Embed Size (px)
Citation preview
A 21. századi tanulás tervezés
2014. május 21.
Pécs
Tanítás a 21. században
Milyen készségekre lesz szüksége a ma iskolásának?
• ITL Research egy sokéves nemzetközi kutatási program - 7 ország – 2011 jelentés
• 21. századi tanulás tervezéséhez segítség a 21CLD
Tudásépítés
IKT használat
Együttműködés
Problémamegoldás
Önszabályozás
21. Század i készségek /tanórák
irodalom nyelvtan fizika kémia
Tudásépítés 2 3 2 1
Együttműködés 3 4 1 5
IKT használat 2 2 3 1
Problémamegoldás 2 1 2 1
Önszabályozás 1 1 1 1
Kódolás 1-4
Tudásépítés akkor történik, amikor a diákok az új és a meglévő ismereteiket úgy ötvözik, hogy abból számukra új gondolatok és értelmezések jönnek létre. Nem történik tudásépítés, ha egyszerűen csak reprodukálnak valamilyen ismeretet, amit hallottak, olvastak, gyűjtöttek. A tudásépítés során a diákok értelmeznek, elemeznek, szintetizálnak és értékelnek.
Milyen mértékben ösztönözte a feladat a diákokat arra, hogy maguk alkossanak új tudást?Ez a tudás tantárgyakon átívelő?
A tevékenység során rutin tevékenységeket kell végezniük vagy olyan információkat kell reprodukálniuk, amit hallottak vagy olvastak. A tevékenység alatt NEM építenek tudást értelmezéssel, elemzéssel, szintetizálással vagy
értékeléssel.
A tevékenység során a diákok ugyan valamilyen mértékben építenek maguk új tudást,
DE nem ez a tevékenység fő követelménye. A tevékenység nagyját el tudják végezni rutin tevékenységekkel vagy olyan információk reprodukciójával, amit hallottak vagy olvastak.
A tevékenység fő követelménye a tudásépítés, egyetlen tantárgyon belül.
A tevékenység fő követelménye a tudásépítés.
A tevékenység tantárgyak közötti; a tanulási célok egynél több tantárgy anyagára, ismereteire vagy módszereire irányulnak.
Az együttműködés magasabb szintjein a diákok közös felelősséget viselnek a munkájukért és a tevékenység lehetőséget ad számukra, hogy elsajátítsanak fontos együttműködési készségeket: tárgyaljanak, osszák fel a munkát, figyeljenek mások gondolataira és a többféle gondolatot képesek legyenek koherens egésszé kovácsolni.
Együtt kellett dolgozniuk a feladat során?Közös felelősséget viseltek a munkájukért?Kellett érdemi döntéseket hozniuk a munka során?
A tevékenységben NEM szerepel csoportos vagy páros munka, a diákok egyénileg dolgoznak.
A tevékenységben szerepel közös munka,
DE nem viselnek közös felelősséget a munkájukért.
A tevékenység során kollaborálniuk kell
ÉS közös felelősséget viselnek a munka végeredményéért vagy a végtermékért.
DE nincs szükség arra, hogy közösen hozzanak meg érdemi döntéseket.
A diákok közös felelősséget viselnek a tevékenység végeredményéért (végső termékéért)
ÉS a tevékenység során érdemi közös döntéseket kell hozniuk a munkájuk tartalmát, folyamatát vagy végeredményét illetően.
Hogyan használják a diákok az IKT eszközöket, azok használata a tudásépítést segíti-e és ez a tudásépítés elvégezhető lenne-e az IKT eszközök nélkül is. IKT eszközök közé tartoznak a számítógépek, videokamerák, okostelefonok, szavazórendszerek stb.
Megköveteli a tevékenység, hogy a diákok IKT eszközöket használjanak a tudásépítéshez? Az IKT eszközök olyan tudásépítési lehetőségeket adnak, amik ezek nélkül az eszközök nélkül nem lennének lehetségesek?
A diákoknak NINCS lehetősége IKT eszközt használni a tevékenységben.
A diákok használhatnak IKT eszközt,
DE az IKT eszköz használata nem szolgálja a tudásépítést.
A diákok használnak IKT eszközt a tudásépítéshez,
DE ugyanezt megtehetnék az IKT eszköz nélkül is..
A diákok arra használják az IKT eszközt, hogy új tudást építsenek,
ÉS olyan módon, ami nem lenne lehetséges az IKT eszköz nélkül.
Problémamegoldás: A hagyományos iskolai környezetben az iskolai tevékenységek elválnak mindattól, amit a diákok az iskolán kívül tapasztalnak és csinálnak. Ebben az esetben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen mértékben dolgoznak a diákok a valós életből vett helyzetekkel és adatokkal. Azok a tevékenységek érnek el magas értéket ebből a szempontból, ahol a diákok a feladat végrehajtásához nem elegendőek a meglévő ismeretek és a korábban elsajátított eljárások. A diákok az iskolától független valós problémákat oldjanak meg, lehetőséget adnak az innovációra azáltal, hogy a megoldásaikat valós helyzetekben ki is próbálhatják.
A tevékenység során szembesülnek valamilyen megoldandó problémával a diákok? Ez a probléma létező és valós?Megpróbálják megvalósítani is a megoldásukat?
A tevékenységnek nem a problémamegoldás a fő követelménye.
NEM vagy alig kell olyan feladaton dolgozniuk, amire nem ismerik a választ vagy a követendő eljárást.
A tevékenység fő követelménye a probléma megoldás,
DE a probléma nem valós.
A tevékenység fő követelménye a probléma megoldás.
ÉS diákok olyan problémán dolgoznak, ami létezik a valós életben,
DE nem kell a megoldásukat alkalmazniuk az iskolán kívül.
A diákok fő tevékenysége a problémamegoldás
ÉS a probléma valós, az életből vett
ÉS a diákok megoldását alkalmazni is próbálják, ami értéket hordoz mások számára.
Azok a feladatok, amik a lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy elsajátítsák az önszabályozás képességét legalább egy héten át tartanak és megkívánják a diákoktól, hogy egy megszabott feladatterv szerint haladjanak.
Hosszú távú a tevékenység? Lehetőséget kapnak a diákok hogy megszervezzék és értékeljék a saját munkájukat?
A tevékenységet egy hétnél rövidebb idő alatt el lehet végezni.
A tevékenység legalább egy hétig tart,
DE a diákok nem kapják meg az értékelés szempontjait munkájuk benyújtása előtt
ÉS a diákoknak nincs lehetőségük arra, hogy tervezzék a saját munkájukat.
A tevékenység legalább egy hétig tart,
DE a diákok nem kapják meg az értékelés szempontjait munkájuk benyújtása előtt
VAGY a diákoknak nincs lehetőségük arra, hogy tervezzék a saját munkájukat.
A tevékenység legalább egy hétig tart,
ÉS a diákok megkapják az értékelés szempontjait munkájuk benyújtása előtt,
ÉS a diákoknak tervezhetik a saját munkájukat.
Elolvasnak egy könyvet (szépirodalom, amelyben a
bevándorlók életét, nehézségeit ismerhetik
meg)
Interjút készítenek egy, a környékükön lakó,
bevándorlóval.
Az interjú alapján (amit lehet egyénileg, vagy párban is készíteni), a
diákok írtak egy verset, amit megosztottak egymással.
A diákok segítették, kommentálták egymás
verseit.
Végül a diákok beadták az elkészült, végleges verseket.
Ház a Mango utcában (USA)
Mit jelent bevándorlónak lenni?
A diákok elolvasnak egy bekezdést a könyvből, amely a témáról szól
Az órán a könyv alapján kellett egy feladatlapon
található kérdésekre megadni a választ.
Ezt a diákok következő óra elején beadták a
tanárnak.
Talajerózió, avagy a víz pusztító hatása
A diákok megkapott anyagokból egy
katapultot építettek csoportokban.
Ehhez számításokat végeztek.
A számításokat, illetve a katapult
modellezését számítógépen készítik
A megépített katapulttal 3
próbalövést adhattak le.
Az értékelés az alapján történt, hogy milyen
messzire repült a golyó a katapultból.
Katapult tervezés
Rövid interjút készítenek a diákok több szaktanárral, megkérdezik
őket, hogy szerintük kik kerülhetnek a listára.
Internetes kereséssel tovább bővítik a listát.
A csoportban közösen eldöntik, hogy a különböző területeken
működő hírességek milyen szempont alapján hasonlíthatóak
össze, majd egy közös blogon közzéteszi minden csoport az
eredményt.
Elolvassák egymás blogposztjait, majd a különböző csoportok
egymással is megvitatják a kérdést, érvelnek az ’ő embereik’ mellett.
A többi csoport érveit meghallgatva átalakíthatja minden
csoport a listát, majd elkészíti Autocollage-ban a végleges képet,
amit közzétesz a blogban.
Az eredmény: érdekes gyűjtemény érdekes magyarokról (akár más
nyelveken).
Híres magyarokA diákok feladata, hogy egy képmontázsra összegyűjtsék azokat a magyarokat, akik jelentős hatással voltak a világra. Mindezt csoportban teszik, a csoportban mindenkinek lesz egy szakterülete.
KÓDOLÁSMangó
utcaTalajerózió Katapult
Híres magyarok
Tudás-építés
Együtt-működés
IKT használat
Problémamegoldás
Önszabá-lyozás
TanárblogMicrosoft IKT akadémia
Innovatív Pedagógus ProgramVirtuális Egyetem - Web 2.0 és IKT-eszközök módszertana
http://hamisciprus.blogspot.hu/
