8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
1/43
SZAKDOLGOZAT
CSONKA RÓBERT
2012
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
2/43
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM
KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR
BUDAPEST
ZENTAI KIHELYEZETT TANSZÉK
PARADICSOMFAJTÁK ÉRTÉKELÉSE
SZABADFÖLDI TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁBAN
s z ak do l goz a t
Csonka Róber t
Kertészmérnök i szak
Készült a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéken
Tanszéki konzulens: Dr. Pap Zoltán
Konzulens: Kőrösi Sóti Beáta
Bírálók:_______________________
Zenta, 2012
_________________________ ________________________
tanszékvezető/szakirányfelelős konzulens
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
3/43
1
1.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 1
2. Bevezetés ............................................................... ................................................................. . 2
3.
Irodalmi áttekintés .................................................................................................................... 43.1 A paradicsom rendszertana és származása ......................................................... ............ 4
3.2 A paradicsomtermesztés jelentősége ......................................................... ....................... 5
3.2.1 A paradicsom gazdasági jelentősége.................................................................. 5
3.2.2 A paradicsom táplálkozási jelentősége ............................................................... 6
3.3 A paradicsomtermesztés helyzete Szerbiában.................................................................. 8
3.4 A paradicsom ökológiai igénye ........................................................ .................................. 8
3.5 A paradicsom morfológiai jellemzése ............................................................................. 11
3.6
A szabadföldi paradicsom termesztése helyrevetéssel ................................................... 13
3.7 A szabadföldi paradicsom betegségei és kártevői.......................................................... 15
4.7.1 A szabadföldi paradicsom betegségei ................................................................ 15
4.7.2 A szabadföldi paradicsom kártevői ........................................................... .......... 16
4. Anyag és módszer ............................................................. ..................................................... 18
4.1 Anyag .............................................................................................................................. 18
4.1.1 A fajták ismertetése .......................................................... ................................ 18
4.1.2 A kísérlet helyszíne és környezeti feltételei....................................................... 22
4.2 Módszer ........................................................... ................................................................ 24
4.2.1 Talajművelés, trágyázás ................................................................................... 24
4.2.2 Vetés ............................................................ ..................................................... 25
4.2.3 Ápolási munkák ................................................................. ................................ 26
4.2.4 Betakarítás .............................................................. .......................................... 26
5. Eredmények ........................................................................................................................... 27
5.1 Hozam eredmények .................................................................................................... 27
5.2 A bogyók átlagtömege .................................................................................................... 29
5.3 A fajták fogékonysága a betegségekere ......................................................................... 29
5.4 A paradicsom vizsgált beltartalmi értékei ........................................................................ 31
6. Következtetések ..................................................................................................................... 33
7. Összefoglalás ......................................................... ................................................................ 35
8. Köszönetnyilvánítás ........................................................... ..................................................... 37
9. Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 38
10. Ábra- és táblázatjegyzék ........................................................................................................ 40
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
4/43
2
2.
BEVEZETÉS
A paradicsom mint a kertészeti kultúrák egyik legjellegzetesebb zöldségnövénye, igen sokoldalúan
hasznosítható növény. Friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra egyaránt felhasználható, és manapság a
nemzetközi szakirodalom is egyre gyakrabban kihangsúlyozza gyógyászati értékét, melyet többek közt A - ésC - vitamin, valamint nagy kálium - és kálcium tartalmának köszönhetünk (Nagy, 2006). A levél és szár
tomatinban gazdag, amely gombaölő és rovarölő, a baktériumok növekedését, vagy szaporodását megállító
hatású (Lazić et Šikoparija, 2011). Legfontosabb hatóerejét a likopintartalma adja. A paradicsom nagyszerű
antioxidáns tulajdonsággal bír, a szervezetben keletkező szabad gyökök lekötésében segít. Vértisztító hatása
a magas káliumtartalmának köszönhető (Berente, 2009). Az emberi szervezetet ásványi anyagokkal dúsítja,
kihat a vér viszkozitására, csökkenti a vérnyomást, a friss paradicsomlé csökkenti a bőr gyulladását és
elősegíti a sebek gyógyulását. Magas antioxidáns tulajdonságainak köszönve a rákos megbetegedések
megelőzésében fontos szerepet játszik (Lazić et Šikoparija, 2011). A paradicsomlé vízhajtó hatású, segíti az
emésztést és pozitív hatású az emésztőrendszerre nézve (Banin, 2007). Érett és zöld (savanyított) állapotban
egyaránt felhasználható. Az ipari feldolgozása folyamán visszamaradt magvakból étolajat sajtolnak, majd azt
finomítják, a bogyó maradványait takarmányozás céljára használják fel, ugyanis az 38% fehérjét és akár 12%
olajat és egyéb anyagot tartalmaz (Lazić et al., 2001).
Kevés azon növényeink száma, melyeknek termése oly széles körben felhasználható mint a
paradicsom. Tetszetős külső, a frissítő és savanykás-édeskés íz, és beltartalmi értéke, hozzájárultak a
széleskörű felhasználásához. Európában a paradicsom a zöldségfélék fogyasztásának 10 %-át teszi ki
(Popović, 1989).
Gazdasági és táplálkozási jelentőségénél fogva sok országban termelik friss fogyasztásra és
konzervkészítmények előállítására (Farkas, 1994). Világméretű térhódítása visszavezethető a
nyersanyagtermelésre, és az arra szerveződő feldolgozóiparban dolgozók megélhetésének biztosítására.
Paradicsomból sűrítményt, fűszeres mártást, ivólevet készítenek, de több termék nélkülözhetetlen
alkotóeleme, alapanyaga. Friss fogyasztása is dinamikusan nő, ugyanis egész évben a felhasználók igényt
tartanak rá (Hodossi, 2009).
Vajdaságban, ezen belül Bácskában, a talaj szerkezetét, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságát
figyelembe véve, a legtermékenyebb termőföld típusok találhatók . Különösen jó minőségűek Szenttamás és
Óbecse környékén a magasabb humusztartalomnak köszönve. Ezek löszteraszon fekvő mészlepedékes
csernozjom talajok. A csernozjom képződmények legnagyobb területét , Bácska, Bánát és Szerémség
löszteraszait fedi. A telecskai hátságtól keletre ez a típusú talaj nagy területeket fed le, a Krivaja folyótól,
Feketics és Szenttamás között, széles sávban keletre húzódva a Tisza irányába . Így ez a talajtípus kiterjed
Zenta, Mohol, Ada, Péterréve, Becse és Szenttamás terjedelmes határaira (Tanasijević, 1972). Ez ad okot
arra hogy a zöldségnövényeket, többek között, temészetes körülmények között termesszük. A meglévő
kiépített csatornahálózatnak köszönve az öntözés lehetősége is adatott, amely nélkülözhetetlen a magasterméshozamok eléréséhez. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre az öntözés lehetősége, mint esetemben,
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
5/43
3
nagyon fontos a fajták toleranciája a csapadékhiánnyal szemben. Dolgozatom eredménye az idei aszályos év
hatását is kellőképpen tükrözi az általam választott fajtákon. Ugyanis a különböző energiaforrások árainak
tendenciája is egyre inkább fokozza a termesztési költségeket.
Szakdolgozatomban különféle paradicsomfajtákat hasonlítottam össze és értékeltem. Az
összehasonlításban szereplő fajták közötti egyes értékmérő tulajdonságokat vizsgáltam: beltartalmi értékeket,
a betegségekkel szembeni ellenállóságot, illetve érzékenységet, és az időjárás viszontagságaihoz való
alkalmazkodást, ahol is a hangsúly a szárazsággal szembeni tolerancián volt. A fajtaösszehasonlítást szerbiai
fajtákkal végeztem öntözetlen területen.
Dolgozatom céljaként az egyes paradicsomfajták összehasonlításához az alábbiakat határoztam
meg:
Eltérő érésidejű fajták összehasonlítása
Termésmennyiség meghatározása Az egyes terméshullámok termésmennyiségének meghatározása
Bogyó-átlagtömeg meghatározása
A bogyók beltartalmi értékeinek meghatározása (cukor-, sav- és szárazanyagtartalom,
valamint a bogyó pH értéke)
Betegségekkel szembeni fogékonyság
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
6/43
4
3.
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
3.1 A paradicsom származása és rendszertana
A paradicsom Amerika trópusi területéről ered, Ecuador, Peru és Chile tengermenti területein volt
feltehetően őshonos, de Mexicóban vonták termesztésbe. Innen került át Európába a XVl. század folyamán,
Dél-Amerikát gyarmatosító spanyolok által először Spanyolországba, majd Portugáliába, Olasz- és
Franciaországba. Akkorjában mindenekelőtt díszítő és gyógynövény értékének köszönve, sárga és piros
terméssel, aranyalma, paradicsom almája – Pomidoro és szerelem almája – Pom Amoris névvel illették. A
XVll.-XVlll. században vitték tovább az európai kereskedők Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába (1.ábra). Konyhai
fogyasztására a XVlll. század közepén kerül sor, legelőször Olaszországban. Dél - Alföldön a XlX. század
második felében vonják termesztésbe, zöldfogyasztásra, savanyúságként. ( Lazić et al., 2001.)
1. ábra. A paradicsom őshazája és terjedésének útjai a világon a XV.-XVIII. században (Brandt Sára, 2007)
A paradicsom, latin nevén Lycopersicon esculentum, a kétszikűek osztályába tartozó
(Magnoliopsida) és a burgonyafélék (Solanaceae) családjába sorolt zöldségfaj. A Lycopersicon nemzetség
két alnemzetségre osztható:
- a piros bogyójú Eulycopersicon
- és a zöld bogyójú Eriopersicon alnemzetségre.
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
7/43
5
A nemesítésben, a Lycopersicon és a rokonságilag közelálló Solanum fajoknak, nagy szerepük és
jelentőségük van a különböző kórokozók és kártevők elleni rezisztencia növelésében, a tűrőképesség és a
mennyiségi és minőségi paraméterek javításában (1.táblázat) (Helyes, 1999,2000).
1.táblázat. Vad paradicsomfajok a rezisztencia és egyéb nemesítésben (Helyes,1999,2000 nyomán)
3.2 A paradicsomtermesztés jelentősége
3.2.1 A paradicsom gazdasági jelentősége
A világ paradicsom termesztése fokozatosan növekedő tendenciát mutat. Az elmúlt öt évtizedben aparadicsom termesztése változott, fejlődött a legdinamikusabban (Hodossi, 2009). Termőterülete két és
félszeresére, az előállított termés mennyisége pedig közel öt és félszeresére nőtt (2.táblázat) (FAO, 2011).
Jelen esetben 4.4 millió hektáron folyik a paradicsomtermesztés. A legnagyobb területen Ázsiában termesztik,
ahol a világ össztermelésének (152 millió tonna) 58 %-át állítják elő, de a hektáronkénti termésátlag
tekintetében Amerika vezet, 50 t/ha-ral. A világ össztermelésének 15 %-át Európában termesztik (40 t/ha),
annak köszönve hogy az árú egy része termesztőlétesítményből származik (3.táblázat)(FAO, 2011). Igen
kedvezőek a mediterrán jellegű területek a paradicsom termesztés szempontjából, mivel a tenyészidőszak
hosszú, így a termesztési költségek a minimumra csökkennek, és jelentős a friss fogyasztásra termeltszántóföldi paradicsom mennyisége. A kitermelt árú nagy része kivitelre kerül. (Farkas, 1994)
Vad fajEllenállóság a kórokozókkal és
kártevőkkel szembenNemesítési cél
L. esculentum var.
Cerasiforme
Alternaria solani,
Colletotrichum phomoides,
Verticillium albo-atrum,
Clavibacter michiganensis
Klímarezisztencia
L. Pimpinellifolium
Cladosporium fulvum,
Stemphyllum solani, Fusarium
oxysporum f. Lycopersici
L. peruvianium Dohány mozaik vírus, fonálféreg Színanyag növelés
L. chilense Csúcsfodrosodás vírusSzárazságtűrés, színanyag
növelés
L. hirsutumBotrytis cinerea, Septoria
lycopersici,liszteske
Hidegtűrésre történő
nemesítés
L. minutum, L,
pariflorum
Baktérium el lenállóság
(Pseudomonas,Xantomonas)
L. penelliiDohány mozaik vírus,
Clavibacter michigaensis
Solanum pennell ii Dohány mozaik vírus Szárazságtűrés
L. cheesmanii
Sótűrőképesség,
bogyóleválás fokozása,
szárazanyagtartalom
növelése
L. chmielewskiiSzárazanyagtartalom
növelése
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
8/43
6
2.táblázat. A világ paradicsomtermesztésének alakulása 1961-2010 (FAO, 2011)
3.táblázat. A paradicsomtermesztésben élen járó országok termesztési adatai
2010-ben (FAO, 2011)
3.2.2 A paradicsom táplálkozási jelentősége
Táplálkozási értékét a különböző aromaanyagok harmonikus összetételének köszönheti. Más
növények ezt ízben nem tudják megközelíteni. Az érett paradicsom víztartalma 93-96%, oldható szárazanyag-
tartalma (Brixº) 4-7%. Jelentős a C-vitamin tartalma, amely 20-45 mg/100g, mely mellett megtalálható az A,
B1, B2 vitamin és jelentős a karotin tartalma is. Igen nagy a jelentősége a friss piaci fogyasztásban, mivel a
vitaminok mellett magas a szénhidrát tartalma (glükóz és fruktóz), mintegy 2 –4%. Gazdag szerves savakban
( citromsav, almasav és oxálsav), amely a 0,3 –0,6 % között ingadozik, és ásványi anyagokban ( 4. táblázat),
ugyanakkor alacsony kalóriaértékű és magas kálium tartalmú. A rosttartalom a feldolgozóiparban fontos
mennyiségi tényező és ez 0,5-1% között változik (Helyes, 1999,2000). Kémiai összetétele a
termesztéstechnológiától, termesztés helyszínétől és a fajtahasználattól függ.
A környezeti tényezők közül a hőmérséklet és a fény, és a természtési mód rendkívül befolyásolhatja
a paradicsombogyók szárazanyagtartalmát. A magasabb hőmérséklet és erősebb fényintenzitás, valamint a
nagyobb tenyészterület növeli a bogyók Brix˚-át (Brandt, 2007).
Év Terület Termésátlag Összes termésmillió ha t/ha millió t
1961 1,68 16,43 27,61
1970 1,86 19,33 35,881980 2,44 21,54 52,65
1990 2,90 26,29 76,31
2000 4,03 27,30 110,02
2010 4,41 34,37 151,70
OrszágTermelés
millió t
Termőterület
Ha
Termésátlag
t/Ha
Kína 47.12 924,735 50,95
USA 12.85 158,590 81,08
India 12.43 634,400 19,59
Törökország 10.05 304,000 33,06
Egyiptom 8.54 216,385 39,48
Olaszország 6.02 118,822 50,70
Irán 5.25 146,985 35,75
Spanyolország 4.31 58,300 73,97Brazília 4.11 67,992 60,51
Mexicó 2.99 98,189 30,52
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
9/43
7
A cukortartalom és napsugárzás között szoros összefüggés áll. A fényintenzitás hatására nő a cukor
koncentrációja a bogyóban, annak felhalmozódását a magasabb hőmérséklet fokozza (Brandt, 2007).
Csökkentett vízellátottság jelentősen növeli a bogyó cukortartalmát, és csökkenti a bogyók átlagtömegét
(Helyes, 2007).
A hőmérséklet alakulás döntően befolyásolja a savtartalom alakulását a bogyókban, míg a
fényintenzitás nem hat arra ki. Magas hőmérsékleten a sav elbomlik. A paradicsom savtartalma citromsavból
és almasavból áll (Brandt, 2007).
A bogyó savtartalma szabja meg a pH értékét, amely 4,2-4,8 között változik. Ipari feldolgozás
szempontjából a bogyó 4,35 pH értéke az ideális (Brandt, 2007).
4.táblázat. A paradicsombogyó átlagos kémiai összetétele 100 g termésre
vonatkoztatva (Helyes, 1999,2000 nyomán)
Egy főre jutó paradicsom fogyasztás világviszonylatban kb. 12 kg/év. A trópusi országokban ez
mindössze 4 kg/év, míg Olaszországban ez a mennyiség 25 kg/év (Helyes, 1999,2000). Szerbia lakossága az
elmúlt évtizedben 16 kg paradicsomot fogyasztott átlagosan egy főre nézve, így elmaradva az európai
átlagtól, ami 27 kg/fő éves szinten (Takaĉ, 2012).
A paradicsomot friss állapotban és különböző konzervipari készí tmények formájában fogyasztják.
Friss piaci paradicsom kétféle minőségű paradicsomot jelent. A nyersen fogyasztott és a főzésre illetve
befőzésre kerülő típust. A nyersen fogyasztott paradicsomnál az íz és a szín a meghatározó, míg a főzésre
kerülő paradicsomnál a savtartalom a legfontosabb kritérium.
Vitaminok: mg/100 g Energia:
Karotin 0,5-0,9 22cal/100 g vagy
B1 - vitamin 0,06 92 J/100 g
B2 - vitamin 0,04
Nikotinsav 0,5
C vitamin 20-30
Összetevők
Víz 93,60% Kálium 225-300
Fehérje 1,1 g Foszfor 25-27
Szénhidrát 4,0 g Kálcium 13-16
Zsír 0,2 g Magnézium 13-15
Hamu 0,6 g Nátrium 3,0-4,5
Rost 0,5 g Vas 0,5-1,0
Ásványi alkotórészek mg/100 g
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
10/43
8
A paradicsomból különböző konzervipari készítmények készülnek, így az ipar közkedvelt
alapanyaga. Ilyenek a paradicsomsűrítmények, ivólevek, ketchupok, szószok, koncentrátumok, mélyhűtött
készímények és a paradicsompor amelyet a készételgyártó cégek használják nagy előszeretettel (Hodossi,
2009). Az ipari célra történő paradicsomtermesztés szempontjából az értékmérő tulajdonságok a szín, a Brix˚,
a pH és a gépesített betakarítás szemponjából a bogyó keménysége (Helyes, 2007).
3.3 A paradicsomtermesztés helyzete Szerbiában
Szerbiában a kertészkedés hagyományos gazdasági tevékenység, igen nagy a jelentősége és
szerepe. Zöldségfélék termesztése a megmunkálható területek 6%-án folyik, egész pontosan 290 000
hektáron. A zöldségtermesztés a növénytermesztés legintenzívebb ágazatát képviseli, a környezeti tényezők
és talajadottság, a megnövekedett hazai és nemzetközi piaci igény, kitűnő feltételeket biztosít ennek a
termesztési ágazatnak és jövőjének (Takaĉ, 2012).
Szerbiában a zöldségtermesztés termesztőlétesítményekben és szabadföldön egyaránt folyik. Alakosság zöldségszükségletének 80 %-át tudja így fedezni. Hazánkat a zöldségfélék használatának
hagyománya jellemzi, úgy frissen fogyaszott állapotban mint tartósított, savanyított állapotban. A szabadföldi
körülmények között termesztett zöldségfélék teszik ki az összességében előállított kerti vetemények 90%-át,
amelyek kifejezetten idényjellegűek. A szabadföldi termesztést az alacsonyabb anyagi befektetés jellemzi, így
a végleges termék is alacsonyabb áron értékesíthető a termesztőlétesítményben előállított termékkel
szemben. A környezeti tényezők és a talajadottság kiváló feltételeket biztosít a zöldségnövények szabadföldi
termesztéséhez. Ez a termesztésmód a feldolgozóipar alapja (Takaĉ, 2012).
A közkedvelt és legjelentősebb zöldségfajunk egyike a paradicsom. A zöldségf élék fogyasztásának
szerkezetének csúcsán tartózkodik. Szerbiában egy főre jutó fogyasztása 16 kilogramm. Az elmúlt évtizedben
átlagában 20 000 hektáron termesztik, az átlaghozam 9,38 t/ha, ezzel jóval elmarad az európai átlagtermés
mögött, amely 31,4 t/ha. Az alacsony termésátlagot a nem megfelelő agrotechnikai eljárások, elsősorban az
öntözés hiánya okozza. A sikeres és állandósult termesztéshez az új fajták használatára és a termesztés
teljes agrotechnikai eljárásaira van szükség. A paradicsom fajtaválaszték kínálatában, a kerti fajták mellett
megtalálható több hazai nemesítésű fajta, helyrevetéses szabadföldi termesztéshez (Takaĉ, 2012).
4.4 A paradicsom ökológiai igényeSzármazási helyéből adódóan mérsékelten melegigényes, kifejezetten fényigényes és közepes
vízigényű kertészeti kultúránk.
Hőigény. A paradicsom, származásának köszönve, a mérsékelt éghajlati öv növénye. A világ
vetésterületének 80 %-a itt található, míg a megtermelt mennyiség 90 %-a innen származik (Helyes, 1999,
2000).
A paradicsomot, Markov-Haev hőmérsékleti optimumának törvénye alapján a melegkedvelő
zöldségnövények, 22±7 ºC, csoportjában szerepel. A minimum és maximum határértékek a 10 ºC és 32 ºC.
A paradicsom biológiai nullpontja 10 ºC, a csírázás ezen ponton indul meg, igaz vontatott, a minimum érték
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
11/43
9
azonban a csíranövény gyors fejlődéséhez a 20-22 ºC (Helyes,1999,2000). A terméskötődés hőmérsékleti
optimuma 18 ºC és 24ºC közötti intervallum. 10 ºC -12 ºC alatt és 32 ºC felett a terméskötés nem jön létre, az
érés ideje alatt a tartósan 34 ºC fölé emelkedő hőmérséklet megnöveli a sárgás színanyagok, mint a karotin
és xantofil szintézisét, ugyanakkor a likopin képződés leáll (Hodossi, 2009). A paradicsomtermesztés
hőigénye május-október között biztosítva van. Kivételes évjáratokban termékenyülési és érési zavarok,
magas hőmérsékleten napégés léphet fel (György, 1996).
Fényigény. Kifejezetten fényigényes növény. A paradicsom növekedését és fejlődését a fény
összetétele, erőssége és a megvilágítás hossza határozza meg. A fényintenzitás a virág és pollen képződését
határozza meg, míg a fény összetétele segíti vagy korlátozza a növény fe jlődését. A paradicsom normális
fejlődéséhez legalább 5000 lux fényerősség szükséges. Vidékünkön november, december és január
kivételével ez a fényviszony kielégíti a paradicsom fényigényét (Farkas, 1994). Erősebb fényerőnél, a
nappalhosszúságtól függetlenül, a virágzásra előbb kerül sor, az alacsony fényintenzitás viszont
hajtásmegnyúlást eredményez. A palántanevelésben játszhat fontos szerepet a fény összetételének
változtatása. Míg vörös fénynél megnyúlik a növény, addig a kék fénynél korlátozódik a hajtásnövekedés.
Fotoperiodizmus szempontjából az irodalom osztott. Azt tapasztalták, hogy míg egyes fajták valamely
földrészen hosszúnappalos növényként viselkednek, addig más vidéken, földrészen, nappalközömbös
növényként viselkednek (Balázs, 1985). Azonban a rövid napok a virágkialakulás – egész pontosan a
bimbóképződés - folyamatát gátolják. Ugyanis a paradicsom a harmadik valós levél megjelenéséig, a
hajtáscsúcs differenciálodásáig ( ca. 20 nap a kelés után ) rövid nappalt igényel (Lazić et al, 2001).
Vízigény. A paradicsom nem tartozik a kifejezetten vízigényes növények csoportjába. A
transzpirációs eggyüttható jelzi vízfogyasztásának mértékét. A vízfogyasztás mértéke függ a növény korától,
növekedési típusától és a tápanyagellátástól (Hodossi, 1971). A paradicsom a vegetációs időszaka alatt sok
vizet használ fel. Mélyrehatoló gyökérzetével a vizet jól feltárja, de kedvezően hat a jó vízellátásra, jelentős
terméstöblettel hálálja meg azt. A vízpótlás ajánlott mennyisége 5-7 naponta 20 liter/ m2 (Djinović, 1981).
Transzpirációs eggyütthatója, több év eredménye szerint, 240-370 között van amely 240-370 liter csapadékot
jelent (Nagy, 2006). Ezt az értéket a növény kora, növekedési típusa, a tápanyagellátás és a környezeti
tényezők határozzák meg. Homokos vályogtalajon, átlagos fényviszonyok mellett, a paradicsom napi
vízfogyasztása, a nappali hőmérséklet függvényében az 5. táblázat szerint alakul (Terbe, 1999). Aparadicsom a talaj 60-80%-os víztelítettsége esetén fejlődik a legjobban (Somos, 1967). Az öntözés igen
fontos eljárás, mert magas hozam csak rendszeres és szabályos vízellátással érhető el (Đurovka, 2008). Az
esőztető öntözés alkalmazásakor a paradicsomvész elleni növényvédelem számát növelni kell (Maksimović
és Simović, 1991).
A helyrevetett paradicsom, magasabb szárazságtűrését, a palántázott paradicsommal szemben, a
mélyebbre hatoló és kifejlettebb gyökérzetével magyarázzuk (Lazić et al., 2001). A szabadföldi termesztés
esetében, az április végén, május elején kiültetett paradicsom, a vegetációs időszaka kezdetén, minimális
vizet használ fel. Ebben az időszakban az evaporáció jelenti a vízfogyást. A lombfelület növekedésévelarányosan növekszik a vízfogyasztás, mígnem a terméskötődés és bogyónövekedés időszaka jelenti annak
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
12/43
10
maximumát (Helyes, 1999,2000). A vízháztartásban bekövetkezett zavarok, akár a Ca hiány, a bogyó
csúcsrothadását idézi elő (Farkas, 1994).
5.táblázat. A paradicsom növényenkénti napi vízigénye a nappali hőmérséklet
alakulásának függvényében (Terbe, 1999)
Talajigény. Termesztésére legkedvezőbbek az 5,6-8,2 pH értékű, humuszban és tápanyagban
gazdag talajtípusok. Ezek lehetnek középkötött, homokos vályog-, vályog- vagy agyagos vályog talajok. A
humuszban gazdag talajok jelentős hatással vannak a bogyó méretére és annak minőségére (Hodossi,2009).
A talaj ideális pH értéke 5,5-7,0 között van. Ezen intervallumon kívül eső pH értékű talajok toxikusak, mivel az
ásványi anyagok a paradicsom felvételére gátoltak. Az erősen savas és gyengén lúgos pH értékű talajok nem
alkalmasak paradicsomtermesztésre (Helyes, 1999,2000). Általánosságban azon a talajokon termeszthetjük a
paradicsomot, amelynek szerkezete, víztartó és vízelvezető képessége, levegözöttsége kielégítő. Önmaga
után és a burgonyafélék családjába tartozó fajok után csak 3-4 év elteltével termeszthető (Hodossi, 2009).
Tápanyagigény. A paradicsom, tápanyagigénye alapján, igényes zöldségnövényünk. Erős
gyökérzete a talaj tápanyagkészletét jól hasznosítja. A lombozat tömege és a termés mennyisége határozza
meg a felvett tápanyagok mennyiségét. Vetésforgóban a trágyázást követő első szakaszban vetendő (Terbe,
1999). Egy tonna paradicsomtermés és az ehhez előállított lombtömeg képzéséhez 2,8 kg nitrogén (N), 0,7
kg foszfor (P2O5), és 3,8 kg kálium (K) szükséges (Dragojević et al., 2005). Egy tonna terméshez és az ehhez
tartozó lombtömeg képzéséhez 2,4 kg N, 0,9 kg P2O5 és 3,5 kg K szükséges (Terbe, 1999). A makro- és
mikroelemek hatása a paradicsom növekedésére és fejlődésére a trágyázási rendszer kidolgozásánál
jelentős. A fiatal növénynek, a vegetációs időszaka elején a tápanyag 4 –5 – szeresére van szüksége
(egységnyi lombfelületre nézve), főként foszfor ból. Ebben az időszakban a talajból nehezen tárja fel a
foszfort, így fokozott tápanyagellátással pótoljuk azt, amit a paradicsom gyorsabb növekedéssel, korábbi
virágzással és éréssel viszonoz. Virágzás előtt a nitrogén igény csökken, a foszfor igény változatlan, és e
mellett a kálium mennyiségét is biztosítani kell (Lazić et al., 2001).
A paradicsomot hosszú tenyészideje miatt több részletben kell tápanyaggal ellátni. A szerves trágyát,
meszezőanyagokat, foszfor műtrágyát és kálium felét ősszel, szántással dolgozzuk a talajba. Alaptrágyának
nitrogént csak jelentős mennyiségű tarlómaradvány esetében adunk. A fejtrágyázást 2-3 alkalommal
végezzük (Terbe, 1999).
Nitrogénr e a növekedéssel fokozódó mértékben van szükség. A kritikus időszak a terméskötődés és
bogyónövekedés időszaka. A nitrogénadag gyenge vagy túlzott ellátása a növény vegetatív és generatív
Nappali hőmérséklet Vízfogyasztás nap/növény
10-15 C: 0,5-0,8 l
15-20 C: 0,8-1,0 l
20-25 C: 1,0-1,5 l
25-30 C: 1,5-1,8 l
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
13/43
11
fejlődésének egyensúlyában okoz zavarokat. A túlzott nitrogénellátás buja növekedést, vegetatív túlfejlődést,
virághullást okoz. A folyamatos és bőséges nitrogénellátás a tenyészidőszak elhúzódásához vezet (Farkas et
al, 1994).
6. táblázat. A tápanyagellátás eloszlása (Terbe,1999 nyomán)
A foszfor igény a paradicsom fejlődésének kezdeti szakaszában, a palántanevelés, a virágzás és
terméskötődés időszakában magas (Farkas et al,1994). A korai növekedési fázisban ha a fiatal növények
nem részesülnek megfelelő foszforellátásban, később ezt pótolni nem lehet. A paradicsom kevesebb foszfort
igényel mint nitrogént és káliumot (Helyes,1999,2000). Hiányában törpenövekedés, levél fonáki rész felé
besodródása és a levél elszíneződése (kékeszöld vagy vörös) lép fel (Terbe, 1999).
A paradicsom káliumigénye a tenyészidő folyamán egyenletes. A kálium több mint 80%-át a termés
tartalmazza. Elősegíti a fotoszintézis lefolyását, a szénhidrátok felhalmozódását a bogyóban és növeli a
növény víztartó képességét és egybe az eltarthatóságát is. Hiányában a levélerek közötti részek klorotikussá
válnak és a bogyó egyenetlen elszíneződéséhez vezet (Helyes,1999,2000).
A kálciumhiány a bogyók csúcsrothadását okozza, leáll a gyökérnövekedés és annak
elrothadásához vezet. Hatása ellentétes a káliuméval. A tenyészidő folyamán a paradicsom kálciumigénye a
növény növekedésével arányos, de mivel a termésnövekedés időszakában több kálciumra van szüksége mint
amennyit a talajból fel tud venni, azt 0,4% -os CaCl 2-oldatos permetezéssel pótolhatjuk a csúcsrothadás
megelőzésére (Balázs, 1985).
4.5 A paradicsom morfológiai jellemzése
Gyökér. A paradicsom gyökérrendszere karógyökér, igen jól fejlett. A gyökérképződés fejlettségét a
palántanevelés módja, a kiültetés, a helybevetés és a fajtatulajdonságok határozzák meg. A konténeres és
cserepes növények gyökérzete erősebb. Házikerti termesztésben előnyünkre válik a járulékos gyökerek
képződése, amelyek a talajba került szár ízrészeiből fakadnak (Farkas, 1994). A helybe vetett paradicsom
karógyökere a kelés után alig 4 –5 héttel 100-150 cm mélységig hatol, amivel ca. 1,25 m3 térfogatú talajt sző
át. Ezzel magyarázható a helybe vetett paradicsom viszonylag magas szárazságtűrése. Amennyiben a
paradicsomot palántaneveléssel szaporítjuk átültetéskor a főgyökér dominanciája megszűnik. Ez arra készteti
a növényt hogy mellékgyökér hajtásokat formáljon, így nagyszámú oldalgyökér képződik ami az egész művelt
talajréteget dúsan átszövi. A növény bármely hajtása kedvező feltételek mellett járulékos gyökeret képez
(Popović, 1989).
Szár. A paradicsom egyéves, lágyszárú növény, vegetációs időszaka elején hengeres, később
azonban bordázott. A fajták szára eltérő: szőrözöttségben, antocián-színeződésben, helyzetében,
N 0% N 20-30% N 70-80%
P 80-90% P 10-20% P 0%
K 50% K 25% K 25%
Alaptrágya Indítótrágya Fejtrágya
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
14/43
12
ízhosszúságban. A szár lehet elfekvő és felálló. A fajták többsége elfekvő szárú, bokrosodó. Növekedési
jellege alapján két csoportba soroljuk a paradicsomfajtákat :
- determinált és
- folytonos növekedésű fajták (2.ábra).
A determinált növekedési jellegű fajták főszára a 2-5 fürt után a növekedését befejezi. Kedvező
feltételek mellett egy oldalhajtás átveheti a főszár szerepét, de ugyanúgy a 2-5. fürt zárja a főhajtás csúcsát.
Korlátozott növekedésüknek köszönve habitusuk kisebb, zártabbak. Tövenként kisebb a hozam, de sűrűbb
ültetéssel, adott egységnyi területen elérheti, akár túlszárnyalhatja a folytonos növekedésű fa jták
terméshozamát (Koródi, 1967). Ezen belül két alcsoport határozható meg. A valódi determinált típusnál a
hajtásnövekedést a 6.-ik virágzat zárja, a virágzatok között 1 vagy 2 levél található. A gyakorlatban
féldetermináltnak nevezett növekedési típusú fajták átmenetet képeznek a determinált és folytonos
növekedésű fajták között. Az ebbe a csoportba tartozó fajták főhajtása a 7-8. fürt után zárul le. A fürtök között
2-3 levél található (Hodossi, 2009).
2.ábra. A paradicsom hajtástípusai (Farkas,1994)
Folytonos növekedési típusok főhajtása kedvező körülmények között a vegetációs időszak teljes
ideje alatt növekszik. A szár növekedése korlátlan, és mivel a tenyészőcsúcs nem záródik virágfürtben, így
hosszúsága méterekben mérhető. Két virágzat között 2-3 levél van. Kedvezőtlen környezeti körülmények
között 4-5 levél is kialakulhat két virágzat között (Helyes, 1999,2000).
A levél szórt állású, összetett, vagyis további oldallevélkékre oszlik. A levélhónaljban hónaljhajtások
törnek elő. Egyes fajták kifejezetten hajlamosak az erős elágazásra. A levélállás igen változatos. Lehet
lecsüngő, vízszintes állású és felfelé álló. A lombborítottságnak nagy szerepe van a termés mennyisége,
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
15/43
13
koraisága és bogyóminősége szemponjából. A korai fajtákra a ritka lomb jellemző míg a közép - és kései
tenyészidejű fajtákra az erősebb lombozat jellemző (Balázs, 1985).
A virágok sárga színűek, botanikai szempontból álfürtbe rendeződnek, amelyet a gyakorlatban
mégis fürtnek neveznek. A virágtagok száma öt. A csészelevelek alul összenőttek, a portokok laterálisan
összekapcsolódva képeznek csövet a bibe körül (3.ábra). A portokok csúcsi része pollent nem tartalmaz, csak
azok hosszanti felnyílásukor szabadul az ki (Balázs,1985). A bibe rövidebb mint a portokok, ez lehetővé teszi
a magas arányú öntermékenyülést amely a mérsékelt övön 98-99%-os (Hodossi, 2009).
3.ábra. A paradicsom virága és termése
Termése bogyó, melynek alakja igen változatos, a lapítottól a kifejezetten hosszúig nagy az eltérés
fajtánként. Átlagtömege a 30 grammos cseresznyeparadicsomtól a 250-300 grammos
szendvicsparadicsomig. A bogyó héja vékony és sárga színű (Balázs, 1985). A bogyó színe fajták
többségénél piros színű, amit a likopin és a béta karotin mennyisége határoz meg (Farkas, 1994). Magja
apró, molyhos felületű és lapított alakú. Ezermagtömege 2,5-3,3 gramm. Csírázóképességét 3-6 évig
megőrzi (Helyes, 1999,2000).
4.6 A szabadföldi paradicsom termesztése helyrevetéssel
A világ paradicsomtermesztésének növekedését a paradicsom támrendszeres termesztéséről való
átállása a gépesített termesztésre előlegezte meg, új fajták és determinált növekedési jellegű magas
terméspotenciállal rendelkező hibridek előállításával egyetemben (Takaĉ, 1997). A helyrevetéses szaporítási
móddal megtakarítható a palántanevelés költsége, azonban az érés kezdete kitolódik, és nem kevés
kockázatot foglal magába az állománybeállítási lehetőség és a fiatal növények megvédése. A kultúra teljesen
gépesíthető és a feldolgozási idény meghosszabítható. A helyrevetés végezhető sík vagy ágyásos
módszerrel. Az állandó helyre vetés akkor kezdhető meg amikor a vetési mélységben (2-5 cm) a déli órákban
a talaj hőmérséklete tartósan eléri a 12-14 ºC értéket. Ez április 2. dekádjában mérhető. A vetést május elejéig
be kell fejezni (Hodossi, 2009). A későbbi vetésű növényeket szikleveles korban éri a burgonyabogár rajzása,
a kötődés túl meleg időszakra esik, későn és vontatottan érik (Farkas, 1994). A korábbi vetések, amelyeket
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
16/43
14
április elején végzünk, előnyökkel jár, mint a biztosabb kelés, kedvezőbb vegetációs feltételek, magasabb
hozam és termésminőség, alacsonyabb betegségvalószínűség és kedvezőbb betakarítási feltételek (Popović,
2003). A hosszú évek tapasztalatai és időjárásainak adatai alapján a vetést április közepén meg kell kezdeni.
Ebben az esetben az állomány kelése április végére esik (15-17 nap a keléstől), amikor is a kései fagyok
valószínűsége elenyésző. A végső határidőt a paradicsomfajta vegetációs idejének hossza határozza meg,
annak függvényében hogy a betakarítás még kedvező körülmények között történjék, feltétlenül az első fagyok
megjelenése előtt. A megf igyelések és a gyakorlati tapasztalatok alapján a betakarítást szeptember végéig be
kell fejezni, ezzel együtt a paradicsom vetésének legkésőbbi időpontja május közepe (Popović, 1989).
Azonban a kifejezetten rövid érésidejű fajták hiányossága az alacsony terméshozam, így megkérdőjelezhető
azok termesztésének indokai (Lazić et al., 2001).
A helyrevetés, ipari feldolgozás céljára, késői tömegtermelésre, vagy tárolásra termesztett
paradicsomnál elfogadott (Nagy, 2006).
Vetéshez a koptatott mag a megfelelő. A tenyészterület a fajta és a helyi viszonyok függvényében
alakul. A vetőmagszükséglet 0,6-1 kg/ha (Szekér, 1999). A szabadföldi paradicsomtermesztést a 60-70 cm-es
sortávolság és amennyiben szemenkénti vetésről van szó, 30 -35 cm-es tőtáv jellemzi. Fészkes vetésnél 2
növényt hagyunk fészkenként, ahol a fészkek távolsága 40-50 cm (Lazić et al., 2001). A kisérleti
megfigyelések szerint a csokros telepítésű, tőhelyenkénti 2-3 növény, azonos vagy jobb termést eredményez
a helybevetésnél (Balázs, 1976). Az állandó helyre vetés vetőmagszükséglete 0,6-1,2 kg/ha, ami valójában a
vetőgép típusától és pontosságától függ. A vetés ikersoros, és a tőszámbeállításra lombleveles állapotban
kerül sor, folyóméterenkénti 4-5 fészekkel, 2-3 növénnyel fészkenként. A hektáronkénti növényszám 70 000-
150 000. Ilyen magas tőszám mellett a növényenkénti bogyószám és átlagos bogyótömeg alacsonyabb, de a
megnövelt növényszám ezt kompenzálja (Hodossi, 2009). Jó elővetemények a pillangósok, hüvelyesek és
kalászosok. Önmaga után 3-4 éves megszakítással kerüljön (Fehér, 1998).
A vetés mélységét a talajtípus határozza meg. Laza homoktalajon 2-2,2 cm-es vetésmélységet
alkalmaznak a talaj felületének gyors száradása végett, míg kötöttebb talajon ez a mélység 1-1,5 cm (Helyes,
1999,2000). A helybevetéshez humuszban gazdag, jó szerkezetű talaj szükséges, amelyben a kelés gyors és
biztonságos (Balázs, 1985).
Az ápolási munkák igen fontos célt szolgálnak: a talajfelszín lazítását, a nedvesség megőrzését és atalaj gyommentes állapotának biztosítását. Eső, zápor következtében a lecserepedést hengerezéssel kell
megszüntetni, míg a mag pattanó csíra állapotban van (Szekér, 1999). A sorközművelésnek fontos szerepe
van a gyökérrendszer optimális fejlődésében, ezzel együtt a növény fejlődésében is. A paradicsomnál
leginkább 3 – 4 alkalommal végezünk talajművelést, azzal hogy az első kultiválás mélysége 12-15 cm, a
második 10 cm míg a harmadik 5-7 cm (Lazić et al., 2001).
Az ipari feldolgozásra termelt szabadföldi paradicsom betakarítása történhet kézzel és gépesítve. Az
egyenletes érést, az Ethrel érésszabályozó szerrel történő állománykezeléssel tudjuk biztosítani, amikor a
bogyók 60%-a piros színt vesz fel. A betakarítás eredményessége akkor a legmagasabb amikor a bogyók 80-90%-a érett (Maksimović és Simović, 1991).
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
17/43
15
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kertészeti Tanszékén folyt 4 évtizedes vízforgalmi és
kutatómunka legfontosabb tesztnövénye a paradicsom. Az öntözések részletes vizsgálatait 1962 –ben kezdték
meg. A kisérletek kezelései: öntözetlen, 40 mm vízadaggal az első kritikus időszakban, 40 mm vízadaggal a
második kritikus időszakban, a talaj nedvességtartalma alapján rendszeresen öntözött (7.táblázat). A kísérlet
adataiból kítűnik hogy a 21 év átlagában a rendszeres öntözés 50-80%-kal növelte a terméshozamot. A
rendszeres öntözés hatására a bogyók átlagtömege is nőtt 35-40%-kal (Helyes, 1999,2000).
7.táblázat. Az öntözés és a fajta együttes hatása a paradicsom termésére, Gödöllő, 1977-1997.évek
átlagában (Helyes, 1999,2000 nyomán)
4.7 A szabadf öldi paradicsom betegségei és kártevői
4.7.1 A szabadföldi paradicsom betegségei
A paradicsom gazdaságilag jelentős betegségei a paradicsomvész, a paradicsom alternáriás
levélfoltossága, a paradicsom szeptóriás levélfoltossága, paradicsom botrítiszes betegsége, a paradicsom
sztolbúrja, és a paradicsom mozaik vírus.
A szabadföldi paradicsom legveszedelmesebb betegsége a paradicsomvész (Phytophtora
infestans). Főként a helyrevetett paradicsomban okozhat komoly pusztítást, azon állományoknál ahol a sűrű
növényállomány nehezíti a növényvédelmet (Popović, 1989). Magas légnedvesség és alacsonyabb váltakozó
hőmérsékletek kedveznek a fertőzés terjedésének (Rod, 2005). Szerbia éghajlatában a fertőzés kialakulására
a nyár második fele és az ősz eleje kedvező. Nedves és hűvös nyarakon a fertőzés korábban jelentkezik és
komoly pusztítást okozhat (Popović, 1989). A vegyi védekezés akkor eredményes ha preventíven,
megelőzésképpen védekezünk ellene. Így szabadföldön a védekezést május második felében kezdjük meg,
és július elejéig rendszeresen védekezzünk ellene (Glits, 1997). A fertőzés tünetei a vegetatív részeken
gyorsan terjednek, puha zöldesbarna foltokat képezvén. A bogyókon bronzbarna kemény állományú foltok
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
18/43
16
jelentkeznek. Phytophtora fertőzéskor a rothadás egyöntetűen és mélyen hatol a bogyó belsejébe, és bár
totálisan fertőzi annak szöveteit, maggal nem terjed (Balázs, 1985). A bogyókon a kártétel a kocsánynál
kezdődik (Szalay, 1991). A súlyosan fertőzött, bomló növények kellemetlen bűzt árasztanak (Rod, 2005).
A paradicsom alternáriás levélfoltossága ( Alternaria solani ), vélhetőleg a leggyakoribb betegsége
a szabadföldi paradicsomnak. Egyes szerzők szerint gazdaságosság szempontjából a legjelentősebb
kórokozó (Bulajić, 2007). Száraz, meleg nyarakon fertőz és okoz nagy károkat a növényállományokban
(Popović, 1989). A betegség meleg és nedves időben terjed, gyakori reggeli harmatok idején. A kórokozó
nővénybe hatolásának feltétele a gazdanövény pár órás nedves felülete (Rod, 2005). A száraz és aszályos
vidékeken bőségesen képződő harmat kedvez a kórokozó terjedésének, kártételének. A növény
fogékonysága a termésképződéstől kifejezettebb, ugyanis a levelek fiziológiás öregedésével nő a
fogékonysága is, amelyet a szárazság is elősegít (Glits et al., 1997).
A szeptóriás levélfoltosság (Septoria lycopersici) szabadföldön rendszeresen előfordul,
lombhullást okozva, ezáltal a terméshozam csökken és a bogyók perzselődnek a napfénytől. A növény
intenzív fejlődési időszakában a fiatal leveleket fertőzi. Gyakori esőzések vagy reggeli harmatokkal párosuló
25 ºC körüli hőmérsékletek nagyméretű megbetegedést okoznak. Előrejelzés nincs (Glits, 1997). A vetésforgó
helyes alkalmazása a megfelelő megelőző védekezés (Helyes, 1999,2000).
A paradicsom botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea),a palántadőlés egyik okozója, és a növény
különböző részein rothadást idéz elő. Elsősorban a szárak fertőződnek, de a betegség a terméseket is
megtámadja a kocsányon át (Rod, 2005). A terméseken úgynevezett szellemfoltok jelentkeznek, világos
gyűrűk egy ponttal a közepükön (Dorothea és Peter Baumjohann, 2011). A gyengélkedők parazitája – ugyanis
kedvezőtlen időjárási körülmények között – alacsony vagy magas talaj- illetve léghőmérséklet, gyenge
fényviszonyok és magas talajnedvesség illetve a levegő magas páratartalma idején jelentkezik. Szerbiában, a
szabadföldi termesztésben, a paradicsom vegetációja alatt ritkán adatnak meg a feltételek a szürkepenész
fertőzésére (Aleksić, 1990).
A paradicsom sztolbúrja (Stolbur phytoplasma) egyes években igen komoly terméskiesést okoz. A
fertőzési források a kabócák, Cuscuta fajok és a Convulvus arvensis. A növényvédelem a gyomirtásban és a
kabócák elleni védekezésből áll (Glits, 1997).
Aparadicsom mozaikvírus
(tobacco mosaic virus, tomato mosaic virus), mechanikus úton ésvetőmaggal terjed. Levéltetvek nem terjesztik ezt a vírust, de a fertőzött növényi maradványokon a viszonylag
hosszú ideig életképes vírus a terméshozamot 30-50%-kal csökkentheti. A legtöbb új paradicsomfajta
genetikailag ellenálló ezzel a betegséggel szemben (Rod, 2005).
4.7.1 A szabadföldi paradicsom kártevői
A szabadföldi paradicsomtermesztés sikerét veszélyeztető kártevők száma alacsony, de rendszeres.
A helyrevetett állománynál nem kell tartani a melegigényes gyökérgubacsfonálférgek megjelenésétől
(Pénzes, 1999).
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
19/43
17
A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlienata) elsősorban a burgonya veszélyes károsítója, de a
helyrevetett fiatal paradicsomnövényeket is károsíthatja (Hluchy, 2005). Az imágók, telelésük után, május
hónapban jelennek meg, taroló rágásukkal a helybevetett paradicsom sziklevelein teljes pusztulást okozhat.
Május második felében megjelenő tojáscsomók június első hetében kelnek ki, kártételük igen veszélyes lehet
(Balázs, 1985). A rovarölő szerek a burgonyabogár fiatal lárváival szemben a leghatásosabbak (Jenser et al.,
2003). A védekezés akkor a legeredményesebb amikor a burgonyabogár petéinek 60%-kelt ki. A kezelések
alkalmával ajánlott a szerrotáció, ugyanis a lárvák igen gyorsan rezisztenssé válnak egy-egy rovarölő szerr e
( ĐorĊević, 2004).
Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). Szabadföldön és növényházban termesztett
paradicsom bogyóján egyaránt károsít. Lárvája lyukat rág a paradicsombogyóba aminek következtében a
termés elrothad (Pénzes, 1999). Több tápnövényű, rendkívül kártékony faj, szinte az összes
természöldségfajt magába foglalja. Egyetlen hernyó, fejlődése folyamán több bogyót károsít (Hluchy, 2005). A
lárvák kannibálok, a károsított helyeken csak egyesével találhatók. Előrejelzése a fénycsapdák által befogott
lepkék rendszeres megfigyelésével történik. Hatékonyan csak mélyhatású vagy felszívódó szerekkel lehet
védekezni ellenük (Helyes, 1999,2000).
A valódi levéltetvek ( Aphididae) közvetlen kártétele ritkán jelentős, vírusvektor tevékenységükkel
okoznak nagyobb károkat (Pénzes, 1997).
Aszályos nyarakon a fitoplazmás betegségek terjesztésében fontos szerepet játszó kabócák
jelennek meg. Tömeges betelepülésük esetén indokolt ellenük védekezni (Jenser et al., 2003).
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
20/43
18
4. ANYAG ÉS MÓDSZER
4.1 Anyag
4.1.1 A fajták ismertetése
Szakdolgozatom témája a paradicsom szabadföldi termesztése helyrevetéssel, öntözetlen területen.
Megfigyeléseim alapját hat hazai paradicsomfajta adta. Ezek közül az újvidéki Konyhakertészeti és
Magnemesítő Intézet négy fajtája vett részt: a Novosadski niski, Knjaz, Alparac és Bačka fajták. Emellett
kisérletemben helyet kapott a Smederevska Palanka-i székhelyű Zöldségtermesztési Intézmény Narvik SPF
megnevezésű és a Velika Plana-i székhelyű Superior cég Lova VF paradicsomfajtája. Fő hangsúly a
szabadföldi termesztésű helybevetett paradicsom fajtákon volt, illetőleg – a gépesíthetőség érdekében -
determinált fajtákat kerestem. E mellett fontos volt számomra, hogy lehetőleg eltérő érésidejű fajtákat
figyelhessek meg, azonos agrotechnikai eljárások és meteorológiai viszonyok függvényében.A fajtaválasztás szempontjait a termesztés célja és körülménye határozza meg (Hodossi,2009).
Termesztésre azon fajták a megfelelőek amelyek a termelő és a felhasználó igényeit is kielégítik. A termelői
szempontok a termésbiztonság és minőség. A termésbiztonság a rezisztenciát, termőképességet és
tűrőképességet foglalja magába (4.ábra). A minőség a termelői hasznot is befolyásolja, de fontos az ipar és a
fogyasztó szempontjából is (Farkas,1994).
4.ábra. A paradicsomfajtákkal szembeni követelmények (Farkas, 1994)
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
21/43
19
Alparac – Korai érésidejű és determinált növekedési jellegű paradicsom. Vegetációs ideje 107 nap.
A fajta bujasága közepes, erős elágazó törzzsel, melynek magassága 60-65 cm. A termés kissé megnyúlt,
sima, piros színű, melynek tömege 95 gramm (5.ábra). Növényenként nagy mennyiségű bogyót képez. Ipari
feldolgozásra javasolt.
5.ábra. Alparac paradicsomfajta(Fotó:szerző)
Novosadski Niski – Korai érésidejű paradicsomfajta, vegetációs idejének hossza 110 nap.
Determinált növekedési jellegű és a növény a 60 cm magasságot éri el. A bogyók gömbölyded alakúak, simafelülettel rendelkeznek és tömegük elérik a 100 –120 grammot (6.ábra). Szárazanyagtartalma az 5 –5,5 %
között mozog. Támrendszer nélkül, helyrevetéssel vagy palántázással termesztik.
6.ábra. Novosadski niski paradicsomfajta (Fotó:szerző)
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
22/43
20
Knjaz – A középkorai érésidejű fajták csoportjába sorolt determinált növekedési jellegű fajta,
vegetációs idejének hossza 115 nap. Egyenes állású növény amely eléri a 70 – 75 cm-es magasságot.
Bogyója zömök, 5 – 8 kamrával, kerek, piros színű, melynek tömege 140-160 gramm (7.ábra). A fajta
jellemzője a bogyó magas szárazanyagtartalma amely eléri a 6,5 %-ot. Kellemes ízét a cukor és savtartalom
kiegyensúlyozott arányának köszönhetjük.
7.ábra. Knjaz paradicsomfajta (Fotó:szerző)
Bačka – Középkései érésű fajta, korlátozott növekedésű, buja, magassága eléri a 70 -75 cm-t. 134nap vegetációjának hossza. A bogyó piros, kemény, nagy, tömege 160 – 180 gramm között mozog (8.ábra).
A bogyó keménységének köszönve kiválóan alkalmas szállításra. A fajta tulajdonsága a szedésenkénti
hozam egyenletes eloszlása. Helyrevetéssel és palántázással termesztik.
8.ábra. Baĉka (Bácska) paradicsomfajta (Fotó:szerző)
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
23/43
21
Narvik SPF – Determinált növekedésű, középkései érésű, erősen leveles, buja fajta. Bogyója kerek,
kissé megnyúlt, átlagtömege 130 – 150 gramm, kifejezetten keményhúsú, éretten intenzív piros színű
(9.ábra). Frisspiaci fogyasztásra és ipari feldolgozásra javasolt. Támrendszer nélkül, palántázott vagy
helyrevetett technológiával termeszthető. Gépesített betakarításra alkalmas fajta. Fusarium és Verticillium
betegségekre rezisztens. Áprilisban vetve, augusztus elejére érik be.
9.ábra. Narvik SPF paradicsomfajta (Fotó:szerző)
Lova VF – Ipari feldolgozásra alkalmas fajta. Determinált növekedésű, helyrevetéssel vagypalántázással termesztik. Bogyói nagyok és tömegük elérik a 180 - 250 grammos súlyt. Keményhúsú és jól
színezett bogyói ketchup és paradicsompüré készítésére ideálisak (10.ábra). Ezenkívül nagyon jól ellenáll a
szállítási sérüléseknek. A VF jelzés a Verticillium és Fusarium rezisztenciára utal.
10.ábra. Lova VF paradicsomfajta (Fotó:szerző)
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
24/43
22
4.1.2 A kísérlet helyszíne és környezeti feltételei
A kísérletet lakóhelyemen, Becsén, a családi tanyánk kertjében állítottam be 2012-ben, löszteraszon
fekvő, mészlepedékes csernozjom talajon. A talajminta elemzését a PIK-BEĈEJ Mezőgazdasági R.t.,
Földművelési Üzemegység szakszolgálatának laboratóriumában végezték (8.táblázat). Az elemzés
eredménye alapján, a talaj karbonátos csernozjom, humuszban közepesen ellátott, nitrogénben szegény, de
foszforban és káliumban magasan ellátott.
8.táblázat. A talajvizsgálat eredménye (PIK-BEĈEJ Mezőgazdasági R.t., Földművelési Üzemegység, 2012)
Ez a terület az északi mérsékelt övezet középső részén található . A Pannon-síkságot felölelő magas
hegyek, az időjárás viszontagságaira nagy hatással vannak – mérsékelten kontinentális klímatípus jellemzi
ezt a területet. A domináns szelek délkeleti és északnyugati irányúak. A község átlagos tengerszint feletti
magassága 82 m. A havi középhőmérsékletek ingadozása Óbecsén 23,1 °C-ot tesz ki, az abszolút
maximum (39,6°C) és az abszolút minimum (-30,6 °C) közti különbség pedig igen nagy és 70,2°C -t tesz ki
(Helyi Gazdasági Fejlesztési Iroda,2012).
Az átlagos csapadékmennyiség az 1948-1970 közötti eltelt évek megfigyelései alapján Vajdaságban
611 mm, Bácskában 586 mm, Becsén 621 mm (9.táblázat). A vegetációs időszak hosszúsága 250–290 napévente, ami kedvez a földművelésnek. Az évi inszoláció 1800–2000 óra között mozog.
9.táblázat. Becse csapadékeloszlás átlaga 1948-1970 (Pavle Katić,1979)
10.táblázat. A lehullott csapadékmennyiség 2011 és 2012-ben (PIK-BEĈEJ Mezőgazdasági R.t.,
Földművelési Üzemegység alapján,2012)
A sokévi átlagtól eltérően a 2011 és 2012 év csapadékban szegény év volt (10.táblázat). Mindkét év
átlaga alig több az 1948-1970 közöt mért átlagos csapadékmennyiség felénél. A vegetációs időszak ideje
pH CaCO3 % Humusz % Nitrogén % P2O5 mg/100g K2O mg/100g
7.79 18.1 3.73 0.19 25.13 30.63
tél tavasz nyár ősz összes vegetációs periódus
151 mm 146 mm 191 mm 133 mm 621 mm 345 mm
2011 jan.-dec. 2012 jan.-szept.2012 veg. id. csap.
menny.
387.2 mm 356.1 mm 251.3 mm
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
25/43
23
alatt leesett csapadékmennyiség (251,3 mm) közel 100 mm-rel elmarad a sokévi átlagtól (11.táblázat). A
száraz, meleg és az alacsony csapadékmennyiségű nyári időjárás nem kedvezett a gombás betegségek
megjelenésének.
11.táblázat. A 2012. vegetációs időszakának meteorológiai adatai (V-IX) (PIK-BEĈEJ
Mezőgazdasági R.t., Földművelési Üzemegység adatai alapján,2012)
A 2012. év június első dekádjában adódtak a feltételek az alternáriás fertőzésre ( Alternaria solani ),
míg a lokális záporok a meleggel párosulva július 3. dekádjában kedveztek az alternária ( Alternaria solani ), ésparadicsomvész (Phytophthora infestans) fertőzés kialakulásának (11.ábra). A megelőző védekezéssel
azonban a betegség kialakulása nem történt meg.
11.ábra. A vegetációs időben lehullott csapadékmennyiség eloszlása a léghőmérséklettel kiegészítve
(PIK-BEĈEJ Mezőgazdasági R.t., Földművelési Üzemegység adatai alapján,szerző, 2012)
április május június július augusztus szeptember
minimum napi
közép-
hőmérséklet
7.5 ˚C 12 ̊C 16.4 ̊C 18.3 ̊C 15.6 ˚C 13.7 ̊C
maximum
napi közép-
hőmérséklet
18.9 ̊C 23.1 ̊C 29.3 ̊C 31.8 ̊C 32.5 ̊C 27.5 ̊C
átlagos napi
közé-
phőmérséklet
13.9 ̊C 18.3 ̊C 24 ̊C 26.4 ̊C 24.6 ̊C 20.4 ̊C
csapadékos
napok száma11 11 7 5 1 5
csapadék
(mm/m2)75 75.3 38.4 41.8 6.2 14.6
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
. 4 .
. . . . 1
3
. 1 4
. . . . 3 1
l .
l .
I .
I .
l . 2
1
I .
l . l
l .
l l
. l l
. l l
. l l
. 2 2
I I
. I I
. I I
. l l l
.
l l l
. 1 2
l l l
.
l l l
.
I I I
. I
.
I
.
I
.
I
.
csapa dék mm
t max ̊ C
t min ̊ C
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
26/43
24
4.2 Módszer
A 6 fajta kísérletét 4 ismétléssel végeztem. Az egyes ismétlések területnagyságához 2x5 m 2 -es
alapterületű parcellákat határoztam meg (12.táblázat), a parcellákon 3-3 sor paradicsom lett vetve, 70-cm-es
sortávolságra. A parcellák közötti művelőutak szélessége 1 m-volt.
12.táblázat. A kísérlet területe a fajták elrendezésével
A kísérletem során feljegyeztem a fajták terméshullámonkénti bogyó hozamát, amelyek
összegzésével a tenyészidőszak végén megkaptam a fajták összes termésmennyiségét. Ezenkívül
feljegyzéseim kiterjedtek a bogyók átlagtömegére, illetve egyes beltartalmi értékek vizsgálatára.
Megfigyeléseim a betegségekkel szembeni ellenállóságra és a szárazságtűrésre összpontosultak. A kísérlet
néhány fontos adatát a 13. táblázatban összegeztem.
A leszedett termésmennyiséget egykaros piaci mérleggel, míg a bogyók átlagtömegét hagyományos
tolósúlyos konyhamérlegen mértem. A bogyók átlagtömegét 3x10 bogyó mérésével kaptam meg.
A bogyók beltartalmi jellemzői közül a cukor-, sav- és szárazanyagtartalom, valamint a bogyó pH
értékét, a becsei széhelyű SP Laboratorija R.t. laboratóriumában vizsgáltattam ki szeptember 11-én. A
paradicsom méretétől függően, a mintán belüli bogyószám 3-4.
13.táblázat.A kísérlet legfontosabb adatai (Becse,2012)
4.2.1 Talajművelés, trágyázás
A termesztéstechnikai munkák első műveleteként az istállótrágyázásra került sor (12.ábra). Ezt a
műveletet az elővetemény (búza) lekerülése után vegeztem el, 40 tonna/ha érett szarvasmarha trágyával,amelyet aztán sekélyen alászántottam (13.ábra). Az őszi szántás előtt a talajminta elemzését végeztettem el.
Bačka NS niski Alparac Lova VF Knjaz Narvik
Lova VF Knjaz Narvik Bačka NS niski Alparac
Narvik Bačka NS niski Alparac Lova VF Knjaz
NS niski Alparac Lova VF Knjaz Narvik Bačka
Elővetemény búza
Vetés április 30
Kelés május 12
Tőszámritkítás május 26
Gyomirtás május 27Első szedés augusztus 17
Utolsó szedés október 8
Szedések száma 7
Növényvédelmi
kezelések száma4
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
27/43
25
Ez alapján 100kg/ha NPK 15:15:15 műtrágyát juttattam ki, amelyet mélyszántással forgattam alá 25-28
cm –es mélységbe. Az istállótrágyának és a talajforgatásnak köszönve még a tél előtt megindul az
egészséges mikrobiológiai élet. A szerves trágyák előnye hogy többnyire tartalmazzák a növények számára
szükséges tápelemeket, s javítják a talaj fizikai és kémiai állapotát.
12.ábra. Istállótrágyázás (Fotó:szerző) 13.ábra. Sekélyszántás (Fotó:szerző)
Március 14-én az első munkálat, a barázdák bezárása, fogas boronával történt. Április 11-én
100kg/ha NPK 15:15:15 műtrágyát szórtam a területre, amelyet kombinátorral dolgoztam be a felső
talajrétegbe, 10-15 cm mélységbe.
4.2.2 Vetés
A vetésre május 30-án került sor, amit a szabadkai SEVER cég által készített mechanikus
tolóvetőgéppel végeztem el (14.ábra). A vetés modja fészkes vetés, folyóméterenként 4-5 csokor,
fészkenként 4-5 vetőmaggal, így a vetőmagszükséglet 1500g/ha.
14.ábra. A szabadkai SEVER tolóvetőgépe (Fotó:szerző)
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
28/43
26
4.2.3 Ápolási munkák
A kelést május 12-13-án jegyezhettem fel, s ekkor a burgonyabogár és répabarkó lehetséges
megjelenéseit figyeltem napi szinten. Május 26-án, kézzel, a paradicsom tövekhez 5 cm-re juttattam ki a
fejtrágyát, ammónium-nitrát formájában, 150 kg/ha mennyiségben, amelyet az egyelés és mechanikai
gyomirtás, kapálás követett. A növényritkítás végső eredménye a folyóméterenkénti 2-2,5 csokor,
csokronként 2 növénnyel.
A paradicsom növényvédelmi szempontból kényes növény. Magvetéstől betakarításig a kórokozók
és kártevők sora veszélyezteti, és a hiányos vagy nem megfelelő növényvédelem részleges vagy teljes
növénypusztulást, terméskiesést okozhat. A növényvédelem május 26-án és június 6-án Champion 50 WG
kijuttatásából állt (25g/100m2 mennyiségben). A virágzás idején, június 20-án történt a második
növényvédelmi eljárás: Ridomil Gold MZ 68 WG-vel, kézi permetezővel, 25g/100m2 töménységgel. Június
21-én megtörtént a másodszori fejtrágyázás 150 kg/ha mennyiséggel. Július 15-én történt az utolsó kezelés.Ekkor Amistar kijuttatása történt meg 10ml/100 m2 mennyiséggel.
A csapadékszegény és meleg időjárási feltételek mellett csupán három alkalommal adódtak a
feltételek a kórokozók megjelenésének. Az első ilyen alkalom május 23-án, másodszor június 6-án,
harmadszor július 14-én, amikor az időjárás viszontagságai a paradicsom fitoftórás (Phytophthora infestans)
és az alternáriás ( Alternaria solani ) betegség fertőzésének kedvezett. A megfelelő védekezéssel a kórokozók
kialakulását meggátoltam.
Az állomány kondícionálását három ízben, levéltrágya formájában végeztem el. Június 7-én és 21-én
Kristalon Specijal 18:18:18 (+3MgO)-val, és július 5-én Kristalon Braon 3+11+38 (+4MgO)-val 50g/10l/100m2 mennyiséggel. A csapadékhiány és a talaj alacsony nedvességtartalma erre komoly indítékot adott, a
paradicsom korlátozott tápanyag ellátásából kifolyólag.
Öntözési lehetőség nem volt, ezt a korlátozást a vegetációs időszak alatti alacsony csapadékhiány,
és a csapadékmentes augusztus csak fokozni tudta.
4.2.4 Betakarítás
Az érett bogyókat, a fajtákra jellegzetes színezettségi állapotban takarítottam be, friss fogyasztásra
és feldolgozásra, befőzésre kerültek. A betakarítás kézzel történt, fajtánként, jelölt műanyag ládákba. Abetakarítást a mérés követte, illetve a szedéshullámonkénti feljegyzés, a bogyók átlagtömegének
meghatározása. Hét alkalommal történt a szedés, az első betakarításra augusztus 17-én, az utolsóra október
5-én került sor. Az egyes betakarítások átlagosan nyolc naponta történtek. A Lova paradicsomfajta fitoftórás
(Phytophthora infestans) megbetegedésének mértékét, a betakarított bogyók és a megbetegedett bogyók
összegének arányából számítottam ki.
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
29/43
27
5. EREDMÉNYEK
5.1 Hozam eredmények
A paradicsom gépesített betakarítása egymenetes szedésnél akkor a legeredményesebb, amikor a
bogyók 80-90%-a beérett. Kézi szedésnél az elhúzódó érés nem jelent gondot, több hullámban történhet,
történik a betakarítás. A 14. táblázatból leolvasható, az egyes szedéshullámok terméshozamának változása.
14.táblázat. A szedésenkénti terméshozam és az össz terméshozam (szerző,2012)
A szedésenkénti termésmennyiség eloszlása egyenletesnek bizonyult, leszámítva a két utolsó
betakarítás bogyóhozamát. A fajták, a szedésenkénti terméshozamcsúcsot, többé-kevésbé a vegetációs
időszakuk hosszának megfelelő időben érték el. A szeptember 19-i szedést négy napos lehűlés (11-13˚C napi
középhőmérséklet) és 10,6 mm csapadék követte, s ez a hűvös idő a következő szedés mennyiségénérzékelhető volt (15.ábra). E mellett a paradicsom 40-50%-a a csapadék következtében a következő
szedésre felrepedezett ezzel rontva piaci értékét.
Az egyes fajták terméshozamának összegzésével kiszámítható az átlagterméshozam, amely 34,63
t/ha. A legmagasabb terméshozamot az Alparac hozta, 40,5 t/ha termésmennyiséggel, a leggyengébbet a
Lova eredményezte 25,8 t/ha mennyiséggel (16.ábra).
fajta hozam kg fajta hozam kg fajta hozam kg fajta hozam kg
NS Niski 47 Alparac 34 Alparac 37 Alparac 33
Alparac 23 Bačka 33 Bačka 33 Bačka 27
Bačka 19 Narvik 28 NS niski 19 Lova VF 25
Narvik 18 NS Niski 18 Knjaz 16 NS Niski 25
Knjaz 8 Knjaz 13 Lova VF 16 Knjaz 16
Lova 4 Lova 8 Narvik 15 Narvik 12
Σ 119 Σ 134 Σ 136 Σ 138
fajta hozam kg fajta hozam kg fajta hozam kg fajta hozam kg
Knjaz 39 Narvik 23 Narvik 20 Alparac 162
Narvik 32 NS niski 10 Lova 19 Bačka 150
Lova 23 Alparac 9 Knjaz 18 Narvik 148
Bačka 19 Knjaz 9 Niski 17 NS Niski 147
Alparac 13 Lova VF 8 Alparac 13 Knjaz 119
NS niski 11 Bačka 7 Bačka 12 Lova 103
Σ 137 Σ 66 Σ 99 Σ 829
augusztus 17 szeptember 3 szeptember 10
szeptember 19 szeptember 28 október 5 Összesen
augusztus 25
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
30/43
28
15.ábra. A paradicsom szedéshullámonkénti termésmennyisége (szerző,2012)
16.ábra. A fajták terméshozamának alakulása (t/ha)(szerző,2012)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
NS Niski
Alparac
Bačka
Narvik
Knjaz
Lova
kg/40m2
VIII.17 VIII.25 IX.3 IX.10 IX.19 XI.28 X.5
Alparac Bačka Narvik NS Niski Knjaz Lova átl.term.
t/ha 40.50 37.80 37.00 36.80 29.90 25.80 34.63
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Paradicsom terméshozamok
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
31/43
29
5.2 A bogyók átlagtömege
A paradicsomnövény a vegetációs idő alatti csapadékhiány következtében 30-50%-kal alacsonyabb
terméshozammal és elaprózott bogyómérettel szolgál. Megfigyeléseim eredményeként a bogyó átlagtömegek
(15.táblázat), a nemesítő által adott értékektől 30-45%-kal kisebb (17.ábra).
15.táblázat. A paradicsombogyó átlagtömegének és a rekeszszámának alakulása (szerző,2012)
17.ábra. A bogyók átlagtömege a nemesítő által adott értékekhez viszonyítva (szerző,2012)
5.2 A fajták fogékonysága a betegségekre
Az betakarítási hullámok alkalmával elkerülhetetlen volt az egyes fajtákon megjelenő fiziológiai
elváltozások és betegségek észrevétele. Az augusztus 17. és 25-én történt betakarítás alkalmával a
Novosadski niski paradicsomfajtán észlelhetőek voltak azok a bogyó színelváltozások (18.ábra), amelyek az
Fajta g Rekeszszám
Bačka 112 3-5
Lova VF 101 5-6
Knjaz 88 4-6
Narvik SPF 85 3-5
NS Niski 78 3-4
Alparac 67 5-6
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
Bačka Narvik SPF Knjaz Lova VF NS Niski Alparac
mért érték
nemesítő ál tal adott érték
gramm
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
32/43
30
érés ideje alatt a tartósan magas, 34 ºC fölötti hőmérsékletnek köszönhetőek. Ilyen körülmények között
megnövekszik a sárgás színanyagok szintézise, mint a karotin és xantofil ugyanakkor a likopin képződés leáll.
18.ábra. A Novosadski niski paradicsombogyó 19.ábra. Vízháztartási zavarok tünete a Narvik
sárga színanyagának túltermelődése (Fotó:szerző) paradicsom bogyóján (Fotó:szerző)
20.ábra. Paradicsomvész (Phytophthora infestans) okozta bogyórothadás (Fotó:szerző)
A szeptember 3-án és 10-én történt betakarításkor a Narvik paradicsomfajtán bibepont f előli
csúcsrothadása volt észlelhető (19.ábra), melynek aránya 20%-os volt a fajtán belüli egészséges bogyókhoz
viszonyítva.
A kései betakarítások alkalmával, szeptember 28., a Lova paradicsomfajta fitoftórás
megbetegedésének kialakulását jegyezhettem fel (20.ábra), amely az október 5-én történt szedéskor vált
számszerűsíthetővé. A kórokozó által fertőzött bogyók értéke 20% volt.
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
33/43
31
5.3 A paradicsom vizsgált beltartalmi értékei
A beltartalmi értékek alakulása elsősorban az időjárás viszontagságainak függvényében alakult,
amelyhez a megfelelő agrotechnikai eljárások összesége és a növény tápanyag ellátottsága is hozzájárulnak.
A laboratóriumi vizsgálatok eredményein (16.táblázat) megfigyelhető a magas szárazanyagtartalom, amely a
megfelelő tenyészterület, nem túlzott sűrű növényállomány, a magas nappali hőmérsékletek, a napos órák
száma és a fényintenzitás, valamint a bogyóképződés időszakától a termésérésig tartó csapadékhiány
eredménye.
16.táblázat. A vizsgált beltartalmi értékek (szerző,2012)
Az íz összhatását a cukor és sav hányadosa határozza meg. Ez az érték 8,5-10 közé esik, a
szárazanyag-sav hányados értéke 15 körüli (16.táblázat). Számos szerző alapján a vízoldható szárazanyag
60-70%-át redukáló cukrok alkotják, ez ad okot arra hogy a szárazanyag-sav hányadosát is kivizsgáljuk. Ha
megvizsgáljuk az ízalkotók egymáshoz viszonyított arányát, láthatjuk hogy a Knjaz és Narvik SPF
szárazanyag-sav hányadosa és a cukor-sav aránya magas savtartalomra utal (21.ábra).
Fajta Alparac Bačka Knjaz NS niski Lova VF Narvik SPF
Vizsgálat típusa Vizsgálatmódszere
Szárazanyagtartalom
(%)6.92 7.28 7.50 6.69 6.77 6.65 Szárítás
Cukortartalom (%) 3.99 3.79 3.11 3.28 3.60 2.52 Luff-Schoorl
Savtartalom (%₀) 0.52 0.52 0.71 0.47 0.44 0.61 Volumetria
pH érték 4.13 4.07 4.02 4.21 4.19 4.06 Potenciometria
Szárazanyag/sav 13.43 14.14 10.56 14.38 15.38 10.98ha az érték 15
körüli az arány jó
Cukor/sav 7.75 7.35 4.38 7.05 8.17 4.17a cukor és sav
aránya 8.5-10
megfelelő
mért érték
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
34/43
32
21.ábra. A szárazanyag-, sav- és cukortartalom alakulása a bogyókban (szerző,2012)
A Narvik SPF paradicsomfajta cukortartalma jelentősen alacsonyabban alakult a többi
paradicsombogyó cukortartalmának ér tékétől.
A savtartalom áttlagosnak tekinthető, a Knjaz és Narvik savtartalma szignifikánsan magasabb lett a
többi fajta savtartalmától.
0.00
1.00
2.00
3.00
4.00
5.00
6.00
7.00
8.00
Alparac Bačka Knj az NS ni ski Lova VF Narvi k SPF
Szárazanyagtartalom (%)
Savtartalom (%₀)
Cukortartalom (%)
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
35/43
33
6. KÖVETKEZTETÉSEK
A szabadföldi paradicsom természtésének feltételei és agrotechnikai eljárásai nagymértékben
befolyásolják a termésmennyiséget, a bogyók átlagtömegét és annak beltartalmi értékeit. A kísérleteimben
megfigyelt fajták terméshozama, az idei aszályos évben alacsony volt. Míg egyes fajták terméshozamakielégítő volt, addig a Knjaz és Lova SPF termésmennyisége jelentősen elmaradt.
A növényállományban a paradicsom fitoftórás megbetegedésének jeleit jegyezhettem fel a kései
betakarítások alkalmával. A fajtákon jelentkező fitoftórás megbetegedés mértéke jelentéktelen volt, azonban a
Lova paradicsom bogyóit jelentős és mérhető kár érte. A fajta habitusából adódóan arra a következtetésre
jutottam, hogy nagyobb tenyészterület biztosítása a megoldás, az állomány jobb átszellőződése céljából,
ezzel korlátozva a betegség kialakulását.
A termesztési körülmények következtében, a talaj alacsony víztartalma, a nyári magas
hőmérsékletek, a levegő alacsony páratartalma, a fokozott párologtatás, a szerény csapadékmennyiség és az
öntözés hiánya a paradicsom vízháztartásában okozott zavart. A Narvik bogyóin csúcsrothadást idézett elő.
Ilyen esetben a levelek a bogyók elől elhasználják a kalciumot. Megállapítható ennek a fajtának a magasabb
kalcium igénye. A Novosadski niski bogyói érzékenységüket mutatták ki a tartósan magas, 34 ºC feletti
hőmérséklet következtében. Az érett bogyók napsütötte oldalán sárga színfoltok voltak láthatóak. A fajta
jellemzője a ritkább lombborítottság.
A növényvédelmi eljárások összeségét tekintve javasolt annak kiegészítése, legalább 1 alkalommal,
az idei időjárás körülményeire vonatkoztatva.
A paradicsomfajták vegetációs idejük és terméshozamuk összefüggésében, arra a megállapodásra
jutottam, a korai- és középkései fajták hozták a jobb termésmennyiséget, a középkései fajtákkal szemben.
Feltehetőleg a lehullt csapadék időpontja volt az, ami ezt befolyásolta.
A cukortartalom értékét a csökkentett vízellátottság és a magas hőmérséklet jelentősen fokozta,
azonban a meglévő abiotikus tényezők a bogyó átlagtömegének rovására szolgáltak. Azonban fontos
megjegyezni azt az észrevételt, ami alapján a kisebb bogyóátlagtömegű fajták szolgáltak magasabb
terméseredménnyel. A Baĉka azonban kivételt képez, ez alól az észrevétel alól. Ezt a fajtát a nagy bogyó
átlagtömeg és magas terméshozam jellemezte.
A Narvik SPF paradicsomfajta jelentősen alacsonyabb cukortartalma valószínűsíthetően
fajtatulajdonság, oka a fajta megjelenési formájában is kereshető.
A beltartalmi értékek kielemzésekor két fajta, a Knjaz és Narvik SPF szárazanyag/sav és
cukortartalom/sav aránya kedvezőtlenül alakult. A három összetevő egymáshoz viszonyított aránya a magas
savtartalomra utal. E két fajta savtartalma kifejezetten magas lett, míg érdekes módon a cukortartalmuk a
kivizsgált fajtákhoz viszonyítva jóval alacsonyabb értéket mutatott. Ebből adódóan a Knjaz és Narvik SPF a
magas savtartalom miatt fanyarabb ízű volt. Ez a Knjaz paradicsom esetében fajtára jellemző tulajdonság.
Termésmennyiség szempontjából elfogadott az a tény, hogy a paradicsom öntözés nélkül,gazdaságosan nem termeszthető. A vegetációs időszakban lehullott csapadékmennyiség– sok éves átlag
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
36/43
34
tekintetében – 100 mm-rel volt kevesebb, mint a paradicsom vízigénye. Munkám egyértelműen alátámasztja
mindezt. Az irodalom szerint a paradicsomtermesztés 50 tonna/ha hozam felett gazdaságos, melyet
kísérletem során megközelítettem, azonban öntözés hiányában nem érhettem el. A fajták között jelentős
különbséget tapasztaltam, melynek révén az Alparac, Backa és Lova VF fajtákat további vizsgálatra ajánlom.
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
37/43
35
7. ÖSSZEFOGLALÁS
Kevés azon növényeink száma, melyeknek termése oly széles körben felhasználható mint a
paradicsom. A tetszetős külső, a frissítő és savanykás-édeskés íz, és beltartalmi értéke hozzájárultak a
széleskörű felhasználásához. Európában a paradicsom a zöldségfélék fogyasztásának 10 % -át teszi ki a(Popović, 1989).
Gazdasági és táplálkozási jelentőségénél fogva sok országban termelik friss fogyasztásra és
konzervkészítmények előállítására (Farkas, 1994). Világméretű térhódítása visszavezethető a
nyersanyagtermelésre, és az arra szerveződő feldolgozóiparban dolgozók megélhetésének biztosítására.
(Hodossi, 2009).
Szakdolgozatomban különféle paradicsomfajtákat hasonlítottam össze és értékeltem. Az
összehasonlításban szereplő fajták közötti egyes értékmérő tulajdonságokat vizsgáltam: néhány beltartalmi
értéket, a betegségekkel szembeni ellenállóságot, illetve érzékenységet, illetve az időjárás viszontagságaihoz
való alkalmazkodást, ahol is a hangsúly a szárazsággal szembeni tolerancián volt. A fajtaösszehasonlítást
szerbiai fajtákkal végeztem öntözetlen területen.
Eredményeim alapján a következőkre jutottam:
Megfigyeléseimben szerepelt korai és középkései fajtáknál jobb termésátlagot
jegyezhettem fel mint a középkorai fajtáknál.
A fajtaösszehasonlító kísérletben a hat paradicsomfajta termésátlaga 34,63t/ha. A
legmagasabb terméshozamú az Alparac 40,5t/ha és a leggyengébb a Lova 25,8t/ha. A kétterméshozam különbsége 14,7t/ha.
A szedésenkénti termésmennyiség eloszlása egyenletesnek bizonyult, a szeptember végi
lehűlésig. A fajták többé-kevésbé tenyészidejük hosszának megfelelő időpontjában adták
le a terméshozam maximumát.
A bogyó-átlagtömeg arányosan csökkent az időjárás viszonttagságainak függvényében, a
nemesítő által adott értékekhez viszonyítva. Az apróbb bogyóméretű fajták produkálták a
magasabb terméshozamot. Ez alól a Baĉka a kivétel, a legnagyobb bogyó átlagtömegével
a terméshozama 37,8t/ha. A bogyók beltartalmi értékeinek meghatározásakor a fajták a várt eredményt produkálták,
azonban a Knjaz és Narvik szárazanyag/sav és cukortartalom/sav hányadosa elmarad az
optimális értékektől.
A Narvik kifejezetten érzékeny a vízellátottságra, az adott körülmények között
csúcsrothadásra hajlamos, ami kalcium levéltrágyázással megelőzhető. A Lova a fitoftórás
megbetegedésre, a többi fajtához viszonyítva, érzékenységét tükrözte az idény végén, a
megelőző növényvédelem ellenére. A Novosadski niski bogyójának likopin képződése
korlátozódott a magas nappali hőmérsékletek következtében.
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
38/43
36
Szerbia agroökológiai feltételei igen kedvezőek a paradicsomtermesztés szempontjából. Az öntözés
a különböző energiaforrások árainak növekedésével egyre inkább fokozza a termesztési költségeket,
azonban a paradicsom jelentős terméstöblettel hálálja meg azt. Csapadékszegény években, öntözetlen
területen, 50t/ha feletti terméshozam nem, vagy ritkán érhető el.
Hosszú évek tapasztalatai és időjárásainak adatai alapján a vetést április közepén meg kell kezdeni,
és azt május 1-ig be kell fejezni.A paradicsomtermesztésben, az öntözés, a korszerű fajtahasználat, a
megfelelő alkalmazott agrotechnika, és a megfelelő növényvédelmi eljárások a magas terméshozamok
elérését biztosítják. Az öntözés igen fontos eljárás, mert magas hozam csak rendszeres és szabályos
vízellátással érhető el. A korszerű fajtahasználat, a termésbiztonságot, ezen belül a betegség -ellenállóságot
és termőképességet foglalja magába, amit az új nemesítésű fajták biztosítanak. A paradicsom
termesztésének sikere a teljeskör ű növényvédelmi eljárások szakszer ű alkalmazásában van.
8/16/2019 Paradicsomfajták Értékelése Szabadföldi Termesztéstechnológiában
39/43
37
8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönettel tartozom Dr. Gyúrós Jánosnak, tanulmányi éveim alatt kifejtett odaadó munkájáért,
konzulens tanáromnak Dr. Pap Zoltánnak, és Kőrösi Sóti Beátának, a szakdolgozatom elk�
Recommended