Szerzői jogi védelem - TFtf.hu/wp-content/uploads/2009/09/3_a-reklam-sport... · Szerzői jogi védelem A szerzőszámára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve

Szerzői jogi védelem

A szerző számára minden jog fenntartva!

Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni,adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a

szerző engedélye nélkül közölni. A szerző által jelen formában közzétettszellemi termékben szereplő tartalom, tördelési forma, grafikai

jelzésrendszer, színezés, elrendezés és minden más olyan jellemző, amelyebben az ajánlatban jelent meg először Magyarországon, a szerzőjogtulajdona, annak a szerző engedélye nélkül bármilyen átvétele,

másolása, felhasználása jogellenes, és a felhasználót felelősség terheli.

Ez a szellemi termék a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvényrendelkezései alapján törvényi védelem alatt áll.

Bármely jog megsértése esetén a szerző anyagi követeléssel és egyéb jogiigénnyel léphet fel.

Berkes Péter szellemi tulajdona – minden jog fenntartva!

Felejtsd el, amit apénzgyűjtésről tudsz

Reklám-,sport és szponzorációs piacsajátosságai

a

FŐSODORBAN

III. RÉSZ

1. Nézzünk ki a piacra

2. A sportpiac sajátosságai

3. A reklámpiac sajátosságai

4. A szponzorációs piac sajátosságai

A piacokat nem Isten, nem a természet

vagy a gazdaság,

hanem az üzletemberek teremtik!

(Peter Drucker)

Mi aMi a

PIAC?PIAC?

A marketing nyelv:

üdítőital vs. élmény

arckrém vs. szépség

bank vs. megoldás

központi vezérelve a fogyasztói szükségletek feltérképezése és elemzése; a fókuszban a fogyasztó áll és nem a szervezet; a fogyasztó nem terméket, vagy szolgáltatást kíván vásárolni, hanem egy

problémamegoldásból fakadó előnyt kíván realizálni; a termék, az tárgyi kifejezője a fogyasztóknak nyújtott problémamegoldásnak; vevőértéket akarunk teremteni;mindehhez nélkülözhetetlen a piacorientált szervezet, szolgáltatói magatartás, vevők

elégedettségének tudatos keresése;

Product -termék Price - ár

Place distributionelosztási csatorna Promotion -

Kommunikáció

szinergiahatáskoordinált marketing

Fogyasztói elvárások,szükségletek

Fogyasztói igényekkielégítése

4P4P--koncepciókoncepció

MarketingMarketing

kulturális és

társadalmi környezet

politikai és

jogi környezet

technológiai és

gazdasági környezet

ágazaton belüli

konkurencia

más vállalati

célok és

források

termék elosztás

ár promóció

FOGYASZTÓFOGYASZTÓ

Marketingmix, a

marketingtervek környezete

A piac „7O”-jának nevezett modell

Kik képezik a piacot? Occupants (vevők).

Mit vásárolnak? Objects (termékeket).

Miért vásárolnak? Objectives (célok miatt).

Kik vesznek részt a vásárlásban Organizations (szervezetek).

Hogyan vásárolnak? Operations (műveletekkel).

Mikor vásárolnak? Occasions (alkalmakkor).

Hol vásárolnak? Outlets (boltokban).

Kornai J. - a legfőbb koordinációs mechanizmusa piac

Az „üzleti világ” szerkezeteLegfőbb formáló erő a verseny!

Üzleti vállalkozásÜzleti vállalkozás

PiacPiac Keret: versenyKeret: verseny

VERSENYVERSENYvs.vs.

EGYÜTTMŰKÖDÉSEGYÜTTMŰKÖDÉS

??

''Egy hullámhosszon''kampány

a termékek és szolgáltatások aggregáltaggregált keresletétkeresletét, illetőleg azt a helyet jelenti,ahol a vétel és az eladás (cserecsere) lebonyolódik

A piacok néhány lehetséges csoportosítása

- fogyasztásicikk-piac; - fogyasztói piac;- termelőeszköz-piac; - termelői piac (B2B);- munkaerőpiac; - közvetítői piac;- hitel- és pénzpiac; - állami piac;

A sporttermék specialitása miatt a (sport)piac iskülönleges, mert:

nagyon sok sportintézmény (egyesület, vállalakozás) egyszerrekooperál és konkurál egymással;

a sportfogyasztó önmagát szakértőnek tartja; a kereslet rendkívül ingadozó; a sportszektor „verseny - felfogása” eltérő az üzleti szektor verseny –

felfogásától, mert a fogyasztók diszkrecionális jövedelméért folyik;

SPORTPIAC non-profit szolgáltatások piaca;

Mi a piac

A piac méretének jelzőszámai

PiacpotenciálPiacpotenciál:: egy adott termék vagy szolgáltatás elméletileglehetséges eladásainak összessége (elméleti felvevőképesség)

PiacvolumenPiacvolumen:: egy adott időszak alatt megvalósuló eladásokösszessége

PiaciPiaci részesedésrészesedés (MS=Market(MS=Market Share)Share):: a piacvolumen egyvállalatra jutó hányada

AA piacpiac lefedettségelefedettsége:: az adott áru piacának potenciálisfelvevőképességéhez viszonyítva milyen arányt képvisel atényleges eladások volumene

Herfindal-index,Koncentrációs ráta

Az Adidas brand-divízióiSok fogyasztónak talán fel sem tűnik, de a nagy cégek már el is különítik bizonyostermékeiket a fenti szempontok alapján.

Az Adidasnak például három irányvonala – üzleti nyelven szólva – divíziója van:

1. Sport Performance: Ez a (sub)brand a világ atlétáinak, sportolóinak készül.

(Beleértve a versenysportolókat és azokat a nem profikat is, akik szeretnének a legjobbfelszerelésben mozogni.) A márka sarokkövei a technológiai újítás és elkötelezettség ajobb teljesítmény iránt. A brand logója három döntött csík, balról jobbra növekvőméretben. Az „Impossible is nothing” kampány ezt a brandet támogatja.

2. Sport Heritage: A sportos életstílust kedvelőket célozza, vagyis azokat, akik

akkor is szeretnek sportosan öltözni, amikor épp nem sportolnak. A brand termékeit aklasszikus trefoil, azaz háromleveles logó foglalja vizuális egységbe, közepén háromvízszintes csíkkal. Az egyik legújabb kollekció a hiphopsztár, Missy Elliott nevéhezfűződik.

3. Sport Style: Igazi haute couture, ezek a termékek kifejezetten a kozmopolita,

divatkövető vásárlóknak készülnek, általában kis számban. Ide tartozik a YoshiYamamoto által tervezett Y3 kollekció. A brand logója egy gömb és benne a három csík.

Forrás: Magyar Terjesztésellenörző Szövetség

A piacszerkezet

A szereplők száma és nagysága

A piacra lépés körülményei

A szereplők egymáshozviszonyított verseny-

helyzete

A termékek homogenitása,vagy differenciáltsága

Tökéletesverseny

Tisztamonopólium

Monopolisztikusverseny

Oligopóliumduopólium

Piactípusok

PiacszerkezetPiacszerkezetJellemzők Tökéletes

versenyMonopolisztikus

verseny

Oligopólium Tiszta

monopólium

Vállalatok

Száma

sok sok kevés egy

Termék/szolgáltatás

jellege

homogén differenciált homogén vagydifferenciált

a terméknekvagy

szolgáltatásnaknincs helyettese

Ár-befolyásoláslehetősége

nincs korlátozott jelentős ármeghatározó

Piacra lépéskörülményei

könnyű könnyű, de függ atechnológiától

nehéz szinte lehetetlen

Erőteljesmarketing

munka

nemjellemző

Nagymértékbenjellemző

Kismértékbenjellemző

Nem jellemző

A cégekmérete

kicsi közepes nagy nagy

Forrás: Hoffmann, I. (2007): Sport, marketing, szponzorálás.

Piaci minimum

Piacpotenciál

A kereslet vizsgálata az iparágimarketingköltségek függvényében

Keresletélénkítő kiadásoknélkül is meglévő keresleti

szint

Egy bizonyos szinten túl-az adott környezetben-

a marketingköltségek nemösztönzik tovább a keresletet

A kereslet marketingérzékenysége(a piac kiterjeszthetősége)

Piacpotenciál és piaci minimum távolsága

Nem kiterjeszthető piac

Kiterjeszthető piac

kicsi

nagy

Piaci részesedés növelése

Potenciális piac növelése

Piaci részesedés növelése

III. RÉSZ





A sportszektor két működési modelljének összevetése

Állami modell Üzleti modell

Finanszírozás forrása Állami bevételek Üzleti bevételek

Költségvetési korlátszerepe

Puha költségvetésikorlát

Kemény költségvetésikorlát

Tulajdonos jellemzője Nincs valós tulajdonos Valós tulajdonos megléte

Működési kereteNon-profit: társadalmi,

egyesületi formaÜzleti: gazdasági

társasági forma

A sport jellemző szerepePolitikai rendszer

legitimálása,Közhangulat javítása

Szolgáltatás aszórakoztató iparág

részterületeként

Működési modellek a sportban

Forrás: András, K. (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példáján

A sportipar két részpiacaA sportipar két részpiaca

REKREÁCIÓS SPORTPIAC PROFESSZIONÁLIS SPORTPIAC

Szabadidős tevékenység Munka

A sport fizikai erőkifejtéssel jár asport

A sport nem feltétlenül jár fizikaierőkifejtéssel

Nem szükséges eleme a verseny Szükséges eleme a verseny

A sportoló célja a szabadidő eltöltés,egészségmegőrzés

A sportoló célja ajövedelemszerzés

A sportoló közgazdasági szerepe:FOGYASZTÓ

A sportoló közgazdasági szerepe:MUNKAERŐ

A csere tárgya a sportolási lehetőség,a felszerelés, sportbeli sikerélmény,életstílus – feeling mintUSP – Unique Selling Proposition

A csere tárgya a sportrendezvény,mint látványosság

Forrás: Nagy, P.(1997): Bevezetés a professzionális sport közgazdaságtanába.

Kínálati oldal Keresleti oldal (fogyasztói csoportok)· sportoló; · közönség;· csapat; · média;

· sportszervezet; · szponzorok;

· sportszövetség;

· sportesemény;

A sportpiac szerkezete

Sportbelieredményesség

Gazdaságieredményesség

A sportvállalkozások

speciális helyzete

Forrás: Dénes, F. – előadás anyag



A XX. század végére a sport olyan önálló iparággá vált, amely anemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi:

A SPORTIPAR RELEVÁNS INDIKÁTORAIA SPORTIPAR RELEVÁNS INDIKÁTORAI

Magyarországon 2002-ben 7 306 sporttal foglakozó vállalkozás (Az Stv. szerintsportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minősül, amelynek cégjegyzékébebejegyzett főtevékenysége sporttevékenység);

A szektor árbevétele 350350 milliárd forint;

(A sportszektor méretét a sporteszközsporteszköz--kerékpárkerékpár kiskereskedelem határozza meg amaga 318 milliárd forintos árbevételével. Súlyában nála jóval kisebb a 17,617,6 milliárdmilliárdforintot kitevő egyéb sporttevékenységforintot kitevő egyéb sporttevékenység, bár ez jelenti tartalmát tekintve az igazi élősportot.);

A sportszektor árbevétele a nemzetgazdaság egészén belül 0,9%-ot képvisel;

Nézzünk ki a (sport)piacra

Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

Általánosságban nem állnak rendelkezésrepontos és összehasonlítható adatok a sport

gazdasági súlyáról.

A 2006. évi osztrák elnökség idejénbenyújtott tanulmány arra utalt, hogy a sport

szélesebb értelemben

407 milliárd euró

hozzáadott értéket generált 2004-ben,

ami az EU GDP-jének 3,7 %-a,

továbbá 15 millió embert, azaz

a munkaerő 5,4 %-átfoglalkoztatta.

A sportnak e hozzájárulását láthatóbbá kelltenni és az EU szakpolitikáival elő kell azt

mozdítani. Forrás: Fehér könyv a sportról 2007.

A sportpiacon viszonylag sokan csak kis gazdasági eredményt tudnak felmutatni;(Az átlagos eredményráta 1,7%, szemben a nemzetgazdasági 4,1%-os átlaggal.)

· A pozitív eredménnyel gazdálkodó cégek, azaz a nyereségesek, társasági adótfizetnek elért eredményük után. (Ennek nagysága 2,1 Mrd Ft volt, ami 0,5%-aa nemzetgazdasági befizetésnek.)

· A sportban foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók száma több, mint 23 000fő. (A nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjából 0,9% dolgozik a sportban,ami megfelel az árbevételek terén képviselt számaránynak.)

A sportgazdaság költségvetési kapcsolata

2,12,1 Mrd Ft társasági adó;

6060 Mrd Ft ÁFA;

1010 Mrd Ft SZJA;

A SPORTÁGAZAT NETTÓ

KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETŐForrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

Finanszírozási struktúrák

Egy főre jutó állami támogatás1998

(ECU)

0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

Dán

ia

Finno

rszá

g

Olasz

orsz

ág

Litván

ia

Leng

yelo

szág

Izra

el

Hol

land

ia

Egyes

ült K

irálysá

g

Ausz

tria

Szlov

ákia

Mag

yaro

rszá

g

Észtors

zág

Szlové

nia

Izland

Cse

hors

zág

Belg

ium

Portu

gália

Svájc

Nor

végi

a

Svéd

orsz

ág

Franc

iaor

szág

Egy főre jutó szponzori támogatás1998

(ECU)

0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

Dán

ia

Izra

el

Leng

yelo

szág

Szlov

ákia

Mag

yaro

rszá

g

Portu

gália

Litván

ia

Cse

hors

zág

Svédo

rszá

g

Észto

rszá

g

Auszt

ria

Belgium

Egyes

ült K

irálysá

g

Finno

rszá

g

Izland

Nor

végia

Franc

iaor

szág

Hol

land

ia

Olasz

orsz

ág

Szlov

énia

Svájc

Egy főre jutó Önkormányzati támogatás1998

(ECU)

0,00

10,00

20,00

30,00

40,00

50,00

60,00

70,00

80,00

Leng

yelosz

ág

Szlová

kia

Olasz

orsz

ág

Cse

horszá

g

Mag

yaro

rszá

g

Litván

ia

Észto

rszá

g

Izrael

Belgium

Szlov

énia

Ausz

tria

Nor

végia

Egye

sültKirá

lysá

g

Portugá

lia

Holland

ia

Izland

Svédo

rszá

g

Svájc

Dán

ia

Franc

iaor

szág

Finn

orszá

g

Egy főre jutó támogatás a szerencsejáték bevételeiből1998

(ECU)

0,00

2,00

4,00

6,00

8,00

10,00

12,00

14,00

16,00

18,00

Észto

rszá

g

Nor

végia

Izland

Litván

ia

Mag

yaro

rszá

g

Szlov

énia

Szlov

ákia

Belgium

Cse

horszá

g

Hol

land

ia

Franc

iaor

szág

Leng

yelosz

ág

Por

tugá

lia

Ausztria

Egyes

ült K

irálysá

g

Svá

jc

Izrael

Olasz

orsz

ág

Finno

rszá

g

Svédo

rszá

g

Dán

ia


Forrás: Keserű, Dénes – A magyar sportfinanszírozás helyzete

A sportágazat részesedése Magyarországon:GDP 0,7-1 %-a;

Európai országokban: 1,4 – 2,5 %;

Hosszabb távon a magyar részarány várhatóanközelít más európai országok hasonlóértékéhez, amely a GDP növekedést jelentősmértékben meghaladó sportágazati növekedéstfeltételez.


A közvetlen állami sportfinanszírozás értékeaz állami költségvetésből: 0,25%-0,3 %;

Az önkormányzatok összesen a központiállami finanszírozási források 1,5 - 2,5szeresét költik sportfinanszírozásra;


1

2

3

4

5 Megyei jogú városok (50.000 fő felett, megyeszékhely)

/sportköltségvetés - teljes költségvetés 0,6%-3,2%/

Települési önkormányzat (10.000 fő alatti)

/sportköltségvetés - teljes költségvetés 0,2%-2%/

Települési önkormányzat (10.000 fő feletti)

/sportköltségvetés - teljes költségvetés 0,4%-2%/

Megyei, települési önkormányzati szint

/az önkormányzatok a központi sportigazgatás stratégiai partnerei/

Területi (megyei) önkormányzati szint

/sportköltségvetés - teljes költségvetés 0,05%-0,2%/

Önkormányzati sportfinanszírozás


30-50-20

önkormányzatállam vállalat

350550

1161

3260

395

813

17281600

409584

1440

2142

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

millió

2004. 2005. 2006.

Diáksport Szabadidősport Utánpótlás-nevelés Versenysport

Finanszírozás változása 2004 – 2006(Hazai rendezésű világversenyek nélkül)


-7-

NAGYOBB HANGSNAGYOBB HANGSÚÚLYT KELL KAPNIA A SZLYT KELL KAPNIA A SZÉÉLESEBB TLESEBB TÖÖMEGEKETMEGEKETELELÉÉRRŐŐ TTÁÁMOGATMOGATÁÁSI FORMSI FORMÁÁKNAKKNAK

A finanszA finanszíírozrozáás terms terméészetes koncentrszetes koncentrááltsltsáága mellett vizsgga mellett vizsgáálandlandóó az araz aráányoknyokindokoltsindokoltsáágaga

(*) Kalkuláció 2003-ra: GYISM költségvetési előirányzat, BM és önkormányzati támogatások becsült értéke

Sport területe

Élsport (Forma 1 nélkül)

Egyesületek, utánpótlás

Iskolai és diák sport, testnevelés óra(GYISM, BM)

Sportrekreáció (szabadidősport)

Létesítmények

Fel nem osztott

Összesen

2003 évitámogatás(*)

4,1 Mrd Ft

8,3 Mrd Ft

32 Mrd Ft

2,6 Mrd Ft

11,3 Mrd Ft

4,4 Mrd Ft

62,7 Mrd Ft

Érintett lakosokszáma

1 000

200 000

1,3 millió

Rendszeresensportolók: 850 000-

900 000 fő

-

-

Egy főre jutótámogatás

4,1 millió Ft

42 000 Ft

24 600 Ft

~ 3 050 Ft

-

-

-

Megoszlás%

7%

13%

51%

4%

18%

7%

100%

Kalkuláció


Forrás: Keserű-Dénes: A magyar sportfinanszírozás helyzete

Forrás: Keserű-Dénes: A magyar sportfinanszírozás helyzete

Szövetségek összesített bevételei

2003(Forrás: szövetségek - OSAP adatlapok)

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

Magyar

Repülő

Szövets

ég

MagyarFalla

bda

(Squash)

Szövets

ég

MagyarK

uty

afo

gath

ajtó

Sportszövets

ég

MagyarS

um

oS

zakszövets

ég

Magyar

Bili

árd

Szövets

ég

Magyar

Kung-f

uS

zakszövets

ég

Magyar

Bridzs

Szövets

ég

MagyarH

egy-és

Sport

mászó

Szövets

ég

MagyarS

now

board

Szövets

ég

MagyarN

anbudo

Szövets

ég

MagyarT

esté

pítő

és

Fittn

ess

Szövets

ég

MagyarO

rszágos

Baseball

és

Softball

Szövets

ég

MagyarLábte

nis

zS

zövets

ég

Magyar

Kendo

Szövets

ég

MagyarG

olf

Szövets

ég

MagyarM

odelle

ző

Szövets

ég

MagyarT

áncsport

Szakszövets

ég

Magyar

Rádió

am

atő

rS

zövets

ég

MagyarB

ow

ling

és

Teke

Szövets

ég

MagyarN

em

zeti

Autó

sport

Szövets

ég

MagyarK

ara

teS

zakszövets

ég

MagyarTájé

kozódásiFutó

Szövets

ég

MagyarTaekw

ondo

Szövets

ég

MagyarTolla

sla

bda

Szövets

ég

MagyarS

íS

zövets

ég

MagyarB

úvárS

zakszövets

ég

MagyarR

ögbiS

zövets

ég

MagyarO

rszágos

Korc

soly

ázó

Szövets

ég

MagyarLovassport

Szövets

ég

Magyar

Mozgáskorláto

zottak

Sport

szövets

ége

MagyarR

öpla

bda

Szövets

ég

MagyarV

itorlás

Szövets

ég

MagyarS

akkszövets

ég

Magyar

Aszta

litenis

zS

zövets

ég

Magyar

Triatlon

Szövets

ég

MagyarJégkoro

ng

Szövets

ég

Magyar

Evezős

Szövets

ég

Magyar

Tenis

zS

zövets

ég

MagyarJudo

Szövets

ég

MagyarB

irkózó

Szövets

ég

Magyar

Ökölv

ívó

Szakszövets

ég

Magyar

Kosárlabdázók

Ors

zágos

Szövets

ége

MagyarV

ízila

bda

Szövets

ég

Magyar

Öttusa

Szövets

ég

MagyarK

ézila

bda

Szövets

ég

MagyarS

port

lövők

Szövets

ége

MagyarÚ

szó

Szövets

ég

MagyarV

ívó

Szövets

ég

MagyarTorn

aS

zövets

ég

MagyarK

aja

k-K

enu

Szövets

ég

MagyarA

tlétikaiS

zövets

ég

MagyarLabdarú

gó

Szövets

ég

Állami támogatás összesen (sportágfejlesztési támogatással) Egyéb bevételek


27%

32%

17%

9%

7%8%

500ezr Ft alatt

500ezer - 2millió

2millió- 5millióFt

5millió- 10millióFt

10millióFt - 20millióFt

20millióFt felett

A sportegyesületek megoszlása bevételeik nagyságaszerint


32%

32%

18%

12%3% 3%

helyi ök.-itámogatássaját bevétel

szponzori tám.

pályázatok

magánadományok

egyéb

Egy átlagos sportegyesület bevételi forrásainakmegoszlása


EU átlag

Állami támogatás

Önkormányzatitámogatás

Szerencsejátékbevételeiből

Szponzoribevételek

Magyarország

Állami támogatás



Szponzoribevételek

EU átlag

Állami támogatás



Szponzoribevételek

Magyarország

Állami támogatás



Szponzoribevételek


kevés a tőkeerős hazai nagy cég;

nem ismerik a szponzorálás know-how-ját;

e cégek szponzorációval kapcsolatos döntéshozatala sokszor szubjektív alapon történik;

a multinacionális cégek szponzorációs tevékenységével kapcsolatban a döntések sokszorregionális, vagy európai szinten születnek és nem egy-egy ország sportjára vonatkoznak;

nagy szponzorok kevesen vannak, a nagyszámú kis szponzor számára biztosítható felületviszont kicsi, azaz nem hatékony;

a médiaközvetítések és a megfelelő publicitás hiánya kevésbé teszi attraktívvá a szponzorimegjelentést;

a reklám hatékonysági mérhetőségével szemben nincsenek hasonló, adekvát mutatók a szponzorálásra;

a reklámköltségek megtérülési ideje jóval gyorsabb, mint a szponzorációé;

Ezen ördögi kör megtöréséhez (azaz profi, külföldinagyfinanszírozók bevonásához) átlátható támogatási ésátlátható támogatási éselszámolási rendszerelszámolási rendszer, illetve a sportszervezetek hatékonyhatékony

gazdálkodásagazdálkodása szükséges;


CSAK NÉZÜNK…

ÉS NEM MOZDULUNK…

A magyar sportpiac környezete

• A marketingtevékenység mindig céltudatos, és meghatározottvevőre irányulvevőre irányul;

• A jövedelemjövedelem emelkedéseemelkedése vagy csökkenése a kiadási, fogyasztásifogyasztásiszerkezetszerkezet változásátváltozását eredményezi;

• Az árakárak változásaváltozása, a jövedelmekéhez hasonlóan, a fogyasztásifogyasztásiszerkezetszerkezet mennyiségi és minőségi változásátváltozását vonja maga után;

• MűveltségiMűveltségi színvonalszínvonal differenciáltabbdifferenciáltabb fogyasztásifogyasztási szerkezetetszerkezetetindukál;

• A sportkultúrasportkultúra nemnem teremtődikteremtődik megmeg, azoknak kell ösztönözni,akik meg akarnak belőle élni;

• A versenysportversenysport megbecsülésének évtizedes hagyományai vannak;

• Ugyanakkor történelmileg gyengegyenge lábakonlábakon álláll a tömegsport,a rekreációsrekreációs sportsport;

Forrás: Hoffmann, I. (2007): Sport, marketing, szponzorálás.

A médiafogyasztás diverzifikációja

„Akiknek több szabadidejük van, értelemszerűen többidőt fordítanak médiafogyasztásra.

De, hogy ez változatosabb médiafogyasztást jelent-e vagycsak még több tévénézést,

az a

kulturális igénytől

és az e célra elkölthető jövedelemtől,

valamint demográfiai paraméterektől függ.”

Vass Andrea – médiaigazgató Mediaedge:cia

A fejenként évente ledolgozott munkaórák számaegyes országokban, 1870-1979

1500

1600

1700

1800

1900

2000

2100

2200

2300

2400

2500

2600

2700

2800

2900

3000

1870 1880 1890 1900 1913 1929 1938 1950 1960 1970 1979

Kanada Franciaország Németország Olaszország

Japán Egyesült Királyság Egyesült Államok

Forrás: Maddison (1982); Bosch és tsai(1994: 8,1 táblázat)

A 18-60 éves népesség napi időbeosztása (perc)

FÉRFIAK NŐK

1963 1977 1986 1999 1963 1977 1986 19991.Társadalmi-lag kötöttidő

606 551 541 503 612 593 570 540

1.1

Háztartás96 103 103 65 384 293 285 182

1.2

Közlekedés60 74 71 76 24 55 55 61

2.

Fiziológiaiszükségletek

660 659 650 670 672 659 652 665

3.

Szabadonfelhasznált

174174 230230 248248 266266 156156 188188 215215 236236

Összesen

(1-3)1440 1440 1440 1440 1440 1440 1440 1440

Tévénézés 2424 9595 111111 149149 2424 8484 101101 140140Tévémentesszabadidő

150 135 137 117 132 104 114 96

Tévé aszabadidő%-ban

13,413,4 41,341,3 44,844,8 56,056,0 15,315,3 44,744,7 47,047,0 59,059,0

Forrás: Szonda Ipsos, 1999.

FÉRFIAK NŐK

1963 1977 1986 1999 1963 1977 1986 1999Olvasás,

Tanulás54 47 50 26 30 26 39 24

Rádió-,magnó,

lemez

hallgatás

24 8 6 7 18 3 2 3

Tévénézés 24 95 111 149 24 85 101 140

Kulturálisés sportrendezvé-nyek

6 6 5 5 6 3 3 3

Társas

szabadidő54 58 56 52 48 39 42 44

Séta,kirándulás

66 1313 1212 1818 66 1010 66 1010

Egyéb 6 7 3 7 24 22 198 4

A 18-60 éves népesség átlagos napi időbeosztásiszokásainak változása (perc)

Egészségtudatosabb csoportok („referencia, aspirációs csoporthatás”)

Forrás: Szonda Ipsos, 1999.

-2-

A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSEKOR A MOZGÁS NEM ÉLVEZ ELSŐBBSÉGETA SZABADIDŐ ELTÖLTÉSEKOR A MOZGÁS NEM ÉLVEZ ELSŐBBSÉGETEurópa más országaihoz viszonyítva is rossz Magyarországon a helEurópa más országaihoz viszonyítva is rossz Magyarországon a hel yzetyzet

0%

50%100%

Svédország Egyesült

Királyság

TV, videó

Rádió, zene, olvasás

Társas kapcsolatok, jótékonyság, szórakozás, kultúra

Sport, házon kívüli aktívitás, hobbi, játék és egyéb

FÉRFIAKFÉRFIAK NŐKNŐK

0%

20%

40%

60%

80%

100%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Forrás: KSH EU-Számunió, Művelődés, szórakozás az Európai Unióban és Magyarországon, 2003.


A háztartások kiadásainak szerkezete

29,1% 29,6% 29,1%25,6% 24,1% 22,6% 23,0% 23,7%

5,8% 5,8% 5,8%5,5%

5,3% 5,0% 4,8% 4,3%

18,5% 17,6% 17,7%18,1% 19,3%

19,4% 19,8% 21,0%

3,6% 3,8% 3,9%4,0% 4,0%

4,1% 3,9% 4,4%

10,6% 10,6% 10,7%11,7% 12,0% 14,1% 13,6% 12,5%

5,3% 5,5% 5,7%6,2% 6,3% 6,5% 7,1% 6,8%

7,1% 7,5% 7,6% 8,4% 8,4% 8,5% 8,3% 7,8%

0,4% 0,7% 0,6% 0,8% 0,9% 0,8% 0,9% 0,8%3,3% 3,1% 3,4% 3,5% 3,2% 3,4% 3,5%

7,6% 7,0% 7,0% 7,2% 7,5% 7,5% 7,4% 7,6%

3,7% 3,8% 3,9%3,8% 3,6% 3,6% 3,2% 3,3%

4,2%

5,3% 4,8% 4,9%5,3% 5,0%

4,7% 4,5%

2,9%

Egyéb termékek, szolg.

Vendéglátás, szálláshely

Oktatás

Szabadidő és kultúra

Hírközlés

Közlekedés és szállítás

Egészségügy

Lakberendezés, lakásfelszerelés

Lakásszolgáltatás, víz, villamosenergia, gáz, egyéb tüzelőanyagRuházat és lábbeli

Szeszes italok, dohányáruk

Élelmiszerek és alkoholmentesitalok

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: KSH

Forrás: www.mfor.hu

-5-

A SPORT JÓTÉKONY HATÁSA A KÖZÉRZETRE ÉS AZ EGÉSZSÉGREA SPORT JÓTÉKONY HATÁSA A KÖZÉRZETRE ÉS AZ EGÉSZSÉGREA sportolók körében alacsonyabb mértékben jelentkeznek példáulA sportolók körében alacsonyabb mértékben jelentkeznek például

a stressz tünetei, alvászavarok, fejfájás, kedvtelenség, illetvea stressz tünetei, alvászavarok, fejfájás, kedvtelenség, illetvekevesebb a dohányzók száma (az intenzitás is jóval alacsonyabb)*kevesebb a dohányzók száma (az intenzitás is jóval alacsonyabb)*

*A 18*A 18--60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai ö60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai összehasonlításábansszehasonlításában

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Fokozott stressz tünetei

sportolók

teljes lakosság

Dohányzás

sportolók

teljes lakosság

Alvási nehézségek

sportolók

teljes lakosság

Kedvtelenség

sportolók

teljes lakosság

Fejfájás

sportolók

teljes lakosság

van/igen ritkán nincs/nem

Forrás: Gfk, 2004.


-2-

A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK SZUBJEKTÍV MEGÍTÉLÉSEA NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK SZUBJEKTÍV MEGÍTÉLÉSEA sportolók körében nagyobb az elégedettség a saját egészségi álA sportolók körében nagyobb az elégedettség a saját egészségi ál lapotra vonatkozóan*lapotra vonatkozóan*

*A 18*A 18--60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai ö60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai összehasonlításábansszehasonlításában

9% 18% 25% 48%

3% 8% 20% 69%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Teljes népesség

Sportolók

nagyon elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett nagyon elégedett

Forrás: Gfk kutatás, 2004.

N=1500N=1500

Forrás: www.hetivalasz.hu

N=1500N=1500


N=1500N=1500

3%: kosárlabda

2%: más csapatsport (kézi- ill. röplabda)


-3-

0% 10%20%30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

legyenek bajnokok, akik a gyermekek példaképei lehetnek

világbajnoki aranyéremdicsosége hazánknak

az emberek sportoljanak egészségük érdekében

olimpiai aranyéremdicsosége hazánknak

legyenek megfelelo szabadidosport létesítmények

a gyermekek szabadidejüket sporttal, mozgással töltsék

a gyermekek szeressék meg a mozgást, a sportot

nagyon fontos fontos inkább fontos egyáltalán nem vagy kevésbé fontos

A SPORT TÁRSADALMI JELENTŐSSÉGÉNEK ELISMERTSÉGEA SPORT TÁRSADALMI JELENTŐSSÉGÉNEK ELISMERTSÉGEAz emberek 90%Az emberek 90%--a kiemelkedő fontosságúnak tartja a sport minden területéta kiemelkedő fontosságúnak tartja a sport minden területét

Forrás: Gfk, 2004.

-4-

A SPORT EGYES TERÜLETEIT ELTÉRŐ MÉRTÉKBEN RÉSZESÍTENÉA SPORT EGYES TERÜLETEIT ELTÉRŐ MÉRTÉKBEN RÉSZESÍTENÉANYAGI TÁMOGATÁSBAN A KÖZVÉLEMÉNYANYAGI TÁMOGATÁSBAN A KÖZVÉLEMÉNY

Az értékrendben a gyermekek élveznek legnagyobb támogatottságot,Az értékrendben a gyermekek élveznek legnagyobb támogatottságot, illetve a sportilletve a sportegészségmegőrző funkciójaegészségmegőrző funkciója

... a gyermekek iskolai órákonkívüli sportoltatását?

... az utánpótlásnevelést,a tehetségkutatást?

… az országos egészségmegőrzőprogramokat?

… a testnevelésórákkorszerűsítését?

… az olimpiai felkészülést?

… a világversenyekrevaló felkészítést?

… a felnőttek sportolását?

… a hazai versenyeket,bajnokságokat?

Osszon el ‘100 Ft’-ot. Ön mennyivel támogatná …

21,79%

13,39%12,48%

12,47%

7,90%

14,74%

7,67%

9,57%

Forrás: Gfk, 2004.

-6-

A SPORTOLÓ LAKOSSÁG ARÁNYÁNAK 24%A SPORTOLÓ LAKOSSÁG ARÁNYÁNAK 24%--RARA TÖRTÉNŐ NÖVELÉSETÖRTÉNŐ NÖVELÉSEÉVI CSAKNEM 6 MRD HUF MEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZHET CSUPÁNÉVI CSAKNEM 6 MRD HUF MEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZHET CSUPÁN

A TÁPPÉNZ KIADÁSOK TERÉNA TÁPPÉNZ KIADÁSOK TERÉN

Táppénz megtakarítás Egyéb lehetséges megtakarítások

• Egészségügyi ellátásból fakadó költségekcsökkenése

- alacsonyabb orvosi ellátási költségek

- csökkenő gyógyszerár támogatásikiadások

• Összgazdasági termelés növekedés

- kieső napok csökkenése

- egészségesebb társadalom magasabbtermelékenysége, növekvő produktivitás

Jelenlegitársadalom-

biztosítási évestáppénz kiadások

Megtakarítás Csökkentetttáppénzkiadások

(jövőbeni)

Megjegyzés: A kiinduló összegek, illetve társadalombiztosításba bevontak adatai magyarországi tényadatok, a kalkulációhoz a hong-kongi elemzés sportolók/nemsportolók közti; egészségbiztosítás igénybevételére vonatkozó különböző arányszámok kerültek felhasználásra.

Forrás: Hong Kong Sports Development Board; OEP, ESZCSM, GYISM elemzés

31,5 Mrd Ft 5,9 Mrd Ft 25,6 Mrd Ft

Sportoló lakosságaránya jelenleg: 16 %

Jövőbeni sportolólakosság aránya: 24%

50 %-kal növelve a sportolók számát

-19%

A sportminiszterek 1999-ben megtartott találkozóján megerősítették, hogy

minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár

megtakarítást jelent az egészségügyben.

Forrás: Health and development through physical activity and sport (WHO, 2003).

A fiatalok sportolási szokásai:

Elegendő testmozgásnak azt tekintjük, haminimum hetiheti kétkét alkalommalalkalommal végezvégezminimumminimum egyegy órányiórányi intenzívintenzív testmozgásttestmozgásta diák.

Ennek értelmében mozgásszegényéletmódot folytat a diákokdiákok valamivel többmint egyharmada, 3535,,44%%--a.

A sport motivációs bázisa

ELIXÍRELIXÍR--E A SPORT???E A SPORT???Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia


A gyermekek fizikai állapota és annak összefüggése asportolási szokásokkal:

A rendszeresen sportoló gyermekek motorikusteljesítménye szignifikánsan jobb és homogénebb, mintnem sportoló társaiké;

A nappali tagozatos egyetemi-főiskolai hallgatók ún.fittségi mutatója is romló tendenciát mutat, jelenleg azalábbiak szerint alakul: 1,4% kiváló, 23% jó, 59,3%közepes, 14,9% gyenge, 1,4% nagyon gyenge;

Az életkor emelkedésével megfigyelhető a sportolásiintenzitás csökkenése (sportolók száma, sportolásrafordított idő mennyisége és gyakorisága);

Az egyesületekben sportolók aránya is csökken azéletkor emelkedésével. A középiskolás korosztály jóvalalacsonyabb arányban tagja sportegyesületnek, mint azáltalános iskolás;



Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya

iskolai évfolyam szerint (%)

15,37

21,47

8,27

3,93

5,36

20,77

9,76

18,56

0

10

20

30

5 7 9 11fiú lány

Forrás: OTH, ESZCSM, "Iskolás gyermekek egészségmagatartása"Forrás: OTH, ESZCSM, "Iskolás gyermekek egészségmagatartása"


Gyermekkori attitűd hatása afelnőttkori sporttevékenységre

Azon felnőttek 74%-a, akik jelenlegegyáltalán nem kívánnak sportolni, márgyermekkorukban sem sportoltak;

Azon nem sportoló felnőttek 65%-a,akik a sportot fél éven belül el szeretnékkezdeni, sportolt gyermekkorában;



Sportolási szokások:Sportolási szokások:

A felnőtt népesség 16%-a sportol, ha azonban szűkebbértelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és min. egyóra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-avégez sporttevékenységet. A fiatalok (18-29 évesek) esetében asportolók aránya 28%;

A felnőtt népesség 84%-a tehát nem sportol, azonban közülük38% szeretne sportolni. Ennek megfelelően ösztönzéssel, illetve asportolási lehetőség megteremtésével potenciálisan mintegy 2,5millió felnőttet lehetne viszonylag könnyen bevonni a sportolókkörébe;

Ezen belül csaknem 900 ezer könnyebben mozgósítható,megerősítésre és lehetőségre váró potenciális sportoló van. Őkjelenleg ugyan nem sportolnak, azonban szeretnének, ráadásultervezik is, hogy az elkövetkezendő fél évben elkezdik. Ez alegkönnyebben meggyőzhető célcsoport;


Az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv. Míg a nem sportoló30 év alatti felnőttek fele szeretne sportolni, addig a nem sportoló 50-60 évközötti korosztálynak 37%-a, a 60 év feletti korosztálynak pedig mindösszea 15%-a szeretne sportolni;

A jelenleg nem sportoló, azonban sportolni vágyók körében alegnépszerűbb sportágak az úszás (19%), a labdarúgás (15%), az aerobik(14%), az egyéb csapatjátékok (13%), a kerékpározás (10%), a kocogás,futás (8%), a tenisz (7%), a küzdősportok (6%), az otthoni torna, (5%) és azatlétika (4%);

A rendszeresen sportolók körében a legnépszerűbb sportágak alabdarúgás (22%), kocogás, futás (15%), a kerékpározás (12%), aerobik,tornázás (11%), úszás (9%), egyéb csapatjáték, kézilabda, kosárlabda,röplabda (9%);

A rekreációs sporttevékenységet végzők nagy része létesítményhez nemkötötten sportol. A sportolók 51%-a szokott közterületen mozogni, azaz aszabadban, 46%-a otthon a lakásban, 19%-a specializálódott szolgáltatóhelyiségben, (pl. konditeremben, squash pályán), 25%-a egyesületi, iskolaivagy munkahelyi sportpályán. (Egy ember több helyen is sportolhat.);



A rekreációs sporttevékenységet végzők nagy részenem szervezeti keretek között, hanem 72%-a egyénilegés/vagy családban, valamint 38%-a baráti társaságbansportol. Szabadidősport egyesületben 7%, egyébszervezett formában szintén 7%, versenysportegyesületben 4%, munkahelyi szervezésben 4%, iskolaisportegyesületben 2% sportol;

A szenior sport nem jellemző Magyarországon. Anyugdíjasok, illetve a 60 év felettiek mindössze 5%-asportol, azaz majd 3 millió nyugdíjasból mindössze 100ezer. Az 50 és 60 év közöttiek még az időhiányt (40%) ésegészségi állapotukat (40%) jelölik meg a nem sportolásokaként, addig 60 év felett mindössze 11% panaszkodikidőhiányra és 66% az egészségi állapotára;




A sportolás helye az ember tevékenységstruktúrájában – pedagógia

SZÜKSÉGLETEK – értékpreferálás;

Maslow-féle szükséglethierarchia modell;

Az egyén motivációs bázisa életkorfüggő;

A sporttevékenység iránti pozitív attitűd kialakulásában fontos

a szociális makro- és mikrokörnyezet (pl.: család);

A testkultúrális aktivitás iránti igény fokozható a “rekreátor”

“személyes varázsával”;


A sportmarketing a menedzsment egy funkcionális ágaként, elsősorbangazdasági értelemben elemez. A sportfogyasztásban-a rekreációssporttevékenységek tekintetében-a motiváció számtalan formábanjelentkezhet:

Győzni motívum; Együtt lenni motivum; Egészség, fittség motívuma - az egészség, mint érték, a fittség, mintjó közérzet motívuma kihasználható a sportpiacon a potenciális fogyasztókösztönzésére;

Játék és a szórakozás motívuma "homo ludens (a sportönszerveződő jellege dominál, mikor az egyén saját testkultúrális igényételégíti ki, majd fokozatosan üzletiesedik - "kommercializálódik", még végüla professzionális élsport a szórakoztató ipar részeként kereskedelmirelevanciára tesz szert. Hatalmas értékek felett diszponál!)";

A sport, a mozgás s az ennek következtében kialakulómozgásgazdag életmód, egészségtudatos magatartásolyan igény az ember számára, amelyet élete során

sajátít el!

A sportfogyasztás, testkultúrális aktivitás iránti igénynem természetes része a családok szükséglet-kielégítési

folyamatának, ezért alapvető tényező a szocializáció,minthogy értékorientációjával a sport, a mozgásos

életmód iránti igényt a család és az iskola, rekreációsintézmények mint szocializációs ágensek teremthetik

meg, vagy legalábbis modellként szolgálhatnak afelnövekvő generáció számára.


III. RÉSZ





A kommunikációs piac szereplői

Testületek a törvény betartására

Törvényhozók Műsorterjesztők lapterjesztők stb.

Hirdetők (Média)ügynökségek Médiumok

Tanácsadók,auditorok

Médiakutatók

Optimalizálócégek

Önszabályozó testületek, szakmai szövetségek

Forrás: Incze, K.-Pénzes, A. (20012) – A reklám helye avagy a hatékony médiatervezés- és vásárlás

FOGYASZTÓ

Forrás: TNS Media Intelligence, Magyar Reklámszövetség 2007.

ATL (vonal feletti) vs. BTL (vonal alatti) médiumok

III. RÉSZ





Sportipar

ÜgynökségVállalati

szféra

Médiaipar

Közönség

KOMPLEXRENDSZER

Iparági hatások…

Forrás: Urbán, Á.: Sportüzlet, média és társadalom

A (hivatásos) sport szponzori piacának jellemzői

A termék (a cseretárgya)

- sporttal (sportoló, sportesemény, sportszervezet) kapcsolatos megjelenés képzettársítás(asszociáció) lehetősége

A csere tárgyánaklegfőbb jellemzője

- hosszú távúság, kétoldalúság, marketing-kompetencia

A termék értékéreható főbb tényezők(value driverek)

- sporttermék sajátossága (sportág sikere, tradíciói, ismertsége)- sport és média kapcsolata (médiaképesség, tömegmédia-támogatottság)- marketingmegjelenési lehetőség- sportág, sportoló, csapat (rendezvény látogatottsága, reklám- és

költséghatékonysága – „1opportunity cost”);- sportrendezvény (esemény) közönségének demográfiai, pszichográfiai, szociográfiai,

magatartás változói- sport, sportág, sportoló, csapat közönség körében kialakult imázsa – „2imázs-

transzfer”;- differenciált ellenszolgáltatáshoz kapcsolt szponzori szintek, kategóriák

A piac szereplői:-

eladó:-

vevő:-

közvetítő:

- szponzorált – lehet: sportoló, sportszervezet, sportszövetség, sprtköztestületsportesemény

- szponzor – jellemzően marketing céllal közeledő vállalat

- sport(marketing)- és médiaügynökségek

Magatartástbefolyásoló legfőbbtényező

- szponzorált reklámértéke, imázsa

A SZPONZORÁCIÓ

mint

MÉDIUM

SZPONZOR

SZPONZORÁLT

SZPONZORÁCIÓS

ÜGYNÖKSÉG- tanácsadás- brókerség

Intermedierszerepkör

HOZZÁADOTT ÉRTÉK

•Szenzitív piacismeret

•Stratégiai tervezés/tanácsadás

•Szponzorációs portfolió

•Aktivizálás

•Kihasználás

•Mérés/kutatás

•Díjazás: fix, jutalék, projekt alapú

HOZZÁADOTT ÉRTÉK

•Szenzitív piacismeret

•Stratégiai tervezés/tanácsadás

•Szponzorációs portfolió

•Aktivizálás

•Kihasználás

•Mérés/kutatás

•Díjazás: fix, konzultációs díj

SportFiveSportFive ––LagardéreLagardére

Forrás: www.businessgroup.hu

A szponzori piac növekedési dinamikája

Forrás: ZenithOptimedia, 24 Október 2006.

2005(mrd $)

2006(mrd $)

Növekedés(%)

Észak-Amerika 12,1 13,4 10,6

Európa 8,5 9,6 12,9

Ázsia/Csendes-Óceán 5,8 6,4 10,3

Latin-Amerika 2,5 2,7 8,0

Afrika 1,6 1,7 6,3

Összesen: 30,5 33,8 10,8

Forrás: Kassay, L. (2008): Szponzoráció-kommunikációs eszköz és médium

A szponzorációs és reklámpiac növekedése 2006/2005,

földrészenként

10,6

12,9

10,3

86,3

10,8

5,64,4

6,4

8,8

16,5

6,2

02468

1012141618

Észak-A

merika

Európa

Ázsia / Csendes-

óceán

Latin-A

merika

Afrika

Világvisz

onylatban

% Szponzoráció

Reklám


SZPONZORÁCIÓSTERÜLETEK JELLEMZÉSE

Megkötöttügyletek száma

Szponzorációsköltés nagysága





A hazai marketing és kommunikációs gyakorlatban még napjainkban sem jellemző, hogy a cégek abüdzséjüknek átlagban 17,7%-át szponzorációra fordítanák.

Az elsősorban vidéki hazai kisvállalatok előszeretettel támogatják a helyi kezdeményezéseket, sokesetben pénzmozgást nem igénylő formában, akár a rendelkezésükre álló erőforrások teljes erejéig.

Az országos érdekeltségű nagyvállalatok pedig a büdzséjüknek többnyire csak néhány hányadátfordítják szponzorációra (pontosabban a jogok megvételén túl minimálisan költenek a szponzoráció

aktivizálására, életre keltésére).

Ezeket a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve a nyugat-európai 17,7%-os középértékkelszemben maximum 8-9%-os átlagos büdzséfelhasználással lehet kalkulálni a szponzorációra

vonatkoztatva.

A magyarországiszponzorációs piac mérete

A szakértői becslés során figyelembe vettszempontok:

- a reklámpiac mérete;- a reklámkommunikációra/médiára fordított összegek arányaa marketing büdzsén belül;

- a marketing és kommunikációs büdzséből a szponzorációra(jogok és aktivizálás) fordított összeg aránya;

Zárkózzunk fel Európához…

ESA Survey’ 2007ESA Survey’ 2007(14 ország, 385 válaszadó)

Magyarország Európa „többi”országa

MAGYAR- Az éves szp. költés: 1,6 m €.

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA- Európa többi országában: 5,1 m €

MAGYAR- A szp. csapat mérete: 1,7 fő

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA- Európa többi országában: 4,4 fő

MAGYAR- A portfolióban lévő szponzorációsprogramok száma átlagosan: 7.

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA-Európa többi országában: 23.




MAGYAR- Megtérülés mérésére fordított

kutatási összegek növekedéséreszámít: 33%.

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA- Európa többi országában: 64%

MAGYAR- Szponzorok száma: 13

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA- Európa többi országában: 14

MAGYAR- Szponzorációs tanácsadóügynökség: 33%.

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA-Európa többi országában: 56%.




MAGYAR- A jogokon felüli éves költés:

0,04 m €.

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA- Európa többi országában: 0,4 m €.

MAGYAR- Átlagos szerződéshossz : 1,6 év

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA- Európa többi országában: 2,3 év

MAGYAR- Éves szponzorációs bevétel:3,2 m €.

EURÓPA TÖBBI ORSZÁGA-Európa többi országában: 7,3 m €.

Becsült piacméret

41, 6 milliárd forint

Reális piacméret

19-21 milliárd forint



Szponzorációs szegmensek

Forrás: Kreatív (2007): Kevés márka használja átgondoltan a sportszponzorációt Magyarországon


Forrás: www.businessgroup.hu

11 :: 00

KÖZVETLENKÖZVETLENKÖLTSÉGKÖLTSÉG

JÁRULÉKOSJÁRULÉKOSKÖLTSÉGKÖLTSÉG

11 ::1(2)1(2)

KÖZVETLENKÖZVETLENKÖLTSÉGKÖLTSÉG

JÁRULÉKOSJÁRULÉKOSKÖLTSÉGKÖLTSÉG

„PASSZÍV” kommunikációs eszközök esetében aszponzor az egyirányú üzenetközvetítés lehetőségeivel

tud élni – elsősorban táblákkal, molinókkal, logókkülönböző megjelentetésével, a közvetítés során

reklámok sugárzásával.

„AKTÍV” kommunikációs eszközök lehetővé teszik, hogy a szponzorközvetlen kapcsolatba az – elsősorban

helyszíni – közönséggel, és tapasztalatot szerezzen a márkáról,véleményt formáljon róla, esetenként kipróbálja.

Ezen eszközök egy kisebb részét a jogtulajdonos is biztosítani tudja(például játékok, au-togramok, dedikálások), az eszközök többségéhezazonban az alkalmazást engedélyezi, a megvalósítás, az aktivizáció már

a szponzor lehetősége.

Célirányos

AKTIVIZÁLÁSAKTIVIZÁLÁS

Documents

Szerzői jogi védelem - TFtf.hu/wp-content/uploads/2009/09/3_a-reklam-sport... · Szerzői jogi védelem A szerzőszámára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve