Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben

XII. FESZ kongresszus „ Gyógyászati segédeszközök szerepe a tartós ápolásban”Velence 2012.

Kontra Andrea ESZSZK Rehabilitációs centrum, egészségpolitikai szakértő

World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO., Geneva 2011

„Jelentés a fogyatékosságról” , World Report on

Disabilityaz Egészségügyi Világszervezet és a Világbank,

valamint 70 ország és több mint 380 szakértő közreműködésével készített globális jelentését

A dokumentum a károsodások, s a fogyatékosság korszerű szemlélete alapján mutatja be a világban zajló jelenlegi folyamatokat, a veszélyeket és tennivalókat.

WRD újra kinyilvánítja, hogy a Rehabilitáció és Habilitáció alapvető emberi jog.

Rámutat az európai hiányosságokra, a korai elsődleges rehabilitáció hiányára, a hozzá férési területi egyenlőtlenségekre.

World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO., Geneva 2011

„Jelentés a fogyatékosságról” , World Report on Disability

Felszólít a nemzeti rehabilitációs tervek felülvizsgálatára

A fogyatékosság prevenciójával kapcsolatos tennivalókat harmonizálják a népegészségügyi program célkitűzéseivel.

Alakítsanak ki új finanszírozási mechanizmusokat a rehabilitációs ellátásokra és a szakember ellátottság tekintetében tegyenek meg minden erőfeszítést.

Háttér:Fenntartható fejlődés, foglalkoztatásAz Európai Unió minden hatodik polgára –

mintegy 80 millió ember – különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékossággal él.

A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. (OLEF)

Szűkös erőforrások, hatékony felhasználási igény

Az elmúlt 20 évben a finanszírozás átalakítása az orvosi rehabilitációs rendszer extenzív fejlődését eredményezte.

célA kialakult hazai rehabilitációs ellátó rendszer adatait és a rehabilitációs tevékenységet a nemzetközi ajánlásokkal kívántuk összehasonlítani.

Vizsgálat összetevői: Adatelemzést folytattunk, az elmúlt 10 év fekvőbeteg

finanszírozási szerződéseinek felülvizsgálatával Irodalmi áttekintést végeztünk, amely az ellátáshoz és

kapacitások szempontjából releváns jogszabályokat, nemzetközi ajánlásokat, EU irányelveket, cselekvési programokat, hazai népegészségügyi program elemeit, civil szervezetek akcióprogramjait valamint egyéb szakmai közleményeket tartalmazza.

A Fizikális és Rehabilitációs Orvoslás Európai Társaságának, European Society of Physical and Rehabilitation Medicine (ESPRM), vezetőségi tagjai között Online kérdőív segítségével felmérést végeztünk (28 ország által delegált 44 vezetőségi tag)

Kapacitás ?

Kit? Hol? Ki?

R.Eldar,L.Kullmann,CRT Marincek, k.Sekelj-Kauzlaric,O.Švestkova,M.Palat: Rehabilitation medicine in countries of central/Eastern Europe Disability and Rehabilitation, 2 134-141, 2008. Több tanulmány foglalkozik azzal, hogy a rehabilitációs szükségleteket

meghatározza, elsősorban a rehabilitációs igényt annak kiváltó okaiból származtatva.

Vizsgálatok során a nem fertőző megbetegedések és sérülések kapcsán kialakuló rehabilitációs szükséglet meghatározását kővetően, a kiváltó okok prevalenciáját ismerve következtetnek az igényekre, ilyen megbetegedések: a koponya-agysérülések, a stroke, az amputációk, a gerincvelő sérülések, a csont és izomrendszer degeneratív megbetegedései.

A rehabilitációs igények jelentős növekedésére kell számítani, a demográfiai adatok változása, a komorbiditás, az oktatás kompatibilitása valamint az egészségügyi ellátást igénybevevők és a rehabilitációs ellátást nyújtó szakemberek migrációja miatt. A kihívásoknak az orvosi rehabilitáció önmagában nem tud megfelelni átfogó szociális, oktatási, és foglalkoztatási stratégiára van szükség.

 

0

2

4

6

8

10

12

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

19801985199019911992199319941995199619971998199920002001200220032004200520062007200820092010

%

fő

év

Fogyatékosság, rokkantság magyarországon 1980 és 2010 között

Új rokkantak száma

15-64év közötti lakosok körében a fogyatékosok %-os előfordulása

Kullmann L., Dénes M., Kémenczy J.,László G.: A fogyatékosság felmérése Budapest VIII. kerületének 60 éven felüli lakosságában. Rehabilitáció, 2 81-85, 1998. 

A 90-es évek közepén Budapesten 4000 fő 60 év feletti, otthonában élő lakos fogyatékosságát vizsgálták a WHO lakóközösségi rehabilitációs szolgálatok céljából kidolgozott kérdőívével, azt találták, hogy a teljes minta 15,7 % élt valamilyen fogyatékossággal, ez az arány a különböző korcsoportokban az idősebbeknél jelentősen növekedett, a kor előrehaladásával és a nők körében az egy főre jutó fogyatékosság száma meglehetősen nőtt.

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

45000

50000

55000

60000

65000

70000

75000

80000

85000

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

ágyszám

év

Magyarország fekvőbeteg szakellátási struktúra változás 2003-2010 ig

egyébrehabilitációs ágyak ( 22 szakmakóddal)összes aktív kórházi ágy

-10697 kórházi ágy

0,00

2,00

4,00

6,00

8,00

10,00

12,00

14,00

16,00Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Közép-MagyarországKözép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Kórházi rehabilitációs ágyszám 10.000. lakosra vetítve NUTS 2

2005 évi adatok 2010 évi adatok

0,0050,00

100,00150,00200,00250,00300,00350,00400,00

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Közép-MagyarországKözép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Járóbeteg esetszámok (22 szakmacsoport) 10.000. lakosra vetítve NUTS 2 egységekben

2005. évi adatok2010 évi adatok

0100020003000400050006000700080009000

10000Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Közép-MagyarországKözép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Járóbeteg esetszámok (22,35,57 szakmacsoport) 10.000. lakosra vetítve NUTS 2 egységekben

2005.évi adatok2010.évi adatok

050000

100000150000200000250000300000350000

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-DunántúlÉszak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Otthoni szakápolás keretében teljesített vizitek száma

2005 évi adat

2010 évi adat

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-DunántúlÉszak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

0

100000

200000

Teljesített gyógytorna vizitek száma

2005 2009

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-DunántúlÉszak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

0

20000

40000

Fizioterápiás kezelések

2005 2009

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-DunántúlÉszak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

0

1000

2000

Logopédiai kezelések száma

2005 2009

Forrás: www.eski.hu

Forrás: A.B. Ward, C. Gutenbrunner : Physical and Rehabilitation Medicine in Europe. J Rehabil. Med. 38 81-/86, 2006.

Rehabilitációs szakorvosok száma:

2005. December 31. 265 fő

2005-2010 98 fő

2010- 21 fő

Jelenlegi PRM : 325 fő Fekvő kapacitás •30,78 ágy

lakosság •38010 fő

Járó beteg kapacitás •Heti 4 óra rendelés•Javaslatok száma?

J. R. Anema,A. J. M. Schellart,J. D. Cassidy,P. Loisel, T. J. Veerman,

A. J. van der Beek: Can Cross Country Differences in Return-to-Work After Chronic Occupational Back Pain be Explained? An Exploratory Analysis on Disability Policies in a Six Country Cohort Study. J Occup Rehabil., 4 419-426, 2009.

A Nemzetközi Szociális Biztonsági Ügynökség, InternationalSocial Security Agency (ISSA) multinacionális kohorsz tanulmányt kezdeményezett. A vizsgálat alapját az adta, hogy a nemzeti fogyatékosügyi stratégiák között jelentős eltérés figyelhetők meg. A hangsúly és megközelítéseknél egyrészről, az ellentételezés, pénzbeli juttatások, másik oldalon a reintegráció és rehabilitációs stratégián volt. A több ország bevonásával készített eset kohorsz vizsgálat során a különböző politikai stratégiák között, a munkahelyekre tőrténő visszatérés szempontjából, kevésbé volt releváns az egészségügyi szolgáltatás és a betegek jellemzői, mint a munkahelyek sajátosságai valamint a rokkantsági ellátásokhoz való hozzájutás lehetősége.

 

Következtetések A rehabilitációs ellátás Magyarországon a kelet és közép

európai országokhoz hasonlóan elsősorban a fekvőbeteg szakellátás keretében valósul meg.

A lakhely közeli ellátások személyi igényei jelenleg nem teszik lehetővé a lakóközösségi rehabilitáció széleskörű elterjedését hazánkban.

A jelenlegi ellátó struktúra az aktív kapacitások átalakítása során elsősorban nem a szükségletek figyelembevételével alakult ki.

A megyei viszonylatban súlyos területi egyenetlenséget mutató hálózat, mind fekvő, mind járóbeteg kapacitások terén regionálisan kiegyenlített, köszönhető ez számos Európai Uniós pályázatnak és a szakma erőfeszítéseinek.

A szakorvos és szakember képzés és ezáltal az ellátottság terén tapasztalt hiány leküzdése elsődleges feladat.

Orvosi rehabilitációs ellátás szervezés szempontjai: Az orvosi rehabilitációban, mint fekvőbeteg szakellátási feladat körében

is változás történik, egyre több aktív és az intenzív ellátás körébe tartozó tevékenységet végez, széleskörű multidiszciplináris teammel, amelyek a költségek emelkedését vonják maguk után. Így a fekvőbeteg ellátás szervezésében regionális központok képzelhetők el.

Az ellátás nagyobb volumenét járóbeteg szakellátás, otthonápolási szolgálatok és nappali kórházak végezzék lakóközösségi rehabilitáció formában, amely hatékonyan működő betegszállítási rendszert, informatikai és telekommunikációs fejlesztéseket igényel, amelyhez a szakember ellátottság mellett a koordináció lehetőségét is meg kell teremteni. Közösség alapú rehabilitáció (CBR) olyan stratégia amely, egyszerre küzd az esélyegyenlőségért, az elszegényedés ellen és a fogyatékosok társadalmi elfogadásáért, a rehabilitációnak ez a formája eredményességével, biztonságosságával és költséghatékonyságával megfelelő eszköz lehet a problémák kezelésére.

Az orvosi rehabilitáció fejlesztése csak megfelelő adatbázisra épülhet, amely a nem csak a lakosság szükségleteit, de a szakma elvárásait és költségeit is tükrözi és fogyatékosügyi célokat is szolgál.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !