3
Az újlatin nyelvek kialakulása és elterjedése Berta Tibor 4. A latin magánhangzórendszer változásai  1. A klasszikus latin magánhangzórendszer e 1.1. A hangsúly A hangsúlyos és a hangsúlytalan magánhangzók eltérő fejlődése; a hangsúly helye történetileg állandó 1.2. A kvantitatív magánhangzórendszer  A fonémák hosszúságának jelentés-megkülönböztető szerepe; öt graféma, tíz fonéma  LĬBER ’köny’ LĪBER ’szabad’ VĔNIT ’jön’ VĒNIT ’jött’ MĂLUM ’alma’ MĀLUM ’rossz’ PŎPULUS ’nép’ PŌPULUS ’nyárfa’ 2. A magánhangzórendszer átalakulása 2.1. Áttérés a kvalitatív magánhangzórendszerre Az átalakulás lehetséges okai; a hangsúlyrendszer átalakulása, a hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzórendszer fejlődésének különválása; a rövid–hosszú distinkció defonologizálódása, a minőségi eltérések fonologizálódása; a spontán és kondicionált hangváltozások  Ī Ĭ Ē Ĕ Ā Ă Ō Ŏ Ū Ŭ /i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o :/ /o/ /u:/ /u/ [i:] [] [e:] [] [a:] [a] [o:] [] [u:] [] A latin magánhangzós fonémák grafémái és valószínűsíthető  fonetikus ejtésük  2. 2. A hangsúlyos magánhangzórendszer átalakulása  2.2.1. Spontán hangváltozások  Ī   Ĭ Ē Ĕ Ā Ă Ō Ŏ Ū Ŭ /i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o:/ /o/ /u:/ /u/ i e a o i Az archaikus rendszer  Ī   Ĭ Ē Ĕ Ā Ă Ŏ Ō Ŭ Ū /i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o/ /o:/ /u/ /u:/ i e  a  o u Az italikus rendszer  Ī   Ĭ Ē Ĕ Ā Ă Ŏ Ō Ŭ Ū /i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o/ /o:/ /u/ /u:/ i e u A kompromisszumos rendszer

romanisztika4

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: romanisztika4

7/26/2019 romanisztika4

http://slidepdf.com/reader/full/romanisztika4 1/3

Az újlatin nyelvek kialakulása és elterjedése 

Berta Tibor

4. A latin magánhangzórendszer változásai 

1. A klasszikus latin magánhangzórendszere 

1.1. A hangsúly 

A hangsúlyos és a hangsúlytalan magánhangzók eltérő fejlődése; a hangsúly helyetörténetileg állandó 

1.2. A kvantitatív magánhangzórendszer A fonémák hosszúságának jelentés-megkülönböztető szerepe; öt graféma, tíz fonéma 

LĬBER ’köny’ ↔LĪBER ’szabad’ VĔNIT ’jön’ ↔ VĒNIT ’jött’ 

MĂLUM ’alma’ ↔ MĀLUM ’rossz’ PŎPULUS ’nép’ ↔ PŌPULUS ’nyárfa’ 

2. A magánhangzórendszer átalakulása 

2.1. Áttérés a kvalitatív magánhangzórendszerreAz átalakulás lehetséges okai; a hangsúlyrendszer átalakulása, a hangsúlyos és hangsúlytalanmagánhangzórendszer fejlődésének különválása; a rövid–hosszú distinkciódefonologizálódása, a minőségi eltérések fonologizálódása; a spontán és kondicionálthangváltozások 

Ī  Ĭ  Ē  Ĕ  Ā  Ă  Ō  Ŏ  Ū  Ŭ 

/i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o:/ /o/ /u:/ /u/

[i:] [] [e:] [] [a:] [a] [o:] [] [u:] []

A latin magánhangzós fonémák grafémái és valószínűsíthető fonetikus ejtésük 

2. 2. A hangsúlyos magánhangzórendszer átalakulása 

2.2.1. Spontán hangváltozások 

 Ī    Ĭ  Ē  Ĕ  Ā  Ă  Ō  Ŏ  Ū  Ŭ 

/i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o:/ /o/ /u:/ /u/

i e a o i

Az archaikus rendszer

 Ī    Ĭ  Ē  Ĕ  Ā  Ă  Ŏ  Ō Ŭ  Ū 

/i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o/ /o:/ /u/ /u:/

i e   a   o u

Az italikus rendszer

 Ī    Ĭ  Ē  Ĕ  Ā  Ă  Ŏ  Ō Ŭ  Ū 

/i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o/ /o:/ /u/ /u:/

i e uA kompromisszumos rendszer

Page 2: romanisztika4

7/26/2019 romanisztika4

http://slidepdf.com/reader/full/romanisztika4 2/3

 

PĬRA→ sp. ol. pt. pera fr. poire 

TĒLA→ sp. ol. pt. tela, fr. toile 

FĔRRU → sp. hierro, pt. ferro, fr. fer, ro. fier  

PŎRTA→sp. puerta, pt. porta, fr. porte, ol. porta 

NŎVUM→sp. nuevo, pt. novo, fr. neuf , ol. nuovo CŬPPA→ sp. pt. copa, it. coppa, fr. coupe, ro. cupă 

LŪNA→sp. ol. luna, pt. lua, fr. lune, ro. lună 

2.2.2. Kondicionált hangváltozások 

A szótagszerkezet hatása a magánhangzók fejlődésére 

MARE→sp. pt. mar , ol. mare, fr. mer  

a vulgáris latin rövid Ĕ és Ŏ fejlődéseTĒLA→ sp. ol. pt. tela, fr. toile 

FĔRRU → sp. hierro, pt. ferro, fr. fer, ro. fier  PŎRTA→sp. puerta, pt. porta, fr. porte, ol. porta 

NŎVUM→sp. nuevo, pt. novo, fr. neuf , ol. nuovo 

A jod hatása a magánhangzók fejlődésére 

FACTU→*/faito/→ ol. fatto, fr. fait , pt. feito, sp. hecho,

NŎCTE→*/noite/→ ol. notte, ro. noapte, fr. nuit , pt. noite, sp. noche,

MŬLTU→*/moito/→ ol. molt , kt. molt  , pt. muito, sp. mucho 

A wau hatása a magánhangzók fejlődésére 

AURU→ro. pr. aur , pt. ouro, sp. ol. oro, fr. or  

ALT(E)RU→ol. altro, kt. altre, fr. autre, pt. outro, sp. otro 

2.3. A hangsúlytalan magánhangzórendszer átalakulása 

2.3.1. Általános jellemzők 

kisebb intenzitás –  kevésbé tiszta hangszín –  gyakori kiesés –  a szóban elfoglalt pozíció jelentősége 

2.3.2. Spontán hangváltozások 

 Ī    Ĭ  Ē  Ĕ  Ā  Ă  Ō  Ŏ  Ū  Ŭ 

/i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o:/ /o/ /u:/ /u/

i e a o iAz archaikus rendszer

 Ī    Ĭ  Ē  Ĕ  Ā  Ă  Ŏ  Ō Ŭ  Ū 

/i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o/ /o:/ /u/ /u:/

i e  a o u

Az italikus rendszer

 Ī    Ĭ  Ē  Ĕ  Ā  Ă  Ŏ  Ō Ŭ  Ū 

/i:/ /i/ /e:/ /e/ /a:/ /a/ /o/ /o:/ /u/ /u:/

i e uA kompromisszumos rendszer

Page 3: romanisztika4

7/26/2019 romanisztika4

http://slidepdf.com/reader/full/romanisztika4 3/3

 

2.3.3. A szó eleji hangsúlytalan magánhangzók 

A másodlagos hangsúly  – megőrződés

2.3.4. A hangsúly előtti és a hangsúly utáni helyzet 

kontraszt a hangsúlyos szótaggal – gyakori hangkiesés 

BŎNITATE→ro. bunatate, pt. bondade, sp. bondad , ol. bontà, fr. bonté 

SANITATE→sp. sanidad , ol, sanit à, fr. santé 

VIRIDE→ ol. sp. pt. ro. verde, fr. vert, kt. verd

2.3.4. A szóvégi hangsúlytalan magánhangzók 

megőrződés, összeolvadás és lekopás 

VIGINTI→ol venti , sp. pt. veinte, fr. vingt, kt. vint  

VIRIDE→ol. sp. pt. ro. verde, fr. vert, kt. verd  

CANTO→ol. sp. pt. kt. canto, fr. je chante, ro. cânt  

VINŬ→ol. sp. vino, pt. vinho, fr. ro. vin, kt. ví  

MANŪ→ol. sp. mano, pt. mão, fr. main, kt. mà 

CANTA→ol. sp. pt. kt. canta, fr. il chante 

2.4. Kettőshangzók 

kettőshangzók monoftongizálódása 

AE [aj] →[] CAELU→sp. ol. cielo, fr. ciel , ro. cer  

OE [oj] →[e] POENA→sp. ol. pena 

AU [aw] →[o] AURU→sp. ol. oro, fr. or , ro. aur  

2.5. HiátusokA hiátusok elkerülésére irányuló tendencia –  új félhangzók kialakulása és annakkövetkezményei 

VINEA→VINIA→ol. vigna, fr. vigne, sp. viña 

SENIORE→sp. señor , ol. signore FOLIA→ol. foglia, fr. feuille, sp. hoja 

MULIERE→ol. moglie, sp. mujer