Székács József élete és munkássága

Élete• Székács József édesapja sok

gyermeket nevelő kézműves volt.

• A középiskolai hat osztályt a mezőberényi gimnáziumban végezte, ezt követően a soproni főiskolán tanult tovább, ahol három éven át filozófiát és teológiát hallgatott.

• A főiskolán a Kis János által alapított, virágzó „magyar társaság” nevű önképzőkör lelkes tagja volt.

• Kis János pártfogolta, gyakoroltatta a szónoki rögtönzésben, költői kísérleteit pedig beküldte Kisfaludy Károly Aurorájába, ahol „Költő” című első verse meg is jelent az 1830-iki évfolyamban.

• Mivel nem volt pénze külföldi egyetemen továbbtanulni, házi nevelőséget vállalt a gazdag szerb Nikolics családnál.

• Növendékeivel két évet Karlócán, kettőt Pesten s egyet Eperjesen töltött, ahol jogot is tanult.

• Ő maga a kollégiumi tanács megbízásából, magyar nyelvből és irodalomból tartott előadásokat a hallgatóságnak, miközben felélesztette és elnökként vezette a főiskolabeli magyar társaságot.

• Karlócán, megismerkedve Stratimirovich érsek-pátriárkával, akinek költségén megtanulta a szerb nyelvet, egy Nikosz nevű ott tanuló görögtől pedig az ógörög nyelvet (cserében azért, hogy ő meg latinra tanította).

• Nemsokára azzal lepte meg az érseket, hogy szerb nyelven társalgott vele.

• A magyar közönség számára szerb dalokat és a görög antológiából epigrammákat adott ki a Kassai Múzeumban.

• Annyira megkedvelte a lágy hangú szerb szerelmi dalokat és a méltóságteljes hősi énekeket, hogy azokból egész kötetre valót fordított, amelyeket azután 1836-ban barátja, Kunoss Endre adott ki Pesten.

• Ezzel ismertségre és tekintélyre tett szert a magyar irodalmi életben.

• 1835 tavaszán Berlinbe utazott, ahol egy évig filozófiát és teológiát hallgatott és bölcsész-doktori oklevelet nyert.

• Ezután további látogatásokat tett Németországban, Hollandiában és Angliában.

• Később még nagyobb utazást tett Olaszországban Nápolyig és Svájcon keresztül vissza.

• Hazatérve ismét folytatta nevelői munkáját a Nikolics-háznál, valamint irodalmi munkásságát is.

• Plutarkhosz Paralleláiból fordított egy kötetet (Párhuzamos életrajzok) a Magyar Tudományos Akadémia számára, amely 1836-ban levelező tagjává választotta, és e művét 1837-ben kiadta.

• 1839-ben a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta.

• A társaság ülésein felolvasott és évkönyveiben megjelent művei: – A szatiráról (Évk. III. köt. 1842); – Bevezető beszédek Vajda Péterhez s Erdélyi Jánoshoz (Évk.

IV. köt. 1844); – Megnyitó beszéd a társaság 1841-iki 4-ik közgyűlésén (Évk.

II. köt. 1841); – Hogy lehet könnyen meggazdagodni? (szatíra, Évk. VI. köt.

1846); – Új biblia (Egy élelmes író levele kiadójához, Évk. új folyam,

II. köt. 1869); – Horatiusi ódák (Évk. X. köt. 1875); – Eredeti s Goethe-féle epigrammák (Évk. XI. köt. 1876); – Platón Ion-jának fordítása. – Irodalmi sikerei és kitüntetései folytán híres és keresett

ember lett

• Pesten 1835-ig a nagy létszámú, de csak kis részben magyar evangélikus egyháznak két idegennyelvű (német, szlovák) papja volt, így csakhamar szükségessé vált a magyar evangélikus egyház alapítása is.

• Bajza József Székácsot javasolta a pesti evangélikus magyar egyház első papjának, és 1837-ben meg is választották.

• Szónoki híre gyorsan elterjedt a fővárosban és az országban.

• Amikor Zay Károly gróf a két protestáns felekezet unióját, Fáy András pedig egy Pesten felállítandó egyesült protestáns főiskola gondolatát vetette fel.

• Kossuth Lajos az indítványok érlelése céljából a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap kiadását indítványozta.

• Ennek szerkesztésére Székácsot és Török Pált kérte fel.

• 1842-ben el is indult a lap, és ezzel Székács tevékenysége előtt egy új pálya nyílt meg: az egyházi íróé.

• A gazdag tartalmú lap, a protestáns szabadság és érdekek erős orgánuma, csak az 1848 utáni elnyomatás idején szűnt meg.

• Székács József tanácsára az evangélikus elemi iskolát a fiúk számára négy, a lányokéra hat osztályos intézménnyé bővítették, és a tanítókat akkor páratlan fizetéssel alkalmazták.

• Létrehozott egy teljes főgimnáziumot 14 tanárral, a papi hivatalok és iskolák számára díszes nagy épületet emelt és végrehajtotta a pesti szláv nyelvű evangélikus hitközség végkielégítését stb.

• 1854-ben Török Pállal együtt kiadták a Protestáns lelkészi tárt, a gyakorlati lelkészet körében előforduló egyházi munkálatok gyűjteményét.

• A protestáns autonómia elnyomására is kiterjedő 1859. évi Thun-féle pátens elleni tiltakozásul lemondott a még 1848 előtt elfoglalt egyházkerületi főjegyzői állásáról.

• Ekkor adta ki „A magyarhoni ágostai s helvét hitvallású evangélikusok szabad vallásgyakorlatát biztosító törvények” című munkáját.

• A nemzeti tiltakozás hatására a bécsi kormány 1860. május 15-én visszavonta a pátenst, így a protestáns önállóság sértetlen maradt.

• Ezután már semmi nem gátolta Székácsot, hogy egyházában elérje a legmagasabb tisztséget: az evangélikus bányakerület július 17-én, 176 szavazat közül 149-cel szuperintendenssé választotta.

• Tizenkét éven át folytatott főpásztori működése során számos reformot hajtott végre.

1866-ban kiadta „Imádságok és buzgólkodások” című imakönyvét és „Keresztyén katekizmus”-át, 1868-ban pedig „Kisebb imakönyv”-ét. 1866-ban országgyűlési képviselővé választották, a jenai egyetem pedig teológiai doktori címet adományozott számára. 1876. júl. 29-én halt meg Budapesten, sírja a Kerepesi temetőben található.