A dohányzás, mint „világjárvány”

„Amióta a világ világ, semmilyen törvényesen előállított termék nem ölt meg annyi embert mint a cigaretta, és a gyártóknak olyan mély volt a zsebük, hogy a pénz megpenészedett benne.„

John Grisham: Az ítélet eladó

A dohányzás rövid története

Kolombusz naplója szerint a bennszülöttek néhány szárított levelet nagy becsben tartanak, amelyet később ő is kapott ajándékba; „füstöt isznak”

A dohány nagyüzemi termesztése 1612-ben kezdődött.

1619-ben 10 tonna dohányt hoztak Európába, alig húsz évvel később már 750 tonnára emelkedett a forgalom. A dohány az amerikai kolóniák aranybányájává vált.

I. János, Anglia királya 1603-ban „A dohányzás ellenében” című rendeletével indította el az első szervezett dohányfüst-mentes kampányt.

-A WHO adatai szerint a XX. században mintegy 100 millió ember halt meg a dohányzás következtében.

-Jelenleg évente kb. 3 millió ember hal meg a dohányzás következtében a világon

-Ha a jelenlegi fogyasztási trendek érvényben maradnak, akkor 30 év múlva 10 millió halálos áldozattal kell számolni évente.-Hazánkban naponta több mint 80, évente kb. 30 000 ember halála írható a dohányzás számlájára

- Legmagasabb a dohányzás okozta halálozás a 35-69 éves férfiak körében.

- A dohányosok átlagban 8 évvel élnek rövidebb ideig, mint a nemdohányzók. A középkorúaknál bekövetkező halálesetek esetén ez akár 22 elvesztett életévet jelenthet!

A dohányzás számadatai

Cigarettafogyasztás

500

1000

1500

2000

2500

1996 1997 1998 1999 2000

AustriaFinlandGermanyHungarySpainEU average

170902 +Number cigarettes consumed per person per year

2006-ban például Magyarországon a tizenöt éven felüli emberek átlagosan 2100 darab cigit szívtak el (ebben a dohányosok és nemdohányosok is benne vannak), miközben az EU átlag csak 1600 db!

• Megközelítőleg a felnőtt férfiak 34-46 százaléka, míg a felnőtt nőknek 18-28 százaléka dohányzik.

• A 2003-ban elvégzett Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint a 13-16 éves korosztály 33 százaléka dohányzik több-kevesebb rendszerességgel.

• A ma húszas éveik elején járó dohányosok átlagos életkora a rászokás idején 15,7 év volt, a ma negyvenévesek rászokáskor jellemző életkora a férfiak esetében 17,7 év, nők esetében 19,6 év volt.

• A cigarettát a népesség mintegy 70 %-a kipróbálta. Ennek oka elsősorban a kíváncsiság. Fontos szerepe van az első cigaretta elszívásában a kortárscsoport nyomásának is. Magyarországon a férfiakra jellemző átlagos életkor az első cigaretta elszívásakor 12,3-12,7 év, ugyanez a nők esetében 13,1-13,2 év.

Cigarettafogyasztás II.

• A rendszeresen dohányzó felnőttek hetente átlagosan 110-123 szál cigarettát szívnak el. A cigarettázók kétharmada ébredés után fél órán belül rágyújt a napi első cigarettájára, további 17 % az ébredés utáni első órát bírja ki cigaretta nélkül.

• A dohányosok 70 % szeretné abbahagyni a dohányzást, a sikerrel végződő próbálkozások száma azonban mégis nagyon alacsony.

• A világ dohányosainak 80%-a az alacsony és közepes GDP-jű országokban él.

• Napjainkban a magyar lakosság összesen 400 milliárd Ft-ot költ évente cigarettára.

Cigarettafogyasztás III.

A cigarettafüst jellemzői• A dohánylevél kb. 1000 vegyületet tartalmaz, meggyújtva kb.

4000-féle vegyület keletkezik, ebből több mint 40 rákkeltő.

• Egy végigszívott cigaretta füstjének mennyisége kb. 500 mg, ennek 92%-a gáznemű anyag (szén-monoxid, szén-dioxid, ammónia, ciánhidrogén, szénhidrogének).

főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst

mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füst

A környezeti dohányfüst: a mellékfüstből és a dohányzó által kilégzett, kifújt füstből tevődik össze.

A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező anyagokat, valamint rákkeltőket!

A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők.

Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.

FONTOS!!!

A káros hatások kialakulása…szén-monoxid: 300x nagyobb az affinitása a hemoglobinhoz, így

kiszorítja az oxigént a vörösvértestekből a szív és a szövetek kevesebb oxigénhez jutnak

nikotin: fizikai függőséget okoz (a dohányzás elkezdése után 7 perccel már eljut az agyba!)

növeli a pulzusszámot és a vérnyomást (noradrenalin felszabadításán keresztül), melynek következtében a szívnek több oxigénre van szüksége

rákkeltő anyagok

egyéb hatások: hajlamosít a magas koleszterin szintre, fokozza az érelmeszesedést és a trombóziskészséget (vérrögösödést)

• A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a kokain vagy a heroin, fokozza a dopamin nevű, az ingerület-átvitelt befolyásoló anyag elválasztását. Ezen anyag felszabadulása kellemes érzés kialakulásával jár. A függőség (dependencia) azt jelenti, hogy bizonyos idő eltelte után, ha a szervezet nem jut hozzá mindennapi nikotinjához, egyénenként változó súlyosságú, kellemetlen tünetek kialakulásával "válaszol". (Ezek úgynevezett megvonásos tünetek: szorongás, alvászavar, fejfájás és a rágyújtás leküzdhetetlen kényszere.)

• A megvonásos tünetek néhány hét alatt megszűnnek. A receptorok érzékenysége azonban még hónapokkal a dohányzás abbahagyása után is magasabb. Többnyire ezért esnek vissza a dohányzásról leszokni szándékozók a cigarettázás elhagyása utáni 3 hónapon belül

Fizikai hozzászokás...

A nikotin hatásai

Tévhit: a cigarettázás megnyugtat - szorongásoldó hatás

Mindannyian megfigyelhettük már, hogy a dohányosok a szorongató szituációban rágyújtanak, vagy jelzéseket tesznek ez irányában: cigarettájukkal, öngyújtójukkal játszanak, ajkukat beszívják. Dohányosok beszámolói szerint, ha ilyenkor rágyújthatnának, feszültségeik jelentősen csökkennek, a dohányzás segít abban, hogy ellazuljanak és tisztán gondolkodjanak. A szervezet ugyanis az egyre gyakoribb dohányzással egyre jobban hozzászokik a nikotinhoz és amikor ennek szintje csökken a vérben, hiányérzet, nyugtalanság érzet jelentkezik. Ezt az érzést újabb cigaretta elszívásával tudja csillapítani. Ezáltal a dohányzó egy ördögi körbe zárja saját magát.

Tévhit: a dohányzástól vékony lesz valaki – a testsúlykontroll érzetének biztosítása

Számos dohányzó számol be arról, hogy csak a dohányzás segítségével képesek kontrollálni testsúlyukat. Statisztikailag igazolódott, hogy a dohányosok átlagosan 3-4 kilogrammal könnyebbek a nemdohányzóknál.

Leszokáskor viszont 1 kilogrammot meghaladó testsúlygyarapodás tapasztalható. Ennek oka, hogy a nikotin megvonásakor tapasztalható stressz-túlérzékenység az egyéb szorongáscsökkentő cselekedetek kifejezettebb fellépését vonja maga után. A táplálkozás pedig a legelemibb örömforrás és feszültség levezető tevékenység, így a leszokás alatt ez nagyobb szerepet kap.

A nikotin hatásai

Pszichés függőség kialakítása

A függőség biztos jelének tekinthető, ha:- a napi első cigarettát érezzük a legkellemesebbnek- egy cigi elszívása a nap első teendője- nagyon nehéz ellenállni a rágyújtás késztetésének dohányzástól tiltott területen- nem vagyunk képesek csökkenteni az adagot, vagy abbahagyni még akkor sem, ha betegek vagyunk- magas nikotintartalmú vagy szűrővel nem ellátott cigarettamárka fogyasztása- minden slukk mély letüdőzése- minden cigaretta a lehetséges maximális elszívása- cigaretta elszívása után rögtön gyújtunk a következőre- a cigaretta elfogyásának gondolata szorongást vált ki

Fontos tudni, hogy minden függőség feladása tulajdonképpen életmódváltást jelent, amely a szabadulótól nagy akaraterőt, a környezetétől pedig fokozott toleranciát követel.

A nikotin pszichés hatásai

• A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása másoknak is kedvet ad arra, hogy a cigarettát megkóstolják. Látva a többiek dohányzását, a kíváncsiság hajtja a gyermekeket, hogy ők is kipróbálják a cigarettát: barátaik megkínálják őket, sőt sok esetben a szülők szeme láttára szokik rá a gyermek a dohányzásra!

• Hogyan lehet védekezni a kísértések ellen? A cigarettát nem kell soha elfogadnod, ha nem akarod.Légy megértő azokkal, akik e káros szokás rabjaivá váltak, ugyanakkor ha a környezetünkben dohányoznak és ez zavar minket, tapintatosan figyelmeztessük erre őket.

"Szociális" hozzászokás

A másik fontos dolog, hogy mutass példát! Ha te magad is füstölögsz nehéz lesz kisebb testvéreidet, barátaidat meggyőzni arról, hogy ezt ne tegyék.

Az egészségre gyakorolt hatások…

A légzőrendszer megbetegedései

• a légzésfunkciós értékek csökkennek, idült hörghurut és tüdőtágulat alakul ki → reggeli köhögés, bő köpetürítés

• a halálozások száma szoros összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a dohányzással eltöltött évekkel és a füst beszippantásának mélységével

• oka: a dohányfüst kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ammóniatartalma → ingerlik a felső légutak nyálkahártyáját és a felgyülemlő fehérvérsejtek (granulociták) elasztáz enzimje bontja a tüdő rugalmas rostjait

• a dohányzás abbahagyása után a normál viszonyok nagyon sokára vagy egyáltalán nem állnak helyre; 10 évi szünet után 12-ről csak 10-szeresre csökken a relatív kockázat és még 20 éves szünet után is kétszerese a légúti halálozás a nemdohányzókénak

•

Szív- és érrendszeri betegségek• a koszorúér betegségek mintegy 30%-a írható a dohányzás

számlájára

• a dohányosok koszorúér-betegség miatti halálozása 2-3-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké; a dohányzás abbahagyása után már 1 évvel felére csökken a halálozási többlet

• az alsó végtag ereinek elzáródására a napi 20 cigarettát elszívó egyénnek 11-16-szor nagyobb esélye van, mint egy nemdohányzónak; a dohányzás abbahagyása után 1-5 évvel az előfordulása alig kétszerese a nemdohányzókénak, 5 év után pedig nincs veszélyeztetettség

• a napi 20 szál cigarettánál többet fogyasztóknál, férfiak esetén a stroke előfordulása 1.5-4.5-ször, nőknél kb. 6-szor magasabb, mint a nemdohányzóknál; a dohányzás abbahagyása után két évvel a veszélyeztetettség a felére csökken

• dohányfüstben előforduló legfontosabb karcinogének: policiklusos aromás szénhidrogének (főleg benzpirén), nitzrózaminok, 1-nitrozo-pirén, arzén, plutónium

• a tüdőrákok 80-90%-a a dohányzásnak köszönhető; a dohányzást abbahagyóknál a rizikó kb. 15 év múlva lesz azonos a nemdohányzókéval

• szerepe van a gége, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a húgyhólyag és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak kialakulásában

Daganatok

• daganat-megelőző állapot kialakulása a szájüregben (leukoplakia)

• fogínygyulladás• fogak sárgás elszíneződése• ízérzék csökken

Szájüreg

Gyomor-és nyombél

dohányosok esetén a fekélyek 2-szer gyakrabban fordulnak elő a nemdohányosokhoz képest

A dohányzás miatt csökken az ellenállóképesség a gyomorfekélyt okozó baktériummal szemben. Ezen kívül a dohányzás rontja a gyomor étkezések utáni sav semlegesítő képességét, így a sav szétmarja a gyomor falát. A dohányosok fekélyei nehezebben gyógyulnak és nagyobb valószínűséggel újulnak ki

EgyébImpotencia, eldeformálódott hímivarsejtek mozgásszervi betegségekszürkeháylog, az időskorú vakság egyik okozója a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthető. csökkenti a szervezet C, B-1, és B-6 vitamin tartalmátráncosodás

A dohányzás hatása a nőkre és magzatukra

• Azok a nők, akik terhességük elején – de legkésőbb a negyedik hónapban – leszoknak a dohányzásról, azok a nemdohányzók szintjéhez közelíthetik a magzatukat fenyegető veszélyeket. Ha a kismama nem is dohányzik, de olyan környezetben tölti napjait, ahol sokan dohányoznak, az is árthat a magzatának.

A dohányzás, mint károsító tényező a magzatra tekintve:• A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a

magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás.

• A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.

• A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.

• A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.

• A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.

• Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!)

• A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.

•Azoknak az anyáknak, akik naponta 1-9 szál cigarettát szívnak el a terhesség alatt naponta, 1,6-2,5-ször nagyobb eséllyel halt hirtelen csecsemőhalált gyermekük. Akik 10 vagy annál több szálat szívtak naponta, azoknak 2,3-3,8-szor volt nagyobb az esélyük, hogy gyermekük hirtelen csecsemőhalált halt.

• A nikotin lecsökkenti a méh és a placenta vérellátását az erek összeszűkítése révén. Másik mellékhatása a dohányzásnak, hogy a szénmonoxid bejutása a vérbe - amely tartósan kötődve a hemoglobinhoz -, gátolja az oxigénfelvételt, és ezzel a magzat oxigénellátását. Végül a dohányzás révén cianid is jut a szervezetbe, amely kiüríti a szervezet B12 tartalékait, amely vitamin szükséges a magzat normális fejlődéséhez.

• A méhen belüli dohányártalom a középfülbetegségekkel is összefüggnek.

Passzív dohányzás I.

Passzív dohányzás II.

• A passzív dohányzás éppúgy károsítja az egészséget, mint az aktív dohányzás.

• A felnőttek átlagosan naponta 4 órát töltenek el olyan környezetben, ahol a mások által kifújt füstöt kell beszívniuk. A passzív dohányzás kényszere a népesség 12-20 százalékát sújtja.

• A dohányfüsttel szennyezett környezeti levegő belégzésének számos kedvezőtlen következménye van a csecsemő és gyermekkorban. Így: gégegyulladás légcső- és hörghurut, tüdőgyulladás, asztmás panaszok rosszabbodása, különböző gyulladásos fülészeti elváltozások...

A dohányfüst a zárt helyiségek levegőszennyezettségének fő forrása. Következmények: szemészeti és orrpanaszok: tüsszentés, orrfolyás, máskor orrdugulás, orrviszketés, fejfájás, torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek.

• A szívbetegségek, valamint a tüdő és orrüregi rákok okozta halálozás mértéke növekszik a passzív dohányzás következményeként. A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus halálozás veszélyét.

• A férfiak otthoni dohányzása növeli a nemdohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát.

• Mivel mi, az ún. passzív dohányosok is veszélyeztetve vagyunk mások által, ezért mindent meg kell tennünk a dohányfüst-mentes környezet kialakítása érdekében

Passzív dohányzás III.

10 jó hír, ha abbahagyod a dohányzást

20 perccel a cigarettázás abbahagyása után a vérnyomásod és a pulzusszámod a normál szintre esik vissza, és a testhőmérsékleted normál szintre emelkedik.

8 órával a cigarettázás abbahagyása után a véred szénmonoxid szintje lecsökken, az oxigén szintje pedig emelkedik.

24 órával a cigarettázás abbahagyása után lecsökken az esélyed a szívinfarktusra.

48 órával a cigarettázás abbahagyása után az idegvégződéseid regenerálódnak és újra fogod érezni az ízeket és szagokat.

72 órával a cigarettázás abbahagyása után a légutaid újra kitágulnak, könnyebben lesz a légvétel, és a tüdőkapacitásod megnő.

2 héttel a cigarettázás abbahagyása után a vérkeringésed helyreáll, kapacitása 20 %-kal növekszik, és könnyebb lesz a mozgás.

1-9 hónappal a cigarettázás abbahagyása után a köhögés, az orrmelléküreg krónikus gyulladása, a fáradtság és a légszomj fokozatosan elmúlik, a légutak csillószőrei újra megnőnek, képesek lesznek kitisztítani a tüdőt és csökkentik a fertőzések esélyét.

1 év elteltével a dohányzásnak tulajdonítható szívbetegségek esélye felére csökken.

5-10 év elteltével az agyi érbetegségek valószínűsége visszaesik azoknak a szintjére, akik soha nem dohányoztak.

10 év alatt a rákmegelőző állapotban levő tüdősejtek kicserélődnek, esélyed a tüdőrák kialakulására csak fele annyi, mint egy dohányosnak és ez a kockázat is napról napra csökken.

és ha el sem kezded…

A dohányosokhoz képest valószínűleg sokkal jobban fogsz kinézni, fiatalosabb és egészségesebb maradsz:

- megőrizheted, illetve fokozhatod erőnlétedet, sportteljesítményedet- bőröd lassabban öregszik - később és kevésbé alakulnak ki ráncaid - fogaid nem színeződnek sárgára- zavartalanul érezheted az illatokat, az ételek ízét

-könnyedén veszel levegőt, kisebb a hajlamod a megfázásra - elkerülheted a dohányzás okozta betegségeket (érszűkület, szívbetegség, tüdőrák)- megmenekülsz a nikotinfüggőségtől, amelyet nagyon nehéz leküzdeni

- a lakás és a ruhák nem bűzlenek a cigarettaszagtól- rengeteg pénzt takaríthatsz meg véded a környezetet: a cigarettacsikk is szemét!!! - könnyebben kaphatsz csókot egy nem dohányzótól- és még a kistesód sem fog a cigizésben utánozni!

A dohányzás hatásai

- daganatok: a tüdőrákok 80-90%-a a dohányzásnak köszönhető (főleg adenokarcinóma és kissejtes) a dohányzást abbahagyóknál a rizikó kb. 15 év múlva lesz azonos a nemdohányzókéval szerepe van a gége, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a húgyhólyag és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak kialakulásábana dohányfüstben előforduló legfontosabb karcinogének: policiklusos aromás szénhidrogének (főleg benzpirén), nitzrózaminok, 1-nitrozo-pirén, arzén, plutónium

A daganat típusa Relatív rizikó

Tüdőrák 20-30

Szájüreg, garat tumor 6

Gége laphám 6

Nyelőcső laphám 6

Vesemedence, hólyag 5-6

hasnnyálmirigy 3-4

gyomor 2-3

máj 2-3

Méhnyak 2-3

Vese (vese sejtes tumor) 2-3

orrüreg 2-3

A dohányzás hatásai

Szív- és érrendszeri betegségek

a koszorúér betegségek mintegy 30%-a írható a dohányzás számlájáraa dohányosok koszorúér-betegség miatti halálozása 2-3-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké; a dohányzás abbahagyása után már 1 évvel felére csökken a halálozási többletaz alsó végtag ereinek elzáródására a napi 20 szál cigarettát szívó egyénnek 11-16-szor nagyobb esélye van, mint egy nemdohányzónak; a dohányzás abbahagyása után 1-5 évvel az előfordulása alig kétszerese a nemdohányzókénak, 5 év után pedig nincs veszélyeztetettség

a napi 20 szál cigarettánál többet fogyasztóknál, férfiak esetén a stroke előfordulása 1.5-4.5-ször, nőknél kb. 6-szor magasabb, mint a nemdohányzóknál; a dohányzás abbahagyása után két évvel a veszélyeztetettség a felére csökkenokai: 1. nikotin → noradrenalint szabadít fel → magas vérnyomás, tachycardia lép fel2. szén-monoxid → csökkenti a vér oxigénszállító képességét3. a dohányzás kóros véralvadási folyamatokat indít el

a légzőrendszer megbetegedései

a légzésfunkciós értékek csökkennek, idült hörghurut és tüdőtágulat alakul ki → reggeli köhögés, bő köpetürítésa halálozások száma szoros összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a dohányzással eltöltött évekkel és a füst beszippantásának mélységéveloka: a dohányfüst kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ammóniatartalma → ingerlik a felső légutak nyálkahártyáját és a felgyülemlő fehérvérsejtek (granulociták) elasztáz enzimje bontja a tüdő rugalmas rostjait a dohányzás abbahagyása után a normál viszonyok nagyon sokára vagy egyáltalán nem állnak helyre; 10 évi szünet után 12-ről csak 10-szeresre csökken a relatív kockázat és még 20 éves szünet után is kétszerese a légúti halálozás a nemdohányzókénak

szájüregi betegségekdaganat-megelőző állapot kialakulás a szájüregben (leukoplakia), fogínygyulladás, fogak sárgás elszíneződése, ízérzék csökken

gyomor-és nyombéldohányosok esetén a fekélyek 2-szer gyakrabban fordulnak elő a nemdohányosokhoz képest

magzati károsodásgyakoribb a spontán vetélés, alacsonyabb születési súly, gyakoribb a születés körüli halálozás

passzív dohányzása mellékfüst beszívása → csecsemőkben a légutak és a bőr gyulladásinak fokozott előfordulását figyelték meggyermekeknél gyakoribb a mandulagyulladás, középfülgyulladás, légcsőhurut, tüdőgyulladás és hörghurutfelnőttekben kötőhártya-gyulladást, fejfájást, gyakori köhögést okozhatvalószínűleg a passzív dohányosok is veszélyeztetettebbek hörgőrák és szív-és érrendszeri betegségek szempontjából