Endodontia fogalma, tárgya Pulpa-dentin komplex, pulpaűr
anatómiája
Endodontia fogalma
A fogászat azon ága, mely a fogbél és a periapikális szövetek betegségeivel és sérüléseivel valamint azok megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. (Syn.: endodontológia)
Endodontia tárgya
A pulpa-dentin komplex anatómiája, és élettana
A fogbél funkciója
Pulpális, és periapikális betegségek bemutatása
Pulpa-Dentin komplex
A pulpa és a dentin mesodermáliseredetű
A fogcsíra fogpapillarészéből fejlődik
Pulpa
Funkciói:
1. Formatív, és fejlődési
2. Nutritív
3. Szenzoros, és protektív
4. Defenzív, és reparatív
Pulpa
Anatómiailag két részre osztható:
Koronai pulpa a fog koronai részének pulpakamrájában helyezkedik el, pulpaszarvakat figyelhetünk meg a fog csücskeinek, incisalis éleinek megfelelően
Gyökéri pulpa a fog gyökéri részében helyezkedik el a gyökércsatorná(k) ban
Gyökéri és koronai pulpaűr
A gyökéri és a koronai pulpa
Pulpaűr anatómiája
Gyökércsúcs morfológia
A pulpa
A pulpában található sejtek, szöveti elemek: Kötőszöveti sejtek
Intercellularis matrix
Odontoblasztok
Fibroblasztok
Makrofágok
Kollagén rostok
Finom rostok
Idegek
Arteriolák
Venulák
kapillárisok
Limfociták
Pulpa exstirpáció után
Pulpakamra
Pulpakamra kontúrja: a fog koronai részének külső felszíni morfológiáját követi
A pulpakamra mérete: a kor előrehaladtával beszűkül térfogata csökken
secunder dentin képződés az élet folyamán folyamatos
Tertier dentin képződése külső hatásokra
Trepanálás
A pulpakamra alakjának, kiterjedésének ismerete trepanálás során rendívül fontos
A pulpakamra tetejének elvétele!!!
A pulpakamra tetejének eltávolítása
Acél gömbfúróval történik alacsony fordulaton
A fúró apiko-koronális irányú mozgatásával
Mindaddig amíg alámenős, retentív, visszamaradt kamratetőt szondázunk
Hibák trepanációs nyílás készítése során
Külső, vagy furkáció perforáció
Fontos az előzetes radiológiai tájékozódás (tájékozódó periapikálisrtg felvétel készítése trepanálás előtt
A pulpaűr anatómiájának ismerete, a pulpakamra kiterjedése
Fontos a fog tengelyállásának figyelembevétele
Egyenes hozzáférés a gyökércsatornákhoz
A tágítók, reszelők egyenes bevezethetősége fontos, különösen ha amúgy is görbe gyökércsatornát kívánunk megmunkálni
A műszerek többszörös meghajlása megmunkálás során a műszer elfáradását fraktúra kockázatát fokozhatja
A trepanációs nyílás módosulását számos tényező befolyásolja, például a fog elhelyezkedése (bölcsesség fog)
3D Pulpa morfológia felső első nagyőrlő fog
Felső első nagyőrlő fog
Alsó első nagyőrlő fog
A pulpakamra az életkor előrehaladtával beszűkül
Pulpakamra, dentin
A pulpakamra falát dentin alkotja
Dentin képzés (dentinogenesis) a zománcképzés (amelogenesis) beindulása után rögtön elindul
Odontoblastok képzik a dentint
A zománcképzéssel ellentétben a dentinképzés az erruptió után is folytatódik az egész élet folyamán képződik secunder dentin
Odontoblastok termelik a dentint
A dentin szerkezete
A fog legnagyobb hányadát dentin alkotja
Anorganikus anyag (hydroxyapatit) 70-75%
18-20% organikus anyag
5% víztartalom
A dentin jellegzetesen tubuláris szerkezetű, a tubulusok a pulpától a zománc-dentin határig terjednek
Dentin típusai
Predentin: még nem mineralizált dentin mátrix közvetlenül az odontoblastok sejteste mellett
Primer dentin: (képzése az erruptiót követő 3 évben befejeződik)
Szekunder dentin: az egész élet folyamán képződik
Tercier dentin (reparativ) dentin: külső ingerek hatására termelik az odontoblastok
Peritubuláris dentin: a dentin tubulusok falát alkotó erősebben mineralizált dentin
Intertubuláris dentin: a tubulusok közötti dentin állomány
Dentin típusok szövettani metszeten
Tercier (reparatív) dentin
Peritubuláris és intertubulárisdentin
Dentin tubulusok
A teljes dentin állomány vastagságát átérő dentin csatornák
Az odontoblastok Tomes nyúlványait tartalmazhatják
Tubulusok falát mineralizáltabb peritubuláris dentin alkotja
A tubulusok enyhe S alakú lefutással érik el a zománc dentin határt a koronai részben
A tubulusok száma: 15000-20000/mm2 a zománc-dentin határnál, 45000-65000 mm2 a pulpánál
A tubulusok átlagos átmérője: 0.5-0.9 mikrométer a zománc-dentin határnál, 2-3 mikrométer a pulpáhozközel
A dentin tubulusok száma és
átmérője
Dentin tubulusok hossz-metszete
Dentin tubulusokkeresztmetszete
Odontoblastok és a dentin
Odontoblast nyúlványok a dentin csatornákban
Odntoblast nyúlványokTomes rostok
Gyökércsúcsi morfológia
Gyökércsúcs morfológia
Gyökér keresztmetszete a gyökércsatorna apex-énél
Foramen anatomicum
A fogmorfológia ismerete a sikeres gyökérkezelés legalapvetőbb feltétele
A fog pulpakamra, és gyökércsatorna rendszer morfológiájának pontos ismerete lényeges
A fog morfológiájának kezelés előtti megismerése pl.: előzetes tájékozódó Röntgen felvétellel
A lehetséges anatómiai variációk ismerete
Fejlődési rendellenességek felismerése pl: taurodens
A normális megszokott morfológiától való eltérések feismerése pl.: extra gyökércsatornák, számfeletti gyökerek, gyökércsatornák lefutása
Felső fogak
Trepanációs nyílás felső centrális metszőfogon
Trepanációs nyílás felső szemfogon
Trepanációs nyílás felső első kisőrlő fogon
Trepanáció folyamata felső első kisőrlőn
Trepanációs nyílás felső első nagyőrlő fogon (3 és 4 gyökércsatorna esetén)
4 gyökércsatornás felső moláris
MB2 csatorna lokalizációja
MB 2 – es gyökércsatorna feltárása
Alsó fogak
Trepanációs nyílás alsó centrális metszőfogon
Alsó metszőknél különösen a laterális metszők esetén lehet akár két csatorna
is
Trepanációs nyílás alsó szemfogon
Repanációs nyílás alsó első kisőrlő fogon
Trepanációs nyílás alsó második kisőrlő fogon
Mandibular Right First Molar
Trepanációs nyílás alsó első nagyőrlő fogon (3 és 4 csatorna esetén)
Trepanációs nyílás alsó második nagyőrlő fogon
C-alakú csatorna
Két gyökerű alsó szemfog, három gyökerű felső első kisőrlő
3 gyökerű alsó első moláris
Rendhagyó esetek (alsó és felső nagyőrlő fogak)
Fejlődési rendellenességek