9

Click here to load reader

Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

Embed Size (px)

DESCRIPTION

 

Citation preview

Page 1: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

TUDÁSKÖZÖSSÉGEK - KÖZÖS TUDÁSOK

E-mail: [email protected] [email protected]

Page 2: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

Miről lesz szó..?

Mottó:„Az új kor – a hálózatok, és a hálózatokon

keresztül terjedő, gyarapodó tudás kora.”

Page 3: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

1. Az előadás célja tisztázni és a gyakorlat számára módszertanilag közelebb jutni:

1.1. Naponta születnek hálózati közösségek…. vajon ezek mind tudásközösségek…???

1.2. Mitől válik egy közösség un. tudásközösségé?

1.3. Hol tudásközösségről, hol meg szakmai közösségről beszélnek, ezek analóg fogalmak…?... vagy ha nem miben egyeznek és miben különböznek egymástól?

1.4. Mikor, milyen helyzetek és célok függvényében érdemes az egyiket, és mikor a másikat preferálni?

Page 4: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

2. „Utazás” az alapfogalmak körül…. TÉZISEKad.1. Hálózatok nélkül napjainkban „számottevő” közösségek nincsenek;ad.2. Korszerű tudásmegosztás és integrálás közösség nélkül elképzelhetetlen;

2.1. Tevékenységi tartalmuk szerint (Van Aals alapján) három féle hálózat létezik: - tapasztalati közösségek (Community of Practice)Általános jellemzők:

a tapasztalatcsere; a tudásmegosztás; adott kérdések és problémamegoldása; „guru” keresése; stb.

- szervezetek hálózata (Networked Organisations) egymás kompetenciáinak és speciális piaci pozícióinak használatára épít pl. üzleti modelleken alapuló NWO-k (ld. Noszkay [2005]) klaszteretek, stb.

- virtuális közösségek (Virtual Community) laza közösségek közös érdeklődés alapján - internet es techn. hasznosításával.

Tudásközösségek

Szakmai közösségek

Page 5: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

2.2. Tapasztalati közösségek (Community of Practice)Összetétele és egyben fejlődési „vonulata”:

2. „Utazás” az alapfogalmak körül….

KIVÜLÁLLÓK

Page 6: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

Tudásközösség Szakmai közösség

Célok - nem egyértelműek a célok, de fontos: tanulás támogatás/tanulás; ismeretek, dokumentumok rendszerezése; best – pracice közösségek;

- világosak a szakmai (és egyéb) célok: értékteremtés a szervezet számára; tehetségek (kulcsemberek) megtartása; új stratégiai lehetőségek feltárása kutatás/innováció;

Tagjainak felkészültsége

- egyenetlen a közösség, nem csak a „kvalifikáltak”-ból;- multidiszciplináris;

- a szakmailag legjobbak és a „guru”;-„kulcsemberek”;

Tagjainak összetétele

-vegyes (akár a konkurensekkel is) együttműködő;

- szervezeten belüli és/vagy annak céljaihoz erősen kötődők;

Közösség intézményi „legitimitása” és határai

- a „beavatottak” ügye;- hálóépítése „határtalan”;- a szervezet(ek) számára „láthatatlan”

- elismerten és tudottan hasznot hajtó;- „formálisan” is kettős kötődésű, így érzékelhető;- a határai kissé elmosódók, „részben” informális szervezet részei

Összetartó erő - szakmai -, és értékalapú elköt.- szenvedély ill. érdeklődés

- szakmai -, és értékalapú elkötelezettség, - problémamegoldás, akciók;- szakmai szenvedély, érdeklődés

3. Tudásközösségek versus szakmai közösségek

Működési mód - tapasztalati közösségi hálók - segítő; - legjobb gyakorlatot átadó; - tudásszervező; - innovatív.

tapasztalati közösségi háló - rendszerek

Page 7: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

4. Szakmai és/vagy tudásközösség … melyiket, mikor…

Tudásközösség Szakmai közösség

Nem eléggé artikulált a tématerület, de jó a téma és sok a hasznos ötlet;

világosak a célok;

egyenetlen és „homályos” a közösség résztvevői köre, de fontos a nagy „merítés” lehetősége;

egyértelmű a célzott (szak)terület, amivel közös identitás hozható létre és „legitimálható a közösség; inspirálni lehet és értelmet adni a tanulásnak, ill. a tetteknek egyaránt; „strukturálhatjuk” az igazán elkötelezetteket az attól eltérőektől; feltárhatókká válnak az ötletekben rejlő lehetőségek;

Az elkötelezettség kedvező és tudunk bízni a laza kapcsolatok „erejében”;

a létrejött közösséggel: a tanulási közösség - tiszteleten és bizalmon alapuló - szövetét biztosíthatjuk; bátoríthatjuk az alkotást és a „nehéz” kérdések felvetését; serkenthető az empátia és az együvé tartozás érzete (a közösségi háló erőssé válik);

Nagy a résztvevői kör – kevés a face – to – face alkalom lehetősége;

az akciókkal és/vagy „gyakorlatokkal” eredmények (új tudások, hozzáadott értékek, stb.) érhetők el; ezek megfelelő kereteket, eszközöket, információkat, stílust, közös „hadmozdulatokat” igényelnek; a kifejlesztett és egyre differenciálódó közösségi tudással a közös munka hatékonyságát fokozhatjuk.

Kommunikáció „eszköze” az web 2, és az Internet;

a folyamat kommunikációs eszköztárában meghatározó szerepe van a face – to –face találkozásoknak; az aktív csoporttal és a periférikus részvevőkkel is kapcsolattartás (web 2 és más Internetes megoldás is)

Page 8: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

5. Néhány összefoglaló gondolat

5.1. Adat és információ már nagyon sok - a validált tudásból „semmi” sem elég!

5.2. Az új tudások feltárásának és kreatív elmékre való rátalálásnak a legjobb „bölcsői” a tudásközösségek hálózatai;

5.3. A szervezeti tudás legeredményesebb gondozói: a szakmai közösségek;

5.4. Szakmai közösségépítés „cölöpei”:

Jó kapcsolat és együttműködés a résztvevők között; A kiváló ötletek felhasználása, a jó megoldások és gyakorlatok validálása

és dokumentálása; a releváns tudáselemek megtalálása, rendszerezése és megosztása a

szervezetben; az innovációs gondolkodás és alkalmazásfejlesztő képességek

fejlesztésnek támogatása.

Page 9: Tudásközösségek közösségi tudások dr Noszkay Erzsébet

Köszönöm a megtisztelő figyelmet és várom

kérdéseiket!