View
6
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 1 / 23 Takács György 2007
ÉÉRRTTÉÉKKTTEERREEMMTTŐŐ FFOOLLYYAAMMAATTOOKK MMEENNEEDDZZSSMMEENNTTJJEE
1 Bevezetés Bármely cél elérése csak tudatos emberi tevékenységek láncolatával, folyamatokkal lehet-séges. Az emberek a célirányos tevékenységeik során eszközöket használnak fel és egy-mással együttműködve szervezetet alkotnak. A szervezés alapkövetelménye a „célok – folyamatok – szervezetek” hatásos és hatékony kialakítása ill. fenntartása. A különböző társadalmi gazdasági körülmények között változtak az elérendő célok, és en-nek megfelelően alakultak, változtak a szervezeti folyamatok is. A gyorsan változó piac, a bonyolult vállalatközi kapcsolatok és az egyre jobban terjedő globalizáció miatt előtérbe került az üzleti folyamat fogalma, amely konkrétan egy termék vagy szolgáltatás érdeké-ben végzett lépések sorozata. Ehhez járult Goldratt elmélete, amely szerint egy vállalat működésének fő célja, hogy mi-nél több pénzt termeljen most és a jövőben egyaránt, minden más (pl.:vevők, minőség, idő, költségek, erőforrások) csak fontos eszköznek tekintendők az alapcél eléréséhez. Ez az OPT (Optimised Production Technology) menedzsmentfilozófia. A kibocsátás pl. a pénzbeáramlás üteme; a készlet a kibocsátás érdekében az erőforrásokba fektetett pénz-mennyiség; a működési költség pedig az a pénzmennyiség, amely egy adott időinterval-lumban ahhoz szükséges, hogy a készleteket kibocsátássá változtassa. Mindezek következtében szükségessé vált a folyamatok értékalkotó jellegének vizsgálata, különös tekintettel a vállalat szervezeti keretein is átnyúló értéklánc figyelembe vételére. „Az értékteremtő folyamat erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a cél-ból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsanak elő. ” Az érték átadása a fogyasztónak (ellenérték fejében) egy komplex folyamatrendszer végeredménye, amelynek megfelelő szerkezete és működése a pénztermelő üzleti vállalkozás kritikus sikertényezője. Az érték létrehozása e komplex folyamatrendszer egyes fázisaiban történik meg, s ezt az alkotóte-vékenységet igen jól reprezentálja az értékteremtés fogalma, amely egységbe foglalja az értéklánc mentén az értékképzés - érték termelés - értéknövelés - érték alkotás - értékala-kítás - ,stb. fázisok eredményeit:
• a használati érték, azaz a termék speciális igényt kielégítő tulajdonságai, para-méterei; ( termelés és szolgáltatás)
• a helyzetérték, azaz,hogy a termék ott van az igényfelmerülés színhelyén; ( logisztika)
• az időérték, azaz,hogy a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény felmerül. ( logisztika)
Ezeket az értékösszetevőket az értékképző, értékteremtő folyamatok együttesen képesek nyújtani a vásárlóknak. A fenti folyamatok összetettek és sok részfolyamatból állnak. Számos olyan folyamat van azonban a gyakorlatban, amelyek szükségesek az adott mű-ködéshez (pl.: mozgatás, tesztelés, irányítás, tárolás, részellenőrzés, stb.), de látszólag nem járulnak hozzá az értéknöveléshez. Kérdés: mikor nem minősül egy folyamat értékte-remtőnek, de erre nincs egyértelmű válasz.
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 2 / 23 Takács György 2007
2 Rendszerek és folyamatok (Lásd melléklet!)
3 Az értékteremtő folyamat A piacgazdaság alapvető szervezeti egysége a vállalat, az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, mely arra szerveződött, hogy fogyasztói igényt elégítsen ki nyereség elérése mel-lett.. A sikeres vállalkozásnak a következő három dolgot kell - döntéseiben, működésében, fejlesztéseiben, stb. állandóan - szem előtt tartania:
• Gazdaságosság (a bevételek és kiadások aránya, nyereség elérése),
• Eredményesség („jót csinálni”),
• Hatékonyság („jól csinálni”). A hatékonyság azonban kettős irányultságú, azaz az adott üzleti tevékenység:
• Mennyire segíti a fogyasztók igényeinek kielégítését?
• Mennyivel járul hozzá a vállalat nyereségességéhez? Az értékteremtő folyamatok a vállalati képességekre támaszkodnak, a fogyasztói igények kielégítésére törekszenek azáltal, hogy megválaszolják a vállalat küldetésének (missziójá-nak) alapkérdéseit:
• melyek / kik a fogyasztóik: KINEK
• milyen igényeiket: MIT
• milyen módon: HOGYAN kívánja a vállalat kielégíteni.
3.1 A fogyasztói igények kielégítése A fogyasztói igény „olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belül végzett munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni”. Lé-nyeges jellemzője még, hogy fizetőképes, azaz képes és hajlandó fizetni a termékért / szolgáltatásért. A fogyasztó szubjektív véleménye a termék / szolgáltatás várakozásának való megfelelé-séről az un. fogyasztói érték:
• fogyasztó specifikus ( minőség fogalma)
• változó (térben és időben)
• folyamatos ráhatás alatt áll (a többi fogyasztó véleménye)
• befolyásolja a termék jelenlegi és jövőbeni keresletét ( (vásárlás előtti várakozá-sok / utáni tapasztalat) vevői elégedettség)
A fogyasztói érték dimenziói: • Használati érték: a termék azon tulajdonságainak összessége, amelyek
igénykielégítésre alkalmassá teszik (pl.: kés éle, markolata, rozsdamentessége, stb.).
• Hely érték: a termék a fogyasztó számára térben elérhető.
• Idő érték: a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény jelentkezik (a fogyasztó „hajlandó” várni).
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 3 / 23 Takács György 2007
• Tulajdon érték: a termék tulajdonosának rendelkezési joga (hatalma) van a ter-mék felett.
Az értékteremtő folyamatok fő komponensei: • Termelés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra a
célra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre
• Szolgáltatás: erőforrás felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre.
• Logisztika: az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek rendelkezésre állásának biztosítása.
A létrehozott termék / szolgáltatás jellemzői:
TERMÉK SZOLGÁLTATÁS
megfogható megfoghatatlan raktározható a gyártónál és felhaszná-
lónál a felhasználónál nem tárolható, a szol-gáltatónál készenléti állapot szükséges
egyedi, sorozat, tömeg tartalmaz egyedi sajátosságokat széles igényekre helyi igényekre
laza kapcsolat a végfelhasználóval erős kapcsolat a klienssel összetett folyamat egyszerű folyamat
ember - gép rendszer ember - ember rendszer az igények hosszabb távú változása az igények rövidebb távú változása
a termelékenység könnyebben mérhető a termelékenység nehezebben mérhető minőségi előírások meghatározhatók minőségi előírások nehezen meghatá-
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 4 / 23 Takács György 2007
rozhatók a vevőnek jól definiált célja van a vevőnek nehezen definiálható a célja a folyamat előre meghatározott a folyamat a kiszolgálás során változhat
kereskedelem közbeiktatása intenzív kapcsolat a vevővel utólagos visszajelzés a vevőtől azonnali visszajelzés a vevőtől
3.2 Vállalati képességek A vállalati képességek a MIT és HOGYAN kérdéséhez kapcsolódnak, azaz a fogyasztói igénykielégítés során kielégítő-e, amit tesz = hatékonyság és kielégítő-e ahogyan teszi = gazdaságosság. A vállalati képességek közvetlenül meghatározzák, hogy mit képes ajánlani a fogyasztók-nak, és milyen tevékenységi rendszeren keresztül történik az igénykielégítés. Ez szorosan összefügg a minőség fogalmával: „egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vevők és más érdekelt felek követelmé-nyeit.” (ISO 9001:2001) A vállalati képességek két oldalról is tekinthetők:
• Kimeneti oldalon: milyen termékeket tud a vállalat a fogyasztóknak ajánlani.
• Bemeneti oldalon: milyen tevékenységek elvégzéséhez rendelkezik a szükséges / elégséges feltételekkel.
A képességeknél döntő szempont, hogy mit tud másoknál (piaci versenytársak) jobban végrehajtani. A vállalatok versenystratégiájukat meghatározó azon képességeit, melyekkel a fogyasztói megrendeléseket el tudják nyerni, lényegi képességeknek (versenyképes-ségnek) nevezzük.
3.3 Folyamatok A folyamat olyan kölcsönös kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek soro-zata, amely eredményekké alakítja a bevitelt (ISO 9000:2000). A vevő - rendszerint - készséggel fizet az értékteremtéssel járó főfolyamatért – illetve an-nak eredményéért -, azonban ez nem érvényes az irányítási és támogató folyamatokra! A fő folyamat –a vezetési és támogató folyamatok révén - az alábbi jellemzőkkel bír:
• értékteremtő,
• a folyamat elején és végén – általában – a külső vevő áll,
• közvetlen vevő irányultságú és kihatású,
• lényegesen hozzájárul a sikerességhez, valamint a vevők megelégedettségéhez,
• a vevő kész a folyamat kimenetéért fizetni. Az értékteremtő folyamatok a vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálását va-lósítják meg. Az erőforrások csoportosítása:
• Pénzügyi erőforrások,
• Munkavállalók: • meg kell határozni a tevékenységeket végrehajtók kompetenciáját, • megfelelő képzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező sze-
mélyzetet kell alkalmazni, • képzési terveket kell készíteni (képzettségi szükségletek, képzési hatékony-
ság).
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 5 / 23 Takács György 2007
• Információk: melyek a folyamatok vezérléséhez, a megfelelő termékek / szolgálta-tások előállításához szükségesek,
• Infrastruktúra: a megfelelő termékek / szolgáltatások előállításához szükséges inf-rastruktúra („HW + SW”),
• Munkahelyi környezet,
• Beszállítók, partnerek. Az EFM folyamatok hármas tagolásúak:
• Anyagi folyamatrendszer: egy irányban halad, cél a vevői igény kielégítése, vég-eredménye termék / szolgáltatás.
• Információs folyamatrendszer: kétirányú áramlás, a visszafelé a vevőtől a szállító-ig illetve az anyagi folyamatok előrehaladásával párhuzamosan.
• Értékáramlási folyamatrendszer: a termelés egymást követő szakaszaival a létre-jövő termékek egyre értékesebbé válnak.
Az értékteremtő folyamatok az áramlásokon (alapanyag, félkész termék, késztermék - in-formációk – érték) keresztül valósul meg. Ahol ezen áramlásokban térben / időben / szer-vezeti okból szakadás / várakozás van, készletek képződnek (fizikai / gazdasági).
4 Az ÉFM szerkezete A szükséglet kielégítésnek megfelelő tevékenységek a szerint szerveződnek, hogy azok elvégzéséhez és piaci cseréjéhez milyen költségek kapcsolódnak. Az értéklánc a vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolása egy vállalaton belül. Az ellátási lánc az értéklánc anyagi folyamatának megvalósulása több vállalat egymáshoz kapcsolódása révén, melynek célja a gyártás és ellátás összekapcsolása a nyersanyagok-tól a végső felhasználónak készült végtermékig.
A vállalat infrastruktúrájaHumán erőforrás gazdálkodás
Technológia fejlesztésBeszerzés
Elsődleges tevékenységek
Támogató tevékenységek
Szállítók értéklánca
Vevők értéklánca
5 A termelési és logisztikai stratégia
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 6 / 23 Takács György 2007
5.1 Tartalma
A termelési / logisztikai stratégia feladata az értékteremtő rendszer • struktúrájának kialakítása,
• szabályainak, normáinak meghatározása, valamint
• a cég stratégiai céljainak megfelelő befolyásolása.
A termelési és logisztikai stratégia származtatása és döntési területei
5.1.1 A cég működésére ható tényezők
• információs társadalom és annak „vívmányai”,
• gyorsuló technológiai fejlődés (termékélettartam rövidülése, „ráncfelvarrás”),
• globalizáció, multinacionalitás,
• környezetvédelem,
• tudásalapú gazdaság.
Külső környezet • gazdaság állapota • iparági sajátosságok • versenyhelyzet • technológia
Vállalati stratégia A versenyelőny forrásai
• ár • rugalmasság • minőség
• megbízhatóság • szolgáltatás
Vállalati képességek • erőforrások • szaktudás • termékek
• gépek • eljárások
Marketing-stratégia célpiacok
marketing-mix
Termelési és logiszti-kai stratégia
költséghatékonyság
versenyhatékonyság
Innovációs stratégia
termék
technológia
Egyéb straté-giák
Strukturális döntések • gyártani vagy vásárolni • folyamatválasztás • létesítmény elhelyezés • létesítmény berendezés • technológiaválasztás
Infrastrukturális döntések • terméktervezési és termelési-logisztikai
rendszer összehangolása • információs rendszer kialakítása • terméktervezési és –irányítási rendszer kivá-
lasztása • szervezeti és munkaügyi feltételek kialakítá-
sa • minőségügyi szabályok rögzítése • teljesítménymérés
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 7 / 23 Takács György 2007
5.1.2 Vállalaton belüli értékteremtés
• vevőkiszolgálás és tényezői,
• vevőszolgálat.
5.2 Piaci értékteremtés (lásd termékfogalom) A vállalati stratégia a versenyelőnyre épít, mely az alábbi öt tényező komplex függvénye.
Képesítő kritérium: amikor egy versenyelőny a piacra lépés illetve a versenyben maradás feltételévé válik (pl.: minőség, rugalmasság) Rendeléselnyerési kritérium: amivel egy cég a piacon megrendelést nyer el (marketing, PR fontossága a versenyelőnyök mellett).
Versenyelőny források
Ár Profit elérése erős
árversenyben
Minőség Megfelelő termékek kí-
nálása • termékteljesítmény
• konformitás • esztétikai megjelenés
• termék - megbízhatóság • javíthatóság
• termék - élettartam • karbantarthatóság
Szolgáltatás Kiegészítő szolgáltatá-
sok nyújtása • tranzakció előtti elemek • tranzakció alatti elemek • tranzakció utáni elemek • számlázás rendje, stb.
Rugalmasság Gyors reagálás a változá-
sokra • termékrugalmasság
• mennyiségi rugalmasság • időbeli rugalmasság
Megbízhatóság Szerződésben rögzített
feltételek betartása • szállítás időbeli pontossága• mennyiségi megfelelés • minőségi megfelelés • számlázás rendje, stb.
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 8 / 23 Takács György 2007
5.2.1 Ár Lehetséges megoldások:
• Nagy volumen – kis haszon
• Költségcsökkentés – árcsökkentés
• Méretgazdaságosság
• Teljes költség koncepció
• Tanulási görbe befolyásolása, stb
5.2.2 Rugalmasság A rugalmasság a változásokra való reagálás képessége és készsége.
• Termék: terméktermelési terv változtatási hajlandóság, új termék bevezetése
• Mennyiség: összes mennyiségre / termék portfolióra illetve termékválasztékra / egyedi termékre
• Időbeli: gyors reagálás, határidő módosítás.
5.2.3 Minőség A minőség tulajdonságok feletti tulajdonság (entitás / totalitás), elemei (pl.):
• Teljesítmény
• Konformitás
• Esztétika
• Megbízhatóság
• Javíthatóság
• Élettartam
• Karbantarthatóság
5.2.4 Megbízhatóság (szállítási) Időbeli pontosság vevői igényre / visszaigazoltra / szerződésre
5.2.5 Szolgáltatások Vásárlás előtti elemek:
• Vevőkiszolgálási politika
• Szervezeti felépítés
• Hiánycikkek aránya
• Vásárlói tájékoztatók szervezése Vásárláshoz kapcsolódó elemek:
• Megrendelési információképesség
• Megrendelési ciklus idő
• A szállítások gyorsítása
• A rendszer pontossága
• A megrendelési kényelem
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 9 / 23 Takács György 2007
• Termékhelyettesítés Vásárlás utáni elemek:
• Beállítás, jótállás, javítások, alkatrészek biztosítása
• Termékkövetés, módosítások
• Vásárlói követelések, panaszok és visszatérítések
5.2.6 Stratégiai döntések Az összvállalati stratégia elemei és folyamata: vízió misszió politika stratégia taktika célok prioritások tevé-
kenységek eredmények következmények. Az anyagi folyamatok stratégiai döntései két csoportra oszthatók(lásd fentebb):
• strukturális döntések
• infrastrukturális döntések
5.3 „Make or Buy” Különböző kritériumok szólnak a döntés mellett és ellen, az összesített döntési kritériu-mok:
• Üzleti célok
• A versenyelőny forrásai
• Az adott elem stratégiai jelentősége
• Határidőre történő teljesítés, gyorsaság, átfutási idő
• Biztonság, rendelkezésre állás
• Műszaki / technológiai megfelel(tet)és
• Ár, fizetési módok A gyártás tényezői:
• A termék – várható élettartama
• Méretgazdaságosság
• Erőforrások megfelelősége
• Más / helyettesítő termékek A vásárlás tényezői:
• A szállító jellemzői, versenyképessége
• A szállító biztonsági jellemzői, ellenőrzési / MIR rendszere Lényeges lehetőség a „Make or Buy” mellett az un. „Outsourcing” (erőforrás kihelyezés / kiszervezés), mely nem egy termék / alkatrész, hanem egy belső vállalati tevékenység kihelyezése más gyártóhoz / szolgáltatóhoz.
5.4 Folyamatválasztás A termelési folyamatok két alaptípusa:
• Folyamatrendszer: a termék előállítása során egy összefüggő láncon (termelési egységeken) halad végig.
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 10 / 23 Takács György 2007
• Műhelyrendszer: az azonos műveleteket végző termelési egységek (gépek / dol-gozók) egy-egy műhelyben tevékenykednek.
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 11 / 23 Takács György 2007
5.4.1 Folyamattípusok jellemzői Műhelyrendszer Projekt Egyedi gyártás Sorozat-gyártás Folyamat-
rendszer Folyamat-ipar
Termék ill. szolgáltatás jellemzők Termék jellege speciális speciális → standard standard Termékválaszték sokszínű nagy → kicsi kicsi Megrendelések mérete egy egy → nagy nagyon nagy Gépek átállítás igénye nagy nagy → kicsi semmi Innováció aránya termék termék → folyamat folyamat A szervezet "terméke" képesség képesség → standard termék standard termék
Jellemző rendelésnyerő kritérium képesség, ren-delésteljesítési
idő
képesség, ren-delésteljesítési
idő
→ ár ár
Jellemző képesítő kritérium szállítási meg-bízhatóság, ár
szállítási meg-bízhatóság, ár
→ szállítási meg-bízhatóság, mi-
nőség
szállítási meg-bízhatóság, mi-
nőség
Termelési rendszer jellemzők
Technológia jellege univerzális univerzális általános célú célgép célgép Folyamat rugalmassága rugalmas rugalmas → rugalmatlan rugalmatlan Átállítások száma sok sok → kevés kevés Átállítások költsége változó kicsi → nagy nagyon nagy Termeléskontroll fő mutatója rendelés helyze-
te rendelés helyze-
te → anyagáramlás anyagáramlás
Termeléskontroll bonyolultsági foka
bonyolult bonyolult nagyon bonyolult könnyű egyszerű
Kapacitásváltozás jellege szakaszos szakaszos → nagy lépések új létesítmény Leállások hatása változó kicsi → nagy óriási
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 12 / 23 Takács György 2007
Beruházás és költség jellemzők Beruházás mértéke változó kicsi → nagy nagy Méretgazdaságosság kevés nincs → sok sok Közvetlen munkaerő költség nagy nagy → kicsi kicsi Anyagköltség változó kicsi → nagy nagy Általános költség kicsi kicsi → nagy nagy Lehetőség a költségcsökkentésre kicsi kicsi → nagy nagy Költsgéellenőrzés alapja szerződés minden munka → kibocsátás kibocsátás
Szervezeti jellemzők
Beszállítói kapcsolat változó informális → formális hosszú távú szerz.
Szervezet jellege vállalkozói vállalkozói → bürokratikus bürokratikus Szakképzettségi igény nagy nagy → kicsi nagy Szakképzettség jellege technikai technikai → manuális technikai
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 13 / 23 Takács György 2007
5.4.2 Termék – folyamat mátrix
Alacsony volumenEgxféle termék
Alacsony volumenTöbbféle termék
Közepes volumenNéhány fo termék
Nagy volumenSzabványos
termék
Folyamatos anyagáram
Kapcsolt tételek árama
Nem kapcsolt tételek árama
Batch (kötegelt)
RugalmasságMinoség
MegbízhatóságKöltség
Termék jellemzok /Folyamat jellemzok
Toke
-köl
tség
tech
noló
giai
vál
tozt
atás
vert
ikál
is in
tegr
áció
Ruga
lmas
ság
min
oség
ütem
ezés
Folyamatos
Soros
Szakaszos
Egyedi
Projekt
Kiadás jellegű költségek
Haszonáldozati költségek
5.4.2.1 Technológiaválasztás Hosszú távú megfontolt döntést feltételez:
• Elsüllyedt költség
• Versenytársak lépései
• Gazdasági szempontok „elsődlegessége” a műszaki szempontok mellett
• A gyártott termékek jellege, célpiaca (marketing információk)
• Szempontok: beruházási volumen, hitelek, termékminőség, munkaerőigény, átál-lás, karbantartás, avulás, stb.
5.4.2.2 Létesítmény elhelyezés / berendezés A döntés utolsó eleme, előtte meghatározandó:
• Kapacitásigény
• Meglevő kapacitások mérete és minősége
• Kapcsolódás a meglevő telephelyekhez
• Várható jövőbeli kereslet Gazdasági és logisztikai szempontok szerinti elemzések és számítások szükségesek.
5.4.2.3 Ellátási lánc menedzsment (lásd következő félév / PPT anyag)
5.4.2.4 Információs rendszer (lásd kapcsolódó tantárgy)
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 14 / 23 Takács György 2007
5.4.2.5 Szervezeti fejlődés (lásd kapcsolódó tantárgy)
5.5 A termelési és logisztikai stratégia az összvállalati stratégiában
5.5.1 A termelési stratégia szakaszai Négy fejlődési szakasza van, melyen a vállalatnak végig kell mennie.
• Befelé semleges: • a felső vezetés dönt külső szakértők segítségével, • az alacsonyan képzett termelési részleg csak napi problémák megoldására
hivatott, • cél a gyártási kapacitás negatív hatásainak minimalizálása.
• Kifelé semleges: • a felső vezetés erőforrások felhasználásáról dönt, • a gyártás szabványosított és egyszerű, • a technológiát kívülről vásárolják, ritkán fejlesztik, • a döntések alapja a méretgazdaságosság.
• Befelé támogató: • a felső vezetés vállalati stratégia szerint dönt a termelésről, • a termelési részleg saját hatáskörben dönt, • a termelési funkció hosszú távú, de korlátozottan kreatív.
• Kifelé támogató: • a felső vezetés döntései hosszú távúak és széleskörűek, • a termelés proaktív, • a termelés adja a versenyelőnyt és támogatja a fejlesztést, • intenzív kommunikáció, • horizontális szervezet
5.5.2 A részfunkciók összehangolása
Logisztika Pénzügy Termelés Több készlet Kevesebb készlet Több készlet
Kis sorozatok Nagy sorozatok
Gyors feldolgozás Olcsó feldolgozás
Gyors szállítás Olcsó szállítás
Gyors szállítás Olcsó ütemezés
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 15 / 23 Takács György 2007
5.5.3 Igénykielégítés és stratégia Kapcsolat az összvállalati és a funkcionális stratégiáik között
Kapcsolat a vállalat egyes funkcionális stratégiái között
Összvállalati stratégia
Marketing / értékesítési / logisztikai stratégia Termelési stratégia Beszerzési stratégia
Speciális fogyasztói igények Rendelésre gyártás Szállítói kapcsolat:
közvetlen, intenzív
Magas ár Műhelyrendszerű gyár-tás Prioritás: minőség
Közvetlen kapcsolat a vevővel
Működési prioritások: humán erőforrás
Megkülönböztető
Kis értékesítési hálózat Standardizált termékek Készletre gyártás
Alacsony ár Sorozat- vagy szalag-szerű gyártás
Szállítói folyamat: ver-senykapcsolat, keret-szerződés
Közvetlen kapcsolat a vevővel
Működési prioritások: folyamat kiegyensúlyo-zása, alapanyag ellátás
Prioritás: költség Költségvezető
Többszereplős értéke-sítési hálózat
Célpiac
Termék
Technológia
Termelési straté-gia
Marketing straté-gia
Értékesítési lo-gisztika stratégiá-
ja
Beszerzési lo-gisztika stratégiá-
ja
Termelés ellátási logisztika straté-
giája
Integrált logisztikai rendszer
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 16 / 23 Takács György 2007
6 Vevőmenedzsment A vevői pozíció erősödése:
• a piacon nő a koncentráció,
• csökken a beszállítók száma
• a vevők kölcsönösen előnyös és bizalmon alapuló együttműködést igényelnek,
• a vevők és gyártók / szállítók új együttműködési formákat fejlesztenek közösen. Ugyanakkor a – megbízható - keresleti információk jelentősége is nő:
• felesleges kapacitások kiépítése / fenntartása elkerülhető
• csökkenhető / minimalizálható a raktárkészlet (alapanyagok – alkatrészek - kész-termékek),
• rugalmasabb termelésütemezés a piaci késztermék igényekre, ezáltal a készter-mék helyett az alapanyagok és alkatrészek tárolása,
• csökken az értékteremtési folyamat tőkelekötési szükséglete.
6.1 A vevő szerepe az értékteremtésben Az értékteremtési folyamat vevőközpontú menedzselése az alábbiakra terjed ki:
• a vevő számára értéket képviselő termék / szolgáltatás piacra vitele ( marke-ting, logisztika),
• a főfolyamat összehangolt, költségtakarékos irányítása ( termelésmenedzs-ment),
• a piacorientáció erősítése ( marketing),
• a munkavállalók képzése és motiválása az alapvető célok érdekében ( minő-ség- és humán erőforrás menedzsment).
A termék komplex fogalma:
4P
Product
Price
Place
Promotion
Process
People
Physical evidence
Packaging
Power
Public opinion
Politics
TER
MÉ
K 4P
SZOLG
ÁLTATÁS 3P
KOMPLEX TERMÉK
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 17 / 23 Takács György 2007
4P: TERMÉK: a marketing mix elemei 3P: SZOLGÁLTATÁS:
• Process: A szolgáltatási folyamat szervezettsége, hatékonysága, minősége, vá-rakozási ideje, stb.
• People: Az emberi közreműködés, ügyesség, készség, udvariasság, stb.
• Physical evidence: A szolgáltatási folyamat feltételei, körülményei, fizikai tulaj-donságok, stb.
4P: KOMPLEXITÁS: • Packaging: Csomagolás, azonosítás, áruvédelem, figyelemfelkeltés, tájékoztatás
• Power: Óriási multinacionális vállalatok (termelő, kereskedő, szolgáltató) érdekér-vényesítő ereje
• Public opinion: Új fogyasztói magatartás, vélemények trendje: öltözködés, élet-mód, sport, környezetérzékenység
• Politics: Az adott ország törvényeinek befolyásolása, lobbizás, önszabályzó me-chanizmusok
A fenti elemek szükségesek a vevői érték kialakulásához, mely akkor képződik, ha a ve-vőnek a tranzakcióból származó hasznosságérzete nagyobb a tulajdonlás teljes költségé-nél (ár, karbantartás, szerviz, üzemeltetés, partnerváltás költségei).
Pontos szállítás
Rövid átfutási idő
Rug. reagálás
Észlelt haszon
Alacsony készlet
Kis rendelési ktg
Kis készlethiány
Tulajdon-lás költsége
Vevői érték
Vevőkiszolgálás
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 18 / 23 Takács György 2007
6.1.1 A vevő megtartása A vevő megtartása
6.1.2 A vevői elégedettség A vevő minőség észlelése
A vevő távozásának elemzése A megromlott kapcsolat elemzése Okok megszüntetése A szolgáltatási színvonal elemzése
A vevő lojalitásának elemzéseLojális vevők döntéseinek elemzése
VevőszegmentálásProgresszív árengedmények / plusz szol-
gáltatások
Vevőmegtartási szint mérése
Növekvő profit
Vevőkapcsolatok folyamatos kontrollja
Termék / szolgáltatás image „Szóbeszéd”
Vevői (konkrét) igények Marketing kommunikáció
ELVÁRT
MINŐSÉG
Technikai minőség: MIT
Funkcionális minőség: HOGYAN KÜLLEM
TAPASZTALT
MINŐSÉG ÉSZLELÉS?
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 19 / 23 Takács György 2007
Vevői attitűdök
6.1.3 Vevőkapcsolatok A keresletmenedzsment elsődlegesen marketingfunkció, az új felfogás viszont az ellátási láncból indul ki. A kapcsolat marketing kölcsönösen előnyös hosszú távú kapcsolatok ki-építésére törekszik a partnerekkel.
Tranzakcionális marketing Kapcsolat marketing Orientáció Tranzakció, termékjellemzők Kapcsolat, vevői érték
Cél Egyedi értékesítés Vevők megtartása
Vevőkapcsolat Diszkrét Folyamatos
Időtáv Rövid távú Hosszú távú
Kiszolgálási színvonal Viszonylag kicsi Viszonylag nagy
Vevői elvárások Korlátozott Magas fokú
Minőség Termék / termelés minőség A teljes cég felelős a vevőnek nyújtott érték minőségéért
Meghaladja az elvárásokat
Elragadtatott vevő Lojális marad
Elmarad az elvárásoktól Csalódott vevő
Csalódottan távozó
Megfelel az elvárásoknak Kielégült vevő Elcsábítható
A rendelkezésre álló termék / szolgáltatás
☺
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 20 / 23 Takács György 2007
7 Termelési / logisztikai rendszerek
7.1 Aggregált tervezés Funkcionális modell
7.2 Szükséglettervezés A logisztikai szükséglet tervezés célkitűzése:
• a készletek minimalizálása,
• a termékek magas szintű rendelkezésre állása. Anyagszükséglet tervezés MRP:
• a beszerzéseket a termelési felhasználáshoz igazítja, azaz a végtermék igénye-ket lefordítja a bruttó alapanyag és alkatrész igények szintjére, majd kiszámítja a nettó igényeket, figyelembe véve készleteket, majd generálja az alapanyag igé-nyek mennyiségét és ütemezését
• fő gyártási program MPS, • anyagjegyzék BOM, • készletnyilvántartás IF.
Gyártási erőforrás tervezés MRP II.: • integrálja a termelést az igény előjelzéssel, a fizikai gyártási folyamatok tervezé-
sével és irányításával és az alapanyag beszerzéssel,
• „Mi lenne, ha ...”. Elosztási erőforrás tervezés DRP:
• felosztja a termék útját a gyártástól a fogyasztóig különböző fázisokra (tárolási, szállítási módokra) annak érdekében, hogy minimalizálja az átfutási időt és a költ-ségeket,
Tervezés
Végrehajtás
Anyag beérkezés Összeszerelés Gyártás
Irányítás
Gyártás irá-nyítás
Beszállító Késztermék raktár
Gyártás terve-zés
Értékesítési terv
Megrendelé-sek elintézése
Alapadatok kezelése
Kiszállítás
Mennyiségi, határ-idő és kapacitás
tervezésIdegen és saját
alkatrész szükség-let
Beszerzés
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 21 / 23 Takács György 2007
• a vásárlói igényekből indul ki, visszafelé haladva számolja ki a tervet, mellyel a termékek az adott helyekre eljuttathatók.
7.2.1 JIT rendszer A termelés klasszikus szabályainak korlátai:
• A testre szabás követelménye rosszul illeszkedik a gazdaságos mennyiségekhez / belső optimalizáláshoz, melyek a termékek szabványosítása felé hatnak.
• A közép és hosszú távú előrejelzések még bizonytalanabbakká válnak. A gyakori programkorrekciók még szervezetlenebbé teszik a termelésprogramozást.
• A termelési kockázatok elfogadása odavezet, hogy majdnem mindenütt költséges puffer készleteket kell bevezetni, ami növeli az elavulás veszélyét.
• A nyomott áramlások miatt hatalmas elcsúszás adódik a ciklusidő és a technoló-giai idő között és a minőségi problémákra történő reagálás is legyöngül.
• A növekvő minőségi követelmények költséges korrekciókhoz és többletkésések-hez vezetnek.
Az új fő szabály: LERÖVIDÍTENI A CIKLUSIDŐKET! További szabályok:
• Áttérni a gazdaságos sorozatok gyártásáról a megrendelésre történő gyártásra. Ha nem lehetséges, csökkenteni a gyártási sorozatok méretét a jobb reagáló ké-pesség érdekében és elkerülni a készleteket.
• Eleve előnyt biztosítani a minőségnek a termelési folyamatok valamennyi szaka-szában.
• Visszautasítani a meghibásodások végzetszerűségét és fokozni a megelőzésü-ket.
• A minőségbiztosítási követelmény mindenre érvényes, nemcsak a termelésre (adminisztratív funkciók, menedzsment).
A JIT szűkebb értelemben készletek nélküli termelést jelent. A gyártáshoz szükséges anyagok éppen akkor érkeznek be az adott termelési fázisba, amikor azokra épp szükség van. A JIT rendszer alapvető feladata, hogy a következőket biztosítsa:
• nulla hiba,
• nulla készlet,
• nulla tévedés,
• nulla meghibásodás. Alkalmazási feltételek:
• Stabil termelés és nagy sorozatok esetén
• Csoport technológiák alkalmazása
• Általában nem azokra az alkatrészekre, amelyek a termék választékát adják. Általánosan a JIT egy működési filozófia, ami :
• a veszteség csökkentésén,
• az alkalmazottak bevonásán,
• az állandó folyamatfejlesztésen keresztül
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 22 / 23 Takács György 2007
• a költségcsökkentésért,
• a kiszolgálás és a minőség javításáért küzd.
7.3 Az OPT rendszer A cél érdekében való működés három abszolút mérőszáma:
• nettó profit,
• megtérülési ráta,
• cash flow (készpénz). Üzemi szintű mutatók:
• kibocsátás: ütem, amellyel a cég az értékesítésen keresztül pénzt termel.
• készlet: pénzmennyiség, amelyet a vállalat annak érdekében fektet különböző ja-vakba, hogy terméket / szolgáltatást állítson elő.
• működési költség: pénzmennyiség, amelyet a vállalat egy adott idő alatt arra költ, hogy a készleteket kibocsátássá alakítsa.
Feladat a céges tevékenységek olyan megszervezése, hogy • a három abszolút mérőszám egyidejűleg javuljon, azaz
• a kibocsátás növelése, • a készletek csökkentése, • a működési költségek csökkentése!
7.3.1 Az OPT termelési filozófia Kilenc törvény:
• A folyamatot kell kiegyensúlyozni (nem a kapacitást).
• A szűk keresztmetszetek határozzák meg a nem szűk keresztmetszetek kihasz-nálását.
• Egy erőforrás igénybevétele nem – feltétlenül – jelenti annak hasznosítását.
• A szűk keresztmetszetek határozzák meg a kibocsátást és a termelésközi készle-tek nagyságát.
• A szűk keresztmetszet időegységnyi vesztesége az egész rendszer időegységnyi veszteségét okozza.
• A nem szűk keresztmetszeten elért időegységnyi nyereségnek nincs – tényleges – haszna.
• A szállítási sorozatnagyság nem – feltétlenül – egyezik meg a gyártási sorozat-nagysággal.
• A sorozatnagyság változó.
• A termelés ütemezését az összes korlát (szűk keresztmetszet) együttes figyelem-be vételével kell végezni.
7.3.2 Szűk keresztmetszet Szűk keresztmetszet (X): olyan erőforrás, amelynek kapacitása egyenlő / kisebb az iránta megnyilvánuló igénynél. Nem szűk keresztmetszet (Y): kapacitása nagyobb a támasztott igénynél.
BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1
F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc 23 / 23 Takács György 2007
Termék előállítás két lépcsőben: A B.
db / óra Piaci szempont
OPT szempont
P Kereslet 300
A kapacitás 200 X (P > A) X (P > A)
B kapacitás 250 X (P > B) Y (B > A)
Folyamattípusok alapesetei: • A szűk keresztmetszet a folyamat elején: X Y
• A szűk keresztmetszet a folyamat végén: Y X
• Szűk és nem szűk keresztmetszet „dolgozik össze”: X
Y
7.3.3 Kapacitás kihasználás A szűk keresztmetszet kapacitás kihasználásának növelése:
• csak a feltétlenül szükséges feladatok elvégzése,
• minimális állásidő,
• minőségi munkavégzés (bejövő alkatrészek ellenőrzése),
• megbízható működés. Konklúzió (lásd tanpélda): a nem szűk keresztmetszetnek számító műveleteket csak akkor szabad elvégezni, ha azt indokolt.
7.3.4 Ütemezés Az ütemezési rendszer összetevői:
• Dob: a szűk keresztmetszet az ütemadó elem. (A kereslettel közel azonos kapaci-tású művelet / tevékenység válhat ütemadó elemmé.)
• Kötél: a készletek minimalizálása, azáltal, hogy információt nyújt a folyamat többi elemének.
• Tartalék: biztosítja a szűk keresztmetszet folyamatos működését. Példa:
Művelet Kapacitás Megjegyzés
A kapacitás 70 nap Húzó
B kapacitás 75 nap Húzó
C kapacitás 60 nap Szűk
D kapacitás 72 nap Toló
P kereslet 60 nap Toló
Sorozatnagyság: • szűk keresztmetszetek: nagy sorozatok, rövid átállások
• nem szűk keresztmetszetek: kisebb sorozatok, alacsony szintű készletek OPT kiterjesztése (pl.) EOQ modell (lásd következő félév)
V
EFMBDF 1
(Takács György2007)
Folyamat menedzsment
EFMBDF 2
(Takács György2007)
Esettanulmány
•2 óra múlva veszem meg a kért dolgokat
•felhívok valakit, hogy 2 óra múlva figyelmeztessen a tennivalóimra
•a kenyeret beteszem a hűtőbe
•a kenyértartóba teszem az autókulcsot
•a kenyeret beteszem az autóba, az autókulcsot a hűtőbe a párizsi mellé
•a kenyeret beteszem az autóba, és írok egy listát, amit beteszek a hűtőbe
•írok egy listát és beteszem az autóba
Édesanyám felhívott, hogy vigyek neki 1 kg kenyeret és 10 dkg párizsit. A boltban megvettem a kenyeret és a felvágottat, majd hazamentem. A kenyeret betettem a kenyértartóba, a párizsit a hűtőbe. 2 óra múlva - autóval - el kell vinnem neki ezeket, mert arra ér haza.
EFMBDF 3
(Takács György2007)
Étkezés egy önkiszolgáló gyorsétteremben
Részfolyamatok:• Betérés az étterembe
• Sorbanállás
• Menü választás
• Rendelés
• Blokkolás
• Fizetés
• Asztalfoglalás
• Étkezés
• Távozás
Mi alapján minősítünk?• Teljesítmény összetevők
a vevő oldaláról:• Ár
• Idő• Minőség (tisztaság,
választék, íz, stb.)
• Teljesítmény összetevők az előállító / szolgáltató
oldaláról:• Nyereség• Likviditás
• Rentabilitás
EFMBDF 4
(Takács György2007)
Folyamatjelképek
Technológiai művelet
Rakodás
Szállítás
Ellenőrzés
Tárolás
Várakozás
EFMBDF 5
(Takács György2007)
Problémamegoldás
EFMBDF 6
(Takács György2007)
A probléma megoldás elvei és sikertényezői I.
1. Vezetés: „Tudd, hová tartasz, mielőtt útra kelsz!”Vízió – misszió – politika - stratégia – taktika – célok
2. Menedzsment: „Kezdd a fontosakkal!”Célok - prioritások – tevékenységek - eredmények -következmények
3. Proaktivitás: „Vállald a felelősséget!”Hatáskör – jogkör – felelősségi kör - tevékenységek
4. Összhangteremtés: „Kreatív együttműködés”Világos célok – motiváció - csapatmunka
EFMBDF 7
(Takács György2007)
5. Kommunikáció: „Értsd meg a másikat, hogy te is megértésre találj!”Intuíció – kreativitás – asszertivitás - együttműködés
6. Egyensúly: „Élesítsd a fűrészt!”Konfliktuskezelés – asszertivitás - racionalizálás
7. Integritás: „Gondolkodj nyertes - nyertes helyzetekben!”
Nyertes Vesztes
Nyertes
Vesztes
A probléma megoldás elvei és sikertényezői II.
EFMBDF 8
(Takács György2007)
Ne piszkáld!
DE MARHA VAGY!
Robban?
Nézz másfelé...
Tud róla más is? SZARBAN VAGY!IGEN
NEM
Dugd el!Rá tudod fognivalaki másra?
Nincs is probléma...!IGEN
NEM
IGEN
IGENMűködik?
IGENMaceráltad?
NEMNEM
NEM
A probléma megoldás III.
EFMBDF 9
(Takács György2007)
A projektek lélektana I.
Ilyennek magyarázták el vágyaikat a vevők
A projektvezető ezt így értette
Ilyennek tervezték az elemzők
EFMBDF 10
(Takács György2007)
A projektek lélektana II.
Ilyennek képzelték el a kivitelezők.
Ilyennek írták le az üzletkötők
EFMBDF 11
(Takács György2007)
A projektek lélektana III.
Így dokumentálták a projektet
Ilyen lett az elkészült termék
Így számlázták ki a vevőnek
EFMBDF 12
(Takács György2007)
A projektek lélektana IV.
Így vállaltak garanciát a termékre.
Ezt akarta valójában a vevő.
EFMBDF 13
(Takács György2007)
Gazdasági változások
Múlt:eladói piaci környezetalacsony versenyintenzitástermelés orientált vállalati stratégiakis termékválasztékhosszú termék életciklusokhosszú átfutási időknagy gyártási mélységalacsony szállítási készség és rugalmasság, valamint megbízhatóság
Jelen és jövő:vevői piaci környezet
erős piaci versenypiac-(vevő-)orientált
vállalati stratégianagy termékválaszték
rövid termék-életciklusokrövid átfutási idők
csökkenő gyártási mélységmagas szállítási készség,
nagyfokú rugalmasság megbízhatóság
EFMBDF 14
(Takács György2007)
A probléma
ELLÁTÁS60%
Tárolás40%
Szállítás60%
GYÁRTÁS
15%
ELOSZTÁS25%
Tárolás60%
Szállítás
40%
ÁTFUTÁSI IDŐ
EFMBDF 15
(Takács György2007)
Termék előállítási (szolgáltatási) költségek
21%48%
4%
27%
Előállítás Marketing Logisztika Nyereség
EFMBDF 16
(Takács György2007)
Logisztikai költségek megoszlása
11%
20%10%
18%
16%
25%
Tárolás SzállításIrányítás ÜgyvitelCsomagolás Készletgazdálkodás
EFMBDF 17
(Takács György2007)
A logisztikai szemléletRendszerszemlélet
•Elem – kapcsolat – struktúra•Rész és egész dialektikája•Logisztikai rendszerek:
• Mikrologisztikai rendszer: a vállalat• Makrologisztikai rendszer: össz gazdasági rendszerek
• nemzetgazdaság• egyes földrészek• régiók
• Metalogisztikai rendszer: több kooperáló vállalat• egy logisztikai csatornában megjelenő fuvaroztatók• a kooperációt megvalósító egyéb logisztikai terület vállalatai
EFMBDF 18
(Takács György2007)
A logisztikai szemléletFolyamatorientáltság
•egyedi folyamatok logikus egymásutánisága / kapcsolata egy teljes folyamatba szervezve
•zökkenőmentes• anyag- és termékáramlás
• információáramlás
• okmány- és
• pénzáramlás
• idővel való takarékosság
• folyamatos gazdaságossági ellenőrzés
EFMBDF 19
(Takács György2007)
A logisztikai szemléletTeljes költség koncepció
•optimális kialakítás
• adott logisztikai területen bekövetkező
költségcsökkenés
<=>
• másik logisztikai részterületen bekövetkező
költségnövekedés
• szállítási és a raktározási költség
• szállítási és a csomagolási költség
• raktározási és a kezelési költség
• szervezési, tervezési költség
EFMBDF 20
(Takács György2007)
A logisztikai szemlélet
ÉletciklusGYÁRTÓFELHASZ-
NÁLÓ
KERESKEDŐ
Termékelkép-zelés Termék
tervezésfejlesztés
Gyártás
Eladás,terjesztés
Selejtezés
Használat
EFMBDF 21
(Takács György2007)
A logisztikai szemléletKeresztmetszeti funkció
Szűk keresztmetszet fogalma
Feloldása• egyrészt
• sokirányú képzettség
• team-munkában dolgozó szakembergárda
• másrészt• a szűk kapacitások feloldása
EFMBDF 22
(Takács György2007)
Termelő rendszer I.
Rendszer
Input
Output
Anyag
Energia
Munkaerő
Információ
Termék
Hulladék
Információ
EFMBDF 23
(Takács György2007)
Termelő rendszer II.
Részfolyamatok
Szabályozás
Vezérlés
Input
Output
EFMBDF 24
(Takács György2007)
Rendszer és folyamatszemlélet a gyártásban
VEZETÉS
TERVEZÉS
MEGV
ALÓS
ÍTÁS
TUDÁ
S
FOLYAMAT
FOLYAMAT
A VESZTE-SÉGEK
KIKÜSZÖ-BÖLÉSE
A VESZTE-SÉGEK
KIKÜSZÖ-BÖLÉSE
Gyártásifolyamat M
unkahely
szervezésKapa
citás
kihas
znál
ás
LogisztikaMunkahelyikörnyezet
Minős
ég
EFMBDF 25
(Takács György2007)
Cél a veszteségek kiküszöbölése
VESZTESÉ-GEK
TÍPUSAI
Folyamat
Készlet Javítás
Várakozás
Logisztika
Túltermelés
Mozgás
EFMBDF
(Takács György2007)
Repetitivemanu-facturing
Az ipar felosztásaA
term
ékek
öss
zete
ttség
e
A termelés állandósága
Gyártás vevőirendelésre
Különlegesgép-gyártás
Többszintűszerelés
Rendelés szerintigyártás
Kissorozat-gyártás
Sorozat-gyártás
Folyamatosgyártás
Nagysorozat-gyártás
Egyedigép-gyártás
Tömeg-gyártás
Balaton
EFMBDF 27
(Takács György2007)
Alapfogalmak
A CLM definícióA logisztika
alapanyagok, félkész- és késztermékek
valamint a kapcsolódó információk
származási helyről a felhasználási helyre történő
hatásos és költség-hatékony áramlásának
tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata,
a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.
EFMBDF 28
(Takács György2007)
Rendszerszemlélet
A logisztika a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén.
Anyagáramlás
Információ áramlás
Érték áramlás
Energia áramlás
Munkaerő áramlás
I.-dikállapot
J.-dikállapot
EFMBDF 29
(Takács György2007)
FelhasználóVevő
Megrendelő
Alapfogalmak
A 9M definíció
Megfelelő időben
Megfelelő minőségben
Megfelelő állapotban
Megfelelő költséggel
Megfelelő helyre
Megfelelőinformáció
Megfelelőanyag
Megfelelőenergia
Megfelelőszemélyek
EFMBDF 30
(Takács György2007)
LOGISZTIKAI RENDSZER
Anyagifolyamatok
ÉrtékesítésBeszerzés
Információsfolyamatok
Készletezés
Vállalati logisztika
Anyag és alkatrész
készlet
Késztermék készlet
Beszállítás Kiszállítás
Kínálat, szállítói
nyilvántartás
Kereslet,vevői
nyilvántartás
Termelés
Félkésztermék és
befejezetlen termelés
Anyag-mozgatás
Termelési program és
folyamat
EFMBDF 31
(Takács György2007)
A termék fogalma
üzembe helyezés
jótállás
házhoz szállítás
szervizkarban-tartás
csomagolás
márkanév
minőség
küllem
lényegi előny
LÉNYEGI TERMÉK
FORMÁLIS TERMÉK
KIEGÉSZÜLT TERMÉK
EFMBDF 32
(Takács György2007)
Tranzakcionális érték (R. Thaler)
A fogyasztói magatartás jellemzői•Egy forró nyári napon a strandon ülve nagyon szomjasan mennyit fizetne egy korsó sörért?
• Egy közeli nívós hotel bárjából
• Egy lerobbant kiskocsmából
Tranzakcionális érték:A vásárlás aktusa során előálló olyan érték, mely az eladó és a vásárló ismeretei és elvárásai által – a korrektség fogalmához – személyesen kötődőviszony.
EFMBDF 33
(Takács György2007)
Vevőkiszolgálás
A fogyasztói magatartás és a termékjellemzők:•minőségi tulajdonságok („Minőség az, amit a a vevő annak tekint.”)
• termék-image (márkanév, küllem, goodwill)
•ár (a minőséghez képest)
• rendelkezésre állás
A vevő kiszolgálási foka, minősége:•a vevő elvárásaihoz képest
•a versenytársakhoz képest
EFMBDF 34
(Takács György2007)
A logisztika feladata és folyamatai I.
Értékesítési Fejlesztési Beszerzési Termelési Elosztási Hulladék-kezelési
logisztikalogisztika
VVáállalati mllalati műűkkööddéési folyamatsi folyamat
Célkitűzés:7M7M
Sikertényezők:•a szükségletek pontos feltérképezése•megbízható készlet gazdálkodás•átlátható folyamatok•megalapozott vállalatifolyamatok és azok „kézben tartása”
Részcélok:•alacsony készletek•rövid átfutási idők•határidők betartása•elérhetőség•teljes körű szállítások•kiváló szolgáltatások
EFMBDF 35
(Takács György2007)
A logisztika feladata és folyamatai II.
Értékesítési Fejlesztési Beszerzési Termelési ElosztásiHulladék kezelési
logisztikalogisztika
VVáállalati mllalati műűkkööddéési folyamatsi folyamat
Feladata:CLM definíció
Vevők befolyásolása:
közös értékteremtésiláncok kialakításaa legszükségesebb
szervezeti, funkcionálisés információs pontokon
keresztül a vállalkozásbelső értékteremtő
folyamataival.
Beszállítók befolyásolása:több vállalkozáson
átívelő, kooperáción alapuló értékteremtési
láncok kiépítése vevői és szállítói megállapodások
révén.
EFMBDF 36
(Takács György2007)
Logisztikai folyamatok
Értékesítési Fejlesztési Beszerzési Termelési ElosztásiHulladék kezelési
logisztikalogisztika
VVáállalati mllalati műűkkööddéési folyamatsi folyamat
Célcsoport elemzésMarketing akciók
Megrendelés kezelés
DiszpozíciókBeszerzés
Átvételi raktár
Késztermék raktárSzállítmány összeállítás
Kiszállítás raktár
Modell építésGyártmány fejlesztés
Gyártás fejlesztés
Munka előkészítésGyártásirányítás
TermelésSzolgáltatások
Káros hatások mérsékléseFeldolgozás
Újrahasznosítás
EFMBDF 37
(Takács György2007)
MAKE or BUY(Gyártani vagy vásárolni)
MAKE:a vállalati önállóság megerősödikmegszüntethetők a beszállítással kapcsolatos problémákkihasználhatók a meglevőeszköz- és létszámkapacitásoka termelőeszközök modernizációja, specializációjagyors reakcióképesség az igények változásaira
BUY:
a specializálódott termelőnél magas minőség
színvonal érhető el
kisebb a kockázat termeléskiesésekor vagy elhibázott fejlesztéseknél
megszüntethetők a szűk keresztmetszetek
nincs szükség pótlólagos beruházásokra
alacsony raktározási költség
EFMBDF 38
(Takács György2007)
MAKE or BUY döntési kritériumok
Összesített döntési kritériumok:
• 1. határidőre történő - minőségi - teljesítés
• 2. ár, fizetési lehetőségek
• 3. gyorsaság, átfutási idő
• 4. műszaki / technológiai megfelel(tet)és
• 5. biztonság, rendelkezésre állás
EFMBDF 39
(Takács György2007)
Termelés és készletezés
A gyártás és az igények közötti kapcsolat:
•gyártás és szállítás raktárra
• raktárra termelés
•gyártmány-összeszerelés rendelésre
•gyártás rendelésre
•beszerzés és termelés rendelésre
40
(Takács György2007)
A technológiai műveletek időjellemzői
Legkorábbi kezdés Legkorábbi befejezés
Legkésőbbi kezdés Legkésőbbi befejezés
Az egyes műveletekre előre- és hátrafelé kiszámított
4-féle időjellemző alapján „tervezhető” a folyamat
EFMBDF 41
(Takács György2007)
Prioritási szabályok I.
Érkezési sorrend FCFS:
•A munkadarabokat a beérkezés sorrendjében
Utolsó először LCFS:
•A beérkezés fordított sorrendjében
Legrövidebb megmunkálási idő SOT:
•A megmunkálási idő szerint növekvő sorrend szerint
EFMBDF 42
(Takács György2007)
Prioritási szabályok II.
Leghosszabb megmunkálási idő LOT:
•A megmunkálási idő szerint csökkenő sorrend szerint
Legkorábbi határidő EDD:
•A határidő szerint növekvő sorrend szerint
Kritikus hányad szerint CR:
•Különböző időelemek kombinálásával
EFMBDF 43
(Takács György2007)
Termelésütemezés
igény Toló rendszer
igényHúzó rendszer
igény Kombinált rendszer
EFMBDF 44
(Takács György2007)
Az ellátási lánc működése
EFMBDF 45
(Takács György2007)
Az ellátási lánc csatornák
Nyersanyag termelők
Gyártóüzemek
Nagykereskedők
Kiskereskedők
Fogyasztók
Anyag
Információ
EFMBDF 46
(Takács György2007)
Logisztika
EFM rendszerelmélet
Értékesítési Fejlesztési Beszerzési Termelési ElosztásiHulladék kezelési
Kontrolling
Informatikai rendszer
Egyéb szolgáltatások
HR
Minőségügy
Kör
nye
zet,
sza
bály
ozás
, pia
c
Vál
lala
ti m
ened
zsm
ent
Recommended