TARTÁSTECHNOLÓGIA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintéseAZ ÁLLATOK VISELKEDÉSÉNEK SZEREPE A

TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN II.

- A szarvasmarha életfolyamatai, evési, ivási jellemzői- A szarvasmarha életfolyamatait befolyásoló tartással

kapcsolatos elemek- A társas viselkedés formái, a szociális rangsort

meghatározó tényezők- A szarvasmarha legelői viselkedése- A különböző korcsoportok (borjú, hízómarha stb.)

viselkedésének eltérései

ÉLETFOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZARVASMARHÁNÁL

Fekvés - kötött 45 – 50 %16-75 % szórásperiódusok – istállómunkaéjjel 45 %

- kötetlen 37 – 40 % 6 – 9 periódus70 – 100 percfavorizált hely

- alvás

Állás, mozgás (mozgás 1 %)

Evés - kötött 16–22 % 8–14 periódusfügg - etetés gyakorisága

- egyed- takarmány

- kötetlen 12 – 20 %függ - etetőtér nagysága

- szociális rangsor

Kérődzés - kötött 25–30% (állva 15-20%)- kötetlen 16-24% (állva 25-30%)

10-15 periódus 30-40 perc 25-35 falat

A SZARVASMARHA KÉRŐDZÉSI VISELKEDÉSE

A napi életfolyamat 30 %-a – 4-12 óra szélső értékkel Kötött tartásban több – nincs zavarás 95 %-a fekvő testhelyzetben Napi 10-15 szakasz Estétől hajnalig (19-02 óra) 40 % Etetés után 30-40 perc múlva Időtartama néhány perctől 40-50 perc/periódus Szakaszonként 30 falat

ÖSSZEFÜGGÉS A SZARVASMARHA VISELKEDÉSE, A SÚLYGYARAPODÁS ÉS A TEJTERMELÉS KÖZÖTT

Korrelációk az egyes paraméterek között- fekvési idő – súlygyarapodás – 0,6- kérődzési idő – súlygyarapodás – 0,6- agresszivitás – súlygyarapodás – - 0,6- fekvési idő – tejtermelés – 0,6- kérődzési idő – tejtermelés – 0,4- egymást zavaró viselkedések

száma – tejtermelés – - 0,6

A SZARVASMARHA EVÉSI VISELKEDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Az istálló rendszere Az etetés technológiája

etetőhely, munkarend Az etetett takarmány összetétele

szárazanyag-tartalom, feldolgozottság A takarmány íze Az állat kora, súlya Az állat helye a szociális rangsorban Az állat étvágya, egészségi állapota Környezeti tényezők

hőmérséklet, páratartalom

A SZARVASMARHA ETETÉSÉNEK GYAKORISÁGA

A takarmányozás gyakorisága – feltételes reflexindukálásaTöbbször kevesebbet! – bendő pH, kevesebb acidózisRitkább takarmányozás következménye tömör ésnyálas takarmány, ami nem kedvezőJellemző technológia a tejes keverék, de a tehénválogatási törekvése takarmánykiszóráshoz vezethetÁltalában a fejésekhez igazodva 2-szer, vagy 3-szor

A SZARVASMARHA EVÉSI SEBESSÉGE (KG/PERC)

Silókukorica szilázs 0,06Zöldlucerna 0,06Lucernaszéna 0,04Abrak 0,19Granulátum 0,41

Jellemző takarmányozási módszer- TMR 0,06- Óránként 3-4 kg felvétele- 23 kg szárazanyag felvétel esetén 5-6 óra evési idő

ABRAKETETÉS FEJŐHÁZBAN

ELŐNYÖK

Megoldás lehet az egyedi, érdem szerinti takarmányozáskötetlen tartásnál– az abrakszükséglet csak meghatározott részét adagolhatjuk

Nyugodtabb viselkedés a fejésnél

HÁTRÁNYOK

A fejőház levegője porosodikEllentétes a tejleadási és a takarmányfelvételi viselkedés

A SZARVASMARHA IVÁSI VISELKEDÉSE

- a legfontosabb „takarmány”- nyílt vízfelület – nem természetes a szürcsölve ivás- 30 – 40 %-kal több vízfelvétel nyitott víztükörnél

MI BEFOLYÁSOLJA AZ ÉLETFOLYAMATOK ALAKULÁSÁT?

1. Csoport• rangsor (kötetlen)• ivarzó, agresszív

2. Környezeti hőmérsékletoptimális 3 – 17 cº

3. Tartástechnológiaa. férőhelyb. csoportlétszámc. padozat, alomd. takarmányozáse. itatásf. fejés

VISELKEDÉSI FORMÁK

• Komfortmozgás, játékos viselkedés– nyújtózkodás– tisztálkodás (saját, társ)

• Társas viselkedés– fürkésző, közeledés, barátkozás– fenyegető

• enyhén• közepesen• erősen

– támadó, küzdelem – ritkán• Csoportos védekezés (élősködő, erős szél)

RENDELLENES VISELKEDÉSEK

• Rúgás• Döfés• Nyelvöltögetés• Tej visszatartás• Álszopás• Szopás

RANGSORTÍPUSOK, A RANGSORT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

• Lineáris – nem jellemző• Néhány állat a rangsor elején – nem jellemző• Térben ábrázolható - jellemző

A rangsort befolyásoló tényezők• Életkor igen meghatározó (0,8-0,9-es korreláció)• Testsúly• Tejtermelés nem meghatározó (0,25-ös korreláció) – DE nagyobb

test, több tej• Ivar meghatározó• Fajta meghatározó• Temperamentum meghatározó• Szarv nem meghatározó

A SZARVASMARHA TÁRSAS VISELKEDÉSE

A társas rangsort a csoport kialakításnál figyelembekell venni.A rangsor nem hasznossági sorrend- pl. nagytejű tehenek a rangsorban hátrébb

helyezkednek elA rangsor meghatározza:- pihenés, fekvés idejét, helyét- táplálékfelvétel idejét,- kérődzős idejét, helyét

A RANGSOR SZEREPE A SZARVASMARHA ÉLETFOLYAMATAINAK ALAKULÁSÁBAN

Evési idő - a rangsor alapján alig tér el • A konfliktusok több mint fele etetéskor jelentkezik• Küzdelem az ízletesebb falatokért

Fekvési idő - 2-3 óra különbség is lehet- favorizált hely – védett- állandó pihenőboksz

A SZARVASMARHA VISELKEDÉSE CSOPORTOS TARTÁSBAN

Hatására: átmeneti – nincs termeléscsökkenés állandó – elveszett biztonság – termeléscsökkenés

1. Túl nagy csoportlétszám– Társfelismerő-képesség: 30-40 egyed– Jelenlegi csoportlétszám: 60-80, esetenként 100 feletti

2. Átcsoportosítás – felborult szociális rangsor- Befejésenként termelés szerinti csoportosítás- Több napon nyugtalanság

3. Kevés egy egyedre jutó pihenőhely – növekvő agresszivitás

ÉLETFOLYAMATOK ALAKULÁSA KÜLÖNBÖZŐ FÉRŐHELY ESETÉN

ÉLETFOLYAMAT(%)

FÉRŐHELY (m2)

HÍZÓMARHA TEHÉN

3,5 5,0 4,5 5,5

FEKVÉS 31 45 42 53

EVÉS 12 13 12 12

KÉRŐDZÉS 16 21 18 23

A FEKVÉSI IDŐ ARÁNYA KÜLÖNBÖZŐ ÁLLÁSPADOZATOKON

(CZAKÓ, 1979)

Álláspadozat és almozási módFekvési idő %

kötötttartásban

fekvő-bokszban

csoportos tartásban

Betonpadozatalomszalmával 39-55 45 29-37

Betonpadozat fűrészporral 40-45 42-50 -Betonpadozat alom nélkül 30-40 36-42 -Műanyag, vagy gumipadozat, alom nélkül 28-42 35-45 -

Farács padozat, alom nélkül 35 - 30Mélyalom, szalmával - - 42-51Mélyalom, fűrészporral - - 27

A TEHENEK VISELKEDÉSE MÉLYALMOS CSOPORTOS TARTÁSBAN ELTÉRŐ ALAPTERÜLETŰ PIHENŐTÉREN

(CZAKÓ, 1979)

Életfolyamat

Az életfolyamatokra fordított idő a 24 óra %-ában

4,5 5,4m2 egy tehénre jutó pihenőtér esetén

Fekvés 42,23 53,47Evés 11,84 10,73Kérődzés 17,97 22,81

Korrelációk:Fekvési idő – tejtermelés +0,57; szignifikánsKérődzési idő – tejtermelés +0,43; szignifikánsEgymást zavaró viselkedések száma – tejtermelés -0,61; szignifikáns

Kötött tartás – Magyarországon nem jellemzőEtetéshez lekötés – problémás technológia100 %-os etetőtér – költségesAd-libitum takarmányozás – költségesAutomata takarmányadagoló – költséges

Megoldás

Kisebb csoportok kialakítása – stabilabb rangsorKevesebb átcsoportosításAgresszív állatok selejtezése

A SZARVASMARHA TAKARMÁNYOZÁSÁNÁL JELENTKEZŐ KONFLIKTUSOK FELOLDÁSA

A SZARVASMARHA SZABÁLYOS VISELKEDÉSE PIHENŐBOKSZBAN

A lefekvés folyamata- a fej lehajtása- a test lengetése- a súly elöl és oldalt- a könnyű láb lábtőben hajlik - 20-30 cm-ről lerogy- a másik lábtő hajlik- a súly áthelyezése az elülső részre- a hátulsó rész lerakása

ideje 8 – 10 mp / ha rendben van a boksz50 – 60 %-a nappal 1 – 1,5 órás szakasz, akár 10 – 15

szakasz

A felkelés folyamata- a súly előrehelyeződik- a két lábközépen megtámaszkodik- a hátsó rész megemelkedik- az egyik első láb tehermentesítve kinyúlik- a nyújtott lábra helyeződik a súly – a másik felemelkedik

A SZARVASMARHA SZABÁLYOS VISELKEDÉSE PIHENŐBOKSZBAN

Felállás közben előre, vagy oldalra lendül, melyhez ahelyet biztosítani kell- az előre lendülés a jellemzőbb

A technológia hibáját jelzi (pihenőbokszok száma,mérete, almozása- nem szabályos lefekvés, illetve felkelés- nem fekszik le- áll a bokszban- mellette fekszik le

A SZARVASMARHA SZABÁLYOS VISELKEDÉSE PIHENŐBOKSZBAN

A TEHENEK VISELKEDÉSE FEJÉS ALATT(magyartarka állomány, a tehenek előtt a fejés idején abrak volt)

TevékenységNagy tejhozamú (napi

20 kg) tehenekKis tejhozamú (napi

15 kg) tehenekmegoszlása viselkedés szerint

Áll, eszikÁll, kérődzikÁll, nem eszik, nem kérődzik

17,42,680,0

59,44,735,9

100,0 100,0Nyugodtan áll, néha elmozdulNyugtalan, ide-oda lépked

86,8

13,2

92,1

7,9100,0 100,0

A BORJAK VISELKEDÉSE(SZOPÁSI VISELKEDÉS)

• Öröklött• Keresési reflex• Jellemzői

– 6-8 szopás/nap – 50-60 szopás/perc– 30-40 nyelés/perc– 3-5 másodperc/bimbó– 8-12 perc/szopás

• Az itatás módja– szopókás (30-40 % igényel segítséget)– vödör (80-90 %-a igényel segítséget)– automata (néhány napos szoktatás)

• Az itatás gyakorisága– föccstejes időszakban 4-5 alkalom– egy hét után 2-3 alkalom– automatánál 8-16 alkalom

• Az ivás sebessége– szopókás - 1,5-2 liter/perc– vödör - 0,8-1 liter/perc– az 50., 60. napra az ivás sebessége kiegyenlítődik

A BORJAK VISELKEDÉSE(ITATÁSOS NEVELÉS)

• Szociális rangsorra irányuló viselkedés– 1-2 hónapos korig alig– 2-3 hónapos korban megközelítés, lökés, öklelés– 4-6 hó - erős rangsorverseny – sorrend kialakítás– 6 hó - kialakult, de nem egyértelmű sorrend

• Játékos viselkedés– futkosás– ugrálás– egymás ugrálása– öklelés– testápolás

A BORJAK VISELKEDÉSE(SZOCIÁLIS VISELKEDÉS)

A BORJAK VISELKEDÉSE(ÉLETFOLYAMATOK)

ÉLETFOLYAMAT 4. HÉT 20. HÉT

FEKVÉS (%) 70 55

EVÉS (%) 10 20

KÉRŐDZÉS (%) 20 25

VIZELET (ALKALOM) 4-5

BÉLSÁR (ALKALOM) 8-12

A KÉRŐDZÉS NAPI MEGOSZLÁSA HÍZÓMARHÁKNÁL

0

5

10

15

20

25

30

35

6-12 12-18 18-24 0-6

%

óra

Előadás összefoglalása

AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSÉNEK SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN II.

- A szarvasmarha életfolyamatai, evési, ivási jellemzői- A szarvasmarha életfolyamatait befolyásoló tartással

kapcsolatos elemek- A társas viselkedés formái, a szociális rangsort

meghatározó tényezők- A szarvasmarha legelői viselkedése- A különböző korcsoportok (borjú, hízómarha stb.)

viselkedésének eltérései

Előadás ellenőrző kérdései

• Melyek a jellemző életfolyamatok szarvasmarhánál?• Hogyan befolyásolja a padozat és az almozás az

életfolyamatok alakulását?• Milyen rangsortípusokat ismer és mi befolyásolja a

szociális rangsort?• Mi jellemzi a szarvasmarha legelési viselkedését?

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

KövetkezőELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME:

AZ AUTOMATIZÁLÁS ÉS AZ ISTÁLLÓ KORSZERŰSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE

• Előadás anyagát készítette:Dr. Béri Béla, egyetemi docens