" , A MAGYAR FELSOOKTATAS

. STRUKTÚRAJJXROL . l

- Statisztikai adatok,problémák, kutatási feladatok _

1814

A kutatási beszámolót irta:

LA DÁ NYI ,ANbÓR

Az 1. ,3. t 4" 10, és ll, sz. statisztikai táblázatokat összeállitotta:

RŐTH ,TIBORNÉ és

URAY VILMOSNÉ

A 2,. 5., 6" 7., 8. és 9, s~, statisztikai táblázatokat összeállította;

LADÁNYI ANDOR

A térképeket szerkesztette:

Engedélyszám: 98800/1974, Példányszám: 1000. Készült a üzemében. Felelős vezető: R.dr. gógiai Kutatóközpont igazgatója,

, TOTH CSILLA

l

BEVEZETÉS

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az állami oktatás hely-

zetéről és fejlesztésének feladatairól szóló 1972. junius 15-1 határozata kimondotta, hogy

"haladéktalanul el kell kezdeni és néhány éven beliU tudományos elemzésekre támaszkodva

ki kell dolgozni a köznevelési rendszer távlati továbbfejlesztésének fő irányait, az ennek

megfelelő iskolar~ndszer szerkezetét és tart almát" . A, Minisztertanács 1035/1973, számu,

a köznevelés fejlesztését szolgáló pedagógiai kutatásoknak az országos szintU kutatási fő

i.rányok közé való felvételéről szóló határozata mellékletét képező tervtanulmány-vázlat e

kutatások első részfeladataként "Köznevelési rendszertink távlati fejlesztésének alapvető

rendszerbeli és neveléstudományi kérd ései" -t jelölte meg.

E határozatok végrehajtása során a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont a ma-

gyar felsőoktatás strukturájának távlati továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések vizsgálata

terén széleskörU és sokrétU kutatómunkát inditott meg,

E kutatások keretében került sor az elmult évben a magyar felsőoktatás struktu-

rájának az 1972/73. tanévi adatokon alapuló komplex statisztikai elemzésére és eredményei-

nek kutatási beszámolóként való publikálására.1 E kutatási beszámoló céljának azonban - a

munkálatok akkori szakaszában - csak "a statisztikai feldolgozás szempontjainak és módsze-

reinek indokolás át , valamint az adatok rövid ismertetését" tekinthette .

Ugy véljük, hogy a magyar felsőoktatás strukturájának statisztikai vizsgálatát

folytatva, az 1973/74. évi adatok feldolgozása és elemzése kapcsán a tények, adatok ismer-

tetésén tul - az elmult évhen végzett kutatások eredményeire támaszkodva - már lehetősé

günk van egyes problémák, vitás kérdések felvetésére és e problémák megoldására, a ma-

gyar felsőokt'atás strukturájának távlati továbbfejlesztés'ére irányuló további kulatások felvázo-lására.

. .

E kutatási beszámoló e célokat tüzte maga elé, ezeken tulmenő feladatok megva-

lósitására azonban nem vállalkozhatott. Igy nem foglalkozhatott részletesen a magyar

1 A magyar felsőoktatás strukturája az 1972/73. évi statisztika tUkrében. Kutatási be_o számoló. (FPK. Bp.1973.)

3

felsőoktatás strukturájának felszabadulás utáni történeti alakulásával (ezt felszabadulásunk

30.' évfordulójának tiszteletére készítendő tanulmányban a jövő évben szeretném elvégez-

nH, a felsőoktatás strukturájának nemzetközi összehasonU t,ó statisztikai elemzésével(mint-

hogy e témakör sokoldalu, a Központi Statisztikai Hivatal és a MunkaUgyi Kutatóintéz~t

munkatársainak bevonásával történő vizsgálata szintén csak 1975 -ben fejeződik be), és nem

tag'lalhatta részletesebben a magyar felsőoktatás strukturája távlati továbbfejlesztésének

fő kérdéseit (minthogy erre csak több éves, sokrétü kutatómunka eredményeként, színté-ziseként kerülhet sor).

Bevezető soraim végére érve hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak~ akik

a kutatási beszámoló kéziratát elolvasva észrevételeikkel, kritikai megjegyzéseikkel segi-

tették munkámat. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani a statisztikai adatok feldolgo-

zásában jelentős mértékben közremüködő Rőth Tibornéna~ és Uray, Vilmosnénak gondos és

alapos munkájukért t yalamint a térképek elkészitését végző Kartográfiai Vállalat munka-

társainak '- mindenekelőtt Tóth Csilla térképszerkesztőnek - fáradozásukért.

4

I A MAGYAR FELSŐOKTATÁS JELENLEGI STRUKTURÁJÁNAK FŐ VONÁSAI I

1. A felsőoktatási intézmények sZíáma

Az első kérdéskör, amellyel foglalkoznunk kell, ::l felsőoktatási intézmények szá-

mának alakulása,

Magyarországon - mint ismeretes - a felsőokta tási intézménytipusok a következők:

a) az egyetemek (ide tartoznak - a nemzetközi gy ako ri attól , terminológiától eltérően _ a tu-

dományegyetemeken és a hazánkban önálló orvostudományi egyetemeken kivül a legmagasabb

szintli felsőfoku képzést nyujtó közgazdasági, mliszaki és agrártudományi egyetemek is, ame-

lyek kUlföldön általában a "főiskola" vagy az "intézet" elnevezést viselik); b) az egyetemi

jellegli főiskolák (a négy mlivészeti főiskola, valamint az 1974/75. tanévtől az Orvostovább-

képző Intézet); c) a főiskolák (közgazdasági, müszaki, mezőgazdasági, tanárképző, testne-

velési fŐiskolák) és az egyetemek főiskolai karai; d) a felsőfoku intézetek (tanitóképző- és

óvón6'képző intézetek, valamint a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete). A tanitó-

képző intézetek főiskolai szintre emelésével a jöv6ben csak a négy óvónőképző intézet és az MNNI tartoz ik majd e kategóriába.

Megjegyzendő még, hogy az egyetemi jellegli fŐiskolákhoz tartozik az MSZ MP Po-

litikai Főiskolája, a főiskolák közé pedig a három katonai főiskola, ezek tárgyalására azon-

b~afi - sajátos jellegükre tekintettel - a tanulmányban nem térünk ki.

Az ut01só felsőfoku technikum - az esztergomi Vegyipari Gépészeti Technikum _

az 1973/74 .. tanév végén szlint meg.

Számo'S intézmény - valamennyi intézménytipusból - kihelyezett tagozatokkal is

rend elkez ik.

Hazánkhan az 1973/74, tanévben - az l, sz. táblázatból kitünően - 55 önálló felső

olttl:altásd intézmény müködött: 18 egyetem (ebből 4 tudományegyetem, 1 közgazdaságtudományi,

3 mÜsz-2dkö.,,6 agrártudományi és 4 orvostudományi egyetem), 4 egyetemi jellegü főiskola, '

19 főiskola (~~ !közgazdasági, 7 milszaki, .3 mezőgazdasági, ill. élelmiszeripari, 5 tanárképző _

beleértve a

intézmények jelenlegi száma számottevő mértékU csökke-

:';"-OI;:'l"Vf"!K közepéhez képest, amikor a felsőoktatási intézmények száma _

szakiskola létesitése következtében - 92-re emelkedett" ami m'ind

mind gazdaságossága szempontjából hátrányos következményekkel járt.

a 60-as évek végétől kezdve - mint ismeretes - a felsőfoku techniku-

~Loaa,L"'''.v ... ,,,,n.,;.o. .. fokozatosan megszüntetve, egyes intézményeket összevonva, helyet-

összesen 13 - közgazdasági, mUszaki és mezőgazdasági főiskolát, szer-

vezett, Hl. néhá>w intézményt a megfelelő egyetemhez vagy főiskolához csatolt.

Ez utóbbi intézkedés következtében az 1973/74. tanévben - a Közlekedési és Táv-

közlési MUszaki F'őiskola szegedi Vasuti Közlekedési Tagozatát és a Bessenyei György Ta-" ,

nárképzőF'őiskola hajduböszörményi Ovónőképz3 Intézetét is főiskolai karnak tekintve _

15 kar (5 miiszaki, 9 mezőgazdasági -élelmiszeripari és 1 óvónőképző) müködött az intéz-

mény székhelyén kivül. E karokat, amelyek többsége az "anyaintézménytől" - mint ez a vo-natkozó térképen is látható - viszonylag messze, egy része pedig eltérő szakmai profillal

mükődik. az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek tényleges helyzetére tekintettel _ gyakor ...

latilag önállóan mükődő intézményeknek kell tekintenünk,

A kihelyezett tagozatok száma az 1973/74. tanévben 25 volt, néggyel kevesebb,

mint a megelőző évben.

A felSŐoktatási intézmények száma - akár 55, akár a tényleg€s helyzetet tekint-

ve 70 intézménnyel számolunk - országunk lakosságának számához képest még mindig sok.

Összehasonlításul néhány szocialista ország, valamint a tőkésországok közül a szomszédos Ausztria adatait közölnénk csak: - Bulgária (8,5 millió lakos): 27 intézmény; - Csehszlovákia (14,5 millió lakos): 37 intézmény + 10 filiálé, - Lengyelország (33 millió lakos): 88 intézmény + 15 filiálé; - NDK (17,5 millió lakos): 54 intézmény;

- Ausztria (7,5 millió lakos): 17 intézmény, továbbá 14 - a főiskolai szint alatt álló - pedagógiai akadémia.

Különösen magas az agrártudományi 'intézmények száma: mig tem, 3 főiskola és 9, az intézmény székhelyén kivül levő pl. Csehszlovákiában csak 6 főiskola és 1 filiálé,

kola és 1 filiálé. Ezzel szemben a tudományegyetemek SZá1Jla",.J1ym~~Y~~9z;!;:q;~;.E;I~;~\'" hasonlitásban is kevés; a ténylegesen 3 . ben Csehszlovákiában 5. Lengyelországban 10, az ID:K-h'i'ini,,6::j:ltu8i~~~i~'~'~:Affiit'&fJ;~. van,

A felsőoktatási intézmények viszonylag nagy számának következményeire a késöb-

- az intézmények nagyságrendjének vizsgálata során - még visszatérek.

A felsőoktatási intézményrendszer szétforgácsoltsága nem tekinthető véletlen je-

lenségnek, annak okai a megelőző periódus történeti fejlődésének sajátosságaiban gyökerez",:,

nek. Az ezzel összefüggő problémákat a következő kérdéskörrel - a hallgatólétszám alaku-

lásával - kapcsolatban kell röviden érintenünk.

A hallgatólétszám alakulása

·-v.

Hazánkban a hallgatók száma az 1973/74. t::lnévben 98 122 fő volt, közel nyolc-

az 1937/38. tanévi hallgatólétszámnak. ( A hallgatólétszám intézménycsoportok sze-

rinti megoszlásár~ lásd a 2. sz. táblázatot.) A szocialista épités időszakát a hallgatólét-

szám rendkivül nagy arányu növekedése jellemezte. és ennek eredményeként a felsőfoku vég-

zettségU a~tiv keresők száma 1949 és 1970 között több mint három és félsz eres ére nőtt.

E fejlŐdés azonban nem volt egyenletes ütemü. A gazdaságpolitika változásai meg-

határozó módon befolyásolták a felsŐoktatás előrehaladását, a felsőoktatási politika alakulá-

sáto

A szocialista épités küzdeti éveiben jelentkező nagymérvü szakemberszükséglet kielégitésére törekedve a hallgatólétszám rendkivül gyorsan - részben az objektiv feltételek biztositása nélkiil - növekedett, Az akkori tetőpont az 1953/54. tanévben volt, 60 687 fővel,

Az 1953 juniusa után érvényesülő uj gazdaságpolitika a felsőoktatás "tulfejlesz-tettségét" hangsulyozta. és a különböző korlátozó intézkedések nyomán. a hallga-tólétszám 1956 őszére 42 608 főre esett vissza, majd a nagyobb létszámu évfo-lyamok "kU, tásával ", az ellenforradalom okozta l,

felsőoktatás történ.etében.

A 60-as évek létszámingadozását mutatja az UNESCO egyik legutóbbi _ az euró-

pai tagországok 1973. november 26 - december 4-i bukaresti miniszteri konferenciájára

szitett - statisztikai összeállitása is', Ebből kitünően hazánk, amely a fejlŐdés évi rátáját tekintve 1960-1965 között Európában a legelső helyen állt, 1965 ... 1971 kö,zött az utolsó előtti

helyre esett vissza, és a hallgatólétszámnak a 20-:.~4 éves népességhez viszonyitott arányát

tekintve is elmaradt több szodalista ország és igen sok fejlett tőkésország mögött. 2

E statisztikai adatokra - elmaradásunk bizonyitékaként - több alkalommal is

kozunk3

, e probléma azonban kétségkivül mélyebb, soköldalubb elemzést igényel.

Mindenekelőtt tekintetbe kell venni azt az alapvető körülményt, hogy Magyarorszá-

gon a felvételre kerUló'k számát elsÖdlegesen a népgazdaság igényeihez igazodó szakember-

szükségleti tervek határozzák meg. A távlati szakemberszükségleti tervez~s 1963-ban vette

kezdetét, az 1960-as évek második felében a felvételi keretszámokat már a kidolgozott táv-

lati tervek alapján állapitották meg, és a korábbi nagy "felfutás" utáni mérsékeltebb ütem

lényegében indokolt volt. A problémák nem annyira a felsőoktatásba kerülők volumenével

kapcsolatban, hanem az egyes képzési ágak közötti megoszlás terén jelentkeztek, egyes ér-

telmiségi szakterületeken ugyanis telitettség következett be, mig más szakképzettségi cso-

portokban szakemberhiány tapasztalható.

Ugyanakkor közismert aránytalanságok vannak a felvételre jelentkezések terén az

egyes intézménycsoportok között: mig a bölcsészettudományi karokra közel ötszörös, a jogi

karokra négy és félszeres, a közgazdasági egyetemre és főiskolákra több mint négyszeres, az orvOstUdományi egyetemekre több mint háromszoros a tuljelentkezés , addig a természet-

tudományi karokra alig kétszeres, a müszaki egyetemekre és a müszaki főiskolákra pedig

még annál is kisebb, Emiatt az előbbi intézményekbe évről-évre nagyszámu, jó felkészült-

ségü fiatal nem nyerhet felvételt, mig az utóbbiakba jóval Szerényebb képességüek is bejut-

hatnak,Ez kétségtelen társadalmi feszültséget okoz, amelynek feloldása nem könny ü feladat.

2Higher Education in Europe. Problems and Prospects. Statistical s'tpcIy'.(R.NESCO. Paris, 1973. 9-10" 16-20,p,)

':'.;'::".':""""",;;"j .

3 Lásd Z i boi en Endre: A 6. országos kutatás I fŐirán~ ~S~.F('I~~@~tá~ii~~~g?glai Kuta-tó központ feladatai c, tanulmányát (Felsőoktatás1 Szemle, 1974;:19!j.P'i)",valll:mint a ~zovremennaja Vüszsaja Skoláb8n megjelent ir~~omflt (lgZ4',i,No~?,1~O~ p,).

: ',': ;~,.-.:.: >;' .o .. ,> ~' .'(- .:, ;.. ,,:: .". '.);'\.-'j ",.:,,;,.:-,,~. ',;,:; -, - ·".P",'-"~-"J,'i:.""jf

további kutatás,ok során a fentiekre

:iképzési ágak szerinti megoszlását:

:tfi"jK.el.,l:oéSi ágakra jellemző és melyekre

is figyelemmel meg kell vizsgálni a hall-

az európai országok átlagától való elm~ra-

(E kérdésre egyébként a következő nem.

visszatérek. )

e~ves korosztály mellett a 100 OOO lakosra jutó alapként a 20-24 . . thogy a demográfiai hul-,. ának alakulását is szükséges szemügyre vennI, mm

szam Ih'" .. ul .,. á k I t eléggé eltérő és hazánkban is ne any ev ID --ete és kiterJedese orsz gon en , ." ..

' .. :". ,. á l . l t"s csökkenése miatt - a jelenlegI hallgatolet-20..,..24 éves népesseg szám n~ c Je en o

magasabb százalékos arányokat jelentenének. változatlan adatai lényegesen

vonni a felsőfoku végzettséggel rendelkezők számát és Feltétlenül figyelembe kell

. "f k képzettségü aktiv keresők számát sséghez viszonyitott arányát, valamint a felso o u

,. "'. k ai kategóriánként és nemen-a fo lalkoztatott népességhez viszonyitott aranyat IS, sza m .. '"

g az 1970. évi népszámlálás adatai az eddigieknel , (Ennek kompa r ativ. tanulmányozás ára

:n .... "PO·Asen kedvezőbb lehetőséget adnak.)

, I" l k 1'· át is ami számos ténye-. ll' t ábbá a vég'z6k szamanak a a u as » Meg kell VIzsga nl ov . '.. o"'. ..

1 .P l időtartama' a hallgatók szoclahs ko-(a felvételi-kiválasztási rendszer, a tanu manyo (: ,

megemlitendő. hogy 1971-ben a 100 OOO la-o tb) fu"ggvénye (Ezzel kapcsolatban rülményel s . . . S a szocialista országok közott - a zov-abszolvensek száma tekintetében hazánk

4 után - a második helyet foglalta el. )

, fe]'lettségi szint, a felsöfoku képzettséggel rendel-A fenti kérdésekre a gazdasagi

~ .. I fl" ktatás folyamatban levő összehasonlitó statisztikai elem.-kező szakemberallomany es ae sao

A statisztikat ele~zés elvégzése. előtt fontos feladatot jelentett a képzési ága~

kategóriáinak meghatározása. Ennek során az egyes szakokon folyó képzés és a szerezhetq'

képesítés jellegét tekintettiij{ els&:Uegesnek; és ennek megfelelően az agrárfelsőoktatásiin"",

tézményekben képviselt mezőgazdasági gépészmérnöki és tizemmérnöki, faipari mérnöki / ,

és tizemmérnöki, tartósitóipari-élelmiszeripari mérnöki és Uzemmérnöki, valamint föld-

mérő Uzemmérnöki szakokat a mtiszaki felsőoktatás körébe tartozónak ·vetttik. A nemzet-

közi összehasonlitás megkönnyítése érdekében lehetőleg alkalmazkodni kívántunk az UNESCO Statistj'\:!al Yearbook által követett gyakorlathoz t és ezért az általunk alkalIr?-azott kategóriák

megegyeznek az UNESCO 9 fields of)3tudy-jával (Humanities, Education, Fine Arts, Law,

Social scieri'c'es,Natur:;t1 sciences, Engineering, Medical sQÚmce$,Agriculture) _ mindössze

az alábbi eltérésekkel:

- a. statisztikai feldolgozás nem tartalmazza a hazánkban az állami oktatás kö-

rén kivül eső teológiai oktatás adatait;

- a közgazdasági felsőoktatás szükebb kört ölel fel, mint a"'social ,s~ienc~s'l, a

szociológiái, etnológiai ésgeográfiai képzést q.gyanis - a magyarországi viszonyoknak meg-

felelően - a bölcsészettudományi, illetve a természettudományi oktatás kategóriája taytal-ttlazza;

- az épitészet nem a müvész eti, hanem a müszaki felsőoktatáshoz tartozik.

A müszaki és a mezőgazdasági felsőoktatás: alcsoport jainak meghatározása során

messzemenően figyelembe vettUk az Országos Tervhivatal által a munkaerő-struktura terve"-zésével kapcsolatban kialakitott szakmai I\ategóriákat is.

A pedagógus-szakok adatait az egyes képzést ágaknál kUlön felt ünt ett uk , ezeket

összegezve is közöljük.

Mint a statisztikai adatokból - lásd a 3. sz. táblázaÍ()t - látható, a magyar felső

oktatás legnagyobb volumenü szektora a müszaki felsőoktatás; aránya a nappali tagozatos

hallgatólétszámnak 34,39 %-a, az összhallgatólétszámnak pedig 34,53 %-a.

Ami a müszaki felsőoktatás belső megoszlását illeti; a legnagyobb létszámuak a gépészmérnöki és villamos mérnöki (ill. üzemmérnöki) szakok; egyuttesén a müszaki hallgatólét~zámnak több mint a felét feszik ki. Utánuk következnek az épitőmérnöki, az építészmérnöki, a vegyészmérnöki (ill. üzemmérnöki) szakok. Ezeknél kisebb létszámuak a kohászati, közlekedési-;a könnyüipari és az élel-miszeripari szakok, mig a legalacsonyabb aránnyal ma már a bányamérnöki SZf>. szerepel.

10

második helye,n a pedagógiai felsőoktatás (tanárképző főiskolák, tes'tnevelési

!in,t;anJtol{epIZŐ intézetek és 6vónó'képző intézetek) áll 16,97 t ill. 22, Ol %-kal. H~

tekint'eibe-vesszük azt a körülményt is, hogy számos más képzési ágban (bölcsé-

ILu.'l:LnJ"4,\.tE:W~~~?ttud.91I1~:Y!,--; közgazdasági,_ ~_~~~ki, mezogazda.s~gi, > mUvész~~i) is ~~~~~~.~~_~~~~~~~~_. __ !~n_~!o~~t.!._~~~~dag;~f?!c~P~~~Sé.E!1~~Se9é~e_.26 .. 84~ill. 29,63 %.

~

közepén" foglaJ,! helyet~ A Irt~zőgazdaságl fels8'oktatá.sb~_!:~sztYevb~~it~k:mt.y~,-M;ynr~ror~~~ _ _ .. ' ..... ,-:--~

Lengyelország m8gött aUg lemaradva ..; a másodIk helyet foglalja el, messze megelqzve a

legt8bb . országot.

Ezzel szemben jelentőá lémaraci'ás láthat6 az '~~~ségUgyl és a jogi felsé)okt~tás

terén (ahol a 11. helyen állunk), valamintkU!önösen a bÖlcsészettudományi, társ9d:domtudo-, , ~\. -- .

mányi és természettudományi felSŐoktatás. számarányát . tekintve, minthogy mindhárom kép-" I __ ... _ ........... __ . _________ ..... ~._ , . z.ési ágban az utols6előtti helyet foglaljuk el.

E jelenség számos tényezővel magyarázhat6, A tó'késországok mögö~i elmaradás

e terilleteken elsősorban azz.al fUgg össze, hogy e képzési ágakban ott többnyire nincsenek

felvételi keretszámok, s igy a humán-társadalomtudományi érdeklooésü j el entke z ()k , valameny- .

nyien felvételt' nyerhetnek (más kérdés az ~b;~~W:~J;ény!.~g~~~n hányan szereznek dlplomát és • '. 0'0 ._ _ ___ • ___ ~ ____ • __ •• ~_ •• ______ " __ •

méginkább az, hogy hányan kapnak képesitésUlmek megfelel() alkalmazást).

Ké~ségtelen azonban, hogy el maradásunk a humán-tárSadalomtUdományi oktatásban

résztvevó'kszáma tekintetében a szocialista országok z8rnéhez képest is megmutatkozik. Kü-

lönösen :feltünö a lemaradás a szociol6gusok és pSZichológusok képzése terén.

Magyarországon az 1973/74;. tanévben 73 Szociológiarszakos .hallgató tanult (ebb51 -azonban csak 15 a nappali tagozaton, mig 58 az estCiagozaton folytatott kiegészítő tanulmányokat). Ezzel szemben Lengyelországban 1086 szociológus hallgató, volt az egyetemeken az 1972/73. tanévben (2 externista kivételével m.il1d a nappall tagoza-ton), továbbá 112 szociol6gla-politika szakos a közgaZdasági főiskolákon. A cseh-szl~vákiai egyetemeken az 1972/13. tanévben 651 szociológiai~'szakos hallgat6 volt.

....... . . \ r-, ..

A pszichológusképzés terén is jelentős - ha nem is ilyen nagymérvU _ ~~ elmara _ dás: hazánkban 331 pszichológia szakos hallgató volt az 1973/74. tanévben (ebből v 172 nappali. 39 esti és 120 esti kiegészitő szakos) - ezzel szemben Lengyelor-szágban 1972/73-ban 1895 f()' (vnlamennyien nappali tagozaton), Csehszlovákiában pedig 1213 fő.6 .J_'

Általánosságban ugy tUnik,hC;gy az európ af ~tlagtóf v~ló eIm~radás 'írusjfafe-r'Cler szek':' . ., .. :;. ~ . . .

tor szake~berképzés.ére vonatkozik. E kérdéskör mindenesetre további alapos- tanulmányozást igényel.

6St~tlElztikai 'fájékpztató ÚJ73/74. ..... ;.-.: -:o. . OsztálYá;Bp ... 1974. 66-69., 139. StatisUcká ro~enka CSSH 1973,

L A nóngUgatók ar4!1ya

A statisztikai ele~zés soráp. foglalkoz'htnk a n5hallgatók számának, arányának"

képzési ágankénU megoszlásának kérdésével is, amely ugyan közvetlenül taHin nem tartozik . .

a felsőoktatás strukturájához, de azzal több .vonatkozásban (pályaválasztás, tanulmányi irá-:

nyult ság , a felsőfoku végzettséggel rendelkezők nemek szerinti összetétele) szoros Ki:t!81e~m.U;H: bari van.

A nők aránya az elmult negyedszázadban .~ az ötvenes évek elso felében "C

valamennyi tagoz~tot figyelembe véve pedig 46.28 %.

Ez az arány nemzetközi _összehasonlításban is igen magas; mint az ;UNESCO több-,

ször emlitett statisztikai összeállitásából kitUnik~ 1970In-ben' Magyarország~ 27 ""r •• ,,,",,,,

ország közUl - Bulgária. Szovjetunió, Finnország és Franciaország után _ az 5. he13"et

lalta ~l. lit is hangHulyozni szeretném egyébként azt. hogy a nŐhallgatók száma, aránya lett figy.elembe kell venni a végzó'k arányát, valamint a foglalkoztatott felsőfoku képesi~ésU

nó'k arányát is. ValószinU - bál" ezt a' folyamatban levő komparativ elemzés alapján lehet majd csak pontos adatokkal bizonyitani -:. hogy e tekintetben a szocialista és a tőkésorszá

gok között jelentős eltérések vannak; a nónallgatók szám~akt arányának az elmult 1n>al",.",r,,,,,,

ban a tó'késországokban is bekövetkezett nagyarányu emelkedésével nem azonos mért.ékben

nőtt a felsőfoku végzettséggel rendelkez5 aktiv kereső nők száma.

A nőha1Jgatók aránya az egyes képzési ágakban - mint ez a 4. sz. táblázatból meg~

állapitható - meglehetősen eltérő. Legmagasabb a pedagógusképző intézményekben (a UL

csolatban megjegyzend5 azonban, hogy az tizemmérnökképzés - bár ezt a minisz-, térium még nem hagyta jóvá - tánylegesen a Veszprémi Vegyipari Egyetem leve-lez5 tagozatán is megindult, ami az arányt némileg emelni fogja. Ugyanakkor viszont figyelembe kell venni azt a körülményt, hogya müszaki egyetemeken tör-tén5 vegyészmérnök..:"~_és tizemmérnökképzésen kivül a természettudományi karo-kon is folyik - kizárólag második fokozatu ~-. vegyészképzés , az 1973/74. tanév-ben 507 fővel.)

A mtiszaki felsőolctatás után' - csak némile,g kisebb arányokkal - a közgazdasági

f_elsőoktatás következik; itt az üzemgazdászok ,aránya - a tanársza}

bontakozik ki előttünk,

Ami a levelezőhallgat6k ~~;pzés_i ágak, ill. intézménycsoportok szerinti meg-

oszlását illeti: a "szóródás" az 'egyes képzési ágak kö~ött nagyobb; a hallgatók zömét ugyan

két képzési ág teszi ki: a pedagógiai (36,83 % ) és a mUszaki (32,76 % ), illetőleg;,ha intéz-

ménycsoportok szerint vizsgáljuk e kérdést, akkor a pedagógusképző intézmények~en és a

müszaki felsőoktatási intézményekben tanul a levelező hallgat6k 64,.75 %-a, de lényegesen

több intézményban, mint az esti hallgatók, és a levelező hallgatók fennmaradó 30-35 %-a

is több képzési ág és igen sok intéz'mény között oszlik meg.

-

A l~vé'l~ző !1allg~tólm.!;lk.csak_?8,_21.%-a tanul egyetemeken, ill. egyetemi jellegü

f5iskolákon; a főiskolákon és a felsőfoku intézetekben - mint a 7. sz. táblázat első %-os

rovatából láthat6 - a levelező hallgatók aránya lényegesen nagyobb! mint az egyetemi kép-

zé.sben. Budapesten a levelező hallgat6knak csak 35,28 %-a folytatja tanulmányait.

További lényeges különbséget jelent az esti oktatással szemben, hogya leve-

lező tagozaton az I. éves' (pontosabban az ujonnan felvett) hallgat6k 45,79 %-a már felső

foku végzettséggel rendelkezik. KUlönösen magas a felsőfoku végzettségü I, éves levelező

hallgatók aránya 'a 'természettudományi karokon (94 , 94 %),\ . a mezőgazdasági-élelmiszeripari , .. I,.. ' (J

főiskolákon és egyetemi f5iskolai karokon (90,78 %). a bÖlCSészettudományi karokon (80.36

de a 40 %~ot meghaladja a tanárképző főiskolákon (45,08 %), a mUszaki főiskolákon' és egye-

temi főiskolai karokon (45,03 %), továbbá a Marx Ká'roly Közgazdaságtudományi . Egyetemen

(40,34 %) is,

Bár a fenti arányokat természetesen nem lehE)t mechanikus an kivetiteni vala-

mennyi évfolyamra, minthogy e hallgatók tulnyomó többsége röviditett idejü - kiegészitő

stb. - képzésben vesz részt, figyelembe véve azonban egyrészt azt a körülményt, hogy

az I. évfolyam létszámának aránya a levelező tagozaton 46, 71 % (összehasonlitásul: az

esti tagozaton 32,14 %, a nappali tagozaton 28,46 %), másrészt pedig azon képzési ágak

adatait,ahol a szervezett jellegü kiegészitő stb, tanulmányokat folytatók száma a többi év~

folyam .~onatkozásában is me~áIi~pltható, valószinünek kell tartanunk, hogya felsőfoku vég-

zettségli levele-ző hallgatók. aránya ~alamennyi é~~IY9mot tekintve .meghaladja a 30 %-ot.

E jelenségnek két fő forrása van: az egyik a bölcsészettudományi és természet.

tudományi karokon a tanárképzŐ f5iskolai, a tanárképző fc>tskolákon pedig a tanitóképző

18

intézeti végzettséggel továbbtanulók viszonylag magas száma ( e kérdésre a ll. részben

még viss zatárek) , a másik a felsőfoku technikumokban korábban szaktechnikusi képesi-

tést szerzett~k rövidített idejtl kiegészítő üz.emmérnöki képzésének megindulása a mU-

szaki és mezőgazdasági főiskolákon, valamint egyetemi főiskolai karokon.

Az esti és levelező oktatás. strukturájá:val, összefüggő adatok elemzése elomoz-

Mthatja a képzés funkciójával, szinvonalával,s~~rve?A~ti, kereteivel kapcsolatos problémák

~ifferenciáltabb, alaposabb és ~okoldalubb tanulmányozását.

Az est,1 és 'levelező oktatás behat6 nemzetkqzi összehasonlitó statisztikai

vizsgálata csak to~ábbi kutatások alapján lehetséges. A rendelkezésUnkre álló adatok

alapján annyit· azonban megállapithatunk, hogy az elmult időszakban a szocialista.' orFlzágok~

ban az esti és levelező hallgatók számának növeked és~ általában elmaradt a nap~ali hall-

gatÓlétszár~ emelkedése .mögött, és ennek következtében arányuk csökkent (igy 1l}65-1971

között Bulgáriában 29,5 %-ról 24,8 %-ra, Csehszlovákiában 33,6 %-rol 17,2 %-ra, Ju-

goszláviában 34,1 %-ról 31,8 %-ra"Lengyelországban-3.7. 5 %-ról 36,4"%-ra, az NDK-ban :31,2%-. " .~

fÓ,t~~.? ~ %-ra,a SZQyjetl.lni6ba~ 5_9,0 %-~l 49~8 %,,:,J,'f!. - Romániá,ban viszont emelkedett 26,2 %-ról 28, O %-ira). A legutÓb.bi két-három év változásaira még nincsenek megfe~elő

adataink. A tőkés országokban az· esti és leveiez5 oktatás - kül önböző elnevezésekkel -

az utóbbi években kezd s.zélesebben elterjedni, arán~a azonban csak néhány országb~ -

elsősorban az Egyesült Királyságban és Hollandiában - közeliti meg a s,zocialista orszá-

gokét.

7. A felsőoktatási intézmények' nagyságrendie

. A statisztikai feldolgozó munka - az elmult évh ez hasonlóan -' kiterjedt a

felsőoktatási intézmények nagyságrendjével összefUggő kérdések elemzésére ts, amelyek

mind az oktatás szinvonala, 'hat~konysága, mind a képzés-gázdas~osság-a-s-~~mpol1tJáb6i \gen jelentősek.

19

A felsőoktatási i~tézményeket a i!l~gyságre.nd vizsgálata során három csoportba

ösztottuk: AI székhelyen levő intézmények; B/ az intézményszékhelyén kivlil mUködő ka-rok; cl kihelyezett tagozatok. (Itt megjegyzendő, hogy a megszünő Vegyipari Gépészeti Tech~ ~ik~~t_ .. Jaz AI, a Közlekedési és Tá\TkBzlési Miiszaki Főiskola Vasuti Közlekedési .Tago-

,. o

zatát és a Bessenyei György Tanárképző FŐiskola,Ovónőképző Intézetét pedig a B/ csoport-ba soroltuk.) Alapul a nappali tagozatos hallgatólétszámot vettiik és a következő létszám-

kategóriákat alkalmaztuk: 300 fő al att '.'0 ?Q1-500, 501.-1000, 1001-2000, 2001-3000 és 3000

'fő felett. A kihelyezett tagozatok esetében még egy kategóriát be kellett iktatni: a nappali

oktatás nélkiili kihelyezett tagozatoké.t.

Mint a' 8. sz. táblázatból kitUnik, a székhelYEm levő intézmények 43, 6'1%-a 500 fő

nél kevesebbhallgatoval rendelke~ik, 1000 főnél többel pedig 32,72 %-a. Az intézmény szék-

helyén kiviil miiködő karok kétharm~da a 300 rőnél kisebb intézmények csoport jához tarto-

zik. Még kisebbek természetesen a kihelyezett- tagozatok: 36 %-ukban nem folyik nappali

oktatás, 56 ~"'uknak pedig 300-nál kevesebb hallgatója van~

A fenti adatok némileg módosulnak abban az esetben ha a Pécsi TanárképzB Főiskola szombathelvi kihelyezett tagozatát és, a három óvónőképző intézeti kihelye-zett tRgozatot - minthogy ezekben az oktatást ténylegesen zömmel az ott lev() ta.-nitóképz() intézetek oktatói látják el - nem tekintjiik killön filiái énak , és hallgató-létszámukat :3 megfelel5 tanitóképz[) intézetekéhez hozzászámitjuk.

Ily mÓdon ~z AI csoportban· a: 300 főnél kisebb intézmények kategóriájába 11 (20 %). a 301-500 fős kategóriába 12 (21,82 %), az 501-1000 fős kategóriába pedig 14 intézmény (25,46 %) tartozna, mig a C/ csoportban a 300 fBnél kevesebb hall-gatólétszámu kihelyezett tagozatok száma ll-re csökkenne (52 38 %) a 301-500

" . , t

fovel rendelkezők száma pedig l-re (4,76 %).

A felsőoktatási intézmények nagyságrendjét intézménytipusonként és intézménycso-

p~rtonké~t vizsgálva differenciáltabb képet kapunk. Mig az egyeteme~~ 61, II %-a rendelke~·n·

lOOO-nél : több haUgatóval, addig a f5iskoláknak csak 35 %-a, az egyetemi jellegU f()isko-

lák és a felsőfoku intézetek közUl pedig-égy sem. Az egyetemi jellegU főiskolák 75 %:-a 'I

a főiskolák 65%-a és az intézetek 100 %-a az 500 fBnél kisebb intézmények sorában szere-

pel. Az intézméllY székhelyén kivUl mUködő főiskolai karok közUl csak egynek van 500-nál

több hallgatója.

Az intézménycsoportok szerinti arányokat elemezv~r ,megállapitható , hogy a leg-

nagyobbak a tudományegyetemek, a mUszaki egyetemek és az orvostudományi egyetemek,

mig a legkisebbek, - a mUvészeti főiskolákon kivUl - a tanitóképző intézetek és óvónó'képz()

20

intézetek (amelyek valamennyien 500 főnél kevesebb hallgatóval rendelkeznek csak), de meg

lehetösen alacsony a mezőgazdasági főiskolák és főiskolai karok, hallgatólétszáma is:

63,64 %-uk a, 300' fő alatti, 36,36 %-uk pedig a 301-500 rős intézmények csoportjába tar-

tozik.

Az egy intézményre jutó hallgatók (nappali és összes) és az egy intézményre ju-

tó oktatók számát, valamint az egy oktatóra jutó hallgatók~zámát . ebben az évben nem dol

goztuk fel, minthogy ez meglehetősen munkaigényes feladat, a statisztikai elemzésen kivül

számos más tényező figyelembevétele,is szUkséges, és az adatok az elmult évhez képest

feltehetőleg lényegesen, nem módosultak.

A fenti adatok jellemzően tükrözik a magyar felsőoktatás' intézményrendszerének -

az előzőek során már vázolt - szétaprózottságát, amely az oktatás szinvonalának, a képzés

hatékonyságának emelését jelentős mértékben akadályozza. E problémára Zibol~n Endre

több irás ában is rámutatott: ... A kis létszámu intézményekben sokszor korlátozott az okta·

ták szakmai és pedagógiai fejlŐdésének lehetősége. o.. Az egyes intézmények eltérő mércéje

miatt a hallgatóság szinvonala esetenként igen különböző. A szervezeti sz~ttagoltság sokszor

nyujt lehetőséget a felsőoktatás -politikai érdekekkel iitköző presztizs -szem~ontok érvé-

nyes,Ul~séJ?e.o: " "Történetileg igazoltnak tekinthetjiik ~ állapitotta meg -, hogy fejlŐdésre ké-

pes tudást elsősorban olyan intézmé'1yek köz vetitenek , amelyekben a képzés és a kutatás

nem válik el egymástól. Kivánatos tehát, hogy - éppen a tudományos ismeretek várható

gyors fejlŐdésére való tekintettel - a felsőfoku képzés egyetlen szint je se veszitse el telje-:--. 7

sen a tudományos km:atással való intézményes kapcsolatát.

E~é;rt ~ k~rdé:ssel. összefUggésben megvizsgáltuk a tudományos fokozattal rendel-

kez,Q" okta~k ~,anll®t mté/liménycsoportonként. (Lásd a 9. SZk táblázatot.)

Olt$~)l;l$

tók zöme alkotó, mtivész - e~ az arányszám értheté». A tudományos fokozattal rendelkezé) oktatók száma a legalacsonyabb a, tanárképzé) fé)iskolákon (3,54 %) ~ a közgazdasági főis kon (2,59 %) I 'a mtiszaki fé)i~kol'kon és egyetemi fé)iskolai karokon (2,47 %), l a tanitóképzö intéz,etekbe~ '(l t 07, %) és az óvónó'képzé) , intézetekben (0,92 %).

A tudományos kvalifil{ác~oktat6k tulnyomó többsége - ~t 1~ %-a - az egyete-meken és egyetemi jellegU főiskolákon' dolgozik; az akadémikusok és levelező tagok 100, %-a; a, tudo~ányok doktoratnak 96, 76 %-a és a_ kandidátusok 93 t 21 %-a.

Tanulságos szemtigyre verurt a tudományos minősitéssel birÓ oktatók arányát a ktilönbözé) nagyságfendU intézményekben. Az 500 főnél ~isebb 38 intézményben (azaz az in-tézmények 54,29 %-ában) - a kihelyezett tagozatokat figyelmen kivtil hag~a - a tudományos kvalifikációju öktatóknak ,mindössze -5 t 94 %-a dolgozik, ezzel szemben a 'három legnagyobb,

3000-nél több hallgatóval rendelkezé) egyetemen 47,17 %-a és a hárem 2001-3000 fős egye.,.. temen 13,2.6 %-a. Az 500 főnél kisebb intézményekben az oktatóknak mintegy 7 %-a rendel-kezik tudományos fokoz attaI , a 2001-3000 fé)s intézményekben 21,38 %-a, a 3000 főnél na-

gyobbakban p~dig 24,63 %-a.

Az intézmények széttagoltsága a képzés gazdaságossága szempontjából is hátrá-

nyos. "Sok intézményünk - irta Z~bolen Endre - már oktatóinak és hallgatóinak létszámá-nál. fogva sem mUköd~etik gazdaságosan. •. Hiányoznak vagy c~ak viszonylag költségesen

biztosithatók a képzéshez szükséges szolgáltatások," 8

E kérdés \'tanulmányozása érdekében a felsőoktatá~~g~zdaságtani kutatások ke-, .'

~etében megindult az egy fé)re J~t6 képzési költségek vizsgálata (különös tekintettel az egye, intézményesoportokra és az intézmények nagyságára). A további kutatások során, a sztiksé-

ges nemzetközi összehasonlító elemzést ,is elvégezve az· intézmények optimális nagyságrend'"

jének meghatározására kellene 'törekedni (nem hagyva figyelmen kivül a: "mamm'utint ézmé-

nyek" káros vonásait sem).

8. A felsőoktatás terUleti megoszlása

A statisztikai elemzés során nagy figyelmet forditotl:unk a magyar felsőoktatás

regionális strukturájának vizsgálatára is.

~ Uo. 198. p.

22

felslíoW;atás

,jelenlegi terUleti elhelyezését két térkép, val~mint a 10. " fl" oktatási intézmények intezménycso-atok mutatják be, feltUntetve a e so , ;o "

, . ágak szerinti terUleti megoszlasat. , és a hallgatóléts~ám képzesl

It é h z hasonlóan az Országos Tervhi-~tatisztikai feldolgozás során az elmu ve ... t itésUgyi és Viirosfejlesztési Minisztérium által me~Uapitott tervezesl~azda-~ uk V l ennyi körzetben az adatokat helysegen-

zerinti tagolást al1{almazt " a am ' ~ i ezek alapjiin lehet1lség van a magyar felsőoktatás regionáliS st~~dU-t.' gy (B cl t-vidék' Budapest-kiemelt felsofoku központ(ik - felS,ofoku aspektUSu u apes .' ,,' f' ',i" '..',.. 'budapesti agglomerácio", eJ-

f l "foku központok - egyeb teleplilesek, - ,

,részleges, e, so' . t~r!i1etek _ fejletlen vidéki terUletek) vizsgálatára ls.

. lá módszerének alkalma~ásával "A tervezési-gazdasági 'körzetek szerintl megosz s , l h a körzeti felosztást nem e-

ezuttal is fel kell hivnunk a figyelmet arra, ogy ,.-olatoa~ ,. t 't figyelembe veve a fel _< ' " é "k t ltulozni" hazánk mere el en értelmezni és ]elentos gu e . e' fl' ev l if"le "körzeti autarkiára gondolnl. vonatko1.ásában irreális dolog lenne va am e

a központi körzetben (és azon beltil Budapesten) mind

,Mint az adatokból kitUnik, bb mint más körzetekben.

á mind a hallgatók száma lényegesen nagyo l

lt~lz;mIBnyek sz ma, ~ . (bből Budapesten .' álló felsőoktatási intézmények 41,8 o-a e ,

(ÖZ1Don.t1 körzetben van az on az összes hallgatók 49, O ~-a ~ebb31' a 40 %), és itt tanul a nappali hallgatók 49,5"

intéz~ényekben 46,6, ill. 46,9 %). "" ,,' oo's' sa'átosságaibÓl következoen - hosSZU

Budapesttulsulya - a tortenetl f~,Jl~á' t ] Ez a felszabadulás után is megmaradt, időn át jellemezte a .magyar felsookt~ s .... ek ele 'én még erősödött is: az 1954/55. sőt _ különbözo okok miatt - az 50-es ev l' e~ti és levelezo _ hallgatók 73,3 %-a tanévben a nappali hallgatók 68,~, a n:~:e~~n és főiskolákon. f lyt tta tanulmányait a budapest! egye .l • o a,~ 'déki felsőoktatási centrumok fe]les z-Az 50-es évek második felétol kezdve, a;l k létrehozásával a fovárosban tanu-o tésével és uj vidéki fels1l~~atási !:é::k ni:69/70-ben (a nappall ballgatólétBzl!.-' lók aránya f?koZ3.tosan csokkent, .. zlétszámot tekintve) szállt az 50, % alá .. _-_.-mot tekintve), ,ill. 1971/72-b~n. (a~ oss eddi elért eredményeket - még nem t~kint-A jelenlegi arányok - bár k1fe]eZ1k az g

hetói.< kielégitőnek. bb volumenU a mUSzaki felsőoktatás (44,0 %) ... : E

A központi körzetben a legnagyo " ág képviselve van, a müszaki felsook

-

valamennyi intézm:énycsoport és képzési

9 . 7 ÉpitésUgyi Értes Uo, 1971. 33 ,p.

23

tatás tertlletén a bányászat{, kohászati és faipari, a mezőgazdasági felsőoktatás terUletén . . az erdészeU képzés, valamint az általános islrolai tanárképzés kivételével. (Ez utól;Jbi

hiány pótlásárÓl azonban előreláthatólag aközeljövó'ben gondoskod~s történik.) Számos kép-

zési ág hallgatóinak többsége Budapesten tanul (igy a közgazdászok 90,7 %-a, a mUvészeti

föiskolások 79,1 %-a, a' bölcsészek 61,4 %-:-a, a müszaki"ak 59,8 %-a. és a jogászok 50,1 %-a),

A többi körzet közUl az északmagyarországi körzet hallgatólétszámának aránya a

l~gkisebb (7,1, ill. 7,5 %), a délalföldié pedig a legnagyobb (14,1, i11.13,5 %). A körzetek

között az egyes képzési. ágak vonatkozásában jelentős ~_~lönbségek, aránytalanságok vannak.

Igy az északmagyarországi körzetben" 'a mUszaki és a pedagóg{ai felsőoktatás dominál, vi-

szont hiányzik a bölcsészettudományi és természettudományi, a jogi és az egészségügyi. Az

északalföldi körzetben a pedagógiai fels50ktatás volumene a legnagyobb, mögötte - köz"el azo-

nos értékekkel ..:. a természettudományi, a mez5gazd~sági~ az egészségügyi és a bölcsé-

s~ettudományi fels50ktatás ~ll, ugyanakkor hiányzik a 'jogi és a közgazdasági felsőoktatás.

A délalföldi körzetben is a pedagógiai felsőoktatás a l~gnépesebb képzési ág, mögötte a mU-

szaki és az egészségügyi fels50ktatás következik"ttt sincs viszont közgazdaSági felsőoktatás.

Az észak- és középdunántuli körzetben a müszaki felsőoktatás áll a vezető helyen, rajta ki-

VU~ lényegében csak a pedagógiai és a mezőgazdasági felsőoktatás van képviselve. A dél-

dunántuli körzetben a pedagógiai felsőoktatás áll az élen, mögötte :;lZ' egészségügyi és a mü-

szaki fels50ktatás klSvetkezik.

Az egyes körzetek felsőoktatásának fejlŐdése szorosan összefügg azzal, hogy a

körzet rendelkezik-e megfelelő felsőoktatási ~ tudományos centrummal. Az északalföldi, dél-

alföldi é~ déldunántuli körzetek vonatkozásában Debrecen, Szei~d és Pécs ezt a funkciót _

egyes problémák, hiányok ellenére - lényegében betölti. E_ régebbi egyetemi városokhoz ké-

pest kevésbé alakult még ki Miskolc "központ" szerepe (ami nemcsak hallgatólétszámának

a másik három egyetemi városhoz képes't kisebb volt.ával függ össze, hanem azzal is, hogy

itt a müszaki fels50ktatás mellett - a Liszt Ferenc Zenemüvészeti Főiskola kihelyezett ta-

igozatán folyó oktatást nem számitva :- más képzési ágak nincsnek k~pviselve), az észak- és

középdunántuli körzetnek pedig l~nyegében nincs felsőoktatási központja.

A felsőoktatás telepiUések szerinti megoszlását vizsgálva - a településhál6zat-

fejlesztési koncepcióra vonatkoz61971. évi kormányhatározatban megjelölt telepUIéskateg6-

riákat alapul véve - megállapith~t6t hogy az országos központban és az 5 kfemelt felsőfo-, ,

ku központban tanul a nappali hallgatók 75,79, az összes hallgatók 73,85 %-a (ezen belUl

24

Budapesten és a 3 régebbi egyetemi városban a hallgat6k 71,54, ill. 69,87 %-a), a felsőfoIru

központokban 7,69, ill. 8,46 %-a, a részleges felsőfoku központokban 7,39, ill. 8,55 %-a,

egyéb településeken pedig ~,13, fil. 9,14 %-a.

A fels50ktatás regionális strukturájának, ará':fíytalanságai (els5~~,~~~ a fővároS és

a vidék kö~ti aránytalanságok) több területen megmutatkoznak. Igy a vidéki felsőoktatási intézmények között általában jóval több a kis hallgat6létszámu: a 300 hallgat6nál keveseb-

b,el rendelkez5 intézmények - nem számítva itt sem a kihelyezett tagozatokat - 83,33 %-a,

a 301-500 fős intézmények 71,42 %-a vidéken mUködik. Ugyanakkor a tudományos fokozattal

rendelkez5 oktatók 58,06 %-a Budape~t egyetemein és ~őiskoláin dolgozik: az ~kl:l~é_mikusok 73,68 %-a, a levelező 'tagok 64,79 %-a, a tudományok doktorainak 55,04 %-a és a kandidá-

tusok 57,90 %-a.

ny módon' a felsőoktatás széttagoltságából származó problémák és a felsőoktatás

regionális strukturájában meglév5 probléplák, aránytalanságok szorosan összekapcsolódnak.

A magyar f~lsőoktatás jelenlegi strukturájával összefüggő adatok, problémák is-

mertetés ét befejezve - a felsőoktatásI intézmények bels5 szervezetével ~a~csolatos kérdé-

sek taglalását mellőzve - megkiséreljUk, hogy a felsőoktatási strukturai távlati továbbfej-

-i~~"~té~én~kfá'kérdései~e-~önatközÓ-elgon(iOiásokat-felvifzoljúk:--

25

tI. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS STRUKTURÁJA TÁVLATI

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK FŐ KÉRDÉSEI

~. A magyar felsőoktatás strukturája távlati továbbfejlesztésének l})apvető célkitiizései

A magy;ar felsőoktatás strukturája távlati tov,ábbfejlesztésének vizsgálata rendki-

vül bonyolult, sokrétű feladatot jelent, A felsőoktatás jelenlegi helyzetének, multban gyö-

kerező problémáinak elemzése a kutatómunka lényeges része, kiindulópontja, a fér figyelmet

azonban - a jelen realitásaival is számolva - a jövőre kell ford it anunk,.

'Mindenekelőtt tanulmányoznunk kell azokat a tényezóKet, amelyek a felsőoktatás

fejlődését, strukturájának változásait meghatározzák, befolyásolják. E tényezé>k közli a

legfontosabbak:

- a szocializmus teljes felépitésének alapvető célkitlizései;

- a tudományos -technikai forradalom hatása, követelményei;

- a népgazdaság fejlooésének tendenciái;

- társadalompolitikai céljaink; a demokratizrpus biztositása és a társadalmi

mobilitás fokozása;

'- a demográfiaI helyzet alakulása;

- a munkaerő-struktura távlati tervezésén alapul2~ szakemberszUkséglet~ pr9gnózi,s;

- a terUletfejlesztés és a telepUl~shálózat-fejlesztés hosszutávu tervei;

- az iskolArendszer átalakulásának következményei és igényei.

A fentiek köztil számos kérdéskörre vonatkozó konkrét, kellően' kimunkált elem-

zések ma még nem állnak rendelkezéslinkre. Ugy vélem azonban, hogya fejlé>dés általános

(é.:q.~enö.~áinak ismeretében, a folyamatban levé> munkálatok eddigi eredményeit felhasználva

a felsőoktatás távlati fejlesztésének alapvető célkitűzéseit már ma is meg lehet határozni.

Az egyik alapvető célkitűzés kétségkivtil a képzés hatékonyságán~ fokozása és

színvOnalának lényeges, mín[)ségi változást jelent[) emelése lesz.

26

Az olvasó talán felvetheti, hogy ez nem uj célkitűzés. a színvonal emelése több-

kevesebb sullyal 1948 óta valamennyi felsé>oktatási reform céljai között ~zerepelt. Tényle-

gesen azonban a felsőoktatás nagyarányu mennyiségi fejlesztése és annak következményei

a felsőoktatá~ egészét tekintve a minőségi követelmények realizálását hosszu ideig csak kor-.látozott mértékben tették lehetové.

A jövó'ben ezen a téren lény'egesen gyórsabb elé>rehaladásra van ~zUkség, ez a

szocializmus teljes felépitésének, a tudomány és a technika gyorsuló űtemU fejlodésének, a

népgazdaság intenziv fejlesztésének objektiv követelménye. Csak ily módon lehet majd meg-

szlintetni vagy legalábbis mérsékelni azt az ellentmondást, amelyet a tudományos-technikai

~o:r:~ádalom előrehaladása és a felsőoktatás, a szakemberképzés fejlodése közti fáziseltoló-

dás jelent, különös tekintettel a.}elsé>oktatásnak éppen a tudományos-technikai fejlődésben

betöltött helyére, funkciójára.10

~ felsőoktatás távlati továbbfejlesztésének másik alapvető célkitü.zése - ugyancsak

a gazdasági-társadalmi fejlŐdés, a tudományos-technikai forradalom követelményeiboi követ-

" é kezoen, a k pzés színvonalemelésének célkitüzésével szoros összefüggésben - a differenciál-

tabb szükségleteknek megfelelő, a fejlődéssel lépést tartani, a változó viszonyokhoz alkal-

mazkodni tudó szakemberek képzése.

E célkitlizés sem tekinthető tulajdonképpen ujnak: már a 60-as évek közepén az

Országos Tervhivatal, az Országos Mliszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Tudományos

és Felsőoktatási Tanács több dokum entum a- hangsulyozta a szakemberek konvertibilitás ának

és szakmai mobilitásának fontosságát, ennek valóra váltása érdekében azonban csak kezdeti

,lépések történtek.

A fenti al"pvető célkitüzések megvalósitása szűkségessé tesz - a felvételre kerU-

lők előképzettségének növelésén, kiválasztásának tÖkéletesitésén, az oktatók min[)ségi ösz-

szetételének javitásán, az oktatási folyamat tudományos megszervezésén, korszerlibb okta-'

tási formák és módszerek megteremtésén tulmen[)en - strukturális változásokat is. olyan

fels 00 kt atás i struktura kialakitását kiván:va meg t amely e célkitűzések valóra váltását op-

timális an b ll. tos ithat j a.

1 OA fenti problémára lásd A tudományos -technika~ fejlődés hatása a munkaeré>-strukturára cimU, az Országos Tervhivatal Pénzügyi Foosztálya által készitett - az ezredfordulóig terje-dé> fejlŐdéSi tendenciákra vonatkozó szakértői véleményeket összegező - tanulmányt (Bp. 197:4. julius), valamint Rádi Péter szakvéleményét és a Felsőoktatási Pedagógiai KutatOkozpönr-észrevételeit e tanulmánny.al kapcsolatban. (K~zirat.) ..

27

A továbbiakban e strukturális továbbfejlesztés fő irányáit, feladatait szeretném -

az eddigi elemz és ekre támaszkodva -:- felvázolni.

2. .A képzés szerkezetének fő vonásai

A gyorsuló tit e mti tudományos-technikai fejlÖdés követelményeit figyelembe véve

a: felsőoktatás feladata - minden képzési szinten :.:;-, ~ szilárd alapképzés, átfogó és kellő át-

tekintést nyujtó, a határtudományok problém;áira is kiterjedő szakmai 'ismeretek biztositása,

valamint a tudomány, és a technika ul eredményeinek befogadására, alkalmazására való

képességek kialakitás~, az alkotókészség kifejlesztése_és ezzel a fiatal szakemberek megfe-

lelő szakmai mobilitásának lehetővé tétele lesz. A specializáció feladatát - éppen a fejlÖdés

felgyorsulás a következtében - a fels.őfoku képzés már nem vállalhatja; enne];( megvalósitása

az egyetemi-főiskolai tanulmányok b~ejezése utáni évekre tolódik át.

.('iz egyetemi-főiskolai képzés e koncepcióját már a 60-as évek elejét51 kmönbö-

ző dokumentumok megfogalmazták. tényleges megvalósitásától azonban még messze vagyunk.

A gazdasági-társadalmi igények által követelt gyorsabb előrehaladás e téren elsődlegesen

a képzés szinvonalának emelés étől , az alapképzettség tartalmának gondos meghatá:rozásától

és a hallgatók aktivitását, önállóságát, alkotókészségét maximális mértékben fejlesztő ok-

tatási folyamat kialakitásától függ (amely utóbbi a felsőoktatási pedagógiai kutatások számá-

ra is igen nagy feladatot jelent).

A tudományok integrálódásának 'e~ősödése, a folyamatok komplex jellege következ-

tében a jövőben növekvő számban lesz igény olyan szakemberek ir{mt. akiknek több kU1ön'b61-

ző szakma egy meghatározott funkció szempontjából integrált ismeretére lesz szükségük .. Ez

egyes esetekben a k~pzés során biztosítható (mint jelenleg az agrokémia', 'matematikusmér-

nök. biológusmérnök szakokon), Más esetekben ez a permanens továbbképzés, a posztgra-

duális képzés feladata lesz (kUlönösen a határterületeken folytatandó tanulmányok,' nem rit;-

kán második diploma szerzése utján). Az esetek többségében azonban a szükséges komplexi-

tás követelményét a kUlönböző szakemberek együttmtiködésével lehet és kell megoldani (de

az erre való felkészités is uj feladatokat, problémákat jelent a képzés számára).

E kérdéshez kapcsolódóan felvet{)dik a mUszaki, mezőgazdasági, egészs~gtigyi

stb. szakemberképzésben a humán-társadalomtudományi studiumok, a humán és társadalom~'

tudományi képzésben viszont a természettudományi-technikai ismeretek oktatásának .szük-

ségessége.

28

A komplexitás követelményének megfelelő kielégítése, az ehhez szükséges felb~tf

lek biztosítása szorosan kapcsolódik a felsőoktatási intézmények kooperációjának késó'bb

tárgyalandó témaköréhez .11.

A fejlődés soráD jelentős változások következnek majd be az ismeretstrukturában!

a tantárgystrukturában és a felsőoktatási intézmények l!?els~_s_2:~~'\T~~~té~e~ !~te kérdések

tárgyalása azonban meghaladná. e tanulmány kereteit.

3. A többszintti képzés továbbfejlesztése;:!

A felsőóktatás távlati strukturális továbbfejlesztésének - a fenti célkitüzésel(n~k'

megfelelően - egyik fő iránya a rugalmasabb és differenciáltabb képzés ~ialakitása. Ennek

lényeges feltétele a többszintü képzés tová~bfejlesztése.

~ két~#ntU képzés megteremtése - mint emlitettük - előremutató jelentőségü,

fontos lépés volt. A tudományos-technikai fejlődés, a népgazdaság távlati szükségletei azon

ban a felsőoktatás strukturájának további differenciálását igépylik. Ez többirányu f~ladatot

jelent.

"Alulról" felfelé haladva először is arra kivánok rámutatni, 'hogy hazánkban csak

néhány szakon van 3 évesnél rövidebb idejU képzés. (2 éves óv6n{)képzés, 1,5 éves, kizá-

,rólag levelező tagozaton folyó mtiszaki oktatóképzés .. valamint az 1974/75. "tanévtől keres-

kedelmi és vendéglátóipari szakoktatóképz~s, továbbá az Orvostovábbképző Intézet Egész-

ségügyi Főiskolai Karán az 1975/76. tanévben meginduló 2 .éveB,ugyancsak levelező tagoza-

·ton történő .egészségügyi szakoktató, mentőtiszt és egészégügyi intézetvezető képzés.)

A fenti szakok Magyarországon a felsőoktatás körébe tartoznak, ismeretes azon-ban, hogy a felsőoktatás fogalmát országonként gyakran eltérő módon értelmezik. Igy Pl. a középiskola utáni 2 éves tanulmányi idejü óvónőképzést Franciaország-ban középfoku, Blifgáiil1ban iéHels8foku{poluv.iszs),-~ hazánkban pedig felsőfoku jelle-günek tekintik. - - "."' "

A. fejlŐtlés meggyorsulása miatt a jövóoen előreláthatólag számos más szakterlile-

ten a középfoku végzettségnél- magasabb, de a főiskolai vég~-ettségnél alacsonyabb, ill. 3 év-o

11 ~. " A kompl~itás kérdésére 'lásd a 10. jegyzetben felsqrolt munkákat, valamint Polinszky

Károly: iA szakemberképzés jövője cimti előadását. (Magyar Tudomány,- 1974. 414-415.,p_ \

29

nél rövidebb idő alatt meg~zerezhetg szaktudással rendelkező munkaerőkre lesz szUkség.

Ez á nemzetközi fejlŐdési tenden~iáknak is megfelel. (E képzési formák elterjedését tUk-rözi egyébként a "post-secondary educa,tion"- kifejezés használata, amely tágabb értelmü,

mint a "higher education" . )

Hazánkban ez a - megfelelóob elnevezés hiányában "félfelsB'foku"-nak nevezhető "k,

és a lehetőségekhez képest felsőQktatási intézmények keret ében történő képzés bevezetése

elsősorban a miiszaki, mezőgazdasági és közgazdasági oktatásban, látszik indokoltnak. kü-

lönös tekintettel a középkáder-képzé~ I?~~~Jémájának megoldására, amely népgazdaságunk , -',12

intenziv fejlesztésének, egyik alapvető feltétele.

E kérdéskör alapos és sokoldalu elemzést igényel, vizsgálatát, - az MT A Pedagó-

giai Kutatócsoport jával együttmüködve - a közelmultb~ megkezdtUk.

A közgazdasági, müszaki és mezőgazdasági felsőoktatásban folyó tizemmérnök-

képzés, ü~emgazdászké~zés továbbfejlesztése so~án - a képzésnek a szUkségleteknek megfe-lelően egy-két ujabb 6zakra (pl. agrokémia) történő kiterjesztésén tul \. -: a fő figyelmet a

főiskolai szintli képzés céljának, jellegének távlati· meghatározására kellene forditani, meg-" 13 vizsgálva a funkcionális szakositás lehetoségeit is.

A főiskolai szintU képzést be kellene vezetni több más képzési ágban, igy egyes

humán (élsősorban modern idegen nyelvi) és természettudományi (fizikus, vegyész" bioló-, , , ' 14 M l' d" ,. h gus) sz ak: okon , valamint különösen a jogi-igazgatás~ képzés terén, egem lten o meg, ogy

a jövő évben megindul a főiskolai jellegU képzés az egészségUgyi felsőoktatás területén is,

a már emlitett Egészségtigyi Főiskolai Karon 'közegészségUgyi-járványUgyi ellenőr, gyógy-

tornász, diétásnővér , védőnő, egészségttgyi szakoktató, mentl>tiszt ~s intézetvezető szako-15

kon.

A második fokozatu, egyetemi szintU képzés szervezeti keretei ell>reláthat~lag

12 A középkáderek jelenlegi iskolázottsági szintjére lásd Olajos Árpád: A középkáderek is .. kol ai végzettsége és' képzettségUknek ,megfelelo, illetve attól eltérő foglalkoztatása c. tanulmányát. (Kézirat.)

13 I.Jásd a 10. jegyzetben emlitett irásokat.

14 Ez utóbbira lásd Kutas János: A kétfokozatu jogászképzés néhány kérdése c. tanulmá-nyát. (Kézirat,)

15 Lukáts Jenő: Az egészségügyi oktatás rendszere és a töpbfokozatu képzés, (Kézirat.)

30

nem~v.:~J!Q~~.SzUkséges vi~zont, hogy a második fokozatu képzést követően - a tudományos kutatás és a felsőoktatás szakemberszUkségletének, valamint a népgazdaság, a közoktatás,

a kulturális élet ~s más ,~~_ak~r~~t~!sJ magasabb' kvalifikációt igénylő munkaköre inek ellátá-

sára alkalmas káderek nevelésének biztositása céljából - kiépitsék a szervezett jellegU, har-

madik fokozatu képzést; E képzés bevezetése növelné az egyet'emek sulyát, megerősitené

azok tudományos káderképző funkcióját - de egyuttal i:Q.,9,9kolttá teszi az egyetemi doktorá-. '/;1'".!'"''

ÚIS kérdésének rendezését és e harmadik fokozatu képzéshek a jelen~eg folyó, speciális _l':~~ p.~~itéf:1 .. (Pl. szakorvos, szakmérnök) elnyerését lehetővé tevö posztgraduális képzéshez és az

aspiránsképzéshez való viszonyának t,isztázását.

4. A felsl>oktatás feladatai a permanens képzés megvalósitásában

A tudomány és a technika gyors Utemü fejl&lése az ismeretek periodikus meguji_

tásának szükségességét és a munkaköri követelmények gyakori .- olykor lényeges mértékti _

változását idézi e1ő. Ez mindinkább objektiv szUkségszertiséggé teszi a szakemberek munka

melleti permanens képzésének megvalósitását.

"Ma már a diploma nem jelent egy életre szóló tudást -. mondotta Polinszky Ká-

roly -, s egyre növekszik a folyamatos és megujuló továbbképzés szerepe. .. A holnap egye-

temének ... " olyan végzettséget kell nyujtania, mely megbizható, erős alap s nem végcél,

hanem a szakmai tudás léQcsősoránakegyik foka. Ilyen' alapképzés nyujtására kell alkalmas-

sá tenni a jövő egyetemét. Ehhez ki kell építeni az egész oktatás rugalmas szervezetét,

mely lehetövé teszi az oklevelek és diplomák differenciált rendszerének Idalakitását a tény-, 16

leges tudás szerint,

Mit jelent a perm::mens képzés megvalósitása? Jelenti a sajátos munkaköri köve-

telményeknek és a szakember érdeklődésének megfelelő specializáció biztositását, az állan-

dó önképzést, a folyamatos továbbképzés intézményes rendszerének mennyiségi és minőségi továbbfejlesztés ét.

A permanens képzés. a dolgozók valamennyi rétegét érinti, e tanulmány keretében

azonban természetesen csak a felsőfoku végzettségU szakemberek permanens képzésének kér ..

désévef és. a felsőoktatási intézményeknek a permanens képzés megvalósitásában elvégzendő feladataival tudunk foglalkozni.

16 Polinszky Károly: J. m. 413, p.

31

~, f~lS,öfoku végzettségU sz;akemberek s~ámára -. a szervezeti keretekhéz nem kö

tött önképzésen kivlli - a permanens képzés' vált~zatos és rugalmas formáit kell majd ki-

alakit~l!~" amelyek kiterjednek a magasabb szintU végzettség (pl. üzemmérnök ~ mérnöki)me . ..... __ .. _ .. _...... g szerzésére az egyes s . t k ("félf l "f k" I ' . '-" , Z,ID e e so o - . szint. ill.~. szint - II. szint) közti különböző

jellegü s~akmai studiumok folytatására, 'speciális szakismeretek' szerzés'e:'r" e bl'Z , , onyos ese-te,kben meghatározott idejU napp~li tanulmányokra, vagy akár a határt~do~ányok tLn'i.U.etén biztosltandók'épzés re.

Az intézményes---" folyamatos .továbbképzés hiánya vagy nem megfelelő szinvonala anyagi-társadalmi preszt1 zsének korlátozott mértéke á m r ma is számos szakterületen ne-hé~~égek~t okoz.

t

Igy a pedagógusnak jelenleg a magasabb szaktúdás és ennek megfelelően a nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülés elérésére gyakori at il ag 'egyetlen lehetőség , a ~agasab~ képze~ts.ég me~szer~~seL_., A tanitó számára pl. nincs lehetőSége a:~' alsotagozah pedagogIa, pszlChologia és' módszertan termetén magasabb k" rt .. és ennek megfelelően magasabb besorolás elérésére és ezért száma"ra 'aePszeksegi f '100".. ti .. ,za ma eJ .es es ~ .. tarsadalmi ~elemelkedés" szinte egyedilli utja az általános iskolai

tanárI képesltes megszerzese. Ennek következménye' pedig többnyire az alsó ta-g~zat elhagyása, és ezzel az amugy is sulyos tanítóhiány fokozása. (Megemliten-do ezzel kapcsolatban, hogy az 1973/74. tanévben 1295 tanitó és 401 'k'" dagógus müködött képesítés nélkül - és ugyanakkor több mint 1200' t n~tP .. °tZIsulpte-tovább .. l ...."" anI o an , zomme a tanarkepzo foiskolákon. )

A jövóoen .. a tudomány és a technika ~oh'amosfejlodésének,a népgazdaság intenziv fejlesztésének korában a permanens szakmai képzés,. az intézményes folyamatos továbbkép-

zés biztosítása nélkül a felsőfok, u v,égzettse"gu" k b sza em erek hatékony foglalkoztatása nem lehetséges.

E permanens képzés megvalós itás ában , sokrétU és bonyolult feladatain~ ellátásá-

ban az egyetemek és főiskolák, valamint a speciális továbbképző intézetek mellett fo~ozott mértékben szerep jut a szakembereket foglalkoztató ~agyUzemeknek, intézményeknek is.

Ez a kellő munkamegosztás kialakitásán tulmenően előtérbe állit ja a felsőoktatási intézmé-

nyek, , a tudományos kutatóintézetek és a nagyüzemek közti kC;őp~rác,iis kis~éi~sités~nek fon-tosságát.

A. permanens képzés, az intézményes f l t o yama os továbbképzés elotérbe kerülése

messzemenően érinti az esti és le.~elez5 oktatás funkcfóIi':'relldszeréi'is.

32

a

Az esti és levelező oktatás f~kciói az elmult évtizedek során többször is vál~

Jelenleg az esti és levelező oktatás két fő funkci 6t lát el: a} a szakemberszüség-

bizonyos hányadának kielégitése (elsősorban a mUszaki főiskolákon és fő~skolai karokon!

;kl5zgazdasági felsőoktatásban, a jogi karokon és - a képesités nélküli 'nevelők klképzésé,vel

\ pedagógusképző intézményekben); b) a megiévő képesités mellé magasabb képesités

szerzésének vagy más szakos képesitéssel történő kiegészit~~énekbiztositása (az e képzés-

résztvevők - mint láttuk - a levelező hallgatók több mint 30 %-át teszik ki),

A jövőben az esti és levelező oktatás funkciói' előreláthatólag jelentős mértéIF;ben

~ódosulni fognak.

A szakemberszükséglet kielégitésének feladata n~hány képzési ágban tová.bbra is

megmarad,-, bár a müszaki felsőoktatásban némileg csökkenni fog. Ezt ellensulyozná viszont

az, hogy a "félfelsöfoku" képzés megvalósulása részben a munka melletti oktatás formájá-

ban történne. Jelentősebb mérvü lesz a csökkenés a pedélgógusképző intézményekben~ ameny-

nyiben a képesités nélküli nevelők alkalmrzását .- mint arra, még visszatérek - meg lehet

szüntetni.

A magasabb képesités megszerzése lehetővé tétel ének funkciója is - elsosorban

az egyetemeken - megmarad. A müszaki, mezőg~zdasági és közgazdasági főiskolákon~

amelyekben jelenleg 3360 felsőfoku techniktÍmot, ilL szakiskolát végzett szakember folytat

rövidi tett idejü kiegészítő tanulmányokat~ e képzési forma néhány év mulva, hivatását be-

töltve megszUnik. a "félfelsőfoku" képzés bevezetése esetép. viszont idővel az ilyen jellegü

képesitéssel rendelkezők továbbtanulásár~ e főiskolák nyujtanak majd lehetőséget.

A magasabb, ill. kiegészítő képesités megszerzés ére irányuló tanulmányok bizto-

sitásának feladata - az előző pontban kifejtettekből következően - a jövóoen szorosan össze-

kapcsolódik a permanens képzés problematikájával, az intézményes továbbképzés funkcióival.

Ily módon - feltételezésünk szerint - az est i és levelező oktatás fő funkciója a jövőben

mindinkább a munka melletti permanens szakmai képzés biztositása lesz, rugalmas keretek-

kel, differenciált képzési formákkal és nem utolsó sorban kellő nyitottsággal, az eddigiek-

,nél jobb feltételeket teremtve társa~alompolitikai cé1l5itüzéSE,fnk megvalósitásához is.

Az esti és levelező oktatás keretében - ugyancsak társadalompolitíkai elveinkböl

33

következően -' továbbtanulás! lehetőséget kell biztositani azok- számára is, akik kmönbözö

okok:(a továbbtan~ásukat korábban akadályozÓ \ ~zociális problémák, családi körUlmények,

hibás pályaválasztás) miatt''.~em a mun~elyUkJIT~~ilj~ak megfelelő diplomá~ kivánnak s~~!"~_~_-• jL....----______ . .~-___ ,._ .. "_ ... _~~_. l~. .._ ..... "~_~

ni, továbbá azok számára is, akik - szakmájuk, hivat ásuk megtartása mellett - más szak-, .

területen "önoélu" tanulmányokat kivánnak folytatni. (Nem vitás azonban, hogy ezek eseté-

ben"a méltánylandó egyéni érdekek, a konkrét munkahelyi-vállalati érdekek és az össztársa-~~'--- . , ""~'~"' ... dalmi, munkaerő-gazdálkodási 'érdekek a jövóoen is összeütközésbe kerUlhetnek egymással.) .

Az esti' és levelező oktatás funkcióinak távlati átalakulása - figyelembe véve a

képzés jelenlegi problémáit 'is, - j'elept5s struktu;áUs'változtatásokat igényel (kUl6nösen a le-o I "---'~'~-~--"-- --- .... -,-_.. ---1'--+'~-

velező oktatás ter'én). '

A fejlődés követelményei, a fejlett szocialista társadalom szUkségletei, a tudomá.

nyos-technikai forradalom igényel - mint hangsulyoztuk -, a képzés 'hatékonyságának fokozá-

sát, szinvqnalának lényeges emelését állitják előtérbe: ir

Köztudomásu, hogy a levelező oktatás (az esti oktatás helyzete több vonatkozásban

lényegesen kedvez[)bb) jelenleg sulyos problémákkal kUszködik,17 a képzés, az oklevél csak

formálisan egyenérték ü a nappali tagozati képzéssel és diplomával, a ,valóságban annál álta-

lában kisebb értékii. Ezt érthetőv~ teszi a hallgatók zömének - a felvételi pontszámokban

is tükröződő - kevesebb átlagos tudása, a nappali tagozatéhoz képest lényegesen kisebb óra-

számu - -. és többnyire annál alacsonyabb szinvonalu - oktatás és az egyéni tanulásra for-

dítható idő jóval csekélyebb mértéke, amely hátrányokat a hallgatók mintegy 65 %-a esetében

az egy', é~el hossz..~~_? tanulmányi idő ( a pedagógusképző ,intézményekhen ugyanis - a~elyekben a levelez8' hallgatók 35.30 %-a tanul - a képzési idő a nappali t~gozatéval azonos) ko-

rántsem ellensulyozhat.

,. A jöv8'ben a minőségi követelmények fokozódása és a levelező oktatás' jelenlegi

helyzete, szinvonala közti ellentmondás ezért nyilvánvalóan növekedni fog és ez szUkségsze-

rüvé teszi a levelező tagozaton folyó képzés hatékony s ágának , szinvonalának számottevő eme-

lését,a megszerezhető képesités tényleges egyenértékUségének biztositását és ennek érdeké-

ben: megfeleig str~turáÜs változtatások -végrehajtását.

Ennek során a teendó~et differenciáltan kell meghatározni. Azon levelezo hallgatók

17 A" N Z esti és levelezo oktatás helyzete és fejlesztésének lehetoségei. Kutatási. bes.z,ámo16.

(FPK, Bp, 1973.)

34

lllég nem a

rutinnal nem a lé-·

nyegesen intenz.ivebb t9J1UJ.m.an:vo!car

vezni (pl. év, 11 közlekedési lehetfí!3égektöl tU~;;g(}(m

kombiná.1ása. \'szendvics-.rendszerijlf oktatás ~ hosszabb

Ugyanakkor viszont ft

változatos; forrn'Úkat kell Idalakitard.

tóriurni elem.zéE:lt stb,) -, általában il ",,>:il",U::,lU

szemináriumi) és az önálló> 11]11n.1([1

e két tipusa között az esti Bizonyos mérvli dUferenciá.lást a

el kellene végezni; itt az intenzivebb képzés feltételel részben rná,t most is I:,lzto-

sithat6k.

Az esti és levelező oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában - IDjnt ,n'l~,J lná.r"

az előiőek során utaltam - a

- foglalkoztató vállalatok;

ered ményességét.

növekvő mértéliben vesznek részt a

ami több elő fogja rnozditani a

A felsőoktatás távlati továbbfejlesztésének alapvet'ő célkiWzései, elsősorban a

zés hatékonysága fokoz á.s án ak , színvonala növelés ének követelményei fl.

fels30ktatási intézményrendszer - elözőek során vázolt: ,- széttagoltságá.nal;; mérséklését,

Milyen lehetőségek vannak a közeljövőben a felsőoktatá,s

zonyos mérvU csÖ!\:j!{e]at€~serre?

.Az intézmények' {a 'székhelyen levő 55 intézmény' j az i.ntéZfl"lény

vul InUködő9gyakorlaHlag önálló 15 kar} szl1ma n8tH ben,

MegszUnt ugyan a Gépészeti Techniku.m, ugyanakkor azonban

,az Intézet keretéhen az EgészségUgyi Fői.skolai Kal'"

Távközlési MUBzaki Főiskola Győrbe történ6' leköltözésével az edcHg 'i::::\zeg'!8cu:m

35

í

és a statisztn~ai feldolgozás során főiskolai karnak tekintett - Vasuti Közlekedési Tagozat • . __ ._--~.~_ ... _" .. _- --, ?

is az intézménY,székhelyén fog müködni. A hajduböszörményi űvónóKépzo Intézetet -

. • Gy' .. T" l' -' lJ' Fo'''to1 1 a" azern·""z,,,~ .. t;ha t,.:.'" r .. t'OZ_R for""lális voltának felismeré .. a BessenyeI orgy anar !.'IKül", •.. "'-' ,,"~n' ~.~ ,.... -. ; i 't-'1'" fl"·f N ., 1"'- -' ... n szünnek (minthogy az 1973. évi ~24,. tyr" a ;arn tH.ep7.0 '0181

központok fognak kialakulni, az egyes felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerve-

zeti önállóságának fenntartásával.

E' megoldás nem zárja ki egyes esetekben intézmények, szakok összevonását, meg-

szüntetését vagy uj intézmények, szakok szervezését -' az oktató-tudományos központok ru-

galmas keretei azonban általában lehetővé fogják tenni a fejlŐdéshez, a módosuló igények-

hez nagl'obb szervezeti változások nélkül történő alkalmazkodást, a képzés megfelelő szin-

vonalának és a gazdaságossági követelményelmek egyidejU biztositása mellett.

A regionális kooperáció elmélyitése, az oktató-tudományos központok kialakítása

kedvező feltételeket teremtene a felsőoktatás területi megoszlásában mutatkozó aránytalan-

ságok mérséklésére is~

Arra törekedni, hogy valamennyi körzetben' valamennyi k,épzési ág képviselve le-

gyen - hazánk méreteire, a tényleges szakemberszUkségletre, valamint a feisőoktatási intéz-

ményrends'zer' 'jelenlegi~zéttaioltságára' t~kint~ttel ~~t~ljes~n irre-:his-kivfuu3ágllenne. Ugy gondo-" " . . . - .'

lom azonban, hogy a távlati szakemberszükségleti prognózisokat is figyelembe véve egyes

aránytalanságok mérséklését (elsősorban a közgazdászképzés és az egészségügyi felsőokta

tás terén) vizsgálat tárgyává kellene tenni.

A fenti strukturális átalakulás során a hangsulyt a tartalmi kérdésekre, az okta-

tó és kutatómunka terén való egyilttmüködésre kell majd helyezni - a szervezeti integrá-

sőt a századforduló' utáni évtized követelményeit ·kell szem előtt tartani. -....' "" ..'

Igy most, a munkaerő-struktura és a foglalkoztatottság jelenlegi helyzetének

elemzése, a' munkaerő-struktura távlati tervezésének edd'ig1 eredményei és a fejlŐdés nem-

zetközi tendenciáinak tanulmányozása alapján 19 csak néhány megállapitást tehetünk.

Általánosságban, a felsőoktatás egészét tekintve, ugy tUnik, hogy a következő

20-25 évben lényeges mennyiségi változások nem várhatók. Néhány képzési ágban azonban

a jelenlegi keretek módositása látszik szükségesnek.

A képzési előirányzatok kisebb mérvü csökkentése lenne indokolt a müszaki fel-

sőoktatás terUletén I mind a mérnökképzésben , mind pedig -, a későbbiek során - kUlönösen

az üzemmérnökképzésben. Jelentősebb' arányu csökkentés szükséges viszont -:, mindkét szin-

ten - a mezőg'azdasági felsőoktatás területén. Az ily módon felszaQaduló képzési kapacitást

elsősorban a szakiránynak megfelelő "félfelsőfoku" oktatás, ill. a szilkségletekhez!. és a le-

hetőségekhez képest a regionális kooperáciÓ keretében megvalósitandó képzés (pl. fiz-ika-müszaki

ismeretek, biológia~ mez 5gazd as ági ismeretek szakos tanárképzés~ céljaira lehetne felhasznáinC

Ugyanakkor növelni kellene mindkét szinten a közgazdasági, a főiskolai szintü

egészségügyi és jogi-igazgatási képzés, valamint a humán végzettségil szakemberek kép-

zésének volumenét.

ció enélkül többé-kevésbé formális lenne.. A bölcsészkari végzettségU szakemberek képzési előirányzatának felemelés ével

7. A felsőoktatás helyes arányainak megteremtése

A felsőoktatás jövő strukturájának kialakitása szempontjából rendkivUl fontos fel-

adatot jelent az egyes képzési ágak és színtek közt! helyes arányok megállapítása.

E feladat elvégzésének nélkülÖzhetetlen feltétele a munkaerő-struktura és a munka-

erő-szükséglet nagy távlatu terveinek kidolgozása. A hosszut~vu tervezés alapvető problémá-

ja viszont az, hogy a hosszutávu terv - amelynek munkálatai most folynak - 15 évre

(1976-1990) terjed, és a munkaerő-struktura távlati tervezése a század utolsó évtizede

vonatkozásában csak a fejlÖdés fő tendenciáit, a munkaerő-struktura fő arányait, a képzés

volumenének nagyságrendjét megjelölő kitekin té sre korlátozódik, Ugyanakkor a felsőoktatás

struktur.ájának távlati továbbfejlesztésével kapcsolatos munkálatok során már a 90-es évek,

38

kapcsolatban egyrészt a szociológia és pszichológia szakos képzés fontosságára szeretnék

utalni (emlékeztetve arra, hogy a termelőerők fogalmába

fels8'óktatási intézményekb~ történ8' jelentkezések és a felvételi lehetőségek közti arány-

talanságok csökkentéséhez, minthogy - mint az I. részben láttuk .... éppen ezeken a terme-

teken a legnagyobb (a mUvészeti főiskolák után) a tuljelentkezés. Természetesen ez még

neI? fogja jelenteni a távlati szakemberszükségleten alapuló felvételi előirányzatok és' a »to-

vábbtanulási igények közti ellentmondás és az ezekből -következő társadalmi fesziiltség~~~g-

_s~~tetését, és ezért eprobléma további alapos és sokoldalu tanulmányozást igényel. -~-_.,._._-_ .•••..•• " - - ••. ".- ••. --.--.-. __ • _______ •• _____ ~ __ • ____________ .____ ____ _____ 0_'- _ _ __ _ _ __________ •• __ --:-__ _

A pedagógusképzés távlati előirányzatait a kialakitand,ó uj iskolarendszer ismere-

tében lehet csak megállapitani. A demográfiai helyzet alakulását és á pedagógusellátottság

helyzetét figyelembe véve azonban valószinUnek kell tartanunk, hogy a felsofoku óvónőképzés

és ki.ilönösen a tanitóképzés jelenlegi előirányzatai elmaradnak a sziikségletek mögött.

A jelenleg mutatkozó tailitóhiány els()sor~an annak következm'énye, hogy mig R ped3gógusok valamennyi egyéb kategóriájának (óvónő, általános iskolai tanár, kö-zépiskolai tanár) létszáma HZ elmult 'időszflkban jelentos~n emelkedett, addig a' tanítók száma 1963-1973 között 4367 f()vel csökkent. Ez több tényez()vel fiiggött össze:

- a tanitóképz8' intézetek hallgatólétszáma a 60 -as évek végéig fokozatosan csök-kent, és csak 1972-ben érte el ujra az 1963-as szintet (majd 1973-ban azt meg is haladta);

- az általános iskolai tanárhiány csökkentése céljából hosszu évek ig jelent()s szám-ban tanitókat irányitottak át a felső tagozatra;

- a 60-as évek második felében - a sziikséges előrelátás hiányában - indokolatlanul nagy számu általános iskolai pedagógust nyugdijaztak (1965-1969 között 5762 f8't).

A ~ziikségletek mögött elmaradó képzési eloirányzatok az óvónóicépzés esetében a7 1972-ben átmeneti jelleggel bevezetett középfoku óvónóKépzésnek a kivánatosnál hosszabb

ideig tartó fenntartását, a tanitóképzés esetében pedig a képesités nélkiili pedagógusok to-

vábbi alkalmazását jelentené. Az elóobi következtében az óvóda iskolaelóKészité) feladatait _

és ennek soráJ.1 elsosorban a kedvezőtlenebb köri.ilmények között élő gyermekek iskolai mun-

kájának megalapozását - csak korlá~oz.ottabb mértékben tudja teljesiteni, mig az utóbbi gá-

tolja az iskolai oktató-neveI5munI{a szinvonalának emelését" akadályozza a pedagógus pálya,

a pedagógus hivatás társadalmi megbecsi.ilését, és magukra a - feladataiknak töbhnyire lel-

kiismeretesen megfelelni igyekvő - képesités nélkUli nevel~kre is rendkiviil sulyos terheket

hárit.

Ezért az óvónőképzés és a tanitóképzés előir'nyzatait a' tényleges szükségleteknek

megfelelően kelleni.,::,'a szUkséges kapacitás biztositásával - megállapitani, törekedve egyut-

40

tal arra is, hogy a képzés _ alapvet5en nappali tagozat! oktatás keretében történjék 7 mint-

hogy a megfelelo szinvonal~ gyakorlati képzés biztositása levelező uton nem lehetséges.

A tudományos-.technikai fejlődés folyamán egyes tudományágak 9 szakterUletek nö-

velnrő jelentőségre tesznek szert~ és uj tudományágak, -felsőfoku végzettséget igénylő szak-

mák jönnek létre. Ez a felsöoktatással szemben is nyilvánvalóan uj kö~etelményeket vet fel.

Ezzel kapcsolatban - természetesen a teljességre való törekvés igénye nélkül - különösen

az automatizálás, elektronika, kibernetika, biológia, környezetvédelem. rends zertervez és 7

szervezéstudomány és ergonómia fontosságára utalunk.

További, tanulmányozást igényel az a kérdés, ,hogy a nemzetközi kooperáci~,,_ki

szélesedése, elsősorban a szocialista világrendszereh beli.ili integráció erősödése milyen

konzekvenciákkal jár a felsőoktatás', a. szakE)mberképzés számára. Ez mind a képzés ösz-

szehangolásának, mind pedig magából az integrációból következo sz-akemberszükségletnek

az elemzését kivánja, de vizsgálat tárgyává kellene tenni a külkereskedelmi képzés, az in--

tenziv nyelvoktatás és idegen nyelv szakos szakemberképzés, a külföldi ösztöndijasok haté-

konyabb képzésének és akUlföldön (elsgsorban a fejlődő országokban) munkát vállaló magyar

szak.emberek alaposabb felkészitésének kérdéseit is.

BefejezésUl ismételten hangsulyozni szeretném azt, hogy a kutatások

jelenlegi szakaszában a felsőoktatás távlati strukturális továbbfejlesztésével összefüggg kér-

dések mélyebb elemzését nem tiizhetflem ki célul, csak azok megközelitését, vázlatos átte--

kintését, elsgsorban a további kutatások, viták elősegitése érdekében.

41

STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK

43

>I:-01

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÁMA INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT

EGYETEMEK FŐISKOL.ÁK INTÉZETEK

székhe-székhe-

székhe- Felsöoktatási

székhelyén kivill székhelyén székhelyén kivill lyén

lyén Z lyén kivül int_éz mények

Z Z száma

INTÉZMÉNYCSOPORT c

; Ja l:- t-- C'I1 iQ tn r:- LQ ~, Q) .-I ~ G'1 oc> r:- o ~ CI') '

.-4 o.. ~ Q. "c '"o ..... J;! ~ a cl) cl) ISI ISI ~ N l> 'Cl) ..!é ,O) El ed ed ed 'I! t ~~ .s -+-> 00 O) ~ 'o ro - o hl) M N ISI 'ct! fI.l \Q) ~ J.t ~ ..o "t::l ISI ISI fil t:f.l J.t ISI Cl). o > -I-> 'ed ~ \Q) ~ ~ ~

::;:1 ::;:1 bD ~~ r: ~ fI.l § § 'o ~ ~ ,~ Q)

~

3, A HALLGATÓK SZÁMA ÉS %-OS ARÁNYA KÉPZÉSI ÁGANKÉNT (folytatás)

KÉPZÉSI ÁG

6, Bányamérnöki képzés

7, Kobómérnöki. kobó- és fémipari Uzemmérnöki képzés al Kohómérnöki szakok bl Kobó- és fémipari Uzemmérnöki szakok

ÖSSZESEN

8, Épitészmérnök!, építőipar! Uzeminérnöki kép~és

al Epitészmérnöki szakok . Jú. Épitőipari üzemmérnöki szakok

ÖSSZESEN

9, Épitőmérnöki,épitési és vizgazdálkodási üzemmérnljki képzés al Epitőmérnöki szakok bl Épitési és vizgazdálkodás! üzemmér-

nöki szakok

ÖSSZESEN

10, Közlekedésmérnöki, közlekedési ilzem-mérnöki képzés al Közlekedésmérnöki szakok bl Közlekedési üzemmérnöki szakok

ÖSSZESEN

n. Könnyüipari mérnÖki, üzemmérnöki képzés al Faipari mérnöki szak bl Könnyüipari üzemmérnöki szakok

ÖSSZESEN

12, Tal'tósitóipari-élelmiszeripari mérnöki, üzemmérnöki képzés al Tartósitóipari mérnöki szak bl TartósitÓipari-élelmiszeripari Uzem-

mérnöki szakok

ÖSSZESEN

13. MUszaki pedagógusképzés

al Müszaki tanári szakok

b I Mliszaki oktatói szaKok ÖSSZESEN

V.EGYÜTT

VI. MEZŐGAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS

l, Mezőgazdasági mérnöki, üzemmérnöki képzés al Agrármérnöki szakok bl Mezőgazdasági üzemmérnöki szakok

ÖSSZESEN

2. Kertészeti mérnöki, üzemmérnöki képzés al Kertészeti mérnöki szakok bl Kertészeti Uzemmérnöki szakok

ÖSSZESEN

3, Erdőmérnöki képzés

4. Állatorvosképzés

5. Mezőgazdasági tanár képzés

VI, E.GYÜTT

Nappali I Esti-levelező ÖSSZES tagozatos

332

313 565

878

643 848

491

164

808

1 972

243 663

906

195 525

720

223 4 )

354 4 )

577

534

21 163

249 641

890

579 700

279

273

510

22

5 97,1

hallgatók

száma

7 404

411

171 755

926

379

488

867

332

320 969

289

814 603

2 417

1 543

1 296

2 839

83 326 293 956

376 282

9 204 451 976

460 180

2234 )

318 6724 )

318 895 .

634 1 168

032 '1 032 "C666 -- 2 200

12 718 33 881

753 373

2 126

297 604

901

3 027

18

3 002 3 014

6 016

876 1304

2 180

273

510

22

9 001

I Esti-Nappali levelező tago z atos

0,54

0.51 0,92

1,43

1,04 1,38

2,42

1,89

1,31

3,20

0,39 1,08

l, 47

0,32 O,B5

1,17

0,36

0,58

0,94

0,87

0,87

34,39

3,65 2,67

6,32

0,94 1,14

2,08

0,44

0,·83

0,04

9,71

hallgatók

%-os aránya

0,02 1,10.

1,12

0,47 2,06

2,53

1,04

1,33

2,37

0,23 0,80

1,03

0,02 1,23

1,25

0,87

0,87

1,73

2,82

4,55

34,76

2,06 3,75

5, B1

0,81 1,65

2,46

8,27

ÖSSZES

0·,34

0,33 0,99

1,32

0,83 1,63

2,46

1,57

1,32

2,89

0,33 0,98

1,31

0,21 0,99

1,20

0,23

0,68

0,91

1,19

34,53

3,06.

3,07

6,13

0,89 1,33

2,22

0,28

0,52

0,02

9,17

,

3 A HALLGATÓK SZÁMA ÉS % OS ABÁN~ ÜPZÉSI ÁGA NKÉ NT (folytatás) • t -N@Ppal1 1 Esti- ÖSSZES Nappali J Esti- ÖS8Z1~S .levelező levelez() ..

KÉPZÉSI iG. tagoz atos tagozatos hallgatók hallg atók

... száma %-os aránya """"~ ...... --...

VIT. EGÉSZ~ÉGÜGYI FELSŐOKTATÁS

l, Általános orvoBkép~és a 301 6301 10,24 6,42 2, Fogorvosképzés 774 774 1,26 0,79

~3:.~G=y=ó~gy=8=z=e=r=é=sz=k=é=p=z=éS~ ______________________ +-___ ~90~8~ __________________ ~9_0~8 __ +-___ 1~._4~7 ________________ 0~,93 'VII. EGYÜTT

VIII, MUvÉSZETI FELSŐOKTATÁS

l, IparmUvészeti képzés

2. KépzőmUvészeti képzés al MUvésztanári szakok bl Restaurátor szakok cl MUvészképző mesteriskola

ÖSSZESEN

3, SZinház-,film- és televiziómUvészeti képzés

4, Zenemiivészeti képzés

al Egyetemi jellegü képzés - ebbö} mlivésztanárl,

tanári szakok bl Föiskolai zene- és énektanáI\képzés

ÖSSZESEN

VI