Stone Sans 17 - asz.hu–sszes jelentés/2009/0944j000.pdf · felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása 39 2.2. Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek

0944 2009. november

a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről

J E L E N T É S

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-3001-4/24/22/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0452

Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes

Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály igazgatóhelyettes

Az ellenőrzést végezték:

Dr. Kiss Károly tanácsadó

Köllödné Gátai Mária számvevő

Nagy Ervin Barnabás számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések:

címe sorszáma

Jelentés Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata gazdálko-dási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről

0658

Jelentés a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzé-séről

0726

Jelentés a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzato-kat osztottan megillető bevételek 2007. évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról

0756

1

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 26

1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 26 1.1. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a

költségvetési egyensúly alakulása, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége 26

1.2. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly alakulása, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzetre az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából 28

2. Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására 34 2.1. Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás

felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége 34 2.1.1. Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására

vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel 34 2.1.2. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a

pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása 38

2.1.3. A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása 39

2.2. Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele 41

3. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai 45 3.1. A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási,

beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál 45

3.2. A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 47

2

3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 50

4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége 54 4.1. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése

során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 54

4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 61

MELLÉKLETEK

1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal)

2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal)

2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal)

3. számú Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési előirányzatainak és 2006-2008. évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal)

4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok 2006-2009. évi tervezett és teljesített adatairól (1 oldal)

5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott a belterületi utak fejleszté-séről (3 oldal)

6. számú Riz Levente úr, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányza-ta polgármestere által adott tájékoztatás (3 oldal)

7. számú Riz Levente úr, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányza-ta polgármestere tájékoztatására adott válasz (2 oldal)

3

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Törvények Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Eisztv. az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi

XC. törvény Fot. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Rendeletek 2006. évi költségvetési rendelet

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkor-mányzatának 5/2006. (III. 9.) számú rendelete a 2006. évi költségvetésről

2006. évi zárszámadási rendelet

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkor-mányzata Önkormányzatának 22/2007. (V. 22.) szá-mú rendelete a 2006. évi zárszámadásáról

2007. évi költségvetési rendelet



Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkor-mányzatának 21/2008. (V. 19.) számú rendelete a 2007. évi zárszámadásáról




Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkor-mányzatának 22/2009. (V. 22.) számú rendelete a 2008. évi zárszámadásáról



Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet

18/2005. (XII. 27.) IHM. rendelet

a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szük-séges közérdekű adatok közzétételéről szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet

önkormányzati SzMSz Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormány-zatának 21/2003. (V. 7.) számú rendelete az Önkormány-zat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

4

vagyongazdálkodási rendelet

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkor-mányzatának 52/2004. (X. 27.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gya-korlásának szabályairól

Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvve-zetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

Szórövidítések

ÁROP ÚMFT Államreform Operatív Program

ÁSZ Állami Számvevőszék

EGT Norvég Finanszíro-zási Mechanizmus

az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Közösségi Kezdeményezés

EKOP ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program

e-közigazgatás elektronikus közigazgatás

EU Programiroda Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormány-zata Polgármesteri hivatalának EU Programirodája

euro az Európai Unió közös valutája

FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

gazdasági program Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkor-mányzatának Képviselő-testülete által a 2009-2010. évekre szóló 632/2008. (XII. 11.) számú határozatában jóváhagyott gazdasági programja

Informatikai fejlesztési program

Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkor-mányzatának Képviselő-testülete által a 75/2007. (III. 22.) számú határozatában elfogadott informatikai fejlesztési programja

Integrált városfejlesztési stratégia

Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkor-mányzatának Képviselő-testülete által a 296/2008. (VI. 11.) számú határozatában elfogadott integrált vá-rosfejlesztési stratégiája

jegyző Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkor-mányzat Jegyzője

Képviselő-testület Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkor-mányzatának Képviselő-testülete

kisebbségi önkormány-zatok

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente bolgár, cigány, görög, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szlovák Kisebbségi Önkormányzatai

KMOP Közép-magyarországi Operatív Program

Közlekedésfejlesztési akcióterv

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormány-zatának Képviselő-testülete által 454/2007. (XII. 13.) szá-mú határozatával elfogadott Közlekedésfejlesztési akció-terve

NFT Nemzeti Fejlesztési Terv

5

Önkormányzat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormány-zata

PEJ Projekt Előrehaladási Jelentés

Pénzügyi bizottság Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkor-mányzatának Pénzügyi Bizottsága

Polgármesteri hivatali SzMSz

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormány-zata Képviselő-testület 380/2007. (VIII. 30.) számú hatá-rozata a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

polgármester Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormány-zatának Polgármestere

Polgármesteri hivatal Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormány-zat Polgármesteri hivatala

Polgármesteri iroda Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormány-zat Polgármesteri hivatalának Polgármesteri Irodája

Rákosmente Kft. Rákosmente Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

szakmai teljesítésigazo-lásra vonatkozó utasí-tás1

A szerződések, megrendelések, megállapodások teljesíté-sének szakmai igazolásáról kiadott 4/2007. számú pol-gármesteri és jegyzői együttes utasítás





TÁMOP ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program

ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv

7

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR

1. elektronikus szolgál-tatási szint

Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általá-nos információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos te-endőkről és a szükséges dokumentumokról.


Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok el-lenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyomá-nyos úton történik.


Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvet-len, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó köz-igazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, vala-mint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik.


Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcso-lódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető.

EMIR Egységes Monitoring Informatikai Rendszer az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasz-nálásával megvalósuló programok, projektek figyelemmel kísérésére kialakított számítógépes nyilvántartási rend-szer, amely a programok és a projektek adatait gyűjti, rendszerezi és tartja nyilván.

európai uniós források A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesz-tés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása.

fejlesztési feladat (pro-jekt)

A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag rész-letesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végre-hajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely il-leszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támoga-tott programokhoz.

fejlesztési célkitűzés Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vál-lalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés meg-valósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítás-sal.

8

hazai társfinanszírozás A központi költségvetési és az elkülönített állami pénz-alapokból származó finanszírozás.

irányító hatóság A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak sza-bályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító ha-tóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Fele-lősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilván-tartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Prog-ram véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közre-működő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meg-hirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtá-sát.

kedvezményezett Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a közpon-ti programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja.

központi program Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási terüle-tén túlmutató program, amelynél a támogatott progra-mok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek köz-vetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi prog-ramok megvalósítására.

lebonyolítás Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevé-kenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgál-tatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázat-készítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámo-lásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire.

operatív program Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Tá-mogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendsze-rét tartalmazó dokumentum.

Nemzeti Fejlesztési Terv Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság

9

készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a 2004-2006 közötti időszakra kijelölje Magyarország Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A Strukturális Alapok operatív programjai: Agrár és Vi-dékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Ver-senyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőfor-rás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvé-delmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP).

regionális program Az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó operatív program regionális prioritása, illetve támogatási konstrukciója.

Új Magyarország Fejlesz-tési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében 2007-2013 között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejleszté-seket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika terü-letén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ope-ratív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társa-dalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadal-mi Megújulás Operatív Program (TÁMOP).

támogatási szerződés A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szerveze-teknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerző-dése, amely a támogatás felhasználásának részletes fel-tételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját.

11

JELENTÉS

a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata gazdálkodási rendszerének

2009. évi ellenőrzéséről

BEVEZETÉS

Az Ötv. 92. § (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőr-zésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egysé-ges ellenőrzési program szerint került sor.

Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésé-nek programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további – teljesít-mény-ellenőrzési – elemekkel.

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat:

• milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költ-ségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó be-vételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentő-sége, hatása;

• eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az eu-rópai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzététe-lével a gazdálkodás nyilvánosságát;

• kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kont-rollrendszerét1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés;

1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét.

16BBEVEZETÉS

12

• megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megál-lapításait, szabályszerűségi2 és célszerűségi javaslatait.

Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely – egy ellenőrzés keretében – meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, va-lamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit.

Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a 2006-2008. évek és a 2009. I. negyedéve, a 3. ellenőrzési programpontnál a 2008. év és a 2009. I. negyedéve.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente lakosainak száma 2009. január 1-jén 85 684 fő volt. A 2006. évi önkormányzati választást követően az Ön-kormányzat 29 tagú Képviselő-testületének munkáját 12 állandó bizottság segí-tette. A helyi önkormányzat mellett a 2006. évi önkormányzati választásokat követően kilenc3 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a 2006. évi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye a 2007. évben változott.

Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a 2008. évben 43 költ-ségvetési intézményt működtetett, amelyekből kettő önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett egy gazdasági társasága, továbbá hét közala-pítványa. Az Önkormányzat a 2008. évi költségvetési beszámolója szerint 16 884 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 15 049 millió Ft költségvetési ki-adást teljesített. A könyvviteli mérleg 2008. december 31-i adata szerint 59 625 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a 2008. év végére a 2006. év végi állományhoz viszonyítva 1,5%-kal, 881 millió Ft-tal emelkedett. A forgóeszközök állománya 7,1%-kal nőtt, elsősorban a köve-telések 548 millió Ft-os növekedése, illetve a pénzeszközök 378 millió Ft-os csök-kenése következtében. A befektetett eszközök állománya összesen 1,2%-kal (679 millió Ft-tal) emelkedett, amit a tárgyi eszközök 491 millió Ft-os, valamint az üzemeltetésre átadott eszközök 217 millió Ft-os növekedése eredményezett. A tárgyi eszközállomány növekedését elsősorban az ingatlanok állományának 1574 millió Ft-os emelkedése, valamint a beruházások állományának 1118 millió Ft-os csökkenése befolyásolta. A kötelezettségek állománya a 2006. évhez viszonyítva a 2008. évre mindössze 0,3%-kal nőtt, ezen belül a hosszú le-járatú kötelezettségek 170 millió Ft-tal mérséklődtek, a rövid lejáratú kötelezett-ségek 187 millió Ft-tal emelkedtek. A saját tőke a 2006. évhez viszonyítva a 2008. év végére 2,2%-kal, 56 531 millió Ft-ra emelkedett, a tartalék összege 16,4%-kal, 1692 millió Ft-ra csökkent. Az összes költségvetési bevétel 47,5%-át a saját bevétel, illetve 35,7%-át a helyi adóbevétel biztosította a 2008. évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadások részaránya a 2008. évben 21% volt. A 2009. évi költségvetési rendeletben 14 107 millió Ft költségvetési bevételt és 14 527 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A

2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezet-ben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet kü-lönbséget a törvényi előírások között. 3 Kisebbségi önkormányzatok: bolgár, cigány, görög, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szlovák.

16BBEVEZETÉS

13

Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma 2008. december 31-én 308 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak szá-ma 2005 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mu-tatószámokat az 1–3. számú mellékletek tartalmazzák.

Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás mód-szerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállomá-nyának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére fel-használására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítmény-ellenőrzést végez-tünk. Az európai unós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a fel-készülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempontok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkor-mányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az el-lenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve be-vezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosí-tották-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdál-kodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan ki-alakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottsá-gát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatósá-gát.

A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszere-pet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére ki-alakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockáza-tuk alapján kiválasztott4 kifizetésekre folytattuk le5:

• a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra,

4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságá-nak, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálá-sára, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollo-kat. További kockázatot jelentett ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kis-javítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendeléseire vonatkozóan a jegyzők nem alakítot-ták ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabá-lyozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem.

16BBEVEZETÉS

14

• a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá

• az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénz-eszközátadásokra.

Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosí-tásával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás.

A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület 2008. évi könyvviteli té-teleiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok mű-ködésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd ösz-szefoglalóan6. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálá-sát megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkala-pokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát8.

Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer át-fogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézke-dések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át.

A helyszíni ellenőrzés során kitöltött – az ellenőrzést végző számvevő és a Pol-gármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt – elővizsgálati és helyszíni

6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyá-val arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok – végrehajtásuk esetén – megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetke-zése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyi-ben a kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok – kialakításuk hiányá-ban, vagy hiányos kialakításuk miatt – nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése – esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve – megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok – kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai mi-att – nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyen-ge minősítést kapott.

16BBEVEZETÉS

15

ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyide-jűleg átadtuk.

A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott részletes tájékoztatást – egyidejűleg csatolta azokat a dokumentu-mokat, amelyek igazolták –, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a számvevői jelentésben tett néhány javaslatot9 megvalósították. A megtett in-tézkedéseket a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témá-hoz kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk.

A jelentést az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 25. § (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat polgármesterének. A kapott tájékoztatást a jelen-tés 6. számú melléklete, az arra adott választ a 7. számú melléklet tartalmazza.

9 A számvevői jelentésben a helyszíni ellenőrzés során a jegyzőnek 24 szabályszerűségi és 11 célszerűségi javaslatot tettünk, melyből 20 szabályszerűségi és öt célszerűségi ja-vaslatot elhagytunk.

17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Az Önkormányzatnál a 2006-2009. évek között tervezett bevételek és kiadások főösszege – a 2008. évi kiadási előirányzatok kivételével – az előző évhez viszo-nyítva folyamatosan emelkedett. A 2006-2009. évi eredeti előirányzatok alap-ján a tervezett költségvetési bevételek nem biztosítottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, a költségvetés egyensúlya nem volt biztosított. A költségvetési hiány mértéke a költségvetési kiadásokhoz viszonyítva 2008-ig fo-lyamatosan csökkent, a 2009. évben az előző évhez képest emelkedett. Az Ön-kormányzat a költségvetési egyensúly biztosításához a 2006-2009. évi költség-vetési rendeletekben rövid lejáratú hitelfelvételeket tervezett. Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtásához szükséges likviditás folyamatos biztosítása érde-kében – a költségvetési rendelettervezet végrehajtási szabályai között – az éven belüli hitelfelvétel hatásköri szabályainak meghatározásával, valamint a jegy-ző a költségvetési rendelettervezethez likviditási terv készítésével gondoskodott. Az Önkormányzat az Áht. előírásai ellenére a 2007-2009. évi költségvetési ren-deletekben finanszírozási célú pénzügyi műveleteket is figyelembe vett költség-vetési hiányt módosító költségvetési bevételként és kiadásként, illetve a 2006. évben nem mutatta be a költségvetés hiányt.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK 2006-2008. ÉVI ALAKULÁSA

11 4

86

10 8

43

12 3

90

10 6

38

13 3

00

11 8

92

11 2

66

10 3

70

10 8

20

10 7

62

11 2

23

10 6

781926

31573379

3584

191618632809

3233342332742475 2667

1947

16

1671262

0

2 0004 000

6 0008 000

10 00012 000

14 00016 000

18 000

terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény

bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás

2006. év 2007. év 2008. év

Adatok: millió Ft-ban

Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás

Tervezett, teljesített felhalmozási célú költsé

Tervezetthiánygvetési bevétel-kiadás

A 2006-2008. években mind a működési, mind a felhalmozási célú teljesített költségvetési bevételek meghaladták a teljesített azonos célú költségvetési ki-adásokat. A teljesített költségvetési kiadások fedezettsége a 2006-2008. évek kö-zötti időszakban a tervezetthez viszonyítva évről-évre javult. A tervezett költ-ségvetési hiánnyal szemben a 2006-2008. évek mindegyikében pénzügyi több-let alakult ki. A tervezetthez viszonyított teljesítések eltérésének okai közül ter-vezési hiányosságra vezethető vissza az előző évi pénzmaradványból származó bevétel 2006-2009. évi nem megalapozott eredeti előirányzata.


17

A 2006-2008. évi költségvetések végrehajtása során az Önkormányzat sem működési, sem felhalmozási célokra rövid, illetve hosszú lejáratú hitelt nem vett igénybe és ilyen célra kötvényt sem bocsátott ki. Az Önkormányzat a 2007. évben a 2004-2005. évben keletkezett fejlesztési célú lízing tartozás kiváltása céljából bocsátott ki kötvényt. A kötvénykibocsátásból származó forrásokat a kibocsátási célnak megfelelő feladatokra használták fel. A Képviselő-testület a kötvénykibocsátásról szóló döntés meghozatalakor a döntéskor ismert pénz-piaci feltételekkel számolt. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamválto-zása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a köt-vénykibocsátás kockázatot jelentett. A 2006-2008. években az Önkormányzat nem vett igénybe folyószámlahitelt.

Az Önkormányzat eladósodása a 2006-2008. évek között összességében növe-kedett, az Önkormányzat eladósodási mutatója a megelőző évhez viszonyítva 2007-ben romló, majd 2008-ban javuló tendenciát jelzett. Az Önkormányzat fi-zetőképessége a 2006-2008. évek között ugyan rosszabbodott, azonban a pénz-eszközök 2008. év végi állománya így is közel ötszörös fedezetet nyújtott az év végén fennálló rövid lejáratú fizetési kötelezettségek rendezésére. Az Önkor-mányzat pénzügyi helyzete a 2006. évről a 2008. évre összességében nem változott, mivel az eladósodás mértéke azonos szinten volt, az Önkormányzat fizetőképessége ugyan gyengült, azonban a likviditási mutatók így is megha-ladták a Budapest fővárosi kerületek 2008. évi likviditási mutatóinak (a kész-pénz likviditási mutatónál több mint kettő és félszeresen, a likviditási gyorsrá-tánál közel háromszorosan) az átlagos mértékét.

Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit a Képviselő-testület által jóváha-gyott gazdasági programban, az Integrált városfejlesztési stratégiában és a Köz-lekedésfejlesztési akciótervben határozta meg. Az Önkormányzat a 2006-2008. évek között önállóan 18 esetben, konzorciumi tagként egy esetben nyújtott be uniós forrással támogatott fejlesztésre pályázatot. A benyújtott pályázatok kö-zül hét támogatott volt, egy pályázat elbírálása folyamatban van. A 2006-2009. évek költségvetési rendeletei a felhalmozási célú kiadások és bevételek előirányzatai között szerepeltették az európai uniós forrásból megvalósuló fej-lesztési feladatokat, azonban az Ámr. előírása ellenére a költségvetési rendele-tek nem tartalmazták elkülönítetten az európai uniós támogatással megvaló-suló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint az Önkormányza-ton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat.

Az Önkormányzat 2009. márciusáig az európai uniós források igénybevé-teléhez, felhasználásához kapcsolódóan szabályzattal nem rendelkezett. A jegyző és a polgármester által a 2009. évben a pályázati projektek megvalósu-lásának folyamatáról kiadott utasításban meghatározták az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatát, a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előkészítési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, a pályázatfigyelés és -készítés eljárásrendjét, a fejlesztés lebo-nyolításával kapcsolatos eljárási rendet, de nem határozták meg az önkor-mányzati szintű pályázat-nyilvántartás felelősét. A belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesz-tési feladatokra nem terjedt ki. A fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellen-őrzési kötelezettségeit nem írták elő. Az európai uniós források pályázatfigyelé-sével és a pályázatkészítéssel összefüggő feladatok ellátását gazdasági társasá-


18

gokkal kötött megbízási szerződéssel, illetve saját dolgozókkal biztosították. Az Önkormányzat által a 2006-2009. első negyedévében benyújtott 19 pályázat-ból 12 pályázatot az EU Programiroda dolgozói, hét pályázatot külső szervezet készített el. A gazdasági társasággal a pályázatfigyelésre és -készítésre a 2007-2009. I. negyed évben kötött megbízási szerződésben előírták a feladatellátás kötelezettségét, a megbízott külső szervezet és a Polgármesteri hivatal képvise-lője közötti információk átadásának formáját, tartalmát és módját, de 2009. év januárjáig nem határozták meg a megbízott külső szervezet és a Polgármesteri hivatal képviselője közötti kapcsolattartás, valamint a felelősség szabályait. A gazdasági társasággal kötött, a 2009. évre vonatkozó megbízási szerződést ki-egészítették a felelősségi szabályokkal és kapcsolattartó személyekkel. Az euró-pai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok lebonyolításával az Önkormányzat valamennyi nyertes pályázatánál saját dolgozóit bízta meg.

Az Önkormányzat a szabályozottság és a szervezettség tekintetében a 2006-2008. évek között annak ellenére nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasz-nálására, hogy az európai uniós forrásokra történő pályázatok a gazdasági programban és az ágazati, szakmai koncepciókban meghatározott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódtak, a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesz-tési feladat lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit biztosították, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat a gazdálkodásra vonatkozó területen szabályozták. Azonban nem határozták meg a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét, a belső ellenőrzési stratégiát (éves ellenőrzési tervet) megalapozó kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, a külső szervezettel kötött szerződésben nem határozták meg – a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan – a pályázat-készítést végző felelősségét, valamint nem írták elő a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségeit.

A Képviselő-testület által 2007. márciusában elfogadott Informatikai fejlesztési program tartalmazta az informatikai helyzetelemzést és a középtávú – a 2009. év végéig megvalósítandó – célkitűzéseket. A program hosszú távú célkitűzése-ket nem tartalmazott. A célkitűzésekben nem határozták meg, hogy az e-közigazgatási feladatok megvalósításához az elektronikus szolgáltatás mely szintjének elérését tervezik megvalósítani. Az Önkormányzatnál működtettek e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert az elektroniku-san nyújtandó közszolgáltatások interneten keresztül történő igénybevételének biztosítására. Az Önkormányzat az e-közigazgatási feladat ellátásának szemé-lyi feltételeit vállalkozási szerződéssel biztosította, az informatikai rendszer üzemeltetésére, valamint az Önkormányzat honlapjának szerkesztésére gazda-sági társaságokkal kötött szerződést. Az e-közigazgatási szolgáltatást és felada-tokat saját számítógépes információs rendszeren keresztül, vásárolt program-mal látták el. Az Önkormányzat rendeletben határozta meg, hogy a közigazga-tási hatósági ügyek nem intézhetők elektronikus úton. Az Önkormányzat az e-közigazgatás keretében történő ügyintézést 1., illetve 2. elektronikus szolgálta-tási szinten biztosította egyes ügyfajtáknál. A teljes közvetlen, kétoldalú ügyin-tézés megvalósításához szükséges további fejlesztéseket a pénzügyi és a számí-


19

tástechnikai feltételek hiánya akadályozta. Az Önkormányzat az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybe-vételét nem kísérte figyelemmel és nem értékelte annak tapasztalatait. Az Ön-kormányzat az Eisztv. előírása ellenére honlapján nem a vonatkozó IHM ren-deletben meghatározott szerkezeti rendben tett eleget a gazdasági adatok köz-zétételi kötelezettségének. Az Önkormányzat honlapján 2009. júliusában a közérdekű adatok meghatározott szerkezetben történő közzétételének kereteit kialakították, de az adatok egyharmadának hozzáférhetőségét nem biztosítot-ták.

Az Önkormányzat az Áht-ban előírtak ellenére a céljellegű működési és fel-halmozási támogatások 80%-át – a támogatás kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, a támogatási program megvalósítási helyét – elekt-ronikusan nem tette közzé. Az Önkormányzat – az Áht. előírása ellenére – a pénzeszközei felhasználásával, vagyonnal történő gazdálkodásával összefüggő, a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre vonatkozó szerződések kilenc tizedét – megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés érté-két, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát – elektroni-kusan nem tette közzé. A támogatási szerződések, illetve az árubeszerzésre, épí-tési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre vonatkozó szerződések közzétételét 2009 szeptemberében pótolták. Az Önkormányzat által közzétett 2007. évi költ-ségvetési beszámoló szöveges indoklása nem felelt meg a Vhr-ben rögzített tar-talmi követelményeknek.

A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabá-lyozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok sza-bályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem szabályozta annak ellenőrzé-sét, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények költségvetési javaslatukat az Ámr. előírásainak megfelelően dolgozták-e ki, javasolt előirányzatai meg-alapozottak-e, az ismert kötelezettségeket megtervezték-e a Polgármesteri hiva-talban és az intézményeknél, az általuk benyújtott költségvetési igények indo-koltak-e, illetve teljesíthetőek-e, a saját bevételek (helyi adók, intézményi téríté-si díjak, egyéb szolgáltatási díjak) előirányzatai és a költségvetés megalapozá-sát szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e, valamint az intézményi pénzmaradványok kimunkálása szabályszerűen történt-e. Polgármesteri és jegyzői együttes utasításban 2009. szeptemberében rendelkeztek a költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a Polgármesteri Hivatal és az intézmények költségvetési javaslatának kidolgozási menetének, az előirányzatok megalapozottságának ellenőrzése során elvégzendő feladatok szabályozásáról. A kialakított belső kontrollok azonban – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak.

A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a kontrollok mű-ködésének megbízhatósága gyenge volt, mert a hiányos szabályozás miatt nem végezték el annak ellenőrzését, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények költségvetési javaslatukat az Ámr. előírásainak megfelelően dolgozták-e ki, ja-vasolt előirányzataik megalapozottak-e, az ismert kötelezettségeket megtervez-ték-e a Polgármesteri hivatalban és az intézményeknél, az általuk benyújtott költségvetési igények indokoltak-e, illetve teljesíthetőek-e, valamint a saját be-vételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek


20

összhangja biztosított-e. Az intézmények pénzmaradvány megállapítása sza-bályszerűségének, illetve az intézményi eredeti, a módosított előirányzatok és a teljesítések eltérése indokoltságának, továbbá az intézményi számszaki beszá-moló belső, valamint annak a Képviselő-testület által meghatározott adatszol-gáltatással való összhangjának ellenőrzése nem történt meg.

A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel elkészítették a gaz-dasági szervezet ügyrendjét, a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rend-szer keretében szabályozta a munkafolyamatba épített ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét. A jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint a koc-kázatkezelési eljárásrendet. Annak ellenére összességében alacsony volt a koc-kázat, hogy a gazdasági szervezet ügyrendjében nem határozták meg a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét, a leltározási szabályzatban az in-gatlanok tekintetében kétévenkénti gyakoriságú leltározási kötelezettség írtak elő annak ellenére, hogy arra helyi rendeleti szintű szabályozás nem volt. A rendeleti szintű szabályozást a Képviselő-testület – 2009. májusában – megal-kotta. A jegyző a selejtezési szabályzatban nem rendelkezett az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök selejtezésére vonatkozóan a döntéshozatalra jogosul-tak köréről, valamint az önköltségszámítás rendjéről. Az eszközök hasznosítási, selejtezési szabályzatát kiegészítették az üzemeltetésre átadott eszközök tekinte-tében a döntéshozatalra jogosultak körével, valamint a jegyző 2009. szeptem-berében kiadta a Polgármesteri Hivatal önköltségszámítási szabályzatát. A dolgozók munkaköri leírása nem tartalmazta az értékelések ellenőrzéséért fele-lős munkakört, illetve a feladat ellátásának kötelezettségét. Az ellenőrzési nyomvonalban nem rögzítették az egyes tevékenység/feladat elvégzését igazoló dokumentum fellelhetési helyét a rendszerben. A kockázatkezelési eljárásrend kialakítása során a kockázatok értékelésének szabályozása és kategóriába soro-lása nem történt meg.

A Polgármesteri hivatalnál a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések és felszerelések beszerzése, valamint az államháztartáson kívülre történő működési, illetve felhalmozási célú pénzeszközátadások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a belső kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a szerződésekben, megál-lapodásokban, megrendelésekben meghatározott feladatok teljesítésének, a ki-adások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a jegyzői utasításban előírt módon elvégezték. Az utalványok ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesülésé-ről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meg-győződött.

A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerek működésére vonatkozó szabályok hiányosságai magas kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatalban a hozzáférési jogosultságokra vonatkozóan eljárás-rend nem készült, nem rögzítették a Polgármesteri hivatal pénzügyi-számviteli programjaihoz a külső fejlesztők által történő hozzáférésének tilalmát, nem


21

volt biztosított a pénzügyi-számviteli rendszerből ellenőrzési lista lekérése, nem volt szabályozott a pénzügyi-számviteli programváltozások ellenőrzésére, tesz-telésére vonatkozó eljárás, valamint a pénzügyi-számviteli program mentési el-járása keretében a felelősségi viszonyokat nem szabályozták. A Polgármesteri hivatalnál a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásánál alkalmazott informati-kai rendszerek belső kontrolljainak megbízhatósága gyenge volt, mivel nem biztosították a pénzügyi és számviteli integrált rendszerben tárolt adatok hoz-záférési jogosultságok korlátozását a fejlesztők vonatkozásában, a pénzügyi-számviteli program elemeire vonatkozó változáskezelési eljárások, illetve a vál-tozáskezelési eljárások ellenőrzésének, tesztelésének dokumentálását, valamint a pénzügyi-számviteli programban ellenőrzési lista készítését (naplózás) min-den adathozzáférésről, adatmódosításról, adattörlésről.

A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a belső ellenőrzési feladatok ellátása – a Belső Ellenőrzési Csoport létrehozásával – megfelelt az Ötv-ben előírtaknak, a polgármesteri hivatali SzMSz-ben meghatározták a belső ellenőrzést végző személy jogállását, feladatait, a belső ellenőrzési kötelezettséget, a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú belső ellenőrzési kézikönyvet a jegyző jóvá-hagyta, a belső ellenőrzés rendelkezett kockázatelemzéssel alátámasztott stra-tégiai tervvel, és a Képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési tervek-kel. Az ellenőrzések lefolytatásához ellenőrzési programot készítettek, valamint meghatározták a belső ellenőrzések nyilvántartásának kialakításával kapcso-latos előírásokat. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a jegyző a Ber-ben foglaltak ellenére a belső ellenőrzési vezető 2008. évben tör-tént közszolgálati jogviszonyának megszűnését követően belső ellenőrzési veze-tő kinevezéséről nem gondoskodott, és az ellenőrzések lefolytatásához összeállí-tott ellenőrzési programokat a jegyző hagyta jóvá. A foglalkoztatott belső el-lenőrök számát nem a feladatokkal, stratégiai tervben foglaltakkal összhang-ban állapították meg. A kockázatelemzés nem terjedt ki a közbeszerzési eljárá-sok lebonyolítására, az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaság működésére, valamint az európai uniós for-rásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. A 2009. évi éves ellenőrzési tervhez 2009. szeptemberében elkészített kockázatelemzés kiterjedt a közbeszerzési eljá-rások lebonyolítására, az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaság működésére, valamint az európai uniós for-rásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága jó volt, mivel a belső ellenőrzési feladat ellátása a Belső Ellenőrzési Csoport keretében valósult meg, a jegyző a belső el-lenőrzési feladatok végrehajtása során biztosította az ellenőrzést végzők funk-cionális (szervezeti és feladatköri) függetlenségét, a 2008. évi ellenőrzési tervben szereplő intézményi ellenőrzéseket végrehajtották. Az elvégzett vizsgálatokról jogszabályban előírt szerkezeti, tartalmi követelményeknek megfelelő ellenőr-zési jelentéseket készítettek, az ellenőrzött szervezetek intézkedési tervet állítot-tak össze, a jogszabályban előírt tartalommal nyilvántartást vezettek az elvég-zett ellenőrzésekről, valamint az ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott intézkedésekről. A polgármester az Ötv. előírásának megfelelően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjesztette a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelenté-


22

sei alapján készített 2008. évi összefoglaló jelentést. A 2008. évi ellenőrzési tervben azonban a Polgármesteri hivatalra vonatkozó ellenőrzéseket – az év-közben felmerült soron kívüli célvizsgálati igények miatt, ellenőrzési kapacitás hiányában – nem végezték el, a belső ellenőrzési tevékenység minőségét bizto-sító felülvizsgálati eljárásokat a belső ellenőrzési vezető a kézikönyvben előír-tak ellenére nem folytatta le. A belső ellenőrzés működésében megállapított hi-ányosságok nem veszélyeztették, hogy a belső ellenőrzés megelőzze, feltárja, ki-javíttassa a lényeges hibákat és szabálytalanságokat.

Az ÁSZ a 2006. évben végezte az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének át-fogó ellenőrzését, a jelentés 35 szabályszerűségi és hat célszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok megvalósulása érdekében a felelősök és a határ-idők megjelölésével részletes intézkedési terv készült, amelyet a polgármester és a jegyző adott ki.

A szabályszerűségi javaslatok közül az intézkedési tervben foglalt határidőre teljesült a költségvetési koncepcióval, a költségvetési rendelet összeállításával, jóváhagyása rendjével, tartalmával és szerkezetével összefüggő javaslatok négyötöde. A Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei jóváha-gyott előirányzatokon belüli gazdálkodására, a gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatellátás szabályozottságára, a költségvetési és ellenőrzési jog-körök gyakorlásának szabályszerűségére, a gazdasági eseményeket magukba foglaló bizonylatok adatainak számviteli nyilvántartásokban történő rögzítésé-re, a leltározási kötelezettség teljesítésére, a követelések, részesedések, értékpa-pírok év végi értékelésének szabályszerűségére, a selejtezések szabályszerű vég-rehajtására, az Önkormányzat által nyújtott céljellegű támogatások rendelte-tésszerű felhasználásának ellenőriztetésére, valamint a közbeszerzési eljárások lefolytatására vonatkozó javaslatok teljesültek. A vagyongazdálkodási felada-tok és döntési hatáskörök meghatározásához kapcsolódó javaslatok kétötöde, a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások felülvizsgálatához, a gazdálkodási és ellenőrzési jogköreinek szabályozottságára és végrehajtásának szabályszerűségére vonatkozó javaslatok kétharmada hasznosult. A belső el-lenőrzési rendszer kialakítására, a stratégiai és éves tervek meghatározására, a belső ellenőrzés lefolytatására, az éves ellenőrzésekről a Képviselő-testület tájé-koztatására irányuló javaslatok kétharmada realizálódott. A középületek aka-dálymentesítésének megvalósítását – a pénzügyi feltételek hiánya miatt – az intézkedési terv módosítása szerint 2013. év végi határidővel tervezik.

Részben hasznosult a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási és ellenőrzé-si jogköreinek szabályozottságára és végrehajtásának szabályszerűségére vo-natkozó javaslat, mivel a jegyző a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásá-val összefüggő sajátosságokat a pénzkezelési szabályzatban rögzítette, azonban a számviteli politikában a Vhr-ben előírtak ellenére a kisebbségi önkormány-zatokra vonatkozó szabályozás nem történt meg. Az Önkormányzat által nyúj-tott céljellegű fejlesztési támogatások – az Áht-ban előírt – közzétételére irányu-ló javaslatnak a jegyző részben tett eleget, mivel az Önkormányzat honlapján a közzététel lehetőségét biztosította, de a támogatások egyötöde a 2007. évben nem került közzétételre. A vagyongazdálkodási rendeletet kiegészítették a va-gyonkezelés joga átengedésének versenyeztetési szabályaival, azonban a va-gyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedésére vonatkozó ver-senyeztetési szabályok nem kerültek meghatározásra. A vagyongazdálkodási


23

rendeletet a vagyon használata, illetve hasznosítási joga átengedésének versenyeztetési szabályaival a 2009. évben kiegészítették. Az Áht-ban foglaltak ellenére továbbra is meghatároztak pályáztatási (árverési) kötelezettség mellő-zését biztosító kivételt, meghatározott közösségi célt, vagy közhasznú feladatot szolgáló ingatlan hasznosítása esetén. A 2007-2009 I. félév időszakban az ön-kormányzati tulajdonú ingatlanokat érintő jogügylet során a törvénysértő ren-deleti szabályozást nem alkalmazták. A polgármester nem intézkedett a Fővá-rosi Vízművek Zrt. részére – az Ötv. és a vízgazdálkodásról szóló törvény előírá-sai ellenére – térítésmentesen átadott víznyomócső önkormányzati tulajdonba való visszavételéről, illetve fővárosi önkormányzati tulajdonba adásáról, ugyanakkor a 2007. év óta eltelt időszakban önkormányzati beruházásban megvalósított víziközmű beruházások a műszaki átadást követően befejezetlen beruházásként, térítésmentesen a Fővárosi Önkormányzat részére kerültek át-adásra, a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően. A polgármester részben gondoskodott a pártok közvetett támoga-tásának megszüntetéséről, mivel az Ötv-ben foglaltak ellenére az Önkormány-zat tulajdonában álló ingatlanok pártszervezetek részére történő bérbeadásá-nál a bérleti díjak a 2006-2008. években nem a piaci viszonyoknak megfelelő-en kerültek meghatározásra. A 2009. I. félévben egy párt esetében állt fenn a helyiségek piaci alapú bérleti díjához képest kedvezőbb (alacsonyabb) bérleti díj ellenében történő használat.

Nem teljesült az intézkedési tervben foglalt határidőre az Önkormányzat gaz-dasági programjának elfogadására vonatkozó javaslat, mivel a polgármester a Htv-ben, valamit az Ötv-ben foglaltak ellenére az intézkedési tervben meghatá-rozott határidőig – 2007. márciusáig – gazdasági programtervezet hiányában nem terjesztette a Képviselő-testület elé elfogadásra a gazdasági programot. A Képviselő-testület a gazdasági programját 2008. decemberi ülésén fogadta el. A jegyző nem gondoskodott az Önkormányzatnál és költségvetési szerveinél a 2006-2009. I. félév időszakában lefolytatott közbeszerzési eljárások belső ellen-őrzési vizsgálat keretében történő ellenőrzéséről. A polgármester nem kezdemé-nyezte, hogy a Képviselő-testület az Ötv-ben foglaltakat figyelembevételével határozza meg a lakosság igényeitől és az Önkormányzat anyagi lehetőségétől függően a feladatok ellátásának mértékét és módját. A Ber-ben foglaltak elle-nére a foglalkoztatott belső ellenőrök számát nem a feladatokkal, a stratégiai tervben foglaltakkal összhangban állapították meg.

A célszerűségi javaslatok egyharmada hasznosult, egy javaslat részben rea-lizálódott. A jegyző nem gondoskodott a felhasználói igények elbírálására jo-gosultak kijelöléséről, valamint nem intézkedett, hogy a céljelleggel nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzése érdekében a megállapodásokban a szöveges beszámoló készítési kötelezettség előírásra kerüljön, továbbá a Pol-gármesteri hivatalban nem alakítottak ki olyan nyilvántartást, amely tartal-mazta a céljelleggel nyújtott támogatásokhoz kapcsolódóan az elszámolási kö-telezettséget és annak teljesítését. A támogatási szerződésekben 2009. augusztu-sától a szöveges beszámoló készítési kötelezettség előírásra került. A jegyző nem gondoskodott arról, hogy a 2007-2009. évi ellenőrzési tervek tartalmazzanak a vagyongazdálkodásra vonatkozó ellenőrzési feladatot.

A 2007. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan az ÁSZ vizsgálta a fővárosi önkor-mányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2007.


24

évi megosztásáról szóló fővárosi önkormányzati rendelet végrehajtását az Ön-kormányzatnál, melynek során javaslatot nem tett.

A 2006-2008. években az ÁSZ által végzett ellenőrzések során tett javaslatok 68%-ban hasznosultak, 15%-ban részben valósultak meg és 17%-ban nem tel-jesültek.

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk:

a polgármesternek

a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében

1. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2006. évi átfogó ellenőrzése so-rán az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javasla-tok végrehajtásáról;

a munka színvonalának javítása érdekében

2. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intéz-kedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével;

a jegyzőnek

a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében

1. biztosítsa az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében foglaltak alapján, hogy a költségvetési rendeletekben finanszírozási célú pénzügyi műveleteket ne vegyenek figyelembe költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevétel-ként, illetve költségvetési kiadásként;

2. gondoskodjon az Áht. 7. § (2) bekezdése alapján, az éves költségvetési rendelet-tervezet előkészítése során az előző évi kötelezettségvállalások áthúzódó kiadásainak, valamint azok forrásaként az előző évi pénzmaradványnak reális összegben való fi-gyelembe vételéről;

3. a belső ellenőrzés szabályszerű kereteinek kialakítása és működtetése érdekében gondoskodjon arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben előírt, belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító felülvizsgálati eljárásokat a belső ellenőrzési vezető végezze el;

4. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2006. évi átfogó ellenőrzése so-rán az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javasla-tok végrehajtásáról;

a munka színvonalának javítása érdekében

5. intézkedjen, hogy elemezzék és értékeljék az e-közigazgatási feladatokat ellátó in-formatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét;


25

6. gondoskodjon a Polgármesteri hivatalnál az informatikai rendszerek szabályozottsá-gának biztosítása, a belső kontrolljainak működtetése érdekében

a) a hozzáférési jogosultságokra vonatkozóan eljárásrend elkészítéséről;

b) a Polgármesteri hivatalban pénzügyi-számviteli programokhoz a külső fejlesztők bármilyen típusú hozzáférése tilalmának szabályzatban történő rögzítéséről, va-lamint arról, hogy a pénzügyi és számviteli integrált rendszerben tárolt hozzáfé-rési jogosultságok ne tartalmazzanak fejlesztői hozzáférési jogosultságot;

c) a pénzügyi-számviteli rendszerből ellenőrzési lista (napló) lekérésének feltételei-ről, valamint a pénzügyi-számviteli programban – minden adathozzáférésről, adatmódosításról, adattörlésről – ellenőrzési lista készítéséről;

d) a pénzügyi-számviteli program-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárások szabályozásáról, illetve dokumentálásáról;

e) a pénzügyi-számviteli program mentési eljárása keretében a felelősségi viszonyok szabályozásáról.

18BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

26

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE

1.1. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly alakulása, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége

Az Önkormányzatnál a 2006., a 2007. és a 2009. években a tervezett költségve-tési bevételek és kiadások főösszege az előző évhez viszonyítva folyamatosan növekedett. A 2008. évben az előző évhez viszonyítva a tervezett költségvetési bevételek növekedtek, a tervezett költségvetési kiadások csökkentek.

A tervezett költségvetési bevételek főösszege a 2006. évben 12 296 millió Ft, a 2007. évben 13 237 millió Ft, a 2008. évben 13 890 millió Ft, a 2009. évben 14 107 millió Ft volt. Az Önkormányzatnál a 2006-2009. közötti időszakban a tervezett költségvetési kiadások főösszege az egyes években, sorrendben 14 243 millió Ft, 14 499 millió Ft, 14 057 millió Ft és 14 527 millió Ft volt.

A 2006-2009. évi eredeti előirányzatok alapján a költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra, a költségvetés egyensú-lya nem volt biztosított. A működési célú költségvetési kiadásokat a 2006-2007. években hiányzó forrással tervezték meg, a 2008-2009. évi költségveté-sekben a működési célú költségvetési bevételek fedezték a működési célú költ-ségvetési kiadásokat. A tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások a 2006-2009. évek közötti időszakban folyamatosan meghaladták a tervezett fel-halmozási célú költségvetési bevételeket.

A költségvetési hiány mértéke a 2006-2008. évek időszakában a költségve-tési kiadásokhoz viszonyítva folyamatosan csökkent – a 2006. évben 13,6%, a 2007. évben 8,7%, a 2008. évben 1,2% –, majd a 2009. évben 2,9%-ra emelkedett. A 2006. évi és a 2007. évi költségvetések hiányát a működési célú költségvetési bevételek hiánya és a felhalmozási célú bevételeket meghaladó felhalmozási célú kiadások együttesen, a 2008. évi és a 2009. évi költségvetések hiányát a felhalmozási célú bevételeket meghaladó felhalmozási célú kiadások okozták.


Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési helyzetének bemutatása a ter-vezett működési és felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások bon-tásban:

AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

10 820

10 370

11 266

10 762

10 678

11 223

11 304

11 469

3 223

2 638

2 475

3 233

3 3792 667

3 423

1 926

2006

. év

2007

. év

2008

.év

2009

.év

27

420

167

1947

1 262

0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000

Költségvetési kiadás

Költségvetési bevétel







Tervezett működési célú költségvetési bevételek/kiadásokTervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadásokHiány

Az Önkormányzat a költségvetési egyensúly biztosításához a 2006-2009. évi költségvetési rendeletekben rövid lejáratú hitelfelvételeket ter-vezett, hosszú lejáratú hitelfelvétellel, illetve működési célú kötvénykibocsá-tással, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésével nem számoltak.

A jegyző az Önkormányzat költségvetésének végrehajtásához szükséges likvidi-tás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési rendelettervezet végrehaj-tási szabályai között az éven belüli hitelfelvétel meghatározásával, valamint a költségvetési rendelettervezet mellékleteként likviditási terv készítésével gon-doskodott. A 2006-2009. évek közötti időszakban a költségvetések tervezése so-rán rögzítették az évközi többletbevételek hiány csökkentésére történő felhasz-nálását, illetve az önkormányzati költségvetési intézmények takarékos műkö-désének általános előírását. Az éves költségvetési rendeletekben a költségvetés egyensúlyának biztosításához egyéb intézkedéseket nem írtak elő.

Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételi és kiadási főösszeg megállapításakor megsértették az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében foglaltakat, mivel finanszírozási célú pénzügyi művele-teket (hitelfelvételből származó bevételeket10, illetve kölcsöntörlesztéssel, köt-

10 A 2006. évi költségvetési rendeletben a költségvetési bevételek között 1979 millió Ft likvid hitel felvétele szerepelt.


vény tőke- és lízingdíj törlesztéssel kapcsolatos kiadásokat11) vettek figye-lembe költségvetési egyensúlyt módosító költségvetési bevételként, vala-mint kiadásként. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak különbségeként – a finanszírozási műveletek figyelembevétele nélkül – a költségvetés tervezett hiánya a 2006. évben 1947 millió Ft, a 2007. évben 1262 millió Ft, a 2008. év-ben 167 millió Ft, a 2009. évben 420 millió Ft volt.

1.2. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly alakulása, a pénzügyi hiány oka, fi-nanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzetre az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából

Az Önkormányzatnál a 2006-2008. évek közötti időszakban a teljesített költségvetési bevételek főösszege az előző évhez viszonyítva emelkedett, mi-közben a tényleges költségvetési kiadások főösszege a 2007. évben csök-kent, a 2008. évben növekedett.

Az Önkormányzatnál a teljesített költségvetési bevételek főösszege a 2006. évi 14 760 millió Ft-ról a 2008. évben 16 884 millió Ft-ra növekedett. A teljesített költségvetési kiadások főösszege a 2006. évi 12 706 millió Ft-ról a 2007. évben 12 554 millió Ft-ra csökkent, a 2008. évben azonban 15 049 millió Ft-ra emelke-dett.

AZ ÖNKORMÁNYZAT TELJESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

10 843

11 486

10 638

12 390

11 892

13 300

3274

1916

2809

20541863

3584

3157

2645

1835

0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000







2006

. év

2007

. év

2008

.év

T eljesített működési célú költségvetési bevételek/kiadásokTeljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadásokTöbblet

Adatok: millió Ft-ban

Az Önkormányzat 2006-2008. évi költségvetései teljesítése során fennállt a pénzügyi egyensúly, mindhárom költségvetési évet pénzügyi többlet-

11 A költségvetési kiadások között a 2006-2009. évi költségvetési rendeletekben eredeti előirányzatként 32 millió Ft, 33 millió Ft, 35 millió Ft és 35 millió Ft ingatlanvásárlás-hoz kapcsolódó hosszú lejáratú kölcsöntörlesztést, illetve a 2008-2009. évi költségvetési rendeletekben 113 millió Ft és 125 millió Ft kötvény tőketörlesztést, valamint a 2008. évi költségvetési rendeletben 911 millió Ft lízingdíj kiegyenlítését vettek figyelembe.

28


29

tel zárta. A pénzügyi többlet összege a 2007. évben növekedett, a 2008. évben csökkent az előző évi mértékhez képest.

A 2006-2008. évek közötti időszakban a teljesített működési célú költség-vetési bevételek fedezték a teljesített működési célú költségvetési ki-adásokat, a teljesített működési célú bevételeknek a teljesített működési célú kiadásokhoz viszonyított többlete a költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó fedezettségi mutatót kedvező irányban befolyásolta, illetve hozzájárult a pénz-ügyi többlethez.

A 2006-2008. években a teljesített felhalmozási célú költségvetési ki-adásokat meghaladták a teljesített felhalmozási célú költségvetési be-vételek. A 2006-2008. évek közötti időszakban a felhalmozási célú költségveté-si kiadások fedezettsége a tervezetthez viszonyítva kedvezően alakult. A fel-halmozási célú költségvetési bevételek túlteljesítése, illetve a felhalmozási célú költségvetési kiadások eredeti előirányzattól való elmaradása együttes hatás-ként az önkormányzati szintű pénzügyi többletet növelte, annak jelentős részét tette ki.

Az Önkormányzatnál a 2006-2009. években tervezett és a 2006-2008. években teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek:

Adatok: %-ban

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év Megnevezés

Terv Tény Terv Tény Terv Tény Terv

Működési célú költség-vetési kiadások fedezett-sége működési célú költ-ségvetési bevételekből

95,8 105,9 95,5 116,5 105,1 111,8 101,5

Felhalmozási célú költ-ségvetési kiadások fede-zettsége felhalmozási célú költségvetési bevé-telekből

56,3 175,7 76,5 146,6 78,9 113,5 81,9

Költségvetési kiadá-sok fedezettsége költ-ségvetési bevételek-ből

86,3 116,2 91,3 121,1 98,8 112,2 97,1

A teljesített költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó fedezettségi mutató a 2006-2008. évek közötti időszakban a tervezett adatokból számított mutatóhoz viszonyítva kedvező irányban változott.

Az Önkormányzatnál eredeti költségvetési előirányzatként az előző évi pénz-maradvány igénybevételét a 2006-2009. évek közötti időszakban az előző évi módosított pénzmaradvány 0-52-66-58%-ában tervezték meg a bevételek kö-zött a költségvetésekben az áthúzódó kötelezettségek forrásaként. A pénzma-radvány igénybevétel eredeti előirányzatának alacsony nagyságrendje tervezési


30

hiányosság volt, ez szerepet játszott a költségvetési hiány kialakulásában. Az Önkormányzat az Áht. 7. § (2) bekezdését megsértve, nem gondoskodott az éves költségvetési rendelettervezet előkészítése során az előző évi kötelezettség-vállalások áthúzódó kiadásainak, valamint azok forrásaként az előző évi pénzmaradványnak reális összegben való figyelembe vételéről. A költségvetési rendeletekben annak ellenére nem tervezték megfelelően az előző évi kötele-zettségvállalások forrását, hogy az előző évi kötelezettségvállalások pénzma-radvány terhére teljesítendő kiadásai az eredeti előirányzatok tervezésekor is-mertek voltak. Az Önkormányzat kötelezettséggel terhelt pénzmaradványának előirányzatként való figyelembe vételét a 2006-2009. évi költségvetési rendele-tek módosításai során – a pénzmaradványnak a zárszámadáskor történő jóvá-hagyását követően – minden évben rendezték.

Az előző évi pénzmaradvány működési célú igénybevételét a 2006. és a 2007. év-ben nem tervezték, a 2008. évben 457,0 millió Ft-ot, a 2009. évben 52,4 millió Ft-ot irányoztak elő a bevételek között. A működési célra történő pénzmaradvány felhasználás a 2006-2008. évek időszakában ténylegesen 432,1 millió Ft, 484,8 millió Ft, illetve 696,0 millió Ft volt. Az előző évi pénzmaradvány felhal-mozási célú igénybevételét a 2006. évben nem tervezték, a 2007., 2008., 2009. évben 1058,2 millió Ft-ot, 1828,0 millió Ft-ot, illetve 914,7 millió Ft-ot irányoztak elő. A felhalmozási célra történő pénzmaradvány felhasználás a 2006-2008. években 1445,3 millió Ft-ot, 1544,4 millió Ft-ot, illetve 2783,1 millió Ft-ot tett ki.

A helyi adók tervezetthez viszonyított teljesítése a 2006-2008. évek kö-zötti időszakban az évek sorrendjében 111-110-107% volt. Az eltérés oka az Önkormányzatot megillető, a forrásmegosztás keretében elszámolt iparűzési adóbevétel tervezetthez viszonyított magasabb teljesítése volt.

A beruházási kiadások tervezetthez viszonyított teljesítése a 2006-2008. évek közötti időszakban 64-44-84% volt. Az eredeti tervtől való elmaradásokat az önkormányzati beruházások előkészítési (közbeszerzések) és esetenként kivite-lezési munkáinak elhúzódása, emiatt a pénzügyi teljesítések következő évre tör-ténő áttolódása, valamint a beruházási célok sorrendjének évközbeni megvál-tozása okozta.

A felújítási kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított teljesítése a 2006-2008. évek közötti időszakban 52-143-233% volt, amit a felújítások kiadási előirány-zatainak megvalósulása során az évek közötti áthúzódások, illetve az előre nem látható műszaki okok indokoltak.

A beruházási és felújítási kiadások megvalósítására, az eredeti elő-irányzatok teljesülésére vonatkozóan nem állapítható meg tervezési hi-ányosság, a tényleges alul-, illetve túlteljesítés nem az előirányzatok megala-pozatlan összeállítására volt visszavezethető.

Az Önkormányzatnál a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében kiadási meg-takarítást eredményező létszámcsökkentéseket (pedagógus létszámcsökkentés a kötelező óraszámok változásához igazodóan), valamint intézményi átszervezé-seket (Budapest XVII. kerület Újlak utcai uszoda vagyonkezelésbe adása; Móra Ferenc Általános Iskola, Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ és Pedagógiai Szakszolgáltató Központ összevonása) hajtottak végre. Az Önkormányzatnál a


31

2006-2008. években keletkezett évközi többletbevételeket a költségvetési hiány csökkentésére fordították.

A 2006-2008. évi költségvetések végrehajtása során az Önkormányzat a pénz-ügyi fedezet biztosításához, a fizetőképesség fenntartásához hosszú lejáratú, fej-lesztési célú hiteleket nem vett igénybe, nem vett fel sem folyószámla-, sem más rövid lejáratú hitelt, továbbá nem értékesített hitelviszonyt megtestesítő befek-tetési, vagy forgatási célú értékpapírt.

Az Önkormányzatnál a 2007. évben a jelentős beruházásként megvalósított is-kolafejlesztéshez kapcsolódó lízingdíj fizetési kötelezettségek kötvényki-bocsátással történő kiváltásáról határoztak, ami a döntést előkészítő számítások szerint közel 200 millió Ft megtakarítást eredményez az eredeti tör-lesztési határidővel számolva.

A Képviselő-testület a 869/2003. (XI. 20.) határozatában döntött arról, hogy a Hősök Tere Általános Iskola bővítését, illetve a szükséges berendezési és felszerelé-si tárgyi eszközök beszerzését deviza alapú (euro) pénzügyi lízingszerződések ke-retében valósítja meg. (A kettő lízingszerződésen kívül négy euro-alapú kölcsön-szerződés is létrejött az épület bővítéséhez szükséges telkek megvásárlása kap-csán. Ezek a kölcsönszerződések a 2004. évben, öt éves futamidővel kerültek alá-írásra, így ezek törlesztése a 2009. évben befejeződik.) Az iskolabővítési beruházás 2005. októberében befejeződött. A lízingdíj törlesztése 2006. január 2-ától ne-gyedévente volt esedékes. Az épületbővítésre a lízingszerződést 10 éves, az ingó-ságokra vonatkozó lízingszerződést öt éves futamidőre kötötték.

A 2007. december 10-én lebonyolított kötvénykibocsátásnál a tőke visszafizeté-se, illetve annak kamatfizetési kötelezettsége egy negyedévvel vált el egymás-tól. A svájci frank alapú, névre szóló, dematerializált kötvények zártkörű forga-lomba hozatallal kerültek kibocsátásra. A 870 millió Ft összegű kötvénykibo-csátás kamatfizetése 2007. december 31-én, a tőke törlesztése a 2008. év márci-us 31-én volt esedékes első alkalommal, majd minden negyedév utolsó napján történik a tőke és a kamat fizetése. A kötvénykibocsátás nyolcéves futamidővel és változó (három havi CHF LIBOR12 + 0,45%) kamatozással történt.

A Képviselő-testület a kötvénykibocsátásról szóló döntés13 meghozatalakor a döntéskor ismert pénzpiaci feltételekkel számolt. A forint svájci frankhoz vi-szonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelent. Ugyanakkor a svájci frankban történő kötvénykibocsátás nem járt nagyobb kockázattal, mint az euro alapú lízingtartozás, mivel a futamidő alatt az árfo-lyamváltozásokból eredő kockázatokkal mindkét esetben azonos mértékben kellett számolni.

12 LIBOR: a London Interbank Offered Rate (londoni bankközi kamatláb) egy kamat-láb, amelyet bankok számolnak fel egymásnak a londoni bankközi piacon az általuk nyújtott hitelek után. CHF LIBOR: kamatláb svájci frankban nyújtott hitelek után a londoni bankközi piacon. 13 A Képviselő-testület 377/2007. (VIII. 30.) számú határozata a kötvénykibocsátásról.


32

Az Önkormányzat a kötvénykibocsátásból származó pénzeszközöket a kibocsátási célnak megfelelően, a korábbi – közoktatási célú intézményi fej-lesztéshez kapcsolódó – lízingdíj szerződésből eredő kiadások kiváltására fordította.

Az Önkormányzat és a számlavezető pénzintézet közötti szerződésben a folyó-számla hitelkeret összegét a 2007. év februárjában 1200 millió Ft-ban rögzítet-ték, majd a 2008. év júliusában 1500 millió Ft-ra növelték. A 2006-2008. évek-ben az Önkormányzatnál folyószámlahitel igénybevételére nem került sor14, év végi ki nem egyenlített folyószámlahitel tartozás nem volt. A hitelkeret rendel-kezésre tartásáért az Önkormányzatnak nem kellett jutalékot fizetnie.

Az Önkormányzat könyvviteli mérlegadataiból számított eladósodási mutatója15 előbb romlott, majd javult, az évek sorrendjében 1,9%-3,4%-1,9% volt. Az Önkormányzat eladósodása a 2006-2008. évek között nem változott. Az eladósodási mutató 2007. évi jelentős (1,5 százalékpontos) romlását a hosszú lejáratú kötelezettségeknek a kötvénykibocsátás miatti 755 millió Ft-os növekedése, míg a 2008. évi javulást a lízingszerződés lezárásából adódó kötelezettség csökkenés okozta.

Az Önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti – az egyéb passzív pénzügyi elszámolások nélkül számított – kötelezettségeiből a rövid lejáratú kötelezett-ségek az évek sorrendjében 18,4%-60,8%-34,3% közötti arányt képviseltek. Az esedékességi aránymutató16 2007. évi romlása a rövid lejáratú kötelezett-ségek állományának növekvő részaránya miatt azt jelezte, hogy a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek állománya jóval nagyobb mértékben növekedett, mint az összes fizetési kötelezettség állománya, így a rövid távon teljesítendő fizetési kötelezettségek fizetőképességre gyakorolt hatása erősödött, a 2008. évben pedig ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.

Az Önkormányzat fizetőképessége a 2006-2008. évek között romlott, azonban a készpénz likviditási mutató17 alapján a pénzeszközök év végi állománya a 2008. évben így is közel ötszörös fedezetet nyújtott az év végén fennálló rövid lejáratú fizetési kötelezettségek rendezésére. A rövid lejáratú fizetési kötelezett-ségek pénzeszközökből történő azonnali kiegyenlítésének lehetősége csökkent, mivel az év végi pénzeszközállomány 17%-os mérséklődése a rövid lejáratú kö-telezettségek 89%-os növekedése mellett következett be.

14 A 2009. év II. negyedévében három napon keresztül vettek igénybe folyószámlahitelt 32-35-51 millió Ft összegben. 15 Az eladósodási mutató a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek önkormány-zati összes forráson belüli arányát mutatja. 16 Az esedékességi aránymutató a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek arányát fejezi ki az összes – rövid és hosszú lejáratú – fizetési kötelezettségen belül. 17 A készpénz likviditási mutató kifejezi, hogy a pénzeszközök év végi állománya mi-lyen arányban nyújt fedezetet a rövid lejáratú fizetési kötelezettségekre.


A fizetőképesség a likviditási gyorsráta18 alapján a 2006-2008. évek között előbb romló, majd javuló tendenciát mutatott. A rövid lejáratú fizetési kötele-zettségek kiegyenlítésébe a pénzeszközök és a pénzeszközökön túl bevonható követelések együttes értéke a 2006. és a 2007. évben több mint 13-szoros, illetve háromszoros mértékben, a 2008. évben hét és félszeresen fedezte a rövid lejára-tú fizetési kötelezettségeket.

LIKVIDITÁSI MUTATÓK ALAKULÁSA

4,63,0

10,6 7,5

3,5

13,4

0

2

4

6

8

10

12

14

2006. év 2007. év 2008. év

Készpénz likviditási mutató Likviditási gyorsráta

Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a 2006. évről a 2008. évre összessé-gében nem változott, mivel az eladósodás mértéke azonos szinten volt, az Önkormányzat fizetőképessége ugyan gyengült, azonban a likviditási mutatók így is meghaladták a Budapest fővárosi kerületek 2008. évi likviditási mutatói-nak (a készpénz likviditási mutatónál több mint kettő és félszeresen, a likvidi-tási gyorsrátánál közel háromszorosan) az átlagos mértékét19.

18 A likviditási gyorsráta mutatja, hogy a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek kiegyen-lítéséhez a pénzeszközökön túl bevonható követelések, forgatási célú értékpapírok mi-lyen arányban nyújtanak fedezetet. 19 A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenőrzéséről nyilvá-nosságra hozott 0927 számú jelentés alapján a Budapest fővárosi kerületeknél a 2008. évben a készpénz likviditási mutató átlagos mértéke 1,9, míg a likviditási gyorsráta át-lagos mértéke 2,7 volt.

33


34

2. AZ ÖNKORMÁNYZAT FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁ-

SOK IGÉNYLÉSÉRE ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA, VALAMINT AZ ELEKTRO-

NIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA

2.1. Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályo-zottságának, szervezettségének eredményessége

2.1.1. Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel

Az Önkormányzat a 2006-2008. évekre gazdasági programmal nem rendelke-zett, a 2009-2010. évekre vonatkozó gazdasági programot 2008. decembe-rében hagyta jóvá a Képviselő-testület. A fejlesztési célkitűzéseket a gazda-sági programon kívül a Képviselő-testület által elfogadott ágazati, szakmai koncepciókban – szociális szolgáltatástervezési koncepcióban, oktatási koncep-cióban, a Közlekedésfejlesztési akciótervben és az Integrált városfejlesztési stra-tégiában – rögzítették.

A gazdasági programban a csapadékvíz elvezetésével, a csatornázással, a föld-utak aszfaltozásával, a közlekedési lehetőségek fejlesztésével, a bölcsődei és óvo-dai férőhelybővítéssel, valamint a növekvő lakosságszámhoz igazodóan a hiány-zó infrastruktúra kialakításával kapcsolatos feladatok szerepeltek. Az Integrált városfejlesztési stratégia a 2007-2013. évek közötti időszak pályázati rendszeréhez igazodóan – a KMOP integrált városfejlesztési akció című prioritás keretében kiírt város rehabilitációs pályázatokon való részvétel hangsúlyozott igénybevételével – a kerület közép és hosszú távú fejlesztéseit határozta meg. A Közlekedésfejlesztési akciótervben a 2008-2013. évek közötti időszakban P+R és B+R parkolók kialakí-tását, a kerület földutjainak szilárd burkolattal történő ellátását, vasúti megálló-helyek létesítését és a Metro és a Hév vonalainak összekötésén alapuló kötöttpá-lyás kapcsolat kiépítését tervezték európai uniós forrásból megvalósítani.

A gazdasági programban, a Közlekedésfejlesztési akciótervben és az Integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott fejlesztési feladatokat az ÚMFT-ben megjelenő fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve alakították ki, az ezekben meghatározott fejlesztési célkitűzéseket nem módosították. A fejlesztési célkitű-zések megvalósításának lehetséges pénzügyi forrásaként saját forrás és európai uniós pályázati források igénybevételét jelölték meg.

A 2006-2009. I. negyedévben az Önkormányzat a gazdasági programban és az Integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott célkitűzésekkel összhang-ban az európai uniós forrásokból megvalósítható fejlesztésekre önál-lóan 18 esetben, konzorciumi tagként egy esetben pályázott. A Képviselő-testület 18 pályázat esetében döntött a pályázaton való részvételről és a meg-valósításhoz szükséges önerőről. Egy önállóan gazdálkodó intézmény által be-nyújtott, önrészt nem igénylő pályázat esetében az intézmény vezetője döntött a pályázat benyújtásáról.

A benyújtott pályázatok 37%-a (hét db) támogatott volt, egy pályázat elbírálá-sa folyamatban van. Az Önkormányzat a támogató döntés után nem vont


35

vissza pályázatot. Az elutasított pályázatok esetében az elutasítás jellemző okai a pályázati források hiánya és a tartalmi kidolgozatlanság voltak.

Az elutasított pályázatokból egy formai, három tartalmi hiányosság és öt forrás-hiány miatt került elutasításra, valamint kettő nem felelt meg a pályázati kiírás feltételeinek.

Az Önkormányzatnak a 2009. év I. negyedév végéig – ÚMFT keretében elnyert – pályázati pénzből megvalósított befejezett fejlesztése nem volt, a folyamatban lévő hat projektekhez kapcsolódóan PEJ leadására még nem került sor.

Az Önkormányzat által benyújtott pályázatok:

• az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság „Town Twinning” program keretben az Önkormányzat a Keresztúr nevű települések találkozójának finanszírozására pályázatot nyújtott be a 2007. évben. A rendezvény tervezett összege 5,7 millió Ft volt, 5,0 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 0,7 millió Ft-ot saját forrásból terveztek finanszírozni. A rendez-vény 2007. augusztus 24-26. között megrendezésre került;

• a KMOP-2007-4.5.3 intézkedés keretében az Önkormányzat a Móra Ferenc Általános Iskola, az EGYMI és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő intézménye komplex akadálymentesítésére pályázatot nyújtott be a 2007. évben. A beruházás tervezett kiadása 15,4 millió Ft volt, 10,0 millió Ft-ot eu-rópai uniós forrásból, 5,4 millió Ft-ot saját forrásból terveztek finanszírozni. A projekt tervezett befejezési időpontja 2009. szeptember 7.;

• a KMOP-2007-4.5.3 intézkedés keretében az Önkormányzat a Virágoskert Ér-telmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthonának komplex akadálymentesíté-sére pályázatot nyújtott be a 2007. évben. A beruházás tervezett kiadása 15,5 millió Ft volt, 10,0 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 5,5 millió Ft-ot saját forrásból terveztek finanszírozni. A projekt tervezett befejezési időpont-ja 2009. július 28.;

• a KMOP-2007-2-1-1/B intézkedés keretében az Önkormányzat a kerület föl-des utcáinak felújítására pályázatot nyújtott be a 2007. évben. A beruházás tervezett kiadása 772,4 millió Ft volt, 500,0 millió Ft-ot európai uniós forrás-ból, 272,4 millió Ft-ot hitel felvételével terveztek finanszírozni. A pályázat 733,8 millió Ft értékben – 475,0 millió Ft támogatással, 258,8 millió Ft ön-résszel – került elfogadásra. A projekt tervezett befejezési időpontja 2009. augusztus 31.;

• a KMOP-2007-5.2.2/B intézkedés keretében az Önkormányzat Rákosmente kerületközpont fejlesztésére „Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit” címmel pá-lyázatot nyújtott be a 2008. évben. A beruházás tervezett kiadása 2051,8 millió Ft volt, 1308,6 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 743,2 millió Ft-ot saját forrásból terveztek finanszírozni. A projekt a támogatás elbírálásának első fordulójában támogatott volt;

• a KMOP-2007-4.5.3 intézkedés keretében az Önkormányzat a XVII. kerületi Orvosi Rendelő komplex akadálymentesítésére pályázatot nyújtott be a 2007. évben. A beruházás tervezett kiadása 27,5 millió Ft volt, 24,7 millió Ft-


36

ot európai uniós forrásból, 2,8 millió Ft-ot saját forrásból terveztek finanszí-rozni. A pályázat tartalmi hiányosság miatt elutasításra került;

• a KMOP-2007-4.6.1a közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, eszközbeszerzés és infrastruktúra fejlesztés intézkedés keretében az Önkor-mányzat a 2007. évben pályázatot nyújtott be a „Kicsi nekünk ez a ház, kirú-gom az oldalát - ajándék a Mézeskalács Óvoda 95. születésnapjára” címen. A be-ruházás tervezett kiadása 319,6 millió Ft volt, 250,0 millió Ft-ot európai uni-ós forrásból, 69,6 millió Ft-ot hitel felvételével terveztek finanszírozni. A be-nyújtott pályázat forráshiány miatt elutasításra került;

• a közoktatási intézmények beruházásainak támogatására, eszközbeszerzésre és infrastruktúra fejlesztésére a KMOP-2007-4.6.1 intézkedés keretében az Önkormányzat a 2007. évben pályázatot nyújtott be „Gyújtópontban a Sugár Suli” címen. A beruházás tervezett kiadása 354,9 millió Ft volt, 250,0 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 104,9 millió Ft-ot hitelfelvételből terveztek fi-nanszírozni. A benyújtott pályázat forráshiány miatt elutasításra került;

• a KMOP-2007-4.6.1 a közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, eszközbeszerzés és infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében az Önkor-mányzat a 2007. évben pályázatot nyújtott be „Esélyegyenlőség a Diadal Úti Általános Iskolában a XXI. Század küszöbén” címen. A beruházás tervezett ki-adása 305,6 millió Ft volt, 250,0 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 55,6 millió Ft-ot saját forrásból terveztek megvalósítani. A benyújtott pályázat nem felelt meg a pályázati feltételeknek;

• a KMOP-2007-2.1.2 a kerékpárutak fejlesztése intézkedés keretében az Ön-kormányzat a 2007. évben pályázatot nyújtott a Rákos-patak menti turiszti-kai kerékpárút kialakítására. A beruházás tervezett kiadása 310,1 millió Ft volt, 248,1 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 62,0 millió Ft-ot saját forrás-ból terveztek megvalósítani. A benyújtott pályázat formai hiányosság miatt elutasításra került;

• a KMOP-2007-4.6.1/B-2 a közoktatási intézmények beruházásainak támoga-tása, eszközbeszerzés és infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében „Az esélyegyenlőség diadala” címen az Önkormányzat a 2007. évben átdolgozva újra benyújtotta a Diadal Úti Általános Iskola fejlesztésére már korábban benyújtott és elutasított pályázatát. A projekt tervezett kiadása 302,2 millió Ft volt, 250,0 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 52,1 millió Ft-ot saját for-rásból terveztek megvalósítani. A benyújtott pályázat nem felelt meg a pá-lyázati feltételeknek;

• a KMOP-2007-4.6.1/2 a közoktatási intézmények beruházásainak támogatá-sa, eszközbeszerzés és infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében az Ön-kormányzat a 2007. évben „Kicsi nekünk ez a ház, kirúgom az oldalát- ajándék a Mézeskalács Óvoda 95. születésnapjára” címen átdolgozva, újra benyújtotta a korábban elutasított pályázatát. A beruházás tervezett kiadása 310,4 mil-lió Ft volt, 250,0 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 60,4 millió Ft-ot saját forrásból terveztek finanszírozni. A benyújtott pályázat forráshiány miatt el-utasításra került;


37

• a KMOP-2007-4.6.1/2 a közoktatási intézmények beruházásainak támogatá-sa, eszközbeszerzés és infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében az Ön-kormányzat a 2007. évben pályázatot nyújtott be „Gyújtópontban a Sugár Su-li” címen átdolgozva, újra benyújtotta a korábban elutasított pályázatát. A beruházás tervezett kiadása 363,3 millió Ft volt, 250,0 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 113,3 millió Ft-ot saját forrást hitelfelvételből terveztek fi-nanszírozni. A benyújtott pályázat forráshiány miatt elutasításra került;

• az Önkormányzat a 2008. évben konzorciumi tagként részt vesz a parkolók és csomópontok fejlesztése KMOP-2007-2.3.1/C intézkedés keretében a fővá-rosi vasútállomások P+R és B+R fejlesztések megvalósításában. A projekt ter-vezett összege 173,7 millió Ft volt, melyet teljes összegben európai uniós for-rásból terveztek megvalósítani. A projekt tervezett befejezési időpontja 2010. február 28.;

• az ÁROP-2008-3.A.1 intézkedés keretében az Önkormányzat a 2008. évben a Polgármesteri hivatalban a szervezeti folyamatok korszerűsítésére pályázatot nyújtott be. A fejlesztés tervezett kiadása 47,8 millió Ft volt, 43,0 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 4,8 millió Ft-ot saját forrásból terveztek finanszíroz-ni. A pályázatban meghatározott fejlesztés feladatelmaradással20 csökken-tett összegben (47,4 millió Ft összköltség és 4,7 millió Ft önerő meghatározá-sával) támogatásra került, a támogatási szerződést még nem kötötték meg;

• az EGT Norvég finanszírozási Mechanizmusok a fogyatékos személyek esély-egyenlősége intézkedés keretében az Önkormányzat a 2008. évben pályáza-tot nyújtott be az Egyesített Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Központ te-lephelyének akadálymentesítésére. A beruházás tervezett kiadása 5,4 millió Ft volt, 4,2 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 1,2 millió Ft-ot saját forrásból terveztek finanszírozni. A projekt tervezett befejezési időpontja 2009. szep-tember 3.;

• a TÁMOP 5.2.5/08/A intézkedés keretében „A gyermekeknek nem csak fészket kell adni, hanem szárnyakat is” címmel a XVII. kerületi Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak bővítésére az Önkormányzat a 2008. évben pályázatot nyújtott be. A fejlesztés tervezett kiadása 19,9 millió Ft volt, melyet teljes ösz-szegben európai uniós forrásból terveztek megvalósítani. A benyújtott pá-lyázat tartalmi hiányosság miatt elutasításra került;

• a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturá-lis fejlesztése KMOP-2008-4.5.1 intézkedés keretében az Önkormányzat a 2008. évben pályázatot nyújtott be a Holdsugár gondozási Központ felújítá-sa és új szolgáltatással történő bővítése céljából. A beruházás tervezett ki-adása 47,7 millió Ft volt, 42,9 millió Ft-ot európai uniós forrásból, 4,8 millió Ft-ot saját forrást hitelfelvételből terveztek finanszírozni. A benyújtott pályá-zat forráshiány miatt elutasításra került;

• a TÁMOP 5.2.5/08/1 intézkedés keretében „Egészséges élet kerülő út nélkül” címmel a Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata

20 A projekt megvalósítását lezáró rendezvény kiadásaival csökkentve került elfogadás-ra a benyújtott pályázat.


38

Egészségügyi Szolgálat intézménye a 2008. évben pályázatot nyújtott be. A fejlesztés tervezett kiadása 18,9 millió Ft volt, melyet teljes összegben európai uniós forrásból terveztek megvalósítani. A benyújtott pályázat tartalmi hiá-nyosság miatt elutasításra került.

A 2006-2009. évek költségvetési rendeletei a felhalmozási célú kiadások és be-vételek előirányzatai között szerepeltették az európai uniós forrásból megvaló-suló fejlesztési feladatokat, azonban az Ámr. 29. § (1) bekezdés k) pontjának előírása ellenére a költségvetési rendeletek nem tartalmazták elkülönítet-ten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projek-tek bevételeit és kiadásait21. Az Önkormányzatnak a 2006-2008. években európai uniós forrásból megvalósított, több éves kihatással járó fejlesztése nem volt.

2.1.2. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályo-zottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az el-lenőrzési feladatok meghatározása

Az Önkormányzatnál 2009. márciusáig az európai uniós forrásokhoz kapcso-lódóan nem határozták meg a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás köte-lezettségét, a belső ellenőrzési stratégiát (éves ellenőrzési tervet) megalapozó kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesz-tési feladatokra, a külső személlyel, szervezettel kötött szerződésben nem hatá-rozták meg – a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vo-natkozóan – a pályázatkészítést végző felelősségét, valamint nem írták elő a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségeit. A jegyző és a polgármester 2009. március 27-én a pályázati projektek megvalósulásának fo-lyamatáról kiadott utasításában kijelölték az önkormányzati szintű pályázat-koordinálás feladatának felelősét, meghatározták a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előkészítési jogkörrel rendelkezők közötti információ-szolgáltatási kötelezettséget, a pályázatfigyelés és -készítés eljárásrendjét, a fej-lesztés lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet, de nem határozták meg az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás felelősét.

Az utasítás alapján az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátá-sáért a Polgármesteri iroda alá tartozó EU Programiroda felelős. A pályázati pro-jektekkel kapcsolatos koordinálási feladatokat a programiroda vezetője irányítja. Az európai uniós pályázatok figyelése az EU Programiroda dolgozói és a megbí-zott gazdasági társaság mellett a Polgármesteri hivatal valamennyi dolgozójá-nak feladata. A projektek előkészítéséért és megvalósításáért a Polgármesteri iro-

21 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint az Önkormányzat 2009. évi költségvetési rendeletét módosító 29/2009. (VIII. 31.) rendelettel az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai elkülönített bemutatása külön mellékletben történt meg.


39

da vezetője által – fejlesztési feladatonként – kinevezett „projekt munkacsoport” fe-lelős.

Az európai uniós forrásokból támogatott fejlesztési feladatok lebonyolítására vonatkozó előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat külön nem, ha-nem a FEUVE keretein belül szabályozták. A belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra nem terjedt ki.

Az európai uniós források pályázatfigyelésével összefüggő feladatok végre-hajtásának személyi, szervezeti feltételeit az Önkormányzatnál kialakí-tották, a feladatot részben gazdasági társasággal kötött megbízási szerződés-sel, részben – a pályázati projektek megvalósításának folyamatáról kiadott utasítás alapján – saját dolgozókkal látták el. A Polgármesteri iroda vezetőjé-nek munkaköri leírása a 2007. évtől tartalmazta a pályázatfigyelés feladatát22.

A Polgármesteri hivatalon belül a pályázatkészítés személyi, szervezeti feltételeit az EU Programiroda 2007. évben történő kialakításával és gazdasá-gi társasággal kötött szerződéssel biztosították. Az Önkormányzat által a 2006-2009. I. negyedévben benyújtott 18 európai uniós pályázatból a pályázatkészí-tés feladatát hat pályázat esetében gazdasági társasággal kötött megbízási szerződéssel biztosították, 12 pályázat esetében az EU Programiroda dolgozói látták el ezeket a feladatokat.

A gazdasági társasággal a pályázatfigyelésre és -készítésre kötött megbízási szerződésben előírták a feladatellátási kötelezettséget, a megbízott külső szerve-zet és a Polgármesteri hivatal képviselője közötti információk átadásának formáját, tartalmát és módját, de 2009. év januárjáig nem határozták meg a megbízott külső szervezet és a Polgármesteri hivatal képviselője közötti kapcsolattartás, valamint a felelősség szabályait23. Az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok lebonyolításával az Ön-kormányzat valamennyi nyertes pályázatánál saját dolgozóit – az EU Prog-ramiroda köztisztviselőit – bízta meg. A fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségeit nem írták elő.

2.1.3. A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása

Az Önkormányzat a KMOP-2.1.1/B-2007-0054 pályázati cél keretében, a kerület földes utcáinak felújítására nyert el támogatást. A pályázat feladatelmaradás nélküli 5%-os költségcsökkentéssel került elfogadásra. A 2008. május 28-án megkötött támogatási szerződés alapján a fejlesztés 475,0 millió Ft európai uniós támogatásból és 258,8 millió Ft saját forrásból kerül megvalósításra 2009. augusztus 31-ig. A projekt lebonyolítását a támogatási

22 A főépítész munkaköri leírása a 2009. évtől tartalmazta a pályázatfigyelés feladatát. 23 A gazdasági társasággal kötött egy évre szóló megbízási szerződést 2009. január 5-én kiegészítették a felelősségi szabályokkal és kapcsolattartó személyekkel.


40

szerződésnek megfelelően, időben elkezdték. A fejlesztési feladat lebonyolítását az EU Programiroda dolgozói végezték. A fejlesztési feladat megvalósítására – a saját forrás és a megelőlegezés biztosítására – a költségvetésben a 2008. évben 306,8 millió Ft, a 2009. évben 781,5 millió Ft előirányzatot terveztek a belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátására címen. A 2009. év I. negyedévéig a kivitelezés előkészítésére (jogi szolgáltatás, tanácsadás, műszaki tervek) 13,7 millió Ft kiadás merült fel, ezen gazdasági események tekintetében a szabályozásnak megfelelően végezték el a FEUVE feladatokat. PEJ benyújtására nem került sor. Belső illetve külső ellenőrzés – a 2009. év I. negyedévének végéig – az európai uniós forrásból támogatott fejlesztési feladat megvalósítását nem vizsgálta.

Az Önkormányzat a szabályozottság és a szervezettség tekintetében a 2006-2008. évek között annak ellenére nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására, hogy az európai uniós forrásokra történő pályázatok a gazdasági programban, és az ágazati, szakmai koncepciókban meghatározott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódtak, a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladat le-bonyolításának szervezeti, személyi feltételeit biztosították, a folyamatba épí-tett, előzetes és utólagos, vezetői ellenőrzési feladatokat a gazdálkodásra vo-natkozó területen szabályozták, azonban nem határozták meg a pályázat-figyelést végző és a döntési, illetve a döntéselőterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét, a belső ellenőrzési stratégiát és az éves ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzés nem terjedt ki az euró-pai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, a külső személlyel, szervezettel kötött szerződésben nem határozták meg – a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan – a pályázatkészítést vég-ző felelősségét, valamint nem írták elő a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségeit24.

A közbenső egyeztetés során a polgármester észrevétele szerint: „A jelentés részletes megállapítások részében kijelenti, hogy Rákosmente Önkormányzata a szabályozottság és szervezettség tekintetében a 2006-2008. évek között annak ellenére nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére, hogy a pályázatok elnyeréséhez szükséges szervezeti feltételeket biztosította. Rákosmente Önkormányzata 2007-ben a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Irodájának keretében létrehozta az EU Programiro-dát, melynek feladata az önkormányzat számára sikeres európai uniós pályázatok meg-írása és azok lebonyolítása. Álláspontunk szerint az önkormányzat eredményesen felké-szült az európai uniós források igénybevételére és a támogatások várható felhasználásá-ra, ezt igazolja a 2007 óta működő, gyakorlott szakemberekből álló szervezeti háttér, s az elmúlt két esztendő alatt megítélt több mint 1,7 Md Ft uniós támogatási összeg, amely önkormányzatunk éves költségvetését tekintve jelentős fejlesztési forrást tesz ki. Az önkormányzat felkészültségét az európai uniós pályázatok elkészítésére és megvalósí-tására vonatkozóan mindezek alapján eredményesnek és sikeresnek értékeljük.”

24 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a 2009. szeptember 11-ei hatállyal a polgármester és a jegyző által kiadott 5/2009. számú együttes utasításban meghatározásra került a nyilvántartásért felelős, valamint a lebonyolítások ellenőrzéséért felelős személy.


41

Az észrevétel nem megalapozott, mivel a számvevői jelentés részletes megállapí-tások fejezetében – a 2006-2008. évek vonatkozásában – az ÁSZ által meghatáro-zott lényegességi szempontok, szintek figyelembevételével rögzítettük, hogy az Önkormányzat a szabályozottság és a szervezettség tekintetében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatá-sok felhasználására. Az ÁSZ által meghatározott kritériumok szerint amennyiben kettőnél több lényegességi szempontra, szintre vonatkozó megállapítás nemleges, akkor a szabályozottság és szervezettség tekintetében a minősítés az, hogy az ön-kormányzat nem készült fel eredményesen. A lényegességi szempontok, szintek értékelése alapján a nem megfelelő minősítést az eredményezte, hogy az Önkor-mányzat nem teljesített négy lényegességi szempontot, szintet. Az Önkormányzat felkészültségének minősítésében az elnyert európai uniós támogatások nagyság-rendje – az ÁSZ vizsgálat által figyelembe veendő kritériumok alapján – nem mérvadó a megítélés szempontjából.

A pályázati projekt megvalósulásának folyamatáról 2009. márciusában készült utasításban az Önkormányzat meghatározta a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét, valamint a 2009. évre a pályázat-készítési feladat ellátásáról gazdasági társasággal kötött szerződés tartalmazta – a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan – a pályázatkészítést végző felelősségét.

2.2. Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététe-le

A Képviselő-testület által 2007. márciusában elfogadott Informatikai fejlesztési program tartalmazta az informatikai helyzetelemzést és a középtávú – a 2009. év végéig megvalósítandó – célkitűzéseket. A program hosszú távú célkitűzése-ket nem tartalmazott.

A célkitűzések között integrált ügyviteli rendszer, dokumentumkezelő rendszer bevezetése, interneten keresztül bonyolított telefonrendszer kialakítása, valamint térinformatikai rendszer bevezetése szerepelt.

A célkitűzésekben nem határozták meg, hogy az e-közigazgatási felada-tok megvalósításához az elektronikus szolgáltatás mely szintjének el-érését tervezik25.

Az Önkormányzat a 2006-2008. évek között nem pályázott az e-közigazgatás fejlesztésére kiírt támogatásra.

Az Önkormányzatnál e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert működtettek az elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások interneten keresz-tül26 történő igénybevételének biztosítására. Az Önkormányzat az e-

25 A polgármester mellékelt tájékoztatása szerint a 2008-2010. évekre vonatkozó Szerve-zetfejlesztési stratégiában a hosszú távú célkitűzéseket, valamint az elérni kívánt elekt-ronikus szolgáltatás szint meghatározásra került. 26 Az Önkormányzat honlapja www.rakosmente.hu címen érhető el.


42

közigazgatási feladat ellátásának személyi feltételeit vállalkozási szerződéssel biztosította, az informatikai rendszer üzemeltetésére, valamint az Önkormány-zat honlapjának szerkesztésére gazdasági társaságokkal kötött vállalkozói szer-ződést. Az e-közigazgatási feladatokat saját számítógépes információs rendsze-ren keresztül, vásárolt programmal látták el.

Az Önkormányzat az elektronikus ügyintézés szabályairól – a Ket. 160. § (1) bekezdése alapján – rendeletet alkotott27, melyben meghatározta, hogy a közigazgatási hatósági ügyek nem intézhetőek elektronikus úton.

Az Önkormányzat az e-közigazgatás keretében történő ügyintézést az állam-polgárok részére az építési engedélyezés, a szociális juttatások, támogatások, il-letve a helyi adózás ügyintézése körében a 2. elektronikus szolgáltatási szinten, az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások esetében az 1. elektronikus szol-gáltatási szinten oldották meg. Az üzleti vállalkozások részére az engedélyekkel kapcsolatos ügyintézést a 2. elektronikus szolgáltatási szinten biztosították. A teljes közvetlen, kétoldalú ügyintézés megvalósításához szükséges további fej-lesztéseket a pénzügyi és számítástechnikai feltételeinek hiánya akadályozta.

Az Önkormányzat az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét nem kísérte figyelemmel és nem értékelte annak tapasztalatait.

Az Önkormányzat 2007. január 1-től az Eisztv. 21. § (3) bekezdése alapján kötelezett volt a közérdekű adatok közzétételére. Az Önkormányzat a nettó öt millió Ft-nál alacsonyabb összegű szerződések kötelező közzétételét előíró, valamint a 200 ezer Ft-ot el nem érő támogatások közzétételének mellőz-hetőségéről rendeletet nem alkotott.

Az Önkormányzat az Eisztv. 21. § (3) bekezdésének előírását megsértve honlapján nem tett eleget a gazdasági adatok közzétételi kötelezett-ségének a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 2. § (1) bekezdésében meg-határozott szerkezeti rendben, az Önkormányzat honlapjának meg-nyitásakor a közérdekű adatok elnevezés nem szerepelt.

A 2009. év júniusában az Önkormányzat honlapján a közérdekű adatokat a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott szerkezet-ben történő közzétételének kereteit kialakították, de a közzéteendő adatok állo-mánya 15 esetben nem volt elérhető. Az Önkormányzat honlapjának megnyitá-sakor a közérdekű adatok elnevezést feltüntették.

A közbenső egyeztetés során a polgármester észrevétele szerint: „A Polgármesteri Hivatal honlapját felülvizsgálva a 18/2005 (XII. 27.) IHM rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott szerkezeti rendben közzétettük a szükséges adatokat, a korábban hiányzó adatok pótlása folyamatban. Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tar-tom megjegyezni, hogy álláspontunk szerint a közzétételi listákon szereplő adatok köz-zétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet sze-mélyi hatálya nem terjed ki az önkormányzatokra. A rendelet 1. § (1) bekezdése szerint

27 Az Önkormányzat 40/2005. (X. 26.) számú rendelete az elektronikus hatósági ügyin-tézésből kizárt ügytípusokról.


43

a rendelet hatálya az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.) 3. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott közfeladatot ellátó szervekre terjed ki. Az önkormányzatok viszont – mint önálló jogi személyiségű jogalanyok – nem közfel-adatot ellátó szervek. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) va-lamint az önkormányzatok működését szabályozó egyéb jogszabályok alapján egyértel-műen megállapítható, hogy a települési önkormányzatok a közfeladatok ellátásának kö-telezettjei, amely kötelezettségeiknek – többnyire – az általuk fenntartott költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, iskolák, óvodák, szociális intézmények, stb.) mint önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalanyok útján tesznek eleget. Az önkormányzati fel-adat-ellátási kötelezettség körébe tartozó közfeladatokat ténylegesen ellátó szervek (mint amilyen például az Ötv-ben a képviselő-testület szerveként definiált polgármesteri hivatal) mint jogalanyok tehát az Eitv. és ezzel együtt a 18/2005. (XII. 27.) IHM rende-let személyi hatálya alá tartoznak, maguk az önkormányzatok viszont – mivel nem mi-nősülnek szervnek – nem tartoznak egyik fent említett jogszabály személyi hatálya alá sem. Az Eitv. hatályba léptetéséről rendelkező 21. § (3) bekezdés sem írja felül a törvény személyi hatályáról rendelkező 3. § (1)-(2) bekezdéseit, amikor az „önkormányzatok vo-natkozásában” kifejezést használja, mivel ez esetben is az önkormányzatok kötelezett-ségeivé tett feladatokat ténylegesen ellátó szervekről van szó.

Az észrevétel nem megalapozott, mivel az önkormányzatok közzétételi kötelezett-ségére a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet előírásait alkalmazni kell, amely a ren-delet 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján egyértelműen megállapítható: „E rendelet rendelkezéseit a megyei önkormányzatok és az 50 000-nél nagyobb lakónépes-ségű városok vonatkozásában 2007. január 1-jétől, az egyéb helyi önkormányzatok, to-vábbá az egyéb közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában legkésőbb 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.”

Az Önkormányzat az Áht. 15/A. § (1) bekezdését megsértve a 2008. évre vonatkozóan, a céljellegű működési és felhalmozási támogatások 80%-át – a támogatás kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, a támogatási program megvalósítási helyét – elektronikusan nem tette közzé28.

A 2008. évben az Önkormányzat honlapján a céljellegű fejlesztési és működési támogatások nem a „támogatási szerződések nyilvánosságra hozatala”, hanem a „nyilvános szerződések” címszó alatt szerepeltek.

Az Önkormányzat intézményei a 2008. évben céljellegű támogatást nem nyújtottak.

Az Önkormányzat az Áht. 15/B. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve a 2008. évre vonatkozóan, a pénzeszközei felhasználásával, vagyonnal történő gazdálkodásával összefüggő, a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás meg-rendelésre vonatkozó szerződések 90%-át – a szerződés megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott

28 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint támogatási szerződéseket az Önkormányzat honlapján közzétették.


44

időre kötött szerződés esetében annak időtartamát – elektronikusan nem tette közzé29.

Az önkormányzati intézmények által kötött szerződések adatainak közzétételéről nem gondoskodtak30.

Az Önkormányzat által közzétett – az Ámr. 22. számú melléklet 5. sorában meghatározott – a 2007. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása nem felelt meg a Vhr. 40. § (4) és (7)-(11) bekezdéseiben rögzített tartalmi követelményeknek31.

Az Önkormányzat az „E-önkormányzat – Önkormányzati rendelettár” címszó alatt közzétette a 2007. évi beszámoló szöveges értékelését, amely tartalmilag nem fe-lelt meg az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó köve-telményeknek. A szöveges indokolásban nem ismertették azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirány-zatok tervezettől eltérő felhasználását, nem mutatták be azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költség-vetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre, nem indokolták továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket. Nem készült szöveges értékelés a külön kormányrendele-tek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott európai uniós támoga-tási programok, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról, az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőkről. A szöveges indokolásban nem sorolták fel részletesen a közalapítványok, az alapít-ványok számára a térítésmentesen juttatott eszközök értékét. A könyvviteli mér-legben kimutatott részesedések a szöveges értékelésben nem kerültek bemutatás-ra azon gazdasági társaságok neve, székhelye – a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett –, amelyben az Önkormányzat részesedéssel rendelkezik. A szöveges magyarázatok között nem került bemutatásra az Önkormányzat szám-viteli politikájának változása és annak hatása. Az Önkormányzat könyvvizsgála-ti kötelezettségére a beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelmű-en nem utaltak.

29 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a megkötött szolgáltatási, építési és árubeszerzési szerződéseket az Önkormányzat hon-lapján közzétették. 30A Rákosmente Egészségügyi Szolgálat a 2008. évben a gyermekfelügyeleti ellátás, va-lamint a felnőtt ügyeleti ellátás biztosítására kötött 7,8 millió Ft, illetve 50,3 millió Ft értékben szerződést. 31 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a 2008. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklását közzétették, az tartalmilag megfelelt a Vhr-ben rögzített követelményeknek.


45

3. A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS BELSŐ KONTROLLJAI

3.1. A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előze-tes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál

A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsá-gának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabály-szerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem szabályozta:

• annak ellenőrzését, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények költség-vetési javaslatukat a jogszabályi előírásoknak megfelelően dolgozták-e ki, javasolt előirányzataik megalapozottak-e, az ismert kötelezettségeket meg-tervezték-e, az általuk benyújtott költségvetési igények indokoltak, illetve tel-jesíthetőek-e, valamint a saját bevételek (helyi adók, intézményi térítési dí-jak, egyéb szolgáltatási díjak) előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e32;

• az intézményi pénzmaradványok kimunkálása szabályszerűségének ellenőr-zését annak érdekében, hogy azzal megalapozzák az intézményi pénzma-radvány képviselő-testületi felülvizsgálatát és jóváhagyását;

azonban a kialakított belső kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hi-bák többsége ellen védelmet nyújtottak.

A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot je-lentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel elkészítet-ték a gazdasági szervezet ügyrendjét, a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőr-zési rendszer keretében szabályozta a munkafolyamatba épített ellenőrzési jog-körök gyakorlásának rendjét, amelynek során meghatározta a szakmai teljesí-tés igazolásának módját, kijelölte a szakmai teljesítés igazolását végző szemé-lyeket, írásban megbízta az érvényesítőket, biztosította a felhatalmazásoknál, a megbízásoknál és a kijelöléseknél az összeférhetetlenségi követelmények érvé-nyesülését. A jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvona-lát, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint a kockázatkezelé-si eljárásrendet. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a gazdasági szervezet ügyrendjében nem határozták meg a vezetők és más dol-gozók feladat-, hatás- és jogkörét33, a 2008. szeptember 15-étől hatályos leltá-

32 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a 6/2009. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasításban – a költségvetés tervezés, a költ-ségvetési beszámolás, a pénzmaradvány elszámolás és felülvizsgálat rendjéről – 2009. szeptember 14-i hatállyal rendelkeztek a költségvetés tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a Polgármesteri Hivatal és az intézmények költségvetési javaslatának kidolgozási menetének, az előirányzatok megalapozottságának ellenőrzése során el-végzendő feladatok szabályozásáról. 33 A polgármester mellékelt tájékoztatása szerint a gazdasági szervezet ügyrendjének 1. számú mellékletében meghatározták a vezetők és más dolgozók feladat- és hatás-körét, valamint felelősségi körét.


46

rozási szabályzatban az ingatlanok tekintetében kétévenkénti gyakoriságú lel-tározási kötelezettség írtak elő, azonban arra helyi rendeleti szintű szabályozás nem volt34. A jegyző nem rendelkezett a selejtezési szabályzatban az üzemelte-tésre, kezelésre átadott eszközök selejtezésére vonatkozóan a döntéshozatalra jogosultak köréről, valamint az önköltségszámítás rendjéről35. A dolgozók munkaköri leírása nem tartalmazta az értékelések ellenőrzéséért felelős mun-kakört, illetve a feladat ellátásának kötelezettségét36. Az ellenőrzési nyomvo-nalban nem rögzítették az egyes tevékenység/feladat elvégzését igazoló doku-mentum fellelhetési helyét a rendszerben37. A kockázatkezelési eljárásrend ki-alakítása során a kockázatok értékelésének szabályozása és kategóriába soro-lása nem történt meg38.

A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellen-őrzési feladatok szabályozottsága javult a 2009. évre a korábbi ÁSZ vizs-gálat javaslatainak hasznosulása következtében, mivel a jegyző az intézmé-nyek egységes számviteli rendjét kialakította, a pénzkezelési szabályzatban a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő szabályokat rögzítet-te.

A Polgármesteri hivatal rendelkezett a Képviselő-testület által – a 75/2007. (III. 22.) határozattal – elfogadott, a 2007-2009. időszakra vonatkozó Informatikai fejlesztési programmal. A jegyző a Polgármesteri hivatalra vonatkozó informatikai védelmi szabályzatot39 kiadta. Az informatikai sza-bályzatok megismertetése irodai szintű munkaértekezletek keretében történt meg. A Polgármesteri hivatalban a pénzügy-számvitel által használt progra-mok adatai informatikai hálózaton, központi szerveren keresztül elérhetőek voltak. A Polgármesteri hivatalban integrált pénzügyi-számviteli informatikai rendszert vezettek be, 2001. január 1-től.

34 A Képviselő-testület – az ÁSZ ellenőrzés ideje alatt – a 21/2009. (V. 12.) számú rende-letében adott felhatalmazást az ingatlanok esetében a leltározás két évenkénti végre-hajtására. 35 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint az eszközök hasznosítási, selejtezési szabályzatát kiegészítették az üzemeltetésre átadott eszközök tekintetében a döntéshozatalra jogosultak körével. A jegyző 2009. szeptember 10-én kiadta a Polgármesteri Hivatal önköltségszámítási szabályzatát. 36 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a gazda-sági területen lévő vezetők munkaköri leírásainak kiegészítése megtörtént (2009. sze-tember 14-én) az értékelési feladatok ellenőrzésére vonatkozóan. 37 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint az ellen-őrzési nyomvonal 2009. augusztus 24-i hatállyal kiegészítésre került az egyes tevékenység/feladat elvégzését igazoló dokumentum fellelhetőségi helyével. 38 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a FEUVE szabályzatban a kockázatkezelési eljárásrend kiegészítésre került a kockázatok értékelé-sének és kategóriába sorolásának szabályaival. 39 A 2006. december 1-ével kiadott számítástechnikai védelmi szabályzatot a 2009. áp-rilis 6-án hatályba léptett számítástechnikai védelmi szabályzat helyezte hatályon kí-vül.


47

A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott in-formatikai rendszerek működésére vonatkozó szabályok hiányosságai magas kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatalban:

• a hozzáférési jogosultságokra vonatkozóan eljárásrend nem készült;

• nem rögzítették a Polgármesteri hivatal pénzügyi-számviteli programjaihoz a külső fejlesztők bármilyen típusú hozzáférésének tilalmát;

• nem volt biztosított a pénzügyi-számviteli rendszerből ellenőrzési lista (nap-ló) lekérése, amelyből megállapítható, hogy melyik azonosítóval, mikor vé-gezték a műveleteket, és mi volt a műveletek pontos tartalma;

• nem volt szabályozott a pénzügyi-számviteli programváltozások ellenőrzésé-re, tesztelésére vonatkozó eljárás;

• a pénzügyi-számviteli program mentési eljárása keretében a felelősségi vi-szonyokat nem szabályozták.

3.2. A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban

A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert a hiányos szabályozás miatt nem végezték el

• annak ellenőrzését, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények költség-vetési javaslatukat a jogszabályi előírásnak megfelelően dolgozták-e ki, ja-vasolt előirányzataik megalapozottak-e, az ismert kötelezettségeket megter-vezték-e a Polgármesteri hivatalban és az intézményeknél, az általuk be-nyújtott költségvetési igények indokoltak, illetve teljesíthetőek-e, valamint a saját bevételek (helyi adók, intézményi térítési díjak, egyéb szolgáltatási dí-jak) előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e;

• az intézmények pénzmaradvány megállapítása szabályszerűségének, illetve az intézményi eredeti, a módosított előirányzatok és a teljesítések eltérése in-dokoltságának ellenőrzését;

• az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint annak a Képviselő-testület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőr-zését40.

A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások fedezetére a 2008. évi

40 A polgármester mellékelt tájékoztatása szerint a Gazdasági Irodára vonatkozó ellen-őrzési nyomvonal módosításra került, abban meghatározták a költségvetés és a zár-számadás tervezés folyamatában az ellenőrzési feladatokat.


48

elemi költségvetésben 23,4 millió Ft eredeti előirányzatot terveztek, amely ösz-szeg az év közben történt módosításokkal 23,9 millió Ft-ra emelkedett, a 2008. évi teljesítés 13,5 millió Ft volt. A tervezett dologi kiadásokból az eredeti elői-rányzat 5,3%-os, a módosított előirányzat 5,2%-os, illetve a teljesítés 3,9%- részarányt képviselt. A 2009. évben 29,4 millió Ft volt az eredeti előirányzat, melyet 2009. I. félévéig Képviselő-testület 33,6 millió Ft-ra módosított. A terve-zett dologi kiadásokon belül a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kap-csolatos kiadások eredeti előirányzata 6,6%-os, a módosított előirányzat 6,4%-os részarányt képviselt. A megrendelésben, szerződésben meghatározott munka tárgya41 összhangban volt a Polgármesteri hivatal által ellátott feladatokkal. A Polgármesteri hivatalnál a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a szakmai teljesítésigazo-lás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel az út- és járda karbantartásokra, számítástechnikai eszközök szervizelé-sére, klímaberendezések szerelésére vonatkozó szerződésekben, megrendelések-ben, megállapodásokban meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolá-sára kijelölt személyek a szakmai teljesítés igazolására vonatkozó utasítás1,2,3-ban előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vo-natkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött.

A Polgármesteri hivatalnál a gépek, berendezések, felszerelések beszer-zésével, létesítésével kapcsolatos kiadások fedezetére a 2008. évi költségve-tésben 80 millió Ft eredeti előirányzatot terveztek, az év közbeni módosítások-kal a Képviselő-testület a módosított előirányzatot 73,7 millió Ft összegben ha-tározta meg, a teljesítés 14,5 millió Ft összegű volt. Az eredeti előirányzat 2,7%-os, a módosított előirányzat 1,4%-os, a teljesítés 0,7%-os részarányt képviselt a tervezett, illetve teljesített felhalmozási célú kiadásokból. A 2009. évben 74,6 millió Ft volt az eredeti előirányzat, amelyet 2009. I. félévéig a Képviselő-testület 133,8 millió Ft-ra emelt. A tervezett felhalmozási célú kiadásokon belül a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos ki-adások eredeti előirányzata 2,6%-os, a módosított előirányzat 2,1%-os rész-arányt képviselt. A szerződésben meghatározott beszerzések tárgya42 összhang-ban volt a Polgármester hivatal által ellátott feladatokkal. A Polgármesteri hi-vatalnál a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, létesítése gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a szakmai teljesítésigazo-lás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a számítógépek és monitorok, az irodai bútorok, valamint a klímaeszkö-zök beszerzésére vonatkozó szerződésekben, megrendelésekben, megállapodá-sokban meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt szemé-

41 A megfelelőségi teszt elvégzése során ellenőrzött külső szolgáltatók által végzett kar-bantartások, kisjavítások út- és járda, valamint zöldterület karbantartásokra, iroda- és számítástechnikai eszközök javítására, a klímaberendezések szervizelésére irányultak. 42 A megfelelőségi teszt elvégzése során ellenőrzött gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kiadások számítógépek és monitorok, irodai bú-torok, valamint klímaeszközök beszerzésére irányultak.


49

lyek a szakmai teljesítés igazolására vonatkozó utasítás1,2,3-ban előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok ér-vényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzé-séről meggyőződött.

A Polgármesteri hivatal a működési célú pénzeszközátadások állam-háztartáson kívülre teljesített kiadásainak fedezetére a 2008. évi elemi költségvetésben 95,5 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amely összeg az év közbeni módosítások következtében 169,7 millió Ft-ra nőtt, a 2008. évi teljesítés 144,9 millió Ft volt. Az eredeti előirányzat 85,6%-ot, a módosított 63,4%-ot, a teljesítés 64,6%-ot képviselt az államháztartáson kívüli pénzeszközátadások ki-adási előirányzatból. A 2009. évi elemi költségvetésben tervezett 82,1 millió Ft, valamint a 2009. I. félévéig megállapított módosított előirányzat 146,3 millió Ft előirányzat az államháztartáson kívüli pénzeszközátadások előirányzatának 89,1%-a, illetve 83,5%-a volt. A Polgármesteri hivatal a felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre teljesített kiadásainak fedezetére a 2008. évi elemi költségvetésben 6 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amely összeg az év közbeni módosítások következtében 78,1 millió Ft-ra nőtt, a teljesítés 55,3 millió Ft volt. Az eredeti előirányzat 5,4%-ot, a módosí-tott 29,1%-ot, a teljesítés 24,6%-ot képviselt az államháztartáson kívüli pénz-eszközátadások kiadási előirányzatból. A 2009. évi elemi költségvetésben erede-ti előirányzatot nem terveztek, a 2009. I. félévéig a Képviselő-testület 18,9 mil-lió Ft összegű módosított előirányzat állapított meg, amely az államháztartá-son kívüli pénzeszközátadások kiadási előirányzatának 10,8%-a volt. Az elői-rányzatok felhasználására vonatkozó megállapodásokban, támogatási szerző-désekben43 meghatározott cél összhangban volt az önkormányzati feladatok-kal. A Polgármesteri hivatalnál az államháztartáson kívülre teljesített működé-si és a felhalmozási célú pénzeszközátadások gazdasági eseményei között el-számolt kiadások teljesítése során a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a társa-dalmi szervezetek, magánszemélyek kulturális és sport céljainak támogatására, társasház felújításokra, egyházak támogatására vonatkozó szerződésekben, megállapodásokban meghatározott célok teljesítésének, a kiadások jogosultsá-gának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a szakmai teljesítés igazolására vonatkozó utasítás1,2,3-ban előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó sza-bályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött.

A Polgármesteri hivatalnál a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések és felszerelések beszerzése, valamint az államháztartáson kívülre történő működési, illetve felhalmozási célú pénzeszközátadások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a belső kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a szerződésekben, meg-rendelésekben meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultsá-

43 A megfelelőségi teszt elvégzése során ellenőrzött államháztartáson kívülre teljesített működési, illetve felhalmozási célú pénzeszközátadás társadalmi szervezetek, magán-személyek kulturális és sport céljainak támogatására, társasház felújításokra, egyházak támogatására történt.


50

gának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdálkodási jogkörök szabályzatában előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőző-dött.

A Polgármesteri hivatalnál a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásánál alkal-mazott informatikai rendszerek belső kontrolljainak megbízhatósá-ga gyenge volt, mivel nem biztosították

• a pénzügyi és számviteli integrált rendszerben tárolt hozzáférési jogosultsá-gok tekintetében, hogy azok ne tartalmazzanak fejlesztőket;

• a pénzügyi-számviteli program elemeire vonatkozó változáskezelési eljárá-sok, illetve a változáskezelési eljárások ellenőrzésének, tesztelésének doku-mentálását;

• pénzügyi-számviteli programban ellenőrzési lista készítését (naplózás) min-den adathozzáférésről, adatmódosításról, adattörlésről.

3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása

A Képviselő-testület a Polgármesteri hivatal szervezetéről, munkarendjéről és ügyfélfogadási rendjéről szóló 25/1996.(V. 17.) számú rendeletében Belső Ellen-őrzési Csoportot hozott létre, a belső ellenőrzési feladatok ellátásának módja44 megfelelt az Ötv. 92. § (7) bekezdésében előírtaknak. A Polgármesteri hivatali SzMSz-ben a Belső Ellenőrzési Csoport közvetlen jegyzői alárendeltségét, irányí-tását rögzítették, a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét biztosították.

A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában összessé-gében alacsony kockázatot jelentett, mivel a Polgármesteri hivatali SzMSz-ben meghatározták a belső ellenőrzést végző egység jogállását, feladatait, a belső ellenőrzési kötelezettséget, a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú belső ellenőrzési kézikönyvet a jegyző jóváhagyta, a belső ellenőrzés rendelke-zett kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervvel, és a Képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési tervekkel. Az ellenőrzések lefolytatásához el-lenőrzési programot készítettek, valamint meghatározták a belső ellenőrzések nyilvántartásának kialakításával kapcsolatos előírásokat. Annak ellenére ösz-szességében alacsony volt a kockázat, hogy a jegyző a belső ellenőrzési vezető 2008. április 28-án történt közszolgálati jogviszonyának megszűnését követően nem gondoskodott belső ellenőrzési vezető kinevezéséről45, az ellenőrzések le-

44 A fővárosi és fővárosi kerületi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatoknál 2007. január 1-jétől kötelező a belső ellenőrzési egység létrehozása, kivéve, ha társulás kere-tében látják el a belső ellenőrzést. 45 A polgármester mellékelt tájékoztatása szerint nyilvános pályáztatás útján kiválasz-tásra került a Polgármesteri hivatalnál a belső ellenőrzési vezető, és kinevezése 2009. november 1-jén megtörtént.


51

folytatásához összeállított ellenőrzési programokat – a belső ellenőrzési vezető közszolgálati jogviszonyának megszűnését követően – a jegyző hagyta jóvá46. A belső ellenőrzési vezető feladatai között nem írták elő az éves ellenőrzési terv megküldésére, valamint az ellenőrzés megszakítására vagy felfüggesztésére vo-natkozó szabályokat.47 A foglalkoztatott belső ellenőrök számát nem a felada-tokkal, stratégiai tervben foglaltakkal összhangban állapították meg48.

A belső ellenőrzés létszáma a 2008. év elején három fő volt, amely az intézményi ellenőrzési, a Polgármesteri hivatal hatósági ügyintézésére vonatkozó ellenőrzési feladatok – a 2008. évben hat db – és az év folyamán elrendelt soron kívüli ellen-őrzések – ennek keretében a panasz kivizsgálások magas száma, amely a 2008. évben kilenc db volt – miatt nem állt arányban a szervezet által ellátandó felada-tokkal. A nem megfelelő ellenőri kapacitás miatt a 2008. évben az intézmények tekintetében egyes ellenőrzési feladatokat49 külső szolgáltatóval láttak el. A ter-vezett ellenőrzési feladatok ellátását nehezítette a 2008. évben, illetve a 2009. év-ben a nyugdíjazások – a belső ellenőrzési vezető és egy fő belső ellenőr – miatti további létszámcsökkenés. A belső ellenőrzési vezetői és belső ellenőri státuszok betöltésére kiírt pályázatok nem vezettek eredményre50.

A kockázatelemzés nem terjedt ki a közbeszerzési eljárások lebonyolítására, az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaság működésére, valamint az európai uniós forrásokkal támogatott fej-lesztési feladatokra51.

A 2007-2011. évekre vonatkozó stratégiai terv, valamint a 2008. évi és a 2009. évi belső ellenőrzési tervek kockázatelemzésen alapultak, amelyek-ben a Polgármesteri hivatal és az intézmények belső szabályozottságát, vala-mint a tervezési folyamatokat minősítették magas kockázatúnak.

A Polgármesteri hivatalban a 2008. évi belső ellenőrzési terv szerint nyolc ellenőrzést terveztek, pénzügyi ellenőrzés keretében a támogatásra át-

46 A Ber. 23. § (3) bekezdése előírja, hogy az ellenőrzési programot a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá. 47 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a 2009. szeptember 10-ei hatállyal kiadott belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítették a belső el-lenőrzési vezető éves ellenőrzési terv megküldésére, valamint az ellenőrzés megszakítá-sára vagy felfüggesztésére vonatkozó feladatait. 48 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a jegyző 2009. július 9-ei hatállyal gondoskodott egy fő belső ellenőr kinevezéséről. 49 A 2008. évben kilenc részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél – oktatá-si-nevelési intézményeknél –, valamint egy művelődési intézménynél tervezett ellenőr-zések elvégzésére gazdasági társasággal kötöttek megbízási szerződést, 2008. november 25-én. 50 A 2008. évben, illetve 2009. I. félévében összesen hat alkalommal kerültek meghirde-tésre a megüresedett belső ellenőrzési vezetői és belső ellenőri álláshelyek. 51 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a 2009. évi éves ellenőrzési tervhez 2009. szeptember 14-én készült kockázatelemzés kiterjedt a közbeszerzési eljárások lebonyolítására, az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaság (Rákosmente Kft.) működésére, valamint az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra.


52

adott pénzeszközök felhasználásának, elszámolásának, szabályszerűségi ellen-őrzés keretében az államigazgatási, önkormányzati hatósági jogkör gyakorlá-sának52, valamint az informatikai rendszer ellenőrzését. Az Önkormányzat fel-ügyelete alá tartozó költségvetési intézményeket érintően 16 ellenőrzést tervez-tek, kilenc esetben az intézmények pénzügyi-gazdasági tevékenysége szabályo-zottságának, szabályszerű működésének ellenőrzését, valamint a 2008. évi normatív állami hozzájárulások igénylését és elszámolását 12 oktatási-nevelési intézmény és hat szociális ellátást biztosító intézményben, továbbá hat műve-lődési intézménynél a működésük szabályozottságának ellenőrzését.

A 2009. évi belső ellenőrzési tervben a Polgármesteri hivatal tekintetében 10 ellenőrzés szerepelt, az államigazgatási, önkormányzati hatósági jogkör gyakorlásának53, valamint az informatikai rendszer működésének ellenőrzését tervezték. Az intézményekre vonatkozóan tervezet 11 ellenőrzés keretében ki-lenc intézménynél a pénzügyi-gazdasági tevékenység szabályozottságának, szabályszerű működésének, a 2009. évi normatív állami hozzájárulások igény-lésének és elszámolásának, valamint szabályszerűségi ellenőrzés keretében a Tanuszoda működésének vizsgálatát tervezték.

A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízható-sága jó volt, mivel a belső ellenőrzési feladat ellátása a Belső Ellenőrzési Cso-port keretében valósult meg, a jegyző a belső ellenőrzési feladatok végrehajtása során biztosította az ellenőrzést végzők funkcionális (szervezeti és feladatköri) függetlenségét, a 2008. évi éves ellenőrzési tervben szereplő intézményi ellenőr-zéseket – ennek keretében a kockázatelemzésben magas kockázatúnak értékelt területek ellenőrzését – végrehajtották. Az elvégzett vizsgálatokról jogszabály-ban előírt szerkezeti, tartalmi követelményeknek megfelelő ellenőrzési jelenté-seket készítettek, az ellenőrzött szervezetek kettő esetben tettek észrevételt, illet-ve 10 esetben intézkedési tervet állítottak össze. A jogszabályban előírt tarta-lommal nyilvántartást vezettek az elvégzett ellenőrzésekről, valamint az ellen-őrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról, a végre-hajtott intézkedésekről. A feltárt hiányosságok megszüntetéséről az ellenőrzött szervezetnél az intézkedési terv végrehajtásáról készített beszámoló alapján győződtek meg. A jegyző teljesítette a Polgármesteri hivatal folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint a belső ellenőrzésnek a működtetéséről a jogszabályban rögzített formában a nyilatkozattételi kötele-zettségét.

52 A Polgármesteri hivatalon belül – többek között – tervezték a Családvédelmi csoport-nál a szociális tanulmányi ösztöndíj megállapításának és elszámolásának ellenőrzését, valamint a gyermekvédelmi támogatás ügyintézésének vizsgálatát, a Gazdasági iro-dánál a helyi adók előírásával és beszedésével kapcsolatos feladatok ellátásának el-lenőrzését. 53 A Polgármesteri hivatalon belül a 2008. évben elmaradt ellenőrzések ismételt beter-vezésén túl tervezték a Humánszolgáltató csoportnál a közgyógyellátás és a méltányos egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításának vizsgálatát, a Család-védelmi csoportnál a gyámügyi és gyermekvédelmi feladatok ellátásának ellenőrzését.


53

A polgármester az Ötv. 92. § (10) bekezdés előírásainak megfelelően, a zár-számadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjesztette54 a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített 2008. évi össze-foglaló jelentést. Azonban a 2008. évi ellenőrzési tervben a Polgármesteri hiva-talra vonatkozó ellenőrzéseket nem végezték el. Az ellenőrzések elmaradásának oka, hogy az évközben felmerült soron kívüli célvizsgálati igények – a Polgár-mesteri hivatal ügyintézési tevékenységével kapcsolatos panaszbejelentések ki-vizsgálása55, továbbá a jegyző által elrendelt soron kívüli ellenőrzések – miatt a rendelkezésre álló ellenőri kapacitás nem biztosította a tervezett vizsgálatok le-folytatását. A belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító felülvizsgálati eljárásokat a belső ellenőrzési vezető a kézikönyvben előírtak ellenére nem vé-gezte el. A belső ellenőrzés működésében megállapított hiányosságok nem ve-szélyeztették, hogy a belső ellenőrzés megelőzze, feltárja, kijavíttassa a lényeges hibákat és szabálytalanságokat.

A Polgármesteri hivatalban a 2008. évi ellenőrzési tervben nem tervezett, kettő soron kívüli – pénzügyi – ellenőrzést végeztek: a 2008. március 9-i nép-szavazásra biztosított központi normatív támogatás elszámolásának, valamint az Oktatási, Kulturális és Sport iroda működésének, gazdálkodásának ellenőr-zése. A 2009. évben az időközi önkormányzati választás pénzügyi lebonyolítá-sát ellenőrizték soron kívül. Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költség-vetési intézményeket56, valamint az Önkormányzatnak 100%-os tulajdonú gazdasági társaságát57 érintően összesen három soron kívüli vizsgálatot végez-tek.

A belső ellenőrzés működése a 2006. évi átfogó ÁSZ ellenőrzés során tett javaslatok hasznosítása következtében javult, mivel a jegyző biztosította a bel-ső ellenőrzés szervezeti függetlenségét a közvetlen jegyzői irányítás megterem-tésével, gondoskodott az előírt iskolai végzettségű belső ellenőrök alkalmazásá-ról, valamint a stratégiai és az éves ellenőrzési tervek kockázatelemzés alapján történő elkészítéséről. A jegyző a 2008. évi költségvetési beszámoló keretében eleget tett a FEUVE és a belső ellenőrzés működtetésére vonatkozó beszámolási kötelezettségének.

54 A Képviselő-testület a 277/2009. (V. 21.) számú határozatában elfogadta a polgár-mester által előterjesztett, a belső ellenőrzésről és az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek 2008. évi ellenőrzési tapasztalatairól készített éves ösz-szefoglaló jelentést, további követelményeket nem állapított meg. 55 A 2008. év folyamán kilenc esetben vizsgált panaszbejelentést a belső ellenőrzés. 56 A jegyző a Gyermekjóléti Központ esetében az új intézményvezető kérésére, a Móra Ferenc Általános Iskolában a 2007. évre tervezett ellenőrzés elmaradása miatt rendelt el ellenőrzést. 57 A Rákosmente Kft. soron kívüli ellenőrzését a belső ellenőrzési vezető kezdeményezé-sére rendelte el a jegyző.


54

4. AZ ÁSZ KORÁBBI ELLENŐRZÉSI JAVASLATAI ALAPJÁN KÉSZÍTETT

INTÉZKEDÉSI TERV VÉGREHAJTÁSA, EREDMÉNYESSÉGE

4.1. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó el-lenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása

Az ÁSZ a 2006. évben végezte az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének át-fogó ellenőrzését, a jelentés 35 szabályszerűségi és hat célszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok megvalósulása érdekében a felelősök és a határidők megjelölésével részletes intézkedési terv készült58, amelyet a Polgármester és a jegyző 2006. december 22-i dátummal adott ki. A számvevőszéki ellenőrzés ál-tal készített jelentést a Képviselő-testület a 2008. május 15-i ülésén ismerte meg, annak tudomásul vételéről a 248/2008. (V. 15.) számú határozatával döntött.

Az intézkedési tervben előírt határidőre az ÁSZ által tett javaslatok 68%-a meg-valósult, 15%-a részben, 17%-a nem teljesült. A szabályszerűségi javaslatok 74%-a realizálódott, 14%-a részben valósult meg, 12%-a nem hasznosult. A célszerűségi javaslatok 33%-a realizálódott, 17%-a részben hasznosult, 50%-a nem teljesült.

A következő szabályszerűségi javaslatok valósultak meg az intézkedési tervben rögzített határidőre:

• a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet összeállítására, jóváha-gyásának rendjére, tartalmára, szerkezetére, mellékleteire, a végrehajtás szabályaira tett javaslatok realizálása érdekében a Képviselő-testület 49/2006. (XII. 22.) számú rendeletében meghatározta az összevont mérlegek, a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatások és szöveges indoklásuk tartalmi kö-vetelményeit. A 2007-2009. évi költségvetési és a 2006-2008. évi zár-számadási rendeletetek előterjesztésekor a Képviselő-testületnek bemutatták a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, illetve annak szöveges indoklását. A 2006. évi költségvetési rendelet módosításában, majd az ezt követő évek költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások közötti különbségként a költségvetési hiány összege bemutatásra került. A kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit a 2006. évi költségvetési rende-let módosítását követően minden évben a költségvetési rendeletek külön mellékletében mutatták be, amely részletesen tartalmazta a kisebbségi ön-kormányzatok bevételeit is;

• a Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei a 2007. évben be-tartották a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodásra vonatkozó előírást, tárgyévi fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállaltak;

58 Az intézkedési tervet egyes pontjainak megvalósítási határidői tekintetében kettő al-kalommal módosították, 2007. január 17-én és 2008. szeptember 19-én.


55

• a jegyző az intézmények egységes számviteli rendjét – a számviteli politika meghatározásánál alkalmazandó egységes szempontok körlevélben59 törté-nő kiadásával – kialakította;

• a kötelezettségvállalások írásba foglalása minden esetben megtörtént, a kö-telezettségvállalás ellenjegyzésére felhatalmazottak eleget tettek a fedezet meglétére, a gazdálkodási szabályok betartására vonatkozó munkafolya-matba épített ellenőrzési feladataiknak. A szakmai teljesítés igazolását az arra kijelöltek elvégezték, az érvényesítő, az utalványozó, valamint az utal-vány ellenjegyzője az érvényesítés és utalványozás során munkafolyamatba épített feladatainak eleget tett. A teljesített kiadások elszámolására a fő-könyvi számlákon minden esetben a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások alapján került sor;

• a 2007. évi leltározás során a leltározási és leltárkészítési szabályzatban elő-írtaknak megfelelően elvégezték a mennyiségi felvétellel történő leltározást, az üzemeltetésre átadott eszközök leltározását a feladat ellátásával megbí-zott Rákosmente Kft. elvégezte és az üzemeltetésre átadott eszközök leltárát a beszámoló elkészítéséhez az Önkormányzatnak átadta;

• az Önkormányzat a 2006. évi beszámolójában a vevők és az adósok érték-vesztésének elszámolását a jogszabályban és az értékelési szabályzatban előírtaknak megfelelően elvégezték. A kárpótlási jegyek tekintetében a 2006. I. félévi mérleg elkészítésekor az elszámolt értékvesztés visszaírása megtörtént;

• a 2007. év áprilisában végrehajtott selejtezés során a jegyző gondoskodott a szabályzat előírásának megfelelően a selejtezési bizottság kijelöléséről;

• a vagyongazdálkodási rendelet módosításával60 megszüntették a víziközmű vagyon közszolgáltatók részére történő ingyenes átadásának lehetőségét. A módosított rendeleti szabályozás alapján a Fővárosi Önkormányzatnak ad-ható át térítésmentesen az Önkormányzat beruházásában megvalósuló új víziközmű;

• a polgármester gondoskodott a vagyongazdálkodási rendeletben meghatá-rozott előírások betartásáról, a forgalomképes önkormányzati tulajdonú in-gatlanok értékesítése során az eladási ár megállapítását minden esetben hat hónapnál nem régebben elkészített forgalmi értékbecsléssel támasztot-ták alá;

• a jegyző gondoskodott a céljellegű támogatások rendeltetésszerű felhaszná-lásának ellenőrzéséről;

59 Az intézmények részére 2007. február 15-i dátummal kiadott körlevél. 60 A 38/2006. (XII. 22.) számú rendelettel, 2007. január 1-i hatállyal.


56

• az Önkormányzatnál lefolytatott közbeszerzési eljárások során, a kiírt közbe-szerzési eljárás ajánlattételi felhívásában közölték az ajánlatok részszem-pontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszámok alsó és felső határait;

• a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokat a Képviselő-testület megtárgyalta és az 528/2006. (XII. 21.) számú határozatá-val jóváhagyta. Az együttműködési megállapodásokban egységesen szabá-lyozták a kisebbségi önkormányzati zárszámadási határozat-tervezetek elő-készítését és a határozatok Önkormányzat részére történő átadásának határ-idejét;

• a belső ellenőrzés szervezeti függetlenségét a közvetlen jegyzői irányítással biztosították, a belső ellenőrök előírt iskolai végzettségére vonatkozóan elő-írásnak eleget tettek. A 2007-2011. évekre vonatkozó stratégiai tervet, vala-mint az éves ellenőrzési terveket kockázatelemzés alapján készítették el. A 2006-2008. évekre vonatkozó éves ellenőrzési jelentéseket elkészítették, a zár-számadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjesztették a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves össze-foglaló jelentést;

• az Önkormányzatnál a 2006-2008. években egy iskola, két óvoda és egy művelődési ház akadálymentesítését megoldották, a többi középületek aka-dálymentesítésének megvalósítását – a pénzügyi feltételek hiánya miatt – az intézkedési terv módosítása szerint 2013. december 31-i határidővel tervezik.

A következő szabályszerűségi javaslatok részben hasznosultak:

• a vagyongazdálkodási rendeletet kiegészítették a vagyonkezelés joga áten-gedésének versenyeztetési szabályaival61, azonban a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedésére vonatkozó versenyeztetési szabá-lyok nem kerültek meghatározásra62. Az Áht. 108. § (1) bekezdésében foglal-takat megsértve továbbra is meghatároztak pályáztatási (árverési) kötele-zettség mellőzését biztosító kivételt63. A 2007-2009. I. félév időszakban az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érintő jogügylet során a törvénysértő rendeleti szabályozást nem alkalmazták.

61 A vagyongazdálkodási rendeletet módosító 29/2007. (VI. 26.) számú rendelet és az ezzel megállapított melléklet a vagyonkezelői jog átadására vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályairól. 62 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a va-gyongazdálkodási rendeletet – a 34/2009. (IX. 17.) számú rendelettel – a vagyon használata, illetve hasznosítási joga átengedésének versenyeztetési szabályaival kiegészítették. 63 Amennyiben az értékesíteni kívánt ingatlan meghatározott közösségi célt, vagy köz-hasznú feladatot szolgál, nem kell árverést lefolytatni.


57

A polgármester nem intézkedett64 a Fővárosi Vízművek Zrt. részére – az Ötv. és a vízgazdálkodásról szóló törvény előírásai ellenére – térítésmente-sen átadott víznyomócső önkormányzati tulajdonba való visszavételéről, il-letve fővárosi önkormányzati tulajdonba adásáról, ugyanakkor a 2007. év óta eltelt időszakban önkormányzati beruházásban megvalósított víziközmű beruházások a műszaki átadást követően befejezetlen beruhá-zásként, térítésmentesen a Fővárosi Önkormányzat részére kerültek átadás-ra, a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően;

• az Áht. 15/A. § (1) bekezdésben előírt közzétételi kötelezettségnek a jegyző részben tett eleget, mivel az Önkormányzat honlapján a közzététel lehetősé-gét biztosította, de a céljellegű támogatások 20%-a a 2007. évben nem került közzétételre;

• a polgármester nem gondoskodott a pártok közvetett támogatásának meg-szüntetéséről az Ötv. 78. § (1) bekezdésében foglaltak betartása és a szabály-szerű vagyongazdálkodás érdekében, mivel az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok pártszervezetek részére történő bérbeadásánál a bérleti díjak a 2006-2008. években nem a piaci viszonyoknak megfelelően kerültek meg-határozásra. A XVII. Kerületi Munkáspárttal a 2006-2007. évekre kötött bér-leti szerződés a piaci ár hatodáért biztosította a használatot, a 2008. évben a helyiséget nem használták, a 2009. évben a 418 Ft/m2/hó bérleti díj ellené-ben történő ideiglenes használat megfelelt a hasonló adottságú helyiségek piaci alapú bérleti díjának. A Magyar Igazság és Élet Pártja a 2007. év de-cemberéig jogalap nélkül, ingyenesen használt önkormányzati tulajdonú helyiséget a 2008. év januárjában visszaadta az Önkormányzatnak. A Füg-getlen Kisgazda Párt a 2006. évtől 645 Ft/m2/hó bérleti díjat fizetett, szerző-désük 2009. június 18-án szűnt meg, a helyiséget visszaadták az Önkor-mányzatnak. A FIDESZ-KDNP XVII. kerületi Tagszervezete 2008-ban 361 Ft/m2/hó, 2009-ben 383 Ft/m2/hó bérleti díjat fizetett a használatában lévő 83 m2-es helyiségért. Ez a hasonló adottságú helyiségek bérleti díjának 43%-át jelentette (összehasonlító adat csak az általában lényegesen maga-sabb díjú, kereskedelmi tevékenységű bérleti igénybevételre vonatkozóan állt rendelkezésre);

A polgármester mellékelt tájékoztatása szerint: „Az Önkormányzat módosítot-ta a FIDESZ-szel kötött bérleti szerződést, visszamenőleg 2009. január 1. napjától 45 000,- Ft + Áfa összegben, mely az érintett kerületrészben alkalmazott piaci bérleti díjaknak megfelel. A szerződést 2009. szeptember 14. napján aláírták a felek. A bérleti díj mértékével kapcsolatos észrevétel kapcsán meg kívánom je-gyezni, hogy a tanúsítványban közölt 883 Ft/m2/hó bérleti díj a városrészben jel-

64 A polgármester mellékelt tájékoztatása szerint 2007. november 14. napján az Ön-kormányzat nevében Fohsz Tivadar alpolgármester feljelentést tett a Btk. 225. §-ába ütköző és aszerint minősülő hivatali visszaélés bűntettének, valamint a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző és 319. § (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztály Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya folytatta le. A nyomozó hatóság a 2009. április 30-án kelt határozatával a nyomozást megszüntette.


58

lemző kereskedelmi tevékenységek bérleti díját tartalmazza. Mindez nem hason-lítható össze az iroda céljára szolgáló piaci bérlemények díjazásával. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 1993. évi LXXVIII. törvény 38. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felek a helyiség-bér összegében szabadon állapodnak meg. A helyiség bérleti díjának meghatáro-zásakor a felek számos szempont – a hasznosítás módja, ideje, a helyiség funkci-ója, fekvése, a helyiség állapota, belső elrendezése, közművekkel történő ellátott-sága stb. – figyelembe vételét követően hozzák meg döntésüket. Mellékletként csa-tolom a bérleti díjak kapcsán kigyűjtött példákat.”

Az észrevétel nem megalapozott, mivel a helyi pártszervezettel kötött bérle-ti szerződés tekintetében továbbra sem teljesült a bérleti díj tekintetében a piaci típusú bérleti díj mértéknek való megfelelés. Az Önkormányzat által kiállított tanúsítvány alapján az érintett kerületrészben 883 Ft/m2/hó a ha-sonló adottságú helyiség piaci alapú bérleti díj. Az irodai célú bérlet esetére sem rendeleti, sem konkrét bérleti jogviszony alapján kimutatott összeha-sonlító adat nem állt rendelkezésre. A helyi pártszervezettel kötött bérleti szerződés szerint a bérleti díj 542 Ft/m2/hó, amely a hasonló adottságú he-lyiségek bérleti díjának 61%-át jelenti. Mindezekre tekintettel a vonatkozó javaslatunkat továbbra is fenntartjuk.

• a jegyző a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátos-ságokat a pénzkezelési szabályzatban rögzítette, azonban a számviteli poli-tikában – Vhr. 8. § (3) bekezdésében előírtak ellenére – a kisebbségi önkor-mányzatokra vonatkozó szabályozás nem történt meg65.

A következő szabályszerűségi javaslatok nem teljesültek:

• a polgármester a Htv. 139. § (1) bekezdés a) pontja valamit az Ötv. 91. § (1) bekezdésben foglaltakat megsértve, az intézkedési tervben meghatáro-zott határidőig – 2007. márciusáig – nem terjesztette a Képviselő-testület elé elfogadásra a gazdasági programot. A jegyző és a polgármester által 2008. szeptember 22-én módosított intézkedési tervben a megvalósítás határidejét 2008. decemberére határozták meg, de ez a határidő ellentétes az Ötv. 91. § (7) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a gazdasági programot a Képvi-selő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. A Kép-viselő-testület a gazdasági programját 2008. december 11-én fogadta el;

• az Önkormányzatnál és költségvetési szerveinél a 2006-2009. I. félév idő-szakában lefolytatott közbeszerzési eljárásokat – a Kbt. 308. § (2) bekezdésé-ben foglalt előírást megsértve – belső ellenőrzési vizsgálat keretében nem el-lenőrizték;

• a polgármester nem kezdeményezte, hogy a Képviselő testület határozza meg a lakosság igényeitől és az Önkormányzat anyagi lehetőségétől függő-

65 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a 2009. szeptember 1-jén kiadott számviteli politikában a kisebbségi önkormányzatokra vonat-kozó szabályozás megtörtént.


59

en a feladatok ellátásának mértékét és módját, megsértve ezzel az Ötv. 8. § (2) bekezdésében foglaltakat;

A közbenső egyeztetés során a polgármester észrevétele szerint: „Az ÁSZ által az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről készített je-lentés megállapítása szerint „a Képviselő-testület – az Ötv. előírásai ellenére – a lakos-sági igények és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően nem határozta meg a feladatai ellátásának módját és mértékét.” Ezért az ÁSZ a polgármesternek tett javasla-tai között javasolta, hogy a polgármester „kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület az Ötv. 8. § (2) bekezdésében foglaltak alapján határozza meg, hogy a lakosság igényeitől és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.” Az ÁSZ számvevői által az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről készített számvevői jelentés megállapítása szerint „a polgármes-ter nem kezdeményezte, hogy a Képviselő-testület az Ötv-ben foglaltak figyelembevételé-vel határozza meg a lakosság igényeitől és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől füg-gően a feladatok ellátásának mértékét és módját.” Álláspontom szerint az Ötv. nem tar-talmaz olyan rendelkezést, amely alapján a Képviselő-testületnek az ÁSZ jelentésében foglaltak szerinti döntést kellene hoznia a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. §. (1)-(5) bekezdései szerint. A feladat- és hatáskörök fővárosi és a ke-rületi önkormányzatok közötti megosztásáról az Ötv. 63-63/A §-ai rendelkeznek.

Jogértelmezésem szerint az Ötv. nem írja elő, hogy a Képviselő-testületnek egyetlen dön-tésben kell – mintegy összefoglalva – rögzítenie, meghatároznia, hogy mely önkormány-zati feladatokat milyen mértékben és módon lát el (a „meghatározza” kifejezés alatt itt nem feltétlenül határozat, s kiváltképp nem egyetlen határozat értendő). Másrészt mind a lakossági igények, mind az önkormányzatok – köztük Rákosmente Önkormányzata – anyagi lehetőségei folyamatosan változnak, így a feladatellátás mértéke és módja is ezek függvényében változhat – s a mindennapi tapasztalat alapján változik is. Álláspon-tom szerint az Ötv-nek az a rendelkezése, mely szerint a települési önkormányzat az Ötv. 8. § (1) bekezdésében foglalt körben meghatározza, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el, az Önkormányzat működése során a Képviselő-testület egyes szak- illetve részterületeket érintő döntéseiben érvényesül, illetve nyilvánul meg. E dönté-sek körébe tartozik - egyebek mellett - különösen:

• a mindenkori éves költségvetési rendelet (amely meghatározza a kötelezően ellátan-dó feladatok ellátásában közreműködő intézmények – óvodák, iskolák, stb. – műkö-désének anyagi feltételeit, a helyi közutak fenntartására fordítható forrásokat – lásd: Ötv. 8. § (1) - éppúgy, mint a lakosság önszerveződő közösségeinek – lásd: Ötv. 8. § (5) - vagy a sport – lásd: Ötv. 8. § (1) - támogatására biztosított tárgyévi előirányza-tokat);

• az intézmények alapító okiratainak jóváhagyásáról szóló döntések (amelyek az alapí-tó okiratok rendelkezései által meghatározzák az alapfeladatok ellátásában közre-működő intézmények által ellátandó feladatokat, s ezáltal az önkormányzati fel-adatellátás módját és mértékét);

• az oktatás-nevelés területén a nem önkormányzati fenntartókkal kötött közoktatási megállapodások (amelyek egyúttal szintén a feladatellátás módját is érintő dönté-sek);

• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdésében meghatáro-zottak szerint a 166/2006. (IV.20.) Kt. határozattal elfogadott közoktatási intézke-dési terv (amely a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza az Önkormányzat közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet);

• a XVII. kerületi óvodák, általános iskolák és gimnáziumok finanszírozási elveit tar-talmazó, a 331/2009. (VI. 18.) Kt. határozattal elfogadott koncepció (amely rögzíti


60

egyebek mellett azt is, hogy a kötelezően finanszírozandó feladatokon túl milyen te-vékenységeket finanszíroz a fenntartó);

• az óvodákban és az iskolákban indítható csoportok és osztályok számának minden év elején történő meghatározása (amely által a fenntartó biztosítja, hogy minden el-látási kötelezettsége alá tartozó gyermek ellátásban részesüljön);

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelke-zéseinek megfelelően elkészített, a 646/2004. (XII. 16.) Kt. határozattal jóváhagyott és kétévente rendszeresen felülvizsgált szolgáltatástervezési koncepció (amely a szo-ciálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat határozza meg).

Az e körbe tartozó döntések – rendeletek, koncepcionális és egyedi döntések – sora hosz-szan folytatható.

Összegezve: álláspontom szerint a Képviselő-testület eleget tett az Ötv. 8. § (2) bekezdé-sében foglaltaknak azáltal, hogy részben hosszabb távra szóló, részben rövidebb idő-szakra vagy egy-egy évre szóló – határozat vagy rendelet formájában meghozott – dön-téseivel meghatározta, illetve a változó lakossági igényekre és az Önkormányzat változó anyagi lehetőségeire figyelemmel rendszeresen felülvizsgálja, hogy – az éppen adott kö-rülmények között – mely önkormányzati feladatokat milyen mértékben és módon lát el.”

Az észrevétel nem megalapozott, mivel az önkormányzatok feladatait a törvé-nyek az önkormányzat típusától, a település nagyságától függően, esetenként a megoldási módban választási lehetőséget biztosítva rögzítik. A feladatok és forrá-sok értékeléséhez a jogszabályban előírt feladatellátási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, hogy a Képviselő-testület az Ötv. 8. § (2) bekezdése alapján maga ha-tározza meg, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségétől függően mely feladatot, milyen mértékben és módon kíván ellátni intézményei, szolgálta-tási szerződések vagy megbízások segítségével. Az Ön által említett költségvetési rendeletek, intézményi alapító okiratok, közoktatási megállapodások, intézkedési tervek, koncepciók nem alkalmasak arra, hogy összefoglalóan, a kerület polgárai számára áttekinthetően tartalmazzák és bemutassák az Önkormányzat által el-látandó feladatok mértékét és módját.

• a Ber. 4. § (6) bekezdésben foglaltak ellenére a foglalkoztatott belső ellen-őrök számát nem a feladatokkal, stratégiai tervben foglaltakkal összhang-ban állapították meg.

A célszerűségi javaslatok közül kettő hasznosult, a polgármester a Kép-viselő-testület elé terjesztette a számvevőszéki jelentést, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési tervet készítetett, valamint a Polgármeste-ri hivatal pénztára esetében a megfelelő vagyonvédelmet biztosították66. A cél-szerűségi javaslatok közül egy részben valósult meg, mivel a Képviselő-testület a 75/2007. (III. 22.) számú határozatában elfogadta a Polgármesteri hivatal informatikai fejlesztési programját, de a jegyző nem gondoskodott az informatikai katasztrófa elhárítási szabályzat elkészítéséről az intézkedési terv-

66 A Polgármesteri hivatal pénztára páncélszekrénnyel és riasztóval ellátott helyiségben van kialakítva, továbbá a hivatal épületében 24 órás folyamatos portaszolgáltat mű-ködik.


61

ben meghatározott határideig67, valamint a védelmi szabályzatot nem egészí-tették ki a felhasználói igények elbírálására jogosultak kijelölésével.

A célszerűségi javaslatok közül három nem teljesült, mivel a vagyon-gazdálkodási rendeletet nem egészítették ki a vagyonelemek forgalomképesség szerinti megváltoztatása módjának és eseteinek meghatározásával. A jegyző nem intézkedett, hogy a céljelleggel nyújtott támogatások felhasználásának el-lenőrzése érdekében a megállapodásokban a szöveges beszámoló készítési köte-lezettség előírásra kerüljön68, valamint a Polgármesteri hivatalban nem alakí-tottak ki olyan nyilvántartást, amely tartalmazta a céljelleggel nyújtott támo-gatásokhoz kapcsolódóan az elszámolási kötelezettséget és annak teljesítését. A jegyző nem gondoskodott arról, hogy a 2007-2009. évi ellenőrzési tervek tar-talmazzanak a vagyongazdálkodásra vonatkozó ellenőrzési feladatot.

A javaslatok hasznosítása eredményeként összességében javult a költ-ségvetési gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának, a költségvetési, illetve zárszámadási rendeletkészítés és a közbeszerzés szabályszerűsége, továb-bá a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos szabályozottság, valamint a belső ellenőrzés szabályozottsága és működése.

4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzé-se), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapí-tások, javaslatok alapján tett intézkedések

Az Önkormányzatnál az ÁSZ a gazdálkodási rendszer 2006. évi átfogó el-lenőrzésén kívül a 2006-2008. évek között a fővárosi önkormányzatot és kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2007. évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát végezte el, a számvevői jelentésben az Önkormányzat részére javaslat megfogalmazására nem került sor.

A 2006-2008. években az ÁSZ által végzett ellenőrzések során tett javasla-tok 68%-ban hasznosultak, 15%-ban részben valósultak meg és 17%-ban nem teljesültek.

67 Az informatikai katasztrófa elhárítási szabályzatot a jegyző 2009. április 9-én adta ki, az intézkedési tervben meghatározott határidő 2007. június 30-a volt. 68 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a támo-gatási szerződésekben 2009. augusztus 1-jétől a szöveges beszámoló készítési kötelezett-ség is előírásra került.


A javaslatok hasznosulásának szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok sze-rinti csoportosításban való megoszlását a következő ábra mutatja be:

Teljesült74%

Nemteljesült

12%

Részbenteljesült

14%

SZABÁLYSZERŰSÉGI JAVASLATOK CÉLSZERŰSÉGI JAVASLATOK

Részben teljesült

17%

Teljesült33%

Nem teljesült

50%

Budapest, 2009. november „

„

Dr. Kovács Árpád

Melléklet: 8 db 13 lap

62

1. számú melléklet a V-3001-4/24/2009. számú jelentéshez

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok

Megnevezés

A kerület állandó lakosainak száma (fő) 2009. január 1-jén 85 684

A Képviselő-testület tagjainak a száma (fő) (2008. december 31-én) 29

A Képviselő-testület munkáját segítő állandó bizottságok száma (2008. december 31-én) 12

A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma (fő) (2008. december 31-én) 308

Az összes vagyon értéke a 2008. december 31-i könyvviteli mérleg szerint (millió Ft) 59 625

Az adósságállomány (hosszú és rövid lejáratú kötelezettség) 2008. december 31-én (millió Ft) 1 154

Az egy lakosra jutó adósságállomány 2008. december 31-én (Ft) 13 468

Az összes 2008. évben teljesített költségvetési bevétel (millió Ft) 16 884

Ebből: saját bevétel (millió Ft), melyből 8 019

helyi adóbevétel (millió Ft) 6 027

Az egy lakosra jutó 2008. évi költségvetési bevétel (Ft) 197 050

Az egy lakosra jutó 2008. évi saját bevétel (Ft) 93 588

Az egy lakosra jutó 2008. évi helyi adóbevétel (Ft) 70 340

Saját bevétel/Összes költségvetési bevétel aránya a 2008. évben (%) 47,5

Helyi adó bevétel/Összes költségvetési bevétel aránya a 2008. évben (%) 35,7

Az összes teljesített költségvetési kiadás a 2008. évben (millió Ft) 15 049

Ebből: felhalmozási célú költségvetési kiadás (millió Ft) 3 157

A 2008. évi költségvetési kiadásból a felhalmozási célú költségvetési kiadás aránya (%) 21,0

Az egy lakosra jutó 2008. évi költségvetési kiadás (Ft) 175 634

Az egy lakosra jutó 2008. évben teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadás (Ft) 36 845

A költségvetési intézmények száma 2008. december 31-én (db) 43

Ebből: részben önállóan gazdálkodó (db) 41

A költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma (fő) (2008. december 31-én) 2 005

2. számú mellékleta V-3001-4/24/2009. számú jelentéshez


Az önkormányzati vagyon alakulása

Mérlegsormegnevezése

2006.év(millió Ft)

2007. év(millió Ft)


Változás %-a (Előző év=100%)

2007/2006. 2008/2007. 2008/2006.

Immateriális javak 54 50 47 92,6 94,0 87,0Tárgyi eszközök 54 573 53 750 55 064 98,5 102,4 100,9ebből: ingatlanok 52 056 52 398 53 630 100,7 102,4 103,0 beruházások 2 229 1 068 1 111 47,9 104,0 49,8Befektetett pénzügyi eszközök 121 113 99 93,4 87,6 81,8Üzemeltetésre átadott eszközök 1 132 1 092 1 349 96,5 123,5 119,2Befektetett eszközök összesen 55 880 55 005 56 559 98,4 102,8 101,2Forgóeszközök összesen 2 864 4 299 3 066 150,1 71,3 107,1ebből: követelések 578 573 1 126 99,1 196,5 194,8 pénzeszközök 2 218 3 632 1 840 163,8 50,7 83,0Eszközök összesen 58 744 59 304 59 625 101,0 100,5 101,5

Saját tőke összesen 55 321 53 589 56 531 96,9 105,5 102,2Tartalék összesen 2 025 3 479 1 692 171,8 48,6 83,6Kötelezettségek összesen 1 398 2 236 1 402 159,9 62,7 100,3ebből: hosszú lejáratú kötelezettségek 928 781 758 84,2 97,1 81,7 rövid lejáratú kötelezettségek 209 1 209 396 578,5 32,8 189,5Források összesen: 58 744 59 304 59 625 101,0 100,5 101,5

Forrás: Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "01" számú űrlap adatai.

2/a. számú mellékleta V-3001-4/24/2009. számú jelentéshez


Az önkormányzati kötelezettségek alakulása

Mérlegsormegnevezése

2006.év(millió Ft)



Változás %-a (Előző év=100%)

2007/2006. 2008/2007. 2008/2006.

Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 928 781 758 84,2 97,1 81,7ebből:

hosszú lejáratra kapott kölcsönök 10 7 3 70,0 42,9 30,0

tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból 0 755 755 0,0 100,0

tartozások működési célú kötvénykibocsátásból 0 0 0 0 0 0

beruházási és fejlesztési hitelek 54 19 0 35,2 0,0 0,0

működési célú hosszú lejáratú hitelek 0 0 0 0 0 0

egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 864 0 0 0,0 0,0 0,0

Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 209 1209 396 578,5 32,8 189,5ebből:

rövid lejáratú kölcsönök 0 0 0 0 0 0

rövid lejáratú hitelek 0 0 0 0 0 0

kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból 64 164 210 256,3 128,0 328,1

garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség 0 0 0 0 0 0

hosszú lejáratra kapott kölcsön következő évet terhelő törlesztő részlete 3 3 3 100,0 100,0 100,0

felhalm.c.kötvény kibocsátásból szárm.tartozás következő évet terh.részlete 0 108 126 0 116,7 0

műk.c.kötvény kibocsátásból szárm.tartozás következő évet terh.részlete 0 0 0 0 0 0

beruházási c hosszú lejáratú hitel következő évet terhelő törlesztő részlete 33 35 20 106,1 57,1 60,6

működési c.hosszú lejáratú hitel következő évet terhelő törlesztő részlete 0 0 0 0 0 0

egyéb hosszú lejáratú kötelezettség következő évet terhelő törlesztő részlete 81 868 0 1071,6 0,0 0,0

Forrás: Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "01" számú űrlap adatai.

) )

3. számú mellékleta V-3001-4/24/2009. számú jelentéshez


Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési előirányzatainak és 2006-2008. évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása

Megnevezés

2006. év 2007. év 2008. év 2009.Eredeti Módosított

Teljesítés (millió Ft)

Teljesítés/

eredeti előirány-

zat %

Eredeti MódosítottTeljesítés (millió Ft)

Teljesítés/

eredeti előirány-

zat %

Eredeti MódosítottTeljesítés (millió Ft))

Teljesítés/

eredeti előirány-

zat %

Eredeti előirány-

zat (millió Ft)

előirányzat (millió Ft előirányzat (millió Ft előirányzat (millió Ft

Működési célú költségvetési bevételek összesen 10 370 11 092 11 486 110,8 10 762 11 673 12 390 115,1 11 223 12 984 13 300 118,5 11 469

Működési célú költségvetési kiadások összesen 10 820 11 746 10 843 100,2 11 266 12 076 10 638 94,4 10 678 12 714 11 892 111,4 11 304

Működési célú költségvetési bevételek és kiadások egyenlege: hiány-, többlet + -450 -654 643 -142,9 -504 -403 1 752 -347,6 545 270 1 408 258,3 165

Felhalmozási célú költségvetési bevételek összesen 1 926 3 834 3 274 170,0 2 475 3 227 2 809 113,5 2 667 3 807 3 584 134,4 2 638

Felhalmozási célú költségvetési kiadások összesen 3 423 4 859 1 863 54,4 3 233 4 619 1 916 59,3 3 379 6 212 3 157 93,4 3 223

Felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások egyenlege: hiány-, többlet+ -1 497 -1 025 1 411 -94,3 -758 -1 392 893 -117,8 -712 -2 405 427 -60,0 -585

Költségvetési bevételek összesen 12 296 14 926 14 760 120,0 13 237 14 900 15 199 114,8 13 890 16 791 16 884 121,6 14 107

Költségvetési kiadások összesen 14 243 16 605 12 706 89,2 14 499 16 695 12 554 86,6 14 057 18 926 15 049 107,1 14 527

Költségvetési bevételek és kiadások egyenlege: hiány-, többlet+ -1 947 -1 679 2 054 -105,5 -1 262 -1 795 2 645 -209,6 -167 -2 135 1 835 -1 098,8 -420

Finanszírozási célú pénzügyi bevételek 1 979 1 711 0 1 295 1 828 870 1 226 2 278 0 580

Finanszírozási célú pénzügyi kiadások 32 32 29 33 33 32 1 059 143 143 160

Finanszírozási célú pénzügyi műveletek egyenlege 1 947 1 679 -29 1 262 1 795 838 167 2 135 -143 420

Forrás: - Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "80" számú űrlap adatai; - a 2009. évi adatok esetében az Önkormányzat 2009. évi költségvetése; - a költségvetési bevétel-kiadás működési-felhalmozási célra történt megosztásánál az analitikus nyilvántartás.

Documents

Stone Sans 17 - asz.hu–sszes jelentés/2009/0944j000.pdf · felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása 39 2.2. Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek