Vállalati gazdaságtan alapjai

Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése

Budapesti Gazdasági Főiskola

Emberi szükségletek I.

Személyes szükségletek: pl.• legyen hol laknom,• legyen mivel közlekednem,• legyen mit ennem, stb.

Társadalmi szükségletek: pl. működjön• az egészségügy,• az oktatás• a kultúra,• a honvédelem,• a rendvédelem, stb.

Emberi szükségletek II.

Anyagi szükségletek: pl.• lakást kell vennem,• autót kell vennem,• kenyeret kell vennem, stb.

Nem anyagi szükségletek: pl.• orvoshoz kell mennem,• iskolába szeretnék járni,• moziba vagy színházba szeretnék menni,• lélegeznem kell, stb.

A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi szükségletek kielégítését jelenti.

A szükségletek kielégítése - jószágok

Szükségleteinket az ún. jószágok megszerzése elégíti ki.Termékek:

Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén elégíthetem ki. Szolgáltatások:

Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében szolgáltatásokat veszek igénybe.

Szabad javak:Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre. Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.)

Közjavak és magánjavak I.

Magánjavak:• a fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban, • megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása,• piacon, pénzért lehet megszerezni őket,• fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző,• a kínálatot egyéni termelők biztosítják,• lényegében a hagyományos piaci áruk.

Közjavak és magánjavak II.

Közjavak:• az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet

(nincs rivalizálás a fogyasztók között),• fogyasztásukból senki sem zárható ki,• fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg többen is

fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást). • Két csoportjuk:

– szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő) .– termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút)

Vegyes javak:• az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet,• de bizonyos személyek kizárhatók belőle (pl. kábeltévé).

Szükséglet-kielégítési szférák

Közszféra Üzleti szféra

Civil szféra

Személyes szféra, család,

háztartás

Közszféra (közszektor, public sector)

Közigazgatási szektor

Kormányhivatalok, szerveztek és testületek, amelyek a központi vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik:- igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás,

egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások.

Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez, ellenőriz és finanszíroz.

Köztulajdonban lévő vállalatok• A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy irányítja;• piaci körülmények között működik;• javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt.

A közszektor struktúrája

Civil szféra

A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják.

A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv):

• szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális partnerek)• nem kormányzati szervezetek (NGO-k)• szakmai szervezetek• karitatív szervezetek• az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek• (egyházak és vallási közösségek)

Szektorköziség I.

Szektorközi együttműködés:

• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél elérése érdekében.

• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.

PPP

Public-private partnership (PPP):

A közszektor és a magánszektor (stratégiai) együttműködése valamilyen közös, illetve társadalmi cél megvalósítása érdekében.

Szektorköziség II.a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok)

Közszféra Üzleti szféra

Civil szféra

Személyes szféra, család,

háztartás

Szektorköziség III.A társadalom szükséglet-kielégítési technikái

KözszféraÜzleti szféra

Civil szféraCsalád,

háztartás

Biztonság- rendőrség- testőr- polgárőrség- magas kerítés

Tanulás- állami iskola- magániskola- alapítványi iskola- önképzőkör

A termelés

A termelés a szükségletek kielégítésének alapja.

A termelő folyamatok közös jellemzői:

- Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak.

- A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből hozzák létre.

A termelés menete: munkafolyamatok

Tervezés Az előkészítés folyamataSzervezés Eszközök, munkatársak megválasztásaMunkavégzés A teendők ellátásaEllenőrzés Hibák elkerüléseSzabályozás Tapasztalatok visszacsatolása

Az újratermelési folyamat

.

Termelés

Elosztás

Csere (forgalom)

Fogyasztás

A fogyasztás fajtái

A fogyasztás két elkülöníthető fajtája:

1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás:

Fogyasztási javak(eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.)

2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás:

A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek:– személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok)– személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)

A gazdaság erőforrásai I.

Emberek(fogyasztók,munkaerő)

Termelésifolyamat

Áruk ésszolgáltatások

INPUT OUTPUT

A gazdaság erőforrásai II.

Természeti erőforrások

- Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, levegő)- Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő)- Nem megújítható (a föld méhének kincsei)

Munkaerő A munkaképes emberek fizikai és szellemi képességeinek összessége - újratermelhető

Tőkejavak Termelési eszközökVállalkozó Szervezőmunka: a termelési eszközöket

összekapcsolja a megfelelő munkaerővel és a természeti erőforrásokkal.

Az erőforrások fajtái a gazdaságban:

Gazdasági rendszer

Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módja.

Alaptípusai:• Klasszikus (tiszta) piacgazdaság• Központosított tervgazdaság• Vegyes piacgazdaság:

Gazdasági rendszer

Klasszikus (tiszta) piacgazdaság:

- A termelési eszközök magántulajdonban vannak- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a

rendelkezésükre álló javak felhasználásáról- A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel

Gazdasági rendszer

Központosított tervgazdaság:

- A termelési eszközök állami tulajdonban vannak- A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza

meg: központi tervekkel irányítja a termelést

Gazdasági rendszer

Vegyes piacgazdaság:

- A legfontosabb szabályozó erő a piac- Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat

határoz meg, „újraeloszt”

Köszönöm a figyelmet!

eckert.balint@pszfb.bgf.hu

.