteri elismerô oklevelet nyújtott át Bôhm Samunak.

Az egykor szebb napokat látott hajdani zsinagóga épületében 2012 nyaránkészült egy kiállítás „Elfeledett szomszédaink” címmel, mely a holokausztelôtti pápai és környékbeli zsidó családok életét, arcait mutatta be. Az óriásifényképanyag közt volt az itt látható, feltehetôen 1928–1929 tájékán készültcsaládi csoportkép is, melyet többek közt a pápai születésû jeles írónô, VathyZsuzsa a Múlt és Jövô címû folyóiratban megjelent tárlatismertetô írásában isközölt. Sorai szerint „az álló sorban balról jobbra: Wittmann Rezsô, dr. BôhmZoltán, felesége, Schlesinger Elza, Wittmann Ilona (W. Rezsô és B. Elza lá-nya), Bôhm Samu felesége, Lázár Regina – aki a kép készítése idején már

Ukrajna zsidósága

nem élt, a képhez montírozta hozzá a fényképész –, Bôhm Miklós, mellettefelesége, Pollák Ilona, akivel 1928 novemberében keltek egybe. A jobb szé-len Bôhm Mariska férje, Bíró Géza. Elöl, bal oldalt ül Wittman Rezsôné szül.Bôhm Elza, mellette édesapja, Bôhm Samu, aki Bíró Gézáné Bôhm Mariská-val fogja közre Zoltán és Elza 1923-ban született lányát, Zsuzsannát. A képenszereplô személyek közül hetet deportáltak 1944-ben Auschwitz-Birkenauba,Miklóst pedig munkaszolgálatra vitték. Wittmann Rezsôné Bôhm Elza,Bôhm Zsuzsanna, Wittmann Ilona és Pollák Ilona jött vissza”.

Féltve ôrzött régi pipám készítôjének arcát, Bôhm Samuét e kiállítási fotósegítségével láttam életemben elôször. A lassan kilencvenedik életévéhezközelítô nagyanyám kislányként még ismerhette az idôs Bôhm mestert, váro-si képviselôt.

Ennek a kis pipának, tárgyi emléknek, no meg a fennmaradt Bôhm-fotónakaz üzenete az lehet, hogy a múltat nem lehet végképp eltörölni, az idô kútjamélységes mély ugyan, de nem nyelte el végleg az ôsök, a példaadók szépsé-ges nyomát, s ez megtartó erô lehet a jövôre nézve. Pápai születésû ember-ként mérhetetlenül büszke vagyok arra, hogy annyi sok-sok híres személyiségmellett – mint a Petrovicsból Pápán Petôfivé váló diák-költô, az ugyancsak ittszületett Rab Zsuzsa poéta, a neves antifasiszta politikus, Sulyok Dezsô – voltegy Bôhm Samunk, aki kétkezi munkájával meg sokrétû várospolitikai,kezdeményezô, segítô, támogató tevékenységével példaadó lehet a mának is.Milyen kedves, nemes dolog lenne, ha egykori lakóhelyét, mûhelyét megje-lölné a jelen egy emléktáblával!

Kerecsényi Zoltán

Zsidók a Krímben

zsidóság 40 százaléka, mintegy 870ezer ember.

A 19. század alkonyán Ukrajnábana harmadik legnagyobb nemzetiségvolt a zsidó: másfél millióan éltekott, és léteztek szinte kizárólag zsi-dók lakta városok, mint példáulBerdicsev. Az Ukrán Népköztársa-ság kikiáltása idején kitört pogro-mokban mintegy 100 ezer zsidótgyilkoltak meg, míg a holokausztalatt több mint egymilliót.

A Szovjetunió összeomlásakor kö-zel félmillió zsidó élt Ukrajnában,akiket még a 90-es években is ko-

moly diszkrimináció sújtott. Ebbenaz idôszakban majdnem 300 ezrenhagyták el az országot. A 21. századhajnalán alig több mint 100 ezer zsi-dó élt Ukrajnában, körülbelül a felükKijevben. Ôket számos, politikailagmegosztott zsidó szervezet képvisel-te.

2007-ben az ukrán állam 700, aszovjet idôkben elrabolt tórateker-cset adott vissza a zsidó közösség-nek. 2008-ban azzal a céllal alakultmeg az Ukrán Zsidók Tanácsa, hogyegységes érdekvédelmi szervkéntlépjen fel a helyi zsidó közösségekképviseletében. A zsidó közösségszámának csökkenésével nemmérséklôdött az antiszemitizmus,amely napjainkban is folyamatos, éskomoly kihívás elé állítja az erôsenasszimilálódott ukrán zsidóságot.

Mi vár az ukrán zsidókra?Bár lassan elcsitulnak az ukrajnai

indulatok, a helyi zsidóság még nemlélegezhet fel. „Nincs információnkróla, hogy zsidók célponttá váltakvolna, mindazonáltal továbbra isfennáll a veszély” – nyilatkoztaYaakov Bleich fôrabbi a JerusalemPostnak. „Nem tapasztaltunk táma-dásokat, és reméljük, az embereketalapvetôen a jog és a rend érdekli,nem pedig a zavargás.” Elmondta,hogy továbbra is aggódnak a közös-ségek biztonsága miatt, ezért min-denkit óvatosságra intenek.

Korábbi nyilatkozatában arról be-szélt, hogy a kijevi zsidó intézmé-nyek biztonságát megerôsítették. ASzochnut bejelentette, hogy sür-gôsségi segélyt nyújt az ukrán zsi-dóknak a biztonsági intézkedésekmagas költségének fedezésére.

A kijevi tüntetések leverésére ki-rendelt csapatok áldozatai között vanegy zsidó férfi is. Egy név nélkülnyilatkozó ukrán zsidó nô aJerusalem Post kérdésére elmondta,hogy nagy a bizonytalanság a kijevizsidók között, és nem érzik magukatbiztonságban. Hillel Cohen, az Uk-rajnai Hatzalah segélyszervezetképviselôje elmondta: a Maidan té-ren járva, „láthatóan zsidóként öltöz-ve” sem érzett fenyegetettséget, devéleménye szerint a közeljövôbenóvatosnak és figyelmesnek kell len-niük a zsidóknak.

Az ukrajnai chábád közösség mégebben az idôszakban is rendkívül ak-tív volt, sôt tovább növelte tagjainakszámát. Röviddel esküvôjük utánsliáchként érkezett a városba SmuliZejger rabbi és felesége, Malka, akia helyi chábád küldöttek lánya. Azesküvô után sokan kérdezték az ifjúpárt, miért költöznek a zavargásokközepette Kijevbe. „Izraelben és azEgyesült Államokban nincs ránkszükség, de Ukrajnában pozitív vál-tozást hozhatunk az emberek életé-be, ezért vagyunk itt” – mondtaZejger rabbi.

BPI

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2014. MÁJUS 1.

Visszatér a Broadwayre a Hegedûs a háztetôn

2015 ôszén visszatér a színpadra a Hegedûs a háztetôn, a Broadway arany-korának egyik utolsó nagy klasszikusa. Az errôl szóló hírt Jeffrey Richards ésJerry Frankel producerek jelentették be.

Ez lesz az ötödik alkalom, hogy felújítják a világhírû darabot, amely JosephStein történetébôl, Sheldon Harnick szövegével és Jerry Bock zenéjével szü-letett. A legújabb szereposztásról egyelôre nincsenek információk, az viszontmár ismert, hogy Bartlett Sher rendezi és Jerome Robbins eredeti munkájátkövetve Hofesh Shechter koreografálja a mûvet.

A Sólem Aléchem jiddis nyelvû író Tóbiás, a tejesember címû mûvébôl ké-szült Tony-díjas musical fôszereplôje a kis ukrán faluban, Anatevkában élôTevje, a szegény ortodox zsidó tejesember, öt rebellis lány apja.

Az eredeti, 1964-ben bemutatott produkcióban Zero Mostel alakítottaTevjét. A darab csaknem nyolc évig volt mûsoron, késôbb Topol, HerschelBernardi és Jan Peerce tenor is játszotta a tejesembert, Topol volt Tevje a vi-lághírû 1971-es filmfeldolgozásban is. A Hegedûs a háztetôn legutóbb 2004-tôl két éven át volt látható a Broadwayn, akkor Alfred Molina és HarveyFierstein alakította a zsidó hagyományok ápolását mindennél fontosabbnaktartó tejesembert, aki emiatt összetûzésbe kerül lányaival.

Bartlett Sher nemrég A szív hídjait állította színpadra, azelôtt pedig az Asz-szonyok a teljes idegösszeomlás szélén címû mûvet rendezte. 2008-banTony-díjat kapott.

MTI

Erôsödô antiszemitizmusFranciaországban

Növekszik a bevándorlás IzraelbeVérfagyasztó videó borzolja a kedélyeket francia földön: még január végén

készült, azóta kering a világhálón, de a franciák még mindig képtelenek na-pirendre térni fölötte. „Zsidók, Franciaország nem a tiétek!” – skandálták kor-mányellenes tüntetôk, miközben a Marseillaise-t, a francia himnuszt énekel-ték. Utóbb egy-két protestáló azzal próbálta mentegetni magát, hogy az a szó,hogy „zsidó”, nem is hangzott el, hanem a CRIF-et emlegették, s „csak” ahangzás volt félreérthetô. (A CRIF egy ernyôszervezetnek, a franciaországizsidó intézmények képviseleti tanácsának rövid neve).

A franciáknak van is okuk szomorkodásra és szégyenkezésre. A több mintkínos incidens ugyanis korántsem egyedi. Az Európai Unió Alapvetô JogokÜgynöksége szerint a francia zsidók negyven százaléka félelemben él, nemakarja nyilvánosan is zsidóként azonosítani magát, ötvenhat százalékuk szá-mára pedig ismerôs a szöveg: „a zsidóknak túl sok hatalmuk van”. Ez az adata 2013-as esztendô történései és felmérései nyomán készült, ám idénre – bármég viszonylag az elején járunk az esztendônek – a helyzet tovább romlott.Egyre gyakoribb a fordított náci köszöntés, amelyet Franciaország híres anti-szemita humorista-komikusa, Dieudonné talált ki és népszerûsített, majd glo-bális médiaszenzáció is lett belôle, miután az egyik francia focista, NicolasAnelka leutánozta.

A Washington Post pár héttelezelôtt arról adott hírt, hogy növek-szik a francia nyelvû zsidó közössé-gek lélekszáma Izraelben. „Miköz-ben az elmúlt tíz esztendôben apadt abevándorlás Izraelbe, Franciaországaz egyetlen, amelynek zsidó polgáraiegyre nagyobb számban érkeznek” –fogalmazott a washingtoni napilap. Shozzátette: tavaly háromezerkét-százhetven francia telepedett le Izra-el Államban, s ez – 2012-höz képest– 63 százalékos növekedés. A zsidó-ellenes elôítéletek erôsödésével fo-lyamatosan csökken a zsidó közössé-gek száma és lélekszáma Franciaor-szágban – írja az amerikai Tabletmagazin. „Valaha egymilliónyi fran-cia volt az utcán, hogy tüntessen azantiszemitizmus ellen. Most három-milliónyian vannak a Facebookonvagy a Twitteren azok, akik támo-gatják Dieudonnét” – ezt már aHuffington Postnak nyilatkoztaDavid Tibi 44 éves párizsi fogorvos, aki mindent bezár, és távozik Franciaor-szágból. Júniustól már Tel-Aviv egyik elôvárosában lakik a családjával.

Roger Cukierman, a CRIF elnöke, még decemberben találkozott a franciaállamfôvel, majd (a Tablet magazin tudósítása szerint) azt nyilatkozta, hogyszerinte az antiszemitizmus ellenszere lehet például a cionizmusról szóló köz-beszéd ritkítása; vagyis szerinte nem kell olyan sokat beszélni a cionizmus-ról. Az Hollande–Cukierman találkozóra azon a fogadáson került sor, ame-lyet a CRIF megalakulásának hetvenedik évfordulója alkalmából tartottak azElysée-palotában, azaz a köztársasági elnöki hivatalban. Ezen az ünnepségenHollande mintegy húszperces beszédet mondott, s a többi között azt fejteget-te, hogy a különbözôségek köztársasága nem is tarthatna igényt jobb alkotó-elemre, mint a zsidókra. Az államfô megbecsülésérôl biztosította a zsidó kö-zösségeket, s nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az Észak-Afrikából (avolt francia gyarmatokról) Franciaországba érkezett zsidó vallású polgárokmilyen kiválóan integrálódtak a francia társadalomba. Hollande szerint ezmodellértékû volt.

„A zsidók nélkül Franciaország nem lenne többé Franciaország” – fogalma-zott a közelmúltban Manuel Valls. Az új francia kormányfôben a francia zsi-dó közösségek garanciát látnak az antiszemitizmus elleni nagyon határozottküzdelemre. Valls ugyanis egyszer arról beszélt, hogy a felesége révén örökidôkre elkötelezettje Izraelnek.

Franciaország azonban nem az egyetlen olyan állam Európában, ahol sza-porodik az antiszemita incidensek aránya. Hollandiában 2012 óta huszonhá-rom antiszemita incidens történt: náci köszöntést, gyûlöletbeszédet, fizikaierôszakot jegyzett fel az Izraellel foglalkozó, hágai központú információs ésdokumentációs központ.

hetivalasz.hu / Szentendrei Lajos

Nagy-Britannia elsô zsidó miniszterelnöke szeretnelenni az ellenzéki brit Munkáspárt vezetôje.

Ed Miliband, aki jelenleg Izraelben tartózkodik, aDaily Telegraph címû tekintélyes konzervatív brit napi-lapnak kijelentette: kérdezték már tôle, hogy nem tekinti-ehátránynak zsidó származását, és nem tart-e attól, hogyemiatt kisebb valószínûséggel szavaznának rá a britválasztók. „Abszolút nem gondolom így”, annak ellenéresem, hogy „vannak antiszemita elemek” a brit tár-sadalomban – fogalmazott a legnagyobb baloldali britparlamenti párt miniszterelnök-jelöltje a Telegraphismertetése szerint.

Miliband hozzátette: sem elônynek, sem hátránynaknem tekinti zsidó származását, ugyanakkor reméli, hogyô lesz Nagy-Britannia elsô zsidó miniszterelnöke, ha aMunkáspárt megnyeri az egy év múlva esedékes parla-menti választásokat. A Labour támogatottsága jelenlegmegelôzi a kormányzó Konzervatív Pártét a közvé-lemény-kutatási adatok szerint.

Ed Milibandet – aki saját bátyjával, David Milibandvolt brit külügyminiszterrel versengett a tisztségért –2010-ben választották a Munkáspárt vezetôjévé.

A Miliband fivérek szülei az európai – anyai részrôl akelet-európai – soá túlélôiként telepedtek le Nagy-Britanniában. A család hatvan tagját, köztük a Milibandtestvérek anyai nagyapját megölték a holokauszt idején.

A mama, a 80 esztendôs Marion Kozak a lengyelorszá-gi Czestochowában született, és lengyel családokrejtegették ôt és édesanyját a náci megszállók elôl, amiértDavid Miliband – még külügyminiszterként – hivataloslengyelországi látogatásán külön köszönetet mondott.

Az 1994-ben elhunyt papa, Ralph Miliband – akit a britszociológus szakma neves marxista gondolkodóként tartszámon – Brüsszelben született, szintén lengyel zsidóemigránsok gyermekeként. A hitleri invázió után apjávalegyütt gyalog tette meg az utat a belga fôvárostól a

Ilyen világbanélünk...

A hivatalos magyar média meg-emlékezett Hitler születésnapjáról...

Nem szeretnénk messzemenô kö-vetkeztetéseket levonni a fenti hír, azominózus emlékmû, valamint a szél-sôjobboldal választásokon elért egy-millió szavazata közötti összefüg-gést illetôen.

ÉSZAK FÉNYEI ÉS A HOLOKAUSZT

A vándorkiállítás 2014. május 22-ig a budapesti TIT Stúdióban (1113 Zsombolyai u. 6.),

május 23-tól 26-ig a IV. Magyar Világtalálkozón, a SYMA Rendezvényközpontban

(1146 Budapest, Dózsa György út 1.) látható.

A kiállítás végéig svéd és kóser speciális ételkóstoló, ételek várják az érdeklôdôket a Sajtóház éttermében

(1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A). Az étterem az utcáról ismegközelíthetô.

A pápa peszáchi üzeneteA római zsidó közösség fôrabbija, Riccardo Di Segni táviratot kapott Fe-

renc pápától a peszách, a zsidó húsvét alkalmából. A fôrabbi jókívánságaitküldte a Szentatyának a keresztény húsvétra – tájékoztat a római zsidó közös-ség.

Ferenc pápa a következô üzenetet küldte: „A peszách nagy ünnepének kö-zeledtével a béke szívélyes jókívánságával fordulok Önhöz és az egész rómaizsidó közösséghez. Az Úr erôs karja által az elnyomástól való felszabadulásemléke adjon ösztönzést, hogy az irgalom, a kiengesztelôdés és a testvéri kö-zelség gondolataival forduljunk mindazok felé, akik a modern rabszolgaságsúlyától szenvednek. Gondolatban Jeruzsálem felé fordulva, amelyet hamaro-san meglátogatok, kérem, kísérjenek el imáikkal. Egyben biztosítom imáim-ról a közösséget, és a Magasságbeli bôséges áldását kérem mindannyiukra.”

Vatikáni Rádió / (sv)

Zsidó miniszterelnöke leszNagy-Britanniának?

Csatorna partjáig, és onnan átkeltek Angliába, aholmenedékjogot kaptak.

Nagy-Britanniának már volt zsidó származású mi-niszterelnöke Benjamin Disraeli személyében, aki a vik-toriánus idôkben kétszer is betöltötte a kormányfôi tiszt-séget, ám a család már a 19. század elején áttért azanglikán hitre. Ed Miliband azonban – bár magát ateis-taként jellemzi – többször is hangoztatta, hogy rendkívülfontos számára zsidó önazonosságának megôrzése.

MTI

Manuel Valls. Felesége révén örökidôkre elkötelezettje Izraelnek...

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52014. MÁJUS 1.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSMegbízólevél- és szigetátadás

PeresznekSzigetet ajándékozna Mikronézia az izraeli elnöknek – legalábbis ezt a

meglepô ajánlatot tette az Israel Today internetes újság szerint az óceániaiszigetcsoport újdonsült izraeli nagykövete Simon Peresz államfônek, amikora napokban átadta megbízólevelét.

A nagykövet – mint arról az újság beszámolt – a protokolláris esemény so-rán több alkalommal is formát bontott. Egyrészt eltért az ilyenkor hagyomá-nyosnak számító – „Megtiszteltetés számomra, hogy átadhatom megbízóleve-lemet Önnek” – szövegtôl, és ehelyett már a bevezetôben méltatta Peresz ésIzrael érdemeit.

Jógaôrület IzraelbenA jóga egyre népszerûbb Izraelben, de Ábrahám szerint az ortodoxok kö-

zött még nagyon újszerûnek számít. Az ortodox zsidó Kolberg házaspár2004-ben nyitotta meg Beit Semes-i jógastúdióját. Ez a sport szerintük na-gyon jót tesz azoknak az embereknek, akik egész nap csak imádkoznak és ta-nulnak, és egyáltalán nem mozognak.

1997-ben Rachel Kolberg újdonsült feleség volt, és már várta az elsô gyer-mekét, amikor Tel-Avivban elôször elment egy jógaórára. Felszabadító él-mény volt számára. A férje, Ábrahám, hamarosan szintén csatlakozott azedzésekhez. „Szellemi felfrissülésre volt szükségem”, mondja, „a jóga erre tö-

Skajach,Peresz elnök

úr!A legtöbb embernek tartott online

kurzust állampolgári ismeretekbôlSimon Peresz izraeli államfô, ezzelGuinness-rekorder lett, írja az MTI.A 90 éves politikusnak, aki 1994-ben a Nobel-békedíjat is megkapta,ez már a sokadik díja.

Marco Frigatti, a Guinness-rekor-dok képviselôje elmondta, hogy acsütörtöki kurzuson mintegy 9 ezerdiák vett részt országszerte. Elmon-dása szerint azért tetszett nekik az újrekordkategória, mert „kombináljaaz állampolgári ismereteket, a tech-nológiát és egy tanárt, aki látta az or-szágot a kezdetektôl egészen napja-inkig”.

Peresz elôrehaladott kora ellenéresûrû napirendet tart, tartja a lépést alegújabb technológiával, használja aközösségi médiát és támogatja ahigh-tech iparágakat.

Ráv JamesBond a

MoszadnálA vallásos munkavállalók meg-

növekedett száma miatt már fôállásúrabbit alkalmaz az izraeli titkosszol-gálat, a Moszad – tudatta a Máárivcímû napilap. A vallásos ügynökökolyan kérdésekben kérnek tanácso-kat, mint a szombati munkavégzésitilalom ügye vagy a kóser étkezésiszabályok betartása bizonyos körül-mények között.

Az utóbbi években fontos szemé-lyiséggé vált rabbi a hírszerzô ügy-nökség központjában szolgál és hoz-za határozatait bonyolult, a titkosfeladatok elvégzésénél adódó ügyek-ben a zsidó vallási jog alapján – írtaa lap.

„Régen a hadsereg volt fôrabbija,Aviháj Roncki tábornok segített a te-repen dolgozó ügynököknek, de mamár a Moszad saját rabbija válaszol-ja meg kérdéseinket” – mesélte egyrégi dolgozó.

„Nem csak kóserségi problémákmerülnek fel, olykor távoli helyekenkell tisztáznunk bizonyos vallási kér-déseket, ítéleteket kell kapnunk adottakciókkal kapcsolatban” – tette hoz-zá.

A rabbi elé kerülnek az étkezésselkapcsolatok kérdések az ellenségesországokban, vagy hogy szombatonmiféle akciókban vehetnek részt, ésmit tilt a vallás.

A Moszad rabbijának nevét nemszabad nyilvánosságra hozni. Koráb-ban a hírszerzésnél és a fegyvereserôknél szolgálóknak vallásos szol-gáltatásokat nyújtó, úgynevezett ka-tonai rabbinátusban dolgozott. Elein-te nem akarta elvállalni ezt a felada-tot, de miután a munkához több rab-bi áldását adta, kötélnek állt.

„Minden egyes kérdés mögött egyember hite áll, és döntéseket kellhozni a válaszokhoz” – mondta alapnak nyilatkozó egyik Moszad-ügynök. A szervezet saját rabbija asúlyos felelôsséget megosztja mégegy vallási szaktekintéllyel, aki a ka-tonai rabbinátuson dolgozva, mindenhéten egy napon át szakvéleményé-vel az ügynökök rendelkezésére áll.

MTI

Több száz zsidó aTemplomhegyen

A kedden kezdôdött niszán hónap tiszteletére több mint 300 zsidó látoga-tott fel a Templomhegyre, a zsidóság legszentebb helyére (a Nyugati Fal aTemplomhegy alatt áll, lényegében csupán a hegy nyugati oldalának a tám-fala).

Férfiak, nôk, gyerekek várakoztak türelmesen a reggeli órákban, amíg ahelyszínt biztosító rendôrök utat nyitottak számukra a Templomhegyrevezetô feljáratra.

Az imádkozók között különbözô jesivákból érkezett fiatalok voltak,néhányan több száz kilométeres távolságról.

Nem sokkal felérkezésük után az izraeli Iszlám Mozgalom felbéreltzavargói hangos szitkokkal árasztották el az imádkozó csoportot. A rendôrökerélyes fellépése megakadályozta, hogy a fizetett rendbontók a zsidókközelébe jussanak.

A Templomhegy hívei és más, a nemzeti-vallásos közösséghez tartozószervezetek aktivistái követelik az izraeli rendfenntartó erôktôl, hogy bár-mikor, de fôleg ünnepek alkalmával tegyék lehetôvé, hogy felmehessenek aTemplomhegyre, ahol több mint ezer esztendeje két muzulmán mecset áll arómai légiók által 1943 évvel ezelôtt lerombolt Templom, a „Bét hámikdás”helyén.

A palesztin és az izraeli arabok erôsödô ellenállást fejtenek ki zsidók – ésáltalában a nem muzulmánok – templomhegyi jelenléte ellen, amiben ôk,propagandájuk szerint, kísérletet látnak a Templom újjáépítésénekszándékára, ami a mecsetek lerombolásával járna.

A második intifádát, amelyet Al-Aksza-intifádának is neveznek, a néhaiÁriél Sáron templomhegyi látogatása ürügyén robbantották ki 2000 szeptem-berében. Az öt évig tartó arab terrorakcióknak és az izraeli megtorlásoknak3000 arab és 1000 izraeli halottja és sok ezer, testben és lélekben megrokkantáldozata volt.

A jelenlegi szituáció, a békemegbeszélések kátyúba jutása és szintebizonyos kudarca egy harmadik intifáda veszélyét villantja fel, amelylehetôségre az izraeli biztonsági erôk felkészültek.

A robbanóöves öngyilkos merénylôk dolgát szinte lehetetlenné teszi azazóta kiépült védelmifal-rendszer, amely hatékonyan különválasztja Izraelt ésa palesztin arabok által lakott területeket. A fô kockázatot ma a Gázaiövezetben, Libanonban és a viszonylag távoli Iránban tárolt rakéták tízezreijelentik, amelyek ellen mindmáig nem létezik igazán hatékony légvédelem.

Megjegyzendô, hogy a nemzeti-vallásos zsidók templomhegyiájtatoskodását zsidó oldalon sem kíséri egyöntetû rokonszenv. A gyakran azarab álláspontot magáévá tevô baloldal ezt provokációnak tartja, míg az ultra-ortodox rabbik rituális okokból tiltják zsidóknak a Templomhegyre történôfelmenetelt – egészen a Messiás megérkezéséig.

H. L.

Fapadossal IzraelbeElindította budapesti járatait az

UP, az izraeli El Al légitársaság disz-kont modellben mûködô részlege.

A légitársaság a nyári menetrendiidôszakra több gépet állított forga-lomba, napi két járatot üzemeltetnekszombat kivételével, így hetente 12járat közlekedik majd Budapest ésTel-Aviv – Ben Gurion repülôtér kö-zött.

Váradi János, az El Al magyaror-szági vezetôje a járatnyitó sajtótájé-koztatón azt mondta, a légitársaság,az útvonal és a Budapest Airport is„jobban teljesít”, idén az elsô ne-gyedévben 16 százalékkal több utastszállítottak az elôzô évihez képest,viszont az átlagos jegyárak 20 száza-lékkal csökkentek. Tavaly egész év-ben 27 százalékkal több vendégéj-szakát töltöttek el izraeli utasok a magyar szállodákban, és az Izraelbe látoga-tó magyar utasok száma 38 százalékkal emelkedett, elérte a 11 ezret.

Hangsúlyozta: az UP nem leányvállalat vagy külön cég, hanem egy márka,amely az El Al része, de diszkont formában mûködik. A gépeket 180 székes-re rendezték be, és egyes szolgáltatásokért fizetni kell, viszont biztosítják azátszállást, központi repülôtereket használnak, és az El Al személyzete szol-gálja ki a járatokat.

Az elôzô évben a vezérigazgató elmondása szerint 624 járatot közlekedtet-tek, erre az évre 852 járatot terveznek, 37 százalékkal többet, így a tavalyi 74ezerrôl 125 ezerre nôhet az utasszámuk, idei kapacitásaik 77 százalékát márlekötötték.

Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója azt mondta, nagy meg-tiszteltetés volt a ferihegyi repülôtérnek, hogy az elsôk között választotta kiaz El Al új márkájának bevezetéséhez, és bízott benne, hogy a járat mindenelôzetes elvárást teljesíteni fog.

Az El Al a budapesti UP járat bevezetésével egy idôben Berlinbe, Prágába,Kijevbe és Lárnakára indította el a diszkont formában mûködô járatokat.

MTI(Fotó: Illés Tibor/MTI)

kéletes volt”. Hét évvel késôbb a házaspár megnyitotta a saját stúdióját, és el-határozták, hogy a Beit Semes-i ortodox zsidó ismerôseiket is elcsábítják a jó-gaórákra. Lyengar jógát tanítanak, amely alapvetôen a lábgyakorlatokra épül.A tanítványaik számára külön férfi és nôi csoportokat hoztak létre, éslehetôvé tették a számukra azt is, hogy utcai ruhában – hosszú szoknyában,ciceszben – jöjjenek az edzésekre. Rachel hozzáteszi: „Soha nem csinálunkolyan gyakorlatokat, amelyek ellentmondanak a vallási szokásoknak, nemmantrázunk, nem kántálunk jógázás közben.”

Kolbergék jógastúdiójában minden héten közel százan edzenek. A résztvevô nôk és férfiak aránya: három a kettôhöz.

akibic.hu

Ezenkívül – feltehetôleg a fogadó ország diplomáciai illetékeseinek tudtá-val – protokollt szegett azzal is, hogy mindezt anyanyelvén mondta el. Rövidbeszédében Asterio R. Takesy kijelentette: kis országot képvisel, amelyugyanakkor Izrael nagy barátja. Emlékeztetett arra is, hogy Mikronézia fenn-tartás nélkül támogatta Izraelt a különbözô nemzetközi fórumokon, és – minthozzátette – a jövôben is ezt kívánja tenni.

Az izraeli újság szerint az igazi csattanó azonban ezután következett. Anagykövet ugyanis Simon Peresznek ajándékként felajánlotta Mikronézia 667apró szigetének egyikét.

A Csendes-óceán nyugati részén fekvô Mikronézia mindössze négy helyenrendelkezik nagykövettel, mégpedig az Egyesült Államokban, az ENSZ-ben,Tokióban és Pápua-Új-Guineában. Takesy – mint a tudósításból kitûnt – egy-fajta diplomáciai „jolly joker” lehet, országát ugyanis fôállásban az EgyesültÁllamokban képviseli, de felelôs Izraelért és Európáért is.

MTI

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2014. MÁJUS 1.

MAGÉN ISTVÁN

Olvasónapló

Izrael Állam története (13.)A történész szerint a jom kippuri

háború utolsó hadmûvelete volt aSzuez városa ellen intézett támadás,melyet az egyiptomiak visszavertek,és nyolcvan izraeli katona meghalt.A fôhadiszálláson többen hangoztat-ták, hogy a háborút még egy napigfolytatni kellene, és erôteljesen meg-verni Egyiptomot. 1973. október 24-én, reggel 7 órakor az izraeli katonairádió bejelentette, hogy Izrael ésEgyiptom között újabb tûzszünetimegállapodás jött létre, mely azon-nal életbe lép. Déli 1 órakor a rádióközölte, hogy a tûzszünet még tart,és hogy a csatorna mindkét partjánbekerített egyiptomi hadseregek„egyszerûen széthullanak”, megad-ják magukat, vagy mindenüket hát-rahagyva menekülnek. Este hat óraelôtt pár perccel a háború kezdete ótaelrendelt elsötétítést az egész ország-ban feloldották. Izrael utcáin, intéz-ményeiben, lakásaiban ismét kigyul-ladtak a lámpák.

Az elterjedt viccek és anekdotákdacára Izrael jól képzett, kiválóanfelszerelt, harcias és bosszúvágyó el-lenségeket gyôzött le. Izraelnek azellene összefogó koalíció felett ara-tott totális gyôzelme a világ bármelykatonai nagyhatalmának dicsôségéreválhatott volna. A veszteségek azon-ban súlyosak voltak. A Golán-fennsíkon lezajlott harcok szíriai ál-dozatainak száma a Martin Gilbertkönyvében olvasható adatok szerint3500 fô volt, ezzel szemben az izra-eliek 722 katonát veszítettek.Ugyanitt olvasható, hogy a szíriaiak1150 tankot vesztettek, a jordániaiak50-et, az irakiak 100-at. Az összeskilôtt tank egyharmada kiégett roncslett, de 867 tankot ki lehetett javítaniés újra harcba lehetett állítani.Ugyanott, a Golánon, mindössze 100izraeli tank vált teljesen harcképte-lenné, 250-et megjavítottak, ezekegy része azonnal harcba indult. Azizraeli katonai veszteség mindkétfronton, földön, levegôben és vízen2522 katona volt. Ez a szám legalábbháromszorosa volt a hatnapos hábo-rúban bekövetkezett veszteségeknek.Amikor ez a szám kitudódott, gyász-fátyol borult Izraelre. (A háború utá-ni hetekben az elesett zsidó halottakszámát csak 1500 körülire becsülték,és a közvélemény szemében még ezis iszonyúan magasnak találtatott.)Családok tömegeit érte veszteség, jólismert és szeretett arcok tûntek elközösségekbôl, baráti körökbôl,lakónegyedekbôl. Iskolások veszítet-ték el tanáraikat, sok háborút végig-harcolt veterán szülôk a fiaikat. „Ezvolt az elsô olyan háborúnk, mely-ben apák és fiúk vállvetve harcoltak”– mondta Jigáel Jadin tábornok, a vi-lághírû régészprofesszor.

A háború utáni hetekben izraelikatonalányok felkeresték az árvánmaradt, megcsonkult családokat, át-adták az elesettek személyes tárgya-it, katonazsákjait. Szárá Oren kato-

nalány, a tizenkilenc esztendôs tisztkésôbb elmesélte, hogy az egyik ka-tona felesége azután szülte meg agyermekét, hogy férje harc közbenhôsi halált halt.

Az októberi háború egyik legsúlyo-sabb következménye az volt, hogy Iz-raelnek az Egyesült Államoktól valófüggése egyre világosabbá vált. A há-ború gazdaságilag is romba döntötteIzraelt, mivel az ország egy teljes évinemzeti jövedelmét emésztette fel.Egyetlen lehetôsége maradt, az, hogyAmerika gazdasági segítségére tá-maszkodjon. Tény, hogy Izrael az évi3000 millió dolláros támogatottsággalaz amerikai gazdasági segélyek leg-nagyobb haszonélvezôje lett. A hat-napos háború után a kommunistatömb országai, most pedig az ún. har-madik világ országai szakították mega diplomáciai kapcsolatokat Izraellel,éppen azok az országok, melyeknektámogatásába, fejlesztésébe Izrael olysok munkát fektetett, elmaradott afri-kai és ázsiai országok, melyeknek Iz-rael gazdasági, katonai, egészségügyi,oktatási segítséget nyújtott, azon er-kölcsi parancstól vezérelve, hogy „Iz-rael megosztja nemzetépítô tapaszta-latait a többi új nemzettel” – írja Mar-tin Gilbert.

A háború következménye volt azis, hogy bár Izrael látványos katonaigyôzelmet aratott, Egyiptom vi-szonylagos katonai sikerei, átkelésüka csatornán, a legyôzhetetlennek hittBár-Lév-vonal áttörése, visszaadtaEgyiptom becsületét, hiszen sokakszerint a háború célja is ez volt: ön-igazoló küzdelem.

Ebben a háborúban olyanok is har-coltak, akik már a hatnapos háborút isvégigküzdötték. A katonák között soktízezren voltak az 1948-as, az 1956-osés az 1967-es háború veteránjainak fi-ai. Bár Izrael háborúi más háborúkhozképest – kizárólag az ország elsöprôkatonai erejének köszönhetôen – vi-szonylag rövid ideig tartottak, az el-szenvedett borzalmak, a lelki és fizi-kai megterhelések nyomot hagytak azemberekben, nemcsak a katonákban,az otthon maradottakban is. A háborúutáni években az izraeli társadalom el-viselhetetlenül nehéz, feszült, bármelypillanatban kirobbanni kész lelki vál-ságba került. Ehhez még csak hozzá-járult a bevándorlók nagy tömege, arossz gazdasági helyzet, a napról nap-ra magasabb infláció, mely a nyolcva-nas évekre már elérte az 500 százalé-kot. Mindennek függvényében Izrael,hogy az újabb háborút elkerülje, a bé-ke reményében virágzó, megmûvelt,gyönyörû lakóépületekkel, ipari léte-sítményekkel rendelkezô területeketadott vissza Egyiptomnak, mint példá-ul a Sínai-félszigeten fekvô új telepü-lést, a könnyûiparáról híres Jamaitot,ahol az izraeli katonáknak fegyverte-len zsidó telepesekkel kellett megüt-közniük.

Egy izraeli feleség írja emlékirata-iban: „Az egyik következménye an-

Május 26-án különjárattal szállítjahaza Ferenc pápát és delegációját azE1 A1 légitársaság. A Tel-AvivbólRómába közlekedô Boeing 777-es aVatikán logóját viseli majd.

A pápa történelmi látogatásánakméltó lezárása lesz ez a felajánlás,amelyre nagyon büszke a légitársa-ság. Minden létezô elôkészületetmegtesznek a különleges utasok mi-nél magasabb színvonalú kiszolgálá-sáért, így például külön fedélzeti sze-mélyzet repül majd a járaton.

A pápával 30 egyházi személy és

70 újságíró utazik majd együtt, a

speciális személyzet tagjait már ki-

választották.

A nemzeti légitársaság, amely za-

rándokok ezreit szállítja Izraelbe

egész éven át a világ minden tájáról,

bízik benne, hogy a pápa látogatása

további utazókat csábít majd Izraelbe

ebben az idôszakban.

travelo.hu

Peresz KínábanIzrael erôsíteni akarja kapcsolatát Kínával, amely a világ második legna-

gyobb gazdasága és Ázsia regionális nagyhatalma – jelentette ki SimonPeresz államfô, aki hivatalos látogatásra érkezett Pekingbe.

Pereszt Hszi Csin-ping kínai államfô hívta meg. Peresz indulása elôtt hiva-talos mikroblogfiókot nyitott a „kínai twitteren”, ahol üdvözlésképpen a„Salom, kínai barátaim” mondattal jelentkezett be. Rövid idôn belül 50 ezerkörülire nôtt a követôinek száma.

Peresz személyében több mint tíz éve most látogat elôször izraeli elnök Kí-nába. A megbeszéléseken érinteni fogják a két ország közötti tudományos-technológiai együttmûködés lehetôségeit, és minden bizonnyal téma lesz apalesztin és az iráni kérdés is. Peking mind a palesztinokkal, mind Iránnalköztudottan jó kapcsolatot ápol. A Jerusalem Post címû izraeli lap szerint afelek a terrorizmus kérdésében is közös nevezôt keresnek.

Az együttmûködés elômozdítása érdekében tavaly májusban BenjáminNetanjahu kormányfô járt Kínában – akinek a jelenlétében 400 millió dollá-ros kereskedelmi megállapodást írtak alá –, decemberben pedig a kínai kül-ügyminiszter kereste fel a zsidó államot. Az együttmûködés lehetséges terü-letei között említették a kereskedelmet, a vízkezelést, az egészségügyet, amezôgazdaságot és a zöld energiát.

Kína és Izrael 1992 januárjában létesített egymással diplomáciai kapcsola-tot, és fokozatosan javuló viszonyuk kiemelkedô állomásának tartottákCsiang Cö-min elnök és pártfôtitkár 2000. évi látogatását Izraelben. Kínát ed-dig összesen négy izraeli elnök és három kormányfô kereste fel.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom 8 milliárd dollár körül van, a nem túltávoli jövôben ezt 10 milliárdra kívánják növelni. A fejlôdés ütemét kifejezi,hogy 2013-ban két nap kereskedelmi forgalmának értéke megegyezett az1992-es év teljes forgalmával.

Kínát és a zsidó államot összeköti, hogy az 1930-as évek végétôl zsidók tíz-ezrei érkeztek Kínába az üldöztetés elôl, és telepedtek le. Netanjahu Sanghaj-ban fel is kereste az egykori sanghaji zsidó közösség Ohel Moshe zsinagógá-ját, a sanghaji zsidó menekültek múzeumát. Hangsúlyosan méltatta a befoga-dó kínai közösséget.

A cári Oroszország 19. század végi, 20. század eleji pogromjai miatt ottho-nukat elhagyó zsidók egyik célállomása az északkelet-kínai Harpin volt. 1902végén még csak 300-an éltek ott, de végül több mint 20 ezren találtak a vá-rosban menedékre. Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök nagyapjaHarpinban halt meg, szülei a városban születtek.

MTI

nak, amit Júda, a férjem a Sínai-fél-szigeten átélt, átmeneti süketségevolt... (...) A következô években va-lami iszonyú, szokatlan, magas hangtört fel éjszakánként mellettem azágyból. Júda hangja, mely egyébkéntmély és tempós volt, (...) nyüszítvejajongott, görcsösen rugdalódzott,láthatóan szabadulni próbált valamiborzalomtól, mely éjszakánként amellére nehezedett. Amikor egyszeriszonyú álmából felébresztettem, el-mondta, mi nyomasztja. A Sínai-fél-szigeten egy sátorban lakott egy fia-tal tartalékossal, aki néhány nappal aháború kitörése elôtt nôsült. Egy na-pon kilépett a sátorból, és egy aknadarabokra tépte. Júda az egység rab-bijával összeszedte a fiatal férfi tes-tének maradványait, és néhány napigtábori ágya alatt ôrizve azokat,együtt lakott a nejlonzsákba gyûjtötttestrészekkel, mert túl erôs volt a tü-zérségi tûz, és nem tudták a többi ha-lottal együtt hátraküldeni.”

A háború befejezése után az izraelicsapatok még hat hétig a csatornanyugati oldalán állomásoztak. Ez fe-nyegetést és megaláztatást jelentett alegnagyobb arab országnak, Egyip-tomnak. Izrael azonban egyelôre semaz egyiptomi, sem a szíriai frontrólnem vonult vissza. Az arabok és nem-zetközi támogatóik minden területenteljes visszavonulást követeltek. A„világ” álszent, Janus-arcú politikusai„a tartós közel-keleti béke megterem-tésének érdekében” szintén teljes visz-szavonulást vártak el Izraeltôl.

Az izraeliek tudták, hogy nem uta-síthatják el a kompromisszumokat.Golda Meir véleménye szilárd volt ab-ban, hogy mit nem szabad visszaadni.„Nem hagyjuk el a Golánt – mondtadecember 29-én –, nem osztjuk fel Je-ruzsálemet, nem adjuk vissza Sarm-el-Seiket, és nem egyezünk bele abba,hogy a határ Natanjától tizennyolc ki-lométerre legyen – mondta, majd nyo-matékosan hozzátette: de ha zsidó ál-lamot akarunk, akkor kompromisszu-mot kell kötnünk!”

A helyzet megosztotta Izrael lakos-ságát. Egyiptom és Jordánia azzal afeltétellel egyezett bele, hogy elmegya genfi békekonferenciára, ha nemkell Izraellel közvetlenül tárgyalnia.Izrael azt a feltételt szabta a Szíriávalvaló tárgyaláshoz, hogy kézbe kapja aszíriai fogságba esett izraeli katonáknévsorát. Izraeli családok százai alegszörnyûbb aggodalmak között él-ték napjaikat fogságba esett fiaik sor-sát illetôen. Szíria azonban nem óhaj-tott részt venni a tárgyalásokon. Azarabok nem akartak egy asztalhoz ül-ni Izraellel. Amikor a béketárgyalá-sok megkezdôdtek, a delegátusokhatszögletûre rendezett, különállóasztaloknál foglaltak helyet, és egyasztalt üresen hagytak Szíriának. Tö-retlen maradt az arab országok Izrael-ellenes gyûlölete, melyet minden fó-rumon kifejezni óhajtottak.

A modern Izrael története az eltö-

A peszáchi takarítás után a cédulákat az Olajfák hegyén temetik el

kélt, mindenre el-szánt, céltudatosemberek története,de egyben a komp-romisszumoké is. Abibliai iratokbanmegszövegezett hit-vallást a mindenna-pi élet megnyilatko-zásaira redukálja.Túl közel vagyunkhozzá, hogy észre-vegyük, a történé-sek, az elbeszélésekradikalizmusa ésegyszerûsége vala-miféle prófécia,mely a bölcsességés a költészet külö-nös, archaikus össz-játékából jön létre.

(folytatjuk)

Izraeli géppel utazik a pápa

Újlipótvárosban garzonlakás turisták-nak kiadó. Tel.: 226-4109.

Üzemorvosi, háziorvosi rendelés Zug-lóban, Vezér u. 156. VITAPHARM.Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr. SzigetiMiklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III. 1.Telefon: 320-4778. www.drviragden-tal.hu és www.mini-implantatum.hu

Manikûr, pedikûr. Hívásra házhozmegyek. 06-20-551-4580.

Otthoni szakápolást vállalunk Buda-pest területén, szükség esetén egyediszakorvosi ellátással és gyógyászati se-gédeszközök helyszínre telepítésével.Együttmûködünk a háziorvossal, kórhá-zi szakorvosokkal. Kóser étkeztetést isbiztosítunk. Szakmai mûködési enge-déllyel és felelôsségbiztosítással rendel-kezünk. Tartós megrendelés esetén ár-kedvezményt adunk. E-mail cím: alarm-centrum@alarmcentrum.hu, 24 órás te-lefon: +36-30-443-1016.

Bp. XIII. ker., Tátra utcában kiadóegy 59 m2-es, kétszobás, távfûtéses la-kás. Érdeklôdni lehet: munkaidôben a06-30-217-3460 telefonon.

Tóthné Hûvös Katalin fogtechnikusmester. Fogsorok, hidak készítése, javí-tása soron kívül. Fogszabályozó, fogfe-hérítô. Fogászati háttér biztosított. Szo-lid árak. Mozgáskorlátozottakhoz ház-hoz megyünk. Hétvégi ügyelet. 1013Bp., Krisztina krt. 51. fszt. 1. Déli pá-lyaudvarhoz közel. 06-30-222-3016,06-1-356-9372.

Licites eljárással eladó ingatlanok!

Bp. III., Czetz János u. 67. sz. alatt 30 m2-es garázs. Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft.

Gyömrôn 730,35 m2-es kastély 9398m2-es telekkel és 9758 m2-es kerttel. Ki-kiáltási ár: 95 000 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 604 m2-es telek. Kikiáltási ár: 3 900 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 603 m2-es telek. Kikiáltási ár: 3 860 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 620 m2-es telek. Kikiáltási ár: 4 000 000 Ft.

Sárbogárd, Ady Endre úton 38 m2-es,egyszobás, komfortos öröklakás. Kiki-áltási ár: 3 900 000 Ft.

Göd, Teleki Pál utcában 535 m2-estelken 53 m2-es, kétszobás, össz-közmûves, telkes lakóingatlan mellék-épülettel (9,4 m2). Kikiáltási ár: 12 000 000 Ft.

Az ingatlanokról a 30-355-9541 vagy a30-217-3460 telefonszámon lehetérdeklôdni munkaidôben.

Gyere velünk önkéntesnek Izraelbepolgári munkára! Programunk foly-

tatódik! Csoportok indulnak: május11.–június 1., június 8.–29., illetve au-gusztus 24.–szeptember 14. Jelentke-zés: Deutsch János, 06-20-233-8454,lljano@freemail.hu, illetve kedden-ként 16–17 óra között az Izraeli Kul-turális Központban.

Színes és fekete-fehér nyomtatás, má-solás, plakátnyomtatás, könyvnyomta-tás, névjegykészítés a Mammut I.-ben, aII., VI., IX. kerületekben. MessingerMiklós, 06-20-934-9523, www.rcon-tact.hu

Társasházak közös képviseletét mû-szaki háttérrel (kômûves, festés), padlá-sok, pincék, lépcsôházak takarítását vál-lalom. 06-70-216-0234.

Középkorú, széles látókörû, megbíz-ható és leinformálható hölgy gyer-mekfelügyeletet, idôsgondozást vállal,háztartásban igény szerint segítségetnyújt. További érdeklôdés az esti órák-ban a 06-30-294-5434-es telefonszámonlehetséges.

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72014. MÁJUS 1.

APRÓHIRDETÉS

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@bzsh.t-online.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(80)-444-444-es ingyenes

zöldszámon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

N A P T Á RMájus 2. péntek Ijjár 2. Gyertyagyújtás: 7.38

Május 3. szombat Ijjár 3. Szombat kimenetele: 8.50

Május 5. hétfô Ijjár 5. Jom házikáron

Május 6. kedd Ijjár 6. Jom háácmáut

Május 9. péntek Ijjár 9. Gyertyagyújtás: 7.47

Május 10. szombat Ijjár 10. Szombat kimenetele: 9.01

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Máj. 2. Máj. 3. Máj. 9. Máj. 10.

Dohány 18.00 9.30 18.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.30 10.00 18.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 19.30 9.30 20.00 9.30Vasvári P. u. 5. (lubavicsi) 19.30 9.00 19.30 9.00Thököly út 83. 18.30 9.00 18.30 9.00Hunyadi tér 3. 19.00 9.00 19.00 9.00Bethlen tér 2. 19.15 9.30 19.15 9.30Nagyfuvaros u. 4. 19.00 8.00 19.00 8.00Rabbiképzô-ORZSE(Scheiber S. u. 2.) 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 19.50 8.00 20.00 8.00Alma u. 2. 16.30 8.45 16.30 8.45Kórház(Amerikai u. 53.) 17.30 7.30 17.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 19.00 9.00 19.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 19.50 9.00 20.00 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 8.45 8.45Pesterzsébet (Zamárdi u. 7.) 18.00 18.00

VidékenVác (Eötvös u. 3.) 18.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 18.00 18.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 18.00 9.00 18.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 19.50 8.00 19.50 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 19.50 8.00 19.50 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 18.00 8.00 18.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 18.30 10.30 18.30 10.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 18.00 18.00Szombathely 18.00 18.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 18.00 18.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 18.00 18.00Keszthely (Kossuth L. u. 20.) 18.00 18.00Hódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 18.00 18.00

VEGYES

Eladó XIII., Visegrádi utcában, ametrótól és a piactól 2 percre, szép, délifekvésû téglaházban 81 m2-es, IV. eme-leti, egyedi fûtésû, kétszobás, személy-zetis, utcai lakás. 06-30-273-7220.

Idôs ember gondozását, felügyeletétvállalom nappal vagy 24 órában Buda-pesten. Minden megoldás érdekel. Lein-formálható (elôzô családnál eltöltött 3év Újlipótvárosban). 06-30-989-4398.

Órajavítás, antik órák teljes restaurálá-sa, esetleg oda-vissza szállítással. Órák,elemek, csatok, óraszíjak (erôs csuklórais) nagy választékban. Tel.: 06-70-505-5620, napközben. VII., Garay–Murányiu. sarok, a Garay térnél. Jung Péter.Web: www.jungoras.hu

Vitál-Lux-Dentál Fogtechnika. Négygeneráció óta. Allergiamentes biofog-sor-készítés, javítás, kerámiahidak,cirkonpótlások, harapásemelô, fogfe-hérítô sín készítése. Telefon: +36-70-272-4217, web: www.fogsor.eu

Budapesten, a Dohány utcában 11+3m2-es iroda eladó. + 36-20-935-4867.

Budapest belvárosában üdüljön féláron. +36-20-935-4867.

Víz-, gáz-, fûtésszerelés, lakásfelújítás.Farkas Zsolt, 06-30-381-0672.

1%A Veszprémi Zsidó Örökségi Alapít-vány köszönetet mond mindazoknak,akik a 2012. évi személyi jövedelem-adójuk 1%-át az alapítvány mint köz-hasznú tevékenységet folytató szerve-zet részére felajánlották. Az így kapott11 287 Ft-ot a veszprémi kulturálisörökség védelme alatt álló zsidótemetôgondozására használtuk fel, a kuratóri-um döntése alapján. Egyúttal megkö-szönjük mindazoknak, akik az elmúltévekben alapítványunknak adták az1%-ot, és ezzel járultak hozzá a veszp-rémi zsidó közösség élete egy kis szele-tének javításához. Sajnos az új törvé-nyek alapján alapítványunk a közhasz-núsági feltételeknek nem felel meg, ígykérjük, hogy az 1%-ot más, arra jogo-sult zsidó szervezetnek adják.

*Kérjük, hogy adójának 1%-át a már 18éve mûködô Cödoko Zsidó Szociális,Nevelési és Kulturális Alapítvány ré-szére ajánlja fel. Alapítványunk a be-folyt összeget zsidó szociális, nevelésiés kulturális intézmények támogatásárafordítja. Adószámunk: 18049196-1-42.

*Kérjük, tájékoztassa személyi jövede-lemadót fizetô hozzátartozóit, hogy aJoint Magyarország/Mazs Alapít-vány – amelynek kiemelt programja aközel 5000 holokauszttúlélô támogatá-sa – nagyon várja az 1%-os felajánláso-kat, hogy a jövôben még több rászoru-lón tudjon segíteni. Adószámunk:19664651-2-42. Nagyon köszönjük!

*A Pécsi Zsidó Hitközség Hagyomány

Szociális Alapítvány köszönetet mondmindazoknak, akik 2012. évi személyijövedelemadójuk 1%-át az alapítványrészére ajánlották. A kuratórium dönté-se alapján a céloknak megfelelôenhasználtuk és használjuk fel. Kérjük,hogy a 2013-as évrôl beadott adóbeval-lásukban 1%-os felajánlásukat alapít-ványunk részére tegyék meg, amit elôreis köszönünk. Adószámunk: 19034834-1-02.

*Tisztelt Adományozó!Kérjük, hogy adójának 1%-ával támo-gassa a Magyarországi Autonóm Or-todox Izraelita Hitközséget mint egy-házat. Technikai szám: 0107Ugyancsak kérjük, hogy adójának to-vábbi 1%-ával támogassa az AmerikaiAlapítványi Iskoláért Alapítványtmint társadalmi szervezetet. Adószám:19700557-1-42. Támogatását köszön-jük.

*Kérjük, támogassa alapítványunkatadója 1%-a felajánlásával. Zuglói Tal-mud-Tóra Alapítvány. Adószám:18170696-1-42. Köszönjük a támoga-tását.

*Kérjük, hogy jövedelemadója 1%-ávaltámogassa a Jad Vasem-kitüntetetteket,akik 1944-ben életük kockáztatásávalmentették a zsidó üldözötteket. IgazEmberekért Alapítvány, 18040094-1-42.

Mártír-istentiszteletek 2014Május 15.Battonya 11.00 Fô tér

Május 18.Egyek 11.00 TemetôCsömör 10.00 Temetô

Május 25.Baja 11.00 Ady E. könyvtárMosonmagyaróvár 14.00 EmlékmûavatásNagykanizsa 10.30 ZsinagógaSzarvas 10.00 Temetô

Június 1.Devecser 11.00 TemetôPásztó 10.00 Zsinagógafal

10.30 Emlékmû11.00 Temetô

Tatabánya 14.00 TemetôZalaegerszeg 10.30 Zsinagóga

12.00 Temetô

Június 8.Eger 14.00 TemetôKecskemét 14.30 TemetôKiskunhalas 11.00 ZsinagógaRévkomárom 10.30 Temetô

Június 15.Esztergom 11.00 TemetôGyöngyös 11.00 TemetôKápolnásnyék 16.00 TemetôTata 10.00 TemetôNyíregyháza 10.00 Holokauszt-emlékmû

11.00 TemetôSzécsény 11.00 TemetôSzékesfehérvár 11.00 Temetô

Június 22.Balassagyarmat 11.00 TemetôDunaföldvár 11.00 TemetôKiskôrös 15.00 Frankel-zsinagógaKecelSoltvadkertMiskolc 11.00 TemetôNagykáta 11.00 TemetôSalgótarján 11.00 Temetô

Június 24.Vác 10.00 Temetô

Június 29.Békéscsaba 15.00 TemetôDombóvár 14.00 TemetôGyôr 10.00 TemetôGyula 12.00 TemetôHódmezôvásárhely 16.30 Temetô

17.30 ZsinagógaKaposvár 10.00 TemetôSzeged 10.00 Holokauszt-emlékmû

11.00 ZsinagógaSzolnok 11.30 ZsinagógaVeszprém 10.00 Temetô

Július 6.Sárbogárd 16.00 TemetôJászberény 11.00 TemetôKarcag 11.00 Zsinagóga és temetôNagykôrös 11.30 ZsinagógaPápa 10.30 ZsinagógaPécs 10.30 ZsinagógaSzombathely 10.00 Fô tér emlékmûavatás,

majd zsinagógaTapolca 10.30 Volt gettó

14.00 TemetôCegléd 15.00 TemetõJúlius 13.Sopron 11.00 TemetôSoroksár 09.30 TemetôPesterzsébet 10.15Csepel 11.30Szekszárd 10.30 Mûvészetek Háza,

volt zsinagóga

Július 20.Újpest, Rákospalota 18.00 Zsinagóga

A további idôpontokat folyamatosan közöjük. Kérjük olvasóinkat, hogy az idôpon-tokat, helyszíneket rendszeresen kísérjék figyelemmel, mert változás lehetséges!

ProgramajánlatMÁJUS

Generációk Klubja(VI. ker., Hunyadi tér 3. félemelet)

12.: A Zsidó Múzeum kurátora,

Rusznák Rita beszél aktuális éstervezett kiállításokról.

19.: Breuer Péter Közel-Kelet-szakértô tart elôadást.

26.: A zongoránál a játékon túlzeneelmélet, zenetörténet témábanFûzy Gábor.

8 ÚJ ÉLET8 2014. MÁJUS 1.

SPÁNN GÁBOR

Alternatívgyógymód

Néhány évvel ezelôtt volt az életemnek egy szakasza, amikor nagyonrosszul aludtam, annak ellenére, hogy az elôírt altatókat minden este fe-gyelmezetten bevettem. Általában arctalan szörnyekkel viaskodtam ál-momban, legtöbbször vonaton vagy egyéb mozgó jármûvön. És mint tud-juk, az teljesen mindegy, hogy Tiszalöknél kidobnak vagy Tiszadobnál ki-löknek a vonatból. Mindenesetre velem minden rémálmomban ez történt.Reggelente izzadságban fürödve, fáradtabban ébredtem, mint amikor le-feküdtem. Aztán valaki egy társaságban, hallva panaszaimat és kifogáso-mat a korai asztalbontásért, adott egy jó tanácsot. Ajánlotta, hogy hívjakegy radiesztétát, aki majd egy lengyelpálca segítségével megállapítja, mi-lyen rontó erôk tanyáznak ágyam alatt a föld mélyében, vagyis mitôl nemalszom. Nem akartam neki sem természettudományos szkepticizmusomra,sem zsidó hitemre hivatkozni: mi nem hiszünk a babonákban. Ô zavarta-lanul lobbizott a megoldás mellett: ezt a lengyelpálcás módszert sikerrelalkalmazzák megásandó kutak optimális helyének kiválasztásakor is. Kö-zöltem vele, hogy sem nekem, sem a nejemnek a közeljövôben nincs a ter-veinkben artézi kút ásása a hálószobámban. Ennek ellenére a falkaszem-lélet gyôzött bennem, mondván, ha mindenki bólogatott egy ilyen megol-dásra az asztal körül, én is megpróbálom. Megrendeltem a varázslót.Megjelent nálam egy kedves fiatal hölgy, kezében egy rézingával, és levet-te a cipôjét, harisnyáját. Ekkor arra gondoltam, hogy talán emiatt fogokmélyen aludni... Mivel ez délután volt, ez a reményem is szertefoszlott. Ahölgy a kezében az ingával bebarangolta a lakást. Az ágyamnál az ingaúgy elkezdett mozogni, mint egy bedrogozott metronóm, és a fiatal nô ki-jelentette: az ágyam házunk legrosszabb szegletében áll, ahol a mélybenvízerek találkoznak, és káros kisugárzásuk kivédésére mennek rá éjszaká-im. Azonnal tegyek foncsorozott oldalával a föld felé egy ember nagyságútükröt az ágyam alá, az visszaveri a káros sugarakat, de legjobb, ha áthe-lyezzük alvóhelyemet. Ilyet már kívántak nekem ennél keményebb formá-ban is, de azért legalább nem fizettem 5000 forintot, ennek a mezítlábas-nak meg igen. És a nô még be sem volt kötve a NAV-hoz. Be kell valljam,már elsô este mutatkozott az eredmény: korán lefeküdtem a szoba másiksarkában lévô ágyamba, jól aludtam, már csak azért is, mert az egyébkéntéjszakába nyúló ultipartira félretett pénzem ráment a radiesztétára. Azasszony pedig kijelentette, hogy neki mindegy, hogy kártyára vagy nôreköltöm, de minden ilyen kiadás a zsebpénzemet terheli. A csodatevônôszemély már rég elment, amikor eszembe jutott, hogy be kellett volna fi-zessek még egy ötezrest azzal, hogy menjen el az OEP székházához, len-gesse meg a bejáratnál az ingáját, hátha megfogadják a tanácsát, és áthe-lyezik az intézetet máshová, ahonnan jobban tudják finanszírozni és szer-vezni az álmatlanságot okozó egészségügyet.

HOLOKAUSZT TÉMÁJÚFILMFORGATÁS!

Szereplôket, statisztákat keresünkholokauszt témájú nagyjátékfilmhez

májusi–júniusi idôszakra,20–65 év közötti férfiakat

és 20–65 közötti nôket!Elérhetôségeink:

tel.: 06-30-287-6207e-mail: koserfilmforgatas@freemail.hu

A rodoszi kikötôvel átellenben, azezeréves kapun át vezet az út a vá-rosba. Elsônek egy virágoktól, lom-boktól tarkított térre, amelynek kö-zepén alig embermagasságú feketeobeliszk áll. Négy oldalán Dávid-csillag, alatta görögül, héberül, an-golul a felirat: 1944. július 13-án in-nen deportálták a rodoszi és a szom-szédos Kos szigeti zsidókat: össze-sen 1673 embert. Egy német katonaiteherszállító hajó fenekén zsúfoltákössze az embereket, akik közül aszázötvenegy életben maradott tetttanúvallomást a Dante poklát idézôútról Rodoszról Szalonikibe, onnanAuschwitzba. Eichmann személye-sen utazott le Rodoszba 1944 nya-rán, hogy a deportálást megszervez-ze. Akkor már tudta a világ (a nácikis), hogy Hitler elvesztette a háborút,de az Endlösungot végig akarták vin-ni. Ez a náci program egyetlen olyanpontja, amelyet a végsô vereség utol-só pillanatáig sem adtak fel, s Euró-pának nem maradt német megszállásalatt álló zuga, amelyrôl megfeled-keztek volna. (A rodoszi deportálás

különleges brutalitása megrázóanszerepel Claude Lanzmann Shoah cí-mû dokumentumfilmjében.)

A görög és különösen a rodoszizsidók megsemmisítése az End-lösung (és személy szerintEichmann) kiemelt programja volt.(Fájdalmas információ, hogy a bul-gáriai zsidók közül azért maradtakviszonylag sokan életben, mert a ki-rály átengedte az országon az Ausch-witzba tartó görög szállítmányokat,amelyeket Szalonikiból indítottak.)

A rodoszi és Kos szigeti zsidókszefárdok voltak: 1492-ben Spanyol-országból menekültek Izabella ki-rályné, az inkvizíció brutális és rablófanatizmusa elôl, igen sokan Török-országba. A spanyol és a héber keve-rékét beszélték, a ladinót. Ôk lettek aszefárdok, mivel Spanyolország ne-ve héberül Szefarad. A huszadik szá-zad harmincas éveiben mintegynégyezer zsidó élt Rodoszon, ma ta-lán tucatnyi.

Amikor a tengerparton sétáltunk,egyszerre megbolydult a kikötô: egyizraeli kirándulóhajó futott be. Az

Történetünk kissé szokatlanul atávoli jövôben játszódik,legalább 300 év múlva. A földön

ekkor örök béke honolt, teljes egyen-lôség. Elôítéleteknek, emberek köztiirigykedésnek, gyûlöletnek nyomasem volt. Politikai pártok nemléteztek, mégis valahogy eléldegélt azemberiség. Mindenkinek volt biztosmunkahelye, de persze senki semtudott igazi jó álláshoz jutni, akinekne lett volna felsôfokú Szaturnusz,Jupiter és Merkúr nyelvvizsgája. Aziskolákban a tanulók, ugyanúgy, mintmost, sok speciális házi feladatot kap-tak. Ilyen volt az is, amit az egyikáltalános iskola negyedikes tanulóikaptak. Fel kellett szállniuk a Marsra,és onnan le kellett hozniuk egy-egyM a r s - l a k ó t .Történetünkbenösszesen 14-et,mert ennyienvoltak a negye-dik osztály tanu-lói. A gyerekektermészetesene l m e s é l t é ks z ü l e i k n e k ,milyen házifeladatot kaptak.

A gondos szülôk figyelmeztettékgyerekeiket, legyenek óvatosak, mertki tudja, milyen ott fent a közbizton-ság, és arra is felhívták gyerekeikfigyelmét, hogy a kapott feladatnakmegfelelôen csak igazi Mars-lakóthozzanak magukkal. Ezért aztán meg-magyarázták gyermekeiknek, hogyegy igazi Mars-lakónak 3 szeme és 3füle van.

Nos tehát a 9-10 éves gyerekek azegyik vasárnap reggel elmentek egyközeli kompállomásra, ott zseb-pénzükbôl vettek egy Föld–Marsretúrjegyet, és beszálltak. Pár percalatt meg is érkeztek. Elôször a helyiinformációs irodába mentek, és egytitkárnô kinézésû nônek elmondtákjövetelük célját. A gyerekekmagukkal vittek egy földi–marsikisszótárt, azt lapozgatták, de ennekellenére igen nehézkes és hosszadal-mas volt a kommunikáció, hiszen amarsi szavakat áchrem betûkkelírták, és a szavakat alulról felfelékellett olvasni.

Az információs feladatokat ellátóötlábú titkárnô megkérdezte:

– Milyen típusú embert kívántokmagatokkal vinni? Milyen szár-mazású legyen?

A gyerekek nem ismerték ezt aszóösszetételt, hogy milyen szár-mazású valaki. Így aztán csak dadog-tak:

„Mar..si né..ni. Nem ér..te..ni akér..dés, tes..sék is..mé..tel..ni!”

Látva a gyerekek értetlenségét, atitkárnô segíteni akart a földieknek:

– Na, felteszek egy pótkérdést, talánmost majd meg fogjátok érteni.Mondjátok, idegenszívûeket is levin-nétek magatokkal a földre?

A gyerekek persze ezt a kifejezéstmég kevésbé értették, s a mondatotnem is marsinak, hanem egyenesen„kínainak” találták, ezért aztánkitérôen válaszoltak:

– A nénire bízzuk.– Hát, ha rám bízzátok, akkor men-

jetek el a Halacha utcába a halachá-sokhoz, de várjatok, elôbb még tele-fonálok nekik – zárta le a beszélgetésta titkárnô.

De akkor most már ne kerülgessüka táchleszt, mint a forró kását.Mondjuk el nyíltan, az információshölgy egy ottani hitközséghez tele-fonált, és közölte, hogy egygyerekküldöttség érkezett a Földrôl,és meg szeretné ôket látogatni.Egyesek, akik jól ismerték a titkárnôt,azt állítják, hogy válaszábanvalójában a halachásokkal szembeniellenszenv játszott szerepet, mert arragondolt, hogy a Mars jövôjeszempontjából jobb lesz, ha agyerekek a halachások közül egypárat levisznek a Földre, és ennekkövetkeztében a Marson csökken atúlreprezentáltságuk.

A 14 tagú delegáció a megadottcímen felkereste a marsi hitközséget.(Nincs adat arra vonatkozóan, hogy ahitközség neológ, ortodox vagy statusquo volt.)

A hitközségi titkár fogadta ôket, éspersze nagyon csodálkozott, hogy 9-10 év körüli gyerekek keresik felkiléjüket a Földrôl.

– Mit kerestek itt nálunk, földihittestvérek, talán a ti hazátokbannincs elég chéder és rabbi, s ezért jöt-tetek hozzánk, hogy itt tanuljatok da-venolni és egy kis chümest? – kérdeztea titkár.

A gyerekek az egészbôl természete-sen egy büdös szót sem értettek, ésismét elmagyarázták, milyen házifeladatot kaptak az iskolában.

A titkár elégedetten mosolygott,mint aki örül valaminek. De minek isörült? Elmesélem, de a titkárelégedett mosolyának megértéséhezszükséges bizonyos információközlése. Történelmünk azon korsza-kában – tehát a 23–24. században – aMarson kezdett kialakulni egy antiha-lachás hangulat és egy ezt tükrözô

mozgalom, s ennekk ö v e t k e z t é b e nmegindult a hala-chások elvándor-lása biztonságosabbhelyre. Sokan aJupiterre, a Vénusz-ra és a Merkúrratelepültek át, ahol ah a l a c h á s o k k a lszembeni elôítéletnem létezett.

Mindennek ismeretében érthetô, atitkár arra gondolt, hogy a gyerekekjövetele talán csak a kezdetevalaminek, és e célból esetleg többcsoport fog még érkezni a Földrôl, sezért sok hittestvérét tudja majd biz-tonságban elhelyezni ott.

Pár perc alatt összeállított egy 14halachásból álló csoportot.

Az okos, udvarias gyerekek úgyérezték, búcsúzás elôtt még illikmegkérdezni a titkárt, milyen az élet aMarson, milyen az életszínvonal, hogybeszámolhassanak szüleiknek ottanitapasztalataikról.

– Itt most nagy a córesz, sok a rach-mónesz, lassanként mindenki sócherés snórer lesz, és éppen ezért növek-szik az antihalachizmus – válaszolta.

Mondanom sem kell, a gyerekektovábbra is csak ámultak-bámultak,mert egyik marsi kifejezést semismerték. De egy gyors észjárású fiúfelkiáltott:

– Ott lent nem is tudtuk, hogy ilyensok szókincsbôl álló halachás életfolyik a Marson!

Most elérkezettnek látom az idôt –persze szigorúan betartva a történetihûséget –, hogy felgyorsítsam azeseményeket. Az történt, hogy azûrkomp, fedélzetén a 14 gyerekkel ésa 14 marsi halachás baldóverrelmegérkezett a Földre. A 14 Mars-lakókörülnézett, a közvélemény-kutatásiszabályokat pontosan betartva alka-lomszerûen kiválasztott utcaijárókelôket, s a velük folytatott beszél-getések és a média gondos tanul-mányozása alapján úgy döntött, hogynem tér vissza szülôhazájába, szóvala réges-régi terminológiával élve,disszidál a Földre. Rögtön értesítettékcsaládtagjaikat is.

„Nem megyünk vissza, itt fogalmuksincs az embereknek arról, kinek mi aszármazása, halvány dunsztjuk nincs,kik a halachások. A Földön nyomasincs az antihalachizmusnak. Gyertekti is.”

A hitközségi titkár jól sejtette, eztkövetôen csak úgy özönlöttek a földigyerek és felnôtt csoportok a Marsra,és vitték magukkal a halachásokat. Dea halachások maguktól is jöttek, afizika gravitációs törvénye alapjánegymás után potyogtak le a Földre,hiszen egyszerûen csak ki kellett ugra-niuk marsi otthonukból, és máris aFöldön találták magukat. Itt mindenkinagy-nagy szeretettel fogadta ôket...

Elérkeztem mesém végéhez. Talánnem hiszitek el, hogy mindez ígytörtént 300 év múlva? Hogy akkori-ban az egész földkerekségen minden-hol nagy szeretettel fogadták ahalachásokat? Pedig ez a szín-igazság. És ha kérdezitek, miért, azt iselmondom.

Azért, mert a földi embereketszületésüktôl kezdve családjuk arratanította és az iskolában erre neveltékôket, hogy a marsiak, a Jupiteren, aVénuszon és a Merkúron élôk is,ugyanolyan emberek, mint ôk, mégakkor is, ha kicsit mások, és mégakkor is, ha fejük, fülük, orruk számatalán eltér az általuk megszokottól.

Ungár Richárd

Kártérítés a10 csapásért?Ahmad al-Gamal, az egyik legis-

mertebb egyiptomi újságíró pert fon-tolgat Izrael ellen. A Bibliában leírttíz csapásért követelne kártérítést.

„Kompenzációt akarunk azokért acsapásokért, amelyek a zsidók átka-ként sújtották ôsapáinkat. Ôk nemezt a sorsot érdemelték, nem nekikkellett volna megfizetniük Egyiptomakkori uralkodói, a fáraók bûneiért”– írta az Al-Jaum al-Szabi címû na-pilapban.

„A Tórában világosan leírják, hogya fáraó nyomta el Izrael gyermekeit,nem az egyiptomi nép. Ôk mégismindannyiunkra sáskákat szabadí-tottak, amelyek mindent elpusztítot-tak. Vérré változtatták a Nílus vizét,hogy senki se tudjon inni. A sötétségis mindenkire ráborult, a békák és azelsôszülöttek halála is mindenkit súj-tott és így tovább” – írta.

Al-Gamal szerint Egyiptomnak azótestamentumban leírt arany-, ezüst-és réztárgyakért, illetve a drágaköve-kért, szövetekért, faanyagért és egye-bekért is kártérítést kell kérnie, mertszerinte nyilvánvaló, hogy a zsidókmindezt Egyiptomból lopták.(KRON via Times of Israel)

444.hu

utasok vágtattak kifelé: irány abevásárlóutca. Az emlékmû és mel-lette a zsinagóga felé mutató táblakevéssé érdekelte ôket. Bennünket,Brazíliából, Angliából, Magyaror-szágról érkezett turistákat annál in-kább. Nagyon elhanyagolt, zegzugosutcákon jutottunk el a Kahal Salomzsinagógához, amely mellett múze-um áll. A Kahal Salom (A BékeSzent Gyülekezete) Görögországlegrégebbi zsinagógája. 1577-benépült. Különlegessége, hogy falfest-mények is díszítik, egyébként meg-indítóan egyszerû, padozata fekete-fehér márvány.

Szefárd zsinagóga. Régebben anôk külön épületben, rácsos ablakonkeresztül figyelték a szertartást, mamár bent ülnek a templomban,amelyben nem különíti el ôket füg-göny.

Újév volt, úgy gondoltuk, ezt vala-hogyan érzékeltetnünk kellene. Azsinagógában ülô asszonyok kisza-ladtak az utcára, elkapták a férjeket,a barátokat, és – némi rábeszéléssel –visszahozták ôket a templomba.

Tórát kell olvasni, és meg kell fúj-ni a sófárt. Ehhez legalább tíz férfikell. Találtak is vagy tízet, akik egy-más után mentek fel az emelvényretórát olvasni. Úgy olvasták, mint avízfolyás, elvégre az anyanyelvükönlejnoltak. Tefilinben nem volt hiány,de az öltözködésük... hát az turistá-hoz illett, nem újévi szertartáshoz.Az izraeliek szeretik a harsány színe-ket, a zsinagóga tarkállott, mint a vi-rágos rét: színes ingek, színes sortok.Nem tudom, van-e a Tórában olyanpasszus, amely megszabja a lejnolóférfiú ruházatának színét. Ha van is,az izraeli turisták errôl nem vettektudomást. Viszont olvasni tudtak.Sorra járultak a tórához. Imasálat te-rítettek a vállukra, de a sort maradt,sôt, a baseballsapka is. Soha életem-ben nem láttam piros sortban és ba-seballsapkában tórát olvasó férfitzsinagógában. Kicsit hadarva olva-sott, sürgetett az idô, vásárolni kellmeg ebédelni. Attól tartok, a csoportnem ragaszkodott a kóser koszthoz.

De megadták a módját az ünnep-nek. A rodoszi Kahal Salom zsina-gógában megfújták a sófárt. Egy fia-tal izraeli fújta meg, kicsiterôlködve, de a sófár nem gitár: re-cseg, és messzire hallatszik. A han-gulat felengedett, az emberek megvi-dámodtak. Hadd recsegjen, a lényeg,hogy szóljon.

Szécsi Éva

Mese

felnôtteknek

Megfújták a sófárt Rodoszon