Embed Size (px)
Citation preview
KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE
RÁHANGOLÓ, MOTIVÁLÓ TRÉNING
TRÉNERI SEGÉDLET
Fejlesztő Garay Éva
Szakmai lektor
Komora Nóra
Nyelvi lektor Frank-Császár Zita
Kiadó
TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET FŐIGAZGATÓSÁG 1054 Budapest, Széchenyi u. 14.
Telefon: (1) 309-4400; Telefax: (1) 882-3459 E-mail: [email protected]
www.tkki.hu
Felelős kiadó Dr. Köpeczi-Bócz Tamás
főigazgató
© A tananyag bármilyen módon történő sokszorosítása és terjesztése csak a TKKI FŐIGAZGATÓSÁG előzetes hozzájárulásával történhet!
Türr István Képző és Kutató Intézet Budapest
3
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ ............................................................................................................................5
RÁHANGOLÓ/MOTIVÁLÓ TRÉNING MODUL (42 óra) ....................................................8
1. A modul célja ..............................................................................................................8
2. A tréning tartalma és óraszáma .......................................................................................8
3. A tréning megvalósításának tematikája és felépítése .......................................................8
A TRÉNING, MINT MÓDSZER ........................................................................................... 10
1. A módszer, amivel dolgozunk, a tréningek általános jellemzői ...................................... 10
2. A csoport személyiségváltozást előidéző hatása ............................................................ 11
3. Speciális bánásmód, nehezen kezelhető személyek ....................................................... 11
4. Az ellenállás és kezelése a csoportban........................................................................... 12
5. Tréneri/csoportvezetői kompetenciák ............................................................................ 13
HALLGATÓI MUNKAFÜZET ÉS ......................................................................................... 14
A FELADATOKHOZ KAPCSOLODÓ................................................................................... 14
TRÉNERI MAGYARÁZATOK ............................................................................................. 14
1-2. alkalom (6-6 óra) .................................................................................................. 17
Ön – és társismeret alapjai, ismerkedés ........................................................................ 17
1. Önálló bemutatkozás ..................................................................................................... 17
2. Névjátékok ................................................................................................................... 18
3. Névjegykártya készítése ................................................................................................ 19
4. Az én ingem.................................................................................................................. 20
5. Értékek vására (3, 3/1 sz. melléklet) .............................................................................. 21
3. alkalom (6 óra) ............................................................................................................. 23
Szocializáció és csoport működési szabályok .............................................................. 23
1. A tréning kezdete .......................................................................................................... 23
2. Együttműködés (2, 2/1, 2/2, 2/3, 2/4. sz. melléklet) ....................................................... 23
3. Szerződéskötés ............................................................................................................. 23
4. alkalom (6 óra) Motiváció alapjai .............................................................................. 25
1. A tréning kezdete: Hogy vagy kör? ............................................................................... 25
2. Elvárások, fenntartások, hozzájárulások ........................................................................ 26
3. Mondatbefejezések ....................................................................................................... 27
5-6. alkalom (6-6 óra) ...................................................................................................... 30
Együttműködés, kapcsolatteremtés és csapatépítés ................................................... 30
1. Mi a közös bennünk? .................................................................................................... 30
2. Szociometriai felmérések .............................................................................................. 30
4
3. Embervadászat (4. sz. melléklet) ................................................................................... 31
4. Csoportrajz ................................................................................................................... 33
5. Hídépítés ...................................................................................................................... 33
7. alkalom A TRÉNING ZÁRÁSA, A HETI MUNKA ÉRTÉKELÉSE .................................. 36
Felhasznált és ajánlott irodalom ........................................................................................ 40
Fénymásolatok mellékletei ............................................................................................. 41
A modulfüzetben található képek, ábrák jegyzéke ............................................................. 53
5
BEVEZETŐ
Kedves Munkatársunk!
A tréning közvetlen célja az inaktív, munkára képes emberek integrációja a munka, illetve a képzés világába, a szemléletformálás, a pozitív jövőkép kialakítása, a résztvevők képzésben való részvételének előkészítése, ösztönzése, a lemorzsolódás csökkentése.
Az Kulcskompetenciák fejlesztése képzés keretében elkészült tréning segédanyagok olyan módszereket, feladatokat és gyakorlatokat tartalmaznak, amelyek célja a képzési célcsoport önismeretének, együttműködésének, kommunikációjának, empátiájának és motivációjának fejlesztése, képzésben tartása, a kulturális, nemi, szokásbeli, személyiségbeli különbözőségekből vagy éppen hasonlóságokból adódó problémák, nehézségek tudatosítása, tisztázása, probléma-megoldási módok keresése. Mindezekkel növelni kívánjuk a résztvevők, a tartós munkanélküliek és a hátrányos helyzetű célcsoportok motivációját helyzetük megváltoztatása iránt.
A tréneri segédletben szerepel néhány olyan feladat is, mely nem konkrétan a kitűzött célt szolgálja, de az egyes alkalmak megszervezésében segítséget nyújthat feszültségoldó, hangulatteremtő, összehangoló jellegével.
Természetesen az összegyűjtött feladatok a csoportvezető/tréner személyes beállítottsága és a csoport összetétele alapján szűkíthetők és bővíthetők. A feladatok szándékosan nem tartalmaznak pontos időbeosztást, mivel meggyőződésünk, hogy a képzési csoportok különböző összetételűek lesznek, és ezek várhatóan teljesen eltérő ütemben haladnak. A program tartalmazza a segédanyagok, eszközök pontos leírását és a fénymásolatok is.
Fontos, hogy a résztvevők mindig körben üljenek (ez nem U alakot jelent!), és a tréner/csoportvezető mindig változtassa a helyét. ….
A feladatok, a gyakorlatok alkalmazásában van néhány elv, szempont, amire érdemes odafigyelnie a csoportvezetőnek, és már első alkalommal felajánlania betartásukat az egész csoportnak. Ezek vázlatosan a következők:
- A feladatokban való részvétel nem kötelező.
- A feladatban megtapasztaltakról a résztvevőknek nem kötelező beszámolni.
- A csoporttagoknak lehetőségük van bármikor bármit kérdezni, de a kérdezettnek joga van minden számára kényelmetlen helyzetben „Nem”-et vagy „Passz”-ot mondani (mindig az a lényeg, hogy mit szűr le magának a résztvevő).
- Az alkalmakat általában „Hogy vagy?”- körrel kezdjük és „Hogy mész el?”- körrel fejezzük be. A csoportvezetőnek legyen gondja arra, hogy senkibe ne szoruljon mondanivaló, de senki ne érezzen nyomást arra, hogy olyat mondjon el, amit nem szeretne.
- Nincs helytelen válasz, csak eltérő vélemény.
6
- Egy-egy játék során feltárt személyes dolgokat nem tárgyaljuk csoporton kívül és nem adjuk tovább senkinek.
- A csoportvezető partnere a résztvevőknek, nem osztogat tanácsokat, inkább összegez, megerősít, visszatükröz.
A csoporttagoknak is legyen lehetőségük hasonló szabályokat ajánlani, sőt ezeket is lehetőleg közösen fogalmazzuk meg olyan címen, hogy Mi szükséges a jó együttműködéshez? Ezeket a kereteket írjuk le, hogy érvényességüket ezzel is megerősítsük, ugyanis a keretek biztonságot adnak.
Az egyes feladatok lefolyása során hallgassák meg egymást, ne mondjanak közben véleményt, a csoportvezető azonban a csoport végén mindig tegye fel az alábbi kérdéseket:
- Kinek van kérdése a másikhoz?
- Kinek van véleménye, gondolata a gyakorlatról, feladatról?
- Mit változtatna a feladaton, tenne-e valamilyen javaslatot?
Fontos, hogy a csoportvezető, tréner biztosítsa az oldott légkört. Ügyeljen a színes módszertani megjelenítésre. Csakis akkor engedje elmenni a csoportot, ha a napi gyakorlatokat kiértékelték.
Javasolt a név felírása (megszólítás), mely történhet kitűzőre, kisméretű papírtáblákra vagy ruhára ragasztással, gombostű segítségével.
Amennyiben csoportunkban írási, olvasási, szövegértési nehézségekkel találkozunk a következőket érdemes tenni:
- Olvasási nehezítettség esetén a tréner/csoportvezető olvassa fel az adott feladatot.
- A szavak helyett képeket vagy tárgyakat használni.
- Írásbeli nehezítettség esetén a tréner/csoportvezető segítségével töltik ki és oldják meg a feladatot.
- Olvasási és írási nehezítettség esetén nem javasolt egyéni (írásos) feladatmegoldás, inkább a közösen elvégzendő feladatok ajánlottak.
- Nyelvtani gyakorlatoknál érdemes a szavakat feldarabolni, pl.: ASZTAL – A-S-Z-T-A-L , ezek után a betűket külön kártyára felírni és úgy összerakni a szót.
- Szimbólumok használta segíti a kommunikációt.
- Érdemes színes lapokat, színes ceruzákat, filceket használni, segítve a rögzülést, fejlesztve a vizuális memóriát.
- Hátrányos helyzetű célcsoportnál a frissítő játékok mozgásosak legyenek.
- Az adott célcsoportnál ajánlott kisebb ajándékok, nyeremények használata.
- Fontos, hogy mindig a résztvevők tapasztalataira, pozitív élményeire építsünk.
- Érdemes sok pozitív visszajelzést adni a csoporttagoknak. Minden apró változást észrevenni és értékelni.
7
A tréner/csoportvezetők mindig tárja fel a csoport előtt, ha valami zavarja őt, mert az úgyis látszik rajta. Egyébként nem hiteles. Mondanivalóját, kéréseit direkt közlésekben is megfogalmazhatja, mert indirekt formában nem biztos, hogy egyformán értelmezik a résztvevők a tréner szavait. Kéréseit a következőképpen közölheti:
- Nekem nagyon fontos…
- Engem zavar az, hogy…
- Azt kérem, hogy…
- Ha valami problémája van, beszélje meg velem…
Nagyon fontos alapszabály!
A tréning sikerének záloga az első tíz perc. A tréner/csoportvezető az egyénért és a csoportért is felelős.
Hasznos és eredményes munkát kívánunk!
RÁHANGOLÓ/MOTIVÁLÓ TRÉNING MODUL (42 óra)
1. A modul célja
A csoporttagok ismerkedése, a feszültség oldása, hogy elmélyítse a résztvevők kapcsolatát, strukturálja a helyzetet és a tagokból csoportot képezzen, benne egyéni szerepekkel.
A hallgató társas kapcsolataira vonatkozó ismereteinek és alkalmazott kapcsolatteremtési képességének a fejlesztése. A csapatépítés a képzésben részt vevő hallgatók együttes fejlesztése. A szükséges összhang kialakítása a hatékonyságnövelés egyik jelentős forrása. Az együttes tevékenység közben a résztvevők felmérhetik és felismerhetik saját helyüket a csoportban, élményeket és tapasztalatokat szerezhetnek egymásról, megélhetik a kollegiális, együttműködő közösség összhangjában rejlő erőforrásokat. A tréning célja ismerkedési lehetőség is. A résztvevők a közös feladatokat, játékokat játszva saját élményeken keresztül élhetik meg, hogy az egyéni erősségekre alapozva, hogyan építhető föl egy olyan csapat, amelyhez mindenkinek személyesen köze van.
Ismerje meg személyiségének erősségeit, gyengeségeit. Ismerje meg a kapcsolatépítés- együttműködés-csapatszellem hármas funkciójának és egységének erejét és hatótényezőit.
2. A tréning tartalma és óraszáma
Sorszám Tartalom Terjedelme
1. Ön – és társismeret alapjai, ismerkedés 6-6 óra 2. Motiváció alapjai 6 óra 3. Szocializáció, csoportműködési szabályok,
elvek, normák 6 óra
4. Együttműködés és kapcsoltépítés, csapatépítés
6-6 óra
5. Tréning zárás 6 óra ÖSSZESEN 42 óra
3. A tréning megvalósításának tematikája és felépítése
1. sz. kép: A tréning megvalósítás formái
9
Ráhangoló/motiváló tréning tematika Minden képzésnél a javasolt óraszám: 42 óra –6x7nap. A képzések megkezdésének első hete. Javasolt, hogy 1 alkalommal 6 órában legyen együtt a csoport, a tréning – módszer miatt.
Tréningen megvalósított képzési cél
Módszer Eszköz
1-2. alkalom/nap
(6-6 óra/alkalom)
Ismerkedés A csoporttagok ismerkedése, a
feszültség oldása
Tréning-módszer
Egyéni – páros és
nagycsoportos interaktív
beszélgetés
zenei cd-k, kislabda, flipcharte
tábla-papírral, filctollak, kitűzők, papírok,
golyóstollak
3. alkalom/nap (6 óra/alkalom)
Motiváció és az együttműködési szabályok tisztázása
Érdeklődés felkeltése, a résztvevők érdeklődjenek a képzés és egymás
iránt. A résztvevő megérti és elfogadja a
képzés szabályait, kérdéseket fogalmaz meg és megtalálja a saját
motivációs eszközeit.
Tréning-módszer
Nagycsoportos interaktív
beszélgetés
Cd lejátszó, zenei cd-k flipcharte
tábla-papírral, filctollak, bule
tack
4. alkalom/nap (6 óra/alkalom)
Elvárások tisztázása, csoport működési szabályok kialakítása
A résztvevő képessé válik felismerni és elvárásokat, valamint
meghatározni a csoportnormákat és azt önmaga és a csoportmunka
részére beépíti.
Tréning-módszer Nagy - és
kiscsoportos csoportmunka,
interaktív beszélgetés
Cd lejátszó, zenei cd-k flipcharte
tábla-papírral, filctollak,
színes lapok, kartonlapok,
olló, bule tack
5-6. alkalom/nap
(6-6 óra/alkalom)
7. alkalom/nap (6 óra/alkalom)
Együttműködés és kapcsolatépítés A képzésben részvevő képes lesz
együttműködni másokkal, erősödik a csoportkohézió, képessé válik
megosztani a terveket, információkat és az átélt
élményeket. Csapatépítés
A résztvevő képessé válik a csoportszabályainak betartásával
aktívan részt venni a közös, csoportos munkában, képessé válik
az együttműködés erősítésére és mélyül a felelősségtudata.
Tréning zárása, értékelés
Tréning módszer,
saját élmény biztosítása
feladatokkal, egyéni-kis és
nagycsoportos munka
Cd lejátszó, zenei cd-k, flipcharte
tábla-papírral, filctollak,
fénymásolatok, golyóstoll, bule tack
A TRÉNING, MINT MÓDSZER
1. A módszer, amivel dolgozunk, a tréningek általános jellemzői
Az általunk alkalmazott módszer, a T-csoport (Tréning csoport), Kurt Lewin neves szociálpszichológus csoportdinamikai elméletére épül, s szerte a világon nagy hatékonysággal alkalmazzák. Ebben a csoportban a tagok visszajelzéseket kapnak a saját megnyilvánulásaikról, arról, hogy viselkedésüknek milyen hatása van másokra, és hogy a többiek hogyan befolyásolják őket.
A tréning folyamán a tagok közösen kialakított szabályok szerint dolgoznak, melyeket a résztvevők a trénerrel együtt terveznek meg az együttes munka kezdetén. A T-csoport célja a résztvevőkben már meglévő képességek, készségek fejlesztése szociálpszichológiai /pszichológiai ismeretek, valamint a csoporttársak visszajelzései alapján. A T-csoport központi módszertani eleme a strukturált tapasztalatszerző gyakorlat, mely segítségével valódi élethelyzetek szimbolizálása történik játékos formában: a résztvevők kipróbálhatják magukat különböző helyzetekben.
Mivel a képességek, készségek feltérképezésére szánt gyakorlatok lebonyolítása kockázat nélküli, védett helyzetben folyik, a tréning lehetőséget ad a belső biztonság légkörében különböző viselkedésformák szabad megvalósítására. A játékos jelleg és azon szabály, miszerint a tréning idején érzésekről beszélünk, és nem ítélkezünk, nem minősítünk, lehetővé teszi, hogy a résztvevők spontán módon viselkedjenek, és a mindennapok során rögződött magatartásmintáikat kövessék, megmutassák, így lehetőséget kapjanak az esetleges önkorrekcióra.
A játékok befejezése után a csoport számára megismerhetővé vált magatartásminták elemzése, tanulságok megbeszélése következik. Az elemzés során a hangsúlyt nem a viselkedés okainak feltárására helyezzük, hanem a viselkedések lehetséges hatásait térképezzük fel, és az eredetinél hatékonyabb viselkedési alternatívák után kutatunk. Ezt követően a leszűrt tapasztalatok hasonló jellegű élethelyzetekben való felhasználhatóságára keresünk példákat.
A tanulságok megfogalmazása lehetőséget ad arra, hogy az életben a szimulálthoz hasonló helyzetekkel, szituációkkal találkozva a csoport tagjai elkerüljék a buktatókat, és a korábbiaktól eltérő, hatékonyabb megoldásokat válasszanak. A módszertani leírásból már érzékelhető, hogy a T-csoportokban nem hagyományos módon folyó oktatásról van szó, ahol a tréner aktív, a csoport tagjai a passzív befogadó szerepét töltik be. A tréning a „résztvevői tanulás” elvére épít, a foglalkozásokon és a tanulságokat megfogalmazó megbeszéléseken is a résztvevőké a főszerep. A tréner nem oktató, hanem mellérendelt szerepben dolgozik. Feladata az érdeklődés, a bizalom, a nyíltság megfelelő szintjének és egy olyan hangulatnak a megteremtése, melyben az emberek készek a saját és a másik viselkedésének elemzésére, az érzések közvetlen és nyílt kifejezésére, megfelelő visszajelzések adására. Szerepe: a folyamatok irányítása, közös elemzések vezetése, a "csoportlégkör megfelelő mederben tartása".
Milyen lehetőségek vannak a halmozottan hátrányos helyzetű emberek adaptációs nehézségeinek enyhítésére tréningek segítségével?
A társadalomba történő integrációhoz két fő akadályon át vezet az út. Az egyik a környezet befogadó és segítő beállítódása, melyet az érintettek és a környezet közös tréningjén lehet befolyásolni. A másik akadályt a belső gátak jelentik, ezekkel is
11
szükséges foglalkozni, indirekt módszerrel segíteni az egyén énfeltárását saját tempójában. Az integrációhoz hozzájárul a hátrányos helyzetű személyek, emberek jobb problémakezelése, jobb kommunikációs készsége is. A pozitív értékekkel való felvértezés tréning keretében segíti őket a képzésben való részvételben és egyéb törekvéseikben.
A képzési környezet és az egyén összehangolása meghatározó hatást gyakorol a produktivitásra, eredményességre, a pszichés és testi egészségre, valamint a képzésben való részvétel tartósságára is. Az összehangolás egy lehetséges eszköze az ezt célul kitűző tréning, melynek keretén belül a résztvevők kölcsönösen felmutathatják szükségleteiket, nézeteiket és értékeiket. Az önbecsülést eredményező visszajelzéseknek óriási jelentőségük van. Fontos következménye lehet az is, hogy aki eddig nagyfokú fenntartásokkal, előítéletekkel, esetleg szánalomból, vagy egyéb érdektől vezérelve alkalmazta ezen személyeket, innentől a tréningen igazolt készségek, képességek alapján választja meg a megfelelő képzésre a megfelelő embert.
2. A csoport személyiségváltozást előidéző hatása
A csoportban történő személyiségfejlesztés lehetséges hatásai közül a legjelentősebb momentum az énkép-változás és a szocializáció lehetősége. A csoportfejlődési modell jó néhány olyan – az Én-t felerősítő jellegű – hatótényezőt hordoz magában, amelyek külön-külön is jelentősen módosíthatják a csoporttagok (ö)énképét. Gondolunk itt a fokozott önmegfigyelésre, a visszajelzések szám- és minőségbeli gyarapodására, a csoportközvélemény jelentőségének növekedésére, a csoportnyomásra, a társas összehasonlítási folyamatok felerősödésére.
Az új csoporthelyzet a tagok számára egyszerre fenyegetés és lehetőség, ezért valamilyen fokú szorongás általában társul hozzá, mivel a csoportban zajló változási folyamatok – a korábban elsajátított szociális szerepek újrarendezésével - fenyegetik az identitást.
A csoport, mint kedvező változást, fejlődést indukáló közeg, a céljainak megfelelően törekszik szolgálni tagjait (pl. az önismeret növelésével, az integráció javításával, a készségek fejlesztésével stb.). A csoportmunka során az események három szinten zajlanak: a csoportfolyamatok, az interperszonális törekvések és az egyéni intrapszichikus történések szintjén. A kitűzött céltól függően a csoportok a munka-, tapasztalat-, és élményszerzés súlyát e három szint valamelyikére vagy kombinációjára tehetik.
Az egyéni változásra, gyógyulásra irányuló gyógyító csoportmódszerek körében egyszerre egy csoporttaggal folyik a munka. A személyiségváltozás mértéke tehát attól függ, milyen metodikájú csoportot szervezünk, s mekkora hangsúly kerül a folyamatban a személyiségre.
3. Speciális bánásmód, nehezen kezelhető személyek
A speciális bánásmód nem azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű emberekkel, illetve a velük kapcsolatban álló segítőkkel másként kellene foglalkozni, mint a más jellemzőkkel leírható csoportok tagjaival.
A specialitásnak a szemléletmódban és a fejlesztendőként megcélzott kompetenciák tekintetében kell megmutatkoznia. Fontos az is, hogy milyen területeken mutatkoznak meg a problémák, hiszen arra a szintre kell fókuszálni, ahol az akadályok megjelennek. Két szinten lehetséges a beavatkozás: szociológiai és pszichológiai szinten.
A tréningek lehetséges beavatkozási területei:
Szociológiai szinten:
A megváltozott munkaképességű emberek közösségei és környezetük mentén az életükkel összefüggő létproblémák, feladatok megközelítése. Cél: közös tervezés, döntések kialakítása, a szervezőmunka fejlesztése, csoportos érdekképviselet kimunkálása, problémahelyzetek megoldási terveinek közösségi szintű kidolgozása.
Pszichológiai szinten: A megváltozott munkaképességű emberek csoportjai, érdekviszonyai, konfliktusai, betegségekkel és/vagy életkorral járó nehézségek, külső környezetből származó, de belsővé vált pszichés problémák. Cél: stressz védelem, a közösségi élet zavarainak feldolgozása: konfliktuskezelés, problémamegoldási készség fejlesztése, belső közösségi problémák megoldása, reális rövidtávú jövőkép megfogalmazása, az egyén saját eszköztárának feltérképezése, mely segíti vagy gátolja ennek elérésében. Módszer: relaxáció, problémalistákon alapuló megoldási terveket kidolgozó játékok, modellezés, ötletbörze, ismeretfejlesztő csoport, pl. álláskeresési tréning, személyiségfejlesztő csoport stb.
4. Az ellenállás és kezelése a csoportban
A különféle módszerekkel vezetett fejlesztő csoportokban, tréningeken elkerülhetetlenül beleütközünk az egyes csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaiba függetlenül attól, hogy mögöttük a személy védekező mechanizmusa áll-e vagy indulat-áttételes jelenséggel van-e dolgunk.
A védekező (elhárító) mechanizmusoktól meg kell különböztetnünk az ellenállást. Amíg az elhárító mechanizmus a személyiség-struktúrának a szocializáció során kialakult integráns része, addig az ellenállás az egyén aktuális törekvése önmaga védelmére, a pszichés egyensúlyát veszélyeztető önismereti csoportmunkával szemben. Fontos tudnunk, hogy az elhárító mechanizmus az egyén számára egykoron adaptív volt, az érzelmi túlélést szolgálta kritikus helyzetben, de jelenében már tudattalan, diszfunkcionális attitűdként van jelen, mely nehezen változtatható, sokszor merev és torzítja az élményfeldolgozást. Az ellenállás természetesen aktivizálja az egyén elhárító mechanizmusait. Bármelyik én-védő mechanizmus válhat ellenállási jelenséggé.
Az én-védő mechanizmusok feltárása és kezelése azonban nagy óvatosságot és szaktudást igényel. Az énvédő mechanizmusoknak számos fajtája létezik. Egyesek van, hogy nem is jelennek meg a munka során, vagy csak nagyon enyhén, ezáltal nem, vagy csak kevéssé befolyásolván a csoportfolyamatokat. Mások primitívek, és ugyanakkor nagyon erősek, merevek, könnyen fellelhetők, de annál nehezebben korrigálhatók, arról nem beszélve, hogy fokozottan nehezítik a csoportmunkát (pld. acting-out). A személyiség védekező rendszerét nem szabad lerombolni, s a személyiség épségének, integritásának megőrzéséért a csoportvezetőnek felelősséget kell vállalnia.
A csoportmunkával szembeni ellenállással való bánásmód elsősorban szemléleti probléma és nem technikai kérdés. Mindenekelőtt annak kérdése, hogy a csoportvezető mennyire fogadja el azt az állapotot, hogy a csoportfejlődés fázisaihoz természetes módon hozzátartoznak az ellenállások is. Az ellenállás a csoporttagok autonómia igényének kifejeződése, ily módon az ellenálláshoz való jog csoportvezető általi akceptálása az autonómia igény elfogadását és támogatását jelenti az egyén számára. A csoportvezető minősítésén múlik, hogy a csoportban megjelenő viselkedések közül mit
13
tekint ellenállásnak. A csoport tagjainak valódi és tartós változása mindig ellenállással szemben jön létre. Az ellenállás gyors és könnyű feladása gyakran a konformitás jele.
Az ellenállás elfogadása a csoportvezető részéről már önmagában is csökkenti az ellenállás intenzitását. A vezető kongruenciája, empátiája és elfogadása lehetővé teszi az ellenállás energiává történő átdolgozását. Megfelelő visszajelzésekkel és beavatkozásokkal elérheti, hogy a csoport képes szembesülni saját ellenállásával, s így lehetővé válik az ellenállás okainak feltárása.
Az ellenállásokat azonban nem mindig sikerül megbeszélés útján feldolgozni. Ilyenkor az segít leginkább, ha az ellenállás megnyilvánulása és hátterének feltárása közé olyan tapasztalatszerzést iktatunk, amely a két fázis közötti összefüggésláncot érzékelhetővé teszi.
5. Tréneri/csoportvezetői kompetenciák
A csoport beindulásához szükséges identifikációs folyamat fontos eleme a csoportvezető, tréner személye és funkciója. A résztvevők közléseire adott visszajelzéseivel afelé terelheti a beszélgetést, hogy a csoporttagok kezdeti nehézségeikről tudjanak beszélni. Így elérheti, hogy önmagukról beszéljenek és ne másvalakiről.
Bőséges irodalom szól a hatékony tréner kompetenciáiról, attitűdjéről és készségeiről. Egyes szerzők az optimizmus, bizalom és adaptív képességek szükségességét hangsúlyozzák, mások az energiára, lelkesedésre és intellektuális kíváncsiságra koncentrálnak. Az empátia, a tükrözés, a konkrétság és a konfrontáció – mint kommunikációs készségek – szintén fontosak. De ahelyett, hogy felsorolnánk mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a hozzáértő és hatékony trénert jellemzik, lényegesebbnek tűnik azoknak a készségeknek a meghatározása, amelyek feltétlenül szükségesek. Ez két fő készség-kategóriához vezet el bennünket: az alapvető tanácsadó értékekhez és a kommunikációs készségekhez.
A központi értékek: tisztelet és őszinteség
A tisztelet és őszinteség nem annyira magatartás, mintsem érték. A trénerek sikere attól a képességüktől függ, hogy tudnak-e, és milyen mértékben képesek a tagoknak tiszteletet és őszinteséget mutatni. Ezek az értékek alapozzák meg az igazi segítségnyújtó kapcsolatot, és teremtik meg a bizalomnak a légkörét. Minden más attitűd és viselkedésmód (rugalmasság, optimizmus stb.) természetesen ered ezekből.
A tisztelet a vezetőnek arra a képességére vonatkozik, hogy a másik fél személyességét és egyéni értékét elismerje, amelyet inkább a cselekedetekben és nem annyira szavakban kell tudnia közölni. A tisztelet közlése azt jelenti, hogy együtt akar dolgozni a csoporttagokkal, és hisz abban, hogy képesek a felmerülő problémát közösen megoldani. Ekkor a tagok úgy érzik, hogy elfogadták és támogatják őket.
A tisztelet megnyilvánulásainak legfontosabb eleme a tréner bevonódása a munkába. A tiszteletet a tettek mutatják. Ezért fontos, hogy mindig pontosan érkezzünk, és gondoskodjunk arról, hogy a foglalkozások tartalma titok maradjon.
1. Elfogadó viselkedés, melegség-kifejezés
2. Odafigyelés és beszéd
3. Bátorítás, pozitív megerősítés
4. Őszinteség, hitelesség
HALLGATÓI MUNKAFÜZET ÉS
A FELADATOKHOZ KAPCSOLODÓ
TRÉNERI MAGYARÁZATOK
15
TÁJÉKOZTATÓ LAP
A tréning jegyzetben található jelölésekről:
TUDNI KELL! A tananyagrész fontos kompetencia elemeket tartalmaz, melyeket a résztvevőnek tudnia kell.
BESZÉLGETÉS A tréninganyag feldolgozása közös beszélgetéssel, vagy önálló vélemény-, szövegalkotással történik.
ÍRÁSBELI FELADAT A tréningrészre vonatkozó írásbeli gyakorló feladatok egyéni vagy közös megoldással, tesztek.
SZITUÁCIÓS JÁTÉK Közös feladatok, játékok végrehajtása
ISMERETKÖZLÉS Tájékoztató jellegű, kiegészítő tananyagrész, interaktív tréneri előadással.
BEVEZETŐ
Kedves Résztvevő!
Ön a Kulcskompetenciák fejlesztése képzés Motiváló, ráhangoló tréning anyagát tartja kezében.
Olyan feladatokat, játékokat, helyzetgyakorlatokat állítottunk össze az Ön számára, amelyek lépésről-lépésre teszik alkalmassá, hogy új ismereteket szerezve, mielőbb használni, majd kamatoztatni tudja képességeit.
A tréning modul elvégzésével Ön megismeri csoporttársait, oktatóit, trénereit. Az együttes tevékenységek közben a felmérhetik és felismerhetik saját helyüket a csoportban, élményeket és tapasztalatokat szerezhetnek egymásról, megélhetik a kollegiális, együttműködő közösség összhangjában rejlő erőforrásokat. A tréningen a közös feladatokat, játékokat játszva saját élményeken keresztül élhetik meg hogyan építhető föl egy olyan csapat, amelyhez mindenkinek személyesen köze van. A tréning alatt lehetősége nyílik megismerni személyiségének erősségeit, gyengeségeit. A tréning a következő témakörökből áll:
Sorsz. Tartalom Terjedelme 1. Ön – és társismeret alapjai, ismerkedés 6-6 óra 2. Motiváció alapjai 6 óra 3. Szocializáció, csoport működési szabályok,
elvek, normák 6 óra
4. Együttműködés és kapcsolatépítés, csapatépítés
6-6 óra
5. Tréning zárása 6 óra ÖSSZESEN 42 óra
Az adott tréning időtartama 42 óra. A tananyag feldolgozását trénere és képzési csoportja segítségével közösen és önállóan fogja végezni.
A tréning tartalma segíti az Ön személyes és szakmai fejlődését, a szükséges kompetenciáinak és készségeinek kialakulását és erősödését, és hozzásegíti a sikeres életvitelhez és a képzés sikeres és eredményes elvégzéséhez.
Hasznos és eredményes munkát kívánunk!
17
1-2. alkalom (6-6 óra)
Ön – és társismeret alapjai, ismerkedés
Az indítás: Megismerkedés A tréner bemutatkozása, résztvevők bemutatkozása Tegeződés, magázódás tisztázása A tréning módszer rövid ismertetése „Első megszólalás”, körkérdés a csoporttagokhoz, egyéni
bemutatkozás Jó hangulat megalapozása, bevonódás, ráhangolódás
1. Önálló bemutatkozás
Üljetek körbe egymás mellé. Mindenki mutatkozzon be a trénere által meghatározott szempontok alapján.
- Megbeszélt szempontok alapján történő bemutatkozás: Kérlek benneteket, hogy gondolkodjatok egy kérdésen, bármilyen témában, amit szívesen megkérdeznétek a többiektől. A táblára felírjuk a kérdéseket, s azokra válaszolva mindenki bemutatkozik, elmondja magáról, amire a többiek kíváncsiak. Pl.:
- Honnan érkeztél? - Családodról? - Dolgoztál-e valahol?...stb.
1. sz. ábra 2. sz. ábra
Tréneri magyarázat
A feladat célja: Információgyűjtés egymásról, azonosság, másság érzésének megtapasztalása, ismerkedési folyamat felgyorsítása. A hallgató bemutatkozása és egymás megismerése. Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: csoportlétszámtól függő A feladat leírása: Mindenki megmondja a nevét, foglalkozását, mivel tölti a szabadidejét, majd mond egy tulajdonságot, ami érzése szerint nagyon jellemző rá. Variációk:
- Egymás bemutatása Mindenki felír egy cédulára négy fogalmat: kedvenc szín, állat, növény, hobbi.
A teremben sétálva párt választanak aszerint, kivel találnak közös vonást. A párok leülnek, és felváltva 3-3 percig beszélnek önmagukról. A párok egyike ül, a másik a háta mögé áll, kezét az ülő vállára teszi és egyes szám első személyben elmondja mindazt a másikról, amit sikerült megjegyeznie. A beszámoló végén a pár ülő tagja kiegészítést tehet. Utána csere.
18
2. Névjátékok
Név+tulajdonság Üljetek körbe egymás mellé. A feladat a következő: Mond el a nevedet és annak kezdőbetűjével egy rád jellemző tulajdonságot. Pl. János, a Játékos. Lehet viccesebb, nem egyértelműen jellemző tulajdonságokat is mondani. Pl. Csaba, a Csacsogó.
JÓZSEF - JÓSZÍVŰ
Pl: JÓZSEF a 3. sz. ábra
Tréneri magyarázat
A feladat célja: a csoporttagok neveinek megtanulása Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: 10 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: A résztvevők elmondják nevüket és annak kezdőbetűjével egy rájuk jellemző tulajdonságot. Pl. János, a Játékos. Lehet viccesebb, nem egyértelműen jellemző tulajdonságokat is mondani. Pl. Csaba, a Csacsogó. Ezeket a jellemzőkkel kísért neveket próbáljuk az előző két játékban leírt módon megjegyezni. Eszközök, segédletek listája: kisméretű labda Variációk: Névlabda A feladat célja: a csoporttagok neveinek magtanulása Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: 10 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: A játékosok körben ülnek vagy állnak, és mindenki sorban bemondja a nevét. Ha ez megtörtént, a játszók egy labdát dobálnak egymásnak a következő szabály szerint: aki a labdát dobja, annak a nevét mondja, akinek dobja. Változatok:
- mondhatja emellett a saját nevét is, és azét is, akitől kapta a labdát - aki kapja a labdát, az a saját nevét mondja - annak a nevét mondjuk, akitől kaptuk a labdát - annak a játékosnak a nevét mondjuk, akinek dobni fogjuk a labdát - három nevet mondunk: akitől kaptuk, a sajátunkat, majd annak a nevét,
akinek dobjuk a labdát Eszközök, segédletek listája: 1 db kisméretű labda
19
3. Névjegykártya készítése
A feladat menete: Minden játékos készít magáról egy „névjegykártyát”. A szokástól eltérően a kártya nem tartalmazza a nevet, címet, telefonszámot. Ezek helyett egyéni – nem külső – jellemzőinket írjuk rá, tömören szólva arról, milyennek látjuk magunkat. Ezután a játékvezető összeszedi a kártyákat, majd megkeverve kiosztja őket. Felolvasva a kártyán található szöveget, mindenki próbálja meg kitalálni, kinek a lapja került hozzá.
Névjegykártyám
Tréneri magyarázat A feladat célja: az ismerkedés elősegítése és egymás tulajdonságainak megismerése Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: 20-25 perc A feladat menete: Minden játékos készít magáról egy „névjegykártyát”. A szokástól eltérően a kártya nem tartalmazza a nevet, címet, telefonszámot. Ezek helyett egyéni – nem külső – jellemzőinket írjuk vagy rajzolunk rá, tömören szólva arról, milyennek látjuk magunkat. Ezután a játékvezető összeszedi a kártyákat, majd megkeverve kiosztja őket. Felolvasva a kártyán található szöveget, mindenki próbálja meg kitalálni, kinek a lapja került hozzá. Eszköz: papírlapok, íróeszközök Variációk: Az írási nehézséggel küzdő résztvevők számára javasolt a rajzos megjelenítés. Olvasási nehézséggel küzdők miatt pedig mindig hangosan felolvassuk azt, amit a papírjára írt az érintett egyén. Amennyiben nem névjegykártya formát válaszunk, akkor javasolt egy bemutatkozó rajz készítése A/4-es fehér papírra történő rajzolás.
20
4. Az én ingem
„Akinek nem inge ne vegye magára!” Egyéni munkával indul a feladat. Egészítsd ki az ábrán látható inget a megadott szempontoknak megfelelően: 1. terület: Neved és egy jellemző tulajdonságod 2. terület: Kedvenc színed 3. terület: A hely ahol a legjobban szeretsz lenni 4. terület: Kedvenc időtöltésed 5. terület: Kedvenc ételed 6. terület: A hely, ahová szívesen elutazná Tréneri magyarázat (5. sz. melléklet) „Akinek nem inge, ne vegye magára” – közmondáson alapul a feladat, amely során feltárulnak olyan tulajdonságok, egyéni jellemzők, melyek megfogalmazása elgondolkodtatja az egyént. A feladat célja: önmagunkkal való szembesülés és annak vállalása (önismeret). Az egyéni értékek közösségben történő elfogadása, megerősítése. Hasonlóságok és különbözőségek megvilágítása. A gondolkodás és a beszédkészség fejlesztése. Létszám: kiscsoportokban is végezhető feladat Időtartam: 20 perc a kitöltéshez majd a közös, csoportos megbeszélés A feladat menete: A feladat egyéni munkával indul. Adjunk mindenkinek egy feladatlapot (lsd. melléklet). A résztvevők a feladatnak megfelelően kitöltik a lapot, majd 3-5 fős csoportokat alakítunk. A feladat az, hogy az ingecskék alapján vegyék számba a hasonló és különböző jellemzőket. Majd minden csoport egy-egy tagja a nagycsoport előtt röviden bemutatja a sajátosságokat. Eszköz: fénymásolatok, színes ceruzák, filctollak Figyeljük meg:
- milyen tulajdonsággal jellemzik önmagukat a résztvevők (negatív, pozitív) - mennyire reálisak és/vagy utópisztikusak az egyes kérdésekre adott válaszok - milyen közös és eltérő vonások fedezhetők fel a kiscsoportokban - milyen megnyilvánulások kísérik az eltéréseket - mennyire együttműködőek a csoportok, kit választanak képviselőjüknek
Kérdezzük meg:
- milyen érzés volt a feladatot egyedül elvégezni, megosztani a kiscsoporttal - hogyan folyt a kommunikáció, szóhoz jutott-e mindenki, meghallgatták-e egymást
figyelmesen - hogyan választódtak ki a képviselők - mi a nehezebb- saját maguk vagy a másik jellemzése
21
5. Értékek vására (3, 3/1 sz. melléklet)
10 FORINT
20 FORINT
50 FORINT
100 FORINT
4. sz. kép
CSALÁD PÉNZ
SIKER PÁR-
KAPCSOLAT
CSALÁDI HÁZ MUNKA
LOTTÓ ÖTÖS SZERETET
OTTHON BÉKE
NYUGALOM ÉLELMISZER
22
FÖLD KÖRÜLI UTAZÁS
MEGÉRTÉS
SZÉPSÉG BARÁTSÁG
A résztvevők által ajánlott értékek A résztvevők által ajánlott értékek
Tréneri magyarázat
A feladat célja: értékeink megismerése Létszám: nagycsoportban végezhető feladat Időtartam: 30-40 perc A feladat menete: A csoport félkörben ül. A kör hiányzó részénél a tréner áll. Az értékeket egy asztalra kitesszük úgy, hogy közben hangosan felolvassuk a kártyákra írtakat. A felsorolt értékek közül mindenki választ magának 3 db értéket. A többi értéket az asztalra tesszük. Ez után kezdődik az árverés az értékekért. Mindenki rendelkezik 200 Ft-tal az alábbi felosztásban:
- 1 db 100, 1 db 50, 2 db 20, 1 db 10 forintossal Értékekre lehet licitálni. 1 db érték legkisebb forintális értéke 10 Ft. Az asztalon megmaradt értékeket felolvassuk, felmutatjuk, majd megkérdezzük, ki mennyit ad érte? Így árverezzük el az értékeket. Az árverezés után lehetőséget adunk arra, hogy egymás között is üzleteljenek a résztvevők. A nagycsoportos megbeszélés- feladat visszajelzés kérdései az értékekre fókuszálva:
- Kivel mi történt az árverésen?
- Sikerült – e árverezésen venned értéket?
- Mennyi értékkel lettél gazdagabb?
- Melyik érték számodra a legdrágább?
- Melyiket szeretted volna, de nem sikerült megkapnod?
- Melyiket adtad oda a csoporttársadnak?... stb.
Variáció:
Az értékek számát és tartalmát a résztvevők kibővíthetik. Hozzáadhatnak és elvehetnek
belőle.
Eszköz: A feladathoz szükséges kártyákat és érméket a melléklet tartalmazza.
23
3. alkalom (6 óra)
Szocializáció és csoport működési szabályok
1. A tréning kezdete
Hogy vagy kör? – a tréner által meghatározott módszerrel (1. sz. melléklet)
2. Együttműködés (2, 2/1, 2/2, 2/3, 2/4. sz. melléklet)
Nagycsoportban beszéljétek meg, mit jelent az együttműködés és miért fontos az élet számos területén együttműködni. Személyes példákat is elmondhatsz! ……………………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………….
Miért jó, ha együttműködünk?
Miért rossz, ha nem tudunk együttműködni?
Hallgasd meg trénered tájékoztatását a feladat végrehajtásáról.
3. Szerződéskötés
Szabályozzuk a csoportban: a.) az időrendet, b.) a megszólítást, c.) a bizalmat, d.) az őszinteséget, e.) a titoktartást, f.) a nyitottságot a másik felé és g.) biztosítani a tagok egyenjogúságát.
Kérlek benneteket, hogy tegyetek javaslatot a szerződésbe foglalandókra. A javaslatokat felírjuk flipchart táblára, tartalmi mérlegelés nélkül. Keressük meg azt a helyet, ahova felfüggesztjük a „Játékszabályokat”! Ez a papír a tréning teljes ideje alatt a falon jól látható helyen marad. Kérlek benneteket, hogy az elkészített „Csoportműködési és játékszabályokat” aláírásotokkal is hitelesítsétek.
24
Tréneri magyarázat A feladat célja: a csoporttal, az együttműködéssel kapcsolatos szabályok megfogalmazása. Szabályozni lehet a csoportban:
- az időrendet, - a megszólítást, - a bizalmat, - az őszinteséget, - a titoktartást, - a nyitottságot a másik felé és - biztosítani a tagok egyenjogúságát.
Létszám: nagycsoportban is elvégezhető feladat - 3-4 főből álló kiscsoportos feladatmegoldás Időtartam: 30 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: Ezt a gyakorlatot akkor végezzük, amikor a csoport már ismeri egymást, megélték a csoportélményt, egymással kapcsolatban már valós érzelmeik, és nem csupán előítéleteik vannak. Kérje meg a résztvevőket, tegyenek javaslatot a szerződésbe foglalandókra. A javaslatokat írják flipchart táblára, tartalmi mérlegelés nélkül. A célokban megfogalmazott részekre - ha nem mondják maguktól - a tréner tegyen javaslatot. Vonják össze az egymást fedő javaslatokat, húzzák ki a feleslegeseket! A megmaradtakat rendszerezzék és írják fel egy flipchart papírra! Keressék meg azt a helyet, ahova kifüggesztik a „Játékszabályokat”! Ez a papír a tréning teljes ideje alatt a falon jól látható helyen marad. Eszközök:
- flipchart tábla, - filctollak, - ragasztó a transzparens falra ragasztásához.
Megjegyzés: Együttműködő csoportban a tréner javasolhatja, hogy az elkészített „Csoportműködési és játékszabályokat” a csoporttagok aláírásukkal is hitelesítsék.
25
4. alkalom (6 óra) Motiváció alapjai
1. A tréning kezdete: Hogy vagy kör?
A trénered által kapott kicsi színes papírral jelezd a táblán, hogy: - hogy vagy ma? - hogyan érkeztél a mai napon a képzésre?
5. sz. ábra 6. sz. ábra 7. sz. ábra
Tréneri magyarázat
Minden alkalom kezdetén fontos lehetőséget adni a csoporttagoknak, hogy megosszák pillanatnyi hangulatukat vagy akár az elmúlt hét nagyon meghatározó eseményeit, mivel hogylétük nagymértékben befolyásolja a részvételüket.
A feladat célja: a feszültségek feloldása, ellazulás a megosztás segítségével és ráhangolódás a csoportra. Létszám: nagycsoportban is végezhető feladat Időtartam: 30 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: Elindítjuk valahonnan a kört, és mindenki sorban következik: az első megszólítja a másodikat, az meg a következőt vagy pedig minden törvényszerűség nélkül az szólal meg, aki úgy érzi, hogy fel van rá készülve (ez utóbbi a kurzus vége fele ajánlott, amikor a félelem már nem tartja vissza a csoporttagokat a megszólalástól). Változatok:
- Hogy érzed magad? - Jelöld meg azt az arcformát, amelyik rád jellemző az adott pillanatban! (1. sz. melléket)
- A csoporttag egyszerűen mondja el, hogy van „itt és most” (Kérjük, hogy többet mondjanak, mint hogy „Jól”. Inkább így: „Jól, mert…)
- Jellemezze lelkiállapotát egy mozdulattal. - Jellemezze lelkiállapotát egy szimbólummal. - Fejezze be a mondatot: „Ha most virág lennék…” (bármilyen variációt ki lehet
erre találni). - Találjon minél több kifejezést jelenlegi állapotára. - Mozgásban vagy arcmimikával fejezzék ki pillanatnyi hangulatukat, a többiek
találjanak minél több kifejezést arra az állapotra, amit láttak, és így fogalmazzák meg: „Úgy látom, hogy…”
Eszköz: kisméretű labda
26
2. Elvárások, fenntartások, hozzájárulások
A képzéssel szembeni elvárásaim:
.…………………………………………………………………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………………………………
A képzéshez fűződő fenntartásaim:
.…………………………………………………………………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………………………………
Személyes hozzájárulásom a közös munkához:
.…………………………………………………………………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………………………………
Tréneri magyarázat
A feladat célja: a csoporttal, az együttműködéssel, a képzéssel kapcsolatos várakozások , fenntartások megfogalmazása. Létszám: nagycsoportban is elvégezhető feladat - 3-4 főből álló kiscsoportos feladatmegoldás Időtartam: 30 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: Minden résztvevő felírja egy papírra, hogy mit vár el ettől a csoporttól, kurzustól. Szűrés és válogatás nélkül írjanak fel mindent, ami eszükbe jut. Ezután hasonló módon írják össze, mitől félnek. Miután mindkét lista készen van, több kiscsoportot alkotnak és az egyéni listák alapján csoportonként két közös listát készítenek és a rajtuk lévő szavakat felírják filctollal nagy lapokra. Az alcsoportok bemutatják, elmagyarázzák listáikat, a csoportvezető irányításával megbeszélik a felmerülő kérdéseket. A csoportvezető összegez, megfogalmazza az egész csoport közös várakozásait és félelmeit. Eszközök, segédletek listája:
- flipchart papír - filctollak - A/4-es fehér papír
27
3. Mondatbefejezések
Az elkövetkezőkben mindenki kap egy tesztet. Olvassák el és fejezzék be
a megkezdett mondatokat. A kitöltés után csoportos megbeszélés következik.
Némi gondolkodás után fejezze be a kezdődő mondatokat szóban és/vagy írja le azokat.
1. Nagyon meg volnék elégedve, ha ………………………………………………………...........................
……………………………………………………………………………………………………………………………
2. Arra vágyom, hogy …………………………………………………………………..…………………………..
……………………………………………………………………………………………………………………………
3. Nekem az a legfontosabb, hogy …………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………………………
4. El sem tudnám képzelni az életemet anélkül ……………………………………….……………….
……………………………………………………………………………………………………………………………
5. Meg fogom valósítani ………………………………………………………….……………………………….
……………………………………………………………………………………………………………………………
6. Azt akarom, hogy ………………………………………………………………..……………………………….
……………………………………………………………………………………………………………………………
7. Jó lenne, ha ……………………………………………………………………….………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………………………
8. Örülnék annak ……………………………………………………………………..……………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………………..
9. Nem sajnálnék semmit ……………………………………………………………..…………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
10. Elhatároztam, hogy ………………………………………………………………...…………………………...
……………………………………………………………………………………………………………………………
11. Megpróbálom ……………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………………..
12. Legnagyobb, legmélyebb igényem ……………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………………………………..
13. Szeretném, ha képes lennék rá ……………………………………………………..……………………..
…………………………………………………………………………………………………………………………..
14. Az volna a legnagyobb jutalom ……………………………………………………..…………………….
28
………………………………………………………………………………………………………………………….
15. Boldoggá tenne ………………………………………………………………………..…………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
16. Minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy ………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
17. Az életemben a legfontosabbnak érzem ………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………………………………
18. Célul tűztem ki …………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………………………
19. Az a kívánságom, hogy ………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………………..
20. Még elérhetem, hogy ………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………………………………….
21. Nem szeretném, ha ……………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
22. Félek, hogy ………………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………………………
23. Küzdök az ellen …………………………………………………………………………………………………...
……………………………………………………………………………………………………………………………
24. Nagyon nem tetszenék neked ………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
25. Nem szeretek arra gondolni, hogy esetleg ……………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
26. Semmiképpen nem egyeznék bele ………………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………………………………
27. Nagyon sajnálnám ha …………………………………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………………………………
28. Bántana, ha ……………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………………………
29. El akarom kerülni ………………………………………………………………………...................................
……………………………………………………………………………………………………………………………
30. Céljaimmal ellenkezne, ha………………………………………………………………..............................
……………………………………………………………………………………………………………………………
29
Tréneri magyarázat A feladat célja: A félelmek és elvárások ily módon való tisztázása differenciáltabb képet ad a csoportban rejlő gondolatokról, érzésekről, és a csoporttagok részéről kevesebb elvonatkoztatást kíván. Létszám: nagycsoportban is végezhető - 3-4 főből álló kiscsoportos feladatmegoldás Időtartam: 30 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: Megkérjük a résztvevőket, hogy egyénileg dolgozva mindenki szabadon, tetszés szerint fejezze be írásban a csoportvezető által megkezdett mondatokat. Elindítjuk a zenét, ami mindvégig szól, csak akkor halkul el, amikor a vezető elmondja az adott befejezetlen mondatot. Az egyes mondatok között hagyjunk időt arra, hogy minden résztvevő nyugodtan leírhassa a saját mondatbefejezését. Különböző megoldásoktól (cél, összetétel, vezető stílusa stb.) függően kb. 4-8 mondatot ajánlatos alkalmazni. Amikor minden mondatot befejeztek, leállítjuk a zenét. A csoport minden tagja felolvassa az első mondatot az általa írt befejezéssel. Megbeszéljük az érdekesebb mozzanatokat, a többségnél előforduló, jellegzetes válaszokat és a közös fantáziákat. Ezután ugyanezt tesszük minden mondattal. A végén megbeszéljük az egész gyakorlatot. Fejezze be az alábbi mondatokat! Például:
- Eljöttem a képzésre, mert ……….. - Eljöttem a képzésre annak ellenére, hogy ………… - Szeretném, ha a képzés ………… - Nem szeretném, ha a képzés …………… - Amikor biztos volt, hogy a tréningen részt veszek, arra gondoltam, hogy ………
Megjegyzés: Valamennyi módszer alkalmazásánál célszerű a felírt dolgokat röviden átbeszélni. Ebben a fázisban a cél: meghatározni a félelmek feloldásának és az elvárások teljesíthetőségének paramétereit. Mi az, ami reális, és mi az, ami nem teljesíthető? Mi múlik az egyénen, mi a csoporton, mi a képzőkön stb.? Eszközök, segédletek listája:
- flipchart papír - filctoll - A/4-es fehér papír
30
5-6. alkalom (6-6 óra)
Együttműködés, kapcsolatteremtés és csapatépítés
1. Mi a közös bennünk?
Párokat vagy 4-5 fős kiscsoportokat alakítunk, lehetőleg úgy, hogy az egy csoportba kerülők régebbről ne ismerjék egymást. 15 perc áll rendelkezésetekre, hogy egymással beszélgetve minél több közös, mindenkire jellemző dolgot, tulajdonságot találjatok. Az idő eltelte után az egész csoportnak beszámoltok arról, hogy milyen közös vonásokra bukkantatok. Közös tulajdonságaink: ………………………………………………………….....……………………………………………………
………………………………………………………….....…………………………………………………….
………………………………………………………….....…………………………………………………….
………………………………………………………….....…………………………………………………….
………………………………………………………….....…………………………………………………….
………………………………………………………….....…………………………………………………….
Tréneri magyarázat A feladat célja: az ismerkedés elősegítése, közös tulajdonságok keresése Létszám: kiscsoportokban végezhető feladat Időtartam: 20-30 perc A feladat menete: Párokat vagy 4-5 fős kiscsoportokat alakítunk, lehetőleg úgy, hogy az egy csoportba kerülők régebbről ne ismerjék egymást. A csoportoknak meghatározott idő (20-30 perc) áll rendelkezésükre, hogy egymással beszélgetve minél több közös, mindenkire jellemző dolgot találjanak. Az idő eltelte után az egész társaságnak beszámolnak arról, hogy milyen közös vonásokra bukkantak. Eszköz: papír, toll,
2. Szociometriai felmérések
A csoportszoba lehetőségeit felhasználva helyezkedjetek el úgy, hogy mozogni fogtok a csoportszobában. Többféle lehetőséget kínálunk, és ennek alapján helyezkedj el a csoportszobában.
31
Témák: - Ki honnan érkezett?- területi felmérés - Ki mikor született? – számegyenes megalkotása - Kinek hány gyermeke van? (0-1-2-3-4-5…stb.) - Ki dolgozott már munkahelyen? - Ki ismeri egymást?
Tréneri magyarázat: A feladat célja: csoportkohézió létrehozása, csapatépítés Létszám: egyéni és nagycsoportos feladatmegoldás Időtartam: 20 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: A csoportszoba lehetőségeit felhasználva helyezkednek el, mozognak a térben a hallgatók. Többféle lehetőséget is felajánlhatunk, s a csoporttagok is ajánlhatnak témaköröket! Témák: - Ki honnan érkezett?- területi felmérés - Ki mikor született? – számegyenes megalkotása - Kinek hány gyermeke van? - Ki dolgozik? Ki nem dolgozik? - Ki ismeri egymást?
Eszköz: A csoport maga
3. Embervadászat (4. sz. melléklet)
Tréneri magyarázat A feladat célja: együttműködési készség kialakítása, csoportépítés, egyéni különbözőségek megismerése és értékként való elfogadása Létszám: nagycsoportban is végezhető feladatmegoldás Időtartam: 30 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: Osszuk ki a feladatlapot! Az instrukció a következő: Szabadon lehet mozogni a teremben. Találj valakit, aki tud válaszolni a feladatlapon található kérdések valamelyikére, és írd a megfelelő helyre. Egy meghatározáshoz több csoporttárs nevét is odaírhatod. Eszköz: feladatlap, toll
32
EMBERVADÁSZAT
…vannak otthon házi állatai…(Milyen?)
…van testvére… (Mennyi idős, hogy hívják?)
…gyűjt valamit hobbiból… (Mit gyűjt? Mióta?)
…akinek ugyanaz a kedvenc színe, mint neked…(Milyen szín?)
…aki ugyanabban a hónapban született, mint te… (Melyik hónapban?)
…aki ugyanolyan méretű cipőt hord, mint te…(Mekkora?)
…akinek ugyanolyanok a nevének kezdőbetűi, mint neked…(Melyek ezek?)
…tud valamilyen hangszeren játszani…(Milyen hangszeren?)
…ugyanazon településen él, mint te?...(Hol?)
…sportolt vagy sportol?… (Milyen sportot űz? Mióta?)
…ugyanabban az évben született, mint te…(Mikor?)
…szereti a zenét… (Milyen stílust?)
33
4. Csoportrajz
A körbeadok egy A/3-as papírlapot. Erre a lapra mindenki felrajzol egy vonalat, kiegészítve ezzel a keletkező rajzot. Miután mindenki rajzolt a lapra, közösen meg lehet nézni a kész ábrát. Adjunk címet a képnek! Tréneri magyarázat
A feladat célja: csoportkohézió létrehozása, csapatépítés Létszám: egyéni és nagycsoportos feladatmegoldás Időtartam: 20 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: A csoportban körbeadunk egy papírlapot. Erre a lapra mindenki felrajzol egy vonalat, kiegészítve ezzel a keletkező rajzot. Miután mindenki rajzolt a lapra, közösen meg lehet nézni a kész ábrát. Adjunk címet is a képnek! Eszköz:
- A/4-es fehér papír
- íróeszköz
5. Hídépítés
Kiscsoportokat alakítunk és mindenki kap egy ív kartonpapírt, 1 db ollót, 1 db vonalzót, és 1 db ragasztót. Feladat: - a rendelkezésetekre álló eszközökkel kartonpapírból hidat kell építenetek oly módon, hogy mindkét csoport megépíti a híd egyik felét, majd a két fél hidat a munka befejezése után kell összeillesztenetek. A csoportoknak lehetőségük van, hogy egy-egy képviselő útján saját helyiségükön kívül egyeztessetek egymással. Erre a megadott időn belül háromszor van alkalmuk két-két perc időtartamban. Ennek letelte után az eredeti csoporthelyiségbe kell hoznotok az alkotásaikat, összeillesztve a fél hidakat.
8. sz. kép
34
Tréneri magyarázat
A feladat célja: Csoportos feladatmegoldás, a csoportokban kialakuló struktúra és szerepmegosztás bemutatása. Együttműködés csoporton belül és csoportok között. Csoportkohézió elősegítése. Létszám: Páros számú (legalább négy) csoport, egyenként 3-6 taggal; csoportonként egy megfigyelővel. Időtartam: 90 perc A feladat leírása: Lehetőség szerint minden csoportnak külön helyiség szükséges a munkához egymás közelében. Négy vagy hat alcsoport alakul, mindegyik kap két ív kartonpapírt, ollót, vonalzót, ragasztót. A csoportvezető kijelöli az egymással együttműködő csoport párokat. Közli feladatukat: a rendelkezésükre álló eszközökkel kartonpapírból hidat kell építeniük oly módon, hogy mindkét csoport a híd egyik felét építi meg; a két fél hidat a munka befejezése után kell összeilleszteni. A csoportok külön helyiségbe vonulnak, ha van rá mód, egy-egy megfigyelő követi őket. Az együttműködő csoportoknak arra van lehetőségük, hogy egy-egy képviselő útján saját helyiségükön kívül kommunikáljanak egymással. Erre a megadott időn belül háromszor van alkalmuk két-két perc időtartamban. Ennek letelte után az eredeti csoporthelyiségbe kell hozniuk alkotásaikat és összeilleszteni a fél hidakat. A megfigyelőkből álló zsűri dönti el a helyezéseket a következő kritériumok szerint:
a) a hidak hossza, b) a hidak stabilitása (egy vonalzót el kell bírnia összedőlés nélkül), c) a hidak eredetisége és szépsége (a zsűri szubjektív döntése
alapján).
Végül teljes csoportban beszélünk a tapasztalatokról, a résztvevők érzéseiről, meghallgatjuk a megfigyelők visszajelzéseit, és megfogalmazzuk az általános tanulságokat.
Megfigyelési szempontok: 1. Hogyan fogott a csoport a munkához? Hogyan szervezte meg magát? 2. Kialakult- e valamilyen csoportszerkezet? Milyen szerepeket vállaltak az
egyes személyek? Hogyan reagáltak a többiek? Volt-e vezető vagy vezetők?
3. Hogyan gazdálkodtak az idővel? Mennyi ideig tartott az előkészítés, a tervezés, a kivitelezés időszaka? Milyen volt a munkatempó? Nem kerültek-e időzavarba?
4. Milyen volt a légkör? Mindenki részt vett-e a munkában? Voltak-e közben feszültségek? Hogy érezték magukat?
5. Hogyan oldották meg a partnercsoporttal való kommunikáció kérdését? Ki volt a képviselő, és hogyan voltak megelégedve vele?
6. Milyen volt a csoporttagok motivációs szintje, és ez változott-e a folyamatban?
7. Hogyan fogadta a csoport a zsűri döntését?
35
Eszközök:
- Csoportonként 2 db A/0 méretű kartonpapír - Csoportonként 1 db papírvágó olló és 1 db kb. 30-40 cm-es egyenes
vonalzó. - Csoportonként egy tubus papírragasztó (elhagyható). - Megfigyelőknek megfigyelési szempontok.
A feladatot a csoport fejlettségének megfelelően változtatható. Amennyiben a közös munkát kívánjuk erősíteni, ebben az esetben nem szükséges megfigyelőket megnevezni, hanem mindeni hidat épít. A híd építésétől el lehet térni olyan irányba is, hogy minden csoportnak egy stabil hidat kell építeni. (eltekintve a fél hidaktól)
36
7. alkalom A TRÉNING ZÁRÁSA, A HETI MUNKA ÉRTÉKELÉSE
Az tréningeket „Hogy vagy?” körrel kezdjük és „Hogy mész el?” körrel
fejezzük be.
1. Hogyan érezted magad a hét folyamán?
2. Mit kaptál és mit tanultál a tréningen?
3. Milyen tanulságokat vonsz le akár magaddal akár a folyamatokkal kapcsolatban?
4. Elvárásaid beteljesültek-e?
Plusz és mínusz
Mindenki vegyen magának két db postitot!
Az egyikre (plusz) azt írja fel mit kapott a mai napi tréningtől!
A másikra (mínusz) pedig azt mi hiányzott még? Mivel egészítenéd ki a tréninget?
Ezután mindenki egyesével kijön a táblához és felragasztja a postitokat a megfelelő helyre. Nem szükséges megmagyarázni, mit miért írtál le.
Visszatekintés
A tréning legutolsó napján a tréneretek visszajelzést ad az egész heti munkátokról. Értékeli a tevékenységeteket szóban. A megadott szempontok alapján a saját – egész heti - teljesítményeteket is értékelitek. A szempontok a következők: (6. sz. melléklet)
1. Minden nap itt voltam a tréningen 1 2 3 4 5
2. Aktívan részt vállaltam a feladatok megoldásában
1 2 3 4 5
3. Segítettem a csoporttársaimnak 1 2 3 4 5
4. Beilleszkedtem a csoportba
1 2 3 4 5 5. Készen állok a további modulok megtanulására
1 2 3 4 5 6. A továbbiakban is részt akarok venni a programban
1 2 3 4 5
37
Tréneri magyarázat (6. sz. melléklet) A feladat célja: az ön- és csoportos értékelés. A visszatekintés hozzájárul a közösségérzet kialakulásához, mely akkor valósul meg, ha a legtöbb csoporttag többet ad bele a csoportba, mint amennyit a csoporttól elvár (pl. figyelmet és időt szentel annak meghallgatására, hogy a többiek hogy vannak). A visszatekintés elősegíti a kapcsolatok kialakulását és megteremti a megértés klímáját. A visszatekintés felfedi a csoportra jellemző akadályozó magatartásmódokat. Ha a csoporton belüli történéseket nem a csoporton belül beszélik meg, a kritika kifelé tolódik, a résztvevők "háta mögé": A kölcsönös kapcsolat nem őszinte, és ez tartós feszültségekhez vezet. Létszám: teljes csoport Időtartam: csoportlétszámtól függő A feladat leírása: Bevezetés: A gyakorlatot a csoportvezető így vezetheti be: 5 perces csöndben két kérdésen gondolkodunk el:
- Hogyan éreztem magam a tréning alatt? (A kérdés pontosabban az, hogy bevonódtam-e a csoportba?)
- Mi történt a csoportban a tréning alatt? (A csoportfolyamatért érzett felelősségre való hívás.)
A válaszokat a "meghallgatás körében" közöljük, és szükség esetén - beszélgetés keretében - a további találkozások számára levonjuk a konzekvenciákat. Utalások a csoportvezető számára: Az első kérdésnél az elégedettség vagy elégedetlenség fogalmazódik meg a maga okaival (Mi segített, mi nem? Mik a nehézségek?). Bár az ok egészen személyes probléma lehet, a csoportnak legalább azt a tényt fel kell ismernie, hogy valaki nem érzi magát odatartozónak, ill. elégedetlen. Felismerhetővé lesz, hogy ki hogyan érzi magát, s e tény biztonságot kölcsönöz a csoportnak, előmozdítja az összetartozás érzését és az egyének szorongását közös üggyé, teszi. Ha a második kérdésnél csupán az összejövetel témája kerül terítékre, akkor valószínűleg hiányzik még a csoportfolyamat iránti érzékenység. A csoportvezető nyílt, segítő kérdései megkönnyíthetik a válaszokat: Történt-e előrelépés? A találkozó sikeresebb volt-e, mint máskor, s ha igen, miért? Milyen volt a hangulat? Vajon érzékeltek-e rejtett feszültségeket vagy más nehézségeket? Gyakoribb ismétléssel a visszatekintés egyre spontánabb lesz, és a tanulási készség egyre magától értetődőbb. BEFEJEZŐ KÖRÖK A feladat célja: a csoporttagok érzéseinek, gondolatainak feltérképezése Létszám: egyéni és csoportos feladatmegoldás Időtartam: 10-15 perc (csoportlétszámtól függően) A feladat leírása:
38
Minden csoport végén lehetőséget kell adni arra, hogy a résztvevők kifejezzék a csoport folyamán kialakult érzéseiket, megfogalmazzák legfőbb következtetésüket, értékeljék az alkalmat. Igen fontos, hogy kifejezhessék esteleges nemtetszésüket, ilyenkor a csoportvezető nem magyarázkodik, inkább alternatívát kér a csoporttagtól, mit gondol, hogyan lehetne jobban megoldani az adott helyzetet.
- Hogy vagy most, az alkalom végén?
- Mit viszel magaddal? Mit nyújtott az alkalom?
- Jó volt/nehéz volt/unalmas volt…számomra ez az alkalom, mert…”
- Körben megy egy képzeletbeli labda nagyságú agyagdarab, mindenki jelképesen belegyúrja érzelmeit. Pl. Ákos egy harangot gyúr, azt átadja Andreának, aki egy virágot formáz belőle, utána pedig Gyöngyi egy házat alkot stb.
TRÉNINGZÁRÓ személyre szóló visszajelzések szempontjai a tréner részére
1. Benyomások a tréning kezdetén a résztvevőről
2. Benyomások a tréning végén a résztvevőről
3. A fejlődésmenet értékelése (szocializációs folyamatok)
4. Az aktivitás értékelése
5. Az önfeltárás módja, mértéke
6. Együttműködés a csoporttagokkal, a trénerekkel
7. A tréning módszerének elfogadása (szabálykövetés, szabálytartás)
8. Spontaneitás fejlődése
9. Javaslatok és támpontok a további fejlődés érdekében
BÚCSÚ KÉZSZORÍTÁS A csoport feláll körben, és kézszorítással búcsúzik: egyszerre szorítja meg mindenki a mellette állók kezét, vagy a csoportvezető indítja el a kézszorítást és, amikor visszaérkezik újra hozzá, befejezettnek tekinti a csoportülést.
39
J E G Y Z E T
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....……………………….
……………………………………………………………………….....………………………
40
Felhasznált és ajánlott irodalom
1. Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.
Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.
2. Benedek László: Játék és pszichoterápia. Animula Kiadó, Budapest, 1992.
3. Berndt Zuschlag, Wolfgang Thielke: Mindennapjaink konfliktushelyzetei.
Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2009.
4. Bordács Margit, Lázár Péter: Kedveskönyv. Dinasztia Tankönyvkiadó Kft.,
Budapest, 2002.
5. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Tankönyvkiadó,
Budapest, 1988.
6. Buda Béla: Az önismeret problémája a mai társadalomban. TIT, Budapest, 1986.
7. Dr. Borsos Mária: Személyiségfejlesztés. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző
Intézet, Budapest, 2005.
8. E. Aronson: Társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978.
9. E. Berne: Emberi játszmák. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1987.
10. Forgas J. P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989.
11. Gabnai Katalin: Drámajátékok. Helikon Kiadó, 1999.
12. Hall T. H.: Rejtett dimenziók. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980.
13. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula Kiadó, Budapest,
1995.
14. Levi,V.: Az önismeret művészete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983.
15. Mérei F.: A közösségek rejtett hálózata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,
1971.
16. Rázsó Katalin, Nagy Lajos: Játsszunk együtt. 111 közösségi játék. Szalay könyvek
17. Rudas János: Delfi örökösei. Gondolat Kiadó, Budapest, 1990.
18. Rudas János: Javne örökösei. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2009.
19. Rudas János: Önismereti csoportok. Animula Kiadó, Budapest,
20. Szőnyi Gábor: Csoportok és csoportozók. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest,
2005.
41
Fénymásolatok mellékletei
42
1. sz. melléklet
HOGYAN ÉRZED MAGAD?
A feladat leírása: Jelöld meg azt az arcformát, amelyik rád jellemző az adott pillanatban!
43
2. sz. melléklet
A FIGYELMES HALLGATÁS
Ha figyelmesen hallgatsz:
1. Elérheted, hogy téged is meghallgassanak.
2. Megértheted mások gondolatait, problémáit, érzéseit.
3. Kifejezheted az együttérzésedet.
4. Megtiszteled az EMBERT, aki beszél hozzád.
A figyelmes hallgatás:
Nemcsak azt jelenti, hogy csendben vagyok, hanem azt is, hogy
képes vagyok úgy figyelni, hogy beleéljem magam annak a
helyzetébe, aki beszél.
44
2/1. sz. melléklet
KÖLCSÖNÖS TISZTELET
Ha kölcsönösen elfogadjuk és tiszteletben tartjuk egymás értékeit,
attól mindannyian gazdagodhatunk!
Nemcsak tanulhatunk egymástól, de erősíthetjük
is egymást és azt az érzést, hogy
ÖSSZETARTOZUNK!
A KÖLCSÖNÖS TISZTELET azt is jelenti, hogy elfogadjuk egymást
olyannak, amilyen, s nem a bőrszín vagy a népcsoporthoz tartozás
alapján ítéljük meg egymást.
45
2/2 sz. melléklet
A BIZALOM ELVE
Tiszteletben tartjuk a titkokat, nem pletykálunk!
A BESZÉLGETŐ KÖR-ben
(és máshol is)
Előfordulhat, hogy olyan érzéseket, gondolatokat, információkat
osztunk meg egymással, amelyek bizalmasak. Ezek a csoport tagjain
kívül senki másra nem tartoznak!
A BIZALOM ÉRTÉK!
Nehéz megszerezni, de könnyű elveszíteni!
Csak akkor működik, ha mindenki elfogadja és betartja a szabályt:
A TITKOKAT MEGŐRIZZÜK,
NEM PLETYKÁLUNK!
46
2/3 sz. melléklet
NE ÉRTÉKELD LE!
HA ÁLLANDÓAN AZT HALLJUK, HOGY
HIBÁZTUNK ÉS ROSSZAT TETTÜNK, AKKOR
ROSSZUL ÉREZZÜK MAGUNKAT A BŐRÜNKBEN.
Mindez csak a hibáinkat erősíti bennünk és a tudatot, hogy nem is
vagyunk képesek arra, hogy ezen változtassunk…
Ilyenkor úgy érezzük, leértékelnek bennünket…
Figyelj a csoporttársadra és erősítsd Őt a jóban!
47
2/4 sz. melléklet
BECSÜLD MEG!
1. Ha valaki kedves és figyelmes volt hozzád, mondj érte
köszönetet.
2. Ha valaki munkáját adta azért, hogy jól érezd magad, szólj
néhány elismerő szót.
3. Ha sérelem ért és valaki kiállt melletted,
mondd meg neki, hogy tiszteled őt.
4. Ha valaki figyelmesen meghallgatott téged,
köszönd meg neki néhány kedves szóval.
5. Ha kifejezed megbecsülésed társaid felé, akkor tőlük is
megbecsülést kaphatsz, ami annyit jelent, hogy elismernek,
értékelnek és értékesnek tartanak téged.
Megbecsülést adni és kapni egyaránt jó érzés.
Adj megbecsülést, hogy megbecsülést kaphass!
48
3. sz. melléklet
10 FORINT
20 FORINT
50 FORINT
100 FORINT
10 FORINT
20 FORINT
50 FORINT
100 FORINT
10 FORINT
20 FORINT
50 FORINT
100 FORINT
10 FORINT
20 FORINT
50 FORINT
100 FORINT
10 FORINT
20 FORINT
50 FORINT
100 FORINT
10 FORINT
20 FORINT
50 FORINT
100 FORINT
49
3/1. sz. melléklet
CSALÁD PÉNZ
SIKER PÁR-
KAPCSOLAT
CSALÁDI HÁZ MUNKA
LOTTÓ ÖTÖS SZERETET
OTTHON BÉKE
NYUGALOM ÉLELMISZER
FÖLD KÖRÜLI UTAZÁS
MEGÉRTÉS
SZÉPSÉG BARÁTSÁG
50
4. sz. melléklet
EMBERVADÁSZAT
…vannak otthon házi állatai…(Milyen?)
…van testvére… (Mennyi idős, hogy hívják?)
…gyűjt valamit hobbiból… (Mit gyűjt? Mióta?)
…akinek ugyanaz a kedvenc színe, mint neked…(Milyen szín?)
…aki ugyanabban a hónapban született, mint te… (Melyik hónapban?)
…aki ugyanolyan méretű cipőt hord, mint te…(Mekkora?)
…akinek ugyanolyanok a nevének kezdőbetűi, mint neked…(Melyek ezek?)
…tud valamilyen hangszeren játszani…(Milyen hangszeren?)
…ugyanazon településen él, mint te?...(Hol?)
…sportolt vagy sportol?… (Milyen sportot űz? Mióta?)
…ugyanabban az évben született, mint te…(Mikor?)
…szereti a zenét… (Milyen stílust?)
51
5. sz. melléklet
AZ ÉN INGEM
Egészítsd ki az ábrán látható inget a megadott szempontoknak megfelelően. A szempontokat a tréneredtől kapod meg.
52
6. sz. melléklet
ÉRTÉKELŐ LAP
Név:………………………………………
A megadott szempontok alapján értékeld a saját – egész heti – teljesítményedet a megadott szempontoknak megfelelően. . Az 1-5-ig terjedő skálában az
1 érték jelentése a nagyon gyenge és az
5-ös érték jelentése a kiváló. A szempontok a következők:
1. Minden nap itt voltam a tréningen
1 2 3 4 5
2. Aktívan részt vállaltam a feladatok megoldásában 1 2 3 4 5
3. Segítettem a csoporttársaimnak
1 2 3 4 5 4. Beilleszkedtem a csoportba
1 2 3 4 5 5. Készem állok a további modulok megtanulására
1 2 3 4 5 6. A továbbiakban is részt akarok venni a programban
1 2 3 4 5
Egész heti teljesítmény értékelésed: ……………………… Dátum: 2013. …………………………………….
53
A modulfüzetben található képek, ábrák jegyzéke
Oldalszám Kép száma Kép megnevezése
18. oldal 1-2. sz. ábra Család, munka
Forrás: http://www.canstockphoto.hu/illusztraciok/nagyap%C3%B3.html http://www.canstockphoto.hu/k%C5%91m%C5%B1ves-k%C5%91m%C5%B1ves-munka-6739620.html
19. oldal 3. sz. ábra Szív
Forrás:
http://www.fotosearch.hu/clip-art/sz%C3%ADv-hordoz%C3%B3.html
22. oldal 4. sz. kép Pénzérmék
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_p%C3%A9nz%C3%A9rm%C3%A9i
24. oldal 5-6-7 sz. kép Napsütés, felhős napsütés, felhő
Forrás:
34. oldal 8. sz. kép Híd
Forrás: http://static.lhp.hu/letoltokozpont.hu/keptar/2673.jpg
http://www.google.hu/search?q=Felh%C5%91+clipart+k%C3%A9p&hl=hu&rlz=1T4SKPB_huHU358HU360&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=YNHsUdalOpCu4QSF3YEI&ved=0CEEQsAQ&biw=1024&bih=529
![Spansk lektor - [Humsam-ILOS] Universitetet i Oslo](https://img.pdfslide.tips/doc/110x75/58f2f1401a28ab6d2d8b45a1/spansk-lektor-humsam-ilos-universitetet-i-oslo.jpg)
