- 1 -

Hírlevél2014. nyár

III. évfolyam 2. szám

TémáinkKutatóközponti újdonságok ............................................... 2A Duna-kutató Intézet költözése ........................................... 2Az ÖK humánpolitikai referense ............................................ 2

Megjelent publikációk, sikerek .......................................... 2Organikus művelés gazdaságszintű hatásai...................................2Reversal of age-related learning deficiency by the vertebrate

PACAP and IGF-1 in a novel invertebrate model of aging 3Down regulation of sodium channels.........................................3Effects of forest heterogeneity....................................................3Observation of a local gravity potential isosurface by airbor-

ne LIDAR of Lake Balaton, Hungary ................................. 4Kiváló poszter díj munkatársunknak az Európai Földtudomá-

nyi Társaság (EGU) idei konferenciáján...............................5Dunavirág - hazai siker Oroszország legrangosabb nemzet-közi természetfotós pályázatán ............................................. 6Pro Natura díjban részesült Dr. Báldi András ........................ 6Sikeres MTA doktori védés konzervációbiológiai témában ... 6Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intéze-

tének 85 éve ...................................................................... 7

Pályázataink, témáink ......................................................... 8LEGO ..................................................................................... 8Világviszonylatban is újszerű klímaváltozás-kísérlet ............. 9Ökoszisztéma szolgáltatások térképi értékelése a kiskunsági

Homokhátságon ................................................................ 9Az Európai Unió mezőgazdasága és a biológiai sokféleség -

lendületes kutató tanulmánya rangos szaklapban .......... 10Kényszerű személycsere a Pannon Magbank Projektben .. 11

Botanikus kerti hírek ........................................................ 11

Rendezvények, konferenciák ........................................... 14Az MTA ÖK is részt vett a Föld Napja - IV. Tudományfesztivál

rendezvényen ................................................................. 14Konferencia beszámoló: European Geosciences Union.......151st Central European Symposium for Aquatic Macroinverteb-

rate Research .................................................................. 16Természet és társadalom a balaton régióban ..................... 17IAD Konferencia .................................................................. 17ÖK Napok 2014 ................................................................... 18

- 2 -

A Duna-kutató Intézet költözéseAz MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-

kutató Intézete hosszú várakozás után végre birtokba vehette az MTA Létesítménygazdál-kodási Központ által üzemeltetett Karolina úti ingatlant, amelynek teljes felújítása május végén fejeződött be. Az intézeti telephelyek költözése június hónapban négy ütemben zajlott le a Gödi Huzella kertből, a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet területéről, valamint az ELTE tanszékeiről a 11. kerületi irodaházba. Júliusban tehát már a teljes, több mint 1000 m2 alapterületű, négy szintes

épületben megkezdődhet a kutatómunka. Az intézetnek így – a korábbi három helyett – most egyetlen közös telephelye lesz, amely jelentős változás a Duna-kutató Intézet

történetében, hiszen ezáltal lehetőség nyílik a források, eszközök jobb kihasználására, a közös gondolkodásra és kutatásokra, továbbá szorosabb együttműködések kialakítására a közeli egyetemekkel.

Fuchs Adrienn

Az ÖK humánpolitikai referenseMakkos László vagyok, 1998-ban az ELTE Szociológiai Intézeténél kaptam meg diplomámat.

Azóta személyügyi gazdálkodó és munkajogi szakokleveles tanácsadó képesítést is szereztem. 1998 óta dolgozom a Humán Erőforrás, Humánpolitika területén. Az eltelt időszak alatt mind a közszférában és mind a versenyszférában megfordultam. Az MTA ÖK-nál 2014.01.15-től 4 órában főleg a vácrátóti telephelyen, mint humánpolitikai referens segítem és támogatom az ÖK munkáját.

Makkos László

Kutatóközponti újdonságok

Megjelent publikációk, sikerek

Organikus művelés gazdaságszintű hatásai – frissen megjelent publikáció a Lendület kutatócsoport tagjainak közreműködésével

Báldi András, Lendület-csoportvezető, valamint Kovács-Hostyánszki Anikó, a kutatócsoport tagja társszerzőségével jelent meg egy új tanulmány a Nature Communications szakfolyóiratban (Schneider et al. Gains to species diversity in organically farmed fields are not propagated at the farm level. Nature Communications 5: 4151). Alapját a BioBio néven jegyzett EU FP7 projekt adta, amely az organikus illetve alacsony intenzitású szántó- és gyepművelés gazdaságszintű hatásait vizsgálta növények, föl-

digiliszták, méhek és pókok, mint indikátor szervezetek használatával. A kutatás 12 európai és afrikai régióban, 205 gazdaság 1470 területén folyt. Magyarországon a Kiskunság Homokhátság régiójában, tizennyolc gazdálkodó földjein, eltérő intenzitással legeltetett gyepeken, szántókon, valamint az ezeket érintő erdőfoltokban, útszéleken, vízparti ökoszisz-témákban folytak kutatások a Szent István Egyetem munkatársainak részvételével. Az eredmények rámutattak, hogy főként szántók esetében az organikus művelés kedvezően hat elsősorban a növények és méhek fajszáma szempontjából, a szokványos, hasonló művelésű földekhez képest, míg gyepek esetén kisebb különbség mutatkozott. A gazda-ságok szintjén viszont az egyes szántók, gyepek organikus művelése átlagosan mindössze 4,6%-os fajszám növekedést eredményezett. A tanulmány kiemeli a gazdaságokon belül magasabb élőhelyi diverzitás biztosításának szükségességét a magasabb fajgazdagság elérése érdekében, például szántóföldeket szegélyező gyepsávok, erdőfoltok, facsoportok, bokros és vizes élőhelyek formájában.

Kovács-Hostyánszki Anikó

- 3 -

Reversal of age-related learning deficiency by the vertebrate PACAP and IGF-1 in a novel invertebrate model of aging: The pond snail (Lymnaea stagnalis)

Pirger Z, Naskar S, László Z, Kemenes G, Reglődi D, Kemenes I.Journals of Gerontology A - Biological Sciences. (2014) in press, IF: 4.314

Az egyszerű modellszervezetek közül a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) kifejezetten jól használható tanulási modell. Léteznek klasszikus jutalmazásos és büntetéses tréningek, amellyek használatával a viselkedési magatartás (pl. táplálkozás, légzés, menekülés) hosszú távon (LTP) manipulálható az állatokban. Mindezeket számos publikáció tárgyalja az irodalomban. Jelen munkánkban ara voltunk kíváncsiak, hogy maga a tanulás a modellállatokban mutat-e életkor függést és ha igen, befolyá-solható-e ez a folyamat. Azt találtuk, hogy míg a fiatal modellállatokban (3 hónapos) könnyen kialakítható a hosszú távú memó-ria a táplálkozási viselkedéssel kapcsolatosan, addig az idős, 1 év körüli állatok képtelenek felidézni a tanultakat a tesztekben. Vizsgáltuk továbbá, hogy képesek vagyunk-e modulálni ezt a folyamatot. Azt találtuk, hogy a mostanában számos vizsgálat célpontját képző, széles körben vizsgált PACAP nevű neuropeptid 100 ng végkoncentrációban hatékonyan képes befolyásolni a tanulási és memóriafolyamatokat a modell állatokban. Az idős állatok PACAP kezelést követően a fiatal állatokhoz hasonló, attól szignifikánsan nem eltérő értékeket produkáltak a tesztekben. Kimutattuk továbbá, hogy a PACAP peptid koncentrációja az idős állatokban a kimutathatósági határ alá csökken, szemben a fiatal állatokkal. Így a kivülről „pótolt” és megemelt PACAP szint jótékonyan képes befolyásolni az említett folyamatokat a cAMP célmolekulán keresztül. Megfigyeltük továbbá, hogy az ún. IGF-1 (inzulin szerű növekedési faktor) molekula, egyfajta szinergista hatással, ugyancsak jótékonyan befolyásolja a tanulást és a memóriát. Mindezek tudatában arra következtettünk, hogy a PACAP szint változása kifejezetten fontos az idős kori demencia kialakulásának kapcsán. Ez például öszefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral is, ahol ugyancsak igazolást nyert, hogy a PACAP kezelés hatására csökken a dopaminerg rendszer károsodás, ami a kór fő támadáspontja.

A kézirat ingyenesen letölthető a netről.

Pirger Zsolt

Down regulation of sodium channels in the central nervous system of hibernating snails

Kiss T, Battonyai I, Pirger Z. Physiology and Behavior (2014) in press , IF: 3.339

Ismeretes, hogy ha egy élőlény, számára kedvezőtlen abiotikus feltételek közé kerül és nem, vagy nehezen jut táplálékhoz, akkor inaktív, vagy hibernált állapotba zuhan a túlélés érdekében. A hibernáció nem feltétlenül a klasszikus téli nyugalmi állapot, hiszen számos faj, mint pl. a szárazföldi csigák, a számukra kedvezőtlen, száraz, forró nyári időszakban is „hibernálnak”, csak azt aestivált állapotnak nevezük. A hibernáció, vagy aestiváció egy túlélési stratégia az állatvilágban, melyek pontos ismerete egyre fontosabb a globális felmelegedés kapcsán. Számos kézirat boncolgatja, hogy azok az állatok, amelyek képesek lesznek valamiféle hasonló inaktív állapot elérésére, sikeresebbek lesznek a jövőban, mint erre nem képes társaik. A vizsgálataink célja az volt, hogy az előbb felvázolt okokból minnél részletesebben megismerjük az éti csiga (Helix pomatia) hibernációs viselkedését. Vizsgáltuk az aktív és a téli hibernált állatok idegrendszerében a jelentősebb eltéréseket. Azonosított neuronokban kimutattuk, hogy számos különbség figyelhető meg az aktív és hibernált állapotok között az állatokban. Azt találtuk, hogy bizonyos ioncsa-torna típusok koncentrációja szignifikánsan lecsökken a hibernált állatokban, míg mások abszolút függetlenek az állat aktivítási állapotától. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy olyan ioncsatorna típusok és pályárendszerek, amelyek pl. a táplálko-zásban, szagok felismerésében vesznek részt, nem fontosak a hibernált állapotban, hiszen az állat nem táplálkozik, nugyalmi állapotban van, így energetikai szempontból előnyösebb számára, ha ezeket az ioncsatornákat lebontja és abból ATP rakrárait pótolja. Tavasszal, a májusi meleg esők során hamar újraépíti ezeket az ioncsatornákat és a bőséges táplálkozás alatt minden élettani folyamat rendeződik az állatban.

Pirger Zsolt

Effects of forest heterogeneity on the efficiency of caterpillar control service provided by birds in temperate oak forests

Bereczki K, Ódor P, Csóka Gy, Mag Zs, Báldi AForest Ecology and Management 327: 96–105, 2014

Az erdészeti kártevők világszerte jelentős károkat okoznak az erdőgazdaságok számára. A mérsékelt övi lombhullató erdőkben elsősorban a lepkehernyók okozta károk lehetnek jelentősek. Az általuk okozott lombvesztés visszaveti a rágott fák növekedé-sét, negatívan befolyásolja a termés mennyiségét és ezáltal nehezíti a természetes felújulást. A hernyókártevők populációinak

- 4 -

szabályozása tehát kulcsfontosságú mind gazdaságilag, mind ökológiailag. E szabályozásban a legnagyobb szerepet a rovarevő énekesmadarak töltik be. Hernyófogyasztásuk egyike a legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatásoknak. E szolgáltatás mértékéről és mechanizmusáról ugyanakkor nagyon kevés ismerettel rendelkezünk.

Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az erdőszerkezet és ezáltal az erdőkezelés hogyan befolyásolja a madarak által nyújtott kártevő-szabályozás hatékonyságát. Kísérletünket a Dél-Mátra cseres – kocsánytalan tölgyeseiben végeztük. Homogén és heterogén szerkezetű állományokban hasonlítottuk össze a madarak és hernyók abundanciáját, a hernyók általi kártétel mértékét és a predációs rátát. Ez utóbbi számszerűsítésére a kis téliaraszoló mintájára gyurmából készített álprédát használtunk. Emellett minden állományban erdőszerkezeti felmérést végez-tünk, s vizsgáltuk az egyes erdőszerkezeti változók madarakra, hernyókra és hernyópredációra gyakorolt hatását.

A kihelyezett álprédákon 27%-os predációs rátát mértünk, melynek 81%-a madarak általi predáció. A rovarevő énekes-madarak szignifikánsan nagyobb egyedszámmal voltak jelen a heterogén állományokban, mint a homogén szerkezetű erdők-ben. A szerkezeti változók közül elsősorban a faállomány méret

szerinti heterogenitása és az elegyesség gyakorolt pozitív hatást a madarak abundanciájára. A predációs rátát a madarak és hernyók abundanciája egyaránt pozitívan befolyásolta. Ebből arra következtethetünk, hogy a madarak képesek a hernyóabun-dancia változásaira reagálni. Továbbá eredményeink jelzik, hogy az erdőkezelés hozzájárulhat a hernyókárok mérsékléséhez a madarak számára kedvező szerkezeti elemek fenntartásával. A térben heterogén fahasználat, az idős facsoportok fenntartása és az állomány fajgazdagságának biztosítása nagymértékben növeli a madárállomány gazdagságát és ezáltal az erdő rovar-károkkal szembeni ellenálló képességét.

Bereczki Krisztina

Observation of a local gravity potential isosurface by airborne LIDAR of Lake Balaton, Hungary

A gravitációs potenciál helyi izofelületének felmérése légi lézerszkenneléssel a Balatonon

Mindenki tudja, hogy a víz vízszintes, de mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy egy nyugalomban lévő vízfelület olyan alakot vesz fel, hogy a felszínén a gravitációs potenciál (a Föld vonzerejének munkavégző képessége) mindenütt ugyanannyi legyen. A Föld tömegvonzása azonban pontról pontra változik a felszín alatt lévő anyag sűrűségé-nek és a domborzati viszonyoknak megfelelően, így a Föld alakját (a geoidot) csak közelítjük a forgási ellipszoiddal, a valóságban ettől jelentős eltérések adódnak.

A légi lézerszkennelés (LIDAR) egy gyakran alkalmazott távér-zékelési módszer szárazföldi domborzat felmérésére: Európa nagy részéről már készültek ilyen adatok. A módszer érdekessége, hogy „ellipszoidi” koordinátarendszerben gyűjt méréseket (GPS alapon), tehát független a tömegvonzástól, ellentétben például a hagyományos szintezéses módszerektől. Ha a vízfelület követi a gravitáció térbeli változásait, és nagy térbeli felbontással meg tudjuk mérni a magassá-gát a tömegvonzástól függetlenül, akkor következtetni tudunk a felszín alatti anyag sűrűségének mintázatára.

Ezt teszteltük a Balatonon: a 2010-es kutatórepülésünk adataiból kivágtuk a vízfelszínt, és meglepő magasság-különbségeket tapasztal-tunk: az ellipszoidhoz képest Szigligetnél 80 cm-el van magasabban a tó, mint Aligánál! A tó körül 9 vízmérce van, amelyek negyedóránként regisztrálnak, ezek alapján korrigáltuk a rövid távú vízlengéseket, de a magasságkülönbség megmaradt. A vízfelszín magasságait korreláltattuk a legrészletesebb elérhető geoid modellel: nagyon szoros összefüggést kaptunk az egész tóra nézve, de az ellipszoidhoz képest legalacso-

Csőrnyom a kis téliaraszoló mintájára készített álprédában

44.65 44.70 44.75 44.80 44.85 44.90 44.95 45.00 45.05 45.10 45.15 45.20 45.25 45.30149.60

149.65

149.70

149.75

149.80

149.85

149.90

149.95

150.00

150.05

150.10

150.15

150.20

150.25

150.30

150.35

150.40

150.45

150.50

150.55

150.60

Quasi-geoid height [m]

AL

S-m

easu

red

ellip

so

idal w

ate

r su

rface h

eig

ht

[m]

Point count

1:1 line

1

2 - 5

6 - 10

11 - 50

51 - 75

76 - 125

126 - 225

226 - 430

431 - 850

851 - 1,700

1,701 - 3,350

3,351 - 6,700

6,701 - 13,500

- 5 -

nyabban fekvő területek határozott eltérést mutatnak a modell által jósolt magasságoktól. Feltételezzük, hogy itt a geoid modell simít túlságosan a valósághoz képest, és a lézerszkenneléssel kapott felszín segíthet a jövőben a geoid modell finomításában.

A kutatás jelentősége, hogy megalapozza a LIDAR használatát a vízi altimetriában, amely a korábban használt műholdas módszerekhez képest két nagyságrendnyi javulást jelent az elérhető felbontásban. A műholdas vízfelszín magasságmérések a tengereken kimutatják a fontosabb áramlásokat, örvényeket: a cikk folyományaként elindult nálunk egy hasonló kutatás, ahol a Balatoni áramlásokat próbáljuk feltérképezni az általuk okozott finom léptékű magasságkülönbségek alapján.

A cikk az EGU Solid Earth folyóiratában került leközlésre. A nyílt hozzáférés mellett a folyóirat érdekessége a nyílt bírálat: a benyújtás után előzetes jelleggel az interneten megjelent cikket a felkért bírálókon kívül bárki kommentálhatja. A kialakuló vitát, a hivatalos bírálatokat és a szerzők válaszát is közzéteszik, ezzel elősegítve az átláthatóbb és igazságosabb bírálati folyamatot.

http://www.solid-earth.net/5/355/2014/se-5-355-2014.pdf

Zlinszky András

Kiváló poszter díj munkatársunknak az Európai Földtudományi Társaság (EGU) idei konferenciáján

Zlinszky András, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa “Outstanding Student Poster” díjat nyert az Európai Földtudományi Társaság (EGU) idei konferenciáján az „Earth and Space Science Instrumentation” témakörben. A konferencián 24 témakörben összesen mintegy 9500 poszter került bemutatásra, az egyes témakörökben max. 4 díjat osztottak ki. Pontozták a tudományos tartalmat, a grafikai megvalósítást és a poszter bemutatását is.

Poszterének címe „Simultaneous colour visualizations of multiple ALS point cloud attributes for land cover and vegetation analysis” vagyis „LIDAR pontfelhő tulajdonságok egyidejű színes megjelenítése felszínborítás és növényzet elemzésére”.

András évek óta vizsgálja a LIDAR adatok ökológiai alkalmazását, és egy olyan eljárást dolgozott ki, amellyel lézerszkenne-lésből származó pontoknak színkeverés segítségével egyszerre több tulajdonsága is megjeleníthető. Így jól elkülöníthetőek a talajfelszínhez, épületekhez, fatörzsekhez vagy a lombkoronához tartozó pontok, sőt akár fafajokat is azonosítani lehet.

A díj elnyerése azzal jár, hogy a poszter anyagát közölheti az EGU Geoscientific Instrumentation, Methods and Data Systems című nyílt hozzáférésű folyóiratában, és jövőre ingyen vehet részt a konferencián.

A poszter összefoglalója itt:http://meetingorganizer.copernicus.org/EGU2014/EGU2014-6680.pdf(link is external)a poszter pedig ahttp://geo.tuwien.ac.at/fileadmin/user_upload/2014_EGU_Zlinszky_Poster.pdf(link is external) linken érhető el.

szerk.

Simultaneous colour visualizations of multiple ALS point cloud attributes for land cover and vegetation analysis András Zlinszky, Adam Kania, Anke Schroiff, Johannes Otepka, Gottfried Mandlburger, Norbert Pfeifer

zlinszky.andras@okologia.mta.hu — www.changehabitats.eu

Object Amplitude EchoWidth

NormalizedHeight

Resulting

Colour

Asphalt Low Low Low Black or brown

Bare Soil Mown grass

High Low Low Red

Tall grass, Shrubs

Low High Low Green

Coniferoustrees (leaf off)

High Medium High Purple

Deciduoustrees (leaf off)

Low High High Blue-Green

Power Lines Low Low High Blue

The problem Points belonging to a wide range of different objects would have exactly the same colour if they are similar in one particular LIDAR variable. If most of the points have the same colour, screen clutter limits the size of the scene that can be loaded and the perspective of the view is difficult to see. Different point classes are hardly possible to detect in context if only a very small area can be viewed at a time. Point cloud attribute interpretation is not intuitive: only very experienced users can identify objects or discriminate between different kinds of vegetation. The objective Intuitive point cloud visualization for multiple attributes It should be able to

• Work with any point attribute defined by the user

• Show as many attributes as possible simultaneously

• Remain independent from the viewing software

• Keep input values and rely on straightforward and transferable calculations.

• Colours should be intuitive to understand and easy to discriminate

• Colours should support perception of height and depth. The solution Instead of a single colourmap for one attribute, any combination of three point attributes can be mapped to each of the three primary colours. The ASPRS .las format is used, and a Python script of Opals software modules rescales the attribute values to the full range of the .las format Red, Green and Blue channels.

ResultsThis visualization scheme exploits our intuitive understanding of the RGB colour scheme for dealing with three arbitrary attributes simultaneously. Input attribute values are not modified and the colour parameters are written to the file, conserving independence from viewing software. Colour scaling is linear, with the option of histogram equalization. In case of the scheme we used, the variables are are often

We conclude that RGB visualization of ALS point attributes makes the point cloud human readable for vegetation analysis

The state of the art Point clouds can be viewed usind 3D rendering in planar, profile or 3D perspective. However, viewing software typically only allow visualization by attributes directly obtained during the measurement (elevation, amplitude, echo number) or standard point classification. Creating "photorealistic" point clouds by assigning colour values to each point from imagery works in an urban context but not in vegetation: Canopy points all get very similar colours (green) and sub-canopy points don´t get any colour assigned from aerial images at all.

~100 m

Profile view of RGB coloured point cloud

3D perspective view of RGB coloured point cloud

Planar view of RGB coloured point cloud

True colour orthophoto of study site (image © GoogleEarth)

~30 m

negatively correlated, resulting in a wide range of colours, with green mainly for vegetation. In a perspective view, vegetation points overlap terrain points,

but they can be discriminated based on their colour, creating a sense of depth. High points with respect to the terrain are

more blue, creating an intuitive sense of elevation. Normalized

Height

~30 m

- 6 -

Dunavirág - hazai siker Oroszország legrangosabb nemzetközi természetfotós pályázatán

Potyó Imre, az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének munkatársa Oroszország legrangosabb nemzetközi természetfotós pályá-zatán, az Arany Teknősön („Golden Turtle 8”), a „Microcosm” kategóriában első díjat nyert „Rush Hour” („Csúcsforgalom”) című rajzó dunavirágokat megörökítő fotójával. A pályázaton összesen 77 országból, 1922 pályázó, 12834 fotóval vett részt.

A szerző fotójához a következő képaláírást írta (angolul): A dunavirág (Ephoron virgo) – sok évnyi kimaradás után – ismét „virágba borította” a Duna egyes szakaszait. A dunavirágok mil-liós rajzása az egyik legizgalmasabb és legcsodálatosabb fotós téma, amivel eddig találkoztam. A képen hosszabb expozícióval

és vakuzással érzékeltettem a kérészek röpképét és irányvonalát. A vaku kimerevítette a rovarokat, majd a hosszabb expozíció során „csíkot” húztak a fotóra.” Fantasztikus képekben gyönyörködhetünk a többi kategóriában is, további magyar sikerekkel!

A győztes kép és a további díjazott képek megtekinthetők a következő oldalakon:http://wncontest.ru/en/photo/archive/?SECTION_ID=118(link is external)http://wild-magazine.ru/events/contest/goldenturtle8final/

szerk.

Pro Natura díjban részesült Dr. Báldi András az MTA ÖK főigazgatója

A Föld napja alkalmából Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár Pro Natura Díjat adott át Dr. Báldi Andrásnak, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójának, a természetvédelem, a mezőgazdálkodás és a biodiverzitás kapcsolatának vizsgálatában és a konzervációbiológia területén elért kiemelkedő eredményei, nemzetközi szervezetekben kifejtett tevékenysége elismeréseként.

Pro Natura Díjat kapott még Kácsor László, fotóművész, szakíró; a Magyar Természettudományi Társulat; Márton Béla, néprajzíró, nyelvjárás kutató; Dr. Molnár Gyula, címzetes docens, nyugdíjas, Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék.

Gratulálunk a díjazottaknak!

szerk.

Sikeres MTA doktori védés konzervációbiológiai témában

Lengyel Szabolcs az MTA ÖK Duna-kutató Intézet Tisza-kutató Osztályának tudományos főmunkatársa sikeresen megvédte MTA doktori értekezését, melynek címe: A biológiai sok-féleség keletkezése, veszélyeztető tényezői, helyreállítása és monitorozása

Szabolcs doktori kutatásaiban a gulipán fióka-örökbefogadását vizsgálta viselkedésökológiai szempontból. A Hortobágyi Nemzeti Parkban kezdett foglalkozni restaurációs ökológiával és a tiszavirág ökológiai vizsgálatával. Kidolgozta és öt éven át koordinálta hazánk egyik legnagyobb tájrehabilitációs programját az egyek-pusztakócsi LIFE-program keretében. 2007-től 2009 elejéig az amerikai North Carolina State University Zoológiai Tanszékén vendégkutatóként dolgozott. 2009-ben az OTKA-Norvég Alap támogatásával megalapította a Konzerváció-ökológiai Kutatócsoportot, mellyel egy EU FP6-os (EuMon) és két FP7-es (SCALES, BioFresh) kutatási programban vett részt.

Érdeklődési területe az evolúcióbiológia, az ökológia és a természetvédelmi biológia. Fő kutatási területe az élőhelyek helyre-állítása (restaurációs ökológia) és természetvédelmi kezelése. Nemzetközi kooperációban foglalkozik a biodiverzitás-monitorozás elméleti hátterével, gyakorlati megvalósításával és értékelésével. Vizsgálta több természetvédelmi szempontból fontos állatfaj életmenetét, élőhelyválasztását és védelmi lehetőségeit. Jelenleg főként térbeli ökológiai eljárásokkal és védett területek szisz-tematikus konzervációs tervezésével foglalkozik. Hatvankilenc tudományos folyóiratcikke jelent meg, ebből 36 impakt faktoros folyóiratban (összesített IF > 90), munkáira több mint 1000 hivatkozás, ebből több mint 700 független hivatkozás érkezett.

A doktori mű és a kapcsolódó bírálatok és válaszok itt olvashatók:http://mta.hu/cikkek/folyamatban_levo_doktori_eljarasok(link is external)

Gratulálunk a sikeres védéshez!

szerk.

Rush Hour - Csúcsforgalom

- 7 -

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve Ötödik rész: Kotsis Iván, a Magyar Biológiai Kutatóintézet (Tihany) építészeti terve

Dr. Vértes László orvos professzor, nyugalmazott kórház igazgató, tudománytörténész néhány héttel ezelőtt azzal a kezde-ményezéssel tett megtisztelő látogatást Tihanyban, hogy alapítóink, Klebelsberg Kuno (1875-1932) kultuszminiszter és Bethlen István (1874-1946) miniszterelnök érdemeinek elismerése mellett illő lenne egy emlékkonferenciát rendezni az építészmérnök Kotsis Ivánról (Arad, 1889 december 15. – Budapest, 1980, január 11) is. Arról a Kotsis Ivánról, aki az 1920-as évek során intéze-tünket, és szomszédságunkban a Habsburg József főhercegi kastélyt, valamint a meg nem valósult ötemeletes abbáziai-jellegű „Új Tihany Hotel Balaton” gyógyszállót tervezte a Fürdő-telepen. És akinek hosszú életútja átívelte az egész XX. századi magyar építészetet. Sok ezer budapesti és vidéki épületben valósította az észak- itáliai mediterrán villák, a német Bauhaus, és a New York-i bérpaloták 1880-1920 közötti modern építészeti inspirációit. Vértes László professzor könyvtárunknak nemrég olyan ritka dokumentumokat is ajándékozott, amely dacára páratlannak hitt archív gyűjteményünknek, újdonság. Ilyen például a korláto-zott példányszámban megjelent Kotsis Iván életrajz, és a Vaszary János festőművész által készített hatalmas (3 x 8 méter) „ A mélység világa”-c. pannó eredeti fényképe a „Magyar Biológiai Kutatóintézet” kurzustermében. A pannó eddigi hiedelmünkkel ellentétben nem a második emeleti könyvtár falát díszítette, hanem az első emeleten, abban az egybefüggő hatalmas térben díszlett, amelyet az 1950-es években két oldalsó nagy laboratóriumra és két középső kisebb dolgozó szobára osztottak.

A Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészei 2007 nyarán kezdtek nyomozást a hatalmas Vaszary pannó után Tihanyban, amely a művész egyetlen, állami megrendelésre készült képe volt. Intézetünkben azonban évtizedek óta nyoma sincs a hatalmas képnek. A 91 éves Prof. Woynarovich Elektől tudtuk meg 2010-ben, aki 1956 és 1961 között a tihanyi intézet igazgatója volt, hogy a vásznat az 1950-es évek végén még Ő szállíttatta feltekerve teherautón Budapestre az MTA székházába, és azóta híre-hamva

sincs a vagyonokat érő festménynek. Az alábbiakban Kotsis Iván életrajzából idézünk részleteket a tihanyi intézet tervezésére vonatkozóan, amelyet Prakfalvi Ede

rendezett nyomda alá a HAP Tervezőiroda és a Magyar Építészeti Múzeum közös kiadásában, HAP-könyvek 5. HAP Galéria (www.hap.hu), ISSN 1787-6850, ISBN 978-963-87551-2-4, Vác, 2010.

„1923-ban kezdődött meg Balaton menti tervezői tevékenységem, amely egészen a második világháborúig tartott. A Balaton hosszabb szünetelés után akkortájt kezdett ismét keresett nyaralóhellyé válni.

A Virágh Judit Galéria 42. aukciója 163. tételeként szerepelt a kép alábbi, 1928-as, 88 x 275 cm méretű tervvázlata 7 millió Ft. kikiáltási áron, 2012-ben

Az intézet első emeleti kurzus terme az eredeti Vaszary képpel A József főhercegi kastély és az intézet épületegyüttese

- 8 -

Balatoni munkálkodásom legelején, 1924-25-ben terveztem József főherceg tihanyi nyaralókastélyát. Pompás feladat, szinte anyagi korlátok nélkül megtervezni előkelő lakáskörülmények között élő főúr nyaralóját, amellett az építtető – mindenesetre elő-legezett – bizalmát a legteljesebb mértékben élvezve, és az általános alapelrendezésen kívül teljes szabad kezet kapva a külső és belső kiképzésben egyaránt. Olaszos kerti palotát építettem, római kaszinó jelleggel, mérsékelt architektúrával, a belsőben XVI. Lajos és empire-szerű interieurökkel. A földszinten átmenő nagy hall, amely a tó partjára néző széles loggiára nyílik, ettől jobbra-balra reprezentatív helyiségek, szalonok, ebédlő, mind olasz méretű termek. Két vendéglakosztály, kápolna, személy-zet. Az emeleten 8 háló, 4 fürdő és nappali szobák. Az alagsorban konyhák, személyzeti lakások, raktárak stb. Az elrendezést áttekinthető folyosós rendszerben terveztem. Külön garage-épület kertészlakással, falazott kőkerítés.

A palota szomszédságában gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter biológiai intézet építését határozta el, s abból a célból, hogy egységes tóparti kép keletkezzék, miután a főhercegi kastélyt megtekintette, megbízott a tervezéssel. Amikor első ízben a helyszínre mentünk, bemutatkozásom után nyomban megkérdezte, hogyan lehet egy ilyen komplikált épületet úgy megter-vezni, hogy az gyakorlatilag is jó legyen és a külsőben is artisztikus. Azt feleltem, hogy az elrendezést a benne lefolyó üzem fogja diktálni, s azt esztétikus keretekben kell kimutatni a külsőben. Válaszomat azonnal átértette és helyeselte. Az 1926-27. évben hasonló olaszos jellegben, de az alaprajzi igényeknek megfelelő, kötetlen csoportosításban épült a biológiai intézet. Az épületegyüttest három egységre tagoltam: középen áll a laboratóriumi épület, ettől egyik oldalra a kutató tudósok szállodája, a másikon az állandó igazgatói személyzet lakóháza. Mindkettőt oszlopos árkádsor köti össze a főépülettel. A fő probléma a köz-ponti laboratóriumi főépület megtervezése volt. Megelőzően ismerni kellett volna hasonló külföldi intézményeket, ennyire teljes azonban sehol sem állott. Ezért előzőleg részben hasonló munkakörökkel foglalkozó intézeteket kerestünk fel, részben pedig kisebb, szükségelhelyezésben működőket, és ezek adataiból próbáltuk meg összerakni az épület beosztását, amely 3 részre tagolódott: az egyikben a balatoni állat- és növényvilágot tanulmányozták, a másodikban általános élettani kutatásokat folytattak, végül időszakos tanfolyamokat tartottak, amelyek részére sok dolgozóhelyet tartalmazó terem kellett. Elképzelhetően bonyolult volt a gépészeti berendezés, amelynek során ivóvíz, balatonvíz a halaknak, tengervíz a tengeri állatoknak, meleg víz, sűrített és ritkított levegő, házilag előállított gáz, szennyvíz- és savlefolyók, központi fűtés vezetékei, összesen tehát a villanyon kívül tízféle vezetékhálózat készült. Az első emeleten a nagy kurzustermet három oldalról sűrű ablakok nyitják meg, a negyedik falra 14 m hosszban Vaszary János mesteri freskót (pannót) festett, amely a Balaton medrének faunáját és flóráját stilizáltan ábrázolja vízfátyolon keresztül, pompás fénnyel, amely tónusában folytatja a három oldali ablakokon beözönlő erős balatoni világítást. A tudósok nem szívesen látták a freskót. Állandóan a stilizált állatok és növények neveinek megállapításával bajlódtak.

Üvegházak, kísérleti állatház, nyilvános aquarium, garage, csónakkikötő és fürdő egészíti ki az elrendezést, amely beleértve a lakásokat és a tudósok szállodáját teljes tudományos kutatótelepnek kicsiben megépített ideális mintaképét nyújtotta. Az 1927. évi nemzetközi zoológiai kongresszus alkalmával adták át rendeltetésének, amikor is több száz külföldi tudós nézte meg.”

Prof. G.-Tóth László

Pályázataink, témáink

LEGOAz ÖBI Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportja 2014. április 28-tól új, nagyszabású pro-

jektben vesz részt, melynek során a Nyíregyházán épült LEGO gyár területén természetközeli élőhelyeket telepítenek.

A Lego gyár célja, hogy minden eddiginél környezetbarátabb gyárat hozzon létre. Ennek nem-csak az a része, hogy hatékonyan és takarékosan gazdálkodnak a környezeti erőforrásokkal,

pl. a vízzel vagy az energiával, hanem az is, hogy a gyár területén létrehozandó 26 hektáros „ökológiai park” kialakításával a helyi biodiverzitást növelik. A hosszú távú cél hazánk egyik legveszélyeztetettebb élőhelyének, a homoki erdős-sztyepp vegetációnak a létrehozása a park területén. Ennek az Ökológiai parknak a kialakításában vesz részt a Restauráci-ós Ökológiai Kutatócsoport a Deep Forest Kft-vel konzorciumban.

Mivel eddig még nem volt példa ilyen nagyszabású erdőssztyepp élőhely helyreállítására, tulajdonkép-pen az egész telepítés egy nagyléptékű kísérletnek tekinthető. A munka során többféle módszert fogunk alkalmazni: a gyepet a gyár 50

km-es környezetéből származó széna terítésével, illetve hazai kétszikű és fűmagok kiszórásával alakítjuk ki. Tervbe van véve egy ún. szaporító parcella kialakítása is, ahol a hazai száraz gyepek jellemző fajainak bemutatása és magtermesztése fog történni. Az erdőssztyepp fásszárú részét pedig különböző méretű hazai fa- és cserjefajok telepítésével „alkotjuk meg”. Az erdőssztyepp élőhely kialakításának fontos része, hogy a tervezés során a helyi terepviszonyokhoz próbálunk alkalmazkodni, tehát a fa és cserjecsoportokat a meglévő vagy kialakítandó mélyebb részekbe telepítjük.

A munka elindult, a kiindulási fázis képeit alább lehet megtekinteni. Reméljük 2 év múlva már sokkal barátságosabb fotókat tudunk közölni.

Csecserits Anikó

- 9 -

Világviszonylatban is újszerű klímaváltozás-kísérletet indít az MTA Ökológiai Kutatóközpont

Az MTA és az EU 7. keretprogramja támogatásával épült ki az a terepi kutatási infrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy az eddigieknél összetettebb módon vizsgálják a klímaváltozás ökológiai hatásait az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai. A szakemberek arra keresik a választ, milyen együttes hatá-sokkal járhat, ha a gyakoribbá váló szélsőséges aszályokhoz a csapadékösszeg tartós megváltozása is társul.

A Fülöpházán múlt pénteken átadott terepi kutatási infrastruk-túra révén a természetben rendszerint egybeeső két jelenség következményeit összetett terepkísérlet keretében tanulmányoz-zák az ökológusok. A kutatók így feltárhatják, milyen különálló, illetve együttes hatással van az egyszeri szélsőséges aszály, illetve a mérsékelt, de minden évben visszatérő csapadékválto-zás – a szárazabbá vagy nedvesebbé váló klíma – a Kiskunság homokpusztagyepjeinek élővilágára.

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségeket és a csapadékmennyiség

változását általában egymástól függetlenül vizsgálják. „Az ExDRain klímaváltozás-kísérlet újszerűsége éppen az, hogy 48 parcellán, nyolc különböző kezeléskombinációban model-lezzük az egyszer előforduló szélsőséges aszály két szintjét (jelentkezik / nem jelentkezik), illetve az évente visszatérő csapadékváltozás négy szintjét (erős aszály / gyenge aszály / kontroll / öntözés)” – mondta el Kröel-Dulay György, a kutatás vezetője. A feltételezések szerint a homokpusztagyep ellenálló a mérsékelt aszállyal szemben, és a szélsőséges aszályt követően is képes regenerálódni, amennyiben átlagos vagy nedves évek következnek. Ugyanakkor a szélsőséges aszály utáni elhúzódó csapadékszegény időszak a növényzet hosszú távú, drasztikus megváltozását vonhatja maga után.

A globális környezeti változások, így a klímaváltozás egyes komponenseit külön-külön tanulmányozó kutatások alábecsül-hetik a várható következményeket. „Várakozásaink szerint a Fülöpházán most induló kísérlet rávilágíthat, hogy a környezeti változások különböző tényezőinek hatásai gyakran felerősítik egymást” – figyelmeztetett Kröel-Dulay György. Az ExDRain kísérlet további fontos eleme, hogy igyekszik komplex módon nyomon követni a változásokat. Így több élőlénycsoporton (edényes növények, gombák, fonálférgek, talajlakó ízeltlábúak) vizsgálják az élővilág változását, és az ökoszisztéma-folyamatok közül is többet tanulmányoznak (primer produkció, lebontás, talajlégzés). Ez lehetővé teszi, hogy a szakemberek összetett elemzéseket készítsenek az ökoszisztéma változásairól.

forrás: www.mta.hu

Ökoszisztéma szolgáltatások térképi értékelése a kiskunsági Homokhátságon

Az OpenNESS EU FP7 projekt célja az ökoszisztéma szolgáltatások vizsgálatának operativizálása, azaz európai szintű felmérésekre való alkalmassá tétele. Az OpenNESS 2014. évi találkozóját Budapesten tartotta, ami alkalmat adott az MTA ÖK és a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) számára a projekt Kiskunsági esettanulmányának részletes bemutatására. Ennek célja az ökoszisztéma szolgáltatások felmérése a Homokhátság közepének nyugati részén, ahol egy, a tájhasználat és az ökoszisztéma szolgáltatások nagymértékű módosulásával járó vízvisszapótlási beavatkozást terveznek.

Az esettanulmány egyik kulcsa a megfelelő indikátorok kiválasztása, amelyekkel lehetővé válik a szolgáltatások és azok várható változásainak felmérése.

- 10 -

Az ökoszisztémáktól az emberi jólétig több lépcsőn keresz-tül, az úgynevezett kaszkád modell szerint értelmezhetjük a szolgáltatások „kiszűrését” az ökológiai folyamatok közül, majd hasznosulását a társadalomban. Egy átfogó felméréshez, amely a szolgáltatások megváltozásának modellezésére is alkalmas lehet, minden kaszkád szinthez meg kell találnunk a megfelelő indikátorokat.

Azt, hogy a mintaterületen melyek a legfontosabb szolgál-tatások, azt maguk az érintettek döntik el. A több évig tartó folyamatban egy Tanácsadó Testület nyújtja az érintettek állandó képviseletét, de emellett a helybéliek széles körének preferen-ciáit is vizsgáljuk interjúk és kérdőívek segítségével. A kutatás fő célja az ökoszisztéma szolgáltatások indikátorainak prediktív térképezése, amely hozzájárulhat a tájhasználat változásával

kapcsolatos konfliktusok feltárásához és kezeléséhez. Az indikátorok kialakítása és tesztelése térinformatikai (GIS) környezetben zajlik, amihez az MTA ÖK Ökoinformatikai Laboratóriuma biztosítja a technikai hátteret.

Czúcz Bálint

Az Európai Unió mezőgazdasága és a biológiai sokféleség - lendületes kutató tanulmánya rangos szaklapban

A közös uniós agrárpolitika új támogatási rendszerének esetleges káros következményeire, a biodiverzitás csökkenésére figyelmeztet az a frissen megjelent tanulmány, amelyet Báldi András Lendület-csoportvezető, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója társszerzőként jegyez. A Science magazinban olvasható cikk javaslatokat is megfogalmaz a kedvezőtlen folyamatok megfordítására.

Bár a 2013 decemberében elfogadott közös agrárpolitikát többen környezetbarátnak minősítik, valószínűtlen, hogy elősegítené a biodiverzitás fenntartását – adnak hangot aggodalmuknak a Science-ben olvasható, széles nemzetközi összefogásban született tanulmány szerzői. A kedvezőtlen uniós szintű folyamatok mellett arra is rámutatnak, hogy az egyes tagállamok nemzeti szintű szabályozással sokat tehetnek az agrárterületek élővilágának, biodiverzitásának és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatá-soknak a hosszú távú megőrzéséért. A mezőgazdasági tevékenység révén érintett élőhelyek – például a gyepes vagy fás-legelős területek – természetvédelmi szempontból a legveszélyeztetettebb élőhelyek közé tartoznak. Az EU bővülésével az új tagálla-mokban egyre nagyobb területeket vonnak intenzív mezőgazdasági művelés alá, ami nagymértékű vegyszerhasználattal jár.

Jóllehet az európai uniós szabályozás több szinten támogatja és szorgalmazza a környezetvédelmet és a biodiverzitás meg-őrzését, a közös agrárpolitika szélesebb körben érvényesül, és igen jelentős költségvetéssel bír, ezért felülírhatja a szóban forgó irányelveket – intenek a szakemberek.

A több mint húsz szerző tanulmánya arra is figyelmeztet, hogy a közös agrárpolitika 2010-es reformjának célkitűzései között megfogalmazott, a ter-mészeti erőforrások fenntartható kezelésére irányuló kezdeményezések nem bizonyultak elég hatékonynak a biodiverzitás megőrzésében. A gyepes területek aránya például Európa-szerte csökken, a frissen csatlakozott tagállamokban a csökkenés aránya meghaladja a 10 százalékot. Noha a 2013 decemberében elfogadott reform a tervek szerint gátat vetett volna a hasonló folyamatoknak, a védett (Natura 2000) minősítésű területeken kívül a gazdákat a jelenlegi szabályozási rendszer arra ösztönzi, hogy a számos fajnak élőhelyet nyújtó gyepes területek, legelők helyén intenzív művelésű mezőgazdasági területet alakítsanak ki. Márpedig a gyepes tájak, pusztáink biztosítanak élőhelyet jellemző, hungarikumnak számító fajoknak, például a túzoknak vagy a sziki őszirózsának.

Bár az intenzív mezőgazdasági termelés elősegíti az élelmiszer-biztonság megteremtését, illetve fenntartását, a cikk szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a nagyüzemi intenzív mezőgazdasági termelés negatív következményei - amelyek közé a környe-zeti károk is tartoznak – az ágazaton kívül, például szociális kiadásként is jelentkeznek a vidéki megélhetés ellehetetlenítésével.

A szakértők – Báldi András, az MTA ÖK főigazgatója mellett többek közt a cambridge-i, a freiburgi egyetemek oktatói, valamint tekintélyes környezetvédelmi szervezetek munkatársai – rámutatnak, hogy a tagállamok nemzeti szabályozással elérhetik, hogy az EU Biodiverzitás Stratégia 2020-ra kitűzött céljai teljesüljenek – azaz a kormányoknak élni kell az új közösségi agrárpolitika biztosította lehetőséggel a környezetbarát, fenntartható mezőgazdálkodás megvalósításában. A szakemberek a források átcso-portosításával, a nemzeti támogatási rendszerek átstrukturálásával, a gazdák szakmai támogatásával kapcsolatos ajánlásokat fogalmaztak meg a tagországok számára, valamint sürgették a közös agrárpolitika újragondolását.

forrás: www.mta.hu

- 11 -

Kényszerű személycsere a Pannon Magbank Projektben

2014. május 21-től a korábbi projektkoordinátor tartós betegállományba vonulás miatt régi-új kolléga vette át a Magbank projekt koordinálását.

Oláh Krisztina már volt intézetünk alkalmazottja, diplomaszerzése, és az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárában eltöltött évek után 2007-től dolgozott az intézet MÉTA projektjén Horváth Ferenccel, mint térképészmérnök. A MÉTA projektben elnyerte a szakmai „Év térképe”- díjat. A projekt zárását követően Kósa Géza marasztalta az intézetnél az akkor induló, regionális fejlesztés keretében megvalósuló kertfejlesztési projekt vezetőjének. A kertfejlesztés 2011-ben sikeresen zá-rult, ezek után a Fővárosi Állat- és Növénykerthez került, ahol 5 nagy uniós projekt munkálataiban vett részt. Időközben elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem közbeszerzési referens képzését, majd később saját céget alapított, melynek keretében most is foglalkozik pályázati, közbeszerzési és üzletviteli tanácsadással és grafikai munkákkal. Szilágyi Krisztina kényszerű betegállományba vonulásakor Kósa Géza hívta vissza intézetünkhöz a Pannon Magbank Projekt zárására.

Oláh Krisztina

Botanikus kerti hírek

Idén is volt tavaszi alkotóverseny pályázat

„Nyomozz növények után az irodalomban” címmel tavasszal alkotóverseny pályázatot hirdettünk, melyre ebben az évben is nagyon szép, igényes munkák érkeztek be, összesen 152 pályamű, 48 településről. A pályázati kiírás szerint a két kor-csoportban a 3 legszebb, legötletesebb munka beküldője nyert, ill. idén 4 pályázó különdíjban részesült. A pályázat nyertesei: Krepsz Anna (Százhalombatta), Miszori Réka (Herend), Kristóf Ágnes (Ráckeresztúr), Szabó Petra (Balatonfüred), Fülöp Dorina (Biharkeresztes), Darányi Zsuzsanna (Vácduka). Nyerteseink

díja a „Mesés növények, növényes mesék” című könyv egy-egy dedikált példánya, melynek szerzője a Botanikus kert munkatár-sa, Fráter Erzsébet, valamint válogatás a Kert ismeretterjesztő kiadványaiból. Különdíjas pályázók: Kompolti Bálint (Boldog),

- 12 -

Kiss-Bilkei Balázs (Budapest), Ruff István Zalán (Dunaföldvár) és Bártfalvi I. Benjámin (Pécs). Különdíjasaink nyereménye egy díjtalan belépésre feljogosító belépőjegy 3 fő részére, valamint szintén válogatás a Kert kiadványaiból. A nyertes pályaműveket és a bíráló bizottság által legötletesebbnek, legszebbnek talált munkákat 2014. szeptember 10. és október 10. között a Botanikus kert bejáratánál lévő Tornácosház tornácán kiállítjuk.

Tavaszi palántavásár

Több, mint 300 fajta különleges zöldség-, fűszernövény, gyü-mölcstermő és virág palántája, valamint kisebb programok várták az érdeklődőket a május 1-hez kötődő tavaszi hosszú hétvége mind a négy napján. Paradicsomok, chilik és más paprikafajták, egérdinnye, balzsamuborka és sokan mások szerepeltek a kínálatban. A növények gondozásához tanácsokat és prakti-kus ötleteket is lehetett szerezni. A palántákon kívül a Spalax Kft. virághagymáit és kaktuszokat vásárolhattak látogatóink. A kiegészítő programok között szerepelt a kerti állomásos játék a Botanikai tanséta vonalán, valamint termésfigura és magkép készítés. A tavaszi alkotóverseny pályázatunkhoz egy kincs-kereső játékkal és korábbi évek pályamunkáival igyekeztünk ötleteket adni.

Madarak és Fák Napja

Vezetett madarász és botanikai séták, madártoll- és fészekbe-mutató, madaras tanséta leírás, kéregfelismerők, madárhangok és különleges termések a Berkenyeházban, valamint „magonc-bemutató” várta az érdeklődőket május 10-11-én Madarak és Fák Napja alkalmából. Az MME Börzsönyi Helyi Csoportjának tagjai voltak segítségünkre a program madaras témáiban. Sokakat még a vasárnapi esős időjárás sem riasztott vissza...

QR-kódos ismeretterjesztés a botanikus kertben

Botanikus kertünkbe érkezők az ismeretszerzés lehetőségének újfajta technikai megoldásával találkozhatnak. A növényekhez kihelyezett hagyományos tájékoztató táblák mellett korunk tech-nikai fejlődésével lépést tartva QR-kódok is segítik a botanikai ismeretterjesztést.

Rendszertani gyűjteményünkben már több mint 35 növényfajnál és egyre több botanikus kerti fa jelölőtábláján is találkozhatunk QR-kódokkal, melyek segítségével - egy okostelefon birtoká-ban - az adott fajt leíró Wikipédia oldalra kapcsolódhatnak fel a látogatók. A Wikimédia Magyarország Egyesülettel együttmű-ködve az idei tavasztól folyamatosan valósul meg a QR-kódok növényekhez történő kihelyezése. A hazai botanikus kertek vonatkozásában ez az együttműködés egyedülálló.

Május 25-én a botanikus kertbe látogatók a Biológiai Sokfé-leség Világnapja és gyermeknap alkalmából szervezett Tavaszi növénykiállítás és vásár egyik kiegészítő programjaként a QR-kódokhoz kapcsolódóan játékos feladatokat oldhattak meg. Június elejétől a Berkenyeház nyitva tartási idejében lehet a játékon részt venni, melyhez a feladatlap a Berkenyeházból kérhető.

- 13 -

Tavaszi növénykiállítás és vásár

2014. május 24. (vasárnap) - A Biológiai Sokféleség Világnapja és gyermeknap alkalmából növénykiállítást és vásárt szervez-tünk. A 20 kiállító között főként kertészetekkel és kézművesekkel találkozhattunk.

Kiegészítő programok voltak: mesesarok (legendás növények történeteit olvastuk fel kicsiknek és nagyobbaknak), állatnyom bemutató, játék QR-kódokkal (a növényekhez kihelyezett QR-kódok segítségével játékos feladat várta az okostelefonos látogatókat).

Inváziós növények bemutatójaPünkösd hétvégéjére készülve 10 inváziós növényfajt ültettünk

cserepekbe, és mutattunk be a látogatóknak a Berkenyeház előtt. A növényekhez kis táblácskákon képpel illusztrált leírás is került.

A Tornácosház tornácára a témával kapcsolatos posztereket is tettünk, kiegészítve inváziós állatfajokról szóló tájékoztatókkal.

Intézetünk e kutatási területének bemutatása, valamint az özönnövények felismerése a mindennapokban is fontos, hiszen van-nak köztük olyan dekoratív fajok is, melyeket sokan kertjük díszeiként tartanak, lehetőséget adva ezáltal a gyorsabb terjedésre. A növénybemutató június 6-tól 20-ig volt megtekinthető.

Nyári komolyzenei koncertHagyományainkhoz híven idén nyáron is rendezünk nyári komolyzenei hangversenyt a Botanikus kertben

2014. július 26-án (szombat) 19 órai kezdettel Eső esetén: július 27. (vasárnap)

A korábbi évekhez hasonlóan a Musica Sonora Kamarazenekar lép fel, vezényel Illényi Péter. Mindenkit szeretettel várunk!

Szakács Éva

Nyári hangverseny

a Vácrátóti Botanikus Kertben

2014. július 26. szombat 19.00 órakor

Musica Sonora Kamarazenekar

Vezényel: Illényi Péter

Wagner, Richard: Siegfired Idyll

Mozart, Wolfgang Amadeus: D-dúr divertimento KV131

---

Beethoven, Ludwig von: VI. „Pastorale” szimfónia

Esõnap: 2014. július 27. vasárnap 19.00

Helyszín: Vácrátóti Botanikus Kert – 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.Jegyvásárlás a helyszínen

Bõvebb információ: www.botanikuskert.hu és www.musicasonora.hu

id4140093 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com

- 14 -

Rendezvények, konferenciák

Az MTA ÖK is részt vett a Föld Napja - IV. Tudományfesztivál rendezvényen

A „Föld Napja – IV. Tudományfesztivál”rendezvénynek 2014. április 24-25-én a Magyar Nemzeti Múzeum kertje adott otthont Budapesten. A Hermann Ottó emlékév égisze alatt megszervezett látványos, interaktív, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló programok megrendezéséből egyetemek, főiskolák, országos szakmai szervezetek, nemzeti parkok, cégek és egyesületek vették ki részüket. A rendezvény célja az volt, hogy élmények tapasztalatok segítségével felkeltse az érdeklődést a tudományok és a környezet- és természetvédelem iránt.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Duna-kutató Intézete és Ökológiai és Botanikai Intézete kutatói valamint a Nemzeti Botanikus Kert munkatársa jelentős programokkal jelentek meg e tudományt népszerűsítő rendezvényen, számos érdekes előadást tartva a színpadon és személyes beszélgetésekkel, változatos bemutatókkal a saját standon. A rendezvény kiemelt célközönsége az iskolás korosztály volt, a rendezők szerve-zetten irányították az általános és középiskolás csoportokat a nagyszámú kiállítóhoz. A Tudományfesztivál első napján kb. 1100, a második napon kb. 7-800 diák látogatta meg a kiállítók

sátrait. Elsősorban budapesti iskolákból érkeztek, de jöttek csoportok Szentendréről és a Dunántúlról is. Az MTA ÖK standján tartott bemutatók a Duna őshonos és invazív fajairól, a gombákról, a zuzmókról, a gyógynövényekről, a pollinátor szervezetekről és a botanikuskerti ismertetők népszerűek voltak a fiatal és az idősebb korosztályban egyaránt.

Mindkét nap délutánján előadásokat is tartottunk, 24-én fiatal kutatóink, Kutszegi Gergely és Lengyel Attila saját pályaorien-tációjáról beszélt, Potyó Imre a természetfotózás titkaiba avatta be a nézőket. 25-én a Föld Napjához kapcsolódva tudományos, de közérthető témákat érintő előadásokat tartottak kutatóink a magbanktól a természet alkalmazkodó képességéig, az invazív növények veszélyességétől a talajban zajló létfontosságú folyamatokig. Az előadásblokkot Vida Gábor akadémikus, az MTA ÖBKI volt igazgatója zárta előadásában a globális ökológiai problémák kapcsán már nemcsak tudományos, hanem életszem-léleti, erkölcsi kérdéseket is felvetve.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont bemutatói a Föld Napja - IV. Tudományfesztivál rendezvényen 2014. 04. 24-25.

• Engel Rita - Szabó Krisztina : A gyógynövények világa, virágillat tárolás

• Weiperth András, György Ágnes Irma: Duna expedíció, a Duna élővilágának kutatása

• Kovács-Hostyánszki Anikó: Méhek a mikroszkóp alatt

• Kutszegi Gergely: A gombák világa

• Farkas Edit – Varga Nóra : A zuzmók különleges világa

• Halász Krisztián:Magbank bemutató

• Puky Miklós: Invazív élőlények vizeinkben

• Lelleiné Kovács Eszter : A talaj titkai

• Potyó Imre : A természetfotózás praktikái

• Lengyel Attila: A növényökológus kérdései

• Szakács Éva : A vácrátóti Nemzeti Botanikuskert bemutatói, állatnyomok, kéregfelismerő játék és további izgalmas felad-ványok a botanikus kertből

- 15 -

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont előadásai a Föld Napja - IV. Tudományfesztivál rendezvényen 2014. 04. 24-25.

2014. április 24. Fiatal kutatók bemutatkozása, pályaorientáció.

• 17.00-17.15 Kutszegi Gergely (MTA ÖK ÖBI): Egy mikológus pályakezdése Magyarországon

• 17.40-17.50 Lengyel Attila (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet ) Miért választottam a növényökológiát?

• 17.50-18.00 Potyó Imre (MTA ÖK Duna-kutató Intézet) A kutató, aki sose hagyja otthon a fényképezőgépét

2014. április 25 A Föld Napjához kapcsolódó előadások

• 16:00-16:15 Botta-Dukát Zoltán (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet) :

• Bevezető - Idegenek, de nem a Marsról - invázió a közvetlen közelünkben

• 16.15- 16.30 Puky Miklós (MTA ÖK Duna-kutató Intézet)

• Kiszorítósdi a víz alatt: invazív élőlények a Dunában

• 16.30-16.45 Kovács-Hostyánszki Anikó (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet )

• Méhek és virágok intim kapcsolata

• 16.45-17.00 Halász Krisztián (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet )

• Hogyan működik egy őshonos növényeink számára létesített génbank?

• 17.10-17.25 Lelleiné Kovács Eszter (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet )

• Gondolatok az élet alapját jelentő anyaföldről, a talajban zajló folyamatokról

• 17.25- 17.40 Czúcz Bálint (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet )

• Élővilág és éghajlatváltozás- Képes alkalmazkodni a természet?

• 17.40-18.00 Vida Gábor akadémikus

• Meg kell-e mentenünk a Földet? Vagy inkább mi vagyunk nagyobb veszélyben?

Mázsa Katalin

Konferencia beszámoló: European Geosciences Union 20142014 április 27 és május 2 között került megrendezésre az Európai Földtudományi Szövetség (European Geosciences Union,

EGU) éves konferenciája Bécsben, összesen mintegy 12000 résztvevővel. Különböző limnológiai, földtani és távérzékelési té-mában készült munkákkal immáron hetedszer volt alkalmam részt venni ezen a találkozón, amely az európai természettudomány egik legnagyobb seregszemléje.

24 nagy témakörben (pl. Klímatudomány, Hidrológia, Oceanográfia, Talajtan) összesen 568 szekciót tartottak, én egy történelmi hidrológiai témájú szekciót szerveztem és vezettem. Az EGU nagy hangsúlyt fektet az interdiszciplinaritásra, ennek megfelelően egyre nagyobb arányban jelennek meg az ökológia és a limnológia számára is releváns témák, legyen szó tápanyagok körfor-gásáról, vizes élőhelyek fenntartásáról, ökoszisztéma szolgáltatásokról vagy ökológiai távérzékelésről. A konferencia kiállítói között vannak évről évre a fontosabb tudományos kiadók (Elsevier, Wiley, Nature, Science), valamint számos műszergyártó és szoftvercég is.

A konferencia egyik fénypontját a vitaelőadások (great debates) jelentik, itt egy-egy aktuálisan vitatott témáról a tudomány, a szakpolitika és az ipar nagyjai szólalnak fel és válaszolnak a hallgatóság kérdéseire is. Kiemelkedően népszerű volt idén az IPCC legutóbbi beszámolóját részletesen ismertető előadássorozat, valamint a klímaváltozás és a vizek szabályzásának együttes hatásait elemző szekció is.

Számtalan kis és nagy találkozó és szeminárium zajlik a konferencia időpontjában, kihasználva, hogy a földtudósok jelentős része ilyenkor Bécsben van: én részt vehettem a Google által szervezett rövid oktatáson, amely az új távérzékelési platformjuk használatát mutatta be, továbbá egy egy napos történelmi hidrológia szimpóziumon, amely szintén az EGU köré szerveződött.

Bízom benne, hogy az elkövetkező években a Kutatóközpont egyre több előadással és előadóval fogja magát képviseltetni ezen a konferencián.

Zlinszky András

- 16 -

1st Central European Symposium for Aquatic Macroinvertebrate Research

(XI. „MaViGe” Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia)2014. április 10–13., Szarvas

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet 2007 óta társszervezője – a Pécsi Tudományegyetem TTK Hidrobiológiai Tanszéke mellett – a Mak-roszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási konferenciának (MaViGe). A kon-ferenciasorozat célkitűzése, hogy összefogja a különböző intézményekben (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, múzeumok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és felügyelőségek, nemzeti parkok) folyó makroszkopikus vízi gerinctelen szervezetekre irányuló kutatásokat, lehetőséget biztosítson a kutatók közötti információcserére, a kommunikáció elősegítésére, az aktuális eredmények bemutatására.

A konferencia első sikeres 10 évén túl a szervezőbizottság úgy érezte, megérett az idő a külföldi (elsősorban közép-európai) kutatók és kuta-tások felé történő nyitásra. Ezért 2014-ben a MaViGe hagyományokon alapulva megrendeztük az első nemzetközi kutatási szimpóziumot Central European Symposium for Aquatic Macroinvertebrate Research (CESAMIR) néven.

A 1st CESAMIR Szarvason, a KMNP Anna-ligeti bemutatóközpontjában került megrendezésre 2014. április 10–13. között, a Pécsi Tudományegyetem TTK Hidrobiológiai Tanszéke, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete és a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság közös szervezésében.

A konferenciának összesen 81 regisztrált résztvevője volt. A magyar kutatók szokásos nagyszámú (59 fő) részvétele mellett jelentős volt a külföldi kutatók érdeklődése is, hiszen 22 résztvevő határainkon túlról érkezett (tízen Csehországból, öten Horvátországból, hárman- hárman Romániából és Szerbiából, egy résztvevő Lengyelországból). És meg kell még említeni a Szerbiából származó, de már magyar színekben induló ebet, Pepát, aki nagyban hozzájárult a hangulat oldásához, a párbeszédek elkezdéséhez és a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséhez…

A rendezvényen 24 előadás hangzott el, emellett a résztvevők 26 poszteren számoltak be eredményeikről. A konferencia programját 3 plenáris előadás gazdagította: Bánfi Péter (Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság) a nemzeti park tevékenységét és értékeit mutatta be, Da-vid Boukal (University of South Bohemia) a vízirovarok életmenetét és trofikus interakcióit meghatározó tényezőkről beszélt, míg Csányi Béla (MTA ÖK Dunakutató Intézet) a 3. Joint Danube Survey során szerzett tapasztalatokról számolt be.

Az aktuális kutatási problémák megvitatására két workshop keretében került sor. Az első Petr Pařil (T. G. Masaryk Water Rese-arch Institute) vezetésével az ideiglenes vízfolyások kutatásáról szólt „Intermittent streams – a neglected phenomenon in Central Europe?” címmel. A másik műhelytalálkozó témája a Víz Keretirányelvnek megfelelő interkalibráció és ökológiai állapotértékelés kérdéseit boncolgatta többek között egy igen szemléletes esettanulmányon keresztül, amelyben különböző európai söröknek

is fontos szerep jutott. A workshop moderátora Várbíró Gábor (MTA ÖK Dunakutató Intézet) volt, Tadeusz Fleituch (Institute of Nature Conservation, Polish Academy of Sciences) segítségével.

A háromnapnyi tömény tudomány után kellemes felüdülés volt az utolsó napra szervezett buszos kirándulás, amelynek során a résztvevők a nemzeti park munkatársainak kalauzolása mellett megtekintették a kardoskúti Fehér-tavat és környékét (és ennek apropóján megismerkedhettek a kárpát-medencei szikes tavakkal), valamint túzokokkal is találkoztak a Dévaványa melletti réhelyi bemutatóközpontban.

Az elhangzott vélemények és a kialakuló szakmai párbeszédek alapján a konferencia igen sikeresen alakult, így már bátrabban tervezgetjük a következőt, amelyre két év múlva, 2016-ban szeretnénk sort keríteni.

Az érdeklődők a www.mavige.hu/cesamir oldalon találhatnak további részleteket a konferenciáról.

Móra Arnold

Várbíró Gábor (MTA ÖK DKI) a műhelyvitát indító előadása közben.

A csehországi delegáció egy része a kardoskúti Fehér-tónál

- 17 -

Természet és társadalom a Balaton régióban

Tudományos konferencia a sekély vizű tavas területek multidiszciplináris kutatásáról ‒ Kaposvár 2014. június 05.

A Kaposvári Egyetem és az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet a közösen elnyert TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0038 azonosító számú, „Az emberi tevékenység környezeti hatása, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi konfliktusok komplex vizsgálata egy sekélyvizű tóhoz tartozó érzékeny földrajzi terület (a Balaton vízteste és déli vízgyűjtője) példáján” (a priojekt rövid ismertetése lásd: MTA ÖK Hírlevél 2012 Ősz) című projekt támogatásával, hasonlóan a 2013 évi Lóczy Lajos emlékkonferenciához (rövid ismertetés lásd: MTA ÖK Hírlevél 2013 Nyár) ez évben is megtar-totta a projektben elért eredmények bemutatását is célzó konferenciáját, melynek helyszíne ismét a Hotel Dorottya volt. A program délelőtt plenáris előadásokat, délután 3 párhuzamban szekció előadásokat foglalt magába. A plenáris előadások között kiemelendő Dr. G.-Tóth László, az MTA ÖK BLI igazgatójának „A Balaton ökológiai állapotának mai helyzete és kilátásai” című szintetizáló előadása (lásd kép). A hat plenáris előadást követően három szekcióban (1. Vízhez kötött élőlény-együttesek struktúrája és működése; 2. Sekély vizes területek vízminőség-vizsgálata, monitorozása és számítógéppel segített folyamatmo-dellezése; 3. Környezetre vonatkozó attitűdök és tevékenységek a Balaton déli vízgyűjtőjén) 34 előadás hangzott el, melyből 9 a BLI kutatóinak eredményeit mutatta be. A bárki számára nyitott konferenciának 67 regisztrált résztvevője volt, az érintett témák jelentős számban olyan kutatókat is vonzottak, akik egyébként nem dolgoznak a projektben, és nem a két konzorciumot alkotó intézményt képviselték (pl.: Pannon Egyetem). Az előadásokat követő viták esetenként jó alapot szolgáltattak a kutatómunka még eredményesebb, célorientáltabb folytatásához.

V.-Balogh Katalin

IAD Konferencia (2014. június 16-20, Szófia, Bulgária) beszámoló

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy részt vehettem a konferencián, és megtarthattam az előadásomat ezzel felhívva a környező országok idősebb és fiatalabb kutatóinak figyelmét arra, hogy magyar részről kiemelten fontosnak tartjuk a limnológiai kutatások kiegészítését hidromorfológiai adatokkal.

További pozitív hozadéka a konferenciának, hogy a korábban beküldött kézirat az Acta Zoologica Bulgarica impakt faktoros kiadványában is meg fog jelenni a konferenciaköteten túl.

Számomra a konferencia legfőbb üzenete az volt, hogy a biodiverzitás mellett hasonlóan kiemelt területnek kéne lennie a geodiverzitásnak, ami azonban még kevésbé kutatott téma, főként az IAD-ben részt vevő országok kutatóintézetei körében. A hidromorfológiai szekció, nagy sikert aratott a hallgatóság körében, mivel hagyományos kutatási és felmérési módszerek tovább-fejlesztésével új aspektust mutatott be a medermorfológiai térképezésben.

A konferencián való részvételemet nagyban segítette, hogy tavaly nyáron részt vettem az IAD Camp-ben, ezáltal több fiatal kollégát is korábbról ismertem.

Csányi Béla és Guti Gábor előadását örömmel vette a hallgatóság. Gábor előadása után elhangzott egy kérdés egy esetleges Vaskapu feletti viza-betelepítéssel kapcsolatban. Itt kisebb nézetkülönbségek voltak érzékelhetők. Meglepő volt, hogy mennyire eltérőek az egyes országok céljai és prioritásai. Van aki a meglévő halállományt szeretné megvédeni és van olyan, aki a régi-új fajok betelepítésére koncentrál. Jó lenne, hogyha az országok egységes és reális álláspontot tudnának megfogalmazni a hal-

- 18 -

telepítésekkel kapcsolatosan, mert a különböző célok képviselete, egy szervezeten belül bizonytalanságot eredményezhet a döntéshozók számára.

Előadásomban az Acta Zoologica Bulgarica részére előzetesen megküldött cikk (külön csatolva), - melyet Guti Gábor szer-zőtársammal írtunk – rövid ismertetése hangzott el. Az előadás végén a Szlovák Tudományos Akadémia hidromorfológus tudo-mányos főmunkatása, Milan Lehotsky arra volt kíváncsi, hogy a feliszapolódás a Parapotamon típusú élőhelyekben növekszik-e, vagy sem, a jelen viszonyok között. Az előadásomat követő vita során Csányi Bélával közösen ismertettük a Szigetköz komplex hidromorfológiai dinamikáját. Örültem, hogy Engloner Attila és Csányi Béla jelen tudott lenni az előadásomon.

Sikerült jó kapcsolatot kiépíteni a Szlovák Tudományos Akadémia fiatal kutatóival, akik szintén hidromorfológiai változásokkal foglalkoznak. Kutatásaikhoz régi térképek mellett teodolitot és multispektrális kamerákat használnak. A vizek mederaljzatát is teodolitos mérések segítségével határozzák meg.

Térinformatikai programok közül az ArcGIS mellett Erdas Imagine szoftvert használnak. Ez különösen alkalmas 3D térképek elkészítésére, azonfelül videószimulációra. Részemről nagy öröm lenne, ha a jövőben esetleg együtt tudnánk dolgozni, de úgy vettem észre, hogy ehhez az eszközállományunk fejlesztésére mindenképp szükség lenne.

A konferencia utolsó napja volt számomra még nagyon érdekes, amelyben a történelmi változásokra helyezték a hangsúlyt. Jelenlegi kutatásaimhoz is kaptam fontos információkat, melyek magyarázatot adnak a statisztikai változásokra. Egyeztettem egy közös projectet is egy román kutatóhölggyel, aki régi dunai tájképeket és útleírásokat gyűjt, annak érdekében, hogy egy teljes Duna-monográfia anyagot tudjon összeállítani és abból egy könyvet kiadni, melyet tudnánk kapcsolni a jelenlegi kutatásokhoz.

Iványi Kinga

ÖK Napok 2014

Lassan hagyománnyá válik, hogy ismét megtartottuk az ÖK Napokat Tihanyban 2014. június 19-20-án. Az első napon a há-rom intézet senior kutatói számoltak be eredményeikről. Délután a kutatási infrastruktúra pályázaton elnyert nagyobb műszerek és terepi kutatási infrastruktúrák valamint nagyobb új pályázatok bemutatása következett. Az elmúlt év jelentős infrastruktúrális fejlesztései az új pásztázó elektron mikroszkóp beszerzése (DKI, Ács Éva), konfokális lézer mikroszkóppal nagyfeloldású kép-alkotó laboratórium kialakítása (BLI, Elekes Károly) és a hosszútávú erdőökológiai kísérletek terepi infrastruktúrájának kiépítése az MTA ÖK és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében (ÖBI, Ódor Péter).

A késő délután meghívott előadója Buday László az MTA TTK EI igazgatója, a Lendület Jelátviteli kutatócsoport vezetője volt. Nagy érdeklődést kiváltó előadásában a kutatócsoporti létről beszélt és azokról az átszervezésekről, amely az intézet szervezeti és működési felépítésében biztosítják a kutatócsoportok kiemelt szerepét.

A második nap tudományos előadásait fiatal kutatók tartották. Külön időkeretet kaptak a tavalyi ÖK ösztöndíj nyertesei: Lel-leiné Kovács Eszter (ÖBI) és Keresztes Zsolt Gyula (BLI). Az egyéves ÖK ösztöndíj lehetőséget ad egy-egy munka teljesebb lezárására, a publikáció(k) elkészítésére. Délután az MTA ÖK-t érintő legfontosabb szervezeti változásokról, a Duna-kutató Intézet költözéséről számolt be Báldi András főigazgató úr. A mindenkit érintő gazdasági-pénzügyi kérdésekről, aktuális ügyek-ről tájékoztatott Pásti-Hriczu Valéria gazdasági igazgató asszony, egyúttal bemutatva a gazdasági hivatal új munkatársait is. A kétnapos szakmai megbeszélést egy beszélgetés, fórum zárta Mihók Barbara bevezetésével és moderálásával, amelynek témája az ÖK-n belüli és kívüli kutatási együttműködések lehetősége és annak elősegítése volt.

Az ÖK Napok hangulatához az érdekes szakmai előadásokon, egymás munkájának megismerésén túl hozzátartozik az esti Balaton, egy kis borozgatás és a zene, akár saját produktumként, akár a népszerű Búgócsiga zenekarral.

Köszönjük az előadók és a szervezők munkáját, meghívott vendégünknek, Buday Lászlónak, pedig hogy jelenlétével meg-tisztelte az idei ÖK Napok –at.

MTA ÖK NAPOK 2014

Tihany, 2014. június 19-20. (21-22.)

PROGRAM

2014. június 19. (csütörtök)

Érkezés Tihanyba a BLI-be 9:30-ig.

• 10:00 – 12:00 Előadások (15+5 percben)

• 10:00 – 10:20 Báldi András: Megnyitó

- 19 -

• 10:20 – 10:40 Ács Éva, Duleba Mónika, Kovács József, Tóth Bence, Kiss Keve Tihamér: Morfológiai változatosság versus genetikai hasonlóság

• 10:40 – 11:00 Boda Pál, Csabai Zoltán: Az elindulástól a megérkezésig: a vízirovarok diszperziójának mozgatórugói

• 11:00 – 11:20 Boros Gergely: Halállományok hatása a belső tápanyagterhelésre és a vízi ökoszisztémák stabilitására

• 11:20 – 11:40 Takács Péter: Védett halfajok genetikai vizsgálata

• 11:40 – 12:00 Kovács Attila: Túlélő sejtek a Balaton üledékében

• 12:00 – 13.30 Ebéd

• 13:30 – 14:50 Előadások (15+5 percben)

• 13:30 – 13:50 Puky Miklós: Tízlábú rákok (Decapoda) inváziója szárazon és vízen

• 13:50 – 14:10 Botta-Dukát Zoltán, Csecserits Anikó, LhotskyBarbara, Kovács Bence: Társulási szabályok keresése növényi tulajdonságok felhasználásával

• 14:10 – 14:30 Kröel-Dulay György, Pándi Ildikó, Penksza Károly, Botta-Dukát Zoltán: A kiskunsági tanyavilág ökológiai öröksége

• 14:30 – 14:50 Kertész Miklós, Lazányi Orsolya: Ökoszisztéma szolgáltatások felmérése: OpenNESS Kiskunság esettanulmány

• 14:50 – 15:10 Szünet

• 15:10 – 16:00 A kutatási infrastruktúra megújítása és új nagy pályázatok bemutatása

• 15:10-15:20 Ács Éva: Az új pásztázó elektronmikroszkóp bemutatása

• 15:20-15:30 Ódor Péter: Erdészeti fahasználatok mikroklímára, felújulásra és erdei biodiverzitásra gyakorolt hatása. Hosz-szútávú erdőökológiai kísérlet az MTA ÖK és Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével.

• 15:30-15:40 Elekes Károly: Nagyfeloldású képalkotó laboratórium kialakítása konfokális lézer mikroszkóppal.

• 15:40-15:50 Török Katalin: Pusztai tölgyes restaurációja iparterületen: a LEGO projekt

• 15:50-16:00 Horváth András: Az agrár-környezetgazdálkodási programok biodiverzitás-indikátorainak hatásmonitorozása

• 16:00 – 16:20 Szünet -

• 16:20-17:30 Fórum a kutatócsoporti létről

• Bevezető előadást tart: Buday László MTA TTK EI Lendület Jelátviteli Kutatócsoport

• 18:00 – 19:00 Vacsora

• Kötetlen esti program

2013. június 20. (péntek)

• 9:00 – 9:40 MTA ÖK ösztöndíjasok előadásai (15+5 percben)

• 09:00 – 09:20 Lelleiné Kovács Eszter: Hogyan módosítják a talajnedvesség változásai a talajlégzés hőmérsékletfüggését európai cserjésekben?

• 09:20 – 09:40 Keresztes Zsolt Gyula: Algák vándorúton: Diverz algaflóra a légkörben és a csapadékban

• 9:40 – 11:00 Előadások (15+5 percben)

• 09:40 – 10:00 Weiperth András: A Duna főága és a kapcsolódó mellékfolyók közötti kölcsönhatások szerepének vizsgálata a halállomány szerkezetének alakulásában

- 20 -

• 10:00 – 10:20 Vojtkó Anna: Magyarországi orchideák szaporodásbiológiai jellegeinek vizsgálata

• 10:20 – 10:40 Lengyel Attila: A nem felügyelt osztályozó módszerek korlátai a numerikus szüntaxonómiában

• 10:40 – 11:00 Mihók Barbara: A hazai természetvédelem 50 legfontosabb kutatási kérdése

• 11:00 – 11:20 Szünet

• 11:20 – 13:00 Előadások (15+5 percben)

• 11:20 – 11:40 Engel Rita: Kezdeti eredmények - Arbuszkuláris mikorrhiza gombák hatása a körömvirág, a majoránna és a citromfű fejlődésére, hatóanyag-termelésére

• 11:40 – 12:00 Tóth Adrienn: Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikes tavain

• 12:00 – 12:20 Battonyai Izabella: A szaglóközpont szerveződésének funkcionális morfológiai jellemzése Gastropoda fajokban.

• 12:20 – 12:40 Horváth Hajnalka: A nitrogénkötés jelentősége a planktonikus algák nitrogénellátásában és a cianobaktérium biomassza becslése a fikocianin mennyisége alapján magyarországi sekély víztereken

• 12:40 – 13:00 György Ágnes Irma: JDS3: új módszertan a folyamkutatásban

• 13:00 – 14:00 Ebéd

• 14:00 – 15:15 Tájékoztatás szervezeti változásokról, ügyintézésről

• 14:00 – 14:20 Báldi András: Tájékoztatás aktuális szervezeti ügyekről (az MTA új vezetése, Duna-kutató Intézet költözése)

• 14.20 – 15.15 Pásti-Hriczu Valéria: A Gazdasági Hivatal változásai, új számviteli rendszer bevezetése és alkalmazása, személyi változások, új munkatársak bemutatása, információ szolgáltatás helyzete az Ecostat programból, kötelezettségvállalások, anyagbeszerzések, számlák, kiküldetések bizonylatainak ügymenete, leltározás, selejtezés, ÁSZ ellenőrzés tapasztalatai.

• 15:15 – 15:40 Szünet

• 15:40 – 16:40 Fórum

• ÖK-n belüli (és esetlegesen ÖK-n kívüli) kutatási együttműködések elősegítése. Milyen témákban lehetne több intézet, csoport közreműködésével közös kutatásokat indítani? Milyen pályázati és egyéb források állnak rendelkezésre ezekhez a nagyobb volumenű (interdiszciplináris) kutatásokhoz? Közös ötletelés és tervezés. Vitaindító és moderátor: Mihók Barbara

• 17:00 – 18:00 Vacsora

• 19:00 – party a Búgócsiga zenekarral

Mázsa Katalin

Együttműködések ÖK-n belül és kívül – az ÖK napok 2. fórumának tanulságai

A júniusi ÖK napok legutolsó programpontjaként a Kutatóközponton belüli illetve más kutatóintézményekkel közös együttmű-ködések eddigi tanulságairól és további lehetőségeiről beszélgettünk. Azért esett erre a témára a választás, mivel többekben felmerült, hogy érdemes lenne a nagy volumenű és integrált pályázatok felé (is) elmozdulni a Kutatóközpont csoportjainak együttműködésében - ha már a hazai ökológiai kutatások és szakértelem ilyen széles palettája megtalálható egy intézményen belül. Emellett vannak olyan szakpolitikai, társadalmi érintettségű témák is, amelyek vizsgálata több kutatócsoport vagy akár más tudományterületek (pl. társadalomtudomány) képviselőinek bevonását igényli (pl. klímaváltozás, ökoszisztéma szolgáltatá-sok, ld. pl. OPENNESS).

A fórum alapvetően gondolatébresztőként szolgált, konkrét elképzelések és tervek nem fogalmazódtak meg, de sok, az együttműködéshez és kommunikációhoz kapcsolódó ötlet, javaslat felmerült:

A kutatóközponton belüli együttműködések szervesen alakulnak, főként személyes ismeretségek alapján (ha van rá igény). Ugyanakkor az intézeten belüli, csoportok közti információáramlást lehetne javítani sok esetben, akár szervezett és rendszeres találkozókkal, akár pl. az ÖK napok alatt egy poszterkiállítással, amely az ÖK-s kutatók eredményeit mutatja be.

- 21 -

A két „vizes” intézet nagyobb mértékű szakmai integrációja kívánatos lenne.

Nagy, átfogó témák (pl. a hazai vízügy, vizi ökoszisztémák helyzete) szempontjából szükséges lenne, hogy az ÖK kidolgozzon egy közös „víziót”, amely a kutatóközpont szakmai tudását és ezen alapuló (szakpolitikai) javaslatait is magába foglalja.

Ha van egy együttműködés, az akkor működik ha: 1) van egy konkrét elképzelésekkel rendelkező vezető, aki összefogja a

folyamatot, 2), közös, integrált tervezés eredményeként születik meg a kutatási terv, 3) van egy szintetizáló ember, aki képes szintézis cikket írni a kutatás végén (ideális esetben a vezető). (Nagy veszélye a sok csoportot összefogó kutatásoknak az eddigi tapasztalatok alapján, hogy végül mindenki a saját témáján dolgozik a komolyabb integráció igénye nélkül, és nem születik meg a végső nagy szintézis.)

A fórumon konkrét javaslatok is elhangzottak az ÖK infrastruktúra regiszter kialakítására, (vagyis, hogy tudjuk, hol és mi-lyen műszer milyen feltételekkel elérhető), amely már folyamatban van illetve az esetleges közös kutatási témák felvetését és megvitatását célzó műhelybeszélgetések szervezésére is elhangzott egy javaslat. A beszélgetés végére konkrét kutatási ötlet ugyan még nem öltött testet, de az intézetek és csoportok közti együttgondolkodás, ötletelés irányába remélhetőleg tettünk egy további lépést.

Mihók Barbara

Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont HírlevélFelelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn

Fotó: Puky Miklós, Czúcz Bálint Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy AdriennÉszrevételek a hírlevéllel kapcsolatban: hirlevel@list.okologia.mta.hu