A Balaton ökológiai állapota

Padisák Juditegyetemi tanár

Pannon Egyetem

Analitikai-, Környezettudományi- és Limnológiai Intézet

102

104

106

108

110

112

114

ten

ger

szin

t fe

lett

i mag

assá

g (

m)

kelt

a in

vázi

ó

róm

aiak

, víz

szin

tsza

bál

yozá

s

nép

ván

do

rlás

Tih

anyi

ala

pít

óle

vél

tatá

rjár

ás

törö

k u

ralo

m

lecs

apo

lási

idő

szak

a S

ió-c

sato

rna

meg

nyi

tása

(19

63)

i.sz.i.e.

A Balaton vízszintjének változásai az elmúlt kb. 3000 év során

  JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 

1880-1910 hinarasodás 

Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus), süllõhínár (Myriophyllum spicatum) 

lecsapolás, feliszapolódás

1932 nyara-1936

vándorkagyló (Dresissena polymorpha) invázió

Keleti-medence, majd a tó teljes területe 

az őshonos kagyló-állomány 1931-es gyérülése,Invázióérzékenység!

 

1933- Tegzes bolharák megjelenése Keleti-medence, majd a tó teljes területe 

 

A fecskemoszat literenkénti egyedszáma 1933 és 1999 között

Tihanynál (július-augusztusi átlag)

0

5000

10000

15000

20000

25000

1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000

  JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 

1934-1938 Hinarasodás Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus),süllõhínár (Myriophyllum spicatum) 

 

1951 a fecskemoszat (Ceratium hirundinella) megszaporodik 

egész tóterület fokozódó tápanyagterhelés

1960. nyár lokális vízvirágzások Balatonboglár (Anabaena flos-aquae, Microcystis flos-aquae), Tihany-Siófok hajóút (Microcystis flos-aquae)  

fokozódó tápanyagterhelés

1961. szeptember

lokális vízvirágzások (Microcystis flos-aquae)

Tihany környéke fokozódó tápanyagterhelés 

  JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 

1963-71 hinarasodás 

Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus), süllõhínár (Myriophyllum spicatum)Keleti medence északi partjának öblei: kolokán (Stratoides aloides)Déli part kikötõi: kanadai átokhínár (Elodea canadensis) 

fokozódó tápanyagterhelés

1965. március-június

halpusztulás (500 t)csuka, fogassüllő, dévérkeszeg, sügér, ponty, balin, kősüllő, harcsa 

déli part, Fonyódtól Szántódig növényvédő szerek

1960-as évektõl

nádpusztulás különbözõ mértékben a teljes tóterületen

part kibetonozása, turzások hiánya, vízállásszabályozása, egyéb

1966. szeptember

Vízvirágzás (Aphanizomenon flos-aquae) 

Keszthelyi-medence fokozódó tápanyagterhelés

1974-1978 új kékalga fajok megjelenése Keszthelyi-medence, aztán másutt is

eutrofizálódás 

Klón legidősebb része

Cylindrospermopsis raciborskii

(süveges kékmoszat)

  JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 

1975. február-március

halpusztulás (70-80 t)dévérkeszeg, harcsa, angolna, ponty, fogassüllő, amur, fehér busa 

déli part, Balatonmária és Balatonföldvár között

döntően klimatikus okok (enyhe tél, madártrágya)

az 1970-es évekre

kihal a Balatonból a kecskerák (Astacus lepodactylus)  

teljes tóterület Rákpestis, vándorkagyló angolna tömeges telepítése

1980. június 

halpusztulás (5 t)dévérkeszeg garda

déli part, Földvártól Fonyódigdéli part, Szántódtól Keneséig 

közvetlen szennyvízbevezetés

1980-as évektõl,  

árvaszúnyog kirepülések egész tóterület eutrofizálódás

Rákpestis

Vándorkagyló

Angolna

  JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 

1982. augusztus-szeptember 

süveges kékmoszat vízvirágzás

teljes tóterület 

tápanyagterhelés

1983. május keszegpusztulás (10 t) 

déli part, Balatonfenyvestõl Fonyódig

sérülések íváskor és ennek nyomán parazitás (halpenész, halpióca) fertőzések 

1985. augusztus eleje

angolnavész (5 t) 

déli part, Siófoktól Lelléig komplex

1991. július-augusztus

angolnavész (310-350 t) a nyugati medence teljes területe 

komplex

1992. július-augusztus

süveges kékmoszat vízvirágzás

teljes tóterület 

tápanyagterhelés

1992. augusztus

angolnavész (40t)keszegpusztuás (5.5t) 

nyugati terület komplexállomány öregedése

1993. május vízvirágzás (Dinobryon sociale)

keleti tóterület parti iszap nyíltvízbe szivattyúzása Balatonfürednél 

Miért csak rendszertelenül?

Honnan a foszfor?

Rendszertelenség = hőmérsékletfüggés

0

5

10

15

20

25

30

-2 0 2 4 6

a levegõhõmérséklet eltérése (oC) a 30 évesátlagtól

Cyl

ind

rosp

erm

op

sis

bio

ma

ssza

(m

g/l)

.

Foszfor = ? belső terhelés

Rekonstrukció kezdete: 19831994-től nem alakult ki vízminőségi krízisállapot

Az ökológiai állapot index (Q) évenkénti és havonkénti megoszlása (Keszthely)

Felső szabályozási szint gyakorlatilag nem változott, az alsó nőtt – csökkenő ingadozás

Partok betonozása

A Balaton vízszintjének változása a Sió zsilip megépítése óta (mért adatok)

0

10

20

30

40

50

60

70

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

A f

ito

pla

nkto

n b

iom

assza (

mg

/l)

év

es m

axim

um

a

Keszthely

Tihany

A fitoplankton biomassza nyári maximuma

A maximális biomassza és a vízszint összefüggése Keszthelynél

0

5000

10000

15000

20000

25000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Évek

Fit

op

lan

kto

n b

iom

assz

a (m

g*m

-3)

Biomassza maximum Biomassza trend

-10000

-5000

0

5000

10000

15000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Fit

op

lan

kto

n b

iom

assza (

mg

*m-3

)

0

20

40

60

80

100

120

Víz

szin

t (c

m)

biomasszakülönbség

vízszint

r=0.51

Meghatároztuk a maximális biomassza trendjét az 1995-2005 időszakra.

A maximális biomassza trendtől való eltérése és a vízszint összefüggése

A=0.372 mg*L-1*év-1

PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 1: NÁDAS

Ilyen magas alsó szabályozási szintnél ill. ilyen kis ingadozásnál nádpusztulás

A négy száraz év alatt a nádas rohamos regenerálódása kezdődött (víztisztító szerep, élőhely)

Egyensúlyi vízfelület

1. Az őshonos fajok élőhelyei növekednek, a nem őshonos fajok élőhelyei csökkennek (tegzes bolharák, vándorkagyló, angolna).

2. A szomszédos szárazföldi társulásokkal való kapcsoltság erősödött, a természetes parti zonáció visszaállása megindult, biodiverzitás nő

3. Hínárállományok kiterjedése nő (élőhely, biodiverzitás, halaknak ívóhely!)

PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 2: A TÓ „VISSZASZEREZTE” TERMÉSZETES PARTJÁT

A fonalas zöldalga (békanyál) a sekély felületeken nő, foszfort távolít el az üledékből. Pusztulása után a partra vetik a hullámok (turzás!), ott bomlik le. A tó belső foszfor készlete jelentősen csökkent!

Fonalas zöldalga produkció ~ fitoplankton produkció

A fonalas zöldalga mechanikusan is összegyűjthető.

PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 3: AZ ÜLEDÉK FOSZFORKÉSZLETE CSÖKKENT

A felmérést 2003. augusztus 15-e és 19-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.

A fenti adatokat a

engedélyével mutatom be

Társadalmi vonatkozások 1

7

3739

611

Ön támogatná, hogy mesterségesen növeljék a Balaton vízállását úgy, hogy valamelyik folyóból vizet vezetnének a tóba?

nem tudja37

38

36

39

33

41

42

33

32

38

41

41

37

40

30

33

37

43

39

42

33

34

37

40

38

42

36

41

37

40

10

6

5

2

5

11

10

9

9

7

5

3

6

6

10

11

11

10

7

13

11

6

17

12

9

9

8

8

11

12

9

8

6

13

7

4

8

4

7

8

3

12

8

6

8

LAKÓHELY

Budapest

vidéki város

falu

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

kevesebb, mint 8 általános

8 általános

érettségi

diploma

ÉLETKOR

18-29

30-39

40-49

50-59

60 és idősebb

JÁRT-E A BALATONNÁL

még soha

régebben, mint két éve

tavaly vagy idén

a válaszok megoszlása különböző társadalmi csoportokban

feltétel nélkül támogatná

nem támogatná csak ha nem jelent

kockázatot a Balaton és a folyó vízére és élővilágára

egyéb válasz

Mi okozza a Balaton vizének mérsékelt átlátszóságát?

A szél felkeveri a vizet

A víz a túl sok algátólzöld

Humuszanyagokszinezik

Habos a víz

Túl sok a hínár

Nem tudja az okot

Társadalmi vonatkozások 2

A további adatok saját kutatási eredményeink az EU

projektjének támogatásával

A felmérést 2005. májusa és augusztusa között készítette a Pannon Egyetem Limnológia Tanszéke, 960 a partmenti településken élő 16.92 éves helyi lakos személyes megkérdezésével, A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.

Társadalmi vonatkozások 4

A további adatok saját kutatási eredményeink az EU

projektjének támogatásával

A felmérést 2005. májusa és augusztusa között készítette a Pannon Egyetem Limnológia Tanszéke, 960 a partmenti településken élő 16.92 éves helyi lakos személyes megkérdezésével, A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.

Tapasztalta-e a globális környezeti változások valamelyikét?

Nem tapasztalt globáliskörnyezeti változást

Felmelegedésttapasztalt

Szárazodást tapasztalt

Savasodást tapasztalt

Megnövekedett UVsugárzást tapasztalt

Nem tudja eldönteni

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET