TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI …A bányatelek területe: 3 ha 0000 m2. ÉK-ről a 048 hrsz-ú földút, D-ről, Ny-ról és É-ról a 047/2 hrsz-ú erdő művelési ágú földrészlet

„PILISVÖRÖSVÁR II. MÉSZKŐ”

TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

Készítette:

ÖKO-AGRO-TOUR Kft.

Salgótarján 2019

„Pilisvörösvár II. mészkő” védnevű bánya

TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS

Öko-Agro-Tour Kft.

3104 Salgótarján, Csokonai út 10. Telefon, Fax: 06/32-423-679

e-mail: [email protected]

2

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................................................... 3

1. ÁLTALÁNOS ADATOK ................................................................................................................................. 3

2. A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK ....................................................................................... 7

3. A LÉTESÍTMÉNYBEN, ILLETVE TECHNOLÓGIÁBAN FELHASZNÁLT, VALAMINT AZ OTT

ELŐÁLLÍTOTT ANYAGOK, ILLETVE ENERGIA JELLEMZŐI ÉS MENNYISÉGI ADATAI ............ 9

3.1. TEVÉKENYSÉG SORÁN FELHASZNÁLT ANYAGOK ......................................................................................... 9 3.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA ......................................................................................................... 9 3.3. EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK ....................................................................................................... 9

4. MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONAL ................................................................................................................... 10

5. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETŐLEG JELENTKEZŐ

KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA ............................................................ 11

5.1. LEVEGŐ ..................................................................................................................................................... 11 5.2. VÍZ ............................................................................................................................................................. 15 5.3. HULLADÉK ................................................................................................................................................. 16 5.4. ZAJ ÉS REZGÉS ........................................................................................................................................... 17 5.5. AZ ÉLŐVILÁGRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL, TOVÁBBÁ A TELEPHELY

TÁJBAILLESZKEDÉSÉNEK BEMUTATÁSA ............................................................................................................ 20 Natura 2000 hatásbecslés ........................................................................................................................... 23

6. A TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE A 314/2005 KORM RENDELET 9. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN .......................... 32

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 33



Öko-Agro-Tour Kft.



3

ELŐZMÉNYEK

A „Pilisvörösvár II. mészkő” védnevű bányatelken levő bányaüzemnek 1999-2003. évekre

volt érvényes, ill. Bányakapitányság által jóváhagyott műszaki üzemi terve.

A 2004-2008. évekre tervezett; a Bányakapitánysághoz előterjesztett kitermelési műszaki

üzemi tervhez a Pilisvörösvári Önkormányzat Építési Szakhatósága nem járult hozzá. Arra

hivatkoztak, hogy a 047/1 hrsz-ú pilisvörösvári külterületi földrészlet erdő és nem

bányaterület.

Hivatkoztak arra is, hogy a Külterületi Szabályozási Tervükben a nevezett földrészlet nem

úgy szerepel, mint „kivett” bányaterület.

A többszöri, hosszadalmas levélváltások, ügyvédi felszólítás, bírósági per kilátásba helyezése

után, valamint a bányatelek határozatának többszöri, nyomatékos bemutatása, elfogadása után

fogadták el, hogy a bányahely valóban bányaterület; „kivett” hely, „bányatelek”.

A 189/2006. (IX.25.) Kt. sz. határozatban foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat a

Külterületi Szabályozási Terv Módosítása keretében rendezte a bányászati joggal érintett

terület feltüntetését és a helyi szabályozását. Ennek megfelelően feltüntetésre került a 047/1

hrsz-ú bánya területére vonatkozólag a „bányászati joggal érintett terület”.

A bányatelek megállapítását megelőző földtani kutatást Faragó László földtani szakértő, a

MÁFI munkatársa végezte. A kutatási terület kicsinysége miatt nem a területen, hanem annak

környezetében vannak a fúráshelyek, amelyek alapján és a felszíni kibúvások, valamint a

földtani térképezések alapján készült a földtani jelentés, készletszámítás, amelyről a KFH

megkutatottsági nyilatkozatot adott ki.

A bányatelket a Szolnoki Bányakapitányság 1995-ben; a 362/95. számú bányatelek

határozatával állapította meg. A bányatelek és a kutatási terület (3 ha) azonos (1.

rajzmelléklet). A bányatelek megállapításakor ez a terület, ill. a 047/1 hrsz-ú kivett

(mezőgazdasági működésből bányászat céljára kivont) földrészlet a Rozmaring Kertészeti és

Vagyonkezelő Kft. tulajdonát képezte.

A bányatelek megállapítása előtt is bányahelyként működő, lakóépületektől igen távol

eső, kis területű bányatelekre korábban nem kellett környezetvédelmi engedély. (A

termelés igen kis volumene, gyakori szüneteltetése, ill. a környezet- és természetvédelmi

elvárások rendben levősége miatt, a korábbi műszaki üzemi tervek hatósági egyeztetései

során sem merült fel külön környezet- és természetvédelmi engedély.)

A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási

Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE-06/KTF/10110-4/2019.

számú tájékoztatása szerint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi

LIII. törvény75. § (1) és (2) bekezdése, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat

végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a

felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM

rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján készült.



Öko-Agro-Tour Kft.



4

Fontos megemlíteni, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati

engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet elődje a környezeti

hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előtt létesült a bánya, vagyis nincs

szó arról, hogy nem folytattak le előzetes vizsgálatot a jogszabálytól eltérő módon, mert

akkor még nem kellett. A Környezet védelméről szóló törvény szerint akkor kell

felülvizsgálatra kötelezni, ha környezetkárosítást állapítanak meg, vagy környezetvédelmi

engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez.

Ezek közül egyik sem igaz a vizsgált bányára. A bányaművelés jelenleg szünetel,

tevékenység nincs, vagyis nem lehet megvizsgálni a tevékenység valós hatásait, azonban

előzetes vizsgálat lefolytatása sem helytálló, mert már művelt bányáról van szó érvényes

engedélyekkel, az előzetes vizsgálat célja pedig annak eldöntése, hogy egy adott tevékenység

megkezdhető e.

1. ÁLTALÁNOS ADATOK

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI DOKUMENTÁCIÓT ÖSSZEÁLLÍTÓ ADATAI

A C&C Property Holding Kft. a „Pilisvörösvár II. mészkő” bánya teljesítményértékelésének

elvégzésével az ÖKO-AGRO-TOUR Kft.-t (7192 Szakály, Széchenyi utca 348/1 hrsz) bízta

meg.

Felelős szakértő: Riba Róbert

kamarai nyilvántartási szám: 12-0303 // SZ-009/2016.

szakterületek: hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem,

víz- és földtani közeg védelem, zaj- és rezgésvédelem;

vízgazdálkodás, természetvédelem

A szakértői jogosultságokat igazoló okiratok másolatát az 1. számú melléklet tartalmazza.

AZ ÉRDEKELT ADATAI

Az engedélykérő neve: C&C Property Holding Kft

Cégjegyzék száma: 01-09-301821

Székhelye: 1062 Budapest, Váci út 1-3 C ép 6. em

Adószáma: 25928044-2-42

Képviselője: Ladányi Krisztián Attila ügyvezető

A TELEPHELY ADATAI

Telephely neve: „Pilisvörösvár II. mészkő” védnevű bánya

Telephely címe: Pilisvörösvár 047/1 hrsz.

Fő tevékenység: Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata TEÁOR ’08: 0811

Felelős műszaki vezető: Dr. Tamaga Ferenc, nyilvántartási száma: KB-BO/15/85-5/2016.

Felelős műszaki vezető helyettes: Tulok László, nyilvántartási száma: KB-VBK/307-2/2018.



Öko-Agro-Tour Kft.



5

A „Pilisvörösvár II. mészkő” védnevű bánya területén kitermelése nem folyik, jelen

teljesítményértékelés a Műszaki Üzemi Terv kiadása érdekében a bányaművelés

folytatásához készült a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi

és Természetvédelmi Főosztálya PE-06/KTF/10110-4/2019. számú tájékoztatása alapján.

A bánya Pest megyében, Pilisvörösvártól kb. 2,8 km-re ÉNY-i irányban, Pilisszántótól 1,2

km-re DNY-i irányban, Pilisvörösvár külterületén helyezkedik el. A település megközelíthető

Budapestről a 10-es főútról.

A bányatelek határpontjainak EOV koordinátái méter rendszerben (X,Y), magassági értékei

EOMA rendszerben (mBf):

1 Y=636805.54 X=257020.42 Z=236

2 Y=636811.79 X=257008.26 Z=234.43

3 Y=636850.57 X=256978.44 Z=226.40

4 Y=636875.19 X=256959.51 Z=223.35

5 Y=636895.21 X=256948.28 Z=221.30

6 Y=636651.84 X=256783.72 Z=289.70

7 Y=636623.83 X=256825.14 Z=295.05

8 Y=636590.23 X=256874.84 Z=282.30

A fedőlap magassága: 295.00 m.

Az alaplap magassága: 225.00 m.

A bányatelek területe: 3 ha 0000 m2.

ÉK-ről a 048 hrsz-ú földút, D-ről, Ny-ról és É-ról a 047/2 hrsz-ú erdő művelési ágú

földrészlet határolja a bányatelek területét. A bányatelken belül, illetve annak környezetében

nem találhatók védelemre szoruló létesítmények.



Öko-Agro-Tour Kft.



6

A TELEPHELYEN A VIZSGÁLAT IDŐPONTJÁBAN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG

A teljesítményértékelés időpontjában a bányaművelés szünetel.

Rendkívüli események

Az elmúlt 5 évben a területen rendkívüli események nem történtek.

A bánya távol esik a lakott területektől, mind Pilisszántó, mind Pilisvörösvár esetében nem is

tervezik a bánya környezetét beépíteni.

Pilisvörösvár helyi építési szabályzata

Pilisszántó településfejlesztési terve



Öko-Agro-Tour Kft.



7

2. A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK

A TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES ISMERTETÉSE

A bányaüzem kitermelésre tervezett területét a bányatörvényben engedélyezett kilenc év

időtartamra; az egyes évekre tagolódó területrészekre osztottuk fel. Az évenkénti

(évszámokkal megjelölt) termelőmezők területét és azok metszetrajzait az 1. és 2.

rajzmellékletek szemléltetik.

A termelés várható átlagos tervezési irányszámait az 1. táblázat ismerteti.

1. táblázat

Termelés éve Tervezett

termelés

mennyisége

(m3)

Tervezett

letakarítás

terület (m2)

Átlagos

fedőréteg

vastagság

(m)

Tervezett

letakarítás

mennyisége

(m3)

Tervezett

bányafal

magasság

(m)

2019 50000 8850 0.7 6195 10-20

2020 50000 3770 0.7 2639 10-20

2021 50000 2450 0.7 1715 10-20

2022 50000 2160 0.7 1512 10-20

2023 50000 1920 0.7 1344 10-20

2024 50000 1895 0.7 1326 10-20

2025 50000 2075 0.7 1452 10-20

2026 50000 2310 0.7 1617 10-20

2027 50000 - 0.7 - 10-20

Összesen: 450000 25430 17801

A tervezett mennyiségek abszolút irányszámok, amelyek a haszonanyag keresletétől, ill.

eladási lehetőségeitől függően változhatnak. Ezzel összefüggésben szem előtt tartjuk a Vhr.

14. § (7) bekezdésében foglaltakat; mely szerint nem kell a műszaki üzemi terv módosítását

kérni, ha a haszonanyag kitermelt mennyisége a tárgyévre engedélyezett mennyiséget

legfeljebb 25%-kal haladja meg.

A termelés létszám terve

Felelős műszaki vezető 1 fő, helyettes 1 fő.

Bányamesteri felügyelet (felelős műszaki vezető helyettes, ill. az egy munkagép kezelője) 1

fő.

Gépkezelők (Hyundai Caterpillar, Terex Finlay mobiltörő, Liu Gong homlokrakodó 2-3 fő.

Fúrógép kezelő, feltételesen 1 fő.

Összesen: 4-5 fő.

A létszámterv a maximális termelési, ill. bányaüzemi létszámot tartalmazza.



Öko-Agro-Tour Kft.



8

A bányászati tevékenység technológiai folyamatának ismertetése

Letakarítás

A 4.1 pont és a tervtérkép (1. rajzmelléklet) szerint tervezett első munkafázisban a fás

növényzettel, ill. fakitermeléssel kapcsolatos feladatokat végezzük el (a Rozmaring

Kertészeti és Vagyonkezelő Kft., valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársa bevonásával).

A sekély, 0.7 m átlagvastagságú; egyharmad részt humuszból, kétharmad részt földes,

murvás kőzettörmelék keverékéből álló talajszintek félretolása után folyamatosan

ellenőrizzük, hogy a letakarított területről a bányaművelés területére kőzet, vagy

famaradvány ne kerülhessen.

A fakitermelés területsávjának helye, távolsága min. 10 m-rel előzi meg a fedőréteg

eltávolításának (ledózerolásának) munkaterületét.

A fedőréteg ledózerolásának munkaterülete pedig ugyancsak 10 m-rel előzi meg a fejtési sáv

munkaterületét. A fakitermelés, a fedőréteg eltávolítás és a fejtés munkaterületeinek

sorrendiségét, elrendezését az 1. ábra mutatja.

A fejtés, jövesztés módja

A 295 mBf fedőlap és a 225 mBf alaplap között elhelyezkedő haszonanyag fejtését

vertikálisan több szeletre: várhatóan két-három részre (kb. 10-20 m magas falakra) tagolódó

szintosztással tervezzük. A töredezett falú kőzet jövesztését robbantásos technológiával

tervezzük. A lefejtett haszonanyag nagyobb kőzetdarabjait a Terex Finlay Mobil törővel

aprítjuk.

A jövesztést nagy átmérőjű fúrásos robbantással tervezzük. A fúrólyukakat 70 °-os

dőlésszöggel kell telepíteni (felülről-lefelé haladva) oly módon, hogy a robbantással a

kialakítandó bányafal dőlésszöge a 70 °-ot ne haladja meg.

A teljes kivetés elősegítésére – a fejtési fal magasságát figyelembe véve – szükség lehet a

bányafalba telepítendő vízszintes fúrólyukak telepítésére is. Ez utóbbiaknál előzetes rámolás,

kopogózás szükséges, nehogy a fúrógép munkája pergést okozzon.

A robbantásos fejtési módozatokat a Bányafelügyeletnek előzetesen bejelentjük.

A biztonságos munkavégzés érdekében a bányafal rámolása, kopogózása minden olyan

esetben is szükségessé válik, amikor a felelős műszaki vezető azt elrendeli!

Deponálás, szállítás

A jövesztett, aprított haszonanyagot a dózerrel és markolóval felszerelt munkagép rendezett

depóba rakja. A depóba rakott, eladásra készterméket is kizárólag gépi erővel rakjuk szállító

járművekre. A bányaudvarból történő kiszállítás a kijelölt bányaúton történik (1.

rajzmelléklet). A jelentősebb termék-mennyiségeket a megrendelőnek saját járművel, ill.

bérfuvarral szállítják el, ezért az idegen dolgozók munkavédelmi oktatására vonatkozó

előírásokat is figyelembe vesszük (1/1972 OBF. sz. szabályzat, 1993. évi XCIII. törvény

55.§).



Öko-Agro-Tour Kft.



9

A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének, minőségének meghatározása

Az előirányzott ásványi nyersanyag mennyiségeket a bányatérképek méretarányára és

tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II.26.) KHEM

rendeletben foglaltak figyelembe vételével; geodéziai adatokon alapuló térmodell

módszerével határozzuk meg.

Az évenkénti kitermelést megelőző, az eredeti terepfelszínre vonatkozó részletes geodéziai

felmérés az érintett erdőállomány kitermelése után lehetséges a terepi viszonyok miatt.

A kutatási jelentés, készletszámítás és ez alapján a megkutatottsági nyilatkozat, valamint a

nemfémes ásványi nyersanyagok nyilvántartása szerint: a nyersanyag falazó mészkő,

nyersanyag kódja 4553; 4500. Sűrűsége (tömör térfogatsúlya) 2.3 t/m3.

FÖLD ALATTI ÉS FELSZÍNI VEZETÉKEK, TARTÁLYOK, ANYAGÁTFEJTÉSEK HELYÉNEK,

ÜZEMELTETÉSÉNEK ISMERTETÉSE

A területen felszíni, vagy föld alatti vezetékek, tartályok vagy anyagátfejtések nincsenek.

3. A LÉTESÍTMÉNYBEN, ILLETVE TECHNOLÓGIÁBAN FELHASZNÁLT, VALAMINT

AZ OTT ELŐÁLLÍTOTT ANYAGOK, ILLETVE ENERGIA JELLEMZŐI ÉS

MENNYISÉGI ADATAI

3.1. TEVÉKENYSÉG SORÁN FELHASZNÁLT ANYAGOK

A bányaterületen folytatott tevékenység nem járt alapanyag felhasználással.

A tevékenységhez felhasznált segédanyagok körei az alábbiak voltak a működés ideje alatt:

Üzemanyag (diesel olaj)

A gépek karbantartását, nagyjavítását a szakszervizben végezteti.

3.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA

A bányaterületen végzett tevékenységben maximum 5 fő érintett. A gépkezelők és a műszaki

felügyeletet biztosító személyek. A területen végzett munka időtartama a megrendeléstől

függően várható.

3.3. EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK

A kitermeléshez nem kapcsolódik lerakóhely. Külön energia- és vízellátás nincs, így saját

energiaellátó-rendszer vagy vízkivétel sincs.

Egyéb a bányászati tevékenységhez kapcsolódó művelet a lefejtett haszonanyag nagyobb

kőzetdarabjainak Terex Finlay Mobil törővel történő aprítása.

A szomszédos ingatlanon nem folytatnak vagy terveznek azonos jellegű tevékenységet.



Öko-Agro-Tour Kft.



10

4. MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONAL

A bányaterület Pilisszántó és Pilisvörösvár felől földútról közelíthető meg. A megközelítési

útvonalakat a későbbi megrendelések alapján választják ki a településekkel közösen oly

módon, hogy a lehető legkisebb mértékben érintse a lakosságot.

Tekintettel arra, hogy jelen eljárás nem volt előre tervezhető, mint ahogy a Műszaki Üzemi

Tervből is olvasható korábban nem merült fel környezetvédelmi kérdés, ahhoz hogy a

Bányakapitányság ki tudja adni az engedélyt a következő tervidőszakra igen kevés idő áll

rendelkezésre (~ 4 hét). A kitermeléssel kapcsolatban még egyeztetések vannak folyamatban,

többek között a kiszállítási útvonalak tervezése az érintett településekkel.

Előzetesen az a megállapodás született, hogy a lehető legkevésbé érintsen lakott területet a ki

és beszállítás. Az alábbi térképen, -a vizsgált szempontok szerinti - egyik legoptimálisabb

lehetséges útvonalat mutatjuk be.

A szállítás főként a környező szántóföldek között haladna el, természetesen az utak

karbantartása mellett. Az érintett útvonal megerősítése lehetséges a bányaterületről származó

kőzúzalék felhasználásával, mint ahogy azt a tulajdonos korábban a bányához vezető közeli

földutakon már sikeresen alkalmazta.



Öko-Agro-Tour Kft.



11

5. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETŐLEG

JELENTKEZŐ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA

5.1. LEVEGŐ

A bányában végzett tevékenység levegő igénybevétellel nem jár. Levegő szennyezés a

munkagép és a járművek működtetéséhez kapcsolható.

A környezeti levegő minőségének vizsgálatát a transzmissziót leginkább befolyásoló

meteorológiai viszonyok ismertetésével kezdjük.

ÉGHAJLAT

A Pilisi medence mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves, de a DK-i részeken mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Évente mintegy 1920 óra napsütést élvez, s ebből nyáron 760-770 óra, télen 180 óra körüli napfénytartamra számíthatunk. A hőmérséklet évi átlaga 9,0-9,5 C körüli, de DK-en közel 10,0 °C. A tenyészidőszak középhőmérséklete 16,0-16,5 °C körüli. Ápr. 15-20. és okt. 16-20. között, azaz évente 180-190 napon át a napi középhőmérséklet a 10 °C-ot meghaladja. A kistáj nagy részén ápr. 15-20. és okt. 18-20. között, vagyis mintegy 180-185 napon át a hőmérséklet nem csökken fagypont alá, de DK-en ez az időszak hosszabb (mintegy 190 nap), és ápr. 10-15. és okt. 20-25. közé esik. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga a tszf-i magasságtól függően 31,0- 33,0 °C, a minimumoké -16,0 és -17,0 °C közötti. Az évi csapadékösszeg 650-700 mm, de DK-en csak 600 mm körüli, a tenyészidőszaké 320- 360 mm (DK-en a kevesebb). Dorogon észleltek a legtöbb egy napos csapadékot (96 mm). Évente 40- 50 napon át a talajt hó borítja; az átlagos maximális vastagsága 25-30 cm. Az ariditási index 1,00-1,10, de DK-en 1,15 körüli. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i; az ÉNy-DK-i futású, jól átszellőződő völgyekben jelentős a DK-i szelek gyakorisága is. Az átlagos szélsebesség 3-3,5 m /s.

A KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINŐSÉGE

Pilisvörösvár területét a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló

módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet az 1. légszennyezettségi zóna levegőminőségi

csoportba sorolta.

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

Zóna

Kén

-

diox

id

Nitrogén

-

dioxid

Szén-

monoxid PM

10 Benzol

Talaj-

közeli

ózon

PM10

Arzén

(As)

PM10

Kadmiu

m

(Cd)

PM10

Nikkel

(Ni)

PM10

Ólom

(Pb)

PM10

benz(a)-

pirén

(BaP)

1. E B D B E O-I F F F F B



Öko-Agro-Tour Kft.



12

Pilisvörösváron nincs sem automata levegőminőségi mérőállomás, sem manuális

mérőállomás, ezért a környezeti levegő minőségét az OLM adatainak statisztikai feldolgozása

alapján az alábbi értékekkel vesszük figyelembe:

A tervezési terület közelében Pesthidegkúton üzemel automata levegőminőségi mérőállomás.

A környezeti levegő minőségét, annak ellenére hogy távolsága miatt nem igazán releváns,

ezen mérőhely adatainak felhasználásával, az alábbi értékekkel vesszük figyelembe:

· CO: 400 μg/m3,

· NOx NO2-ben: 20 μg/m3,

· PM10: 24,0 μg/m3.

PONTSZERŰ LÉGSZENNYEZŐ FORRÁSOK

A pontszerű légszennyező források a telephelyen nem találhatók.

MOZGÓ LÉGSZENNYEZŐ FORRÁSOK

A mozgó légszennyező források tekintetében a munkagép ill. a kiszállító járművek kipufogó

gázaival számoltunk. A kiszállítás alkalomszerűen történik, de a minél kisebb zavarás

érdekében napi 10-15 kamionnal tervezünk.

A létesítmény üzemeléséhez kapcsolódó maximális órás járműforgalmat 1 munkagép és 1-2

szállítójármű jelenti. A járműforgalomból származó légszennyezőanyag kibocsátást ezen

legforgalmasabb óra figyelembe vételével határozzuk meg.

Az alábbi táblázat tartalmazza a gépjárművek/munkagépek fajlagos légszennyezőanyag

kibocsátását a Közlekedéstudományi Intézet, ill. a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai

alapján:

Szállítójárművek, munkagépek fajlagos emissziós tényezői

Jármű

Szén-

monoxid

CO

Nitrogén-

oxid NOx

Kén-

dioxid

SO2

Részecske

Pm

Szén-

dioxid

CO2

Szénhidrogének

CH

5 km/h sebességnél (g/h)

Nehéz tehergk., munkagép 22,69 8,39 0,152 2,55 1099,4 2,4

A munkagép által átlagosan megtett út 500 m, a kiszállító jármű által az ingatlan területén

megtett út átlagosan 50 m. A legforgalmasabb órában az alábbi kibocsátásokkal

számolhatunk:



Öko-Agro-Tour Kft.



13

A járművek légszennyezőanyag kibocsátása (g/h)

Jármű

Szén-

monoxid

CO

Nitrogén-

oxidok

NOx

Kén-

dioxid

SO2

Részecske

Pm

Szén-

dioxid

CO2

Szénhidrogének

CH

Munkagép 11,345 4,195 0,076 1,275 549,7 1,2

Szállítójármű 1,13 0,42 0,008 0,13 54,9 0,12

Összesen 12,475 4,615 0,084 1,405 604,6 1,32

A fenti táblázatban megadott értékek a bánya területén a tényleges munkavégzés alatt

kibocsátott szennyezőanyag mennyiségeket tartalmazzák.

Annak érdekében, hogy a fenti légszennyezőanyagok levegőminőségre gyakorolt hatásait

becsülni lehessen a rövid időtartamú átlagolási időre vetített terjedésszámítást az MSZ

21459/1-81 és az MSZ 21459/3-81 alapján végeztük el CO-ra és NOx-ra. A numerikus

modellezés alapján az alábbi maximális koncentrációk adódnak szélirányban a talaj

közelében:

CO esetében: 12,475 g/h = 3,46 mg/s.

NO2 esetében: 4,615 g/h = 1,28 mg/s.

Az elvégzett számítások alapján a kialakuló légszennyezettségi koncentrációk a 4/2011. (I.

14.) VM rendeletben 1. számú melléklete szerint határértékeket nem éri el.

MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONALAK

A bányaterület a 11108 számú útról leágazó útról (részben már földutak) közelíthető meg. A

Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján a 11108 számú közút érintett szelvényében az évi

átlagos napi forgalom 2781 E/nap. A bányához kapcsolódó forgalom a legforgalmasabb

időszakra számítva óránként maximum 2 tehergépjárművel emeli meg a 11108-os út

forgalmát. Ez a teljes forgalom 1‰-re tehető. Tapasztalatok alapján ekkora

forgalomnövekedés értékelhető légszennyezés növekedést nem okoz.

A bányaterület közvetlenül földútról érhető el. A földút a környező szántók elérését is

biztosítja.

Folytonos vonalforrás, gázállapotú légszennyező anyag kibocsátása következtében rövid

idejű (1 órás) átlag koncentrációt az MSZ 21459/2 szabvány alapján határoztuk meg. Mivel a

számítást 100 m alatti közeli pontokra végeztük, ezért sem ülepedés, sem kémiai átalakulás

nem vehető figyelembe. A számítást csapadékmentes időszakra végeztük, így a nedves

ülepedéssel sem számoltunk. A függőleges irányú szóródási együttható értékét az MSZ

21457/4 szabvány alapján határoztuk meg. A szélirány szöge 90o, a szélsebesség 10 m

magasan 2,5 m/s értékkel került figyelembe vételre.

Gépjárművek fajlagos emissziós tényezői 20 km/h sebességnél

Jármű Szén-monoxid CO Nitrogén-oxid

NO2-ben Kén-dioxid SO2

Szén-dioxid

CO2

20 km/h sebességnél (g/km)

Nehéz tehergépkocsi 16,5 6,87 0,117 854,9



Öko-Agro-Tour Kft.



14

A közlekedési útvonalakon jelentkező többlet forgalomból származó vonalforrás mentén

jelentkező légszennyezőanyag emisszió az alábbi.

A közlekedési útvonalak többlet emissziója a bányához kapcsolódó forgalomból (mg/sm)

Légszennyezőanyag Szén-monoxid

CO

Nitrogén-oxid

NOx Kén-dioxid SO2

Szén-dioxid

CO2

Emisszió 0,0046 0,0019 0,00003 0,24

Az MSZ 21459/2-81 szerint számított koncentráció 20 m távolságban lévő felszínközeli

receptorpontban, ha a szélsebesség 2,5 m/s, a szélirány ÉNy-i (90º), a σz =12 m.

A közlekedési útvonalak többlet immissziója bányához kapcsolódó forgalomból (µg/m3)

Légszennyezőanyag Szén-monoxid

CO

Nitrogén-oxid

NOx Kén-dioxid SO2

Szén-dioxid

CO2

Immisszió 0,122 0,0503 0,000798 6

A közlekedési útvonalon, a bányához kapcsolódó forgalomból származó vonalforrás mentén

jelentkező légszennyezőanyag immisszió a fenti számítások alapján elhanyagolható.

KIPORZÁSSAL OKOZOTT LÉGSZENNYEZÉS

A bánya felülete nagymértékben növényzettel benőtt, nyitott felszín csak a fejtési rézsűkön

látható. A művelés ismételt megindításakor az aktív, nyitott felületek minimalizálására

törekednek. A mészkőnek relatíve nagyobb a vízmegkötő és víztartó képessége. Átlagos

időjárási körülmények között a kitermelés és a kiszállítás során a haszonanyag kiporzása nem

jellemző.

Hosszan tartó száraz időszak esetén, amennyiben kiporzás várható a kocsira rakott

haszonanyagot ponyvával takarják. Rendkívüli szeles időjárás esetén a kitermelést

szüneteltetik.

A bányába közvetlenül bevezető út földút, talajfélesége vályog, illetve agyagos vályog. A

földúton való közlekedés száraz időszakban kiporzással jár. Hasonló körülmények között

végzett mérések tapasztalatai alapján a porfelkeveredés a jármű elhaladását követően néhány

másodpercig tart és szélirányban 30 m-re terjed, a szálló por koncentrációja nem haladja meg

a 30-40 μg/m3-t.

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások

kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet határértékei teljesülnek. Ennek

megfelelően a 24 órás szálló por koncentrációja (PM10) egy naptári év alatt 35-nél többször

nem haladhatja meg az 50 μg/m3-t.



Öko-Agro-Tour Kft.



15

HATÁSTERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA

A bánya területén belül légszennyező források esetében a vizsgálatokat CO-ra és NOx-ra

végezzük el. A rövid időtartamú átlagolási időre vetített terjedésszámítást az MSZ 21459/1-

81 és az MSZ 21459/3-81 alapján végeztük el.

A maximális koncentrációk a források közvetlen közelében jelentkeznek:

CO esetében: 12,475 g/h = 3,46 mg/s.

NO2 esetében: 4,615 g/h = 1,28 mg/s.

A mozgó légszennyező források hatásterületét a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (14)

alapján számítjuk, azaz az a terület, ahol a maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott

légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a

légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok

mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás

a) az egyórás légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy

b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb.

Ezen alapelv szerint a hatásterület becslését az alábbi táblázat foglalja össze:

Hatásterületi összehasonlító koncentrációk számítása CO és NO2 komponensekre

Légszennyező

anyagok

megnevezése

Mértékegység Szén-monoxid

CO

Nitrogén-dioxid

NO2

Hatásterület

a.) µg/m3 10000*0,1=1000 100*0.1=10

b.) µg/m3 (10000-400)*0,2=1920 (100-20)*0,2=16

Az elvégzett számítások alapján sem a szén-monoxid esetén sem a nitrogén-oxidok esetében

nem állapítható meg hatásterület, a füstfáklya alatti maximális koncentrációk egyik

légszennyezőanyag esetében sem érik el a vizsgálati határértékeket sem az a.), sem a b.)

vizsgálati módszer szerint.

HAVÁRIA ESEMÉNYEK

Levegőt érintő havária esemény a bánya területén nem volt.

A LEVEGŐMINŐSÉGET ÉRT TERHELÉSEK ÉRTÉKELÉSE

Összességében megállapítható, hogy a bánya normál üzemelése során a bányaterületet

magában foglaló ingatlanok légterében kialakuló légszennyező anyagok koncentrációja nem

haladja meg a többszörösen módosított 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megadott

határértékeket. Hatásterület megállapítása nem volt lehetséges.

A tevékenységhez kapcsolódó szállításból a bekötőútak mentén jelentkező többlet immisszió

igen csekély mértékű, a közlekedés hatása szálló por a bekötőút maximum 30 m-es sávjában

jelentkezik szél irányban.



Öko-Agro-Tour Kft.



16

Levegőt érintő havária esemény a bánya területén nem volt.

Fentiek alapján a bánya levegőminőségre gyakorolt hatása semleges.

A bánya újbóli megnyitása esetén a környezeti levegő terhelése hasonló nagyságrendű lesz,

mint a korábbi években végzett tevékenység esetében. Még egy állandó, csekély mértékű

üzemelés mellett is a levegőre gyakorolt hatások elviselhető mértékűek, határérték túllépésre

még ebben az esetben sem kell számítani.

5.2. VÍZ

A Dorogi-félmedencét a Kenyérmezői patak (19 km, 136 km2), a Pilisvörösvári- (Solymári-

medencét az Aranyhegyi-patak (24 km, 120 km2), míg a Pomázi- és a Pilisszentkereszti-

medencét a Dera-patak (21 km, 68 km2) csapolja le a Dunához. Mérsékelten vízhiányos

terület. Vízjárási adatokkal is rendelkezünk. A vízjárások árvizei inkább nyári nagy

csapadékok alkalmával keletkeznek, míg ősszel a kisvizek gyakoriak. A vízminőség III.

osztályú. Számos forrása közül a pilisszántói Trezsi-kút (10 1/p), a pomázi Hubertus-forrás

(10 1/p), a szentkereszti Három-forrás (501/p) és Klastromkút (50 1/p) a nagyobb hozamúak.

Az állóvizek 4 természetes jellegű tava együtt 16 ha felszínű, míg a pilisvörösvári halastó

maga 25 ha-os. A völgytalpakon 2-4 m mélyen találjuk a „talajvizet", míg a lejtőkön 4-6 m

között. A talajvíz kémiai típusa kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de Pomáz

környékén a nátrium is előfordul. A keménység általában 15-25 nk° közötti, de a települések

környékén 35 nk°-ig emelkedik. Ugyanígy az átlagosan 300 mg/1 alatti szulfátkoncentráció is

felmegy a települések körzetében 600 m g /l-ig . A rétegvízkészlet átlagos. Az ártézi kutak

száma kevés. Vízhozamuk és mélységük széles határok között váltakozik (50-250 m, ill. 100-

600 1/p). A rétegvízszint korábban itt is süllyedt, különösen Dorog körzetében.

A bányatelek, ill. a bányahely közelebbi környezetében nincsenek felszíni vizek, vízfolyások.

A legközelebbi vízfolyás a Határ-réti-patak, amelyre semmilyen hatással nincs a

bányaművelés vagy a szüneteltetés. (A Pilisvörösvári-medencét az Aranyhegyi-patak (18 km,

120 km2) csapolja le a Dunához.)



Öko-Agro-Tour Kft.



17

Mivel a kicsiny (3 ha) kivett földrészlet, ill. bányatelek területe az erózióbázis szintje felett

helyezkedik el, a környezet – a domborzat – következtében kialakuló depresszió miatt a

csapadék zöme gyorsan elfolyik, kisebb része elszivárog. A bányahellyel, a bányatelekkel

határos területre érkező csapadéknak csak elenyésző része áramlik a haszonanyag-test

irányába. Az ásványvagyon mennyisége, minősége változatlan marad. Az alig néhány száz

m2-es bányaudvar talpa enyhén emelkedő, ezért a csapadékvíz a lejtés irányába szabadon

kifolyhat. A karsztvíz szintje fölött 100-200 m-re helyezkedik el a bányaudvar.

Tekintettel arra, hogy a bánya talpszintje ~150 méterrel a karsztvíz fölött helyezkedik el,

valamint kis kapacitással, kevés géppel tervezett üzemelni a bánya, kizárható a felszín alatti

vizek veszélyeztetése. Ezt segíti elő továbbá a bánya tervezett rekultivációja is, mely a

lefolyási viszonyokat helyreállítja és kizárja annak lehetőségét, hogy illegális hulladéklerakó

alakuljon ki a területen. A rekultivációhoz csak szennyeződés mentes anyag használható.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a bánya eddigi művelése sem a felszíni, sem a felszín

alatti vizeket nem érintette, azokra hatást nem gyakorolt. A felszíni lefolyási viszonyok

jelentősen nem változtak, a felszín alatti vízkészlet utánpótlódásában változás nem

következett be.

A bánya művelése normál üzemvitel mellett víz-igénybevétellel nem jár. Vízszennyezés

normál üzemi körülmények között nem várható.

Olyan havária esemény mely a felszíni vagy felszín alatti vizek szennyezését okozta volna, a

bánya üzemelése során nem történt.

A bánya vizekre gyakorolt hatása semleges.

A bánya újbóli művelés alá vonásával a vizekre gyakorolt hatások jellege nem változik.

5.3. HULLADÉK

A tevékenységhez kapcsolódóan a hulladék jelenleg nem keletkezik.

A munkavégzés során a dolgozók által esetlegesen keletkező kommunális hulladékot a

dolgozók elviszik magukkal.

Új fejtési terület kijelölésekor keletkezhet meddő, (agyagosabb, kövesebb homok) azonban ez

nem kerül hulladékstátusba.

A munkagép karbantartása szakszervizben történik, karbantartásból származó hulladék a

bányászati tevékenységhez nem kapcsolható.



Öko-Agro-Tour Kft.



18

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE

A bányában jelenleg nem folyik olyan tevékenység, amely hulladékkeletkezéssel jár. A bánya

eddigi művelése során a keletkező hulladékok gyűjtését a környezetet nem szennyező módon

megoldották.

Amennyiben a bánya újbóli megnyitása megtörténik, hulladékok keletkezésére a

bányaterületen belül nem kell számítani.

Ezen szempontok alapján a hulladékgazdálkodás hatása a környezetre semleges.

5.5. ZAJ ÉS REZGÉS

A 2004-2008. évekre tervezett; a Bányakapitánysághoz előterjesztett kitermelési műszaki

üzemi tervhez a Pilisvörösvári Önkormányzat Építési Szakhatósága nem járult hozzá. Arra

hivatkoztak, hogy a 047/1 hrsz-ú pilisvörösvári külterületi földrészlet erdő és nem

bányaterület.

Hivatkoztak arra is, hogy a Külterületi Szabályozási Tervükben a nevezett földrészlet nem

úgy szerepel, mint „kivett” bányaterület.

A többszöri, hosszadalmas levélváltások, ügyvédi felszólítás, bírósági per kilátásba helyezése

után, valamint a bányatelek határozatának többszöri, nyomatékos bemutatása, elfogadása után

fogadták el, hogy a bányahely valóban bányaterület; „kivett” hely, „bányatelek”.

A 189/2006. (IX.25.) Kt. sz. határozatban foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat a

Külterületi Szabályozási Terv Módosítása keretében rendezte a bányászati joggal érintett

terület feltüntetését és a helyi szabályozását. Ennek megfelelően feltüntetésre került a

047/1 hrsz-ú bánya területére vonatkozólag a „bányászati joggal érintett terület”.

Az érintett bánya 1 km es körzetében lakóingatlan vagy lakóövezet nem található. a

bányaterületet erdő és mezőgazdasági területek veszik körül minden irányból.



Öko-Agro-Tour Kft.



19

Pilisvörösvár

Pilisszántó



Öko-Agro-Tour Kft.



20

Az üzemi létesítményektől és szabadidős zajforrásoktól származó zaj terhelési határértékeit a

környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII. 3.) KvVM

– EüM együttes rendelet 1. melléklete szabályozza:

1.

A. B. C.

Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM

megítélési szintre* /dB(A)/

2. Üdülőterület, különleges területek közül az

egészség-ügyi területek 45 35

3.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias,

falusias, telep-szerű beépítésű), különleges

területek közül az oktatási létesítmények

területe, a temetők és zöldterület

50 40

4. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes

terület 55 45

5. Gazdasági terület 60 50

A bányában a termelés szünetel, így jelenleg a bányában semmiféle zajforrás nem üzemel.

A térségben domináns zajforrás nem üzemel, a környezeti zajterhelés a lakóépületek körül

végzett tevékenységek, a közúti közlekedés és egyéb zajforrások eredőjéből tevődik össze. A

településen keresztül vezető 11108 sz. közúton a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján

az évi átlagos napi forgalom 2781 E/nap.

VÁRHATÓ ZAJTEREHLÉS A MŰVELÉS BEINDÍTÁSÁT KÖVETŐEN

A fejtés várható intenzitása alacsony, az aktuális műszaki üzemi tervben engedélyezett

mennyiség szerint. A várható művelés kizárólag nappali órákban fog zajlani.

A művelés időszakában a bányaudvarban 1 db Hyundai Caterpillar, 1 db Terex Finlay

mobiltörő, 1 db Liu Gong homlokrakodó és 1 tehergépjármű zajterhelésével kell számolnunk.

Azonban ezekből egy időben maximum kettő üzemel.

Szállítást naponta 10 nehéz gépjármű végez majd az igényeknek megfelelően, a Műszaki

Üzemi Tervben megadott éves termelési adatok is ezt célozzák meg.

Üzemi zajforrások terhelésének számítása

Üzemi zajforrásnak minősül a bánya területén fejtést és rakodást végző rakodógép,

esetlegesen a törő, illetve a szállításban résztvevő nehéz tehergépjármű.

A várható zajterhelés mértéke a nagy távolság és viszonylag kis mértékű termelési kapacitás

miatt a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében megadott

övezeti zajterhelési határértéknek nagy biztonsággal megfelel.



Öko-Agro-Tour Kft.



21

Megközelítési útvonalak zajterhelése

A közvetlen megközelítési útvonal esetében, a bányába bevezető földúton a szállítójárművek

napi tízszeri elhaladásával kell számolnunk. A járművek maximálisan 20 km/h-s sebességgel

haladnak.

Az ÚT 2-1.302:2003 útügyi szabvány alapján referencia távolságban (7,5 m) az

útszakaszokhoz tartozó referencia egyenértékű hangnyomás szint LAeq(7,5) = 46,0 dB.

Az útvonal zajtól nem védendő területen vezet át, így zajterhelési határérték teljesítése nem

szükséges.

A közvetett, nagyobb távolságú megközelítési útvonal a 11108 sz. közút melyen a

szállítójármű naponként összesen 20 elhaladással okoz többletforgalmat.

A jelenlegi közúti közlekedés zajterhelése LAeq(7,5) = 62,2 dB.

Ezen közúti zajterheléshez a mészkő szállítása +0,1 dB emelkedést okoz, így az eredő

zajterhelés LAeq(7,5) = 62,3 dB körül várható. Azaz a közúti szállítás érzékelhető többlet

zajterhelést nem okoz.

ÜZEMI ZAJFORRÁSOK VÁRHATÓ HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Az üzemi zajforrások zajvédelmi hatásterületét a környezeti zaj és rezgés elleni védelem

egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § d.) bekezdés alapján

vizsgáljuk tekintettel arra, hogy a bányát övező szomszédos ingatlanok mindegyike zajtól

nem védendő övezethez tartozik.

Nappali időszakban a zajvédelmi szempontú hatásterület távolsága a zajforrások

súlypontjától 75 m-es távolságra adódik.

Nagy zajjal járó esetleges havária esemény (pl. munkagép meghibásodása, robbanása) rövid

ideig tart, így határértéket túllépő zajterhelése még ebben az esetben sem kell számítani.

A homokbányában jelenleg zajjal járó tevékenység nem folyik.

Amennyiben a bányában a termelés újból beindul az üzemi zajforrások várható terhelése a

legközelebbi védendő területeken jelentős, határértéket túllépő zajterhelést nem okoz.

A szállítási útvonalak mentén a várható zajterhelés emelkedés +0,1-0,2 dB körül várható,

azaz elhanyagolható mértékű.

A számított zajterhelési hatásterületen belül védendő létesítmény nincs, így egyedi

zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt.



Öko-Agro-Tour Kft.



22

5.6. AZ ÉLŐVILÁGRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL, TOVÁBBÁ A

TELEPHELY TÁJBAILLESZKEDÉSÉNEK BEMUTATÁSA

A kistáj Komárom-Esztergom és Pest megyében helyezkedik el. Területe 140 km2

(a középtáj

8,5%-a, a nagytáj 2,2%-a)

Domborzat

A medencék litológiai felépítése igen hasonló. Laza üledékeken dombsági jellegű térszinek

formálódtak. A keretező sasbércek oldaláról enyhén hullámos hegylábfelszínek, ritkábban

pedimentek hajlanak a medencetalpak irányába. A felszín egyenetlenségeit vékony

lejtőlösztakaró borítja.

Földtan

A Budai-hegységhez hasonlóan a Pilis sasbércsorozatai is árkos medencéket fognak közre

(Pilisvörösvári- [Solymári-], Pilisszentkereszti-, Pomázi-, Dorogi-medence). A medencék

mozaikos, töréses aljzatai igen eltérő mélységben helyezkednek el. A sekély aljzatú

medencék eredeti trópusi formakincse 50-100 m-re süllyedt. Más medencék aljzata

mélyebben húzódik; pl. a Dorogi-medencében több 100 m harmadidőszaki üledéksorozat

halmozódott fel. Sok esetben eocén szenes összlet takarja a karsztos formakincset

(Pilisvörösvári-medence, Dorogi- medence stb.). A telepek sok helyen karsztvízszint alatt

helyezkednek el, ami jelentősen nehezítette a kitermelést. A Pilisvörösvári-medencében

1851-1969 között folyt kőszéntermelés, Dorogon pedig az 1781-ben indult bányászat néhány

éve fejeződött be.

Növényzet

A kistáj nagy része régóta lakott terület, régi közlekedési útvonal halad itt. A jelentős emberi

tevékenység a kistáj természetszerű növényzetet kisebb, szigetszerű foltokra szorította vissza.

Kis kiterjedése és fragmentáltsága ellenére a természetes növényzet maradéka igen

változatos. A síkvidéki részeken, különösen É-on, alföldi jellegű, homokon kialakult

előhelyeket, szórtan homoki gyepeket (magyar csenkesz - Festuca vaginata, kései szegfű –

Dianthus serotinus, naprózsa - Futnam procumbens, homoki varjúháj - Sedum

hillebrandtii, fényes poloskamag - Corispermum nitidum), sőt ligetes, homoki tölgyes

jellegű erdőfoltot (Pilisjászfalu) is találunk. A patakok mellett, forrásos részeken még ma is

megtaláljuk a korábbi nagyobb kiterjedésű lápi-mocsári növényzet maradványait:

zsombéksásosokat, láp-, sás- és mocsárréteket, nádasokat (zsombék- és bugás sás - Carex

elata, C. paniculata, kékperje -Molinia caerulea, lápi nyúlfarkfű - Sesleria uliginosa,

kormos csáté – Schoenus nigricans, sziki kigyófű - Triglochin maritimum, ördögharaptafű -

Succisa pratensis). A magasabb részeken, elsősorban a medencék peremén, a környező kistájakra jellemző

változatos növényzet átnyúló darabjait és szigeteit találjuk: különféle, elsősorban cseres- és

mészkedvelő (baracklevelű harangvirág – Campanula persicifolia, sátoros margitvirág –

Tanacetum corymbosum, erdei szamóca - Fragaria vesca, felemáslevelű csenkesz - Festuca

heterophylla, egyvirágú gyöngyperje - Melica uniflora, fehér pimpó - Potentilla alba, illetve

bajuszos kásafű - Piptatherum virescens, egyenes iszalag – Clematis recta, magyar

zergevirág - Doronicum hungaricum, nagyezerjófű - Dictamnus albus), ritkábban

gyertyános- és mészkerülő tölgyeseket, bokorerdőket (sárga koronafürt - Coronilla coronata,

méregölő sisakvirág - Aconitum anthora), sziklás, száraz gyepeket (mészkedvelő

sziklagyepeket, lejtősztyepréteket - deres csenkesz – Festuca pallens, sárga kövirózsa -



Öko-Agro-Tour Kft.



23

Jovibarba hirta, magyar bogáncs - Carduus collinus, borzas szulák - Convolvulus

cantabrica, tavaszi hérics - Adonis vernalis, apró nőszirom - Iris pumila, tarka imola -

Centanrea triumfettii), erdőssztyepréteket (csillagőszirózsa - Aster amellus, szarvaskocsord -

Peucedanum cervaria), néhol löszpusztagyepeket is.

Talajok

A több részre tagolódó kistájra az erdőtalajok előfordulása a jellemző. A mészköveken

található rendzina talajok (14%) igen gyenge termőképességűek és zömmel (90%) erdővel

borítottak. A löszös üledékeken vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású

agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek, amelyek Kesztölc és Piliscsév környékén

borítanak összefüggő területet (9%). Erdősültségük kb. 30%-os. Termékenységük kedvező

(int. 45-55), ezért - ahol a térszíni viszonyok lehetővé teszik - szántóként (50%)

hasznosíthatók. A Dorog környéki csernozjom barna erdőtalajok területi részaránya 3%.

Mechanikai összetételük homokos vályog, termékenységi besorolásuk az agyagbemosódásos

erdőtalajokéhoz hasonló. Szántóként (40%), erdőként (20%) és szőlőterületként (15%)

hasznosíthatóak. A kistáj legkiterjedtebb talajtípusa a barnaföld (67%). A Solymár, Csobánka

és Leányvár környéki barnaföldek löszös üledékeken képződtek, homokos vályog mechanikai

összetételűek, a felszíntől karbonátosak, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű (55-70

int.) talajok. Egy-egy foltban, így Dorog mellett harmadidőszaki üledéken, Pilisszentiván

környékén pedig alluviális üledéken, vályog, ill. homok mechanikai összetételű változatuk is

található. Erdősültségük mintegy 10%-os, zömmel (65%) azonban szántóként, de szőlőként

(5%) és gyümölcsösként (15%) is hasznosítható talajok. Dorogtól DK-re, a Kenyérmezői

patak völgyében a réti öntéstalajok területi részaránya 7%. Teljes egészében szántóként

hasznosíthatók.

5.6.1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK

A bányászati tevékenységgel érintett közvetlen hatásterület nem áll a természet védelméről

szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: TVT) 22.§ a) illetve c) pontja alapján

természetvédelmi oltalom alatt, illetve nem minősül a TVT 4.§ b) pontja, valamint 15.§ (1)

bekezdése szerint természeti területnek. A TVT 6.§ (3) bekezdése bevezette az egyedi

tájérték fogalmát, ilyen jelenleg a területen nem található.

A bányatelek nem, de környezete része a 275/2004 (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározott

HUDI20039 Pilis és Visegrádi-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek

(Natura 2000 hálózatnak).



Öko-Agro-Tour Kft.



24

A Bányatelek területén a letermeléssel még nem érintett területeken jó természetességi

állapotú élőhelyek találhatóak, melyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1888/1/2019.

számú véleménye is megerősít, azonban lényeges kiemelni, hogy a bányatelek a Natura 2000

hálózat kijelölése előtt létesült így jogszabályoknak megfelelően nem is került rá a telekre a

közösségi védelem. Fontos kiemelni, hogy kíméletes munkavégzéssel és a Nemzeti Park

Igazgatóság szakembereivel folytatott folyamatos együttműködéssel a hatások

minimalizálhatóak, az esetleges természetkárosítások megelőzhetőek. A megfelelő

rekultiváció elvégzését követően a természet közeli élőhely kialakulása várható ismét.

Tekintettel arra, hogy az érintett bánya esetében a Natura 2000 területre gyakorolt hatás

vizsgálata a leg kardinálisabb, így a későbbiekben ennek a részletesebb bemutatása történik a

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú mellékletének megfelelően. Bár ezt a

környezetvédelmi hatóság nem kérte a felülvizsgálat kiírásakor, úgy döntöttük így a leg

célszerűbb bemutatni a hatásokat. Fontos kiemelni, hogy egy olyan évezredekre

visszanyúló gazdasági tevékenységről van szó melyet a társadalmi igények

befolyásolnak, vagyis a bánya üzemelése társadalmi, közösségi célt szolgál.

Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

Az érintett Natura 2000 terület

A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van

HUDI20039 Pilis és Visegrádi-hegység

A terület státusza (megjelölendő):

□ különleges madárvédelmi terület

□ különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület

□ kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület

□ jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület

□ jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

□ különlegestermészetmegőrzési terület

□ kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

2.2. Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak, illetve élőhelytípusoknak a felsorolása,

amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területen

hatással lehet a terv vagy beruházás

A Natura 200 terület általános bemutatása:

A területet északról és keletről körbeöleli a Dunakanyar, délnyugatról pedig a 10-es főút

szegélyezi. A Pilis a mezozoikum üledékes kőzeteiből épül fel, tömegében dachsteini

mészkőből és dolomitból. A Visegrádi-hegység alapját is ez képezi, erre azonban a

harmadkorban vulkáni eredetű rétegek is kerültek (miocén andezit, tufa és piroklaszt). A Pilis

valójában vetődéses rögök oldalra billenő sorozata, a Visegrádi-hegység pedig erősen

lecsupaszodott vulkáni felszín, amely sugarasan elrendeződő völgyrendszert fog körül. A

területet középhegységi lombhullató erdők uralják. Az alacsonyabb térszíneken cseres-

tölgyes, a magasabb oldalakon sziklai bükkösök és gyertyános-tölgyesek találhatók. A déli



Öko-Agro-Tour Kft.



25

törmeléklejtők bozótosai és hársas-kőrises állományai is jelentős értéket képviselnek,

csakúgy, mint a természetes, illetve a másodlagos gyeptársulások. A rendkívül változatos

felszínnek köszönhetően többféle középhegységi erdőtípus található itt meg. Különböző

flóravidékek találkozása történik meg a területen, így sok faj itt éri el elterjedési területének

határát. A főváros közelsége miatt igen erős a városias jelleg.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

Közösségi jelentőségű élőhelytípusok:

9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum)

91M0 pannon cseres-tölgyesek

9150 a Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön

8310 nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok

6190 pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)

Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok:

6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik

(Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei

6240 szubpannon sztyeppek

9180 lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői

91E0, enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta

ligeterdők

91G0 pannon gyertyános tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal

91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel

Közösségi jelentőségű állatfajok:

vöröshasú unka (Bombina bombina)

nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

magyar fésüsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)

sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)

magyar tarsza (Isophya costata)

kék pattanó (Limoniscus violaceus)

szarvasbogár (Lucanus cervus)

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

gyászcincér (Morimus funereus)

közönséges denevér (Myotis myotis)

álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides)

csüngőaraszoló (Phyllometra culminaria)

eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius)

Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok:

kövi rák (Austropotamobius torrentium)

havasi cincér (Rosalia alpina)

Közösségi jelentőségű növényfajok:

Szent István szegfű (Dianthus plumarius subsp regis-stephani)

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Kiemelt közösségi jelentőségű növényfajok:

magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)

magyar vadkörte (Pyrus magyarica)



Öko-Agro-Tour Kft.



26

Jelölő fajok állománynagysága:

Név Tudományos név

Állománynagyság (min-max)

állandó szaporodó /

fészkelő telelő

átvonuló /

gyülekező

Szent István-szegfű Dianthus plumarius

regis-stephani

101 - 250

egyed B

piros kígyószisz Echium maculatum

500 - 600

egyed C

Magyarföldi

husáng Ferula sadleriana

1000 - 3000

egyed A

Bíboros

sallangvirág

Himantoglossum

caprinum 50 - 100 egyed

C

Homoki nőszirom Iris humilis ssp.

arenaria

2001 - 5000

egyed C

Leánykökörcsin Pulsatilla grandis

5000 - 7000

egyed B

Magyar vadkörte Pyrus magyarica

5 - 5 egyed

A

Magyar gurgolya Seseli leucospermum

500 - 1000

egyed C

Kövi rák Austropotamobius

torrentium

1000 - 1000

egyed A

Nagy hőscincér Cerambyx cerdo

10000 - 10000

egyed B

Skarlátbogár Cucujus cinnaberinus

-

C

Magyar tavaszi-

fésűsbagoly

Dioszeghyana

schmidtii -

C

Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax

-

C

Csíkos medvelepke Euplagia

quadripunctaria

500 - 1000

egyed C

Budai

szakállasmoly Glyphipterix loricatella

-

C

Magyar tarsza Isophya costata

-

C

Kék pattanó Limoniscus violaceus

-

C

Nagy szarvasbogár Lucanus cervus

100000 -

100000 egyed B

Nagy tűzlepke Lycaena dispar

-

C

Gyászcincér Morimus funereus

251 - 500

egyed C

Álolaszsáska Paracaloptenus

caloptenoides -

C

http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-novenyek?showAll=0&id=2114









http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=1019



















Öko-Agro-Tour Kft.



27

Név Tudományos név

Állománynagyság (min-max)

állandó szaporodó /

fészkelő telelő

átvonuló /

gyülekező

Csüngő araszoló Phyllometra

culminaria -

C

Havasi cincér Rosalia alpina

2000 - 5000

egyed B

Eurázsiai rétisáska Stenobothrus eurasius

500 - 1000

egyed C

Harántfogú

törpecsiga Vertigo angustior

-

C

Hasas törpecsiga Vertigo moulinsiana

-

C

Petényi márna Barbus petenyi

100 - 500

egyed C

Szivárványos ökle Rhodeus sericeus

amarus

1000 - 1000

egyed C

Vöröshasú unka Bombina bombina

1001 - 5000

egyed C

Sárgahasú unka Bombina variegata

-

C

Mocsári teknős Emys orbicularis

5 - 10 egyed

C

Nyugati

piszedenevér

Barbastella

barbastellus -

C

Eurázsiai hód Castor fiber

-

D

Közönséges vidra Lutra lutra

-

C

Hosszúszárnyú

denevér

Miniopterus

schreibersii -

C

Nagyfülű denevér Myotis bechsteinii

-

C

Hegyesorrú

denevér Myotis blythii

201 - 500

egyed C

Tavi denevér Myotis dasycneme

-

C

Csonkafülű

denevér Myotis emarginatus

-

C

Közönséges

denevér Myotis myotis

1001 - 2000

egyed B

Kereknyergű

patkósdenevér Rhinolophus euryale

-

C

Nagy

patkósdenevér

Rhinolophus

ferrumequinum 10 - 30 egyed

C

Kis patkósdenevér Rhinolophus

hipposideros

201 - 500

egyed C










http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/voroshasu-unka

http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/sargahasu-unka

http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/mocsari-teknos



















Öko-Agro-Tour Kft.



28

Élőhelytípusok:

Élőhely

kódja Élőhely neve

Kiterjedés

(ha)

Borítás

(%)

91 éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők 301,46 1

6190 pannon sziklagyepek 301,46 1

6240 pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők 301,46 1

6510 üde magas füvű kaszálórétek 482,33 1,6

6520 veres csenkeszes rétek és sovány gyepek 300

8150

sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők

növényzete 301,46 1

8210


növényzete 301,46 1

8220


növényzete 15,07 0,05

8310 nem látogatható barlangok

1

40A0 kontinentális sziklai- és sztyeppcserjések 904,37 3

6210 szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek 602,91 2

9130 szubmontán és montán bükkösök 5426,23 18

9150

sziklai bükkösök, sziklai hárserdők és hársas-

berkenyés sziklaerdők 602,91 2

9180 törmeléklejtő- és szurdokerdők 602,91 2

91G0 pannon gyertyános-tölgyesek 10551,01 35

91H0 pannon molyhos tölgyesek 1507,29 5

91M0 pannon cseres-tölgyesek 7536,44 25

Megállapítható hogy a Natura 2000 területeken lévő, a terület kijelölését szolgáló jelölő

fajra vagy élőhelyre nincs jelentős hatással a bánya üzemelése, a Natura 2000 terület

céljait nem befolyásolja hátrányosan.

A terv vagy beruházás

A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának

meghatározása

A tevékenység célja a bányatelken lévő mészkő ásványvagyon kitermelése a mindenkori

Műszaki Üzemi Terv alapján az alábbiak szerint.

http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-natura2000?showAll=0&id=1957



















Öko-Agro-Tour Kft.



29

A bányászati tevékenység technológiai folyamatának ismertetése

Letakarítás

A 4.1 pont és a tervtérkép szerint tervezett első munkafázisban a fás növényzettel, ill.

fakitermeléssel kapcsolatos feladatokat végezzük el (a Rozmaring Kertészeti és

Vagyonkezelő Kft., valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársa bevonásával).

A sekély, 0.7 m átlagvastagságú; egyharmad részt humuszból, kétharmad részt földes,

murvás kőzettörmelék keverékéből álló talajszintek félretolása után folyamatosan

ellenőrizzük, hogy a letakarított területről a bányaművelés területére kőzet, vagy

famaradvány ne kerülhessen.

A fakitermelés területsávjának helye, távolsága min. 10 m-rel előzi meg a fedőréteg

eltávolításának (ledózerolásának) munkaterületét.

A fedőréteg ledózerolásának munkaterülete pedig ugyancsak 10 m-rel előzi meg a fejtési sáv

munkaterületét. A fakitermelés, a fedőréteg eltávolítás és a fejtés munkaterületeinek

sorrendiségét, elrendezését az 1. ábra mutatja.

A fejtés, jövesztés módja

A 295 mBf fedőlap és a 225 mBf alaplap között elhelyezkedő haszonanyag fejtését

vertikálisan több szeletre: várhatóan két-három részre (kb. 10-20 m magas falakra) tagolódó

szintosztással tervezzük. A töredezett falú kőzet jövesztését robbantásos technológiával

tervezzük. A lefejtett haszonanyag nagyobb kőzetdarabjait a Terex Finlay Mobil törővel

aprítjuk.

A jövesztést nagy átmérőjű fúrásos robbantással tervezzük. A fúrólyukakat 70 °-os

dőlésszöggel kell telepíteni (felülről-lefelé haladva) oly módon, hogy a robbantással a

kialakítandó bányafal dőlésszöge a 70 °-ot ne haladja meg.

A teljes kivetés elősegítésére – a fejtési fal magasságát figyelembe véve – szükség lehet a

bányafalba telepítendő vízszintes fúrólyukak telepítésére is. Ez utóbbiaknál előzetes rámolás,

kopogózás szükséges, nehogy a fúrógép munkája pergést okozzon.

A robbantásos fejtési módozatokat a Bányafelügyeletnek előzetesen bejelentjük.

A biztonságos munkavégzés érdekében a bányafal rámolása, kopogózása minden olyan

esetben is szükségessé válik, amikor a felelős műszaki vezető azt elrendeli!

Deponálás, szállítás

A jövesztett, aprított haszonanyagot a dózerrel és markolóval felszerelt munkagép rendezett

depóba rakja. A depóba rakott, eladásra készterméket is kizárólag gépi erővel rakjuk szállító

járművekre. A bányaudvarból történő kiszállítás a kijelölt bányaúton történik (1.

rajzmelléklet). A jelentősebb termék-mennyiségeket a megrendelőnek saját járművel, ill.

bérfuvarral szállítják el, ezért az idegen dolgozók munkavédelmi oktatására vonatkozó

előírásokat is figyelembe vesszük (1/1972 OBF. sz. szabályzat, 1993. évi XCIII. törvény

55.§).

A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének, minőségének meghatározása

Az előirányzott ásványi nyersanyag mennyiségeket a bányatérképek méretarányára és

tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II.26.) KHEM

rendeletben foglaltak figyelembe vételével; geodéziai adatokon alapuló térmodell

módszerével határozzuk meg.

Az évenkénti kitermelést megelőző, az eredeti terepfelszínre vonatkozó részletes geodéziai

felmérés az érintett erdőállomány kitermelése után lehetséges a terepi viszonyok miatt.

A kutatási jelentés, készletszámítás és ez alapján a megkutatottsági nyilatkozat, valamint a

nemfémes ásványi nyersanyagok nyilvántartása szerint: a nyersanyag falazó mészkő,

nyersanyag kódja 4553; 4500. Sűrűsége (tömör térfogatsúlya) 2.3 t/m3.



Öko-Agro-Tour Kft.



30

A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama

A bányaterületek megnevezése, termelési irányszámai

A bányaüzem kitermelésre tervezett területét a bányatörvényben engedélyezett kilenc év

időtartamra; az egyes évekre tagolódó területrészekre osztottuk fel. Az évenkénti

(évszámokkal megjelölt) termelőmezők területét és azok metszetrajzait az 1. és 2.

rajzmellékletek szemléltetik.

A termelés várható átlagos tervezési irányszámai:

TERMELÉS

ÉVE

TERVEZETT

TERMELÉS

MENNYISÉGE

(M3)

TERVEZETT

LETAKARÍTÁS

TERÜLET (M2)

ÁTLAGOS

FEDŐRÉTEG

VASTAGSÁG

(M)

TERVEZETT

LETAKARÍTÁS

MENNYISÉGE

(M3)

TERVEZETT

BÁNYAFAL

MAGASSÁG

(M)

2019 50000 8850 0.7 6195 10-20

2020 50000 3770 0.7 2639 10-20

2021 50000 2450 0.7 1715 10-20

2022 50000 2160 0.7 1512 10-20

2023 50000 1920 0.7 1344 10-20

2024 50000 1895 0.7 1326 10-20

2025 50000 2075 0.7 1452 10-20

2026 50000 2310 0.7 1617 10-20

2027 50000 - 0.7 - 10-20

ÖSSZESEN: 450000 25430 17801

A tervezett mennyiségek abszolút irányszámok, amelyek a haszonanyag keresletétől, ill.

eladási lehetőségeitől függően változhatnak. Ezzel összefüggésben szem előtt tartjuk a Vhr.

14. § (7) bekezdésében foglaltakat; mely szerint nem kell a műszaki üzemi terv módosítását

kérni, ha a haszonanyag kitermelt mennyisége a tárgyévre engedélyezett mennyiséget

legfeljebb 25%-kal haladja meg.

A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás

nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása

A beruházás nem vesz igénybe új területet.

A bánya és a Natura 2000 területek elhelyezkedése



Öko-Agro-Tour Kft.



31

A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során

várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyerőhelyek, a

szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.)

A bánya üzemelése során nem érinti a Natura 2000 területet sem a termeléssel sem a

kiszállítások során.

Az üzemelés során az állatvilágot esetlegesen zavaró hatásokat, mint a robbantás, vagy

növényzet eltávolítás, a Nemzeti Park Igazgatósággal való egyeztetéssel minimálisra lehet

csökkenteni.

A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése

Nincs szükség létesítményekre.

A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése

A mészköveken rendzinák és humuszkarbonátos talajok képződtek (14%); mezőgazdasági

művelésre csaknem alkalmatlanok, igen gyenge termőképességű területek, nagyobbrészt

erdővel borítottak. A műszaki, üzemi terv tervtérképén a bányatelek területén levő még

kitermeletlen, és a már kitermelt, tájrendezett területeken (az alsó bányaudvaron) az

erdőállomány zárt, összefüggő állományt alkot. Ez az igen kedvező tájvédelmi; tájrendezési,

tájesztétikai képet, értéket mutat a bányaudvar leművelt környezetére. A kitermelt terület

rekultivációs (erdő) talaját a környezetvédelmi bányatérkép mutatja.

A kitermeléssel még nem érintett részek jó természetességi állapotúak, a termőhelynek

megfelelő Gyertyános-tölgyesek, Molyhos-tölgyesek és Törmeléklejtő erdők borítják gazdag

kora tavaszi aszpektussal az aljnövényzetben.

A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása

Az érintett terület már évtizedekre visszanyúlóan anyag nyerőhelyként funkcionál és a

kilencvenes évek óta hivatalosan is bányaüzem. Ennek jogosultságát a társadalom által

támasztott igény adja meg, vagyis igény van az itt kitermelhető mészkő ásvány vagyonra.

A napjainkban zajló az országunkat mozgató gazdasági és társadalmi fejlődések

következtében megnőtt az igény a nyersanyagokra, így szükségessé vált a bánya

üzemelésének folytatása.

A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai

A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően

vagy annak következtében

Nem várható a beruházás következtében állapotváltozás a természeti rendszerekben, bár a

rekultiváció befejezéséig megváltozik a terület, azt követően ha nem is teljes egészében áll

vissza az eredeti állapot funkcionálisan vissza fog kapcsolódni a környezetének ökológiai

rendszerébe.

A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra

gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel



Öko-Agro-Tour Kft.



32

Nem várható érintettség, sem negatív hatás. Esetlegesen a területet igénybe vevő állatok

számára jelenthet pillanatnyi zavarást.

A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok

természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke

Nem várható kedvezőtlen hatás.

Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások

A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli

kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából)

Tekintettel arra, hogy nem várható negatív hatás, alternatív megoldás kidolgozása nem

indokolt.

A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása

Jelen terv az ésszerűség, kivitelezhetőség és gazdaságosság szempontjait figyelembe véve

készült.

A megvalósítás indokai

A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése

A napjainkban zajló az országunkat mozgató gazdasági és társadalmi fejlődések

következtében megnőtt az igény a nyersanyagokra, így szükségessé vált a bánya

üzemelésének folytatása. Jelentős mértékű építkezések folyományaként, mind a Nemzeti

mind a magán szektor számára szükségessé vált az anyagnyerőhelyek használata,

üzemeltetése.

A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok

valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő)

□ társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt

jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet)

□ emberi egészség vagy élet védelme

□ a közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása

□ a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése

□ a fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az

kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet)

A kedvezőtlen hatások mérséklése

A tervezett, illetve javasolt, a terv vagy beruházás révén bekövetkező kedvezőtlen hatások

enyhítését, csökkentését, mérséklését szolgáló intézkedések

A beruházás következtében nem várható negatív hatás, azonban a kivitelezések során

figyelemmel kell lenni az élőlények életciklusára, szaporodó és vándorlási szokásaira. Ennek

megfelelően növényzetirtás vegetációs időn kívül tervezendő,



Öko-Agro-Tour Kft.



33

a kiásott munkagödröket ellenőrizni szükséges az esetlegesen csapdázódott élőlények

kimentése érdekében,

A jó ökológiai állapotú és természetességű élőhelyek megőrzése fontos szempont a Natura

2000 területekre gyakorolt hatások szempontjából, ezért minden nagyobb vagy jobb állapotú

vegetációt érintő beavatkozást szükséges az illetékes Nemzeti Park szakembereivel

egyeztetni. Ez alapján úgy a növényzet letakarítást, mint a telepítéseket, hogy a terület

funkcionálisan része maradhasson a táj léptékű ökológiai folyamatoknak.

Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések

A tervező, illetve a beruházó által javasolt, felajánlott, a kedvezőtlen hatással legalább

azonos nagyságú kiegyenlítő intézkedések, a terület kijelölésének alapjául szolgáló,

valamennyi érintett faj vagy élőhelytípus természetvédelmi helyzetére irányuló kedvezőtlen

hatások vonatkozásában (például élőhelyrekonstrukció vagy -létesítés, az állománynagyságot

már korábban is kedvezőtlenül befolyásoló tényező megszüntetése, az állománynagyságot

pozitívan befolyásoló intézkedések bevezetése)

A fentiek alapján nem szükséges kompenzációs intézkedés.

6. A TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE A 314/2005 KORM RENDELET 9. SZ. MELLÉKLETE

ALAPJÁN

Hivatkozott rendelet 9. számú melléklete az elérhető legjobb technológiát az alábbi

szempontok alapján értékeli:

1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,

2. kevésbé veszélyes anyagok használata,

3. a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és

újrafelhasználásának elősegítése,

4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel

próbáltak ki ipari méretekben,

5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,

6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,

7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,

8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,

9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői

és a folyamat energiahatékonysága,

10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát

a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,

11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek

környezetre gyakorolt hatását,

12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek

által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az

érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról

és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.

A bányaterületen végzett tevékenység az alábbiak szerint értékelhető az egyes

szempontoknak megfelelően:



Öko-Agro-Tour Kft.



34

1,) Kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása

Az ásványi vagyon kitermelés a jelenlegi kapacitással és munkaszervezéssel hulladékot nem

termelő technológia. Így a kritériumnak megfelel.

2.) Kevésbé veszélyes anyagok használata

A bánya alkalmazott veszélyes anyagok (üzemanyag) kiváltására jelen körülmények között

nincs lehetőség.

3.) A folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és

újrafelhasználásának elősegítése

Az ásványi vagyon kitermelés a jelenlegi kapacitással és munkaszervezéssel hulladékot nem

termelő technológia. Így a kritériumnak megfelel.

4.) Alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket

sikerrel próbáltak ki ipari méretekben

A kitermelés a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módon történik.

5.) A műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások

A kitermelés a jelenleg elérhető legmodernebb technológiával folyik.

6. ) A vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége

A bánya üzemeltetője törekszik a kibocsátások minimalizálására. A megnyitandó felszín

minimalizálásával a korszerű munkagép alkalmazásával a kibocsátások a lehető

legalacsonyabbak, csökkentésükre jelen állapotban nincs lehetőség.

7.) Az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai

A bányatelken engedélyhez kötött létesítmények nincsenek.

8.) Az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő

A bánya jelen körülmények között az elérhető legjobb technika szerint működik.

9.) A folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és

jellemzői és a folyamat energiahatékonysága

Jelen körülmények mellett a felhasznált alapanyagok mértéke a legalacsonyabb szintű.

10.) Annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek

kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék

A bánya üzemeléséhez kapcsolódó jogszabályi keretek, a megfelelő kapcsolattartás a

akossággal és a hatóságokkal ezen szempont teljesülését szolgálják.

11.) Annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek

környezetre gyakorolt hatását

Lásd előző pont.

12.) A magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek

által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az

érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és

a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai

A bánya ezen szempont betartása mellett üzemel.



Öko-Agro-Tour Kft.



35

BAT szempontok élővilág-védelm esetében

Élővilág-védelmi szempontból az elérhető legjobb technikának (BAT) azt a technikát

tekinthetjük, amelynek alkalmazásával az élő szervezetekre hatást gyakorló

környezetterhelések megelőzhetők, illetve csökkenthetők. Ez a vizsgált bányászati

tevékenység esetében azt jelenti, hogy:

a kitermelési munkálatok időtartamát a lehető legrövidebbre kell tervezni;

a tevékenység során a legkisebb környezetterheléssel (zaj, por, zavarás) járó

technológiát kell alkalmazni;

a rekultivációs munkálatokat időben és térben folyamatosan kell végezni.

A tájrendezésnél, a zöldfelületek helyreállításánál az optimális megoldás az őshonos (adott

területre jellemző) növényfajok alkalmazása, illetve annak biztosítása, hogy hosszabb távon a

természetközeli élőhelyek zavartalanul alakulhassanak ki. Ennek első lépése a tereprendezés,

amellyel a tájbaillesztés során alapvető fontosságú. Kerülni kell a mesterséges formákat,

egyenes vonalvezetést és az éles peremű, meredek rézsűket.

A külszíni bánya területén belül történő rekultiváció hosszabb távon pozitívan változtatja

meg a táj képét, ez a folyamat azonban több lépcsős, hosszabb időtartamot felölelő

tevékenység, amelynek során a létrehozott zöldfelületek fenntartása legalább olyan fontos

feladat, mint maga a kivitelezés. Tájvédelmi szempontból ideális célkitűzésnek a rekultiváció

folyamatos kivitelezése (fenntartási munkálatok gondos elvégzése), valamint a rekultiváció

során a termőhelynek megfelelő növényzet alkalmazása tekinthető.

Összefoglalóan a bányaterületen folytatott tevékenység az elérhető legjobb technikai

pillanatnyi feltételeit kielégíti.

Összefoglalóan a bánya eddigi működtetése jelentős környezetterheléssel nem járt,

környezetszennyezést nem okozott. A bánya újbóli művelés alá vonása nem jár jelentős

környezetterheléssel, a terhelési határértékek túllépésére nem kell számítani, a

hatásterület védendő területeket várhatóan nem érint.

Tájékoztatásul fontosnak tartjuk kiemelni, hogy jelen dokumentáció a környezet védelmének

általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 77. § (1) bekezdése alapján készült, vagyis nem

elmaradt engedély pótlására, hanem a környezetvédelmi hatóság kérésére a tevékenység megismerése

céljából.

Véleményünk szerint a MÜT kiadása után célszerűbb lenne a valós tevékenység vizsgálata, mely

esetben tapasztalatunk szerint további egyeztetésekre nyílhat lehetőség.

A fentiek alapján a bányavállalkozó így is többletkiadást vállalt, mert a felülvizsgálatra kötelezéssel

járó 5000 Ft illeték helyett 250 000 Ft eljárási díjat rót le. Ezt vállalta azért, hogy bizonyítsa

együttműködési szándékát a Hatóságokkal és kéri segítségüket abban, hogy megfelelő keretek között

időben el tudja kezdeni a bánya művelését.

Salgótarján, 2019.06.19.



Öko-Agro-Tour Kft.



36

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: Környezetvédelmi, tájvédelmi és természetvédelmi szakértői

tevékenység végzésére jogosító okiratok másolatai

2. számú melléklet: Térképmelléklet

Térképmelléklet

1. számú térkép: bányaterv térkép

2. számú térkép: bánya térkép

3. számú térkép: metszetrajz kitermelés

4. számú térkép: metszetrajz rekultiváció



A szolgáltató elérhetőségei

Telefon: Magyarországról:1818 Külföldről: +36 1 550 1858Honlap: https://niszavdh.gov.hu E-mail: [email protected]

Hibabejelentés az év minden napján 0-24 óra között lehetséges

I G A Z O L Á S

Ezt az elektronikus dokumentumot az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016.(XII.19.) Korm. rendelet alapján nyújtott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés(AVDH) központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében a NISZ NemzetiInfokommunikációs Szolgáltató Zrt. – mint szolgáltató –elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővellátta el.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés g) pontjábanfoglaltaknak megfelelően az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatáskeretében hitelesített dokumentum teljes bizonyító erővel rendelkezik.

A szolgáltatásra vonatkozó részletes tájékoztató elérhető a szolgáltató honlapján:http://niszavdh.gov.hu.

A szolgáltató az Ügyfélkapu azonosítási szolgáltatást vette igénybe annak megállapítására, hogy acsatolt eredeti elektronikus dokumentum RIBA RÓBERT ügyféltől származik.

Azonosítás időpontja: 2019.06.20. 11.44.12

Az ügyfélhez kapcsolódó további adatok:

E-mail: [email protected]

Ez az elektronikus dokumentum két, egymástól elválaszthatatlanul összetartozó részből, az eredeti dokumentumból és záradékból áll.Az Igazolás című jelen záradék az eredeti elektronikus dokumentum csatolt melléklete. A záradék olvasható szöveges formában rögzítiaz eredeti dokumentum hiteles elektronikus aláírással való ellátásának körülményeit és az ezzel kapcsolatos egyéb adatokat.

http://niszavdh.gov.hu

Documents

TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI …A bányatelek területe: 3 ha 0000 m2. ÉK-ről a 048 hrsz-ú földút, D-ről, Ny-ról és É-ról a 047/2 hrsz-ú erdő művelési ágú földrészlet